Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · Web viewA nappali tagozatos hallgatók száma az SZTE Természettudományi Karán a legmagasabb. Igaz, hogy a természettudományi

A MAB 2006/9/IX/2. sz.. határozataÚTMUTATÓ

a tanári mesterszak INDÍTÁSÁRA irányuló beadványok összeállításához

Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és folyamatos oldalszámozással lássák el, valamint, hogy kétoldalas nyomtatásban (1 eredeti és 4 másolati

példányban) és elektronikus formában is (CD-n vagy a [email protected] címre) juttassák el hozzánk.

A tanári mesterszak indítási beadványa 2 külön részből áll:A : Tanári mesterszak tanári képesítést adó pedagógiai – pszichológiai egysége (40 kredit)B : Szakmai diszciplináris egységek leírásai (Mellékletek)

Címzett: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság A/I.

Adatlap

1. A felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. A képzésért felelős kar megnevezése

Bölcsészettudományi Kar

3. Az indítandó mesterszak megnevezése: tanári szak mesterfokozat (MA)

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség(ek) megnevezése1

okleveles biológiatanárteacher of biology

5. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számaA 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4-7 pontjai alapján:

5.1. Biológia-X szak esetén:

5 félév, összóraszám: 4500, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 1500Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 150, a szakdolgozat: 5 kreditLevelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 450

5.2. X-biológia szak esetén:


5.3. Biológia B nem tanári szakképzettség után megszerzendő biológiatanár szak esetén:

1 A szakképzettségek felsorolása magyarul és angolul is a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet, 3. sz. mellékletében foglaltak szerint, annyi alponttal, ahány szakképzettségi modult terveznek.

MAB Titkárság 1

mailto:[email protected]




5.4. Főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén a biológiatanár mesterfokozat megszerzéséhez:


5.5. Újabb tanári mesterfokozatú szakképzettség megszerzése esetén:

a./ egyetemi szintű tanári szakképzettség esetén:


b./ főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén:


az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. (ha a tervezett egyéb [esti, levelező tagozatos] képzési forma képzési ideje eltér a nappali tagozatos képzés idejétől, akkor – félévekben, tanórákban – azt is meg kell adni

a szakmai gyakorlat időtartama és jellege

1 félév, összóraszám: 900, kreditszám: 30közoktatási intézményekben, felnőttképző intézményekben eltöltött, szervezett, összefüggő gyakorlat

6. A tanári mesterszakért felelős oktató megnevezése és aláírása.

7. A tanári mesterszak szakképzettségéért felelős oktató megnevezése és aláírása.

--------------------------------

Dr. Tari IrmaEgyetemi docens

MAB Titkárság 2



SZTE, TTK Növénybiológiai Tanszék

8. A tanári mesterszakért felelős oktató és a szakképzettség(ek)ért felelős oktató(k)

intézményi hatáskörének és együttműködésének bemutatása.

A szakképzettségért felelős oktató hatásköre a biológiatanár képzés szakmai elemeinek összehangolása. Hozza összhangba a B szinten megszerzett szakmai ismereteket az M szint szakmai tárgyainak tematikájával, alakítsa ki a tematikák egymásraépülését. Kísérje figyelemmel és határozza meg a különböző alapképzési szakokról a biológiatanár MSc-felé történő bemeneti követelményeket és határozza meg a szükséges kiegészítő ismereteket. Ismerje a közoktatás számára szükséges szakmai ismereteket, és a szakindítást követően is folyamatosan ellenőrizze, hogy a biológiai szakmai tárgyak tematikái feleljenek meg a biológiatanárok által különböző iskolatípusokban oktatott tananyagnak. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a tanárok számára kötelező szakmai anyag ne csak egyszeűen lefedje a közoktatásban előforduló tematikákat. Célunk, hogy a jövő tanárai betekintést nyerjenek a szaktudomány legújabb eredményeibe és tudományos módszereibe, hogy képesek legyenek ennek alapján ismereteiket folyamatosan megújítni, és az új ismereteket mindennapi munkájukban felhasználni. A szakképzésért felelős oktató koordinálja a szakmai tárgyak és a szakmódszertan kapcsolatát. Hatáskörébe tartozik a tanárképzés szakmai kimeneti követelményei meghatározásának koordinálása az érintett oktatók között, a szakmai és szakmódszertani elemek összehangolása a záróvizsgatételek kidolgozásakor.

A szakképzettségért felelős oktató szorosan együttműködik a tanári mesterszakért felelős oktatóval, amely együttműködés eredményeképpen a szaktárgyak oktatásán keresztül is megvalósul:

- a tanulói személyiség fejlesztésére,

- a tanulói csoportok kialakítására, fejlesztésére,

- a pedagógiai folyamat tervezésére,

- a tanulók szakmai tudásának, műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére,

- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására,

- a pedagógiai értékelés alkalmazására,

- a szakmai együttműködés kifejlesztésére

- valamint az önművelés és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására irányuló tanári kompetenciák elsajátítása.

9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Szeged, 2007. ----------------------------------

Prof. Dr. Szabó GáborA Szegedi Tudományegyetem

Rektora

MAB Titkárság 3



10. Az adatlap mellékletei

A szenátus támogató javaslata (a szakképzettségekre is) A tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (A 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklete) Regionális és országos munkaerőigény prognosztizálása.

SZÉKHELYEN KÍVÜLI KÉPZÉSBEN (IS) INDÍTANI KÍVÁNT SZAK ESETÉN EZ(EKE)T A TERVEZETT KÉPZÉS(EKE)T IS MUTASSÁK BE A VI. FEJEZETBEN KÉRTEK SZERINT.

TÁVOKTATÁSBAN (IS) INDÍTANI ÉS VÉLEMÉNYEZTETNI KÍVÁNT SZAKOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ A VII. FEJEZETBEN OLVASHATÓ.

A/II. A szakindítási beadvány indoklása

A képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)1. A tanári mesterszak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési

előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

3. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az összes tervezett tanári mesterszakon (tervezett hallgatói létszám).

Tervezett hallgatói létszámok biológiatanár mesterszakon:

Biológia-X szakos tanár, nappali tagozat: 50 fő

X-biológa szakos tanár, nappali tagozat: 20 fő

Főiskolai végzettséggel rendelkezőknek, nappali kiegészítő: 80 fő

Újabb tanári szak elvégzése: 10 fő

Levelező tagozat: Biológia-X szakos tanár, nappali tagozat: 30 fő

X-biológa szakos tanár, nappali tagozat: 20 fő

Főiskolai végzettséggel rendelkezőknek, levelező kiegészítő: 80 fő

Újabb tanári szak elvégzése: 10 fő

MAB Titkárság 4



6. A tanári mesterszakra való belépés előfeltétele a 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítő modul (BA/Bsc) elvégzése a következő tartalmakkal:A kurzusok témakörei öleljék fel a következő tartalmakat:

a) a hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése kiscsoportos formában,b) a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás

társadalmi, gazdasági szerepe,c) az iskola kultúrtörténete, a gyermekkép és a nevelési eszmények, az

intézményrendszer és az alternatív irányok változásai,d) ember- és gyermekismereti alapozás, e) a tanári pályához szükséges kommunikációs képességek fejlesztése kiscsoportos

keretek között.A kiscsoportos kurzusok teremtsenek alkalmat arra, hogy a hallgató reflektálhasson saját kommunikációs és pedagógiai képességeinek színvonalára, és a kurzus végén az oktató alkothasson képet arról, hogy a hallgató milyen mértékben rendelkezik ezekkel a képességekkel.

MAB Titkárság 5

A t a n á r i m e s t e r s z a k p e d a g ó g i a i – p s z i c h o l ó g i a i e g y s é g e

A/III. A pedagógiai – pszichológiai egység tanterve,

a tantárgyi programok leírása

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

2. Tantárgyi programok

Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása az alábbiak szerint:

A tantárgy megnevezése Kód Kreditszám

A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege Kontaktóraszám

Előfeltételek Az értékelés formája

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai Fejlesztendő kompetenciaterületek A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei Ajánlott irodalom A tantárgy oktatásáért felelős oktató

3. Szakmai gyakorlat megvalósításának feltételei (a 15/2006 sz. OM rend. 4. sz. melléklet 8.4. alapján)

Tételesen sorolják fel az intézmény részét képező gyakorló iskolákat, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő egyéb közoktatási intézményeket (bázisiskolák, partneriskolák stb.), dokumentálják a felsőoktatási intézmény és a gyakorlóhelyek kapcsolatát, mutassák be a gyakorlati képzés intézményi szintű minőségbiztosításának rendszerét.

4. Kompetenciák bemutatása a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet, 4. sz. melléklet 7. pontja alapján:

Mutassák be táblázatos formában, hogy a kilenc kompetencia kialakítását mely tantárgyak és gyakorlatok segítik elő. Az egyes tantárgyak bemutatása keretében a tantárgy tartalmának és tevékenység-formáinak kifejtése előtt sorolják fel, hogy az adott tantárgy milyen kompetencia-elemek megszerzéséhez segíti hozzá a hallgatókat, azaz milyen tudás, nézetek/attitűdök, illetve képességek kialakulását teszi lehetővé.5. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének

intézményi elősegítése, feltételei.

MAB Titkárság 6


A/IV.A pedagógiai – pszichológiai képzés személyi feltételei2

A (tanári mesterszak) szakfelelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős,

zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mester-képzésben

összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

Tantárgyak

A tantárgy oktatóiOktató neve

(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy

felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglal-

kozást tart I / N

Alap- és mester-

képzésben összesen

hány kreditértékű

tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben

/ Mo-on 1.

2.

3.

4.

stb.

2 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T, első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott, stb.) – E , ill. - E(1)

MAB Titkárság 7


A pedagógiai – pszichológiai képzésben oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely

esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében

foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)

tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek

a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum

5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

*****

Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint):

(1) szakfelelős(2) teljes munkaidőben foglalkoztatottak(3) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak

Nyilatkozatok Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a megnevezett oktatóknak a jelzett módon való

foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról, valamint arról, arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben teljes munkaidőben / első helyen foglalkoztatott minősített, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonya nincs.

MAB Titkárság 8


A/V.A pedagógiai – pszichológiai képzés indításának infrastrukturális feltételei

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert pedagógiai tudományos műhely(ek) vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!): tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek oktatástechnológiai ellátottság, szolgáltatás, különös tekintettel az informatikai feltételek

meglétére. könyvtárellátottság: a teljeskörű papíralapú, illetve elektronikus könyvtári szolgáltatás

bemutatása: a beadványban feltétlenül szerepeljen a könyvtár honlapjának címe a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet, e-learning, elektronikus képzésmenedzselés rendszer, stb.)

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források egyéb, szükségesnek ítélt feltételek

MAB Titkárság 9

A t a n á r i m e s t e r s z a k s z a k m a i – d i s z c i p l i n á r i s e g y s é g e

B/I. Adatlap

1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. A képzésért felelős kar megnevezése

Természettudományi Kar

3. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

okleveles biológiatanárteacher of biology

4. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma

5.1. Biológia-X szak esetén:


5.2. X-biológia szak esetén:


5.3. Biológia B nem tanári szakképzettség után megszerzendő biológiatanár szak esetén:


5.4. Főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a biológiatanári mesterfokozat és a korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén:


5.5. Újabb tanári mesterfokozatú szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben:

a./ tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában:


MAB Titkárság 10


b./ egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben:

- egyetemi szintű tanári szakképzettség esetén: 2 félév, összóraszám: 1800, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 600 Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 60, a szakdolgozat: 5 kredit Levelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 180

- főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén:3 félév, összóraszám: 2700, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 900Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 90, a szakdolgozat: 5 kreditLevelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 270

5. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát)

2008. szeptember 1.

6. A szakképzettségért felelős oktató megnevezése és aláírása

--------------------------------

Dr. Tari IrmaEgyetemi docens

SZTE, TTK Növénybiológiai Tanszék

7. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Szeged, 2007. ----------------------------------

Prof. Dr. Szabó GáborA Szegedi Tudományegyetem

Rektora

8. A szakképzettség képzési és kimeneti követelményeit (szakmai KKK) tartalmazó leírás

Megjegyzés: Amennyiben a későbbiek folyamán újabb szakképzettségek indításáról dönt a felsőoktatási intézmény, akkor az alábbi mellékleteket kérjük csatolni:

A szenátus támogató javaslata Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy az újabb szakképzettség a már támogatott

tanárképzési struktúrába illeszkedik

SZÉKHELYEN KÍVÜLI KÉPZÉSBEN (IS) INDÍTANI KÍVÁNT SZAK ESETÉN EZ(EKE)T A TERVEZETT KÉPZÉS(EKE)T IS MUTASSÁK BE A VI. FEJEZETBEN KÉRTEK SZERINT.

TÁVOKTATÁSBAN (IS) INDÍTANI ÉS VÉLEMÉNYEZTETNI KÍVÁNT SZAKOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ A VII. FEJEZETBEN OLVASHATÓ.

MAB Titkárság 11


MAB Titkárság 12


B/II.A szakindítási kérelem indoklása,

a belépés, valamint a továbblépés körülményeiA képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szakképzettségi modul képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

Hazánkban polgári iskolai tanítók majd később középiskolai tanárok képzése a már a 19. század 60-70-es éveitől folyik. A szegedi a tanárképzés története a múlt század 20-as éveiben kezdődik, amikor a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolát az intézmény egyidejű átszervezésével Szegedre telepítik, és bevezetik az ugyancsak Szegedre költöztetett Kolozsvári m. kir. Ferencz József Tudományegyetemmel kooperációban a polgári iskolai tanárképzést. A középiskolai tanárképző intézet munkájában olyan híres tanárok vettek részt, mint Farkas Béla (Állattan), Győrffy István (Növénytan), hogy csak a biológiával foglalkozókat említsük. 1933-ban készül el az a rendelet, amely megszabja az egyetem és a főiskola tanárképzési feladatait, ettől az időszaktól kezdve a főiskola négyéves, három szakcsoportos képzésre tér át. A második világháború után a pedagógusképzés átalakul Magyarországon, 1947-ben többekkel együtt létrejön a Szegedi Pedagógiai Főiskola, amely hároméves, kétszakos képzési formában általános iskolai tanárokat és alsó tagozatos tanítókat képez. Az 1949/50-es tanévtől kezdve a főiskola csak az általános iskolák felső tagozataiban oktató tanárok képzésére specializálódik, a kétszakos tanárok képzése az 1964/65-ös tanévtől négyévesre bővül. A felsőoktatás 1949-es átszervezésével átalakul a Szegedi Tudományegyetem képzése is. A matematikai és természettudományi kar „Természettudományi Kar” néven működik tovább. A Bolognai folyamat kezdetéig, a tanárképzést két szintre bontó, ún. lineáris képzés bevezetéséig, az egyetemek a középiskolák számára ötéves képzésben képeztek tanárokat. Az 1950-es évtől 100 fős létszámú matematika és hasonlóan nagy létszámú egyéb természettudománnyal foglalkozó tanárjelölt évfolyamok jelentek meg az egyetemen. Később ez az elhelyezkedés igényének megfelelően a (Szegedi) József Attila Tudományegyetemen a biológia-X szakos tanárok vonatkozásában a 90-es évek közepéig évi 40-45 főnél stabilizálódott. A 90-es évek közepétől a hallgatói létszámok megemelkedtek. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (később Főiskolai Karon) 90 fő, az SZTE-n különböző szakpárosítással kb. 60 fő biológia szakos tanárt képeztünk évente. A Szegedi Tudományegyetemen a képzés közvetlen előzményének tehát az 5 éves, 300 kredites Biológia-X szakos középiskolai tanárképzés valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon (azóta Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) a négy éves, biológia-X szakos általános iskolai tanárképzés tekinthető. Az európai transzferábilis kreditrendszerben (ECTS) kimeneti követelményként az okleveles biológiatanár szakképzettség elnyeréséhez a Biológia (BSc) alapszak 180 kreditjének megszerzése után, a képzés második ciklusában a 150 kredites mesterszak elvégzése szükséges, amelynek keretében a hallgató megszerzi második szakjának szakmai, szakmódszertani ismereteit is, és a tanárképzés általános szakmai ismereteit. A Biológia B szintre épülő kétszakos tanárképzésnek ki kell elégítenie a 10-18 évesig terjedő korosztály (5-12. osztály) oktatásának igényeit. Ez pedagógiailag és módszertanilag mindenképpen összetettebb feladat, és csak részben jelent folytonosságot a korábbi képzési formákkal. Jelentős különbség, hogy a hallgatók nem szaktárgyi szakdolgozatot írnak. Az 5 kredites szakdolgozat teljes egészében a tanári, szakmódszertani témakörben készül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tanárszakosok jóval kevesebb laboratóriumi, terepi gyakorlaton vesznek részt az új képzésben, mint az osztatlan képzés során.

A József Attila Tudományegyetemen (jelenleg Szegedi Tudományegyetem) a biológus tanszékek kialakulása szervesen kapcsolódik a biológia fejlődéséhez. Míg korábban a tudományterületek szétválása, ma az oktatás integrálódásával együtt a tanszékek integrálódása is jellemző. A korábbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Biológia Tanszéke oktatóinak a bevonása az alap- és mesterképzésbe megtörtént, és megvalósult a Növénytani és a Növényélettani Tanszékek, a Biokémiai és a Molekuláris Biológiai Tanszékek, valamint a Sejtbiológiai és Állatszervezettani és az Összehasonlító Élettani Tanszékek integrációja, ami egyben jó alapot jelent integrált tantárgyi tematikák kidolgozásához.

A Szegedi Tudományegyetem biológus oktatóinak kutatási tevékenysége nemzetközileg és országosan is elismert. Közleményei vezető nemzetközi tudományos lapokban, beleértve a Science-et, a Nature-t, vagy a Neuroscience-t, is megjelennek. Szakmódszertannal foglalkozó kollégáink PhD fokozattal rendelkeznek, komoly tudományos kutatói munkát és aktív publikációs tevékenyéget folytatnak. Mindez megfelelő szakmai alapot biztosít a biológiatanár képzés magasszintű műveléséhez. A Szegedi Tudományegyetemen folyó oktatás

MAB Titkárság 39


színvonalát igazolja, hogy a szegedi biológia szakos hallgatók mindig jelentős számban kerülnek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák díjazottjai közé.

Az oktatás és kutatás lényeges elemét képezi a posztgraduális képzés. A 2001-ben alakult Biológus Doktori Iskola országosan is az egyik legjobbnak bizonyult. A 68 fős alapítói létszámból 43 fő a tudományok doktora, hatan akadémikusok. Alapító belső tagjaink közül 14-en (ebből 3 emeritusz) a tudományok doktora, 7-en a tudományok kandidátusa címmel, 17-en PhD fokozattal rendelkeznek. A 2001. óta felvett 154 PhD hallgató közül 81-en szereztek fokozatot, ezek között körülbelül egy harmad arányban biológiatanár szakos hallgatók is találhatók. Az általunk képzett szakemberek hazánkban is és külföldön is jól használható tudást kapnak útravalóul.

A lineáris képzés bevezetése ugyan teljesen új struktúrát jelent, alaposan át kell dolgozni a tananyagot, tematikákat, de a több mint tíz éve folyó 3+2-es képzés miatt mégsem olyan idegen számunkra a most bevezetésre került Alapszak és a rá épülő (ebben az anyagban részletezett) Mesterszak.

Ha össze kívánjuk vetni a régi képzést a mostani Biológia alapszak és mesterszak tervezetével, a következőket állapíthatjuk meg. Az új képzési struktúra három éves Biológia alapképzési szak szintje magasabb színvonalú a tanárképző főiskolák korábbi 4 éves, kétszakos képzésének biológia szakjánál. Ennek az az oka, hogy a kötelező és kötelezően választandó tárgyak között a modern biológiatudomány olyan tantárgyai is helyet kaptak, mint a molekuláris biológia, mikrobiológia, biotechnológia. Ugyanakkor sikerült megtartani a szervezettanok, rendszertanok élettanok és a szupraindividuális szakterület súlyát is. A B szint értékét emeli, hogy olyan gyakorlati ismeretekkel kapcsolatos tárgyak is beépültek a tananyagba, mint az Európai Uniós ismeretek vagy a Környezetvédelem. A különálló mesterképzés megtöri azonban a tanárképzés szakmai egységét, hiszen M szinten a szakmai tárgyak tematikáit úgy kellett kialakítanunk, hogy más intézményekből és más alapképzési szakokról beérkező hallgatók is megkapják a közoktatás számára szükséges ismereteket, ugyanakkor túllépjünk a B szinten leadott klasszikus tematikákon is. Ezért az itt rendelkezésre álló 18 szakmai kreditet integrált témaköröket átfogó tárgyak között osztottuk el. Ez mélységében kevesebb, mint a korábbi egyetemi képzés 4-5. évében hallgatott szakmai tárgyak anyaga. Előnye viszont az új képzésnek a pedagógiai-pszichológiai ismeretek bővülése. Nem annyira az elméleti ismereteket tekintjük azonban fontosnak ezen a területen, hanem a tanári gyakorlat és a tanári mesterség megtanulására szolgáló idő bővülését, ami rendkívül hatékonyan szolgálja a tanári foglalkozáshoz szükséges szakmódszertani ismeretek és kompetenciák kialakítását.

A képzés magas, és reményeink szerint emelkedő színvonalához a kimagasló számban rendelkezésre álló kvalifikált (minősítéssel rendelkező) oktatókon kívül a 2007. tavaszán átadott új biológiai épület is nagyban hozzá fog járulni.

2. Regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

A Dél-alföldi régió bemutatása, a biológia tanári diploma használhatósági mutatóiA Dél-alföld szellemi arculata több évszázados fejlődés eredményeként alakult ki. A régió a

tudományterületek közül a matematika, a biológia és a biotechnológiai kutatások fellegvárának tekinthető. Számos tudóst, jeles gondolkodót indított útjára, az egyik legismertebb közülük a jeles szegedi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert. A régió szinte valamennyi településén van alapfokú képzést biztosító általános iskola és a városokban középfokú tanintézetek széles választéka alakult ki. Békéscsaba, Csongrád, Hódmezővásárhely, Orosháza, Szeged és Szentes nagy múltra visszatekintő gimnáziumai az ország legjobbjai közé számítanak. Bár a tanárképzés területén országos szinten évek óta túltermelés folyik, nem adhatjuk fel a képzés folytonosságát, és azt a reményt, hogy az ország gazdasági fejlődésével párhuzamosan újból szükségessé válik a közoktatás minőségi fejlesztése (kiscsoportos foglalkozások, szakkörök, speciális képzési igény kielégítése). A tanár- és pedagógusképzés területén Szeged különösen jelentős szerepet tölt be, hiszen az alap- és középfokú oktatás mellett a felsőfokú képzés intézményei is megtalálhatók, így igazi iskolavárosnak tekinthető. A Dél-alföldi nagyvárosok ennek következtében a biológia tanári állások terén telítettebbek, mint a kis települések, vagy az ország többi nagyvárosa. Ennek ellenére sok hallgatónk helyezkedett el ebben a régióban, nagy részük a régión kívül is, ami egyben a biológia tanári diploma jó felhasználhatóságát és nagyfokú mobilitását is mutatja. Ezt a következők is alátámasztják:

1. A diploma lehetővé teszi, hogy hallgatóink biológiatanárként általános iskolákban, gimnáziumokban, szakiskolákban elhelyezkedjenek. Ez azt jelenti, hogy a korábban az SZTE és a JGYTF által képzett tanári létszámigényt kell kielégítenünk. A biológiatanárok biológián kívül taníthatnak más közismereti tantárgyakat (pl. a természetismeret, egészségtan, környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek) is, és egyes szakmai tárgyak (pl. áruismeret, anatómia) oktatásában is részt vállalhatnak. A felsőfokú szakképzés jelentőségének megnövekedése egyben szükségessé teszi a speciális (egészségügyi, élelmiszeripari, mikrobiológiai, biotechnológiai stb.) ismeretekkel rendelkező biológiatanárok képzését, amelyet az új,

MAB Titkárság 40


lineáris képzési forma által nyújtott nagyobb szabadság és a választható tárgyak széles spektruma tesz lehetővé. Erre kiegészítő képzés formájában a korábban végzett, állásban lévő tanárok esetében is szükség van.

2. A végzettek a tanári pályán kívül számos helyen elhelyezkedhetnek átképzés és tanfolyamok nélkül. Ilyenek pl. a kutatóintézetek, laboratóriumok, környezetvédelemmel foglalkozó cégek, valamint az egészségügy számos területe (pl. orvoslátogató).

3. A Kar kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően hallgatóként bekapcsolódhatnak a tanszékeken folyó kutatásokba, az egyetem külföldi partnerintézményeinek segítségével akár nemzetközi projektekben is részt vehetek. Ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy a végzés után folytathassák tanulmányaikat a képzés harmadik szakaszában (PhD megszerzése).

4. A diploma átképzéssel könnyen hasznosítható más szakmákban is.5. A jövőben jelentős regionális és országos képzési igény lesz a főiskolai végzettséggel rendelkező biológia

tanárok kiegészítő képzésére mind nappali, mind levelező formában.

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ által felállított felvételi rangsor adataiA Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyik kiemelkedő területe a biológia, ezért a

magyarországi biológus- és biológiatanár-képzés egyik központjának tekinthető. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ által felállított felvételi rangsorban a hallgatóknak a szakra való bejutási aránya, valamint a minősített (ezen belül a habilitált) oktatók százalékos aránya a többi intézményhez képest első helyen szerepel. A nappali tagozatos hallgatók száma az SZTE Természettudományi Karán a legmagasabb. Igaz, hogy a természettudományi képzésre jelentkezők száma csökkenő tendenciát mutatott 2001. és 2006. között, de a biológia tanár szakot ez a hallgatói létszámcsökkenés kevésbé érintette, mint a többi természettudományi tanár szakot. Az idén pozitívan változott a helyzet, s az elmúlt évek hullámvölgyéhez képest ismét valamivel többen jelentkeztek e területre, így a biológiatanárok létszáma emelkedőben van. Az intézményi segítség, az infrastruktúra, és a légkör első helyet kapott a felmérésekben, és sokan nyilatkoztak úgy, hogy a színvonalas és kiterjedt képzésnek köszönhetően megfelelő mennyiségű és minőségű ismeretekre tettek szert.A képzés minőségi mutatói

A képzés biztosítja a tanári és a szakmai kompetenciák elsajátítását, valamint a kiemelkedő képességű hallgatók előmenetelét. A diploma megszerzéséhez felállított követelményrendszer színvonalas, de nem vár el teljesíthetetlenül magas szintet. A követelményrendszer szükséges feltételként egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsgát jelöl meg. A biológia tanárképzés az utolsó években erősen gyakorlatorientált, készség- és képesség-centrikus. Olyan gyakorlatias módszerekre tanítja meg a leendő tanárokat, mint például a megfigyelés, kísérlet, játék, modellezés, projektmódszer, vita stb. Ezek tudatos, tervszerű alkalmazása jól felkészíti a leendő tanárokat a kompetencia alapú oktatásra. Az egyetem bázisiskolái jó hírnévvel rendelkeznek, s olyan szakvezetők vesznek részt a felkészítésben, akiknek számos országos hírű könyve jelent már meg.

A hazai egyetemeken, főiskolákon, így az SZTE Természettudományi Karán is régóta fogadnak külföldi hallgatókat hosszabb-rövidebb időszakra. Egy tanévben több mint 100 országból érkeznek a tanulni vágyó fiatalok. A képzés fokmérője lehet, hogy hányan választják az egyes intézményeket. A biológia tanári szakon a külföldről érkezett diákok közül legnagyobb számban a vajdasági fiatalok vesznek részt, de tanulnak egyetemünkön Szerbiából, Romániából és Szlovákiából jött fiatalok is. Az intézménynek az anyagiak mellett komoly presztízst jelent a külföldi hallgatók jelenléte, hiszen ez bizonyítja a képzés elfogadottságát a nemzetközi munkaerőpiacon.

3. Előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek:a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakokb) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kredit-

követelmények.

a) feltétel nélkül elfogadott alapszak: Biológia BScb) megadott feltételekkel elfogadott alapszakok:

biomérnöki, élelmiszer- és kertészmérnöki, környezettan szakos, mezőgazdasági mérnöki, valamint gyógyszerésztudományi és orvostudományi osztatlan szakok, vagyis gyógyszerész, általános orvosi és állatorvosi szak 180 kreditje a kritérium ismeretkörökkel kiegészítve.

A kritérium ismeretkörök a következők:

MAB Titkárság 41


Alapszintű matematikai, kémiai és informatikai ismeretek (6 kredit), sejtbiológia (4 kredit), biokémia (4 kredit), növényszervezettan (2 kredit), alapszintű növényélettan (4 kredit), ökológia és/vagy biogeográfia és/vagy természetvédelem (4 kredit), állatszervezettan (4 kredit), összehasonlító élettan (4 kredit), mikrobiológia (4 kredit), genetika (4 kredit), molekuláris biológia (4 kredit).

A kritérium ismeretkörök az alapképzésből hozott ismeretek egyeztetése után az SZTE Biológia BSc hálótervéből vehetők fel, és egyéni tanrenddel pótolhatók. (https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx)

A Biológia mesterképzésre való jelentkezés és bejutás feltételei

A Biológiatanár mesterszakra történő bejutásnál a felsőoktatási törvény 43. § (4) bekezdése, valamint az ehhez kacsolódó 237/2006. (XI. 27.) Korm. Rendelet 35. és 36., valamint a 289/2005. (XII. 22.) Korm. Rendelet 12. §-a alapján járunk el.A mesterszakra történő bejutáshoz pedagógus alkalmassági vizsga és egységes szempontú kompetenciavizsgálat kívánatos, melyre egyeztetett, és nyilvánosan (az egyetemek honlapján) hozzáférhető tematikai lista alapján lehet felkészülni. A „szakmai kompetenciavizsgálaton” elérhető maximális pontszám (100 pont) az alábbiak szerint oszlik meg:

1. hozott pontok 15%- pl. a BSc hat féléve során elért félévi tanulmányi átlag átlaga, szorozva 3-al

(max. 15 pont)

2. szerzett pontok 85%A szerzett pontok az intézmény honlapján nyilvánosságra hozott tematika által felölelt biológiai alapműveltség alapján szerezhetők meg.

Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. A Szegedi Tudományegyetem honlapjáról elérhető a TTKar honlapja, ahol a hallgatók számára valamennyi oktatással kapcsolatos információ, így az eljárásokat és szabályokat tartalmazó Tanulmányi és Vizsgaszabályzat lineáris képzésre kifejlesztett változata is rendelkezésre áll.http://www.sci.u-szeged.hu/SZTE TTK - Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat

A TVSZ 2. sz. melléklete: Szakdolgozat, diplomamunka követelményei A TVSZ 4. sz. melléklete: A zárt védési eljárású szakdolgozatok és diplomamunkák kezeléséről A TVSZ melléklete az átlagszámításhoz. A 2006-2007. tanévtől érvényes TVSZ letölthető PDF formátumban (hatályos: 2006.09.01-től).

A képzés kimeneti követelményei: - a képzés típusától függő, első tanári mesterszak esetén 150 kredit teljesítése- az 5 kredites szakdolgozat és a hozzátartozó portfólió elkészítése- a szakdolgozat védése- A Záróvizsga letétele, amely áll:

- egy szakmai komplex részből- egy szakmódszertani részből

MAB Titkárság 42

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tanulm-_s-vizsgszab.pdf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/atlagszamttk.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tvsz-4mell25_2005_2006.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tvsz-2mell59_2001_2002.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/

https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx


4. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

a) Neveléstudományi Doktori Iskola2001-től egyetemünk Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában is folytathatják a biológia tanár szakos hallgatók és a gyakorló biológiatanárok posztgraduális tanulmányaikat, továbbképzésüket. Jelenleg 44 hallgatója van az iskolának az 13. évfolyamon. A JATE-en 1993-ban indult, „A kognitív kompetencia fejlődése” doktori program által kialakított hagyományokat folytató doktori iskola 7 fő oktatási és kutatási programban kínál lehetőséget a PhD fokozat megszerzésére. A képzési programokat átmetsző, sokoldalú kooperációra lehetőséget kínáló közös projekteket is indítanak. Az általános pedagógiai és pszichológiai kutatások mellett számtalan tantárgy-pedagógiai jellegű, az iskolai munkához szorosan kapcsolódó kutatások végzésére is lehetőség van. A doktori iskola törzstagjai egyetemünk három karának (BTK, ÁOK, TTK) tapasztalt, a témavezetésben nagy gyakorlattal rendelkező vezető oktatói.

A Neveléstudományi Doktori Iskola fő programjai részletesebben:1. Oktatáselmélet

- A képességek fejlődése- Az iskolában elsajátított tudás szerveződése, minőségének jellemzése (Az induktív és az analógiás

gondolkodás szerepe az egyes tantárgyak tanulásában. Analógiák és izomorf problémák, az analógiák szerepe a tudás többszörös reprezentációjában)

- A képességek iskolai fejlesztése (Tartalomba ágyazott képességfejlesztés a biológia tantárgyban. Hátrányos helyzetű tanulók képességeinek fejlesztése)

- Az elsajátított tudás minőségét és a tanuláshoz való viszonyt javító módszerek)2. Pedagógiai értékelés

- Klasszikus és modern tesztelméletek és pedagógiai alkalmazásaik- Feladat- és tesztrendszerek fejlesztésének és alkalmazásának problémái- A diagnosztikus pedagógiai értékelés és az iskolai munka innovációja- A hozzáadott érték értelmezése és meghatározásának lehetőségei az oktatásban- A vizsgák, a vizsgáztatás elmélete és gyakorlata- Rendszerszintű vizsgálatok: a nemzetközi és hazai mérések és az oktatás fejlesztése

3. Neveléstörténet- A tanárképzés és a pedagógia-pszichológia oktatásának története a kolozsvári-szegedi egyetemen- A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete 1948-ig- A magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek gyermekszemlélete a 1920. században

4. Az oktatás és a nevelés pszichológiai kérdései- Az affektív fejlődés pszichológiai kérdései, a morális fejlődés vizsgálata- A családi nevelés és szocializáció- Az iskolai tanulás és az iskolai élet pszichológiai kérdései- A kultúra és szocializáció a gyermek felnevelkedésének kulturális-antropológiai feltételei

5. A tanulás és az oktatás kognitív idegtudományi alapjai- A gyermekek vizuális képességeinek fejlődése- A tanulás és figyelem pszichofiziológiai és elektrofiziológiai analízise gyermekkorban

6. Egészségnevelés- A kultúra és egészség- Egészségvédő, protektív tényezők- Az iskola mint az egészségnevelés és fejlesztés színtere- Az egészségnevelés és egészségfejlesztés hatékonyságának mérése

7. Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban- Korszerű pedagógiai paradigmák informatikai megjelenésével vizsgálja a fiatal és a felnőtt tanulók

gondolkodási és tanulási képességeit, stratégiáit számítógéppel segített tanítás és tanulás- Közoktatás és felsőoktatás szereplői és az IKT viszonya- Speciális igényű tanulók és az IKT kultúra kérdései.

Egyetemünk Biológus és Neveléstudományi Doktori Iskolája által felkínált programok lehetőséget adnak olyan kutató tanárok képzésére, akik képesek megtanítani a tudományos kutatás metodikáját diákjaiknak, képesek lelkes tanítványaik kutatómunkájának irányítására, segítésére, illetve mindennapi iskolai munkájuk eredményesebbé tételére tudatosan tudják alkalmazni a pedagógiai kutatások módszereit.

A biológiatanítás megújításának, reformjának egyik útja lehet a gyakorló biológiatanárok továbbképzése, a PhD fokozat megszerzési lehetőségének felkínálása számukra is.

MAB Titkárság 43


b) Biológus Doktori IskolaSzívügyünknek tekintjük, hogy a bolognai rendszer alapelvéből származó átjárhatóság a tanárszak és a szakmai területi doktori képzés között is megmaradjon. Továbbra is örömmel irányítjuk legjobb tanárszakos hallgatóinkat a diákköri munka felé. A Biológus Doktori Iskolába való bejutás feltétele az eredményes diákköri munka, és a diákköri konferencián való sikeres részvétel. A sikeres diákköri dolgozat elkészítéséhez a hallgató a 150 kredit 10%-át jelentő, államilag finanszírozott 15 többletkredit felhasználásával elméleti tárgyakat választhat, amelyeket a szabadon választható tárgyak között soroltunk fel.

5. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása, valamint a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésnek, és a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A tanári pálya iránt fokozottan érdeklődő biológia tanár szakos hallgatóknak tantárgy-pedagógiai témákban való elmélyülésre, kutatásra is lehetőségük van. Részt vehetnek az oktatók által felkínált speciális tanárképzős kurzusokon. Számtalan témában végezhetnek szaktárgyuk tanításával kapcsolatos diákköri és szakdolgozati munkát, bekapcsolódhatnak az oktatók kutatási projektjeibe. Eredményeiket bemutathatják konferenciákon, illetve publikálhatják módszertani és pedagógiai folyóiratokban. A poszterkészítés és a power-point-os bemutató, valamint az absztrakt-, a tanulmány- és tankönyvírás követelményeit, technikáit is elsajátíthatják.

A szakmódszertani gyakorlati foglalkozásokon nagyon sok szereplésre, hallgatói tevékenységre nyílik lehetőség, így megismerhetjük tanítványainkat, és egyénre szabottan segíthetjük tanárrá válásuk folyamatát, tanári kompetenciáik fejlesztését.

Az egyetem gyakorló- és bázisiskolái szívesen fogadják a lelkes hallgatókat, és lehetőséget adnak plusz iskolai feladatok (pl. szakköri foglalkozás vezetése, korrepetálás, versenyre való felkészítés, vetélkedő szervezése, szemléltető eszköz készítése, rendhagyó tanóra tartása) elvégzésére.

A vállalkozó hallgatók a tanulás iskolán kívüli helyszínein (pl. az egyetem füvészkertje, a Szegedi Vadas Park, a Somogyi Könyvtár ifjúsági részlege, a Móra Ferenc Múzeum) gyakorolhatják a nem formális oktatási módszerek alkalmazását, miközben megismerkedhetnek ezen intézményeknek az ismeretek bővítésében és a nevelésben betöltött fontos szerepével.

A Biológus Doktori iskolába való bejutás és a tehetséggondozás garanciáját az jelenti, hogy a diákkörös hallgatók témavezetői, a témákat meghirdető oktatók szakterületük legjobb szakemberei. Évek óta megfigyelhető, hogy a tanszékek, intézetek „vadásznak” a legjobb hallgatókra, és azok szakmai fejlődése olyan oktatókra van bízva, akik ténylegesen segítik fejlődésüket, hatékonyan vezetik be őket nemcsak a kutatás műhelymunkájába, de a tudományos életbe is. Ezt nagyon jól lehet látni abból, hogy pl. évről évre egyre több egyetemi hallgató (még nem PhD-s!) jelenik meg konferenciákon, ill. kér és kap támogatást konferencia részvételhez. Ezek a fiatalok a legtöbb esetben nagyon jó előadásokat tartanak, esetleg posztereiknél kiválóan magyarázzák eredményeiket, jól érvelnek.

6. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett szakképzésben. A tervezett hallgatói létszám.

A Természettudományi Karnak 515 dolgozójából a docensek száma 103, az egyetemi tanárok száma 51. Karunk minden professzora rendelkezik a „tudomány doktora” (DSc) fokozattal és közülük kilencen az MTA (rendes vagy levelező) tagjai. A Kar erősségei a jelentős oktatási-kutatási hagyomány, a széles spektrumú természettudományos oktatás, a nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos teljesítmény, mely kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel párosul. A következő évek stratégiai iránya olyan, amely fenntartja ezen erősségeket, és a TTK magas színvonalú, minőségileg garantált oktatást, nemzetközileg elismert kutatást nyújtó egységként jelenik meg, ahol a hallgatók az EU piacán is sikerrel tudják diplomájukat használni. Jelenleg a karon mintegy 4000 hallgató graduális és 200 hallgató posztgraduális képzésben vesz részt, 32 szakon és több mint 50 szakirányon. A következő időszak egyik legfontosabb kari feladata az MSc szakokkal kapcsolatos tananyag-fejlesztési munkák elvégzése.

A Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt évben 260 I. éves hallgató kezdte meg a Biológia alapszakot. A Juhász Gyula Pedagógusképző Karral (JGYPK) közösen végezzük az alapszakon a képzést. Könnyen belátható,

MAB Titkárság 44


hogy a most rendelkezésre álló oktatói kar és az infrastruktúra, amely most is magas színvonalon biztosítja az évente 260-280 főnyi biológiai tanulmányait megkezdő I. éves képzését, majd a valamennyi képzési formában összesen 160-as létszámú Biológiatanár mesterszakosokét is. Már a majd kétszemeszternyi tapasztalat alapján tudjuk azt mondani, hogy a Biológia alapszakon színvonalas képzést tudunk biztosítani a 260-280 fő/év induló létszámmal. Ezt a létszámot és a hozzákapcsolódó mesterképzést a továbbiakban is meg kívánjuk őrizni. Ennek a hallgatói létszámnak a képzését 9 TTK-s biológus tanszék (kb. 58 fős oktatói létszámmal) és egy Főiskolai Biológia Tanszék (10 fős oktatói létszámmal) látja el. Az egyetemi tanszékek jelenleg még a következők: Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék, Biotechnológiai Tanszék, Embertani Tanszék, Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék, melyhez szervezetileg a Szakmódszertani Csoport is tartozik, Genetikai Tanszék, Mikrobiológiai Tanszék, Növénybiológiai Tanszék, Ökológiai Tanszék, és a Sejtbiológiai és Molekuláris Medicina Tanszék. A 10 tanszék 58 fős oktatói karából 12 (+3 emeritusz) professzor a tudomány doktora (MTA doktora), 11 fő a tudomány kandidátusa, a fiatalabbak, összesen 24 fő, PhD fokozattal rendelkeznek. A Pedagógusképző Kar Biológia Tanszékén 3 PhD fokozattal rendelkező oktató tevékenykedik. Részletesebb statisztikát lásd a táblázatokban!

Infrastruktúra tekintetében a korszerű képzés feltételei kubatúra és műszerek vonatkozásában is biztosítottak. Komoly fejlődést jelent kapacitás és színvonal tekintetében is az új Biológiai épület melyet 2007. májusában adtak át (az infrastruktúrális feltételek részletezése a B/V./2. pontban történik).

7. A második tanári szakképzettséget megalapozó (BA/BSc szintű) 50 kredites szakdiszciplináris modul bemutatása (amennyiben van ilyen az intézményben).

X-biológia szakos tanári felkészítő szakirányTÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktató

Állatrendszertan 4 0 2 BA 6 Dr. Györffy György

Állatszervezettan 4 0 2 BA 6 Dr. Fekete ÉvaBiokémia 4 0 2 BA 6 Dr. Lehoczki

EndrénéÖkológia 6 0 0 BT 6 Dr. Gallé LászlóNövényélettan 4 0 2 BT 6 Dr. Erdei LászlóNövényrendszertan 4 0 2 BA 6 Dr. Bagi IstvánNövényszervezettan 2 0 2 BA 4 Dr. Mihalik

ErzsébetÖsszehasonlító élettan 4 0 2 BT 6 Dr. Toldi JózsefSejtbiológia 4 0 0 BA 4 Dr. Gulya KárolyÖsszesen: 36 0 14 50

MAB Titkárság 45


B/III. A szakmai diszciplináris egység tanterve és

a tantárgyi programok leírásaA képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

I. Biológia-X szakos tanár: Szakmai tárgyak: teljesítendő 30 kredita) Kötelező szakmai tárgyak: választandó 18 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóAz állatok felépítése és működése ea. MScTB 4 0 0 TB 4 Dr. Farkas TamásAz ember és egészségtana ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Molnár ErikaÉlőhelyek és életközösségek ökológiája ea. MScTB

2 0 0 TB 2 Dr. Molnár Nóra

Ökológia terepgyakorlat tanároknak MScT 0 1 hét 0 TB 1 Dr. Molnár NóraGenetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Pénzes ZsoltMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése ea. MScTB

2 0 0 TB 2 Dr. Boros Imre

Mikroorganizmusok és jelentőségük ea. MScTB

2 0 0 TB 2 Dr. Kucsera Judit

Növénybiológia ea. MScTB 3 0 0 TB 3 Dr. Tari IrmaÖsszesen 17 1 hét 0 18

b.) Kötelező biológiai szakmódszertani tárgyak: választandó 10 kredit TÁRGY ea. gy. lab. jel. Kr. felelős oktatóA biológia tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 1. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéIskolai szakmai gyakorlat MScTSZ 0 3 0 TSZ 3 Szakvezető tanárÖsszesen: 4 4 2 10

c) Választható szakmai tárgyak: választandó 2 kredit (a részletes listából példák)

TÁRGY ea. gy. lab. jel. Kr. felelős oktatóA gerinces idegrendszer ontogenezise MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szente MagdolnaA szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban ea.MScD

2 0 0 D 3 Dr. Fekete Éva

Állatökológia ea.MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóFejlődésgenetika ea. MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterBiotechnológia ea. MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélFotoszintézis ea. MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreGénműködés szabályozás ea. MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros ImreKözponti idegrendszeri folyamatok ea. MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefMikrobiológia ea. MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi CsabaMolekuláris neurobiológia ea. MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyNeurofiziológia alapjai ea. MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNövényi stresszfiziológia ea.MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóÖsszesen választandó: 2

MAB Titkárság 46


d) X-szak szakmai tárgyak: teljesítendő 50 kredit

e) Kötelező mester szintű pedagógiai-pszichológiai tárgyak: 40 kredit

Tantárgy KreditértékElmélet Gyakorlat Összesen

A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai 4 2 6A nevelés célja, feladatai és módszerei 4 2 6A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei 4 2 6Tantervfejlesztés és pedagógiai értékelés 2 2 4Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények 2 0 2Az iskolarendszer fejlődése és szabályozása 4 0 4A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése 2 2 4Szabadon választható 0 3 3Szakdolgozat 0 5 5

Összesen 22 18 40

f) Kötelező közoktatási vagy felnőttképző intézményben eltöltött gyakorlat: 30 kredit

MAB Titkárság 47


II. X-Biológia szakos tanár: Szakmai tárgyak: teljesítendő 50 kredita) Kötelező szakmai alapozó tárgyak: választandó 20 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. Kr. felelős oktatóBiogeográfia ea. BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Körmöczi LászlóBiotechnológia ea. BTA 4 0 0 TA 5 Dr. Kovács KornélEtológia ea. BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Pénzes ZsoltGenetika ea. BTA 4 0 0 TA 5 Dr. Maróy PéterHumánbiológia BTA 2 2 0 TA 4 Dr. Marcsik AntóniaKörnyezetvédelem BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Gálfi MártaÖsszesen 16 2 0 20

b) Kötelező szakmai tárgyak: választandó 18 kredit








c) Kötelező biológiai szakmódszertani tárgyak: választandó 10 kredit TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA biológia tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 1. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéIskolai szakmai gyakorlat MScTSZ 0 3 0 TSZ 3 Szakvezető tanárÖsszesen: 4 4 2 10

d) Választható szakmai tárgyak: választandó 2 kredit (a részletes listából példák)

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA gerinces idegrendszer ontogenezise MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szente MagdolnaA szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban MScD


Állatökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélFejlődésgenetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterFotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreGénműködés szabályozás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros ImreKözponti idegrendszeri folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi Csaba

MAB Titkárság 48


Molekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyNeurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóÖsszesen választandó: 2

d) X-szak szakmai tárgyak: teljesítendő 30 kredit

e) Kötelező mester szintű pedagógiai-pszichológiai tárgyak: 40 kredit



Összesen 22 18 40


MAB Titkárság 49


III. Biológiatanár nem tanári, azaz Biológus MSc szakképzettséget követően: teljesítendő 90 kredit

Biológiai szakmai tárgyak: 30 kredita) Kötelező szakmai tárgyak: 18 kredit








b) Választható szakmai tárgyak: választandó 2 kredit (a részletes listából példák)



Állatökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélFejlődésgenetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterFotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreGénműködés szabályozás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros ImreKözponti idegrendszeri folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi CsabaMolekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyNeurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóÖsszesen választandó: 2

c) Kötelező biológiai szakmódszertani tárgyak: választandó 10 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA biológia tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 1. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéIskolai szakmai gyakorlat MScTSZ 0 3 0 TSZ 3 Szakvezető tanárÖsszesen: 4 4 2 10

d) Kötelező mester szintű pedagógiai-pszichológiai tárgyak: 40 kredit


A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai 4 2 6A nevelés célja, feladatai és módszerei 4 2 6

MAB Titkárság 50


A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei 4 2 6Tantervfejlesztés és pedagógiai értékelés 2 2 4Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények 2 0 2Az iskolarendszer fejlődése és szabályozása 4 0 4A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése 2 2 4Szabadon választható 0 3 3Szakdolgozat 0 5 5

Összesen 22 18 40

d) Kötelező közoktatási vagy felnőttképző intézményben eltöltött gyakorlat: 20 kredit

MAB Titkárság 51


IV. Főiskolai tanári szakképzettség birtokában tanári mesterfokozat és a korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése: 90 kredit

Biológiai szakmai tárgyak: 30 kreditX szak szakmai tárgyak: 30 kreditBiológia szakmai tárgyak: 30 kredita) Kötelező szakmai tárgyak: választandó 18 kredit



Ökológia terepgyakorlat tanároknak MScT 0 1 hét 0 TB 1 Dr. Körmöczi LászlóGenetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Pénzes ZsoltMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése ea. MScTB





d) Választható szakmai tárgyak: választandó 2 kredit (a részletes listából példák)



Állatökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóFejlődésgenetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterFotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreGénműködés szabályozás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros ImreKözponti idegrendszeri folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi CsabaMolekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyNeurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóÖsszesen választandó: 2


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA biológia tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 1. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéA biológia tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 Dr. Nagy LászlónéIskolai szakmai gyakorlat, ha nem tanít foglalkozásszerűen MScTSZ

0 3 0 TSZ 3 Szakvezető tanár

Szabadon választható szakmódszertani tárgy (illetve ebből 6 kredit tanárként dolgozó hallgatók esetén)

3 0 0 TSZ 3 Felelős oktató

Összesen: 4 4 2 10

MAB Titkárság 52


Második szak, szakmai tárgyak: 30 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA 2. szakmai tárgy tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Felelős oktatóA 2. szakmai tárgy tanítása 1. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Felelős oktatóA 2. szakmai tárgy tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 Felelős oktatóA 2. szakmai tárgy tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 Felelős oktatóA 2. szakmai tárgy tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 Felelős oktatóHa még nem tanított: Iskolai szakmai gyakorlat MScTSZ

0 3 0 TSZ 3 Szakvezető tanár

Szabadon választható szakmódszertani tárgy (illetve ebből 6 kredit tanárként dolgozó hallgatók esetén)

3 0 0 TSZ 3 Felelős oktató

Összesen: 4 4 2 10

d) Kötelező mester szintű pedagógiai-pszichológiai tárgyak: választandó 10 kredit



Összesen 22 18 40

d) Kötelező közoktatási vagy felnőttképző intézményben eltöltött gyakorlat: 20 kredit

MAB Titkárság 53


V. Újabb tanári szak megszerzésére irányuló képzés

A.) tanár szakon szerzett mesterfokozat birtokában: 60 kredit

Szakmai tárgyak: választandó 30 kredit(+ 10 szakmódszertan)A tárgyak kiválasztása a hallgató eredeti végzettségének megfelelően a szakfelelős segítségével történjen.a) Szakmai alapozó tárgyak:

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóÁllatismeret terepgyakorlat 0 1 hét 0 BA 1 Dr. Györffy GyörgyÁllatrendszertan 4 0 0 BA 4 Dr. Györffy GyörgyÁllatszervezettan 4 0 0 BA 4 Dr. Fekete ÉvaBiokémia 4 0 0 BA 4 Dr. Lehoczki

EndrénéÖkológia 6 0 0 BT 6 Dr. Gallé LászlóNövényélettan 4 0 0 BT 4 Dr. Erdei LászlóNövényismeret terepgyakorlat 0 1 hét 0 BA 1 Dr. Mihalik ErzsébetNövényrendszertan 4 0 0 BA 4 Dr. Bagi IstvánNövényszervezettan 2 0 0 BA 2 Dr. Mihalik ErzsébetÖsszehasonlító élettan 4 0 0 BT 4 Dr. Toldi JózsefSejtbiológia 4 0 0 BA 4 Dr. Gulya KárolyÖsszesen: 36 2 0 38

b) Szakmai törzsanyag:

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóAz ember és egészségtana ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Molnár ErikaEtológia ea. BT 2 0 0 BT 2 Dr. Pénzes ZsoltGenetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Pénzes ZsoltMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése ea. MScTB




Összesen 10 0 0 10



d) Kötelező mester szintű pedagógiai-pszichológiai tárgyak: választandó 0 kredit

e) Kötelező közoktatási vagy felnőttképző intézményben eltöltött gyakorlat: 20 kredit

MAB Titkárság 54


B.) Egyetemi szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben: 60 kredit

Szakmai tárgyak: választandó 30 kredit(+ 10 szakmódszertan)A tárgyak kiválasztása a hallgató eredeti végzettségének megfelelően a szakfelelős segítségével történjen.a) Szakmai alapozó tárgyak:



b) Szakmai törzsanyag:

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóAz ember és egészségtana ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Molnár ErikaEtológia ea. BT 2 0 0 BT 2 Dr. Pénzes ZsoltGenetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Pénzes ZsoltMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése ea. MScTB




Összesen 10 0 0 10




Állatökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóFejlődésgenetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterFotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreGénműködés szabályozás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros ImreKözponti idegrendszeri folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi CsabaMolekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyNeurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóÖsszesen választandó: 2

MAB Titkárság 55


d) Kötelező biológiai szakmódszertani tárgyak: választandó 10 kredit


e) Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak: választandó 10 kredit



Összesen 22 18 40


MAB Titkárság 56


B.) Főiskolai szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben: 90 kredit

Szakmai tárgyak: választandó 50 kredit (+ 10 szakmódszertan)A tárgyak kiválasztása a hallgató eredeti végzettségének megfelelően a szakfelelős segítségével történjen.a) Szakmai alapozó tárgyak:



b) Szakmai törzstárgyak

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóBiogeográfia ea. BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Körmöczi LászlóBiotechnológia ea. BTA 4 0 0 TA 5 Dr. Kovács KornélEtológia ea. BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Pénzes ZsoltGenetika ea. BTA 4 0 0 TA 5 Dr. Maróy PéterHumánbiológia BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Marcsik AntóniaKörnyezetvédelem BTA 2 0 0 TA 2 Dr. Gálfi MártaAz ember és egészségtana ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Molnár ErikaÉlőhelyek és életközösségek ökológiája ea. MScTB


Ökológia terepgyakorlat tanároknak gy. MScTB


Genetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 Dr. Pénzes ZsoltMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése ea. MScTB




Összesen 30 1 0 29




Állatökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóFejlődésgenetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterFotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreGénműködés szabályozás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros Imre

MAB Titkárság 57


Központi idegrendszeri folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi CsabaMolekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyNeurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóÖsszesen választandó: 2

d) Kötelező biológiai szakmódszertani tárgyak: választandó 10 kredit


e) Pedagógiai-Pszichológiai tárgyak: választandó 10 kredit



Összesen 22 18 40


MAB Titkárság 58


Mintatantervek: Biológia-X szakos tanár

Biológiatanár MSc mintatanterve, kreditpontokkal, óratervvel, vizsgákkalJelmagyarázat: K: kollokvium; GY: gyakorlati jegy; ea.: előadás; gy.: gyakorlat vagy szeminárium; lab.: laboratóriumi gyakorlat

TÁRGY óra óra óra Óra-szám

kredit

ea. gy. lab. jel. kr. K, GY1. FélévAz állatok felépítése és működése ea. MScTB 4 0 0 TB 4 KGenetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 KMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése MScTB

2 0 0 TB 2 K

Növénybiológia MScTB 3 0 0 TB 3 KA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai ea. 4 0 0 TPP 4 KA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai gy. 0 2 0 TPP 2 GYA nevelés célja, feladatai, módszerei ea. 4 0 0 TPP 4 KA nevelés célja, feladatai, módszerei ea. 0 2 0 TPP 2 GYMásodik tárgy 2 0 0 2 KMásodik tárgy 0 0 2 2 GYMásodik tárgy 3 0 0 3 KÖsszesen: 24 4 2 30 8 K, 3 GY

2. FélévÉlőhelyek és életközösségek ökológiája ea. MScT

2 0 0 TB 2 K

Ökológia terepgyakorlat tanároknak MScTB 0 1 hét 0 TB 1 GYMikroorganizmusok és jelentőségük ea. MScTB 2 0 0 TB 2 KA biológia tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KA biológia tanítása 1. gy MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYA tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei ea.

0 0 TPP 4 K

A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei gy.

0 2 0 TPP 2 GY

Második tárgy 2 0 0 2 KMásodik tárgy 0 0 2 2 GYMásodik tárgy 2 0 0 2 KMásodik tárgy 0 0 2 2 GYMásodik tárgy 4 0 0 4 KMásodik tárgy 0 0 4 4 GYÖsszesen: 18 3 9 30 7 K, 6 GY

3. FélévAz ember és egészségtana ea. MScTB 2 0 0 TB 2 KA biológia tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KA biológia tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYA biológia tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 GYIskolai szakmai gyakorlat, biológia MScTSZ

0 3 0 TSZ 3 GY

Tantervfejlesztés és pegagógiai értékelés ea. 2 0 0 TPP 2 KTantervfejlesztés és pegagógiai értékelés gy. 0 2 0 TPP 2 GYA tanári szerep, a tanári munka fejlesztése ea. 2 0 0 TPP 2 KA tanári szerep, a tanári munka fejlesztése gy. 0 2 0 TPP 2 GYMásodik tárgy 0 0 2 2 GYMásodik tárgy 4 0 0 4 KMásodik tárgy 0 0 4 4 GYA második tárgy tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KA második tárgy tanítása 1. gy MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYÖsszesen: 14 8 8 30 6 K, 8 GY

MAB Titkárság 59


4. FélévEgyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények ea. 2 0 0 TPP 2 KAz iskolarendszer fejlődése és szabályozása ea. 4 0 0 TPP 4 KMásodik tárgy 2 0 0 2 KMásodik tárgy 0 0 3 3 GYA második tárgy tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KA második tárgy tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYA második tárgy tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 GYIskolai szakmai gyakorlat, második tárgy MScTSZ

0 3 0 TSZ 3 GY

Szabadon választható biológiai tárgy ea. 2 0 0 TB 2 KSzabadon választható tárgy, 2. szak ea.. 2 0 0 2 KSzabadon választható ped-pszich. tárgy ea. 0 3 0 TPP 2 GYSzakdolgozat 0 5 0 TPP 5 GYÖsszesen: 14 12 4 30 6 K, 6 GY

Mintatantervek: X-Biológia szakos tanár

Biológiatanár MSc mintatanterve, kreditpontokkal, óratervvel, vizsgákkalJelmagyarázat: K: kollokvium; GY: gyakorlati jegy; ea.: előadás; gy.: gyakorlat vagy szeminárium; lab.: laboratóriumi gyakorlat

TÁRGY óra óra óra Óra-szám

kredit

ea. gy. lab. jel. kr. K, GY1. FélévElső tárgy 4 0 0 TB 4 KElső tárgy 0 0 2 TB 2 GYElső tárgy 2 0 0 TB 2 KElső tárgy 0 0 3 TB 3 GYA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai ea. 4 0 0 TPP 4 KA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai gy. 0 2 0 TPP 2 GYA nevelés célja, feladatai, módszerei ea. 4 0 0 TPP 4 KA nevelés célja, feladatai, módszerei ea. 0 2 0 TPP 2 GYAz állatok felépítése és működése ea. MScTB 4 0 0 TB 4 KNövénybiológia MScTB 3 0 0 3 KÖsszesen: 21 4 5 30 6 K, 4 GY

2. FélévElső tárgy 2 0 0 TB 2 KElső tárgy 0 2 0 TB 2 GYGenetika ea. BTA 4 0 0 BTA 5 KBiogeográfia ea. BTA 2 0 0 BTA 2 KÉlőhelyek és életközösségek ökológiája ea. MScT

2 0 0 TB 2 K

Ökológia terepgyakorlat tanároknak MScTB 0 1 hét 0 TB 1 GYMikroorganizmusok és jelentőségük ea. MScTB 2 0 0 TB 2 KA biológia tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KA biológia tanítása 1. gy MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYA tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei ea.

