Dr. Nagy József

Konyhakertaz erkélyen

Planétás Kiadó • Budapest, 1992

A gombatermesztésről dr. Szabó István, a fúszernövényekről dr. HomokLászló, a növényvédelemről dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla írt Előszó

Arisztotelész, korának tudományos eredményeit összefoglalva megfogalmazta,hogy a termesztett növények számára minden jónak eredője maga a termőföld.Ez a megállapítás bizonyos kiegészítéssel ma is igaz. Igaz, hogy nagy tömegben,viszonylag kisebb ráfordítással a szántóföldön, a kertben tudunk növényeket ter-melni. Igaz, hogya termóhely talaja jó feltételeket teremt a növények számára.Igaz, hogy kisebb figyelemmel is sikeres lehet a tevékenység, mert a nagy tömegűtalaj kiegészíti a hatásokat.

Azon azonban már vitatkozunk, hogy csak a talajban lehet növényt termeszte-ni. A tudomány eredményeinek felhasználásával kőzúzalék, homok, műanya-gok, szalma, fakéreg, tőzeg, kőgyapot, tápoldat stb. felhasználásával helyettesít-hetjük a termőtalajt, bennük sikeresen termeszthetünk pl. zöldségféléket is.

Az adott talaj vagy közeg teljesítményét s általa a növények teljesítőképességétkülönböző termesztési módszerekkel tovább is növelhetjük. Ilyen az izolált ter-mesztés, amikor az eredeti talajtói fóliával vagy egyéb anyaggal elkülönítetten,mesterséges földkeverékben, közegben, tápoldatban folyik a zöldségtermesztés.

Az izolált termesztéssei elszakadhatunk az eredeti talaj tói, s kisebb felületentöbb helyütt is megvalósíthatjuk, így akár az erkélyen is.

Célunk, hogy a lakóhely adta lehetőségeket kihasználva, ismereteink átadásá-val hozzájáruljunk a családok folyamatos friss zöldségellátásához, sikerélménytnyújtva a vele foglalkozóknak.

A rajzokatKecskésné Szabó Ildikó

készítetteA borítót

Oravecz Istvánfelvételének felhasználásával

Kiss Istvántervezte

ISBN: 963 7931 05 8ETO: 635.1/. 8.043:643.57

ISSN: 0864-9065

A termesztőhelyek kiválasztása,értékelése

Planétás Kiadói és Kereskedelmi Kft.Budapest, Pf. 473 1396

Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója

Az izolált termesztési módok alkalmazásával a termőföldön kívül betonon is si-keres termesztést folytathatunk. Ez közvetett és közvetlen módon értendő. Köz-vetett mód, hogy a "betonrengeteg" környezetében lévő talpalatnyi területekettermesztéssei is hasznosíthatjuk. Közvetlen eljárás, amikor a kövön, téglán, beto-non stb. folytatunk termesztést.

Lehetséges termóhelyek a következők.• Erkélyek. A természet emberhez közelebb hozását, a termesztést is szolgálhat-ják (1. ábra).

Az erkélyek fekvése, védettsége változó. Hasznosításukat egyedi elbírálásalapjánjavasoljuk. Fő vezérlő elv a fényviszonyok alakulása, a hőmérsékleti hatá-sok változása. Számolunk azzal, hogy a hagyományos termesztéstől eltérően ittnem éri reggeltől estig nap a növényeket. A helyhez rendelt fényviszonyok hatá-rozzák meg elsősorban a termesztés sikerét. A hőmérséklet vonatkozásában ked-

Szedte és nyomta az Alföldi NyomdaA nyomdai megrendelés törzsszáma: 3434.66-13-3

Készült Debrecenben, az 1992. évbenFelelős vezető: Szabó Viktor vezérigazgató

Felelős szerkesztő: Apjok FerencnéMűszaki szerkesztő: Marjai Ida

Megjelent 3,5 (A/5) ív terjedelemben

013-p-1990

vezóbb a helyzet. A több oldalról biztosított szélárnyék kedvez a növényeknek.A lehűlés is más időszakban következik be, mint a szabadban. A levegő hőmér-sékletének gyors emelkedése lehet kedvező: a növény hőoptimumáig; lehet ked-vezőtlen: a hőoptimum felett.• Terasz. Az épület nYIlt,esetleg tető alatti, padlózott tartozéka. Az erkélynél el-mondottak erre is érvényesek. Különbség, hogy a terasz nyitottsága közelítheti atermészetes fény- és hőviszonyokat. Erősebb kitettsége miatt a szél hatását is szá-mításba kell venni (2. ábra).• Lapos tető. Ideális termesztési lehetőséget kínál. Csak a biztonságos, baleset-veszélytől mentes, jól szigetelt tetők vehetők használatba. A klimatikus feltételeka szabad földi hasonló jellemzőkkel megegyeznek. A fényt minden akadály nél-k~l megkapja. Hőgazdálkodása, a hővisszaverődés miatt javul, a szélhatás erősö-dik. Termesztés esetén ezt figyelembe kell venni.• Veranda, tornác. Az erkélyhez hasonló, annál rendszerint nagyobb alapterü-letű házrész. A termesztés feltétel ei az erkélynélleírtakhoz hasonlóak.• Szobák, ablakok. A legfontosabb növényfajok (petrezselyem, metélőhagymastb.) a szoba gyengébben megvilágított részében is nevelhetők. A legjobb fényvi-szonyok az ablakokban találhatók. Ide helyezte, illetve helyezi a növényeket aze~be~ ősidők óta. Különös tartalékot és lehetőséget jelentenek a palántanevelésszamara.• Kamr~k, tárol~k, pincék. Többségükben gyenge megvilágítottságú helyisé-gek. A fenyt nem Igénylő növényekkel (gombák, cikóriasaláta stb.) ezek is hasz-nosíthatók .• , Télik~rt. Az üvegházhoz hasonló, azonban gyengébb fényviszonyokat biztosí-to, szabalyozott hőmérsékletű létesítmény. Sokrétű hasznosításra alkalmas.

• Udvarok. Legyenek kövezettek, betonnal, bitumennel stb. fedettek, izolálttermesztésre alkalmasak. Erre helyezzük rá ugyanis a termesztőközeget, és abbanfolytatjuk a termesztést. Főleg az olyan helyek jöhetnek számításba, ahol a fény-viszonyok kedvezőek, és az öntözés is megoldható.

Az izolált termesztés "kellékei"A sikeres növénytermesztéshez sokféle anyagra, eszközre, gépre stb. van szüksé-günk. A három legfontosabb csoportot vizsgáljuk.

A növénytermesztés és a talaj ősidők óta egymástól elválaszthatatlan fogalmak.A talajból veszi fel a gyökérzet a vizet, a benne oldott tápanyagokat. A talajba ve-tünk, tűzdelünk, a talajban fejlődik ki a gyökérzet, amely támasztja a növényt.A talaj adja a "vázat" a hagyományos termesztéshez. így van ez az erkélyen ter-mesztők nagy részénél is.

A termesztő ember mindig a növény igényének megfelelő talajt választja.Az öt alaptípust: agyag-, homok-, vályog-, meszes, tőzegtalajokat tekintve na-

gyon különbözőek lehetnek talajaink. A rendelkezésre álló talaj ok többsége a kü-lönböző típusok keveréke.

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a gyakorlatban elterjedt elnevezésekethasználjuk.

Legkönnyebben hozzáférhető a kerti talaj. A kert legjobbnak ítélt helyérőlszedünk talajt az izolált termesztés számára. Ennek előnye, hogy ismerjük telje-sítményét, megbízhatóságát. Tudjuk, mely tápelemet(eket) kell visszapótolni,hogy sikeres legyen a termesztés.

A gyepszínföld. A rétek, legelők, erdőszélek, parkok gyeprétegének 8-10 cm-es felső szintjét értjük e fogalmon. Közvetlenü! is használható. Hatékonyabb, ha agyepes-földes részt együtt lehántjuk, egymásrarakjuk, kupacokban érleljük, érle-lését műtrágyák hozzáadásával gyorsíthatjuk.

Melegágyi föld. A szaporodó zöldségtermesztő gazdaságok tevékenységéneka terméke. A palántaneveléshez használt trágyát és földet kupacolják, érlelik, át-rakják, öntözik, műtrágyával (3-4 kg kombinált műtrágya köbméterenként) ki-egészítik. A földszeruvé vált melegágyi föld az izolált termesztésben használható.

Trágyaföld. Melegágyi trágya, komposztált szerves anyag, kazalban érlelt trá-gya végső terméke. Amikor a szerves alkotórészek már teljesen elbomlottak, fel-használható. 2 év alatt földszerű anyaggá válik.

A tőzeg akorszerű termesztéshez használt földkeverékek legfontosabb alkotó-eleme. Önmagában csak a tápanyagokkal való feltöltés után (P, K) használható.Keverésre kiváló.

A homok is a földkeverékek fontos alkotórésze. 40 cm-rel a felszín alól, illetvea homokbányából szedve gyomfertőzöttsége, kórokozó- és kártevő-fertőzöttsé-ge mérsékelt.

Az ismertetett földek önmagukban, illetve egymással keverve (keverék), mű-trágyával kiegészítve nagyon jó termesztőközeget szolgáltatnak.

Az óvatosság azonban nagyon fontos. Amennyiben nagyobb tömegben hasz-náljuk, érdemes a laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni. Szükségszerű továbbá aföldek tesztelése. Ez a rendelkezésre álló földek használatbavétel előtti vegyi fer-tőzöttségi vizsgáját jelenti. Minden földből vegyünk egy-két cserép nyit, ültessünkbele salátát, dinnyét stb. (gyorsan csírázó növény magját), és neveljük fel a palán-tát. Amennyiben a kísér1eti növények jól fejlődnek, felhasználhatjuk a földet(keveréket) termesztésre. A vizsgálati növények leveleinek deformálódása,"varangyossága" a talajban lévő hormonbázisú anyagok jelenlétére utal. Ilyen ta-lajban nem szabad termeszteni !

A legmegbízhatóbbak az iparilag előállított, folyamatosan ellenőrzött földke-verékek. Magyarországon ma már jól ismert a Vegasea, a Florasea, a Florohormstb. Ezek a földkeverékek nagy szervesanyag-tartalmukkal, jó szerkezetükkel,kellő szintre feltöltött tápanyagszintjükkel kiemelkednek társaik közül. Haszná-latuk szinte biztos siker. Kevés szakértelemmel is jó termést érhetünk el velük.

A költségek csökkenthetók, ha a rendelkezésre álló földekből saját magunk ál-lítunk össze földkeveréket. Mindig jegyezzük fel, miből mennyit adtunk, mivelegészítettük ki. Majd termesszünk benne különböző zöldségfajokat. Az ered-mény önmagáért beszél. Amelyik a legjobbnak bizonyult, azt kell használni a jö-vőben.

A hagyományos talaj ok helyettesítésére is van lehetőségünk. A botanikus Sachsmár évtizedekkel ezelőtt bizonyította, hogy növényeket vízben, illetve tápközeg-ben is lehet termeszteni. Alapelve, hogya növényeket olyan vizes oldatban nevel-jük, amely különböző sók megfelelő koncentrációjában és arányában tartalmaz-za a növényi életfolyamatokhoz szükséges tápelemeket. Később többen megálla-pították, hogy az egyenletesebb víz- és tápanyagellátás következtében jobbak anövény fejlődésének feltételei, így a teljesítmény növelhető, a tenyészidő csök-kenthető.

A talaj nélküli tápoldatos termesztés lényeges sajátossága, hogy a természetestalaj minden szerepét a táplálékmentes támasztóközeg és a tápoldat helyettesíti.A termőföld kiküszöbölésével a legfontosabb környezeti tényező, a "talaj" állan-dósítható. A tápanyaggal való ellátás szabályozható.

A talajt helyettesítő közeggel szembeni fontosabb követelmények: szerkezetene változzon a termesztés során, stabil és bomlásmentes legyen, a tápoldat össze-tételét ne befolyásolja, kémiailag inaktív legyen, bizonyos mértékű vízvezető ésvíztartó képességgel rendelkezzen, ne legyen kórokozóktóI és kártevőktől fertő-zött, kémiai anyagokkal szennyezett.

A szakirodalom a támasztóközegeket, anyaguk milyensége szerint, háromnagy csoportba osztja:

a) természetes szervetlen,b) természetes szerves,e) mesterséges anyagok.a) A természetes szervetlen anyagok közül legfontosabb a homok. ló víz- és

levegőbefogadó képességű, de rossz víztartó képességű közeg. Gyorsan felme-legszik, gyorsan le is hűl. ló levegőzöttsége miatt a kémiai folyamatok is gyorsakbenne. A folyami és bányahomok egyaránt használható. A folyami homokot fel-használás előtt rostálni, mosni kell.

A rostált folyami homok 0,2-2,0 mm szemcseátmérőjű, 1,84 kg/liter térfogat-tömegű, hézagtérfogata 28%. A Duna homokjának pH-ja 7.

A kavics a tápoldatos termesztésben nagyon elterjedt közeg. Átmérője 4-12 mm. Felhasználás előtt jól át kell mosni. A bele ültetett nagyobb növényeket isjól tartja. Hátránya, hogy nincs belső szerkezete.

A habkőkavics előnye, hogy könnyebb, mint a kvarckavics, és porózus szerke-zetű. Hátránya, hogy a pórusokban a só és a betegségek kórokozói könnyen meg-telepszenek. Használata nem terjedt el.

A természetes szervetlen anyagok közé tartozik a perlit is. Alapanyaga vulkánieredetű, savanyú kőzet. A kibányászott ásványt őrlik, majd 900-1200 OC-onhe-vítve duzzasztják. A kémiailag kötött víz a részecskéket fehér, könnyű szemcsék-ké pattogtatja. Térfogata így kb. 20-szorosára nő. A magas hőmérséklet hatásárasterillé válik, lúgnak, savnak ellenáll.

