1

IRODALOM BIRODALOM II.: REGE A CSODASZARVASRÓLMKH_F_18_1 A modul felhasználási területe:6. évfolyam

MODULTÉRKÉPA modul kapcsolódik a következő modulokhoz

Téma: Irodalom Birodalom I., III.Évfolyam: 6.

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Tanári végzettségJó szervezőkészség, kreativitás

1. részmodul:A MONDÁK VILÁGA

2. részmodul:„SZARVASLESEN”

3. részmodul:ANIMÁCIÓ

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: szóbeli kifejezőkészség hallás utáni szövegértés hangos olvasás lényegkiemelés figyelem emlékezet tájékozódás az interneten

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: kreativitás versenyszellem szervezési képesség döntéshozatal együttműködés lényegkiemelés értékelés-önértékelés fejlesztése örülni más sikerének elismerés

A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: érdeklődés figyelem értékítélet

Tartalmi egységek bemutatása:A csodaszarvas mondaMondaMítosz

Tartalmi egységek bemutatása:Arany János: Rege a csodaszarvasrólRegeHun-magyar rokonság

Tartalmi egységek bemutatása:Animációs filmVéleménynyilvánítás

2

Motívum Összehasonlítás-következtetésÉlményszerű előadásJózsef Attila: A csodaszarvasNagy László:Csodafiú- szarvasA szarvasokká vált fiúkMűfordításLírai történésVitaRendszerező beszélgetés

Részmodul időkerete2 óra

Részmodul időkerete2 óra

Részmodul időkerete3 óra

A modul összóraszáma: 7 óra

3

MODULLEÍRÁS

1. ÓRA: A CSODASZARVAS MONDA

Tevékenység, instrukciók Munkaforma, módszerek

Idő, eszközök

1. Közös történethallgatásA tanulók helyezkedjenek el kényelmesen, mintha mesét hallgatnának, akár a padra is dőlhettek. A következőkre figyeljenek: szereplők helyszínek cselekményhttp://www.youtube.com/watch?v=_mXspMzkoxIMiután meghallgattuk a történetet, a gyermekek megkapják az elhangzott szöveg nyomtatott, de hiányos verzióját. önálló feladatvégzéssel pótolják a hiányzó információkat.Ha nagyon jó képességűek mellékletben a Képes Krónikabeli változat is. (B-változat)

Tanári magyarázat:A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert Isten által küldött mitikus vezérállat. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, műgyűjtő, néprajzkutató, művészettörténész szerint egyes magyar istenségek nem ember, hanem turulmadár és szarvas alakjában jelennek meg a mítoszainkban. A magyar kutatók szerint

frontális 10 percinternet, laptop, projektor1. melléklet (A vagy B)fénymásolatokSzarvas-motívum

1. melléklet/C

4

keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Szent Eustachiusnak és Szent Hubertusznak a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentjének mondakörével keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe.A csodaszarvas az újjászületés és a megújulás, valamint a Nap jelképe.

2. Hogyan jelenik meg nálunk, magyaroknál, valamint más népeknél a szarvas motívum? Minden csoport kap egy képrészletet. Az egyezőek alakítanak csoportot.

Elolvassák a kapott szöveget, közösen értelmezik, majd hozzáillő illusztrációt készítenek. Azt bemutatják a többi csoportnak is.

csoportmunka 40 perc előadással együtt

2. melléklet

2. ÓRA: MŰFAJI MEGHATÁROZÁS

1. Bár a mesére utaltunk az előző óra kezdetén, ez mégsem pontos meghatározás. A meghallgatott történet műfaja a címében rejlik: monda.Olvassuk el közösen a meghatározást a kivetítőről.

