KommUniKáció Anyanyelv · Szóbeli éS íráSbeli SzövegTíPuSok ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerjétek a szöveg nyelvi szintjét, valamint közösen rendszerezzük

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A TISZK rendSZer TovábbfejleSZTéSe – PeTrIK TISZKTÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011

KommUniKáció

Anyanyelv9. évfolyamtAnUlói jEgyzEt

AnyAnyelv

kommunikáció – AnyAnyelv

9. évfolyAm

tanulói jegyzet

KommuniKáció • AnyAnyelvTámoP-2.2.3-07/1-2f-2008-0011

A kiadvány a TÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 azonosító számú projekt keretében jelenik meg.

Szerző: Botos RékaLektor: Hucskó Erzsébet

Borító és tipográfia: Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyv alapján

A mű egésze vagy annak részletei – az üzletszerű felhasználás eseteit ide nem értve – oktatási és tudományos célra korlátozás nélkül, szabadon felhasználhatók.

a tananyagfejlesztés módszertani irányítása: Observans Kft. Budapest, 2009.igazgató: Bertalan tamás

Tördelés: Király és Társai Kkt. • Cégvezető: Király Ildikó

PetRiK tiSzK tÁMOP-2.2.3-07/1-2F-2008-0011 3

TarTalomjegyzék

BevezetéS .............................................................................................................................................................................4

SzóBeli éS íRÁSBeli SzövegtíPuSOK .........................................................................................................................6

Mi a szöveg? .........................................................................................................................................................................6

„a szó elszáll, az írás megmarad!”......................................................................................................................................7

Mondjam, vagy mutassam?..................................................................................................................................................8

alkossunk szöveget! ............................................................................................................................................................9

SzövegérTéS, SzóKInCSfejleSzTéS, SzóTárhaSználaT ............................................................................... 11

vázlat – gondolattérkép ..................................................................................................................................................... 11

eb, kutya vagy dög? ........................................................................................................................................................... 13

hol is keressem? ................................................................................................................................................................. 14

Becsapós, avagy írjunk mi definíciót! ............................................................................................................................... 15

SzövegolvaSáSI STraTégIa, lényegKIemeléS, BővíTéS-TömöríTéS ...................................................... 16

Tipográfia ........................................................................................................................................................................... 16

Címek – alcímek – tagolás ................................................................................................................................................. 17

Figyelemfelkeltés vagy szemléltetés? ................................................................................................................................ 18

Tömörítés ...........................................................................................................................................................................22

Bővítés ................................................................................................................................................................................22

SzövegalKOtÁS ............................................................................................................................................................... 23

hogy is mondjam?.............................................................................................................................................................. 23

hiszem, ha látom…............................................................................................................................................................24

vitatkozzunk! .....................................................................................................................................................................24

tÁRSaSjÁtéK PROjeKt .................................................................................................................................................... 26

Feladat ................................................................................................................................................................................ 26

Ütemezés ............................................................................................................................................................................ 26

Kártyaminták ..................................................................................................................................................................... 26

a visszajelzés technikája ................................................................................................................................................... 27

FÜggeléK ............................................................................................................................................................................28

hulladékhegyek, szeméttengerek ......................................................................................................................................28

gondolattérkép ................................................................................................................................................................... 30

Cím nélkül… ...................................................................................................................................................................... 31

Újrahasznosított mobil ....................................................................................................................................................... 32

Példamutató iskolai komposztálás ..................................................................................................................................... 32

4 anyanyelv • TanulóI jegyzeT 9. évfolyam

BevezeTés

Kedves 9. Osztályos tanulók!

éreztétek már úgy, hogy nem tudjátok megfogalmazni azt, amire gondoltok? ez a tanulói jegyzet segít-séget próbál nyújtani abban, hogy magabiztosabban fejezzétek ki magatokat írásban és szóban egyaránt. a feladatok segítségével a szakmai órákon kapott szövegeket is hatékonyabban tudjátok majd értelmez-ni, feldolgozni, hiszen megtanuljátok, hogyan használjátok a szakirodalmat és a különböző lexikonokat, szótárakat. Kreativitásotokat, együttműködési készségeteket pár- és csoportmunkában is kipróbálhatjá-tok.

Célintegrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességek fejlesztése. –Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák fejlesztése szakmai témájú, szaknyelvi szövegek fel- –használásával.Szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása. –Csoport- és pármunkában az együttműködés képességének fejlesztése. –

követelménylegyél képes az adott kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvi és nem nyelvi eszközök normá- –inak betartására, a helyzethez való alkalmazkodásra!Ismerd fel a szöveg szerkezeti egységeit, tudjál hiányos nyelvi egységet szöveggé alakítani! –Ismerd a lényegkiemelés különböző technikáit: tudjad a gyakorlatban alkalmazni a vázlat és a –gondolattérkép műfaját!Ismerd a szótárak és lexikonok használatának módját, tudjad használni azokat megadott szem- –pontok alapján!Tudjál önállóan definíciót alkotni! –legyél képes szövegekkel műveleteket végezni: szöveget alkotni, elemezni, átalakítani, tömöríteni –és bővíteni!legyél képes egyénileg, párban és csoportban egyaránt hatékonyan dolgozni! –Tudjad megfogalmazni az elkészült munkával, a saját és a többiek teljesítményével kapcsolatos –véleményedet!


jelmagyarázata tanulói jegyzetben a tananyag fontos elemeit, a példákat és a tanulási tippeket különböző ikonok jelö-lik.