A hazai kertészeti perlit 0,25-1,0 cm szemcseméretű.Vermikulit. Mesterségesen előállított anyag. Alapanyaga lemezes szerkezetű

alumíniumvas-szilikát. Ezt az anyagot 900-1000 oChőmérsékleten 1percig heví-tik, ennek hatására a lemezek megnövelik felületüket, nagy víz- és levegőbefoga-

dó képességűek lesznek. 1 m3 vermikulit térfogattömege 120-200 kg. Víztartóképessége 300%, pH-ja 7, steril anyag.

A kőgyapotot kőzetek keverékéből gyártják. Használata az utóbbi évekbenrobbanásszerűen terjedt a zöldségtermesztésben. A keveréket (60% bazalt, 20%mészkő, 20% koksz) 1500-2000 oC-ra hevítik. A megolvadt anyagból 0,005 mmátmérőjű szálakat készítenek, majd azokat "szőnyeggé" préselik. A termesztésreszánt kőgyapotot - az ipari felhasználásútói eltérően - a célnak megfelelően tisz-títják. A kőgyapot "szőnyeg" pórustérfogata 96%, 1 m3 anyag 80 kg tömegű.Tápanyagot nem tartalmaz.

Keramzit. Használata az utóbbi időben nagyon elterjedt. Mészmentes anyag-ból forgódobban 1200 OC-onégetik. A hevítés hatására az agyaggolyók felfúvód-nak, ennek következtében szerkezete porózus lesz, térfogata megnövekszik. PÓ-rustérfogata kedvezőbb, mint a kavicsé és a kőzúzaléké. A szemcsék átmérője5-20 mm között változik. Kémiailag közömbös, szilárd szerkezetű és bomlás-mentes anyag.

, Kohósalak: A habkő kavicshoz hasonló, de annál előbb bomló anyag. Nö-venytermesztes,re a 2-4 mm-es szemcsenagyságú részeket rostálják ki. Használat-bavétel előtt vízkapacitásra kell feltölteni.

Zeolitok. Színtelen vagy enyhén színezett, víztartalmú ásványcsoport. Túl-nyomóan Na-Ca-alumoszilikátok. Vázszerkezetűek. Apróbb és durvább szem-cseméretben egyaránt használhatók.

A porózus, nagy felületű anyagoknak nagy a felületi megkötő- és abszorbeáló-képességük, s hogy káros sófeltöltődés ne következzék be, időnként tiszta lan-gyos vízzel alaposan mossuk át őket.

b) Természetes szerves anyagok közül elsőnek emlí~ük a hidropóniás ter-mesztésben is sikerrel használható tartóközeget, a tőzeget.

Két nag; csopor~át különbözte~ük meg: felláptőzegek (savanyúak, táp-anyagszegenyek); síkláptőzegek (semlegesek, sötétebb színűek finom rostosszerkezetűek). '

A zöldségtermesztésben jó rögzítőnek számít a szalma is. A szalmabálás ter-mes~tésb~n, k?nt~nerek töltéséhez (hidropóniás termesztés) jön számításba.A friSS,meg eso elott betakarított száraz szalma termesztőközegként is jó szolgá-~atot tehet. A szalma értékét annak faja (növényfaj) döntően befolyásolja. Leg-JO~? a keményebb, szilárdabb búzaszalma, majd ezt követi a rozs, zab, árpa szal-maJa.

Kiváló keverékanyag a rizshéj is. Hántolás után jelentős tömegben képződik.Termesztőközegként használható.

Egyes helyeken a fakéreg adódiklehetőségként. Komposztálva és komposztá-lás nélkül is felhasználható. Szükség esetén más anyagokkal is keverhető. Arrakell ügyelni, hogy a növény számára káros anyagokat ne tartalmazzon.

A fakéreg mellett a faforgács, a fűrészpor is jól használható a termesztésben.Ezek az anyagok a tartóközegek lazítására, a palántanevelésben a tápkockák ösz-szeragadásának megakadályozására is alkalmasak.

A komposztált fenyőtűt a zöldségtermesztés is sikerrel hasznosítja.c~A,me.~tersé~es anyagok közül elsőként a műanyagokat említjük. Meghódí-

tottak eletunk mmden területét. Gyökérrögzítő közegként sem hagyhatók figyel-

8

men kívül. Csupán felsorolásként említjük a műanyag pálcikákat, golyókat, rá-csokat, a hygromullt, a polisztirolt, a különböző vliseket (fátyol).

Említést érdemelnek még a fémhálók.

Tápoldat-kijuttatás, -összetételA tápoldatok kijuttathatók tápoldat, tápfilm, tápköd formájában, csöpögtető,

áramoltatásos, árasztásos, feltöltéses, süllyesztéses, esőztető stb. módon. Helyhiányában csupán az esetünkben fontosabb eljárásokat ismerte~ük részleteseb-ben.• A talajon, illetve földkeverékben folyó termesztés sikerét nagymértékben nö-veli a tápoldatos kezelés. Vele a talaj elégtelen tápanyagkészlete folyamatosanpótolható.• A tápfilmes megoldást (NFf, Nutrient Film Technique) egészen kis mérték-ben, házilag is megvalósítha~uk. Lényege: a növényt kőgyapotba helyezzük, éstápoldatfilm folyik alatta. Ebből veszi fel a tápanyagot. Erre a célra egy fekete fó-liapalást (tömlóhöz hasonlóan összehajtva) megfelel, benne a tápoldatfilmet ára-moltatha~uk (3. ábra). •

3. ábra. NFT, tápfilmes termesztés az erkélyen1. pH-szabályozó, 2. hőmérséklet-szabályozó, 3. sótartalom-szabályozó,

4-6. tápoldat-szivattyú, 7. tápoldat-adagolás, 8. aerátor, szellőző, levegőző,9. pH-, °C_ és CF-érzékelő, 10. vízadagoló, 11. fűtési spirálcső, 12. keringtető

szivattyú, 13. vízhőmérséklet-szabályozó szelep, 14. kőgyapot kocka, 15. vízvezetőcsatorna, 16. csöppenként öntözés, 17. szigetelés

Cink -szulfátRéz-szulfát

Konc. (NPK) %0pH

0,00080,00060,946,00

g/liter víz1,500,360,120,0140,0020,00170,00080,00060,866,00

3. KN03CaHP04

MgS04

Vas-szulfátMangán-szulfátBóraxCink-szulfátRéz-szulfát

Konc. (NPK)%opH

• Újabb eljárást dolgoztak ki a Grossbeereni Zöldségtermesztési Kutatóintézet-ben. Nagyon jól alkalmazható erkélyen, teraszon stb. Ez a módszer a PPH nevetkapta. Közeg nélküli, sík felületű hidropóniás növénytermesztést jelent.

A gyökérzet vékony textilvlisen (fátyol) helyezkedik el, két fóliapalást közézárva. Az alsó fóliaréteg elhatárolja az aljzattól, a felső fóliapalást (áttetsző színűPE-, illetve PVC-fólia) megakadályozza a gyökérzet kiszáradását, a moszatkép-ződést. Az áttetsző (fehér) színű fólia erősen visszaveri a fényt, így jobb a növényfényhasznosítása. A tápoldatelosztó berendezés lyuggatott gégecső, a vlis és a fó-lia között helyezkedik el (4. ábra) .• ló eredményt érhetünk el az árasztásos, süllyesztéses eljárással is. Mivel kis fe-lületről, illetve kevés növényről van szó, elképzelhető a tápoldatba való mártoga-tás, "etetés" (naponta 3-4 alkalommal, néhány percig). Egyszeruob azonban atápoldat csöpögtetéssel történő kijuttatása, illetve az öntözés.

A kutatók és a termesztók tápoldat-összetételre vonatkozó javaslata nagy elté-réseket mutat. A legegyszerűbb, ha több hatóanyagot tartalmazó összetett trá-gyát, illetve több hatóanyagot tartalmazó levél- és talaj trágyát feloldunk, s annak0,1-0,5%-os vizes oldatával, igény szerint tápláljuk a növényeket. Hiány tünetekesetén pedig a szükséges elemekkel kiegészí~ük.

A tápelemtartalom mellett a víz keménységére is figyelmet kell fordítani. Erreis többféle recept található. Pl. a paradicsom esetében kemény víz használatakor5 kg/100 liter kalcium-nitrát adagolását javasolják.

Elhelyezési módok

1. VolldüngerSzuperfoszfát (17%)

Konc. (NPK)%opH

g/liter víz1,501,160,606,00

g/liter víz1,001,161,460,120,0140,0017

Elhelyezési módon a termesztóközeg és a határoló anyagok által meghatározotttermesztőformákat é~ük.

Legegyszeruob változat az álló konténer. E fogalomkörbe soroljuk a cseréptőla többszintes, felállított tömlókön át a többszintes elemes oszlopig alkalmazott el-helyezési módokat.

Legegyszeruob formája a cserép (5. ábra).Ide soroljuk a műanyag zsákokat, reklámszatyrokat termesztóközeggel meg-

töltve.25-30 cm szélességű fektetett tömlőből állókonténer-palást vágható. Két vál-

tozatban készíthető. Egyik a nyitott palást, ezt nehezebb tölteni. Abehegesztettvégű könnyebben kezelhető.

Az álló konténer formát követi a reklámszatyor is, termesztóközeggel, földdelmegtöltve. Az alját néhány helyen perforálni kell (kiszúrni), hogy a fölös vizet el-vezessük.

Az álló konténerek egy síkban, illetve lépcsőzetesen is elhelyezhetók a ter-mesztóhelyen. A megtöltött álló konténereket használatbavételükig egymásra israkhatjuk, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el. A termesztésbe vétel a vetés-sel, illetve ültetéssei kezdődik. Ekkor - az adott növényfaj sor- és tőtávolságánakmegfelelően - rakjuk a konténert végleges helyére.

ló eredményt érhetünk el a Kertészeti Egyetemen kidolgozott tápelem-össze-tételekkel :

2. Pétisó (N = 25%)Szuperfoszfát (P20S = 17%)Kénsavas káli (K20 = 50%)Magnézium -szulfátVas-szulfátBórax

2.50 mm+-----~

A termesztőoszlop vagy elemekből összerakható termesztőcsőrendszer szin-tén álló konténernek tekinthető. Magassága 1-2 m-ig terjedhet. Jobb helykihasz-nálást tesz lehetővé. Az oszlopon a növény elrendezése szerint vágunk lyukat, side ültetünk. A csőrendszer esetében a növényhelyek előre tervezettek. Figyel-jünk a magas oszlopok dőléslehetőségére, a balesetveszélyre. Csak pontosan be-állított, rögzített oszlop a megbízható (6. ábra).

A fekvő konténer elterjedt elhelyezési, zsákos forma. Fóliapalástból igény sze-rinti méretben és számban készíthető. Legjobb az 1,0 m hosszú, 35 cm szélességűtömlő. A jelzett méretű tömlőbe kb. 30-35 kg földkeverék fér.

A töltés előtt célszerű a tömlő egyik végét (amíg tiszta) behegeszteni, majd ezt azsákot töltsük meg földkeverékkel. A föld túlzott nyomkodása nem célszerű, deaz egyenletes tömöttségű zsák a célnak megfelelő. Töltés után a zsák végét zsineg-gel vagy dróttal elkö~ük, és kész a termesztőtömlő.

Használatbavétele a tömlők végleges helyre való fektetésével, majd a termesz-tendő növényfaj (-fajta) térigényének megfelelő térállásra lévő lyukak kivágásá-val kezdődik. Ennek tervezése nagy körültekintést igényel. A tömlő szakszerűt-len összevagdosása nem vezet eredményre.

A tömlő alá célszerű fóliát teríteni (7. ábra).A vízszintes elhelyezési forma régi képviselői az erkélyládák, -vályúk, -tálcák

stb. is. Bennük is sikerrel termeszthetünk egyes zöldségfajokat (igaz, ezek dísznö-vénnyel történő hasznosítása a megszokottabb ).

A szalagos elrendezés (konténer) 50-70 cm széles, 15-25 cm magas, fóliáraterített fa- (deszka-) vagy műanyag stb. kerettel határolt termesztőközeget foglalmagában. Hosszúságát a rendelkezésre álló terület határozza meg.

A szalagos elrendezést kőgyapot szőnyegen vagy a tápoldatnak vályúba valóáramoltatásával történő hidropóniás termesztéssel is megvalósítha~uk.

Vetőmag, szaporításA vetőmag gazdasági növények termesztése céljából különös gonddal megter-melt fajtaazonos és fajtatiszta, minősített (és vetésre előkészített) mag.

Szaporításon a termesztett növények életfolyamatának újrakezdését (repro-dukció) tartalmazó munkákat ér~ük.

A szaporítás történhet ivaros (generatív) és ivartalan (vegetatív) szervekkel.Esetünkben az ivaros szaporítás a fontosabb. Ez történhet helybe vetéssei és

palántaneveléssel.A táblázatban a tervezést segítő fontosabb szaporítási adatokat rögzí~ük.A sokféle fekvésű, szerkezetű erkély, terasz stb. nem teszi lehetővé, hogy kü-

lön-külön mindegyikre adjunk időzítési adatokat. Tájékoztatásképpen közread-juk a szabadban kialakult fontosabb vetési időpontokat.

Elterjedtebb az ún. ágykonténer elhelyezési mód. Az ágykonténer 140-160 cm széles, 5-15 cm magas, tetszés szerinti hosszúságú keretbe helyezett föld-keverék. Itt is fóliával takarjuk az eredeti "talajt". Az 5 cm-es talajréteg használa-takor a tápoldatozás kiemelkedő szerepet játszik.

Készíthetünk fóliával bélelt, kavics-, műanyag stb. közeggel töltött, földbevagy föld felszíne fölé emelt ágyat is hidropóniás termesztés számára. Itt a fonto-sabb méretek a következők: szélesség 120 cm, a magasság a széleken 18 cm, kö-zépen 25 cm. Fontos, hogy a tápoldat a kívánt helyre és onnan elvezethető legyen(8. ábra).

Kiemelt ágyás. Elhelyezési módként a dísznövénytermesztésben általánosanelterjedt. Az ágyás téglákra helyezett eternitlapon helyezkedik el. A széle (szegé-Iye) 20-25 cm magas ugyancsak eternitlap. Az ágy alatt "szabadon hagyott" résza jobb hőgazdálkodást, esetleg az ágyásba helyezett földkeverék fizikai fertőtlení-tését (gőzölés) is elősegíti. Az ágyás felszínét (a többivel egyetemben) a gyomokelleni védelem céljából fekete fóliával takarjuk.

