Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · - A NAGY GYIK KÖNYV – Kézikönyv a vizuális neveléshez, Budapest, 1997, Aula Kiadó - Faragó László – Kiss

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás a vizuális

nevelésben

Tantárgy kódja VKM1000

Meghirdetés féléve 1

Kreditpont 2

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Félévi követelmény kollokvium

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Orosz Csaba főiskolai adjunktus

Tantárgyfelelős tanszék kódja RZ

1. A tantárgy elsajátításának célja

A tanegység első nagy blokkjában legfontosabb cél a vizuális nevelés elméleti modelljeiben a képi

gondolkodás (annak életkori sajátosságaiban) és az esztétikai ítéletalkotás metódusában való jártasság

kialakítása, a vizuális kultúra elsajátítása elméleti alapjainak feltárása interdiszciplináris megközelítéssel, s

a tapasztalatok rendszerezése gyakorlati példák alapján.

2. Tantárgyi program

A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás. A képi gondolkodás sajátosságai

kialakulásának szenzitív szakaszában (3-6 éves kor) a fiatalság, illetve a felnőtt gondolkodásban (Piaget és

Bruner koncepciói). Az alak, a forma kialakulásának törvényei (Gestalt – törvények). A valóság vizuális

megismerése, az érzékelés határai. A hétköznapi látvány és a műalkotás befogadása és értelmezése. Az

ítéletalkotás és a vizuális élmény, a látás és a tanulás összefüggései (pszichológiai modellek).

3. Évközi tanulmányi követelmények

Beszámolók, zárthelyi dolgozatok.

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi részteljesítmény és vizsgajegy)

vizsgajegy

5. Az értékelés módszere

Írásbeli és szóbeli vizsga

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok

Szakkönyvek, intermediális információs bázisok.

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

- Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Gondolat, Budapest, 1979.

- Martin Schuster: Művészetlélektan. Képi kommunikáció – Kreativitás - Esztétika

- Atkinson, Atkinson, Smith, Bem: Észlelés és tudat; Tanulás, emlékezés és gondolkodás; Kognitív fejlődés

a gyermekkorban. In.: Pszichológia. Osiris, 1994., 1999.

- Farkas András (szerk.): Vizuális művészetek pszichológiája I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997.

- Robert Sekuler-Randolph Blake: Észlelés Osiris Bp 2000.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben



Kreditpont 2


Félévi követelmény Gyakorlati jegy


Tantárgyfelelős neve és beosztása Szabó Attila Sándor DLA, főiskolai adjunktus



A tanegység második blokkjának elsődleges célja a saját tanítási stratégia kialakítása az elméleti modellek

áttanulmányozása alapján. A vizuális nevelés folyamatában a tananyaghoz leginkább adekvát,

leghatékonyabb munkaformák és módszerek, valamint a választható értékelési modellek, stratégiák

megismerése, alkalmazásuk lehetőségei.


Feladat és tevékenység alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált alkalmazása a vizuális

nevelésben. Tanítási egységekhez rendelt módszerek típusai a vizuális és környezetkultúra tanításában. A

szemléltetés. A projekt és a feladatsor. A komplex vizuális nevelés. A vizuális képességek és ismeretek

értékelésének formái. A diagnosztikus, a formatív, a szummatív, a kritérium és a normaorientált értékelés.

Tanórai, az év végi értékelés, a záró, és felvételi vizsgaértékelés, az értékelés kvantitatív és kvalitatív

szempontjai. A tanári munka értékelése (az önértékelés szempontjai és a pedagógiai szakmai értékelés

jelentősége). Értékelési stratégiák kialakítása. Értékelés és osztályozás a vizuális nevelés különböző

tevékenységtípusainál.


Tanítási stratégiák, módszertár tervezése adott korosztályhoz, az általános és középiskolai tananyaghoz

kapcsolva, meghatározott szempontok alapján. Értékelési stratégiák kidolgozása konkrét feladatokhoz.


Gyakorlati jegy


Tanítási, értékelési stratégiák prezentációja tananyagtípusokhoz rendelve.




- Horváth Attila: Kooperatív technikák. Hatékonyság a nevelésben. Budapest, é.n., OKI - IFA

- Kárpáti Andrea: Vizuális nevelés: vizsga és projekt módszer. In. Mérés, értékelés, vizsga 3. Országos

Közoktatási Intézet, Budapest, 1997.

- M.Nádasi Mária: Projektoktatás Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadói Kör, ELTE BP.

2003

- Kárpáti Andrea: Projekt rendszerű vizsga a vizuális nevelésben. Új pedagógiai szemle 1995/11.

- Bodóczky István: Értékelés a vizuális-művészeti nevelésben. Kézirat. 1998.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Kreativitási modellek a vizuális nevelésben



Kreditpont 2







A vizuális és környezetkultúra tanításában bekövetkezett szemléletváltások bemutatása révén, lehetőséget

adni a hallgatóknak a paradigmaváltások okainak feltárására, valamint a művészi tehetség, illetve a

művészi - hétköznapi kreativitás fogalmának tisztázása okán, azok alapvető szerepének meghatározására a

vizuális nevelésben.


A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe a vizuális nevelés történetében. Az akadémiai és

a Bauhaus – modell hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás kutatás főbb irányzatai, a keleti és a

nyugati kreativitás felfogás. A kreativitás megnyilvánulásának különböző területei. A kreatív képességek

(a kreativitásban szerepet játszó életkor függő tényezők, az alkotásban szerepet játszó folyamatok). A

kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a művészeti nevelésben. Kreatív tanórai

feladatok és azok értékelése (példákkal). Joseph Beuys és Erdély Miklós szellemisége a vizuális

nevelésben. A környezet- és tárgykultúra és az identitás, az identitásváltoztatás összefüggései.