Ikon jelentés

miért érdemes foglalkozni ezzel a fejezettel? a célmeghatározás elárulja.

jól jegyezd meg!

heuréka! Próbálj válaszolni a feltett kérdésekre, hiszen segítségükkel még inkább elmé-lyülhetsz a témában!

az érdekességek, példák segítenek az ismeretek elsajátításában.

házi feladat, gyűjtőmunka

Szóbeli éS íráSbeli SzövegTíPuSok

ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerjétek a szöveg nyelvi szintjét, valamint közösen rendszerezzük az írásbeli és szóbeli szövegalkotás nyelvhasználati jellemző-it.

mI a szöveg?

1. FelaDaTDöntsd el, hogy az alábbi példák közül melyik tekinthető szövegnek! véleményedet indokold!

a) Persze, mindig én.b) a családom fontosnak tartja a környezettudatos viselkedést. ezért minden hulladékot szelektíven

gyűjtünk. a testvéreimmel mindig összetapossuk a műanyag palackokat, és külön helye van a papírhulladéknak is.

c) elmegyek színházba. holnap olvasni fogok.

2. FelaDaTalkossatok közösen definíciót! ötletrohammal gyűjtsétek össze azokat a kulcsszavakat, melyeknek fel-tétlenül benne kell lenniük a szöveg meghatározásában, majd próbáljátok a legfontosabbakat egy mon-datba sűríteni!

a szöveg (kulcsszavak)

A szöveg definíciója


3. FelaDaTalkossatok csoportban szöveget (párbeszédet) az 1. feladat a) jelű példájából úgy, hogy az legyen az utolsó mondat! játsszátok el a jelenetet! Beszéljétek meg, hogyan lett belőle „igazi” szöveg!

– Persze, mindig én.

„a szó elszáll, az írás megmaraD!”

4. FelaDaThasonlítsátok össze, mi különbözteti meg a szóbeli és írásbeli szövegeket! minden csoportnak egy szem-pontot kell megvizsgálnia a két szövegben! Beszéljétek meg tapasztalataitokat egymással, és töltsétek ki közösen a táblázatot!

szóbeliTe hallottál már a szelektív hulladékgyűjtésről? –asszem, valami rémlik… –nincs kedved…? –Mit? –hát tudod, van a sulinál az az izé… –a művházra gondolsz? –azaz. ott lesz valami előadás, az ofő is beszélni –fog.Tőlem… –Ütközünk 6-kor a moszkván? –ja, OK. –

írásbelihIrDeTéS2010. január 14-én (csütörtökön) 19 órától elő-adást tartunk a szelektív hulladékgyűjtés gya-korlati megvalósíthatóságáról a XII. kerületi művelődési házban. minden érdeklődőt szeretettel várunk! Belépő-díj nincs!

szempontok írásbeli szóbeliSzóhasználat

Mondatszerkesztés

nyelvhelyesség

a beszélő érzelmi állapotára utaló jelek

visszacsatolás lehetősége


monDjam, vagy muTassam?

(Forrás: www.flickr.com)

Szerinted szavaink vagy testbeszédünk hordoz több információt?

Mondjátok el a véleményeteket!

5. FelaDaTTegyétek próbára magatokat! nézzetek meg egy filmrészletet úgy, hogy lenémítjátok! Próbáljátok meg párban újraszinkronizálni a filmet, majd nézzétek meg az eredetit! milyen különbségeket és milyen ha-sonlóságokat vettetek észre a párbeszédek között?

a nem verbális jelek kiegészítik az elmondottakat, utalnak a beszélő érzelmi állapotára, a hallgatóhoz és a témához fűződő viszonyára.

a nem verbális jelek legfontosabb típusai:Mimika –gesztus –testtartás –térközszabályozás –a külsőnk: öltözködés, jelképek stb. –

ezeknek egy része velünk született (pl. mosolygás, félelemnél hátrálás), a másik pedig tanult: kultúra- és társadalomfüggő (pl. bólogatás).

„a kézfogás az egymás üdvözlésének egyik módja. már az ősember magasra emelte, nyi-totta a tenyerét, ezzel jelezve, hogy nincs fegyver nála. ennek a modern formája a tenyerek összefonódása és rázása, amit találkozásnál, búcsúzásnál használunk. a kézfogás három alapmagatartást közvetít: uralkodást, behódolást és egyenlőséget. a legelső fajta kézfogás során kezünket tenyérrel lefelé fordítjuk, tehát az uralkodó fél tenyere a föld felé fordul. a behódolást az ember a felfelé fordított tenyérrel nyilvánítja ki, például az állatvilágban, amikor a kutya a hátára fekszik, és a hasát mutatja.”

Forrás (részlet): Barabás Orsolya: A testbeszéd rejtelmei (2.) Nem mindegy, hogyan fo-gunk kezet (http://www.ujkelet.ro/)


alkossunk szövegeT!

Szövegalkotásnál mindig tegyétek fel a:Mit? –Kinek? –hol? –Mikor? –Milyen céllal? –

kérdéseket.ha válaszoltok ezekre, segít a „hogyan?” (stílus) meghatározásában.

6. FelaDaTCsoportokban alkossatok szöveget! a témája mindegyiknek ugyanaz, csak a műfajuk más. a feladathoz használhatjátok a függelékben található cikkeket!

