1

Két ország, egy cél, közös siker!Magyarország-RomániaHatáron Átnyúló EgyüttműködésiProgram 2007-2013

2

DKMT Eurorégió

3

4

1. Ópusztaszer

A mai Ópusztaszer 2200 lakosú, nagy múl-tú település Szegedtől 30 km-re. 1200-tól fordul elő történelmi említése „Szer”-ként. Özvegy Pallavicini Jánosné Zichy Leopoldina vásárolta meg a birtokot 1803-ban és a földosztásig az ő kezében volt. 1894-ben Göndöcs Benedek gyulai plébá-nos szorgalmazta a Honfoglalás emlékmű-vének elkészítését. 1970-ben kezdték el a Nemzeti Történeti Emlékpark építését, ahol méltó emlék állítható a Honfoglalás-nak, a földosztásnak, a XIX-XX. századi pa-raszti életformának. Az Emlékpark 1996-ra a Feszty-körkép restaurálásának befejezé-sével vált teljessé. Mára Ópusztaszer neve egybeforrt a Honfoglalás történetével.

•◊•Ópusztaszeri Nemzeti TörténetiEmlékpark6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.GPS: N 46°29'18.504'' E 20°05'38.140''; 46.488325 20.093544Telefon: +36 62/275-133 Fax: +36 62/275-007E-mail: info@opusztaszer.hu www.opusztaszer.hu

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék-park a magyarok 1100 éves Kárpát-meden-cei történetét mutatja be. Anonymus Gesta Hungaroruma nyomán e helyhez köthető a

honfoglaló vezérek gyűlése, ahol a törzsek letelepedésének helyét kijelölték. A hon-foglaló 7 magyar törzs vezetői vérükkel kötöttek egyezséget e helyen. Az emlék-parki múzeumegyüttesben a következő tárlatok és kiállítóhelyek tekinthetők meg: Árvízi Emlékhely, Árpád Emlékmű, Feszty-körkép, Nomád Park, Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szer-monostora, Szoborpark. A terület nagysága lehetővé teszi nagyobb tömegeket megmozgató rendezvények (betyárnapok, íjásztalálkozó) lebonyolítá-

sát is. Több mint negyven szobor és tér-plasztika látható az Emlékpark területén. A Nemzeti Történeti Emlékpark több új kiállítással bővült, valamint a megújult és látványelemekkel is gazdagodott Feszty-körkép azokat is várja újra, akik már egy-szer megcsodálták a világhírű alkotást.Nyitva tartás: március 31.-június 15. között naponta 09:00-18:00; június 16.-november 11. között naponta 10.00-18.00; november 12.-március 30. között 10:00-16:00; hétfő: zárva

2. HÓdmezővásárHely

A „művészváros” az Alföld dél-keleti ré-szén, a Maros-Körös közén, Szegedtől 25 km-re fekszik. A mai Hódmezővásár-hely területe a legrégebben lakott helyek egyike. A rendszerváltást követően Hód-mezővásárhely megyei jogú város lett, és mára Csongrád megye második legna-gyobb népességű és Magyarország má-sodik legnagyobb területű városává nőtte ki magát. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyet tün-tették ki az Európa Tanács Európa Díjá-nak Becsületzászló fokozatával, mellyel a vásárhelyiek tevékenységét ismerték el az uniós eszme, a testvérvárosi kapcso-latok ápolásában. Műemléki, illetve helyi védettség alatt álló épületeket, villákat, lakóépületeket, népies téglaépületeket szép számmal találhatunk a város köz-pontjában és az oda futó utcákban, illetve a régi városrészekben. A város bővelkedik szobrokban, szabadtéri képzőművészeti alkotásokban, igazolva, hogy egy alföl-di művészvárosban járunk. A látnivalók, múzeumok, templomok, díszkutak, szob-rok mellett strandfürdő, és fedett uszoda is várja az idelátogató vendégeket. 2004-ben a Zsinagóga felújításával Hódmező-vásárhelyen nyitotta meg kapuit Magyar-ország első vidéki Holokauszt kiállítása.

•◊•Emlékpont Múzeum6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.GPS: N 46°24'52.505'' E 20°19'30.143''; N46°24.873’ E020°19.505’

5

Telefon: +36 62/530-940 Fax: +36 62/530-950E-mail: emlekpont@emlekpont.hu www.emlekpont.hu

Az 1924-ben épített épületben 2006 jú-niusában megnyílt múzeum alapvető fel-adata az 1945 és 1990 közötti időszak részletes bemutatása. Magyarország első Emlékpontja állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve mutatja be, hogy kik és hogyan élték meg a közel fél évszázadot Hódmezővásárhe-lyen és környékén. A múzeumhoz időszaki kiállítótér épült és audio-guide rendszer is igénybe vehető. A múzeum egész évben látogatható, előzetes bejelentkezés nem szükséges. (Tárlatvezetés és tanóra előze-tes bejelentkezés esetén biztosított.)Az Emlékpont nyitvatartása: kedd-vasár-nap 10.00-17.00

3. szeged

Szeged Megyei Jogú Város a Dél-alföldi Régió központja, Magyarország harmadik legnépesebb városa. A Maros torkolata alatt, a Tisza partján fekszik. Létét, szép-ségét és egyben nehézségeit is a Tiszának köszönheti. A hely – kedvező fekvése miatt – az őskor óta lakott terület, neve először 1183-ban szerepel Cigeddin formában egy oklevélben. A XII. században indult meg várossá fejlődése, kedvező közlekedési helyzete, az uralkodói kiváltságok miatt és jelentős só-elosztó hely lévén. Az 1879. március 12-i árvíz után Szeged Lechner La-jos tervei alapján körutas-sugárutas szer-

kezetű várossá épült újra. Nem véletlenül nevezik Szegedet a Napfény városának, hiszen itt süt a legtöbbet a nap a nyáron érvényesülő mediterrán hatás miatt. Sze-ged történelmi belvárosával, fürdőivel, ren-dezvényeivel és számos nevezetességével várja az ide látogatókat, turisztikai kínálata évről-évre bővül és megújul, így visszatérni is érdemes.

•◊•Napsugaras Ház – Alsóvárosi Tájház6725 Szeged, Nyíl utca 43.GPS: N 46°14'15.571'' E 20°07'54.046''Telefon: +36 30/501-2822E-mail: szegedalsovarosi.tajhaz@gmail.com

Az Alsóvárosi templom főoltárának „isten- szöm motívuma”, a középpontból szétfutó sugarak Szeged alsóvárosi városrészének számos lakóházán felismerhető díszítő-elemmé váltak. A „napsugaras házak” há-

romszögletű oromzata a vallásos családok számára a Szentháromságot jelképezi. A mai felújított Napsugaras Tájház megjele-níti és egyben otthont is ad egy korhű ki-állításnak, amely bemutatja az alsóvárosi, a Szeged környéki, tágabb értelemben a dél-alföldi népéletet. A két világháború közötti időszakra datált használati tárgyak beszédesen jelenítik meg az egykor volt paraszt-polgár életformát. Az állandó kiállí-tás mellett az egyházi-állami ünnepekhez, helyi aktualitásokhoz kötődő népszokásokat egyedi hangulatú programokkal idézik fel. A ház egyben Bálint Sándor emlékháza is. Bálint Sándor (1904—1980) egyetemi tanár, Szeged néprajzának és művelődéstörténe-tének kiváló kutatója a városban és kör-nyékén élők vallási szokásait, hiedelmeit, hitvilágát tanulmányozta.Nyitva tartás: április 1.-szeptember 30. kö-zött 10.00-18.00; október 1.-március 31. kö-zött 10.00-16.00

•◊•Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház6725 Szeged, Mátyás tér 26.GPS: N 46°14'28.347'' E 20°08'12.238''Telefon: +36 62/442-384E-mail: szeged.pleb@gmail.com frh.theol.u-szeged.hu

6

A templom a török hódoltság alatt a ke-resztények legnagyobb szentélye volt. A vele egybeépült ferences kolostorral együtt ma Magyarország második legna-gyobb középkori műemlék-együttese. A templomot 1509. augusztus 5-én szentel-ték fel, a híres római Santa Maria Maggiore bazilika nyomán Havas Boldogasszony tiszteletére. A későbbi Ferences templom előtti téren gyülekeztek 1456 júniusában Hunyadi János Nándorfehérvár alá induló csapatai, majd Kapisztrán János is innen követte őket. Hunyadi Mátyás az 1458-59-es, itt tartott országgyűlésen határozta el a huszárság rendszeresítését hadsere-gében. A Mátyás királyt ábrázoló dombor-mű a templom oldalán látható. 2011-ben a Rendházban Ferences bemutatóhelyet alakítottak ki. A kolostor és a templom be-jelentkezéssel tekinthető meg.

•◊•Árvízi Emlékmű6720 Szeged, Korányi fasor 12.GPS: N 46°14'43.606'' E 20°09'1.097''

Az Árvízi Emlékmű 1979. március 12-én, a szegedi árvízi katasztrófa centenáriumára készült el. Az emlékmű előterében fekete gránitlapok által borított beton konzolokon Szeged címere mellett ott találhatóak a segítő városok címerei, továbbá az újjá-építésben kiemelkedő érdemeket szerzett személyek nevei.

•◊•Szent-Györgyi Albert Emlékszoba6725 Szeged, Tisza L. krt. 109.GPS: N 46°14'45.398'' E 20°08'56.831''Telefon: +36 62/545-016, Fax: +36 62/545-478

E-mail: office.aokdh@med.u-szeged.hu, abraham.hajnalka@med.u-szeged.huwww.szote.u-szeged.hu

Szent-Györgyi Albert biokémikus, Szeged díszpolgára, aki 1937. december 10-én át-vehette az orvosi Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vita-min és a fumársav-katalízis szerepének te- rén tett felfedezéseiért”. Mindmáig az egyet- len magyar tudós, aki a világ legismertebb kitüntetését itthoni tevékenységével érde-melte ki. A város, az egyetem és az Álta-lános Orvostudományi Kar állandó kiállító-helyként emlékszobát létesített a Nobel-díj odaítélésének 70. évfordulója alkalmából a Kar Dékáni Hivatalában. Az emlékszoba mellett az 1911-ben készült műemlék-jel-legű épületben található Diczfalusy Egon, Svédországban élő professzor által az Ál- talános Orvostudományi Karnak ado-mányozott dél-amerikai prekolumbianus szobor- és használati tárgy gyűjtemény is. A Szent-Györgyi Albert Emlékszoba és a gyűjtemény csoportosan, előzetes beje-lentkezéssel látogatható. Előzetes bejelent-kezés alapján, hétfő-szerda:10.00-12.00 és 14.00-16.00, péntek: 10.00-12.00

•◊•Aradi vértanúk tere6721 Szeged, Aradi vértanúk tere

GPS: N 46°14'51.848''E 20°08'48.431''

Az Aradi vértanúk tere az egyetemi és is-kolai negyed központja, melyet változatos stílusú épületek fognak közre. A téren ta-lálható II. Rákóczi Ferenc, erdélyi és magyar fejedelem lovas szobra, valamint az 1848-49-es szabadságharc szőregi csatájának (1849. augusztus 5.) emlékoszlopa. Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg. A tér Tisza felőli oldalán talál-ható a volt piarista gimnázium és rendház. Jelenleg az egyetem természettudományi kara működik az épületben, mely a világhí-rű Bolyai Intézetnek is otthont ad. Az épü-let mögött a Rerrich Béla téren található a magyar gótikus szobrászat legjelentősebb alkotásának, a Kolozsvári testvérek Sár-kányölő Szent György szobrának másolata. A teret dél felől a Hősök kapuja határol-ja, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A kapu bolt-íveit Aba-Novák Vilmos freskói díszítik. Homlokzatának honvédszobrai (az élő és halott katona) szintén az első világháború áldozataira emlékeztetnek.

•◊•Dóm tér, Fogadalmi templom6720 Szeged, Dóm tér 15.GPS: N 46°14'53.384'' E 20°08'54.649''Telefon: +36 62/420-157E-mail: hivatal@szegedidom.hu www.dom.szeged.hu

Az 1879-es nagy tiszai árvíz a földdel tette egyenlővé Szegedet, ezért a város foga-dalmat tett, hogy amennyiben Szeged új-jáépül, úgy hatalmas templomot építenek Szűz Mária tiszteletére. Ez lett a Fogadalmi templom, vagy ismertebb nevén a szegedi

7

Dóm, mely az egyetlen XX. században épült székesegyház Magyarországon. Az építke-zés 1913-ban kezdődött meg, melyet több részletben tudtak befejezni. A tornyoknak az első világháborúig elért magasságát a Szózat sorai jelzik, végül a székesegyházat 1930. október 24-én szentelték fel. Itt ta-lálható Európa egyik legnagyobb templomi orgonája és az ország második legnagyobb harangja is, a csaknem 86 mázsás Hősök-harangja. A már méreteivel is tekintélyt parancsoló építmény lenyűgöző hátteret nyújt az évente megrendezésre kerülő Szegedi Szabadtéri Játékoknak.A Dóm tér tervezője Rerrich Béla, aki a ve-lencei Szent Márk tér mintájára, a templom előtt árkádokkal alakította ki a 12 ezer m2

nagyságú teret.