Beszámolók, zárthelyi dolgozatok.


vizsgajegy






- Erika Landau: A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

- Klein Sándor: A kreativitás pszichológiája in. Ranschburg Jenő: Tehetséggondozás az iskolában.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

- Bodóczky István: Az alkotóképesség fejlesztése. MIF jegyzet. 1999.

- Balogh László, Herskovits Mária, Tóth László: A tehetségfejlesztés pszichológiája. KLTE, Debrecen,

1994.

- Spiel, Christian: Creativity, some new perspectives on a never old concept. In.: High Ability Studies.

1998. June.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A tanítás - tanulás szervezése a vizuális nevelésben



Kreditpont 2







A tanegység negyedik blokkja segítséget kíván nyújtani a hallgatóknak, a vizuális és környezetkultúra

tantárgy tantervi követelmények megismerésében és rendszerezésében, valamint az önálló, kreatív és

innovatív tananyagszerkesztés, óratervezés megvalósításában.


A tanterv, a tanmenet és a tananyag tartalmi és periodikus összefüggései a vizuális nevelés, vizuális

kommunikáció és a médiapedagógia, médianevelés folyamatában. A tanterv tartalmi szabályozásának

szerepe és folyamata a hazai és a nemzetközi gyakorlatban (az adott területen). A vizuális és

környezetkultúra műveltségterület tananyagtartalma az egyes életkori szakaszokhoz harmonizálva.

A vizuális kultúra műveltségterület helye az alaptantervben (NAT), más tantervekben és az iskolai

programban, a helyi tantervben. Más műveltségterületek vizuális vonatkozásai, koncentrációs lehetőségek.

A tanmenet és a tananyag felépítésének összefüggései. Innovatív tartalmi kezdeményezések a tanmenet

összeállításában. Tanmenet - projektek, projekt – tanmenetek. Önálló óraterv – modellek kidolgozása, a

tananyag tartalmi megújításának igényével.


Tanmenetszerkesztés szabadon választott korosztály számára. Óratervek, óravázlatok, feladattervek.


Gyakorlati jegy


Saját tanmenet - modellek, óraterv - modellek prezentációja.




- Ballér Endre: Tanterv és tantervi reform. Tankönyvkiadó, Bp., 1981.

- Mátrai Zsuzsa: Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai kiadó, Bp., 1991.

- Nemzeti alaptanterv. OM Bp., 2003.

- Bodóczky István, Sándor Zsuzsa: Tölgyfa program. Komplex vizuális nevelési tanterv. Helikon,

Budapest, 1998

- Sándor Zsuzsa: Tantervelemzés és a tanítás elemzése. Eötvös József Kiadó, Bp., 1997.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A művészettörténet és a műelemzés tanításának módszertana



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett főiskolai tanár



A művészettörténet és a műelemzés tanítása sajátosságainak feltárása az egyes korosztályok tükrében, a

hazai és a nemzetközi gyakorlat bemutatásával. Egy-egy adott korosztályra kivetítve, feladatokon és

feladatsorokon keresztül feltérképezni a művészettörténet és műelemzés tanításának szempontjait, helyét

és szerepét a vizuális nevelésen belül, valamint használható módszerek széles skáláját prezentálni a

hallgatók pedagógiai munkájához.


A művészettörténet és a műelemzés tanításának hazai és nemzetközi története, tendenciái. A műalkotások

és a közönség viszonya. A műalkotás, mint élményforrás. Múzeumkommunikációs törekvések helye a

tanítási-tanulási folyamatban. Műalkotások, mint ismerethordozó szurrogátumok a műelemzés tanításában.

A műalkotásokkal való kapcsolatteremtés lehetséges útjai, módszerek az elemzéshez, megértéshez, a

feladat és feladatsor tervezéshez. Élménypedagógia és dramatikus tanítás. Projektfeladatok tervezése

különböző korosztályok művészettörténeti tanulmányaihoz.


Tartalmilag jól összerendezett elemző feladatsorok, projektnapló kivitelezése a műelemzés témakörében.


Vizsgajegy


Projektfeladat prezentációja, valamint szóbeli vizsga az elsajátított ismeretek alapján.


Korszerű audiovizuális eszközök és képzőművészeti alapanyagok.


- Beke László: Műalkotások elemzése. Tankönyvkiadó, Budapest, 1993

- Kárpáti Andrea: Művészet és élet I-II. Helikon kiadó, Bp., 1997-1998.

- Deszpot Gabriella: Öskor, Ókor, Újkor I-II. Feladatgyűjtemény Helikon K., Bp., 1997-98

- Rézművesné Nagy Ildikó (szerk.): Nézzük meg együtt. Akadémiai kiadó, Bp., 1992

- Tatai Erzsébet: Műelemzés. Enciklopédia kiadó Budapest, 2003.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A vizuális nevelés tendenciái



Kreditpont 2


Félévi követelmény Kollokvium


Tantárgyfelelős neve és beosztása Tarnóczi József



A vizuális nevelés tendenciáinak megismerése segítséget kíván nyújtani a hallgatóknak, a vizuális és

környezetkultúra tantárgy tanításának korszerű, innovatív szervezésében. Betekintést nyújt a különböző

vizuális ismeretfeldolgozások nemzetközi és hazai áramlataiba, hogy azt képes legyen, egyéniségre

szabottan alkalmazni a pedagógiai gyakorlatban.


A vizuális nevelés múltja és jelene. A vizuális kommunikáció, mint népszerű esztétikai nevelési

alternatíva. A vizuális nevelés és kommunikáció pedagógiai rendszerének elméletei. A vizuális nevelés

reformálásának lehetőségei, élménypedagógiai megközelítések.

A különböző tantervek mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterületei, modulja. A médianevelés, a

médiapedagógia hazai és nemzetközi gyakorlata, tartalmi kapcsolódása a vizuális kommunikációhoz és

beépülése a helyi tantervekbe. A komplex vizuális nevelés. Multimédiás alkalmazási lehetőségek a vizuális

nevelésben. Integrációs és koncentrációs lehetőségek az egyes tárgyak és tanegységek között.