TÉMA: a szelektív hulladékgyűjtés

írásbeli feladat szóbeli feladatHír: rövid, a lényegre és az objektív információk-ra koncentráló sajtóműfaj.Konkrét téma: az óbudai lakótelepen új, szelektív hulladékgyűjtő szigetet adtak át

Társadalmi célú hirdetés: olyan hirdetés, amely közérdekű problémára akarja ráirányítani a fi-gyelmet. meg kell különböztetni minden gazda-sági célú termékreklámtól. Konkrét téma: a szelektív hulladékgyűjtés fontos-sága

Felhívás: az információk felsorolásán túl érzel-mekre is ható írásbeli műfaj, mely általában vala-milyen közérdekű cselekvésre is felszólít.Konkrét téma: ösztönzés a szelektív hulladék-gyűjtésre (célcsoport: lakók).

vita: egymással ellentétes állásponton lévők ér-veinek ütköztetése.Konkrét téma: Környezetvédők a ház lakóival vi-tatkoznak, akik a szagok és zajok miatt nem sze-retik, hogy az ablakuk alatt van az új szelektív hulladékgyűjtő sziget.

miután elkészültetek, műveteket adjátok elő a többieknek! –Beszéljétek meg, milyen elemekben különböztek a szövegek, és azt, hogy hogyan tudtatok együtt- –működni a feladat megoldásában! a minél hatékonyabb megbeszéléshez dolgozzatok ki mindenki által elfogadott szabályokat! –

Hogyan beszéljük meg a csoportmunkát?szaBályok


Itt az alkalom, hogy kipróbáljátok magatokat! állítsatok össze otthon egy – minimum 5 különböző típusú feladatból álló – dolgozatot, melynek célja, hogy minél alaposabban számon kérje a témakör anyagát!

Keressetek olyan cikkeket az interneten, melyek a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkoz-nak!


SzövegérTéS, SzókincSfejleSzTéS, SzóTárhASználAT

ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerkedjetek a vázlat és a gondolattér-kép műfajával, megtanuljátok kiemelni és rendszerezni a szöveg lényegét. A szótárak használatában is jártasságot fogtok szerezni, és megtanuljátok, hogyan kell jól érthe-tő, pontos definíciót írni.

vázlaT – gonDolaTTérkép

miben különbözik a vázlat a „teljes” szövegtől?

1. FelaDaTa szóforgó módszerrel gyűjtsétek össze, miért hasznos a vázlat!

Vázlatpont: egy fontos gondolatot kiemelő nyelvi egység, ami akár lehet pár szó is, ám egy mondatnál semmiképp sem hosszabb.

Tételmondat: a szöveg lényegét leginkább kifejező mondat.

Kulcsszó: az a szó/kifejezés, mely a szöveg témájára utal, és folyamatosan jelen van a szö-vegben ismétlés vagy szinonimák formájában.

Rövidítés: szavak rövidített formája (pl. Magyarország Mo.).

Ikon: kép, mely jelként működve leegyszerűsíti a kommunikációt, lerövidíti a mondaniva-lót (pl.: = vicceltem, boldog vagyok stb.).

a vázlaT


a középkori latin kéziratok, kódexek szövegében a lassú kézírás gyorsítása és a pergamen-nel való takarékoskodás érdekében kialakult az a gyakorlat, amely során főleg a gyakran előforduló betűcsoportokat – szókezdeteket, ragokat – rövidítették.

2. FelaDaTgyűjtsetek össze általatok gyakran használt rövidítéseket, ikonokat!

magyarország mo.

3. FelaDaTolvassátok el a függelékben található Szeméthegyek, hulladéktengerek című cikket! alakítsatok csopor-tokat! Bizonyos csoportok vázlatot, bizonyos csoportok gondolattérképet fognak készíteni a szövegből. a feladat után beszéljétek meg, miben hasonlít, és miben különbözik a két műfaj!

a hatékony tanulás az asszociációkra épül, hiszen az egyik dolog felidézi a másikat. ah-hoz, hogy a képzettársításokat rögzítsd, hasznos segítség lehet a gondolattérkép műfaja, ami egy központi témából kiindulva grafikusan mutatja be, milyen fogalmak, gondolatok, definíciók stb. kapcsolódnak hozzá.az ábrázolásnak, kiemeléseknek (színnel, képpel) csak a fantáziád szabhat határt!(Minta: Függelék)

Hasonlóságok különbségek

Szavazzatok, hogy melyik műfajt tartjátok hatékonyabbnak! –

vázlat gondolattérkép


eB, kuTya vagy Dög?

mi különbözteti meg a címben lévő szavakat egymástól?

Stilisztikai érték: egy nyelvi jelnek az adott szövegben megjelenő többletjelentése (pl. eb – tudományos, kutya – hétköznapi).

Szinonimák: rokon értelmű szavak, melyeknek a jelentése ugyanaz vagy nagyon hasonló, ám hangalakjukban és stilisztikai értékükben eltérnek (pl. szép, gyönyörű).

Antonimák: ellentétes értelmű szavak (pl. szép-csúnya).

4. FelaDaTgyűjts a cikkből tudományos stilisztikai értékkel bíró szakszavakat!

5. FelaDaTKeresd meg az ellentétét!

párosítsd össze az antonimákat!1. kreatív a) lusta2. gyengéd b) ötlettelen3. szorgalmas c) csaló4. becsületes d) durva

6. FelaDaTugyanazt jelenti?

Húzd alá azokat a szavakat, melyek a hulladék szó szinonimái!a feladathoz használjátok a magyar szinonimaszótárt is!

a) konzervdobozb) szemétc) maradékd) komposzte) újrahasznosítás


Húzd alá azokat a szavakat, melyek a palack szó szinonimái!a feladathoz használjátok a magyar szinonimaszótárt is!

a) üvegb) korsóc) flaskód) butykose) kulacs

Hol Is keressem?

7. FelaDaTalakítsatok csoportokat! az ugyanolyan szótártípust húzók kerülnek egy csoportba.

olvassátok el a szótár bevezető, tájékoztató részét, és nézzétek át, milyen rövidítésekkel találkoz- –hattok! vizsgáljátok meg, milyen információkat tudtok meg a – drazsé, frász, huligán szavakról! Beszéljétek meg, majd rögzítsétek a táblázatba, milyen funkciói vannak az egyes szótártípusok- –nak!

a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

magyar értelmező kéziszótár

idegen szavak és kifejezések szótára

helyesírási kéziszótár


BeCsapós, avagy írjunk mI DeFIníCIóT!