•◊•Dömötör-torony6720 Szeged, Dóm tér 4.GPS: N 46°14'54.746'' E 20°08'54.321''

A Dóm téren áll a város legrégibb épülete a Dömötör-torony, mely a Szent-Dömötör templom barokk tornyának bontásakor került napvilágra. Alsó része a XI. század-ban épült román stílusban, felső része XIII.

századi gótikus stílusú. A bejáratot román kori kőbárány (Agnus Dei) díszíti. Belülről nem tekinthető meg.

•◊•Görögkeleti szerb ortodox templom6720 Szeged, Somogyi u. 3.GPS: 46.249068, 20.150187Telefon, fax: +36 62/426-091Mobil: +36 30/484-8778

A görögkeleti szerb ortodox templom ba-rokk stílusban 1773 és 1778 között épült és Szent Miklós tiszteletére szentelték. Az egyetlen ég felé magasodó tornya a barokk stílus helyett a copf stílust képviseli. A gö-rögkeleti templom legfőbb érdekessége a rokokó csipke ikonosztáz, amely 1750-ből származik, és ami egyedülálló a hazai pra-voszláv egyházművészetben.Az arannyal gazdagon díszített ikonosztáz kialakításában minden bizonnyal kijevi és bécsi mélyfaragó szobrászok is dolgoztak. A templom főhomlokzatának ívelt timpanon-ja, az erősen tagolt főpárkánya, és a csodá-latos fali vázák is figyelmet érdemelnek.

•◊•Új Zsinagóga 6722 Szeged, Jósika utca 10.GPS: 46.253992, 20.141995Telefon: +36 62/423-849www.zsinagoga.szeged.hu

Az Új Zsinagóga a szecesszió legkiemelke-dőbb szegedi épülete. Az impozáns, mé-reteivel is lenyűgöző építmény növényi díszítései, belső falfestése ejti ámulatba a turistát. A színes ablaküvegei a nagyhírű, budapesti Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. A természettudományokhoz is kiválóan értő tudós főrabbi – Löw Immánuel – nagy-

szerű tanácsokkal látta el a tervező épí-tészt, Baumhorn Lipótot, s ez az együtt-működés nagyszerű eredményt produkált.

•◊•Klauzál tér6720 Szeged, Klauzál térGPS: N 46°15'8.461'' E 20°08'49.908''

A mediterrán hangulatú Klauzál tér köze-pén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra. Kossuth Lajos államférfi-ként az 1848-49-es szabadságharc egyik vezéralakja volt. Talapzatára a szegedi to- borzóbeszéd szavait vésték. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasz-szicista Kárász-ház (5. szám), melynek vendége volt és erkélyéről mondta el Kos-suth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József is. A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Kirá-lyok kútja is.

•◊•Széchenyi tér6720 Szeged, Széchenyi térGPS: N 46°15'14.190'' E 20°08'56.416''

Magyarország egyik legszebb és legna-gyobb tere, a több mint ötvenezer négy-zetméter területű, szobrokkal díszített Széchenyi tér. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István – Magyarország egyik legmeghatározóbb XIX. századi politikusa, számos közintézmény alapítója – carrarai márványszobra az első. Ezt követi a Tisza-szabályozó mérnök, Vásárhelyi Pál szobra. A talapzaton az 1970-es, illetve a 2006-os tiszai vízállások szintjét jelzik. A sorban a

8

harmadik szoborcsoport fő alakja a sze-gedi grófot, a város 1879-es árvíz utáni újjáépítéséért felelős kormánybiztost, Ti-sza Lajost ábrázolja. A következő szobor Deák Ferencet, XIX. századi államférfit örökíti meg. A Városházához közelebb eső oldalon az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai tekinthetők meg. Mellette Klebelsberg Kunó – 1922-31 között tevékenykedő kultuszminiszter – szobra található. A tér utolsó szoborpárosa az első magyar királyt és feleségét, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.A tér épületei közül említésre méltó a Ti-sza Szálló épülete, mely a pezsgő irodalmi, történelmi, művészeti élet emlékhelye, valamint a tér nyugati oldalán álló klasszi-cista stílusú Zsótér-ház, melynek építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.A tér növényzetéből figyelemre méltóak az évszázados platánok és magnóliák. A tér meghatározó épülete a Városháza, mely 1799-1805 között épült. Haynau ennek az épületnek a régi tornyából nézte végig a szőregi csatát 1849. augusztus 5-én, ami-kor egy magyar ágyúból kilőtt ágyúgolyó majdnem eltalálta. A falba szorult ágyúgo-lyó évekig a helyén maradt, mint a sza-badságharc egyik emléke. A Városháza mai eklektikus-neobarokk képét az 1879-es árvíz pusztítását követő átépítés során kapta.

•◊•Vármúzeum és kőtár6720 Szeged, Stefánia sétány 15.GPS: N 46°15'10.357'' E 20°09'8.023''Telefon: +36 62/549-040Fax: +36 62/549-049E-mail: info@mfm.u-szeged.huwww.mfm.u-szeged.hu

A Stefánia sétányon tekinthetjük meg az egykori vár, a Mária Terézia kapu marad-ványát. Miután a tatárok lerombolták a vá-rat, IV. Béla király újjáépítette. A történelem során számos híres személyiség szállt meg a szegedi várban. II. József király börtönné alakíttatta át az erődítményt. 1880 és 1882 között nagy kiterjedése miatt lebontották. A nagy árvíz után étteremként működött, majd 1949-től a várostörténeti kiállításnak adott otthont, jelenleg is kiállítóhelyként működik. A Vármúzeum és kőtár nyitva tartása: kedd-vasárnap 10.00-17.00

4. Kiszombor

Kiszombor a Szegedtől Aradra vezető or-szágút mellett, Makótól mintegy 5 kilomé-terre fekszik. A település első okleveles említése Zumbur alakban 1247-ből maradt meg. A középkori Kiszombor minden bi-zonnyal különleges státusszal bírt, amelyet nemzetközi összehasonlításban is kurió-zumnak számító Árpád-kori körtemploma bizonyít. A török pusztítás után a XVII. századtól népesedett újra, majd 1781-ben árverés útján került az Oexel (1839-től Rónay) család birtokába. A Torontál és Csongrád vármegye közéletében bő száz éven át fontos szerepet betöltő család a XIX. század közepén klasszicista stílusú kúriákat és gazdasági épületeket emelt a faluban, melyek ma is meghatározzák a település arculatát. Nekik köszönhetően a közel négyezer lakosú község Csongrád megye műemléképületekben leggazda-gabb faluja, melyek közül kiemelkedik a helyreállított Rónay Lajos-kúria és Rónay Móric kastélya.

•◊•Rotunda és Római katolikus templom6775 Kiszombor, Szent István tér 2.GPS: N 46°11'14.383'' E 20°25'43.349''

Csongrád megye egyik legjelentősebb ro-mán kori emléke a XII-XIII. század fordu-lóján épült kiszombori körtemplom. A ko-rabeli templomépítészettől meglehetősen idegen belső tagolású és kiképzésű, kívül kör alakú, belül 6 karéjt képező, s a VIII.

századi grúz-örmény előképekre vissza-vezethető rotunda-típusból összesen 4 is-mert Európában, ebből kettő a Felső-Tisza mentén található (Karcsa, Gerény), egyet pedig – már csak alapjaiban – néhány éve találták meg a kolozsmonostori vársáncon folyó ásatások során. Mind közül a legszebb és legnagyobb a kiszombori. Ma már nem adható egyértelmű válasz arra, kik és milyen célból építették ilyen keleties jellegűvé ezt a templomot, de az bizonyos, hogy a tér-séget – s nagy előszeretettel a keresztény emlékeket – elpusztító törökök nemcsak megőrizték, de szakrális térként használták is a rotundát. Így és ezért vészelhette át ezt az időszakot a kiszombori templom, s ma-radhatott meg máig a Dél-Alföld egyetlen épségben megmaradt kora-középkori mű-emlékének. A rotunda értékét növeli az az öt részből álló freskósor, melyet 1938-ban

9

találtak meg a templom keleti karéjában. Bejelentkezéssel látogatható.

5. ÓföldeáK

Római katolikus erődtemplom6923 Óföldeák, Dózsa György utca 5.GPS: 46.2947133, 20.4380885; 46°17'42"N 20°26'16"E

A mai Óföldeák, az egykori Fyldyak írott története a XIV. századra (1332) nyúlik vissza, ám a leletek jóval korábbi telepü-lés meglétére utalnak. Eredeti birtokosai királyi emberek voltak, s még a XVI. szá-zad elején is nemesek lakták. Nyilván je-lenlétükkel hozható összefüggésbe a XIV-XV. század fordulóján épült erődtemplom, amely a Dél-Alföld egyik legkiemelkedőbb gótikus műemléke. A téglából épült temp-lomot az idők során többször átalakították. Támpillérekkel megerősített hajójához a nyolcszög három oldalával záródó szen-télyt csatlakoztattak. Gótikus harangtornya a templomtól kissé északabbra helyezke-dik el, s később beépült a XV-XVI. század fordulóján kiépített vaskos, mintegy 4-7 méter széles erődfalba, amely a templo-mot ölelte körül. Az építmény robosztus hatását még inkább kiemelte, egyúttal a védekezés hatékonyságát növelte a fa-lon kívüli 2,5-3 méter mély sáncárok. A

XVI. század végén a töröktől elpusztult óföldeáki erődtemplom minden bizony-nyal egykor a Dél-Alföldön teljesen soha ki nem épített végvárrendszer egyik jelentős láncszeme volt, mely ma az alföldi gótikus templomépítészet impozáns emléke, egy-ben érdekes és különleges látnivaló.

6. maKÓ

Makó történelme szorosan kapcsolódott folyójához, a Maroshoz. A középkori te-lepülés sorsát a folytonos török jelenlét határozta meg. Még 1551-ben hősiesen ellenálltak, de 1552-ben és 1596-ban is el-pusztította a török. Lakói azonban mindig újraépítették, míg 1686 őszén törökök dú-lása olyan mértékű volt, hogy a település több éven keresztül lakatlanná vált. Fejlő-dése a XVII. század elején indult meg újra: gazdasági élete felvirágzott az évente négy alkalommal országos vásártartási kiváltsá-ga révén. Már a XVIII. század vége felé el-kezdődött a saját szükségletet meghaladó hagymatermesztés. A hagyma termeszté-sének további lendületet az 1821. évi árvíz adott, hiszen az árvízben elpusztultak a város környéki szőlőültetvények, helyettük a zöldség-, és hagymakertészet virágzott fel. A város turisztikai kínálata a 2012-ben átadott Makói Hagymatikum Fürdővel bő-vült, mely a Kossuth-díjas Makovecz Imre egyik utolsó munkája, az organikus építé-szet kiemelkedő alkotása. A hagyma köré szerveződő rendezvények, fesztiválok és a kapcsolódó gasztronómia egyedi és kü-lönleges élményt nyújt a Makóra látogató vendégnek. A város legszebb eklektikus épülete a Korona Szálló a belvárosban, a Széchenyi téren található. A Korona előtt áll az első világháborúban elesett katonák monumentális szobra.

•◊•Fátyol Mihály cigányprímás szobra6900 Makó, Széchenyi tér 10.GPS: N 46°12'54.911'' E 20°28'31.633''

2008-ban pályázatot hirdetettek Fátyol Mihály, egykori közismert és sokak által kedvelt cigányprímás szobrának megal-

kotására. Kiss Jenő műve nyert, melyet 2009-ben kiállítottak, a zenész születésé-nek 100. évfordulója alkalmából. A szobor a Széchenyi téren, a Korona Szálló sarká-nál áll, ahol a jeles cigányprímás 1945-től 1979-ig zenélt.

•◊•Világháborús emlékmű6900 Makó, Széchenyi tér 10.GPS: N 46°13'0.877'' E 20°28'30.339''

A II. világháborúban elesetteknek a Bel-városban, a Csanád vezér téri parkban emeltek emlékművet. A szobrot 1993-ban avatták föl. Az emlékmű főalakja egy közkatona, aki miután megadta a végtisz-tességet elhunyt bajtársának, a sírt jelölő összeácsolt keresztre támaszkodik. A szo-bor egy dombon áll, lépcsős mészkőtalap-zaton. A szobor előtt található íves falra vésték fel a hősi halottak és a harcok civil áldozatainak névsorát.