Múzeumkommunikációs, múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak ismeretében.

A vizuális és környezetkultúra műveltségterület helye a vizuális nevelésben.

A projektoktatás Észak-európai és hazai alkalmazása a tananyag metodikai megújításának igénye.

3. Évközi ellenőrzés módja

Házidolgozat a kijelölt témában.


Kollokvium jegy






- Ballér Endre: Tanterv és tantervi reform. Tankönyvkiadó, Bp., 1981.

- Mátrai Zsuzsa: Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai kiadó, Bp., 1991.

- Bodóczky I., Sándor Zs.: Tölgyfa program. Komplex vizuális nevelési tanterv. Helikon, Bp., 1998

- Kárpáti Andrea: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995.

- Bodóczky István (szerk.): Vizuális művészeti projektek az oktatásban. MIE módszertani füzetek Bp. 2002

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Kreatív feladattervezés



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Orosz Csaba főiskolai adjunktus



A kreatív feladattervezés, a vizuális nevelés élménypedagógiai megközelítésével módszert és koncepciót

kíván kialakítani, a szakmai ismeretek széleskörű, ötletes, kreatív felhasználására, a mindenkori

megtanítandó tananyaghoz rendelve. A projektfeladatokra koncentrált ismeretszerzés alkalmazásának

elsajátítása, s elsősorban a kreatív vizuális gondolkodást a pedagógiai gyakorlatra is megfelelő szinten

átültetni képes tevékenységkör kialakítása, fejlesztése és szinten tartása a tantárgy legfontosabb feladata. E

tanegység általánosan megalapozója a tanári mesterségen belül megkövetelhető szakmai

kompetenciáknak.


A projekt módszer, mint a kreatív feladattervezés alapja. A feladattervezés gyakorlata a vizuális

nevelésben. Hazai és nemzetközi példák feladatsorokra és művészeti projektekre. Ötletbörze és motivációs

bázis az ismeretkörökhöz kapcsolva. A feladattervezés és a feladat-végrehajtás metodológiai lépései, a

problémamegoldás struktúrája. A munkaformák, módszerek és a feladattípusok variálhatósági lehetőségei

a tanítási – tanulási folyamat során. Projektfeladat és projektnapló tervezése és kivitelezése különböző

korosztályokhoz igazítva.


Tartalmilag koordinált elemző feladatsorok, egyéni projektfeladatok az általános és a középiskolai

tantervhez igazodva.


Gyakorlati jegy


Projekt feladatok reprezentációja


Szakmai műhelyek, intermediális eszközök és képzőművészeti alapanyagok.


- A NAGY GYIK KÖNYV – Kézikönyv a vizuális neveléshez, Budapest, 1997, Aula Kiadó

- Faragó László – Kiss Árpád: Az új nevelés kérdései. Budapest, 1949, Egyetemi Nyomda, 121-123.o.

- Trencsényi László (szerk.): Világkerék. Komplex művészetpedagógiai projektek az Iskolafejlesztési

Központ gyűjteményéből Budapest, 1991, OKI – IFA.

- Bodóczky István: Vizuális nevelés II. feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv a 7-12 évfolyamok számára.

Budapest, 1998. Helikon Kiadó

- Bodóczky István (szerk.): Vizuális művészeti projektek az oktatásban. MIE módszertani füzetek Bp. 2002

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A környezet- és tárgykultúra helye a vizuális nevelésben



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Nagy Lajos Imre DLA főiskolai tanár



A környezet- és tárgykultúra tanítása hazai és a nemzetközi tendenciáinak megismerése, szerepének

tisztázása a vizuális nevelésen belül. Kitekintés a szakmai kompetenciák nemzetközi viszonyrendszerére a

környezetalakítás a tárgyprezentálás tanításának módszertani sokféleségére, a tantárgyi integráció

szükségszerűségének feltárásával.


Az angol és a német modell összehasonlítása a témakörben.

A tárgyalkotás és a környezetkultúra tanításának sajátosságai és kreativitást fejlesztő hatásai az egyes

korosztályok tükrében.

Az egyes életkorokban, a gyermek szükségleteiből kiindulva, a tárgyalkotás és környezetalakítás

tanításának vezérfonala, lehetséges módszerei. A tárgyalkotás és környezetalakítás helye és szerepe a

vizuális nevelésen belül. Feladatsorok, projektfeladatok tervezése különböző korosztályok számára.

Tanmenetmodellek.

A kreativitás fejlesztésének lehetőségei és módszerei a tantárgyi és a tantárgyközi integrációban


Beszámolók, zárthelyi dolgozatok, projektfeladat összeállítása a témakörben.


Gyakorlati jegy


Projektfeladatok prezentációja.




- Gaul Emil: Mi a környezetkultúra? in. Kézművesség kézikönyv. MIF, Budapest, 1993.

- Tatai Erzsébet és Tatai Mária: Környezetkultúra. Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1993.

- Gaul Emil, dr. Kárpáti Andrea: A tervezőképesség értékelése projekt módszerrel 12-16 éves tanulók

körében. In. Varga Lajos (szerk): Közoktatás kutatás 1996 - 1997. MKM és az MTA Pedagógiai

Bizottsága. Budapest 1998. p. 321-351.

- Tatai Erzsébet: Műelemzés. Enciklopédia kiadó, Budapest, 2003.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve A vizuális kommunikáció helye a vizuális nevelésben



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Havasi Tamás főiskolai docens



A tanegység segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy aktívan felhasználható összefüggéseket teremtsenek a

vizuális nevelés és a vizuális kommunikáció, illetve annak tanítási gyakorlata között. Megismerje és

rendszerezze annak egyre bővülő tartalmi és tantervi követelményeit.