8. FelaDaTírjatok definíciót egy számotokra ismeretlen szóhoz! figyeljetek arra, hogy hihető legyen, alkalmazzá-tok a szótári definíciókról megszerzett ismereteiteket! gyűjtsétek össze papírcédulákon a meghatározá-sokat, a kupacba kerüljön bele az eredeti is! miután a játékvezető felolvasta a lehetőségeket, próbáljátok meg eltalálni, melyik a „valódi”!

Példagérokk

Kitalált definíció: dán eredetű szó, jelentése: különböző tengeri halakat tartalmazó rakott zöldség.Valós definíció: német eredetű szó, jelentése: térdig érő fekete kabát.

1. ford. 2. ford. 3. ford. 4. ford. = összeseltaláltam az eredetitennyien szavaztak rám

Készítsetek otthon szótárt! gyűjtsétek össze, milyen szavakat használtok az osztályban az eredeti jelentésétől eltérően! a szavak mellé írjatok definíciót is az általatok használt jelentéssel!


SzövegolvASáSi STrATégiA, lényegKiemelés, bővítés-tömörítés

Ez a fejezet bemutatja, hogy a nyelvi jeleken túl a szövegnek még milyen jellemzői hordoznak információkat. Ha megtanulod értelmezni ezeket a jeleket, könnyebben fogod kiemelni a szöveg lényegét, és hatékonyabb leszel a szövegekkel kapcsolatos műveletek végrehajtásában.

TIpográFIa

1. FelaDaTgyűjtsétek össze, milyen tipográfiai jellemzők találhatók a Hulladékhegyek, szeméttengerek című cikk-ben!

a tipográfia szó régen általában a nyomdászattal összefüggő tevékenységek összefoglaló neve volt.

Ma az írott szöveg megjelenésének tervét jelenti. Ide tartozik a kiadvány mérete, alakja, a papír minősége, súlya, fajtája, a betű típusa, mére-te, az úgynevezett laptükör megtervezése, azaz a bekezdések, képek, ábrák helye, mérete stb.

2. FelaDaTötleteljetek! milyen funkciói vannak az általatok összegyűjtött jellemzőknek?


Címek – alCímek – Tagolás

3. FelaDaTSzavazzatok! melyik művet, műveket olvasnátok el a címe alapján? véleményeteket indokoljátok!

Címek szavazatok

a) Állatfarm

b) védett férfiak

c) Babaház

d) tóték

e) Sánta kutya

4. FelaDaTalkossatok csoportokat! a szóforgó módszerrel gyűjtsétek össze az ötleteiket, hogy milyen címet lehet adni a függelékben található Cím nélKÜl szövegnek, a csoportnak a végén az egyik felmerült ötlet mellett kell döntenie!

végleges cím

játsszatok „ – Akasztófát” Találjátok ki, mi a cikk eredeti címe! Beszéljétek meg, milyen előnyei/hátrányai vannak ennek a címadásnak!


Cím: rámutat a szöveg egészére, segíti az értelmezését, ráhangolja az olvasót az olvas-mányélményre.főbb típusai:

témajelölő: megnevezi a témát, amiről szólni fog a szöveg (Pl. a magyar irodalom –története)műfajjelölő: megnevezi a szöveg műfaját (Pl. óda egy görög vázához) –szójátékos: hasonló alakú, de különböző értelmű szavakat von össze (Pl. Kábelba- –rát)reklámszerű: célja a figyelemfelkeltés, el akarja „adni” a szöveget (Pl. a 22-es csap- –dája)idézet: a szövegből kiemelt idézet lesz a cím (Pl. góg és magóg fia vagyok én…) –

Alcím: a szövegen belül kisebb összetartozó részek címe, segít az áttekinthetőségben, a téma tagolásában.

5. FelaDaTa függelékben található, immár címmel ellátott szövegben jelöljétek be, hogy szerintetek hol vannak a bekezdések! adjatok alcímet a bekezdéseknek! Beszéljétek meg tapasztalataitokat!

FIgyelemFelkelTés vagy szemlélTeTés?

Szerinted egy mai újságolvasó a cím vagy a képi illusztráció alapján választja ki, hogy milyen cikkeket olvas el?

6. FelaDaTalkossatok párokat! Beszéljétek meg, mely illusztrációk illenek az Újrahasznosított mobil című cikk-hez! véleményeteket indokoljátok! írjátok a betűjel mellé, milyen típusú az illusztráció!

az illusztrációk típusai:Kép –Ábra –táblázat –grafikon –

a) Típus: ………………………………………….


b) Típus: ………………………………………….

Pet palack PCm műanyag Blue earth mobil

c) Típus: ………………………………………….

érintőkijelző 3 colosKamera 3,2 megapixelakkumulá-tor

1080 mah

d) Típus: ………………………………………….

e) Típus: ………………………………………….

f) Típus: ………………………………………….töltés ideje


Beszélgetés ideje

7. FelaDaTgyűjtsétek össze, milyen funkciói lehetnek a tartalom képi megjelenítésének!


8. FelaDaTrendszerezzük eddigi tudásunkat!

alkossatok párokat, majd töltsétek ki a táblázatot, mely rendszerezi a tartalom grafikai megjelenítésének és a figyelem felhívásának az eszközeit!

Betű

1. nagyság2. vonalvastagság

3. ...........................................................................

..............................................................................az összetartozó szövegrészek elkülönítésére szolgál.

Kiemelések

típusai:1. aláhúzott

2. ...........................................................................

3. ...........................................................................

..............................................................................rámutat a szöveg egészére, ám formailag elkülö-nül tőle.

..............................................................................Kisebb részek lényegét kiemelő cím.

1. ...........................................................................

2. ..........................................................................

3. ..........................................................................

4. ..........................................................................

a szöveg értelmezését szolgáló illusztrációk.


