KOZEGESZSEG~~GY ES KOZMUVEK A XIX. SZAZAD VEGI DEBRECENBEN

Olveti Gabor

A tanullnany leveltari kutatas alapjan arra a kerdesre keres valaszt, hogy a XIX. szazad vegi Debrecenben milyen iranyban valtoztak a kozmiivek es ezzel osszefuggesben a kozegeszsegiigy feltetelrendszere.

BetegsCg Cs jhrvany

Az alfoldi sikvideken fekvo Debrecen foldrajzi helyzetenel fogva eroteljes homerseklet-ingadozasnak van kiteve. Ennek kovetkezteben gyakori a Iegutak hurutos es lobos megbetegedese. A jarvanyos Iegzo- szervi bantalmak eseteben nemcsak a varos koztisztasaga, de az azzal osszefuggo levegoszennyezettseg is jelentosen befolyasolo tenyezo. Korszakunkban kiilonosen a csecsemok koreben pusztito betegseg a gyomor es belhurut, de kisebb mertekben a verhas is szoros osszefbg- gesben ail a talaj szennyezettsegevel, az ivoviz fertozottsegevel. Ennel a betegsegtipusnal jellemzo, hogy elsosorban a nyari honapokban ta- madja meg a gyengebb emberi szervezetet. A XIX. szhadi Debrecen- ben a legveszelyesebb jarvanyos betegseg a holyagos himlo, a vorheny, a kanyaro es a hagymaz. A kolera behurcolt betegseg, elterjedeset nagyban befolyasoljak a helyi koztisztasagi es kozegeszsegugyi koriil- menyek. Enyhe lefolyasu a gyakori es jarvanyossa fajulo valtolaz, melynek okoz6ja tobbek kozott a fertozo allovizek es pocsolyak leg- szennyezo hatasa.

A felsorolt betegsegtipusok kialakulasaban, amelyek Debrecen tar- sadalmanak korabeli betegsegei, a varos foldrajzi es eghajlati viszonyai, az eletkoriilmenyek es a lakossag kulturaltsagi szintje a meghatarozo. A levego, a talaj es a viz szennyezettsegi szintjenek vizsgalatanal pedig elkeriilhetetlen a varosi kozmiivek alakulasanak elemzese, hiszen kap- csolata a kozegeszsegiiggyel nyilvanvalo. A kerdes az, hogy a kozv6

lemenyben mennyire tudatosodott es valt a cselekves mozgatojava a fenti felismeres. A valasz pedig egyertelmuve valik, ha a kor halalese- teit vizsgaljuk.

Rendkiviil sulyos a helyzet 1873 elso feleben, arnikor koleraban 657-en, holyagos himloben pedig 320-an haltak meg.' 1879 szeptern- bereben es oktobereben a roncsolo toroklob 52, a himlo 63 es a vor- heny 96 halalos aldozatot kovetelt. 1885 juniusaban a csecsemok kozt pusztito belhurutnak 61 halalos aldozata volt. A kiragadott peldak a kulonosen kritikus, jarvanyos idoszakokban az elhalalozas merteket il- lusztraljak, valojaban hol kisebb, hol nagyobb mertekben, de korsza- kunkban allandoan jelen vannak es pusztitanak az emlitett betegsegek.

A varosi tanacs egeszsegugyi bizottsaga rendkiviili esetekben jar- vanyugyi bizottsagga alakult, hogy kozponti ovintezkedesek fogana- tositasaval megakadalyozza a jarvany terjedeset. 1878 februarjaban a torok es tudolobos betegek nagy szama indokolta a rendkiviili intezke- deseket: hirdetmenyt jelentettek meg, melyben felhivtak a lakossag fi- gyelmet a tennivalokra, tovabba elrendeltek az iskolak szellozteteset es fistoleset.

Sulyosabb volt a helyzet a kovetkezo ev szeptembereben, mert a roncsolo toroklobon kivul szedte az aldozatait a himlo es a vorheny is. Azonnal bezarattak az iskolakat es a meglevo egeszsegiigyi sze- melyzetet 5 jarvanyorvos es 19 betegkem beallitasaval erositettek meg. h a l a n o s eljaras jhrvanybetegsegek idejen, hogy a szegeny sorsuak gyogyitasat ingyenesen vegzik.

Arnikor 1883 szeptembereben a Hatvan es Csap utcai iskolakban feliitotte a fejet a vorheny,' a fenti kiilvarosi intezmenyeket 15 napra be- zarattak es elrendeltek valamennyi varosi iskola fertotlenitbet.

1885 aprilisatol halmozottan jelentkeztek a ragalyos korok, igy a legzoszervi betegsegek mellett a kanyaro, a holyagos hirnlo es a belhu- rut. A kanyaro a peterfiai leanyiskolaban a kicsik kozott terjedt el, ezert a tantermeket kimeszeltek es kengozzel fertotlenitettek. Hasonlo mo-

Hajdil-Bihar Megyei LevCltir. IHBMLI 1V.B. 1405b. 1 1.d. 3 1311874. Debrecen Varos TanksBnak iratai.

don jartak el az ohati iskolaban, ah01 ezen kiviil a fertozott lakasok la- koinak karbolsavas meszet utaltak ki. A jarvanyra vat6 tekintettel juni- us 13-an bezaratthk az iskolakat es orvosrendeszeti ellenorzest reridel- tek el az iskolakban, a vagohelyeken, meszkszekeken es a tapszert, fi- szert, meregarut forgalmazo kereskedesekben.

1886 szeptembereben a holyagos himlo ragalya tetozodott, raada- sul a belugyminiszteri leirat kolera elofordulasat jelezte Budapesten 6 utasitott a rendkiviili ovintezkedesek elrendelesere. Mindenekelott az utcak es az udvarok tisztantartasat, a vasari rendorseg fokozottabb tenykedeset szorgalmaztak. A rendor-fokapitanysag felugyelete ala helyeztek a fertotlenitest vegzo szemelyeket es megbiztak a fertotleni- toszer beszerzesevel. A vagyontalan himlos betegeknek 12 agyas jar- vanykorhazat letesitettek. Az osszes elemi iskolat bezarattak. Hirdet- menyben figyelmeztettek a lakossagot a himlo elleni vedooltas fontos- sagara.

Oktoberben a himlohoz tarsult a roncsolo toroklob, a torokgyik 6 a hagymaz. A himlobetegeket elkulonitettek es fertotlenitettek a laka- sukat. A varos koltsegen vedooltasban reszesitettek a 6238 tankotele- zettet. A himloben meghaltakat azonnal eltemettek.

A kolera Budapesten kiviil mashol is felutotte a fejet, a jarvanybi- zottsag pedig meg szelesebb koru intezkedeseket vezetett be. A koz- tisztasag fokozasa mellett figyelemre melt6 az a hatarozat, amely a haztulajdonos kotelessegeve tette a szabalyos urszek es a szemettarto felallitasat. Gondoskodtak a lakossag altal hasznalt kutak kitisztitasarol es a jegvermek Ietesiteserol. Berendeztek a kolerakorhazat es a Czegled utcai temetoben hullahazat epitettek.'

A rendkiviili helyzetek tehat rendkiviili intezkedeseket vontak ma- guk utan, melybol kiemelkedik a fertotlenitb, a korokozo bakteriumok elpusztitasanak a fontossaga. A varos vezetese viszont tagabb ossze- fbggeseibep szemleli a kozegeszseget, hiszen a fertotlenites mellett odafigyel a kornyezeti tenyezokre, vagyis minden olyan bakteriumfor- rasra, amely jarvanyos betegsegek kivalto oka lehet. Ebb01 a szem- pontbol elsodleges a koztisztasag es a kozmuvek, igy az utak, a csator-

na, az embztogodrok, illemhelyek es a kutak allapota.

~ t , j5rda 6s vasut

A XIX. szazad masodik feleben Debrecenben elvegzett utepitesek komoly anyagi aldozatok aran, de jelentosen javitottak a kozlekedest, s ezaltal az ipari es kereskedelmi fejlodes egyik meghatarozo tenyezojeve valtak. Nemcsak valtozott ezaltal az utcak kepe, de kulturaltabb es egeszsegesebb kornyezetet biztositottak az ott elo polgkoknak.

Az allando burkolatu utak Ietrejotte hosszu evtizedek emberi kuz- deltnenek az eredmenye. A XIX. szazad elejen Debrecenben foldutak voltak, ezert a varosban kozlekedoknek legnagyobb gondot a talaj ho- mokos-agyagas jellege miatt a sar okozta. Az ut melletti laza talaju vizesarkokat, amelyek az eso- es szennyviz levezetesere szolgaltak al- landoan javitani kellett.

