KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER · Web viewaz adott tevékenység műszaki és környezeti szempontból történő leírása, amelynek során a hulladék képződik, beleértve

A munkaanyagot a Kormány nem tárgyalta meg, ezért a munkaanyag nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTERJF/2175/2013.

A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(7) bekezdése alapján

NEM NYILVÁNOS

Készült: 2013. november 8-án

Előterjesztés

a Kormány részére

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól

Budapest, 2013. november

KÉSZÍTETTE: LÁTTA: JÓVÁHAGYTA:

dr. Babik Istvá[email protected]

Mácsár Gá[email protected]

dr. Szőgyényi-Kovács [email protected]

Dr. Rácz Andráshelyettes államtitkár

Dr. Simon Attila Istvánhelyettes államtitkár

Dr. Illés Zoltánkörnyezetügyért felelős államtitkár

Dr. Fazekas Sándorminiszter

mailto:[email protected]



EGYEZTETÉSI LAP

1. Az egyeztetés alapadatai

honlapon való közzététel időpontja:közigazgatási egyeztetésre való megküldés:közigazgatási egyeztetés lezárása:Államtitkári értekezlet időpontja:Kormányülés időpontja:

2. Az egyeztetésben részt vevők:

2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultakintézmény egyetért nem ért

egyetnem adott észrevételt

észrevétele maradt fenn*

MiniszterelnökségKIMNGMNFMEMMIBMKüMHM












2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.)egyéb állami szerv egyetért nem ért

egyetnem adott véleményt


Alapvető Jogok BiztosaOrszágos Környezetvédelmi Tanács

2.3. Egyéb szervezetekegyéb szervezet egyetért nem ért



Fogyasztóvédelmi Tanács

2.4. Társadalmi szervezetektársadalmi szervezet egyetért nem ért


észrevétele maradt

fennKörnyezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók SzövetségeMunkaadók és Gyáriparosok Országos SzövetségeMagyar Vegyipari SzövetségHulladékhasznosítók Országos EgyesületeKöztisztasági EgyesülésMagyar Fémhulladékforgalmazók és –Feldolgozók SzövetségeÉlelmiszerfeldolgozók Országos SzövetségeGépjárműbontók Országos EgyesületeCsomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség












V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja

1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél:

A rendelettervezet célja, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján meghatározza a veszélyes hulladékra és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó részletszabályokat, valamint a hulladékminősítés eljárási szabályait és a Hulladékminősítő Bizottság működési rendjét, szervezeti felépítését.

A rendelettervezet további célja, hogy a jelenleg hatályos, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 98/2001. Korm. rendelet) meghatározottakhoz képest a szabályozás a jogalkalmazók számára könnyebben követhető legyen. Erre tekintettel a veszélyes hulladék gyűjtésére és tárolására vonatkozó szabályok egyértelműek lesznek, a szállítás és a gyűjtőjárattal történő szállítás során használandó szállítási lapok (korábban SZ-jegyek) – kapcsolódva a Kormányzat Egyszerű Állam programjához – adattartalmukban és kitöltésükben egyszerűsödni fognak.

A rendelettervezet célja ugyanakkor az is, hogy azok a rendelkezések, amelyek az egyes hulladékgazdálkodási létesítményekre, valamint az engedélyezésre vonatkoznak, kikerüljenek a 98/2001. Korm. rendeletből, tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodás megújuló rendszerében ezek a szabályok önálló kormány-, illetve miniszteri rendeletbe kerülnek. Egyúttal azok a rendelkezések is kikerülnek a szabályozásból, amelyeket a 98/2001. Korm. rendelet hatálybalépését követő években bekövetkezett jogszabály módosítások tartalmukban felülírták.

1.2. Az előterjesztés szükségességének okai:

A 98/2001. Korm. rendelet átalakítását az indokolja, hogy a veszélyes hulladékra vonatkozó szabályok jelentős hányada a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelvre tekintettel a Ht.-be került. Miután a környezeti veszélyhelyzetre, a környezetszennyezésre és a környezetkárosodásra vonatkozó rendelkezéseket a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, a Ht., valamint a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet tartalmazza, e szabályokat a rendeletből a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében szintén törölni szükséges.

Az előterjesztés szükségességét indokolja a 98/2001. Korm. rendelet fogalmi rendszerének teljes átalakítása és a fogalmaknak a Ht. rendelkezéseivel való megfeleltetése is, továbbá a tiszta és egyértelmű kötelezettségeket előíró normatartalom kidolgozása, az új hulladékgazdálkodási szereplőkre – így a kereskedőkre és a közvetítőkre – vonatkozó kötelezettségek meghatározása. Az új rendelet meg fogja határozni, hogy a veszélyes hulladék milyen létesítményekben, milyen körülmények között és mennyi ideig gyűjthető, illetve tárolható. Ezek a szabályok a 98/2001. Korm. rendelethez képest szigorúbb követelményrendszert tartalmaznak.












Miután a kezelési technológia minősítésére vonatkozó szabályok nemcsak a veszélyes, hanem más hulladékra is vonatkoznak, ezeket a szabályokat más rendeletben szükséges előírni.

1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása:

Az előterjesztés nem érint közfeladat változást.

2. Az igénybe vett eszközök

2.1. Jogalkotás:

A rendelettervezet a Ht. felhatalmazása alapján került előkészítésre. A rendelettervezet a hatályos Korm. rendeletet váltja fel.

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélyezésére, valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítményekre vonatkozó szabályokat külön kormány-, illetve miniszteri rendeletek fogják tartalmazni. A jogalkotás során ezeket maradéktalanul figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy az egyes rendeletek megfelelően illeszkedjenek egymáshoz. A fentiekre tekintettel a rendelettervezet módosítani kívánja a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: 439/2012. Korm. rendelet). A 439/2012. Korm. rendeletet azért kell módosítani, mert a jogalkotó a Ht. júliusi módosításával új fogalmakat és szereplőket vezetett be a szabályozásba, és ezek szoros összefüggésben állnak a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokkal.

A fentieken túlmenően a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: statútum rendelet) is módosítani szükséges. Ennek indoka, hogy az Országgyűlés a 96/2012. (XII. 18.) OGY határozatával Balatonvilágos községet 2013. január 1-jével Veszprém megyéből Somogy megyébe csatolta. A változás eredményeként a statútum rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 4. pont f) alpontja alapján – a község a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: KDT-KTVF) illetékességi területből kikerülve a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: DD-KTVF) illetékességi területében került azzal, hogy a Balaton medrébe nyúló közigazgatási területe továbbra is a KDT-KTVF illetékességéhez tartozik. Tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő hatósági eljárások lezárásához szükséges szakrendszereket (pl. adatrögzítés, KTJ számok generálása) Balatonvilágos vonatkozásában csak a KDT-KTVF tudja működtetni, valamint figyelemmel a község területi elhelyezkedésére, indokolttá vált, hogy a község tekintetében továbbra is a KDT-KTVF rendelkezzen illetékességgel. A statútum rendelet módosítására a Ht. módosításával bevezetett gyűjtés – mint engedélyezett tevékenység szakhatósági részvételének biztosítása – érdekében is szükség van.

Az Európai Unió Bizottsága a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai és tanácsi rendelet IC., VII., és VIII. mellékletének a tudományos és technikai haladáshoz igazodó módosításáról szóló 255/2013/EU rendelettel módosította a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendeletet. A módosítás eredményeképpen az ún. zöldlistás hulladékok












kísérőokmánya és az ahhoz tartozó lábjegyzet változott, ezért szükségessé vált az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet erre tekintettel történő módosítása. Horvátország európai uniós csatlakozása miatt meg kell módosítani a Közösségi határátkelőhelyek listáját.

2.2. Egyéb intézkedés:

Egyéb intézkedés nem szükséges.

2.3. Alternatívák:

A szabályozásnak nincs alternatívája.

3. Kormányprogramhoz való viszony

A Nemzeti Együttműködés Programja:

[1 .2 Egyszerűbb és teljesíthetőbb feltételek a vállalkozások számára]

„...a nemzeti ügyek politikájának egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarország váljék a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.”

„A nemzeti ügyek kormánya csökkenteni fogja az adminisztráció gerjesztette költségeket, az állami tevékenységekből fakadó vállalkozói kockázatokat, az egyszerű és betartható szabályozás révén csökkennek az állam gerjesztette kockázatok, így vállalkozásaink számára jobban megéri bővíteni, újítani.”

„Az új kormány felülvizsgálja az engedélyeket, hogy csak a tényleg szükségesek kapjanak szerepet.”

4. Előzmények, kapcsolódások

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, amely utóbbit a jelen előterjesztés mellékletében szereplő Korm. rendelet vált fel.

5. Európai uniós kapcsolódások

A jogszabálytervezetnek nincs Európai Uniós kapcsolódása.

6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk- 7. Társadalmi egyeztetés

A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a rendelettervezet felkerül a VM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében,












továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.2 pontjában szereplő egyéb állami szervnek, valamint a 2.3. pontjában felsorolt szervezeteknek.

8. Vitás kérdések -

9. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?

követő vagy kezdeményező**a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!

2. A tájékoztatás módja:

Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nemTárcaközlemény igen/nemTárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka):


Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár

írásos válaszadás javasolt

4. Részletes kommunikációs terv:


A rendelettervezet további célja, hogy a jelenleg hatályos, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 98/2001. Korm. rendelet) meghatározottakhoz képest a szabályozás a jogalkalmazók számára könnyebben követhető legyen. Erre tekintettel a veszélyes hulladék gyűjtésére és tárolására vonatkozó szabályok egyértelműek lesznek, a szállítás és a gyűjtőjárattal történő szállítás során használandó szállítási lapok (korábban SZ-jegyek) – kapcsolódva a Kormányzat Egyszerű Állam programjához – adattartalmukban és kitöltésükben egyszerűsödni fognak.












Kérem a Kormányt, hogy egyetértése esetén a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék.

Budapest, 2013. november „ .”

Dr. Fazekas Sándorvidékfejlesztési miniszter












HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő kormányrendeletnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.












Melléklet a JF/2175/20143. számú előterjesztéshez

A Kormány

…/20143. (…) Korm. rendelete

a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 3., 4. és 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed:a) a veszélyes hulladékra,b) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre, valamint[c)] minden olyan természetes és jogi személyre, továbbá jogi személyiséggel nem

rendelkező nélküli gazdálkodó szervezetre, aki (amely) veszélyes hulladék termelője, birtokosa, illetve veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytat.