TömöríTés 9. FelaDaT

tegyétek próbára magatokat! alkossatok csoportokat! Minden csoport kap egy szöveget. az a feladat, hogy közösen írjatok a szövegből egy – csak a lényegre koncentráló – tömörített változatot, ami min-denkinek bekerül a füzetébe. a mozaik módszerrel „tanítsátok meg” a többieknek, miről szólt a szöve-getek!

Állapítsátok meg, a tömörített verzióban valamennyi lényeges információ szerepel-e! –írjatok három kérdést az általatok tömörített szöveghez! a csoportok válaszoljanak a többiek által –feltett kérdésre! Számoljatok össze, melyik csoport adta a legtöbb helyes választ!

a B C Da XB XC XD X

végeredmény (pont)

gyűjtsétek össze a tömörítés és a vázlat műfajának hasonlóságait és különbségeit! –

Hasonlóság különbség

bővíTÉs

Bővítsétek a mellékletben található Példamutató iskolai komposztálás című cikket!a bővítés szempontjai:

a komposztálásról bővebben (mi a komposztálás) –a komposztálás előnyei –illusztrációk keresése –


SzövegAlkoTáS

ennek a témakörnek az a célja, hogy eddigi ismereteiteket felhasználva alkossatok különböző műfajú szövegeket!

1. FelaDaThunyjátok be a szemeteket, és figyeljetek a zenére! írjatok egy történetet, mely kifejezi azokat az érzé-seket, gondolatokat, melyeket a zene keltett bennetek!

Hogy Is monDjam?

gondold végig, miért fontos a mindennapi életben, hogy kifejezd gondolataidat, érzései-det! milyen hátránya lehet annak, ha valaki nem képes erre?

2. FelaDaTalkossatok csoportokat! írjatok egy szöveget, melyben meggyőzitek az általatok húzott célcsoportot ar-ról, hogy kerékpárral jobb közlekedni, mint autóval vagy tömegközlekedéssel! hallgassátok meg egymás szövegét, és beszéljétek meg, milyen nyelvi és tartalmi különbségeket eredményeztek az eltérő célcso-portok!

Célcsoportok:Diákok –Postások –Üzletemberek –nyugdíjasok –


HIszem, Ha láTom…

milyen a hatásos óriásplakát?

3. FelaDaTminden csoportnak egy óriásplakáttal kell népszerűsítenie a kerékpározást. figyeljetek továbbra is arra, hogy melyik célcsoportra (diákok, postások, üzletemberek, nyugdíjasok) milyen típusú üzenet lehet ha-tással! minden csapattag csak egy, különböző színű filctollat használhat!

a feladat után nézzétek meg egymás műveit, és beszéljétek meg, milyen különbségek fakadtak az –eltérő célcsoportokból!

vITaTkozzunk!

4. FelaDaTgyűjtsétek össze, milyen élethelyzetekben lehet hasznos, ha valaki jól tud vitázni!

5. FelaDaTvitázzunk! alkossatok 2x2 csapatot! az alábbi szabály alapján készüljetek fel közösen a megadott té-mákból! (Csak a szerencse dönti el, melyik oldal mellett érveltek…!)

Téma (1): PeT palackba vagy üvegbe csomagoljuk az üdítőt? –téma (2): papíron vagy interneten jelenjenek meg a napilapok? –

Szabályok:felkészülési idő: 25 perc

a csapatoknak választania kell egy – időfelelőst, egy szószólót és egy jegyzőt!az érvek gyűjtésében minden csoporttagnak részt kell vennie! –az érvek gyűjtéséhez használhatjátok az internetet és a saját tapasztalataitokat! gyűjtsetek össze –minden témába vágó érvet, majd válasszátok ki a legjobbakat!minden csapatnak írnia kell egy összefoglalót érveiről, ezt a szószóló felolvassa, majd lehetőség –van a további vitára: a szószólók felváltva három körön keresztül 1-1 percben reagálhatnak egymás érveire, úgy, hogy közben rövid ideig tanácsot kérhetnek csapatuktól.

vita: 15 perc (2x2 csapat)


A szövegszerkesztés lépései:témaválasztás –anyaggyűjtés –vázlat (lényegkiemelés) –a szöveg megfogalmazása –

Szavazzatok, hogy melyik csoport készült fel a legalaposabban a vitára! –

Készüljetek a következő óra projektjére! nézzétek át az eddig tanultakat, és írjatok ki minimum 10 szakszót, fogalmat a tananyagból! nézzetek utána a szavak jelentésének is, hiszen ezek lesznek a feladványok!

szavak


TárSASjáTék ProjekT

ennek a témakörnek az a célja, hogy eddigi ismereteiteket összegezve készítsetek közösen (az egész osztály együtt!) egy társasjátékot.

FelaDaT

Készítsetek egy társasjátékot, melyekben az összegyűjtött szavakkal „TaBu” és „Kérdezz-fele- –lek” kártyákat alkottok!a kártyákon a szavakhoz a „TaBu”-nál 4 tabuszót kell gyűjtenetek, a „Kérdezz-felelek”-nél 4 –állítást kell megfogalmaznotok!a játékhoz készítsetek pontosan megfogalmazott játékszabályt! –a játéktábla legyen minél kreatívabb maximum 30 játékmezővel! –Csak az előre megadott kellékeket használhatjátok! –

ÜTemezés

1. vezető és időfelelős választása, ötletroham: milyen legyen a társasjáték? 7 perc

2. Milyen munkacsoportok kellenek? munkacsoportok megalakulása 8 perc

3. a társasjáték elkészítése 45 perc

4. a társasjáték kipróbálása 15 perc

5. a feladat értékelése 15 perc

figyeljetek arra, hogy ne fussatok ki az időből! –Segítsétek egymás munkáját, és fogadjátok el az általatok választott vezető kéréseit! –most az osztály egy közös célért küzd, dolgozzatok ennek megfelelően! –

kárTyamInTák

TaBu: a kiemelt szót kell kitalálnia a csapattársaknak úgy, hogy az alatta lévő négy tabuszót semmilyen formában nem használhatja!

gesztusKéz

Mutogatásérzelem

jel

Kérdezz-felelek: a feladványhoz kapcsolódó állítások e/1. személyben vannak megfogalmazva. minden „kikért” mondat után eggyel kevesebb pontot lehet kapni.