Miutan a varos oriasi kiterjedesii erdovel rendelkezett, kezenfekvo volt a tolgyfabol keszult gyalogardak, az atjarast biztosito gerendahi- dak alkalmazasa. A kocsiutak melyedeseibe esos idoben gallyat szortak. A fa azonban kozismerten nem idotallo, ezert elobb-utobb gondos- kodni kellett kemeny burkolo anyagokrol. Holland pelda alapjan gyar- tani kezdtek Debrecenben a kongo teglat es eloszor 1846-ban ezzel burkoltik a ~anta-kozt.'

A kiserleti kezdemenyezes felbemaradt, sot 1857-ben I. Ferenc 50- zsef es Erzsebet kiralyno debreceni Iatogatasakor a Piac utcat a Nagy- es Kistemplom kozott 4 1/2-61 szelessegben, 16 cm magassagu fahen- gerekkel raktak ki." elkorhadt fautat 1863-ban fel kellett bontani es helyebe koburkolatot raktak le. Ekkor mar javaban uzemelt a Pest es Debrecen kozott kozlekedo gozvonat, amely lehetove tette a kobanyak termekeinek, az utepiteshez sziikseges formalt es zuzott koanyag gaz- dasagos szallitasat.

SBpi Lajos: Debrecen telepiiles es dpitCstBrtenete. Debrecen. 1972. 56. SBnta-koz a mai Szent Anna utca foutca feloli reszc. 1 Magyar vrirosok fejlodese. I. Debrccen szkir. vAros. Szerk.: CsobBn Endre. Bp. 193 1. 372. 1 Az 01 hosszmertek. kb. I .9 miter.

Debrecen varos tanacsa 1870. szeptember 9-en hatarozott ugy, hogy a koltsegvetesben beiitemezett 24.000 Ft erejeig makadam rend- szerii burkolattal latjak el a Peterfia, a Nagy- es Kis Mester utcakat. A Kis Mester utcan mar leraktak az alapokat, amikor kideriilt, hogy az aprora zuzott kovet csak dragan es kisebb mennyisegben tudjak besze- rezni, ezert az egesz ut kesziteset a legkedvezobb arajanlattal jelentke- zo vallalkozora biztak. A valasztas vegul is Kolorics Peter nyiregyhazi irtepitore e ~ e t t . ~

A Tokajbol Radvanyi Gabor banyatulajdonos altal biztositott 450 114 kobol sziklakobol Kolorics epitette meg az utakat, a Nagy Peterfian 467 416, a Nagy Mesteren 221 316 es a Kis Mester utcan 175 folyo 01 hosszusagban, 3 folyo 01 szelessegben es 1 lab vastagon. A vasut altal leszallitott komennyisegbol jutott meg a Garai utcai gyalogardara, a v a r o ~ h ~ a , takarekpenztar elotti es a Piac utcai kut koriili teriiletre is. igy osszesen 2598 112 U-ol burkolt felulet k6zult el, 3 1.530 Ft 112 kr ertekben, azaz a vasuti tarsulattal tortent elszamolas utan 1 0-01 kout 11 Ft 55 kr-ba keriilt. A felulvizsgalatot vegzo kuldottseg eszrevetelei- bol nehany emlitest erdemel. A kivitelezo az alap koveinek illesztesenel a tomoritest ekelessel oldotta meg. A felulvizsgalok a Mester utcai ut- melyedesek kapcsan javasoltak a henger es kotorogep beszerzeset a va- ros reszere, mivel az eszkozok nelkulozhetetlenek a makadam utak to- vabbi fenntartasahoz. Az uthibakat ugy tudjak megszuntetni, ha apro tort kovekkel szorjak be, majd a feluletet locsolas utan hengerelik. Ve- gul a kuldottseg javasolta a varos tanacsanak a makadam burkolasi modszer tovabbi alkalmazasat olcsosagara es tartossagara valo tekintet- teL6

1873-ban folytatodott az elozo evekben elinditott belvarosi utepi- tes. Marciusban 420 113 kobol sziklako szallitasara a kiiras megtortent, melyben az arajanlaton kivul a burkolasra szolgalo granit, trachyt, vagy bazalt mintakocka bekiildket kertek. Az arlejtest Mattheides Gusztav tokaji banyatulajdonos nyerte meg, aki a komennyiseg 113-at a hideg- oldali, 213 reszet pedig a lencsesi kobanyakbol termeltette ki es

HBML 1V.B. 1405/b. 1 .d. 16 l7Il872. A makadam tit eros alapozisu nizott kobol kbziilt, locsolissal es hengerlbsel tomoritett. 6 U.O. I .d. 4908/1872.

kobolenkknt 25 forintjaval bocsitotta a viros rendelkezesere.'

A szallitast a "Tisza-videki Vaspalya Uzlet-igazgatosaga" bonyoli- totta le, 50.000 vammazsat meghalado mennyisegnel, vagononkent 17 Ft 70 kr-ert.' A "vaspalyaudvaron" a kovet a legkevesebbet igero Erdei Gabor es tarsai raktak le es szallitottak ki az utcakra. A Miklos utcaba 159, a Fuveszkertbe 74, a Burgundia utcaba 42 es a Hatvan utcaba 50 kobol sziklako keriilt ki a makadamszerii ut epitesere, mig a mar kesz utak fenntartasara 10 kobol a vasuti raktarhoz, a Hatvan utcara 1 5 112, a Kis es Nagy Mester utcara 3 1, a Peterfiara 20, a Csapo utcara 35 kobol.

A vallalkozok nem veletleniil torekedtek az utepitesi monopolium megszerzesere, hiszen ismertek a debreceni tanacs hatarozott szandekat a belterulet szilard burkolatanak a kialakitasara. A kozgyiiles 1874 aprilisi rendelkezesere a mernoki hivatal teteles kimutatast keszitett, melybol kideriil, hogy a varosnak szuksege van kockako utburkolatbol 3 129, cyklops vagyis termesko burkolatbol 16.563, makadam koburko- latbol 27 18, harom cm vastag kolapokbol kirakott gyalogjardabol pe- dig 3182 O-olre. A vallalkozok altal keszitett arajanlatok szerint ez 48.000 forintos iizletet jelentett."

Tanulsigos Eibeschitz Lip6t veleminye Mach Adam burkolasi rendszererol, amit draganak es celszeriitlennek minositett. Szerinte az egeszsegre artalmas, ha a szel a tokaji rneszes ko porat terjeszti, ugyan- akkor felazasakor a keletkezo sar miatt az ut jarhatatlanna valik. A sze- gedi kobanya-tulajdonos es vallalkozo egyebkent Csucsa mellett a kissebesi kobanyaban kitermelt burkoloanyaggal 100 0-01 ut probako- vezeset ajanlotta fel, 0-olenkent 15 Ft-ert. A tanacstol kiserleti jelleg- gel megbizast kapott a Miklos utca - piac feloli - suppedekes talaju tor- kolatanak a burkolasara. A Miklos utca elejet pedig 155 0-olnyi teriile- ten Eibenschiitz Gyula Iatta el cyklops10 burkolattal.

A debreceni koutak keszitesehez termeskovet szallito Mattheides Gusztav a Hatvan utca elejen keszitett 34 U-ol probaburkolatot, 0-

U.O. 4.d. 67811873, 8 U.O. 6.d. 150911873.

U.O. 12.d. 96011874. 10 A cyklops i~ttpitesi modszer lenyege. hogy a hasitott kovet homokba rakjhk.

122

1

I !

olenkent 34 Ft-ert bgy, hogy a szabalyos kockakovet meszbe rakatta. Ebben az utcaban ugyancsak o vegezte Eibenschutz Gyula helyett a kocka es makadAm ut kozti 1 1.35 0-61 resz kikovezeset, de nem sza- balyos kockaval, ezert a tanacs csak 37 Ft-ot fizetett 0-olenkent."

1874 oktoberere Reichlnan Herlnann vallalkozo epitette meg a cu- korgyar elotti 183 01 hosszu ~nakadaln utat, a Nagy Varad utcai vasuti ktjar6thl a vamsorompoig."

