Készült - munka · 5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2017. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 585 db székhelyként, 259 db pedig telephelyként

Pénzügyminisztérium

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2017. évi tevékenységéről

A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt)

megyénként a 2017. december 31-i állapot szerint (db)

245

12

12

41

122

40

52

42

17

35

27

26

238

8

23

18

50

20

23

Bács-

Kiskun

Baranya

Békés

Borsod-Abaúj-

Zemplén

Budapest

Csongrád

Fejér

Győr-Moson-

SopronHajdú-

Bihar

Heves

Jász-Nagykun-

Szolnok

Komárom-

Esztergom

Nógrád

Somogy

Szabolcs-

Szatmár-Bereg

Tolna

VasVeszprém

Zala

Pest

100 - 245 (2)

40 - 99 (3)

20 - 39 (4)

10 - 19 (6)

8 - 10 (5)

Budapest 2018. október

2

Készült

A Pénzügyminisztérium

Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Osztályvezető:

Tajti József

Készítette:

Gedei Henriett

3

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ................................................................................................................................ 4

II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai ..................................................................................... 5

III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ..................................... 9

IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai ................................. 12

V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti

jellemzői ................................................................................................................................... 17

VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok ......................................... 20

VII. Táblázatok ......................................................................................................................... 23

4

I. Bevezetés

A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei

módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás

elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény

alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység

nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm.

rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.)

Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm.

rendelet.

A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását,

a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához

rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a megyei Kormányhivatalok Foglalkoztatási osztályai

végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági

ellenőrzést is.

A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás

három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a

kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót – a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás

184. napjától – ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit.

A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a

munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet

követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek

telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a

kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni.

A megyei kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai a tárgyévet követő év március 31-

éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes

munkatársa részére.

5

II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai

A 2017. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 585 db székhelyként,

259 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 844 db-ot tett ki.

Ez utóbbi adat a 2016. december 31-ei állapothoz képest 28,4%-os csökkenést jelent. 2017-

ben összesen 178 db székhely és 138 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 365 db

székhely, 250 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból.

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 549 db,

a telephelyek száma pedig 242 db volt, együttes számuk 791 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási

kötelezettségnek az összes működő munkaerő-kölcsönző arányában 4,6%-ponttal több cég tett

eleget, mint egy évvel korábban.

Az adatszolgáltató székhelyek közül 537 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás,

ezen belül 12 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek

körében 240 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 2 jogi személyiséggel

rendelkező nonprofit szervezet működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként

nem szerepelt cég a nyilvántartásban.

A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének döntő

hányada, 85,0%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, 11,6%-uk végezte belföldre és

külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3,4%-uk fókuszált 2017-ben.

A tárgyévben kis mértékben nőtt a belföldre és külföldre egyaránt kölcsönző cégek aránya,

és minimálisan ugyan (0,4 %-ponttal), de a csak külföldre kölcsönzők aránya is nőni tudott. A

csak belföldre kölcsönző cégek esetében kis mértékű csökkenés (2,6%-pont) tapasztalható.

Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével

kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan – a székhelyek és a

telephelyek számát együttesen nézve – Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, ezen belül

is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben

a régióban 41,7% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 28,4%-a, Pest

megyében pedig 13,3%-a volt található. Az előző évhez képest a région belül nőtt Pest megye

súlya, és jelentősen csökkent a fővárosban működő munkaerő-kölcsönző cégek aránya.

Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban

található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek 14,5%-a, míg utóbbi esetében ez

az arány 10,9%. A két régión belül Komárom-Esztergom (6,1%) és Győr-Moson-Sopron

6

(5,8%) megyék szerepe meghatározó. A régiók közül az Észak-Magyarországi régióban esett

vissza legnagyobb mértékben a kölcsönző cégek aránya a korábbi évhez képest: az előző évi

szám 77,4%-ra.

Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként

a 2017. december 31-i állapot szerint

Régió/megye

Az összes működő

munkaerő-kölcsönző

(székhely és telephely

együtt) Index,

2017/2016

(%)

Az összes adatszolgáltató

munkaerő-kölcsönző


együtt) Index,

2017/2016

(%) száma számának

megoszlása száma

számának

megoszlása

db % db %

Budapest 245 29,0% 53,5% 225 28,4% 56,5%

Pest 122 14,5% 89,7% 105 13,3% 93,8%

Közép-Magyarország 367 43,5% 61,8% 330 41,7% 64,7%

Fejér 27 3,2% 62,8% 27 3,4% 62,8%

Komárom-Esztergom 52 6,2% 73,2% 48 6,1% 80,0%

Veszprém 40 4,7% 160,0% 40 5,1% 173,9%

Közép-Dunántúl 119 14,1% 85,6% 115 14,5% 91,3%

Győr-Moson-Sopron 50 5,9% 86,2% 46 5,8% 88,5%

Vas 18 2,1% 69,2% 17 2,1% 65,4%

Zala 23 2,7% 82,1% 23 2,9% 85,2%

Nyugat-Dunántúl 91 10,8% 81,3% 86 10,9% 81,9%

Baranya 23 2,7% 88,5% 22 2,8% 88,0%

Somogy 8 0,9% 80,0% 7 0,9% 70,0%

Tolna 8 0,9% 72,7% 8 1,0% 72,7%

Dél-Dunántúl 39 4,6% 83,0% 37 4,7% 80,4%

Borsod-Abaúj-Zemplén 41 4,9% 67,2% 41 5,2% 74,5%

Heves 12 1,4% 57,1% 12 1,5% 70,6%

Nógrád 12 1,4% 85,7% 12 1,5% 100,0%

Észak-Magyarország 65 7,7% 67,7% 65 8,2% 77,4%

Hajdú-Bihar 35 4,1% 92,1% 34 4,3% 94,4%

Jász-Nagykun-Szolnok 42 5,0% 85,7% 38 4,8% 90,5%

Szabolcs-Szatmár-Bereg 17 2,0% 85,0% 17 2,1% 113,3%

Észak-Alföld 94 11,1% 87,9% 89 11,3% 95,7%

Bács-Kiskun 23 2,7% 85,2% 23 2,9% 85,2%

Békés 26 3,1% 100,0% 26 3,3% 104,0%

Csongrád 20 2,4% 66,7% 20 2,5% 66,7%

Dél-Alföld 69 8,2% 83,1% 69 8,7% 84,1%

Összesen 844 100,0% 71,6% 791 100,0% 75,6%

Az előző évhez képest összességében jelentős csökkenést tapasztaltunk a kölcsönző cégek

számában a tárgyévben. A működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen

844 volt, ez az előző évhez képest 28,4%-os csökkenés. Az adatszolgáltató cégek számában

több helyütt is tapasztalható növekedés (Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés

7

megye), de a működő cégek összes számát figyelembe véve kizárólag Veszprém megyében

történt növekedés 2016-hoz képest (25-ről 40-re), és Békés megyében maradt változatlan a

munkaerő-kölcsönző cégek száma. Ezen kívül minden megyében és régióban csökkenést

figyeltünk meg az előző évhez képest.

A legnagyobb mértékű csökkenést (46,5%) Budapesten tapasztaltunk a kölcsönző cégek

számában, de ettől nem sokkal marad el Heves megye (42,9%-kal). 30% feletti csökkenést

mutat a cégek száma Fejér (37,2%), Csongrád (33,3%), Borsod-Abaúj-Zemplén (32,8%) és

Vas (30,8%) megyében. A megyék zömében 10-30% közötti visszaesés történt, 10% alatti

csökkenést Hajdú-Bihar megyében mutat a kölcsönzők száma (7,9%).

A cégek számának csökkenése nem járt együtt a nettó árbevétel csökkenésével. Az

adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2017-ban összesen több mint 256 milliárd

forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak1, amely a 2016. évinél 15,7%-kal magasabb

összeget jelent. Mind a fizikai, mind a szellemi állománycsoportban növekedett a cégek

árbevétele: a fizikai állománycsoportok esetében 15%-kal, a szellemiek esetében közel 20%-

kal (19,9%). A munkaerő-kölcsönzők árbevételének 85,9%-a (220,0 milliárd Ft)a fizikai

foglalkozású, 14,1%-a pedig a szellemi foglalkozású munkavállalók (36,1 milliárd Ft) után

keletkezett. A tárgyévben a bevételi arányok esetében a fizikai foglalkozású

állománycsoportok kölcsönzése után befolyó bevételek még nagyobb részét képezték a cégek

nettó árbevételének mint a korábbi években.