4 0 0 TPP 4 K

A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei gy.

0 2 0 TPP 2 GY

Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények ea. 2 0 0 TPP 2 KAz iskolarendszer fejlődése és szabályozása ea. 4 0 0 TPP 4 KÖsszesen: 24 5 1 31 8 K, 4 GY

MAB Titkárság 60


3. FélévElső tárgy 3 0 0 2 KAz első tárgy tanítása 1. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KAz első tárgy tanítása 1. gy MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYBiotechnológia ea. 1. BTA 2 0 0 BTA 2 KMakromolekuláris rendszerek szerveződése és működése MScTB

2 0 0 TB 2 K

Humánbiológia ea. BTA 2 0 0 BTA 2 KHumánbiológia gy. BTA 0 2 0 BTA 2 GYAz ember és egészségtana ea. MScTB 2 0 0 TB 2 KKörnyezetvédelem ea. BTA 2 0 0 BTA 2 KGenetika és evolúcióbiológia ea. MScTB 2 0 0 TB 2 KA biológia tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KA biológia tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYA biológia tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 GYIskolai szakmai gyakorlat, biológia MScTSZ

0 3 0 TSZ 3 GY

Pedagógia-Pszichológia szabadon választott gy.

0 3 0 3 GY

Összesen: 19 9 2 30 9 K, 6 GY

4. FélévBiotechnológia ea. 2. BTA 2 0 0 BTA 3 KEtológia ea. BTA 2 0 0 BTA 2 KTantervfejlesztés és pegagógiai értékelés ea. 2 0 0 TPP 2 KTantervfejlesztés és pegagógiai értékelés gy. 0 2 0 TPP 2 GYA tanári szerep, a tanári munka fejlesztése ea. 2 0 0 TPP 2 KA tanári szerep, a tanári munka fejlesztése gy. 0 2 0 TPP 2 GYAz első tárgy tanítása 2. ea. MScTSZ 2 0 0 TSZ 2 KAz első tárgy tanítása 2. gyak. MScTSZ 0 0 1 TSZ 1 GYAz első tárgy tanítása 3. szem. MScTSZ 0 1 0 TSZ 1 GYIskolai szakmai gyakorlat, első tárgy MScTSZ

0 3 0 TSZ 3 GY

Szabadon választott 1. tárgy ea. 2 0 0 2 KSzabadon választott biológia ea. 2 0 0 TB 2 KSzakdolgozat 0 5 0 TPP 5 GYÖsszesen: 14 13 1 29 7 K, 6 GY

MAB Titkárság 61


2. Tantárgyi programok Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. A szakindítási beadványok részletesen térjenek ki a mesterszintű tanárképzés keretei között megszerezhető első és (amennyiben ilyen van) második tanári szakképzettséghez vezető szakterületi - szakdiszciplináris kurzusok leírására is. A szakmódszertani-tantárgypedagógiai kurzusok részaránya fejezze ki e tanulmányok jelentőségét a tanári pályára való felkészítés-felkészülés folyamatában. A tanári mesterszak szakterületi modulja(i) tartalmainak kialakításakor és az alkalmazott módszerek megválasztásakor a közoktatás igényeit kell figyelembe venni.

Kötelező tárgyak:

a./ Biológia szakmódszertan

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A biológia tanítása 1.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológiai Szakmódszertani CsoportFELELŐS OKTATÓ Dr. Nagy Lászlóné dr. Antal Erzsébet, Vámosiné dr.

Hegyi AndreaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK pedagógia-pszichológia 10 kreditHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A biológiatanítás módszertanának tárgya, feladatai és kapcsolata a rokon tudományokkal. A biológiatanítás rövid történeti áttekintése, a biológiatudomány és a neveléstudomány eredményeinek hatása a biológia tanítására. A neveléstörténeti, iskolatörténeti, tanítástörténeti kutatások módszerei és alkalmazásuk a biológiatanítás kutatásában. A tanítási-tanulási folyamat értelmezése. A tantervi szabályozás és a vizsgarendszer, mint a közoktatás tartalmi szabályozásának elemei. A tantervi szabályozás szintjei és ezek viszonya. A helyi tanterv és az iskolák autonómiája, a tanár szabadsága. A helyi tanterv készítésének menete. Az iskolai biológiatanítás felépülése, szerkezete, céljai, feladatai, tartalma, feltételei. A biológia tantárgy feldolgozásának folyamata, a tervezés szintjei. A központi tantervek szerepe a biológia tantárgyi tantervek, programok elkészítésében. A tanmenet és a tematikus tervezés. Óraterv, óravázlat, az óraelemzés szempontjai, technikái. A táblavázlat, a rajzolás módszerei. A tanítási egységek (biológiaórák) szerkezete, belső formája, óratípusok. A tanítási egységek (biológiaórák) külső formája. Oktatási stratégia, módszer, eljárás, eszköz, szervezési mód fogalmának értelmezése. Az oktatási módszerek csoportosítása, a módszerekvivalencia és a módszertani szabadság kérdése. A módszerek kiválasztásának kritériumai. Az ismeretek szóbeli közvetítésének módszerei: előadás, közlés, leírás, elbeszélés, magyarázat, megbeszélés, vita. Az érzéki észlelés módszerei: a megfigyelés és a kísérlet (tanári demonstráció, tanári bemutatás-tanulói tevékenység, tanulókísérlet). A kutató, felfedező módszer alkalmazása a biológia tanításában. A szemléltetés a biológia tantárgy oktatásában. A szemléltetés jelentősége, beépítése a tanítási óra menetébe. A szemléltetés formái, eszközei. Számítógép az oktatásban. Számítógéppel segített tanulás. Internetes, webalapú tanulás, távoktatás, E-learning. A multimédia alkalmazási lehetőségei a biológia tanulásában-tanításában. A játék mint módszer a biológia tanításában. A játéktípusok és beépítésük a biológiatanítás-tanulás folyamatába. Komplex módszerek: a projektmódszer és alkalmazása a biológia tanításában. A differenciálás formái a tanulásszervezésben: frontális-, csoport-, páros- és egyéni munka. A szervezési módok kiválasztásának kritériumai. A feladatlap mint a tanulás-tanítás munkaeszköze.Ajánlott irodalom:A félév elején megadott aktuális irodalom és az előadások vázlataFalus Iván (1996): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest.Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Kacsur István (1989, szerk.): A biológia tanítása. Tankönyvkiadó, Budapest.

MAB Titkárság 62


Komenczi Bertalan (2204): Didaktika elektromagna? Az E-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 11. sz. 31-49.

Kriska György (2004): A Világháló alkalmazásának lehetőségei a biológia tanításában és tanulásában. A biológia tanítása, 12. 3. sz. 21-30.

Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATEPress, Szeged.Nagy Lászlóné (2006): A tanulásról és az értelmi fejlődésről alkotott elképzelések hasznosítása a

természettudományok tanításában. A Biológia Tanítása, 14. 5. sz. 1526.Nagy Lászlóné (2007): A projektmódszer alkalmazása a biológia tanításában. A Biológia Tanítása, 15. 1. sz. 311.Nagy Lászlóné (2007): A feladatlap mint a tanulás-tanítás munkaeszköze. A Biológia Tanítása, 15. 3. sz. 13−18.


Hegyi AndreaKREDIT 1ELŐFELTÉTELEK pedagógia-pszichológia 10 kreditHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS gyakorlatSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:A biológia szertár fejlesztése, szertári anyagok rendelése, készítése és karbantartása. A laboratóriumi munkaszabályok ismertetése, a balesetvédelmi oktatás anyaga, módszerei; ezzel kapcsolatos törvényi előírások. A biológiatanítás tervezésének szintjei, az ezekkel kapcsolatos anyagok (tantervek, tantárgyi programok, tanmenetek, tématervek, óratervezetek, óravázlatok, táblaképek, táblarajzok) megismerése, készítése. Oktatási, képzési, nevelési célok, feladatok megtervezése konkrét biológiai tananyaghoz. Tantárgyon belüli és kívüli koncentrációs lehetőségek feltárása egy-egy tanítási egység esetében. Problémafelvető kérdések, feladatok gyűjtése, írása, motivációgyűjtemény és játékos feladatok készítése. A tanári kommunikáció formái, a tanári beszéd jellemzői. Az érdeklődés felkeltése és fenntartása, a motiválás módszereinek gyakorlása. Pozitív tanulási környezet kialakítása. Kommunikáció és a bizalom fenntartása. Egyes tantervi anyagrészek feldolgozása mikrotanítás formájában a hallgatótársak bevonásával. Növényfelismerés, növényhatározás és állatfelismerés menete, módszerei, az általános- és középiskolában. Ilyen gyakorlatok tervezése, szervezése, vezetése. Vezetés és döntéshozatal gyakorlása. A biológia-tankönyvek funkciói, a tankönyvvé nyilvánítás követelményei. A tankönyvek megválasztásával, megrendelésével kapcsolatos törvényi előírások. A tankönyvválasztás, -elemzés szempontjai. A forgalomban lévő általános- és középiskolai biológia-tankönyvek, tanulói és tanári segédkönyvek, egyéb anyagok megismerése, elemzése.Ajánlott irodalom:A félév elején megadott irodalom és az előadások anyagaBiológia-tankönyvek, oktatási segédanyagokBiológia kétszintű érettségi vizsga részletes követelményeiKözponti tantervek (NAT, 1995, 2003; Kerettantervek, 2001; akkreditált kerettantervek)Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATEPress, Szeged.Nagy Lászlóné és Hegyi Andrea (2002): Hogyan csináljuk? Segédanyag a tanári kompetenciák fejlesztéséhez. A

IV. éves biológia tanár szakos hallgatók részére. Kézirat. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Szakmódszertani Csoport, Szeged.


Hegyi AndreaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK A biológia tanítása 1. kollokvium és gyakorlati jegyHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:

MAB Titkárság 63


Az emlékezés szakaszai és a felejtés. Az emlékezet fejlesztése. A tartós elsajátítás elve. Az ismeretek és a tevékenységek rögzítésének, megszilárdításának speciális módszerei. Az ellenőrzés szerepe a tanítási-tanulási folyamatban. A korszerű ellenőrzés fontosabb követelményei. Az ellenőrzés formái: szóbeli, írásbeli és szimultán ellenőrzés. Kérdések, feladatok írása, feladatlapok összeállítása. A kérdések felosztása, feladattípusok. A javítókulcs elkészítése és az értékelés technikája. Az értékelés, osztályozás funkciói. A korszerű értékelés, osztályozás ismérvei. Az értékelés kedvező pedagógiai feltételei és formái. Az érdemjegyek megállapítása. Az írásbeli dolgozatok pontszámának átszámítása érdemjeggyé. A félévi és év végi osztályozás. Az állami vizsgák típusai. Alapműveltségi és érettségi vizsga biológiából. A fogalmak meghatározása, jegyei, tartalma, terjedelme. A fogalmak funkciói. Fogalomfajták, fogalomkategorizálás. A fogalmak elsajátítása. A fogalmak tanításának lépései, pedagógiai elvei. A fogalmak ontogenezise, a fogalmi váltás. A biológiai alapfogalmak fejlődése, a tanulók biológiai tévképzetei. A tévképzetek feltárásának és legyőzésének módszerei. A definiálás fogalma, szabályai. A definíció fogalma, típusai. A képesség jellegű tudás. A képességek rendszere, fejlesztésük stratégiái, a fejlesztés lehetőségei a biológia tantárgy keretében. Az iskola nevelőmunkája. A tantervi szabályozás és a nevelési területek kapcsolata. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalma, célja, színterei, módszerei. Rákellenes oktatás-nevelés az iskolában. A kábítószerek típusai és hatásuk az emberi szervezetre. A témával kapcsolatos prevenciós lehetőségek az oktató-nevelőmunka során. A dohányzás és az alkohol hatásai az emberi szervezetre. A témával kapcsolatos prevenciós lehetőségek az oktató-nevelőmunka során. A szexuális nevelés fogalma, célja, tartalma és megvalósításának keretei, módjai. Az akceleráció és a serdülés iskolai problémai. Szexuális felvilágosítás. A környezeti nevelés célja, alapelvei, módszerei, színterei. Környezeti nevelés a biológiaórákon, a táborokban és az erdei iskolákban. A természeti és társadalmi környezetet kímélő életmód. A fenntartható fejlődés és a környezeti felelősségtudat.Ajánlott irodalom:A félév elején megadott aktuális irodalom és az előadások vázlataBarabás Katalin (2006): Egészségfejlesztés. Alapismeretek pedagógusok számára. Medicina Kiadó, Budapest.B. Németh Mária és Nagy Lászlóné (1999): Alapműveltségi Vizsga. Részletes vizsga-követelmények és a

vizsgáztatás eszközei, módszerei. Biológia. Mozaik Oktatási Stúdió, OKI Alapműveltségi Vizsgaközpont, Szeged.

Kacsur István (1989, szerk.): A biológia tanítása. Tankönyvkiadó, Budapest.Nagy Lászlóné (1999): A biológiai alapfogalmak fejlődése 6-16 éves korban. Magyar Pedagógia, 99. 3. sz. 263-

288.Nagy Lászlóné (2004): A biológiai fogalmak tanításának problémái: egy tudásszintmérés néhány tanulsága. A

Biológia Tanítása, 12. 2. sz. 3-18.Nagy Lászlóné (2005): A gondolkodási képességek tudatos fejlesztése biológiaórán. A Biológia Tanítása, 13. 1.

sz. 10-24.Nagy Lászlóné (2006): Az analógiás gondolkodás fejlesztése. Műszaki Kiadó, Budapest.Schróth Ágnes (2004): Környezeti nevelés a középiskolában. Trefort Kiadó, Budapest.


Hegyi AndreaKREDIT 1ELŐFELTÉTELEK A biológia tanítása 1. kollokvium és gyakorlati jegyHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS gyakorlatSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:Szemléltető anyagok, eszközök kiválasztása, készítése, bemutatása. Megfigyelés, mint módszer alkalmazása a biológiatanítás során. Megfigyelési feladatok tervezése, előkészítése, kivitelezése. Ismerkedés a biológia tanítását szolgáló terepi és laboratóriumi kísérletekkel, módszertani fogásokkal. A mikroszkópos gyakorlatok módszertana. Tanári demonstrációs kísérletek kiválasztása, előkészítése, bemutatása. Tanulókísérleti órák tervezése, előkészítése, levezetése. Tanulókísérleti feladatlapok összeállítása, kipróbálása. A feladat- és problémamegoldás módszertana. Az összefoglaló órára történő felkészülés teendői, az összefoglaló órán alkalmazható módszerek. Egyes tantervi anyagrészek feldolgozása mikrotanítás formájában a hallgatótársak bevonásával. A tanulók előrehaladásának és az oktatási program hibáinak felmérése. Számonkérés és értékelés tervezése: szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró feladatlap kérdéseinek összeállítása, értékelése (idő, javítási útmutató, értékelési javaslat). A tanulási eredmények értékelése. A tanítási tevékenység értékelése. A vizsgarendszer és a vizsgakövetelmények megismerése. Középszintű szóbeli biológia érettségi tételek összeállítása útmutató alapján. A nevelési területek

MAB Titkárság 64


céljainak, feladatainak megvalósítási lehetőségei tanórai és tanórán kívüli keretek között. A nevelés hatékony módszereinek megismerése, gyakorlása.Ajánlott irodalom:A félév elején megadott irodalom és az előadások anyagaBiológia-tankönyvek, oktatási segédanyagokKétszintű érettségi vizsga vizsgaszabályzataBiológia kétszintű érettségi vizsga részletes követelményeiKözponti tantervek (NAT, 1995, 2003; Kerettantervek, 2001; akkreditált kerettantervek)Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATEPress, Szeged.Nagy Lászlóné és Hegyi Andrea (2002): Hogyan csináljuk? Segédanyag a tanári kompetenciák fejlesztéséhez. A

IV. éves biológia tanár szakos hallgatók részére. Kézirat. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Szakmódszertani Csoport, Szeged.

Németh Endre (1997): Biológiai kézikönyv. Németh Endre, szeged.


Hegyi AndreaKREDIT 1ELŐFELTÉTELEK A biológia tanítása 2. kollokvium és gyakorlati jegyHETI ÓRASZÁM 1TÍPUS szemináriumSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:Az oktatási törvény megismerése, értelmezése. Az iskolai adminisztráció, a szaktanári, osztályfőnöki és egyéb feladatkörök ellátásával kapcsolatos teendők megbeszélése. Tantervek (NAT, kerettantervek, helyi tantervek), pedagógiai programok, tantárgyi programok megismerése, készítése. A forgalomban lévő biológia-tankönyvek, a tanári és tanulói segédtankönyvek és egyéb oktatási segédletek kipróbálása, véleményezése. Fakultációs foglalkozások célkitűzései, tartalma. A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségei és módszerei: szakkörök, tanulmányi kirándulások és séták, táborok, könyvtárak, múzeumok, állat- és növénykertek, mint az ismeretek bővítésének színterei. Versenyek, verseny-előkészítés, pályamunkák készítése, értékelése. Tehetséggondozás. Korrepetálás, felzárkóztatás. A felnőttoktatás formái, sajátos problémái. Szakmai és pedagógiai konfliktusok és kezelésük. Iskolai kudarcok, tanári stressz. A fegyelem fenntartása az osztályban, a fegyelmezési problémák megelőzése, a fegyelmezés eszközei, módszerei. A biológia szakos tanár személyisége. A tehetséges biológiatanár jellemzői. A tanítási gyakorlat során előforduló problémák megbeszélése, az iskolai munka segítése.Ajánlott irodalom:A félév elején megadott és a hallgatók által gyűjtött irodalom1993. évi törvény a közoktatásról

b./ Biológiai szakmai tárgyak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Az állatok felépítése és működéseGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Farkas Tamás, Dr. Bagyánszki Mária, Dr. Varga

CsabaKREDIT 4ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az állati sejt felépítése. A membránélettan, transzportfolyamatok és szabályozásuk. Elektromos potenciálok generálása. A sejtosztódás organellumai és mechanizmusa, a sejtek közötti szignalizáció alapmechanizmusai. A

MAB Titkárság 65


sejtpusztulás és mechanizmusai. A sejtek közötti kapcsolatok szerepe soksejtű élőlényekben, sejt-EC matrix kapcsolatok. Az állati szövetek és szervek felépítése.A szervezet, mint rendszer. A belső környezet fogalma. A testfolyadékok és a homeosztázis. A szív és a keringés, a légzés, a kiválasztás, a táplálkozás és az emésztés és a szaporodás élettanának törvényszerűségei. Endokrinológia (benne a szaporodás), az izomműködés, az idegrendszer elemi és integratív folyamatai, a szenzoros működések, a testtartás- és mozgásszabályozás, valamint a magasabb idegi funkciók. A hipotalamusz és a limbikus struktúrák integratív működései. A kognitív működések. A szervezet védekező mechanizmusai, az ellenanyag szerkezet és funkció összefüggései, az antigén felismerése. Effektormechanizmusok: a celluláris és a humorális immunválasz. A neuronális, endokrin és immunrendszer kölcsönhatásai. Etológiai alapfogalmak, koncepciók. Az etológia története, a klasszikus koncepció. Az etológia felosztása. Szerveződési és vizsgálati szintek. Proximális mechanizmusok. Ultimális mechanizmusok. A belső és a külső környezet leképeződése, késztetések és emóciók. Motivációk, akció- és reakció mintázatok. Mozgásmintázatok, kulcsingerek. Természetes szelekció, viselkedésökológia. A szociális és szexuális viselkedés formái és evolúciója. A magasabb idegi szerveződésű állatok és az ember viselkedése. A viselkedés zavarai. Az állatkísérletek lebonyolításának szabályai. Az állatvédelem biológiai és etikai alapjai.Ajánlott irodalom:Alcock, J. (2001): Animal Behaviour. 7. kiadás. Sinauer Bagyánszki Mária és Fekete Éva (20062007): Összehasonlító állatszervezettani előadások 1-2. JATEPress,

Szeged.Csányi Vilmos (1994): Etológia. Tankönyvkiadó, Budapest.Eckert, R. (2003): Állatélettan. Medicina Kiadó, Budapest.Fonyó Attila (1999): Az orvosi élettan tankönyve. Medicina Kiadó, Budapest.Zboray Géza (1999. és 2001): Összehasonlító anatómiai praktikum I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Az ember és egészségtanaGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár Erika, Prof. Dr. Fekete Éva, Prof. Dr. Ifj.

László Ferenc, Dr. Just ZsuzsaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A hominid jellegek kialakulása. A hominid evolúció fő lépéseire vonatkozó teóriák. A hominid evolúció fázisainak – Archantropus, Preanthropus, Palaeanthropus és Neanthropus összehasonlító jellemzése. A biológiai és kultúrális evolúció összefüggései. Az emberi társadalmak kialakulása, az eszközhasználat. A nyelv eredete. A Homo sapiens biodiverzitása; a földrajzi rasszok kialakulása, jellemzése – etikai vonatkozások. Népesség és népesedés. A népesség jellemzőinek tér- és időbeli változása, a változás okai. Az ember egyedfejlődése. A pre- és posztnatális növekedés sajátosságai és szerveződése. Örökletes és környezeti tényezők hatása a növekedésre és az érésre. Akceleráció és szekuláris trend. Az emberi növekedési minta speciális jellemzői, az ember növekedése evolúciós perspektívából. Családtervezés.Életmód és egészség. Kockázati tényezők a betegségek kialakulásában. Az egészséges táplálkozás alapjai, táplálkozási rendellenességek. Obesitas, anorexia nervosa. Nem fertőző betegségek (daganatos és mozgásszervi megbetegedések, anyagcsere és kardiovaszkuláris betegségek, stb.) és prevenciójuk. A HIV fertőzöttséggel kapcsolatos társadalmi problémák. Stressz, a stresszoldás célszerű és veszélyes módjai. Szenvedélybetegségek (alkohol és kábítószerfüggés) és a depresszió. A megelőzés és gyógykezelés lehetőségei.Ajánlott irodalom:Bodzsár Éva (1999): Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A Hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Kertai Pál (1999): Megelőző orvostan. Medicina Kiadó. Budapest.Stringer, Ch. and Andrews, P. (2005): Az emberi evolúció világa. (ford.: Győrvári Borbála) Alexandra Kiadó,

Budapest.

MAB Titkárság 66


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Élőhelyek és életközösségek ökológiájaGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár Nóra, Dr. Margóczi Kartalin, Dr.

Körmöczi LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A legfontosabb hazai élőhely típusok, a különböző erdőtársulások (pl. cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös) és gyepes élőhelyek (pl. szikes puszták, sziklagyepek, gyomtársulások) legfontosabb jellemzői. Természetvédelmi szempontból értékes és különleges élőhelyek (pl. Pannóniai régió, Bugac), a hazai nemzeti parkok jellemző természeti értékei. Az élőhelyek különböző abiotikus tényezőinek (pl. hőmérséklet, fény, víz, levegő) élőlényekre gyakorolt hatásai és összefüggésük az élőlények elterjedési mintázatával. Talajbiológia: talajképződés, az emberi beavatkozások következtében a talajba került peszticidek, mérgek felhalmozódásának élőlényekre gyakorolt hatásai. Az élőlényközösségek flóra- és faunaelem-spektrumának ökológiai és természetvédelmi alkalmazása, a szervesanyag-termelés sajátosságai vízi és szárazföldi élőhely-típusokban. A vízi élettér sajátosságai, élőlényközösségei, a plankton és a benthosz szerkezete és működése. Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a biogeográfiában. Populációdinamikai alapfogalmak. Elemi populációs kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Az életközösségek időbeli változása. A biodiverzitás és mérése. A termesztett növényeink „környezetbarát” módon való megvédése a kártevőktől. A biológiai védekezés alapelvei és alkalmazásuk hazai gyakorlata. Az urbán ökológiával zárjuk a kurzust, említést teszünk a városok és az úthálózat ökológiai hatásairól, a civilizációs ártalmak és a fenntartható fejlődés lehetőségei. A globális klímaváltozás általános és regionális hatásai. A természetvédelem hazai és Európai Uniós feladatai. Ajánlott irodalom:Borhidi Attila (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

MAB Titkárság 67

T a n á r i m e s te r s z a k – t á v o k ta t á s i fo m a

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Genetika és evolúcióbiológiaGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetika, ÖkológiaFELELŐS OKTATÓ Dr. Pénzes Zsolt, Dr. Török Tibor KREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A genetika fő mérföldkövei. A gének felfedezése, a DNS felfedezése, genom projektek. A genetikai információ átadása, a gének kifejeződése, a gének változásai. Gének és evolúció. A genetikai analízis szintjei és logikája: klasszikus genetika, molekuláris (reverz) genetika. A gén fogalmának történeti fejlődése. Mendel: változatlan faktorok állandó fenotípust okoznak. Garrod, Beadle-Tatum: egy gén egy enzim. A gén szerkezetének gyöngyfüzér modellje. Génen belüli rekombináció, kolinearitás. A működés egysége, komplementáció. Génen belüli gének. Egy gén, több polipeptid: alternatív splicing, fehérje izoformák. „Génszerkesztés"az egyedfejlődés során, az immunrendszer génjei. A mendeli genetika meghaladása. A dominancia viszonyok, többszörös allélizmus. A környezeti hatások szerepe a fenotípus kialakításában. Génkölcsönhatások, episztázis. A penetrancia és expresszivitás. Az eukarióta kromoszóma szerkezete. Az eukarióta génszabályozás mechanizmusa. Térbeli és időbeli szabályozás. A reguláció módozatai: transzkripció, splicing, RNS stabilitás. A környezeti hatások befolyása a transzkripcióra. Transzkripciós faktorok RNS interferencia. A génkifejeződés kromatin szintű szabályozása. A mutáció, repair és rekombináció mechanizmusa, összefüggéseik. Fejlődésgenetika. Humángenetika: családfaelemzés, LOD analízis. A molekuláris biológiai technikák alkalmazása az igazságügyben és a taxonómiában. A természetes változatosság jellemzése. Minőségi és mennyiségi jellegek. Ideális és reális populációk: fitnesz, környezeti tényezők szerepe, populáció mérete, párválasztás. Irányító, stabilizáló és szétválasztó szelekció minőségi és mennyiségi jellegekre, a fenotípus evolúciója. Adaptív és nem adaptív evolúció. Homológiák. Konvergens és divergens evolúció, folytonos és ugrásszerű evolúció. Alkalmazott evolúció: háziasítás/nemesítés, természetvédelmi vonatkozások, rezisztencia, géntechnológia a gyakorlatban. A bioszféra evolúciója: prebiológiai evolúciós elképzelések, a törzsfejlődés főbb lépései. Evolúciós következtetés, alapvető módszerek: kormeghatározás, a komparatív módszer, szekvenciák elemzése. Közvetlen és közvetett bizonyítékok. Genom programok (így a humán genom program) jelentősége, a modern szemléletmód. Transzgénikus élőlények és jelentőségük. Ajánlott irodalom:Futuyma, D. J. (2005): Evolution. Sinauer Pecsenye K. (2006): Populációgenetika. Pars Kft., Nagykovácsi.Weaver, R. F. and Hedrick, P. W. (2000): Genetika. Panem Könyvkiadó, Budapest.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Makromolekuláris rendszerek szerveződése és működése

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Boros Imre, Dr. Lehoczki Endréné, Dr.

Kiricsi MónikaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A biológiai makromolekulák általános jellemzői. A fehérjék szerkezetének jellemzői. A fehérjék biológiai funkciói, a fehérjék csoportosítása funkcióik alapján. A fehérje szerkezet és funkció kapcsolata és evolúciója. A fehérjeszerkezet megváltozás okozta megbetegedések. A biokatalízis alapmechanizmusai. Az enzimműködés szabályozás típusai és példái. Az anyagcsere-folyamatok szabályozása. A fontosabb anyagcsere-utak, az anyagcsere-utak kapcsolata, az anyagcsere-hálózat. Betegségek kialakulásához vezető anyagcsere-eltérések. Egészséges táplálkozás: esszenciális biomolekulák. A genetikai információ szerveződése és duplikációja. A genom stabilitását és épségét biztosító mechanizmusok. A génkifejeződés lépései és megvalósulása. A génkifejeződésben részt vevő makromolekulák és molekula komplexek kölcsönhatása. A génműködés szabályozás legfontosabb jellemzői. A fehérjék szintézise és posztranszlációs módosítása. A fehérje-módosítások szerepe a szabályozási és a jelátviteli folyamatokban. A nem riboszómális fehérjeszintézis. A fehérjék szabályozott lebontása.