A mondaA monda a népköltészet prózai vagy verses elbeszélő műfaja. Valós történelmi

frontális 5 percprojektor

10 percinternet ,

5

szereplőkhöz, eseményekhez vagy helyszínekhez kötődik.A mese, a monda és a mítosz között csak árnyalatnyi különbségek vannak. Míg a mesétől és a mítosztól nem várunk hitelességet, nem várjuk el, hogy legalábbis részben igaz legyen (azaz 100 %-ig kitalálás is lehet a mese), addig a mondától elvárjuk, hogy vagy a történet, vagy a helyszínek, vagy a szereplők részben valóságosak legyenek. Lehetnek bennük csodás dolgok is, de nem lehet az egész kitalálás, mese.

Mi is a leglényegesebb különbség a meséhez képest?A valós elemek.

A mondáknak több fajtája van. Néhányan kaptok 1-1 meghatározást, olvassátok fel a többieknekA monda fajtái:Eredetmonda: Mesés történet, amely népek, népcsoportok eredetéről szól.

Helyi monda: Olyan mondatípus, amely földrajzi neveket vagy ahhoz kötődő jelenségeket magyaráz.Természeti monda:Olyan mondatípus, amelyben egy természeti képződménnyel kapcsolatos történet jelenik meg, például egy hegy, árok, tó vagy barlang létrejötte.

papírcsíkok

6

Történelmi monda:Mondatípus, melynek legfontosabb eleme egy valós történelmi esemény.

Királymonda:Régi uralkodókról szóló történet. A történelmi mondákhoz tartozik.Ti hová sorolnátok a Csodaszarvasmondát? (Eredetmonda.)http://zsenipalantak.blogspot.hu/2012/09/a-monda.html2. Álljanak össze a múlt órai csapatok. A mai órán mondát kell írnotok. Két megkötés van. A csapatkapitányok húznak 1-1 cetlit a begyűjtött meghatározások közül, valamint szerepelnie kell benne egy szarvasnak.30 percet kaptok a feladat megoldására. A győztes csapat mondája bekerül az iskolaújságba, csakúgy, mint az előző órán készített illusztrációk legszebbike.Fogalmazások bemutatása

csoportmunka 30 perc

3. ÓRA: ARANY JÁNOS: REGE A CSODASZARVASRÓL

1. Meghallgatjuk a verset Latinovits Zoltán előadásábanhttp://www.youtube.com/watch?v=zgn3WGVhc7A

frontális 10 percinternet, laptop, projektor

2. Kinyomtatva is elébük kerül, újra elolvassák, versszakonként váltogatva. Mikor számozott kifejezéshez érünk, az olvassó megáll, s meghallgatjuk a szómagyarázatot.előtte:Minden tanuló kap 1-1 szómagyarázatot

3.melléklet4.szómagyarázat

ok20 perc

7

1 ó: régi2 levente: daliás, harcra érett fiatal férfi3 szarvas-gím (itt): nőstény szarvas4 martja: nagyobb vizek, vízmosások szakadékos partja5 Don: nagy folyó a mai Ukrajnában6 Meóti kis tenger: a sekély vizű, mocsaras Aral-tó régies neve7 ihon: ihol, itt8 fajd: erdőben élő, nagyobb termetű, gyengén repülő madár9 vörhenyő: vörhenyes, vörösesbarna10 fenyér: gyér növényzetű terület11 Sarkantyúba lovat vesznek: megsarkantyúzzák lovukat, nyargalni kezdenek12 Kantárszárat megeresztnek: megeresztik a kantárt, vágtatnak13 hon: lakóhely, haza14 Nincs egyéb, mi őket vonná: nem vágynak másra, elégedettek a sorsukkal15 faj (itt): nép, nemzet16 szittya (szkíta): a mai Ukrajna és Oroszország déli pusztáin élő ókori nomád nép neve17 hősök párja: a két hős, Hunor és Magyar

A két csodaszarvas-történet nagyvonalakban megegyezik, mégis találunk eltéréseket is. Melyek ezek? A mondában tudatosan térnek vissza a megtalált helyre, a regében eltévednek.