A vizuális nevelés és a vizuális kommunikáció tartalmi összefüggései, nemzetközi viszonyrendszerének

feltárása. A vizuális kommunikáció és a vizuális nevelés pedagógiai rendszerei a befogadói és az alkotói

tevékenység, valamint a vizuális közlések típusai felöl megközelítve.

A különböző tantervek mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterületei és azok vizuális

kommunikációs tartalmai. A vizuális kommunikáció szerepe a tanulási képességek fejlesztésében. A

vizuális közlés, kifejezés, a vizuális kommunikáció hétköznapi formáinak megjelenítése a tanításban.

A „szóbeliség”, „írásbeliség”, „képiség” viszonyának különböző kutatási metódussal való vizsgálata,

interdiszciplináris megközelítése (szociológiai, pedagógiai, történeti, antropológiai, filozófiai,

narrativisztika, kommunikációelméleti, szemiotikai médiaelméleti, művészetfilozófia,

reprezentációelmélet stb.). Kép a kamera obscurától a digitális képig. A technikai kép létrehozásának

lehetőségei az iskolai gyakorlatba. Az identitás és identitásváltoztatás kommunikációs vonatkozásai. A

komplex vizuális nevelés.

3. Évközi ellenőrzés módja

Beszámolók, zárthelyi dolgozatok, projektfeladat összeállítása a témakörben.


Kollokvium jegy


Projektfeladatok prezentációja.




- Ifj. Csákvári József és Malinák Judit: Média galaxis. Szimbiózis, Bp., 1998

- S.Nagy Katalin: Művészetszociológia II. Tankönyvkiadó, Bp., 1990

- Kárpáti Andrea: Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995.

- Bálványos Huba: Vizuális megismerés, kommunikáció Balassi kiadó, Bp., 1997.

- Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció Osiris, Bp. 2001

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve: Iskolai tanítási gyakorlat

Tantárgy kódja: VKM9000

Meghirdetés féléve: 3. vagy 4.

Kreditpont: 3

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 0+3

Félévi követelmény: G

Előfeltétel (tantárgyi kód):

Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dobos Zoltánné, Galgócziné Paszternák Erika

Tantárgyfelelős tanszék kódja: BGK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása.

2. Tantárgyi program: A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a

hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A

kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd

előkészítik a következő órát. A félév során a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan

tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében és a következő órára való felkészülésben minden hallgató

részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden

hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. A csoportnapokon a tantárgy

módszertanosa képviseli a felsőoktatási intézményt. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a

csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát

tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott

órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. A szakvezetőnek ügyelni kell arra is, hogy lehetőleg

sokféle órát tartson a hallgató. (Új ismeret szerzése, gyakorlás, ellenőrzés, ismétlés stb.) Az osztályzás

alapja az óratervezet minősége és a tanítási tevékenység. (Szakmai ismeretek, módszerek, munkaformák,

tanári attitűdök stb.)

Az iskolai gyakorlatokat az egyik szakból általános iskolában (5-8. osztály), a másik szakból

középiskolában (9-12. osztály) kell teljesíteni.

3. Évközi tanulmányi követelmények: A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet kell

írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a beadott

munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell készülni az

óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási gyakorlatra óratervezetet kell a

hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a szakvezetővel.

4. A megszerzett ismeretek értékelése: A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel

alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató.

5. Az értékelés módszere:

Írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján.

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok:

Az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, „minta óratervezetek”, „óraelemzési

szempontok”, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök.

7. Irodalom:

A NAGY GYIK KÖNYV – Kézikönyv a vizuális neveléshez. Aula Kiadó Budapest, 1997.

Trencsényi László (szerk.): Világkerék. Komplex művészetpedagógiai projektek az

Iskolafejlesztési Központ gyűjteményéből. Budapest, 1991. OKI – IFA

Bodóczky István: Vizuális nevelés II. Feladatgyűjtemény és tanári kézikönyv a 7-12.

évfolyamok számára. Helikon Kiadó, Budapest, 1998.

Bodóczky István (szerk.): Vizuális művészeti projektek az oktatásban. MIE Módszertani füzetek

Budapest, 2002.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Képalkotás I. (kompozíciós gyakorlatok)



Kreditpont 3


Félévi követelmény gyakorlati jegy


Tantárgyfelelős neve és beosztása Szabó Attila Sándor főiskolai DLA főiskolai adjunktus



A kifejezőelemek hatástényezőinek vizsgálata. Kompozícióépítés rögzített élmények (kroki) alapján.

Mozgásfolyamatok rögzítése alapelemekkel. Szakelmélet: A kompozíció. Technikai ismeretek: toll, tus,

kréta, szén kezelése.


A figura (ember) téri mozgásainak elemzése, a szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész

viszonya. A figura mint téri elem, a figura mint képi elem, a figura mint motívum a kompozícióban,

különböző ábrázolási rendszerekben. Torzítás, kiemelés. Takarás, áthatás. Indulat, gesztus szerepe a

kifejezés alapelemeinek használatában. Kompozícióépítés figurális elemekkel, pozitív-negatív ritmus; a

folyamat rögzítése grafikus megoldásban. Tanulmánylap figurális ábrázolással, grafikus megoldásban.

Érzések, indulatok, mozgás - formakollázsok készítése figurális kompozíciók. Mozgás, indulat, történés

tematikus kompozíció tervezése; a folyamat rögzítése.


Folyamatos korrektúra, órai munkák rendszeres értékelése, otthoni önálló feladatmegoldások folyamatos

és félév végi értékelése.


Gyakorlati jegy


Prezentáció


(tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) Műterem, rajzbakok, festőállványok, folyóvíz,

modellvilágítás, modelltárgyak, drapériák, élő modell (fej, akt).