•◊•Kossuth Lajos szobra (1905)6900 Makó, Széchenyi tér 22.GPS: N 46°12'53.615'' E 20°28'42.167''

10

A belvárosban, a Városháza előtt található Kossuth Lajos makói szobra. Jóllehet Kos-suth csak egyszer járt Makón, mindig is nagy kultusza volt a városban a kormány-zónak, így a makóiak sokféle módon őriz-ték, őrzik emlékét. 1887-ben Makó dísz-polgárává választották. A szobor Kossuth Lajost lendületes pátosszal ábrázolja, a tar-tóoszlop előtt pedig egy oroszlán látható, karddal a mancsai között.

•◊•József Attila Múzeum – Állandó kiállítás Galamb József emlékére (Ford-T Modell) 6900 Makó, Megyeház utca 4.GPS: N 46°12'54.089'' E 20°28'51.601''; N 46°12.902’ E 020°28.875’Telefon, fax: +36 62/213-540E-mail: jozsefattila.mako@museum.hu, jamuz@freemail.huwww.mfm.u-szeged.hu

A makói József Attila Múzeum 2005-ben az „Év Múzeuma” címet nyerte el. Kiállí-tásai többek között bemutatják Makó 700 éves történetét, a város híres szülötteinek munkásságát. Az épületben festmények és szobrok is megtekinthetők, udvarában skanzen található.Egyik állandó kiállítása Galamb József-nek, Makó szülöttének állít emléket, ahol a Ford-T modellt és annak konstruktőrét ismerheti meg a látogató. A tárlaton iga-zi járműritkaságok kerültek kiállításra: egy 1919-es gyártású Ford-T Touring, valamint egy 1925-ben készült T-modell helyreállí-tott és működő motorral.Nyitva tartás: szerda-vasárnap 9.00-16.00

•◊•Szent István Templom6900 Makó, Szent István tér 22/a.

GPS: N 46°12'51.670'' E 20°28'0.135''Telefon, fax: +36 62/211-116E-mail: makobelvegyhaz@gmail.comwww.makobelvegyhaz.hu

A Szent István-plébániatemplom Makó egyik legszebb keresztény temploma, a helyi római katolikus közösség központja, mely az egykori katolikus városrészben ta-lálható. Barokk stílusban épült, homlokzata vízszintes és függőleges elemekkel tagolt. A plébánia templomot, melyet Magyaror-szágon elsőként Szent István királyról ne-veztek el, 1772-ben szentelték fel. Bejára-ta mellett a falon Szent Istvánnak ajánlva emléktáblát helyeztek el, melyen megkö-szönik államszervező tevékenységét. A fő-oltár képe Szent István királyt ábrázolja, aki a koronát fölajánlja Máriának. Plébánia hivatal nyitva tartása: hétfő-pén-tek 8.00-12.00Templom nyitva tartás: Istentisztelet alkal-mával és bejelentkezés alapján

7. sânnicolau mare (nagyszentmiKlÓs)

A város környékére 1481-ben szerbe-ket telepítettek be. A következő né-hány évszázadban az etnikai összetétel szerb dominanciával változatlan maradt

egészen a modern korig, amikor nagy számban érkeztek németek (1752—1773) „Großsanktnikolaus”-ba, akiket hamarosan makedón-románok és görögök követtek. A XIX. században kisebb román, magyar és szlovák csoportok is érkeztek. A XX. század közepéig a németek tették ki a népesség többségét. A település 1799-ben egész Európában híressé vált, amikor egy paraszt felfedezte a „kincset”, amely 23 darab, kb. 10 kg összsúlyú aranytárgyból állt, melye-ket vélhetően az avarok készítettek, az első évezred közepe táján. A kincset Bécs-be szállították, ahol ma is megcsodálható a Művészettörténeti Múzeumban.

•◊•Castelul Nako şi colecţia memorială „Béla Bartók” (A Nákó Kastély és a Bartók Béla Emlékgyűjtemény) 305600 Sânnicolau Mare,Str. Republicii nr. 15GPS: 46.071173 N, 20.625855 ETelefon: +40 256/370-042

11

Az 1780-as évek végén, II. József császár uralkodása alatt a Bécsi udvar árverésen adott el bánsági területeket. A Nákó család megvette Nagyszentmiklós területét és jó hatással voltak a térség fejlődésére: meg-nyitották az első mezőgazdasági iskolát a mai Románia területén, támogatták a mű-velődést, a templomépítést, finanszírozták a kórház felépítését, stb. A kastély, me-lyet ma a város központjában láthatunk, Bánságra jellemző nemesi székhely volt, melyet 1864-ben építettek historizáló-eklektikus stílusban, egy romantikus, mellvédekkel ellátott toronnyal az északi részén. Jelenleg itt található a város kultúr-háza és múzeuma. A legfontosabb gyűjte-mény a város legillusztrisabb fiáról, Bartók Béla (1881-1945) zeneszerzőről emlékezik meg. Bartók Nagyszentmiklóson született, munkásságát nagymértékben befolyásol-ta ez a multikulturális környezet. Világhírű zeneszerző volt, kiváló zongorista, vala-mint magyar, román, szerb, roma, horvát, török vagy akár egyes észak-afrikai terü-letek népdalainak megszállott gyűjtője. Régi képek, kották és kéziratok mellett a nagyszentmiklósi gyűjteményben látható Bartok fonográfja is, mellyel a népzenét rögzítette.

8. lenauHeim (csatád)

A falu mai területén a középkorban egy Csatád nevű település állt, mely valószínű-leg a török hódoltság alatt tűnt el. Mária Terézia idejében a falut a semmiből terem-tették újra, 202 német család betelepítésé-vel 1767-ben. A népesség száma nagyon megnőtt, 1880-ban elérte a 3155 lakost. A falu nevét csak 1920-ban változtatták Lenauheimre, a bánsági németek nemzeti érzésének feléledése nyomán. Bár a né-metek nagy része az 1990-es évek elején elhagyta Lenauheimot, a faluban sétálva számos régi házat találunk keskeny hom-lokzattal, gyakran a „bánáti falusi barokk” jegyeivel díszítve.

•◊•Casa Memorială „Nikolaus Lenau” şi colecţia etnografică a şvabilor bănăţeni

(„Nikolaus Lenau” Emlékház és a Bánsági Svábok Néprajzi Gyűjteménye)307240 LenauheimGPS 45.871904 N, 20.801733 E Lenauheim Polgármesteri HivatalTelefon: +40 256/360-248

A „Nikolaus Lenau” emlékház és a bánsági svábok néprajzi gyűjteménye egy 1775-ben épült, terjedelmes épületben található. A kiállítás két nyelven mutat be részleteket az 1848 előtti generáció legnagyobb oszt-rák költőjének életéből. Az épület másik szárnya a „bánsági svábok” életéről szól, bemutat egy jellegzetes sváb háztartást, valamint egy 51 babából álló gyűjteményt, melynek mindegyik párosa egy sváb falu népviseletét („Tracht”) viseli.

9. timişoara (temesvár)

Temesvár Temes megye székhelye és a történelmi Bánság legjelentősebb városa is, Románia nyugati részén, több mint 310 000 lakossal. Kialakulása a XI-XII. század környékére tehető. Károly Róbert (1315-1323) magyar király Temesvárt választotta székhelyéül – a királyi udvar Temesvárra való költözésével a település a magyar királyság egyik vezető városává vált. A Bega mocsarai között fekvő vár ellenállt a Dózsa György által vezetett paraszt had-sereg ostromának (1514), de hamarosan elfoglalták a törökök (1552). 1552 és 1716

között Temesvár különböző oszmán köz-igazgatási egységek székhelye volt, de 1716 októberében másfél hónapos ostrom után a török helyőrség megadta magát a Habsburg seregeknek, melyeket Savoyai Jenő herceg vezetett. A következő évti-zedekben Temesvár újjáépült. A német nemzetiségűek alkották az etnikai több-séget Temesváron az 1930-as évekig. A második világháború ideje alatt a zsidókat megvédték a Holokauszttól, 1944-1945 telén azonban párezer temesvári német nemzetiségű lakost a Szovjetunióba de-portáltak szénbányákba, kényszermun-kára. A kommunizmus a demokratikus szabadság teljes elvesztéséhez, valamint gazdasági katasztrófához is vezetett. 1989 decemberében a temesváriak nemzeti-ségtől és vallási felekezettől függetlenül szolidarizálódnak Tőkés lelkész ügyében, és így elindul Kelet-Európa legdrámaibb forradalma, mely rövid idő alatt Nicolae Ceauşescu diktátornak és terroruralmának leváltásához vezet. Ma Temesvár kiemel-kedő gazdaságú város, számos külföldi be-ruházással, erős akadémiai központtal és pezsgő kulturális környezettel rendelkezik.A városnézés kezdetekor javasolt város-térkép beszerzése a Temesvári Turiszti-kai Információs Központból (Infocentrul Turistic Timişoara – 300001 Timişoara, Str. Alba Iulia nr. 1, Telefon: +40 256/437-973, GPS: 45.754166 N, 21.226219 E; nyitva tar-tás: hétfő-péntek 9-20; szombat 9-17 )

•◊•Piaţa Victoriei (Győzelem tér)GPS: 45.75244 N, 21.225146 Ewww.timisoara-info.ro

A Piaţa Victoriei (Győzelem tér) ma Te-mesvár főtere, a város középpontja. 1910-ig itt húzódott Temesvár várának hármas fala. 1910-1941 között épültek a csodálatos szecessziós stílusú épületek a „Korzón” (a tér nyugati fele) és a „Surogat”-on (keleti fele) – ezek többségében díszes bérhá-zak, melyeket a város vagyonos polgárai építtettek, a tulajdonosok többsége zsidó kereskedő vagy iparos család volt. Ugyan-akkor a tér mértani középpontjában álló műemlék kapcsolatban áll az európai fa-

12

sizmussal: a „Lupa Capitolina” (vagy „Nős-tényfarkas”) szobor egyrészt a latinitás szimbóluma, másrészt viszont ajándék volt a Mussolini kormány részéről. A tér fontos színhelye volt az 1989-es Forradalomnak: itt lőttek le sok embert 1989. december 17-én és 18-án. Sok kereszt és emléktáb-la jelzi a borzalmakat, például a katedrális bejárata mellett (a bejárat előtti lépcsőkön is történtek halálesetek). A Löffler Palota oromfalán még láthatóak a golyónyomok. December 20-án a forradalmárok meghó-dították az operaház erkélyét és megkez-dődött a mozgalom szervezése. Ez a Győ-zelem Tér elnevezésének oka is.

•◊•Catedrala Mitropolitană şi Colecţia de artă bisericească veche a Arhiepiscopiei Timişoarei (Érseki Székesegyház és a Te-mesvári Érsekség Régi Egyházi Művészeti Gyűjteménye)300006 Timişoara, Bd. Regele Ferdinand I nr. 1 (a bejárat a katedrálisból, a jobb oldalon)GPS: 45.750696 N, 21.224046 ETelefon: +40 729/626-260,+40 744/985-957E-mail: evailies@yahoo.com www.mitropolia-banatului.ro Nyitva tartás: hétfő 10-14, kedd-szombat 09-17, vasárnap 10-14

A Győzelem teret (Piaţa Victoriei) dél felé a román ortodox érseki katedrális zárja le, melynek sudár sziluettje a város szimbólu-ma lett. 1936-1946 között épült, építésé-nek oka a román lakosság növekedése az 1930-as évektől kezdődően. A katedrális alagsorában található a régi templomi mű-vészeti gyűjtemény, mely nagyon értékes.

•◊•Castelul Huniade – Muzeul Banatului (Hunyadi kastély – Básági Múzeum)300002 Timişoara, Piaţa Huniade nr. 1GPS: 45.753391 N, 21.227056 ETelefon: +40 256/491-339, +40 256/201-321E-mail: muzeul.banatului@muzeulbanatului.ro www.muzeulbanatului.ro

Az ideiglenes múzeumi gyűjtemények na-ponta, a Teréz Bástya kiállító termeiben, 10-18 óra között látogathatóak, hétfő ki-vételével.A város egyik legrégebbi épülete, amely csak pár elemet mutat ennek középkori múltjából. A kastély első változatát 1307-1315 között építették Károly Róbert király ideje alatt, aki itt is lakott. Nagy változtatá-sokon esett át a XV-XVI. században, amikor az oszmán támadások fenyegetése miatt a bástyavárak elve alapján modernizál-ták. Súlyosan megrongálódott az 1552-es, 1716-os és 1849-es támadások alatt, de mindig újjáépítették – bár nem mindig az előző formájának megfelelően. A mai ek-lektikus homlokzat, mely romantikus je-gyekkel rendelkezik, 1856-ból származik. Ma itt kap helyet a Bánsági Múzeum (a régészeti, történelmi és természettudo-mányi részlegekkel).