A Batthyany utcai lakok utcakovezesre beadott kerelme azert er- demel figyelmet, mert annak sziiksegesseget levegoszennyezessel indo- koltak. A regi faburkolat tonkrement az ut pedig jarhatatlanna valt. Ugyanakkor a szennyvizet az ut alatti csatorna nem vezette le, mivel a sartol eldugult es biizos kiparolgasa elviselhetetlenne valt az egyebkent is keskeny, zart levegoju utcaban. A haztulajdonosok kerese nem volt hiabavalo, rnert a csatorna kitisztitasat a mernoki hivatal elvegeztette, az utat pedig Mattheides Gusztav villalkozo reven kikoveztette. l3

A Bika es a Feherlo vendeglok elotti ter kikovezesenek tervezese- nel is a tisztasagot, egyaltalan az egeszsegiigyi feltetelek javitasat tartot- tak fontosnak. Az epitest surgeto Luchs Samuel fomernok a jelentes- ben igy irta le a kialakult helyzetet: ,,A Bika vendeglo elotti ter - hol a berkocsisok allanak - oly ronda allapotban van - hogy az ottan folyto- nosan Ievo tragya nem tsak a szepsegi erzeket serti - haneln a foldbe szivargo ganej Ie kigozolgese megfertozteti a levegot - egy szoval, ezen hely jo egeszsegi viszonyoknak egyaltalaban rneg nem felelven - szuk- seges ezen kozbotranyt okozo allapotnak lehetoleg veget vetni." A fenti tereken Reichlnan Herlnann 1875 novemberere keszitette el a 83 0-01 blirkolatot, U-olenkent 8 Ft 75 kr-ert. A kovezessel egyidoben megepiilt a Bika elotti gyalogarda es a cserteglaval kibelelt oldalcsa- torna is.14 Ketskgtelen a megfeleloen igyazott kovezet konnyen tisztan tarthato es esozeskor a "tisztatalan" viz nem a talajba szivarog, hanern a csatornaszemekbe folyik.

Arnikor Miskolc polgarmestere adatokat kert az itteni utcak kove-

I ' HBML 1V.B. 1?05/b.4.d. 67811873. '' U.O. 14.d. 275811871, l3 U.O. 7.d. 268511873, '' U.O. 12.d. 96711874.. 176411874,

zeserol, Debrecen polgarmestere tobb vallalkozo ajanlatarol szamolt be, megemlitve, hogy a jardaepitesre a varosi tegla- es cserepgyarban egetett vasteglat es a helyben keszitett cernentkoc.et ha~znaljak:'~ 1873 vegere Mahlmeister dam bllrkolomester vasteglabol keszitette el az h o k , Teleki, Czegled, Peterfia es Hatvan utcak gyalogardait. SziiksCg is volt erre, mert peldaul a Hatvan utca deli oldalan vizpocsolyak gatol- tak a gyalogos forgalmat, a Teleki utcan pedig jarhatatlanna valt a bur- kolat.16 aso on loan a kozlekedok epseget veszelyeztette a Kistemplom elotti gyaloglarda faanyaganak es a kockauttol a templomhoz vezeto tolgyfa atjaronak a tonkremenetele. Az 50 0-olnyi teret a fenti vallal- koz6 vastegl6val rakta ki.I7

1875-ben a Kis Czegled utca faburkolata annyira elhasznalodott, hogy kiilonosen sotetben a kozlekedes eletveszelyesse valt. Reich~nan Her~nann a gyalogardat vasteglabol, a makadam utat - 0-olenkent 8 Ft 50 kr-ert - Tokaj hideg oldali banyajabol szallitott jo minosegu kobol keszitette el.

Vasteglabol gyaloglardak epultek a varoshaza mogott, a Nagy Va- rad utcin, a Szechenyi es a Kadas utcak kozt. Ez utobbinal a tolgyfa deszkabol osszeallitott regi pallot kellett lebontani es uj jardat kesziteni. Surgetove valt a Csokonai es Zugo utcak gyalogutjainak vasteglaval valo javitasa. '"

lS76 nevezetes esztendo a debreceni allando burkolatok epites6 nek torteneteben, hiszen eloszor alkal~naztak az Europa nagyvarosai- ban ekkor mar divatos aszfaltozast, igaz egyelore csak jardakeszitesre. Az elozo evben megallapodas jott Ietre a reformatus egyhazkozseg es a varosi tanacs kozott a Kistelnploln kornyekenek rendezesere. Az egy- haz a Kistemplom deli es nyugati oldalara boltok sorat kivanta megepit- tetni es ehhez a varostol 640.000 teglat kert. Cserebe a varos tulajdo- naba kerult az az egyhazi telekresz, atnely a forgalmas Szechenyi utca elejenek a kiboviteset tette lehetove. Az egyhaz gazdasagi szakbizott- saga sajat koltsegen, vallalkozok kozren~ukodeseveI kicsinositotta a

l 5 U.O. 6.d. 146211873. 16 U.O. 8.d. 3 17711873, I' U.O. 13.d. 256311874. 18 U.O. 14.d. 5911875.

124

1

I !

Kistemplomot, felepitette a boltokat, kozel 350 0-01 teret aszfaltozta- tott a The Neuchatel Asphalte Company Limited nevii pesti szekhelyii ceggel. A betonalapra ontijtt aszfaltburkolat elkeszitese U-olenkent 15- 16 Ft-ba keriilt, ot evig ingyenes garanciaval.

A varos gazdasigi tanacsa elismeroleg nyilatkozott az aszfalt tar- tossagarol, a feliilet rugalmassagarol, es a kornyek egyontetusege erde- keben a Kistemplom mellett a Piac, Szechenyi utcik felol az aszfdto- zott gyalogarda kiiltseget, 14 16 Ft 67 kr osszegben magara vallalta.'"

Az aszfaltozasnak, tnin t korszerii jardaepitesi rendszernek debre- ceni elterjedese 1879-ben folytatodott a Piac utcai aszfaltjardak elkeszi- tesevel. A varos szamara kedvezo tapasztalatok alapjan a tanacs 1 879. augusztus ?-an a The Neuchatel Asphalte Company Limited vallalko- zassal szerzodest kotott a kivitelezesi munkakra. A Csapo es Teleki, valamint a Miklos es Hatvan utcak kozti szakaszon 8 cm vastag beton- alapra 3 cm-es aszfaltreteget dolgoztak ri, 0-meterenkent 6 Ft 55 kr- ert. A Piac utcai haztulajdonosok felajanlottak a tissulatnak, hogy a hhzuk elotti jarda kolts6genek a felet kifizetik. A 15 eves ingyenes jotal- las ideje 1895. augusztus 6-an telt le. Ezalatt az ido alatt a kivitelezo vallalat ketszer utasitotta el az aszfalt hibainak a javitasat, eloszor ami- kor a felhajto szekerek okoztak a seriilest, masodszor amikor a b' ~azcso- vek fektetese, illetve az eldugult csatornak kitisztitasakor keletkeztek a feliileti egyenetlensegek. A vitak ellenere az aszfaltozas modszere jol szerepelt a viros kozonsege elott."'

Nem sokkal a Piac utcai jardak megepitese utan elkesziilt az elso debreceni aszfaltut is. 1893-ben a Magyar Asphalt Reszvenytirsasag a Nagy Hatvan utca elso szakaszan 4 cm-es aszfhlt reteggel megepitette a 176,s 1 0-meter teriiletii aszfalt makadim burkolatot." A Hatvan utca kovetkezo szakaszan a 165.37 0-meter Gt aszfaltozasat a tnasik buda- pesti vallalat a Hazai Aszfaltipar Rt. 1895. november 18-an fejezte be. Mindez akkor tortent, amikor a fovarosban megtartott "hygieniai es deinografiai kongresszus" hatarozata kozegeszsegiigyi erdekbol a va-

I9 U.O. 14.d. 3611875. I' U.O. 38.d. 37811878. " Az aszfalt~nak;iddiii burkolat cros alapoAsi~, zi~zoll kobo1 kdsziill bitu~iienes felii- lctii btirkolat.

rosok utburkolasaban egyedul udvozitonek az aszfaltozast tartja, rnivel a talaj fertozo gazat teljes rnertekben kepes lekotni.