Fénymásolatok

8

Arany műve jobban megmutatja a szereplők érzéseit.Ismét egy olyan művel van dolgunk, amely címében jelöli meg a műfaját. Mi tehát a műfaja? Rege

Tanári magyarázat:A rege a monda szinonimája (rokon értelmű kifejezése), a monda régi neve, elnevezése. Tehát e szerint a „rege” és a „monda” egy és ugyanazt jelenti.Egyes irodalomtörténészek viszont megkülönböztetik a kettőt. Szerintük a rege a monda rokon műfaja. Szájhagyományban élő, ősi történetet beszél el, csodás elemekben gazdag. A műformája gyakran vers.

3. Teszteljük le, mennyire figyeltünk. Ebben segítenek az alábbi feladatok:http://wenzsuzsi.web.elte.hu/feladat/regeacsodaszarvasrol.htm (verskiegészítés)http://wenzsuzsi.web.elte.hu/feladat/regekviz.htm (kvíz)https://sites.google.com/site/versek5/home/arany-janos/rege-a-csodaszarvasrol/feladatok/gondolkodtato-kerdesek(gondolkodtató)

15 percinternet

4. Készítsetek családfát a megismert adatok alapján a füzetbe. 5 perc

4. ÓRA

9

1. Hallgassátok meg Nagy László: Csodafiú- szarvas című versét, miközben olvasom, kövessétek ti is a papíron, mert ezzel kapcsolatos feladatokat kaptok majd.

Tanári magyarázatA vers alapja a regölés (népszokás; ősi pogány szokás; jókívánságokkal látják el a házat), ezekben mindig megjelenik a csodaszarvas, melynek agancsán gyertyák gyúlnak (tűz, élet jelképe).A versben van nézőpontváltás.Feladat: Határozzuk meg ezeket, és írjuk a versszakok mellé!Megoldás: 1. versszak: elbeszélő 2. versszak: szarvas 3. versszak: szarvas 4. versszak: elbeszélőTanári magyarázat:A csodafiú-szarvas megszólalása vallomás. Egyedül van, szabadon, de a küzdelmes lét is megjelenik. A küzdelemnek nincs értelme. A csodafiú-szarvas jelkép: a férfi, az ember jelképe.Feladat:Az emberi lét hiábavalóságáról szól a vallomás, mert szükségszerűen bukás a vége.Az évszakok is megjelennek a versben.

vers40 percfeladatlap, fénymásolat

10

Melyik évszak hol? Írd mellé!Megoldás: 1. versszak: tavasz 2. versszak: nyár 3. versszak: ősz (eső) 4. versszak: tél

Mit jelképez az első és a negyedik versszak?Megoldás: 1. versszak: születés; 4. versszak: elmúlás, halálPogány, keresztény mítoszkör összekapcsolódikFeladat:Gyűjts olyan kifejezéseket, amelyek a keresztény megközelítéshez kapcsolódnak.

keresztény motívumkarácsonyoltárgyertya

2. A Cantata profana Bartók Béla egy tenorra, baritonra és zenekarra vagy zongorára írt kórusműve. Alcíme A kilenc csodaszarvas.A mű egy öregemberről és kilenc fiáról szól. Az öregember állandóan vadászni jár, és a gyerekek is ezen nőnek fel. Egy napon, amikor egyedül maradnak, ők is szarvassá

frontális CD-lejátszó, CD vagy internet

11

változnak. Amikor az apjuk észreveszi ezt, arra kéri őket, hogy jöjjenek vele haza, de a kilenc szarvassá vált fiú már nem megy többé haza.Nézzük, és hallgassuk közösen az alábbi videót:http://www.youtube.com/watch?v=an0uNmwRSkw