•◊•Piaţa Libertăţii (Szabadság tér)GPS: 45.75573 N, 21.227211 E www.timisoara-info.ro

A Piaţa Libertăţii (Szabadság tér) a Győze-lem tértől északra található, a régi „belső város” közepén (a fallal körülvett város). Eredetileg a XVIII. században „Paradeplatz”-nak hívták, mivel itt voltak a helyőrségi pa-rancsnokságok („Új tábornokság” a keleti felén, 1727) és a tiszti kaszinó (a nyugati felén, barokk-rokokó, kb. 1780). Az északi felén található a Régi Polgármesteri Hiva-tal (1734); a bejárat jobb oldalán egy arab írásos felirat, egyike a török uralom kevés emlékeinek. Az E. Ungureanu utcán a kö-vetkező épület a ferences kolostor volt zárdája – az épület falába beágyazódva egy ágyúgolyó, mely a magyar forradalmi hadsereg 1849 nyarán történt ostromából származik. A Szabadság tér közepét Szűz Mária és Szent Nepomuk műemléke ural-ja, egy különleges szépségű, barokk stílusú oszlop, melyet 1756-ban hoztak Bécsből; 1989 decemberében a golyók megcsorbí-tották, így alaposan fel kellett újítani.

•◊•Piaţa Sfântul Gheorghe (Szent György tér)GPS: 45.755695 N, 21.228815 Ewww.timisoara-info.ro

Ez a tér városi gerillaharcok színtere volt 1989 decemberében, a Szent György em-lékmű azon 10 gyermek emlékét tiszteli, akik azon napok harcában hunytak el. A közvetlen közelben található az a ház is (General Praporgescu u. 2 sz), amelyben Klapka György, az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse (a komáromi vár pa-rancsnoka, amely utolsóként adta meg ma-gát a Habsburgoknak) született. Édesapja, Klapka József nyomdász, majd Temesvár polgármestere volt, ő nyitotta meg a Biro-dalom első kölcsönző könyvtárát abban az épületben, mely ma az Episcop Augustin Pacha utca 8. szám alatt található.

•◊•Palatul Episcopiei Romano-Catolice (Római Katolikus Püspöki Palota)

13

300055 Timişoara, str. Episcop Augustin Pacha nr. 4GPS: 45.756378 N, 21.229813 ETelefon: +40 256/490-081E-mail:archivum_dioecesanum_tm@yahoo.deElőzetes bejelentkezés alapján látogat-ható.A Palatul Episcopiei Romano-Catolice (Ró-mai Katolikus Püspöki Palota) egy nagy-méretű barokk épület, mely 1743-1748 között épült. A temesvári Római Katolikus Egyházmegye a Csanádi püspökség utód-jának tekinti magát, melyet még 1030-ban alapított Gerhard (Gellért) de Sagredo. Az épületben vallásos művészeti gyűjtemény is található, mely szobrokat, festménye-ket, dokumentumokat, sőt numizmatikai példányokat és pápai okleveleket is tar-talmaz. Az épület emeletén szecessziós színes üvegablak gyűjtemény található. Az utca neve Pacha Ágoston püspöktől ered, akit 80 évesen a kommunisták börtönbe zártak „Hitlerrel való együttműködés” és „Vatikánnak való kémkedés” vádja miatt.

•◊•Piaţa Unirii (Egyesülés/Dóm tér)GPS: 45.757946 N, 21.228966 E www.timisoara-info.ro

•◊•Muzeul de Artă Timişoara (Művészeti Múzeum Temesvár)

300085 Timişoara, Piaţa Unirii nr. 1GPS: 45.757424 N, 21.229196 ETelefon: +40 256/491-592E-mail: muzeuldeartatm@clicknet.ro www.muzeuldeartatm.ro

•◊•Catedrala Episcopală Ortodoxă Sârbă şi Palatul Episcopiei (Szerb Ortodox Püspö-ki Székesegyház és Püspöki Palota)300085 Timişoara, Piaţa Unirii nr. 4GPS: 45.757748 N, 21.227952 ETelefon: +40 256/204-336E-mail: eparhijatemisvarska@yahoo.comNyitva tartás: hétköznap 10-15 óra között

A teret már az 1760-as években épületek vették körül, melyek közül legnagyobb a „barokk palota”, ma a Temesvári Művészeti Múzeumnak ad helyet, mely román és eu-rópai művészek értékes gyűjteményeivel büszkélkedik. A tér keleti felén a római-katolikus dóm emelkedik (római-katolikus püspöki székesegyház, 1737-1774), alapí-tója VI. Károly császár volt. A nyugati ol-dalon a szerb ortodox püspökség épületei láthatók, középen a székesegyházzal. Ettől balra található palota a püspöki székhely, melyet később átépítettek szecessziós stílusban, itt található a szerb püspökség egyik érdekes művészeti gyűjteménye: régi ikonok, püspökök portréi, kéziratok, a híres Zaharia Orfelini metszetei, stb. A tér közepén álló emlékmű a „pestisoszlop” néven ismert, a Szentháromságot ábrázol-ja, Bécsben készült 1740-ben és az 1738-1739-es drámai pestisjárványra emlékez-tet. Ugyancsak a pestisről emlékezik meg az oszloptól keletre található 408 méter mély kút is; fennállt annak a gyanúja, hogy

a felszínhez közeli víz a kolera kórokozóival fertőzött. Az „Egyesülés Tér” elnevezés az 1918-as egyesülésből ered (Bánság egye-sülése Romániával), a román hadsereg 1919. augusztus 3-án lépett be a városba.

•◊•Bastionul Theresia (Teréz Bástya)300054 Timişoara, Str. Popa Şapcă nr. 2.GPS: 45.756969 N, 21.232796 EKiállítási termek nyitva tartása: kedd-péntek 10-18, hétfőn zárva

A Teréz Bástya a Temesvári vár hatalmas erődítményrendszerének legfontosabb maradványa. Az erődítmény megfelelt az akkori legmodernebb védelmi techniká-nak, 1732-1761 között épült, Kelet-Európa egyik legnagyobb vára lett (a három „fal” szélessége, beleértve a vizes árkokat is, kb. 450 méter volt).A Teréz Bástya csu-pán egy volt a vár kilenc bástyája közül. Csupán egyszer ostromolták meg magyar forradalmárok 1849 nyarán, az ostrom 107 napig tartott, de az osztrák hadsereg, mely a „belső város”-ban volt, maka-csul ellenállt. Abban az időben a magyar forradalmi hadseregnek gyakorlatilag az összes magyarországi és erdélyi várat si-került bevenni, csak Bánságban, Temes-vár várát volt lehetetlen meghódítani. A hosszas ostrom fontos erőket vont el a forradalmároktól, így ez lehetővé tette a cári (orosz) hadseregnek, melyet Ferenc József hívott segítségül, hogy behatoljon Erdélybe. Ma úgy tartják, hogy bár Vi-lágosnál volt a fegyverletétel, a Magyar Forradalom megtörése Temesvárnál dőlt el. 1892-ben Ferenc József beleegyezik az

14

erődítmény lerombolásába; még a lebon-tás is komoly feladat volt, egészen 1910-ig elhúzódott.

•◊•Memorialul Revoluţiei (A forradalom emlékjele)300057 Timişoara, Strada Popa Şapcă nr. 3-5GPS: 45.760622 N, 21.231498 E Telefon: +40 356/100-105,+40 256/294-936E-mail: amr@memorialulrevolutiei.rowww.memorialulrevolutiei.ro

A „Memorialul Revoluţiei” a legfontosabb hely, ahol az 1989. decemberi drámai ese- ményekhez kötődő információkat őrzik, mely az azonos nevű egyesületnek kö- szönhetően került kialakításra. Traian Orban úr (megsebesült a Forradalom alatt kb. 400 temesvári polgárral együtt), közvetlenül foglalkozik az emlékmúzeummal és kolle- gáival együtt sok energiát fordított azon bizonyítékok megőrzésére, melyek köz- vetlenül kötődnek az akkori vérontáshoz.

•◊•Consiliul Judeţean Timiş (Temes Megyei Tanács)300034 Timişoara, Bv. Revoluţiei din 1989 nr. 17GPS: 45.755888 N, 21.237565 ETelefon: +40 256/406-300E-mail: cjt@cjtimis.ro

Temes megye prefektúrája és a Temes Megyei Tanács ugyanabban az épületben kap helyet, azon a területen, ahol 1910-ig a vár erődítményei álltak. Itt volt a Román Kommunista Párt helyi székhelye is; emi-att az épület elsődleges fontosságú volt az 1989-es forradalmárok számára, a párizsi Bastille-hoz hasonlóan: háromszor ostro-molták meg az épületet, az itteni harcok nagyon erőteljesek voltak. A közelben, a Decebal hídnál, a hadsereg 1989. decem-ber 17-én nyitott először tüzet (hogy meg-védjék a párt megyei székhelyét), itt estek el az első áldozatok. Az I. emeleten egy képgyűjtemény található, mely a forradal-mi napokat mutatja be.

•◊•Cartierul Fabric (Gyárváros)www.timisoara-info.ro A Gyárváros a Belvárostól keletre található, a Decebal híd után. A Gyárváros leglátvá-nyosabb része a Decebal hídtól közvetlenül keletre található, a 3. August 1919 sugár-úton (Bvd. 3 August 1919): maga a híd (a legrégebbi és a legszebb Temesváron), a XX. század eleji épületek, a Mária Királynő Park szecessziós stílusban kivitelezett ke-rítése, ami jellemző volt az I. világháború előtti virágzó időszakra. Ugyanitt található a Gyárvárosbeli neológ zsinagóga is („mór zsinagóga”, „sinagoga maură”). A neológ zsidók közössége fontos szerepet töltött be a város korszerűsítésében a XIX. és XX. század fordulóján (Zsinagóga GPS koordi-náták: 45.756356 N, 21.245397 E).

•◊•Cartierele Iosefin şi Elisabetin ( Józsefvá-ros és Erzsébetváros negyedek)www.timisoara-info.ro

A Józsefváros és Erzsébetváros negyedek könnyen megközelíthetőek a Győzelem tér felől, a Bega csatornától délre. Szembetűnő a szecesszió jegyeit viselő épületek többsé-ge. Ezek megtekinthetőek a 16 Decembrie 1989 sugárúton (Bvd. 16 Decembrie 1989 ), a Regele Carol I sugárúton (Bvd. Regele Carol I) és a Plevnei Téren (Piaţa Plevnei), itt találhatjuk Martin Gemeinhardt építész épületeit. A két negyed közötti határvona-lon, a Mária téren (Piaţa Maria) található a református templom és plébánia – itt jelent meg a Forradalom szikrája, mely a Tőkés László református lelkészt támogató szoli-daritástüntetésből indult el. 1989. decem-

ber 15-16-án, ezeken a csendes utcákon tört ki Európa legvéresebb kommunista-ellenes forradalma (református templom GPS: 45.748106 N, 21.218382 E).

10. arad

Arad városa Románia nyugati kapuja, ki-emelkedő jelentőségű közlekedési cso-mópont nemzeti és nemzetközi szinten is. Sokszínű kulturális élete és történelmi emlékhelyei a turizmus mozgatórugói. A város múltjába számos gyönyörű ba-rokk, reneszánsz, eklektikus, neogótikus és szecessziós stílusú épület vezeti vissza a turistát. Műemlékei, emlékhelyei közül is kiemelkedik Arad vára, mely az ország nyugati részének egyik legjelentősebb tör-ténelmi emléke, mely sajnos ma katonai terület, így nem látogatható.

•◊•Palatul Cultural (Kultúrpalota)310131 Arad, Str. George Enescu 1.GPS: N 46° 10' 26.7" E 21° 19' 13.4"Kapcsolattartó: Primăria Municipiului Arad /Biroul de Informare Turistică: „Infotour Arad” (Arad Polgármesteri Hivatal/ „Infotour Arad”)Telefon: +40 257/270-277E-mail: turism@primariaarad.rowww.primariaarad.ro

A város kultúrpalotája a központtól alig né-hány lépésnyire, a Maros partján helyez-kedik el. Az épület 1913-ban, Szántay Lajos tervező legtermékenyebb időszakában

15

készült, terveinek egy része fennmaradt a Kultúrpalotában tárolt Szántay hagya-tékban. A geometrikus elemekkel alko-tott, ízig-vérig szecessziós épület érdekes hatást kelt a historizmust idéző, antik és középkori formanyelvhez visszanyúló ele-mek vegyítésével. Az épület tömege ma is meghatározza a város Maros-parti sza-kaszának képét, kulturális jelentőségéből nem veszített a közel egy évszázad során. Az épületben történeti múzeum működik (ereklyemúzeum, könyv- és képtár, helyi gyűjtemények).