Vegul a Kis Varad utcai kerarnit utburkolat emlitheto meg, arnelyet a Magyar Keramiai Gyar Rt. 1894 tavaszan keszitett el, 3630 Ft 76 kr

71 atalany osszegert.--

A varos fejlodeseben Inindig is nagy szerepet jatszottak a rendezesi tervek. Ezek kozul jelentoseget tekintve kiemelkedett a debreceni piac- rendezes. A Piac utca az elenk virosi kereskedelem kozpontja, a iniilt szazad hetvenes eveire tulzsi~foltta valt. Az altalanos rendezes elozme- nye 1875-ben a Hagymater vagy kispiac kovezetenek az elkeszitese. Ezzel tiszta teret kaptak a kenyeresek, a mezeskalacsosok es a tejesek. A vasteglSval kirakott teret colopokkel vettek korul es azok koze akacfakat u ~ t e t t e k , ~

Az epiteszeti es szepiteszeti, a katonai es rendori bizottsagok 3 880. november 8-an targyaltak a piac rendezesenek a tervet, akkor, amikor mar elhataroztak a foutcan athalado helyi vasut megepiteset es az ut- burkolat felujitasat. A rendezes fo elvei a tisztasag, a kenyelem es a fo- piac felszabaditasaval a kozlekedes konnyitese. A kozonseg mar ko- rhbban kifogasolta, hogy a tengeri vasart a Piac utcan tartjak, rnivel a veszteglo lovak tragyaja elviselhetetlen szagot arasztott. A rendezessel a helyigenyes gabona, tengeri, szena, bor es toll vasarokat a Hatvan ut- ca vegetol nyugatra fekvo teriiletre helyeztek ki. A ter kijelolbeben szerepet jatszott az allami vasut es a gozrnalom kozelsege. a gabona- raktarak kialakithatosaga, valamint a boszormenyi-nanasi vasut megal- Iojanak vasarteri telepitese is. Reichlnan Herlnann va11akozo 188 1 oszen kezdte meg a terhez vezeto, a Hatvan es Szechenyi utcak veget osszekoto cyklops kout epiteset. 1884. februar 8-an a gabonamazsat felallitottak es ezzel a vasarter kiepult.

A koburkolatu Torok B a h t utcan rendezkedtek be a gubasok, rostasok, szitasok, rezmuvesek es a kefekotok. A Rozsa terre a bado- gosok, a Czegled utcara a kotelverok, szijgyartok, a kisasztalos, pinter, kovacs, kerekgyarto iparosok es a fazekasok kerultek. A pekek a Kis

'' HBML 1V.B. 1405tb. 99.d. 176/1890. '' U.O. 17.d. 95911875.

~j utca torkolataban kaptak fabodekat. A Csapo utcan a zoldseg, a Peterfia utcan a gyiimolcs nagybani arusitasa folyt. A saros es elhanya- golt Badogos utcat, ah01 az ocskaruha- i s vegyeskereskedes kapott helyet, kicsinositottak es lezartak a kocsikozlekedes e101.'~

A foutca osszkepet jelentosen megvaltoztatta a helyi vasut. A sze- mely es teherarii szallitasara egyarant alkalmas kozuti vaspalya epiteset Lehman Jozsef berlini vallalkozasa vegezte a varossal 1883. julius 3 1- en kotott szerzodes alapjan. A palyaudvartol a nagyerdoig, s a b" T ~ ~ m a - lomig kiepitett vaspalyat 1884. oktober 3-an adtak at a korforgalom- nak. A helyi vasut teljes kiepitese a Piac utcai inasodik vagany 1885 augusztus 28-i "mutanrendori" bejarasaval es szeptemberi forgalomba helyezesevel fejezodott be. Ezzel egyutt a guti vasi~t 1884 julius 16-i es a debreceni-nanasi vicinalis oktober 5-i atadasa nagymertekben meg- konnyitette az aruszallitast, tehermentesitette az utakat es az eloerejii forgal~nat.'~

Idokozben viltoztak a helyi vasut tulajdonosai, mert Lehman 50- zseftol 1885. marcius 8-an Lindheim es tarsa es Neufeldt Karoly becsi vallalatok, toliik pedig 1886 novembereben a Debreceni Helyi Vasut Rt. vette meg. A ceg megorizte a nevet akkor is, amikor 1893 oktobe- reben egyesult a Debreceni Vasarteri Kozuti Vasut Rt.-vel. Balla Mi- haly es tarsai I 888. junius l l-en kaptak meg a miniszteriumi engedelyt, hogy kiepitsek a Iovontatasu vasutat a Bika vendegfogadotol a kiilso barom~asarterig.'~

Egy 1882. augusztus 38-an a varosi hatosag altal elkeszitett kimu- tatas szerint Debrecen beltemleten 28.220 0-meter kockako, 23.160 0-meter termesko es 36.450 0-meter rendes koalappal ellatott ilt epult, melynek a fenntartasa a hazipenztar terhere tortent. Ettol elku- lonitetten az orszagos kozmunkaalapbol fizettek a 30 torvenyhatosagi foldut /orszagutak/ Debrecenhez tartozo szakaszanak a foldmunkajat, az htreszek tipitiset 6s fenntartlsit Sajnos korszakunkban ervenyesiil egy Debrecen szamara karos miniszteriumi torekves a torvenyhatosagi utak szamanak csokkentesere es ezaltal a varosi utkarbantartasi kolts6

gek novel~sere. '~

Az allattartas a mult szazadban a lakossag megelhetesenek egyik alapveto forrasa. A nagyszamu allatsereg, foleg a sertesek mindenna- pos hajtasa nehezitette a belvaros tisztantartasat. Ezert a tanks 1873 augusztus I-e utan buntetes terhe alatt tiltotta a "csapatos" sertesek benntartasat. A kapitanyi hivatal a varoson kivul, a majorsagi foldek szeleben jelolte ki a tartasi h e ~ ~ e t . ' ~

1873 februarjaban Tormay Bela a helyi gazdasagi egyesulet alelno- ke eszrevetelezte, hogy a varosban tartott sok barom utan megmarado tragyat a lakossag szemetkent kezeli es hajnalban a fatkt jaro szekerek- rol turjak le az utakra es kozhelyekre. "Lesz ido - kulonosen a varos keleti es eszaki oldalan a homok te~iileteken - hogy azt is szivesen elo- vennenk, mit most elfecserelunk, jobban mondva azsiai nem banom er- zessel nezzuk, hogy elfecsereltettek, rontvan utainkat es csorbat utven a varos kozegeszsegi allapotjan." A kozgyiiles marcius 18-an kozolte az egyesulettel, hogy a tragyalerakodo helyeket kijeloltek, jelzotablak- kal ellattak es ismertek a lakossag koreben. A kapitanyi hivatal pedig szigorban biinteti azokat, akik az utcikon szosjik le a t r ~ g ~ a t . ' ~

H~aba volt azonban kijelolve a szemetlerako helye, hasznalatuk nem altalanos. Errol tanuskodik a Varga kerti szolosgazdak panaszos beadvanya, amelyben a kertek delnyugati oldalan elteriilo, a tiltasok ellenkre szemetlerakonak hasznalt puszta foldrol szamolnak be. A pa- naszos irasbol kideriil, hogy a terulet ilyen celu felhasznalasa tiltott, hi- szen " . . . utasitva Ieven a polgarsag, hogy a hidon tul, a tocos kert in- nensij oldala mellett kijelolt helyre szbllitsa a ganejt es szernetet."'"

A 8673 0-61 ~nakadam ut fenntartasat a mernoki hivatal feliigyele- te ala tartozo 13 iltkaparo Is a veliik dolgozo talyigas beresek vegez- tek. A kapitanyi hivatal hat berese takaritotta az utcakat, kihordta a 16 lovastiszti szallas trigyajat, a varoshaza, a Komarotni haz, a kozkorhaz, a gyalogos katonai laktanya es az iskolak szemetjet, valatnint rendsze- resen kitisztitotta a kozepuletek emesztogodreit.

Az evek teltevel a kozteriiletek Is kozintezmenyek tisztantartasa novekvo terhet rott a kozigazgatasra. 1880-ban peldaul csak a korhaz- nak a kapitanyi hivatal napszatnosai naponta 8 hl ivovizet, evi 12 sze- ker szalmat, a jegveretn feltoltesere 25-30 szeker jeget, 16 taliga ho- tnokot szallitottak es kozben elhordtak a szetnetet. A 80-as evek vegb re elkeriilhetetlenne valt a szolgaltatasi sendszer esszerusitese.

A katonai es rendori bizottsag 1889. januar 15-en elutasitotta Stern Samuel debreceni lakos ajanlatat, aki evi 6000 Ft dijazas elleneben az altala szabadaltnaztatott seprogeppel kivanta takaritani a koburkolatot. A bizottsag indoklasa szerint joval tobb feladatot kell teljesiteni, hiszen a 20 utcasepro netncsak az osszes utburkolatot, a niellekutcakban levo atjarokat, piac- es vbartereket takaritja, de telen eltavolitjak az ossze- gyult havat es a sarat is.

Rab Laszlo tanacsnok es Szabo Jozsef foszamvevo gazdalkodasi es szatnviteli ervekkel alatatnasztott javaslata elonybe reszesitette a vallal- kozot a regi okorfogatos napszamosi rendszerrel szetnben. Vele- tnenyuk szerint az arlejtesen mar eleve a legobb ajanlattal jelentkezo valaszthato ki es a va11alkozo akar rendorrel is kenyszeritheto a szerzo- desben foglaltak teljesitesere.