(2) E rendelettől hatálya egyes speciális veszélyes hulladékra és speciális veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység esetében re akkor terjed ki, ha kormány- vagy miniszteri rendelet eltérhete rendelettől eltérő szabályokat nem tartalmaz.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

[1.] átvételi hely: a gyártó, a forgalmazó, a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató telephelyén kialakított hely, amely a hasznosítható veszélyes hulladék vagy a gyártó átvételi és gyűjtési kötelezettségének hatálya alá tartozó veszélyes hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére szolgál;

[2.] gyűjtőjárat: csekély kis mennyiségű veszélyes hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása és kezelése céljából szervezett, házhoz menő jellegű hulladékgazdálkodási tevékenység;

1.[3.] hulladékgyűjtő udvar: az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. mellékletben meghatározott hulladék átvételére és gyűjtésére szolgáló, közszolgáltató által üzemeltetett, felügyelettel biztosított telephely;












2.[4.] hulladékkezelő létesítmény: az átrakóállomás, a válogatómű, a hulladék előkezelését biztosító telephely, berendezés, valamint a hulladékhasznosító és a hulladékártalmatlanító létesítmény;

[5.] hulladéktároló hely: olyan, a gyűjtő – a közszolgáltatót ide nem értve – és a hulladékkezelő telephelyéen kialakított terület vagy építmény, amely a hulladék tárolására szolgál;

3.[6.] kezelési technológia: a veszélyes hulladék összetételének megváltozását, valamint környezeti veszélyességének csökkenését eredményező kezelési műveletek egymást követő összessége, továbbá az ilyen kezelési műveletek elvégzését szolgáló berendezések rendszere;

4.[7.] konténer: a veszélyes hulladék mennyiségétől, illetve minőségétől függő méretű és speciális kialakítású, zárható vagy nyitott rendszerű tárolóeszköz, amely ellenáll a hulladék kémiai hatásainak, és a hulladék gyűjtésére, tárolására, valamint szállítására egyaránt alkalmas, ideértve a préselő rendszerrel ellátott konténert is;

5.[8.] maradék hulladék: a veszélyes hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása során visszamaradó, további kezelést igénylő anyag;

[9.] munkahelyi gyűjtőhely: valamely munkafolyamat során kis mennyiségben képződő veszélyes hulladék képződés helyén történő elkülönített gyűjtésére és rendszeres időközönként történő továbbszállításig történő előzetes tárolására szolgáló hely vagy helyiség;

6.[10.] speciális gyűjtőhely: veszélyes hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, jól látható és a lakosság számára könnyen megközelíthető helyen kialakított hulladékgyűjtő pont, ahol a hulladék gyűjtőedényben vagy sav- és lúgálló konténerben térítésmentesen elhelyezhető;

[11.] tartalék hulladék: a hulladékégető-műben tárolt, fedett üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött veszélyes hulladék, amelynek égetése a hulladékkezelő létesítmény folyamatos és üzemszerű működését biztosítja;

7.[12.] üzemi gyűjtőhely: a hulladéktermelő telephelyén létesített olyan építmény, amely a hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben, a munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladéknál nagyobb mennyiségben képződött veszélyes hulladék elkülönített gyűjtésére szolgál;

8.[13.] üzemnapló: a hulladék jellegéről, fajtájáról, típusáról és mennyiségéről a telephelyen vezetett naprakész nyilvántartás.

(2) Az átvételi hely, a hulladékgyűjtő udvar, a hulladéktároló hely, a munkahelyi gyűjtőhely, a speciális gyűjtőhely, valamint az üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló miniszteri rendelet szabályait kell megfelelően alkalmaznihatározza meg.












3. A veszélyes hulladék gyűjtése

3. §

(1) A hulladékbirtokos a veszélyes hulladékot kizárólag[a)] a lakóházak vagy az üdülőként nyilvántartott ingatlanok közös használatú

helyiségeiben, a)[b)] átvételi helyen, b)[c)] speciális gyűjtőhelyen,c)[d)] hulladékgyűjtő udvaron,d)[e)] munkahelyi gyűjtőhelyen, valamint[f)] üzemi gyűjtőhelyen, valamint[g)] hulladékkezelő létesítményben

gyűjtheti.

(2) A veszélyes hulladékot a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, annak fizikai, kémiai jellegének, valamint a hulladékgyűjtést követő kezelési technológiának megfelelően.

(3) A veszélyes hulladékot a hulladékbirtokos gyűjtőedényben, konténerben vagy a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben rendezetten kell gyűjteni. A gyűjtés módjának megválasztásakor azt kell figyelembe venni, hogy az adott gyűjtőhelyen a hulladék fajtája, típusa, mérete, mennyisége és tömege alapján mi biztosítja a környezetszennyezés kizárását biztosító gyűjtést.

(4) Gyűjtőedényben vagy konténerben történő gyűjtés esetén a veszélyes hulladék olyan műszaki védelemmel ellátott gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjthető, amely ellenáll a hulladék kémiai hatásainak és kizárja a hulladék csapadékvízzel történő érintkezését. A porlékony, folyékony vagy illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékot úgy kell gyűjteni, hogy azok ne okozzanak környezetszennyezéstterhelést, és ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre.

4. §

(1) A természetes személy ingatlanhasználó a veszélyes hulladékot a lakóházbanak vagy a társasházi, illetve az üdülőként nyilvántartott ingatlanok közös használatú helyiségeiben gyűjtheti.,

(25) A lakóházak vagy az üdülőként nyilvántartott ingatlanok közös használatú helyiségeiben természetes személy ingatlanhasználó az (1) bekezdésben meghatározott helyen kizárólag azt a háztartásban képződő veszélyes hulladékot gyűjthetiő, amelynek elszállítására a gyűjtőt hulladékgazdálkodási engedélye és a lakóközösséggel megkötött szerződése feljogosítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti helyen történő gyűjtésre a 3. § (2)–(4) bekezdést is alkalmazni kell.

(4) Erről a gyűjtő a lakóház lakóközösségét tájékoztatja. Ha a lakóházak vagy az üdülőként nyilvántartott ingatlanok közös használatú helyiségeiben és területein elhelyezett veszélyes hulladékgyűjtő edény vagy konténer megtelik, a hulladék elszállításáról haladéktalanul intézkedni kell.












4. A gyűjtőjárat

54. §

(1) A gyűjtő a) a lakóházak vagy az üdülőként nyilvántartott ingatlanok közös használatú

helyiségeiben, b) az átvételi helyen,c) a speciális gyűjtőhelyen, d) a munkahelyi gyűjtőhelyen, e) az üzemi gyűjtőhelyen, továbbá f) a hulladékgyűjtő udvaron

gyűjtött veszélyes hulladék átvételére, gyűjtésére és elszállítására gyűjtőjáratot szervezhet.

(2) A veszélyes hulladék birtokba vételével a gyűjtő a hulladék tulajdonosává válik.

(3) A gyűjtőjárattal a gyűjtő a hulladékbirtokostól csak azt a veszélyes hulladékot veheti át és szállíthatja, amelyre hulladékgazdálkodási engedélye alapján jogosultfeljogosítja, és amelyre a hulladék átadójával és a hulladékkezelővel megkötött szerződése vonatkozik.

(4) A gyűjtőjárat során a gyűjtő részére a hulladékbirtokos alkalmanként legfeljebb 1 tonna mennyiségű veszélyes hulladékot adhat átátadható veszélyes hulladék alkalmankénti mennyisége – az (5) bekezdés szerinti eseteket kivéve – a 2 tonnát nem haladhatja meg, kivéve az (5) bekezdés szerinti eseteket.

(5) A gyűjtőjárat során a gyűjtő a hulladékbirtokostól a gyűjtőjárat során hulladékbirtokostól a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül átveheti és elszállíthatja

[a)] a hulladékká vált gázüzemű, elektromos és elektronikus berendezést,[b)] a hulladékolajat, valaminta)[c)] az elem- és akkumulátorhulladékot.

a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül átveheti.65. §

(1) A gyűjtőjárattal szállított veszélyes hulladékot a hulladékkezelő létesítménybe történő elszállításig, illetve a hulladékkezelő részére történő átadásig a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lap kitöltésével kell dokumentálni. A gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot az 1. melléklet 1. pontja, a pótlapot a 2. pontja tartalmazza.

(2) A veszélyes hulladék elszállítását megelőzően a hulladékbirtokos a veszélyes hulladék szállításával kapcsolatos adatok dokumentálása érdekében a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot kitölti, amikor azt a hulladék gyűjtője a részére kitöltésre átadja. A gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot a hulladékbirtokosnak szállítmányonként hulladéktípusonként kell kitöltenie. Ha a hulladékbirtokos a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapon a hulladékra vonatkozó adatokat nem tudja kitölteni, az adatokat a gyűjtő tölti ki.

(3) Minden gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot külön sorszámmal kell ellátni. A sorszámtartományt a hulladék gyűjtőjének bejelentésére a környezetvédelemért felelős












miniszter a bejelentést követő 30 napon belül adja ki. A bejelentés tartalmi elemeit az 1. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(4) A veszélyes hulladék azonosítására a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott azonosító kódokat kell alkalmazni.

(5) A hulladékbirtokosnak az átadást megelőzően a veszélyes hulladékot tartalmazó csomagoláson – amennyiben a csomagolás jellege ezt lehetővé teszi – jól láthatóan és olvashatóan fel kell tüntetnie a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lap számát és a hulladék típusának megfelelő azonosító kódot.

(6) A gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapból 3 példányt kell készíteni. A hulladékbirtokos az 1. példányt igazolásként megőrzi, a 2. példányt a gyűjtőnek átadja. Ha a gyűjtő a hulladékbirtokostól átvett veszélyes hulladékot nem maga kezeli, a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lap 3. példányát a veszélyes hulladékkal egyidejűleg a hulladékkezelőnek átadja.

(7) Ha a gyűjtő környezetének, személyi és tárgyi eszközeinek védelme, továbbá a veszélyes hulladék biztonságos kezelése érdekében szükséges, a hulladékbirtokos a gyűjtőt a veszélyes hulladék képződésének körülményeiről és veszélyességi jellemzőiről a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási laphoz mellékelt külön lapon tájékoztatja.

(8) A veszélyes hulladék szállítását a veszélyes hulladék biztonságos és környezetszennyezést kizáró szállítására alkalmas járművel, módon és feltételekkel kell végezni.

(9) A gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot legalább 10 évig meg kell őrizni.