- Kurt Wehlte: A festészet nyersanyagai és technikái, 1996.

- A képzőművészet iskolája, I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

- Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

- Barcsay Jenő: Művészeti anatómia Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

- Kepes György: A látás nyelve, Budapest, 1974.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Képalkotás II. (kompozíciós gyakorlatok)



Kreditpont 3


Félévi követelmény gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód) VKM2200

Tantárgyfelelős neve és beosztása Szabó Attila Sándor főiskolai DLA főiskolai adjunktus



Önálló problémafelvetés látványépítéssel; a probléma rögzítése az ötlettől a kivitelezésig. Kompozíciók

tervezése adott feltételekkel. A kifejezőelemek hatástényezőinek vizsgálata kompozíciókban, különböző

ábrázolásmódokban.


A figura, mint kompozíciós elem problémájának elemzése különböző rendszerekben. A szín és tónus

értékek elemzése. Szakelmélet: Színes ábrázolás történetének áttekintése. Technikai ismeretek: tempera,

olajtempera, akrill, olaj festés technikája. Kompozícióépítés (beállítás): figura belső térben; feldolgozása

grafikusan, ill. festői eszközökkel. Kompozícióépítés (beállítás): csendélet belső térben; feldolgozása

grafikusan ill. festői eszközökkel - önálló program. Emberi figura részelemeinek komponálása - portré –

grafikusan, festőien.

3. Évközi tanulmányi követelmények Folyamatos korrektúra, órai munkák rendszeres értékelése, otthoni önálló feladatmegoldások folyamatos

és félév végi értékelése.


Gyakorlati jegy


Prezentáció


(tantermek, speciális laboratóriumok és felszerelésük) Műterem, rajzbakok, festőállványok, folyóvíz,

modellvilágítás, modelltárgyak, drapériák, élő modell (fej, akt).


- A képzőművészet iskolája, I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

- Barcsay Jenő: Ember és drapéria, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

- Barcsay Jenő: Művészeti anatómia Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest

- Kepes Gy.: A látás nyelve Bp. 1974.

- Kepes Gy.:A világ új képe a tudományban és a művészetben Bp. 1975

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Színes képalakítás III (műelemzés)



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Ferenczy Zsolt DLA főiskolai docens


1. Tanárgy általános célja és specifikus célkitűzései

A tantárgy célja, hogy a, műelemzésekben, a műélményekben, valamint az alkotó tevékenység

tapasztalataiban konkretizálódó ismereteket értelmezze, kiegészítse, transzponálja, és ezzel megteremtse

egy szélesebb esztétikai műveltség alapjait. Az ikonológia, ikonográfia, szemiotika, kulturális antropológia

eredményeinek felhasználásával alakuljon ki az alkotások megismerésének többrétegű lehetősége.

2. A tantárgy tartalma Festészeti és szobrászati alkotások elemzése. A műalkotás és a néző viszonya. A műalkotás

hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a vonal, a szín, a fény. Az

anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet, arány, mozgás, ritmus, harmónia. A

tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája. Az ikonológia és az ikonográfia.

3. Évközi tanulmányi követelmények Beszámolók, dolgozatok


Kollokvium


Szóbeli vizsga


Előadóterem, számítógép, projektor, színes tévé, video


- Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, Praesens Kiadó,

Budapest. 2006.

- L. Molnár Mária: Print, projekt, plakát, tapéta, Praesens Kiadó, Budapest. 2003.

-René Berger: A festészet felfedezése – Gondolat 1973

-Werner Hoffman: A modern művészet alapjai – Corvina 1974

-Erwin Panofsky: A jelentés a vizuális művészetekben – Gondolat, 1984

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Téralkotás I. Tantárgy kódja VKM2203 Meghirdetés féléve 3

Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Félévi követelmény gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Orosz Csaba, főiskolai adjunktus



A tantárgy célja, hogy a hallgató számára megfoghatóvá tegye a városi tér kialakítását, annak

törvényszerűségeit, megismerje a külső és a belső tér sajátosságait. A történelem során alakuló-fejlődő

városi tér sajátosságai, feladata /funkciója/. Foglalkozzon a hallgató a városi tér, a félprivát zóna

adottságaival, fontosságával. A történeti város terei elemzésével el tudjon jutni a mai kor külső tér

problematikájához. A városi tér fala, a tér elemei, viszonya. A statikus tér és a dinamikus tér alakulása.

Térelemek, szobrok, kollonádok szerepe.


Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér épületei és funkciója, a térépítészet szobrászati elemei.

A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet. A városi tér szerepe a város életében. A kelet

és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei.


Tervezési feladatok készítése, bemutatása, beszámolók


Gyakorlati jegy


prezentáció

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd- anyagok

Tanterem, tervezésekhez, makettezéshez felhasználható anyagok, kéziszerszámok


- Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai

- Hajnóczi Péter: Az ókori építészet

- Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete I-II. — Bp. 1980

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Téralkotás II. Tantárgy kódja VKM2204 Meghirdetés féléve 4

Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Félévi követelmény gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kondor Edit főiskolai adjunktus



A tantárgy célja, hogy a hallgató számára folyamatában érthetővé tegye az újkori és a modern városi tér

kialakulását, annak sajátosságait. Ismerje meg a modern városi tér, a külső és a belső tér jellegzetességeit.

A modern városi tér sajátosságai, feladata /funkciója/. A hallgató a tanulmányai során elemezze az újkori

városi tér, a téralkotás, a lépték, a horizontális övezet adottságait, fontosságát, egy konkrét városi tér

építészeti és képzőművészeti együttesét. Az adott tér térépítési szabályainak elemzésével mutassa be az

általa választott város tér szabályait, feladatát, a kor külső tér problémáját. Az újkori városi tér fala, a tér

elemei viszonya.