MAB titkárság 68


Ajánlott irodalom:Ádám Veronika (1996): Orvosi biokémia. Semmelweis Kiadó, Budapest.Bálint Miklós (2002): Molekuláris biológia I. II. III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Berg, J. M., Tymoczko, J. L. and Stryer, L. (2002): Biochemistry. W. H. Freeman and Co., New York.Lodish, H. et al. (ed.): Molecular cell biology. W.H. Freeman and Co., New York.Stryer, L. (1995): Biochemistry. W. H. Freeman and Co., New York.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Mikroorganizmusok és jelentőségükGAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Kucsera Judit, Dr. Hamari Zsuzsa, Dr. Pfeiffer

IlonaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A mikroorganizmusok csoportjai (vírusok, baktériumok, gombák), a prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása. Energianyerésük, szaporodási stratégiáik. A mikrobák közötti kölcsönhatások típusai, ökológiai, környezetvédelmi és mezőgazdasági jelentőségük. Növények és mikroorganizmusok kapcsolata: Baktérium és növény szimbiózisa: különböző típusú nitrogénfixálás, szabadon élő és szimbionta nitrogénkötés. Az Agrobacterium tumorképzése: a tumorképzés oka, folyamata (molekuláris és fenotipikus változások); kiváltója, a Ti plazmid szerveződése. Gomba és növény szimbiózisa: mikorrhiza típusok és gazdasági jelentőségük. Mikrobák parazitizmusa növényeken. Mikroorganizmusok és magasabbrendű állatok közötti kölcsönhatások. Mutualisztikus kapcsolatok rovarokkal és emlősökkel. Mikrobák parazitizmusa férgeken és rovarokon, biopeszticidek. A mikrobák mint humán kórokozók. Az emberi kórokozók eredete, a kórokozó és gazdaszervezet viszonya: patogenitás, virulencia, virulenciafaktorok. Obligát és opportunista patogén mikroorganizmusok. Humánpatogén vírusok, vírusinterferencia, interferonok, kórokozó baktériumok, humánpatogén gombák. A megelőzés és gyógyítás lehetőségei. Antivirális, antibakteriális és gombaellenes antibiotikum- és kemoterápia. Mikotoxinok. Járványok, növekvő fenyegetést jelentő fertőző betegségek, példák a fokozódó vagy újonnan felismert fenyegetést jelentő humán/állati kórokozókra. A fertőző betegségek megelőzésével összefüggő kérdések. A mikrobák gyakorlati jelentősége. Szerves savak, alkoholok, enzimek, poliszacharidok, lipidek mikrobák általi termeltetése. Karotinoidok, vitaminok, növényi hormonok, antibiotikumok és egyéb másodlagos metabolitok előállítása. Mikrobák az orvosi biotechnológiában. Szteroidok és egyéb vegyületek biotranszformációja. Mikrobák az élelmiszeriparban (gombák mint fehérjeforrások, fermentált ételek; íz anyagok, aromák, színezékek termeltetése).Ajánlott irodalom:Jawetz, E. és munkatársai (1995): Medical Microbiology. Prentice Hall Inter. Ltd., London.Kevei Ferenc és Kucsera Judit (1998): Mikrobiológia I. JATEPress, Szeged.Kevei Ferenc, Kucsera Judit, Manczinger László és Vágvölgyi Csaba (1999): Mikrobiológia II. JATEPress,

Szeged.Pesti, M. (2001): Általános mikrobiológia. Egyetemi tankönyv. Dialóg Press Kiadó, Pécs.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: NövénybiológiaGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Tari Irma, Prof Dr. Erdei László, Dr. Bagi IstvánKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK BSc Növényszervezettan, Növényélettan 1., 2.

Növényrendszertan 1, 2.HETI ÓRASZÁM 3TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika: A növényi sejt biokémiai és strukturális jellemzői. A növényi membránok: plazmamembrán, endoplazmatikus retikulum, Golgi apparátus, vakuólum és kloroplasztisz membrán. Plazmamembrán proteinek és interakciójuk a sejtfallal. A vakuólum és funkciói. Endocitózis, exocitózis, a turgornyomás hatása a membrán reciklizációra. A nukleusz. A kloroplasztisz, a mitokondrium és a peroxiszómák szerkezete. A sejtfal felépítése.

MAB Titkárság 69


A növényi membrántranszport: passzív transzport, aktív transzport, elsődleges, másodlagos aktív transzport. Növényi ionpumpák: csoportosításuk és funkcióik (H+-transzlokáló ATP-ázok és típusaik, Ca2+-ATP-ázok, ABC-pumpák). Hordozómolekulák: biokémiai jellemzésük, működésük szabályozása. Az ioncsatornák és aquaporinok működése. Sejtorganellumokba irányuló proteintranszport. A citoszkeleton szerkezete: az aktin és a tubulin tulajdonságai és funkciója. A citoszkeleton és a sejtfal szerepe a növényi sejtosztódásban és a megnyúlásban. A növényi genom szerveződése: a növényi (eukarióta) gén fogalma, szerkezete, a kromoszómák szerkezete. A nukleáris genom: egykópiás szekvenciák és a repetitív DNS. Az organellumok DNS-e. A nukleáris DNS replikációja; a növényi sejtciklus és szabályozása. A transzkripció és szabályozása növényekben. Szövetspecifikus génműködés, környezeti és hormonális tényezők szerepe a génexpresszió szabályozásában. Cisz-ható elemek, enhancerek és működésük. Transzkripciós faktorok, homeobox proteinek. A növényi proteinszintézis, módosítás és degradáció speciális növényi vonatkozásai. A sejtosztódás és differenciálódás szerepe a növényi szervek kialakulásában. A struktúra és a funkció összefüggései a növényi szervezetben: gyökér, hajtás (szár, levél), virág. A fotoszintézis lényege, a fényabszorpció mechanizmusa. A fotokémiai rendszerek, bennük a reakciócentrumok molekuláris szerkezete. A fotoszintetikus elektrontranszport, ATP és NADPH szintézis. A szén-dioxid redukciója a C3-as növényekben, a Calvin-ciklus és regulációja. A Rubisco enzim tulajdonságai, a fotorespiráció. A CO 2-fixálás egyéb típusai. A keményítő és a szacharóz szintézise és szabályozása. A növényi légzés speciális vonatkozásai: alternatív végoxidáz. A nitrogén és a kén asszimilációja. Az univerzális és speciális anyagcsere összefüggései. A hosszútávú anyagtranszport: a xilém- és floémtranszport jellemzői és szerepük a metabolikus folyamatok és a növények egyedfejlődési programjának integrációjában. Cukrok, a nitrát és a glutation által szabályozott génexpresszió. A növényi hormonok: auxinok, gibberellinek, citokininek, abszcizinsav, etilén, brasszinoszteroidok, jázmonsav. A szalicilsav és a növényi „immunválasz”. Egyéb növekedésszabályozó anyagok: poliaminok, NO, szisztemin. Környezeti jelek: fény, gravitációs erő. A hormonok és a környezeti faktorok érzékelésére szolgáló növényi receptorok típusai és a jelátvitel elemei. A génexpresszió szabályozásának szerepe a növények egyedfejlődésében és a környezethez való alkalmazkodásban. A csírázás és szabályozása. A vegetatív fejlődés és szabályozása. A reproduktív fejlődés és szabályozása. A virágzás indukciója, virágfejlődési gének és szabályozásuk. Hosszú- és rövidnappalos növények. Megtermékenyítés, magképzés, termésképzés. A raktározott tápanyagok felhalmozódásának szabályozása. Vegetatív szaporítási módszerek. A szeneszcencia és a programozott sejthalál szerepe a növények egyedfejlődésében. A növények alkalmazkodása antropogén, abiotikus és biotikus stresszorokhoz. A növényi biotechnológia alapjai: genetikailag módosított növények. A növények rendszerezésének molekuláris biológiai alapjai.

Ajánlott irodalom:Baker, N. R. (1996): Photosynthesis and the Environment. Kluwer Academic Publishers, London Balázs Ervin és Dudits Dénes (1999, szerk.): Molekuláris növénybiológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.Buchanan, B. B., Gruissem, W. and Jones, R. L. (2001, eds): Biochemistry and molecular biology of plants. Courier

Companies, USA Dudits Dénes és Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform Kiadó, Budapest.Erdei László (2004, szerk.): Növényélettan. Növekedés és fejlődésélettan. JATE-Press, Szeged.Láng Ferenc (2002): Növényélettan. A Növényi anyagcsere. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Taiz, L. and Zeiger, E. (2006, ed.): Plant Physiology. Fourth edition. Sinauer Associates, Sunderland,

Massachusetts.Vass, Imre (2000): A fotoszintézis molekuláris biofizikája. SZBK, Szeged.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Ökológia terepgyakorlat MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár NóraAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Gallé Róbert, Dr. Körmöczi László,

Dr. Pénzes Zsolt, Zalatnai MártaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényökológia MScD vagy Állatökológia MScD HETI ÓRASZÁM 3TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A kurzus keretében a hallgatók önálló méréseket végeznek a különböző szünbiológiai diszciplinák kérdésköreiben laboratóriumi gyakorlatokon készség szinten elsajátított eljárásokkal. A terepgyakorlatok Magyarország több régiójában, jellegzetes életközösségekben zajlanak. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék Magyarország jellemző tájait, és egy konkrét életközösségben egy ökológiai vizsgálat megtervezésétől a mérések kivitelezésen keresztül a tanulmánykészítésig végighúzódó folyamatot megtanulják és gyakorolják. A vizsgálandó témakörök: populációk elemi kölcsönhatásai, közösségszerveződés vizsgálata, populációk és közösségek kapcsolata a fizikai

MAB Titkárság 70


kémiai élőhelyi viszonyokkal, közösségek foltmintázatának elemzése (folttípus gyakoriság, szomszédságelemzés, fraktáltság).Ajánlott irodalom:Körmöczi L. Ökológiai módszerek. JATEPress 1992Southwood, T.R.E. 1978. Ecological methods with particular reference to the study of insect populations. Chapman & Hall, London.Moore P.D. and Chapman S.B. Methods in plant ecology. Blackwell Sci, 1986Henderson P.A. Practical methods in ecology. Blackwell Publishing, 2003Brewer R. and McCann M.T. Laboratory and field manual of ecology. Saunders College Publishing. 1982

c./ Választható tárgyak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Alkalmazott antropológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár Erika, Dr. Just ZsuzsaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az alkalmazott antropológia részterületei, jelentőségük. Antropometria és ergonómia. Az ipari antropológia részterületei. Antropometriai mérések, mérési standardok, mérőműszerek. Az antropometriai adatok fajtái. Az adatok közti különbözőségek okai. Antropometriai adatbázisok (Peoplesize, EDS, Anthropos, Mannequin). Dermatoglifia. A bőr szerkezete, a bőrléc morfológiája. A bőrlécrendszer ontogenezise. Ujjbegyi mintatípusok, tenyéri és talpi mintázatok. A bőrlécrendszer kvantitatív és kvalitatív jellegei. A dermatoglifia gyakorlati jelentősége. A személyazonosítás igazságügyi és egyéb vonatkozásai. A humán populációk variációi. A genetikus és szerzett betegségek, kromoszomális rendellenességek bőrlécrendszeri jellegzetességei. Primates bőrlécrendszeri sajátosságok. Arcrekonstrukció. Plasztikus, grafikus és számítógépes rekonstrukció történeti embertani és igazságügyi vonatkozásai. Szerológiai és molekuláris biológiai eljárások a személyazonosításban: történeti embertani és igazságügyi vonatkozások. Antropológiai módszerek és eredmények alkalmazása az auxológiában. Antropológiai módszerek és eredmények alkalmazása a sportantropológiában. Alkattani ismeretek az orvostudományban. Antropológiai ismeretek a régészetben és a művészetben.Ajánlott irodalom:Farkas, L. Gyula (2004): Alkalmazott antropológia. JATEPress, Szeged.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Alkalmazott biokatalízis MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Lehoczki Endréné Dr. Simon MáriaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biológiai kémia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A biokatalízis alapjai, katalízis mechanizmusok. Katalitikus eszköztár enzimeknél. Enzimek stabilitása, stabilizálási lehetőségek. Extremozimek, abzimek, (ribozimek). Enzimes és sejtes biotranszformációk lehetőségei, elméleti alapok. Nem hagyományos közegű biokatalízis: kevés vizet tartalmazó, szerves oldószeres rendszerek. Módosított enzimek, rögzített enzimek, rögzített sejtek előállítása, rögzített biokatalizátoros technológiák. Bioreaktorok. Oxidoreduktáz enzimekkel megvalósított biotranszformációk. Hidrolázok (proteázok, lipázok), ligázok szerepe. Finomvegyszerek, gyógyszerek előállítása. Enzimek diagnosztikai, gyógyászati jelentősége, szerepük az élelmiszer-analízisben és környezetvédelemben: minőségbiztosítás és kontroll. Bioszenzorok, immunoszenzorok. ”Protein engineering és az enzyme design” terén elért eredmények (hőmérsékleti tolerancia, szelektivitás „synzym-ek”), távlati lehetőségek.Ajánlott irodalom:Roberts, S. M., Turner, N. J. et al. (1995): Introduction to biocatalysis. Cambridge Press, Cambridge.

MAB Titkárság 71


Bittar, E. E. (1996): Biochemical technology. Jai Press, London.Farber, K. (1999): Advances in biochemical engineering biotechnology. Springer Verlag, Berlin.DMD Publications (. 2006): Commercial opportunities in enzyme technologies. 3rd ed.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A borászat biotechnológiája MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Palágyi-Mészáros LíviaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia BSC, Biotechnológia BSCHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A szőlőtermesztés és a borkészítés története. A szőlő termesztése. A szőlő érése. Szüret. A szőlő feldolgozása. A must kémiai összetétele. A must kezelése, javítása, tartósítása. Az erjedés biokémiája. A szőlő és a bor mikroorganizmusai. Az alkoholos erjedés mikrobiológiája. Az erjesztés technológiája. Biológiai almasavbontás. A bor kémiai összetétele. A bor tisztítása. A bor harmonikus összetételének kialakítása. A bor érésének szabályozása. A bor stabilizálása. A bor fejlődése. Borbetegségek, borhibák. A Föld leghíresebb borvidékei. Magyarország borvidékei. Jellegzetes magyar borok. Borászok. Borbírálat, borversenyek. Bor és gasztronómia. Szénsavas borok. Borpincék, boroshordók, borosüvegek, borcímkék, dugók. Bortörvény.Ajánlott irodalom:Eperjesi Imre, Kállay Miklós és Magyar Ildikó: Borászat. Mosoni Péter: Borkultúra borászati alapokkal. Tamás Jenő: A tőkétől a pohárig.

MAB Titkárság 72


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A gerinces idegrendszer ontogenezise MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Szente MagdolnaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika: Neurális indukció; a fejlődő primitív idegszövet anterio-posterior és dorso-ventralis polarizációja és a specifikus neuronális fenotipus kialakulása és az idegsejtek morfogenezise; a transzmitter fenotipus kialakulására, a különböző, specifikus neurotranszmitter receptorok és ioncsatornák korai differenciálódására és azt követő változásaira; a perifériás idegrendszer differenciálódását és fejlődési plaszticitása; a központi idegrendszer differenciálódására; a nagyagykéreg, ezen belül elsősorban a neocortex oszlopos és réteg szerinti szerveződése; a kisagykéreg fejlődése; a célirányos interneuronális kapcsolatok kilakulása, az axon irányítás és célsejt választás molekuláris folyamatai; apoptózis; sejtadhéziós molekulák és az extracelluláris matrix.Ajánlott irodalom:Brown, M., Keynes, R. and Lumsden, A. (2001): The developing brain. Oxford Press.Martinez Arias, A. and Stewart, A. (2002): Molecular principles of animal development. Oxford Press, Dan H. Sanes, Thomas A. Reh (2000): Development of the Nervous system. Academic Press.Szente Magdolna és Toldi József (1999): A gerinces idegrendszer ontogenezise és plaszticitása. Dialog Campus. Wolpert, L. (2007, ed.): Principles of Development. Oxford PressLegújabb review cikkek.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növények kiválasztása MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Mihalik ErzsébetKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényszervezettan és Növényrendszertan

kollokviumHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Speciális vegyültek és speciális struktúrák: a növények túlélő felszerelései. Kémiai kommunikáció, vegyi fegyverek. Szekréció, exkréció és rekréció. Az egyes szövetekhez kapcsolt kiválasztó struktúrák és elterjedésük a szárazföldi növényeknél. A kiválasztás szerv szintű specialitásai és ezek adaptációs jelentősége.Ajánlott irodalom:Roschchina, V. V. and Roschchina, V. D. (1993): The excretory function of higher plants. Springer Berlin.Bowes, B. and Mauseth, J. (2006): Plant structure- Blackwell, Oxford.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növények reprodukciója MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Mihalik ErzsébetKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényszervezettan és Növényrendszertan

kollokviumHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokvium Tematika:A szárazföldi növények szaporodásának evolúciója. A virágos növények szexuális reprodukciója: az ivartáj anatómiája és fejlődése, pollencsírázás és pollentömlő növekedés, kettős megtermékenyítés, embriózsák típusok. Pollináció: pollen vektorok, „foraging” stratégiák, a pollináció módjai (autogámia, geitonogámia, xenogámia,

MAB Titkárság 73


hibridizáció), asszortatív párosodás. Magterjedés. Apomixis: vegetatív szaporodás, sporofitikus és gametofitikus agamospermia típusai, az agamospermia előnyei, hátrányai és elterjedése. Az önmegtermékenyítés és idegenmegporzás előnyei és hátrányai. Resource allokáció. Reproduktív rendszerek: hermafroditizmus, monöcia és heteromorfia. Az idegenmegporzást elősegítő mechanizmusok hermafrodita növényekben: dichogámia, herkogámia, szex eltolódás, homomorf inkompatibilitás. Heteromorf szexuális rendszerek: heterosztilia, günodiöcia, androdiöcia, szubdiöcia, diöcia. A heteromorfia fennmaradását elősegítő és korlátozó tényezők, a szexuális dimorfizmus evolúciója. A természetes interspecifikus hibridizáció: a hibridizáció pre- és postpollinációs gátjai, a hibridzónák típusai, a hibridizáció jelentősége a növényi fajképződés evolúciójában, a hibridizáció kapcsolata a fajkeletkezés elméletekkel. Ajánlott irodalom :Arnold, M. L. (1997): Natural Hybridization and Evolution. Oxford University Press, New York.Geber, M. A., Dawson, T. E. and Delph, L. F. (1999, eds.): Gender and Sexual Dimorphism in Flowering Plants.

Springer, Berlin.Richards, A. J. (1997): Plant Breeding Systems. Chapman Hall, London.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növényi hormonok hatásának molekuláris biológiai alapjai MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Tari IrmaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 2. BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A növényi hormonfogalom. A hormonhomeosztázist meghatározó tényezők: szintézis, transzport, konjugátumképzés, lebontás. Az auxinok. Az auxinok bazipetális aktív transzportja. Az auxintranszport szerepe az egyenlőtlen növekedésben: tropizmusok, epinasztia. Az auxin által regulált fiziológiai folyamatok molekuláris biológiája: apikális dominancia, fillotaxis, járulékos- és oldalgyökér képződés. Jelátviteli utak indukálódása az auxinok hatására. A gibberellinek fiziológiai hatásai, szártagok megnyúlása, a csírázás serkentése. Gibberellin mutánsok, gibberellin hatására indukálódó jelátviteli utak. Primer és szekunder válaszgének és expressziójuk szabályozása, represszorok (DELLA-domén proteinek), és pozitív regulátorok (GAMYB transzkripciós faktor). Növekedési retardánsok. A citokininek. A citokininek fiziológiai funkciói. Citokinin-túltermelő mutánsok és transzgénikus növények. Citokinin jelátvitel és mutánsok. A citokininek által szabályozott fiziológiai folyamatok (morfogenezis, apikális dominancia, a levelek szeneszcenciája, a kloroplasztisz fejlődése) molekuláris biológiája. Az etilén. Az etilén-indukált jelátvitel. Az etilén által szabályozott fiziológiai folyamatok molekuláris biológiai háttere. Aerenchyma képződés. Termésérés. Az abszcizinsav. Az abszcizinsav legfontosabb fiziológiai funkciói. Az abszcizinsav által szabályozott jelátvitel és génexpresszió, különös tekintettel a nyugalmi állapot kialakítására és a szeneszcenciára. A brasszinoszteroidok. Hatásuk a növekedési és fejlődési folyamatokra: sejtosztódás, sejtmegnyúlás, xilém differenciáció, a pollentömlő növekedése. Brasszinolid által indukált jelátvitel és génexpresszió. A nitrogén-monoxid. Az NO által szabályozott jelátvitel és fiziológiai folyamatok. A jázmonsav. A jázmonsav legfontosabb fiziológiai funkciói. A jázmonsav szerepe a jelátviteli folyamatokban és a génexpresszió szabályozásában. A sebzési válasz. A szisztemin. A szalicilsav hatása a növények fiziológiai folyamataira, szerepe a biotikus stressz-akklimatizációban. A poliaminok. A poliaminok szerepe a növények egyedfejlődésében és stressz-akklimatizációs folyamataiban. Szénhidrátok által szabályozott génexpresszió a növényekben. Jóllakottsági és éhség gének. A növényi növekedésszabályozó anyagok gyakorlati alkalmazása.Ajánlott irodalom:Erdei László (2004, szerk.): Növényélettan. Növekedés és fejlődésélettan. JATE-Press, Szeged.Taiz, L. and Zeiger, E. (2006, eds): Plant Physiology. Fourth edition. Sinauer Associates, Sunderland,

Massachusetts.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Fekete Éva

MAB Titkárság 74


KREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Állatszervezettan gyakorlat 2.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az idegrendszer evolúciójának főbb törvényszerűségei. Az idegrendszer fejlődésében meghatározó jelentőségű, filogenetikailag konzervált szabályozó gének (elsősorban a fej és így a gerinces központi idegrendszer evolúciójában is meghatározó gének) evolúciós szerepe. A központi idegrendszer részletes anatómiája. Az amniota, s ezen belül is a rágcsálók és az emberi agy anatómiája. Néhány, a szenzoros rendszer evolúciója szempontjából meghatározó jelentőségű agyterület (pl. a középagy, a dorzális thalamus vagy a pallium) esetében a hal és a madár agy anatómiája is. A somatosensoros rendszer anatómiája: a tapintás, a fájdalom, a hő- és a helyzetérzékelés anatómiai alapjai. Receptorok, hátsógyöki bemenetek, somatosensoros kapcsolómagvak (gerincvelő, agytörzs, dorsalis thalamus), somatosensoros kéreg. A somatosensoros receptorok kérgi reprezentációja (humunculus, bajusz szőrök kérgi reprezentációja stb.). Somatosensoros pályák (direkt és indirekt pályák). A specializált érzékszervek és az érzékszervi információk feldolgozását végző idegrendszeri struktúrák anatómiája. Érzékhámok (a szaglóhám, a belső fül érzékhámjai, a retina). A centrális látó- és hallópályák kéreg alatti átkapcsoló állomásai (középagy, dorsalis thalamus) és kérgi célterületei. A primer látó- és hallókéreg szerveződése. A szaglópálya szerveződése (bulbus olfactorius) és kérgi kapcsolatai. A pyriform kéreg limbikus kapcsolatai.Ajánlott irodalom:Bagyánszki Mária (2007): Összehasonlító állatszervezettani munkafüzet 2. Az idegrendszer szerveződése.

JATEPress, Szeged.Bagyánszki Mária, Fekete Éva, Gábriel Róbert és Halasy Katalin (2008): Színes neuroanatómia. JATEPress,

Szeged.Buttler, A. B., Hodos William (2005): Comparative Vertebrate Neuroanatomy. Second Edition. Wiley-Interscience.Zborai Géza (1996): Az idegrendszer. Eötvös Kiadó, Budapest.Zboray Géza (1992): Összehasonlító anatómiai praktikum I. Tankönyvkiadó, Budapest.Zboray Géza (2001): Összehasonlító anatómiai praktikum II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Az ökológia válogatott alkalmazásai MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy György, Gallé Róbert, Dr. Molnár NóraKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Állatökológia MScD, Növényökológia MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS szeminárium SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:Az alkalmazott ökológia tárgya és tudományágai: talajökológia, vízügyi ökológia, erdőökológia, agroökológia (kertészeti, mezőgazdasági, erdészeti és vadászati ökológia), környezet- és természetvédelmi ökológia, közegészségügyi és állategészségügyi ökológia, igazságügyi ökológia stb. Esettanulmányok gyűjtése, az eredmények vagy eredménytelenségek okainak megbeszélése. Néhány példa: Harc a megfelelő vízminőségért Dél-Floridában. A természeti kincseket kitermelő iparágak megmenthetik-e az esőerdőket? Fenntartható mezőgazdaság az erdőkben: A Húsvét-szigetek példája. Egy terület restaurációja. Ökológusok vizsgálják a hideg égövi erdőtüzeket és az éghajlatváltozást. Ökológusok és a környezeti hatástanulmányok. Ökológusok keresik a Hantavírus fertőzések kitörésének mintázatát.Ajánlott irodalom:Applied Ecology and Environmental Research, illetve Ecological Applications című folyóirat számai.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Állatökológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gallé LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Általános ökológia MScHETI ÓRASZÁM 2

MAB Titkárság 75


TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az állati populációk sajátosságai. Az egyedi különbségek szerepe a populációkban. A korlátlan és logisztikus növekedés értelmezése Lomnicki modelljei alapján. Hierarchikus modellek. A „tolongásos” és „kizárásos” kompetíció a populáción belül és azok modelljei. A territoriális viselkedés fokozatai és ökológiai hatásai. A territórium mérete és szerkezete. A floaterek sorsa és szerepe. Példák a territoriális viselkedésre. Társas kapcsolatok szerepe az állati populációkban. A csoport szerveződési szintje. A csoportos szerveződés energia-optimalizálási alapjai. A szociális evolúció genetikai elmélete: a szuperorganizmus koncepció klasszikus és modern értelmezései; Hamilton elmélete, inkluzív fitness és altruizmus; egyéb, evolúciós kényszerfeltételek. A szociobiológia elmélete, vitái és diadala. A strukturált populáció és jellegcsoport-szelekció. Metapopulációk: Levins, Boorman-Levitt és Hanski modelljei. A „core-satellite” elmélet. A ritkaság problémaköre és modelljei. Sztochasztikus metapopulációs modellek. A metapopulációktól a metaközösségekig. Táplálkozási kapcsolatok. A Nicholson-Bailey modell és sajátosságai. A funkcionális válaszok típusai és modelljei. Táplálkozási stratégiák. Charnov modellje és variánsai. Állati populációk és közösségek egyensúlyi és nem-egyensúlyi dinamikája. A nem-egyensúlyi paradigma fejlődése: az archaikus egyensúly-elméletek, a klasszikus kompetíciós és predációs elméletek, az élőhely heterogenitása. Biotikus sztochaszticitás és a „bizonytalan denzitás” tartománya. Sztochasztikus populációmodellek. Változó környezeti középérték és a liberálisan szabályozott populációk és közösségek.Ajánlott irodalom:Alcock, J. (2001): The Triumph of Sociobiology. Oxford Univ. Press, Oxford.Begon, M., Towsend, C. R. E., Harper, J. L. (2006): Ecology: From Individuals to Ecosystems. Blackwell Oxford.Gallé László (1998): Ekvilibrium és nem-ekvilibrium koegzisztencia életközösségekben. In: Fekete Gábor (szerk.):

A közösségi ökológia frontvonalai. Scientia, Budapest, 1133.Hanski, I. and Gaggiotti, O. E. (2004): Ecology, Genetics and Evolution of Metapopulaitons. Elsevier, Burlington,

San Diego, London.Rhode, K. (2005): Nonequilibrium Ecology. Cambridge University Press, Cambridge.Szentesi Á és Török J (1997): Állatökológia. Kovásznai Kiadó, Budapest.Wilson, D. S. (1980): The Natural Selection of Populations and Communities. Wilson, E. O. (1975): Sociobiology: The New Synthesis. Harvard Univ. Press, Cambridge.

MAB Titkárság 76


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Bioetika, neuroetika MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Szente MagdolnaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika: A bioetika mint interdisciplináris tudomány. A bioetika legbelsőbb természete és történelmi öröksége. A bioetika megjelenéséhez és önállósodásához vezető folyamatok társadalmi, kulturális és politikai háttere. Idegtudományetikákmoráltörvényességindividumok. Neuroetika a gyakorlatban: igazságosság, szociális intézmények és neuroetika; tudomány és az élet és halál definíciója; az euthanazia dilemmája; az abortusz kérdése; az embereken mint kísérleti alanyokon végzett kutatások és azok során történt(nő) visszaélések; az új orvosbiológiai technikák megjelenése; az uralkodó orvosi szokások és a beteg jogai; ökológia és környezetvédelem; a génmanipuláció és biotechnológia; őssejt kutatás; a demográfia és a viselkedés manipuláció; a reproduktív gyógyászat; szervátültetés; klónozás; az állatokon végzett kísérletek; stb.Ajánlott irodalom:Charles Susanne (1999, szerk): Bioetika. Dialog Campus KiadóIlles, J. (2006): Neuroethics. Oxford Press, Oxford.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Élőhely- és társulásismeret MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Fitotaxonómia gyakorlat MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A növénycönológia elméleti aspektusai. A legfontosabb hazai asszociációk és élőhelyek tulajdonságai. A növénytársulástan története, a főbb cönológiai iskolák. A cönológia tárgya és metodológiája. Mintavételi problémák. Cönológiai adatok elemzése. Növénytársulások nevezéktana. Fontosabb hazai élőhelytípusok növényzete. Alföldi mocsári növényzet zonációja. Alföldi lápnövényzet zonációja. Folyómenti árterek növénytársulásai. Szikesek növénytársulásai. Homokpusztai növénytársulások. Középhegyvidéki zonális erdők: cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, szubmontán bükkösök, montán bükkösök. Középhegyvidéki edafikus erdők: mészkerülő tölgyesek és bükkösök; meszes talajú erdők: sziklai cserjések, bokorerdők, sziklai erdők, törmeléklejtő erdők, szurdokerdők. Sziklagyepek, hegyi rétek, lejtősztyeppek.Ajánlott irodalom:Borhidi Attila és Sánta A. (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány

Kiadó, Budapest.Borhidi Attila (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.Bölöni J., Kun A. és Molnár Zsuzsanna (2003): Élőhelyismereti útmutató. Vácrátót

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Az evolúcióelmélet molekuláris forradalma MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Török TiborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Fejlődésgenetika MScD előadás teljesítéseHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:

MAB Titkárság 77


Az állati testfelépítés modularitása. Az egyedfejlődés és a törzsfejlődés kapcsolata. Az egyedfejlődés kulcs szabályozó génjei. Az evolúciós változás egysége, a szabályozó gének cisz-regulátor régiója. A cisz-regulátor régiók modularitása, a modularitás kombinatorikája. A Modern Szintézis által modellezett „gének” valójában regulátor szekvenciák. A fajképződés molekuláris alapelve. A regulátor régiók óriási természetes változékonysága. Az evolúció epigenetikus szintjei: a hiszton kód, az imprinting, a viselkedés, és a kultúra evolúciós hatásai. A genetikai és epigenetikai öröklődés kölcsönhatásai. Epigenetikai öröklődés és fajképződés. Szerzett tulajdonságok öröklődése: különbségek és hasonlóságok a növényi és az állati evolúcióban. A humán evolúció néhány kérdésköre: az állat és ember különbségének lényege az evolúciós szintek tükrében. Korai hominidák, a H. sapiens és H. neanderthalensis viszonya. Out of Africa: Népvándorlások a molekuláris adatok tükrében. Intelligencia, nyelv és kultúra viszonya. Az önzetlenség és az erkölcs evolúciós problémái.Ajánlott irodalom:Carroll, S. B., Grenier, J. K. and Weatherbee, S. D. (2005): From DNA to Diversity: Molecular Genetics and the

Evolution of Animal Design. Blackwell Science.Carroll, S. B. (2006): Endless Forms Most Beautiful: The New Science of Evo Devo. W. W. Norton Davidson, E. H. (2006): The Regulatory Genome: Gene Regulatory Networks In Development And Evolution.