1890. majus 17-en a varosban fellepo szaj- es korotnfajas jarvanya ~niatt a fomernok egyetertesben a kapitannyal az utcai szeinet kihorda- sat kobmeterenkent 40 Ft-ert ket szekeresre bizta. A katonai foghaz es korhaz, a kisdedovo ivoviz szallitasat egy talyigas vallalta hordonkent 40 forintert. A fenti munkak ellenorzesere pedig egy tnegbizhato es jol fizetett szemelyt jelolt ki.

Ez az esenieny is siettette a virosi tanacs 1890 tnajus 38-i donteset, tnelynek et-telmeben eladtak az okorfogatokat. Az utcak sepreset a burkolat megovasa erdekeben hazilag alkaltnazott utcaseprokkel vegez-

tettek. A szernetszallitast pedig 1891. januar I -to1 3 evre berbe adtak.

Az arlejtes utan az elso tisztasagi vallalkozi, Silberman Hermann, de a tanacsnokok sem tudtak igazan felmerni a valtozassal jar6 nehez- segeket, arnikor a szerzodest alairtak. Mindjart az elejen az elso prob- Iemat az utrol lesoport es a padkan felhalmozott sar okozta, ugyanis a vallalkozo szerint a szerzodes csak a szernet elszallitasara kotelezte. A varosi tanacs a fentiek miatt, 1 89 I . jiinius 8-an 5 Ft fizetesere es 3 napi elzarasra itelte a szemetfivarozot, mondvan, hogy a szemetbol es az allati hulladekbol az esoviz es ho hatasara kepzodott a sar.

.lilnius 5-en Konyves Toth Kilman lelkesz, az ispotalyintizet elno- ke beadvanyban3 panaszkodott, hogy a szemetes nern hajlando kihor- dani az iipolda szemetet, miutan az nem szerepel a szerzodesben. A hatosag latva, hogy a viz-, holnok- es szemetszallitasi feladatok szama csak no, junius 8-an evi 1000 Ft-tal megemeke Silberman Her~nann berletl dijat, aniely igy 4580 Ft-ra emelkedett.

1893. julius 37-en a varos tiszti foorvosa a fenyegeto jarvanyra hi- vatkozva kerte a tanacsot, hogy biintetes terhe mellett kotelezze a sze- metszallitot a delben nagy csomokban osszesepert tragyaszemet azon- nali kihordasara, ~nivel egyreszt szennyezi a talajt, masreszt a szel szet- hordja.

Szeptember 7-en a kolerajarvany miatt alakult es a helybeli katonai egysegeket kepviselo egeszsegiigyi-rendori bizottsag kerte a tanacs in- tezkedeset, hogy a vagohidi laktanya megtelt szemetladajat kiuritsek. Beer Kalman rendor alkapitany augusztus 304 jelenteseben a koz- egeszsegugyre es kulonosen a jirvanyra tekintettel, tarthatatlannak ne- vezte a Kis Uj utcan kialakult helyzetet, ah01 a kovezett szekerut takari- tasara utcaseprot nem alkalmaztak.

A rendor-fokapitanysag felugyelete rnellett dolgozo koztisztasagi vallalkozo, kulonosen a kolerajarvany elleni ovintezkedesek idejen az utciik napi ketszeri takaritisa lniatt nagyon meg volt terhelve. Nyilvan ezt meltanyolta a tanacs, alnikor Silber~nan Herlnannt 1894. januar 1 - to1 tovabbi ket evre - evi 6000 Ft-ert - megbizta "a kozegeszsegre oly

fontos koztisz'tasagi val~alattal."~'

A villalkoz6 1899-ig litta el a fenti feladatot. 0 t kijvette 201th Hermann, mig vegul 1903. december 9-en a Balogh-fkle teglagyar szekhellyel megalakult az Elsd Debreczeni Szemltfivarozasi i s ~ r t e - kesitesi ~allalat.'%zzel a szazad elejere Debrecenben is meghonoso- dott a vallalkozasra epulo uj szemetfuvarozasi rendszer.

~ r o k b csatorna

A talaj szintkulonbsegei eleve meghataroztak Debrecen belvarosa- ban, hogy az utcakbol a csapadek es a szennyviz milyen iranyban hagyja el a varost. Ket termeszetes lefolyas alakult igy ki: egyreszt a va- ros kozpontjatol szamitott nyugati lejtes miatt a Toconak nevezett resz, amely 3-14 meteres szintkulonbsegbol adodott, masreszt a deli varos- resz vizenek lefolyasa deli iranyban a Vesoi laposon a Boldogfalvai kert es a Teglaskert kozott. Egyebkent a Veso laposi arok a Lovasz- zugi tonal csatlakozott a Tocohoz. Miutan a deli lefolyas Varad utcai resze alacsonyabb, mint a vizet nyugati iranyban levezeto Miklos utcai csatorna szintje, ezert nem lehetett egyseges nyugati iranyu vizelveze- test kialakitani.

A Toco osszefuggo nyilt arokrendszere a belteriileten kivul a bo- szormenyi hatartol Mikepercsig huzodo kulteriiletek vizelvezeteset is biztositotta. Ezert erthetoen a Toco-arok allapota, annak rendszeres tisztitasa kozponti kerdes. A keleti kiilterulet, tehat a Bellegelo foldek vizteleniteset a Kondoros vagy maskeppen Kadar arok latta el a mikepercsi hatar iranyaba.

A varos elso kozmiivenek a csatornanak a kialakulasa a XIX. sza- zad elejen tortent. Beck Pal kiralyi biztos 18 17. szeptember 36-an a Miklos utca vegen alapko letetelevel inditotta el a foldalatti csatorna epiteset. A csatorna gerincvezetekenek Ietesitese az 1823. evi lejtmer6 sen alapult. 1824-25-ben eloszor a Miklos utca vegen, majd a Nemet, a Piac es a Hatvan utcakon keszult boltozatos csatorna. A gerincvezet6- ket tovabbepitettek 1826-ban a Csap utcan, majd 1837-ben a Mester ,

" HBML 1V.B. 1405h. 52.d. 58811880. " HBML VII.2/d. 71.cs. Cgsz.:358. A Debreceni KirBlyi Ton:CnyszCk, mint cegbi- roshg.

Bethlen, Peterfia, Csapo, Czegled es Cser u t c ~ k o n . ' ~

A XIX. s zkad masodik feleben a varos fejlodesevel egyre tobb mellekutca igenyelte a halozat boviteset. A tanacs felkeresere 1876 es 1879 kozott Zichermann Mihaly mernok vegezte el a varos belteruletb nek a lejtmereset es keszitette el a csatornazasi t e r ~ e t . ~ ~

A foldalatti csatorna alapveto rendeltetese az utcak es telkek vizte- lenitese volt. h a l a n o s gyakorlat, hogy a hazak ereszcsatorn~ibol a vi- zet a csatornaba vezetik es ritkabb, hogy az emesztogodroket csatla- koztatjak az utcai vizelvezetore. Ez tortent peldaul a varosi korhaz eseteben. Debrecen 1880. evi epitesi rendszabalya is tartalmaz bejegy- zest a csatornara telepitett arnyekszekrol. A szabalyzat 18. pontja erthe- toen egeszsegugyi okok miatt eloirja a vizmentes mesz alkalmazasat az arnyekszekek es emesztogodrok keszitesenel. Az emesztogodrok na- gyobb mertekii kiiktatasat es a csatornara torteno kozvetlen csatlakoz- tatasat a vezetekes viz XX. szazad eleji elterjedese tette lehetove.

A korabeli csatornak karos jellemzoje az iszaposodas, amely na- gyon gyakran dugulashoz vezetett: "Itt azon felette szomoni tapaszta- las tetetett, hogy a legobb csatornak is az eliszaposodasnak kivannak teve s allando ragaly feszket rejtik ~nagokban . "~~ Ezert rendszeresen ta- karitani kellett allagmegovas, kozegeszsegi es tisztasagi okok miatt is. 1878-ban peldaul a Konyok utcai 573. szamu haz tulajdonosanak a tel- ket elontotte a viz, mert az iszap lehetetlenne tette a lefolyasat." A 85 01 hosszusagu Konyok utcai csatornat 61.000 db csertegla felhasznala- saval Barcsay Miklos epitomester keszitette el 1353 Ft es 86 krajci- r e ~ - t . ~ ~

A csatornak a tanacs megrendelesere keszultek es arlejtesen don- tottek a vallalkozo szemelyerol.