Az újkori, és a modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai

szobrászati elemei. A modern város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A modern városi

tér szerepe a mai város életében.


Tervezési feladatok készítése, bemutatása, beszámolók


Gyakorlati jegy


prezentáció

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd-anyagok

Tanterem, tervezésekhez, makettezéshez felhasználható anyagok, kéziszerszámok


- Meggyesi Tamás: A városépítés útjai és tévútjai


- Vámossy Ferenc: Korunk építészete — Gondolat, 1974

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Téralkotás III. (műelemzés) Tantárgy kódja VKM2205 Meghirdetés féléve 3

Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Félévi követelmény kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kondor Edit főiskolai adjunktus



A tantárgy célja egy konkrét városi tér és esetleg együttes elemzése a városépítészet és a képzőművészet

eszközeivel. Az együtt élő városi térelemek bemutatása a saját maga által választott városi tér segítségével.

Az építészet és a képzőművészet együttélése, együttes hatása a városépítészetben.


A kiválasztott városi tér, a térfal, a funkció, a mobilitás…stb. bemutatása. Lehetséges kiválasztott téma: -

egy történeti városi tér /Prága, Párizs, Padova, Budapest/

- egy modern városi tér /Párizs, London, Debrecen ….gyalogos új terei/

- a tér és a téralkotás eszköztára /modern építészet, modern szobrászat,..pl. Barcelona-Miro, Szigetvár és

Varga Imre. stb/


Referátumok, esszé jellegű önálló dolgozatok


kollokvium


Szóbeli vizsga

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segéd- anyagok

Előadóterem, számítógép, projektor, egyéb szemléltető anyagok


- Pevsner: Az európai építészet története Bp. 1972

- SH atlasz – Építőművészet Bp. 1993


- A századvég és a századelő – Bp. Corvina, 1995.

- A XX. század művészete –– Bp. Corvina, 1995.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Vizuális médiumok I. (állókép)



Kreditpont 3







A tantárgy keretében a hallgatók a már elsajátított, új médiumokkal kapcsolatos technikai ismeretek

birtokában, nem leképezésre, hanem alkotó módon használják fel a különböző analóg állóképeket és azok

digitális feldolgozásait a kifejezésben és a közlésben.


Optikai képkészítés változatos módjainak alkalmazása, a meghatározott kifejezni szándékolt tartalom

létrehozása. Elsősorban nem a látvány megragadása, mint primer közlés a cél, hanem vizuális közlés,

autonóm fotográfia, vagy szerkeszetett kép készítése. Az elkészített optikai képek digitalizálása, minőségi

kritériumainak megismerése a további közlés médiumához (Internet, a nyomtatás különböző formái)

igazítva.


Feladatbeadások, beszámolók


Gyakorlati jegy


Prezentáció


Felszerelt fotólabor, számítógépes terem.


- Tom O’sullivan, Brian dutton, Phillip Rayner: Médiaismeret Korona, Bp. 2002.

- Radics Vilmos: Képszerkesztés

- Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993.

- Házas Nikoletta, Nagy Edina, Seregi Tamás szerk.: A kép a médiaművészet korában, L’Harmattan,

Budapest, 2006

- Interneten fellelhető és onnan szabadon letölthető segédanyagok a következő programokhoz:

(Office 2000, Photoshop Biblia, Macromedia Flash Biblia, Coreldraw, Dreamweaver)

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Vizuális médiumok II. (mozgókép)



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) VKM2206




A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a technikai képek, a mozgókép fejlődésének különböző

szakaszaival. Továbbá a különböző filmműfajokon, művész-videókon, mozgóképes alkotásokon és

gyakorlati tervezési feladatokon keresztül fejleszteni a hallgatók mozgóképes gondolkodását, a kreatív

mozgókép-alkalmazását. Megfelelő kommunikációs készültséget kialakítani korunk (a technikai

sokszorosíthatóság kora) meghatározó képiségéhez és manipulációs lehetőségeinek megismeréséhez. A

video- és animációsfilm készítése nem médiaalkotókat, hanem a kritikus befogadók nevelését

eredményezi.


A videózás és az animáció története, előzményei. A mozgókép sajátos idő és térszerkezetét alkalmazó

videofilmek formanyelvével, kifejező eszközeinek jellemzőivel, alapvető esztétikai törvényszerűségeivel

foglalkozik. A hallgatók látásmódjának kiszélesítése, kifejezési és kommunikációs eszköztáruk bővítése a

hallatlanul gyorsan fejődő új technikai médiumokkal. A filmidő, filmtér, utalás és filmes elbeszélés,

meseszövés és narráció, montázs szerepének vizsgálata a filmkészítésben. A képes forgatókönyv, jelenetek

kapcsolása, cselekmény tervezése is a félév tananyaga. Video- és animációsfilm készítése, világítási

gyakorlatok segítségével megismerhetők a technikai eszközök (kamera, lejátszó, editáló-vágó berendezés

stb.) valamint más technikai ismeretek (kamerába vágott film, editálás és vágás típusok). A videó

installációk, digitális videó és animáció tervezése, készítése. A félév feladata filmriport, oktatófilm,

dokumentum-videó, különböző típusú animációk valamint optikai játékok készítése adott témában.


Feladatbeadások, beszámolók


Gyakorlati jegy


Prezentáció


Digitális- és S VHS videokamera, WEBkamera, állványok, multimédiás számítógép, Mozgókép-

szerkesztő szoftverek, S8-as kamera, vetítő/lejátszó, editáló/vágó berendezés stb.


- Bíró Ivett: A hetedik művészet Osiris Kiadó 1998.

- Hartai László-Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret Korona Kiadó 1998.

- Varga Csaba: Film és story board Minores alapítvány Bp. 1998.

- Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993.