Academic Press, Jablonka, E. and Lamb, M. J. (2006): Evolution in Four Dimensions: Genetic, Epigenetic, Behavioral, and

Symbolic Variation in the History of Life. The MIT Press.Konrad Lorenz (2000): A tükör hátoldala. Cartaphilus Könyvkiadó.Lewin, R. (1998): Principles of Human Evolution: A Core Textbook. Blackwell Publishers.Müller, G. and Newman, S. (2003): Origination of Organismal Form: Beyond the Gene in Developmental and

Evolutionary Biology (Vienna Series in Theoretical Biology). The MIT Press.de Waal, F. (2006): Primates and Philosophers: How Morality Evolved. Princeton. University Press.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Experimentális mikológia MScDGAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Kucsera JuditKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc előadásHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Bevezetés. Eukarióta mikroorganizmusok genetikai rendszerei és életciklusuk. Mikroszkópikus gombák párosodási rendszerei, taxonfüggő sajátosságok, molekuláris háttér. Vegetatív inkompatibilitás: molekuláris háttér. Paraszexuális ciklus. A patogenezis genetikája: kórokozó és gazdaszervezet viszonya, mikroszkópikus gombák virulenciafaktorai és molekuláris hátterük. Gombák extrakromoszómális rendszerei: mikovírusok és a hipovirulencia molekuláris háttere. DNS plazmidok és funkciójuk. Gombák extrakromoszómális rendszerei: mitokondriumok, genetikai rendszerének felépítése, működése, öröklődése, transzmissziója, különleges sajátosságai. Mikroszkópikus gombák másodlagos metabolizmusa: mikotoxinok termelése és genetikai szabályozása. Mikroszkópikus gombák másodlagos metabolizmusa: antibiotikumok termelése és genetikai szabályozása. Mikroszkópikus gombák másodlagos metabolizmusa: melanin, karotinoidok termelése és genetikai szabályozása. Törzsnemesítési módszerek (mutagenezis, génklónozás, rekombináns technikák). Filogenetikai és molekuláris taxonómiai módszerek a mikológiában: elméleti és gyakorlati vonatkozások.Ajánlott irodalom: Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999Általános mikrobiológia. (2001) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Pesti, M.) Dialóg Press, Pécs.Mikológia (2003) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Jakucs, E., Vajna, L.), Agroinform Kiadó, Budapest.Vázlatok a tárgy előadóitól.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Fejlődésgenetika MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Maróy PéterKREDIT 2

MAB Titkárság 78


ELŐFELTÉTELEK Genetika MScD ea. és gyakorlat HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A fejlődésgenetika tudományának születése és viszonya a többi tudományhoz. Az élőlények életciklusa és egyedfejlődési mintázatai. Az egyedfejlődés genetikai alapjai. Gén szerkezet-funkció és reguláció összefüggései. A génreguláció időbeli és térbeli szabályozása. Poszt transzkripciós és poszttranszlációs génszabályozás. A petétől az adultig. Az egyedfejlődés korai eseményei, a testtengelyek meghatározása Drosophilában. Az egyedfejlődés korai eseményei kétéltűekben, madarakban és emlősökben. A növények egyedfejlődése. Sejtkommunikáció az egyedfejlődés során. Sejtfelszíni fehérjék, receptorok, ligandok. Szignálutak és hálózatok az egyedfejlődés során. Sejtek közötti kapcsolatok. Sejtváz, adhéziós molekulák. Sejtek alakja, polaritása, mozgása. Gasztruláció, az idegrendszer kialakulása. A mezoderma és az endoderma kialakulása. A végtagok kijelölődése és kifejlődése, imágókorongok. Az ivarsejtvonal sorsa, a gametogenezis szabályozása. Szex determináció.Ajánlott irodalom:Developmental Biology, Scott F. Gilbert; Principles of development, Lewis WolpertMolecular Principles of Animal Development, Alfonso Martinez AriasMolecular Biology of the Cell, Bruce Alberts; Principles of Developmental Genetics, Sally A. Moody (Editor)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fitotaxonómia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagi IstvánKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:A növényhatározás készségszintű gyakorlati elsajátítása faj-, fajalatti és fajfeletti taxonómiai szinteken. A növényhatározás hagyományos és modern módszerei, lehetőségei. Határozókulcsok típusai, határozóbélyegek, terminológia. Herbáriumok – típuspéldányok – nevezéktani kérdések. Határozás Internetes segítséggel. Gyűjtemények készítése, a lokalitások dokumentálása. Esettanulmányok: a különösen problémás rendszertani csoportok határozása.Ajánlott irodalom:Bagi István (19931994): Növényi növekedési formák. I. Elméleti alapok és tudománytörténeti megjegyzések. II. A

magyar vegetáció növekedési formáinak határozókulcsa. Botanikai Közlemények, 80. sz. 119128., 81. sz. 18.

Orbán Sándor (1999): Általános biológia. EKTF Líceum Kiadó, Eger.Simon Tibor (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.Soó Rezső (19641980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani – növényföldrajzi kézikönyve IVI. Akadémiai

Kiadó, Budapest.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fotoszintézis MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Lehoczki EndreKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1 BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A fotoszintézis-kutatás legjelentősebb szakaszai. A fotoszintézis fény-, fénytől függő és sötétreakciói. A fotoszintézis szakaszai, időskála. A kloroplasztisz biogenezise, szerkezete, a tilakoid membránok felépítése és funkcionális szerveződése. Fotoszintetikus fénybegyűjtés: pigmentek (klorofillok és karotinoidok), antenna

MAB Titkárság 79


rendszerek, reakciócentrumok, fotoszintetikus egység. A fénybegyűjtés szabályozása természetes környezetben. A fotoszintetikus elektrontranszportlánc felépítése és funkciója, alternatív elektrontranszport utak. A két fotokémiai rendszer (Z-séma) felépítése (Emerson-effektus). A 2. fotokémia rendszer (PS II) molekuláris felépítése és funkciója, a víz oxidáció mechanizmusa. A PS II reakciócentrum szerkezeti modellje. A citokróm b/f (b/c) komplex. A 1. fotokémiai rendszer felépítése és biokémiai funkciója, a ciklikus elktrontranszport jelentősége. A PS I reakciócentrum szerkezeti modellje. Az ATP-áz szerkezete és működése, fotofoszforiláció, kemiozmotikus elmélet. A széndioxid-asszimiláció fiziológiája és biokémiája, C3, C4, C3-C4 átmeneti és CAM utak. A Rubisco molekuláris felépítése, szintézise és kettős funkciója. Fénylégzés. A fotoszintézis hatásfoka, bioenergetikája és a szervesanyag-produkció közötti kapcsolat. Az in vivo klorofill fluoreszcencia jelentősége a fotoszintézis kutatásokban (Kautsky-effektus, klorofill fuoreszcencia kioltás analízis, késleltetett fluoreszcencia, termolumineszcencia) és gyakorlati alkalmazási lehetősége. A kloroplasztisz fotoprotektív folyamatai és kapcsolatuk a fotoszintézis mechanizmusával (a D1 protein, xantofill-ciklus, lutein deepoxidáció szerepe). Az elnyelt fényenergia sorsa és allokációja a fotoszintetizáló apparátusban. Globális klímaváltozások a fotoszintézis evolúció tükrében. A fotoszintetizáló apparátus lehetséges transzgenikus módosítása. Ajánlott irodalom:Láng Ferenc (2002) : Növényélettan. A Növényi anyagcsere. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Vass Imre (2000) : A fotoszintézis molekuláris biofizikája. SZBK, Szeged.Ke, B. (2001): Photosynthesis: Photobiochemistry and Photobiophysiscs. Kluwer Academic Publishers.Baker, N. R. (1996): Photosynthesis and the Environment. Kluwer Academic Publishers, London. Atwell, B., Kriedemann, P. and Turnbull, P. (1999, eds.): Plant in Action: Adaptation in Nuture, Performance in

Cultivation MacMillan Education. Australia PTY Ltd. Fotoszintézis tanítása az Internetről, Teaching Photosynthesis from the Internet, Govindjee:

http://www.life.uiuc.edu/govindjee/photoweb/

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Génműködés szabályozás MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Boros Imre MiklósKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Molekuláris biológia ea. MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A génexpresszió fogalma, szabályozásának szintjei. Gének szerkezete és szerveződése és a szabályozási útvonalak kapcsolata. A genom méret és az expresszált gének száma.Pozitív és negatív transzkripciós szabályozási logika példákkal. Cisz-hatású szabályozó elemek és hatásuk jellemzői. Azonosításuk módszerei. Az enhancerek mûködése.Az RNS-polimeráz II transzkripciós gépezet és működése. A polimeráz szerkezete. Alap transzkripciós faktorok szerepe és a mediátor komplex. A kromatin módosítás és átrendeződés szerepe a génműködés szabályozásban. Génműködés változás extracelluláris jelek és hormonok hatására. Génműködés szabályozás változás az egyedfejlődés és differenciálódás során. A szövetspecifikus génműködés szabályozása. A transzkripció szabályozása az elongáció, antitermináció és termináció szintjén. Epigenetikus génműködés szabályozási mechanizmusok. Génműködés szabályozás az RNS érés és transzport során. Alternatív RNS érési útvonalak. Szabályozás a mRNS stabilitás és transzláció szintjén.Ajánlott irodalom:Az előadásról készített és a hálózaton közzétett előadás vázlatok valamint a PubMed adatbázis Books szekciójában szabadon hozzáférhető Molekuláris sejtbiológia tematikájú könyvek.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Hallásfiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Varga CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2

MAB Titkárság 80


TÍPUS Előadás – szabadon választhatóSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Bevezetés (a hallás szerepe, történeti áttekintés). A hang fizikai tulajdonságai (definíció, fizikai tulajdonságok, jellemzők). Különböző élőlények hallástartománya, audiogramm. A fül anatómiája (külső fül, közép fül, belső fül). Impedancia fogalma. Hallócsontok szabályozása. A hallás fiziológiája. (hallás elméletek, vándorló hullám fogalma, hangolási görbe.) Hallásérzékelés (Corti-f szerv, külső-, belső szőrsejtek elhelyezkedése, Csiga szerepe). A fül beidegzése (afferens, efferens beidegzés, külső belső szőrsejtek érzékelése, hangerőküszöb grafikon). A hallópálya (anatómia, kapcsolódások, kereszteződések, különböző pályák szerepe). Központi idegrendszeri feldolgozás (a hang lokalizációja, hangfelismerés). Az egyensúly fenntartása (vestibuláris apparátus anatómiája, félkörös ívjáratok szerepe, folyadékterek, szőrsejtek működése, egyensúly tartása, beidegzés, vestibuláris pálya, statikus és dinamikus változások, tekintet irányítása, izomtónus szabályozása, szabályozó központok). A fül betegségei (halláskárosodások csoportosítása, hallójárat vizsgálata, a külső fül betegségei, a középfül betegségei, a belső fül betegségei, zajártalom, narkotikumok hatása). Férfiak és nők hallástartománya. Időskori halláscsökkenés. Védekezés a fül betegségei ellen (zajcsökkentők, implantátumok, hallókészülékek, műtétek). Egyensúlykárosodások, felosztás, jellemzők. Gyakorlati vizsgálat (Audiológia).Ajánlott irodalom:Ribári Ottó: Fül-orr-gégészet Fej-nyak sebészet (Medicina)Frederick N. Martin-John Greer ClarK: Introduction to audiologyBrian C. J. Moore: An introduction to the Physiology of HearingJ. Andthony Seikel-Douglas W. King-David G. Drumright: Anatomy and Physiology for Speech, Language, and Hearing; Fonyó A. Az orvosi élettan tankönyve (Medicina); Eckert: Animal physiology; William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai; SH Atlasz: Élettan (Springer); SH Atlasz: Anatómia I-II(Springer); SH Atlasz: Szövettan (Springer); Vander-Sherman-Luciano: Human PhysiologyRobert Carola-John P. Harley- Charles R. Noback: Human Anatomy and Physiology

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Humán ontogenezis MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár Erika, Dr. Just ZsuzsaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az ember egyedfejlődésének szakaszai. Progenezis: fiziológiai és mentális. Családtervezés, genetikai tanácsadás. A fogamzásgátlás lehetőségei. Az intrauterin fejlődés. A megtermékenyítés, barázdálódás és a beágyazódás folyamatai. Ikrek kialakulása, fejlődése. A csíralemezek kialakulása és differenciálódása, embriogenezis. A méhlepény kialakulása és feladatai. A magzatburkok és a köldökzsinór kialakulása és funkciói. A magzat fejlődése. A magzati fejlődés vizsgálatának módszerei, terhesgondozás. A szülés-születés. A magzat fizikai állapotának vizsgálata: APGAR. A születési súly és befolyásoló tényezői. Extrauterin fejlődés. A gyermekkori és fiatalkori növekedés és fejlődés törvényszerűségei. A pubertáskori változások (antropometriai, testalkati, fiziológiai és szellemi). A növekedést és fejlődést szabályozó és befolyásoló endogén és exogén tényezők. A felnőttkor dinamikusan stabil időszaka. Öregkori változások.Ajánlott irodalom:Bodzsár Éva (1999): Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Bodzsár Éva (2003): Humánbiológia. Életkorok biológiája: a pubertáskor. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.Elek Cs. (1998): A fogamzásgátlásról: tárgyilagosan a valós tények tükrében. Golden Book Kiadó, Budapest.Farkas Gyula (1990): Serdülés és környezet. JATE, Szeged.Leland, J. és Sadler, T. W. (2006): Langman orvosi embriológia. Medicina Kiadó, Budapest.Ulijaszek, S. J, Johnston, F. E. and Preece, M. A. (1998): The Cambridge Encyclopedy of Human Growth and

Development. Cambridge University Press, Cambridge.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Központi idegrendszeri folyamatok MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

MAB Titkárság 81


TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A legfontosabb központi idegrendszeri funkciók, a kérgi és kéreg alatti integratív folyamatok. Alvási és ébrenléti ciklusok, az agykéreg asszociációs areáinak működése, a beszéd idegrendszeri szerveződése, tanulási és memória folyamatok. Elektroenkefalográfia, elektrokortikográfia és magnetoelektroencefalográfia. A központi idegrendszeri megbetegedések neurobiológiai vonatkozásai. Neurodegeneratív betegségek: Alzheimer betegség, Parkinson kór, Huntington betegség, Ballismus, Semiballizmus. Neurogén betegségek: motoneuron betegségek, neuropathiák, az idegizom áttevődés betegségei. Krónikus neurológiai betegségek: az epilepszia, agyi ischemiás folyamatok, a sztroke „biológus szemmel”. A felsorolt betegségek kutatása, a kutatás során alkalmazott módszerek, állatmodellek.Ajánlott irodalom:Kandel, Schwartz, Jessel (2001): Principles of Neural Science. Third edition. Prentice-Hall International Inc.,

London.Márkus Attila (2006): Neurológia pszichológia szakos hallgatók számára. Akadémiai Kiadó, Budapest.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biotechnológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Kovács L. KornélKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biotechnológia MSc, Molekuláris Biológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A transzkripció, a transzláció mechanizmusa és a fehérje termeltetés szintjét befolyásoló folyamatok Gram (+) baktériumokban. Transzportmechanizmusok, a fehérjék stabilitását meghatározó paraméterek, proteolízis. Expressziós vektorok, expressziós rendszerek, vektrorok sejtbe juttatásának módszerei Gram (+) bakrériumokban (Bacillus, Streptomyces Lactobacillus és Clostridium törzsekben). Példák megvalósult biotechnológiai alkalmazásokra. Eukarióták transzkripciós és transzlációs mechanizmusai, és ezeket befolyásoló elemek. Fehérje transzport, fehérje degradáció, poszttranszlációs módosítások eukariótákban. Gének bejuttatására alkalmas vektorok, módszerek, expressziós rendszerek a különféle eukarióta sejtekben. Fehérjetermelés élesztőkkel, gombákkal, ízeltlábú sejtkultúrákkal, növényi sejtkultúrákkal, emlős sejtkultúrákkal. Példák biotechnológiai, farmakológiai alkalmazásokra. Génmanipulált növények és állatok előállítási stratégiáinak etikai kérdései. Ellenanyag-termelés stratégiái. Ehető vakcinák. Génterápiás módszerek.Ajánlott irodalom:Baneyx, F.: Protein Expression Technologies.Gellissen, G.: Production of Recombinant Proteins.Reece, R. J.: Analysis of Genes and Genome.Rehm, H. J. and Reed, G. (1995, eds): Biotechnology. 2nd, completely revised edition. VCH Publ., Weinheim, New

York, Basel, Cambridge, Tokyo.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Mikrobiológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) TTK Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Vágvölgyi CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:

MAB Titkárság 82


Mikrobiális anyagcsere: A mikroorganizmusok tápanyag és energiaigénye. A mikroorganizmusok szén- és energiaforrásai. Növekedési faktorok. A kén és a nitrogén szerepe a mikroorganizmusok anyagcseréjében. A mikroorganizmusok csoportosítása oxigénigényük alapján. A mikroorganizmusok tenyésztésének tápközeg igénye és növekedési feltételei. A hidrogénion koncentráció hatása a mikroorganizmusokra. A mikroorganizmusok CO2 igényének biztosítása. A közeg víztartalmának és ozmotikus nyomásának hatása a mikroorganizmusokra. A hőmérséklet szerepe a mikroorganizmusok szaporodásában. A mikroorganizmusok anaerob tenyésztése. A mikroorganizmusok táplálkozási típusai. Az energia, szén és hidrogén igény összefüggése a mikróbák anyagcseréjében. A mikroorganizmusok típusai a hasznosított energiaforrás alapján. A mikroorganizmusok típusai a felhasznált hidrogén-donor vegyületek alapján. A mikroorganizmusok csoportosítása a felhasznált szénforrás alapján. Az elsődleges és másodlagos metabolizmus fogalma és kapcsolata.Mikroorganizmusok energiaszerző folyamatai: autotrófia fényenergia hasznosítással és kemolitotrófia útján, valamint a heterotróf (kemoorganotróf) légzési és erjesztési rendszerek révén; aero-, és anaerobiózis.Mikrobák genetikai rendszerei: a prokariota és az eukariota genomszerveződés sajátságai. Mutációk típusai, kiváltási lehetőségük, fenotípusuk, molekuláris hátterük. Irányított mutagenezis. A mutagenezis optimalizálása (kezelési körülmények, dózishatásgörbe). A mutánsok szelekciójának lehetőségei. Mutációk gyakorlati alkalmazása.Mikrobiális törzsnemesítés genetikai rekombinációval. Gombák szexuális és paraszexuális ciklusa. A protoplasztfúzió jelentősége a mikrobiális törzsnemesítésben. Prokarióta szervezetek törzsnemesítése genetikai módszerekkel (transzformáció, konjugáció, protoplasztfúzió)Orvosi mikrobiológiai alapfogalmak. Patogenitás. Apatogén, obligát humánpatogének, opportunista patogének mikroorganizmusok. Virulencia. Virulenciafaktorok (toxinok, nem toxikus virulenciafaktorok).Fertőzés és megbetegedés. Toxoinfekció. A fertőzés lefolyása. Fertőzési források. A fertőzés terjedése. Fertőzési kapu, a fertőzés terjedésének módja. Fertőző betegségek előfordulási formái. A fertőző betegségek jellemzésének mutatószámai. A gazdaszervezet védekező mechanizmusai. Oltási naptár.Normál humán flóra. A bőr mikroflórája. A száj és a felső légutak mikroflórája. A tápcsatorna normál flórája. A szem normál mikroflórája. A húgyivarszervek mikroflórája. Növekvő fenyegetést jelentő fertőző betegségek. Fokozódó, vagy újonnan felismert fenyegetést jelentő humán/állati kórokozók. Terjedőben lévő növényi betegségek, illetve kórokozók. A fertőző betegségek eradikációjával összefüggő kérdések. Az antimikrobiális kemoterápia alapjai. Kemoterápiás szerek alkalmazásával összefüggő fogalmak. Antibakteriális kemoterápia. Mycobacterium-ellenes kemoterápiás szerek. Gombaellenes kemoterápia. Antivirális kemoterápia. Protozoon-ellenes kemoterápia.Ajánlott irodalom:Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999Általános mikrobiológia. (2001) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Pesti, M.) Dialóg Press, Pécs.Mikológia (2003) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Jakucs, E., Vajna, L.), Agroinform Kiadó, Budapest.Vázlatok a tárgy előadóitól.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris neurobiológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Sejtbiológia és Molekuláris Medicina TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gulya KárolyKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A neuronális génműködés plaszticitása élettani, kórélettani és kísérletes állapotokban. A génműködés szabályozása neurológiai és pszichiátriai kórképekben. Redundancia a gén szintjén – több gén-egy fehérje: a kalmodulin gén szabályzása és irányított intracelluláris transzportja az idegsejtekben. Intracelluláris szignalizációs utak neuronokban. A neurodegeneráció és -regeneráció molekuláris mechanizmusai. A neuroregeneráció génterápiás lehetőségei: virális vektor, graft, DNS-liposzóma komplex, antiszensz ágensek, kis interferáló RNS-molekulák. Neuroregeneráció őssejtszármazékokkal. Neuron-glia és glia-neuron interakciók.Ajánlott irodalom:Carter, D. and Murphy, D. (1999): Miolecular neuroscience. In: Wood, E. (ed.): Cell and molecular biology in

action. Pearson.Martin, J. B (1998, ed.): Molecular neurology. Scientific American Books, Inc., New York.

MAB Titkárság 83


MAB Titkárság 84


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neurofiziológia alapjai MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Tamás GáborKREDIT 3ElőfeltételekHETI ÓRASZÁM 2típus előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az idegsejtmembrán elektromos jellemzői. Hodgkin és Huxley klasszikus kísérletei. Intracelluláris elvezetés, feszültségzár, folt-feszültségzár módszerek. Az ioncsatornák általános jellemzése: pórusszerkezet, permeabilitás, feszültségérzékelés, konduktancia, inaktiváció, blokkolási mechanizmusok. Feszültségfüggő ioncsatornák: nátrium-, kálium-, kálcium- és klorid-csatornák. Ligandaktivált ioncsatornák a gyors kémiai szinapszisokban. Ligandaktivált ioncsatornák a lassú kémiai szinapszisokban, moduláció. Az elektromos szinapszisok és csatornáik. Szinaptikus transzmisszió: preszinaptikus mechanizmusok, transzmitter felszabadulás, posztszinaptikus mechanizmusok. Dendritikus információfeldolgozás. Extracelluláris mezőpotenciálok.Ajánlott irodalom:Czéh Gábor és Puskár Zita (2001): Celluláris neurobiológia. Dialóg Campus Kiadó.Hille, B. (2001): Ion channels of excitable membranes. Sinauer .Johnston, D. and Miao-Sin Wu, S. (1995): Foundations of Cellular Neurophysiology. MIT Press.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neuronális és gliális plaszticitás MScDGAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Genetikus és hormonális tényezők szerepe az idegrendszer nemi differenciálódásában a különböző viselkedési formák és neuroendokrin funkciók kialakulásának morfológiai alapjai. A nemi hormonok hatására bekövetkező neuro-gliális plasztikus változások felnőtt állatok központi idegrendszerében. A szinaptikus kapcsolatok átrendeződését kísérő membránszintű változások – a sejtkapcsoló struktúrák és adhéziós molekulák szerepe. A nemi hormonok hatása az idegrendszeri sérüléseket kísérő glia válaszokra. Gliasejtek és a szteroid hormonok anyagcseréje - neuroszteroidok.Szinaptikus plaszticitás, sejt kondícionálás, információáramlás a kérgi hálózatokban, rövid idejű plasztikus változások a szenzomotoros kéregben, diszinhibíciós és unmasking folyamatok mechanizmusa, új elképzelések a rövid idejű plasztikus folyamatok mechanizmusáról, kérgi diszinhibíció mint a reprezentációs plaszticitás alapja, hosszú idejű reprezentációs plaszticitás a szenzoros kéregben.Ajánlott irodalom:Bounomo, D. V. and Merzenich, M. M. (1988): Cortical Plasticity: From Synapses to Maps. Ann. Rev. Neurosci,

(21) Brown, R. E. (1994): An Introduction to Neuroendocrinology. Cambridge University Press, Cambridge.Calford, M. B. (1998): Short-term Plasticity in Adult Somatosesory Cortex. In: Morley, J. (ed.): J Neural Aspects of

Tactile Sensation. Elsevier Kandel, E. R., Schwatz, J. H. and Jessel, T. M. (1999): Principles of Neural Science. Elsevier, New York,

Amsterdam.Revest, P. and Longstaff, A. (1998): Molecular Neuroscience. Bios Scientific Publishers, Oxford.Smith, C. U. M. (1998): Elements of Molecular Neurobiology. Wiley-Liss A kiadó teljes neve kellene New York.Szente M-agdolna és Toldi József (1999): A gerinces idegrendszer onotogenezise és plaszticitása. Dialog Campus

Kiadó, Budapest-Pécs.