Amikor egy utca csatornajat megepitettek szuksegszeruen gondos- kodni kellett az utburkolatl-61, hiszen a sar rovid id6 alatt dugulast id&

31 SApi Lajos i.m. 38-42. old. 35 HBML 1V.B. l4Oj/b. 30.d. 2511870 36 U.O. 4l .d. 35711879. 37 U.O. 35.d. 21911878. '' U.O. 2.d. 928311872.

zett elo. 1873-ban a Burgundia utcai csatorna a Domb utcanal vegzo- dott, amely a mellekcsatornaval nern rendelkezo Magas es Domb utcak vizet is felfogta. Az ut kozepere helyezett csatornaszemen keresztul a vezetek folddel telt meg. Az epitesi terv szerint a Burgundia utcai csa- torna egyik szakasza a Csapo, a masik a Czegled utca fele lejtett. 1874- ben Fodor Istvkn ko~nuves~nester - a haztulajdonosok keresere - meg- hosszabbitotta a vezeteket es a Magas es Domb utcakba 5-6 01 mellek- csatornit epitett.'" kivitelezes ~nasodik szakaszaban, amely 1882 aprilisaban fejezodott be, Szollosi Janos vallalkozo 133,69 folyometer oval~s alaku csatornat keszitett el, es sikerult megoldani a Burgundia Csapo utcai vegenek a kovezeset is. Ezzel egyidoben a Kis ~j utcai 325,3 1 folyometer hosszusagu csatorna is atadasra keriilt. A ket epit- menyhez Szollosi Janos 1 1 1.650 darab alakteglat es 10.000 darab cserteglat hasznalt fel es munkajaert 3696 Ft 34 krajcart kapott.40

A mellekutcak csatornainak a kiepitese lassu folya~nat volt, ossze- fGggesben a meglevo halozat szukos kapacitasaval, az utburkolat sziik- segevel, a csatornafalak elevulesi idejevel es legfokeppen a magas kolt- seggel. Gyakran elofordult, hogy az utcalakok csatornazasi kerelmet elutasitotta a tanacs. Peldaul 1879-ben a Kis Csapo utcai folyamodok kereset." A Tirnar utcaiak "az ott letezett biizos kigozolgest terjeszto jarvanyok megszuntetesere", es Kovacs Lajos timarmesterre hivatkoz- tak, mert idonkent a meszes vizet az utca kozepere eresztette ki. A mernoki hivatal nem tudott rnit tenni, intezkedett a foldut elegyengete- serol es a nyilt arok elkesziteserol.

A csatornak sem tartanak orokke, 1880-ban peldaul a nagyfontos- sag6 Mikl6s utcai csatorna szakadt le. ~rdekesseg, hogy a viztelenites- hez az Istvin goz~nalom szivattyhjat hasznalti~k." A bejarasnal megal- lapitottak, hogy a boltozat alatti ellenfal csaknem rnindenutt meglazult. A 80 folyometer csatornat ujja kellett epiteni, 36.800 darab tegla fel- hasznalasaval es 3376 Ft 80 kr koltseggel. A betont vastegla tormelek- bol "hydraulikus" messzel es tiszta homok hozzaadasaval keszitettek. A boltfalazatot cser- es vasteglaval raktak ki, majd levakoltak. A csatorna

aljaba kelulo 2 cm vastag vakolat kituno minosegii portlandi cement- bol k e s z i i ~ t . ~ ~

A nagy lakossagi igeny miatt a tanacsnak az utcakat a csatornazas fontossaga szerint, az anyagi lehetoseg fuggvenyeben kellett rangso- rolnia. Vasari Istvan mar 1873-ban kerte csatorna epiteset a Csapo ut- cai kettos iskolatol az &ok utca elejeig: "... Mar hogy pedig a Peterfiai temetobe a halottakat csak ezen utczan viszik ki, s az itt vegig nyulo nyilt buszhodt arok a kozonsegnek botranyara van." Miutan a Peterfia vegere korhazat terveztek es a kornyeken a nyilt arkot meg kellett szuntetni, ezert az Ajto utcan keresztul az ~ r o k utcaba meno csatorna epitese elonyt elvezett. A tanacs az epiteszeti es szepiteszeti bizottsag javaslata ellenere - ami ritka eset volt - masodik helyre sorolta a Ser- haz-libakert sori, harmadiknak az Ispotaly sori es vegul a Retek utcai csatorna kiepiteset.

Az Ajto utcan 1887-ben Szollosi Janos epitomester vallalata keszi- tette el a 70 folyometer, 1,50 meter magas es 1 meter szeles csatornat, 4 beomlovel es 4 fiokcsatornaval. A kozmu aljat kepezo 15 cm vastag beton Nagyvaradrol szallitott folyami homokbol, vizhatlan meszbol, valamint cserep es vastegla tormelek keverekebol allt. A falazat teglait vizhatlan meszhabarcsba raktak. A falazatot az aljzattal egyiitt 5 mm vastagon megrostalt folyam poronddal es kufsteini portland cement ke- verekevel kentek be. Ezutan epult meg a felso boltozat, amit 1 cm vastag meszvakolattal Iattak el. A falazasnal 19.500 db alakteglat es 2000 db cserteglat hasznaltak fel, a munkadij pedig 1086 Ft 80 kr volt.4a

A belvarosi eso- es szennyviz levezetese fedett csatornak es nyilt arkok reven tortent. Tisztantartasuk az iszapolodas miatt rendszeressB get igenyelt, nemcsak az eldugulas, de a legfertozes veszelye miatt is. 1883 szeptembereben a Hatvan-Csap utcai iskola kornyeken a jarva- nyos vorheny feltunese miatt az intezmenyt bezartak. A fokapitany be- jarva a Kis Hatvan, Csokonai, valamint a Hajo es Kis Mester utcakat a polgarmesternek a kovetkezot jelentette: az "... arkok oly annyira ron- dak, hogy azok kivalt utobbi ket utczat valoban dogletes levegovel

i~rasztjak el, s az eddiginel meg mas betegsegek is idezhetnek elo "

'4 belte~iileti szennyviz a vhsoson kiviili nyilt irokba folyt ki. Ebb01 a szempontbol a legnagyobb vizelvezetij a Tbco-hsok. aniely egyreszt a Miklbs utcai fedett csatornib61, misreszt a honvid laktanya felol a Va- 1-0s ijkrei tilainlasin i t a Miklos ~1tci16I j6vo iirolcba csatlakozva vezette tovhbb a vizet Szepesen i t a ~nikepkrcsi Ilath- felt?. A 7453 foly6meter liosszi~ Toco-ksoli kitisztitisat a percsi Iiati1st61 liezdtel<, igy Debl-ecen feliil a viz gyorsabban iolyt le es konnyebbe vilt a vriros fele az irok tovabbi talwitasa.

Miutan iilepitb vagy derito nem letezett, tovabbi a novenyzet az irkot tobb helyen benotte, a kepzodo iszap lelassitotta a viisosbol kifo- iyo, illetve a f6Idek1-61 felfogott vizet. A niivenyzetet le liellett liaszhlni, a medret Iiitisz~itani, esetenkknt szklesiten~, illetve pas~olhsoI<at kdszi- t e ~ ~ i . ' ~

1884. febsuhr- 18-an taniicsi hatilsozat irta el6 a POCO-irok even- kenti tisztitisiit.'"'

A varos keleti I-kszen a mikepercsi liatasig Iii~zbdG Kondoros es Tekeres a hadhazi es a samsoni foldekrol a Csel-en, a Paslagi pusztkn it, illetve a Bellegelol-01 iisszegyiijt6tt vizet vezette le. A mikepescsi hatison 1879-ben vette kezdetet a Kondoros csatorna tovibbi bovitese. ami az epitesi nellkzskgek tniatt 1SS3 vegeig tastott. A csatosna m e g hosszabbitisiit a Iiilg\j tdniegii viz bizt-onsigos levezetkse ind~kol ta . '~ A Kondoros rendszel-es tisztitasit a Idat i1tt0l a percsi Ilatasig. t6bb min: 13 km hosszan a vilrosnak kellett vkgeztetnie villalkoz6k bevoniisaval.