A hidropóniás termesztésben használatos tálcás elhelyezésmódról kell mégszólnunk. Erre a célra a vasbeton, azbesztcement, tégla-, fa-, poliészter-, fémtál-cák egyaránt számításba vehetők. Mélységük 20- 30 cm, szélességük és hosszúsá-guk tetszőleges.

A felsorolt számtalan anyag, termesztés- és elhelyezésmód kapcsán óhatatla-nul kísért az arisztotelészi megállapítás. Vajon elegendő-e az a földtömeg, illetveközeg a növény számára, ami az izolált térben található? Nem kellene-e többetadni? Kísérleteink igazolják, nem kell sok talaj a növény számára. Szükséges vi-szont, hogy a rendelkezésre álló, kis tömegű, térfogatú közegben a növény számá-ra optimális feltételeket teremtsünk. Ahogy koncentrálódik a gyökérzet, úgy erő-södik a termesztés belterjessége. Akkor lesz igazán jó pl. paprikatermesztésünk,ha a terméstömeg kidönti a konténerből a paprikát. (Ebben az esetben azonbankarózni kell a növényt.)

1. táblázat. A fontosabb zöldségfajok szaporítás; mutató;

db mag/g Csírázóképességét Javasoltmegőrzi növény

év db/m2

Paradicsom 300 4-6 2-11Paprika 1S0-17S 3-4 6-18Uborka 30-3S 6-8 2-6Sárgadinnye 20-40 6-8 2-SGörögdinnye 2S-S0 6-8 1-2Borsó 3-10 4-6 SO-100Bokorbab 3-9 3-S 30-SOSárgarépa 7S0-12S0 3-4 200-400Petrezselyem 700-1100 2-3 200-400Zeller 2800-3000 4-S 10-1SFejes saláta 200-3S0 4-S 2SCikóriasaláta 300-700 4-S 600-1000Karalábé 2S0-4S0 4-S 1S-3SKínai kel 2S0-400 4-S 8-10Bordás kel 2S0-400 4-S 8-10Retek 7S-140 4-S 400Spenót 100-17S 4-S 200-400Sóska 800-1S00 3-4 200-400Vöröshagyma 22S-300 3-4 SO-100Fokhagyma SO-70Téli sarjadékhagyma 400-S00 4-S 100-200Metélőhagyma 1000-1S00 1

15

• Március elején vethetjük a hidegtűrő zöldségfajok magvait: pl. petrezselyem,sárgarépa, borsó.• Március közepén, amikor a talaj hőmérséklete 5-8 oC-ra emelkedik, vethető avörös~agyma, a sarjadékhagyma, a metélőhagyma, a káposztafélék, a borsó sza-kaszaI.• Apri~isban, 10-12 oC-os talajmelegedéskor vethető állandó helyére a paprika,a paradIcsom, az uborka, a dinnye, az őszi betakarítású fejes káposzta.• Nyáron, június-augusztus ban a másodvetések következnek: spenót, kínaikel, uborka, bab, retek stb.• Szeptember-októberben vetjük az áttelelő spenótot, a fejes salátát stb.• A tél alá vetés november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem,a borsó stb.

A tájékoztató jellegű időpontokat ki-ki igazítsa a saját adottságai hoz. Ennekszellemében korábban vagy később vessen.

A vetésmélység a mag nagyságától, valamint a talaj szerkezetétől függ. A salátamagját 1-1,5 cm, a sárgarépáét 1,5-2,0 cm, az uborka magját 2,5-3,0 cm, a babot4-6 cm mélyre vetjük.

A magvetés mellett széles körben elterjedt a palántaneveléssel való szaporítás.Palántanevelésról akkor beszélünk, ha a lágy szárú növény magját nem a véglegeshelyére, hanem védett helyre szórjuk, s igény szerint tűzdeljük, illetve sima palán-taként neveljük.

~ r.alántanevelés előnyei a kedvezőbb környezeti feltételek megteremtésében,az ereskezdet előbbre hozatalában, a jobb területhasznosításban, a jelentősanyagmegtakarításban foglalhatók össze.

A ház körüli termesztés során csak kevés növénnyel dolgozunk. Két lehetősé-günk van: vagy felneveljük magunk a palántákat, vagy megvásároljuk.

A legegyszerúbb, ha egy edénybe vagy szaporítóládába vetjük a magot(sűrűn). Szikleveles állapotban túzdeljük cserépbe, tejes- stb. pohárba, gyepkoc-kába stb. Tűzdelés után a hő- és fényviszonyoknak megfelelően tartsuk a növé-nyeket. Kevés fényesetén alacsony hőmérsékletet tartsunk, mert így nem nyurgulfel a palánta. Sok fényesetén magas hőmérséklet, sok levegő, jó vízellátás tesziedzetté a palántát.

A jó minőségű palánta kompakt, tömött növekedésű, 4-6 fejlett lomblevéllelés jó gyökérzettel rendelkezik.

A magvetés időpontját mindig a tervezett kiültetés idejétől visszaszámolva ha-tározzuk meg. A palántanevelés 4-6 hét a tavaszi időszakban.

A fontosabb ültetési időpontok:március közepe-április eleje: káposztafélék, fejes saláta,április vége-május eleje: paradicsom,május közepe (fagyosszentek után): paprika, uborka, dinnye,május vége-június eleje: zeller, fejes káposzta,június közepe-július közepe: káposztafélék, másodnövények,október közepe: áttelelő kelkáposzta, áttelelő fejes saláta.

Zöldségfajok környezeti igénye

A környezeti feltételek optimális vagy azt közelítő szintjének megteremtése a si-keres termesztés alapja. Különösen figyelni kell erre az erkélyen, teraszon, tetőnstb. történő termesztés folyamán. A termesztést folytató embemek kell irányíta-nia a tényezőket.

Az irányított termesztés fejlettebb fokán már számítógép vezérli program sze-rint a folyamatokat az erkélyen is (9. ábra).

A növények anyagcseréje, növekedése és fejlődése a hőmérséklettól függő folya-mat. A növény és környezete között állandó hőcsere folyik sugárzás, hővezetés,hőátadás vagy áramlás útján. Ez annál erősebb, minél nagyobb a hőmérsékletikülönbség. Hőcsere azonos hőmérsékletű közegek között is van, de mindkétirányba egyenlő értékű. A növények által elnyelt fény túlnyomó része hőenergiá-vá alakul, melegítő hatást fejt ki. A sugárzás útján terjedő hő legfőbb forrása aNap, de hősugárzást bocsát ki minden test.

A zöldségfajokat optimális hőigényük alapján 3 °C-onkénti eltéréssel 5 cso-portba osztotta Markov és Haev (1953). Ezek az adatok a termesztésnél elen-gedhetetlenek.

1. csoport: 25 oCsárga- és görögdinnyeuborkaspárgatökpaprika

II. csoport: 22 oCparadicsomtojásgyümölcssütőtökbabkukorica

Ill. csoport: 19 oCcéklavöröshagymafokhagymapóréhagymazellerspárga

nyait és a megvilágítás erősségét. A napi fénytartam változása a földrajzi széles-ségtóI, a Nap járásától, az épület fekvésétól függ.

A fényintenzitás fogalmán az egységnyi területre egységnyi idő alatt érkezettenergia mennyiségét értjük. Ez az energiamennyiség a napsugarak beesési szögé-tóI, a levegő szennyezettségétól, a felhőzet nagyságától, a fekvéstóI függően vál-tozik.

A Magyarországon termesztett zöldségfajok közül legtöbb fényt kíván a papri-ka, a paradicsom, a dinnyék. Közepes fényerősséget a fejes káposzta, a karalábé,a vörös- és fokhagyma, a cékla, a bab, a borsó és az uborka. Gyengébb megvilágí-tás mellett termeszthető a zeller, a sárgarépa. Fény nélkül hajtatjuk a cikóriát, ter-mesztjük a csiperkét.

IV. csoport: 16 oCsárgarépapetrezselyempasztinákcikóriatéli sarjadékhagymametélőhagymaburgonyaborsófejes salátaspenótrebarbarasóska

V. csoport: 13 oCkáposztafélékretektorma

Termesztett növényeink az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét atalajból vagy a talajt helyettesítő közegból, illetve tápoldatból veszik fel (10. áb-ra).

Fontos szerepet játszik a növények életében, mert- a növényi sejtek nélkülözhetetlen alkotórésze (a növényi test 90-94 %-a víz),- tápanyagként beépül a növények testébe,- tápanyagoldó és -szállító,- a növények testhőmérsékletének szabályozója (a felvett víz 95 %-a transzspi-

rációra - párologtatás - használódik fel),- a növényi sejtek telítettségi állapotának (turgor) szabályozója.Az izolált termesztésben még fontosabb, hogy folyamatos legyen a vízellátás,

mint a szabad földiben (11. ábra). Az előbbiben csak az adott talaj, közeg stb. tö-mege áll rendelkezésre, s belóle a vizet a növény gyorsan felhasználja. Egy kifej-lett paradicsom-, ub.orkanövény 2-3 liter vizet is elpárologtat naponta. A hiánygyorsan jelentkezik. Pótolni kell. Az 1 m2cre adott 1 liter víz 1 mm csapadéknakfelel meg. A talajt 1cm-re nedvesíti át. A termőréteg vastagságát és a gyökérfejlő-dés ütemét ismerve úgy kell az öntözést tervezni, hogy az a talajt a kívánt mélysé-gig átnedvesítse (12. ábra). A túlöntözés káros, mert a felvehető formában lévőtápanyagokat kimossa.

Az adatok a fajok optimális hőigényét tartalmazzák, amit at· opt. = t ± 7 oC

képlet alapján számolnak, ahol t= optimális hőmérséklet a vegetatív és repro-duktív fázisban. A ± 7 oC-os eltérést az optimumtói káros következmény nélkülvaló eltérésként kezelik. A ± 14 oC-os eltérés adja a fejlődés minimum- és maxi-mumértékét.

A növény fejlődésének egyes szakaszaiban javasolt hőoptimumok a követke-zők:

- nyugalmi szakaszban- csírázás idején- szikleveles szakaszban- szár- és levélképzés idején

-14 oC,+ 70C,-7 oC,+0 oc.

Különbséget kell tenni a nappali hőmérsékletigények között is. A trópusi szár-mazású növények számára 3-6 oC, a mérsékelt égövból származóknak pedig 5- .7 oC különbséget kell tartani az éjszakai és nappali hőmérséklet között. (Mindigaz éjszakai érték az alacsonyabb.)

Mivel fény nélkül a klorofillt tartalmazó növények nem fejlődhetnek, termeszté-sük is csak megfelelő fény jelenlétében lehet eredményes.

A termőhely kiválasztásakor vizsgálni kell az adott hely megvilágítási viszo-

.. ' ......•.• JC:,5,K.,f7P1 P,U....................4 8 12 1.6 20 ~ 28 32

!zöldföme~,!er-més hg/m2

/i::: hbn3pos retek. .káliumS '"fejes saláta nitrogénK..=Katalábé ••.......... fo~zforp:: par-rocsomPp = paprílc.aU:: ubaric.a

BurgonyafélékA növények szervezetük felépítéséhez a levegóból szén-dioxidot (COz), a talaj-ból vizet és különböző tápelemeket vesznek fel. Szervezetük szárazanyag-tartal-mának több mint 90%-a szén, oxigén és hidrogén, ezek zömmel a levegóból és aVÍzből származnak. A talajból felvett ásványi anyagok mennyisége 3-10%.

A növények talajból való tápanyagfelvétele nem mindig áll arányban ténylegesszükségletükkel. A növény számára elégtelen tápanyag-ellátottság esetén súlyoshiány, illetve enyhe hiány jelentkezik. A jó ellátottság a luxusfogyasztást jel-lemzi. A túlzott felvétel mérgezést idézhet elő.

A zöldségnövények ásványi eredetű tápanyagfelvétele a növény fejlődési üte-mének megfelelően változik (13. ábra).

A sokféleképpen felhasználható paradicsom egyik legfontosabb zöldségfajunk.Növekedési típusait tekintve három változatát különbözte~ük meg:

determinált, féldeterminált, folytonos növekedésű.Újabban a szakirodalom a féldetermináltat és a determináltat együtt determi-

náltnak nevezi. A régi elnevezés esetünkben könnyebben érthető. A determinálta tömzsi bokor forma, amelynek 2-3 virágfürt elérése után leáll a növekedése(14. ábra). A féldeterminált 4-8 virágfürt után áll le, a folytonos növekedésű pe-dig akár több méterre is megnövő változat.

zett spárga köré pedig tekerjük a szárat. A determinált fajtáknál erre nincs szük-ség.

Fontos ápolási munka a levelezés. A feladatukat teljesített, elöregedett alsó le-veleket az érésütemnek megfelelően távolítsuk el.

Mivel izolá1t termesztést folytatunk, ha a növény kívánja, folyamatosan kellöntöznünk, és legalább 10 naponként tápoldatozzunk. Hidropóniás termesztésesetén az "etetést" , a tápoldatozást folyamatosan végezzük.Szedés. Az érett terméseket szedjük le és hűvösebb helyen tároljuk, így a növénytújabb termésképzésre készte~ük.

A paprika nagy C-vitamin-tartalma miatt egyik legértékesebb zöldségfajunk.Egy termés elfogyasztásával már fedezhe~ük napi C-vitamin-szükségletünket.Az érett paprika a termésében található A -vitamin provitaminja miatt is nagyonegészséges táplálék.

Fajták. A paprika az izolált termesztésben is számításba jöhet. Az étkezési és fű-szerpaprika éppúgy termeszthető, mint a díszpaprika. Ki-ki ízlése és vágyai sze-rint választhat fajtát.

A vá1asztás megkönnyítése céljából, rendszerbe foglalva, ismertetünk néhányfajtát.

Tölteni való, fehér, édes: HRF Fl' Keszthelyifehér, Fehérözön Synthetic, Fe-hérözön Super, Tizenegyes, D. Cecei.

Tölteni való, világoszöld, édes: Hárosi zöld, Szentesi fehér.Tölteni való, fehér, csípős: Újmajori, Javított Bogyiszlói, Bovet 4.Tölteni való, világoszöld, csípős: Balaton Fl' Szentesi piacos, Belecskai.Pritaminpaprika: Paradicsom alakú zöld Szentesi, Paradicsom alakú zöld Pal-

lagi, Korai paradicsom alakú, Greygo, Szarvasi 11.Hegyes, világoszöld, csípős: Kovácsházi, Csipke, Rapidus, Budai csípős hajta-

tási.Almapaprika: Almapaprika.Cseresznyepaprika : Szentesi.

FűszerpaprikákFolytonos növekedésű, csípősségmentes fajták: Kalocsai 50, Kalocsai E-15,

Szegedi 20, Szegedi 40, Kalocsai 57-231, Szegedi 20.Folytonos növekedésű, csípős fajták: Szegedi FO-3, Kalocsai 505, KalocsaiV-2.

Féldeterminá1t növekedésű, csípős fajták: Kalocsai merevszárú 622, Kalocsai702, Kalocsai 801.

Determinált fajtacsoport, csípősség nélküli: Kalocsai determinált 601, Kalo-csai determinált 621.

Fajták. Zömök, Balkon. Zömök növekedésűek, cserépben, ládában, fekvő kon-ténerben termeszthetók. A Balkon koktél paradicsomfajta, kisméretű bogyók-kal.

Támrendszer mellett jól termeszthető a Módi Fl' a Tini Fl' a K3 Fl fajtacso-port.

A folytonos növekedésűek közül a Gála Fl' a Lugas Fdöhet elsősorban számí-tásba.

Javasoljuk továbbá az "erkélyre" a Kecskeméti tárolási (K5-1) fajtát. Bogyóitszáron, illetve levéve több hétig tárolha~uk, fogyasztha~uk.

Környezeti igénye. Hőoptimuma 22 oc. Intenzív fényt kíván (5000-10 000 lux).Nagy termésátlag csak bőséges vízellátással érhető el.Vetés, ültetés. A jobb helykihasználás végett csak palántáról való termesztésétjavasoljuk. Védett helyre - kockázattal- már április közepétől kiültethetjük. Biz-tonságot a tavaszi fagyok elmúlta utáni ültetés ad. A tárolási fajtát később is ültet-hetjük, hogy késő ősszel, tél elején is legyen fogyasztható paradicsomunk.Ápolás. A féldeterminált és folytonos növekedésű fajtákat egyszárasra neveljük.Az oldalhajtásokat fiatal korukban törjük ki folyamatosan. Ez a kacsozás. A haj-tásokat folyamatosan rögzítsük. Erre a célra választhatunk karót, spárgát, rács otstb. Karóhoz, rácshoz kötözőanyaggal rögzítsük a hajtást, a függőlegesen elhelye-

Környezeti igénye. Hőoptimuma 25 oC,nagyobb, mint a paradicsomé. Fényigé~nyes növény. 10-13 órás napi megvilágítást és legalább 5000-10 000 luxnYI

fényerősséget kíván. Víz- és tápanyagigénye is nagy. Különösen az első termésekmegtermékenyülése után hasznosítja jól a bőséges ellátást.Vetés, ültetés. Az étkezési paprika termesztéséhez, április végi-május elejei kiül-tetéséhez 8-10 héttel korábban kell a magot elvetni. A későbbi kiültetéshez az5-7 hetes palántanevelés is elegendő. A jó palánta kompakt növekedésű fehérbimbós. Erről várhatjuk a korai termést. '

A fúszerpaprika igénytelenebb, palántája 5-6 hét alatt felnevelhető (sima pa-lánta).

A fajta növekedési erélye alapján határozzuk meg a sor- és tőtávolságot.Ápolás. A paprika ültetésekor (paradicsomnál is) talajon, talajkeveréken valótermesztés esetén ajánlatos a TomasoI2%-os vizes oldatából O 51itert adni növé-nyenként. '

Ültetés után fejlődése nehezebben indul, mint a paradicsomé. A paprika első-ké~t gy~kérr~ndszerét fejleszti, vegetatív fejlődése csak ezután indul meg. Köny-nyu eldontem, hogy "dolgozik-e" vagy "pihen". A csúcsi részen lévő fiatal levél-kezdemények, levelek színe alapján ítélhetünk. Amennyiben a lomb levelek szí-nével megegyező kékes színű a csúcsi rész is, nem fejlődik a növény. A világos kö-zépső csúcsi rész a növény fejlődését bizonyítja. Ez az optimális állapot. A csúcsirészen lévő lomblevelek világoszöld színe a túl gyors növekedés jele. Vissza kellfogni a n~v~n.yt. ~ el~? ~irágok megtermékenyülése után (2-3 cm bogyóméret)kell etet~I es Itatm a novenyeket. Ebben az esetben már a bogyó növekedésére,nem p~d!g a v~geta~v ,részek túlfejlesztésére használódik fel a tápanyag.

A .kotesek fejleszteset a 7-10 naponkénti tápoldatozás (Tomasol, Volldünger,Buvifer, Ammonnitrátstb.) szolgálja (l5. ábra).

A hidropóniás termesztésben folyamatosan, illetve időnként kell a tápoldatotadagolni.

A folytonos növekedésű paprikafajtákat is nevelhetjük támrendszer mellett.

Ebben az esetben 6-8 db/m2-es állománysűrűséggel dolgozzunk. Ápolási mun-kaként jelentkezik a metszés. A jelzett állománysűrúség esetén egyszárasra nevel-jük a növényt. A villás elágazás egyik hajtását egy virág után vágjuk le. A másikatigazítsuk a huzalhoz. A következő villás elágazásoknál is így járjunk el.

Két-, három-, sőt négyszáras nevelés is lehetséges. A Kalifornia Wonderfajta-típusokat általában így metszik. Ebben az esetben csökkenteni kell az állomány-sűrúséget.

A metszés nélkül nevelt töveket támasz mellett kell nevelni. Mivel a gyökérzetkis helyre koncentrálódik, a növény nagy terméstömeget fejleszt, védekeznünk ~ _kell a kidőlés ellen.

Kabakosok (tökfélék)

Kedvező étrendi hatása, C-vitamin-tartalma miatt szívesen fogyasztjuk. A bennetalálható nagy tömegű víz is értékes. Nagy káliumtartalma a veseműködést segíti.

Fajták. A termesztett uborkafajtákat négy nagy csoportba osztjuk.1. Kígyó típusú hajtatási fajták: Aminex Fl' Dalibor Fl' Tosca Fl, Corona Fl'

Farbio Fl, Gador Fl' Kamaron Fl' Kecskeméti hajtató, Ritmó Fl, Sandra Fl'2. Minikígyó típusú hajtatási fajták: Flóra Fl, Picobello Fl, Minibar Fl, Sa-

mar Fl'3. Salátauborka-fajták: Astrea Fl' Belair Fl, Bellando Fl, Budai félhosszú,

Budai korai, Darina Fl>Kecskeméti saláta, Smaragd Fl' Szenzáció, Verino Fl,Slice King Fl'

4. Konzervuborka-fajták. Aprótüskés kevert virágúak: Csemege, Kecskeméticsemege, Kecskeméti livmé, Nimbus, Nimbustol.

Aprótüskés, túlnyomóan nővirágú fajták: Budai csemege, Barbara, Dóra Fl,Elon Fl' Express Fl' Fanto Fl' Ilonca Fl' Kecskeméti bőtermő, Kecskeméti kese-redésmentes konzerv, Laura Fl' Pannónia Fl' Réka Fl' Tétényi nővirágú stb.

Szemölcsös, túlnyomóan nővirágú fajták: Kecskeméti 113 Fl' Levina Fl'Aprótüskés, partenokarp (mag nélküli) fajták: Accordie Fl' Anka Fl' Inge Fl,

Melani Fl' Ouvertüre Fl' Passavia Fl' Wi/ma Fl'

Környezeti igénye. Melegigényes növény, hőoptimuma 25 oc. Hidegre érzé-keny. 5 oc esetén fejlődése megáll, - 0,5 OC-onmegfagy. A virágok 16-38 oCkö-zött termékenyülnek meg.

Fényigénye közepes, gyenge fényben is fejlődik, virágzik.Vízigénye nagy. Folyamatos ellátást igényel. Mivel gyökérzete sekélyen he-

lyezkedik el, a felső réteg vízellátottságát kell alapul venni.

Vetés, ültetés. Állandó helyre vetéssei és palántáról termeszthető. A termesztésbiztonságát előáztatott és előcsíráztatott mag használatával növelhetjük. 30 oC-osvízben 2 óra alatt felveszi a csírázásához szükséges vizet. 30-35 oCkörüli hőmér-sékleten 4-8 óra alatt kicsírázik, illetve megjelenik a gyököcske. Csak a hófehér,illetve egészséges csírájú magot szabad elvetni.

Palántanevelési ideje rövid. Kiteplanttálcában nevelve 8-15 nap. Tápkocká-ban 4-5 hét alatt felnevelhető a palánta.

Állandó helyre legkorábban április 1O-20-a között vessük. A palántákat ápri-lis végétől ültethetjük ki. A fagyosszentek idején védeni kell őket.

Másodvetésre is sor kerülhet június-július hónapokban.Nem szabad mélyen ültetni a tápkockás palántákat.

Ápolás. Erkélyen támrendszer mellett neveljük. Így a rendelkezésünkre álló te-rületet jobban tudjuk hasznosítani. .

Kiültetés után 4-5 nappal már megindul a gyökérzet és a hajtás fejlődése.A hajtást vezessük a támberendezésre. Az első termések et, oldalhajtásokat 30-40 cm-ig szedjük le. Aki meghagyja az első terméseket, annak valóban korán leszuborkája, később azonban nem vagy csak kevés. A főhajtás kinevelése után ala-kítsuk, metsszük az oldalhajtásokat is. A sokféle fajtakör fajtáit más-más módonkell metszeni.

A magvas uborka virágait a méhek, darazsak által szállított pollen termékenyí-ti. A partenokarp uborka termesztésekor nem kívánatos a darázs és a méh. Be-porzásuk hatására deformált, megvastagodott termést kapunk.

Az uborka víz- és tápanyagigényét folyamatosan elégítsük ki. Ellenkező eset-ben lankad a levele, elrúgja a virágokat, kis terméseket hoz, deformált lesz a ter-més.

Meleg nyári napokon többször kell párásítani az uborka kömyezetét.Szedés. A szedés a termesztés célja és a fajtatípus szerint eltérő. A kígyó és mini-kígyó típusokat a fajtára jellemző méret elérésekor szedjük. A saláta- és a kon-zervfajtákat már a 3 cm-es méret elérésekor (berakni) kezdjük szedni. A saláta-fajták termésének zömét a fajtára jellemző nagyságrend elérésekor szedjük.A gyakori szedés a gyors megújhodás alapja.

Környezeti igénye. Hőigénye az uborkáéval megegyezik, hőoptimuma + 25 oc.Fényigénye azénál nagyobb. Az izolált termesztésben vízigényét folyamatosankell kielégíteni. A szabad földi termesztés során gyakori szemlélet, miszerint anagy gyqkérzet majd megkeresi a számára szükséges vizet, esetünkben nem alkal-mazható.Vetés, ültetés. A sárgadinnyét helyre vetve és palántáról termeszthetjük. A sza-bad földi korai kiültetésekhez igazodva április végén, május elején ültetjük, vé-dett helyre. Ültethető egészen május végéig. Palántanevelése 5-6 hét.

A Hógolyótállandó helyre vethetjük (május végétől június végéig). A Dixifaj-ta determinált növekedésű, ezért sűrűbben ültessük (4-6 db/mZ).

Támrendszer mellett termesztve egy szárra metszve 3-5 dbf mZ-es állománysű-rűséggel számolhatunk.Ápolás. Öntözni, tápoldatozni folyamatosan kell.

Speaiális ápolási munkája a metszés. A régi metszésrnód, hogy 410mblevélnélkettőre, majd az oldalhajtásokat 4-6 lomblevélnél 2-3-ra visszacsípjük, nemhasználható. A támrendszer mellett termesztett sárgadinnyét egyszárasra nevel-jük. Ez aztjelenti, hogy a főhajtás alsó 30-40 cm-es szakaszáról eltávolítjuk a haj-tás- és terméskezdeményeket. 40 cm felett meghagy juk az oldalhajtásokat. A raj-tuk fejlődő termések utáni levelet követően levágjuk a hajtást. Gyengébb növeke-désű egyedeken rajta hagyjuk. A szabály itt is az, mint a gyümölcsnél vagy a szőlő-nél. A jó termésátlag eléréséhez elegendő levél-, azaz asszimilálófelület kell.

Szükség esetén az előbbi metszéssei kétszárasra is nevelhető a sárgadinnye.Támrendszer nélküli, hagyományos termesztésben nem metsszük a sárgadiny-

nyét.Szedés. Csak a teljesen érett sárgadinnye finom igazán. Az íz- és aromaanyagokzöme az érés utolsó napjaiban teljesedik ki. Az érett sárgadinnye húsa és bibe-pontja puha, illatos, sárgás színű.

A Hógolyó fajta termését 80%-os érettségi állapotban 10-15 cm-es szárralszedjük, 8 oCkörüli hőmérsékleten tároljuk. Fogyasztás előtt melegre tesszük (azízanyagok alakulása miatt), és amikor megérett, elfogyasztjuk.

A magyar ember fontos, értékes csemegéje. Nagy a cukortartalma, Bl-, Bz- ésC-vitamin-tartalma is jelentős. Ez utóbbi megközelíti a paradicsomét .

Az uborka és a dinnye a jó emésztést, gyomor- és bélmúködést segíti elő, vese-tisztító hatású.

A görögdinnyét frissen, biológiailag érett állapotában fogyasztjuk. Vesetisztítóhatása, kellemes íze, aromája teszi közkedveltté.

Fajták. Érési sorrend alapján megkülönböztetünk1. korai érésű fajtákat: Javított Zentai, Ezüstananász, Topáz.2. középkorai érésű fajtákat: Fortuna, Durina Fl, Gold Star Fl, Magyar kincs,

Pancha Fl'3. középkésői érésűeket: Dixi, Muskotály.4. késői érésű téli dinnye: a Hógolyó.

Fajták. A korai és középkorai érésű fajtacsoport fajtáit érdemes termeszteni.Korai érésű fajták: Hungária 8, Korai kincs, Orosházi1 01, Sugar Baby, Sugar

King.Középkorai érésű: Favorit Fl, Gömb FUTO Fl, Hevesi FUTO Fl' Korall Fl,

Szigetcsépi 51 Ft.

Környezeti igénye. A legnagyobb fényigényű zöldségfajok csoportjába tartozik.Hőigénye a sárgadinnyénélleírtakkal megegyezik.Vízigénye nagy.

Hüvelyesek

A legrégebben termesztett növényeink egyike. Az emberi szervezet számára nél-külözhetetlen szénhidrátot és fehérjét a zöld- és a szárazborsó is nagy mennyiség-ben tartalmazza. C-, Be, Bz-vitamin-tartalma is jelentős.

Fajták. Három nagy csoportot különíthetünk el:- kifejtő: Debreceni sötétzöld, Rajnai törpe, Gloria di Quimper stb.,- velő: Aurora, Debreceni korai velő, Léda, Rapid, Újmajori korai, Vicastb.,- cukorborsó: Ambrosia, Henrik.

Környezeti igénye. Hidegtúrő növény. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. A kifejlett nö-vény - 2, - 3 oC-ot elvisel.

Fényigénye nagy. Gyenge fényerősség mellett tenyészideje megnyúlik, virágairosszul termékenyülnek.

Vízigénye közepes. Csírázáskor, a növény fejlődésének kezdetén és virágzás-kor igényel többet.Vetés. A borsót február közepétől április közepéig vethetjük. A másodvetés idejejúnius. Tél alá november 20-ától december közepéig vetjük. A soros elrendezéstés a támrendszer melletti termesztést javasoljuk.Ápolás. A hajtások vezetése, rögzítése a támrendszeren (szegfufiáló, rács stb.)folyamatos feladat.

Vetés, ültetés. A sárgadinnyénél leírtakkal megegyezik.Az 1-1,5 db/mz-es állománysűrűséget javasoljuk.

Ápolás. Metszése a sárgadinnyénél alkalmazottóI eltér. Itt a tőből fejlődő hajtá-sokat legyezőszerűen vezetjük fel a támrendszerre (rács, szegfufiáló, zsineg stb.).ElsűTŰsödés esetén a meddő hajtásokat tőből kivágjuk.

A görögdinnye termését hálózni kell. Ez azt jelenti, hogy a termést egy molinó-hálóval stabil helyhez kötjük. így nem a hajtás tartja a terhet (16. ábra).Szedés. A virágok megtermékenyítésétől számított 30- 32. napra érleli be termé-sét. Érdemes vezetni a termékenyülés időpontjait, esetleg az epidermiszen (héj)ejtett kisebb jelekkel megjegyezve. így megszabadulunk a legnagyobb szaktudástigénylő feladattóI, az érettség hagyományos módon történő megállapításától.A görögdinnye érettségi állapotának pontos meghatározása azért is fontos, merta leszedés után nem utóérő.

Erkélyek, teraszok kedvelt díszítő haszonnövénye. Több fajta is termeszthetőilyen helyen.Bokorbab. A legelterjedtebb, támrendszer nélkül termeszthető.Fut6bab. Karó vagy zsineg mellett termesztve erőteljes, szép növény.Tűzbab. Tarka vagy piros, díszítőértékű a virágja, ízletes a magja.

Fajták. Bokorbabok: Buvet, Rovet, Sirály, Al/ure, Fanion, Mirage, Nerina stb.(zöld hüvelyűek); Budaipiaci, Bodor, Cherokee, Echo, Hungold, Janka, Lada,Maxidor, Rege, R6na stb. (sárga hüvelYŰek).

Futóbabból a Juliska és az Iregi fehér fürtös fajtákat termesztjük (17. ábra).Tűzbabból az Iregi fehér salátababot.

Környezeti igénye. Sok meleget kíván. Optimális hőigénye 22 ± 7 oc. Hidegtűrőképessége kicsi.

Fényigénye kisebb, mint a borsóé.

A levélpetrezselyem étkezési hasznossága mellett díszítőértékű is. Egy-kétkonténer egész évben ellá~a a családot petrezselyemzölddel.

Fajták. Korai cukor. A legkorábban szedhető fajta. Gyökere rövid, vállas.Félhosszú. Kiváló termőképességű fajta.Moha fodrozatú. Levélpetrezselyem. Levelei sűrű állásúak, fodrosak, csipké-

zett szélűek. Erősen illatosak.

Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 16 ± 7 oc. A hidegetis jól viseli. Kisebb takarással enyhébb teleken a szabadban is áttelel.

Fényigénye közepes. A sétáló árnyékot is tűri.Vízigénye nagy. Csírázáskor folyamatos vízellátásáról kell gondoskodni.

Vetés. Védett helyre, 1-2 cm mélyre az év bármely napján vethetjük. Nehezencsírázik (3-4 hét), talaját ezalatt állandóan nedvesen kell tartani.

A petrezselyem tárolására is felkészülhetünk. A szabad földön termett gyöke-ret egy álló konténerbe, homokba helyezve megóvjuk a meleg lakásokban a ki-száradástóI. Tárolásra és hajtatásra a lombjától megszabadított, de a szívlevelek-kel rendelkező gyökereket használjuk.

A szabadban termett gyökeret hajtathatjuk is az erkélyen, teraszon stb. Így a té-li időszakban is folyamatos lesz C-vitamin-ellátásunk. A munka megkönnyítésevégett ismertetjük a gyökérberakás módjait.

1. Itatóspapírt leterítünk, erre földet vagy homokot hintünk. A homokra szo-rosan egymás mellé rakjuk a gyökereket, letakarjuk ismét földdel, összehajt juk apapírt és beletesszük egy reklámszatyorba.

2. Veszünk egy konténert (reklámszatyrot). Lefektetjük, alulra földet terí-tünk, ráhelyezzük a gyökereket, ismét földet teszünk rá és ezt ismételjük, amígmeg nem telik a konténer. Közben a szabad részeket homokkal, földdel kitöltjük.Ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyak egyforma magasságban legyen és hagyjukszabadon.

Vízigénye közepes, 65-70%-os talajvíz-kapacitás mellett érzijól magát. Szere-ti a párás környezetet.Vetés. Április 20-ától június végéig vethető, 4-6 cm mélyre.Ápolás. A karós babot támrendszer mellett termes~ük. Feladatunk a támrend-szerre vezetés, rögzítés.

Gyökérzöldségfélék

Egyik legértékesebb zöldségfajunk. Gyökeréért és leveléért termesztjük. Leve-leiben 140-150 mg/100 g C-vitamin található. A téli időszakban nyersen fo-gyasztva a legolcsóbb vitaminforrás.

Két változata ismert: gyökérpetrezselyem és levélpetrezselyem.

Elkészítése után megöntözzük, a gyökémyakakat utánigazíljuk és megfelelő(fűtött, megvilágított) helyre állítjuk (18. ábra).Ápolás. Ügyeljünk a magvetés folyamatos vízellátására.

Ha kiszáradna tároláskor a homok, öntözzük meg. Hajtatáskor is a vízpótlás alegfontosabb feladat.Szedés. A sűrű magvetést folyamatosan ritkítva szedjük. Hajtatásban a fejlett le-veleket csipkedjük le. Inkább több növényről szedjük, mintsem egyet túlságosanlombtalanítsunk.

Vetés, ültetés. Palántanevelési ideje 8-10 hét. Célszerűbb, ha csupán néhány da-rabos palántaszükségletünket vásáriással elégítjük ki. Ültetni a fagyok elmúltávalszabad.Ápolás. Víz- és tápanyagigényét folyamatosan kell kielégíteni.

Régebben a gumón fejlődő oldalgyökereket eltávolították, hogy szebb legyena gumó. Ma már nem oldalgyökereznek.Szedés. A kifejlett leveleket igény szerint szedhetjük. A gumót a fajtára jellemzőméret elérésekor célszerű kiszedni, lelevelezni és 4-5 oC-os hőmérsékleten tárol-ni. A leveleket mélyhűtőben tárolhatjuk.

Táplálkozási értékét karotintartalma (7 mg/lOO g), a benne található Be, Bz-,B6-, C-vitamin adja. Ásványi anyagai közül a kalcium, a foszfor és a vas a legjelen-tősebb.

Fajták. A következő fajták termesztését javasoljuk. . .Amszterdami típusú fajták: Amszterdami, AmszterdamI Indu, AmszterdamI

Minicor, Mokum Fl'Nanti típusú fajták: Dana Fl' Fena Fl' Fertődi korai, Almaro Fl' Jaguár Fl,

Nanti, Nanti Forto, Napoli Fl stb.

A téli és tavaszi vitaminellátásban van nagy szerepe. C-vitamin-tartalmaa paradi-csoméval vetekszik (20-40 mg/lOO g). Bl-, Bz- és P-vitamin is található benne.

A retek csípős ízét a kéntartalmú allil- és butil-mustárolaj okozza.

Fajták. A hónapos retekfajták termesztését javasoljuk elsősorban: Korai leg-jobb, Korund, Novired, Patricia, Sora, Szentesi óriás vaj, Tavasz gyöngye, Tava-szi piros stb.

Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 13 ± 7 oC. 3 oC-onmár csírázni kezd. Növekedésben - 6 oC-ot is elvisel.

Fényigényes. Ámyékosabb helyen termesztve tenyészideje megnyúlik.Vízigénye nagy, amit folyamatosan kell kielégíteni.

Vetés. Február végétől vethetjük. A fajtátólfüggően 5 x 5, 6 x 6,8 x 8 cm-es sor-és tőtávolság a kívánatos. Vetésmélység 2-3 cm. Elterjedt a "ragasztásos" ter-mesztés is. Ez azt jelenti, hogy a kívánt elrendezésnek megfelelően papírra feIra-gasztják (csirizzei, papírragasztóval stb.) a magvakat, azután az egészet megszá-rítják, összehajtogatják, majd a vetésig tárolják. Vetéskor az eligazított felszínrehelyezik a papírt, 1 cm vastag takarófölddellefedik, meglapogatják, öntözik.Ápolás. Az alacsony hőmérsékleten fejlődő növény nevel szép gumót. Magas hő-mérsékleten a lomb fejlődik, a gumó könnyen pudvásodik.

A folyamatos vízellátás itt létkérdés, mert ha kiszárad a gumóképződés idejéna talaj, majd hirtelen nagyobb vízadaggal megöntözzük, szétreped a retek.Szedés. A vetéstől számított 30-70 nap után szedhetők a jelzett fajták.

A vetést többször megismételhetjük, illetve kiszedés után más zöldségfajt ter-meszthetünk a retek helyén.

Környezeti igénye. Hőigénye 16 ± 7 oc. Fényigénye kicsi, gyenge fényben is jólfejlődik. Vízigénye közepes. " " . , . .. ,.Vetés. Magját sekélyen (lásd a petrezselyemnel) februar vegetől Júlms kozepelgvethetjük. Az ősszel felszedett répákat konténerben tárolhatjuk.Ápolás. Magja a petrezselyeméhez hasonlóan, olajat tartalmaz. Csírázása lassú.A folyamatos nedvesítés elengedhetetlen.

A túl sűrű vetést ritkítani kell, mert a szorosan egymás mellett lévő répák nemtudnak szabályos répatestet fejleszteni.Szedés. A korai vetésű répákat május végétől, június elejétől szedjük, akkor, ami-kor a gyökér már a ceruzavastagságot elérte. Később csak a fajtára jellemző méretelérése után szedjük a sárgarépát.

Táplálkozási értékét a benne található Be, Bz-, C-, E-vitaminok, az ásványi anya-gok, az ilIóolajok adják. Nálunk a gumószeller termesztése terjedt el.

Fajták. Legelterjedtebb a Hegykői, a Monostorpályi, az Alabástrom, az Imp~rá-tor, az Afina, az Alba, az Apia, a Duplex, a Frigga, a Luna Fl' aMentor, az OfIr, aRoka stb. fajták termesztése.

Környezeti igénye. Optimális hőigénye 19 ± 7 oc. Fényigénye a sárgarépáévalmegegyezik.

LevélzöldségfélékVad alakja, a katángkóró, Magyarországon is mindenütt megtalálható. Ebbőlszármaznak a nagyon értékes termesztett típusok, fajták.

Asalátának termesztett típusok között zöld és piros színű típusokat különböz-tetünk meg. Ez utóbbi erőteljes térhódítását látjuk Nyugat-Európa piacain.

Termesztéstechnológiája a fejes salátánálleírtakkal megegyezik.Egy külön cikóriatípusból készítik apótkávét.A legfontosabb a halványított cikória. Legjobban ennek termesztése terjedt el

Európában.

A friss, üde salátát egész évben szívesen fogyasztjuk. A benne található tápanya-gok közüllegjelentősebbek a vitaminok (A-, Be, B2-, C-, E-).

Fajták. A gazdag fajtaválasztékból csupán néhányat ismertetünk.Hajtatási fajták: Hajtató gigant, Tavaszi hajtató, Edina, A ram ir, Marica, Pan-

dora, Panvit stb.Szabadföldi fajták: Attrakció, Balaton zöld, Juniális, Majális, Május királya,

Nyári óriás vaj.Jégsalátafajták: Laibachijeges, Malika, Nabucco, Saladin, Tires.

Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Magja 2-3 OC-onmár csírázni kezd.A növény a 12-16 oC-os hőmérsékleten érzi legjobban magát. A rozetta stádium-ban lévő növény - 5, - 8 OC-otis elvisel.

Általános szabály, hogy alacsony hőmérsékleten tömör, magas hőmérsékletenlaza fejet képez a saláta.

