Upload
csaba-magi
View
3.152
Download
10
Embed Size (px)
DESCRIPTION
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEIAz összefoglaló Dr. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése és munkája alapján készült.www.elearning.ektf.hu
Citation preview
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI
KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET, 2011-ELSŐ FÉLÉV
Az összefoglaló DR. Forgó Sándor tanár úr rendszerezése alapján készült.
www.elearning.ektf.hu
Készítette: Magi Csaba MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET, MA-2011/2012
1
A modelleket a tudomány minden területe használja, azért hogy egy fogalom, vagy egy
szerkezet legfontosabb jegyeit, tulajdonságait bemutassa.
Az első kommunikációs modellek az 1950-es években születtek
• matematikai
• információelméleti
• pszichológiai
• biológiai alapokon.
2
Egyetlen modell azonban nem lehet egyetemes érvényű, ezért az 1950-es évektől kezdve folyamatosan születnek új modellek.
• Új kérdéseket tesznek fel, az eddigiekhez képest más szemszögből vizsgálják a kommunikációt.
• Új válaszokat adnak a régi kérdésekre.
3
Arisztotelész felfogásaA RETORIKAI SZITUÁCIÓ
Szempontjai:• A kommunikáció beszédhelyzetben jön létre.
• A kommunikátor beszédévelhatni akar hallgatóságára.
• A közlés eredményessége függ a kommunikátor és a beszéd alkalmasságától valamint a hallgatók fogékonyságától.
BESZÉLŐ—BESZÉD— HALLGATÓ
4
Shannon-Weaver modellje – A híradástechnikaimodell (1947)
5
• Matematikai és híradástechnikai megközelítés
• A kommunikáció egyirányú, később a modellt kiegészítették a visszacsatolás (feedback) fogalmával.
Shannon-Weaver modell – A híradástechnikaimodell (1947)
6
Példa a közvetlen emberi beszéd esetében
• információforrás: a beszélő agya
adó: hangképző szervek
vevő: a beszédet hallgató füle és a hallóidegek
hírközlő csatorna: levegő
rendeltetési hely: a másik ember füle és agya
kódolás/dekódolás: nyelvi jelek
zaj: halk vagy túl gyors a beszéd
Ruesch and Bateson – funkcionális modell (1951)
• Kiemeli , hogy a kommunikációs egy sokrétű, többdimenziós folyamat.
• Az egyes dimenziók egymásra épülnek és egyre több embert érintenek.
• Minden dimenziót áthat az értékelés, küldés, fogadás és továbbítás tevékenysége.
10/24/2011 7
Ruesch and Bateson – funkcionális modell (1951)
• Kultúrák közötti kommunikáció
• Csoportos kommunikáció
• Személyek közöttikommunikáció
• Intraperszonáliskommunikáció
8
É
R
T
É
K
E
L
É
S
K
Ü
L
D
É
S
F
O
G
A
D
Á
S
T
O
V
Á
B
B
Í
T
Á
S
Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953)
• Fontos felismerése, hogy a kommunikációs folyamatba bevonja a kommunikátorok társadalmi környezetét is.
• A kommunikátorok nem csak átadják az információt, hanem kapják is.
• A felek kölcsönösen orientálódnak egymásra és mindketten a tárgyra.
9
Az interakcióban
résztvevők tárgyról
alkotott ismerete a tárgy
észlelésétől és a másik
beszámolójától függ
Newcomb – A társadalmi kommunikációs modell (1953)
• Az előbb említett A-B-X rendszer minimális alkotóelemei a következőek:
• A orientációja X-re, mely magába foglalja az azzal kapcsolatos attitűdöket is, mely lehet kedvező és kedvezőtlen.
• A orientációja B-re, melybe szintén benne értjük a vele kapcsolatos attitűdöket. Vagyis A-nak pozitív vagy negatív a viszonya B-hez
• B orientációja X-re.• B orientációja A-ra.
10
Osgood és Schramm által kifejlesztett cirkuláris megközelítés (1954 -1961)
• A kommunikáció körkörösségét emeli ki
• A lineáris, egyirányú kapcsolatok helyett bevezeti a kommunikációs szerepek cserélhetőségének lehetőségét
• A kommunikációs folyamat résztvevői a forrás/bekódolás, illetve a fogadás/üzenetfejtés vagy dekódolás közötti funkciókat cserélik egymás között.