MAB Titkárság 85


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi biotechnológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szabó MargitKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Növényi sejt-, szövet- és szervkultúrák. In vitro organogenezis, szomatikus embriogenezis. Haploid antéra kultúrák felhasználása a növénynemesítési folyamatokban. In vitro mikroszaporítás és tárolási technikák. A növényi sejt alacsony hőmérsékleten történő megőrzése. A növényi sejtkultúrák felhasználása, másodlagos anyagcseretermékek termeltetése. A szövetkultúrákban előforduló genetikai és epigenetikai változások, szomatikus variabilitás. Hormonautotrófia. Mutánsok izolálása szerv- és szövettenyészetekben. Növényi gének izolálása és azonosítása. Funkcionális genomika, a génexpresszió tanulmányozása. Génbevitel növényi sejtekbe; protoplaszt fúzió, DNS transzformáció, közvetlen DNS transzfer. Az Agrobacterium közvetített tumor indukció molekuláris háttere, a Ti plazmid vektorok fő elemei, bináris vektorok. Transzgénikus növények. Génsebészeti stratégiák mezőgazdasági és ipari alkalmazása: szárazságtűrés fokozása, alacsony és magas hőmérséklethez való alkalmazkodás, gyomirtószer- és betegség rezisztencia kialakítása. Anyagcseréjükben módosított transzgénikus növények. GM növények, mint bioreaktorok. A génsebészeti eljárások etikája; a GM növények termesztésének előnye és kockázata.Ajánlott irodalom:Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, Budapest

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi inváziók, inváziós növények MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagi IstvánKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Az invázió természete, szakaszai, jelentősége. Az invázió terminológiája. A biodiverzitásra gyakorolt hatás modelljei. Az inváziót elősegítő növényi adaptációk, kockázatbecslési módszerek. Az elözönölhetőség kérdései. Veszélyes inváziók a Földön és Magyarországon. A természetvédelem lehetőségei.Ajánlott irodalom: Botta-Dukát Z. és Mihály B. (2006, szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM

Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. Line and More Kft, Budapest.Brundu, G., Broch, I., Camarda, I., Child, L. and Wade, M. (2001): Plant Invasions: Species Ecology and

Ecosystem Management. Backhuys Publishers, Leiden.Mihály B. és Botta-Dukát Z. (2004, szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények I. A KvVM

Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.Sandlund, O. T., Schei, P. .J. and Viken, A. (1999): Invasive Species and Biodiversity Management. Kluwer

Academic Publishers, Dordrecht, Boston, London.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi stresszfiziológia MScD GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Erdei LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1.,2. BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Stressz koncepció, terminológia, általános adaptációs szindróma. Sérülés, rezisztencia, tolerancia. A szélsőséges környezeti tényezők típusai. A stressz mértéke, fluktuáció térben és időben. A környezeti tényező mint jel. A

MAB Titkárság 86


jelérzékelés és a jeltovábbítás alapjai. Hőmérsékleti stressz: alacsony hőmérséklet, fagy- és hőstressz. Akklimatizáció, adaptáció. Radiációs stressz. A magas fényintenzitás hatásai. Az UV-B sugárzás hatásai. Víz (ozmotikus stressz). Dehidráció, szárazság. A szárazságtűrés mechanizmusai. Szalinitás. Magas ionkoncentrációk hatásai a növényekre. Árasztásos stressz: oxigén hiány. Az általános oxidációs stressz. A nehézfémek hatásai és a környezet védelme: fitoremediáció. A stresszhatást közvetítő jelátviteli rendszerek. Szabályozás transzkripciós és transzlációs szinteken. Az abszcizinsav és génaktiváció. A környezeti tényezők hatása a növekedésre. Fényregulált gének. Biotikus stressz. Taxon szintű (evolúciós) adaptációk: Celluláris szint (sejtfal, plasztiszok, speciális anyagok szintézise), szöveti szint (merisztémák, állandósult szövetek). Szerv szint: gyökér (rögzítés, felszívás), levelek (mikrofillum-megafillum), hajtások, klonalitás, habitus, szervmódosulások. Társulás szintű adaptációk. A növényzet fiziognómiája, a fiziognómia elemei, növényi növekedési- és életformák, a fiziognómia növényföldrajzi vonatkozásai, vegetációdeszkriptorok, ökológiai mutatók és indikátorértékek, architekturális növényi adaptációk, a klonalitás és adaptív vonatkozásai. Intraspecifikus hatások: cönopopuláció elmélet és self-thinning. Az r-K szelekció, a CRS- és GLF-rendszerek adaptív vonatkozásai. Ökofiziológia: energia- és anyagciklusok az élővilágban és a környezetben.Ajánlott irodalom:Barlow, P. W. and Carr, D. J. (1984): Positional controls in plant development. Cambridge University Press,

Cambridge.Geber, M. A., Dawson, T. E. and Delph, L. F. (1999): Gender and sexual dimorphism in flowering plants. Springer

Verlag.Ingrouille, M. (1992): Diversity and evolution of land plants. Chapman and Hall, London.Raghavan, V. (1997): Molecular embryology of flowering plants. Cambridge University Press, Cambridge.Richards, J. (1997): Plant breeding systems. 2nd edition. Chapman and Hall. Schlichting, C. D. and Pigliucci, M. (1998): Phenotypic evolution. Sinauer Publ. Massachusetts.Taiz, L.and Zeiger, E. (2006, eds): Plant Physiology. Fourth edition. Sinauer Associates, Sunderland,

Massachusetts.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényökológia MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Általános ökológiaHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás,SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Növényi populációbiológia. Intraspecifikus kölcsönhatások. Populációreguláció: hozam és denzitás összefüggése, denzitásfüggés, az öngyérítés törvénye. Populációdinamika. A növények abiotikus tényezőkre adott válaszai; életmenet stratégiái. Demográfiai paraméterek. Denzitásfüggő dinamika. Strukturált populáció modellek. Regionális dinamika és metapopulációk. Klasszikus metapopuláció modell. Kihalás, invázió. Versengés és együttélés. Kompetíció-modellek. Koegzisztencia-modellek. Magbankok, magbank-dinamika. Magbankok típusai. Magterjedési mintázatok. Vegetációökológia: szünmorfológia. Alapfogalmak és általános elméletek. A vegetáció kontinuitása-diszkontinuitása. Közösségi attribútumok, fajszám, diverzitás, fiziognomiai szerkezet, mintázatelemzés. Társulási szabályok. Vegetációtípusok finom és durva skálán. A vegetáció tájléptékű mintázata (szigetbiogeográfia, izolátum-dinamika). Vegetációdinamika, természetes zavarások, tájhasználat, szukcesszió. Aszpektusváltás és fenológia. Interspecifikus kölcsönhatások és közösségszerkezet. Invázióökológia. Propagulumok, transzport vektorok. Megtelepedési sikeresség. Közösségek térszerkezete, foltméret, szomszédság, fraktáltság. Határátmenetek struktúrája. Ajánlott irodalom:Silwertown, J. and Charlesworth, D. (2001): Introduction to plant population biology. Blackwell Sci.Van der Maarel, E. 82005): Vegetation ecology. Blackwell Sci. Lockwood, J., L., Hoopes, M. F. and Marchetti M., P. (2007): Invasion ecology. Blackwell Sci. Harper J. L. (1983): Population biology of plants. Academic Press.Leck, M. A., Parker V.T . and Simpson, R. L. (1989): Ecology of soil seed banks. Academic Press.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Patológiás anyagcsere-folyamatokGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szőllősi Istvánné Dr. Varga Ilona

MAB Titkárság 87


KREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biokémia BSc, Összehasonlító élettan 2. BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A fiziológiástól eltérő anyagcsere-folyamatok, a metabolikus kisiklások következményei. Az egyes szervekhez kötődő anyagcsere-folyamatok megváltozása, ha a szerv beteg. Oxidatív károsodásokból származó megbetegedések.Víz- és elektrolit-háztartás. Dehidratáció, hiperhidratáció. Vérnyomás. Szénhidrát-anyagcsere. Energiaforrások. Vércukor. Diabetesz. Glikogéntárolási zavarok, hiánybetegségek. Fruktózanyagcsere. Lipidanyagcsere. A zsírsavlebontás zavarai. A koleszterin-anyagcsere és zavarai. Lipoproteinek. Aminosav-anyagcsere. Defektusok: fenilketonúria, albinizmus stb. Porfirin-anyagcsere. Porfíriák. Bilirubin-anyagcsere és hiperbilirubinémia. Ujszülöttkori sárgaság. Nukleotid-anyagcsere. A purinnukleotidok fiziológiás és patológiás anyagcseréje. Köszvény. Xantúria. Pirimidin anyagcserezavarok. Máj: Lipidanyagcsere májbetegségekben. A zsírmáj fajtái. Koleszterin-anyagcsere; hiperkoleszterinémia, epekő. Lipoprotein-anyagcsere. Vese: proteinuria, glükozuria, aminaciduria, veseelégtelenség (akut, krónikus). Hipertónia. Kötőszövetek: arterioszklerózis. Autoimmun megbetegedések: Rheumatoid arthritis Vér: vörösvérsejt oxidatív károsodása, anémiák. Idegrendszer: Alzheimer-kór, Parkinson-kór. Hormonális szabályozás: pajzsmirigy rendellenességek (hyperthyreozis, hypothyreozis. Tumor: karcinogenezis. Táplálkozás és daganatos betegségek. Nomenklatura. Markerek. Metasztázis.Ajánlott irodalom:Kumar, Cotran és Robbins: A pathológia alapjai. Medicina Kiadó, Budapest.Murray, Granner, Mayes and Rodwell: Harper's Biochemistry. Appleton and Lange.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Pszichofarmakológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS szemináriumSZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:Fiziológiás és kóros idegi működés. Általános farmakológiai ismeretek (gyógyszerek bevitele a szervezetbe, felszívódása, eloszlása, metabolizmusa, dózis, dózis-hatás összefüggése). A vér-agy gát szerkezete, működése. A központi idegrendszer transzmitter és modulátor rendszerei: a kolinerg rendszer, a katekolaminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin) rendszere, a szerotonerg rendszer, peptidátvivő-anyagok. A drogélvezet – drogfüggőség, a legfontosabb legális és illegális drogok (pl. a pszichostimulánsok közül az amfetamin és a kokain). A nikotin, a koffein és az etilalkohol élettani és idegrendszeri hatása, hatásmechanizmusa. A cannabis származékok, endogén kannabinoidok, az LSD, ecstasy (MDMA) és egyéb hallucinogének. Az opiátok: receptoraik, az endorfinok, a fájdalomcsillapítás.Ajánlott irodalom:Fehér Ottó (2003): Pszichofarmakológia. Jegyzet. JATEPress, Szeged.Feldman, Meyer, Quenzer (1997): Principles of Neuropsychopharmacology. Sinauer Associates, Sunderland,

Massachusetts.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Pszichofiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Farkas TamásKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás

MAB Titkárság 88


SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika: A pszichofiziológia helye a tudományok rendszerében. A pszichés működéseket befolyásoló vegetatív rendszerek. Biológiai ritmusok. Alvás és ébrenlét. Motiváció. Emóció. Tanulás és emlékezet. Az emléknyom-képződés mechanizmusai. Nyelv és gondolkodás. Az agyféltekék aszimmetriája. A kognitív folyamatok élettani alapjai. A figyelem. A kognitív folyamatokban szerepet játszó agykérgi struktúrák. Centrális lebeny: a fájdalom. Nyakszirtlebeny. Fali lebeny. Halántéklebeny. Homloklebeny. A tudat. A psziché betegségei. Schizofrénia. Depresszió és mánia. Az agy vizsgálatának modern módszerei.Ajánlott irodalom:Fehér Ottó és Mészáros István (2000): A pszichés működés élettana és kórélettana. JATE Press, Kiadó Szeged.Rosenzweig, M. R., Leiman, A. L. and Breedlove, S. M. (1996): Biological Psychology. Sinauer Associates,

Sunderland, Massachusetts.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Sejtbiológia MSc GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Laskay GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A sejtelmélet mai szemmel. Az élővilág felosztása a sejtek alapján, a legfontosabb sejttípusok összehasonlító jellemzése. A citoplazma homeosztázisa. A sejtek energiaháztartása. Kompartmentáció és intracelluláris transzport. Protein-transzport sejtorganellumokba. Vezikuláris transzport, szekréció és endocitózis. A citoszkeleton dinamikája. Mikrotubulus-függő irányított intracelluláris transzport. A biológiai membránok funkcionális dinamikája, membrán-transzport folyamatok és elektromos jelenségek. Információ-átadás membránokon keresztül, a sejt-szignalizáció alapjai. A sejt szerepe a szervezetben, a többsejtű szervezet működési logikája. A sejtek közötti kommunikáció mechanizmusai. A sejtciklus és a növekedési faktorok. A rákos sejtek sejtbiológiai jellemzése. Az őssejtek és a differenciációs faktorok. A sejthalál formái, a viabilitási faktorok és a programozott sejthalál mechanizmusai. Ajánlott irodalom:Lewin, B., Cassimeris, L., Vishawanath, R., Lingappa, M.D. and Plopper, G. (eds., 2006): Cells. Jones & Bartlett Publishers.Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Bray, D., Hopkin, K., Roberts, K. and Walter, P. (2003): Essential cell biology. Garland Science/Taylor & Francis Group.Becker. W.M. (ed., 2002): The World of the Cell. Benjamin-Cummings Publishers Co.Laskay Gábor – Mihalik Erzsébet (2005): Növényi Sejtbiológia I. JATEPress, Szeged.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Talajmikrobiológia MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Manczinger LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc ea.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A talajok fizikai szerkezete és kémiai összetétele. A talaj mint mikrobiális élőhely. A talajlakó mikrobák főbb típusai. A rhizoszféra hatás és magyarázata. A rhizoszféra mikrobiális életközösségei. Szimbionta mikrobák a rhizoszférában. Szimbionta baktériumok és mezőgazdasági jelentőségük. A mikorrhiza típusai és gazdasági jelentősége. A mikrobák szerepe a talajban a szén, a nitrogén, a kén valamint a foszfor körforgásában. Nitrogénfixálás a talajban. Nitrifikáció, denitrifikáció, nitrátlégzés és nitrátasszimiláció mikrobiális folyamatai a talajban. A biopolimerek lebontásának módjai. Növényi hulladékanyagok szerkezete és mikrobiális bontása. A humuszanyagok szerkezete és mezőgazdasági jelentősége. Mikrobák szerepe a humuszképződés folyamatában. Állati eredetű hulladékanyagok mikrobiális hasznosítása. Mikrobiális eredetű biopolimerek lebontása.

MAB Titkárság 89


Kommenzalizmus és szinergizmus a biopolimerek bontása során. Mikrobák közötti kompetíció és antagonizmus a talajban és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mikroorganizmusok élősködése más mikrobákon a talajban: biofungicidek. Mikrobák predációja és parazitizmusa fonálférgeken: bionematocidek valamint rovarokon: bioinszekticidek.Ajánlott irodalom:Alexander, M. (1977): Introduction to soil microbiology. Second edition. Wiley and Sons, New York.Aaronson, S. (1970): Experimental Microbial Ecology. Academic Press, New York.Szabó István Mihály (1986): Az általános talajtan biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.Szegi József (1979): Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Természetvédelmi biológia és restaurációs ökológia MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Margóczi KatalinKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS szeminárium SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:A biodiverzitás felmérése és értékelése, globális és lokális időbeli és térbeli változása. Fajszintű védelmi listák felülvizsgálata. Populáció életképesség analízis. Fajszintű védelmi programok. Védett területek rendszerének tervezése. Természetvédelmi célú beavatkozások tervezése és hatásának monitorozása. A fenntartható használat lehetősége különböző élőhelyek esetén. Elpusztult élőhelyek regenerációjának elősegítése. A természetvédelmi helyreállítás ökológiai alapjai. A helyreállított élőhelyek szolgáltatásai, a restauráció gazdasági indokai. A természetvédelem társadalmi beágyazottsága. A tudomány és a politika közötti szakadék áthidalásának lehetőségei nemzetközi és hazai szinten.Ajánlott irodalom:Margóczi Katalin (1999): Természetvédelmi biológia. JATEPress, Szeged.Millenium Ecosystem Assessement, 2005. Ecosystem and Human Well-being: Biodiversity Synthesis. World

Resources Institute, Washington, DC. Standovár Tibor és Primack, R. B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest.Van Andel, J. and Aronson, J. (2006, eds.): Restoration Ecology. Blackwell Publishing.Aktuális válogatás a Conservation Biology és Restoration Ecology folyóiratok legújabb számaiból.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Történeti antropológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik Antónia, Dr. Molnár ErikaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadás SZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:A történeti embertan feladata, vizsgálati módszerei. Relatív kronológia, régészeti időszakok Európában és a Kárpát-medencében. Európa mezolitikuma és neolitikuma. A Kárpát-medence benépesülése a neolitikumban, régészeti, klasszikus és molekuláris antropológiai bizonyítékok. Neolitikum, rézkor, bronzkor, vaskor kultúrái, humán populációinak jellegzetességei. Vadászók, gyűjtögetők és a letelepedett életforma kialakulása. Római kori népességek jellemzése, embertani képe. Szarmaták bevándorlása, hunok, germán törzsek megjelenése. Avar népesség eredete, megtelepedése és elterjedése a Kárpát-medencében. Az avar kori népesség összetétele és antropológiai jellemzői. A honfoglalás kora: a honfoglaló népesség összetétele és eredete. Árpád-kor részletezése embertani szempontból. A magyarság etnogenezise.Ajánlott irodalom:Burenhult, G. (1995): A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. Officina Nova Kiadó, Budapest.

MAB Titkárság 90


Ilon Gábor és Ughy István (1996): Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. 3. kiadás. História Alapítvány, Szombathely.

Kovács László (1994, szerk.): Honfoglalás és régészet. Balassi Kiadó, Budapest.Pálfi György, Farkas L. Gyula, Molnár Erika (1996, szerk.): Honfoglaló Magyarság, Árpád-kori Magyarság.

Antropológia-Régészet-Történelem. JATE Embertani Tanszék, Szeged.Sümegi Pál (2003): A régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. JATEPress, Szeged.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Toxikológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék

TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Szente MagdolnaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS előadásSZÁMONKÉRÉS kollokviumTematika:Általános toxikológia: a toxikológia alapfogalmai. Hatás-szerkezet összefüggések. A toxikus anyagok sorsa a környezetben. A toxinok raktározása, megoszlása, biotranszformációja és lebontása. Szervek és szervrendszerek toxikológiája és patológiája: dermatotoxicitás, neurotoxicitás, hepatotoxicitás, hematotoxicitás, nefrotoxicitás, pulmonotoxicitás. Epidemiológia, kockázatbecslés. Citotoxikológia, genotoxikológia. Karcinogenetika. Teratológia. Részletes toxikológia: toxikus anyagok osztályozása; a toxikológiai hatások és a toxikus expozició lehetséges módjai. Akut és krónikus toxicitás. Fémek, peszticidek, levegőszennyezés, élelmiszer adalékok, gyógyszerek, háztartási vegyi anyagok, növényi és állati eredetű toxinok.Ajánlott irodalom:Kiss I. (1997): Toxikológia. Veszpremi Egyetemi Kiadó, Veszprém.Laczay P. (1995): Állatorvosi toxikológia. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest.Desi I. (1999): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Zootaxonómia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy György, Gallé Róbert, Dr. Molnár NóraKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika:Különböző (elsősorban ízeltlábú) taxonok határozásához szükséges preparátumok elkészítése (színtelenítés, festés, ivarszervek boncolása és tartósítása stb.) tanulják meg a hallgatók. A nélkülözhetetlen anatómiai bélyegek, azok jellegállapotának, előfordulási formáinak megismerése. Jártasság szerzése a professzionális taxonómiai gyakorlati munkában, nemcsak a határozás, de a feldolgozott anyag előírásszerű tárolása-raktározása terén is.Ajánlott irodalom:A Magyarország Állatvilága sorozat megfelelő kötetei, valamint egyéb határozókönyvek.

MAB Titkárság 91


d./ Második tanári szakképzettséghez rendelt szakmai kurzusok leírása

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Állatismeret terepgyakorlatGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy GyörgyKREDIT 1HETI ÓRASZÁM 5 nap, 30 óratípus gyakorlatSZÁMONKÉRÉS GYTantárgyi tematikaA terepgyakorlat célja az állatok eredeti élőhelyen való megismerése, a különböző gyűjtési technikák kipróbálása, a gyűjtött anyag előírás szerinti kezelése, tudományos feldolgozásra alkalmas módon való tárolása, preparálása. A gyakorlat végén saját készítésű, tudományos igényeket is kielégítő gyűjtemény beadása a követelmény.Ajánlott irodalom:Papp, L. (szerk.): Zootaxonómia. - Egységes jegyzet, Budapest, 1996.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biogeográfia ea. GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi László KREDIT 2HETI ÓRASZÁM 2típus előadásSZÁMONKÉRÉS KTematikaA kurzus az általános biogeográfia tudományterületének főbb eredményeiről ad áttekintést. Az előadott témák: A biogeográfia tárgya és kialakulásának története. Alapfogalmak. A fajkeletkezés fő típusai. A fajok terjedésének lehetséges módjai. A fajok megtelepedése, adaptációja és kihalása. A paleobiológiai rekonstrukció alapjai és lehetőségei. A kontinensvándorlás elmélete, biológiai vonatkozásai. A pleisztocén jégkorszak eseményei és hatása az északi féltekén, valamint a jégtől távol eső déli földrészeken. Biotika: faunisztika, florisztika. A Föld növényföldrajzi és állatföldrajzi felosztásának alapjai. Földünk vegetációövei. Zonális és edafikus társulások. Esőerdők, szavannák. Esős nyarú és állandóan száraz szubtrópusi területek. Mérsékeltövi füves puszták, erdősztyepek, lombos és tűlevelű erdők. Homoki és sótűrő növényzet. Magashegységek zonációja. Tundrák. A Kárpát-medence növényföldrajza. A regionális állatföldrajzi rendszerek. Notogaea faunabirodalom jellemzése, felosztása. Neogaea faunabirodalom jellemzése, felosztása. Arktogaea faunabirodalom jellemzése, felosztása. Holarktikus faunaterület: Palaearktikus, nearktikus és arktikus faunatartomány. Etiópiai és madagaszkári faunaterület. Antarktikus faunabirodalom. Tengerek állatföldrajza. A szigetbiogeográfiai equilibrium elmélete.Ajánlott irodalomC B Cox, Peter Moore: Biogeography. An Ecological and Evolutionary Approach Sixth Edition. Blackwell Publishing ; Robert J. Whittaker: Island Biogeography. Ecology, Evolution and Conservation. Oxford Univ. Press; Hortobágyi T, Simon T.: Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó Bp.; Nosek J. Biogeográfia – állatföldrajz. Gödöllő

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biotechnológia ea. 1., 2.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Kovács KornélKREDIT 2+3HETI ÓRASZÁM 2+2típus előadásSZÁMONKÉRÉS KTematika:A világméretekben fokozódó iparosítás, a mezőgazdaság intenzívebb termelésre való átállása az emberek életformáját és környezetét egyaránt alapvetően átformálja. Ma már nyilvánvaló, hogy a fejlődés megvalósított iránya és intenzitása az életszínvonal, a várható élettartam és az életkörülmények jelentős javulása mellett hátrányos következményekkel is jár. A legfontosabb ezek közül a környezet globális és regionális szennyeződése. Az új biotechnológiai eljárások kifejlesztése elképzelhetetlen a molekuláris biológiai technikák nélkül. A jövő

MAB Titkárság 92


szakemberképzésének szempontjából ezért különösen fontos a biotechnológiai eljárások és technológiák elsajátítása. A biotechnológia hagyományosan is jelentős szerepet játszott az élelmiszeriparban, ez a szerep a jövőben tovább fokozódik és kiegészül a környezettel harmonizáló technológiák fejlesztésével és munkába állításával. E tárgy oktatásának célja, hogy a biotechnológiai gondolkodásmódot, az ismert technológiák alapelemeit és hatásait megismertesse a hallgatókkal. A képzés célja a hallgatók megismertetése a molekuláris biotechnológia alapvető módszereivel, a molekuláris biotechnológia alkalmazási lehetőségeivel. A prokarióta expressziós rendszerek alapvető sajátságai, a DNS manipulációs lehetőségei. Egysejtű eukariótákban, gombákban működő expressziós rendszerek ismertetése.Bevezetés, a nukleinsavak sajátságai. A DNS manipuláció során használatos enzimek. Prokarióta vektorok. Gének azonosítása, izolálása, génkönyvtárak. Pozitív klónok azonosítása könyvtárakból ezek további feldolgozása, elemzése. Oligonukleotid szintézis. Oligok felhasználási területei, antiszensz stratégiák. PCR és felhasználási területei. Diagnosztika. Génszintézis stratégiák. Prokarióta expressziós rendszerek elemei. A transzkripció szabályozása prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. mRNS degradáció prokariótákban, elmélet és vizsgálati módszerek. A transzláció hatékonyságát meghatározó elemek. Proteolízis. Fúziós fehérjék. Fehérje transzport prokariótákban. Rekombináns fehérjék utókezelése. A hétköznapi élet során előforduló, általánosan használatos expressziós rendszerek: pET, pGEX vektorok. Biotechnológiai alkalmazások. Gram pozitív bakteriális és egysejtű eukarióta rendszerek.A biotechnológia hagyományosan is jelentős szerepet játszott az élelmiszeriparban, ez a szerep a jövőben tovább fokozódik és kiegészül a környezettel harmonizáló technológiák fejlesztésével és munkába állításával. A biotechnológia jelentősége, általános feltételrendszere, etikai kérdések. A biotechnológiában használatos fontosabb mikroorganizmus csoportok és hasznosításuk alapjai. Upstream technológiák: tápanyagok, ipari tápközegek, sterilezési eljárások, oxigén adagolás és anaerob biotechnológiai műveletek, fermentorok felépítése és működése, eukarióta sejtkultúrák. Downstream technológiák: sejt izolálás és feltárás üzemi körülmények között, kismolekulájú fermentációs termékek kinyerése, fehérje fermentációs termékek izolálása, termék kiszerelés. Primer anyagcseretermékek termeltetése, kinyerése (etanol, glicerin, szerves oldószerek, 2,3-butándiol, citromsav, glükonsav, ecetsav, polihidroxi alkánsavak). Bioszenzorok, bioremediáció, alternatív energiaforrások. Ajánlott irodalom:http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.htmlBiotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Etológia ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Pénzes ZsoltKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 2típus előadásSZÁMONKÉRÉS KTematikaI. Alapfogalmak, koncepció. Az etológia története, klasszikus koncepció. Kulcsingerek és mozgásmintázatok. Az etológia felosztása. Szerveződési és vizsgálati szintek. Magatartás és természetes szelekció, viselkedésökológia. Fitness. II. Proximális mechanizmus. Gén-környezet interakció, a magatartás egyedfejlődése. A magatartás szerveződése, szabályozása: tanulás, emlékezés. Idegi mechanizmusok: biológiai ritmusok, ingerszűrés. Érzékelés. Hormonrendszer. Flexibilitás. III. Ultimális mechanizmus. A proximális mechanizmus evolúciója, történeti rekonstrukció. Módszerek: komparatív módszer, optimalizáció, evolúciósan stabil stratégiák (ESS). Táplálékszerzés. Ragadozó-zsákmány. Kompetíció. Csoportos életmód. Ivari konfliktus, ivararány, ivari szelekció. Párzási rendszerek és utódgondozás. Kooperáció, rokon szelekció. Kommunikáció, jelzések. Ajánlott irodalom: Alcock, J.: Animal Behaviour (7.kiadás) Sinauer, 2001 Krebs, J.R., Davis, N.B.: An introduction to behaviour ecology (3. kiadás), Blackwell, 1993Manning, A. Dawkins, M.J.: An introduction to animal behaviour (4. kiadás), Cambridge, 1994Csányi V.: Etológia, Tankönyvkiadó, 1994 Barta Z., Liker A., Székely T. (szerk.): Viselkedésökológia, Osiris, 2002Slater P.J.B.: Bevezetés az etológiába, Mezőgazdasági Kiadó, 1987

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Genetika ea. 1., 2.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék

MAB Titkárság 93


FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Maróy PéterKREDIT 5HETI ÓRASZÁM 2+2típus előadásSZÁMONKÉRÉS KTematikaMi a genetika és miért tanuljuk? A genetika fogalma, a genetika és az emberiség, a genetika mint tudományág, a genetika rövid története Mendel munkásságáig. Az örökítő anyag részecske természetű. Mendel munkássága, egyfaktoros öröklésmenet, kétfaktoros öröklésmenet, a mendeli genetika fogalma. A gének a kromoszómák részei. Sejttani felfedezések 1665-től 1883-ig; mitózis és meiózis; a kromoszóma elmélet; nemhez kötött öröklődés; mendeli faktorok és kromoszómák párhuzamos viselkedése. A kapcsoltság eltérést okoz a mendeli szabályoktól. Bateson, Punett és Morgan felismerései; a crossing-over és a rekombináció; a géntérképezés alapjai. A DNS szerkezete és replikációja. A nukleotidok; a Chargaff szabály; Franklin-Watson-Crick modelljei; a prokarióta replikáció. A gén és a fehérje kapcsolata. Egy gén egy enzim elmélet; a fehérjék alapvető szerkezete; a genotípus-fenotípus kapcsolat értelmezése a fehérjeszerkezet és működés alapján; a transzkripció alapjai. A DNS funkciója. A genetikai kód; RNS fajták és funkcióik; a fehérjeszintézis. A génkifejeződés szabályozása. Prokarióták policisztronos nRNS-e; a lac operon; eukarióta intronok és exonok; eukarióta promoterek szerkezete. A genetikai anyag megváltozása I. Génmutációk és molekuláris természetük; kromoszóma mutációk és következményeik.A genetikai anyag megváltozása II. Spontán és indukált mutációk; mutációk és a rák betegség; mozgékony genetikai elemek. A rekombináns DNS technológia alapjai.Ajánlott irodalom:A tanszék honlapján genetika előadási anyag URL: http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.htmlTankönyv: Griffiths et al. An introduction to Genetic analysis, Freeman and Co., 2000

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Humánbiológia ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik AntóniaKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 2típus előadásSZÁMONKÉRÉS K, írásbeliTematikaA humánbiológia/antropológia fogalma, tárgya, felosztása, története: az antropológia fogalmának értelmezése, az antropológia részterületei. Humánbiológia módszerei. A ma élő népek, a kihalt népek antropológiája, alkalmazott antropológia, segédtudományai. Metrikus jellegek elemzése: antropometria alapelvei, testmagasság, testsúly. Morfológiai jellegek: a csontváz és az élő ember morfológiai jellegei. A bőrlécrendszer és jelentősége.. Színkomplexió. A fogazat. A ma élő ember fogazatának variációi. Fiziológiai jellegek antropológiai jelentősége. Az ember egyedfejlődése: intrauterin, extrauterin élet törvényszerűségei. Auxológiai vizsgálatok. Életkorok antropológiája. Az ember nemi dimorfizmusa. Testalkat. Paleopatológiai alapismeretek. Emberszármazástani leletek datálásának módszerei. Főemlősök rendszerezése, evolúciója, recens főemlősök. A Hominidák evolúciója: Preanthropus, Archanthropus, Paleoanthropus, Neanthropus fázisok. Speciális hominid jellegek. Az ember származásának indirekt és direkt bizonyítékai. A Homo sapiens biodiverzitása. A biológiai és kulturális evolúció. A magyarság őstörténete.Ajánlott irodalom

1. Farkas Gyula (2001): Fejezetek a biológiai antropológiából I-II. JATEPress Szeged 2. Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A hominidák evolúciója, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Humánbiológia gy.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik AntóniaKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 2típus gyakorlatSZÁMONKÉRÉS GYTematika

MAB Titkárság 94

http://genetika.bio.u-szeged.hu/genetikaea/index.html


A csontvázrendszer felépítése, a csontok általános sajátosságai, alaki felépítése. Részletes csonttan: az agy- és az arckoponya csontjai és varratai, a törzs csontjai, továbbá a végtagok függesztőövei és a végtagok csontjainak leírása. Csontok összeköttetései, részletes ízülettan. Izomtan. Az elhalálozási életkor csontok alapján történő meghatározásának különböző morfológiai módszerei a magzati korban, a gyermekkorban, valamint az ifjú- és felnőttkorban. A nemiség (sexus) csontok alapján történő meghatározásának morfológiai módszerei. Osteometria: craniometriai mérőpontok, postcranialis csontok mérőpontjainak, a koponya és a vázcsontok abszolút méreteinek a meghatározása, a koponya és a vázcsontok abszolút és relatív méreteinek osztályozása. A fogazat anatómiája, leggyakoribb fejlődési rendellenességei, számbeli, előtörési, alak- és nagyságbeli, helyzeti és szerkezeti anomáliái és patológiás elváltozásai. A csontvázrendszer gyakoribb patológiás elváltozásai. Az ember testalkatának meghatározási módszere. Dermatoglífiai vizsgálatok az ujjbegyeken és a tenyéren. Lateralitás, a kéz-, a láb-, és a szem dominanciájának vizsgálata. Színlátás, a színlátás zavarai, színlátás vizsgálatok.Ajánlott irodalom:Farkas Gyula (szerk) (1972) Atropológiai praktikum I-II. JATE, SzegedBodzsár Éva – Zsákai Annamária (szerk) (2004): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Környezetvédelem ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) SZTE JGYPK Biológia Tanszék

Környezettudományi Tanszéki CsoportFELELŐS OKTATÓ Dr. Gálfi MártaKREDIT 2HETI ÓRASZÁM 2típus előadásSZÁMONKÉRÉS KTantárgyi tematika:A tárgy oktatása során először a környezetvédelem fogalma, története és tárgya kerül bemutatásra (1). Ezután a környezetet, mint rendszert, majd ennek változásait -anyag és energia szinteken – és az evolúció kapcsolatát tárgyalja (2). A környezet hatása az élő rendszerek homeosztázisára (3), a természetes környezet és hatása az élő szerveződésekre /homeosztázis/környezet relációja/ (4), valamint az épített környezet és hatása az élő szerveződésekre /törvények, szabályozók, igazgatás/ (5). A társadalmosodás és a környezet kapcsolata /törvények, szabályok, etika, filozófia/ (6).Környezeti nevelés(7)/ ZH/; Környezeti elemek változásai és az élőrendszerek kapcsolata Levegő, víz, talaj (8,9) Környezetterhelések /fizikai, kémiai, biológiai energiák és/vagy anyagok és az élőrendszerek kapcsolatai/ (10). A természetes evolúció és az indukált környezetváltozások kapcsolata (11). /ZH/; A környezetvédelem, mint alkalmazott tudomány /ökogazdálkodás, környezettechnikák/ (12, 13). Ajánlott irodalom:Rakonczai Zoltán: A környezetvédelem alapjai, Tankönyv, Soproni Egyetem, 1996.; Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazdasági Kiadó Bp., 2000.; Dr. Sántha Attila: Környezetgazdálkodás, Nemzeti tankönyvkiadó Bp., 1999.; Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp., 1999.; Kerényi Attila: Általános Környezetvédelem -globális gondok és lehetséges megoldások- Mozaik kiadó. Bp., 2001.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényismeret terepgyakorlatGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénybiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Mihalik ErzsébetKREDIT 1HETI ÓRASZÁM 5 nap, 30 óraTÍPUS Gyakorlat SZÁMONKÉRÉS GYTematikaA legfontosabb növénycsaládok fajainak felismerése, karakterisztikus morfológiai bélyegek. A növényhatározás technikája. Erdőalkotó természetes és betelepített fafajok, cserjék. Erdei aljnövények. Liánok. Gyepek egyéves és évelő fajai. Nedves élőhelyek, vizek, vízpartok növényei. Inváziós fajok, gyomnövények. Kultúrnövények. Arborétumok, botanikus kertek növényei. Ajánlott irodalomBagi, I. (1998) A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. - JATEPress, Szeged.