A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele

állománycsoportonként (Ft)

Állománycsoport 2017 2016

Index,

2017/2016

(%)

Szakmunkás 48 009 701 048 62 607 974 575 76,7%

Betanított munkás 133 733 208 525 103 150 824 637 129,6%

Segédmunkás 40 397 285 947 25 558 412 832 158,1%

Fizikai összesen 220 010 907 859 191 317 212 044 115,0%

Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 33 664 894 188 27 491 377 318 122,5%

Vezető, felső vezető, irányító 2 449 201 067 2 620 016 787 93,5%

Szellemi összesen 36 114 095 255 30 111 394 105 119,9%

Mindösszesen 256 125 003 114 221 428 606 149 115,7%

1 A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további

tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem

tartalmazza.

8

A fizikai foglalkozásúak körében a betanított munkások (133,7 milliárd Ft), a szellemi

foglalkozásúak körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (33,6 milliárd Ft)

foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel.

A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évvel szemben kilenc ágban haladta

meg az árbevétel a 10 milliárd forintot, ezen belül háromban 20 milliárd fölött volt a bevétel:

a közúti jármű gyártása, a munkaerőpiaci szolgáltatás és a fémfeldolgozási termék gyártása

ágazatokban. A feldolgozóiparba irányuló kölcsönzések összesen 168,4 milliárd forintnak (az

összárbevétel 65,8%-ának) megfelelő árbevételt eredményeztek, a kereskedelem,

gépjárműgyártás 12,5 milliárdot (az összárbevétel 4,9%-át), a szállítás raktározás 10,9

milliárdot (az összárbevétel 4,3%) az adminisztratív szolgáltatások 28,6 milliárd forintot (az

összárbevétel 11,2%-át), az információ, kommunikáció területére történt kölcsönzések 8,7

milliárd forintot tettek ki, ami a teljes nettó árbevétel 3,4%-a volt..

A feldolgozóiparban a már említett három ágazaton kívül a számítógép, elektronikai,

optikai termék gyártását, a gumi, műanyag termék gyártását, az egyéb feldolgozóipari

tevékenység, a gép, gépi berendezés gyártása, a villamos berendezés ágazatokat emelhetjük

ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben.

A 2016 és 2017 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt ágazatoknak köszönhető, a

feldolgozóipar területén több mint 26 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, az előző évi

visszaesés után számottevően nőtt az információ, kommunikáció ág esetében is a kölcsönző

cégek árbevétele (közel 20 milliárd). Az adminisztratív és egyéb szolgáltatásokat lefedő

ágban esetében 11 milliárddal bővült a kölcsönző tevékenységet folytató vállalatok nettó

árbevétele, ezen kívül az építőiparban is jelentősen nőttek a cégek árbevételei, közel 10

milliárd forinttal.

Néhány ágazatban a tavalyi évtől eltérően visszaesés figyelhető meg a cégek által elért

árbevétel tekintetében: legjelentősebben az egyéb szolgáltatások ágazatban: itt a cégek 2017-

ben 8,5 milliárd forinttal kevesebb árbevételt realizáltak, mint 2016-ban. Közel 6 milliárd

forintos a visszaesés volt az egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése,

javítása ágazatban, de meghaladja a másfél milliárd forintot a szállítás, raktározás ágazatban

is a nettó árbevétel csökkenése.

9

2017-ben a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett munkavállalók (148 432 fő) közül

a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 16,4 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő

állományukba, amely 11,1%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy

Veszprém és Tolna megyében volt kiugróan a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók

által átvett munkavállalók aránya, amely meghaladta a 66%-ot.

III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai2

2017-ben összesen 5,9 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerő-kölcsönzők,

közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 45,0%-át jelentette

az összes szerződöttnek, amely 2,6 ezer céget jelent. Két ágban nőtt jelentősen a

foglalkoztatók száma, ezek között volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység, ahol 808-al több foglalkoztató volt mint előző évben, valamint a kereskedelem,

gépjárműjavítás, 153-mal több foglalkoztató vett igénybe kölcsönzött munkaerőt. Harminc

feletti darabszámú növekedést mutat a szerződött foglalkoztatók száma az információ,

kommunikáció, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágakban.

Az előző évtől eltérően számos ágazatban csökkent a kölcsönzött munkaerőt igénybe vevő

cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenést épp a feldolgozóiparban tapasztaltunk,

melyhez még így is messze a legtöbb cég köthető. A csökkenés ebben az ágban több mint

1000-rel kevesebb céget jelent. Több mint 100 céggel kevesebb található az előző évhez

képest a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az építőipar ágakban. A korábbi

években a kölcsönző cégek szolgáltatását 7 ezer fölötti létszámban vették igénybe

foglalkoztatók, ez alól az egyetlen kivétel a 2015-ös év volt ahol a foglalkoztatók száma

mélypontra süllyedt, valamivel kevesebb mint 5 ezren vettek igénybe kölcsönzött munkaerőt.

Az idei évben a foglalkoztatók száma ismét komolyabb csökkenést mutat.

2 A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak

egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére

munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi

évek adataival nem összehasonlíthatók.

10

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma

nemzetgazdasági áganként (2017)

Nemzetgazdasági ág

(TEÁOR'08)

Foglalkoztatók száma

(db)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 34

Bányászat 2

Feldolgozóipar 2654

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 36

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés 44

Építőipar 76

Kereskedelem, gépjárműjavítás 526

Szállítás, raktározás 346

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 241

Információ, kommunikáció 149

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 71

Ingatlanügyek 23

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 158

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1409

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 3

Oktatás 8

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 9

Művészet, szórakozás, szabad idő 30

Egyéb szolgáltatás 75

Összesen 5894

A feldolgozóiparon belül négy ágazat adta a teljes ág foglalkoztatóinak több mint 60%-át.

Ezek a területek az egyéb feldolgozóipari tevékenység, az élelmiszer, ital, dohánytermék

gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása és a járműgyártás ágazatok

voltak. A legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató az egyéb feldolgozóipari

tevékenység ágazathoz tartozott ők adták az összes feldolgozóiparon belüli összes munkaadó

17,4%-át. A feldolgozóiparon belül a második legtöbb foglalkoztató (15,9%) az élelmiszer-,

ital, dohánytermék gyártása ágazathoz, a harmadik legtöbb munkáltató (14,5%) a

fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása ágazathoz tartozott.

2017-ben, a tavalyi évhez hasonlóan a legtöbb munkaerő-kölcsönzővel szerződött

foglalkoztató a fővárosban volt, az összes munkaadó több mint fele működött itt a tárgyévben.

A foglalkoztatók jelenlegi megoszlása visszatért a 2015-nél korábbi évek trendjéhez,

miszerint a területi megoszlásnál a fővárosban található munkáltatók száma dominál. 500

felett járt a kölcsönzött munkavállalókat alkalmazó munkaadók száma Borsod-Abaúj-

Zemplén megyében (515), 400 felett Pest megyében (484), és 300 felett volt a cégek száma

Hajdú-Bihar megyében (349).

11

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása

megyénként 2017-ben

Régió/megye

A munkaerő-kölcsönzőkkel

szerződött foglalkoztatók

(székhely és telephely adatát együtt

figyelembe véve)

száma számának

megoszlása

db %

Budapest 3 048 51,7%

Pest 484 8,2%

Közép-Magyarország 3 532 59,9%

Fejér 196 3,3%

Komárom-Esztergom 121 2,1%

Veszprém 18 0,3%

Közép-Dunántúl 335 5,7%

Győr-Moson-Sopron 216 3,7%

Vas 44 0,7%

Zala 110 1,9%

Nyugat-Dunántúl 370 6,3%

Baranya 111 1,9%

Somogy 175 3,0%

Tolna 18 0,3%

Dél-Dunántúl 304 5,2%

Borsod-Abaúj-Zemplén 515 8,7%

Heves 44 0,7%

Nógrád 28 0,5%

Észak-Magyarország 587 10,0%

Hajdú-Bihar 349 5,9%

Jász-Nagykun-Szolnok 106 1,8%

Szabolcs-Szatmár-Bereg 80 1,4%

Észak-Alföld 535 9,1%

Bács-Kiskun 91 1,5%

Békés 55 0,9%

Csongrád 85 1,4%

Dél-Alföld 231 3,9%

Összesen 5 894 100,0%

Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az

alábbi megállapításokat tehetjük:

Egy foglalkoztatóra országosan 6,9 munkaerő-kölcsönző jutott 2017-ben. Megyei

szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Somogy megyében

(21,9), majd Borsod-Abaúj-Zemplén (12,6) és Budapest (12,4) volt. A legkisebb

mutatószámokkal Veszprém (0,5) és Békés (2,1), valamint holtversenyben Tolna,

Komárom-Esztergom és Nógrád (2,3) megye rendelkezett.

