AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA

(Ontogenetikus nyelvfejlődés)

Magzatnyelv

A magzat érzékeli az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjét (ritmus, hanglejtés, prozódiai sajátosságok)

Befogadói (recipiensi) magatartás

PREVERBÁLIS HANGJELENSÉGEK

1. Kifejező sírás Fájdalom-sírás (a legnagyobb intenzitás- és

frekvenciakülönbségek) Éhség-sírás (szűkebb frekvenciatartomány,

nincsenek nagy mértékű intenzitásváltozások, szünetperiódusok)

Diszkomfort jelzésére szolgáló sírás (az intenzitás erősen csökkent szintje, szűk frekvenciatartomány)

Unalomsírás (rövid hangzó szakaszok és csendes periódusok, alacsony intenzitás)

Preverbális hangjelenségek

2. Gőgicsélés Nem fiziológiás eredetű

hangjelenségek (3-6. hét között jelenik meg) Két oka és fenntartója:• az artikulációs mozgások

következtében érzett öröm• a létrejött hangok akusztikai

sajátosságai nyújtotta élmény

Gőgicsélés

Egyetlen hangféleséggel indul: [ø], [a:]

2. hónap vége, 3. eleje: áj, ej, öj, öh, áh, uh … eju, áju, uvu, öhö

3. hónap vége: gú, gő, ebu, geu, ágő, héj, áju, gáj, egu, háj

6. hónap: [b, m, f, l], prpr, brbr, grgr, khrkhr

Gőgicsélés Dallamos ejtés Azonos szótagok ismétlése 6-9. hónap: gőgicsélés kommunikációs

céllal A hangállomány bővülése és szűkülése Első év utolsó negyede (jellemzően

magyar nyelvi sajátosságok): auvabam, ömgéj, bubububu, gogogo, mamama

Szókezdemények

A későbbi szavak közvetlen előzményei

toka, takaj, takatoka, dada, dej, begbeg, mábaba

Hátul képzett magánhangzók és két ajakkal, illetve ajakkal és foggal képzett mássalhangzók előnyben részesítése

Mondatszók/szómondatok, holofrázisok (egyéves kor körül)

Telegrafikus beszéd (12-24 hónapos kor)

A szintaktikai viszonylatoknak eleinte csak szupraszegmentális jelzésük van

A toldalékok esetlegesen jelennek meg

Andics beütöttem fáj puszika Szemantikai fejlődés:• kiterjesztés• szűkítés

A toldalékok elsajátításának sorrendjét meghatározó elvek

1. Kognitív elsőbbség (pl. feltételes mód)2. Kognitív bonyolultság: a nyelvi forma

szempontjából összetettebb elemek később jelennek meg) (előbb jelennek meg az igevonzatok=állandó határozók, mint az egyéb határozók)

3. Egyértelműség elve (-nak/-nek toldalék)

4. Gyakoriság elve

A toldalékok megjelenésének sorrendje

-t tárgyrag, -é birtokjel -ba/-ban határozórag Egyes szám, harmadik személyű, jelen

idejű, egyes szám, második személyű, felszólító módú igei személyragok

Birtokos személyragok (egyes számban)

A többes szám jele (-k)

A toldalékok megjelenésének sorrendje Kicsinyítő képző (-ka/-ke) Részeshatározórag (-nak/-nek) További határozóragok (-ra/-re, -ból/-

ből, -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -val/-vel) Igei személyragok: jelen idő, egyes

szám első személy (-m/-k); múlt idő, egyes szám, harmadik személy (-t/-tt), jelen idő, egyes szám második személy (-sz/-d)

Mély hangrendű toldalékok elsődleges megjelenése

Kontextusfüggő ejtés

Gyermeknyelvi hangtörvények

Hasonulási folyamatok Helyettesítő folyamatok Metatézisek Időzítési folyamatok

Hasonulás

Szomszédos hangok hasonulása: amma, kömme, kiffiú, memmosta, pikkos

Nem szomszédos hangok hasonulása: kuko

Mássalhangzó beillesztése: elengáncs, kalampács

Hasonulás hiánya: malacval, vízvel

Helyettesítő folyamatok

téjé, bocánat, motoj, mézset, ana, lóka Zéró helyettesítés: fóó, sapa, helikóter Nem normatív zöngésítés: díznót,

legváros, krumblit, mígrofonba, kivli, kizsnyúl, mozsmá, éhezs vagyok

Szóvégi zöngétlenítés: kopok, szabat, Balás

Metatézisek

bodoz, pázsiri, lovacsak, hummlázik, letomblizázom, Titasz

Időzítési folyamatok torzítása

Rövidülés: szapa, vilamos, cipömet Nyúlás: cippőmet, iskolla, cicca,

róssz, tójást Rövidülés és nyúlás ugyanazon

hangsoron belül: úja, pílangó

A telegrafikus beszédtől hároméves korig (20-36 hónapos korig)

Csökken a hiányzó és torzan ejtett beszédhangok száma

Analógiás tévesztések: láttam elefánt, majomok, könyvök, egérek, látottam, eszett, iszott, nyávogik a macska,

Az első összetett mondatok megjelenése

Önállóan létrehozott szemantikai egységek

• ebédlőbácsi, ördögbácsik, • Ezt ollózni kell, Szűrőzd le nekem Nehézséget jelent a múlt, jelen és

jövő kifejezése, egymáshoz viszonyítása

A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat fejlődése

A beszéd jelentést nem tartalmazó összetevői

Globális beszédmegértés Kulcsszó-stratégia Kettős tárolás: a gyermek mentális

lexikonában kétféle forma létezik: felnőtt nyelvi hangsor és a gyermek saját ejtése

Nemi különbségek az anyanyelv-elsajátítás folyamatában

Fiziológiás magyarázat: corpus callosum

Szociolingvisztikai magyarázat: a környezet megerősítése

Ikrek

Kialakulhat egyéni kommunikációs forma „Felosztják” egymás közt a felnőtt

megnyilatkozásra adott választ Ritkán beszélnek egyszerre Az egyéni nyelvi készségek fejlődésében

némi késében vannak, ugyanakkor ügyesebbek a társalgás fenntartásában és a felnőttekkel folytatott interakcióban