•◊•Monumentul celor treisprezece generali ai revoluţiei maghiare din 1848-49 (Az aradi tizenhárom vértanú emlékműve)310131 Arad, Piaţa 13 Martiri, Cartierul SubcetateGPS: N 46° 9' 43.8" E 21° 19' 55.8"www.primariaarad.ro

A tizenhárom aradi vértanút – magyar honvédtiszteket – az 1848-49-es sza-badságharcban betöltött szerepük miatt végezték ki 1849. október 6-án, Aradon. Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgyne-vezett Vesztőhelyen. Az emlékhelyen ma álló obeliszket 1881. október 6-án leplez-ték le. Az egyszerű, minden díszítést nél-külöző szürke gránit obeliszk felső részén a tizenhárom név szerepel a kivégzés sor-rendjében.

•◊•Mănăstirea ortodoxă cu hramul „Sfântul Simion Stâlpnicul” (Oszlopos Simeonnak Szentelt ortodox kolostor)310486 Arad, Str. Dunării nr. 170.

GPS: N 46° 12' 36.6" E 21° 16' 37.1"www.primariaarad.ro Nyitva tartás: a kolostort és az istentiszte-leteket bármely vallású hívő látogathatja.

Arad észak-nyugati szélén, a Gáj nevű városnegyed peremén áll az ortodox női kolostor. A XVIII. században épült épü-letegyüttes részét képezi a templom, az északi falához csatlakozó kúriaépület és az udvart keretező gazdasági épületek, melyeket a XX. század folyamán jelentő-sen átalakítottak. A templom eredeti iko-nosztázát 1767-ben a neves festő Stefan Tenecki festette, a festmények ma a ko-lostorban működő egyházi múzeumban láthatóak. Az épület viszonylag jó álla-potban van, barokk jellege által egyedi a megye műemlékeinek sorában, egyúttal egyike a legkorábbi, fennmaradt Arad me-gyei épületeknek.

•◊•Biserica romano-catolică (Római katolikus templom)310025 Arad, Bl. Revoluţiei nr. 96/aGPS: 46.17237 N, 21.31521 E

Arad Páduai Szent Antalnak szentelt, jelen-leg álló minorita temploma a rend barokk templomának (1704) lebontását követő-en, 1902-1903-ban épült; a templomot végül 1911-ben szentelték fel. A templom homlokzatán, a bejárat feletti talapzaton Piéta szobrot helyeztek el. A szobor feletti párkány frízében Lukács evangélista kö-vetkező felirata olvasható „Az én házam

imádság háza”. Az előcsarnok fölé egy kör alaprajzú, 56 méter magas rézkupolával fedett, díszes torony magasodik. A fény 10 gyönyörűen festett üvegablakon keresztül szűrődik be, melyek a nyugati keresztény-ségre jellemző jellegzetes témákat ábrá-zolnak. A templom orgonájának különö-sen szép hangzása miatt a templomban időnként vallásos témájú koncerteket is szerveznek. A klasszicista, barokk és re-neszánsz elemeket vegyesen alkalmazó eklektikus épület Arad XX. század eleji épí-tészetének egyik meghatározó darabja.

•◊•Biserica evanghelică luterană/Biserica Roşie (Evangélikus templom/Vörös templom)310130 Arad, Bulevardul Revoluţiei 61.GPS: 46.17737 N, 21.31994 E Telefon: +40 357/402-013

Arad különleges látványossága az 1906-ban, neogótikus stílusban épült evangéli-kus templom, melyet a falakat borító vörös díszítőtéglák miatt Vörös templomként is-mernek. Figyelemre méltó a gazdag kapu-boltozat, a hegyes torony, a téglalap alakú oltár és a Temesváron készült orgona. A főtorony 46 méter magas.

•◊•Parcul Reconcilierii (Megbékélés parkja)GPS 46.17105N, 21.30879E

Az 1848-49-es magyar szabadságharc le-verése után a magyar hadsereg 13 tábor-nokát halálra ítélték és 1849. október 6-án, Aradon kivégezték. Az ő emlékükre avatták 1890. október 6-án a Szabadság szobrot.

16

1919-ben az akkori adminisztráció eltávo-lította a szobor-együttest eredeti helyéről, s majd csak 85 múlva, restaurálás után, 2004-ben került újra felállításra köztéri szoborként a román-magyar megbékélés-nek szentelt emlékparkban. Átellenben a szoborcsoporttal egy 9 méteres diadalíven Avram Iancu, román szabadságharcos és társainak a szobra található, Ioan Bolborea szobrász alkotásában.

•◊•Catedrala „Naşterea Sf. Ioan Botezătorul” (Keresztelő Szent János születésének szentelt ortodox katedrális)310090 Arad, Piaţa Catedralei, Nr.1GPS: 46.17043 N, 21.31175 E Telefon: +40 257/281-803A barokk stílusjegyeit viselő műemlék Anton Zigler építész tervei alapján készült 1862-1865 között. Építését a Mocioni család és Gheorghe Sina bécsi bankár finanszíroz-ta. Belsejét bibliai jeleneteket és szenteket ábrázoló bizánci stílusú freskók díszítik. Harangját 1764-ben öntötték elődje, a régi katedrális számára, amelyet lebontottak, onnan került át ebbe az épületbe. A temp-lom az aradi püspökség székesegyháza-ként működött 2009-ig, amikor felépült az új, Szentháromság székesegyház Aradon.

•◊•Palatul Administrativ din Arad (Aradi Városháza)310130 Arad, Bl. Revoluţiei nr. 75.GPS: 46.17541 N, 21.31898 E Telefon, fax: +40 257/270-277E-mail: turism@primariaarad.ro1872-1875 között épült Lechner Ödön ter-vei alapján. A klasszicista és neoreneszánsz elemekkel díszített eklektikus épület az

egykori sóhivatal helyére került, mely zár-ta a régi főteret, ennek meghosszabbítá-sában került sor egykor a napi vásárokra. Az épület kivitelezést az aradi Pekár Fe-renc hajtotta végre, némileg egyszerűsítve az eredeti terveken.A műépítészeti gyöngyszemnek tartott épület Arad városának korszerűsítését, európai várossá emelését volt hivatott bi-zonyítani a XIX. század végén. 54 m magas tornyára az órát Svájcból hozták 1878-ban. Az előtér színes üvegablakai allegórikus képekben az évszakokat mutatják be. Az épület előtti teret az 1989. decemberi ese-mények emlékére Forradalom terének ne-vezték el.

•◊•Teatrul Clasic „Ioan Slavici”(„Ioan Slavici“ Klasszikus Színház)310099 Arad, Bl. Revoluţiei nr. 103GPS: 46.17117 N, 21.31548 E Telefon: +40 257/280-016 Fax: +40 257/280-018

Arad városának első színháza 1816-1817 között épült Hirschl Jakab bécsi kereskedő kezdeményezésére, ahol évtizedekig szá-mos társulat megfordult. 1864-ben a város

vezetősége úgy határozott, hogy építtett a város számára egy korszerű, modern színházat. A színház 1874-ben készült el, megnyitóján részt vett Ferenc József császár is. Az idők során többször tűzvé-szek áldozata lett, de a város vezetősége minden alkalommal gondoskodott az új-jáépítéséről, esetenként korszerűsítéséről. A háromszintes, neoklasszikus stílusban emelt létesítmény manapság is egyike a város legimpozánsabb épületeinek.

•◊•Biserica ortodoxă sârbă, cu hramul Sfinţilor Petru şi Pavel (Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt szerb templom)310091 Arad, Piaţa Sârbească nr. 1 GPS: 46.16680 N, 21.31175 E

Arad legrégebbi épülete 1698-1702 között épült korai barokk stílusban, Arad régi vá-rosrészében, az úgynevezett szerb város-ban. A templom tornya bronz lemezekből készült és a rokokó stílus jegyeit viseli magán, hegyén a kereszt egy gömbön áll. 1790-ben restaurálták. Az aradi szerb közösség történelmét bemutató könyvek és dokumentumok találhatóak a templom gyűjteményében, valamint az aradi céhek és a Maros-menti határőrök török időkbeli és Habsburg Birodalom korabeli zászlói.

•◊•Turnul de apă din Arad(Aradi víztorony)310101 Arad, Str. Ceaikovski nr. 9AGPS: 46.16973 N, 21.30779 E Telefon: +40 257/280-886Fax: +40 257/255-495

17

A 35 méter magas, középkori toronyra em-lékeztető, Ybl Miklós tervezte létesítményt 1896-ban adták át. A masszív, kőből és téglából emelt épület a város vízellátását szolgálta, de tűzesetekben biztosította a riasztást is, ez volt az oka annak, hogy a tűzoltóság közvetlen szomszédságába ke-rült. Építése idején a város legmagasabb épületének számított. 1956-ig vízellátásra használták, ma múzeum és kiállítótér.

11. lipova (lippa)

Lippa (Lipova) a Maros bal partján fek-szik, Aradtól 30 kilométerre, oklevelek már 1324-ben említik a települést. A korábbi Radna és Solymos településeket foglalja magában. Lippa történelme szorosan ösz-szekapcsolódik az egykoron itt álló várral, melyet valószínűleg IV. Béla építtetett a ta-tárjárás utáni években, mivel ez volt Erdély legtöbb idegen betörésnek kitett települé-se. A vár a történelem során többször cse-rélt gazdát. A település fejlődésében a vár mellett a Maros is fontos szerepet kapott: a XV-XVII. században Lippa volt a Maroson leszállított és kivitelre szánt, Erdélyben bányászott só raktárhelye. Lippától észak-nyugatra található Radna (Máriaradna), az egyik leghíresebb Mária-kegyhely.

•◊•Bazarul turcesc (Török bazár)315400 Lipova, Strada NicolaeBalcescu nr. 27GPS: N 46° 5' 41.2" E 21° 41' 19.6"1717-ben Löffelholz császári ezredes, aradi várparancsnok a vár utolsó maradványait is lebontatta, így a török időkre ma már csak az egykori török bazár árkádos épüle-te emlékeztet.

•◊•Biserica ortodoxă(Ortodox templom)315400 Lipova, Str. 9 Mai nr. 9GPS: N 46° 5.5887', E 021° 42.0488'Telefon: +40 723/375-552,+40 257/561-109E-mail: office@bisericaortodoxalipova.rowww.bisericaortodoxalipova.ro

Lippa ortodox templomának törénete a XIV. századból származik és talán egy szerb kolostorhoz tartozott. A törökök me-csetté alakították át. 1732-ben romjaiból barokk stílusban újraépítették, majd 1797-ben megnagyobbították. Freskóit 1732-ben Nedelcu Popovici mester készítette, de a bejárat közelében található képek jóval korábbiak. A külső falak szintén 1732-ben festett freskóit nagyrészt vakolat fedi. Iko-nosztázának legszebb darabjait 1785-ben Stefan Tenecki készítette. A templom mel-lett álló (egykor ortodox) iskola 1773-ban épült, ez volt a város első állandó román ortodox iskolája. Emeletét 1818-ban épí-tették rá. A desztináció bármikor látogat-ható, a templom melletti parókián lehet érdeklődni.

•◊•Muzeul orășenesc din Lipova „Sever Bocu” (Sever Bocu Városi Emlékmúzeum)315400 Lipova, str. N. Bălcescu nr. 21GPS: N 46° 55’19”, E 021° 41’68.58'Telefon: +40 257/563-303Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 9:00-17:00, hétfőn zárva

Ion Mișici (Missics János, 1861-ben és 1865–1868-ban a lippai kerület országgyűlési képviselője) egykori kastélya a XIX. század első felében épült. 1930-ban Sever Bocu alakította át saját céljaira. Ma városi múze-um működik az épületben, ahol Eleonora Costescu és Vasile Varga gyűjteményéből származó festményeket állítják ki.

