A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon1945 előtt

XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag

A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig:

iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges

1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás

1945 után

1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév

1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése

1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás

1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő

Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon

70-es évek:

idősebbek hiánya a felnőttoktatásban

Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya

1973-2005: szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása)

80-as évek:

1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás

A rendszerváltást követő gazdasági, poli-tikai és társadalmi változások és hatásuk

90-es évek eleje: Demokratikus átrendeződés,

nemzetközi politikai átalakulás Nemzetközi szervezetek

hatása (OECD, NATO, Európai Unió)

Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés

privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor

A 90-es évek vége: A piacgazdaság

megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult

Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt

A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza

Számottevő munkanélküliség kialakulása

Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán

90-es évek:

A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak

NAT, kerettantervek A „vállalkozó” iskola

megjelenése Demográfiai csökkenés,

javuló iskolázottsági mutatók

A munkanélküliség megjelenése és a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése

A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció

A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon

A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása

Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása

A távoktatás szerepének erősödése

A politikai képző funkció tartalmának megváltozása

A népfőiskolai rendszer feléledése

a LLL felértékelődése

Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon A közoktatási intézmények – főként a középiskolák

(szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás

Kialakult a második esély iskolarendszere A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a

közoktatással Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre

épülő helyi tantervek szerint zajlik Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban

bekövetkezett változásoknak megfelelően változott

Az állam szerepe a felnőttoktatásban

1. A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása

2. A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása3. A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása4. A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a

formális és nonformális megoldások összehangolása5. A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok,

egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatás együttműködésének ösztönzése

6. Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása

A felnőttképzésre vonatkozó törvények

Felnőttképzési törvény 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről.

Felsőoktatási törvény 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról.

Közoktatási törvény 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.

Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról

Szakképzési hozzájárulás törvénye 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

Szakképzési törvény 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

A Felnőttképzési törvény

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésrőlKölcseyné Balázs Mária nyomán

A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja:

Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”

A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek)

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2. A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

3. A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

4. FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK

1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ?

A felnőttképzést folytató közoktatási intézmények, szakképző intézmények, Felsőoktatási intézmények, közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek,

alapítványok, közalapítványok, egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli

gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.

Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján?

a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés

a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

* Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.

Ki számít felnőttnek a 2001. évi CI. törvény szerint ?

Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:

A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/ 1

A felnőttképzést irányító szervezetek

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Regionális munkaügyi központok Regionális képző központok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)

A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/2

Az Országos Képzési Jegyzék

A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ).

Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész-szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.


Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői

Kompetencia alapúak Moduláris szerkezetűek Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek Gyakorlat/tevékenységközpontúak


A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai

foglalkoztatási törvény felnőttképzési törvény

szakképzési hozzájárulásról szóló törvény


A felnőttképzés financiális támogatási rendszere

Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív

támogatása Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének

támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási

kötelezettség terhére


Támogatási források

A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak:

1. a hazai központi költségvetés, 2. a hazai Munkaerő-piaci Alap, 3. az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési

Operatív Program (HEFOP) (25%-os hazai társfinanszírozással a Munkaerő-piaci Alap terhére).


Intézményi akkreditáció

A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását.

Az akkreditáció követelményei:

szakmai tanácsadó testület megléte éves képzési terv megléte felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte

A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.

Sajátos felnőttképzési szolgáltatás:

A tanulás előtti tudás méréseHand out: TET – Miskolc

http://www.vacimuv.hu/a-rendszerrl/284-segedletek-rlapok.html


Program-akkreditáció A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott

program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani.

A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak.

A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.


A nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató

intézmény egyéb kötelezettségei

A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni.

A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.

Fogalmak definíciója a törvényben(Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben)

Nyitott képzés vagy távoktatás

Általános célú képzés Felnőtt Hátrányos helyzetű

felnőtt A felnőttképzéshez

kapcsolódó szolgáltatás Fogyatékkal élő felnőtt Iskolarendszeren kívüli

képzés

Kompetencia Álláskereső felnőtt Elméleti tanóra Belső képzésnek Nem formális tanulásnak Gyakorlati foglalkozás Konzultáció Modul Moduláris rendszer

Példa a FTV szerint:

Kompetencia:

a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

Documents

A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon