Korai kötődés, anya-gyermek interakciók és autizmus ... · Korai kötődés, anya-gyermek interakciók és autizmus spektrum zavar 259 társas kommunikáció és a szociális

MAGYAR PEDAGOacuteGIA 118 eacutevf 3 szaacutem 255ndash278 (2018)

DOI 1017670MPed20183255

255

KORAI KOumlTŐDEacuteS ANYA-GYERMEK INTERAKCIOacuteK EacuteS

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR

Maacutendoki Noeacutemi Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Pszicholoacutegiai Doktori Iskola

Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Pszicholoacutegiai Inteacutezet

Gennaro Verolino Aacuteltalaacutenos Iskola Keacuteszseacutegfejlesztő Iskola eacutes Kolleacutegium

A gyermek a legkoraacutebbi időszaktoacutel fogva koumlrnyezete iacutegy sajaacutet fejlődeacutesi felteacutetelei aktiacutev

szervezője A Sameroff (1986) neveacutehez fűződő tranzakcioacutes szemleacutelet alapjaacuten a gyermeki

fejlődeacutest befolyaacutesoloacute rizikoacute- eacutes veacutedőfaktorok a koumlrnyezettel valoacute tranzakcioacuteban dina-

mikus koumllcsoumlnkapcsolatban fejtik ki hataacutesukat A koraszuumlloumlttseacuteg eacutes a gyermekkori kroacute-

nikus betegseacuteg rizikoacutefaktorok a fejlődeacutes kimenete szempontjaacuteboacutel iacutegy nagy szerepe van az

ezt kompenzaacuteloacute veacutedőmechanizmusoknak Veleszuumlletett rendellenesseacutegek (pl Down-

szindroacutema) eseteacuteben a bioloacutegiai eredetű seacuteruumlleacutes nem kiiktathatoacute főhataacuteskeacutent van jelen a

gyermek eacutes koumlrnyezete kapcsolataacuteban mivel a fejlődeacutesmenet toumlbbeacute-keveacutesbeacute determinaacutelt

(Danis amp Kalmaacuter 2011) Ezzel egyuumltt hangsuacutelyozandoacute hogy baacuter magaacutet a bioloacutegiai okboacutel

eredő kaacuterosodaacutest nem lehet visszafordiacutetani a maacutesodlagos (pszicheacutes funkcioacutek) eacutes harmad-

lagos (szociaacutelis taacutersadalmi akadaacutelyozottsaacuteg) koumlvetkezmeacutenyek nagyon is befolyaacutesolhatoacutek

a koumlrnyezet aacuteltal A fogyateacutekos embernek eleve neheziacutetett tanulaacutesi folyamatokkal kell

szaacutemolnia de ha megvonjaacutek tőle a tanulaacutes felteacuteteleit (ingerszegeacuteny koumlrnyezetbe keacutenysze-

riacutetik) eacutes az emocionaacutelis odafordulaacutest ha kizaacuterjaacutek őt a taacutersadalom koumlzoumlsseacutegeiből akkor

egyes funkcioacutek meacuteg keveacutesbeacute fejlődnek ki (Kullmann amp Kun 2004) A fogyateacutekossaacuteggal

eacutelő gyermek csalaacutedja vele kapcsolatos attitűdje tehaacutet nagyban meghataacuterozza a gyermek

eacuteletminőseacutegeacutet ami visszahat a csalaacutedi műkoumldeacutesre (Kaacutelmaacuten 2004)

Elteacuterő fejlődeacutesű gyermek szuumlleteacutese eseteacuten kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget kapnak a korai időszak

esemeacutenyei A korai időszakban az anya a nagyfokuacute pszicheacutes leterheltseacuteg miatt keveacutesbeacute

nyitott lehet a gyermek maacutesfeacutele egyeacutebkeacutent is nehezen olvashatoacute jelzeacuteseire iacutegy seacuteruumllhet a

koumllcsoumlnoumlsseacuteg eacutes negatiacutev interakcioacutes koumlroumlk alakulhatnak ki A gyerek kisebb oumlroumlmforraacutest

jelent mivel amellett hogy lassabban fejlődik az anya keveacutes visszajelzeacutest kap ami noumlveli

bizonytalansaacutegaacutet a szuumllői kompetenciaacutejaacutet illetően is (Shea amp Bauer 1997) Egy maacutesik

fontos mozzanat ami befolyaacutesolja a koumllcsoumlnoumlsseacuteg alakulaacutesaacutet a szuumllő kognitiacutev szűrője

melyen keresztuumll gyermeke viselkedeacuteseacutet laacutetja A szűrő magaacuteban foglalja a szuumllői elvaacuteraacute-

sokat attitűdoumlket felteacutetelezeacuteseket a gyerek keacutepesseacutegeiről szuumlkseacutegleteiről illetve viselke-

deacuteseacutenek eacuteszleleacuteseacutet eacuterteacutekeleacuteseacutet Ez alapjaacuten egyeacutertelmű hogy amennyiben az intervencioacute

tartalmazza az ilyen elvaacuteraacutesok racionaacutelissaacute teacuteteleacutet eacutes a gyerek keacutepesseacutegeinek tudatosiacutetaacutesaacutet

akkor magaacutet a koumllcsoumlnoumls interakcioacutet az anya-gyerek kapcsolatot eacutes ezaacuteltal a gyerek fejlő-

deacuteseacutet is befolyaacutesolni tudja (Affleck McGrade Mc Queeney amp Allen 1993) Az atipikus

Maacutendoki Noeacutemi

256

fejlődeacutes szaacutemos olyan fejlődeacutesi jellegzetesseacuteget eacutes korai viselkedeacutesbeli elteacutereacutest indukaacutel

amely relevaacutens lehet az anyai percepcioacutek attitűdoumlk eacutes az anya-gyerek kapcsolat alakulaacutesa

szempontjaacuteboacutel

Bowlby (1969 1973) szerint a koumltődeacutes az eacutelet első neacutehaacuteny eacuteveacuteben formaacuteloacutedik a gon-

dozoacutekkal (tehaacutet nem felteacutetlenuumll az anyaacuteval) valoacute folyamatos interakcioacutes tapasztalatokon

keresztuumll amely alapjaacuten a gyermek egy belső munkamodellt alakiacutet ki a gondozoacuteroacutel a vele

valoacute kapcsolataacuteroacutel eacutes oumlnmagaacuteroacutel (Cole amp Cole 2003) A korai koumltődeacutes minőseacutegeacutet befo-

lyaacutesoljaacutek az anya-gyermek diaacuted koumllcsoumlnoumls interakcioacutei eacutes messzemenő koumlvetkezmeacutenyei

lehetnek a gyerek szociaacutelis kompetenciaacutejaacutet eacutes pszicheacutes fejlődeacuteseacutet illetően A szuumllő eacutes gyer-

meke koumlzoumltti interakcioacute hangsuacutelyozottan keacutetiraacutenyuacute folyamat mely szemtől szemben in-

terakcioacutekban eacutes kommunikaacutecioacutes mintaacutezatokban valoacutesul meg amely soraacuten a felek koumllcsouml-

noumlsen befolyaacutesoljaacutek egymaacutes viselkedeacuteseacutet Az interakcioacutek nem kizaacuteroacutelag a koumllcsoumlnoumls oumlroumlm

elsődleges forraacutesai hanem leacutenyeges tanulaacutesi alkalmat is biztosiacutetanak a csecsemő szaacutemaacutera

(Papoušek amp Papoušek 1989) emellett kapcsolatban aacutellnak a keacutesőbbi fejlettseacutegi szinttel

eacutes a biztonsaacutegos koumltődeacutes kialakulaacutesaacuteval (Affleck et al 1993) Uacutegy tűnik hogy azok a

szuumllők akik tudjaacutek olvasni a gyerek megnyilvaacutenulaacutesait eacutes jelzeacuteseit (tehaacutet kellően szenzi-

tiacutevek) inkaacutebb keacutepesek az olyan stimulaacutelaacutesra ami alkalmazkodik a gyerek pillanatnyi aacutella-

potaacutehoz igeacutenyeihez Az eacuterzeacutekeny reagaacutelaacutes a szuumllői oumlnbizalom szempontjaacuteboacutel is leacutenyeges

mert fokozza egy cselekveacutes vagy beavatkozaacutes koumlvetkezmeacutenyeinek előrejelezhetőseacutegeacutet

Ugyanakkor meacuteg tipikusan fejlődő gyermekek eseteacuteben is jelzeacuteseik eacutertelmezhetőseacutege il-

letve viselkedeacutesuumlk előrejelezhetőseacutege koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek vannak (gondoljunk csak a

temperamentumbeli kuumlloumlnbseacutegekre) iacutegy meacuteg a legeacuterzeacutekenyebb eacutes leginkaacutebb vaacutelaszkeacutesz

szuumllő is keruumllhet inadekvaacutet interakcioacutes helyzetbe (Affleck et al 1993) Rizikoacute- eacutes fejlődeacute-

suumlkben zavart gyermekek eseteacuteben a koumllcsoumlnoumlsseacuteg akadaacutelyokba uumltkoumlzik ezeacutert deficitek

keletkezhetnek az interakcioacutekban (Danis 2007)

A korai koumltődeacutes

A kisgyermek optimaacutelis eacutes egeacuteszseacuteges fejlődeacuteseacutenek egyik korai leacutepeacutese első koumltődeacutesi kap-

csolatainak kialakulaacutesa A korai koumltődeacutes elmeacuteleteacutenek koumlzponti gondolata hogy a csecse-

mők igeacutenyeire a szuumllők egyeacuteni gondozaacutesi strateacutegiaacutekkal vaacutelaszolnak baacutenaacutesmoacutedjukkal for-

maacuteljaacutek a szuumllő-gyermek koumltődeacutes minőseacutegeacutet illetve a gyermekek koumltődeacutesi kapcsolatokban

megeacutelt tapasztalatai hataacutest gyakorolnak a keacutesőbbi eacuterzelmi eacutes taacutersas fejlődeacutesre A gyermek

eacuterzelmi szuumlkseacutegleteivel valoacute toumlrődeacutes a kisgyermek eacuterzelmeinek kifejeződeacuteseacutet eacutes szabaacutelyo-

zaacutesaacutet a taacutersas eacutes a taacutergyi koumlrnyezet megismereacuteseacutet iacutegy a kortaacutersak eacutes a felnőttek vilaacutegaacuteba

valoacute beilleszkedeacutest is befolyaacutesolja (Toacuteth 2011)

Az eacuterzelmi eacutes szociaacutelis kompetencia fejlődeacuteseacuteben bioloacutegiai alapprogramok eacutes koumlrnye-

zeti teacutenyezők egyaraacutent nagyon fontos szerepet jaacutetszanak Az eacuterzelmek kifejezeacuteseacutere meg-

eacuterteacuteseacutere eacutes szabaacutelyozaacutesaacutera olyan lehetőseacutegekkel szuumlletuumlnk amelyek keacuteszleteacutet a tapasztalat

a tanulaacutes a szocializaacutecioacutes folyamat egeacutesziacutet ki E folyamat legfontosabb eleme az egyeacuten eacutes

a koumlzvetlen koumlrnyezete koumlzoumltti folyamatos interakcioacute ezen beluumll kezdetben az anya-gyer-

mek viszony A gyermekkori szocioemocionaacutelis fejlődeacutes egyik ha nem a legfontosabb

Korai koumltődeacutes anya-gyermek interakcioacutek eacutes autizmus spektrum zavar

257

meghataacuterozoacuteja az anya eacutes gyermeke koumlzoumltt kialakult koumltődeacutes Mivel a korai koumltődeacutesi kap-

csolatok eacutes a keacutesőbbi szociaacutelis viselkedeacutes koumlzoumltt szoros kapcsolat felteacutetelezhető a keacutet teacute-

nyező egyuumlttes vizsgaacutelataacutenak komoly pedagoacutegiai konzekvenciaacutei is vannak (Zsolnai

2008) Boumllcsődeacutes korban a gyermek-gondozoacutenő kapcsolat alakulaacutesaacuteban szerepet jaacutetszhat-

nak a korai koumltődeacutesi tapasztalatok a csalaacutedtagokkal kialakiacutetott kapcsolatok eacutelmeacutenyei

(Zsubrits 2012) Zsubrits (2012) kiemeli hogy keacutesőbb oacutevodaacuteskorban a koumltődeacutes alapvető

funkcioacutejaacutet jelentő biztonsaacuteg eacuterzeacuteseacutet a veacutedelmet a segiacutetseacutegnyuacutejtaacutest az eacuterzelmi taacutemaszt

meacuteg mindig a szuumllők vagy az eleacuterhető felnőttek biztosiacutethatjaacutek keveacutesbeacute a kortaacutersak

Ugyanakkor a biztonsaacutegosan koumltődő csecsemők az oacutevodaacuteskorban jobb taacutersas kapcsolato-

kat tudnak kialakiacutetani mind a kortaacutersaikkal mind a nevelőikkel (N Kollaacuter amp Szaboacute 2004)

A csecsemő koumltődeacuteseacutere vonatkozoacute munkaacutek nagy reacuteszeacutet Bowlby (1969 1973) kezde-

meacutenyezte az 1950ndash1960-as eacutevekben Sajaacutet elkeacutepzeleacuteseit etoloacutegiai megkoumlzeliacuteteacutes alapjaacuten

szervezte egybe a pszichoanalitikus elmeacutelet eacutes a kognitiacutev pszicholoacutegia eredmeacutenyeivel El-

meacuteleteacutenek alapjait az jelentette hogy a gyermek oumlsztoumlnoumlsen toumlrekszik a koumlzelseacuteg eacutes a testi

kontaktus megteremteacuteseacutere aminek bioloacutegiai alapja a veacutedelem eacutes az oltalom kereseacutese A

csecsemő veleszuumlletett viselkedeacutesi bdquoeszkoumlztaacuterardquo segiacutetseacutegeacutevel iraacutenyiacutetja magaacutera a gondozoacutek

figyelmeacutet (pl guumlgyoumlgeacutes mosolygaacutes szemkontaktus kereseacutese siacuteraacutes) (Toacuteth 2011) Bowlby

a koumltődeacutessel kapcsolatos anyai eacutes gyermeki viselkedeacutest egy olyan tuacuteleacuteleacutesi mechanizmus-

keacutent hataacuterozta meg amely a termeacuteszetes szelekcioacute nyomaacutesa alatt a csecsemő eacuteletben ma-

radaacutesa eacuterdekeacuteben fejlődoumltt ki a bioloacutegiai evoluacutecioacute soraacuten A koumltődeacutes egy joacutel fejlett szabaacute-

lyozoacute rendszer amely normaacutelisan az első eacutev folyamaacuten fejlődik ki eacutes van egy olyan szen-

zitiacutev perioacutedus (jelentős egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegeket mutatva) ami alatt a koumltődeacutesnek leacutetre kell

joumlnnie kuumlloumlnben a szemeacutelyiseacuteg suacutelyosan seacuteruumll (Gervai 1997)

Bowlby (1969 1973) a koumltődeacutesi viselkedeacutes rendszereacutet toumlbb egymaacutessal egyensuacutelyban

leacutevő mechanizmussal iacuterja le A gyermek folyamatosan egy bizonyos meacuterteacutekű koumlzelseacuteget

kiacutevaacuten fenntartani a gondozoacutejaacuteval iacutegy amint a szeparaacutecioacute tuacutel naggyaacute vaacutelik a koumltődeacutesi rend-

szer aktivaacuteloacutedik eacutes egeacuteszen addig aktiacutev marad amiacuteg a kiacutevaacutent koumlzelseacuteget el nem eacuteri a gyer-

mek ekkor a koumltődeacutesi viselkedeacutes alaacutebbhagy A folyamatot keacutet koumlrnyezeti komponens vaacutelt-

ja ki leginkaacutebb a veszeacutely eacutes a stressz (betegseacuteg faacuteradtsaacuteg eacutehseacuteg faacutejdalom) A koumltődeacutesi

viselkedeacutesi rendszer haacuterom maacutesik rendszerrel oumlsszhangban műkoumldik ezek az exploraacutecioacutes

rendszer a feacutelelmi eacutes a bdquotaacutersasaacutegkereseacutesirdquo (sociable) rendszer (Danis 2007) A koumltődeacutesi

eacutes az exploraacutecioacutes rendszer dinamikus egyensuacutelyban műkoumldik Ainsworth (Ainsworth

Blehar Waters amp Wall 1978) alkotta meg azt a koncepcioacutet hogy a koumltődeacutesi szemeacutely

biztonsaacutegos baacuteziskeacutent szolgaacutel a csecsemő szaacutemaacutera ahhoz hogy felfedezhesse koumlrnyezeteacutet

uacutejdonsaacutegokkal ismerkedjen eacutes nyitott legyen a fejlődeacuteseacutehez szuumlkseacuteges tanulaacutesi folyama-

tokra (Toacuteth 2011)

A koumltődeacutesi mintaacutezatok azonosiacutetaacutesaacutera a mai napig legelterjedtebb moacutedszer a nyolc epi-

zoacutedboacutel aacutelloacute Idegen Helyzet Teszt (Ainsworth amp Wittig 1969) mely soraacuten a csecsemők

gondozoacutehoz valoacute koumltődeacuteseacutenek egyeacuteni vaacuteltozatossaacutegaacutet a viselkedeacutesuumlk megfigyeleacuteseacutevel ta-

nulmaacutenyozzaacutek (Gervai Toacuteth amp Lakatos 2017) Az egymaacutest koumlvető roumlvid epizoacutedok soraacuten

egy idegen szemeacutely beleacutepeacutese eacutes koumlzeledeacutese valamint a gondozoacute keacutetszeri neacutehaacuteny perces

taacutevozaacutesa toumlrteacutenik A csecsemők elteacuterő viselkedeacutese alapjaacuten azonosiacutethatoacutek a paacuterokra jel-

lemző koumltődeacutesi mintaacutezatok illetve e mintaacutezatok esetleges dezorganizaacuteltsaacutegaacutenak meacuterteacuteke


258

A reakcioacutek alapjaacuten haacuterom koumltődeacutesi mintaacutet talaacuteltak mindhaacuterom adaptiacutevnak eacutes szervezett-

nek tekinthető biztonsaacutegos (B) bizonytalan-elkeruumllő (A) bizonytalan-rezisztens (C) A

biztonsaacutegosan koumltődő gyerekek eacuterzelmi kommunikaacutecioacuteja nyiacutelt a gondozoacutehoz fordulnak

biztonsaacutegeacutert eacutes taacutevolodva ismeacutet exploraacutelnak Az elkeruumllő koumltődeacutesű gyermekek a szeparaacute-

cioacute utaacuten a gondozoacute visszateacutereacutesekor elkeruumllik az eacuterintkezeacutest eacutes stresszhelyzetben alig mu-

tatjaacutek ki eacuterzelmeiket Az exploraacutecioacuteban elmeruumllnek az anya koumlzeledeacuteseacutet elfogadjaacutek de

megtartani nem akarjaacutek A rezisztens csoportba tartozoacutek szeparaacutecioacute alatt eacutes utaacuten is erőtel-

jes negatiacutev eacuterzelmeket mutatnak az anya visszateacutereacutesekor igeacutenylik a testi eacuterintkezeacutest de

nem lesznek tőle nyugodtabbak (Gervai 1997 Gervai et al 2017)

Aacutetlagos csalaacutedok anya-csecsemő paacuterjaival veacutegzett vizsgaacutelatokban a kutatoacutek a paacuterok 5ndash

20-aacutet nem tudtaacutek besorolni a fenti haacuterom koumltődeacutesi mintaacutezat egyikeacutebe sem A kuumlloumlnoumlsen

veszeacutelyeztetett koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt eacutelő vagy suacutelyos pszicheacutes probleacutemaacutekkal kuumlzdő anyaacutek

csoportjainaacutel a besorolhatatlan egyik mintaacutezathoz sem illeszkedő viselkedeacutest mutatoacute cse-

csemők araacutenya eleacuterte a 40ndash80-ot is Main eacutes Solomon (1990) fogalmazta meg hogy

ezek a csecsemők az Idegen Helyzet Tesztben a koumltődeacutesi szemeacutely jelenleacutete elleneacutere sem

voltak keacutepesek szervezett koherens koumltődeacutesi strateacutegiaacutet alkalmazni a stresszhelyzettel valoacute

megkuumlzdeacutesre A csoport a dezorganizaacuteltdezorientaacutelt (D) elnevezeacutest kapta melyben jel-

lemzők az egyidejű vagy egymaacutest koumlvető ellentmondaacutesos viselkedeacutesi szekvenciaacutek teacuteves

iraacutenyuacute teacutetova vagy jellegzetes mozgaacutesok tartoacutes mozdulatlansaacuteg vagy lemerevedeacutes vagy

a szuumllőtől valoacute feacutelelem jelei Ez szervezetlenneacute szeacutetesőveacute tette gondozoacutejukkal szemben

mutatott koumltődeacutesi mintaacutezatukat (haacutettereacuteben motivaacutecioacutes konfliktus aacutell az idegen koumlrnyezet

eacutes a szeparaacutecioacutek szorongaacutest vaacuteltanak ki eacutes aktivaacuteljaacutek a gyermek koumltődeacutesi viselkedeacutest sza-

baacutelyozoacute rendszereacutet de ezzel egyidejűleg a taacutevolodaacutes menekuumlleacutes viselkedeacutesi rendszereacutet is)

(Toacuteth 2011) Alacsony veszeacutelyeztetettseacutegű neacutepesseacutegben a megoszlaacutes tipikusan ~60 biz-

tonsaacutegos ~15 elkeruumllő ~10 rezisztens eacutes ~15 dezorganizaacutelt (Gervai et al 2017)

Autizmus spektrum zavar eacutes korai koumltődeacutes

befolyaacutesoloacute teacutenyezők eacutes rizikoacutefaktorok

Az autizmus a modern megkoumlzeliacuteteacutes eacutertelmeacuteben egy spektrum menteacuten elhelyezkedő aacutella-

potok oumlsszefoglaloacute neve Jelenleg Magyarorszaacutegon az autizmus spektrum zavarok (autism

spectrum disorder ASD) diagnosztikai besorolaacutesa a BNO-10 klasszifikaacutecioacutes rendszer

alapjaacuten toumlrteacutenik ahol az autizmus spektrumaacuteba tartozoacute zavarokat a pervaziacutev fejlődeacutesi za-

varok kategoacuteriaacuteba soroljaacutek Ez alapjaacuten az autisztikus triaacutesz (gyermekkori autizmus diag-

nosztikai kriteacuteriumai) minőseacutegeacuteben elteacuterő fejlődeacutes eacutes viselkedeacutes a koumllcsoumlnoumls kommuni-

kaacutecioacute eacutes koumllcsoumlnoumls taacutersas interakcioacutek teruumlleteacuten valamint a viselkedeacutes rugalmas szervezeacute-

seacuteben (beszűkuumllt sztereotip repetitiacutev eacuterdeklődeacutes eacutes viselkedeacutes) Igazolhatoacute az elteacuterő fej-

lődeacutes haacuteromeacuteves kor előtt (EMMI 2017)

Az autizmus viselkedeacuteses keacutepeacutet leiacuteroacute kutataacutesok eredmeacutenyeinek bővuumlleacutese vezetett az

autisztikus triaacutesz uacutejraeacutertelmezeacuteseacutehez A DSM-5 az uacutegynevezett rsquoautizmus spektrum zavarrsquo

egyseacuteges diagnosztikus kategoacuteriaacutet hasznaacutelja Emellett a tuumlneteket keacutet csoportba sorolja a


259

taacutersas kommunikaacutecioacute eacutes a szociaacutelis kapcsolatok folyamatosan toumlbbfeacutele helyzetben fenn-

aacutelloacute seacuteruumlleacutese illetve korlaacutetozott ismeacutetlődő viselkedeacutesmintaacutezatok eacuterdeklődeacutes eacutes teveacutekeny-

seacutegek Utoacutebbi teruumllethez uacutejabb tuumlneteket soroltak fokozott vagy csoumlkkent szenzoros eacuterzeacute-

kenyseacuteg szokatlan szenzoros reakcioacutek sztereotip beszeacuted (EMMI 2017)

Mai tudaacutesunk alapjaacuten megfelelő szakeacutertelemmel eacutes gyakorlattal az autizmus keacuteteacuteves

kor koumlruumll felismerhető 2-3 eacuteves kor koumlzoumltt stabilan diagnosztizaacutelhatoacute (Csepregi Horvaacuteth

amp Simoacute 2011) de ritkaacuten fordul elő keacuteteacuteves kor alatt autizmus diagnoacutezis Keacuteteacuteves kor alatti

gyermekek eseteacuteben az autizmusra jellemző viselkedeacutesek keveacutesbeacute evidensek illetve a keacute-

sőbbi eacuteletkorban diagnosztizaacutelt gyermekek keacuteteacuteves kor előtti tuumlnetei lehetnek keveacutesbeacute spe-

cifikusak (EMMI 2017) Ugyanakkor a szuumllők legtoumlbb esetben maacuter a gyermek egyeacuteves

kora (tehaacutet a korai koumltődeacutes időszaka) koumlruumll eacuteszrevesznek elteacutereacuteseket a gyermek viselkedeacute-

seacuteben (Volkmar amp Wiesner 2013)

Az ASD szaacutemos komorbid aacutellapottal jaacuterhat egyuumltt Egyeacutertelműen bizonyiacutetott hogy ndash

toumlbbek koumlzoumltt ndash az epilepszia intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar szorongaacutesos zavarok hiperak-

tivitaacutes-figyelemzavar alvaacutesi eacutes eacutetkezeacutesi zavarok gyakrabban jelennek meg az autizmusban

eacuterintett populaacutecioacuteban mint a tipikusan fejlődők koumlreacuteben Az utoacutebbi időben vaacuteltoztak az

autizmus eacutes az intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar egyuumlttjaacuteraacutesaacutera vonatkozoacute adatok Miacuteg koraacuteb-

ban csak 25ndash30-ra becsuumllteacutek a bdquotisztardquo eacutertelmi fogyateacutekossaacuteggal nem taacutersuloacute autizmus

gyakorisaacutegaacutet addig maacutera ndash a spektrum alaposabb felteacuterkeacutepezeacuteseacutenek koumlszoumlnhetően ndash maacuter

laacutethatoacute hogy az esetek 40ndash50-aacuteban taacutersul intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavarral (EMMI 2017)

Az ASD eacutes az intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar vagy eacutertelmi fogyateacutekossaacuteg gyakori paacuterhu-

zamos előfordulaacutesa miatt szuumlkseacutegesseacute vaacutelik utoacutebbi fogalmak pontosabb meghataacuterozaacutesa A

BNO-10 klasszifikaacutecioacutes rendszer alapjaacuten az eacutertelmi fogyateacutekossaacuteg meghataacuterozaacutesa a

koumlvetkező abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődeacutes amelyre jellemző a kuumlloumlnboumlző

keacuteszseacutegek romlaacutesa olyan keacuteszseacutegekeacute amelyek a fejlődeacutes soraacuten jelennek meg eacutes amelyek

az intellektus minden szintjeacutet eacuterintik (pl kognitiacutev nyelvi mozgaacutesbeli eacutes szociaacutelis keacutesz-

seacutegek keacutepesseacutegek) Igen szeacutelsőseacutegesnek tekinthető az az aacutelliacutetaacutes hogy eacutertelmi fogyateacute-

kossaacuteg eseteacuten a mozgaacutesbeli eacutes szociaacutelis keacuteszseacutegek keacutepesseacutegek minden esetben eacuterintettek

ezeacutert szakmailag jelenleg az AAIDD (American Assotiation of Intellectual and

Developmental Disabilities) 2002-es definiacutecioacuteja elfogadott Ez alapjaacuten az eacutertelmi fogya-

teacutekossaacuteg szignifikaacutensan csoumlkkent eacutertelmi műkoumldeacutes (70 alatti IQ) eacutes az adaptiacutev viselkedeacutes

zavara mely megmutatkozik a fogalmi (beszeacuted olvasaacutes iacuteraacutes peacutenz elemi hasznaacutelata

vaacutesaacuterlaacutes oumlnszabaacutelyozaacutes szabaacutelybetartaacutes) szociaacutelis (kapcsolatok szabaacutelyok koumlveteacutese

maacutesik ember elfogadaacutesa a cselekveacutesek eacutes ezekeacutert eacuterzett felelősseacuteg) eacutes praktikus (napi

eacuteletteveacutekenyseacutegek oumlnellaacutetaacutes) adaptiacutev keacuteszseacutegekben A 18 eacuteleteacutev előtt keletkezik Ez a

meghataacuterozaacutes nem alkalmazza az IQ-szintekre alapozott osztaacutelyozaacutesi rendszert hanem a

megsegiacuteteacutes fokaacutera helyezi a hangsuacutelyt A BNO-10 megkuumlloumlnboumlztet enyhe (5055ndash70)

koumlzepes vagy koumlzeacutepsuacutelyos (3540ndash5055) eacutes suacutelyos (2025ndash3540) eacutertelmi fogyateacutekos-

saacutegot Koumlzeacutepsuacutelyostoacutel lefeleacute hiacutevjuk ezeket az aacutellapotokat oumlsszefoglaloacute neacuteven eacutertelmi

akadaacutelyozottsaacutegnak (ez utoacutebbi terminus pedagoacutegiai neacutezőpontboacutel rendeli egybe a koumlzeacutep-

suacutelyos eacutes a suacutelyos eacutertelmi fogyateacutekossaacutegot) (Hatos 2008) Az intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar

ndash a nemzetkoumlzi terminoloacutegiai vaacuteltozaacutesokhoz csatlakozva ndash uacutej megnevezeacuteskeacutent jelent meg


260

az eacutertelmi fogyateacutekossaacuteg eacutes a mentaacutelis retardaacutecioacute fogalma helyett Azon szemeacutelyek tartoz-

nak e csoportba akik az intellektuaacutelis funkcionaacutelaacutes valamint az adaptiacutev magatartaacutes aka-

daacutelyozottsaacutegaacutet mutatjaacutek (Laacutenyineacute 2009)

A koumlzneveleacutesi toumlrveacuteny eacutertelmeacuteben az eacutertelmi fogyateacutekos (vagy intellektuaacutelis keacutepesseacuteg-

zavarral eacutelő) gyermek tanuloacute a kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylők egyik alcsoportjaacuteba a

sajaacutetos neveleacutesi igeacutenyű (SNI) gyermekek tanuloacutek koumlreacutebe tartozik Sajaacutetos neveleacutesi igeacutenyű

gyermek tanuloacute az a kuumlloumlnleges baacutenaacutesmoacutedot igeacutenylő gyermek tanuloacute aki a szakeacutertői bi-

zottsaacuteg szakeacutertői veacutelemeacutenye alapjaacuten mozgaacutesszervi eacuterzeacutekszervi eacutertelmi vagy beszeacutedfo-

gyateacutekos toumlbb fogyateacutekossaacuteg egyuumlttes előfordulaacutesa eseteacuten halmozottan fogyateacutekos ASD-

vel vagy egyeacuteb pszicheacutes fejlődeacutesi zavarral (suacutelyos tanulaacutesi figyelem- vagy magatartaacutes-

szabaacutelyozaacutesi zavarral) kuumlzd (2011 eacutevi CXC toumlrveacuteny a nemzeti koumlzneveleacutesről) A toumlrveacuteny

tehaacutet a fogyateacutekos gyermek szinonimaacutejakeacutent hasznaacutelja a neveleacutesi oktataacutesi szempontuacute

SNI-gyermek kifejezeacutest

Veacuteguumll szinteacuten hasznaacutelatos a tipikus vagy neurotipikus (NT) illetve atipikus nem tipi-

kus fejlődeacutes kifejezeacutes Eacutertelmi fogyateacutekossaacuteg eseteacuteben keacuteseacutes jelentkezik a fejlődeacutesi meacuter-

foumlldkoumlvek eleacutereacuteseacuteben tehaacutet az aacuteltalaacutenos eacutertelmi seacuteruumlleacutes hataacutesai mennyiseacutegi jellegűek lesz-

nek a tipikus fejlődeacutesmenethez keacutepest a fejlődeacutes legfőbb jellemzője a meglassuacutebbodott

volta (Jordan 2007) Emellett a fejlődeacutes egyenetlenebb a funkcioacutek egymaacutesra eacutepuumlleacutese alig

tapasztalhatoacute eacutes a jellegzetes fejlődeacutesi ugroacutepontok elmosoacutednak (Hatos 2000) Ezzel el-

lenteacutetben az autizmus nem megkeacutesett hanem minőseacutegileg elteacuterő jellegű fejlődeacutes Az NT

egy neologizmus amit azokra az emberekre hasznaacutelunk akiknek idegrendszeri fejlődeacutese

eacutes aacutellapota normaacutelis illetve aacutetlagos keacutepesseacuteguumlk van beszeacuted aacuteltali informaacutecioacute begyűjteacute-

seacutere eacutes a szociaacutelis szerepkoumlruumlk meghataacuterozaacutesaacutera szociaacutelis kapcsolatok kieacutepiacuteteacuteseacutere (Jordan

2007)

Korai viselkedeacuteses jellemzők temperamentum eacutes rsquoGoodness of fit

modellrsquo

A temperamentum eacutes a rsquoGoodness of fitrsquo szerepe a koumltődeacutesben

A koumltődeacutessel kapcsolatos temperamentumkutataacutesban keacutet alapvető felfogaacutes uralkodott

Az egyik neacutezet (Sroufe 1985) szerint a temperamentum nem hat koumlzvetlenuumll a koumltődeacutes

minőseacutegeacutere mert meacuteg egy neheacuteznek iacuteteacutelt csecsemő is vaacutelhat biztonsaacutegos koumltődeacutesűveacute

amennyiben a gondozoacutei koumlrnyezet elfogadja sajaacutetossaacutegait eacutes alkalmazkodik a gyermek

akaacuter nehezen teljesiacutethető igeacutenyeihez (Danis 2007) A maacutesik neacutezet szerint a temperamen-

tum a koumltődeacutesre az anya-gyermek interakcioacutekon keresztuumll hat (Chess amp Thomas 1989)

eacutes eacuteppen a temperamentum az ami a viselkedeacutes koumlzponti szervezője az Idegen Helyzet

Teszt soraacuten (a biztonsaacutegos gyermekek nyugodtabbak a bizonytalanok felduacuteltabbak a sze-

paraacutecioacutek soraacuten) Bates (1989) megkuumlloumlnboumlztet koumlzvetlen eacutes koumlzvetett gyermekhataacutesokat a

szuumllőre A koumlzvetlen hataacutesok koumlzeacute sorolja a gyermek neheacutezseacutegeacutet aktivitaacutesaacutet eacutes szociabili-

taacutesaacutet tehaacutet alkati sajaacutetossaacutegait eacutes koumlzvetett hataacuteskeacutent eacutertelmezi a goodness of fit folyama-

taacutet Megfelelő illeszkedeacutes akkor joumln leacutetre ha a koumlrnyezet jellemzői elvaacuteraacutesai eacutes igeacutenyei


261

oumlsszhangban vannak a gyermek kapacitaacutesaival tulajdonsaacutegaival eacutes viselkedeacuteses stiacutelusaacute-

val Amennyiben ez az oumlsszhang leacutetrejoumln optimaacutelis fejlődeacutes vaacuterhatoacute Ennek ellenteacutete az

oumlsszeilleacutes hiaacutenyagyenge illeszkedeacutes (poorness of fit) amely esetben a gyermek karakte-

risztikuma illetve a maga aacuteltal kialakiacutetott viselkedeacutesi strateacutegiaacuteja inadekvaacutet a koumlrnyezet

kihiacutevaacutesaival valoacute megkuumlzdeacutesben Ha nem joacute az illeszkedeacutes ha a koumlrnyezeti lehetőseacutegek

igeacutenyek eacutes a gyermek kapacitaacutesai elteacuternek egymaacutestoacutel valoacutesziacutenűbbeacute vaacutelik a gyermek prob-

leacutemaacutes fejlődeacutese eacutes nem megfelelő alkalmazkodaacutesa beilleszkedeacutese Nem adaptiacutev tranzak-

cioacute eseteacuten (amikor a koumlrnyezet nem reagaacutel megfelelő eacuterzeacutekenyseacuteggel a gyerek atipikus

viselkedeacuteseacutere) gondot jelenthet ha a gyermek neheacutez temperamentumuacute testi funkcioacutei sza-

baacutelytalanok aacutellapotszabaacutelyozaacutesa gyenge uacutej helyzetektől visszahuacutezoacutedik reakcioacutei hevesek

Megfelelő illeszkedeacutes eseteacuten vaacuterhatunk el optimaacutelis fejlődeacutest miacuteg a rossz illeszkedeacutes ese-

teacuten maladaptiacutev műkoumldeacutesi moacuted eacutes fejlődeacutesi neheacutezseacuteg alakulhat ki (Danis 2007 Danis amp

Kalmaacuter 2011)

Oppenheim Koren-Karie Dolev eacutes Yirmiya (2009) ASD-vel eacutelő gyerekek koumltődeacuteseacutet

eacutes az anyai szempontaacutetveacutetelt (insightfulness keacutepesseacuteg arra hogy a gyerek neacutezőpontjaacuteboacutel

laacutesson dolgokat) illetve az elfogadaacutest (neheacutezseacutegek kihiacutevaacutesok elfogadaacutesa melyekkel a

nem tipikusan fejlődő gyerek neveleacutese jaacuter) vizsgaacutelva hangsuacutelyozzaacutek az illeszkedeacutes fontos-

saacutegaacutet Felteacutetelezik hogy baacuter autizmusban a szociaacutelis seacuteruumlleacutes meacutelyseacutege miatt akadaacutelyozott

a gyermek oldalaacuteroacutel az igeacutenyek szuumlkseacutegletek jelzeacutese illetve kommunikaacutecioacuteja az emliacutetett

keacutet anyai vaacuteltozoacute szempontjaacuteboacutel joacutel teljesiacutető anyaacutek pontosabban eacutes empatikusabban keacutepe-

sek eacutertelmezni a gyerek jelzeacuteseit Tipikusan fejlődő gyerekek eseteacuteben koraacutebban talaacuteltak

kapcsolatot az insightfulness keacutepesseacutege eacutes a biztonsaacutegos koumltődeacutes koumlzoumltt A gyermek fo-

gyateacutekossaacutegaacutet eacutes a neheacutezseacutegeket elfogadoacute a dolgokat magas szinten a gyermek neacutezőpont-

jaacuteboacutel laacutetoacute anyaacutek gyermekei koumlzoumltt 83 volt a biztonsaacutegosan koumltődők araacutenya miacuteg akikneacutel

ez a keacutet teacutenyező negatiacutevan alakult csak 30 Tehaacutet a szociaacutelis deficit elleneacutere is kialakul-

hat pozitiacutev tranzakcioacute

Temperamentum eacutes ASD

Autizmus szempontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett eacutes keacutesőbb diagnosztizaacutelt gyerekeket vizs-

gaacutelva szaacutemos temperamentumjellemzőt azonosiacutetottak peacuteldaacuteul kifejezett passzivitaacutes eacutes

csoumlkkent aktivitaacutesi szint distresszre adott extreacutem reakcioacutek szenzoros ingerekre fokozott

heves vaacutelaszok eacutes fokozott irritabilitaacutes (Zwaigenbaum et al 2005) ASD gyerekek szuumllei

arroacutel szaacutemolnak be hogy gyermekuumlk kifejezetten neheacutez gyerek volt vagy arroacutel hogy vi-

selkedeacutese inkaacutebb nagyon passziacutev (Volkmar amp Wiesner 2013) Emellett uacutegy eacuterzik sokkal

nehezebben szokik hozzaacute a gyermek a napi ritmushoz keveacutesbeacute alkalmazkodoacute eacutes kitartoacute

illetve jellemzőbb a visszahuacutezoacutedaacutes eacutes gyakoribbak a negatiacutev eacuterzelmek mint egyeacuteb fogya-

teacutekossaacuteggal eacutelő gyermekek eseteacuteben (Bailey Hatton Mesibov Ament amp Skinner 2000)

ASD gyerekek keveacutesbeacute nyitottak a szociaacutelis interakcioacutekra eacutes keveacutesbeacute egyuumlttműkoumldők

(Hardiman 2015)

Clifford Hudry Elsabbagh Charman eacutes Johnson (2013) longitudinaacutelis kutataacutesukba

autizmus szempontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett gyerekeket vontak be eacutes 7 14 majd 24 hoacutenapos

korukban meacuterteacutek a temperamentumjellemzőiket A meacutereacutesre ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash az IBQ-R


262

(Infant Behavior QuestionnairendashRevised Gartstein amp Rothbart 2003) szuumllők aacuteltal kitoumll-

tendő keacuterdőiacutevet hasznaacuteltaacutek mellyel haacuterom faktor menteacuten jellemezhető a temperamentum

extraverzioacute (aktivitaacutesszint mosoly eacutes neveteacutes magas intenzitaacutesuacute oumlroumlm perceptuaacutelis eacuterzeacute-

kenyseacuteg megkoumlzeliacuteteacutes vokaacutelis reaktivitaacutes) negatiacutev eacuterzelmek (korlaacutetozaacutesra mutatott

distressz feacutelelem szomoruacutesaacuteg eacutes negatiacutevan szerepelt ebben a faktorban a csoumlkkenő reak-

tivitaacutes) orientaacutecioacuteszabaacutelyozaacutes (orientaacutecioacute időtartama alacsony intenzitaacutesuacute oumlroumlm meg-

nyugtathatoacutesaacuteg testkontaktus kereseacutese) A tipikusan fejlődő kontrollcsoporthoz keacutepest a

magas rizikoacuteval rendelkező csoportban keveacutesbeacute volt jellemző az extraverzioacute (7 eacutes 14 hoacute-

napos korban) eacutes csoumlkkent meacuterteacutekű volt a viselkedeacutesszabaacutelyozaacutes (14 eacutes 24 hoacutenapos kor-

ban) A magas rizikoacutejuacute csoport egy reacutesze haacuteromeacutevesen valoacuteban megkapta az autizmus

diagnoacutezist őket a kontrollcsoporttoacutel egyeacutertelműen elkuumlloumlniacutethető temperamentumprofil

jellemezte az első eacuteleteacutevtől kezdve fokozott perceptuaacutelis (vagy szenzoros) eacuterzeacutekenyseacuteg

majd fokozott negatiacutev eacuterzelmek eacutes csoumlkkent testkontaktus kereseacutese a maacutesodik eacuteleteacutev soraacuten

Egy maacutesik szinteacuten autizmus szempontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett gyermekeket (12 eacutes 24 hoacute-

napos korban) vizsgaacuteloacute kutataacutes (Garon et al 2016) nagyon hasonloacute koumlvetkezteteacutesekre ju-

tott ASD gyermekek eseteacuteben jellemző a negatiacutev eacuterzelmi aacutellapot (distressz feacutelelem szo-

moruacutesaacuteg) keveacutesseacute megnyugtathatoacutek eacutes keveacutesbeacute jellemző a testkontaktus kereseacutese roumlvi-

debb időtartamuacute az orientaacutecioacute (pl valamilyen taacutergyra jaacuteteacutekra) illetve oumlsszesseacutegeacuteben ala-

csonyabb meacuterteacutekű a szabaacutelyozaacutes A viselkedeacutes szabaacutelyozaacutesaacutenak meacuterteacuteke erőteljesen előre

jelzi a keacutesőbbi autizmustuumlneteket illetve a diagnoacutezist (Garon et al 2016)

Korai viselkedeacuteses jellemzők ASD-ben

Tipikusan fejlődő gyermekek maacuter nagyon koraacuten eacuterdeklődnek az arcok iraacutent eacutes 8-9

hoacutenapos korban olyan joacutel laacutetjaacutek azokat hogy koumlnnyedeacuten felismerik az ismerős szemeacutelye-

ket az idegenektől pedig feacutelni kezdenek Az ASD-vel eacutelő gyermekekneacutel ez a jelenseacuteg nem

felteacutetlenuumll mutatkozik meg (Volkmar eacutes Wiesner 2013) Emellett szaacutemos kutataacutes eacutes ta-

nulmaacuteny (Adamson McArthur Markov Dunbar amp Bakeman 2001 Csaacutekvaacuteri 2009

Csiky 2004 EMMI 2017 Hatos 2000 Laacutenyineacute Engelmayer 1985 Volkmar amp Wiesner

2013 Zwaigenbaum et al 2005) iacuter le elteacutereacuteseket a korai nonverbaacutelis viselkedeacutes teruumlleteacuten

akaacuter ASD akaacuter eacutertelmileg akadaacutelyozott (5055 alatti IQ) vagy szenzorosan seacuteruumllt gyerme-

kek eseteacuteben a szociaacutelis felhiacutevaacutesokra adott csoumlkkent vaacutelaszok ugyanakkor nem szociaacutelis

ingerek iraacutenti fokozott eacuterdeklődeacutes szociaacutelis mosoly hiaacutenya vagy szegeacutenyesseacutege neheacutezseacute-

gek a koumlzoumls figyelmi helyzet (joint attention) kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes az arckifejezeacutesek szegeacute-

nyesseacutege A tipikusan fejlődő kisgyermekek gyakran meruumllnek a szakemberek aacuteltal koumlzoumls

figyelmi helyzetnek nevezett szituaacutecioacuteba ami ASD gyerekek eseteacuteben neheacutezseacuteget okoz

vagy nem megfigyelhető (Volkmar amp Wiesner 2013)

Szuumllők beszaacutemoloacutei alapjaacuten a 12 hoacutenapos kor alatti tipikusan fejlődő gyermekekkel

szemben az ASD-vel eacutelő gyermek nem kapcsoloacutedik be a korai taacutersas rutinokba laacutetszoacutelag

hiaacutenyzik belőle a taacutersas eacuterdeklődeacutes Emellett ASD csecsemők szaacutemaacutera neheacutezseacuteget jelent

a testuumlk megfelelő poziacutecioacuteba helyezeacutese amikor felveszik őket vagy a megelőlegező test-

helyzetek felveacutetele amikor a szuumllő a felemeleacutesuumlkre keacuteszuumll Gyakori a szemkontaktus iraacutenti

csoumlkkent eacuterdeklődeacutes akaacutercsak az utaacutenzaacutessal kapcsolatos neheacutezseacutegek Jellemzően nem

hasznaacuteljaacutek a raacutemutataacutes gesztusaacutet nem mutatnak taacutergyakat maacutesoknak eacutes ritkaacuten adnak oda


263

maacutesoknak taacutergyakat azzal a ceacutellal hogy azt megmutassaacutek megosszaacutek veluumlk vagy segiacutet-

seacuteget keacuterjenek tőluumlk (Volkmar amp Wiesner 2013)

Az alaacutebbi viselkedeacutesek illetve ezek hiaacutenya mindenkeacuteppen az ASD gyanuacutejelekeacutent

eacuterteacutekelendő eacutes maacuter egeacutesz korai eacuteletkorban megfigyelhető lehet a tekintet megfelelő

hasznaacutelataacutenak hiaacutenya a szemkontaktussal kiacuteseacutert meleg oumlroumlmteli arckifejezeacutesek hiaacutenya

az eacuterdeklődeacutes vagy oumlroumlm megosztaacutesaacutenak hiaacutenya a neacutevre adott vaacutelasz hiaacutenya a szem-

kontaktus az arckifejezeacutes gesztusok eacutes hangadaacutes koordinaacutecioacutejaacutenak hiaacutenya a megmutataacutes

hiaacutenya a szokatlan prozoacutedia a test a karok a kezek vagy az ujjak repetitiacutev mozgaacutesai vagy

tartaacutesa taacutergyakkal veacutegzett repetitiacutev mozdulatok (EMMI 2017) ASD gyermekek eseteacuteben

tehaacutet gyakori a mennyiseacutegileg is csekeacutely interakcioacute kezdemeacutenyezeacutese eacutes elfogadaacutesa azon-

ban a probleacutema sokkal inkaacutebb a kommunikaacutecioacute minőseacutegi seacuteruumlleacuteseacuteben aacutell Tapasztalhatoacute a

gyermekek (laacutetszoacutelagos vagy valoacutedi) motivaacutelatlansaacutega a kommunikaacutecioacutera ami gyakran a

szociaacutelis helyzet meg nem eacuterteacuteseacuteből illetve a szűk teveacutekenyseacutegrepertoaacuterboacutel is fakadhat

(Havasi 2009) Mindezek az elteacutereacutesek megneheziacutethetik a harmonikus anya-gyerek inter-

akcioacutek kialakulaacutesaacutet eacutes nem megfelelő anyai szenzitivitaacutes eacutes vaacutelaszkeacuteszseacuteg eseteacuten az illesz-

kedeacutest anya eacutes gyermeke koumlzoumltt

Szuumllői szemeacutelyiseacuteg eacutes pszicholoacutegiai egeacuteszseacuteg stressz

A pszicholoacutegiai egeacuteszseacuteg eacutes koumltődeacutesi biztonsaacuteg kapcsolata

Keacuterdeacutes hogy mennyiben jaacuterul hozzaacute a pszicheacutes eacutes mentaacutelis egeacuteszseacuteg eacutes joacutelleacutet ahhoz

hogy a gondozoacute megfelelően tudja eacuteszlelni a csecsemő eacuterzelemkifejezeacuteseit eacutes viselkedeacuteses

jeleit illetve megfelelően tudjon vaacutelaszolni raacutejuk Az erre vonatkozoacute kutataacutesok eredmeacute-

nyei kisseacute ellentmondaacutesosak Klinikai szempontboacutel egeacuteszseacuteges tipikusan fejlődő gyerme-

ket nevelő szuumllők csoportjaival veacutegzett vizsgaacutelatok egy reacuteszeacuteben (Del Carmen Pedersen

Huffmann amp Bryan 1993 NICHD Early Child Care Research Network 1997 van Bakel

amp Riksen-Walraven 2002) azt talaacuteltaacutek hogy nagyobb volt a biztonsaacutegos koumltődeacutes kialaku-

laacutesaacutenak valoacutesziacutenűseacutege ha az anya pszicheacutesen jobban funkcionaacutelt (Toacuteth 2011) Normaacutel

populaacutecioacuteban megfigyelteacutek hogy miacuteg a magas szorongaacutesos eacutes depresszioacutes tendenciaacutek az

irritabilitaacutes eacuterteacutektelenseacuteg eacuterzeacutese a bizonytalan koumltődeacutessel fuumlgg oumlssze addig az eleacutegedett-

seacuteg az oumlnbizalom az egoreziliencia az extroverzioacute a biztonsaacutegos koumltődeacutes kialakulaacutesaacutet

segiacuteti (Danis 2007) Coyl Roggman eacutes Newland (2002) foglalkoztak (a gyerekek 14 hoacute-

napos koraacuteban) az anyai stresszel depresszioacuteval eacutes a negatiacutev anya-gyerek interakcioacutekkal

a korai koumltődeacutes kapcsaacuten Azt talaacuteltaacutek hogy a koumlrnyezeti eacutes paacuterkapcsolati stressz koumlzvetlen

hataacutessal van az anyai depresszioacutet kifejező pontszaacutemra magas szintjuumlkneacutel nő a negatiacutev in-

terakcioacutek valoacutesziacutenűseacutege iacutegy indirekt moacutedon hatnak a koumltődeacutes minőseacutegeacutere Negatiacutev kap-

csolatot talaacuteltak a koumltődeacutesi biztonsaacuteg eacutes a kapcsolati stressz illetve az anyai depresszioacute

koumlzoumltt

Ugyanakkor a felnőtt szemeacutelyiseacutegjegyek normaacutel aacutetlagos tartomaacutenyba eső vaacuteltozatos-

saacutegaacutet meacuterő kutataacutesokban az oumlsszefuumlggeacutesek nem bizonyultak erősnek (Toacuteth 2011) Belsky

(1999) oumlsszefoglaloacutejaacuteban nem szaacutemolt be szignifikaacutens kapcsolatroacutel a szuumllői szemeacutelyiseacuteg


264

eacutes a koumltődeacutesi biztonsaacuteg koumlzoumltt Szerinte nem valoacutesziacutenű hogy a bizonytalanul koumltődő cse-

csemők szuumllei pszicholoacutegiailag keveacutesbeacute lenneacutenek egeacuteszseacutegesek eacutes kiegyensuacutelyozottak

mint a biztonsaacutegosan koumltődő csecsemők szuumllei

A korai koumltődeacutes szempontjaacuteboacutel leggyakrabban vizsgaacutelt mentaacutelis zavar az anyai de-

presszioacute illetve annak kuumlloumlnboumlző formaacutei A depresszioacutetoacutel szenvedő anyaacutek gondozaacutesi vi-

selkedeacutese keacutet fő jellemző mintaacutezatot mutathat alacsony vaacutelaszkeacuteszseacuteg eacutes a kapcsolattoacutel

valoacute elfordulaacutes (suacutelyosabb esetben elhanyagolaacutes) vagy intruziacutev a stresszjelzeacuteseket vissza-

utasiacutetoacute negatiacutev viselkedeacutes jellemzi őket Ezek az inszenzitiacutev gondozaacutesra jellemző visel-

kedeacutesi jellegek logikusan vezethetnek arra az empirikus vizsgaacutelatok aacuteltal is joacutereacuteszt alaacutetaacute-

masztott koumlvetkezteteacutesre hogy depresszioacutes anyaacuteknak nagyobb eseacutellyel lesz bizonytalan

koumltődeacutesű a gyermekuumlk (Toacuteth 2011)

Pszicholoacutegiai egeacuteszseacuteg ASD-vel eacutelő gyermekek szuumlleineacutel

Evidenciaacutenak tűnik hogy egy SNI-s gyermek neveleacutese fokozottabb stresszel eacutes meg-

terheltseacuteg eacuterzeacutessel jaacuter a szuumllők szaacutemaacutera mint egy tipikusan fejlődő gyermek neveleacutese A

szuumllői stresszben fogyateacutekossaacuteg eseteacuten szaacutemos faktor szerepet jaacutetszik a gyermek oldalaacuteroacutel

a viselkedeacutesprobleacutemaacutek gyakorisaacutega eacutes maga a diagnoacutezis a koumlrnyezetből a szociaacutelis taacutemo-

gatottsaacuteg meacuterteacuteke (fordiacutetott kapcsolat) a szuumllő oldalaacuteroacutel pedig a szuumllői eleacutegedettseacuteg eacutes

kontrollhely dimenzioacute (Hassall Rose amp McDonald 2005)

Volkmar eacutes Wiesner (2013) autizmusban eacuterintett gyermeket nevelő csalaacutedokkal valoacute

gyakorlati tapasztalatok alapjaacuten reacuteszletesen taacutergyalja az előforduloacute csalaacutedi eacuteletet neheziacutető

stresszforraacutesokat A szerzők kiemelik hogy az alacsonyabb szintű kognitiacutev eacutes kommuni-

kaacutecioacutes keacuteszseacutegekkel rendelkező gyermekek nagyobb kihiacutevaacutest jelentenek a szuumllők szaacutemaacutera

A valamilyen szempontboacutel gyengeacutebb haacutetteacuterrel rendelkező szuumllők ndash legyen szoacute akaacuter anyagi

probleacutemaacutekroacutel akaacuter iskolaacutezatlansaacutegroacutel akaacuter a csalaacutedi taacutemogataacutes hiaacutenyaacuteroacutel ndash szinteacuten nehe-

zebben tudnak megbirkoacutezni a feladatokkal Paradox de a potenciaacutelis erősseacutegeknek tűnő

teruumlletek olykor kifejezetten megterhelők lehetnek a csalaacuted szaacutemaacutera A sok esetben kife-

jezetten szeacutep fizikai megjeleneacutes eacutes bizonyos erősseacutegek vagy keacuteszseacutegek egyuumlttese a tudat-

lan kuumllső megfigyelőben koumlnnyen azt a benyomaacutest kelthetik hogy a gyermek fejlődeacutese

tipikus uacuteton halad viselkedeacutesi probleacutemaacutei pedig egyszerűen a rossz neveleacutes koumlvetkezmeacute-

nyei A viselkedeacutesi eacutes kommunikaacutecioacutes probleacutemaacutek a szuumllők eacutes kuumlloumlnoumlsen a testveacuterek inge-

ruumlltseacutegeacutehez eacutes zavarodottsaacutegaacutehoz vezethetnek Ez olyan oumlrdoumlgi koumlrt indiacutethat be amelynek

eredmeacutenyekeacutent a gyermek elszigetelődik a csalaacutedon beluumll vagy a csalaacuteddal egyuumltt Stressz-

forraacutest jelentenek tovaacutebbaacute ndash az igen gyakran előforduloacute ndash alvaacutessal eacutes eacutetkezeacutessel kapcsola-

tos neheacutezseacutegek (pl szeacutelsőseacuteges vaacutelogataacutes) szenzoros elteacutereacutesek (pl tuacuteleacuterzeacutekenyseacuteg a han-

gokra) eacutes kuumlloumlnboumlző viselkedeacutesprobleacutemaacutek (Volkmar amp Wiesner 2013) Az ASD eseteacuteben

a fő stresszforraacutesok tovaacutebbaacute a gyermek fuumlggőseacutege a csalaacuted izolaacuteloacutedaacutesa az inteacutezmeacutenyes

ellaacutetaacutes neheacutezseacutegei eacutes a csalaacutedi diszharmoacutenia (Dubrowska amp Pisula 2010)

Tipikusan fejlődő kontrollcsoporttal sőt maacutes fogyateacutekossaacutegokkal oumlsszehasonliacutetva uacutegy

tűnik ASD-vel eacutelő gyerekek szuumlleineacutel nagyobb a kockaacutezata a depresszioacutenak a szorongaacutes-

nak eacutes a magas stressznek (Keenan Newman Gray amp Rinehart 2016 Teague Newman

Tongel Gray amp The MHYPeDD team 2018) a szociaacutelis izolaacutecioacutenak a faacuteradtsaacutegnak eacutes


265

a frusztraacutecioacutenak ndash főkeacutent a diagnoacutezis eacutes a szolgaacuteltataacutesok kiharcolaacutesaacutenak ideje alatt (Fami-

lies The impact of autism n d) Rodrigue Morgan eacutes Geffken (1990) ASD-vel eacutelő gye-

reket nevelő szuumllőkneacutel jellegzetes stresszmintaacutezatot talaacutelt eacutes magasabb fokuacute stressz-szin-

tet illetve alacsonyabb szuumllői kompetenciaeacuterzeacutest Down-szindroacutemaacutes gyerekek szuumlleivel

oumlsszehasonliacutetva

Tunali eacutes Power (2002) megaacutellapiacutetaacutesa szerint az ASD gyermek neveleacutese egy olyan

stresszforraacutest jelentő szituaacutecioacute amely keveacutesseacute kontrollaacutelhatoacute az anya aacuteltal (tehaacutet nem tudja

csoumlkkenteni vagy eacuteleteacuteből kirekeszteni a stressz forraacutesaacutet) iacutegy olyan megkuumlzdeacutesi strateacutegiaacutet

igeacutenyel amelyben az anya sajaacutet magaacutet sajaacutet attitűdjeit vaacuteltoztatja meg hogy a helyzethez

alkalmazkodni tudjon (redefiniacutecioacutet veacutegez) Az anyaacutek aacuteltal alkalmazott ilyen megkuumlzdeacutesi

strateacutegiaacutek magyaraacutezhatjaacutek az ellentmondaacutesos kutataacutesi eredmeacutenyeket a szuumllők pszicheacutes al-

kalmazkodaacutesaacutet illetően ASD-vel eacutelő gyermekek anyaacutei (tipikusan fejlődő gyermeket ne-

velő anyaacutekkal oumlsszehasonliacutetva) beszaacutemoloacuteikban nagyobb hangsuacutelyt fektettek anyai szere-

puumlkre eacutes kisebb jelentőseacuteget tulajdoniacutetottak a karriernek tehaacutet teljesiacutetmeacutenyszuumlkseacutegletuumlket

tulajdonkeacuteppen aacuteteacutertelmezteacutek az anyaszerepre ha maacuter keacutenytelenek voltak hivataacutesukat fel-

adni Emellett keveacutesbeacute veszik figyelembe maacutesok veacutelemeacutenyeacutet gyermekuumlk viselkedeacuteseacuteről

vagy sajaacutet neveleacutesi szokaacutesaikroacutel ami veacutedekezeacutes az ellen hogy a fogyateacutekossaacuteg uumlruumlgyeacuten

sokan igyekeznek beleszoacutelni a csalaacuted eacuteleteacutebe Ugyancsak uacutejradefiniaacuteltaacutek felfogaacutesukat ar-

roacutel hogy melyek a meghataacuterozoacutei egy joacute haacutezassaacutegnak tipikus fejlődeacutesű gyermekek anyaacutei

az intimitaacutest hangsuacutelyoztaacutek miacuteg ASD-gyermekek anyaacutei főleg a szuumllői szerepeket eacutes egy-

maacutes taacutemogataacutesaacutet emelteacutek ki (intimitaacutesra eleacuteggeacute korlaacutetozott idejuumlk eacutes energiaacutejuk marad)

Veacuteguumll a szerzők megaacutellapiacutetottaacutek hogy akik ily moacutedon uacutejradefiniaacuteltaacutek aacuteteacutertelmezteacutek bizo-

nyos dolgokhoz valoacute hozzaacuteaacutellaacutesukat a megkuumlzdeacutes egy hateacutekony formaacutejaacutet vaacutelasztottaacutek

mivel eacutelettel valoacute eleacutegedettseacuteguumlk oumlsszesseacutegeacuteben nagyobb volt mint azoknak az anyaacuteknak

akik nem alkalmaztak ilyen strateacutegiaacutekat (Tunali amp Power 2002)

A pszicholoacutegiai egeacuteszseacuteg eacutes a koumltődeacutesi biztonsaacuteg kapcsolata ASD-vel eacutelő gyermek

neveleacutese eseteacuten

Viszonylag keveacutes olyan tanulmaacutenyt talaacutelni amely az anyai stresszt szenzitivitaacutest eacutes a

koumltődeacutesi minőseacuteget fogyateacutekossaacuteggal eacutelő gyerekekneacutel egyszerre egymaacutessal oumlsszefuumlggeacutes-

ben vizsgaacutelnaacute Koumlzvetett kapcsolat lehetseacuteges amennyiben szaacutemos vizsgaacutelat eredmeacutenye

szerint (ahogy ezt Rutgers eacutes munkataacutersai is kiemelik 2004-es metaanaliacutezisuumlkben) a meacute-

lyebb autizmus illetve a taacutersult eacutertelmi seacuteruumlleacutes valoacutesziacutenűbben vezet bizonytalan koumltődeacutes-

hez illetve prediktor vaacuteltozoacutekeacutent nagyobb hataacutessal van a koumltődeacutesi minőseacutegre

Matson Fadstad eacutes Mahan (2009) kutataacutesukban azt talaacuteltaacutek hogy a fogyateacutekossaacuteg

suacutelyossaacutegaacuteval nő a szuumllői stresszt kivaacuteltoacute (komorbid) magatartaacutesi jellemzők szaacutema (pl

figyelmetlenseacuteg impulzivitaacutes repetitiacutev viselkedeacutes duumlhrohamok) Epstein Saltzman-

Benaiah OrsquoHare Goll eacutes Tuck (2008) Asperger-szindroacutemaacuteval eacutelő gyerekek szuumlleineacutel ta-

laacutelt megnoumlvekedett stresszt ami pozitiacutevan korrelaacutelt a veacutegrehajtoacute funkcioacutek seacuteruumlleacuteseacutenek eacutes

a szenzoros eacuterzeacutekenyseacuteg meacuterteacutekeacutevel Tehaacutet a suacutelyosabb fogyateacutekossaacuteg vagy meacutelyebb

autizmus egyuumltt jaacuterhat a szuumllői stressz emelkedeacuteseacutevel eacutes a bizonytalan koumltődeacutessel A biz-

tonsaacutegos koumltődeacutesi viselkedeacutes autizmus eseteacuteben egyes kutataacutesok szerint (pl Hoppes amp


266

Harris 1990 Falk Norris amp Quinn 2014) a szuumllőkneacutel megfigyelhető alacsonyabb szintű

depresszioacutehoz szorongaacuteshoz eacutes kisebb meacuterteacutekű stresszhez vezet

Teague eacutes munkataacutersai (2018) igyekeztek kapcsolatba hozni a szuumllő mentaacutelis egeacuteszseacute-

geacutet a (szuumllő aacuteltal eacuteszlelt) gyermeki koumltődeacutesi minőseacuteggel Baacuter azt megaacutellapiacutetottaacutek hogy az

egyeacuteb fejlődeacutesi zavarral diagnosztizaacutelt gyerekek szuumlleihez keacutepest az ASD gyerekek szuumllei

leacutenyegesen jobban szoronganak eacutes a koumltődeacutes is negatiacutevabban alakul (toumlbb konfliktus eacutes

elkeruumllő viselkedeacutes jellemző) de kifejezetten az ASD-csoporton beluumll nem talaacuteltak kap-

csolatot a keacutet vaacuteltozoacute koumlzoumltt Keenan eacutes munkataacutersai (2016) a gyerekek idősebb koraacuteban

(7ndash14 eacutev) vizsgaacuteltaacutek a szuumllők pszicheacutes egeacuteszseacutegeacutet eacutes a keacutesőbbi koumltődeacutesi biztonsaacutegot ma-

gasan funkcionaacuteloacute ASD-vel eacutelő (normaacutel intelligenciaacuteval rendelkező) eacutes tipikusan fejlődő

gyerekek eacutes szuumlleik koumlzoumltt A magasan funkcionaacuteloacute ASD gyerekekre ugyanolyan bizton-

saacutegos koumltődeacutes volt jellemző mint a kontrollcsoport tagjaira a szuumlleik meacutegis toumlbb stresszről

eacutes a szuumllő-gyermek kapcsolatboacutel eredő szorongaacutesroacutel szaacutemoltak be Felteacutetelezhetneacutenk

hogy az ASD gyermek neveleacuteseacutevel egyuumltt jaacuteroacute kimeruumlltseacuteg szorongaacutes vagy stressz rizikoacutet

jelent a koumltődeacutes minőseacutegeacutere neacutezve de az erre vonatkozoacute eredmeacutenyek ellentmondaacutesosak

A gondozoacutei szenzitivitaacutes szerepe

A korai koumltődeacutes időszakaacuteban az anyai vaacuteltozoacutek koumlzuumll főkeacutent a szenzitivitaacutes eacutes a vaacute-

laszkeacuteszseacuteg aacutell a kutataacutesok koumlzeacuteppontjaacuteban Legelőszoumlr Ainsworth eacutes munkataacutersai (1978)

felteacutetelezteacutek azt hogy a koumltődeacutesi viselkedeacutesben megfigyelhető egyeacuteni kuumlloumlnbseacutegek haacutette-

reacuteben a korai szuumllő-csecsemő interakcioacutek minőseacutegeacuteben eacutes a gondozoacutei szenzitivitaacutesban mu-

tatkozoacute kuumlloumlnbseacutegek aacutellnak de uacutejabb kutataacutesok szerint a szenzitivitaacutes nem tűnik kizaacuteroacutela-

gosan meghataacuterozoacute faktornak az interakcioacutek szempontjaacuteboacutel (Danis 2007) mint ahogy azt

a temperamentummal kapcsolatos kutataacutesokboacutel is laacutethattuk Baacuter a korai koumltődeacutes elmeacutelete

a gondozoacute szenzitivitaacutesaacutet tartja a koumltődeacutesi biztonsaacuteg legfőbb meghataacuterozoacute teacutenyezőjeacutenek

az oumlkoloacutegiai szemleacutelet raacutevilaacutegiacutet arra hogy az anyai gondozaacutes minőseacutege nem lehet teljesen

fuumlggetlen a diaacutedot koumlruumllvevő csalaacutedi demograacutefiai eacutes kulturaacutelis koumlrnyezettől A gondozoacute

pszicheacutes-mentaacutelis aacutellapota paacuterkapcsolataacutenak alakulaacutesa eacutes hozzaacutefeacutereacutese maacutes eacuterzelmi vagy

anyagi taacutemogataacutest nyuacutejtoacute szociaacutelis kapcsolatokhoz mind koumlzvetett vagy koumlzvetlen hataacutessal

lehetnek a szuumllő-csecsemő kapcsolatra mert befolyaacutesoljaacutek hogy a szuumllő sajaacutet erőforraacutesa-

iboacutel mennyit tud magaacutera a gondozaacutesra fordiacutetani (Toacuteth 2011) DeWolff eacutes van Ijzendoorn

(1997) arra a koumlvetkezteteacutesre jutott keacutet eacutevtized adatainak maacutesodelemzeacuteseacuteből hogy az anya

szenzitivitaacutesa alapjaacuten csak koumlzepes erősseacuteggel joacutesolhatoacute meg a biztonsaacutegos koumltődeacutes kiala-

kulaacutesa

Gondozoacutei szenzitivitaacutes eacutes anya-gyermek interakcioacutek ASD eseteacuteben

A kifejezetten szuumllői szenzitivitaacutessal eacutes koumltődeacutesi minőseacuteggel kapcsolatos kutataacutesok

toumlbbnyire nem talaacuteltak kuumlloumlnbseacuteget az anyai eacuterzeacutekenyseacutegben vagy vaacutelaszkeacuteszseacutegben akaacuter

tipikusan fejlődő eacutes elteacuterő fejlődeacutesű akaacuter fogyateacutekossaacutegok koumlzoumltti oumlsszehasonliacutetaacutesban A

gondozoacutei viselkedeacutes eacutes a korai koumltődeacutes minőseacutege koumlzoumltt bizonyiacutetottnak tekinthető az oumlsz-

szefuumlggeacutes tipikusan fejlődő gyerekek eseteacuteben aacutem ASD gyermekek eseteacuteben ellentmon-

daacutesosak a meacutereacutesi eredmeacutenyek (Teague et al 2018)


267

Koren-Karie Oppenheim Dolev amp Yirmiya (2009) Oppenheim Koren-Karie Dolev

eacutes Yirmiya (2012) illetve Rozga eacutes munkataacutersai (2018) ASD gyermekek eseteacuteben vizs-

gaacuteltaacutek az anyai szenzitivitaacutes eacutes a koumltődeacutesi minőseacuteg koumlzoumltti kapcsolatot A biztonsaacutegosan

koumltődő gyermeket nevelő anyaacutek szenzitiacutevebbnek bizonyultak mint a bizonytalan koumltődeacutesű

gyermeket nevelő anyaacutek tehaacutet a kapcsolatot megtalaacuteltaacutek a keacutet vaacuteltozoacute koumlzoumltt Ettől elteacuterő

megaacutellapiacutetaacutesok is szuumllettek Egy 2007-es vizsgaacutelataacuteban ASD-s intellektuaacutelis keacutepesseacutegza-

varral eacutelő (eacutertelmi fogyateacutekos) nyelvi zavaros eacutes tipikusan fejlődő gyerek-anya paacuterokat

hasonliacutetottak oumlssze eacutes felvetetteacutek hogy a szuumllői szenzitivitaacutes ugyanolyan szerepet jaacutetszik-

e a koumltődeacutes fejlődeacuteseacuteben ASD gyerekekneacutel mint tipikusan fejlődő vagy egyeacuteb fogyateacute-

kossaacuteggal eacutelő (eacutes szociaacutelisan nem ilyen meacutelyen eacuterintett) gyerekek eseteacuteben Az anyaacutetoacutel

nagyobb raacutehangoloacutedaacutest koumlvetelhet meg adekvaacutetan vaacutelaszolni egy ASD gyermek jelzeacuteseire

emellett mivel genetikai haacutetterű zavarroacutel van szoacute megvan a kockaacutezata hogy ezek az anyaacutek

kisebb szociaacutelis interakcioacutes keacutepesseacutegeket mutatnak mint maacutes szuumllők A gyermek koumltődeacutesi

viselkedeacuteseacutere valoacute szenzitiacutev reagaacutelaacutesban kuumlloumlnboumlző vaacutelaszok betoumllthetik ugyanazt a funk-

cioacutet tehaacutet a gyerek karakterisztikumaitoacutel szuumlkseacutegleteitől is fuumlgg hogy a szenzitivitaacutes ho-

gyan nyilvaacutenul meg Eredmeacutenyeik szerint ASD-vel eacutelő gyermekek szuumllei szenzitivitaacutes

szempontjaacuteboacutel nem kuumlloumlnboumlztek szignifikaacutensan a nem ASD gyermekek szuumlleitől de ASD

gyerekekneacutel a szuumllői szenzitivitaacutes kutataacutesukban nem aacutellt kapcsolatban a koumltődeacutesi pontszaacute-

mokkal Ezzel szemben a toumlbbi csoportban az anyai szenzitivitaacutes előrejelezte a koumltődeacutes

minőseacutegeacutet (van Ijzendoorn et al 2007) Ezt taacutemasztja alaacute az is hogy az olyan koumltődeacutes-

koumlzpontuacute intervencioacutes programok amelyeknek ceacutelja a szenzitiacutev gondozoacutei magatartaacutes ASD

gyerekek szuumlleineacutel javulaacutest ideacuteznek elő a gondozaacutes minőseacutegeacuteben (pl szuumllői eacuterzeacutekenyseacuteg-

ben) de ennek elleneacutere nincsenek hataacutessal a koumltődeacutesi biztonsaacutegra (Poslawsky et al 2015)

Felteacutetelezhető hogy a veleszuumlletett szociaacutelis ingerfeldolgozaacutesi folyamatok eacutes szociaacutelis

stimulaacutecioacutera valoacute csoumlkkent eacuterzeacutekenyseacuteg miatt az ASD gyerekek eseteacuteben elteacuterő szerepe

illetve jelentőseacutege van az anyai eacuterzeacutekenyseacutegnek Toumlbb explicit direkt stimulaacutelaacutesra eacutes erő-

sebb hangsuacutelyosabb nem verbaacutelis inputra lehet szuumlkseacuteguumlk mint a tipikusan fejlődő gye-

rekeknek ezeacutert az ő szuumlleik bdquotolakodoacutebbnakrdquo tűnhetnek ezek a szuumllői viselkedeacutesek ideaacute-

lisak lehetnek a szociaacutelis teruumlleten eacuterintett gyerekek szempontjaacuteboacutel de inszenzitiacutev visel-

kedeacuteskeacutent osztaacutelyozhatoacutek a hagyomaacutenyos kriteacuteriumok menteacuten (van Ijzendoorn et al

2007) Ezzel oumlsszhangban Roskam (2005) anya eacutes oacutevodaacutes gyermek paacuterosok interakcioacuteit

vizsgaacutelva azt talaacuteltaacutek hogy az iraacutenyiacutetoacute strateacutegiaacutek eacutes a kontrollszint a fogyateacutekossaacuteg suacute-

lyossaacutegaacuteval nőtt (halmozott fogyateacutekossaacuteg legiraacutenyiacutetoacutebb szenzoros seacuteruumlleacutes legkeveacutesbeacute

iraacutenyiacutetoacute) Ezt az eredmeacutenyt a 2007-es kutataacutes (Roskam amp Schelstraete 2007) megerősiacute-

tette suacutelyos fokban eacutertelmi fogyateacutekos gyerekek szuumlleinek viselkedeacutese iraacutenyiacutetoacute volt (ma-

gasabb kontroll) miacuteg a szenzorosan seacuteruumllt gyerekek szuumlleieacute inkaacutebb stimulaacuteloacute-raacutevezető

Kasari Sigman Mundy amp Yirmiya (1988) illetve Doussard-Roosevelt Joe Bazhenova

amp Porges (2003) szinteacuten oacutevodaacutes ASD-vel eacutelő gyerekek szuumlleineacutel figyeltek meg bdquotolako-

doacutebbrdquo kontrollaacuteloacutebb strateacutegiaacutekat eacutes toumlbb fizikai kontaktust az interakcioacutekban Azt is meg-

aacutellapiacutetottaacutek hogy a gyerekek viselkedeacutese ezaacuteltal pozitiacutev iraacutenyba haladt tehaacutet suacutelyosabb

fogyateacutekossaacuteg eseteacuteben adaptiacutevnak tekinthető a beavatkozoacutebb kontrollaacuteloacutebb anyai visel-

kedeacutes


268

A koumltődeacutes minőseacutege ASD eseteacuten

A koumltődeacutes minőseacutege ASD-vel eacutelő gyermekekneacutel aktiacutevan vizsgaacutelt teruumllet szaacutemos tanul-

maacuteny eacutes metaanaliacutezis szuumlletett a teacutemaacuteban melyek eredmeacutenyei ndash akaacutercsak a gondozoacutei fak-

torok eseteacuteben ndash szaacutemos ponton ellentmondanat egymaacutesnak Rutgers eacutes munkataacutersai

(2007) illetve van Ijzendoorn eacutes munkataacutersai (2007) keacutet kutataacutesban vizsgaacuteltaacutek a szuumllői

szenzitivitaacutest eacutes a koumltődeacutesi minőseacuteget 26 illetve 28 hoacutenapos korban Idegen Helyzet Teszt-

tel eacutes Koumltődeacutesi Stiacutelus Keacuterdőiacutevvel (Brief Attachment Screening Questionnaire BASQ)

ASD-vel eacutelő intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavarral (IKZ) eacutes nyelvi zavarral kuumlzdő gyerekekneacutel

Eredmeacutenyeik szerint az ASD gyerekek koumlzoumltt kisebb a biztonsaacutegos koumltődeacutes araacutenya eacutes

jellemzőbb a koumltődeacutes dezorganizaacuteltsaacutega mint a toumlbbi klinikai eacutes tipikusan fejlődő kont-

rollcsoportban Emellett ASD-ben tendencia figyelhető meg az alacsonyabb koumltődeacutesi

pontszaacutemra Uacutegy tűnik ezek a gyerekek keacutepesek biztonsaacutegos koumltődeacutesi kapcsolat kialakiacute-

taacutesaacutera a szociaacutelis interakcioacutek kaacuterosodaacutesa elleneacutere de a szuumllő-gyerek kapcsolat keveacutesbeacute

rugalmas eacutes szenzitiacutev koumllcsoumlnoumls viselkedeacuteseket tuumlkroumlz illetve keveacutesbeacute van benne jelen az

egymaacutesra hangoloacutedaacutes (Rutgers amp et al 2007)

Hasonloacute moacutedon kuumlloumlnbseacuteget talaacuteltak az ASD-vel eacutelő eacutes egyeacuteb klinikai csoportba tar-

tozoacute illetve neurotipikus gyermekekre jellemző koumltődeacutesi minőseacutegben Naber eacutes munkataacuter-

sai (2007) az ASD gyermekek csoportjaacuteban nagyobb araacutenyban volt jellemző a bizonyta-

lan eacutes a dezorganizaacutelt koumltődeacutes mint a neurotipikus mintaacuteban Suacutelyosabb tuumlnetek bizony-

talan koumltődeacutessel jaacutertak egyuumltt miacuteg az alacsonyabb kognitiacutev (vagy fejlődeacutesi) szint noumlvelte

a dezorganizaacutelt koumltődeacutes eseacutelyeacutet (fuumlggetlenuumll az autizmustuumlnetektől) Lehetseacuteges hogy ala-

csonyabb kognitiacutev szinten leacutevő gyerekek nem igazaacuten eacutertik mi toumlrteacutenik az Idegen Helyzet

Teszt (IHT) szeparaacutecioacutes eacutes uacutejratalaacutelkozaacutesi epizoacutedjai soraacuten ami miatt nem mutatnak

stresszreakcioacutet vagy megzavarodnak Nyaacutelboacutel vett mintaacuteval megvizsgaacuteltaacutek a stresszvaacutelasz

erősseacutegeacutet jelző kortizolszintet is a szeparaacutecioacute előtt eacutes utaacuten Erősebb tuumlnetek (tehaacutet meacutelyebb

autizmus) kisebb stresszvaacutelasszal jaacutert egyuumltt A szerzők felteveacutese szerint a gyermek sajaacutet

magaacuteroacutel eacutes a szuumllőről alkotott munkamodelljeacutenek leacutetrejoumltteacutet befolyaacutesolja hogy a gyermek

mennyire keacutepes megfejteni maacutes emberek eacuterzelmi eacutes egyeacuteb belső aacutellapotait (ami autizmus-

ban neheziacutetett a tudatelmeacutelet seacuteruumlleacutese miatt) Enneacutelfogva lehetseacuteges hogy a szeparaacutecioacutet

ezek az ASD-gyerekek nem eacutertelmezik ijesztőkeacutent ami miatt kisebb meacuterteacutekű stresszt mu-

tatnak

Alacsony veszeacutelyeztetettseacutegű neacutepesseacutegben a koumltődeacutesi minőseacuteg megoszlaacutesa tipikusan

~60 biztonsaacutegos ~15 elkeruumllő ~10 rezisztens eacutes ~15 dezorganizaacutelt (Gervai et al

2017) Rozga eacutes munkataacutersai (2018) roumlvid taacutevuacute koumlveteacuteses vizsgaacutelataacuteban az ASD gyerekek

45-a biztonsaacutegos koumltődeacutesi kapcsolatot alakiacutetott ki a gondozoacutejaacuteval eacutes a biztonsaacutegos kouml-

tődeacutes egyuumltt jaacutert jobb nyelvi keacutepesseacutegekkel Kahane eacutes El-Tahir (2015) hasonloacute ered-

meacutenyre jutott a biztonsaacutegos koumltődeacutes kialakul ASD gyermekek eseteacuteben baacuter nem olyan

gyakorisaacuteggal mint a neurotipikus mintaacuteban A koumltődeacutesi biztonsaacutegot eacutes a koumltődeacutesi visel-

kedeacutes szervezettseacutegeacutet az autizmusban valoacute eacuterintettseacuteg meacutelyseacutege eacutes a komorbid teacutenyezők

befolyaacutesoljaacutek Az anyai szenzitivitaacutes eacutes szempontaacutetveacutetel (insightfulness) elősegiacuteti a biz-

tonsaacutegos koumltődeacutesi kapcsolat kialakulaacutesaacutet miacuteg a koumlzoumls figyelmi helyzet (joint attention)


269

leacutetrehozaacutesaacuteban megfigyelhető kaacuterosodaacutes rizikoacutefaktor a bizonytalan vagy dezorganizaacutelt kouml-

tődeacutes szempontjaacuteboacutel

Rutgers Bakermans-Kranenburg van Ijzendoorn eacutes Berckelaer-Onnes (2004) meta-

analiacutezise alapjaacuten ASD gyerekek eseteacuteben valoacuteban keveacutesbeacute jellemző a biztonsaacutegos koumltő-

deacutes mint nem ASD gyerekek koumlreacuteben aacutetlagosan 53-uk mutatott biztonsaacutegos koumltődeacutest

(a kutataacutesokban ez 41ndash60 koumlzoumltt mozgott) ami alacsonyabb araacuteny mint a tipikusan fej-

lődő populaacutecioacuteban Teague eacutes munkataacutersai (2018) oumlsszesen 40 teacutemaacuteban keacuteszuumllt kutataacutes

eredmeacutenyeit elemezteacutek azokban a vizsgaacutelatokban amelyek az IHT-t hasznaacuteltaacutek a koumltődeacutes

meacutereacuteseacutere aacutetlag 47 volt a biztonsaacutegosan koumltődő ASD-gyerekek araacutenya Fontos kiemelni

hogy az IHT koacutedolaacutesi rendszere normaacutel populaacutecioacutera lett validaacutelva emellett sok esetben

nem kivitelezhető a standard szeparaacutecioacutes-uacutejratalaacutelkozaacutesi folyamat mivel ASD gyerekek

nehezen kezelik a napi rutinok felborulaacutesaacutet a nem vaacutert szeparaacutecioacute extreacutem distresszt is

kivaacutelthat emiatt a kutatoacutek gyakran leroumlvidiacutetik a szeparaacutecioacutes epizoacutedot illetve csak egyet

iktatnak be (Rutgers et al 2004)