MAB Titkárság 95


Simon, T. (2000) A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. Nemzeti Könyvkiadó, BudapestSimon, T., Seregélyes, T. (1998) Növényismeret. A hazai növényvilág kis határozója – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

3. KompetenciákMutassák be a szakképzés által kimeneti célul kitűzött tanári és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

Tanári és szakmai kompetenciák

Elsajátítandó, illetve elmélyítendő kompetencia/

kompetenciaelem

Az adott kompetencia/kompetencia-elem

megszerzését biztosító tantárgy(ak)

Alkalmazott oktatási módszer és gyakorlat

A tanulói személyiség fejlesztése: elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását (figyelembe véve az egyéni igényeket és fejlődési feltételeket)

A biológia tanítása előadás, gyakorlat és szeminárium;Az állatok felépítése és működése (neurobiológiai, etológiai témájú órák);Az ember és egészségtanaÉlőhelyek és életközösségek ökológiája

A személyiség értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődéséről való elképzelések megismerése és hasznosításuk a biológia tanításában − mikrotanítás, szerepjáték

Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése: a tanulói közösségekben rejlő lehetőségek kihasználása, az egyének közötti különbségek megértése, interkulturális nevelési programok alkalmazása, az együttműködési készségek fejlesztése

Kötelező és választható szakmai tantárgyak gyakorlatai, szemi-náriumai,terepgyakorlatok

A biológia tanítása gyakorlat és szeminárium

Kiscsoportos és páros munka; projektmunka

Projektmunka; páros és csoportmunka; kooperatív tanulási technikák; nem formális módszerek tananyaghoz kapcsolt alkalmazása

A pedagógiai folyamat tervezése: a pedagógiai munka átfogó és részletekbe menő, a feltételek árnyalt elemzésén alapuló megtervezése; a tapasztalatok reflektív módon történő elemzése és értékelése


Tanórai (normál tantárgyi, fakultációs, osztályfőnöki) és tanórán kívüli (szakköri, diákköri) munka tervezése; megbeszélés, reflektálás

A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése: a szakterületen szerzett tudás tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazása; elősegíteni a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését; megismertetni az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait; az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek kialakítása a tanulókban; elősegíteni a tanulók

A biológia tanítása előadás, gyakorlat és szeminárium

Valamennyi kötelező mester szintű tanári biológiai (MScTB) tárgy előadásai során, amelyet integráló kurzusként a közoktatásban megjelenő tananyag magasszintű ismertetése céljából hoztunk létre (pl. Az ember és egészségtana), valamint olyan választható tárgyak segítségével, mint a következő néhány kiválasztott példa:

Állatökológia, Fejlődésgenetika,Fotoszintézis, Génműködés

A biológia tantárgy tananyagának feldolgozása; a biológia-tankönyvek, munkafüzetek szakszerű elemzése/összehasonlító analízise, kritikája; a biológiai fogalmak fejlődésének vizsgálata; a szakirodalomban leírt biológiai tévképzetek megismerése; a tévképzetek feltárásának, legyőzésének és a fogalmi váltást elősegítő stratégiáknak az alkalmazása; a leírás, a megfigyelés és a kísérlet módszerének gyakorlása; tanári bemutatás, tanulókísérleti órák tervezése, levezetése; a tanulók önálló/csoportos munkáját irányító feladatlapok/munkalapok készítése,

MAB Titkárság 96


egészségfejlesztését (a szakterület egészségvédelemmel és –fejlesztéssel való összefüggéseinek felismerése által)

szabályozás, Központi idegrendszeri folyamatok, Magasabbrendű szervezetek biotechnológiája, Mikrobiológia, Molekuláris neurobiológia Neurofiziológia alapjai, Növényi stresszfiziológia, Pszichofarmakológia, Pszichofiziológia

kipróbálása; ötletek gyűjtése tanulói projektmunkák témáira; érdeklődő diákok kutatómunkájának és kutatási eredményeik prezentálásának segítése; a biológia tananyag és az érettségi követelmények egészségtani vonatkozású részeinek kigyűjtése; egészségnevelési feladatok megfogalmazása, a megvalósítás megtervezése és kivitelezése; munka- és balesetvédelmi oktatás anyagának összeállítása, elsajátításuk ellenőrzésére alkalmas eszközök, módszerek kidolgozása

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák (kereszttantervi kompetenciák: pl. olvasás-szövegértés, információszerzés és információfeldolgozás, tanulási szokások és készségek, önálló tanulás képessége, gondolkodási műveletek, problémamegoldás, a tudáselemek integrálásának képessége) hatékony fejlesztése

Kötelező és választható szakmai tantárgyak előadásai, gyakorlatai

Diákköri dolgozat elkészítésével kapcsolatos szakmai konzultációk, könyvtár- és internet használat, kísérletek tervezése, értékelése, szakmai problémák felvetése, megoldási lehetőségek kidolgozása, összehasonlító elemzése, helyes és helytelen következtetések felismerése, a tudományos munka elkészítéséhez és bemutatásához szükséges ismeretek elsajátítása


Önálló munka; szakirodalom keresése, feldolgozása, rendezése, prezentálása; jegyzőkönyvek készítése az elvégzett gyakorlatokról; évközi számonkérésekre és vizsgákra való tanulás; a tanulás tudatos tervezése, adekvát tanulási stratégiák használata; biológiai problémák, feladatok megoldása; a biológia tudományterületei közötti összefüggések, a biológiatudománynak a többi természettudománnyal és a társadalomtudományokkal, továbbá a technikával való összefüggéseinek felismerése

Kérdések, feladatok írása a tankönyvi szövegek önálló tanulói feldolgozásának segítéséhez; grafikus rendezők (pl. fogalmi térképek, táblázatok, „hajtogatások”) alkalmazása a szövegtartalmak, illetve azok összefüggéseinek szemléletes megjelenítésére; irodalmazás; ismeretterjesztő és tudományos szövegek feldolgozása; kiselőadás; emlékezetfejlesztési módszerek megismerése, használata; a tanulók tanulási stílusának, szokásainak megismerésére alkalmas módszerek, eszközök megismerése (készítése) és alkalmazása; a biológiatudás eredményes elsajátítására alkalmas tanulási stratégiák megismerése, használata; a gondolkodási műveletek begyakorlására alkalmas feladatok készítése, a tartalomba ágyazott képességfejlesztés lehetőségeinek feltárása, feladatok, programok kidolgozása, kipróbálása; problémagyűjtemény készítése a biológia tananyag probléma alapú tanításához; az integrált szemléletű biológiatanítás lehetőségeinek (koordináció, koncentráció,

MAB Titkárság 97


integráció) feltárása; a tanulók iskolán kívül szerzett ismereteinek, tapasztalati tudásának feltérképezése és hasznosítása a célismeretek megtanításában − mikrotanítások

A tanulási folyamat szervezése és irányítása: tanítási-tanulási formák, tudásforrások kiválasztása, az IKT alkalmazása, hatékony tanulási környezet kialakítása

Kötelező és választható szakmai tantárgyak gyakorlatai, szemináriumaiKözponti idegrendszerifolyamatok c. kurzus

A biológia tanítása előadás, gyakorlat, szeminárium

Kiselőadás; számítógépes prezentációk készítése; szakmai forrásanyagok (pl. nyomtatott szakkönyvek, folyóiratcikkek; internetes források) célszerű kiválasztása, tudatos használata

A tanítási-tanulási formák és a tudásforrások célszerű kiválasztási kritériumainak alkalmazása; konkrét tanítási-tanulási folyamatok részletes tervének, forgatókönyvének kidolgozása; az internet-használat szabályainak, veszélyeinek megismerése; az IKT alkalmazása a tananyag elsajátításának segítésére, IKT anyagok készítése; a biológia szaktanterem és a természettudományos laboratórium kritériumainak megismerése; biológia szertári anyagok beszerzési lehetőségeinek, karbantartási munkáinak megismerése; szertári anyagok készítése; a vegyszerek beszerzésével, szabályszerű tárolásával és az azokkal való munkával kapcsolatos előírások megismerése

A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének értékelése; különböző értékelési formák és eszközök használata; az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazása; az önértékelés fejlesztése


Szóbeli felelet kérdéseinek megfogalmazása, a felelet értékelési szempontrendszerének kidolgozása; röpdolgozat, témazáró dolgozat, javítókulcs és értékelési útmutató készítése, kipróbálása, a tapasztalatok megbeszélése; a diagnosztikus értékelés kritériumainak megismerése, diagnosztikus térképvázlat és térkép készítése; középszintű szóbeli biológia érettségi tételek összeállítása, a feladatok értékelési szempontrendszerének megbeszélése; a tanulók által végzett projektmunka értékelési szempontjainak megbeszélése; portfolió készítése; a reflektív értékelés gyakorlása (hallgatótársak értékelése, önértékelés)

Szakmai együttműködés és kommunikáció a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösségekkel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel

Kötelező és választható szakmai tantárgyak gyakorlatai, szemináriumai

A biológia tanítása gyakorlat és

Szakmai együttműködés és kommunikáció csoportos és páros munka, illetve különböző projektek megvalósítása során; együttműködés kutató-fejlesztő intézményekkel, közös projektek megvalósítása

Szakmai együttműködés és

MAB Titkárság 98


szeminárium kommunikáció közoktatási és közművelődési intézmények munkatársaival, civil ifjúságsegítő szervezetekkel, a helyi Vöröskereszttel; a tanulókkal és a szülőkkel való kapcsolattartás, hatékony kommunikáció formáinak gyakorlása − szerepjáték

Szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követése, önálló ismeretszerzés, a személyes tapasztalatok tudományos keretekbe integrálása, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazása, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket használó értékelése

Kötelező és választható szakmai tantárgyak előadásai, gyakorlatai, szemináriumai,Az SZTE általánosan művelő kurzusai, mint pl. Szakirodalmazás, pályázatírás


A szakmai anyagok elsajátítását, a tudományos kutatást segítő szakirodalom folyamatos követése, olvasása; tudományosan megalapozott ismeretterjesztés, cikkírás

A tanulókkal való foglalkozást, a hatékony tanítást segítő pedagógiai, pszichológiai irodalom folyamatos követése, használata; a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak megismerése, alkalmazása; saját munkájának tudományosan megalapozott értékelése

Szakmai tudás- a különböző életkorú tanulók

értelmi fejlődésének sajátosságaira vonatkozó tudás

- a tanulás különböző formáinak ismerete általános és konkrét szaktárgyi vonatkozásban

- a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek, képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete

- széles körű tudás a választott szakképzettségnek megfelelő tudományterületen


Kötelező és választható szakmai tantárgyak előadásai, gyakorlatai, szemináriumai

A tanulásról, értelmi fejlődésről alkotott elképzelések hasznosítása a biológia tanításában − konferencia.A biológiai ismeretek általános és speciális elsajátítási formáinak megismerése, alkalmazása; a megfigyelés és a kísérlet különösen fontos szerepének belátása, alkalmazásuk a biológia tanításában.A biológiai fogalmak, fogalomrendszerek szerveződésének, fejlődésük sajátosságainak megismerése; a biológiai fogalmak, alapelvek, törvényszerűségek elsajátítását segítő stratégiák, technikák megismerése és alkalmazása.

A biológiatudomány és határtudományai anyagának mély, megértésen alapuló elsajátítása, a közöttük lévő összefüggések felismerése.Korszerű biológia szaktudományi szemlélet elsajátítása; a biológiatudomány történetének megismerése.Laboratóriumi eszközök és technikák megismerése, használata; a természettudományos megfigyelés és kísérlet lépéseinek, a kutatómunka szépségeinek, nehézségeinek, értékeinek megismerése, megtapasztalása; a laboratóriumi munka rendjének, a munka- és

MAB Titkárság 99


- a szaktudományi tudás iskolai közvetítése

- a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggés mély megértése

- a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások ismerete

- a NAT szabályozó szerepének, tartalmának, belső összefüggés-rendszerének ismerete

- a NAT, a kerettantervek, a helyi tantervek elkészítésének, funkcióinak ismerete

- a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése

- az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása


balesetvédelmi szabályoknak a megismerése.A biológiatudomány jelentőségének igazolása az egészség megőrzésben, fejlesztésben.

A biológia szaktudományi tudás közvetítése különböző életkorú, értelmi képességű és iskolatípusban tanuló tanulóknak − mikrotanítás, megbeszélés.Példák gyűjtése a biológiatudomány eredményeinek hétköznapi életben való alkalmazására; praktikus gyakorlati ismeretek bemutatása.A központi tantervek (NAT, kerettantervek) szerkezetének, összefüggésrendszerének, az „Ember és természet”, illetve az „Ember a természetben” műveltségterületek, különösképpen a „Biológia és egészségtan” részműveltségi terület tartalmának részletes tanulmányozása. A központi tantervek és az iskolai helyi tantervek összehasonlító elemzése, a biológia tantervek, tantárgyi programok tanulmányozása, összevetésük a biológia részletes érettségi követelményekkel. A helyi pedagógiai program szerkezetének, tartalmának elemzése, a környezetnevelési, egészségnevelési program és a biológia tanterv/tantárgyi program iskola céljához, helyi sajátságokhoz való illeszkedésének vizsgálata.Az iskola által felkínált, tanterven kívüli tanulási lehetőségek, programok áttekintése, véleményezése. Biológia szakköri program összeállítása (megvalósítása). A tanulás iskolán kívüli színterei (pl. növény- és állatkert, könyvtár, múzeum, táborok) által kínált lehetőségek megismerése, beépítésük a formális képzésbe, felhasználásuk a biológia tantárgy tanításában

Szakmai képességek- a tanulók szakszerű

megfigyelése, megismerése, fejlődésük nyomon követése


Biológiaórák megadott vagy választott szempontok szerinti megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése szöveges vagy számszerű formában (pl. feladatlap kitöltése, hospitálási napló/jegyzőkönyv írása, portfolió készítése); a tapasztalatok közös megbeszélése, megvitatása.A tanulók biológiatudásának, különböző képességeinek (pl. gondolkodási, kommunikációs,

MAB Titkárság 100


- tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására való képesség

- a tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése: tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezése; tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztása; a rendelkezésre álló taneszközök felhasználása, rendszerbe szervezése, új eszközök készítése; digitális tananyagok kezelése (kiválasztása, rendszerezése, szerkesztése); a tanulók IKT-val végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkájának tervezése

- az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és nevelés módszereinek alkalmazása: tanulásszervezési eljárások, tanítási módszerek széles skálájának alkalmazása; az IKT hatékony alkalmazása a tanítás céljainak elérésére, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének elősegítésére; adekvát módszerek megválasztása; az osztálytermi rend és fegyelem megteremtésé; a tanórai munka irányítása, a tanulók figyelmének és érdeklődésének felkeltése, fenntartása

tanulási képesség), attitűdjeinek (pl. tantárgyakhoz, iskolához, környezethez való viszonyulás) megismerésére, fejlődésük nyomon követésére alkalmas eszközök (tudásszintmérő- és képességtesztek, kérdőívek, interjúk) készítése; a gyűjtött adatok feldolgozása, felhasználása a tanításban

Csoportok szervezéséhez, munkájuk értékeléséhez adatok gyűjtése a tanulóktól; a gyűjtött adatok feldolgozása és hasznosítása a későbbi csoportmunkák szervezésében

Tanmenet, tématerv, óratervek készítése a biológia tantárgy tananyagának feldolgozásához, az elképzelések, ötletek közös megbeszélése, megvitatása; a tananyag megértését segítő szemléltető eszközök készítése, használatuk bemutatása a csoporttársaknak; digitális tananyagok, számítógépes prezentációk készítése, beépítésük a tanítási órába; a tanulók IKT-val végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkájának megtervezése − feladatlap készítése a munka irányításához

A biológiatanítás hagyományos és alternatív módszereinek (pl. előadás, leírás/elbeszélés, magyarázat, megbeszélés, megfigyelés, kísérlet, projektmódszer, vita) alkalmazása − órarészletek eljátszása, mikrotanítások, reflexiók; az IKT alkalmazása a biológiatanítás céljainak elérése, a megértés elősegítése és a tanulói képességek fejlesztése érdekében; a tanítás céljaihoz, a tanulókhoz (képességeikhez, előzetes tudásukhoz, életkorukhoz, érdeklődésükhöz) illeszkedő módszerek, eljárások megválasztása; az osztálytermi rend fenntartásának, a fegyelmezési problémák elkerülésének, kezelésének gyakorlása − szerepjáték; a tanórai munka irányításának gyakorlása − mikrotanítások; a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése és fenntartása − motivációs gyakorlat, motivációgyűjtemény készítése

MAB Titkárság 101


- értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása: önértékelést és önbecsülést elősegítő, rendszeres visszacsatolás a tanulók felé fejlődésükről; a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére való képesség; különböző (pl. diagnosztikus és fejlesztő) értékelési eljárások rutinszerű alkalmazásának képessége; a tanulók részvételének elősegítése saját teljesítményük értékelésében

Az ellenőrzés és értékelés különböző eljárásainak, formáinak megismerése és alkalmazása; a jó, részben jó, hiányos és rossz tanulói válaszok kezelésének gyakorlása − mikrotanítások; tudásszintmérő- és képességtesztek tudatos készítése, feladatok írása, paraméterezése; tananyagelemzés, a képességek összetevőinek feltárása; a tanulók önértékelését segítő technikák (pl. személyiségdiagram készítése) megismerése, kipróbálása

Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség- hatékony szóbeli és írásbeli

kommunikáció: szaknyelvi szövegek olvasása, interpretációja, reflexiója, az IKT alkalmazásának képessége

- megfelelő önismeret, saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre való képesség

- az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezése; a nevelési feladatok megoldása; a tanulók tanórán kívüli tevékenységének megszervezése

- együttműködés a kollégákkal, más munkatársakkal, a szülőkkel, más szakemberekkel, intézményekkel, szervezetekkel

- részvétel az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában

- új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket

Kötelező és választható szakmai tantárgyak előadásai, gyakorlatai, szemináriumaiA biológia tanítása előadás, gyakorlat és szeminárium


Hazai és külföldi szakirodalom olvasása, interpretálása, kritikus elemzése, bemutatása; a szakterminusok szakszerű használatának gyakorlása; az IKT alkalmazása a szaktudomány elsajátításában, a tudományos kutatómunkában, ismeretterjesztésben, a szaktárgy tanításban

Saját tevékenységgel, munkával kapcsolatos kritikus reflexiók gyakorlása

Kereszttantervi/nevelési feladatok megfogalmazása, megoldásuk megtervezése (kivitelezése) − biológiaórán és azon kívül; a tanulók tanórán és iskolán kívüli tevékenységének (pl. szakkör, diákkör, korrepetálás, egészséghét, jeles napok megünneplése, vetélkedők, versenyek, tanulmányi séta, kirándulás, terepgyakorlat) megszervezése

Az iskolák minőségfejlesztési programjának, munkájának megismerése; a tanóra, a tanár és tanulók értékelési eszközeinek, technikáinak megismerése

A tanári kreativitás ösztönzése, az új módszerek hatékonyságát igazoló kísérleti és kontrollcsoportos

MAB Titkárság 102


alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére való képesség

- demokratikus értékelkötelezettség, felelősségtudat, a sajátjától eltérő értékek elfogadása, nyitottság mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására

- az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásainak felismerése, szakszerű kezelése (az iskolában és azon kívül)

- a tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevétele, a tanulók személyiségének, a családok nevelési szokásainak tiszteletben tartása, támaszkodás az ezekben fellelhető értékekre

- érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre

- személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására

kísérletek technikai kivitelezésének, a mérőeszközök elkészítésének, az adatok feldolgozásának, értelmezésének elsajátítása

Az emberi jogok, a gyermekek, diákok, szülők és pedagógusok jogainak megismerése − csoportmunka, poszterkészítés és –bemutatás, vita

Biológia-tankönyvek szövegének az előítéletesség és a sztereotípiák megjelenése szempontjából történő elemzése; az emberi jogi nevelés nem formális módszereinek megismerése; a Kompasz Kézikönyv gyakorlatainak kipróbálása és adaptálásuk a formális képzés adta keretekhez

A tanulók megismerési módszereinek elsajátítása; az egyéni sajátságokhoz való alkalmazkodás gyakorlása − szerepjáték

Bekapcsolódás emberjogi tevékenységekbe, projektekbe; együttműködés a Dél-alföldi Régió ifjúságsegítő irodáinak munkatársaival (közös pályázatok, projektek megvalósítása)

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. (Ha lesz ilyen.)

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú A vagy B típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges. A mesterképzésben a diploma megszerzéséhez C típusú középfokú nyelvvizsgát kell szerezniük a hallgatóknak.

A Szegedi Egyetemen elfogadott képzési rendszer szerint az Idegennyelvi Központ biztosítja a hallgatók számára a képzést, a vizsgáztatást és a nyelvvizsgára való felkészülést.

TTK- és mérnök hallgatók a Szegedi Tudományegyetemen az eddigi gyakorlattal megegyezően angol nyelvből kiemelt képzést kapnak, 1-2. félévben heti 3x2, majd 3-4. félévben heti 2x2 óra nyelvi képzésben részesülnek a hallgatók, melyért kredit nem jár (a nyelvi záróvizsga kritérium feltétel).

Második idegen nyelvként hallgatóink a német, francia, olasz, orosz vagy a spanyol nyelvet választhatják. Emellett külföldi, idegen anyanyelvű diákjaink magyar nyelvi órákon vehetnek részt.

MAB Titkárság 103


A képzésben fontos szerepet kap a biológiai és a pedagógiai-pszichológiai szaknyelv. Ezt támogatandó, választható szakmai tantárgyaikat a hallgatók sok esetben angol nyelven is hallgathatják, ezáltal segítve a szakmai angol nyelv elsajátítását.

A nyelvi képzés legfőbb feladata a hallgatók felkészítése az államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga letételére. Amennyiben a felkínált idegen nyelvi óraszám nem elégséges a felkészülésre az Idegennyelvi Központ hallgatóink részére kedvezményes nyelvtanfolyamokat indít.

MAB Titkárság 104


B/IV.A szakképzés személyi feltételei3

A szakképzettség-felelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szkf: szakképzettség-felelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím


Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben

összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Dr. Tari Irma szkf CSc, habil Egyetemi docens T1 1 10/12/12Prof. Dr. Szente Magdolna zvf DSc, habil Egyetemi tanár T1 0 10/14/14Dr. Nagy Lászlóné zvf PhD Egyetemi docens T1 0 7/7/7

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG

TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI

TÖRZSTÁRGYAK)

A tantárgy oktatóiOktató neve(A tantárgy

blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa


I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű

tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben /

Mo-on

Biológia szakmódszertan1.A biológiatanítása 1. ea.MScTSZ

Dr. Nagy Lászlóné PhD egy. docens

T1 I I 7/7/7

Vámosiné Dr. Hegyi Andrea

PhD egy.adj.

T1 I I 0/0/0

2. A biológiatanítása 1. gy.MScTSZ


T1 I I 7/7/7


PhD egy.adj.

T1 I I 0/0/0

3. A biológiatanítása 2. ea


T1 I I 7/7/7

3 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T, első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott, stb.) – E , ill. - E(1)

MAB Titkárság 105


MScTSZVámosiné Dr. Hegyi Andrea

PhD egy.adj.

T1 I I 0/0/0

4. A biológiatanítása 2. gy.MScTSZ


T1 I I 7/7/7


PhD egy.adj.

T1 I I 0/0/0

5. A biológiatanítása 3. szemináriumMScTSZ


T1 I I 7/7/7


PhD egy.adj.

T1 I I 0/0/0

Biológiai szakmai tárgyak

1. Az állatokfelépítése ésműködése ea.MScTB

Dr. Farkas Tamás PhD egy.docens

T1 I N 12/12/12

Dr. Bagyánszki Mária

PhD egy.adjunktus

T1 I N 14/14/14

Dr. Varga Csaba PhD egy.docens

T1 I N 7/7/7

2. Az ember ésegészségtana ea.MScTB

Dr. Molnár Erika PhD egy.adjunktus

T1 I N 6/6/6

Prof. Dr. Fekete Éva DSc, habil

.

egyetemi tanár

T1 I N 14/18/18

Dr. Just Zsuzsanna Dr. Univ

.

egyetemiadjunktus

T1 I N 0/0/0

Prof. Dr. Ifj. László Ferenc

DSc, habil.

egyetemi tanár

T I N 2/22/22

3. Élőhelyek és életközösségek ökológiájaea.MScTB

Dr. Molnár Nóra PhD egy.adjunktus

T1 I I 8/10/10

Dr. Körmöczi László

CSc tanszékvezető

egy. docens

T1 I I 22/24/24

Dr. Margóczi Katalin

PhD egy. docens

T1 I N 13/25/25

4. Ökológia terepgyakorlat tanároknakgy.MScTB


T1 I I 8/10/10

Gallé Róbert - egy.tanársegéd

T1 N I 6/6/6

MAB Titkárság 106



CSc tanszékvezető

egy. docens

T1 I I 22/24/24

Dr. Pénzes Zsolt PhD egy. docens

T1 I I 16/16/16

Zalatnai Márta - tudományos segédmts T1 N I 0/0/0

5.Genetika ésevolúcióbiológia ea.MScTB

Dr. Pénzes Zsolt PhD egy. docens

T1 I N 16/16/16

Dr. Török Tibor PhD egy. docens

T1 I N 2/2/2

6. Makromolekuláris rendszerek szerveződése ésműködése ea.MScTB

Prof. Dr. Boros Imre

DSchabil

.

egy.tanár

T1 I N 24/24/24

Dr. Lehoczkiné Dr. Simon Mária

CSchabil

egy.docens

T1 I N 15/15/15

Dr. Kiricsi Mónika PhD egy. tanársegéd

T1 I N 0/0/0

7. Mikroorganizmusok és jelentőségük ea.MScTB

Dr. Kucsera Judit PhD egy.docens

T1 I N 7/7/7

Dr. Pfeiffer Ilona PhD egy.docens

T1 N N 2/2/2

Dr. Hamari Zsuzsa PhD egy. adjunktus

T1 N N 0/0/0

Dr. Perei Katalin PhD egy. adjunktus T1 N I 0/7/7

8.Növénybiológia ea.MScTB

Dr. Tari Irma CSchabil

.

egy. docens

T1 I N 10/12/12

Prof. Dr. Erdei László

DSc, habil

.

tanszékvezető

egyetemi tanár

T1 I N 18/18/18

Dr. Bagi István CSc egy. docens

T1 I N 20/20/20

Választható szakmai tárgyak

1. Alkalmazott antropológia eaMScD


T1 I N 6/6/6

Dr. Just Zsuzsanna Dr. Univ.

egyetemiadjunktus

T1 I N 0/0/0

MAB Titkárság 107


2. Alkalmazott biokatalízis ea. MScD

Dr. Lehoczkiné Dr. Simon Mária

CSchabil

egy.docens

T1 I N 15/15/15

3.A borászat biotechnológiája ea.MScD

Palágyi-Mészáros Lívia

- tud. segédmts T1 I N 2/2/2

4. A gerinces idegrendszer ontogenezise ea.MScD

Prof. Dr. Szente Magdolna

DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 10/14/14

5. A növények kiválasztása ea. MScD

Dr. Mihalik Erzsébet

CSc egy. docens

T1 I N 9/11/11

6. A növények reprodukciója ea. MScD


CSc egy. docens

T1 I N 9/11/11

7. A növényi hormonok hatásának molekuláris biológiai alapjai ea. MScD

Dr. Tari Irma CSchabil.

egy. docens

T1 I N 10/12/12

8. A szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban ea. MScD

Prof. Dr. Fekete Éva

DSc, habil.

egyetemi tanár

T1 I N 14/18/18

9. Az ökológia válogatott alkalmazásai szem. MScD

Dr. Györffy György

CSc egy.docens

T1 I N 24/24/24


T1 N N 6/6/6


T1 N N 8/10/10

10.Állatökológia ea. MScD

Prof. Dr. Gallé László

DSc, habil.

egyetemi tanár

T1 I N 13/16/16

11.Bioetika ea. MScD Prof. Dr. Szente

MagdolnaDSc

habil.egy.tanár

T1 I N 10/14/14

12.Élőhely és társulásismeret ea. MScD


CSc tanszékvezetőegy. docens

T1 I N 22/24/24

13.Evolúcióelmélet molekuláris forradalma ea. MScD

Dr. Török Tibor PhD egy. docens

T1 I N 2/2/2

14. Experimentális mikológia ea. MScD

Dr. Kucsera Judit PhD egy.docens

T1 I N 7/7/7

MAB Titkárság 108


15.Fejlődésgenetikaea. MScD

Prof. Dr. Maróy Péter

DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 17/17/17

16.Fitotaxonómia ea. MScD


T1 I N 20/20/20

17. Fotoszintézis ea. MScD

Prof. Dr. Lehoczki Endre

DSc, habil.

egyetemi tanár

T1 I N 7/7/7

18. Génműködés szabályozás ea. MScD

Prof. Dr. Boros Imre

DSc, habil.

tanszékvezetőegyetemi

tanár

T1 I N 24/24/24

19. Hallásfiziológia ea. MScD

Dr. Varga Csaba PhD egy.docens

T1 I N 7/7/7

20. Humán ontogenezis ea.MScD


T1 I N 6/6/6

Dr. Just Zsuzsanna Dr. Univ.

egyetemiadjunktus

T1 I N 0/0/0

21. Központi idegrendszeri folyamatok ea. MScD

Prof. Dr. Toldi József

DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23


DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 10/14/14

22. Biotechnológia ea. MScD Prof. Dr. Kovács

KornélDSc, habil.


tanár

T1 I N 9/18/18

23. Mikrobiológia ea.MSc

Dr. Vágvölgyi Csaba

DSctansz. vez.

egy. docens T1 I N 17/19/19

24. Molekuláris neurobiológiaea. MScD

Prof. Dr. Gulya Károly

DSc, habil.


tanár

T1 I N 13/13/13

25.Neurofiziológia alapjai ea. MScD

Prof. Dr. Tamás Gábor

DSc, habil.

egy.docens

T1 I N 5/5/5

26. Neuronális és gliális plaszticitás ea. MScD


DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23

27.Növényi biotechnológia ea. MScD

Dr. Szabó Margit CSc egy.docens

T1 I N 5/5/5

Dr. Csiszár Jolán PhD egy.docens

T1 N N 12/14/14

28.Növényi inváziók, inváziós növények ea. MScD


T1 I N 20/20/20

MAB Titkárság 109


29.Növényi stresszfiziológia ea. MScD

Prof. Dr. Erdei László

DSc, habil.


tanár

T1 I N 18/18/18

30.Növényökológia ea.MScD



T1 I N 22/24/24

31. Patológiás anyagcsere folyamatok ea. MScD

Dr. Szőllősi Istvánné

CSc egy. docens

T1 I N 3/3/3

32.Pszichofarmakológia ea. MScD


DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23

33. Pszichofiziológia ea. MScD

Dr. Farkas Tamás

PhD egy.docens

T1 I N 8/8/8

34. Sejtbiológia ea. MSc

Dr. Laskay Gábor

CSc egy.docens

T1 I N 8/8/8

35.Talajmikrobiológia ea. MScD

Dr. Manczinger László

PhD egy. docens

T1 I N 12/15/15

36.Természetvédelmi biológia és restaurációs ökológia MScD szem.