•◊•Mănăstirea Maria Radna (Máriaradnai Monostor)Radna, str. Iancu Jianu nr. 1 (Nyárfák Dombja - Dealu Plopilor)GPS: N 46° 5' 57.17" E 21° 41' 10.93"

Telefon: +40 257/563-092Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9:00-18:00, szombaton és vasárnap 9:00-18:30

A központból, a Polgármesteri Hivatal mel-letti térről vezet fel lépcső a templomhoz.A monostor a Lippai dombon található. A katolikus kolostor jól ismert az országban, de külföldön is. Máriaradna fontos Arad megyei Mária-kegyhely. 1668-ban vásárol- ta meg kegyképét Vrichonassa György bos- nyák katolikus kereskedő, mely később a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben, Lip-pa török kézre kerülése után a törökök ezt is felgyújtották sok más kegytárggyal együtt, azonban a tűzben a kép sértetlen maradt. A kápolna lángoló tetejéről tüzes cserepek hullottak a török seregre. A templomot ké-sőbb felújították, 1730-ban ferences kon-vent, majd később, 1767-ben kegytemplom épült a kép tiszteletére. Azóta az aradiak és a környékbeliek búcsújáróhelye lett.

12. ȘoimoȘ (solymosvár)

1910-ig Solymos falu, mely közigazgatási-lag Lippához tartozik. A település első em-lítése 1270-es évekre tehető. Várát 1272-1275 között Pál szörényi bán emeltette birtokközpontnak, mely a XIV. században a királyi uradalom központja volt, majd

18

Hunyadi János birtokába került, aki meg-építtette a külső falgyűrűt és kibővíttette a palotaszárnyat. A török seregek először sikertelenül ostromolták a települést és a várat, azonban a következő évben a Fer-dinánd-párti védők föladták a térséget a törököknek. A többszöri sikeres visszafog-lalás, majd újbóli török kézre kerülés kö-vetkezménye lett, hogy az 1700-as évek végén rendelték el a település és a vár kiürítését és felrobbantását.

•◊•Ruinele cetăţii Șoimoș(Solymosi vár romjai)GPS: N 46° 6' 53.5" E 21° 43' 37.1"A történelmi jelentőségű várrom egész év-ben, szabadon látogatható.

Lipova (Lippa) felől Șoimoș (Solymos) felé haladva néhány perc múlva szemünk elé bukkan a vár, mely közigazgatásilag Lippához tartozik. A vár valószínűleg 1278-ban épült a település mellett magasodó dombra. 1541-ben itt pihent meg néhány napra a Szulejmán török szultán által el-foglalt Budáról az erdélyi területekre vo-nuló Izabella királyné. A solymosi várat mély szárazárok kerítette körbe, amin egykoron kőoszlopokra fektetett fahídon át lehetett átjutni. A korábbi kapu tornya jórészt épségben áll. A szűk várudvar fölé magasodik a négyzetes öregtorony, amit palotaszárnyak öveznek. Még Izabella ki-rályné balkonjának gyámkövei dacolnak az évszázadokkal, de az általános kép szomo-rú. Gyalogosan 30 perc alatt közelíthetjük meg, romjai közül a Maros-szoros lenyű-göző látványa tárul elénk. Solymos vára, a nagyfokú pusztulás ellenére még mindig a Maros völgyének egyik fontos történelmi emlékhelye, felújítására vonatkozóan az előkészítés megkezdődött.

13. şiria (világos)

Şiria (Világos) Aradtól 25 km-re, északke-letre fekszik. 1849. augusztus 13-án a Vi-lágos melletti síkon tette le a fegyvert a Görgey Artúr vezette sereg Rüdiger orosz tábornok hada előtt, az 1848-49-es sza-badságharc lezárásaként. A falu azonban nemcsak erről, hanem a falu feletti várról is nevezetes, melyet 1318-ban említenek először a források („Világos erőssége”). Valószínűleg a település és a vár a XIII. szá-zadban, az országot romba döntő tatárjá-rás utáni korszaknak köszönheti létrejöttét. A világosi cisztercita apátságot 1190-ben alapították. Világos felett még ma is jól látható a XIII. század körül épített vár ma-radványa. A XVII. században erre járt Evlia Cselebi török utazó leírása szerint: „az ég csúcsáig emelkedő magas, vörös szikla fölött sólyomfészek módjára álló kicsiny, erős, színes vár. A várban hatvan ház, egy dzsámi s egy magtár van s másféle épület nincs. Keletre néző egyetlen kapuja előtt a Vértanúk búcsújáróhelye van".

•◊•Ruinele cetăţii Șiria(Világosi vár romjai)GPS: N 46° 15' 58.7" E 21° 39' 24.8"A történelmi jelentőségű várrom egész év-ben, szabadon látogatható.

A várnak 1331-ben már jelentős helyőrsé-ge volt. A XV. század első felében Mátyás király a vár ura, 1461-1464 között a Bátho-ry család. 1514-ben Dózsa György seregei foglalják el, a XVI. század közepén pedig a törökök, akik 1595-ig tartották kezükben. 1599-1600 között Mihály Vitéz helyőrsé-gének biztosít szállást. 1607-1693 között újra a törökök bitorolták. Romlását súlyos-bította, hogy 1750 körül a falubeli kastély építésekor innen hordták le az építőanya-gul szolgáló köveket. 1784-ben a Horia-felkelés idejében az aradi osztrák katona-ság ágyúkkal lőtte szét maradványait.

A várdomb alatt helyezkedik el a XIX. században neoklasszikus stílusban épített Bohus-kastély, 30 szobájával és dór osz-lopokkal díszített bejáratával. Ebben az épületben folytak az 1848-49-es szabad-ságharc végén a Görgey és a cár-megbí-zott Frolov közötti tárgyalások az 1849-es feltétel nélküli fegyverletétel hajnalán. Je-lenleg a kastély a Világoson született nagy román író, Ioan Slavici (1848-1925) múze-umának ad otthont. Ugyanitt rendezték be Emil Montia (1887-1965) zeneszerző múzeumát is, aki bár nem itt született, de Világoson élt.

14. pâncota (panKota)

Aradtól 44 kilométerre, a Zaránd-hegység (Munţii Zarandului) északnyugati lábá-nál, sík vidéken, a Pankotai-patak mellett fekszik Pankota. A XIX. század kézműves-központja már a XVIII. században híres volt vásárairól. A barokk stílusú, de rokokó ele-meket is magán viselő kastélyát Dietrich József építtette 1830-ban, majd 1855-ben Sulkowsky József örökölte. Határától kb. 500 méterre, a város feletti Hegyes-Drócsa domb északi részén vármaradványok ta-lálható: egy ovális földhalom, amely kö-rül védelmi sánc húzódik. A településen született Csíky Gergely (1842-1891) író, drámaíró. Emléktábláját, szülőházának fa-lán, halálának 15. évfordulóján állíttatta az Aradi Kölcsey Egyesület. Itt született 1891. március 31-én Asbóth Oszkár, a helikopter feltalálója.

19

15. dezna (dézna)Ruinele cetăţii Dezna (Dézna várának romjai)GPS: N 46° 24' 40.6" E 22° 15' 4.6"

Borosjenőtől (Ineu) 32 km-re keletre, a Dezna (Dézna) község feletti várhegyen találhatóak Dézna várának romjai. A vár-rom a falu fölé emelkedő 389 méter ma-gas hegy tetején áll. 1318-banépült, középkori neve Desznye volt.

16. guraHonţ (Honctő)

Gurahonţban látogatható két ortodox templom a település központjában, me-lyeket a XIX. és a XX. században építet-tek. Érdekes és értékes a Silva-arborétum, mely 12 hektár területen több mint 400 fajt mutat be a világ minden tájáról.Gurahonţból gyalog és autóval is meg- közelíthetők a szomszédos községek. Soly- mosbucsában (Buceava-Şoimuş) és Măd- rigeştiben fatemplomokat, Honţişorban, Iacobiniben, Zimbruban és Iosăşelben vízi-malmokat látogathatunk.

17. Hălmagiu (nagyHalmágy)

A források már a XV. századból említik a települést, mely a XVIII. században a Bethlen család tulajdonába került. Neve-

zetességei közül kiemelkedik két ortodox temploma, melyek közül a régebbiben XII-XIII. századi bizánci freskó található, a főutcán álló templomot a XVIII. század közepén építették. A település környékén az érdeklődők hagyományos kézműves műhelyeket látogathatnak: fazekas és ká-dár műhely (Târnăviţa), ikonok (Poienari), naiv festmények (Brusturi). A településen a következő műemlékek és emlékhelyek tekinthetők meg: Hercegi-templom (XIV. század), Erődtemplom (1766).

•◊•Biserica „Adormirea Maicii Domnului” (Nagyhalmágyi Istenszülő elszenderülé-se ortodox templom) 317160 Hălmagiu, str. Avram Iancu nr. 31GPS: N 46° 16' 4.9" E 22° 35' 28.6"Telefon: +40 257/319-219

A részleteiben gótikus, négyszögű apszisú Istenszülő elszenderülése ortodox temp-lom a mai formájában 1440 körül épült, a hajó keleti falának ószláv nyelvű felirata szerint „újíttatott Moga zsupán és testvér-bátyja által”. A hajó falain és az apszisban a XV. század második felében készült fres-kótöredékek maradtak fenn. A templom udvarán látható a település egykori szé-gyenköve, ahová a vétkeseket ültették. Az aradi ortodox püspök máig a címei között viseli a „nagyhalmágyi” titulust.Innen kiindulva látogathatók a XVIII. századi fatemplomok Ioneşti, Tisa, Ţărmure, Bodeşti, Luncşoara, és Vâjdoci településeken.

•◊•Biserica „Nașterea Maicii Domnului” (A vidéki barokk stílusú Erődtemplom a Szent Szűz születésével)317160 Hălmagiu, Str. Avram Iancu nr. 33/AGPS: N46° 16.0', E022° 35.0'Telefon: +40 257/319-219

A barokk Istenanya születése ortodox templomot 1757-59-ben építették a temp-lom nélkül maradt hívek, Andrija Jakubović kereskedő adományából. (Őt 1766-ban a templomban is temették el.) Falait 1867-ben 80 cm-rel megemelték, ajtó- és ab-laknyílásait megnagyobbították. Korábbi

zsindelyfedelét 1896-ban bádogra cserél-ték. Felújítás alatt van. Bármikor látogatha-tó, az út túloldalán található parókián kell érdeklődni.

18. poieni (ruszKatő)

Ruszkatő (Poieni) a Bega Poienilor völgy (valea Bega Poienilor) utolsó falva, az eb-ben a völgyben található falvak közül a leg-magasabban helyezkedik el – valamivel lej-jebb található Crivina de Sus (Felsőgörbed) és a község központ: Pietroasa (Kőfalu) – ez a két falu is rendelkezik egy-egy fa-templommal. A Bega Poienilor völgyi fal-vakat a XVI. században említik először, de gyanítható, hogy a falvak ennél korábbiak.

•◊•Biserica de lemn din Poieni(Ruszkatői fatemplom)Sat Poieni, com. Pietroasa GPS: 45.801491 N, 22.45282 EKapcsolat: a templom kulcsa Paveloni Ioan (19-es számú ház) és Hobean Vasile (21-es számú ház) kurátoroknál található. A láto-gatás bejelenthető telefonon Ionel Cotocea papnak (+40 788/597-582, +40 723/093-733, angolul és franciául is beszél)E-mail a Temesvári Turisztikai Informá-ciós Központon keresztül: infoturism@primariatm.ro

A fatemplom a falu közepén található, az iskola mellett, a főutca és a Bega között. A zsindely nem csak a tetőt borítja, hanem a templom falait is, valamint a templom dupla barokk gömbbel ellátott tornyát. Ruszkatőnél már nem találkozunk hagyo-mányos jellegű festménnyel, mivel Petru Nicolici festő itt klasszicista stílusban alko-tott. Az ikonográfiai témák nagy része is a

20

nyugati templomi festészetből lett átvéve, mint a „Passió” ciklus vagy az „Irgalom tes-ti cselekedetei”. A személyek teste karcsú, kecses, a festő a szereplők arcjátékát és mimikáját árnyékok segítségével próbálja meg visszaadni. A templomhajó nyugati oldali timpanján fellelhető az a cirill betűs felirat, mely segít meghatározni a temp-lom építésének és festésének dátumát. Azoknak, akiket érdekel a festészet ajánl-juk a kurtyai (Curtea) fatemplom látogatá-sát is; ott, ugyanaz a Petru Nicolici alkotta a beltéri freskókat, azonban elég látvá-nyos barokk stílusban – a Curteai templom majdnem 10 évvel a Ruszkatői előtt lett festve, abban az időben még a barokk volt domináns, a klasszicizmus még nem ütötte fel a fejét a Bánságban.