Fényigényes. A hajtatók és a rövid tenyészidejű fajták már rövid, a nyári akcsak hosszú nappalokon mennek magszárba.

Vízigénye nagy. Gyors fejlődéséhez folyamatos vízellátás szükséges (19. áb-ra).Vetés, ültetés. Szaporítha~uk helyre vetéssei és palántáról. Gazdaságosabb a pa-lántáról történő termesztés.

Március elejei kiültetésre hajtató vagy korai szabadföldi fajtát válasszunk. Ja-nuár közepén vessük el a magját. Szikleveles állapotban 4 x 4 cm-es tápkockábavagy tejfölöspohárba tűzdeljük.

Ajégsalátákat állandó helyre is vethe~ük. Az augusztus közepén vetett salátá-ból szedhetünk ősszel ropogós fejeket.

Áttelelésre októberben ültessük a palántákat (Nansen, Téli vasfej).Ápolás. Áttelelő termesztés esetén a fagyvédelemre is fel kell készülni. Takarnivagy szobába kell bevinni a veszélyeztetett növényeket.

Fajták. Zöld salátafajták: Zuckerhut, Catalogna, San Pascuale stb.Piros salátának legelterjedtebbek a Veronai piros és a Ronette.Pótkávé előállítása céljából termesztik a Brunswich, a Zeeland fajtákat.Halványításrajavasoltfajták: Tonfer, Zoom Fl' KulmaFl' Terosa, Mainwun-

der.Halványított termesztésre ajánlott a pirosra sZÚlezett Rubin fajta.

Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Optimális hőigénye 16-18 oCkörül van.Fényigénye a salátáéval megegyezik. Vízigénye közepes.Vetés. A salátának tetlmesztett cikória vetése, palántanevelése a fejes salátánálle-írtakkal megegyezik. Szakaszosan vethető. A szedésre kb. 60 nap elteltével kerül-het sor.

Júniusban másodnövényként is vethe~ük.A halványított cikóriasaláta termesztése két részből áll.Szabad földön május végétől jÚlliusközepéig vetjük. Megtermeljük a gyökere-

ket. Októberben kiszedjük, váloga~uk. Legjobb eredményt az 5-6 cm vállátmé-rőjű gyökerek adják. Még elfogadható eredményt adnak a 3-4 cm átmérőjűek.

Hajtatásra a 16-18 cm hosszú gyökerek a legjobbak. Tárolás előtt a lomboza-tot 2-3 cm-re vágjuk vissza. .

Hajtatáskor a gyökereket nagyméretű cserépbe, álló konténerbe, ládába stb. jóminőségű földbe vagy hidropóniába, szorosan egymás mellé helyezzük. Mindig acélnak megfelelő mennyiségben indítsuk a hajtatást. Példaként említjük, hogyegy tervezett vacsorához vagy ebédhez meghívunk 6 embert, fejenként 3 salátá-val számolva 18-20 gyökeret állítsunk hajtatásba. S ezt igény szerint ismételjükmeg.Ápolás. A zöld salátának termesztett cikória speciális ápolási munkája a halvá-nyítás. A csúcsi részek összekötésével2- 3 hét alatt zsenge, kellemes ízű belső sa-látafej alakul ki.

Az etiolált cikóriasalátát fénytől elzárt környezetben termesz~ük. Ha ugyanisfény éri, keseredik. Régebben a gyökereket 20- 25 cm vastag földdel takarták. Hanem tudunk fénymentes környezetet biztosítani, takarással termesszük.

Újabban földtakarás nélkül, fekete fóliával fedve vagy sötét helyiségben ter-mesztik.

A hajtatótér léghőmérsékletét 15-17 OC-on,a talaj vagy tápoldat hómérsékle-

tét 16-18 oC-on célszerű tartani. Alacsonyabb hőmérsékleten megnyúlik a hajta-tási idő (20. ábra).Szedés. Az optimális hőmérsékleten tartott cikóriagyökéren a berakást követő21-25. napra kifejlődik az etiolált, zárt salátafej. Ezt 3-4 mm-es gyökérdarabbalegyütt vágjuk le. így nem esnek szét a levelek. A 12-16 cm hosszú, zárt, keményfejű etiolált cikória a legértékesebb. Leszedés után alacsony hőmérsékleten 1-3hétig tárolható.

Vízigénye nagy. Sekélyen gyökeres~dik, ezért a talaj felső rétegét mindig ned-vesen kell tartani. A talaj kiszáradása után adott nagyobb vízadagtól a gumó szét-reped.Vetés, ültetés. Legkorábban március első felében lehet kiültetni. Ettől számítvaszakaszosan is ültethetjük. Palántanevelési ideje 5-6 hét. A tápkockás palántahasználatát (5 x 5 cm-es) javasoljuk (21. ábra).Ápolás. Öntözés, tápoldatozás. A gyökeresedés ütemének megfelelően nedve-sítsük át a talaj t.

Káposztafélék

Táplálkozásunkban fontos szerepet töltenek be, ételeink fontos ballasztanyagátadják, s vitamin- és ásványisó-tartalmuk is jelentős.

C-vitamin-tartalma a paradicsomét megközelíti (28 mg/100 g). 1% körüli a fe-hérjetartalma. Ásványisó-tartalma nagy.

Fajták. Kétféle fajtacsoportját termesztik: a hosszúkás, ún. Granat típust - kevés-bé elterjedt - és a rövid, hengeres vagy hordó alakú fajtákat (Nagaoka 50 Fl'Spring Fl' Granat, Nagaoka King Fl' Spektrum Fl stb.).

Környezeti igénye. Hőigénye a karalábééval megegyezik. larovizációs küszöbér-téke azonban magasabb, 13-15 oc. A felmagzás elkerülése végett a fejlődés első5-6 hetében lehetőleg 15 oC felett tartsuk a hőmérsékletet.

Fényigénye közepes. Vízigénye nagy.Vetés, ültetés. Tavaszi termesztésben január végétől február közepéig vetjük,majd palántát nevelünk. Úszi termesztésben július végén, augusztus első hetébenkell állandó helyére vetni (22. ábra).Ápolás. Folyamatos vízellátást igényel, különösen a fejképzési időszak másodikfelében.Szedését akkor kezdjük, amikor a fejek kemények.

Fajták. Termesztésre a korai érésű fajtákat javasoljuk. Ilyen a Szentesi f6liás, aSzentesi f6liás kék, a Szentesi hajtatási, a Szentesi kék, a Blusta, az Express for-cer Fl'

Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Hőoptimuma 13 ± 7 oC. A palántakorihosszabb lehűlés elindítja a magszárképződést.

Fényigénye közepes. 3000-5000 lux erősségű megvilágítás mellett már kielé-gítő termést ad.

LibatopfélékSPENÓT

Tápanyagokban gazdag, értékes zöldségfaj .Táplálkozási értékét a benne találha-tó nagy fehérje-, ásványisó- és vitamintartalma adja.

Értékelése ciklikusan változik. Egyszer felértékeljük (beltartalmi értékei mi-att), máskor szidjuk (a benne lévő nitrit- és nitráttartalom miatt). Hazai viszonya-ink között nem találtunk olyan mennyiségű nitrátot a spenótban, hogy az - a fo-gyasztott tömeget alapul véve - veszélyt jelentene.

Fajták. A széles választékból tavaszi vetésre Popey és a Matador fajtákatjava-soljuk. Az Eszkimó tavasszal és ősszel is vethető. A hideget jól tűri.

Környezeti igénye. Hidegtűrő növény. Hőoptimuma 16 ± 7 oC.A télálló fajták anagyobb hideget is károsodás nélkül elviselik. A többi fajta - 3, - 4 oC-on el-pusztul.

Fényigénye közepes. Erősebb megvilágítás és magasabb hőmérséklet mellettgyorsan magszárat fejleszt.

Vízigénye közepes. Folyamatos ellátást igényel.Vetés. Tavaszi termesztésben már február végétől április végéig, akár szakaszo-san is vethe~ük. A nyári vetés a gyengébb megvilágítású erkélyeken július végétőlaugusztus végéig esedékes. Áttelelő termesztésre augusztus végén, szeptember-ben vethe~ük.

Vethe~ük sorba és szórva, 2-3 cm mélyre.Ápolás. Szükség szerint ritkítsuk és öntözzük.Szedését a vetés utáni 6-10. héten kezdjük.

Az utóbbi években rohamosan tért hódító zöldségfaj Európában. Elsősorban sa-látaként fogyas~ák, de levélnyelét is sokféleképpen elkészítik.

Fajták. A lapra alacsony, zárt, zömök növényt fejleszt.A Hypro Fl magszárképzési hajlama csekély, tavaszi, kora nyári és őszi ter-

mesztésben egyaránt megbízható fajta.Sóskafélék

Környezeti igénye a kfuai kelévei megegyezik.Vetés, ültetés. Termeszthető palántáról és állandó helyre vetésseI.

Termeszthető fólia alatt kora tavasszal, szabad földinek megfelelő környezet-ben késő tavasszal, kora nyáron, ősszel. Tenyészideje ültetéstől szedésig 30-40nap.Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.

Táplálkozási értékét nagy C-vitamin-tartalma adja. Mész-, foszfor- és vassótar-talma egyaránt jelentős. Évelő növény, 4-5 évig termeszthető.Fajta. Magyarországon a Pal/agi nagylevelűttermesz~ük. E fajta levélhozama alegnagyobb.Környezeti igénye. A hideget jól tűri. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Fényigénye köze-pes, a sétáló árnyékot elviseli.

Vízigénye nagy.Vetés. Korán vethető, március elejétől április végéig vagy augusztus-szeptemberhónapokban, 2-3 cm mélyre.Ápolás. A magvetést folyamatosan nedvesen kell tartani. Később folyamatos ön-tözést és tápoldatozást igényel.

Hagymafélék Fényigénye nagy. Erős megvilágítás alacsony hőmérséklettel párosulva a lombtömegét, magas hőmérséklettel társulva a hagyma tömegét növeli.

A mérsékelten vízigényes növények csoportjába tartozik.Vetés, ültetés. Az étkezési vöröshagymát tavaszi termesztés esetén március1-15-e között ve~ük, áttelelő termesztés esetén augusztus 10-20-a között.

Zöldhagymánakjúlius 15-31-e között, gyöngyhagymának március 1-15-e kö-zött ve~ük.

A dughagymát március 25-e és április 5-e között dugga~uk.Zöldhagymatermesztésre a pildesz vagy 1. osztályú dughagymát március ele-

jén-közepén dugga~uk. (A piklesz 23- 26 mm átmérőjű, az 1.osztályú 20- 22 mmátmérőjű dughagyma. ) Duggatha~uk ősszel is, szeptember 20-ától október31-éig zöldhagymának.

Sűrű kelés esetén a ceruza vastagságú, félbevágott lombú, visszakurtított gyö-kerű növényeket átpalántázha~uk.

A télról megmaradt nagy hagymát, illetve romló hagymát földbe szorosan egy-más mell~ ültetve hajtatha~uk. 30 nap alatt zöldhagymát kapunk (23. ábra).Ápolás. Ontözés, tápoldatozás.

Elsődleges j~l~nt~ségét fúszerezókép.essége adja. Naponta használjuk, ezért a fo-lyamatos ellatasrol kell gondoskodm. Nyersen, zöldhagymaként a kora tavasziidőszakban, salátaként viszont egész évben fogyasztha~uk. A legolcsóbb C-vita-min-forrás (10-18 mg/lOO g).

Fajták. Termeszthető dughagymáról, magról, illetve palántáról.Dughagymás termesztésre nemesÍtették a Makói, Makói CR fajtákat.Dughagymáról és magról szaporítha~uk a Makói fehér, Stuttgarti óriás fajtá-

kat.~agról s~a~OI'~~ha~u~a Mak~i bronz, Makói 104, Alsógödi, Aroma, Tétényi

rubzn, Fertodi ezustfeher, Favorit, Pannónia, Sonkahagyma stb. fajtákat.A ..ceruza va~tagságú hagymát minden fajtából átültethetjük, palántázha~uk.Zoldhagymanak mindegyik fajta megfelel.

."kGyöngyhagymának aBarletta, Perla, Segunda, Pompeystb. fajtákat termeszt-JU .

K#ör~yeze~iig~?ye. Hőigénye 19 ± 7 oc. Csírázása 4-5 oC-on indul meg. Fagytű-ro kepessege JO.

Legnagyobb tápértékű zöldségfajaink egyike. Kellemetlen szagát a benne lévőbaktériumölő fokhagymaolajtól (allilszulfid) kapja.

Fajták. A Makói őszi szeptemberi ültetésból a következő év jún~usának végéreszedhetővé fejlődik.

Az Oszi B 15 az előbbinél erőteljesebb növekedésű. Magszárat fejleszt. Ter-mesztésének időzítését neve is elárulja.

A Makói tavaszi kora tavaszi kiültetéssel július elejére-közepére kifejlődik.Nagyon jól tárolható!

Környezeti igénye. Hőigénye közepes. (Lásd a vöröshagymánál. )Viszonyaink között mindkét fajtacsoport fényigényét kielégíthe~ük.Yízigényét különösen a kihajtás szakaszában kell folyamatosan kielégíteni.Ultetés. Sűrűn ültessük a gerezdeket, 3-6 cm mélyen, mert fejlődésük folya-

mán folyamatosan ritkí~uk és felhasználjuk.Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.

Fehér, fogyasztásra kész, hengeres vagy szögletesedő föld alatti része és levélzetea zöldhagymaként felszedett vöröshagymáéhoz hasonló, csak annál lényegesenkorábban fogyasztható (március-április).

Fajták. Két változata ismerta) magtermő változat,b) léghagymákat (bulbiliket) fejlesztő változat.Az a) változatot magról, a b) változatot léghagymáról termesz~ük.

Két típusát termesztik:- vékony leveleket fejlesztő, kisebb termeru változat (ez az elterjedtebb),- vastagabb és hosszabb leveleket fejlesztő szibériai metélőhagyma.

Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Tehát hidegtűrő.Fényigénye kicsi, félárnyékban is fejlődik.Vízigénye közepes.