76. §

(1) Ha a gyűjtő a hulladékbirtokostól átvett veszélyes hulladékot nem közvetlenül a hulladékkezelő telephelyére szállítja, a hulladékot saját telephelyére kell szállítania, és azt a hulladékkezelő részére történő átadásáig kell gyűjtenietárolnia. Ebben az esetben a veszélyes hulladék kizárólag a hulladéktároló helyre vonatkozó szabályok szerint kialakított helyen gyűjthetőtárolható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hulladékbirtokos és a gyűjtő a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot a hulladékbirtokos telephelye és a saját telephelye, valamint a saját telephelye és a hulladékkezelő telephelye közötti távolságra is kiállítja. A gyűjtő a saját telephelye és a hulladékkezelő telephelye közötti távolságra új fuvarlevelet állít ki, és az új fuvarlevél számát a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapon rögzíti.

(3) Ha aA gyűjtő a gyűjtőjárat során vagy a telephelyén átvett veszélyes hulladékot saját telephelyére szállítja, továbbá a telephelyéen tárolt veszélyes hulladékért a hulladékkezelő részére történő átadásáig maga felel.

(45) A gyűjtő az adott veszélyes hulladékot a gyűjtőhelyen telephelyén legfeljebb 30 napig gyűjthetitárolhatja. Ezt követően a veszélyes hulladék hulladékkezelőhöz történő elszállításáról haladéktalanul intézkednie kell.












(54) A gyűjtő a veszélyes hulladékot a vele szerződésben álló hulladékkezelőnek átadja. A Ha a gyűjtő erről nem maga, hanem egy kereskedő vagy egy közvetítő útján gondoskodik, a gyűjtő a veszélyes hulladékot a kereskedő vagy a közvetítő részére csak akkor adhatja át, ha a kereskedő, illetve a közvetítő a hulladékkezelő nevében jár el.

(6) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) hatálya alá tartozó állati melléktermékek szállítása esetén gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapot csak akkor kell használni, ha az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott betegségek kórokozóival fertőzött állati melléktermékeket szállítanak.

5. A veszélyes hulladék szállítása

87. §

(1) A veszélyes hulladék szállítását megelőzően a hulladékbirtokos a veszélyes hulladék szállításával kapcsolatos adatok dokumentálása érdekében a szállítási lapot kitölti, és azt a veszélyes áruk szállítására vonatkozó okmányokhoz mellékelve a hulladék szállítójának átadja. A szállítási lapot az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(2) A szállítási lapot akkor kell használni, ha a szállítás – a Ht. 14. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – kizárólag hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. A szállítási lapon vezetett adatok a hulladékmozgást a veszélyes hulladék hulladékkezelő részére történő átadásáig dokumentálják.

(3) A szállítási lap kitöltéséhez szükséges sorszámtartomány bejelentésére az 65. § (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Ht. hatálya alá tartozó állati melléktermékek szállítására a 76. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

98. §

(1) A szállítási lapot a hulladékbirtokosnak szállítmányonként hulladéktípusonként kell kitöltenie, amikor azt a hulladék szállítója a részére kitöltésre átadja. Ha a hulladékbirtokos a szállítási lapon a hulladékra vonatkozó adatokat nem tudja kitölteni, az adatokat a szállító tölti ki. A szállítási lapból 4 példányt kell készíteni. A szállítási lap 1. példányát a hulladékbirtokos megőrzi, a további 3 példányt a hulladék szállítójának átadja.

(2) A veszélyes hulladék azonosítására az 65. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A hulladékbirtokosnak a veszélyes hulladékot tartalmazó csomagoláson vagy csomagolóeszközön jól láthatóan és olvashatóan fel kell tüntetnie a szállítási lap számát és a hulladék típusának megfelelő azonosító kódot.

(4) A jogosult környezetének, személyi és tárgyi eszközeinek védelme érdekében szükséges tájékoztatásra az 5. § (7) bekezdését kell alkalmazni(35) A hulladékbirtokos csak azt a veszélyes hulladékot adhatja át a szállítónak, amelyre a hulladékkezelővel megkötött szerződése vonatkozik.












(46) A hulladékbirtokos a hulladék képződésének helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség) haladéktalanul tájékoztatja, ha a szállítási lap 4. példányát a hulladékkezelő a szállítmány útnak indítását követő 30 napon belül a részére nem küldi vissza.

109. §

(1) A veszélyes hulladék szállítója azt a veszélyes hulladékot szállíthatja, amelyre hulladékgazdálkodási engedélye alapján jogosult.

(2) A veszélyes hulladék szállítója a veszélyes hulladék szállítását akkor kezdheti meg, ha a hulladékbirtokostól a kitöltött szállítási lap 2–4. példányait átvette, és ellenőrizte, hogy a szállítási lapon meghatározott adatok a hulladékon, illetve a hulladék csomagolásán feltüntetett jelölésnekhelyesek, azok a valóságnak megfelelnek, a hulladék csomagolása és a jármű állapota lehetővé teszi a biztonságos szállítást.

(3) A veszélyes hulladék szállítását a veszélyes hulladék biztonságos és környezetszennyezést kizáró szállítására alkalmas járművel kell végezni.

(4) A veszélyes hulladék szállítója a veszélyes hulladékot a birtokba vett mennyiségben, csomagolásban és összetételben a szállítási lapon meghatározott címre szállítja, és azt a hulladékkezelőnek a szállítmányra vonatkozó valamennyi dokumentum bemutatását, illetve átadását követően átadja.

(5) Telephelyének beléptető pontján a hulladékkezelőnek meg kell győződnie arról, hogy a szállított veszélyes hulladék mennyisége és összetétele megegyezik-e a szállítási lapon, valamint a veszélyes hulladék előző birtokosával kötött szerződésben rögzített adatokkal. A hulladékkezelő a veszélyes hulladékot a szállítótól csak abban az esetben veheti át, ha a veszélyes hulladékot a szállítási lapon feltüntetettel azonosította, és a szállítmány tárgyát képező veszélyes hulladékkal történő hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére hulladékgazdálkodási engedélye feljogosítja.

(6) A veszélyes hulladék szállítója a szállítmány hulladékkezelőnek történő átadását követően az átadás tényét a szállítási lap 2–4.valamennyi példányán igazoltatja. A hulladékkezelő a szállítási lap 2. példányát a szállítónak visszaadja, amelyet a szállító igazolásként megőriz. A hulladékkezelő a 3. példányt bizonylatként megőrizi, a 4. példányt a veszélyes hulladék átvételét követő 3015 napon belül a hulladék előző birtokosának visszajuttatja.

(74) A hulladékkezelőjogosult környezetének, személyi és tárgyi eszközeinek védelme érdekében szükséges tájékoztatásra az 65. § (7) bekezdését kell alkalmazni.

110. §

(1) Ha a hulladékkezelő a veszélyes hulladékot a hulladék szállítójától nem veszi át, a szállító az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, és a veszélyes hulladékot a hulladék előző birtokosához haladéktalanul visszaszállítja. Ebben az esetben a szállítási lap 3. és 4. példányát, valamint a jegyzőkönyv másolati példányát a hulladék szállítója – feltüntetve rajta az átadás meghiúsulásának okát – a hulladék előző birtokosának visszaadja.












(2) A hulladékkezelő a veszélyes hulladék átvételét abban az esetben tagadhatja meg, haa) a hulladék átadásának előre egyeztetett időpontja, a hulladék mennyisége, típusa,

fajtája, jellege nem egyezik a hulladékbirtokossal megkötött szerződésben vagy a kísérő dokumentumokban foglaltakkal,

b) a hulladék kezelése az adott hulladékkezelő létesítményben nem lehetséges, vagyc) a veszélyes hulladék szállításának módja – így különösen a gyűjtőedény vagy a

konténer nem megfelelő állapota – miatt a hulladék szállítóeszközről történő levétele, gyűjtése, tárolása az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent.

(3) Ha a szállító a veszélyes hulladékot a hulladék előző birtokosához visszaszállítja, a hulladék előző birtokosának a hulladékot haladéktalanul át kell vennie, és az átvételt követő 30 napon belül ismételten gondoskodnia kell a hulladék hulladékkezelőhöz vagy egy másik hulladékkezelőhöz történő elszállíttatásáról.

(4) Ha a hulladék előző birtokosa a hulladékot a szállítótól nem fogadja vissza, a szállító az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, és az esetet a felügyelőségnek területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak haladéktalanul bejelenti.

(5) A szállítási lapot a lap kiállítását követően legalább 10 évig meg kell őrizni.

6. A veszélyes hulladék közvetítése és kereskedelme

121. §

(1) Veszélyes hulladék közvetítését kizárólag törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott közvetítő szervezet végezheti.

(2) Veszélyes hulladék közvetítő szervezet birtokába nem kerülhet.

(3) Veszélyes hulladék kereskedelme a Ht.-ben meghatározott feltételekkel végezhető.

7. A veszélyes hulladék kezelése

132. §

(1) Veszélyes hulladék kizárólag kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel tárolható.

(2) A hulladékkezelő csak azt a veszélyes hulladékot tárolhatja, amelyre hulladékgazdálkodási engedélye feljogosítja.

(3) A hulladékkezelő a veszélyes hulladékot – a tartalék hulladékot ide nem értve – kizárólag a telephelyén kialakított hulladéktároló helyen tárolhatja.

(4) A veszélyes hulladék tárolásának megkezdését követően a hulladékkezelő a hulladékgazdálkodási engedélyben meghatározott határidőn belül gondoskodik a telephelyen tárolt hulladék hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról, figyelemmel a Ht. 58. § (3) bekezdésében foglaltakra.












(5) A hulladékkezelő a hulladékkezelő létesítménybe szállított és kezelt hulladékról üzemnaplót vezet, amelynek a kezelés módjára és a kezelési technológiára vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. A hulladékkezelő a telephelyén kialakított hulladéktároló helyen tárolt veszélyes hulladékról az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott tartalommal üzemnaplót vezet, és arról a felügyelőségnek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon adatot szolgáltat.

143. §

(1) A hulladékkezelő csak azt a veszélyes hulladékot kezelheti, amelyre hulladékgazdálkodási engedélye feljogosítja.

(2) A hulladékkezelőnek az előkezelésén kívül a veszélyes hulladék végső hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról is gondoskodnia kell.

(3) Ha a hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet során maradék hulladék képződik, a hulladékkezelő a maradék hulladékot összegyűjti, és gondoskodik annak hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról, figyelemmel a Ht. 58. § (3) bekezdésében foglaltakra. A maradék hulladék tárolása a 30 napot nem haladhatja meg.