19. zolt (zold)

A Bánság északkeleti részén a táj fokoza-tosan emelkedik, átalakulva hegyi övezet-té – ez a Ruszka-havas hegység, mely ter-mészetes határvonalat képez Bánság és Erdély között. A természeti adottságokat a Surduc-tó egészíti ki, mely kb. 15 km-re található a falutól és Temes megye leg-nagyobb állóvize. Zoldot először 1452-ben említik, de közvetlenül 1718 után még min-dig csak egy kis falu volt, csupán 10 házzal. A falu elszigeteltségének köszönhetően ez a helyzet nem változott számottevően napjainkig.

•◊•Biserica de lemn din Zolt (Zoldi fatemplom)Sat Zolt, comuna Fârdea

GPS: 45.757082 N, 22.255989 EKapcsolat: Valentin Murar pap, telefon +40 748/776-569; a templom kulcsa Simonescu Mircea sekrestyésnél találha-tó (az új templommal szemben lévő ház, telefon: +40 256/312-829). A látogatást a Temesvári Turisztikai Információs Közpon-ton keresztül lehet bejelenteni, e-mailen: infoturism@primariatm.ro

A fatemplom a falu közepén található. A XVIII. század vége felé építették (biztosan tudjuk, hogy 1781-ben festették) hosszú tölgyfa gerendákból, ”Blockbau” rend-szerben, fa szögekkel összekötve egymás közt. A külső falakat egyszerű fakeresztek díszítik azon lakosok emlékére, akik a falu-tól távol haltak meg. A tetőt zsindely fedi, valamint a kis torony a nyugati oldalon (a templomhajó felett), mely egy barokk gömbben végződik, és szintén zsindellyel van fedve. A templom, a hagyományok-nak megfelelően, két bejárattal rendelke-zik: a nyugati oldalon található a nők, a dél felölin a férfiak bejárata. A templomban láthatóak a lugosi Teodor és Atanasie „fes-tők” által létrehozott különleges értékű festmények, melyeket egyenesen a fára vittek fel és melyek a belső felületek nagy részét eltakarják. A laikus szem számára a legérdekesebb jelenetek a mennyezetre vannak festve (ez elég alacsony, mivel e felett található a gerendarendszer, mely a tornyot tartja). A bal (déli) falon az alapító arcképe látszik – Obeadă kenéz ünnepi ru-hában öltözve büszke, gőgös tartással áll. Az ajtó jobb oldalán „Az utolsó ítélet” jele-netét láthatjuk, ahol több ördög a bűnösök lelkét kínozza, még látható egy pár, melyet nem hagy aludni egy serpenyőbe kalapá-ló ördög, egy bűnös nő mellkasát átszúrja egy kígyó, stb. Látható, hogy az ördögök megpróbálnak „csalni” a jó és rossz cse-

lekedetek mérlegelésénél, az ő oldalukra húzva a mérleget.

20. traian vuia (bozsor)Traian Vuia falu dombvidéken találha-tó, a Bega árterülete és a Poiana Ruscăi (Ruszka-havas) hegység közötti teraszo-kon helyezkedik el, a Bega és a Gladna összefolyásánál.

•◊•Muzeul Traian Vuia(Traian Vuia Múzeum)307435 Traian Vuia, Str. Principală nr. 108AGPS: 45.798431 N, 22.067177 ETelefon: +40 256/324-479E-mail: comunatraianvuia@yahoo.com

A Traian Vuia Múzeumnak egy új, modern épület ad helyet, mely épp a falu központ-jában található, a főúton (DN68A, Lugoj-Deva). A nagy feltaláló, a repülés úttörője Traian Vuia (1872-1950), a „repülő-autó” találmány gazdája, melyet 1903-ban sza-badalmaztatott is; ugyanabban az évben projektjét visszadobja a Francia Tudomá-nyos Akadémia: „Egy olyan szerkezettel való repülés problémája, mely nehezebb mint a levegő nem oldható meg és nem más mint egy álom”. Traian Vuiat tart-ják az első önmeghajtású repülés meg-valósítójának, 1906-ban a franciaorszá-gi Montesson-ban, a „Vuia 1” szerkezet csupán a motor ereje által emelkedett a magasba, tehát saját meghajtó, fel- és le-szállási rendszerekkel rendelkezett, kata-pult vagy más külső „segéd”eszköz nélkül, így az eseményt hosszasan részletezték a nyugati sajtóban. A múzeumban a „De-nevér” 1:1 léptékű másolata található, de számos vázlat és technikai részlet is fellel-hető itt. Látható egy „mobilis gőzgeneráló készülék” (1925-ben szabadalmaztatva) vázlata is (korabeli képekkel).

21

21. lugoj (lugos)

Lugoj (Lugos) első említése 1242-ből szár-mazik, amikor a Lugosi várat a hatalmas, Európára mért tatár támadás pusztította el. A település fontossága megnövekedett az idők során, a Bánság keleti felének legfon-tosabb vásárává válik; 1551-ben Izabella királynő saját címert nyújt a városnak. Mi-után egy ideig az erdélyi fejedelmek kor-mányozták, Lugost 1658-ban elfoglalták a törökök. 1718 után a Habsburg közigazga-tás Bánságban való megjelenését követő-en, a Temes déli partján megszületik „Né-met Lugos” (Deutsch-Lugosch). Román és német Lugos csupán 1795-ben egyesül. Politikai szempontból Lugos reprezentatív volt a bánsági románok számára: Eftimie Murgu, a román 1848-1849-es forradalom bánsági vezetője főként Lugoson tevé-kenykedett. A XIX. század vége és a XX. század eleje több ipari befektetést hoz, például a híres nyersselyemgyárat is, de nagymértékű építészeti fejlődést is, mivel sok eklektikus és szecessziós épület épül. Lugos Krassó-Szörény megye székhelye volt 1927-ig. Látnivalói:

•◊•Biserica Ortodoxă „Adormirea Maicii Domnului” şi colecţia de artă bisericească veche aProtopopiatului din Lugoj („Szűzanya Elszenderedése” ortodox templom és a Lugosi Esperesség Régi Egyházi Művészetének Gyűjteménye) 305500 Lugoj, Str. 20 Decembrie 1989 nr. 7GPS: 45.6871 N, 21.90573 E

•◊•Turnul fostei biserici „Sfântul Nicolae” (Az egykori „Szent Miklós” templom tornya)305500 Lugoj, Str. Victor Vlad Delamarina („Iulia Hasdeu” Főgimnázium és a fent említett templom mellett)GPS: 45.686793 N, 21.9072 E

•◊•Piaţa Josif Constantin Drăgan( Josif Constantin Drăgan tér)GPS: 45.684904 N, 21.905416 E

•◊•Podul de fier (A Vashíd)305500 Lugoj, Strada Nicolae Bălcescu (a híd az Unirii és Mocioni utcákat köti össze)GPS: 45.683857 N, 21.904179 E

•◊•Centrul vechi al „Lugojului german” („Német Lugos” régi központja)Coriolan Brediceanu rakpart (Splaiul Coriolan Brediceanu) és a Bucegi, Cuza-Vodă, A. Mocioni, M. Eminescu, Cernei utcákGPS: 45.682954 N, 21.902036 E (A. Mocioni és Bucegi utcák kereszteződése)

22. caransebeş (Karánsebes)

A Déli-Kárpátok lábánál elhelyezkedő vá-ros fölé a Szárkő-hegység 2100 méteren felüli csúcsai emelkednek. Karánsebes vá-rát először 1289-ben említették, többször átalakították és korszerűsítették, azonban a karlócai (Sremski Karlovac) békeszerző-dés értelmében, mely a törökök és Habs-burgok között köttetett, le kellett rombolni. A török megszállásig (1658) Karánsebes volt a legfontosabb település a Hegyi Bán-ság területén található kiváltságos román kerületek számára; katonai kötelezettsé-gek fejében a magyar király széleskörű szabadságjogokat adományozott e terüle-teknek. Miután a Bánság a Habsburg Ház birtokává vált, Karánsebesen alapították meg a birodalom délkeleti határának vé-delméért felelős Határvédelmi Ezred szék-helyét. A XVIII. és XIX. század folyamán a városba német és kisebb zsidó, magyar és ruszin (ukrán) csoportok telepedtek le, a románok azonban mindig is erős többség-ben maradtak. Kulturális fontosságát a Ro-

mán Ortodox Püspökség, valamint három, értékes, XVIII. századi templom jelenléte hangsúlyozza: két ortodox (a püspöki, va-lamint a plébánia) és egy római-katolikus. A régi központban számos patinás épület található.

•◊•Muzeul Judeţean de Etnografie şi al Regimentului de Graniţă (Megyei Népraj-zi és a Határvédelmi Ezred Múzeum)325400 Caransebeş, Piaţa General Ion Dragalina nr. 2GPS: 45.414456 N, 22.213669 ETelefon: +40 255/512-193Fax +40 255/514-173E-mail: mjergcaransebes@yahoo.comNyitva tartás: kedd-vasárnap 10-15, hétfőn zárva

A Megyei Néprajzi és Határvédelmi Ezred Múzeum egy régi osztrák helyőrségi épü-letben kapott helyet, mely a „Gyalogezred Laktanya” székhelye volt. Az épület masszív stílusa szigorú, rideg, a barokk azon válfaja, melyet a XVIII. század közepén a katonai építményeknél használtak. A gyűjtemény felöleli a régészet, középkori és modern tör-ténelem, néprajz, valamint a vallási és világi képzőművészet területeit. Egy értékes régi dokumentum gyűjteményt is őriznek itt.

•◊•Rezervaţia arheologică Tibiscum-Jupa (Tibiscum-Jupa régészeti rezervátum)325401 Sat Jupa, Municipiul CaransebeşMegközelítés: a 6-os főútról (Timişoara-Bucureşti), kb. 300 méterre Jupa (Zsuppa) falutól északra, egy mellékút leválik kelet felé (a helyet, ahol a mellékút leválik irá-nyító tábla jelzi)GPS: 45.467445 N, 22.18925 E

Tibiscum a Dacia római tartomány egyik elsődleges fontosságú települése volt. Az erőd közvetlen közelében egy „vicus” ala-kult ki, azon kereskedők települése, akik közeli kapcsolatban álltak a hadsereggel (ezek elsősorban különböző beszállítók voltak). A Tibiscum Régészeti Rezervátum 17 hektáron terül el és az eddig feltárt kü-lönböző romokat mutatja be, melyek az

22

első dák-római háborútól a Kr.u. IV. száza-dig terjedő időt foglalják magukban – te-hát még a római hadsereg visszavonulását követő (Kr.u. 271) körülbelül 100 évet is. A lakosok a hadsereg támogatása meg-szűntével és félve a „barbárok” gyakori támadásaitól, fogadalmi emlékművek be-ágyazásával próbálták megerősíteni a régi falakat. Ma az erődítmény belseje, a be-járatok, a parancsnokság és számos más épület maradványa látható. Jól fennmaradt az ókori út is, egy 100 méteres szakaszon látható a homokkő járólap.

23. băile Herculane (HerKulesfürdő)

A Bánság dél-keleti részében, a Cserna (Cerna) gyönyörű völgyében található Ro-mánia legrégebbi fürdőhelye, mely a világ legrégebbi fürdői közé is tartozik: az első írott dokumentáció Kr.u. 153-ból származik. A rómaiak Daciából való visszavonulása után (Kr.u. 271, Aurelianus császár alatt) a fürdők nem voltak karbantartva, az évszá-zadok során a vízvezetékek és medencék felett kinőtt az erdő. A „dzsungelt” 1718 után irtották ki. A két, osztrákok és törökök között lezajló háború következményeként semmi sem maradt fenn a XVIII. századból. Azonban jó állapotban fennmaradt a für-dőhely két régi magja: az egyik a XIX. szá-zad elején épült (Piaţa Hercules – Herkules tér), a másik a század vége felé (a Kaszinó és a Neptun Fürdő övezete). A XIX. század vége felé „Herkulesbad” olyan hellyé vált, ahol a főurak az egész birodalom területé-ről a szabadságukat töltötték. Eleinte Sisi (Erzsébet császárné) látogatott ide, aki az itt eltöltött öt alkalom során elősegítette a fürdőhely reklámozását. 1896-ban itt tar-tották a hármas találkozót Ferenc József és Románia, valamint Szerbia királyai között. Ferenc József szerint: „...itt, a Cserna eme vad völgyében, a kontinens legszebb für-dővárosa található.”