Vetés, ültetés. A magtermő változat magját március elején 2-3 cm mélyre vetjük.A léghagymákat (bulbiliket) szeptembertől a fagyokig ültethe~ük. (Még ta-

vasszal is ültethető.)Ápolás. Öntözés, tápoldatozás.Szedés. A sarjadékhagymát egy- vagy kétéves forgóban, illetve évelő növénykénttermeszthetjük. Első évben a ritkító szedés javasolható. A megmaradó egyedek akövetkező évben sarjadzanak, nagy tömeget adnak. A kiritkított állományt 3-5évig is ugyanazon a helyen hagyhatjuk.

A kifejlett hagymákat februártól szedhe~ük.

Környezeti igénye. Hőoptimuma 16 ± 7 oc. Teljesen télálló.Fényigénye mérsékeIt, félárnyékban is megél.Vízigénye mérsékelt.

Vetés. Március első felében vethető cserépbe, tápkockába, konténerbe. Egy-egycserépbe 15-20 magot vessünk, konténerbe - mérettől függően - többet.

Szabad földbe is vethe~ük és ősszel onnan cserepezzük be. A több évig szabad-ban termesztett tövet egészben vagy tőosztás után konténerben hajtatha~uk (24.ábra).Ápolási munka. Öntözés, tápoldatozás.Szedés. A legszebb leveleket az első vágáskor adja.

GombatermesztésA gomba korszeru élelmiszer. Nem hizlal, felhasználása során nincs hulladék,sokféleképpen elkészíthető, betegséget megelőző, gyógyító hatását is egyre töb-ben bizonyí~ák.

Termesztése ma már nemcsak nagyüzemekben, hanem a házikertekben is le-hetséges, mivel a hőkezelt, becsírázott, zsákolt táptalaj is megjelent a piacon. En-nek lényege, hogy a termesztőnek nem kell előkészíteni, csak termeszteni. A for-galomban jelenleg a zsákos csiperke- és laskatáptalajt lehet megvásárolni.

Az évszaktól függően termeszthetők az erkélyen, a pincékben, a kamrákban, amosókonyhákban, a szigetelt tetejű padlásokon és minden olyan helyiségben,amelyben környezeti igényüket ki tudjuk elégíteni.

A csiperketáptalaj 20-25 kg zsákonként. Ezen a tenyészidőben (3 hónap) 4-5kg gomba várható. Egy négyzetméteren 4-5 zsák helyezhető el, és ha a helyiségmegfelelő, a telepítés az év folyamán négyszer megismételhető. A faj környezetiigénye fejlődési szakaszai szerint változik. Hőmérsékleti igénye az átszövetésiidőben (első 14 nap) 22-25 oC, a lappangási időben (a második 14 nap) 18-22 oC, és a termőidőben 12-16 oc. A szükséges páratartalom ezalatt 80-90%.Levegőre is szüksége van, ezért - főleg termőidőben - gyakran kell szellőztetni.A faj jellemzője, hogy sötétben is termeszthető.

Fontos technológiai elem a takarás. Ennek időpon~a az átszövetési szakasz vé-ge (12 -14. nap). A táptalaj t ettől kezdve végig takarni kell. A takaróréteg vastag-sága 3-4 cm. A takaróanyag a táptalajjal együtt kerül forgalomba.

Az apró, parányi termőtestek a 28- 30. napon jelennek meg és 8-10 nap múlvaválnak szedhetővé. A termőtest akkor szedhető, amikor a kalap már kezd a tönk-től eltávolodni, a termőréteget védő vékony hártya azonban még ép. A terméshullámszeruen jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a termőidőben vannak időszakok

Fő értéke fúszerező hatása, valamint nagy C-vitamin-tartalma (32-80 mg/ 100 g)a friss zöldségfélével kevésbé ellátott időszakban.

Fűszer- és gyógynövények

Szinte valamennyi forgalomban lévő földkeverékben jól növekszik. Álló vagyfekvő konténerben célszerű nevelni. Árnyékos, félárnyékos helyen megnyúlik,íztelen lesz.

Márciustól szeptemberig bármikor vethető, 1,5-2 cm mélyre. Egy négyzetmé-terre 1,5 g mag elegendő.

Rendszeresen kell öntözni, óvakodjunk azonban a túlöntözéstől, mert a pangóvizet nem kedveli.

Már 10-15 cm-es nagyságtói szedhető. A talajszint felett 2-4 cm magasságbanlevágott leveles szárat frissen vagy árnyékos (sötét) helyen megszárítva lehet fo-gyasztani. Megfelelő ápolás esetén a levágott növények újra kihajtanak, így egyévben többször is lehet csemegekaprot szedni. Sokan jobban kedvelik a virágos,száras kaprot. Ez esetben meg kell várni az első ernyők nyílását (80-90 nap a ke-léstől), és akkor kell a kaprot a levéltelen szárrész fölött levágni, majd megszáríta-ni. Szárítható kis csokrokba kötve és felakasztva vagy vékony rétegben kiterítve.Fontos, hogy szárítás alatt fény ne érje. Szárítás után célszerű a leveleket és a vi-rágrészeket a szárróllemorzsolni és száraz helyen, vászonzacskóban tárolni. Ígyegész évben fogyasztható.(hullámszünetek), amikor a táptalaj felszínén nincs vagy alig van termőtest. Egy-

egy kultúránál 6-8 terméshullámmallehet számolni.A laskagomba-táptalaj is zsákolt anyag. Vannak kisebb és nagyobb méretűek.

A kisebbek 10-13, a nagyobbak 20- 25 kg-osak. Az ezeken várható termés 2- 2,5vagy 4-5 kg. Itt a zsákok felül zártak, az oldaluk perforált. A termőtestek ezeken aperforációkon keresztül jelennek meg. Egy négyzetméteren 4-5, illetve 8-10zsák helyezhető el.

A laskagomba tenyészideje rövidebb, csak 2-2,5 hónap. A fejlődési szakaszoka csiperkénélleírtakkal megegyeznek. A második szakaszt itt azonban érlelésiidőszaknak nevezzük, mivel takarás nincs (25. ábra).

Környezeti igénye kevés eltéréssel a csiperkegombáéhoz hasonló. Eltérés,hogy e fajnak a termőidőben fényre is szüksége van, és ilyenkor a hőmérsékletiigénye a fajtatípus függvénye.

A nyári típusok 20-25 oChőmérsékleten isjól fejlődnek, a téliek viszont 15°C_nál magasabb hőmérsékleten nem teremnek.

A fényigény is könnyen kielégíthető, mivel elegendő, ha egy 30 m2-es helyiségablakfelülete 1 m2• •

A termőtestek a 24-30. napon jelennek meg és 8-10 nap múlva válnak szedhe-tővé. Ezek akkor érettek szedésre, ha a kalap széle kezd kiegyenesedni. A szedéskézzel, kés segítségével történik. Az ajó, ha a termőtestcsoportok már "leveleik-re" szedve kerülnek a gyűjtőedénybe.

Termesztés után a táptalajt nem kell szemétbe dobni, mivel nagyon alkalmas akerti talaj ok szerkezetének javítására, de földkeverékekhez is felhasználható.

Fénykedvelő, közepes vízigényű, egyéves lágy szárú növény. Csupán a tápdús, la-zább szerkezetű, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik kielégítően.Jellegzetes, 30-40 cm magas bokrocskái díSZÍtőértékűek, a balkon- és tetőkertek-nek sajátos hangulatot kölcsönöznek. Az egész növény kellemesen fűszeres illa-tot áraszt.

Álló és fekvő konténerben egyaránt jól növekszik. Szalagos konténerbe érde-mes a bazsalikommal és a borsikafűvel vegyesen ültetni. Magját lehet közvetlenüla konténerbe is vetni, de lassú kelése és elhúzódó kezdeti növekedése miatt aján-latosabb kisebb edényekben (pl. tejfölöspohár) palántát nevelni. A magot márci-us elején, legfeljebb 0,5 cm mélyre kell vetni. Egy g magból (12-15 pohárban)300-400 palánta is felnevelhető. A már 4-5 cm-es növénykéket ajánlatos a kon-ténerekbe átültetni.

A majoránnát csokrosan, 10-15 növényt összefogva, kell beültetni. A csokrokközötti távolság 15-20 cm legyen. A rendszeres öntözésen kívül általában nincsmás ápolási munkára szükség.

A növény teljes föld feletti részét akkor kell levágni, talajszint felett 5 cm-re,amikor az első apró fehér virágok kinyíltak. Vágás után a bokrocskákon új hajtá-sok fejlődnek, ezek a tél beállta előtt ismét levághatók. A leszedett hajtásokat cél-szerű folyó vízben megmosni, majd a víz lecsurgatása után árnyékos, szellős he-

Iyen vékony rétegben szárításra kiteríteni. A megszárított növényrőlle kell mor-zsolni a leveleket és a virágrészeket. A szárrészektől megtisztított morzsolt majo-ránnát száraz helyen, aromamegőrző csomagolásban ajánlatos tárolni.

Fényeszöld leveleivel, jellegzetes alakjával és sajátos illatával érdekes színfoltja azerkélynek vagy a tetőkertnek.

Fénykedvelő, hidegre érzékeny ( + 1°C-on már elpusztul). Vízigényes, 40-60cm magasra növő dudvás szárú növény. Talajigénye a majoránnáéval megegye-zik.

A különböző elhelyezésű konténerekben, kiemelt ágyásokban és hidropóniá-ban is termeszthető. Utóbbi esetben poharas palántát kell nevelni.

Magját április második felében 2-3 cm mélyre kell elvetni. Lehet sűrűn (egy-mástól 3-5 cm-re) is vetni vagy ritkábban, egymástól 15-20 cm-re. Utóbbi eset-ben egy helyre 2-3 magot célszerű vetni. Sűrű vetéskor a kikelt növények 10-12cm-es nagysága idején 15- 20 cm tőtávolságra kell ritkítani. A kiszedett növények(palánták) más konténerbe vagy hidropóniába átültethetők.

A bazsalikom levele és fiatal hajtásai frissen is fogyaszthatók (saláták ízesítés é-re és díszítésére). E célra egész évben folyamatosan lehet szedni a 10-15 cm-eshajtásvégeket vagy a kifejlett leveleket. Szárított fűszemek akkor kell a hajtáso-kat az első elágazás felett levágni, amikor az első virágok kin}'l1tak(nem később,mert akkor sok lesz a kellemetlen ízt adó mag). A levágott hajtások helyén újakfejlődnek, így azok az első őszi fagyokig folyamatosan szedhetők.

A szárítás és morzsolás a majoránnánál leírtak szerint történik.

Kárnforos ízű és illatú levele kedvelt húsfűszer, a francia konyha nélkülözhetetlenkelléke.

20-50 cm magas évelő félcserje. Apró virágai rózsaszÍnűek, lilásak. A kicsiny,félgömb alakú bokrok jellegzetes mediterrán hangulatot árasztanak. Szárazság-tűrő, fényigényes. Tápdús, közömbös kémhatású talajkeverékekben fejlődik ki-elégítően. Legjobb álló konténerben elhelyezni, így a nagyobb téli hidegek idejé-re védettebb helyre tehető. Egy 50 cm átmérőjű konténerbe 2- 3 kis növény ültet-hető.

Magvetéssei, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Na-gyon apró magja - palántanevelésre - tavasztól nyár közepéig vethető pohárbavagy más kisebb edénybe. Vetésmélység 0,3-0,5 cm. Egy g magból 400-500 5-8cm-es palánta nevelhető. Gyökereztetésre a május-júniusban szedett, 8-10 cm-es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak. Tőosztással szeptember-ben vagy márciusban célszerű szaporítani.

A legjobb minőségű fűszert vagy gyógytea-alapanyagot (herbát) a virágzáskorszedett hajtások adják. Mindig a fás részek fölött kell vágni. Vágás után új hajtá-sok képződnek, így egy évben többször is vágható. A leszedett virágos-Ieveleshajtásokat szárítani, majd morzsolni és a szárrészektől megtisztítva kell aromaőr-ző csomagolásban tárolni.

Íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek ízesítésére, saláták, bab, káposz-tás ételek fűszerezésére kiváló.

20-50 cm magas, erősen elágazó, fényigényes, szárazságot is tűrő, egyéves nö-vény. Talaj- és termesztóhely- (-edény-) igénye a majoránnáéval egyező, de keve-sebb öntözéssel is beéri.

Magja március közepétől április végéig a bazsalikomnálleÍrt módon vethető.Általában szárítva, morzsolva használják. Leveles-virágos hajtásait teljes vi-

rágzáskor, az első elágazások felett kell levágni. A bazsalikomhoz hasonlóantöbbször is vágható. A leszedett hajtásokat többnyire csokrokba kötve és fel-akasztva (tövévellefelé) szárítják. A morzsolás, tisztítás és tárolás a majoránná-nálleÍrtak szerint történik.

Növényvédelem80-100 cm magas, terjedő tövú évelő növény. A leghidegebb teleket is jól tűri.Fénykedvelő, vízigényes, a legtöbb közömbös kémhatású tápdús talaj keverék-ben jól fejlődik. Álló konténerbe célszerű ültetni. Egy konténerbe elegendő egynövényt elhelyezni.

Magja nincs. Tőosztással lehet kora tavasszal szaporítani. A leválasztott tő-részt 15 cm mélyre kell a talajba helyezni.

A tárkony 30-40 cm-es hajtásai egész évben folyamatosan szedhetők. Gyak-ran frissen (zöld állapotban) is használják. Az egész évi folyamatos ellátás érde-kében a virágok megjelenésekor leszedett hajtásokat (vágás 10 cm-re a talajfel-színtóI) szárítják, majd a szárról a leveleket lemorzsolják és többnyire csak a szárí-tott levélzetet használják fűszerezésre.

Az erkély a lakás része. Az erkélyen tartott növények védelme lényegesen eltér aházikertben termesztett növényekétől. Itt még a legveszélytelenebb növényvédőszerek használata is megfontolandó, mivel a kezeléskor elsodródó szer a környe-zetet szennyezi.Az erkélyen neveit növények védelme a rendszeres és gondos ápolás. A palán-ták vásáriásakor csak egészséges növényeket vegyünk. Átültetéskor feltétlenülvizsgáljuk meg a növények gyökerét. Amennyiben a szaporítóedényben lévőgyökérvégek növekedésben vannak - ezt a gyökérvégeken lévő fehér gyökérsző-rök mutatják -, továbbá a vastagabb gyökereken gyökérgubacs-fonálféregtőlszármazó apró duzzanatokat nem találunk, akkor a növényt továbbnevelésre al-kalmasnak minősíthetjük.