Balogh Mihilly varosi fomel-niik 1886 oktober 1- i jelenteseben a taIajfertoz6s megakadalyozashhoz kerte az egeszsegiigyi bizottsag ve- lemenyet. Tobbeli koz(itt az esdekli, hogy a beltesiileti csatornik szer- kezete elbilja-e az isnyekszekelc rikoteskt, illetve a fert6zes elkesiilese- liez milyen em&sztiig6drot all<almazzanak. Ezek a I<&-dkselc alikor meg

megvalaszolatlanok maradtak es a pocegodrok tisztantartasa a fo ker- des. A varosi tanacs gazdasagossagi szempontokra hivatkozva 1886- ban megsziintette a sajat munkasaibol es a beresekbol a110 vallalatat, amely korabban a laktanyak, az iskolak es az utcahazak emeszt5godre- inek a takaritasat vegezte es helyette vallalkozot szerzodtetett.

Rendkiviil jelentos intezkedese volt a hatosagnak, hogy a kozeg- eszsegi es koztisztasagi szabalyrendeletben eloirta az arnyekszekek, pocegodrok es foldalatti csatornak kotelezo tisztitasat. A haztulajdonos koteles volt kizarolag a tanacs altal szerzodtetett vallalkozoval a meg- telt arnyekszeket surgosen, egyebkent pedig evente ketszer kitakarit- tatni.

A rendor-fokapitanysag felugyeletevel az elso vallalkozo Elkan Karoly evi 1000 Ft dijazas elleneben 1887 februarjaban kezdte meg a miikodCsCt. 0 alkalmazta eloszor a Walter-fele 1egszivattyu.s tisztitogb pet, bar a fomernok szerint a gep alacsony teljesitmenyii.

A tanacs a kovetkezo ev augusztusaban a varos kulteriileten ha- rorn 100-100 0-meteres helyet jelolt ki a fekalia elasasara, ugymint az epreskerti faraktartol delre, a percsi orszaguttol keletre fekvo homok- dombokat es a tnatai ut, nanasi vasut metszesi pontjanak a kornyeket.

A rendorfokapitany 1890-ben javasolta a pocegodor es a csatorna- halozat tisztitasanak az osszekapcsolasat, ugyhogy az arlejtesen a leg- kedvezobb ajanlatot tevo Klein Ignac mar ennek megfeleloen latta el - a gyepmesteri teendok mellett - a rabizott feladatot. A vallalkozo egy legszivattylis geppel, hozza ket kazannal, ket fahordo szekerrel es ot loval rendelkezett. 1893-ban ujabb hat evre meghosszabbitottak Klein Ignac szerzodeset azzal a feltetellel, hogy a nemreg epult gyepmesteri telepre megvasarolja Tamas Janos allatorvos talalmanyat, egy hullaege- to kemencet es egy hullaszallito kocsit. A koztisztasagi vallalkozo a va- ros tulajdonaban Ievo epuletek pocegodreinek tisztitasaert evente 448, a gyepmestersegert 400 forintot kapott. A feladatat kifogastalanul ella- to Klein Ignac 1902. december 3 1 -ig rendelkezett ervenyes szerzodes- se1 .4"

U.O. 60.d. 11. 14611882. ,

136

I

1

I !

.

I

I

i

I

I I

1 1

i

1 I !

Nyilvinos illemhelyek

A szazad vegen a lakossag allando gondja a nyilvanos illemhelyek Ietesitese. 1873-ben kozbotrany targya volt a szinhaz es a Komaromi haz udvaran felallitott "rondasag". A tanacs oktober 33-611 a Komaromi haz regi es uj szarnya kozott egy 3-4 iileses Arnyekszek es az epulet Czegled utca feloli bejaratanal egy vizelde felepitesenek a tervet hagyta jova. Az elkepzeles szerint mind az emesztogodrot, mind a pissoirt a csatornara kivantak rakotni. A szinhaz udvaran a csizmadia szinben pedig - tekintettel a nagy forgalomra - a cehet koteleztek egy illem es egeszsigiigyi kiivetelmknyeknek megfelelo Brnykkszek fe l i~ l i t i s i r a .~~

Mar korszerii vizobliteses irnyekszek Ietesiteserol szamolt be Fe- her Her~nann a Bika szalloda berloje. Kezdetben a nagy disztere~n es az ebedlo melletti arnyekszekeket edenyben szallitott vizzel oblitettek, saj- nos a kellemetlen szag rneg~naradt, allando szelloztetesre volt sziikseg. Ezert a szalloda vezetoje 1887-ben - ahogyan az mar a kivehaz mellett a foldszinti es emeleti arnyekszekeknel megvalosult - a nagyter~nit is vizvezetekkel kivanta ellatni.

1890-ben Hennel Samuel a varoshaza vizvezetekeinek es arnyek- szekeinek a javitasakor a vizet felnyomo mechanikus kesziilekbe egy kisebb erokifejtesnel is miikodo szerkezetet epitett be. A viztartalyokat a vezeteken keresztul ez a szivattyu toltotte fel.

A vizoblites fenti modozatai azonban kezdetlegesek es eppen ezert nem is terjedhettek el. Eselyesebbnek bizonyult az a modszer, amelyri51 eloszor Adler Karoly Miskolc varos lnernoke 1891. aprilis ?-an taje- koztatta Debrecen varos polgarmesteret. A fekaliak b l~ulladekok tur-- faval /tozeggW torteno fertotlenitesero1 van szo, amelyrol az egeszseg- ugyi bizottsag kedvezoen nyilatkozott: "... Kozegeszsegugyi szempont- bol annyival is inkabb megfontolando lesz, mert az utczai csatorna ha- lozatanak teljes kiepitese a tetemes koltseg miatt meg evtizedek mulva sern valik lehetove."

A beliigyminiszter 1893 aprilis 3-i korleveleben egyetertoleg az or- szagos kozegeszsegiigyi tanacs javaslataval Debrecen varos kozons6

.l> U.O. 2.d. 7781/1872.

137

genek a figyellnet felhivta a tiizegpor jelentosegere es a klv~telezeshez ajinlotta a Magyar Tozeg- es Wliitiigya~par Rt bud ape st^ ceget

A varos kiserleti cellal egy vizeldebol es kkt klozettbol 9116 vas- szerkezetu illemhelyet rendelt meg a fenti reszvenyt~rsasagt61, amelyet a kispiacon epitettek lneg es 1896. junius 19-6n adtak at hasznalatra. Az ille~nhelynel alkal~nazott modszer Ienyege az volt, hogy nagy ned- vessegelnyelo, laza szerkezetu tozegporral szortak be a fekaliat, amely a benne levo humus-sav altal lelassitotta az erjedest. A hatoanyag ilyen modon fertotlenitett es egyben szagtalanitott is. A 337 nap probaido alatt 35,4 metermazsa tiizeget liasznaltak fel es atlagban napi egy hosd6 elegyitett iisiileket kellett eiszillitani. A konnyen kezelheto fekaliat a gazdasigok foldjein tragyhzisra hasznaltak.:"'

A kedvezo tapasztalatok alapjhn a varosi fiimemok Cs fiorvos 1897-ben a varoslak6k ollajiinak eleget teve 4 illernhely felallitasara tettek javaslatot, 3 138 Ft 20 ks kiiltseggel.

Egy teny, hogy meg 19 13-ben is csak terv maradt a 15 nyilvanos sziikseghely felallitasa, igaz akkor mar elerhetii kozelsegben volt a viz- oblites altaliinos e l te~~edese .~ '

Az elso ii~rott kutat 1837-be11 lktesitettek a Nagytemplo~n nlellett. Ez a kuttipus a szizad folyama~i elterjedt a var-as belteriileten es az ivovizellat8sban meghatarozova valt. A korszak embere nagyon jo1 tudta, hogy a belhurut, a hasihagymaz es a giimokor eloidezoje tijbbek kozott a talajviz szennyezettsege.

A kezi erovel miikodtetett fimtt kutak csoveiben hengeres dugaty- ty i~ szivta fel a vizet ks szelep akadalyozta meg a viz visszafolyasat. A 48 ol melysegii Csap utcai filrott kutat 1873. december 8-an vizsgiltak felul: ~neg~yoziidtek a vizb6segiil, a viz vegyelemzeset pedig Torok J6zsef'orvos es vegytanan-al vegeztettkk el. ~l ta l inosan jellelnzij, hogy a nyilvrinos kutak f-klesleges vizet a foldalatti csatosnaba vezettek el, igy

a Csap utcai kutvizet is, egy 18 61 hosszu csatorna kia~akitasaval.~'

Wiegard Eduard kutmester 1874 marciusaban az Ajto utcaban ta- Ialt ihato vizre. A kut felulvizsgalatanal elvegeztettek a vegyelemzest, a foldreteg sorrendjkt 6 meretet tartalmazo rajzot, a foldmintaval egylitt a leveltarban helyeztek el.5"

A kutak meghibasodasa a 70-es evekben komoly gondot okozott nemcsak az ivovizellatasnal, de a tuzek oltasanal is. 1872-ben peldaul a Nagy Varad utcai Grott kutat 2 honapig nem tudtak hasznalni, mert beszakadt a szivattyu es a felujitbhoz szukseges alkatreszeket nehezen tudtak b e s z e r e ~ n i . ~ ~ A Csillag utcan pedig Sos Istvan csizmadiamester haza egett le, mert tobbek kozott a szemben levo csapos kut elro~nlott es a tuzet nem tudtak idejeben oltani."