- Házas Nikoletta, Nagy Edina, Seregi Tamás szerk. : A kép a médiaművészet korában, L’Harmattan,

Budapest, 2006

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Reprezentáció-elméletek I. (képiségelméletek)



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kukla Krisztián főiskolai docens

Tantárgyfelelős tanszék kódja AK


A reprezentáció kérdéskörének tárgyalását lezáró tantárgyi elem célja, hogy megvilágítsa az ún. képi

fordulatnak (iconic turn) nevezett mélyreható változások premisszáit, illetve bemutassa a vizuális

megjelenítés tradicionális és kurrens kérdéskörét..


A képekről szóló beszéd ugyanis korábbban egymásról gyakran hallani sem óhajtó tudományágakat sarkall

közös problémafelvetésre (optika, pszichológia, művészettörténet, a természettudomány képi eljárásai

stb.), s saját jól biztosítottnak vélt területük elhagyására. A képiség e közös projektjének legfőbb belátásai

a következők: a látás nem mozdulatlanul, változatlanul meglévő vizuális adottság, hanem temporális

folyamat, a kép pedig nem befejezett és tökéletes alakja a láthatóságnak, hanem önmagában leárnyékolt,

állandó értelmezésre szoruló képződmény. A ‘mi a kép?’ problémáit firtató kérdésirány mellett tehát

jogkövetelőként, sőt trónfosztóként lép fel a ‘hogyan válhat bármi is képpé?’ kérdése. A szemináriumi

témák részben elméleti szövegek feldolgozásán, valamint a hozzájuk kapcsolódó konkrét műelemzéseken

keresztül kívánják elmélyíteni az előadások anyagát


Feladatbeadások, projektek, portfóliók.


Kollokvium


Szóbeli és írásbeli vizsga


Előadóterem, számítógép, diavetítő, projektor, digitális képrögzítési lehetőségek, szoftverek.


- Martin Jay: A modernitás látásrendszerei. Vulgo 2000/1-2.

- Hans Belting: Kép-antropológia. Kijárat, Bp., 2003.

- Svetlana Alpers: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. Században. Corvina, Bp., 2000.

- Vizuális kultúra Enigma 41. (2004)

- Norman Bryson: Vision and Painting. The Logic of the Gaze. Yale Press, New Haven, 1983.

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tér- és környezetelemzés I. (manuális technikák)



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Ferenczy Zsolt DLA főiskolai docens



A tantárgy célja, az ember és környezete témakör látványélményen és látványételmezésen alapuló tudatos

feldolgozása. Látszat és valóság viszonyának rajzi elemzése a vizuális nyelv elemeinek és szabályainak

alkalmazásával. A valóság rögzítése és ábrázolása manuális technikákkal.


Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok tanulmányozása, forma és

tér viszonya és összefüggései. Forma-, tér-, szín- és mozgásértelmezés során a személyesség és absztrakció

megjelenítése síkban és térben különböző manuális technikákkal, médiumokkal és makettezéssel. A

rögzítési, ábrázolási rendszerek megismerése és alkalmazása gyakorlati feladatok és technikák (rajz, festés,

kollázs, montázs, nyomtatás, makett) segítségével. A vizuális nyelv alapelemeinek, viszonyainak és

kontextusának vizsgálatára épülő stúdiumokkal.


Feladatbeadások, projektek, portfoliók


Gyakorlati jegy


Prezentáció


Kézműves műhelyek, műtermek, számítógép, projektor, videó, videófilm, színes tv


- Scherer József: 100 év formatan, MIF, Bp, 1999

- Pázmány Ágnes- Permay Éva: Látás és ábrázolás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2001

- László Enikő: Rajz I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2000

- Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002

- Dobó Márton / Molnár Csaba / Peity Attila / Répás Ferenc: Valóság Gondolat Rajz, Építészeti grafika,

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tér- és környezetelemzés II. (elektronikus, digitális technikák)



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Balogh Zsolt Péter, főiskolai adjunktus



A tantárgy célja, hogy a hallgató a látvány leképezésének manuális megoldásai mellett, a tér és a környezet

megismerésére, értelmezésére, leképezésére elektronikus és digitális úton is képes legyen. Gyakorlati

jártasságokat szerezzenek az új technikai médiumok használatában, amelyek segítésével


Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok tanulmányozása, forma és

tér viszonya és összefüggései. Forma-, tér-, szín- és mozgásértelmezés során a személyesség és absztrakció

megjelenítése síkban és térben különböző manuális technikákkal, médiumokkal és makettezéssel. A

rögzítési, ábrázolási rendszerek megismerése és alkalmazása gyakorlati feladatok és elektronikus, digitális

technikák segítségével, a vizuális nyelv alapelemeinek, viszonyainak és kontextusának vizsgálatára épülő

stúdiumokkal.


Feladatbeadások, projektek, portfoliók


Gyakorlati jegy


Prezentáció


Kézműves műhelyek, műtermek, számítógép, projektor, videó, videófilm, színes tv

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

- Scherer József: 100 év formatan, MIF, Bp, 1999

- Pázmány Ágnes- Permay Éva: Látás és ábrázolás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2001

- László Enikő: Rajz I-II, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2000

- Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002

- Dobó Márton / Molnár Csaba / Peity Attila / Répás Ferenc: Valóság Gondolat Rajz, Építészeti grafika,

Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Kommunikációs és vizuális kommunikációs ismeretek



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Aranyosi Zsuzsanna Éva, főiskolai docens



A kommunikáció mesterséges csatornáinak megismerésén keresztül rendszerezni a vizuális

kifejezőeszközök készletét. A hallgató ismerje meg és alkalmazza a vizuális kommunikációban működő

törvényszerűségeket, valamint sikeresen kódolni és dekódolni tudja az üzenetet a kontextus ismeretében.