12

Egy munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztatóra átlagosan 27,1 fő

foglalkoztatott jutott3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Szabolcs-Szatmár-

Bereg (91,2 fő/foglalkoztató), Zala (87,9 fő/foglalkoztató), Jász-Nagykun-Szolnok

(71,5 fő/foglalkoztató) és holtversenyben Vas és Heves megyében (61,2

fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Hajdú-Bihar megyében (4,1

fő/foglalkoztató) és a fővárosban (14,1 fő/foglalkoztató) születtek.

IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai

2017-ben 159 969 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel,

ez 31,2%-kal (valamivel több mint 38 000 fővel) több, mint a 2016. évi adat.

A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására

jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ez év adatához képest

2010-ben jelentős mértékben nőtt – 51 349 fővel – a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont

2010-et követő mindkét évben csökkenés volt. A 2013-as adat kiugróan magas volt a

korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt csökkenő trend.

2015-2016-ban a kölcsönzött munkavállalók száma 121-125 ezer között mozgott, ehhez

képest kiugróan magas a 2017-es, közel 160 ezres létszám.

3 A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük.

13

A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a

legnagyobb a fővárosban (26,9%), továbbá Pest (14,4%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (12,9%)

megyében volt 2017-ben. A legkisebb arányszámokat Tolna, Veszprém, Nógrád és Hajdú-

Bihar megyében találjuk, ahol a kölcsönzött munkavállalók aránya 1%-ot sem tett ki.

Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy négy megye kivételével

mindenütt nőtt a kölcsönzött munkaerő száma 2016-hoz képest. Ezek közül a legnagyobb

arányban Borsod-Abaúj-Zemplén (199%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (181%) és Pest (63,4)

megyében nőtt a létszám, de 40-50% közötti a növekedés Tolna, Vas és Baranya megyében

is. A kölcsönzött munkavállalók létszámában négy megyében volt csökkenés, Csongrád,

Heves, Somogy és Veszprém megyében. A legnagyobb mértékű, 70% feletti csökkenés

Veszprém megyében volt.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve a munkavállalók 61,8%-át a feldolgozóiparba,

7,9%-át az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és 5,7%-át a szállítás,

raktározás területekre kölcsönözték. A korábban magasabb számú kölcsönzött munkavállalót

felszívó építőipar és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág arányaiban jelentősen visszaesett

a tárgyévben. Az ágak többségében több embert kölcsönöztek mint az előző évben.

Többszörösére nőtt a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a művészet, szórakozás,

szabadidő és a villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területére kölcsönzöttek

száma. Jelentős, közel 15 ezer fős a növekedés a feldolgozóipar területén is.

A feldolgozóiparon belül a legnagyobb létszámú (több ezer fős) növekedés a közúti jármű

gyártása, a gumi, műanyag termék gyártása és az élelmiszergyártás ágazatokban figyeltünk

meg 2017-ben. Ezer fő feletti a létszámnövekedés a papír, papírtermék gyártása, a

fémfeldolgozási termék gyártása és a fémalapanyag gyártása ágazatokban.

A legnagyobb mértékű visszaesés a kölcsönzött munkavállalók számában a

feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai

termék gyártása és a gyógyszergyártás ágazatokban következett be.

Jelentősen (10% feletti mértékben) visszaesett az építőipar, az információ, kommunikáció

és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területére kölcsönzöttek száma.

14

A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként


(TEAOR'08)

Kölcsönzött

munkavállalók

száma

2017-ben (fő)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

megoszlása

2017-ben (%)

Kölcsönzött

munkavállalók

száma

2016-ban (fő)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

megoszlása

2016-ban (%)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

változása (fő),

(2017-2016)

Index,

2017/2016

(%)

Mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás,

halászat 8207 5,1% 1101 0,9 7106 7,45

Bányászat 21 0,0% 48 0,0 -27 0,44

Feldolgozóipar 98869 61,8% 83889 68,8 14980 1,18 Villamos energia, gáz-,

gőzellátás,

légkondicionálás 1372 0,9% 551 0,5 821 2,49

Vízellátás; szennyvíz

gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés

1168 0,7% 786 0,6 382 1,49

Építőipar 1393 0,9% 1708 1,4 -315 0,82 Kereskedelem,

gépjárműjavítás 8621 5,4% 6925 5,7 1696 1,24

Szállítás, raktározás 9146 5,7% 5029 4,1 4117 1,82 Szálláshely-

szolgáltatás,

vendéglátás 4867 3,0% 5288 4,3 -421 0,92

Információ,

kommunikáció 2045 1,3% 2340 1,9 -295 0,87

Pénzügyi, biztosítási

tevékenység 1546 1,0% 1761 1,4 -215 0,88

Ingatlanügyek 116 0,1% 57 0 59 2,04 Szakmai, tudományos,

műszaki tevékenység 5673 3,5% 2517 2,1 3156 2,25

Adminisztratív és

szolgáltatást támogató

tevékenység 12633 7,9% 7060 5,8 5573 1,79

Közigazgatás, védelem,

kötelező

társadalombiztosítás 38 0,0% 79 0,1 -41 0,48

Oktatás 85 0,1% 15 0 70 5,67 Humán-egészségügyi,

szociális ellátás 137 0,1% 43 0 94 3,19

Művészet, szórakozás,

szabad idő 1269 0,8% 114 0,1 1155 11,13

Egyéb szolgáltatás 2763 1,7% 2649 2,2 114 1,04

Összesen 159969 100,0% 121960 100,00% 38009 1,31

A feldolgozóiparba a tárgyévben 98,89 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők,

ebből a legtöbb munkavállalót, 12,9 ezer főt az élelmiszergyártás ágazatba kölcsönöztek ki.

Jelentős volt még a kölcsönzött munkaerő száma a közúti jármű gyártása (11,9 ezer fő), a

gumi, műanyag termék gyártása (10,8 ezer fő) és az egyéb feldolgozóipari tevékenység (10,7

ezer fő) ágazatokban. A feldolgozó ipar területén tehát az előző év után ismét átrendeződés

történt. A gép, gépi berendezés gyártása, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

és a gyógyszergyártás ágazatok létszámigénye a kölcsönzött munkaerőt illetően csökkent

2016-hoz képest.

15

A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a 2016. év

tekintetében is, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 87,3%-a összpontosul. Az összes

kölcsönzött munkavállaló 56,0%-a (89,5 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű)

foglalkozások, 25,3%-a (40,5 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba

sorolható. Az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozásokba a

munkavállalók 6,0%-át (9,6 ezer főt) adták kölcsönbe.

A 2016. évi adatokhoz képest a legnagyobb mértékben az egyéb felsőfokú vagy középfokú

végzettséget igénylő foglalkozásokba kölcsönzöttek létszáma nőtt (88,9%-kal). 52,2%-kal

bővült a szakképzettséget nem igénylő, 51,9%-kal a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását

igénylő foglalkozásokba, 14,4%-kal a kereskedelmi és szolgáltatási pozícióba kölcsönzöttek

száma. Jelentősebb számbeli változás a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén

történt (itt több mint 30 ezerrel nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma).

Drasztikusan csökkent az előző évhez képest a kölcsönzött munkavállalók száma a

mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokban (75,6%-kal), a gazdasági, igazgatási,

érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók között (65,5%-kal), kisebb mértékben az irodai,

ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásokban (7,6%-kal). A három foglalkozási csoport

esetében azonban összesen alig több mint 1800 fővel kevesebbet kölcsönöztek 2017 során.

A kölcsönzött munkavállalók 86,2%-a (több mint 137 ezer fő) teljes munkaidőben

dolgozott 2017-ben, 13,8%-a (22,0 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A 2016. évi adattal

16

összehasonlítva ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya kis

mértékben nőtt a tárgyében.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 77,8%-a határozatlan idejű szerződéssel

rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 31,3%.

Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött

munkavállalók.

A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása a

munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, %

Foglalkoztatás

formája

Munkaszerződés típusa szerint Kölcsönzés iránya szerint

Határozatlan idejű

munkaszerződéssel

rendelkezők

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkezők

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

Teljes munkaidőben

foglalkoztatottak

számának

megoszlása (%)

77,8% 22,2% 97,6% 2,4%

Részmunkaidőben

foglalkoztatottak

számának

megoszlása (%)

31,3% 68,7% 99,6% 0,4%

Összesen 71,4% 28,6% 97,9% 2,1%

A szerződést kötött 159,9 ezer munkavállaló 71,4%-a határozatlan idejű szerződéssel

végzett kereső tevékenységet, ez 114,2 ezer fős létszámot jelent, így a 2016. évi adathoz

képest bár számuk nőtt, arányuk mérséklődött. A határozott idejű szerződéssel rendelkező

munkavállalók aránya egyértelműen nőtt (19%-ról 28,6%-ra).

A kölcsönzött munkavállalók döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerő-

kölcsönzők, mindössze 2,1%-uk dolgozott külföldön. A 2016-os adat 0,3 százalékponttal volt

alacsonyabb az ideinél.

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2017-ben a feldolgozóiparban, a

munkaerőpiaci szolgáltatás és az egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén

volt a legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak a szállítás-raktározás, a kereskedelem

ágakban és a gép, gépi berendezés gyártása ágazatokban. Az összes kölcsönzés tekintetében

azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban határozatlan idejű szerződéssel a fém- és vegyi anyag

feldolgozóiparba kölcsönöztek munkavállalókat a tárgyévben, ide tartozik több mint 45,3%-

uk.

Összességében elmondható, hogy az előző évhez képest számos területen

(élelmiszergyártás, egyéb feldolgozóipari ágazatok, munkaerőpiaci szolgáltatás, egyéb

17

szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti

szolgáltatás) jelentősen megnőtt a határozott idejű szerződések száma és aránya.

V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai

szempontok szerinti jellemzői

2017-ben a 159,9 ezer kölcsönzött munkavállaló 91,9%-a (147 ezer fő) fizikai, 8,1%-a

(12,9 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a

szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli

alkalmazottak.

A tárgyévben az egy évvel korábbihoz képest minden állománycsoportban több

munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek. Az állománycsoportok közötti

megoszlás sem változott szignifikánsan az előző évhez képest, így a kölcsönzött

munkavállalók megoszlása a korábbi évek tapasztalataihoz igazodik.

A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként és

a munkaszerződés típusa szerint (2017)

Állománycsoport

Munkaszerződés típusa szerint


munkaszerződéssel

rendelkezők (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkezők

(fő)

Összesen

Szakmunkás 20 450 3 267 23 717

Betanított munkás 65 747 33 898 99 645

Segédmunkás 17 631 5 995 23 626

Fizikai összesen 103 828 43 160 146 988

Ügyintéző, ügyviteli

alkalmazott 9 724 2 626 12 350

Vezető, felső vezető,

irányító 616 15 631

Szellemi összesen 10 340 2 641 12 981

Mindösszesen 114 168 45 801 159 969

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya mind a fizikai foglalkozásúak mind a

szellemi munkát végzők körében alacsonyabb, de az előző évekhez képest mindkét

állománycsoportban nőtt a határozott idejű szerződések aránya. Előbbiek esetében ez az

összlétszám 29,4%-át jelenti (43,2 ezer fő), utóbbiaknál mindössze 20,4%-át (2,6 ezer fő).

A munkaerő-kölcsönzőkkel 2017-ben munkajogi kapcsolatot létesítő munkavállalók

60,8%-a a 25-49 éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint negyedét tették ki az

18

összes kölcsönzöttnek (25,9%), míg az 50 éves és annál idősebbek aránya 13,4% volt. A

tavalyi évhez képest minden korcsoportban nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma.

A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai korcsoportok szerint (2016)

Korcsoport

Kölcsönzött

munkavállalók

száma, (fő)

Kölcsönzött

munkavállalók

számának

megoszlása,

(%)

Index,

2015/2014,

(%)

25 év alatti 41 377 25,9% 127,0% 25-49 éves 97 187 60,8% 132,0%

50 éves és

50 év feletti 21 404 13,4% 136,1%

Összesen 159 968 100,0 131,2%

Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket,

azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya nem tér el jelentősen

a különböző korcsoportokban: a 25-49 év közöttieknél volt a legmagasabb (29,7%-os),

másodikként az 25 év alattiakat említhetjük, 25,4%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel,

harmadikként pedig a legidősebb korcsoportot (24,0%-os volt az arányuk).

A kölcsönzött munkavállalók 56,1%-a férfi, 43,9%-a pedig nő volt a tárgyévben.

Megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél nőtt a létszám, de a férfiaknál egy

kicsivel nagyobb növekedés következett be. A férfiak és nők esetében is az előző évinél

nagyobb arányban jelennek meg a határozott idejű munkaszerződéssel kölcsönzött

munkavállalók.

Iskolai végzettség szerint nézve a munkavállalókat azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek

44,3%-ának (70,8 ezer fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége volt, a második

legnagyobb csoport a kölcsönzött munkavállalók között a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt

végzettek voltak, ők tették ki az összes foglalkoztatott 32,3%-át. A szakközépiskolai és

gimnáziumi végzettséggel rendelkezők egyaránt a kölcsönzött munkaerő-állomány valamivel

kevesebb mint tizedét (9,6% és 8,7%) tették ki.

A felsőfokú képesítéssel rendelkezők arány 3,5% volt a tárgyévben, a legkisebb csoport a

technikumot végzetteké volt (1,6%).

19

Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan

idejű munkaszerződéses kölcsönzött munkavállalók a dominánsak. Az előző évekhez képest

azonban nőtt a határozott idejű szerződéssel bírók aránya. Ez utóbbi a legfeljebb általános

iskolát végzettek körében volt a legmagasabb (34,1%-os) 2017-ben. Ezt követően a legfeljebb

gimnáziumi végzettséggel rendelkezőket (34,0%), és a szakközépiskolai végzettségűeket

(30,6%) említhetjük.

A 2016. évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy a tárgyévben a kölcsönző cégek

által kölcsönbe adott dolgozók közül minden iskolai végzettség kategóriában nőtt a létszám.

Arányaiban a legnagyobb növekedés a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők körében

mértünk (65,5%), de létszám szerint leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma

emelkedett (több mint 22 ezer fővel, ami 45%-nak felel meg). Legkisebb mértékben a

szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek létszáma emelkedett, itt a növekedés 17,6%-os.

20

VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok

2017-ben összesen 3362 munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti,

hogy az összes kölcsönzött 2,1%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni.

2011-ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a 2012. évi adat több

mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a

növekedés, és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött munkavállalók

számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és bár

még mindig magasabb volt, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a

2012-es létszámot sem érte el. A kölcsönzött munkavállalók számával együtt azoknak az

országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év

folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6

maradt, a 2015-ös évben a kölcsönzött munkavállalók száma nőtt, de a munkavállalókat

fogadó országok sora tovább szűkült míg 2016-ban ismét megugrott a külföldi célországok

száma. 2017-ban 15 célországba történt kölcsönzés.

A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok

és a kölcsönzött munkavállalók száma (2008-2017)

Év

Külföldre történő

kölcsönzésnél a

célországok száma,

(db)

Munkavállalók

száma, (fő)

2008. év 11 206

2009. év 12 290

2010. év 9 235

2011. év 5 579

2012. év 13 1 846

2013. év 9 2 216

2014. év 6 1 558

2015. év 5 2 103

2016. év 15 2137

2017. év 15 3362

2017-ben – ahogyan már korábban is említettük – összesen 5,9 ezer cégnek kölcsönöztek

munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett 1461 cég volt a külföldi kölcsönbevevők,

foglalkoztatók száma, ami nagyon komoly (több mint háromszoros) növekedés az előző évhez

képest: 2016-ban a külföldi foglalkoztatók száma 455 volt.

A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (983 db) és Ausztriában (219 db)

működött. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb két

21

célország listája alig változott, a kölcsönbevevő cégek száma azonban jelentősen megnőtt:

Ausztriában a kétszeresére, míg Németország esetében több mint háromszorosára.

A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (982 db), a raktározás,

szállítást kiegészítő tevékenység (204 db) és a vendéglátás (103 db) területén működött. A

feldolgozóiparban a fémfeldolgozási termék gyártása, az egyéb feldolgozóipari tevékenység

és a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók.

A külföldre kölcsönzött munkavállalók 97,4%-a teljes munkaidőben, 2,6%-a

részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben.

A külföldre kölcsönbeadott munkavállalók 99,5%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a

szakmunkások aránya volt a meghatározó (51,8%), másodsorban a segéd- (27,2%),

harmadsorban pedig a betanított munkásoké (21,0%). Megjegyzendő, hogy a belföldre

kölcsönzött munkavállalókhoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony

(0,5%) és arányuk az előző évhez képest tovább zsugorodott (1,6 százalékponttal).

A szóban forgó munkavállalók több mint 47,4%-a ipari és építőipari, 40,6%-a

szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 7,7%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő,

járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként.

A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a külföldre kölcsönzött munkaerő

75%-a a feldolgozóipar, 4,8%-a az építőipar, 4,1%-a a szállítás raktározás területén lett

kölcsönözve 2017-ben.

A kölcsönzött munkavállalók demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze:

A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (93,7%-a) férfi volt 2017-ben, amely

erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől.

A munkavállalók közel háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt

valamivel nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (65%-os e korkategória

aránya). Mindhárom korcsoport esetében elmondható, hogy arányuk nagyban

közelít a belföldre kölcsönzött munkavállalók arányához 2016-tal összehasonlítva..

Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között

2017-ben több mint 19 százalékponttal magasabb volt a szakiskolával,

szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (50,8%), mint a belföldre kölcsönzött

munkavállalók (31,9%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén

éppen fordított a viszony, ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak csupán

22

29,2%-ának volt ilyen végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő

esetében ez az arány 44,6% volt.

23

VII. Táblázatok

24

1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2017-ben

csak

bel

föld

re

csak

külf

öld

re

min

dkét

irá

nyba

számaszámának

megoszlásaszáma

számának

megoszlása

db % db %

Budapest 225 0 72 0 0 198 9 18 153 25,7 3048,00 51,7

Pest 105 0 12 8 0 103 0 2 93 15,6 484 8,2

Közép-Magyarország 330 0 84 8 0 301 9 20 246 41,3 3532 59,9

Fejér 27 0 6 12 0 24 2 1 21 3,5 196 3,3

Komárom-Esztergom 48 0 14 12 1 40 0 8 34 5,7 121 2,1

Veszprém 40 0 10 9 0 37 1 2 30 5,0 18 0,3

Közép-Dunántúl 115 0 30 33 1 101 3 11 85 14,3 335 5,7

Győr-Moson-Sopron 46 0 15 18 0 39 3 4 31 5,2 216 3,7

Vas 17 0 2 10 0 14 3 0 15 2,5 44 0,7

Zala 23 0 7 2 0 23 0 0 16 2,7 110 1,9

Nyugat-Dunántúl 86 0 24 30 0 76 6 4 62 10,4 370 6,3

Baranya 22 0 3 9 0 13 2 7 19 3,2 111 1,9

Somogy 7 0 1 3 0 6 0 1 6 1,0 175 3,0

Tolna 8 0 0 1 0 6 0 2 8 1,3 18 0,3

Dél-Dunántúl 37 0 4 13 0 25 2 10 33 5,5 304 5,2

Borsod-Abaúj-Zemplén 41 0 11 16 0 28 3 10 30 5,0 515 8,7

Heves 12 0 1 2 0 10 0 2 11 1,8 44 0,7

Nógrád 12 0 1 0 0 12 0 0 11 1,8 28 0,5

Észak-Magyarország 65 0 13 18 0 50 3 12 52 8,7 587 10,0

Hajdú-Bihar 34 0 10 12 0 3 0 31 24 4,0 349 5,9

Jász-Nagykun-Szolnok 38 0 9 6 0 37 1 0 29 4,9 106 1,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg 17 0 5 4 1 17 0 0 12 2,0 80 1,4

Észak-Alföld 89 0 24 22 1 57 1 31 65 10,9 535 9,1

Bács-Kiskun 23 0 2 11 0 22 1 0 21 3,5 91 1,5

Békés 26 0 10 2 0 22 1 3 16 2,7 55 0,9

Csongrád 20 0 5 6 1 18 1 1 15 2,5 85 1,4

Dél-Alföld 69 0 17 19 1 62 3 4 52 8,7 231 3,9

Összesen 791 0 196 143 3 672 27 92 595 100,0 5894 100,0

db

Régió/megye

Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül

(székhely és telephely együtt)

folytat munkaerő-

kölcsönzést

2017. év

ben

kölc

sönzé

si

tevék

enysé

get

n

em f

oly

tató

k

szám

a

munkae

rő k

özv

etítés

t is

vég

ző

cégek

szá

ma

jogi sz

emél

y

jogi sz

emél

yis

ég n

élküli

gaz

das

ági tá

rsas

ág

69 0,1

35 0,0

42 0,0

17

844 1,0

94 0,1

23 0,0

26 0,0

20 0,0

41 0,0

0,0

12 0,0

12 0,0

65 0,1

39 0,0

23 0,0

8 0,0

8 0,0

23 0,0

91 0,1

40 0,0

119 0,1

50 0,1

18 0,0

367 0,4

27 0,0

52 0,1

245 0,3

Adatszolgáltató munkaerő-

kölcsönzők (székhely és telephely

együtt)

db

közh

aszn

ú k

ölc

sönzé

st v

égző

cégek

szá

ma

122 0,1

száma

A munkaerő-kölcsönzőkkel

szerződött foglalkoztatók

(székhely és telephely adatát

együtt figyelembe véve)

A 2017. évben kölcsönzési

tevékenységet végzők


együtt)számának

megoszlása

db %

25

2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei4 megyénként

(2002-2017)

4 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik.

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016 2017 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017

Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 317 340 341 380 354 293 398 225 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0 .. 100,3 111,4 93,2 82,8 135,8 56,5

Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 81 93 90 97 87 83 112 105 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1 .. 96,8 107,8 89,7 95,4 134,9 93,8

Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 398 433 431 477 441 376 510 330 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4 .. 99,5 110,7 92,5 85,3 135,6 64,7

Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 33 37 31 33 36 39 43 27 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2 .. 83,8 106,5 109,1 108,3 110,3 62,8

Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 101 49 53 60 69 61 60 48 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0 .. 108,2 113,2 115,0 88,4 98,4 80,0

Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 29 13 17 21 23 28 23 40 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3 .. 130,8 123,5 109,5 121,7 82,1 173,9

Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 163 99 101 114 128 128 126 115 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5 .. 102,0 112,9 112,3 100,0 98,4 91,3

Győr-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 24 50 50 48 51 49 52 46 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3 .. 100,0 96,0 106,3 96,1 106,1 88,5

Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 14 24 27 25 22 25 26 17 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4 .. 112,5 92,6 88,0 113,6 104,0 65,4

Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 12 22 21 12 30 22 27 23 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3 .. 95,5 57,1 250,0 73,3 122,7 85,2

Nyugadt-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 50 96 98 85 103 96 105 86 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0 .. 102,1 86,7 121,2 93,2 109,4 81,9

Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 7 19 21 20 25 23 25 22 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8 .. 110,5 95,2 125,0 92,0 108,7 88,0

Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 2 10 5 6 6 8 10 7 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0 .. 50,0 120,0 100,0 133,3 125,0 70,0

Tolna 3 6 7 7 7 6 7 9 6 8 7 9 10 10 11 8 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7 .. 87,5 128,6 111,1 100,0 110,0 72,7

Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 15 37 33 35 41 41 46 37 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7 .. 89,2 106,1 117,1 100,0 112,2 80,4

Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 26 40 42 47 44 45 55 41 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2 .. 105,0 111,9 93,6 102,3 122,2 74,5

Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 4 13 13 13 12 14 17 12 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0 .. 100,0 100,0 92,3 116,7 121,4 70,6

Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 1 11 15 0 14 14 12 12 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3 .. 136,4 0,0 0,0 1,0 2,0 100,0

Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 31 64 70 60 70 73 84 65 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8 .. 109,4 85,7 116,7 104,3 115,1 77,4

Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 13 23 18 19 24 42 36 34 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4 .. 78,3 105,6 126,3 175,0 85,7 94,4

Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 37 32 33 23 31 37 42 38 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6 .. 103,1 69,7 134,8 119,4 113,5 90,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 12 20 18 14 11 16 15 17 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0 .. 90,0 77,8 78,6 145,5 93,8 113,3

Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 62 75 69 56 66 95 93 89 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9 .. 92,0 81,2 117,9 143,9 97,9 95,7

Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 10 19 24 17 17 20 27 23 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0 .. 126,3 70,8 100,0 117,6 135,0 85,2

Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 21 15 14 14 19 21 25 26 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0 .. 93,3 100,0 135,7 110,5 119,0 104,0

Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 21 18 27 27 26 30 30 20 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0 .. 150,0 100,0 96,3 115,4 100,0 66,7

Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 52 52 65 58 62 71 82 69 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0 .. 125,0 89,2 106,9 114,5 115,5 84,1

Ö sszesen 282 339 505 584 710 805 757 701 771 856 867 885 911 880 1046 791 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0 .. 101,3 102,1 102,9 96,6 118,9 75,6

Régió/megye

az előző év %-ábanévekben

Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző

cégek száma (db)

Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző

cégek számának indexei

26

3. Az alkalmazott munkavállalók száma (fő)

(2002 – 2017)

Év Szakmunkás Betanított

munkás Segédmunkás

Fizikai

összesen

Ügyintéző,

ügyviteli

alkalmazott

Vezető,

felső

vezető,

irányító

Szellemi

összesen Mindösszesen

2002. 4 761 18 360 2 342 25 463 .. .. 4 802 30 265

2003. 5 761 25 978 2 550 34 289 .. .. 4 794 39 083

2004. 11 325 30 390 5 149 46 864 .. .. 5 820 52 684

2005. 15 112 42 320 6 833 64 265 .. .. 11 919 76 184

2006. 18 478 56 046 7 911 82 435 .. .. 19 990 102 425

2007. 18 153 54 847 11 273 84 273 .. .. 19 099 103 372

2008. 16 660 65 365 14 626 96 651 .. .. 20 184 116 835

2009. 14 819 38 181 7 136 60 136 .. .. 18 949 79 085

2010. 26 439 64 944 17 023 108 406 .. .. 22 028 130 434

2011. 19 527 56 882 16 246 92 655 17 821 568 18 389 111 044

2012. 24 810 51 679 11 544 88 033 12 804 648 13 452 101 485

2013. 28 920 61 267 11912 102 099 17 797 807 18 604 120 704

2014. 26712 51826 13455 91 993 11532 443 11975 103 968

2015. 31 034 67 383 12 897 111 314 12 353 909 13 262 124 576

2016. 30 592 63 699 15 475 109 766 11 456 738 12 194 121 960

2017 23 717 99 645 23 626 146988 12 350 631 12 981 159 969

4. Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában

(2003 – 2017)

Év Szakmunkás Betanított

munkás Segédmunkás

Fizikai

összesen

Ügyintéző,

ügyviteli

alkalmazott

Vezető,

felső

vezető,

irányító

Szellemi

összesen Mindösszesen

2003. 121,0 141,5 108,9 134,7 .. .. 99,8 129,1

2004. 196,6 117,0 201,9 136,7 .. .. 121,4 134,8

2005. 133,4 139,3 132,7 137,1 .. . 204,8 144,6

2006. 122,3 132,4 115,8 128,3 .. .. 167,7 134,4

2007. 98,2 97,9 142,5 102,2 .. .. 95,5 100,9

2008. 91,8 119,2 129,7 114,7 .. .. 105,7 113,0

2009. 88,9 58,4 48,8 62,2 .. .. 93,9 67,7

2010. 178,4 170,1 238,6 180,8 .. .. 116,2 164,9

2011. 73,9 87,6 98,4 85,5 .. .. 83,5 85,1

2012. 127,1 90,9 71,1 95,0 71,8 114,1 73,2 91,4

2013. 116,6 118,6 103,2 116,0 139,0 124,5 138,3 118,9

2014. 92,4 84,6 113,0 90,1 64,8 54,9 64,4 86,1

2015. 116,2 130,0 95,9 121,0 107,1 205,2 110,7 119,8

2016. 98,6 94,5 120,0 98,6 92,7 81,2 91,9 97,9

2017 77,5% 156,4% 152,7% 133,9% 107,8% 85,5% 106,5% 131,2%

27

5. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2017-ben

Régi/megye

Egy kölcsönzőre

jutó

foglalkoztatók

száma

(db)

Az egy

kölcsönzőre

jutó

foglalkoztatottak

száma

(fő/kölcsönző)

Egy

kölcsönzőre

jutó

munkanapok

száma

(nap/kölcsönző)

Egy

kölcsönzőre

jutó bruttó

keresettömeg

(Ft/kölcsönző)

Budapest 12,4 175,8 21 110 183 537 887

Pest 4,0 188,9 16 648 165 270 750

Közép-Magyarország 9,6 180,1 19 626 177 465 433

Fejér 7,3 353,4 39 567 386 479 016

Komárom-Esztergom 2,3 105,2 19 722 128 473 988

Veszprém 0,5 22,5 2 033 19 296 835

Közép-Dunántúl 2,8 133,7 18 279 150 314 741

Győr-Moson-Sopron 4,3 137,0 12 464 114 677 152

Vas 2,4 149,7 22 758 245 446 678

Zala 4,8 420,2 47 644 511 660 714

Nyugat-Dunántúl 4,1 211,1 23 392 240 880 156

Baranya 4,8 154,6 12 199 173 933 547

Somogy 21,9 654,6 27 696 217 384 996

Tolna 2,3 112,6 10 164 96 484 173

Dél-Dunántúl 7,8 248,5 14 960 166 959 614

Borsod-Abaúj-Zemplén 12,6 503,8 32 386 293 083 972

Heves 3,7 224,5 34 137 368 170 017

Nógrád 2,3 100,7 16 045 138 792 415

Észak-Magyarország 9,0 377,8 29 692 278 461 416

Hajdú-Bihar 10,0 40,4 16 081 92 157 867

Jász-Nagykun-Szolnok 2,5 180,5 17 169 166 278 901

Szabolcs-Szatmár-

Bereg 4,7 429,0 50 852 146 869 798

Észak-Alföld 5,7 173,3 22 855 135 170 487

Bács-Kiskun 4,0 169,7 16 797 169 973 690

Békés 2,1 67,3 5 221 35 848 723

Csongrád 4,3 127,7 9 967 85 876 840

Dél-Alföld 3,3 118,9 10 455 95 057 949

Összesen 7,0 189,5 20 012 176 319 672

28

6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma

nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2017-ben

Nemzetgazdasági ág, ágazat

(TEÁOR'08)

Foglalkoztatók

száma (db)


Bányászat 2

Feldolgozóipar 2 654

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 422

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 49

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai

tevékenység 196

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 1

Vegyi anyag, termék gyártása 51

Gyógyszergyártás 41

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 218

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 385

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 150

Villamos berendezés gyártása 105

Gép, gépi berendezés gyártása 240

Járműgyártás 334

Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe

helyezése, javítása 462


Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése,

hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 44

Építőipar 76






Ingatlanügyek 23


Adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység 1 409

Közigazgatás, védelem, kötelező

társadalombiztosítás 3

Oktatás 8




Összesen 5 894

29

7. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói

megyénként 2017-ben

Régi/megye

Egy

foglalkoztatóra

jutó

foglalkoztatottak

száma

(fő/foglalkoztató)

Az egy foglalkoztatóra

jutó munkanapok száma

(munkanap/foglalkoztató)

Az egy

foglalkoztatóra

jutó

keresettömeg

(Ft/foglalkoztató)

Az összes

munkavállaló

egy főre jutó

keresettömege

(Ft/fő)

Budapest 14,1 1 697 14 752 881 1 044 209

Pest 47,6 4 196 41 659 156 875 132

Közép-Magyarország 18,7 2 039 18 439 925 985 278

Fejér 48,7 5 451 53 239 456 1 093 465

Komárom-Esztergom 45,2 8 475 55 211 962 1 221 325

Veszprém 50,1 4 517 42 881 855 856 685

Közép-Dunántúl 47,5 6 493 53 395 386 1 124 007

Győr-Moson-Sopron 31,7 2 885 26 545 637 836 937

Vas 61,2 9 310 100 410 005 1 639 956

Zala 87,9 9 962 106 983 604 1 217 736

Nyugat-Dunántúl 51,9 5 753 59 243 498 1 141 137

Baranya 32,0 2 528 36 040 285 1 125 308

Somogy 29,9 1 266 9 937 600 332 076

Tolna 50,1 4 517 42 881 855 856 685

Dél-Dunántúl 31,9 1 919 21 419 161 671 766

Borsod-Abaúj-

Zemplén 40,1 2 578 23 332 899 581 769

Heves 61,2 9 310 100 410 005 1 639 956

Nógrád 43,1 6 877 59 482 464 1 378 733

Észak-Magyarország 41,8 3 288 30 834 739 737 060

Hajdú-Bihar 4,1 1 613 9 242 193 2 281 135

Jász-Nagykun-Szolnok 71,5 6 803 65 884 093 921 456

Szabolcs-Szatmár-

Bereg 91,2 10 806 31 209 832 342 354

Észak-Alföld 30,4 4 016 23 749 581 780 181

Bács-Kiskun 42,9 4 245 42 960 383 1 001 382

Békés 31,8 2 468 16 946 669 532 610

Csongrád 30,0 2 345 20 206 315 672 752

Dél-Alföld 35,5 3 123 28 393 933 799 196

Összesen 27,1 2 866 25 248 355 930 267

30

8. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2017-ben

fő % munkanap Ft

Budapest 43 063 26,9% 5 171 917 44 966 782 232 12,4 175,8 21 110 183 537 887

Pest 23 040 14,4% 2 030 996 20 163 031 498 4,0 188,9 16 648 165 270 750

Közép-Magyarország 66 103 41,3% 7 202 913 65 129 813 730 9,6 180,1 19 626 177 465 433

Fejér 9 543 6,0% 1 068 318 10 434 933 441 7,3 353,4 39 567 386 479 016

Komárom-Esztergom 5 470 3,4% 1 025 519 6 680 647 391 2,3 105,2 19 722 128 473 988

Veszprém 901 0,6% 81 309 771 873 385 0,45 22,5 2 033 19 296 835

Közép-Dunántúl 15 914 9,9% 2 175 146 17 887 454 217 2,8 133,7 18 279 150 314 741

Győr-Moson-Sopron 6 851 4,3% 623 203 5 733 857 575 4,3 137,0 12 464 114 677 152

Vas 2 694 1,7% 409 643 4 418 040 200 2,4 149,7 22 758 245 446 678

Zala 9 664 6,0% 1 095 801 11 768 196 423 4,8 420,2 47 644 511 660 714

Nyugat-Dunántúl 19 209 12,0% 2 128 647 21 920 094 198 4,1 211,1 23 392 240 880 156

Baranya 3 555 2,2% 280 567 4 000 471 582 4,8 154,6 12 199 173 933 547

Somogy 5 237 3,3% 221 565 1 739 079 971 21,9 654,6 27 696 217 384 996

Tolna 901 0,6% 81 309 771 873 385 2,3 112,6 10 164 96 484 173

Dél-Dunántúl 9 693 6,1% 583 441 6 511 424 938 7,8 248,5 14 960 166 959 614

Borsod-Abaúj-Zemplén 20 655 12,9% 1 327 816 12 016 442 832 12,6 503,8 32 386 293 083 972

Heves 2 694 1,7% 409 643 4 418 040 200 3,7 224,5 34 137 368 170 017

Nógrád 1 208 0,8% 192 545 1 665 508 984 2,3 100,7 16 045 138 792 415

Észak-Magyarország 24 557 15,4% 1 930 004 18 099 992 016 9,0 377,8 29 692 278 461 416

Hajdú-Bihar 1 414 0,9% 562 830 3 225 525 362 10,0 40,4 16 081 92 157 867

Jász-Nagykun-Szolnok 7 579 4,7% 721 094 6 983 713 848 2,5 180,5 17 169 166 278 901

Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 293 4,6% 864 478 2 496 786 560 4,7 429,0 50 852 146 869 798

Észak-Alföld 16 286 10,2% 2 148 402 12 706 025 770 5,7 173,3 22 855 135 170 487

Bács-Kiskun 3 904 2,4% 386 328 3 909 394 865 4,0 169,7 16 797 169 973 690

Békés 1 750 1,1% 135 738 932 066 809 2,1 67,3 5 221 35 848 723

Csongrád 2 553 1,6% 199 337 1 717 536 791 4,3 127,7 9 967 85 876 840

Dél-Alföld 8 207 5,1% 721 402 6 558 998 465 3,3 118,9 10 455 95 057 949

Összesen 159 969 100,0% 16 889 954 148 813 803 334 7,0 189,5 20 012 176 319 672

Eg

y k

ölc

sön

zőre

ju

tó

mu

nk

anap

ok

szá

ma

Eg

y k

ölc

sön

zőre

ju

tó

bru

ttó

ker

eset

töm

eg

Régi/megye

Foglalkoztatottak

Tel

jesí

tett

mu

nk

anap

ok

szá

ma

Kif

izet

ett

bru

ttó

ker

eset

töm

eg

Eg

y k

ölc

sön

-

zőre

ju

tó f

og

lalk

oz-

tató

k s

zám

a

Az

egy

kö

lcsö

nző

re j

utó

fog

lalk

ozt

ato

ttak

szá

ma

száma megoszlása

31

9. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele

nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2017-ben


(TEÁOR'08) Nettó árbevétel (Ft)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 376 575 432

Bányászat 42 675 011

Feldolgozóipar 168 438 198 460

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 11 894 656 206

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 1 293 961 108

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai

tevékenység 5 247 749 354

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás

Vegyi anyag, termék gyártása 2 714 304 686

Gyógyszergyártás 3 584 260 250

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 19 509 906 861

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 26 693 067 145

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 18 570 618 837

Villamos berendezés gyártása 11 136 266 556

Gép, gépi berendezés gyártása 17 404 062 634

Járműgyártás 30 855 903 881


helyezése, javítása 19 533 440 943

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 2 424 210 947


hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1 116 323 295

Építőipar 4 689 686 343

Kereskedelem, gépjárműjavítás 12 472 185 710

Szállítás, raktározás 10 964 123 290

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5 007 015 443

Információ, kommunikáció 8 687 484 371

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2 530 504 608

Ingatlanügyek 105 239 619

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 5 441 582 560

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 28 582 185 091

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 52 193 091

Oktatás 32 661 902

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 76 302 821

Művészet, szórakozás, szabad idő 259 142 082

Egyéb szolgáltatás 3 826 713 038

Összesen 256 125 003 114

32

10. Az alkalmazott munkavállalók száma állománycsoportonként, a munkaszerződés típusa

és a kölcsönzés iránya szerint 2017-ben

Állománycsoport



munkaszerződéssel

rendelkező munkavállalók

száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Szakmunkás 20 450 3 267 23 717 21 985 1 732 23 717

Betanított munkás 65 747 33 898 99 645 98 943 702 99 645

Segédmunkás 17 631 5 995 23 626 22 716 910 23 626

Fizikai összesen 103 828 43 160 146 988 143 644 3 344 146 988

Ügyintéző, ügyviteli

alkalmazott 9 724 2 626 12 350 12 340 10 12 350

Vezető, felső vezető,

irányító 616 15 631 623 8 631

Szellemi összesen 10 340 2 641 12 981 12 963 18 12 981

Mindösszesen 114 168 45 801 159 969 156 607 3 362 159 969

33

11. Az alkalmazott munkavállalók száma nemenként, korcsoportonként

a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2017-ben

Nem



munkaszerződéssel


száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók száma

(fő)

Összesen

Belföldre kölcsönzött


(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

férfi 66 900 22 913 89 813 86 662 3 151 89 813

nő 47 268 22 888 70 156 69 945 211 70 156

Összesen 114 168 45 801 159 969 156 607 3 362 159 969

Korcsoport



munkaszerződéssel


száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

25 év alatti 29 622 11 755 41 377 40 602 775 41 377

25-49 éves 68 280 28 907 97 187 95 001 2 186 97 187

50 éves és 50

év feletti 16 265 5 139 21 404 21 003 401 21 404

Összesen 114 167 45 801 159 968 156 606 3 362 159 968

34

12. Az alkalmazott munkavállalók száma iskolai végzettségenként


Iskolai végzettség



munkaszerződéssel


száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

8 általános vagy

kevesebb 46 682 24 195 70 877 69 895 982 70 877

Szakiskola,

szakmunkásképző 40480 11154 51634 49925 1709 51634

Szakközépiskola 10 642 4 695 15 337 14 924 413 15 337

Gimnázium 9 207 4 738 13 945 13 824 121 13 945

Technikum 2273 351 2624 2532 92 2624

Egyetem, főiskola 4884 668 5552 5507 45 5552

Összesen 114 168 45 801 159 969 156 607 3 362 159 969

35

13. Az alkalmazott munkavállalók száma foglalkozási főcsoportonként

a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2017-ben (fő)

