2015.12.02.

1

Kommunikációelmélet

II. előadás

A kommunikáció fogalmának értelmezése különböző tudományágakban

1. az információelmélet kommunikációnak tekint mindent, amiben információ-továbbítás történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, kódban van kifejezve.

2. A technika kommunikációnak tekinti az információ-átadást ember alkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.)

2015.12.02.

2

3. Az élettudományok (biológia) szerint kommunikáció az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó -többnyire biokémiai úton indukált – információ-átadás.

„A kommunikáció annak a két alapvető folyamatnak az egyike, amely minden élő rendszerre jellemző.

Az egyik a táplálék átalakítása energiává, a másik a való-ságról szerzett adatok információ-feldolgozásával kapcso-latos. Ez a két folyamat létfontosságú minden élő szervezet számára. Kommunikálunk információt, tudást, tévedést, nézeteket, gondolatokat, eszméket, tapasztalatokat, vágya-kat, parancsokat, utasításokat, érzelmeket, érzéseket, hangulatokat.” Ayer, A. J.: Mi a kommunikáció?

2015.12.02.

3

A tudomány szóhasználata elkülönítette (szűkítette) a kommunikáció fogalmát az élő szervezetre, azon belül is elsősorban az állatvilágra és az emberre.

4. Szociológiai szempontból „olyan társadalmi folyamat, amelyben jeleket hoznak létre és visznek át, észlelnek és kezelnek olyan közleményeket, amelyből jelentés következtethető ki.”

A kommunikáció meghatározásaBuda Béla szerint

A kommunikáció meghatározása akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal.

1.) A kommunikáció (információelméleti-kibernetikai értelemben) információ-átadás mindenféle rendszerben.

Ebben az értelemben a kommunikáció az embertől függetlenül is létezik az atomok világától a galaktikákig.

(Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei)

2015.12.02.

4

2.) A kommunikáció technikai értelemben – információ-átadás ember alkotta, technikai rendszerekben. (Kézírás, nyomtatás, telefon, számítógép stb.)

3.) A társadalmi kommunikáció – információ-átadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.

A kommunikáció meghatározásaBuda Béla szerint

4.) A biológiai kommunikáció – az élő szervezetek különféle rendszereiben lezajló információátadás. Az egyszerű élőlények kémiai vagy taktilis - tapintásos - jelváltásaitól a magasabb rendű állatok szignál-rendszerein át a pszicholingvisztika és az érzékelés-lélektan szabályrendszeréig terjed.

Egy ingerület továbbítódása az egyik neuron axonján és áttevődése a következő idegsejt sejttestére és dendritjeire.

A kommunikáció meghatározásaBuda Béla szerint

2015.12.02.

5

A kommunikáció a szó legszélesebb értelmében bioló-giai, kémiai, fizikai jelzések vétele és átadása, a leg-egyszerűbb állati jelzésektől az emberi tudatos, bo-nyolult kommunikációs történésekig.

Az ember által kimunkált rendszert humán kommuni-kációnak nevezik, és e fogalomkörbe tartoznak az em-ber alkotta technikai megoldások és az elektronikus kommunikációs rendszerek is.

A kommunikáció alapfunkciói

a) Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mellyel tényeket és ezek magyarázatát közlünk.

b) Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszült-ségei oldódnak fel az érzelmek kifejezésével.

A pozitív érzelmek ki nem fejezése éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak.

2015.12.02.

6

c) Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni vala-mire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös véle-mény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább meg-győzéssel jön létre.

d) Ellenőrzési funkció: segítségével tárjuk fel kommu-nikációs partnereink indítékait. Fogalma összefügg a nyilvánossággal. Az angol „control" fordítása „ellenőrzés".

•Tájékoztatás (információ gyűjtése, tárolása és kezelése a környezet eseményeinek megértése érdekében)

•Szocializáció (a közös tudásalap megszerzése a magán-és a közélet szférájában)

•Motiváció (rövid és hosszú távú egyéni és társadalmi célok megvalósítása, tevékenységek ösztönzése)

•Vita és eszmecsere (a társadalmi konszenzus elősegítése, a társadalmi nyilvánosság fejlesztése)

A kommunikáció egyéb funkciói (Szecskő Tamás alapján)

2015.12.02.

7

•Oktatás-nevelés (az intellektuális fejlődés és személyi-ségformálódás elősegítése)

•Kulturális fejlődés (az emberiség kultúrájának őrzése, továbbadása, alkotókészség ösztönzése)

•Szórakoztatás (az egyén alkotóerejének rekreációja, sport, játék, kultúra)

•Integrálás (egyének, csoportok, kisebbségek és nem-zetek kölcsönös megismerése, előítéletmentes nézetek kialakítása)

A kommunikáció egyéb funkciói (Szecskő Tamás alapján)

Kommunikációnak nevezhető-e az a tevékenység, ha

a) valaki egy mozivászon előtt ül?b) amikor valaki egy jelenségről tényeket gyűjt?

a) befogadás, egyirányú közlésb) megfigyelés

2015.12.02.

8

•megfigyelés: az információátvitel végpontján van tudat•vezérlés: az információátvitel a kezdőpontján van a tudat (Toda, Masado).

Vezérlés az irányításnak az előre elkészített terv alapján történő és visszacsatolás nélküli fajtája. A visszacsatolás teljes hiánya, ill. csak korlátozott jelenléte miatt a vezérlés esetén nincs mód a menet közbeni korrekciókra.