A történet elhangzása után hangerő mérséklése.Versértelmezés: József Attila A csodaszarvas című verse

egyéni munka

5., 6. ÉS 7. ÓRAJankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról című animációs film megtekintése. Érdekességek a film elkészítése körül.Véleménynyilvánítás.DVD (Jankovics Marcell:Ének a csodaszarvasról) vagy http://video.xfree.hu/?n=fecsa70|124c6f6785fb60b2b1138bf44a0dfb93

frontális DVD

MELLÉKLETA.változat

A CSODASZARVAS– Jordanes és Kézai Simon krónikája nyomán –Történt egyszer, hogy Hunor és Magyar vadászat közben messze elkalandoztak, és már a Meotisz mocsarai között bolyongtak. Ekkor hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előttük, ők pedig mindjárt üldözőbe vették. Futott a szarvas, majd nagy hirtelen nyom nélkül elenyészett a vadászok szeme elől. Sokáig keresték, de sehogy sem tudták megtalálni. Ahogy a szarvast keresték, az

12

egész mocsaras helyet bejárták, és barmok legeltetésére nagyon alkalmasnak találták. Ezután atyjukhoz visszatértek, tőle engedélyt kértek, és amint ezt megkapták, minden jószágukkal a meotiszi mocsarak közé költöztek.Meotisz tartománya határos Perzsiával. Mindenfelől tenger veszi körül, egy nagyon keskeny gázlót kivéve. Folyói egyáltalán nincsenek, de füvekben, fákban, madarakban, halakban és vadállatokban bővelkedik. Nehéz oda a bejutás meg a kijárás is. Hunor és Magyar népe a meotiszi mocsarak közé behatolt, és öt éven át onnan ki sem mozdult. A hatodik évben elindultak, és a pusztában véletlenül rábukkantak Belár király fiainak feleségeire, akik férjük nélkül sátrakban tanyáztak. Amikor rájuk bukkantak, éppen a kürt ünnepét ülték: a zene hangjára táncot jártak. Ekkor őket elfogták, és minden jószágukkal együtt magukkal ragadták a meotiszi mocsarakba. Az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták, az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette feleségül. Az összes hunok és magyarok ezektől az asszonyoktól származnak.

B.változat

CSODASZARVASMONDA A KÉPES KRÓNIKÁBÓLMiképpen tehát a Szentírás és a szent doktorok mondják, a magyarok Jáfet fiától, Magortól származnak, aki - Szent Sigilbert antiochiai püspöknek a keleti nemzetekről szóló krónikája szerint - ötvennyolc esztendővel a vízözön után ment bé Evilat földjére, és feleségétől, Enétől, nemzette Magort és Hunort; róluk a magyarok és hunok nevezete.A MAGYAROK ELTERJEDÉSÉNEKKEZDETE SZITTYAORSZÁG KELETI RÉSZÉNTörtént azután egy napon, hogy vadászni indultak; a pusztaságban szarvasünő bukkant elébük; ezt a Maeotis ingoványaiba üldözték; futott előlük. Mikor azonban ott teljességgel eltűnt előlük, sokáig keresték, de semmiképpen fel nem lelhették.

13

Bebolyongták azután ezt a mocsárvidéket, és úgy találták, hogy az alkalmas nyájak legeltetésére. Visszatértek hát atyjukhoz, és tőle engedelmet kapván, minden jószágukkal bementek a maeotisi mocsarakba, és ott is maradtak. Maeotis vidéke pedig Perzsaországgal határos; egyetlen gázló kivételével mindenfelől tenger övezi; folyóvizekben, növényekben, erdőben, halban, vadban, madarakban bővelkedik; ki-be járni ott bajos dolog. Elérkezvén tehát a maeotisi mocsarakba, nyugton megültek ott öt évig. ❧ A hatodik esztendőben pedig kimentek; a pusztaságban a sátrak alatt véletlenül a Bereka-fiak feleségeire és gyermekeire bukkantak, amint férjeik nélkül a kürt ünnepét ülték, és történetesen éppen zene hangjai mellett táncot jártak; jószágostul gyorsan elragadták őket a Maeotis ingoványaiba. A vízözön után ez volt az első rablás. Úgy esett, hogy ama csatában a leányok között Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól erednek mind a hunok vagy a magyarok. http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#1

14

2. melléklet (1. óra 2. részhez)