Foglalkozási főcsoport

(FEOR'08)



munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók

száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel


száma (fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Fegyveres szervek foglalkozásai 0 0 0 0 0 0

Gazdasági, igazgatási, érdek-

képviseleti vezetők,

törvényhozók 275 12 287 282 5 287

Felsőfokú képzettség önálló

alkalmazását igénylő

foglalkozások 1 625 286 1 911 1 899 12 1 911

Egyéb felsőfokú vagy középfokú

képzettséget igénylő

foglalkozások 5 343 4 272 9 615 9 610 5 9 615

Irodai és ügyviteli

(ügyfélkapcsolati) foglalkozások 4 116 942 5 058 5 055 3 5 058

Kereskedelmi és szolgáltatási

foglalkozások 3 361 868 4 229 4 139 90 4 229

Mezőgazdasági és

erdőgazdálkodási foglalkozások 46 26 72 45 27 72

Ipari és építőipari foglalkozások 7 717 1 054 8 771 7 177 1 594 8 771

Gépkezelők, összeszerelők,

járművezetők 34 952 5 551 40 503 40 242 261 40 503

Szakképzettséget nem igénylő

(egyszerű) foglalkozások 56 733 32 790 89 523 88 158 1 365 89 523

Összesen 114 168 45 801 159 969 156 607 3 362 159 969

36

14. Az alkalmazott munkavállalók számának változása 2017-ben az előző év %-ában foglalkozási főcsoportonként

a munkaszerződés típusa szerint

Foglalkozási főcsoport

(FEOR'08)



munkaszerződéssel


Határozott idejű

munkaszerződéssel rendelkező

munkavállalók

Összesen

Fegyveres szervek foglalkozásai

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti

vezetők, törvényhozók 33,7% 80,0% 34,5%

Felsőfokú képzettség önálló

alkalmazását igénylő foglalkozások 147,3% 184,5% 151,9%

Egyéb felsőfokú vagy középfokú

képzettséget igénylő foglalkozások 118,0% 762,9% 188,9%

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati)

foglalkozások 90,1% 104,0% 92,4%

Kereskedelmi és szolgáltatási

foglalkozások 118,0% 102,2% 114,4%

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

foglalkozások 17,4% 86,7% 24,4%

Ipari és építőipari foglalkozások 96,5% 89,8% 95,6%

Gépkezelők, összeszerelők,

járművezetők 109,2% 103,7% 108,4%

Szakképzettséget nem igénylő

(egyszerű) foglalkozások 127,1% 231,3% 152,3%

Összesen 115,6% 197,3% 131,2%

37

15. Az alkalmazott munkavállalók száma nemzetgazdasági áganként



(TEÁOR'08)



munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók száma (fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező

munkavállalók száma (fő)

Összesen

Belföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 7 284 923 8 207 8 187 20 8 207

Bányászat 21 21 21 21

Feldolgozóipar 74 987 23 882 98 869 96 384 2 520 98 904

Villamos energia, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 1 263 109 1 372 1 331 41 1 372


hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1 074 94 1 168 1 148 1 148

Építőipar 1 311 82 1 393 1 240 160 1 400

Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 310 2 311 8 621 8 595 16 8 611

Szállítás, raktározás 5 497 3 649 9 146 8 831 299 9 130

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 741 1 126 4 867 4 739 138 4 877

Információ, kommunikáció 1 660 385 2 045 2 013 32 2 045

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 153 393 1 546 1 545 1 1 546

Ingatlanügyek 46 70 116 116 116

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 846 3 827 5 673 5 639 34 5 673


tevékenység 5 913 6 720 12 633 12 556 71 12 627


társadalombiztosítás 31 7 38 38 38

Oktatás 46 39 85 85 85

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 24 113 137 137 137

Művészet, szórakozás, szabad idő 100 1 169 1 269 1 269 1 269

Egyéb szolgáltatás 1 861 902 2 763 2 733 30 2 763

Összesen 114 168 45 801 159 969 156 607 3 362 159 969

38

16. Az alkalmazott munkavállalók száma a feldolgozóipar ágazataiban



(TEÁOR'08)



munkaszerződéssel

rendelkező


(fő)

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező


(fő)

Összesen



(fő)

Külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

száma (fő)

Összesen

Feldolgozóipar 74 987 23 882 98 869 96 384 2 520 98 904

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 7 414 6 530 13 944 13 843 1 13 844

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék

gyártása 703 656 1 359 1 358 1 1 359

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása,

nyomdai tevékenység 2 762 2 099 4 861 4 861 4 861

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás

Vegyi anyag, termék gyártása 2 369 266 2 635 2 635 2 635

Gyógyszergyártás 1 020 260 1 280 1 280 1 280

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi

termék gyártása 7 961 3 729 11 690 11 682 8 11 690

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék

gyártása 11 053 535 11 588 9 637 1 914 11 551

Számítógép, elektronikai, optikai termék

gyártása 6 230 925 7 155 7 155 7 155

Villamos berendezés gyártása 7 930 664 8 594 8 570 14 8 584

Gép, gépi berendezés gyártása 8 276 1 545 9 821 9 593 218 9 811

Járműgyártás 13 442 581 14 023 13 996 7 14 003

Egyéb feldolgozóipari; ipari gép,

berendezés üzembe helyezése, javítása 5 827 6 092 11 919 11 774 357 12 131

39

17. Az alkalmazott munkavállalók számának változása 2017-ben az előző év %-ában

nemzetgazdasági áganként a munkaszerződés típusa szerint


(TEÁOR'08)



munkaszerződéssel


száma

Határozott idejű

munkaszerződéssel

rendelkező


Összesen

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1247,3% 178,5% 745,4%

Bányászat 105,0% 0,0% 43,8%

Feldolgozóipar 109,0% 158,4% 117,9%

Villamos energia, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás 246,7% 279,5% 249,0%


hulladékgazdálkodás,

szennyeződésmentesítés 153,6% 108,0% 148,6%

Építőipar 77,4% 546,7% 81,6%

Kereskedelem, gépjárműjavítás 128,0% 115,8% 124,5%

Szállítás, raktározás 139,2% 337,9% 181,9%

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 78,5% 214,5% 92,0%

Információ, kommunikáció 84,3% 104,1% 87,4%

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 75,8% 163,8% 87,8%

Ingatlanügyek 139,4% 291,7% 203,5%

Szakmai, tudományos, műszaki

tevékenység 93,5% 706,1% 225,4%


tevékenység 131,4% 262,6% 178,9%


társadalombiztosítás 42,5% 116,7% 48,1%

Oktatás 575,0% 557,1% 566,7%

Humán-egészségügyi, szociális ellátás 70,6% 1255,6% 318,6%

Művészet, szórakozás, szabad idő 111,1% 4870,8% 1113,2%

Egyéb szolgáltatás 72,2% 1252,8% 104,3%

Összesen 115,6% 197,3% 131,2%

40

18. A külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma a kölcsönzés országa szerint

2017-ben

Ország csoport/ország Foglalkoztatók

száma (db)

EU

tagors

zágok

Ausztria 219

Belgium 34

Bulgária 0

Ciprus 30

Egyesült Királyság 15

Csehország 32

Dánia 0

Észtország 0

Finnország 0

Franciaország 52

Görögország 0

Hollandia 14

Írország 0

Lengyelország 8

Lettország 0

Litvánia 0

Luxemburg 1

Málta 21

Németország 983

Olaszország 43

Portugália 0

Románia 0

Szlovákia 8

Szlovénia 1

Spanyolország

Svédország

Összesen 1461

Eg

yéb

, E

U-n

kív

üli

ors

zágo

k Norvégia 0

Összesen 0

Eu

róp

án

kív

üli

ors

zágo

k

Összesen 0

Mindösszesen 1461

41

19. A külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma nemzetgazdasági ágak,

ágazatok szerint 2017-ben


(TEÁOR'08)

Foglalkoztatók

száma (db)


Bányászat 0

Feldolgozóipar 982

Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 1

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása 1

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 6

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0

Vegyi anyag, termék gyártása 0

Gyógyszergyártás 0

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 477

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0

Villamos berendezés gyártása 10

Gép, gépi berendezés gyártása 181

Járműgyártás 2


helyezése, javítása 303



hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1

Építőipar 49






Ingatlanügyek 0


Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 5

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 0

Oktatás 0




Összesen 1461

Documents

Készült - munka · 5 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2017. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 585 db székhelyként, 259 db pedig telephelyként