(4) A hasznosítási műveletek során képződő maradék hulladék együttes mennyisége nem lehet több mint a kiindulási hulladék mennyisége.

(5) A hulladékkezelő a hulladékkezelő létesítménybe szállított, gyűjtött, tárolt, kezelt hulladékról üzemnaplót vezet, amelynek a kezelés módjára és a kezelési technológiára vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell.

(56) A környezethasználat feltételeit megállapító – a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti – engedély lejárta vagy visszavonása, megsemmisítése, hatályon kívül helyezése esetén a hulladékbirtokos a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet a környezet szennyezését és veszélyeztetését kizáró módon beszünteti, és gondoskodik a birtokában levő veszélyes hulladék kezeléséről.

8. A hulladék minősítésére és a Hulladékminősítő Bizottságra vonatkozó szabályok

154. §

(1) Ha a hulladékbirtokos olyan hulladékkal végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy olyan hulladéknak a tulajdonosa,

a) amelynek az összetétele ismeretlen,b) amely a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott

hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szerepel, és a hulladék tulajdonságai alapján feltételezhető annak veszélyessége, vagy












c) amely a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és a Ht. 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik,

a hulladékbirtokos az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Környezetügyi Intézetnél (a továbbiakban: OKTFNeKI) a Ht. 55. §-ában foglaltakra figyelemmel kérelmezi a hulladék minősítését.

(2) A hulladékbirtokosnak a hulladék minősítésére vonatkozó kérelmet és annak mellékleteit 1 nyomtatott példányban és 1 elektronikus adathordozóra rögzített példányban kell benyújtania.

(3) A kérelemnek legalább a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:a) a kérelmező neve, címe, székhelye, telephelye, statisztikai azonosító jele,b) a hulladék mennyisége (adott esetben a képződött hulladék éves mennyisége),c) az adott tevékenység műszaki és környezeti szempontból történő leírása, amelynek

során a hulladék képződik, beleértve az anyagmérleg és az anyagforgalom leírását,[d)] a hulladék külső kal kapcsolatos egyéb információ, így különösen a megjelenési

formája, halmazállapota (folyékony, szilárd, iszap), továbbá egyéb lényeges tulajdonsága a minősítés szempontjából.

(4) A kérelemhez az eljárási díj befizetéséről szóló igazolást csatolni kell.

(5) A kérelmet a NeKI a beérkezéstől számított 8 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTVF) részére tájékoztatásul megküldi.Az eljárás során a NeKI szakértőként jár el.

165. §

(1) A minősítés tárgyát képező hulladékból a reprezentatív mintavételt, valamint az azt követő akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat az OKTF NeKI vagy az OKTF NeKI megbízása alapján eljáró akkreditált laboratórium végzi el.

(2) A laboratórium a mintát 4 részre osztja, amelyből a hulladékbirtokos és az OKTF NeKI 1–1 darab mintarészt kap, a 3. és 4. mintarész a laboratóriumnál marad. A laboratórium a 3. mintarészt a mérések elvégzésére használja fel, a 4. mintarészt referenciamintaként a későbbi bizonyítás érdekében megőrzi. A mintákat legalább a minősítési eljárás befejezéséig5 évig meg kell őrizni.

(3) A mintavételnél a kérelmet előterjesztő hulladékbirtokosnak jelen kell lennie.

(4) A mintavételt nemzeti, ennek hiányában az Európai Szabvány (EN) vagy a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) által kiadott szabványok, szükség esetén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) előírásai szerint kell elvégezni.

(5) A mintavétel körülményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv minimális tartalmi elemeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

176. §KÉSZÍTETTE: LÁTTA: JÓVÁHAGYTA:











(1) Az akkreditált mintavételt követően az OKTF NeKI gondoskodik az akkreditált laboratóriumi mintavizsgálat elvégzéséről. A hulladék veszélyes vagy nem veszélyes hulladékként történő minősítésének eldöntéséhez a veszélyes hulladékre alkalmas veszélyességi jellemzőiket és az ehhez meghatározásukhoz szükséges vizsgálatok körét a laboratórium annak mérlegelésével állapítja meg, hogy a veszélyes hulladék milyen tevékenység során képződött. A veszélyességi jellemzők meghatározására nemzeti módszereket szabványokat kell alkalmazni. Ezek hiányában a 16. § (4) bekezdés szerintinemzetközi szervezetek – így különösen az OECD – által kibocsátott dokumentumokban ajánlott módszerek szabványok alkalmazhatók.

(2) A minősítésre szolgáló nemzeti módszerként előírt vizsgálatokat – így különösen fizikai-kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok – minden esetben el kell végezni. Ha a vizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a hulladék veszélyes hulladéknak minősül, további vizsgálatot nem szükséges elvégezni.

(3) Mikrobiológiai vizsgálatokat csak abban az esetben kell elvégezni, ha a hulladék feltételezhetően fertőző betegséget okozó és terjesztő kórokozókat tartalmaz, illetve azok táptalajául szolgálhat.

(4) A z akkreditált mintavizsgálat eredményeit tartalmazó dokumentumot a kézhezvételt követő 8 napon belül alapján az OKTF NeKI véleményt készít, amelyet a kérelmező hulladékbirtokos és a Hulladékminősítő Bizottság részére a kérelemmel együtt, a vélemény elkészítését követő 8 napon belül megküldi. Az eljárás során a NeKI szakértőként jár el. A véleményhez mintavizsgálati dokumentumhoz a laboratórium mintavételről készített jegyzőkönyvét csatolni kell.

(5) A mintavételt az azt követő mintavizsgálattal együtt 60 napon belül el kell végezni.

187. §

(1) A Hulladékminősítő Bizottság a kérelmet és a mintavizsgálati dokumentumot és a NeKI által készített véleményt megvizsgálja, és a hulladékminősítési eljárástvizsgálatot 30 napon belül lefolytatja. A hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről a Hulladékminősítő Bizottság véleményt készít. A vélemény minimális tartalmi elemeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

(2) A kérelmet és a mintavizsgálati dokumentumot a Hulladékminősítő Bizottság a beérkezéstől számított 8 napon belül a Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) részére megküldi. Az eljárás során a NeKI szakértőként jár el. Állati melléktermék hulladékká minősítése eseténkor a Hulladékminősítő Bizottság a Ht. 1. melléklete szerinti H9 veszélyességi jellemző vonatkozásában kikéri a hulladék képződésének vagy kezelésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának szakvéleményét.

(32) A Hulladékminősítő Bizottság a 154. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokon kívül a hulladéktermelőtől, valamint a hulladék kezelőjétől adatokat kérhet, ha véleményének kialakításához további információ beszerzését tartja szükségesnek. Állati melléktermék hulladékká minősítésekor a Hulladékminősítő Bizottság a Ht. 1. melléklete












szerinti H9 veszélyességi jellemző vonatkozásában kikéri a hulladék képződésének vagy kezelésének helye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága szakvéleményét.

(43) A hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről a Hulladékminősítő Bizottság véleményt készít. A vélemény minimális tartalmi elemeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg. A Hulladékminősítő Bizottság a véleményében ismerteti a minősített hulladék környezetbiztonságos kezeléséhez alkalmazandó kezelési technológiát, továbbá legalább 5 európai uniós tagállamban alkalmazott kezelési technológiát és annak általános nemzetközi és európai uniós megítélését. A Hulladékminősítő Bizottság az eljárás során szakértőként jár el.

(54) A hulladékminősítési vizsgálat lefolytatását követően a Hulladékminősítő Bizottság a véleményét és a NeKI véleményét az eljárás összes irataival együtt az OKTVF-nek megküldi.

(65) A minősítési eljárás tárgyát képező hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről, valamint a hulladékban lévő veszélyes anyagok veszélyességi jellemzőihez tartozó határértékekről – a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – az OKTVF dönt.

(76) Az OKTVF döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően legalább a következőket tartalmazza:

a) a Hulladékminősítő Bizottság véleményét, a vélemény helyét és idejét, a szavazati arányt, a tagok nevét;

b) a NeKI véleményét, a vélemény helyét és idejét;c)[b)] a minősített hulladék megnevezését, megjelenési formáját, halmazállapotát,

veszélyességét;d)[c)] a minősített hulladék kezeléséhez alkalmazandó kezelési technológiát;e)[d)] a mintavételre felkért akkreditált laboratórium nevét, címét és akkreditálási

dokumentumának másolatát;f)[e)] a minősítést megalapozó vizsgálatok körülményeit és eredményeit;g)[f)] a minősítési eljárás során készített jegyzőkönyvek összefoglalóját, a felügyelőség

szakmai javaslatát.

(87) A minősítés eredményét az OKTVF a határozathozatalt követő 30 napon belül honlapján mindenki számára hozzáférhető módon közzéteszi, és a döntés 1 példányát a kérelmet előterjesztő hulladékbirtokossal közli.

9. A Hulladékminősítő Bizottság

198. §

(1) A Hulladékminősítő Bizottság elnökből, elnökhelyettesből és – a (6) bekezdés szerinti kivétellel – legfeljebb 8 további tagból álló testület. Elnöke a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium felsőfokú környezetvédelmi szakirányú képesítéssel vagy a hulladékgazdálkodás területén legalább 5 éves szakmai tapasztalattal rendelkező képviselője, elnökhelyettese az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium felsőfokú környezetvédelmi vagy egészségügyi szakirányú képesítéssel, vagy a hulladékgazdálkodás területén legalább 3 éves szakmai tapasztalattal rendelkező képviselője.












(2) A Hulladékminősítő Bizottság tagja kizárólag olyan független szakértő lehet, a) aki a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői

tevékenységről szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási részterületen szakértői jogosultsággal vagy tudományos fokozattal rendelkezik, és

b) aki vagy akinek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdálkodó szervezetben vezető tisztséget nem tölt be, továbbá aki ilyen gazdálkodó szervezetben tulajdonosi jogokkal nem rendelkezik.

(3) A Hulladékminősítő Bizottság legalább 1 tagjának vegyész, és 1 tagjának vegyészmérnök végzettséggel kell rendelkeznie, további tagjának felsőfokú környezetvédelmi szakirányú képesítéssel vagy a hulladékgazdálkodás területén legalább 7 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.

(4) A Hulladékminősítő Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a környezetvédelemért felelős miniszter kéri fel és nevezi ki 3 évre szóló megbízással.