1. A hun-magyar mondakörbenKézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és a magyarok cselekedetei) című művében maradt fenn az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt – akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak – új, letelepedésre alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. A csodaszarvas mondája a Képes krónikában is megtalálható. A magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy ősgeszta a 11. században, amely azonban nem maradt fenn. Balassa István és Ortutay Gyula vélekedése szerint, a Csodaszarvas-monda eredete ez a 11. századi ősgeszta lehetett. A  6. században élt Iordanes ravennai püspök, római történetíró De origine actibusque Getarum röviden Getica (A geták eredetéről és tetteiről) című művében megírta a csodaszarvas-legendát, melyet a középkori magyar krónikások, és Antonio Bonfini „A magyar történelem tizedei” című művében is , átvettek Jordanestől.  

2. A középkori mondákbanEgy csodálatos szarvas szerepelt Anonymus Gesta Hungarorum (A magyarok viselt dolgai) című művében Bars vezérről és Bars vára alapításáról szóló fejezetében is. Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják. A magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy egy csodálatos viselkedésű szarvas mutatja meg, hogy hol kell templomot, kolostort építeni: Szent Gellértnek is egy szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová

15

építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort.

  3. A néphagyománybanA regösénekekben szereplő csodaszarvas mindig hím állat, csodafiúszarvasnak is nevezik. Vas megyében Bucsun, a századfordulón feljegyzett változat szerint ezer szarva van, szarva hegyén ezer égő gyertya, két veséjén két arany kereszt; a Dozmaton feljegyzett változat szerint homlokán van a fölkelő fényes nap, oldalán a szép hold, jobb veséjén az égi csillagok. Más dunántúli változatok szerint ezer ága-boga van, rajta ezer misegyertya, „gyújtatlan gyulladék, oltatlan aludék”. A csodaszarvas kis kerek pázsiton legelészik, vagy fekete felhőben tűnik fel.

 http://www.magyarvagyok.com/kultura/hungarikum/tortenelmi-hagyatek/958-Csodaszarvas.html

16

4. Más népeknélA szkíták világképében fontos szerepet játszott a csodaszarvas. Számukra a szarvas minden bizonnyal totemősként is szolgált, azaz egy szarvas képében megjelenő őstől származtatták magukat. Ezt jelzi, hogy a szkíták neve az őket jól ismerő perzsák nyelvén „szaka" volt, amely szónak a jelentése szarvas, illetve a szarvas népe.Az ukrán, bolgár, román kolindákban különösen a legényeknek szóló köszöntőkben szerepel a szarvasvadászat. Ezekben az énekekben a nagy erejű „csodaszarvas” azzal dicsekszik, hogy legyőzhetetlen. A felköszöntött legény azonban erősebb és ügyesebb a csodaszarvasnál is.

Mitológiai jellegű szarvasénekeket a román költészet az állatalakoskodó szokásokkal kapcsolatban is ismer.Mindezeknek a szarvas-énekeknek igen régi mitikus képzetek képezik a hátterét, melyek nemcsak európai és ázsiai népeknél, hanem az észak-amerikai indiánoknál is feltűnnek.

A vogul népköltészet szerint a szarvas fényes szent állat az égen.* Szarvas húzza a nap kocsiját a skandináviai bronzkori sziklarajzokon, az észak-itáliai prehisztorikus sziklarajzokon. Nap és szarvas együttes ábrázolása látható a nyugat-szibériai sziklarajzokon is. Pausanias szerint szarvasok húzták Artemisz fogatát stb.*

http://mek.oszk.hu/04600/04689/html/dtnepkolt0005.html

17

3. melléklet

Arany János: Rege a csodaszarvasról

Száll a madár, ágrul ágra,Száll az ének, szájrul szájra;Fű kizöldül ó1 sirhanton,Bajnok ébred hősi lanton.

Vadat űzni feljövénekHős fiai szép Enéhnek:Hunor s Magyar, két dalia,Két egytestvér, Ménrót fia.