Absztrakció /redukció és szelekció/, transzpozíció, kompozíció. Objektív és szubjektív közlések. A

transzponált vizuális közlések szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. Ábrázolási és kifejezési

konvenciók rendszerezése. Általános jelelmélet, a szemiotika és tudományágai, jeltípusok. A jel, a jelölt,

az ember és a tásadalom sokrétű viszonyainak elemzése. A vizuális üzenetek szemiotikai értelmezése, jel

és jelentéstartalmak vizsgálata „mindennapi képeinkben”, képzőművészeti alkotásokban, és a

népművészetben stb. A stúdium betekintést nyújt a kommunikáció mesterséges csatornáiba, melyek révén

a különböző (új, technikai) médiumok egyre nagyobb mennyiségben válnak mindennapi életünk, vizuális

kultúránk részévé. A fotó, a videó, a számítógép a közvetett vizuális kommunikáció, a

tömegkommunikáció eszközei merőben különböző képtípusokat alkalmaznak. Ezek az álló és mozgó

technikai képek, melyeket minden nap fogyasztunk más-más vizuális megközelítést igényelnek.


Beszámolók, dolgozatok


Kollokvium


Szóbeli vizsga


Előadóterem, számítógép, projektor, videó, videófilm, színes tv


-Kárpáti Andrea (szerk): Bevezetés a vizuális kommunikáció tanításához Tankönyvek. ’95

-Kárpáti Andrea (szerk): Vizuális képességek fejlődése Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1995

-Peternák Miklós: Új képfajtákról Balassi Kiadó 1993.

-William M. Ivins Jr: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció, Enciklopédia, 2001, Bp.

-Maquet, Jacques: Az esztétikai tapasztalat. A vizuális művészetek antropológus szemmel, Csokonai 2003

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve: Szakképzettségi záró szigorlat

Tantárgy kódja: VKM4000

Meghirdetés féléve: 4.

Kreditpont:

Óraszám:

Számonkérés:

Előfeltétel:

Tantárgyfelelős: Dr. Nagy Lajos Imre DLA főiskolai tanár

A tantárgyfelelős tanszék kódja: RZ

A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő

számonkérése.

A szigorlat módja: szóbeli vizsga

A szigorlat ideje: a szakmai kreditek megszerzése után, a gyakorlati félév megkezdése előtt

Vizsgabizottság: a szakdiszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató

A szigorlat tartalma, témakörei:

Kötelező témakörök

A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás: A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás.

A képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati

alkalmazása. Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából, a közlő, kifejező szándékú

vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottságának ismerete. Az ítéletalkotás és a vizuális

élmény, a látás és a tanulás összefüggései. Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben: Feladat és tevékenység

alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált használata. A szemléltetés, a projekt és a feladatsor

alkalmazása. A komplex vizuális nevelés. A vizuális képességek és ismeretek értékelésének formái. Értékelési

stratégiák kialakítása. Értékelés és osztályozás a vizuális nevelés különböző tevékenységtípusainál. Vizuális

kreativitási modellek: A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe, a kreativitás-fejlesztés

modelljeinek hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás jelentőségének és fejlesztési lehetőségeinek (vizuális

alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete. A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a

művészeti nevelésben. Vizuális kreativitás elméletek és gyakorlatok. A művészettörténet és műelemzés: A

műalkotás, mint élményforrás. A vizuális művészetnek, mint az emberi megismerés és kifejezés egyik módjának az

ismerete. A látható minőségeknek a napi gyakorlatban, a tudományban és a művészetben betöltött szerepe. A

fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a városi környezet értő használatához. Múzeumkommunikációs,

múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak ismeretében.

Kötelezően választható témakörök (az alapszakhoz nem közvetlenül kapcsolódó két témakör választása kötelező)

Képalkotás és műelemzés: A szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész viszonya. Téri elem, képi elem,

motívum a kompozícióban, a különböző ábrázolási rendszerekben. Színes ábrázolás történetének áttekintése. A

képalkotás produktumainak elemzése. A műalkotás és a néző viszonya. A műalkotás hatásmechanizmusa. A

képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a vonal, a szín, a fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező

eszközök: szerkezet, arány, mozgás, ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája.

Az ikonológia és az ikonográfia. Téralkotás és műelemzés: Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér

épületei és funkciója, a térépítészet szobrászati elemei. A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet.

A városi tér szerepe a város életében. A kelet és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei. Az újkori, és a

modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai szobrászati elemei. A modern

város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A modern városi tér szerepe a mai város életében.

Vizuális médiumok és reprezentációelméletek: Optikai képkészítés változatos módjai és alkalmazásai. A mozgókép

története, előzményei, sajátos idő és térszerkezete. A filmidő, filmtér, utalás és filmes elbeszélés, meseszövés és

narráció, montázs szerepe a filmkészítésben. A képekről szóló beszéd (optika, pszichológia, művészettörténet, a

természettudomány képi eljárásai stb.), interdiszciplinaritása. A ‘mi a kép?’ és a ‘hogyan válhat bármi is képpé?’

kérdése. Tér és környezetelemzés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek: Természetes és

mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok, forma és tér viszonya és összefüggései. A rögzítési,

ábrázolási rendszerek. A vizuális nyelv alapelemei, viszonyai és kontextusa. Absztrakció, transzpozíció. Objektív

és szubjektív közlések. A transzponált vizuális közlések, konvenciók szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. A

vizuális üzenetek szemiotikai értelmezése, jel és jelentéstartalmak vizsgálata „mindennapi képeinkben”,

képzőművészeti alkotásokban, és a népművészetben stb.

Megjegyzés: A záróvizsga érdemjegyét a kötelező és a kötelezően választható témakörök tételeire adott hallgatói válaszok

osztályzatainak számtani átlagából képezzük.

Documents

Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · - A NAGY GYIK KÖNYV – Kézikönyv a vizuális neveléshez, Budapest, 1997, Aula Kiadó - Faragó László – Kiss