11
W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan jeleknek tekinti, amelyek a befogadónak ismerősnek kell, hogy tűnjenek. Azaz minél jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága. „A forrás tud kódolni, a rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak azoknak a tapasztalatoknak alapján, amellyel mindegyikük rendelkezik”.
12
Jacobson – A nyelvi modell (1960)
• KONTEXTUS: Egy olyan összefüggés, valóság, amely mindkét fél számára ismert.
• KONTRAKTUS: A feladó és a címzett, vevő közötti fizikai csatorna.
13
Jacobson – A nyelvi modell (1960)
14
Meghatározta a nyelvi kommunikáció alapelemeit
• Emotív-érzelmi
• konatív-felhívó (a címzettre irányul)
• fatikus-fenntartó (a csatornára irányul)
• metanyelvi, magyarázó
• poétikai
• referenciális-közlő, tájékoztató
Berlo – interperszonális tranzakciós S-M-C-R modell (1960)
15
Source
(Forrás)
Message
(Üzenet)
Channel
(Csatorna)
Receiver
(Vevő)
KOMMUNIKÁCIÓS
KÉSZSÉG
KOMMUNIKÁCIÓS
KÉSZSÉG
TUDÁS TUDÁS
SZOCIÁLIS HELYZET SZOCIÁLIS HELYZET
KULTÚRA
KULTÚRA
MAGATARTÁS
MAGATARTÁS
F. Dance spirálmodellje 1967
• A modell jellemzi a tömegkommunikáció komplexitását.
• A modell a valóságot spirál formájában ábrázolja, amelyben a társadalmi kommunikáció, beleértve a tömegkommunikációt is, számos szinten zajlik, s folyamatosan gerjeszti önmagát a végtelenségig
16
Az események, jelenségek magyarázata az eredeti üzenetnek újabb és újabb, továbbfejlesztett, módosított
változatait hozza létre
Watzlawick, Beavin, Jackson modellje (1967)Lehetetlen nem kommunikálni!
• A küldő és fogadó szerepe állandóan változik.
• A kutatók figyelme a kommunikációsüzenetről annak jelentésére tevődött át.
17
ÜZENET
EGYIK SZEMÉLY
MÁSIKSZEMÉLY
Becker mozaik modellje (1968)
• A kommunikáció során üzenet darabok összekapcsolása zajlik.
• Az üzenetelemek sokfélék lehetnek (származhatnak pl. álmodozásból, társalgásból, hírek meghallgatásából, stb. …)
• A társadalmi helyzetben elérhető üzenetek és a belső világunkban lévő üzenetértelmezés is mozaikos 18
Barnlund posztulátumai /alapvetései (1970)
1. Az ember jelentéseket produkál és tulajdonít, a kommunikáció ennek a jelentésadásnak a fejlődését, evolúcióját írja le.
2.-3. A kommunikáció dinamikus és folytonos.
4. A kommunikáció körkörös, folyamatosan megújuló és táguló rendszer.
5.-6. Megismételhetetlen és visszafordíthatatlan.
7. Összetett folyamat.
19
Barnlund tranzakciós modelljei (1970)
Intraperszonális,személyen belülikommunikáció
A nyilak jelentései:• Privát támpontok• Nyilvános támpontok• Nem verbális viselkedési
támpontok• Verbális viselkedési
támpontok
20
Barnlund tranzakciós modelljei (1970)
Interperszonális,személyek közötti
kommunikációA nyilak jelentései:• Privát támpontok• Nyilvános támpontok• Nem verbális viselkedési
támpontok• Verbális viselkedési
támpontok• Közlemény
21
Horányi – a kommunikációs cselekvés modellje (1975)
• A kommunikáció folyamatából visszautalva Shannon és Weawer modelljére a közleményátviteltragadja meg. Ez az interakció viszont nem láncszerű, hanem blokkszerű.
• A kommunikáció egyfajta cselekvés, problémamegoldás olyan ügyek elrendezésére, amelyeket a a közvetítők (ágensek) közösnek ismertek fel.
22
Roberts - Barker – a személyen belüli kommunikációs modellje (1987)
ÉRZÉKELÉS ÉS GONDOLKODÁS
23
Új kutatások és lehetőségek:J. Wheatley – fraktál modellje (1992)
• A fraktálok önhasonló alakzatok, amelyek megtalálhatóak a természetben de a tudomány is definiálta ezeket.
• A „fraktál kommunikáció” egy olyan interakció, amelynek végeredménye egy másik interakció kiindulópontja lesz.
24
EREDMÉNYES TANULÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK!
25