Ötven-ötven jó leventét2

Kiszemeltek, hogy követnék;Mint valamely véres hadra,Fegyverkeztek könnyü vadra.

Vad előttük vérbe fekszik,

Őz vagy szarvas nem menekszik;Elejtették már a hímet —Üldözik a szarvas-gímet.3

Gím után ők egyre törnek,Puszta martján4 sós tengernek,Hol a farkas, hol a medveSohasem járt, eltévedne.

[…]

Minden este bánva bánják,Hogy e vadat mér’ kivánják,Mért is űzik egyre, nyomba,Tévelyítő bús vadonba.

Mégis, mégis, ha reggel lett,A gímszarvast űzni kellett,Mint töviset szél játéka,Mint madarat az árnyéka.

Száll a madár, száll az ének,Két fiáról szép Enéhnek;Zengő madár ágrul ágra,Zengő ének szájrul szájra.

Vadont s a Dont5 ők felverikA Meóti6 kis tengerig;Süppedékes mély tavaknakSzigetére ők behatnak.

Ott a szarvas, mint a pára— Köd előtte, köd utána —Míg az ember széjjelnézne:Szemök elöl elenyésze.

Hóha! Hóha! Hol van a vad?…Egy kiáltja: ihon7 szalad!Más kiáltja: itt van, itten!A harmadik: sehol sincsen!

Minden zugot megüldöznek,

18

Minden bokrot átaldöfnek;Gyík ha rezzen, fajd8 ha rebben:De a gímvad nincs ezekben.

Szóla Magyar: hej! ki tudjaMerre van a hazánk útja?Kerek az ég mindenfelé —Anyám, anyám, meghalsz belé!

Szóla Hunor itt maradjunk!Tanyát verjünk; itthon vagyunk:Selyem a fű, édes a víz,Fa-odúból csöpög a méz,

Kék folyam ad fényes halat,Vörhenyő9 vad ízes falat,Feszes az íj, sebes a nyíl,Harckalandon zsákmány a díj.

Száll a madár, száll az énekKét fiáról szép Enéhnek;Zengő madár ágrul ágra,

Zengő ének szájrul szájra.

Hogy elúntak otthon űlni,Halat csalni, őzet űzni:Új kalandra, szebb csatáraEreszkedtek a pusztára.

Puszta földön, sík fenyéren10

Zene hallik sötét éjen,Zene, síp, dob, mély vadonban,Mintha égből, mint álomban.

Tündér lyányok ottan laknak,Táncot ropnak, úgy mulatnak.Szőve ködbül sátoruk van:Ugy mulatnak sátorukban.

Férfi egy sincs közelébe’;De a földi lyányok szépeLyányai Belárnak, Dúlnak,Tündérséget ott tanúlnak.

Dúl királyé, legszebb, kettő;Agg Beláré tizenkettő;Összesen mind: száz meg kettőA tündérré válni kezdő.

[…]

Haj vitézek! haj elébe!Kiki egyet az ölébe!Vigyük haza asszonyunkat:Fújja felszél a nyomunkat.

Sarkantyúba lovat vesznek,11

Kantárszárat megeresztnek;12

A leányság bent, a körbe’ —Mind a körbe’, sok az ölbe’.

Nagy sikoltás erre támad,Futna széjjel a leányhad;Elől tűzbe, hátul vízbe,Mindenkép jut férfi kézbe.

19

[…]

Száll a madár, száll az énekKét fiáról szép Enéhnek.Zengő madár ágrul ágra,Zengő ének szájrul szájra.

Dúl leányi, a legszebbek,Hunor, Magyar nője lettek;S a leventék, épen százan,Megosztoztak mind a százon.

Büszke lyányok ott idővel

Megbékéltek asszony-fővel;Haza többé nem készültek:Engesztelni fiat szültek.