(Pl. ha valamelyik csapat két állítás után kitalálja, 2 pontot kap.)

vitaellentéteket szülök.

érveket sorolokKözeli rokonom a veszekedés.

Min. 2 embert igénylek.

a vIsszajelzés TeCHnIkája

a feladat értékelésénél figyeljetek arra, hogy véleményetek ne bántó, hanem építő kritika legyen! ebben segít az énközlés.

az énközlés segít a hatékonyabb kommunikációban. Próbáld egy adott problémával kap-csolatban a saját érzéseidet megfogalmazni, ne minősítsd a másik személyiségét, a tetteire, produktumaira reagálj!

Pl. nekem rosszul esett, hogy nem hallgattad meg a véleményemet.


függelék

HullaDékHegyek, szeméTTengerek

(forrás: www.szochalo.hu, 2006. július 06.)

a szemét, hulladék mindennapi életünk egyik kikerülhetetlen, ám korántsem kedvelt része. emlékeztet minket arra, hogy behódoltunk a fogyasztói társadalom dömpingjének, és ha nem vigyázunk, ellep min-ket. nem lehet a „szőnyeg alá” söpörni, mert eltüntetése, s ami fontosabb, megelőzése közös feladat.

Első lépés: szelektív hulladékgyűjtésa szeméttől szeretünk a legrövidebb úton megszabadul-ni, jelenléte felesleges, nem is túl esztétikus, foglalkozzon vele más, ha lehet, a hulladékgyűjtő zacskót is vigye le, aki akarja! Igen ám, de a napi szemétmennyiségünk egyre nő, csak Budapesten évi 5 millió m3 szemetet sikerül fárad-ságos munkával összehordanunk (szép teljesítmény!), ezt győzze valaki újra felhasználni!

mindannyiunk környezetében elkezdték hódító tevé-kenységüket a színes, különböző anyagból készült (fém, üveg, műanyag, papír) háztartási hulladékok gyűjtésére szolgáló műanyag konténerek. a siker – legalábbis, ahol én lakom – igen látványos, sokszor ömlik ki belőlük a kon-

zervdoboz és PeT palack. a szelektív hulladékgyűjtés azonban csak akkor éri el célját, ha az újrahaszno-sítás valóban és minél hatékonyabban megtörténik (lehetőleg helyben), és megtanuljuk megfelelően (ki)használni ezt a lehetőséget. a műanyag palackok egy része például Kínába kerül, ahol a háztartási esz-közök és játékok gyártásának egyik kelléke lesz, így megkerülve a földet, akár visszakerülhet hozzám az ásványvizes tárolóm. megéri? nekik igen. De gondoljunk csak bele, hogy a szállítással (és költsége-ivel) mennyit ártunk, és mennyit használunk az újrahasznosítással… a kezdeményezés mindenképpen követendő, de a végrehajtáson van még mit javítani.

Hogyan gyűjtsük szelektíven a hulladékot? egyes áruházakban már lehet kapni praktikus, lakásba való szelektív szeméttárolót, így nem kell külön-böző zacskókkal ellepni a konyhát!

Próbáljuk meg összepréselni a hulladékot (így kevesebb helyet foglal el), ha nincs hozzá céleszkö-zünk, megteszi egy erős taposómozdulat is!

öblítsük ki a szemétbe dobott üvegeket, palackokat, konzervdobozokat, hiszen az újrahasznosításnál gondot okozhat a szennyeződés!

Sokan nem tudják, de a műanyagok közé dobhatjuk az elszakadt zacskóinkat és a mosószeres flako-nokat is!

komposztáljunk!Sokszor végig se gondoljuk, de mi magunk is beállhatunk az újrahasznosítók körébe. nagyszüleinknek bizonyára nem kéne elmagyarázni, hogy mi is az a komposztálás, de ma már fel kell hívni a figyelmet, hogy a szerves hulladékot akár saját magunk és földjeink hasznára is fordíthatjuk! „A szemét egyharma-da szerves hulladék, szinte kínálkozik, hogy kezdjünk vele valamit. Könnyedén felhasználható talajjaví-tásra, visszaforgatható a természetbe. A házi komposztálásnak óriási jelentősége lenne, elszállítani sem kéne, ma gyakran az égetőbe megy, és így rongálja az égetés hatékonyságát.” – nyilatkozta a Szocháló című Civil rádiós műsornak gadó györgy, a hulladék munkaszövetség sajtófelelőse. június elseje óta


Budapest 32 körzetében házhoz mennek a szerves hulladékért (fű, levelek), majd ezeket nem égetőbe, hanem központi komposztálóba viszik. „Nagyon lényeges kérdés azonban, hogy majd az országosan összegyűjtött komposztot hogyan tudjuk alkalmazni. A magyar mezőgazdaság a kemikáliákra épül, és sajnos az ipari területek rehabilitációja sem divatos még.” – osztotta meg aggodalmait a hallgatókkal Siklósi mihály, a fővárosi Közterület-fenntartó zrt. hulladékhasznosítási főosztályának vezetője.