•szabályozás: -a vezérlés egyik típusa-a közlő felhasználja az információt, folyamatosan korrigál-megjelenik benne az újrafeldolgozó tevékenység, mely tulajdonképpen interakció

Interakciónak nevezzük az emberek társas helyzetben lezajló, kölcsönös, egymáshoz viszonyított rendszerét.

2015.12.02.

9

A közlési folyamat végbemenetele szempontjából a kommunikáció változatai

egyoldalú – a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz

részleges – a közlő észleli, hogy a fogadó „vette” az üzenetet, de válasz nem érkezik

teljes – a fogadótól értékelhető válasz érkezik

körkörös, interaktív: a közlő a feladótól érkező választ beépíti a következő cselekedetébe

A közlési folyamatok változatai

Az egyirányú kommunikáció

Az egyirányú kommunikáció szintjén a közlő aktív, a befogadó viszont többnyire passzív résztvevője a folya-matnak.

Az alapvető „közlő – csatorna – befogadó” modell a helyt-álló abban az esetben, ahol az egyirányú kommunikáció van túlsúlyban. A befogadó erre reagál, de erről a közlő-nek nincs tudomása. Ebben a modellben nem szerepel a visszacsatolás.

2015.12.02.

10

Az egyirányú kommunikáció folyamata és szereplői

A vevő (vezérlésnél vezérelendő rendszer) lehet egy másik tudat vagy egy anyagi rendszer. A vezérlési folyamat megköveteli azt, hogy tudat legyen a kezdőpontján, de nem szükségszerűen a végpontján.

A közlés történhet -az élő szervezeten belül-élő szervezetek között-ember és gép között-ember és gép által (közvetítő médium segítsé-gével történik: mediális közlés)

részleges kommunikáció

A részleges kommunikáció során a közlő észleli, hogy a fogadó vette az üzenetet, de válasz nem érkezik, pl. magában nyugtázza valaki a közleményt, egy elküldött SMS-ről meg tudjuk állapítani, hogy megkapta-e a másik fél.

A forrás és a vevő között az üzenet áramlik, mely a vevőtől vissza jut – a visszacsatolás révén – a forráshoz.

2015.12.02.

11

teljes kommunikáció

Teljes a folyamat, amennyiben a befogadótól válasz érkezik és értékelhető visszacsatolásként vissza is jut hozzá. A kommunikációs folyamat ezzel azonban nem fejeződik be, sőt ezzel kezdődik a kommunikációra oly jellemző párbeszédes kapcsolat.

A forrás és a vevő között a csatornában az üzenet áramlik, mely a befogadótól visszajut – a vissza-csatolás révén – a közlőhöz. A közlő a visszacsatolás birtokában szabályozza a mondanivalóját.

teljes kommunikációs folyamat

2015.12.02.

12

A visszacsatolás révén a közlő információhoz jutva, hasznosítja tapasztalatát a vevő befolyásolásában. Ezért információt kell kapnia minden olyan változásról, amely a vevő helyzetében a ő kommunikációjának jóvoltából következett be. E művelet révén a közlő és befogadó között már információcsere történik.

körkörös kommunikáció

körkörös kommunikáció

Visszacsatolás: verbális vagy testtartás, mimika, hanghordozás.

2015.12.02.

13

a) TV-t nézünkb) színházi előadást tekintünk megc) könyvet olvasunkd) szkájpolunke) levelet írunk (email, hagyományos levél)f) megbeszélésen veszünk részt

Milyen típusúak az alábbi kommunikációs aktusok?

egyoldalúrészleges

teljeskörkörös

-interperszonális (személyközi) kommunikáció

- csoportkommunikáció (bizonyos szempontból homo-gén, meghatározható számú sokaság alkotja)

-tömegkommunikáció (nagy létszámú, heterogén cso-port alkotja, tagjai között kapcsolat nincs)

- interkulturális (kultúraközi) kommunikáció (különböző nyelvi, kulturális identitású közösségek közötti kapcso-lat)

A kommunikáció a folyamat irányulása szerint

2015.12.02.

14

-közvetlen (direkt) kommunikáció - ha a partnerek látó vagy hallótávolságban vannak (pl. megbeszélés),

-közvetett (indirekt) kommunikáció - ha a partnerek közt idő- vagy térbeli távolság van (pl. levelezés),

-kölcsönös kommunikáció - ha a partnerek mind-egyike aktív (pl. üzenetváltás),

- egyoldalú kommunikáció - ha csak az egyik fél aktív (pl. előadás)

A kommunikációs alaphelyzet (a kibocsátó és a befogadó viszonya) szerint

-primer (közvetlen) kommunikáció - nincs szükség semmilyen közvetítő eszközre (pl. személyes beszélgetés)

-szekunder kommunikáció - a kommunikátor (közlő) igénybe vesz valamilyen technikai eszközt (pl. könyv)

- tercier kommunikáció - a partnerek mindegyikének szüksége van valamilyen technikai eszközre (pl. tv-műsor)

A vevő és az adó elkülönültsége foka szerint

2015.12.02.

15

-verbális kommunikáció - az üzenet természetes vagy mesterséges nyelven kódolva jut el az adótól a vevőig (pl. anyanyelv, szaknyelv, szleng, jelnyelv)

- nem verbális kommunikáció - mindazon kommuni-kációs események jellemzői, melyek a beszélt vagy írott nyelv határain túl vannak (pl. metakommunikáció /testmozgások/, a testi jellemzők és az érintkezéshez kapcsolódó viselkedés is)

A kódolás módja szerint