A Czegledi utcan 1878 elejen kezdtek el a Erott kut kialakitasat, de tneg 1879 juniusaban sem ny6rtek jo vizet, pedig ekkor mar a furat melysege elerte a 87 o ~ e t . ~ ~ A fur6 torese miatt a inunka leallt, a varosi fomernok pedig javasolta a kozgyiilesnek, hogy kerje ki Zsigmondy Vilmos fomernok - akkor egyebkent orszaggyiilesi kepviselo - velem6 nyet. Arrol az elisinert szaktekintelyrol volt szo, aki Puspokladanyban es Hodmezovbarhelyen nagymelysegii artezi kutakat ~ i ~ i t e t t ~ ~ . Zsigmondy 1880. november 24-en erkezett Debrecenbe, ah01 a Czegled utcai furas megtekintese utan az Alfoldon eloallithato kutakro1 tartott eloadast. A varosi tanacs december 6-an dontott ugy, hogy fel- keri a korszerii technikaval rendelkezo vallalkozot az artezi kut Erasa- ra. A korabeli szohasznalattal "ugro" kut firasat 1886. november 5-en a Nagytemplom elott kezdtek el, es ennek eredmenyessegetol tettek figgove a Czegled utcai artezi kut kialakitasat. 1891. oktober 20-an azonban a gozgeppel hajtott rudazat megszakadt. Ket evi probalkozas utan, 837 meternel a munkafej vegleg beszorult. 1894. marcius 15-en dontottek ugy, hogy 150-160 meter melysegben - ah01 jo viz varhato - a csovet kifiirjak es szivattyh kutat epitenek ra. A kut atadha 1896.

'' U.O. 2.d. 928811872, 53 U.O. 7.d. 232911873,

U.O. 1.d. 546911872, 55 U.O. 2.d. 814411872,

U.O. 41.d. 35711879. 57 Az Brtezi kilt fi~rott kilt, melynek vizet tenneszetes nyomis llajtja fel.

oktober 6-an megtortent. A feliilvizsgalat sot-an a viz vegyelemzeset dr. Vedrodi Viktor a gazdasagi tanintezetben elhelyezett vegykiserleti 91- lo~nics vezetoje vkgezte el.

Bar az artezi kut firrasa a 80-as evekben eredlnknytelennek hzo- nyult, am a kiserletet vegigkiiveto rnuszakiak komoly szakmai ismere- tekkel gyarapodtak. Peldaul szorgalmaztak a bo csovu kutak epitksd:, mert nagyobb mennyisegti vis kibocsatasar-a alkalmas es vizdvezeti szempontb61 is jobbak5%~l(inosen a viros sajat kutmestere protitiit a kiserletboi, aki szamtaian eredmenyes probafirrast vegzett el. Igy ke- sziilt peldaul egy-egy kut 1885-hen a kahonai kbrhkzban, a kovetkezo Cv vlgln pedig a Pnvillon iaictanyiiban.5''

~ l t a l ~ n o s gyakorlat voh, hogy a j6minosegii es bovizii kutakrd hordokkal szallitjak a vizet mind k6ziileti, mind lakossigi celra. iiyen forras volt a nagyerdei nyitott kint. meiyet !X85-ben a gyorsabb vizki- emelk erdekkben - a tanks megbizisab61 - Walser Ferenc budapesti gepgyaros szivattyGval szerelte~ett fei. Bauer lgnic heivi gepeszmernok pedig fogaskerek alkalmazasaval konnyen hajthato szerkezetet epitett be '"

XXXX

A szazad masodik feleben a vasut, a tavirda, a telefon me~~e le rk - sevel Debrecen nyitottabba valt az orszagban, foleg a fovarosban zajlo polgarosodasi folyatnatok iranyaba. Ezzel egyutt jar egy nagyfoku er- deklodes es igeny a varosi eletet megkonnyito korszerii peldak irant.

Debrecenben megjelentek a vallalkozok Budapestrol, Szegedrol, Tokajbol, az orszag legkulonbozobb tajairol es tevekenyseguk aldasos hat& erzekelhetove vdt. ~j ttechnikit, miiszaki eljirhsokat honositot- tak meg az iizleti nyereseg remknyeben, hiszen a varos jelentos felvevo

piacnak igerkezett. Nem veletien, hogy osztrak, nemet es budapesti c 6 gek igyekeztek monopdiumot szerezni a helyi ut- es vasutepites teren, a korszerii iv6vizellatas, a fejlett gepeket alkalmazo uzernek kialakita- sakor. Ezzel egyiitt a varos tarsadalinaban is ilenkult a vallalkozoi kedv, amely reszt villalt az ujijitasokban.

Az orszagos hatosagok felkaroltik, osztiinoztek a vallalkozasokat es ennek hatasa a helyi kijzigazgatas tevekenysegeben is erzekelheto volt. A varosi tanacs ne~ncsak engedte es finanszirozta a valtozasokat, de lnaga is timogatta a viillalatokat. A kulso hatasok es a belso tarsa- daltni erjedesek eredmenyekent a korabban falusias Debr-ecen belvarosa teljesen Btaiakult, liikpiilt a sziiard iltlx~ikolat, a helyi vasi~ti kiizlekecfes, bovult a csatornahilozat, kiserleteket vegeztek a vasosi iv6vizellatas fejlesztesehez Olvan kLizmtivek alakultak k ~ , aineiyek kedvezo feltete- leke t tere~ntettek az ipar es kereskedelem fellendiileskhez, az egeszse- gesebb polgiri ~letvitelhez.

A jarvanyos betegsegek kialakulisa a virosoknak, mint nepes tele- piileseknek ~nindig is jellemziije volt. Kosszakunkban a ragalyos ferto- zes elleni kuzdelei-nben az orszagos es varosi hathsigok szerepe elvi- tathatatlan. Jarvinyos idokben az egkszsegugyi szervezet a varosi ta- nacs iranyitasival ovintezkedeseket hganatositott es biztositotta a gyo- gyitashoz nelkiiliizhetetlen felteteleket. Orvosokat, ipol6kat alkal~na- zott, gy6gyszert es fertiitlenitiiszereket szereztetett be, kbrhazakat mu- kodtetett es felviligosito munka.ja soran tudatositotta a lakossag kord- ben a betegseg termeszetet es a vedekezes mocijat. Ez azonban onma- gaban elegteiennek bizonyult a jarvanyok megfekezesehez, emellett sziikseg volt a hatosag es a lakossig egyiittes eriifeszitesere a fertozes- mentes kornyezet kialakitasihoz. A talaj-, a viz- es a levegoszennyezo- des elleni kiizdelemben a XIX. szazadi varosiasodas elorelepest jelen- tett, eppen a konnyen tisztithato utburkolatok, a fedett csatornak, az egeszseges kiitviz biztositisaval, nem utolsosorban a vailalkozason ala- pidi, koztisztnsag villalatok Ietrehozasaval is. Ennek a f'olyamatnak a reszet kepezte az egeszsegiigy kovetelmenyeknek jobban rnegfelelo erneszt6godrok, illemhelyek es a fekalia ksszeru felhasznalasanak az elterjesztese is. Tani~i lehetunk tehat egy tagabb a kornyezeti tenyezo- ket is figyelembe vevo egkszsegugyi gondolkodas kiaiakulisanak es gyakorlati megvalbsitasanak.

PUBLIC HEALTH AND PUBLIC UTILITY SERVICES IN DEBRECEN AT THE END OF THE NINETEENTH CENTURY

Gabor Olveti

The author of the study examines the change of public utility services and in connection with it the situation of the public health according to the documents of the Town Council of Debrecen. In this period of development of civil society developed the network of public utilities to a level that created favourable conditions for the prosperity of industry and commerce and for the healthier circumstances of life in the town. Thus the process of urbanization meant to establish the easily cleanable road surface, the covered canal and the healthy well-water in Debrecen at the end of the nineteenth century and these were associated with the more effective public sanitation built on enterprises.

So in the consideration of the sanitary experts of the era there were together the claim to cure the infectious diseases and the claim to prevention of them by development of public utility services so the claim to cease the infectious focuses.