Dr. Margóczi Katalin

PhD egy. docens

T1 I N 13/25/25

37.Történeti antropológia ea. MScD

Dr. Marcsik Antónia

CSc egy. docens

T1 I N 14/16/18


T1 I N 6/6/6

38. Toxikológia ea. MScD


DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 10/14/14


DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23

39. Zootaxonómia ea.MScD


CSc egy.docens

T1 I N 24/24/24


T1 N N 6/6/6


T1 N N 8/10/10

MAB Titkárság 110


MÁSODIK TANÁRI SZAKKÉNT FELVETT

BIOLÓGIAI SZAKMAI

A tantárgy oktatói

ALAPISMERETEK TANTÁRGYAINAKMEGNEVEZÉSE

Oktató neve(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím



I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű

tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben /

Mo-onKötelező szakmai alapismeretek

1. Állatismeret TerepgyakorlatBScTA


CSc egy.docens

T1 I N 24/24/24

2.Biogeográfia ea. BScTA



T1 I N 22/24/24

3. Biotechnológia ea. 1., 2. BScTA

Prof. Dr. Kovács Kornél

DSc, habil.


tanár

T1 I N 9/18/18

4. Etológia ea.BScTA

Dr. Pénzes Zsolt

PhD egy. docens

T1 I N 16/16/16

Dr. Farkas Tamás

PhD egy.docens

T1 I N 8/8/8

Dr. Varga Csaba

PhD egy.docens

T1 I N 7/7/7

5. Genetika ea. BScTA

Prof. Dr. Maróy Péter

DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 17/17/17

6.Humánbiológia ea., gy.BScTA

Dr. Marcsik Antónia

CSc egy. docens

T1 I N 14/16/18

Dr. Molnár Erika

PhD egy.adjunktus

T1 I I 6/6/6

Dr. Just Zsuzsanna

Dr. Univ.

egyetemiadjunktus

T1 I I 0/0/0

7. Környezetvédelem ea.BScTA

Dr. Gálfi Márta

PhDhabil.

főiskolai tanár

T1 I N 2/24/24

8.NövényismeretTerepgyakorlatBScTA


CSc egy. docens

T1 I N 9/11/11

MAB Titkárság 111


A szakképzésben oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely

esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében

foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)

tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek

a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum

5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

*****Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

MAB Titkárság 112


4.4. Az oktatók személyi-szakmai adatai

B/V.A szakképzés indításának kutatási és infrastrukturális feltételei

Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

A Biológus Tanszékcsoportban az alábbi országosan (és nemzetközileg is) elismert tudományos műhelyekben folyik kutatómunka:Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszéken nemzetközileg elismert eredményes kutatás folyik az eukariota génműködés szabályozás mechanizmusának megértésére. A téma vizsgálatához a tanszék munkatársai pályázatokkal folyamatosan jelentős kutatási támogatást biztosítanak hazai (OTKA, ETT, GVOP, TeT) és külföldi (EU-FP6, ONW) forrásokból. A kromatin szerkezet és génműködés kapcsolatáról nyert eredményeiket rendszeresen rangos nemzetközi szaklapokban közlik és rendszeresen bemutatják színvonalas tudományos rendezvényeken. Munkájukban intenzíven együttműködnek több hazai és francia, spanyol és német kutatócsoportokkal. Az együttműködés részekén több szakmai konferenciát szerveztek Szegeden és számos külföldi vendégkutató tett látogatást az egységben. 2006-tól a tanszéken működik a Magyar Tudományos Akadémia Kromatinszerkezet és génműködés támogatott kutatócsoportja.Biotechnológia Tanszék műhelyei:A tanszék elsődleges profilja a megújuló energiaforrások illetve bioremediáció köré csoportosul. Nemzetközileg elismert kutatásokat folytat a mikroorganizmusok hidrogén anyagcseréjének tanulmányozása, a biohidrogén gazdaságos előállítása területén. Több EU Keretprogramban vettünk részt és állandó tagjai vagyunk a területtel kapcsolatos tudományos hálózatoknak szervezeteknek. A megújuló energiahordozók közül napjaink egyik legattraktívabb és legkönnyebben alkalmazható energiahordozója pillanatnyilag a biogáz. Élenjáró kutatásokat folytatunk a biogáz fermentációs folyamatok mikrobiális, biokémiai folyamatainak megértésében, optimalizálásában. A megújuló energiahordozók előállításának kulcskérdése a rendelkezésre álló nyersanyagok – energianövények, háztartási vagy mezőgazdasági hulladékok – fermentálható szubsztráttá alakítása. Csoportunk az országban elsőként reagálva a kor kihívására olyan rendszerek kifejlesztésén dolgozik, amely hatékonyan képes a poliszaharid alapú nyersanyagok feldolgozására és alapanyagként szolgálhat a biohidrogén, biogáz vagy bioetanol gyártáshoz.Az Élettani, Szervettani és Idegtudományi Tanszék Hisztológiai laboratóriuma a bélidegrendszer fiziológiás és pathológiás fejlődésével foglalkozik szorosan együttműködve az Antwerpeni Egyetem Sejtbiológiai és Hisztológiai laboratóriumával (két Copernicus pályázat, több bilaterális együttműködés) és az ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáján Resch Béla professzorral. Az elmúlt években különböző, a gasztrointesztinális rendszert érintő betegség bélidegrendszerre gyakorolt hatását is vizsgáljuák, részben humán minták, részben állatmodellek segítségével. A Tanszéken folyó központi idegrendszeri kutatások műhelyi között nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségűek. A legrangosabb nemzetközi lapokban jelennek publikációik, nagy összegű hazai és nemzetközi pályázatokat nyertek el (OTKA, ETT, GVOP, RET, TeT, Wellcome, European Young Investigators Award). További négy tudományos műhely működik a tanszéken: egy kutatócsoport az epilepszia keletkezésének, a tükörfókusz kialakulásának, a folyamat progrediálódásának mechanizmusával foglalkozik. Egy másik kutatócsoport a kérgi neuronhálózatok szerveződésével, a hálózaton belüli aktivitások processzálódásával, integrációjával foglalkozik. Van egy munkacsoport mely a neuroprotekció lehetőségeit vizsgálja traumás agyi sérülések, kóros agyi folyamatok, neurodegeneratív betegségek esetén. A tanszéken működik egy endokrinológiával, neuroendokrinológiával foglalkozó munkacsoport is. A felsorolt munkacsoportok széles metodikai repertoárral rendelkeznek, a molekuláris biológiai módszerektől a mikroelektrofiziológiai (pl. patch clamp elvezetések) vizsgálatokon, az elektronmikroszkópián, immunhisztokémián, fluorescens mikroszkópián át a magatartásvizsgáló módszerekig.A Tanszékhez kapcsolódik szervezetileg a Szakmódszertani munkacsoport, ahol az analógiás gondolkodás fejlesztése a biológia tantárgy keretében témakörében folytatnak tudományos tevékenységet.Az Embertani Tanszéken a fő kutatási irányvonalat a történeti antropológiai vizsgálatok – régészeti ásatásokból származó csontvázmaradványok tanulmányozása – adja. Ezen kutatás anyagát a tanszék jelentős tudományos értékű, közel 25 ezer, a neolitikumtól Kr.u. 18. századig terjedő időszakot magában foglaló gyűjteménye biztosítja. Az un. hagyományos történeti embertani vizsgálatok mellett az utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek a paleopatológiai kutatások. E kutatási irányvonal a tanszék munkatársainak, PhD hallgatóinak megjelent közleményei, konferenciákon történő szereplése alapján méltán nevezhető a hazai paleopatológiai kutatás „műhelyének”, aminek nemzetközi elismerését jelzi külföldi projektekben való részvétel (jelenlegi: Global History of Health) és számos külföldi kooperáció (DAAD-MÖB, 2002-2003, 2006-2007, Department of Infection,

MAB Titkárság 113


University College London, Manhattan, Kansas State University, University of La Méditerranée, Faculty of Medicine, Marseille, Department of Archeology, Ulan-Bator).A Genetikai Tanszék laboratóriumaiban Drosophila kísérleti rendszeren folynak genetikai kutatások. A muslica egyedfejlődésének ekdizon függő folyamatait tanulmányozzuk. Jelenleg elsősorban a lárvák ekdizon termelő mirigyében az ekdizon termelést lehetővé tevő fejlődési folyamatokat és azok szabályozását tanulmányozzuk. Tanulmányozzuk továbbá a Prod kromoszómális fehérje szerepét. Jelenleg tanulmányozzuk a Prod fehérje szerepét muslica kromoszómás stabilitásához nélkülözhetetlen telomer szerkezet kialakításában. A Genetikai Tanszéken az elmúlt évtizedben P-elem mutagenezis kísérletekben létrehozott mintegy 8.000 jellemzett mutáns törzsét tartjuk fel és gondozzuk. A tanszéken működő Drosophila Mutáns Törzsközpont működtetésével a törzseket hozzáférhetővé tesszük a nemzetközi drosophila kutatók számára. A Szegedi Tudományegyetem TTK Mikrobiológiai Tanszéke Magyarország egyik legjelentősebb egyetemi mikrobiológiai-mikológiai profilú kutatási egysége. A tanszéken több saját kutatási területtel rendelkező kutatócsoport működik, amelyek azonban (elsősorban a gyakorlati célú kutatási projektek megvalósításában) hatékonyan együttműködnek.A Dr. Varga János vezette kutatócsoport nemzetközileg elismert tevékenységet végez bizonyos mikroszkópikus fonalasgombák (Aspergillus) filogenetikai vizsgálatával kapcsolatban. Számos alapkutatási (OTKA) és nemzetközi kooperációs pályázat (pl. CBS) jelzi tevékenységének színvonalát. A Dr. Manczinger László vezette, elsősorban a Trichoderma és rokon fajok kutatásával foglalkozó munkacsoport a terület meghatározó hazai szakmai műhelye. Vizsgálataik érintik az említett gombák mezőgazdasági és ipari vonatkozásait éppúgy, mint az utóbbi években előtérbe került orvosi vonatkozásokat.A Dr. Avasiné Dr. Kucsera Judit vezetésével dolgozó szakmai műhely gyakorlati jelentőségű élesztőgombák (Cryptococcus, Saccharomyces, Phaffia) vizsgálatával ért el nemzetközileg elismert eredményeket. Dr. Vágvölgyi Csaba vezette járomspórás gombák vizsgálatával foglalkozó munkacsoport hazánk egyetlen, a járomspórás gombák biológiájával (elsősorban taxonómiai és genetikai vizsgálatával) foglalkozó laboratóriuma. Ez a kutatási terület Magyarországon előzmények nélküli, metodikailag problematikus és elméleti háttérismeretekben szűkölködő. Európában egyike annak a 3-4 kutatócsoportnak, amelyet ezen a kutatási területen számon tartanak.A Növénybiológiai Tanszék növénytani munkacsoportjának egyik kutatási területe a reproduktív szervek és folyamatok vizsgálata a növények evolúciós adaptációja illetve akklimatizációja során. Ennek keretében in situ és ex situ körülmények között tanulmányozzák a reproduktív fitneszt illetve a virág baktériumos fertőzés kialakulásában betöltött szerepét. A kísérleti objektumok védett fajok illetve környezeti stressz (nehézfémek, baktériumos fertőzés, kemikáliák) hatásának kitett kultúrnövények és gyomfajok. Ez utóbbi fajoknál a stressz indukálta fotoszintetikus változásokat vizsgálják. A tanszéken végzett citológiai vizsgálatok keretében sikerült fluoreszkáló riporter-molekulákat növénysejtekbe is bejuttatni és tanulmányozni a növénysejtek nyugalmi membrán-potenciálját, valamint a citoplazmikus Ca2+- és H+-koncentrációt. Ezek a kísérletek közelebb visznek bennünket a növényi szignalizációs folyamatok jobb megértéséhez, a növénysejtek életképességének kvantitatív értékeléséhez, valamint a növényi sejthalál mechanizmusának felderítéséhez. E munkákban együttműködünk hazai nemzeti parkokkal, gyümölcstermesztő kutató intézettel és a COST 864 nemzetközi kutatócsoportjával.

A növényélettani munkacsoportban a növényi stresszválaszok leglényegesebb faktoraival foglakozunk a jel percepciótól és jelátadástól kezdődően a védőmechanizmusok kialakulásáig, melyek lehetővé teszik a növény szélsőséges környezeti tényezőkhöz való akklimatizációját. A Tanszék oktatási és K+F tevékenysége intenzív pályázati aktivitáson alapul (OTKA, NKFP, GVOP, PHARE, Interreg, TeT). Vizsgálják az antropogén eredetű szerves és szervetlen (ólom, kadmium, réz, cink) környezetszennyező anyagok növényekre gyakorolt hatását. A jelenlegi NKFP konzorciális projektben annak a fitoremediációs lehetőségét tanulmányozzák, hogy a nehézfémmel szennyezett ártéri területek miként tisztíthatóak meg nehézfémeket akkumuláló növényekkel.

A tanszék kutatási területe a növények abiotikus stressz akklimatizációjának vizsgálata (ozmotikus, szárazság és só-stressz valamint az oxidatív stressz tanulmányozása), az ozmotikus adaptáció, a hormonális szabályozó rendszerek, így az etilén és az abszcizinsav szerepének vizsgálata. A glutation S-transzferázt kódoló géneket valós idejű PCR alkalmazásával és in silico módszerrel határozzák meg. A Sejtbiológiai Laboratóriumban a modern Zeiss Axiovision 200M fluoreszcenciás mikroszkóp a nitrogén monoxid és más, a jelátvitelben is szerepet játszó komponensek in vivo és in situ vizsgálatát teszi lehetővé. A Fotoszintézis és Membrántranszport Csoport a nitrogén monoxid fotoszintézisre és a sztómazáró sejtek iontranszportjára való hatását vizsgálja. A Nitrogén és Szén-metabolizmus laboratóriumban a nitrogén asszimiláció elsődleges és remobilizációs lépéseit tanulmányozzák: főleg glutamin szintetáz (GS1 és GS2) enzimaktivitások in vivo és in vitro detektálán keresztül (PAGE, Western-blot).

A növénybiológiai munkacsoport széleskörű nemzetközi kapcsolrendszerrel rendelkezik (Vrije Universiteit Brussels (VUB), Rijks Universitair Centrum Antwerpen (RUCA), Ben-Gurion University of the Negev, Sede Boqer, Israel, Darmstadt University of Technology, Banat's University of Agricultural Sciences, Timisoara, Romania, Chonnam National University, Agricultural Plant Stress Research Center (APSRC) Kwangju, Korea). Az Ökológiai Tanszék kutatásai hagyományosan a terresztris ökológiai területekre koncentrálnak, melynek legfontosabb területét a Duna-Tisza közi homokhátság közösségszerveződésének hosszú távú vizsgálata jelenti. E

MAB Titkárság 114


témakörre szerveződött, botanikusokat és zoológusokat tömörítő csoport több évtizedes munkája során feltártuk a homokpusztai életközösségek élőhelyi viszonyainak (elsősorban a tájhasználat és klimatikus viszonyok) változása és a közösségi átalakulások kapcsolatát. E témakörben szorosan együttműködtünk a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézettel (ÖBKI), valamint a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. Az ország területén több élőhely-rekonstrukciós programot bonyolítottunk három nemzeti park területén és részben szintén az ÖBKI közreműködésével. Európai ökológiai és faunisztikai programunk több kutatóintézettel és egyetemmel (Finnország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Románia) kialakult kapcsolataink keretében zajlik eredményesen. Új színfoltot jelent a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal közösen működtetett Molekuláris biodiverzitás laboratóriumunk, ahol több növény- és állatcsoport filogenetikai vizsgálatai folynak részben hazai (Kőszeg) részben külföldi (Anglia) partnerek közreműködésével.A Sejtbiológiai és Molekuláris Medicina Tanszék Molekuláris Neurobiológiai Laboratóriuma két fő kutatási területen végez elsősorban alap-, kisebb részben alkalmazott idegtudományi kutatásokat. A kalciumkötő fehérjékkel (elsősorban a kalmodulinnal) kapcsolatban az emlős neuronális génexpresszió szabályzását tanulmányozzuk különböző élettani, kórélettani és kísérletes állapotokban in vivo és in vitro rendszerekben. Esetleges klinikai vonatkozásai miatt fontosak lehetnek a felnőtt csontvelői eredetű őssejtszármazékok in vitro körülmények közötti differenciációjára vonatkozó kutatásaink.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!):

tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek oktatástechnológiai ellátottság, szolgáltatás, különös tekintettel az informatikai feltételek

meglétére. könyvtárellátottság: a teljeskörű papíralapú, illetve elektronikus könyvtári szolgáltatás

bemutatása: a beadványban feltétlenül szerepeljen a könyvtár honlapjának címe a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet, e-learning, elektronikus képzésmenedzselés rendszer, stb.)

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források egyéb, szükségesnek ítélt feltételek

A 2007. szeptemberében átadott Újszegedi Biológus Tanszékcsoporti épület valamennyi tanszékünknek helyet ad. Itt két nagy előadó (256 és 92 fős), két kis előadó (60 és 25 fős) áll rendelkezésre. A Természettudományi Kar és a JGYPK további tantermekkel és előadókkal rendelkezik. Az alapozó tárgyak oktatásához igénybe vesszük a Kémiai Tanszékcsoport három nagyelőadóját (200-100 fő/terem), és a 2005. decemberében átadott Tudományos és Információs Központ (TIK) 650, 140 fős, illetve 2 db 100 fős előadóját is. Nyolc tanszékünk és a szakmódszertan rendelkezik 20-36 fő egyidejű munkájára szolgáló gyakorlati termekkel, és nyolc, körülbelül ugyanekkora szemináriumi teremmel. Szabadon választható kurzusaink megtartására igénybe vesszük a TTK Irinyi épületének középméretű, 40-60 főt befogadó előadóit is.

Hallgatói laboratóriumaink eszközellátottsága jó, az egyetemek általános eszközellátottságának megfelelő. Egyes tanszékeinknek, így pl. a Biotechnológiai, Genetikai, a Biokémiai-Molekuláris Biológiai, a Mikrobiológiai és az Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékeknek sikerült az ország legkorszerűbbjei közé sorolható oktató laboratóriumot létrehoznia. A gyakorlati képzéshez egyéb szegedi intézmények is hozzájárulnak. Két, összesen 60 és 40 munkahellyel rendelkező számítástechnikai laboratóriumunk van, de a hallgatók minden tanszéken kapnak internet hozzáférhetőségi lehetőséget. A növényrendszertan és a vegetációtérképezés számára szükséges fajismeret egy részét hallgatóink az egyetemi füvészkertben sajátíthatják el.

A TIK számítógép bázisa (csaknem 400 munkahely), és az ország legkorszerűbb egyetemi könyvtárának tekinthető egységesített könyvtár is hallgatóink rendelkezésére áll

MAB Titkárság 115


(http://www.bibl.u-szeged.hu). A nyelvi lektorátuson a legfontosabb világnyelvek (angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz) elsajátítása történhet.

Az általános állami juttatásokon kívül az SZTE hallgatói lakhatási támogatásban (3000-15000 Ft/hó) és jegyzettámogatásban (1800-2700 Ft/félév) részesülnek. A jegyzetellátottság a szakmai alapozó és törzstárgyak vonatkozásában jó, ehhez nagymértékben hozzájárul a JATEPress és a Juhász Gyula Kiadó kiterjedt pályázati és üzleti tevékenysége.

A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adatnyilvántartás teljes egészében automatikus. Az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) egyszerűen és gyorsan működik mind a kurzusfelvétel, mind a tanulmányok értékelése és az eredmények nyilvántartása területén. (https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx). A hallgatók számára minden tanulmányi üggyel, oktatással kapcsolatos információ, az egyetemi szabályzatok és a hallgatói ügyek intézéséhez szükséges űrlapok elérhetőek az egyetem weboldalán (http://www.u-szeged.hu/). A hallgatók kultúrált szórakozását a JATE Klub irodalmi és művészeti programjai, valamint időszakos rendezvények (pl. kari napok) biztosítják. A Hallgatói Önkormányzat ingyenes színházbérleti kvótával rendelkezik a Szegedi Nemzeti Színházban az Universitas bérlet keretében.

A hallgatók rendelkezésére áll egy nagyobb sporttelep és a kollégiumok sportpályái. Szintén hallgatói támogatás a Szegedi Sportuszodában kapott ingyenes esti úszási lehetőség.

A Biológus Tanszékcsoport kiterjedt nemzetközi és hazai pályázati tevékenységet folytat. Így a hallgatók képzéséhez hozzájárulnak a nagy pályázatok rezsijéből befolyt összegek (Dél-Alföldi Regionális Tudásközpont, a RET pályázatai (Prof. Dr. Toldi József), az European Young Investigator pályázatán elnyert összeg (Prof. Dr. Tamás Gábor), az OTKA és más hazai pályázatok rezsijei, és a levelező képzésből befolyt összegek. A hallgatók élvezik a pályázatok eredményeképpen tovább fejleszthető tudományos műszerpark új módszertani lehetőségeit is.

MAB Titkárság 116



T a n á r i m e s t e r s z a k – t á v o k t a t á s i fo r m a

VI.Székhelyen kívül indítandó képzés bemutatása

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot a székhelyen kívül indítandó képzés esetén kérjük kiegészíteni az alábbiakkal: 1. Mutassák be a székhelyen kívüli képzésbe bevont helyi illetőségű oktatókat és a székhelyen kívüli

képzésért felelős oktatót is személyi-szakmai adataikkal. 2. A székhelyen kívüli infrastruktúra részletes bemutatását kérjük.

Ha a beadvány székhelyen és azon kívüli indításra is vonatkozik, akkor a székhelyen kívül indítandó képzés bemutatásakor a személyi és az infrastrukturális feltételek ismertetését kérjük a fenti 1. és 2. pont figyelembe vételével.

VII.A TÁVOKTATÁSI KÉPZÉSI FORMA SPECIÁLIS FELTÉTELEI

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot képzési formától függetlenül minden szakindítási kérelemnek tartalmaznia kell. Távoktatási képzés esetén ezt ki kell egészíteni egy további VII. fejezettel, mely az alábbiak szerint összeállított dokumentumokat tartalmazza.

1. A távoktatási szervezeti egység leírása Az intézmény ismertesse a távoktatás küldetésnyilatkozatát. Mutassa be a képzést szolgáló szervezeti struktúrát, a képzési rendszer logisztikáját, az

oktatástechnológiai folyamatokat. Milyen – az egész tanulmányi időszakra vonatkozó – tájékoztatást (tanulmányi útmutató)

kapnak a belépő hallgatók az egyéni tanulás eszközeiről, a tananyagokról, a konzultációs- és vizsgarendszerről.

2. A tananyagcsomagokLegalább – a mintatanterv szerinti – az első tanulmányi év tantárgyaihoz (lásd III. fejezet) tartozó tananyagcsomagokat az alábbiak szerint kérjük mellékelni: egy tantárgyhoz csak egy tananyagot kérünk bemutatni, a többi tankönyvet,

szakirodalmat elég felsorolni a tantárgyak leírásánál, a szakindítási kérelemhez csatolt tantárgyi leírások sorrendjében egy listán sorolják fel

az egyes tantárgyakhoz tartozó, egyértelmű azonosítóval ellátott elektronikus vagy nyomtatott tananyagot, tanulási útmutatót, minta vizsgasorokat, egyéb segédletet,

az intézmény mutassa be, hogyan biztosítja a folyamatos tananyagfejlesztést, külső fejlesztő esetén kérjük a szerződés bemutatását,

Az akkreditációs anyagban meg kell adni azokat a paramétereket, amelyek hallgatói szintű jogosultsággal hozzáférést biztosítanak a MAB bírálói számára.

3. Az ellenőrzés – értékelés technikájaAz intézmény tantárgyanként mutassa be: az önellenőrzéshez szükséges feladatok jellegét, számát és a tananyagon belüli helyét, a beküldendő feladatok számát és ütemezését, a félévek teljesítésének tantárgyi követelményrendszerét.

4. Konzultációk

MAB titkárság 117

T a n á r i m e s t e r s z a k – t á v o k t a t á s i fo r m a

Az intézmény : mutassa be a tervezett konzultációk célját és gyakoriságát, ismertesse, hogy a konzultációs rendszer módszerei, logisztikája

milyen módon illeszkedik a teljes képzési folyamathoz, különös tekintettel az önértékelésre és ellenőrzésre.

5. A képzés személyi feltételeia) A szakfelelős, szakirány-felelős, törzstantárgy felelősökre, oktatókra vonatkozóan a

kérelem IV. fejezetében kérjük az adatokat! Itt a távoktatási képzéshez szükséges további speciális feladatokat ellátó személyi háttér bemutatását kérjük az alábbi táblázat szerint:

Név és feladattípustf: tananyag-felelelősti: tutorok irányítója

t: tutor

A szak mely tantárgya(i)hoz látja el a feladatot

A szakon és az intézményben összesen hány

tantárgyhoz látja el a feladatot

Részt vett-e távoktatási

továbbképzésben, van-e távoktatási

tapasztalata

A konzultációhelyszíne

Munka-viszonytípusa

b) Személyi-szakmai adatok: (csak az előző táblázatban felsorolt személyekhez!) név, születési év, (az oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség, tudományos fokozat

(tudományág megjelölésével) milyen távoktatási tagozaton történő közreműködéshez szükséges speciális képzésben vett

részt jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök) eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő); távoktatásban szerzett eddigi gyakorlat.

* * *Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal).

Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

c) NyilatkozatokAz intézményvezető szándéknyilatkozata arról, hogy a táblázatban felsorolt személyeknek a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja a

felsőoktatási intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban nem álló személyek nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett feladatok ellátását.

6. Infrastrukturális feltételekAz intézmény írja le, milyen távoktatási (képzési menedzsment) keretrendszert alkalmaz, mutassa be a távoktatási képzéshez alkalmazott infrastruktúrát, amennyiben konzultációs központok létrehozása is szerepel a tervezetben, kérjük

helyszínenként ismertesse a rendelkezésre álló infrastruktúrát, a gyakorlati képzéshez szükséges gyakorló helyeket.

MAB Titkárság 118

Documents

Kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · Web viewA nappali tagozatos hallgatók száma az SZTE Természettudományi Karán a legmagasabb. Igaz, hogy a természettudományi