(5) A bizottsági tagság a megbízás lejártával, a tag visszahívásával, lemondásával vagy halálával szűnik meg.

(6) A veszélyes hulladék kezelési technológiájának minősítése esetén a Hulladékminősítő Bizottságba a környezetvédelemért felelős miniszter további 2 állandó tagot kérhet fel és nevezhet ki. Ebben az esetben a tagok létszáma legfeljebb 10 fő lehet.

(67) Kormány- vagy miniszteri rendelet a Hulladékminősítő Bizottság részére további feladatokat is meghatározhat.

2019. §

(1) A Hulladékminősítő Bizottság ügyviteli munkáját titkár irányítja.

(2) A napirend előterjesztője az általa referálandó kérelmet az ülés elé terjeszti, továbbá javaslatot tesz a kérelem tárgyát képező hulladék veszélyes hulladékként történő besorolásáraminősítésére.

(3) A Hulladékminősítő Bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagjai egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(4) A Hulladékminősítő Bizottság elnöke:a) összehívja a Hulladékminősítő Bizottság ülését,b) kijelöli a napirend előterjesztőjét,c) vezeti a Hulladékminősítő Bizottság ülését.

(5) A Hulladékminősítő Bizottság elnökhelyettese az elnököt – annak távolléte esetén – helyettesíti.

(6) A Hulladékminősítő Bizottság tagjai:értékelik a benyújtott dokumentumokat,












javaslatot tehetnek a szakmai állásfoglalás kiegészítésére, ha a rendelkezésre álló információ és a vizsgálati eredmények a szakmailag megalapozott vélemény kialakításához nem elegendők,javaslatot tehetnek a vizsgálati módszerekre.(67) A Hulladékminősítő Bizottság szükség esetén külső szakértőket kérhet fel. A külső szakértők eltérő véleményét a jegyzőkönyvben különvéleményként kell rögzíteni.

( 76) A Hulladékminősítő Bizottság tagjai:a) értékelik a benyújtott dokumentumokat,[b)] javaslatot tehetnek a véleményszakmai állásfoglalás kiegészítésére, ha a

rendelkezésre álló információ és a vizsgálati eredmények a szakmailag megalapozott vélemény kialakításához nem elegendők,

[c)] javaslatot tehetnek a vizsgálati módszerekretovábbi vizsgálatok lefolytatására.

(8) A minősítést megalapozó vizsgálatokat készítő laboratórium szakértője, a hulladék minősítését kérelmező személy és szakértője, a felügyelőség és a közegészségügyi hatóság, továbbá az érintett minisztérium képviselője és a felkért külső szakértő a Hulladékminősítő Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt, szavazati joggal nem rendelkezik.

(9) A Hulladékminősítő Bizottság tagjai sem a minősítést megalapozó vizsgálatokban, sem a vizsgáló laboratórium javaslatának elkészítésében nem vehetnek részt.

(10) A Hulladékminősítő Bizottság titkára és tagjai tiszteletdíjat kapnak. A Hulladékminősítő Bizottság által felkért külső szakértők szakértői díjazásban részesülnek. A tiszteletdíj és a szakértői díj összegét – amely nem lehet több mint a Magyar Mérnöki Kamara által a tárgyévre meghatározott önálló mérnök napidíjánál – a környezetvédelemért felelős miniszter határozza meg.

(11) A Hulladékminősítő Bizottság ügyrendjét egyszerű többséggel fogadja el.

210. §

(1) A Hulladékminősítő Bizottság ülése nem nyilvános, azon csak a tagok, a minősítési eljárást kérelmező hulladékbirtokos és az ügyben meghívottak vehetnek részt.

(2) Az elnök legalább 8 nappal az ülés előtt a tagokat és a meghívottakat az ülés időpontjáról, helyszínéről és témájáról értesíti. A témára vonatkozó szakvéleményeket a tagoknak írásban megküldi.

(3) A Hulladékminősítő Bizottság határozatképes, ha a tagok legalább fele jelen van az ülésen. A szavazás során a Hulladékminősítő Bizottság egyszerű szavazattöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök írja alá, és egy tag aláírásával hitelesíti. A tagok eltérő véleményét a jegyzőkönyvben különvéleményként kell rögzíteni.

(5) A környezetvédelmi hatóság szükség esetén szemlét tart, amelyen a Hulladékminősítő Bizottság tagjai részt vehetnek.












109. Záró rendelkezések

221. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – 2014. január 1-jéna kihirdetést követő 8 napon belül lép hatályba.

(2) A 30. § (3) bekezdés e rendelet hatálybalépését követő 61. napon lép hatályba.

(32) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

232. §

(1) A Hulladékminősítő Bizottság tagjait az e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül ki kell nevezni. A tagok megválasztásáig a Hulladékminősítő Bizottság a hulladék minősítésével kapcsolatos feladatait a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) meghatározottak szerint látja el.

(2) A veszélyes hulladék szállításához szükséges, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben meghatározott szállítási lapok e rendelet hatálybalépését követő 60 napig használhatók.

(32) Az e rendelet szerinti szállítási lapok kizárólag az e rendelet hatálybalépését követően kiadott új sorszámtartomány alkalmazásával használhatók.

243. §

(1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. számú melléklet IV. fejezet 3. cím A) pont g) alpont, valamint IV. fejezet 4. cím, A) pont, f) alpont alatti település-felsorolása kiegészül Balatonvilágos településsel.

(2) A Kr. 5. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

„A felügyelőség nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában közreműködő szakhatóságok”

(3) A Kr. 5. számú melléklet táblázatának 6. oszlopában a „Kereskedelem, közvetítés, szállítás” szöveg helyébe a „Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés” szöveg lép.

254. §

(1) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ohr.) 3. számú mellékletben szereplő táblázatának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:












„10. Hulladék azonosítója (írja be a következő kódokat)(i) A bázeli egyezmény IX. melléklete:(ii) OECD kód [ha eltér (i)-től]:(iii) IIIA. melléklet: (4)(iv) IIIB. melléklet: (5)(v) EK hulladékjegyzék:(vi) Nemzeti kód:”

(2) Az Ohr. 3. számú melléklete az abban szereplő táblázat alatt a következő pontokkal egészül ki:

„1. A zöldlistás és hasznosítási vagy laboratóriumi analízis célú rendeltetéssel küldött szállítmányokat kísérő információ a 1013/2006/EK rendelet értelmében. A dokumentum kitöltésével kapcsolatban lásd még az 1013/2006/EK rendelet IC mellékletében szereplő külön utasításokat.

2. Ha 3-nál több fuvarozó van, a szükséges információt az 5. (a, b, c) blokkokban kell szolgáltatni.

3. Ha a szállítmányt szervező személy nem a termelő vagy a begyűjtő, információt kell szolgáltatni a termelőről vagy a begyűjtőről információt kell szolgáltatni.

4. Az 1013/2006/EK rendelet IIIA. mellékletének megfelelően megadott vonatkozó kódot/kódokat adott esetben egymást követően kell alkalmazni. A bázeli egyezmény egyes sorai, például a B1100, B3010 és B3020 sor csak bizonyos hulladékokra korlátozódnak a IIIA. mellékletnek megfelelően.

5. Az 1013/2006/EK rendelet IIIB. mellékletében felsorolt BEU-kódokat kell alkalmazni.”

(3) Az Ohr. 4. számú mellékletének helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

265. §

(1) A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kérelmező a 2. § (2) bekezdése szerint előterjesztett kérelméhez a következőket mellékeli:

a) a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökre vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó nyilatkozatot;

b) a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumot;c) a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásra vonatkozó meghatalmazást (ha a

formanyomtatvány aláírója nem a kérelmező törvényes képviselője);d) a kérelmező megbízójával kötött megbízási szerződés másolatát, akinek (amelynek)

nevében eljárva kíván közvetítői vagy kereskedelmi tevékenységet végezni;e) a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. § szerinti nyilatkozatot,

valamintKÉSZÍTETTE: LÁTTA: JÓVÁHAGYTA:











f) az állami adó- és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó- és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel.”

(2) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a hulladékgazdálkodási engedély kérelmezőjének rendelkezésre álló pénzügyi eszközökre vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó nyilatkozatot;”

(3) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (1a) és (1b) rendelkezéssel egészül ki:

„(1a) A kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemnek veszélyes hulladék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

[a)] a hulladékkezelő létesítmény üzemszerű és folyamatos működéséhez szükséges tartalék veszélyes hulladék mennyiségét, valamint

a)[b)] a hulladékkezelő létesítményben képződött anyag várható – levegőbe, vízbe, talajba történő – kibocsátásának összetételét és becsült mennyiségét, a kibocsátás hatásainak azonosítására alkalmas információt.

(1b) A tárolásra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a tárolásra kerülő veszélyes hulladék fajtáját, valamint a tároláshoz alkalmazni kívánt módszereket, eszközöket, berendezéseket, anyagokat.”

(4) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kezelési műveletek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyben kell meghatározni azt, hogy hulladékgazdálkodási létesítményben a hulladékot hogyan kell gyűjteni vagy tárolni.”

276. §

(1) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. alcímének címében az „A hulladék szállításának” szövegrész helyébe az „A hulladék gyűjtésének, szállításának” szöveg lép.

(2) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ában az „A szállítási” szövegrész helyébe az „A gyűjtési, szállítási” szöveg lép.

(3) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) nyitó szövegrészében az „A szállítási” szövegrész helyébe az „A gyűjtési, szállítási”,b) c) pontjában a „szállításba” szövegrész helyébe a „gyűjtésbe, szállításba”, ésc) f) pontjában a „hulladék szállításához” szövegrész helyébe a „hulladék gyűjtéséhez,

szállításához” szöveg lép.












(4) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés a) f) pontjában az „az üzemi gyűjtőhely gyűjtési,” szövegrész helyébe az „a

hulladéktároló hely”,b) g) pont ga) alpontjában a „csurgalékvíz” szövegrész helyébe a „csurgalék-, illetve

csapadékvíz”, c) g) pont gb) alpontjában az „anyagok és hulladék” szövegrész helyébe az „anyagok és

maradék hulladék”, ésd) i) pontjában a „rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket, azok garanciáit, valamint a

meglétükre vonatkozó igazolást” szövegrész helyébe a „rendelkezésére álló pénzügyi eszközökre vagy azok garanciáinak meglétére vonatkozó nyilatkozatot”

szöveg lép.

(5) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés f) pontjában a „hulladék elszállítását” szövegrész helyébe a „hulladék gyűjtését, elszállítását” szöveg lép.