Haltigan Ekas Seifer eacutes Messinger (2011) kutataacutesukba 15 hoacutenapos autizmus szem-

pontjaacuteboacutel veszeacutelyeztetett (ASD testveacuterrel rendelkező) gyereket vontak be a vizsgaacutelatba eacutes

azt talaacuteltaacutek hogy nem kuumlloumlnboumlztek a dezorganizaacutelt vagy bizonytalan koumltődeacutes valoacutesziacutenű-

seacutegeacuteben a kontrollcsoporttoacutel Ugyanakkor hangsuacutelyoztaacutek azt is hogy a koumltődeacutesi biztonsaacuteg

maacuteshogyan fejeződoumltt ki a keacutet csoportban Az autizmusrizikoacutes gyerekek legnagyobb reacutesze

a biztonsaacutegos koumltődeacutesi kategoacuteria azon keacutet csoportjaacuteba esett (B1 eacutes B2) akikre jellemző

hogy ritkaacutebban keruumllnek distresszbe szeparaacutecioacute alatt eacutes reunioacutekor tartoacutezkodoacutebb moacutedon

fejezik ki koumltődeacutesi viselkedeacutesuumlket Keveacutesbeacute feltűnők esetuumlkben a koumltődeacutesrelevaacutens szociaacute-

lis-eacuterzelmi vaacutelaszok ami reacutesze lehet a csecsemőkori autizmus fenotiacutepusnak A szerzők

magyaraacutezata szerint az ASD gyermek fejlődeacuteseacutevel kapcsolatos szorongaacutes eacutes a megnoumlve-

kedett terhek hataacutessal vannak az anyai szenzitivitaacutesra eacutes vaacutelaszkeacuteszseacutegre (csoumlkkentik az

erre valoacute keacutepesseacuteget) a veszeacutelyeztetett gyermek feleacute aacutem ez ellentmond maacutes kutataacutesok

megaacutellapiacutetaacutesainak az anyai eacuterzeacutekenyseacuteget illetően

Filippello Marino Chilagrave eacutes Sorrenti (2015) szinteacuten nem talaacutelt kuumlloumlnbseacuteget a biztonsaacute-

gos bizonytalan vagy dezorganizaacutelt koumltődeacutes araacutenyaacutet tekintve ASD- eacutes neurotipikus min-

taacuteban Ugyanakkor a szociaacutelis eacuterintkezeacutesek minőseacutege szeparaacutecioacute eacutes uacutejratalaacutelkozaacutes alatt

elteacuterő a koumltődeacutesi viselkedeacutes maacuteshogyan fejeződik ki A biztonsaacutegos koumltődeacutesi kategoacuteriaacuten

beluumll toumlbb elkeruumllő viselkedeacutes jellemző amikor anya eacutes gyermek egyuumltt van az ASD

gyerekek keveacutesbeacute koumllcsoumlnoumls kapcsolatot hoznak leacutetre az anyaacuteval az anya taacutevozaacutesakor kouml-

zoumlmboumlsebbek maradnak folytatjaacutek a jaacuteteacutekot szeparaacutecioacute utaacuten taacutevolsaacutegtartoacutebbak az IHT-

epizoacutedok alatt ritkaacutebban adnak oda vagy mutatnak meg valamit az anyaacutenak (ami a koumlzoumls

figyelmi helyzet seacuteruumlleacuteseacuteből fakad) Tovaacutebbi elteacutereacutesek lehetnek a koumltődeacutesi viselkedeacutesben

a tipikusan fejlődő gyerekekhez keacutepest toumlbb a kontaktusnak valoacute ellenaacutellaacutes eacutes kevesebb a

kontaktus kereseacutese kevesebb a proszociaacutelis vaacutelasz a gondozoacutera illetve deficitek figyelhe-

tők meg a szociaacutelis interakcioacutek teruumlleteacuten (Teague et al 2017)


270

Oumlsszefoglalaacutes eacutes koumlvetkezteteacutesek

A tanulmaacuteny ceacutelja a teacutemaacuteban keacuteszuumllt kutataacutesok eredmeacutenyeinek szintetizaacutelaacutesaacuteval annak

feltaacuteraacutesa volt hogy ASD-ben hogyan alakul a korai koumltődeacutes minőseacutege Aacutettekinti mit ne-

vezuumlnk korai koumltődeacutesnek milyen koumltődeacutesi mintaacutezatokat azonosiacutetottak valamint milyen

jelentőseacutege van a gyermek fejlődeacuteseacuteben Reacuteszletesen taacutergyalja a gondozoacutei koumlrnyezet azon

jellemzőit (anya mentaacutelis egeacuteszseacutege eacutes szenzitiacutev vaacutelaszkeacutesz viselkedeacutese) melyekről tipi-

kusan fejlődő populaacutecioacuteban azt talaacuteltaacutek hogy a megfelelő minőseacutegű korai koumltődeacutes rizikoacute-

faktorai lehetnek A gyermek (eacutes anya-gyermek illeszkedeacutes) oldalaacuteroacutel az ASD magtuumlne-

tein tuacutel a korai viselkedeacuteses jellemzőkre eacutes gyermeki temperamentumra koncentraacutel mely

szinteacuten hataacutessal lehet a korai gondozoacute-gyermek interakcioacutekra Veacuteguumll ASD gyermekek ese-

teacuteben a korai koumltődeacutes vizsgaacutelataacutet ceacutelzoacute kutataacutesok eredmeacutenyeit ismerteti

A korai koumltődeacutes minőseacutegeacutet befolyaacutesoljaacutek az anya-gyermek diaacuted koumllcsoumlnoumls interakcioacutei

eacutes messzemenő koumlvetkezmeacutenyei lehetnek a gyerek szociaacutelis kompetenciaacutejaacutet eacutes pszicheacutes

fejlődeacuteseacutet illetően A szuumllő eacutes gyermeke koumlzoumltti interakcioacute hangsuacutelyozottan keacutetiraacutenyuacute

folyamat mely szemtől szembeni interakcioacutekban eacutes kommunikaacutecioacutes mintaacutezatokban valoacute-

sul meg ami soraacuten a felek koumllcsoumlnoumlsen befolyaacutesoljaacutek egymaacutes viselkedeacuteseacutet (Papoušek amp

Papoušek 1989) A csecsemő veleszuumlletett viselkedeacutesi bdquoeszkoumlztaacuterardquo segiacutetseacutegeacutevel iraacutenyiacutetja

magaacutera az anya figyelmeacutet (Toacuteth 2011) A gyermek oldalaacuteroacutel iacutegy bizonyos temperamen-

tum- eacutes viselkedeacuteses jellemzők elősegiacutethetik maacutesok veszeacutelyeztethetik ndash akaacuter koumlzvetett

akaacuter koumlzvetlen moacutedon ndash a megfelelően koumllcsoumlnoumls kapcsolat a biztonsaacutegos koumltődeacutes kiala-

kulaacutesaacutet (Bates 1989 Chess amp Thomas 1989) ASD-vel eacutelő gyermekek eseteacuteben szaacutemos

kutataacutes szaacutemol be kifejezetten neheacutez irritaacutebilis temperamentumroacutel (Zwaigenbaum et al

2005 Volkmar amp Wiesner 2013) nehezebb alkalmazkodaacutesroacutel eacutes viselkedeacutesszabaacutelyozaacutes-

roacutel toumlbb negatiacutev eacuterzelemről sőt sajaacutetos temperamentumprofilroacutel csecsemőkorban (Bailey

et al 2000 Clifford et al 2013 Garon et al 2016)

A koumllcsoumlnoumlsseacuteg akkor is zavart szenvedhet ha a gyermek jelzeacutesei viselkedeacuteses

megnyilvaacutenulaacutesai nem tipikusak nehezen olvashatoacutek a szuumllő aacuteltal Baacuter ASD eseteacuteben a

diagnoacutezis nem szokott megszuumlletni a gyermek keacuteteacuteves kora előtt (EMMI 2017) a szuumllők

legtoumlbb esetben maacuter a gyermek egyeacuteves kora koumlruumll eacuteszrevesznek elteacutereacuteseket (Volkmar amp

Wiesner 2013) A korai nem verbaacutelis viselkedeacuteses jellemzők (vagy elteacutereacutesek) nagyobb

reacutesze ASD-ben kifejezetten a szociaacutelis eacutes kommunikaacutecioacutes keacuteszseacutegek minőseacutegi seacuteruumlleacuteseacutevel

aacutell kapcsolatban ndash peacuteldaacuteul a szociaacutelis felhiacutevaacutesokra adott csoumlkkent vaacutelaszok neheacutezseacutegek a

koumlzoumls figyelmi helyzet kialakiacutetaacutesaacuteban taacutersas eacuterdeklődeacutes hiaacutenya vagy nonverbaacutelis jelzeacutesek

koordinaacutecioacutejaacutenak hiaacutenya (EMMI 2017 Volkmar amp Wiesner 2013 Zwaigenbaum et al

2005)

Adoacutedik a keacuterdeacutes hogy amennyiben egy ASD-vel eacutelő gyermek maacuter a legkoraacutebbi idő-

szakban ilyen markaacutens elteacutereacuteseket mutat a temperamentum vagy szociaacutelis-kommunikaacutecioacutes

viselkedeacutes teruumlleteacuten az szuumlkseacutegszerűen veszeacutelyezteti-e a megfelelő minőseacutegű koumltődeacutes ki-

alakulaacutesaacutet A vaacutelasz nem eacutes ennek a magyaraacutezata toumlbbek koumlzoumltt az illeszkedeacutesben kere-

sendő Megfelelő illeszkedeacutes anya eacutes gyermeke koumlzoumltt akkor joumln leacutetre ha a koumlrnyezet jel-

lemzői elvaacuteraacutesai eacutes igeacutenyei oumlsszhangban vannak a gyermek kapacitaacutesaival tulajdonsaacutega-


271

ival eacutes viselkedeacuteses stiacutelusaacuteval (Danis 2007 Danis amp Kalmaacuter 2011) Az oumlsszhang a meg-

felelő koumllcsoumlnoumlsseacuteg akkor is leacutetrejoumlhet ha a gyermek odalaacuteroacutel veleszuumlletett neheziacutető teacute-

nyezők aacutellnak fenn Az anyai szenzitivitaacutes szempontaacutetveacutetel eacutes a neveleacutessel jaacuteroacute neheacutezseacute-

gek magas szinten valoacute elfogadaacutesa ellensuacutelyozni tudja a rizikoacutet eacutes noumlveli a biztonsaacutegos

koumltődeacutesi kapcsolat kialakulaacutesaacutenak eseacutelyeacutet Az anyai szenzitivitaacutes valoacutesziacutenűleg koumlzvetiacutető

szerepet toumllt be a szempontaacutetveacutetel keacutepesseacutege eacutes a korai koumltődeacutes koumlzoumltt (Koren-Karie et al

2009 Oppenheim et al 2009 Oppenheim et al 2012)

Uacutegy tűnik hogy az ASD gyermekek szuumllei a szaacutemos neveleacutessel egyuumltt jaacuteroacute stresszfor-

raacutes (Dubrowska amp Pisula 2010 Hassall et al 2005 Volkmar amp Wiesner 2013) pszicheacutes

leterheltseacuteg fokozott szorongaacutes eacutes magasabb stressz (Keenan et al 2016 Teague et al

2018 Rodrigue et al 1990) elleneacutere keacutepesek a gyermek jelzeacuteseire valoacute megfelelően vaacute-

laszkeacutesz eacutes eacuterzeacutekeny reagaacutelaacutesra Emellett felteacutetelezhető hogy a veleszuumlletett szociaacutelis in-

gerfeldolgozaacutesi folyamatok eacutes szociaacutelis stimulaacutecioacutera valoacute csoumlkkent eacuterzeacutekenyseacuteg miatt

ASD gyerekek eseteacuteben elteacuterő szerepe illetve jelentőseacutege van az anyai eacuterzeacutekenyseacutegnek

(van Ijzendoorn et al 2007) sőt esetuumlkben a tipikustoacutel elteacuterő kisseacute kontrollaacuteloacutebb inter-

akcioacutes strateacutegiaacutek adaptiacutevnak tekinthetők (Doussard-Roosevelt et al 2003 Roskam 2005

Roskam amp Schelstraete 2007) Toumlbb kutataacutesban emiatt az ASD anya-gyerek paacuterok eseteacute-

ben az anyai szenzitivitaacutes nem jelezte előre a korai koumltődeacutes minőseacutegeacutet a kettő elvaacutelt egy-

maacutestoacutel (van Ijzendoorn et al 2007 Poslawsky et al 2015) A szociaacutelis-kommunikaacutecioacutes

koumllcsoumlnoumlsseacutegben jelen leacutevő neheacutezseacutegek miatt kihiacutevaacutest jelenthet a szuumllők szaacutemaacutera hogy

raacutehangoloacutedjanak a gyermek belső aacutellapotaira eacutes fordiacutetva az ASD-gyermekek szaacutemaacutera

megneheziacuteti a szuumllők viselkedeacuteseacutenek megeacuterteacuteseacutet eacutes előrejelzeacuteseacutet (Teague et al 2017)

A korai koumltődeacutes minőseacutegeacutet ceacutelzoacute vizsgaacutelatok egy reacuteszeacuteben ASD gyermekek koumltődeacutesi

mintaacuteit egyeacuteb klinikai (pl intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar) vagy tipikusan fejlődő kontroll-

csoportokkal vetetteacutek oumlssze (Filippello et al 2015 Haltigan et al 2011 Naber et al

2007 Rutgers et al 2007 van Ijzendoorn et al 2007) Maacutes kutataacutesokban csak ASD anya-

gyermek paacuterokat vizsgaacuteltak eacutes a koumltődeacutesi minőseacuteg neurotipikus neacutepesseacutegben valoacute elosz-

laacutesaacutehoz hasonliacutetottaacutek az eredmeacutenyt (Koren-Karie et al 2009 Rozga et al 2018) Az

ASD uacutegy tűnik nem veszeacutelyezteti annyira a megfelelő minőseacutegű korai koumltődeacutes kialaku-

laacutesaacutet mint azt a fejlődeacutesi zavar jellemzői eacutes egyeacuteb rizikoacutefaktorok alapjaacuten vaacuterhatnaacutenk

Ugyanakkor maacuteshogy fejeződhet ki a koumltődeacutesi biztonsaacuteg az ASD-gyerekek a tipikustoacutel

elteacuterő koumltődeacutesi viselkedeacuteseket mutathatnak (Filippello et al 2015 Haltigan et al 2011

Teague et al 2017) Oumlsszesseacutegeacuteben ASD gyerekek kisebb valoacutesziacutenűseacuteggel alakiacutetanak ki

gondozoacutejukkal biztonsaacutegos koumltődeacutesi kapcsolatot mint tipikusan fejlődő gyerekek eacutes kisseacute

magasabb esetuumlkben a dezorganizaacutelt koumltődeacutes araacutenya ugyanakkor egyeacuteb vizsgaacutelatok nem

talaacuteltak kuumlloumlnbseacuteget a koumltődeacutesi minőseacuteg eloszlaacutesaacuteban ASD- eacutes neurotipikus mintaacuteban

A nem teljesen konzekvens eredmeacutenyek haacutettereacuteben valoacutesziacutenűleg az elteacuterő moacutedszertan

eacutes kutataacutesi elrendezeacutes aacutell Azon tuacutel hogy nem mindegyik vizsgaacutelat az Idegen Helyzet

Tesztet hasznaacutelta a korai koumltődeacutes minőseacutegeacutenek azonosiacutetaacutesaacutera egeacuteszen vaacuteltozoacute a mintaacuteba

vont gyermekek eacuteletkora (15ndash18 hoacutenaptoacutel akaacuter 6 eacuteves korig) a mintaacutek nagysaacutega illetve

az oumlsszehasonliacutetandoacute csoportok illeszteacutesi moacutedja (pl eacuteletkor mentaacutelis kor nyelvi szint

szociaacutelis keacuteszseacutegek) Ami azonban a teacutema szempontjaacuteboacutel fontosabb hogy a vizsgaacutelatok

kuumlloumlnboumlztek egyeacuteb teacutenyezők szempontjaacuteboacutel is melyek veacuteguumll a koumltődeacutesi minőseacuteg korrelaacute-


272

tumainak bizonyultak mennyire szigoruacute diagnosztikus kriteacuteriumot alkalmaztak (pl a min-

taacuteba csak gyermekkori autizmus diagnoacutezissal keruumlltek be gyerekek vagy taacutegabban eacutertel-

mezve nem meghataacuterozott pervaziacutev fejlődeacutesi zavar diagnoacutezissal is) figyelembe vetteacutek-e

a fennaacutelloacute autizmustuumlnetek suacutelyossaacutegaacutet a seacuteruumlleacutes meacutelyseacutegeacutet (pl szociaacutelis vagy kommuni-

kaacutecioacutes teruumlleten) illetve a taacutersult intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar hataacutesaacutet

Uacutegy tűnik hogy az ASD gyerekek valoacuteban keveacutesbeacute biztonsaacutegosan koumltődnek a gondo-

zoacutehoz mint a nem ASD gyerekek ugyanakkor az autizmusnak csak reacuteszben van hataacutesa a

koumltődeacutesi biztonsaacutegra Mineacutel szigoruacutebb az alkalmazott diagnosztikus kriteacuterium eacutes mineacutel

suacutelyosabb az eacutertelmi eacuterintettseacuteg annaacutel nagyobb ezek hataacutesa a koumltődeacutes minőseacutegeacutere (noumlveli

a bizonytalan koumltődeacutes kialakulaacutesaacutenak valoacutesziacutenűseacutegeacutet) Ahol az autizmushoz nem taacutersult

intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar ott toumlbbnyire nem talaacuteltak kuumlloumlnbseacuteget a koumltődeacutesi kategoacuteriaacutek

megoszlaacutesaacuteban tipikusan fejlődő eacutes ASD gyerekek koumlzoumltt (Keenan et al 2016 Rutgers et

al 2007 Sivaratnam Newman amp Rinehart 2018) Magasan funkcionaacuteloacute autizmus (70

feletti IQ) eseteacuteben a gyermek inkaacutebb rendelkezhet kognitiacutev strateacutegiaacutekkal a szociaacutelis de-

ficitek ellensuacutelyozaacutesaacutera (Teague et al 2017) Hasonloacute moacutedon meacutelyebb eacuterintettseacuteg a koumll-

csoumlnoumls szociaacutelis interakcioacutek teruumlleteacuten neheziacuteti a biztonsaacutegos koumltődeacutes kialakiacutetaacutesaacutet fejlő-

deacuteseacutet Suacutelyosabb autizmustuumlnetek alacsonyabb koumltődeacutesi biztonsaacuteggal eacutes szegeacutenyesebb

anya-gyermek interakcioacutekkal jaacuternak egyuumltt (Naber et al 2007 Rutgers et al 2007 van