A növények további nevelése során a talajon fejlődő gyomokat már csíranö-vény korukban rendszeresen távolítsuk el, mert ezek nemcsak a növény víz- éstápanyagellátását zavarják, hanem a kártevő állatok megtelepedési helyei is. Azelszáradt, pusztuló leveleket is folyamatosan el kell távolítani. Ajelentősen káro-sodott növényegyedeket célszerű megsemmisíteni.A tünetfelismerés a további teendők meghatározója. A növényen mutatkozórendellenes elváltozások nem fertőző és fertőző betegségektóI, valamint kártevőállatoktól származhatnak. Ezek felismerését a kézinagyító használata könnyítimeg.Nem fertőző betegségek. A növény környezetével szembeni igényei az életté-nyezők. Ezek egyes növényfajok, -fajták esetében eltérők, sőt a növény fejlődésé-nek különböző szakaszában is eltérést mutatnak. Ha a környezeti tényezők a nö-vény optimális élettényezőitóI lényegesen eltérnek, akkor azok élettelen, nemfertőző okokká válnak.

Az erkélyen, ebben az épített környezetben a legnehezebb olyan környezetifeltételeket teremteni, amelyek optimálisan biztosítják a növényegyedek életté-nyezőit, zavartalan fejlődését. Nehezíti a helyzetet az is, hogy kis felületen több,esetleg különböző igényű növényt Rívánunk felnevelni.

A növényfajok fényigénye különböző. Ezért az erkély tájolása eleve meghatá-rozza azt, hogy milyen fényigényű növényeket neveljünk. A sok fényt kedvelőnövényfajok, pl. északi fekvésű erkélyen, vontatottabban, gyengén fejlődnek.

A nem fertőző betegségek közé tartoznak a hiánybetegségek. Ezek adódhat-nak a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium), továbbá a mikroelemek (kalci-um, magnézium, bór stb.) hiányából. Általános jellemzőjük, hogy legtöbbször azegész növényen mutatkoznak. A tünetek főleg a leveleken szembetűnőek, ami-kor a levélerek vagy az érközök elszíneződnek. A túlzott tápanyag-utánpótlás(főleg a gyakori, emelt töménységű tápoldat kijuttatása ) a zöld növényrészek tor-zulását, perzselését okozza. A megengedett mennyiségnél több műtrágya talajba

Egyik leggyakrabban és legsokoldalúbb an használható fűszer- és gyógynövény.50-70 cm magas, évelő lágy szárú, tarackos gyökerű növény. Fény-, tápanyag-

és vízigénye nagy. Szalagos konténerben, esetleg kiemelt ágyásban célszerű ter-meszteni.

Magja nincs, többszörös fajhibrid. Legjobb a földbeli fehér tarackjait (sztólóit)ültetni. A márciusban felszedett, vastag fehér sztólókat 15-20 cm-es darabokrafelvágva, 10 cm mélységben vízszintesen kell a talajba helyezni. A sztólókat zsi-nórszerűen úgy kell lefektetni, hogy köztük ne maradjon üres hely. Egész évbengyakran kell öntözni, a pangó vizet azonban nem kedveli.

Általában a levelét használják. Az "érett", kifejlett levelek egész évben folya-matosan szedhetők és frissen vagy szárítva fogyaszthatók.

Gyakran a teljes föld feletti részt vágják. A hajtásokat akkor kell a talajszintnéllevágni, amikor a legalsó levelek kezdenek halványulni (sárgulni). Egy évbentöbbször is vágható. Vágás után közvetlenül (amíg meg nem fonnyadnak a hajtá-sok) a szárrólle kell fosztani a leveleket, és csak a levélzetet kell- vékony réteg-ben kiterítve - megszárítani. A szárított levelet a többi fűszer hez és gyógyteáhozhasonlóan aromaőrző csomagolásban ajánlatos tárolni.

juttatva először a gyökérszőrök, majd a vastagabb gyökerek elhalását, végső so-ron a növények pusztulását okozza.

A víz hiánya és bősége egyaránt károsítja a növényt. Vízhiány esetén a levélszéle beszárad, a növény lankad, hervad, végül pedig elszárad. A tartós vízsze-génységet felváltó VÍzbőség egyes növényrészek (pl. retekgumó, sárgarépagyö-kér, karalábégumó, káposztafej, paradicsombogyó) felrepedését okozza. A hosz-szan tartó vízbőség gyökérfulladáshoz, végső soron a növény pusztulásához ve-zet.

A hőmérséklet akkor válik betegségokká, ha az a növény igényétóllényegeseneltér. Alacsony hőmérsékleten a megfázás jelei észlelhetők. Ilyenkor a növényeknövekedésükben visszamaradnak, sárgás színűek lesznek. A magas hőmérséklethatására a növényeken napégéstóI származó elhalásokjelentkeznek. A zöldség-fajok közül a retek pudvásodik, a borsómagvak megkeményednek és liszteseklesznek, a babhüvely szálkásodik, a saláta pedig korán magszárat fejleszt.Fertőző betegségek. Vírusok, baktériumok és gombák egyaránt okozzák.

A vírusos betegségek legjellemzőbb tünete a mozaikfoltosság vagy csíkosság,amely az egész növényen jelentkezik. Emellett a növény torzulása, gyenge növe-kedése is megfigyelhető. Az ilyen növények termést alig fejlesztenek, legfeljebbapró, torz termések alakulnak ki. E növényeket nem szabad gyógyulásuk remé-nyében tovább nevelni, hanem a vírusgyanús töveket minél előbb el kell távolíta-ni, meg kell semmisíteni. Ez azért is fontos, mert e tövekról az ápolási munkák so-rán a vírust továbbvihetjük, sőt azt a levéltetvek is terjesztik. Vírusos tünetek pa-radicsomon, paprikán, uborkán, salátán, hagymán gyakoriak.

A baktériumos betegségek egyik legjellemzőbb tünete a levélfoltosság, amelyvizenyős, továbbá levélerek által határolt, szögletes lehet. A foltokon gyakranfénylő, filmszeru bevonat, beszáradt baktériumnyálka látható. A tünetek előszöraz alsó leveleken jelennek meg, onnan a baktériumok öntözővízzel kerülnek a fel-ső levelekre. E tünetek a paradicsomon, az uborkán, a babon és a borsón fordul-hatnak elő.

A fertőzés észlelésekor a beteg leveleket el kell távolítani, s kerülni kell a növé-nyek felülról történő öntözését. A fertőzés paradicsomon, uborkán, babon aleggyakoribb.

A gombás betegségek leggyakoribb tünete a levélfoltosság. E foltok alakja ke-rek vagy ovális, esetenként zonáltak. Felületükön kézinagyítóval vagy szabadszemmel - a betegségokozótói függően - pontszerú termőtestek vagy szürke ésbarna bevonat figyelhető meg. E tünetek főleg paradicsomon, uborkán, dinnyén,borsón, babon, sárgarépán, petrezselymen, zelleren, retken fordulnak elő. E be-tegségek ellen a baktérium os betegségek ellen ajánlottakat javasoljuk.

A peronoszpórák jellemző tünete először a levél színén megjelenő ún. olajfolt,amely kerek, ovális vagy szögletes lehet. Később e foltoknak megfelelően a levélfonákán fehér (paradicsom, saláta, retek, karalábé, kínai kel) vagy lilásszürke(uborka, borsó, spenót, hagyma) bevonat látható.

A peronoszpórák fellépésével a növények korai, intenziv növekedésének idő-szakában kell számolni, ilyenkor a betegség tüneteit mutató leveleket el kell távo-lítani.

Egyes növényeken (uborkán, dinnyén, borsón, sárgarépán, petrezselymen,

sóskán) a növény fejlődésének későbbi szakaszában a szürkésfehér bevonatról alisztharmat könnyen felismerhető. Ilyenkor a beteg levelek eltávolítása a liszt-harmat jelentős felszaporodását mérsékelheti. A sárgarépa, a petrezselyem és asóska esetében a növény beteg leveleinek levágása után új, fiatal egészséges leve-lek fejlődnek.

A rozsda elsősorban a sóskán és a borsos mentán található. A betegség az apróbarna, majd fekete rozsdatelepekról könnyen felismerhető, és a beteg levelek le-vágásával mérsékelhető. A borsón és a babon is előfordul a rozsda. Fellépéséreazonban csak a hüvelyek leszedése után számíthatunk.

A botritiszes betegség, amelyet gyakran szürkepenészként említenek, a salátánválhat jelentőssé, mivel a gyökérnyakat károsítva a tövek korai pusztulását okoz-hatja. Ellene úgy védekezhetünk, ha a salátát nem ültetjük mélyre.Kártevő állatok. Számos kártevő, amely a házikertekben egyébként közönséges,az erkélyen nevelt növényeken nem fordul elő, így mindössze néhány sok tápnö-vényú kártevő megjelenésével számolhatunk.

A növények gyökerein károsító talajlakó rovarok (pajorok, drótférgek ) a gyö-kerek megrágásával a növények hervadását, pusztulását idézheti elő. Mivel a ki-ültetést követően ellenük nem tudunk védekezni, a termesztés közegéül rovarkártevőktóI mentes talajt használjunk. A forgalmazott földkeverékek ennek a kö-vetelménynek megfelelnek.

A paradicsomon, paprikán, uborkán gyakran tapasztalt tünet, hogy a leggon-dosabb kezelés ellenére a növények gyengén fejlődnek, a melegebb napszakban ajó vízellátás ellenére hervadnak. Ha megvizsgáljuk a gyökereket és azokon apró,néhány mm nagyságú gubacsok vannak, akkor a gyökérgubacs-fonálféreg kárté-telévei állunk szemben. A károsított növényt semmisítsük meg, és a fertőzött ta-lajt cseréljük ki. A palánták vásáriásakor a növények gyökerét vizsgáljuk meg, éscsak egészséges, gubacsmentes növényt ültessünk.

A növények fiatal, erősen növekvő részeit gyakran 1-2 mm nagyságú zöldvagy fekete levéltetvek szívogatják. A tetvek.rendszerint a környező növényekrőlrepülnek az erkélyre. A rendkívül gyorsan szaporodó levéltetvek a növény ned-veit szívogatják, és ezzel a növények növekedését hátráltatják. Az általuk ürítettmézharmat ragacsossá teszi a növényt, a levedlett lárvabőrök pedig szennyezik aterményt. Ragadós, sárga lapok kifüggesztésévei a betelepedés mérsékelhető.A levéltetvek ész1elésekor a Biosect spray készítményt a védendő növényfelület-re kipermetezve akadályozhat juk meg a kártétel létrejöttét.

Az üvegházi molytetú is gyakori levélkártevő. A levelek fonákán szívogató,1mm nagyságú, molylepkére emlékeztető, hófehér állatok zavarásra felröppen-nek, majd ismét visszarepülnek a növényre. A szárnyas imágók és a letelepedettlárvák egyaránt a levelet szívogatják, és a levéltetvekhez hasonlóan mézharmatotürítenek. A növények fölé kifüggesztett ragadós sárga lapokkal, valamint a Biosect spray használatával mérsékelhető a kártevő egyed száma és kártétele.

Az idős levelek sárgulása, száradása több okra vezethető vissza. A kártevőkközül a közönséges takácsatka szívogatásával meggyorsítja a levelek öregedését.A levelek színén apró, sárga szívásnyomok, a levelek fonákán finom, pókhálósze-rú szövedékben 0,5 mm nagyságú, 8 lábú állatok vannak, amelyek kézinagyítóvaljól megfigyelhetők. A károsított levelek barnulnak, elszáradnak, lehullanak, a ta-

kácsatkák pedig újabb növényre vándorol nak. E kártevők száraz, meleg környe-zetben gyorsan szaporodnak.

A közönséges takácsatka a fertőzött palántákról vagy a lakásban tartott fertő-zött dísznövényekről kerill az erkélyen lévő növényeinkre. Az előzőekben rovarkártevők ellen javasolt Bio sect sprayatkaölő tulajdonsággal is rendelkezik, így atakácsatkák ellen is felhasználható.

TartalomjegyzékElőszó 3

A termesztőhelyek kiválasztása,értékelése 3

Az izolált termesztés "kellékei" 5TERM~SZETES TALAJOK ~SFÖLDKEVER~KEK 5HIDROPÓNIÁS TERMESZT~S 7

Elhelyezési módok 11

Vetőmag, szaporítás 15

Zöldségfajok környezeti igénye 17HÖM~RS~KLET 17A F~NY 18A vfz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 19TÁPANYAG 20

Burgonyafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 21PARADICSOM 21PAPRIKA 23

Kabakosok (tökfélék) 25UBORKA 25SÁRGADINNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 26GÖRÖGDINNYE 27

Hüvelyesek 29BORSÓ 29BAB . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 29

Gyökérzöldségfélék . . . . . . . . . . . . . . .. 30PETREZSELYEM 30SÁRGAR~PA 32ZELLER 32RETEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 33

Levélzöldségfélék 34FEJES SALÁTA 34CIKÓRIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 35

Káposztafélék 36KARALÁBÉ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 36KfNAI KEL 37BORDÁS KEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 38

Libatopfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 39SPENÓT 39

Sóskafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 39SÓSKA 39

Hagymafélék 40VÖRÖSHAGYMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 40FOKHAGYMA 41TÉLI SARJADÉKHAGYMA 41METÉLŰHAGYMA . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 42

Fűszer- és gyógynövények 45KAPOR 45MAJORÁNNA 45BAZSALlKOM 46BORSIKAFO 46KERTI KAKUKKFO 47TÁRKONY 48BORSOSMENTA 48

Növényvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 49AZ ERKÉLYEN VALÓ TERMESZTÉSSAJÁTOSSÁGAI 49