Hogyan legyen környezettudatos egy „kisember”?a hulladék munkaszövetség álláspontja szerint azonban a szelektív hulladékgyűjtés hosszútávon csak akkor jelenthet megoldást, ha az a háztartásokban történik, nem egy kihelyezett „szigeten”, hiszen az embereket csak úgy lehet motiválttá tenni, ha anyagilag is érdekeltté tesszük őket (pl. kevesebb szemét-díjat kell annak fizetnie, aki szelektíven gyűjti a hulladékot). ritkán hangoztatott álláspont, de nagyon fontos: a felesleges hulladék keletkezését meg kell(ene) akadályozni (prevenció)! a szemét majdnem fele csomagolóanyag: a fogyasztói társadalomban a „csomagolólobbi” is hatékonyan végezte munkáját, lassan kivesznek a visszaváltható palackok, üvegek, mindent beborít a többrétegű műanyag (hiszen így praktikusabb hazavinni), a könnyedség életérzését teremtik meg az egyszer használatos pelenkák, tol-lak, poharak, tányérok.

mit tegyünk, ha egy kicsit környezettudatosak szeretnénk lenni? hétköznapi praktikák:

Próbáljunk meg visszaváltható üveges/palackos termékeket vásárolni! –vigyünk magunkkal szatyrot, zacskót (esetleg vásznat, amit ki lehet mosni, nem szakad el), hogy –ne kelljen újat vásárolni!vegyünk friss gyümölcsöt, zöldséget, ne mirelitet! –ne vegyünk félliteres műanyag palackokat (aránytalanul drágák), ha utazunk, töltsünk egy meglé- –vőbe üdítőt, vizet, majd dolgunk végeztével ismét vigyük haza!ha kisgyermekünk van, próbáljunk meg többször használatos, kivehető betéttel rendelkező mos- –ható pelenkát venni, egyszerre nagyobb befektetés, de barátnőm szerint két gyereket is „kibír” egy garnitúra!Próbáljuk megjavíttatni műszaki cikkeinket (persze a maiak úgy vannak kitalálva, hogy ez ne –legyen könnyű), és ne dobjuk rögtön ki őket!gyűjtsük össze veszélyes hulladékainkat (lámpakörte, neoncső, elem, sütőolaj), és vigyük el a –legközelebbi hulladékudvarba! (Bővebb információ: fKf zrt.)Karácsonykor mondjuk díszzacskókba csomagoljunk, amit az ajándékozott fel tud később hasz- –nálni!használjuk fel a „féloldalas” papírokat kevésbé fontos szövegek nyomtatására vagy jegyzetpapír- –nak!vigyük a zöldségeshez a tojástartót, mint a régi szép időkben! –vásároljunk olyan termékeket, melyeket újrahasznosított anyagokba csomagoltak! –ne dobjuk ki pl. a margarinos poharakat, használjuk tárolásra (szögek, egyebek)! –amiből csak lehet, vásároljunk utántöltős kiszerelést! –még véletlenül se hordjuk hulladékunkat „vadlerakásokra”, várjuk meg a lomtalanítást, vagy ér- –deklődjünk, hova szállíthatjuk!

írásomat egy közmondással zárom: „Sok kicsi sokra megy”. a környezettudatos életmód csupán annyit jelent, hogy megtesszük azt, ami a saját háztartásunkban egy kis figyelemmel könnyen kivitelez-hető, és megpróbálunk örülni, ha túljárunk a „szemétlobbi” eszén…

Szerző: Botos réka


gonDolaTTérkép

vázlatpont

Rövidítés, ikonok

kulcsszó, tételmondat

lényegkiemelés

vázlat


Cím nélkÜl…

(forrás: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php, 2001. november 25.)