Ijzendoorn et al 2007) A koumltődeacutes viselkedeacuteses kognitiacutev eacutes szociaacutelis korrelaacutetumainak

előrejelzőinek vizsgaacutelata ASD-ben noumlvelheti tudaacutesunkat az ASD fejlődeacutesi goumlrbeacutejeacutet ille-

tően

Valoacutesziacutenű hogy az autizmus toumlbb ponton is kihiacutevaacutest jelent a korai koumltődeacutes elmeacutelete

szaacutemaacutera ha meg szeretneacutenk eacuterteni a haacutetteacuterben aacutelloacute folyamatokat Annak dacaacutera hogy

bizonyiacutetott hogy a korai gondozoacute-csecsemő koumltődeacutes eacutes a keacutesőbbi szociaacutelis-affiliaacutecioacutes

viselkedeacutes (a taacutersas kapcsolatok kialakiacutetaacutesaacutenak eacutes fenntartaacutesaacutenak vagyis a maacutesokkal valoacute

interakcioacutenak a szuumlkseacuteglete) koumlzoumls bioloacutegiai-viselkedeacuteses mechanizmusokon alapszik

(Coria-Avila et al 2014 Gordon Martin Feldman amp Leckman 2011) az ASD gyerekek

keacutepesek biztonsaacutegos koumltődeacutes kialakiacutetaacutesaacutera a csoumlkkent szocio-emocionaacutelis koumllcsoumlnoumlsseacuteg eacutes

szociaacutelis interakcioacutekra valoacute csoumlkkent motivaacutecioacute elleneacutere Tipikus fejlődeacutes eseteacuten a korai

koumltődeacutes minőseacutege kapcsolatban aacutell a keacutesőbbi szociaacutelis kimenettel miacuteg ASD-ben a koumltődeacutes

javiacutetaacutesa előmozdiacutetaacutesa nem felteacutetlenuumll eredmeacutenyez javulaacutest a gyermek szociaacutelis keacutesz-

seacutegeiben Lehetseacuteges hogy baacuter a koumltődeacutes eacutes szociaacutelis-affiliaacutecioacutes viselkedeacutes koumlzoumltti koumlzoumls

bioloacutegiai rendszerek eacuterintettek az autizmus aacuteltal a koumltődeacutessel taacutersult faktorok (anyai

eacuterzeacutekenyseacuteg eacutes vaacutelaszkeacuteszseacuteg) eacutes az ASD fenotiacutepussal taacutersult faktorok (a csoumlkkent szociaacute-

lis bevonoacutedaacutes szociaacutelis motivaacutecioacute eacutes koumlzoumls figyelmi helyzet) valamikeacuteppen szeacutetvaacutelasz-

toacutednak (Vivanti amp Nuske 2017) Ugyanakkor Rozga eacutes munkataacutersai (2018) utaacutenkoumlveteacuteses

vizsgaacutelatukban talaacuteltak a koumltődeacutes minőseacutegeacutetől fuumlggő elteacutereacuteseket a keacutesőbbi szociaacutelis funk-

cionaacutelaacutes egyik teruumlleteacuten Vizsgaacutelatukban ndash kizaacuterva a nyelvi eacutes kognitiacutev keacutepesseacutegek hataacutesaacutet

ndash a biztonsaacutegosan koumltődő gyerekek egy eacutev muacutelva leacutenyegesen vaacutelaszkeacuteszebbnek bizonyul-

tak egy maacutesik szemeacutely distresszeacutere szemben a koraacutebban bizonytalan vagy dezorganizaacutelt

csoportba sorolt gyerekekkel Baacuter egyelőre keveacutesseacute kutatott teruumllet hogy ASD-ben

mennyire elteacuterők a korai koumltődeacutes fejlődeacutesi koumlvetkezmeacutenyei mint tipikusan fejlődő gyere-

kek eseteacuteben a teacutema joumlvőbeni vizsgaacutelataacutenak fontos konzekvenciaacutei lehetnek a gyakorlati

pre- eacutes intervencioacutes munkaacutet illetően is


273

Irodalom

Adamson L B McArthur D Markov Y Dunbar B amp Bakeman R (2001) Autism and joint attention

young childrenrsquos responses to maternal bids Applied Developmental Psychology 22(4) 439ndash453

doi 101016s0193-3973(01)00089-2

Affleck G McGrade B Mc Queeney M amp Allen D (1993) A kapcsolatra oumlsszpontosiacutetoacute korai intervencioacute

iacutegeacuterete fejlődeacutesi zavarok eseteacuten In M Kedl amp S Borbeacutely (Eds) Szemelveacutenygyűjtemeacuteny a korai

gyoacutegypedagoacutegiai gondozaacutes-fejleszteacutes teacutemakoumlreacuteből (pp 132ndash152) Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

Ainsworth M D S Blehar M C Waters E amp Wall S (1978) Patterns of attachment A psychological

study of the strange situation Hillsdale NJ Erlbaum doi 1043249781315802428 (1979)

1043249780203758045 (2015)

Ainsworth M D S amp Wittig B A (1969) Attachment and exploratory behavior of one-year olds in a

strange situation In M B Foss (Ed) Determinants of infant behavior (Vol 4) (pp 129ndash173) London

Netheum

Bailey D B Jr Hatton D D Mesibov G Ament N amp Skinner M (2000) Early development

temperament and functional impairment in autism and fragile X syndrome Journal of Autism and

Developmental Disorders 30(1) 49ndash59 doi 101023A1005412111706

Bates J E (1989) Applications of temperament concepts In G A Kohnstamm J E Bates amp M K Rothbart

(Eds) Temperament in childhood (pp 321ndash357) Chichester John Wiley and Sons

Belsky J (1999) Interactional and contextual determinants of attachment security In J Cassidy amp P R

Shaver (Eds) Handbook of attachment - Theory Research and clinical applications (pp 249ndash286) New

York London The Guilford Press

Bowlby J (1969) Attachment and loss Attachment (Vol 1) London Hogarth Press

Bowlby J (1973) Attachment and loss Separation (Vol 2) New York Basic Books

Chess S amp Thomas A (1989) Goodness of fit Clinical applications from infancy through adult life New

York Psychology Press doi 1043249780203727607

Clifford S M Hudry K Elsabbagh M Charman T Johnson M H amp The BASIS Team (2013)

Temperament in the first 2 years of life in infants at high-risk for autism spectrum disorders Journal of

Autism amp Developmental Disorders 43(3) 673ndash686 doi 101007s10803-012-1612-y

Cole M amp Cole S R (2003) Fejlődeacutesleacutelektan Budapest Osiris Kiadoacute

Coria-Avila G A Manzo J Garcia L I Carrillo P Miquel M amp Pfaus J G (2014) Neurobiology of

social attachments Neuroscience amp Biobehavioral Reviews 43 173ndash182

doi 101016jneubiorev201404004

Coyl D D Roggman L A amp Newland L A (2002) Stress maternal depression and negative mother-

infant interactions in relation to infant attachment Infant Mental Health Journal 23(1ndash2) 145ndash163

doi 101002imhj10009

Csaacutekvaacuteri J (2009) A koumlzoumls figyelmi helyzet (joint attention) jelenseacutegeacutenek kuumlloumlnboumlző megkoumlzeliacuteteacutesei

jellegzetesseacutegei laacutetaacutesseacuteruumlleacutes eacutes autizmus spektrum zavar eseteacuten Gyoacutegypedagoacutegiai Szemle 37(1) 2ndash10

Csepregi A Horvaacuteth K amp Simoacute J (2011) Az autizmus spektrum zavarok szűreacutesi diagnosztikai modellje

Budapest Fogyateacutekos Szemeacutelyes Eseacutelyegyenlőseacutegeacuteeacutert Koumlzalapiacutetvaacuteny

Csiky E (2004) A fejlődeacutesi zavarok korai felismereacutese Retrieved from

httpwwwneveleacutesitanaacutecsadoacutehubid50Szakirodalom

Danis I (2007) Szuumllői eacutes taacutegabb koumlrnyezeti teacutenyezők szerepe a szuumllőveacute vaacutelaacutes folyamataacuteban eacutes a korai anya-

gyermek kapcsolat kialakulaacutesaacuteban (Unpublished doctoral dissertation) Pszicholoacutegiai Doktori Iskola

ELTE Pedagoacutegiai eacutes Pszicholoacutegiai Kar Budapest


274

Danis I amp Kalmaacuter M (2011) A fejlődeacutes termeacuteszete eacutes modelljei In I Danis M Farkas M Herczog amp

L Szilvaacutesi (Eds) A geacutenektől a taacutersadalomig a kora gyermekkori fejlődeacutes sziacutenterei (pp 74ndash122)

Budapest Nemzeti Csalaacuted- eacutes Szociaacutelpolitikai Inteacutezet

Del Carmen R Pedersen F Huffmann L amp Bryan Y (1993) Dyadic distress management predicts

security of attachment Infant Behavior and Development 16(2) 131ndash147

doi 1010160163-6383(93)80014-y

DeWolff M amp van IJzendoorn M (1997) Sensitivity and attachment A meta-analysis on parental

antecedents of infant attachment Child Development 68(4) 571ndash591

doi 101111j1467-86241997tb04218x

Doussard-Roosevelt J A Joe C M Bazhenova O V amp Porges S W (2003) Mother-child interaction in

autistic and nonautistic children Characteristics of maternal approach behaviors and child social

responses Development and psychopathology 15(2) 277ndash295 doi 101017S0954579403000154

Dubrowska A amp Pisula E (2010) Parenting stress and coping styles in mothers and fathers of pre-school

children with autism and Down-syndrome Journal of Intellectual Disability Research 54(3) 266ndash280

doi 101111j1365-2788201001258x

EMMI (2017) Egeacuteszseacuteguumlgyi szakmai iraacutenyelv ndash Az AutizmusroacutelAutizmus spektrum zavarokroacutel Emberi

Erőforraacutesok Miniszteacuteriuma- Egeacuteszseacuteguumlgyeacutert Felelős Aacutellamtitkaacutersaacuteg Egeacuteszseacuteguumlgyi Szakmai Kolleacutegium

Epstein T Saltzman-Benaiah J OrsquoHare A Goll J C amp Tuck S (2008) Associated features of Asperger

syndrome and their relationship to parenting stress Child Care Health amp Development 34(4) 203ndash511

doi 101111j1365-2214200800834x

Falk N H Norris K amp Quinn M G (2014) The factors predicting stress anxiety and depression in the

parents of children with autism Journal of Autism and Developmental Disorders 44(12) 3185ndash3203

doi 101007s10803-014-2189-4

Families the impact of autism (n d) An A-Z listing of information sheets produced by the Autism Helpline

and Information Centre in response to the most frequently-asked questions Retrieved from

httpwwwnasorguknasjsppolopolyjspd=307ampa=3342

Filippello P Marino F Chilagrave P amp Sorrenti L (2015) Attachment and social behavior in childrens autistic

disorders Life Span and Disability 18(1) 101ndash118

Garon N Zwaigenbaum L Bryson S Smith I M Brian J Roncadin C Vaillancourt T Armstrong V

Sacrey L R amp Roberts W (2016) Temperament and its association with autism symptoms in a high-

risk population Journal of Abnormal Child Psychology 44(4) 757ndash769

doi 101007s10802-015-0064-1

Gartstein M A amp Rothbart M K (2003) Studying infant temperament via the revised infant behavior

questionnaire Infant Behavior and Development 26(1) 64 doi 101016S0163-6383(02)00169-8

Gervai J (1997) A korai koumltődeacutes jelentőseacutege a gyermek fejlődeacuteseacuteben In Gy Hidas (Ed) A megtermeacutekenyiacute-

teacutestől a taacutersadalomig (pp 29ndash39) Budapest Dinasztia Kiadoacute

Gervai J Toacuteth I amp Lakatos K (2017) Genetikai hataacutesok a korai koumltődeacutes fejlődeacuteseacuteben Magyar

Pszicholoacutegiai Szemle 72(1) 5ndash25 doi 101556001620177212

Gordon I Martin C Feldman R amp Leckman J F (2011) Oxytocin and social motivation Developmental

Cognitive Neuroscience 1(4) 471ndash493 doi 101016jdcn201107007

Haltigan J D Ekas N V Seifer R amp Messinger D S (2011) Brief report Attachment security in infants

at-risk for autism spectrum disorders Journal of Autism and Developmental Disorders 41(7) 962ndash967

doi 101007s10803-010-1107-7

Hassall R Rose J amp McDonald J (2005) Parenting stress is mothers of children with an intellectual

disability the effect of parental cognitions in relation to child characteristics and family support Journal

of Intellectual Disability Research 49(6) 405ndash418 doi 101111j1365-2788200500673x


275

Hatos Gy (2000) Az eacutertelmileg akadaacutelyozott gyerekek az oacutevodaacuteban eacutes az iskolaacuteban In S Illyeacutes (Ed)

Gyoacutegypedagoacutegiai alapismeretek (pp 409ndash429) Budapest ELTE BGGyFK

Hatos Gy (2008) Az eacutertelmi akadaacutelyozottsaacuteggal eacutelő emberek neveleacutesuumlk eacuteletuumlk Gyula APC-Stuacutedioacute

Havasi Aacute (2009) A kommunikaacutecioacute taniacutetaacutesafejleszteacutese Budapest Autizmus Alapiacutetvaacuteny Kapocs Kiadoacute

Hoppes K amp Harris S L (1990) Perceptions of child attachment and maternal gratification in mothers of

children with autism and Down syndrome Journal of Clinical Child Psychology 19(4) 365ndash370

doi 101207s15374424jccp1904_8

Jordan R (2007) Autizmus taacutersult eacutertelmi seacuteruumlleacutessel A kettős diagnoacutezis jelentőseacutege Budapest Kapocs Kiadoacute

Kahane L amp El-Tahir M (2015) Attachment behavior in children with autistic spectrum disorders Mental

Health amp Intellectual Disabilities 9(2) 79ndash89 doi 101108amhid-06-2014-0026

Kasari C Sigman M Mundy P amp Yirmiya N (1988) Caregiver interactions with autistic children

Journal of Abnormal Child Psychology 16(1) 45ndash56 doi 101007BF00910499

Kaacutelmaacuten Zs (2004) Baacutenatkő Seacuteruumllt gyermek a csalaacutedban Budapest Bliss Alapiacutetvaacuteny

Hardiman K (2015) Temperament differences during the first year of life in infants at high-risk for autism

spectrum disorder (Unpublished doctoral dissertation) Boston University School of Medicine Boston

Keenan B M Newman L K Gray K M amp Rinehart N J (2016) Parents of children with ASD

experience more psychological distress parenting stress and attachment-related anxiety Journal of

Autism and Developmental Disorders 46(9) 2979ndash2991 doi 101007s10803-016-2836-z

Koren-Karie N Oppenheim D Dolev S amp Yirmiya N (2009) Mothers of securely attached children with

autism spectrum disorder are more sensitive than mothers of insecurely attached children Journal of Child

Psychology amp Psychiatry 50(5) 643ndash650 doi 101111j1469-7610200802043x

Kullmann L amp Kun H (2004) bdquohellipel kell-e felejtenuumlnk az orvosi modellthelliprdquo A fogyateacutekossaacuteg jelenseacutege az

orvostudomaacutenyban In P Zaacuteszkaliczky amp T Verdes (Eds) Taacutegabb eacutertelemben vett gyoacutegypedagoacutegia (pp

69ndash90) Budapest ELTE BGGyFK eacutes Koumllcsey Ferenc Protestaacutens Szakkolleacutegium

Laacutenyineacute Engelmayer Aacute (1985) Az egyeacuteni tanaacutecsadaacutes szempontjai funkcioacutek szerint In Aacute Laacutenyineacute

Engelmayer (Ed) A korai gyoacutegypedagoacutegiai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes az eacutertelmi fogyateacutekosok neveleacuteseacuteben

(pp 55ndash91) Budapest ELTE BGGyFK

Laacutenyineacute Engelmayer Aacute (2009) Intellektuaacutelis keacutepesseacutegzavar eacutes pszicheacutes fejlődeacutes Budapest Medicina Kiadoacute

Main M amp Solomon J (1990) Procedures for identifying infants as disorganizeddisoriented during the

Ainsworth Strange Situation In M T Greenberg D Cicchetti amp E M Cummings (Eds) Attachment in

the preschool years Theory research and intervention (pp 121ndash160) Chicago Chicago University Press

Matson J Fadstad J C amp Mahan S (2009) Cutoffs norms and patterns of comorbid difficulties in

children with developmental disabilities on the Baby and Infant Screen for Children with Autism Traits

(BISCUIT-Part 2) Research in Developmental Disabilities 30(6) 1221ndash1228

doi 101016jridd200904004

Naber F B A Swinkels S H N Buitelaar J K Bakermans-Kranenburg M J van Ijzendoorn M H