Tó szigetje édes honná,13

Sátoruk lőn szép otthonná,Ágyok áldott nyúgalommá:Nincs egyéb, mi őket vonná.14

Fiat szűltek hősi nemre,Szép leányt is szerelemre;Dali törzsnek ifju ágot,Maguk helyett szűz virágot.

[…]

Hunor ága hún fajt15 nemzett,Magyaré a magyar nemzet;Szaporaság lőn temérdek;A szigetben nem is fértek.

Szittya16 földet elözönlék,Dúl királynak dús örökjét; —És azóta, hősök párja!17

Híretek száll szájrul szájra.

20

4. melléklet

Nagy László: Csodafiú-szarvas

Tavasz kerekedik,bimbó tüzesedik,jázminfával fényesagancs verekedik,csodafiú-szarvasnekitülekedik,nekitülekedik.

Jázminfa virágátlerágom hajnalra,inaimmal ugroknyárdelelő napba,pörkölődök, vékonyodok,maradok magamra,

maradok magamra.

Vadászok meglőnek,golyó a szügyemben,Balatonban a sok víz,mind az én könnyem,sírva sírok, sírva sírok,ha sietek, lemaradok,csodafiú-szarvashiába vagyok,hiába vagyok.

Deresen, havasaneljön a karácsony,csodafiú-szarvasföláll az oltáron,szép agancsa gyúlva gyullad:gyertya tizenhárom,gyertya tizenhárom.

5. melléklet

21

József Attila: A CSODASZARVAS

Ükös ükünk, ősök őse,ázsiai puszták hőse,vágyat nevelt csodavadra,szarvast űzött napnyugatra.Űztön űzte kis sereggel,éjten éjjel, reges reggel,át az éren, át az áron,fegyveres népű határon.

Csodaállat, csak elillant, lombokon át, ha megcsillant.Csak a nyomát hagyta minden füves földön, fájó szívben.

Az az előd nem volt boldog.Nem boldogok az utódok.Az ős haza odaveszett,de a vágy nem emlékezet.Hejh magyarok, hajh szegények,hova űzni azt a gímet?Aki hajtja, belepusztulasszonyostul, csapatostul.Az is, aki látta, végre,hagyja immár békességbe.Tisza mellett, Duna mellett,az a szarvas itt legelget.Ázsiai nehéz szagaázott pusztán füstöl tovas aranyszőre, mikor illan, gyári füstön általcsillan.

Kortyolgat az ég tavából,villó aggancsa világol -ága-boga tükörképecsillagvilág mindensége.6. melléklet

22

PótfeladatA sumér, szittya és hun származástudatunkat a Csodaszarvasmonda őrizte meg napjainkig. A mondák valóságos történetek mesés elbeszélői, melyekből rendszerint ki lehet bontani a történet magvát. A Csodaszarvasmondának három változata van. A legismertebb szerint Hunort és Magyart a csodaszarvas Meótisz mocsaras vidékére vezette, ahol Dul király lányait vették feleségül. Miután megszaporodtak, onnan jutottak el a hunok is, magyarok is Pannóniába, mely Dunántúl neve volt a római korban. A monda második változatában Hunor és Magyar egy „csodálatos színekben pompázó vadra" talált, melyet nem tudtak elejteni, és e vad Perzsia vidékére vezette a testvérpárt. Onnan indultak Pannónia elfoglalására, ahol az „ő nyelvüket beszélték” A harmadik változatban csak Hunor szerepel, akinek a „csodálatos színekben pompázó vad jelzi", hogy el kell foglalnia Pannóniát. Hunor ugyan meghal, de az őt követő Kattar (Kádár), teljesíti az „égi parancsot". A szarvas ugyanis az Égi Fény, azaz a Nap földi jelképe, a Nap pedig az Istené. E szerint a „csodálatos színekben pompázó vad", az Isten jelképe, a Nap volt, vagyis Hunort és Magyart az isteni gondviselés vezérelte őket vissza őseik földjére.)

23

7. melléklet: Képek csoportalakításhoz:

24

c

25

26