„egy ember annál gazdagabb, minél több dolgot tud nélkülözni.” – vélte a tizenkilencedik századi ame-rikai író, henry David Thoreau. e gondolat ma a többség számára abszurdnak tűnik. az euro-amerikai civilizáció egyik uralkodó mítosza ugyanis az, hogy boldogságunkat az anyagi javak minél nagyobb mértékű birtoklásával érhetjük el. e mítosz annak ellenére él és virul, hogy az emberiség összes na-gyobb vallása és a társadalomtudományok egyaránt tagadják igazságát. az egyesült államokban ké-szült felmérés szerint a nyolcvanas évek végén az amerikai polgárok pontosan ugyanakkora hányada (mintegy harmada) vallotta boldognak magát, mint harminc esztendővel korábban, noha az egy főre jutó fogyasztás időközben megduplázódott! ez azt jelzi, hogy az alapszükségletek kielégítésén túl már vajmi kevés összefüggés mutatkozik a fogyasztás abszolút mértéke és a boldogság között. a nyugati országok lakóinak döntő többsége már rég átlépte e küszöböt, így boldogságuk már más tényezőkön múlik: többek között emberi kapcsolataik minőségén és fogyasztásuk relatív (a társadalom többi tagjához viszonyított) mértékén. egy másik felmérés tanúsága szerint nagyon különböző jövedelemszintű országokban (mint például nigéria és japán) az emberek ugyanolyan mértékben vallották magukat boldognak, viszont meg-elégedettségük mértéke fordított arányosságot mutatott az országon belül tapasztalható jövedelemkü-lönbségek nagyságával. a felsőbb társadalmi osztályok viszont minden országban ugyanannyira voltak elégedettek. anyagi helyzetünket tehát mindig a társadalom többi tagjáéhoz mérjük. a felsőbb osz-tályokba tartozók fogyasztási szintje lesz az etalon a társadalom tagjainak zöme számára, ezt szeret-nék elérni, bár legtöbbször hiába. ez az utánzás jórészt szükségtelen fogyasztást generál. akárcsak a presztízsfogyasztás, azaz a státuszszimbólumok vásárlása, amelyekkel a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyünket jelezzük embertársainknak. (Például a bankok felsővezetői valószínűleg emiatt éreznék rosz-szul magukat, ha luxusautó helyett biciklivel kellene dolgozni járniuk.) a társadalmi fogyasztásnövelő mechanizmusokon túl gazdaságiak is működnek. a reklámok és más médiatermékek tagadhatatlanul rengeteg igényt kreálnak, másrészt az aktuális gazdasági rendszer kényszeríti ránk fogyasztásunk tete-mes részét. hiába nem óhajtjuk megvásárolni például az élelmiszerek gyakorta pazarló és haszontalan csomagolását, meg kell tennünk, ha nem akarunk éhen maradni. fogyasztásunk döntő részére tehát az aktuális társadalmi-gazdasági rendszer vezet rá bennünket, nem pedig velünk született igényeink. a mértéktelen szerzésvágy bizonyos társadalmi-gazdasági rendszerekben (így például a miénkben) intéz-ményesül, de korántsem alapvető jellemvonása az emberi természetnek. létezhetnek jól működő, hosszú távon fenntartható társadalmak rendkívül alacsony anyagi igények mellett is, mint ahogy azt például a vadászó-gyűjtögető társadalmak antropológiai vizsgálata meggyőzően bizonyítja. a túlfogyasztás ren-geteg kárt okoz egyénnek és társadalomnak egyaránt. az, hogy az egyének önazonosságát egyre inkább a fogyasztás adja meg, hogy tárgyakkal igyekeznek kifejezni önmagukat, veszélyes csapdahelyzetet jelent. az értékek és a divat gyors változ(tat)ása miatt az emberek egyre újabb és újabb tárgyak és szolgáltatások megvásárlására kényszerülnek identitásuk megőrzése érdekében; azaz mókuskerékben forognak. az anyagi javak utáni hajsza pedig rengeteg időt vesz el életünkből értékesebb tevékenységek rovására. az ember természetátalakító tevékenységének mértéke a világnépesség nagyságától, az egy főre jutó termelés/fogyasztás mértékétől és az egységnyi gazdasági termelés környezeti hatásától függ. e három tényező csökkentésével mérsékelhetnénk a természetpusztítást és a környezetszennyezést. (…) (takács-Sánta andrás ökológus, Pataki györgy közgazdász, az írás átszerkesztve megjelent a népsza-badságban 2001.11.23-án.)


ÚjraHasznosíToTT moBIl

(forrás: http://www.humusz.hu/hirek/kukabuvar-hirek/ujrahasznositott-mobil/4427, 2009. október 16.)

a Blue earth névre keresztelt, újrahasznosított PeT-ből készült, PvC-t nem tartalmazó, napelemes mo-biltelefonja novembertől már magyarországon is kapható.

a készülék 3 colos kapacitív érintőkijelzővel, 3.2 megapixeles kamerával és 1080 mah-es akkumu-látorral van felszerelve. emellett úgy marad elegáns a megjelenése, hogy kifejezetten energiatakarékos, illetve környezetbarát- és újrahasznosított anyagokból készül.

a Blue earth egy PCm nevű újrahasznosított műanyagból készül, amelyet PeT palackokból állítanak elő, csökkentve ezzel a gyártás során felhasznált széndioxid kibocsátás mértékét. a készülék és a töltő káros anyagoktól mentes, nem tartalmaz sem PvC-t, sem Bfr-t.

a leginkább energiatakarékos üzemmód érdekében egyszerűen állítható a kijelző fényereje, a világítás időtartama és a Bluetooth; a felhasználó egy érintéssel eléri az „öko-üzemmódot”. a green Pedometer funkció segítségével a telefon méri, hány lépést tett meg a felhasználó. a készülékkel a kibocsátott széndioxid megtakarítás is mérhető a Blue earth megmutatja, hogy környezetvédelemi szempontból mekkora a különbség, ha a felhasználó nem járművel közlekedik. ennek a funkciónak a segítségével a felhasználó megismerheti ökológiai lábnyomának mértékét, továbbá, hogy életmódjával hány fa életét mentette meg.

a Blue earth újrahasznosított papírból készült csomagolását kicsire és könnyűre tervezték. a cso-magban található töltő fogyasztása standby üzemmódban mindössze 0,03W. a felhasználók maguk is gyűjthetnek energiát a készülék hátoldalán található napelem segítségével. 1 óra töltés után 10 percet beszélhetünk a mobillal.

pélDamuTaTó IskolaI komposzTálás

(http://humusz.hu/hirek/peldamutato-iskolai-komposztalas/4403 , 2009. október 11.)

a Diadal Úti általános Iskola példaértékű tevékenységbe kezdett. egy szaktanár vezetésével – s a gye-rekek aktív bevonásával – kerti komposztálásba fogtak az oktatási intézmény udvarán.

nagyszerű példája annak, hogyan lehet az iskolákban (s akár óvodákban) gyakorlati környezetvéde-lemre okítani a fiatalokat, s hogyan lehet – a szemléleten túl – mindezt a hétköznapi tevékenységek során is továbbadni.

manapság sok szó esik a környezeti nevelésről, a fiatalok környezettudatosságának fejlesztéséről, ám sok esetben ez a téma elméleti szinten kerül a fiatalok elé. Természetesen nagyon hasznos a környezet- és természetvédelmi témák tantárgyakba, iskolai versenyekbe, stb. való beillesztése, de a gyerekek számára mindenképp sokat számít, ha interaktív, gyakorlati élményben is részük van. lehet az erdei iskola, ma-dáretető építés szakköri órán, vagy épp iskolai komposztálás.

Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségÚMFT infovonal: 06 40 638 [email protected] • www.nfu.hu

Documents

KommUniKáció Anyanyelv · Szóbeli éS íráSbeli SzövegTíPuSok ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerjétek a szöveg nyelvi szintjét, valamint közösen rendszerezzük