(6) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésében a „felügyelőségnek” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóságnak” bejelenti szöveg lép.

(7) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében az „akkor adja meg” szövegrész helyébe a „megadja vagy módosítja” szöveg lép.

(8) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében az „engedély iránti kérelmet” szövegrész helyébe az „engedély vagy a módosítás iránti kérelmet” szöveg lép.

(9) A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „75” szöveg lép.

28. §

A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő táblázat „Tevékenységre vonatkozó információk:” elnevezésű részének 1. pont első francia bekezdésében a „hulladékjegyzék szerinti kódja” szövegrész helyébe a „hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja” szöveg lép.

29. §

A hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletének „A lerakott, illetve elhelyezett – hulladéklerakási járulékfizetési kötelezettséggel érintett – hulladékra vonatkozó adatok (Telephelyenként külön-külön lapon)” táblázatának 3. oszlopában a „fajtája (A Ht. 5. melléklet 2. pontjában szereplő, a hulladék fajtánkénti egységárára vonatkozó besorolás, 1-5-ig)” szövegrész helyébe a „fajtája (A Ht. 5. melléklet 2. pontjában szereplő, a hulladék fajtánkénti egységárára vonatkozó besorolás, 1-6-ig)” szöveg lép.

30. §

(1) Hatályát veszti












[a)] a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. és 2. §-a, 4–36. §-a, valamint a 3. és a 4. számú melléklete,

a)[b)] a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 192/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet, valamint

b)[c)] az Ohr. 3. számú mellékletében szereplő lábjegyzet. (2) Hatályát veszti a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a) 7. § (1) bekezdés g) pontjában a „, tárolási” szövegrész, b) 9. § (2) bekezdés g) pontja,c) 14. § (1) bekezdésében az „– a hulladékgazdálkodási tevékenységét nem érintő –”

szövegrész.

(3) Hatályát veszti a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet.












1. melléklet a …/20143. (….) Korm. rendelethez

A szállítási lapok

1. A veszélyes hulladék gyűjtőjárattal történő szállításához a következő szállítási lapot kell használni:

1. táblázat”Gy”lap SZÁLLÍTÁSI LAP GYŰJTŐJÁRATHOZ* sorszám:

Az átadott veszélyes hulladék:

1. A hulladék ADR szerinti UN száma**: 2. Az ADR szerinti helyes szállítási megnevezés**:…………………………………………………………………………………………………...3. Az ADR szerinti veszélyességi bárcák száma**:…………………………………………………………………………………………………...4. Az ADR szerinti áru csomagolási csoportja, ha van**:…………………………………………………………………………………………………...5. Az ADR szerinti alagút kód, ha szükséges**:…………………………………………………………………………………………………...6. A hulladék azonosító kódja: 7. A hulladék hulladékjegyzék szerinti megnevezése (hulladéktípus):…………………………………………………………………………………………………...8. A legfontosabb veszélyességi jellemzője***:H H H H H H 9. Megjelenési formája: 10. A hulladék összetétele:…………………………………………………………………………………………………...11. A hulladékra jellemző R és S mondatok:…………………………………………………………………………………………………..12. A gyűjtőnek átadott hulladékmennyiség [kg]:nettó: bruttó: 13. Az átadott küldemény (csomag) száma: 14. A csomagolás módja:

A hulladékbirtokos**** adatai:

15. A hulladékbirtokos neve, címe (település, utca, házszám), irányítószáma, telefonszáma:………………………………………………………………………………………………....












....................................................................................................................................................

.....16. Statisztikai azonosító jel: – – 17. KÜJ: 18. KTJ: 19. Település azonosító:

A gyűjtő adatai:20. A gyűjtő neve, címe (település, utca, házszám), irányítószáma, telefonszáma: …..……………………………………………………………………………………………….…………………………………………………………………………………………………...21. Statisztikai azonosító jel: – – 22. KÜJ: 23. KTJ: 24. A szállítás megkezdése: . . .25. Az átvett küldemény (csomag) száma: 26. Telephelyének címe: ………………………………………………..

27. Engedélyének száma:………………………………………………..

28. A hulladékbirtokos kijelenti, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és a szállítmány átadására érvényes szerződése van a gyűjtővel:Felelős személy neve:…………………………………………………………………………………………………...Kelt: Aláírás és pecsét:29. A gyűjtő kijelenti, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek, a veszélyes hulladék átvételére és elszállítására megfelelő felszereltséggel, valamint a szállítmányra megfelelő pénzügyi garanciával vagy biztosítással rendelkezik (ha e kötelezettséget kormányrendelet előírja):Felelős személy neve:…………………………………………………………………………………………………...Kelt: Aláírás és pecsét:

30. A fuvarlevél száma:………………………………….……………………………………..* E nyomtatvány kitöltését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet írja elő.** Akkor kell kitölteni, ha a veszélyes hulladék az ADR hatálya alá tartozik.*** A legfontosabb veszélyességi jellemzőn túl – a több veszélyességi jellemzővel rendelkező hulladék esetében – a H1; H2; H3A/B; H6;

H8; H12; veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni.**** Hulladékbirtokos az, aki a hulladékot a gyűjtőnek átadja.

2. Ha a hulladékbirtokos a gyűjtő részére egyszerre több típusú veszélyes hulladékot ad át, a veszélyes hulladék gyűjtőjárattal történő szállításához a következő szállítási pótlapot kell használni, és azt a ”GY” laphoz mellékelni:

2. táblázat”Gy”pótlap SZÁLLÍTÁSI PÓTLAP GYŰJTŐJÁRATHOZ* sorszám:

1. A hulladék ADR szerinti UN száma**:












2. Az ADR szerinti helyes szállítási megnevezés**:......................................................................................................................................................3. Az ADR szerinti veszélyességi bárcák száma**: 4. Az ADR szerinti áru csomagolási csoportja, ha van**:…………………………………………………………………………………………………...5. Az ADR szerinti alagút kód, ha szükséges**:…………………………………………………………………………………………………...6. A hulladék azonosító kódja: 7. A hulladék hulladékjegyzék szerinti megnevezése (hulladéktípus):…………………………………………………………………………………………………...8. A legfontosabb veszélyességi jellemzője***:H H H H H H 9. Megjelenési formája: 10. A hulladék összetétele:…………………………………………………………………………………………………...11. A hulladékra jellemző R és S mondatok:…………………………………………………………………………………………………...12. A gyűjtőnek átadott hulladékmennyiség [kg]:nettó: bruttó: 13. Az átadott küldemény (csomag) száma: 14. A csomagolás módja:* E nyomtatvány kitöltését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet írja elő.** Akkor kell kitölteni, ha a veszélyes hulladék az ADR hatálya alá tartozik.*** A legfontosabb veszélyességi jellemzőn túl – a több veszélyességi jellemzővel rendelkező hulladék esetében – a H1; H2; H3A/B; H6;

H8; H12; veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni.

3. A veszélyes hulladék szállításához a következő szállítási lapot kell használni:3. táblázat

”SZ”lap

SZÁLLÍTÁSI LAP VESZÉLYES HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁHOZ*

sorszám:

Az átadott veszélyes hulladék:

1. A hulladék ADR szerinti UN száma**: 2. Az ADR szerinti helyes szállítási megnevezés**:......................................................................................................................................................3. Az ADR szerinti veszélyességi bárcák száma**: 4. Az ADR szerinti áru csomagolási csoportja, ha van**:…………………………………………………………………………………………………...












5. Az ADR szerinti alagút kód, ha szükséges**:…………………………………………………………………………………………………...6. A hulladék azonosító kódja: 7. A hulladék hulladékjegyzék szerinti megnevezése (hulladéktípus):…………………………………………………………………………………………………...8. A legfontosabb veszélyességi jellemzője***:H H H H H H 9. Megjelenési formája: 10. A hulladék összetétele:…………………………………………………………………………………………………...11. A hulladékra jellemző R és S mondatok:…………………………………………………………………………………………………...12. A gyűjtőnek átadott hulladékmennyiség [kg]:nettó: bruttó: 13. Az átadott küldemény (csomag) száma: 14. A csomagolás módja:

A hulladékbirtokos**** adatai:

15. A hulladékbirtokos neve, címe (település, utca, házszám), irányítószáma:………………………………………………………………………………………………..............................................................................................................................................................16. Statisztikai azonosító jel: – – 17. KÜJ: 18. A hulladékbirtokos település azonosítója: 19. A hulladékbirtokos telephelyének neve:……………………………………………………………………………………………..…....20. Telephely azonosító: 21. KTJ: 22. A hulladékbirtokos telephelyének település azonosítója: 23. A hulladékbirtokos telephelyének címe: Irányítószáma: ……………………………………………………………………………………………..…....település, utca, házszám24. Ügyintéző neve:………………………………………………………………………

25. Telefonszáma:……………………….

A szállító adatai:












26. A hulladék szállítójának neve, címe (település, utca, házszám), irányítószáma, telefonszáma:……………………………………………………………………………………………….......…………………………………………………………………………………………………...27. Statisztikai azonosító jel: – – 28. A szállításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély száma:…………………………………………………………………………………………………...29. A szállítás módja:

30. A szállítás megkezdése: . . .

31. Csomagolásmódja:

32. Az átvett küldemény (csomag száma):

33. A fuvarlevél száma:……………………………………………..................................................................................

A jogosult***** adatai:

34. A jogosult neve, címe (település, utca, házszám), irányítószáma, telefonszáma:……………………………………………………………………………………………..…...........................................................................................................................................................35. Statisztikai azonosító jel: 36. KÜJ: 37. A jogosult település azonosítója: 38. A jogosult telephelyének neve, címe (település, utca, házszám), irányítószáma:…………………………………………………………………………………………………..........................................................................................................................................................39. Telephely azonosító: – – 40. KTJ: 41. Kezelési kód: 42. Hulladékgazdálkodási engedély száma:…………………………………………………………………………………………………...43. A telephely település azonosítója: 44. Ügyintéző neve:………………………………………………………………

45. Telefonszáma:………………………

46. A jogosult a küldeményt (csomagot):átvette: nem vette át:

47. Az átvétel időpontja: . . .48. Az átvett küldemény (csomag)száma:

49. Az átvett hulladék mennyisége:bruttó(kg): nettó(kg): 50. A hulladékbirtokos kijelenti, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a szállítmány átadására érvényes szerződése van a jogosulttal, a szállítmányra megfelelő pénzügyi garanciával vagy biztosítással rendelkezik (ha e kötelezettséget kormányrendelet előírja), az átvétel meghiúsulása esetén a szállítmányt a szállítótól visszafogadja:












51. Felelős személy neve: …………………………………………………………………………………………………...Kelt: Aláírás és pecsét:52. A hulladék szállítója kijelenti, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek, a veszélyes hulladék szállítására feljogosítással és megfelelő felszereltséggel, a szállítmányra megfelelő pénzügyi garanciával vagy biztosítással rendelkezik (ha e kötelezettséget kormányrendelet előírja):53. Felelős személy neve: …………………………………………………………………………………………………..Kelt: Aláírás és pecsét:54. A jogosult kijelenti, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, a veszélyes hulladék gyűjtésére, átvételére feljogosítással és megfelelő technológiával, megfelelő pénzügyi garanciával vagy biztosítással rendelkezik (ha e kötelezettséget kormányrendelet előírja):55. Felelős személy neve: …………………………………………………………………………………………………..Kelt: Aláírás és pecsét:56. A hulladékátvétel megtagadásának oka:…………………………………………………………………………………………………...