Dietz H Daalen E amp Engeland H (2007) Attachment in toddlers with autism and other developmental

disorders Journal of Autism and Developmental Disorders 37(6) 1123ndash1138

doi 101007s10803-006-0255-2

National Institute of Child Health and Human Development [NICHD] Early Child Care Research Network

(1997) The effects of infant child care on infant-mother attachment security Child Development 68(5)

860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x

N Kollaacuter K amp Szaboacute Eacute (2004) Pszicholoacutegia pedagoacutegusoknak Budapest Osiris Kiadoacute

Oppenheim D Koren-Karie N Dolev S amp Yirmiya N (2009) Maternal insightfulness and resolution of

the diagnosis are associated with secure attachment in preschoolers with autism spectrum disorders Child

Development 80(2) 519ndash527 doi 101111j1467-8624200901276x


276

Oppenheim D Koren-Karie N Dolev S amp Yirmiya N (2012) Maternal sensitivity mediates the link

between maternal insightfulness resolution and childndashmother attachment the case of children with autism

spectrum disorder Attachment and Human Development 14(6) 567ndash584

doi 101080146167342012727256

Papoušek H amp Papoušek M (1989) A normaacutelis eacutes a veszeacutelyeztetett uacutejszuumlloumltt gondozaacutesa a szuumllői viselkedeacutes

pszichobioloacutegiai szemleacutelete In M Kalmaacuter (Ed) Fejlődeacutespszicholoacutegia szoumlveggyűjtemeacuteny I (pp 235ndash230)

Budapest Nemzeti Tankoumlnyvkiadoacute

Poslawsky I E Naber F B Bakermans-Kranenburg M J van Daalen E van Engeland H amp van

IJzendoorn M H (2015) Video-feedback intervention to promote positive parenting adapted to autism

(VIPP-AUTI) A randomized controlled trial Autism 19(5) 588ndash603 doi 1011771362361314537124

Rodrigue J R Morgan S B amp Geffken G (1990) Families of autistic children Psychosocial functioning

of mothers Journal of Clinical Child Psychology 19(4) 371ndash379 doi 101207s15374424jccp1904_9

Roskam I (2005) A comparative study of mothersrsquo beliefs and childrearing behaviour The effect of the

childrsquos disability and the motherrsquos educational level European Journal of Psychology of Education 20(2)

139ndash153 doi 101007bf03173504

Roskam I amp Schelstraete M-A (2007) A qualitative analysis of mothersrsquo childrearing behavior towards

their disabled child Research in Developmental Disabilities 28(2) 130ndash144

doi 101016jridd200602002

Rozga A Hesse E Main M Duschinsky R Beckwith L amp Sigman M (2018) A short-term longitudinal

study of correlates and sequelae of attachment security in autism Attachment and Human Development

20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489

Rutgers A H Bakermans-Kranenburg M J van Ijzendoorn M H amp Berckelaer-Onnes I A (2004)

Autism and attachment A meta-analytic review Journal of Child Psychology and Psychiatry 45(6)

1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x

Rutgers A van Ijzendoorn M Bakermans-Kranenburg M Swinkels S Daalen E Dietz C Naber F

Buitelaar J amp Engeland H (2007) Autism attachment and parenting A comparison of children with

autism spectrum disorder mental retardation language disorder and non-clinical children Journal of

Abnormal Child Psychology 35(5) 859ndash870 doi 101007s10802-007-9139-y

Sameroff A J (1986) Environmental context of child development Journal of Pediatrics 109(1) 192ndash200

doi 101016S0022-3476(86)80604-7

Shea T M amp Bauer A M (1997) An introduction to special education A social systems perspective

Chicago Brown-Benchmark

Sivaratnam C Newman L amp Rinehart N (2018) Emotion-recognition and theory of mind in high-

functioning children with ASD Relationships with attachment security and executive functioning

Research in Autism Spectrum Disorders 53 31ndash40 doi 101016jrasd201805005

Sroufe L A (1985) Attachment classification from the perspective of infant-caregiver relationships and

infant temperament Child Development 56(1) 1ndash14 doi 1023071130168

Teague S J Gray K M Tonge B J amp Newman L K (2017) Attachment in children with autism

spectrum disorder A systematic review Research in Autism Spectrum Disorders 35 35ndash50

doi 101016jrasd201612002

Teague S J Newman L K Tonge B J Gray K M amp The MHYPeDD team (2018) Caregiver mental

health parenting practices and perceptions of child attachment in children with autism spectrum disorder

Journal of Autism and Developmental Disorders 48(8) 2642ndash2652

doi 101007s10803-018-3517-x

Toacuteth I (2011) Az eacuterzelmi-taacutersas kapcsolatok fejlődeacutese korai gondozaacutes eacutes koumltődeacutes In I Danis M Farkas

M Herczog amp L Szilvaacutesi (Eds) A geacutenektől a taacutersadalomig a koragyermekkori fejlődeacutes sziacutenterei (pp

322ndash367) Budapest Nemzeti Csalaacuted- eacutes Szociaacutelpolitikai Inteacutezet


277

Tunali B amp Power T G (2002) Coping by redefinition Cognitive appraisals in mothers of children with

autism and children without autism Journal of Autism and Developmental Disorders 32(1) 25ndash35

doi 101023a1017999906420

van Bakel H J A amp Riksen-Walraven J M (2002) Parenting and development of one-year-olds Links

with parental contextual and child outcomes Child Development 73 256ndash273

doi 1011111467-862400404

van Ijzendoorn M H Rutgers A H Bakermans-Kranenburg M J Daalen E Dietz C Buitelaar J K

Swinkels S Naber F amp Engeland H (2007) Parental sensitivity and attachment in children with

autism spectrum disorder Comparison with children with mental retardation with language delays and

with typical development Child Development 78(2) 597ndash608

doi 101111j1467-8624200701016x

Vivanti G amp Nuske H J (2017) Autism attachment and social learning Three challenges and a way

forward Behavioural Brain Research 325 251ndash259 doi 101016jbbr201610025

Volkmar F R amp Wiesner L A (2013) Az autizmus keacutezikoumlnyve Amit minden szuumllőnek csalaacutedtagnak eacutes

tanaacuternak tudnia kell Budapest Autistaacutek Orszaacutegos Szoumlvetseacutege

Zwaigenbaum L Bryson S Rogers T Roberts W Brian J amp Szatmaacuteri P (2005) Behavioral

manifestations of autism in the first year of life International Journal of Developmental Neuroscience

23(23) 143ndash152 doi 101016jijdevneu200405001

Zsolnai A (2008) A szociaacutelis keacuteszseacutegek fejlődeacutese eacutes fejleszteacutese gyermekkorban Iskolakultuacutera Online 2

119ndash140 Retrieved from httpmiscbiblu-szegedhuideprint45532

Zsubrits A (2012) A kisgyerekek koumltődeacutesrendszereacutenek alakulaacutesa Keacutepzeacutes eacutes Gyakorlat 10(34) 102ndash116

2011 eacutevi CXC toumlrveacuteny a nemzeti koumlzneveleacutesről 4 sect 25 bekezdeacutes


278

ABSTRACT

EARLY ATTACHMENT MOTHER-CHILD INTERACTIONS AND AUTISM SPECTRUM DISORDER

Noeacutemi Maacutendoki

The theme of this synthesizing study is autism spectrum disorder and early attachment The

study explores whether the risk factors connected to attachment quality jeopardize the secure

attachment of children with autism spectrum disorder Such risk factors may be child

temperament maternal mental health or sensitive behaviour Certain temperament and

behaviour characteristics on the child side may help others either directly or indirectly may

jeopardize the formation of secure attachment and reciprocity Certain early and later

behavioral differences in social skills or in nonverbal communication sharply differentiate

ASD from other developmental disorders Another important issue from the point of view of

the studyrsquos theme is how the increased stress level and mental burden of the mother influence

mother-child reciprocity and the sensitive and responsive maternal behaviour It seems that the

parents of ASD children are able to react responsively and sensitively to the childs signs in

spite of the increased anxiety and high level of stress ASD does not jeopardize forming secure

attachment relationship that much as one would expect based on the characteristics of

developmental disorder and other risk factors At the same time the quality of attachement

might be expressed differently and ASD children may show atipic bonding behaviour They

less securely attach to their caregiver than non ASD children and autism has only partial effect

on attachement security More narrow the applied diagnostic criteria more severe the

intellectual disability the stronger these effect on the quality of attachement (increase the

probability of formation of insecure attachement)

Magyar Pedagoacutegia 118(3) 255ndash278 (2018)

DOI 1017670MPed20183255

Levelezeacutesi ciacutem Address for correspondence Maacutendoki Noeacutemi Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacuteny-

egyetem Pszicholoacutegiai Doktori Iskola Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Pszicholoacutegiai

Inteacutezet Gennaro Verolino Aacuteltalaacutenos Iskola Keacuteszseacutegfejlesztő Iskola eacutes Kolleacutegium Hndash1121

Budapest Hegyhaacutet uacutet 19


256

fejlődeacutes szaacutemos olyan fejlődeacutesi jellegzetesseacuteget eacutes korai viselkedeacutesbeli elteacutereacutest indukaacutel

amely relevaacutens lehet az anyai percepcioacutek attitűdoumlk eacutes az anya-gyerek kapcsolat alakulaacutesa

szempontjaacuteboacutel

Bowlby (1969 1973) szerint a koumltődeacutes az eacutelet első neacutehaacuteny eacuteveacuteben formaacuteloacutedik a gon-

dozoacutekkal (tehaacutet nem felteacutetlenuumll az anyaacuteval) valoacute folyamatos interakcioacutes tapasztalatokon

keresztuumll amely alapjaacuten a gyermek egy belső munkamodellt alakiacutet ki a gondozoacuteroacutel a vele

valoacute kapcsolataacuteroacutel eacutes oumlnmagaacuteroacutel (Cole amp Cole 2003) A korai koumltődeacutes minőseacutegeacutet befo-

lyaacutesoljaacutek az anya-gyermek diaacuted koumllcsoumlnoumls interakcioacutei eacutes messzemenő koumlvetkezmeacutenyei

lehetnek a gyerek szociaacutelis kompetenciaacutejaacutet eacutes pszicheacutes fejlődeacuteseacutet illetően A szuumllő eacutes gyer-

meke koumlzoumltti interakcioacute hangsuacutelyozottan keacutetiraacutenyuacute folyamat mely szemtől szemben in-

terakcioacutekban eacutes kommunikaacutecioacutes mintaacutezatokban valoacutesul meg amely soraacuten a felek koumllcsouml-

noumlsen befolyaacutesoljaacutek egymaacutes viselkedeacuteseacutet Az interakcioacutek nem kizaacuteroacutelag a koumllcsoumlnoumls oumlroumlm

elsődleges forraacutesai hanem leacutenyeges tanulaacutesi alkalmat is biztosiacutetanak a csecsemő szaacutemaacutera

(Papoušek amp Papoušek 1989) emellett kapcsolatban aacutellnak a keacutesőbbi fejlettseacutegi szinttel

eacutes a biztonsaacutegos koumltődeacutes kialakulaacutesaacuteval (Affleck et al 1993) Uacutegy tűnik hogy azok a

szuumllők akik tudjaacutek olvasni a gyerek megnyilvaacutenulaacutesait eacutes jelzeacuteseit (tehaacutet kellően szenzi-

tiacutevek) inkaacutebb keacutepesek az olyan stimulaacutelaacutesra ami alkalmazkodik a gyerek pillanatnyi aacutella-

potaacutehoz igeacutenyeihez Az eacuterzeacutekeny reagaacutelaacutes a szuumllői oumlnbizalom szempontjaacuteboacutel is leacutenyeges

mert fokozza egy cselekveacutes vagy beavatkozaacutes koumlvetkezmeacutenyeinek előrejelezhetőseacutegeacutet

Ugyanakkor meacuteg tipikusan fejlődő gyermekek eseteacuteben is jelzeacuteseik eacutertelmezhetőseacutege il-

letve viselkedeacutesuumlk előrejelezhetőseacutege koumlzoumltt jelentős elteacutereacutesek vannak (gondoljunk csak a

temperamentumbeli kuumlloumlnbseacutegekre) iacutegy meacuteg a legeacuterzeacutekenyebb eacutes leginkaacutebb vaacutelaszkeacutesz

szuumllő is keruumllhet inadekvaacutet interakcioacutes helyzetbe (Affleck et al 1993) Rizikoacute- eacutes fejlődeacute-

suumlkben zavart gyermekek eseteacuteben a koumllcsoumlnoumlsseacuteg akadaacutelyokba uumltkoumlzik ezeacutert deficitek

keletkezhetnek az interakcioacutekban (Danis 2007)

A korai koumltődeacutes

A kisgyermek optimaacutelis eacutes egeacuteszseacuteges fejlődeacuteseacutenek egyik korai leacutepeacutese első koumltődeacutesi kap-

csolatainak kialakulaacutesa A korai koumltődeacutes elmeacuteleteacutenek koumlzponti gondolata hogy a csecse-

mők igeacutenyeire a szuumllők egyeacuteni gondozaacutesi strateacutegiaacutekkal vaacutelaszolnak baacutenaacutesmoacutedjukkal for-

maacuteljaacutek a szuumllő-gyermek koumltődeacutes minőseacutegeacutet illetve a gyermekek koumltődeacutesi kapcsolatokban

megeacutelt tapasztalatai hataacutest gyakorolnak a keacutesőbbi eacuterzelmi eacutes taacutersas fejlődeacutesre A gyermek

eacuterzelmi szuumlkseacutegleteivel valoacute toumlrődeacutes a kisgyermek eacuterzelmeinek kifejeződeacuteseacutet eacutes szabaacutelyo-

zaacutesaacutet a taacutersas eacutes a taacutergyi koumlrnyezet megismereacuteseacutet iacutegy a kortaacutersak eacutes a felnőttek vilaacutegaacuteba

valoacute beilleszkedeacutest is befolyaacutesolja (Toacuteth 2011)

Az eacuterzelmi eacutes szociaacutelis kompetencia fejlődeacuteseacuteben bioloacutegiai alapprogramok eacutes koumlrnye-

zeti teacutenyezők egyaraacutent nagyon fontos szerepet jaacutetszanak Az eacuterzelmek kifejezeacuteseacutere meg-

eacuterteacuteseacutere eacutes szabaacutelyozaacutesaacutera olyan lehetőseacutegekkel szuumlletuumlnk amelyek keacuteszleteacutet a tapasztalat

a tanulaacutes a szocializaacutecioacutes folyamat egeacutesziacutet ki E folyamat legfontosabb eleme az egyeacuten eacutes

a koumlzvetlen koumlrnyezete koumlzoumltti folyamatos interakcioacute ezen beluumll kezdetben az anya-gyer-

mek viszony A gyermekkori szocioemocionaacutelis fejlődeacutes egyik ha nem a legfontosabb


257













































258









































259












































260
























2007)


modellrsquo















261













Kalmaacuter 2011)

























(Hardiman 2015)





262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






257













































258









































259












































260
























2007)


modellrsquo















261













Kalmaacuter 2011)

























(Hardiman 2015)





262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






258









































259












































260
























2007)


modellrsquo















261













Kalmaacuter 2011)

























(Hardiman 2015)





262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






259












































260
























2007)


modellrsquo















261













Kalmaacuter 2011)

























(Hardiman 2015)





262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






260
























2007)


modellrsquo















261













Kalmaacuter 2011)

























(Hardiman 2015)





262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






261













Kalmaacuter 2011)

























(Hardiman 2015)





262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






262












































263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






263




































koumlzoumltt





264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






264











































265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






265











































266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






266

































kulaacutesa









267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






267










































kedeacutes


268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






268































tatnak












269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






269









































270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






270



































2005)








271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






271













































272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






272





















tően

























273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






273

Irodalom



doi 101016s0193-3973(01)00089-2






1043249780203758045 (2015)



Netheum






















doi 101002imhj10009











274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






274






doi 1010160163-6383(93)80014-y



doi 101111j1467-86241997tb04218x






doi 101111j1365-2788201001258x





doi 101111j1365-2214200800834x



doi 101007s10803-014-2189-4









doi 101007s10802-015-0064-1











doi 101007s10803-010-1107-7





275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






275







doi 101207s15374424jccp1904_8




























doi 101016jridd200904004




doi 101007s10803-006-0255-2



860ndash879 doi 101111j1467-86241997tb01967x






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






276




doi 101080146167342012727256











139ndash153 doi 101007bf03173504



doi 101016jridd200602002



20(2) 160ndash180 doi 1010801461673420171383489



1123ndash1134 doi 101111j1469-76102004t01-1-00305x






doi 101016S0022-3476(86)80604-7










doi 101016jrasd201612002




doi 101007s10803-018-3517-x





277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






277



doi 101023a1017999906420



doi 1011111467-862400404





doi 101111j1467-8624200701016x













278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255






278

ABSTRACT























DOI 1017670MPed20183255





Documents

Korai kötődés, anya-gyermek interakciók és autizmus ... · Korai kötődés, anya-gyermek interakciók és autizmus spektrum zavar 259 társas kommunikáció és a szociális