* E nyomtatvány kitöltését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet írja elő** Akkor kell kitölteni, ha a veszélyes hulladék az ADR hatálya alá tartozik.*** A legfontosabb veszélyességi jellemzőn túl – a több veszélyességi jellemzővel rendelkező hulladék esetében – a H1; H2; H3A/B; H6;

H8; H12; veszélyességi jellemzőket is fel kell tüntetni.**** Hulladékbirtokos az, aki a hulladékot a szállítónak átadja.***** Jogosult az, aki a hulladékot a szállítótól átveszi.

4. A szállítási lap és a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lap sorszámtartománya iránti bejelentés adattartalma:

a) a kérelmező neve, címe, székhelye, telephelye;b) a kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyének száma (ha van);c) a kérelmező hulladékgazdálkodási engedélyének érvényességi ideje;d) KÜJ szám és KTJ szám (ha van).

5. Jelmagyarázat a szállítási laphoz és a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási laphoz:

5.1. A szállítási lapon és a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapon a 9. pont szerinti ”megjelenési forma” mezőbe a hulladék 20 °C-on mutatott fizikai megjelenési formájának megfelelő azonosító kódot kell beírni a következők szerint:

4. táblázat

Fizikai megjelenési forma: Azonosító kód:

1. Por P2. Szilárd Sz












3. Viszkózus/pasztaszerű V4. Folyékony F5. Gáznemű G6. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 1 – 5 %) 07. Iszapszerű anyag (szárazanyag tartalma: 6 – 10 %) 18. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 11 – 15 %) 29. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 16 – 20 %) 310. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 21 – 25 %) 411. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 26 – 30 %) 512. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 31 – 35 %) 613. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 36 – 40 %) 714. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: 41 – 45 %) 815. Iszapszerű anyag (szárazanyag-tartalma: > 45 %) 9

5.2. A szállítási lapon a 29. pont szerinti a ”szállítás módja” mezőbe az alábbi betűkódok valamelyikét kell beírni:

5. táblázat

A szállítás módja: Betűkódja:

1. Közúton R2. Vasúton T3. Belső vízi úton W4. Egyéb módon O

5.3. A szállítási lapon a 30. pont, a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapon a 24. pont szerintia ”szállítás megkezdése” mezőbe azt a dátumot kell beírni, amely jelzi, hogy a szállítmány mikor hagyta el a gyűjtőhelyet vagy a hulladékbirtokos telephelyét, ingatlanát. A napot, hónapot és az évet arab számmal kell jelölni.

5.4. A szállítási lapon és a gyűjtőjáratra vonatkozó szállítási lapon a 14. pont szerintia ”csomagolás módja” mezőbe az elsődleges csomagolásnak vagy csomagolószernek megfelelő számkódot kell beírni:

6. táblázat

A csomagolás módja: Számkódja:

1. Hordó 12. Fahordó 23. Kanna, flakon 34. Doboz, tartály, láda 45. Zsák 56. Kombinált csomagolás 67. Nyomásálló tartály 78. Ömlesztve 8 9. Egyéb 9












5.5. A szállítási lapon a ”csomagok száma” mezőbe a csomagokat törtszám formájában kell megszámozni úgy, hogy a számláló a csomag sorszámát jelölje, a nevező a csomagok összes számát.













A hulladék minősítésével kapcsolatos részletes szabályok

1. A mintavételi jegyzőkönyv tartalmi elemei:

A mintavételi jegyzőkönyvnek legalább a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:a) a hulladékbirtokos neve, címe, székhelye, telephelye;b) mintavétel helye, időpontja;c) a mintavevő szervezet megnevezése, címe;d) a mintavételi jegyzőkönyv száma;e) a mintavétel idején gyűjtött vagy tárolt hulladék mennyisége és csomagolásának

módja;f) a hulladékkal kapcsolatos információ (megjelenési forma: szilárd, folyadék, iszap;

szín, szag stb.);g) a mintavétel célja;h) a mintavétel körülményeinek és módjának ismertetése, valamint a mintavételi módszer

ismertetése és indokolása;i) minták száma, valamint a minták származási helyének egyértelmű leírása, amelyet

szükség szerint helyszínrajzon kell jelölni;j) a minták csomagolására, számozására és feliratozása vonatkozó információ;k) a hulladék mennyisége, képződési, gyűjtési, tárolási körülményeinek ismertetése, a

veszélyesség megállapításához javasolt legfontosabb vizsgálatok köre;l) a minták – összetételüktől függő – tárolása;m) a minták elosztása;n) a minősítést megalapozó vizsgálatokat végző akkreditált laboratóriumok

megnevezése;o) a mintavételnél jelenlevők aláírása a mintavételnél jelen lévő személyek neve,

beosztása, a képviselt szervezet neve.

2. A Hulladékminősítő Bizottság véleménye:

A Hulladékminősítő Bizottság véleménynek legalább a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:

a) a kérelmet előterjesztő hulladékbirtokos neve, címe, székhelye, telephelye;[b)] a NeKI akkreditálási dokumentációjának másolata;[c)] az akkreditált mintavételre, illetve az akkreditált mintavizsgálatra felkért laboratórium

neve, címe és akkreditálási dokumentációjának másolata, ha az akkreditált mintavételt, illetve az akkreditált mintavizsgálatot a NeKI megbízása alapján végzi el;

b)[d)] a minősítendő hulladék származási helye; annak átfogó ismertetése, hogy a hulladék milyen tevékenység során képződött;

c)[e)] a minta előkészítésének ismertetése;d)[f)] a minősítésre használt vizsgálati módszerek ismertetése:

fa) szabvány alapján végzett vizsgálatok esetében a szabvány száma, címe,fb) más vizsgálati módszer esetében a választott módszer ismertetése és annak indokolása;

e)[g)] a vizsgálatok eredményeinek értékelése;f)[h)] a hulladék javasolt minősítése a lefolytatott vizsgálatok alapján;












g)[i)] a hulladékkal kapcsolatos egyéb információ és ajánlás ismertetése (hasznosításra és ártalmatlanításra vonatkozó javaslatok);

h)[j)] a véleményt készítő aláírása.

3. A hulladék környezeti veszélyességének megállapítása:

3.1. A hulladék minősítésére szolgáló nemzeti vizsgálatok:

3.1.1. Fizikai és kémiai vizsgálatok. A hulladék veszélyes összetevői anyagi minőségének és koncentrációjának meghatározása:a) a pH meghatározása,b) a kémiai oxigénigény meghatározása,c) a szárazanyag-tartalom meghatározása,d) a lobbanáspont meghatározása (tűzveszélyesnek ítélt hulladék esetében),e) kioldás desztillált vízzel, 4,5 pH-értékű ammónium-acetát pufferoldattal és ásványi

savval (L/S=10),f) részecskeméret-eloszlás meghatározása (porok és iszapok esetében, ha szükséges, az

alkalmas mérési módszert a vizsgálandó hulladék összetételétől függően az akkreditált laboratórium választja ki),

g) fém-ionok meghatározása (pl. Pb, Cd, összes króm, Cr(Vl), Hg, As, Mn, Cu, V, Sb, Co, Ni, Sn, Ba),

h) anionok meghatározása (szulfid, összes cianid, szabad cianid, fluorid, nitrit, nitrát stb.),

i) elektromos vezetőképesség meghatározása,j) szerves oldószerrel extrahálható szerves anyagok bruttó koncentrációjának

meghatározása,k) policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) meghatározása,l) poliklórozott bifenilek (PCB) meghatározása,m) összes alifás szénhidrogén (TPH) meghatározása,n) poliklórozott dibenzo-dioxinok és dibenzo-furánok (PCDD/F) meghatározása (A

PCB-k és a dioxinok/furánok meghatározását akkor kell elvégezni, ha a hulladékban való jelenlétük a technológia ismeretében megalapozott).

3.1.2. Ökotoxikológiai vizsgálatok (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki):a) Daphnia-teszt,b) Halteszt,c) Csíranövény-teszt,d) Talajtesztek,e) Algateszt.

3.1.3. Toxicitás vizsgálata (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki) LD-50 egérteszt esetében.

3.1.4. Mutagenitás vizsgálata (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki).

3.1.5. Mikrobiológiai (fertőzőképességi) vizsgálatok (a konkrét mérési módszert az akkreditált laboratórium választja ki):KÉSZÍTETTE: LÁTTA: JÓVÁHAGYTA:











[a)] Faecalis coliszám,F. coliform,[b)] Streptococcus faecalis,F. streptococcus,a)[c)] Salmonella,b)[d)] Bélféreg-peték,c)[e)] szükség esetén egyéb patogén baktériumok.

3.2. A következő hulladékfajtákat – természetük és a képződésükhöz vezető tevékenységek alapján – veszélyes hulladéknak kell tekinteni:

3.2.1. Ha a következő tulajdonságok közül legalább eggyel rendelkezik, a H4, H5, H6, H7, H9, H10, H11 és a H14 veszélyességi jellemzőkre vonatkozó nemzeti ökotoxikológiai (biológiai) minősítési paraméterek alapján veszélyes hulladéknak kell tekinteni

a) azt a hulladékot, amelynek vizes oldatkivonata az egértesztben negatív eredményt mutat, de a sejttenyészetet 40-szeres hígításban pusztítja,

[b)] az a fertőző hulladékot, amely Salmonellát és/vagy életképes humán parazita bélféreg-petéket, továbbá F. coliform és F. streptococcus baktériumokat (>200 telep/g mennyiségben) tartalmaz,

b)[c)] a környezet élő szervezeteit károsító hulladékot, amely desztillált vizes kivonata a Daphnia- és a csíranövény-tesztben >100-szoros, a baktériumtesztben, a hal- és algatesztben >50-szeres hígításban károsító hatású,

c)[d)] azt a hulladékot, amely mutagenitási tesztje legalább közepes mutagén hatást (>500 revertáns/g) jelez.

3.2.2. Mikrobiológiai laborokban képződő hulladék esetében veszélyes hulladéknak kell tekinteni

a) azt a hulladékot, amelynek vizes oldatkivonata az egértesztben negatív eredményt mutat, de a sejttenyészetet 40-szeres hígításban pusztítja,

[b)] azt a fertőző hulladékot, amely Salmonellát, illetve életképes humán parazita bélféreg-petéket, továbbá F. coliform és F. streptococcus baktériumokat (>100 telep/g mennyiségben) tartalmaz,

b)[c)] a környezet élő szervezeteit károsító hulladékot, amelynek desztillált vizes kivonata a Daphnia- és a csíranövény-tesztben >10-szeres, a baktériumtesztben, a hal- és algatesztben >25-szörös hígításban károsító hatású,

c)[d)] azt a hulladékot, amelynek mutagenitási tesztje közepes mutagén hatást (500 revertáns/g) jelez.

3.3. A veszélyes hulladék általános típusai, a képződésüket eredményező tevékenységeknek megfelelő felsorolásban (a hulladék lehet folyékony, iszap vagy szilárd formában):

3.3.1. A Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők közül legalább eggyel rendelkező hulladék:

7. táblázatSorszám

: Megnevezés:

1. anatómiai anyagok; kórházi és egyéb klinikai hulladék;2. gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;3. fakonzerváló szerek;4. biocidok és növényvédő szerek;












5. oldószermaradékok;

6. halogénezett szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak, kivéve az inert polimerizált anyagokat;

7. cianidtartalmú edzősók;

8. ásványolajok és olajat tartalmazó anyagok (pl. olajelválasztó berendezésekből származó iszapok stb.);

9. olaj/víz, szénhidrogén/víz keverékek, emulziók;10. PCB és/vagy PCT vegyületeket tartalmazó anyagok (pl. dielektrikumok stb.);

11. kátrányszerű anyagok, amelyek finomításból, lepárlásból és más, pirolitikus kezelésből származnak (pl. üstmaradékok stb.);

12. tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék;13. gyanták, latex, lágyítók, enyvek/ragasztók;

14.

vegyi anyagok, amelyek kutatási és fejlesztési vagy oktatási tevékenységből származnak, amelyeket nem azonosítottak, illetve újak, és amelynek emberre, valamint a környezetre gyakorolt hatása nem ismert (pl. laboratóriumi maradék stb.);

15. pirotechnikai és más robbanásveszélyes anyagok;16. fényképészeti vegyszerek és előhívó anyagok;17. poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok;18. poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyületével szennyezett anyagok

3.3.2. A Ht. 1. mellékletében felsorolt veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező hulladék, ha tartalmazza a 3.4. pontban meghatározott bármelyik összetevőt:

8. táblázatSorszám

: Megnevezés:

1. állati vagy növényi eredetű szappanok, zsírok, viaszok;2. halogénmentes szerves anyagok, amelyek nem oldószerként használatosak;3. fémeket vagy fémvegyületeket nem tartalmazó szervetlen anyagok;4. hamu, salak;5. föld, homok, agyag, beleértve a kotrási meddőanyagokat is;6. cianidot nem tartalmazó edzősó;7. fémpor;8. kimerült katalizátorok;9. fémeket vagy fémvegyületeket tartalmazó folyadék vagy iszap;

10.szennyezés megelőzésére alkalmazott műveletekből származó maradék (pl. zsákos porszűrőből összegyűjtött por stb.), kivéve a k), l) és o) pontban meghatározottakat;

11. csiszolóiszap;12. víztisztító berendezésekből származó iszap;13. dekarbonizációs maradék;14. ioncserélő oszlop maradéka;

15. szennyvíziszap, amely kezeletlen vagy mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan;

16. tartályok, berendezések tisztítása során képződő maradék;17. szennyezett berendezés;18. szennyezett tartályok (pl. csomagolások, gázpalackok stb.), amelyek az 5.4.












pontban felsorolt egy vagy több összetevőt tartalmaztak;19. akkumulátorok és más elektromos cellák;20. növényi olaj;

21.háztartásokból származó, az elkülönített hulladékgyűjtés eredményeként nyert anyagok, amelyek a Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkeznek;

22.bármely más hulladék, amely a 6.4. pontban meghatározott összetevők valamelyikét tartalmazza, és a Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkezik.

3.4. A 3.3.2. pontban meghatározott hulladékot veszélyessé tevő anyagok, ha a hulladék legalább egy, a Ht. 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzőt mutat (összetevőként az alábbiakat tartalmazó hulladék):

9. táblázatKód: Összetevő megnevezése:C1 berillium; berilliumvegyületek;C2 vanádiumvegyületek;C3 króm(VI)vegyületek;C4 kobaltvegyületek;C5 nikkelvegyületek;C6 rézvegyületek;C7 cinkvegyületek;C8 arzén; arzénvegyületek;C9 szelén; szelénvegyületek;C10 ezüstvegyületek;C11 kadmium; kadmiumvegyületek;C12 ónvegyületek;C13 antimon; antimonvegyületek;C14 tellúr; tellúrvegyületek;C15 báriumvegyületek; kivéve a bárium-szulfátot;C16 higany; higanyvegyületek;C17 tallium; talliumvegyületek;C18 ólom; ólomvegyületek;C19 szervetlen szulfidok;C20 szervetlen fluorvegyületek; kivéve a kalcium-fluoridot;C21 szervetlen cianidok;

C22 a következő alkáli- vagy alkáliföldfémek: lítium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium szabad formában;

C23 savas oldatok vagy szilárd halmazállapotú savak;C24 lúgos oldatok vagy szilárd halmazállapotú lúgok;C25 azbeszt (por vagy szálak);C26 foszfor; foszforvegyületek, kivéve az ásványi foszfátokat;C27 fém-karbonilok;C28 peroxidok;C29 klorátok;C30 perklorátok;C31 azidok;












C32 PCB és/vagy PCT vegyületek;C33 gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;C34 biocidok és növényvédő szerek;C35 fertőző anyagok;C36 kreozotok;C37 izocianátok; tiocianátok;C38 szerves cianidok (pl. nitrilek stb.);C39 fenolok; fenolvegyületek;C40 halogéntartalmú oldószerek;C41 szerves oldószerek, kivéve a halogéntartalmú oldószereket;

C42 szerves halogénvegyületek, kivéve az inert polimerizált anyagokat és más, ebben a mellékletben külön nevesített anyagokat;

C43 aromás vegyületek; policiklikus és heterociklikus szerves vegyületek;C44 alifás aminok;C45 aromás aminok;C46 éterek;

C47 robbanásveszélyes anyagok, kivéve az e mellékletben külön meghatározottakat;

C48 szerves kénvegyületek;C49 poliklórozott dibenzo-furán bármely rokonvegyülete;C50 poliklórozott dibenzo-p-dioxin bármely rokonvegyülete;

C51 szénhidrogének és oxigén-, nitrogén-, valamint kéntartalmú szénhidrogének, amelyek e mellékletben nincsenek külön nevesítve.

4. Vélemény a minősített hulladék veszélyességéről:

1. A vélemény száma:………………………………………………………………………

2. A minősített hulladéka) neve:……………………………………………………………………………………..b) besorolása:……………………………………………………………………………….c) típusa:……………………………………………………………………………………

3. A hulladékbirtokos neve, címe: ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

4. A technológia megnevezése, amelyből a hulladék származik:.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5. A hulladék azon veszélyességi jellemzői, amelyek alapján azt minősítették:.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

6. A hulladék minősítéséhez használt nemzeti vizsgálatok eredményei:KÉSZÍTETTE: LÁTTA: JÓVÁHAGYTA:











a) fizikai és kémiai tulajdonságokra mért adatok:.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................b) ökotoxikológiai tulajdonságokra mért adatok:.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................c) toxikológiai tulajdonságokra mért adatok:.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................d) mutagenitási tulajdonságokra mért adatok:.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................e) fertőzőképesség:..............................................................................................................................................................................................................................................................................................................

7. Ha a hulladék veszélyes hulladéknak minősül, a kezelésére ajánlott megoldások (a hulladék összetételét és mennyiségét is figyelembe véve):...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

8. A vélemény átfogó értékelése, figyelemmel a vonatkozó legalább 5 európai uniós tagállamban alkalmazott kezelési technológiára és annak általános nemzetközi és európai uniós megítélésére:..........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...........................

Kelt: ..................................












.................................................Aláírás és pecsét













A hulladékszállítmányok számára kijelölt magyar határkirendeltségek

„4. számú melléklet a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A Közösségbe érkező és azt elhagyó hulladékszállítmányok számára kijelölt magyar határkirendeltségek

A BI. Közúti szállítás esetén Cím, fax, e-mail

1. Szerbia Röszke NAV Csongrád megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltség Röszke6758 Röszke, Pf. 8Fax: +36-62-573-289, +36-62-573-299e-mail: [email protected]

2. Ukrajna Záhony NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltség Záhony4625 Záhony, Pf. 6Fax: +36-45-526-151, +36-45-526-153e-mail: [email protected]

II. Vasúti szállítás esetén

1. Szerbia Kelebia NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltség Tompa, Kelebia vasúti határátkelőhely6422Tompa, Szabadföld 104.Fax: +36-77-554-027e-mail: [email protected]

4. Ukrajna Záhony, Eperjeske

NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltség Záhony, Eperjeske4625 Záhony, Pf. 6Fax: +36-45-526-151, +36-45-526-153e-mail: [email protected]

III. Vízi szállítás esetén (Duna)1. Mohács NAV Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri

Igazgatóság Határkirendeltség Mohács7700 Mohács, Budapesti u. 14/BFax: +36-69-511-131, +36-69-510-307e-mail: [email protected]

IV Légi szállítás esetén












.1. Budapest–Liszt

Ferenc Nemzetközi Repülőtér

NAV 1. számú Repülőtéri IgazgatóságBudapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér1675 Budapest, Pf. 40.Fax:+36-1-296-8761e-mail: [email protected]

„











Documents

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER · Web viewaz adott tevékenység műszaki és környezeti szempontból történő leírása, amelynek során a hulladék képződik, beleértve