•◊•Peştera Hoţilor – Grota Haiducilor (Rablók barlangja – Betyárok ürege)Megközelítés: körülbelül 50 méterre felfe-

lé a Hotel Romantól (tehát a fürdőhely fel-ső részén) egy rövid út visz a barlanghoz, amely ösvényként és beton lépcsőkkel folytatódik. GPS: 44.896468 N, 22.428514 E

A számos, nagyméretű bejáratnak köszön-hetően nem szükséges fényforrás (lámpa) a barlangban. A természetes üreg ideális otthont jelentett az ősember számára: könnyen megközelíthető, enyhe éghajlat-tal rendelkező területen (még a negyed-kori jégkorszakok alatt is), déli nyitással, emelkedő járatokkal (melyek megtartották a hőt), valamint a közvetlen közelében termál források helyezkedtek el. A barlang a paleolitikumban, neolitikumban, vala-mint a bronz és vaskorszakban is lakott volt. A legrégebbi felfedezések a Wurm II rétegből származnak, melyben mintegy 30.000 éves barlangi medve csontokból és faragott kvarcit darabokból álló keveréket találtak, melyeket valószínűleg a barlangi medvevadászok használtak. A belépést követően egy széles terembe érünk, me-lyet jól megvilágít egy másodlagos bejárat („ablak”), mely gyönyörű látványt kínál a zöldben úszó Cserna (Cerna) Völgyére.

•◊•Băile Romane în cadrul Hotelului Roman (Római fürdő a Hotel Roman szállodában)GPS: 44.895404 N, 22.428224 ETelefon: +40 255/560-390,+40 255/560-394 E-mail: hotel_roman@yahoo.com, contact@hotelroman.eu www.hotelroman.eu Nyitva tartás: naponta 8-16A Herkulesfürdőn, a római fürdőkből fenn-maradt épületek csupán kis részei annak a

komplexumnak, mely itt épült majd két év-ezreddel ezelőtt, de élő kifejezése a római életmódnak, melyben a „termák” fontos társadalmi szerepet töltöttek be (a higiéniai és orvosi mellett). A szálloda épülete törté-nelmi és építészeti egyveleg: a földszinten találhatóak a rómaiak által kialakított me-dencék, ezek fölé 1838-ban az osztrákok tömör tégla boltíveket építettek, majd az 1970-es években mindezt magába foglal-ta egy nagy szálloda, mely „modern”, szi-gorú geometria szerint épült. Fennmaradt három fürdőkabin, a víz kivájt feketefenyő törzseken keresztül folyik. Több fogadalmi tábla másolata található meg itt (különbö-ző istenségeknek felajánlott feliratok, kö-szönetképp a gyógyulásért), valamint egy „Herkules”, mely egyenesen a mészkő falba van vésve – úgy tűnik sok ember csorbítot-ta az idők során, a szilánkok összezúzásával nyert port vízzel keverték, ezen „bájital” fo-gyasztói azt remélték, hogy elnyernek vala-mennyit a legendás hős erejéből.

•◊•Piaţa Hercules, ansamblu de arhitectură – etapa „grănicerească” a staţiunii (Herkules Tér, építészeti együttes – a fürdőhely „határvédelmi” korszakából)325200 Băile Herculane, Piaţa Hercules GPS: 44.890942 N, 22.424866 E

A tér a XIX. század első három évtized-ében épült városmagot képviseli, így he-lyettesítve a XVIII. századi épületeket (ezek az amúgy is szerény épületek károsodtak a két török-osztrák háborúban). Északi irány-ban a teret a kis római-katolikus templom zárja le – a homlokzaton Ferdinánd csá-szárt idézi a felirat. A tér közepén található Herkules híres szobra, mely öntött ágyú-acélból készült és melyet Károly főherceg ajándékozott. A fürdőhely volt közigazga-tási épületének kivételével (a nyugati ol-dal közepén), mely egy romokban heverő szecessziós ékszer, a többi épület stílusa klasszicista, az akkori kornak megfelelő, visszafogott és elegáns díszítéssel.

•◊•Cazinoul şi Băile Neptun – etapa „Franz Joseph” a staţiunii (Kaszinó és Neptun

23

Fürdő – a fürdőhely „Ferenc József kor-szakából”)325200 Băile Herculane, Piaţa Hercules GPS: 44.888183 N, 22.424458 E

A Kaszinó és a Neptun Fürdő a fürdő köz-pontjában található, a „kőhíd”-tól felfelé (1864). Az egész komplexumot Ferenc Jó-zsef császár 1852-es látogatása után épí-tették; ő bízta meg a korszak egyik leghí-resebb építészét, Wilhelm von Doderer-t, hogy dolgozza ki egy új épületcsoport terveit. A központi épületet oszlopsor sze-gélyezi és a régi Kaszinót foglalja magá-ban (1862—1864); ma mozi, vetítőterem, valamint az emeleten egy kis, a fürdő történelmével foglalkozó múzeumnak is helyet ad. A Kaszinót két régi szálloda épülete fogja közre – a Franz-Josephs-Hof (ma Hotel Decebal, 1861-63, a híd felé he-lyezkedik el) és a Rudolfshof (ma Hotel Traian, 1869). Középen egy kis park talál-ható, melyet a híres kertész, Lothar Abel hozott létre. A mamutfenyő híres, ugyanis Ferenc József ültette 1896-ban, Románia és Szerbia királyával történő találkozó-ja alkalmából. A közelben található a Vila Elisabeta (Erzsébet Villa, 1880—1882). A Cserna másik oldalán egy fürdőkezelések számára fenntartott épület látható, melyet eredetileg Szapáry Fürdőnek (1883-1886, Szapáry-Bad), majd Neptun Fürdőnek hív-tak. Alpár Ignác ismert építész díszítette az épületet, eklektikus-historizáló stílusban, neobarokk elemekkel.

24. topleţ (csernaHévíz)

A községet először 1435-ben említik. A te-lepülés sokat szenvedett a XIV. és a XVIII. század között, hiszen harci színtér volt a törökök és osztrákok közti háborúkban. A faluban két régi, vízszintes kerekű malom (ez a fajta „csöbrös malom” archaikus, rit-ka Európában), valamint egy pisztráng te-nyészet található.

•◊•Ruinele apeductului turcesc (Török vízvezeték romjai)6-os főút közelében (Timişoara-

Bucureşti) 2 pontnál közelíthető megGPS: 44.795906 N, 22.392958 E (Csernahévízen a „stânca lui Iorgovan”/„Iorgovan sziklájá”-nál, a „podul mare”/„nagy híd” mellett) valamint, 44.761202 N, 22.389568 E (Valea Seracovei/Seracova Völgye)

Az 1737—1739-es osztrák-török háború után az új határvonalat a Cserna folyása mentén határozták meg. A vízvezeték a Cserna vi-zét öntötte volna a Dunába. A munkálatokat két francia mérnök vezette, míg a munka-erőt pár ezer Olténiából erőszakkal elhozott paraszt jelentette. A munka óriási volt, mi-vel a megtervezett csatorna nem sík terü-letet szelt át, hanem hegyvidéket, számos mellékvölggyel – ezeknek a völgyeknek a jobb oldalán a csatornát boltívekre kellett emelni. A régi történetek szerint a téglákat emberi láncon keresztül szállították, kézről-kézre adva őket. Ma a romok szerény épít-ménynek tűnnek, de a vízvezeték körülbe-lül 15 km hosszú volt. A romok két helyről láthatóak:• A település déli részén, ahol a vasút és a 6-os út átvezet a „Iorgovan sziklá-ja” alatt (egy szürke mészkő fal), Toplet/Csernahéviz fő hídjánál. A vízvezeték köz-vetlen az út felett található.• A Seracova Völgyén, körülbelül 3,5 km-re az előző ponttól lefelé (Orșova felé), levá-lik egy mellékút jobbra (nyugat), áthaladva egy vasúti híd alatt; a vízvezeték csupán 150 méterre található a kereszteződéstől.

25. coronini (lászlÓvára)

Lászlóvára az Aldunai szorosban található és kiemelkedő szépséggel rendelkező táj. Lászlóvárától lefelé a Duna belép a szoros egyik szűkebb szakaszába, a következő

öt kilométer meredek lejtőkkel határolt, melyekből vakító fehér mészkősziklák magasodnak ki, sokuk barlangnyílásokkal szabdalva. Lászlóvára falut későn, csupán 1859-ben alapították, amikor Coronini-Cronberg gróf, bánsági kormányzó köz-igazgatása alatt az Alibeg völgy torkolatá-nál található települést áthelyezték a falu mostani helyére.

•◊•Ruinele cetăţii Sfântul Ladislau – „Cula de la Coronini” (a Szent László vár romjai – „Coronini bástya”)327160 Comuna Pescari, sat Coronini GPS: 44.673132 N, 21.680928 E

A vár egy kis domb tetején található, egy torony romja látható a főútról, mely a Du-nával párhuzamosan halad át a falun. Tájé-kozódási pontként használva ezt a tornyot, a romok könnyen megközelíthetőek két útvonalon (mindkettő gyalog 10-15 perc): a település központjától körülbelül 300 méterrel délre található egy kis sikátor a házak között, majd egy keskeny, kaptatós szekérút a vár felé. A másik út 1 km-re dél-re Lászlóvárától, a Resicabányai „Eftimie Murgu” Egyetem táborának épületétől (ös-vény, a komplexum háta mögött lévő völ-gyön) indul. A romoknál lenyűgözőbb lát-ványt nyújt az Aldunai-szoros panorámája, Galambóc (Golubac) várának varázslatos képével, mely a szerb oldalon rajzolódik ki. A két várat magyar királyok építették, hogy megállítsák a törökök előrehaladá-sát a szoroson keresztül Európa szíve felé (több várat alakítottak ki a szoros mentén, melyek azonos célokat szolgáltak). 1429-ben a vár védelmét átveszik a teuton lova-gok, akiket a király hívott, hogy megvédjék a középkori Magyarország déli határát. A

24

várat mégis lerombolták az oszmán tá-madások a XV. században. Ma, a Hegyi Bánságban (Krassó-Szörény megye) sok helyen láthatóak hasonló védővárak vagy tornyok romjai:

• Drencova (kb. 30 kilométerrel keletre Lászlóvárától, egy torony romja emelkedik a víz fölé, látszólag a Duna közepén), GPS: 44.635464 N, 21.975086 E• Turnu Ruieni/Sebesrom (10 km-re keletre Karánsebestől), GPS: 45.394706 N, 22.348777 E • Mehadia (5 km-re északra Herkulesfür-dőtől), GPS: 44.911286 N, 22.36737 E• Socolari, „cetatea Ilidia”/„Illyéd Vára” (20 km-re délre Oravicabányától; a közelben találhatóak Beusnita Vízesései, kiváló kirán-dulóhely), GPS: 44.935664 N, 21.774312 E• Caraşova/Krassóvár (15 km-rel délre Re- sicabányától), „Grat” vára, a Krassó-szoros (Cheile Caraşului) felett, GPS: 45.210407 N, 21.890334 E• Bocşa/Boksánbánya (város, 20 km-re nyugatra Resicabányától, Reşiţa), „Buza Tur- cului” vár, GPS 45.386648 N, 21.744765 E

•◊•Peştera Gaura cu Muscă (Kolumbácsi barlang)Az 57- es főúton (Moldova Nouă-Orşova) Coronini/Lászlóvára falutól kb. 2,5 km-re délkeletre. GPS: 44.664742 N, 21.699149 E

A barlang a Dunához közel helyezkedik el, az út felett; könnyen azonosítható az irányítótáblának és egy beton medencébe befogott forrásnak köszönhetően. A forrás felett egy kiugró sziklafal található, melyet jobb oldalról lehet megkerülni, egy mere-dek ösvényen; a barlang bejárata csupán kb. 100 méterre található. A barlang egyik másodlagos bejárata, mely oválisan nyílik, mint egy nagy ablak, jól megvilágítja a be-lépő termet, amelyben egy csiszolt kőből malterral megkötött fal található. A Duna ellenőrzése katonai-stratégiai szempont-ból fontos volt, mivel a folyón katonákat és fegyvereket lehetett szállítani a nyuga-ton lévő várak ostromához. A barlang be-járatától gyönyörű panoráma nyílik a Duna

ezen szakaszára: nagy mészkőfal vad or-gonabokrokkal pettyezve és Galambóc (Golubac) várának romantikus sziluettje.

26. oraviţa (oravicabánya)

A történelem csupán 1697-ben emlí-ti Oravicabányát, a törökök és osztrákok közti ütközetek időszakában, akik Délkelet Európa katonai leigázásáért küzdöttek. A terület híres volt fém- és szénkészleteiről, ennek következtében a Habsburgok az első telepes csoportot ide hozták Tirolból 1703-ban. 1718 után, amikor a Habsbur-gok hivatalosan is a Bánság urai lettek, Oravicabányára sok német, olténiai ro-mán és makedo-román csoport érkezett. Bürokraták is letelepedtek itt, akik kultu-rálisan fejlesztették a települést: műked-velő színjátszó csoportok alakultak, fürdő létesítmények épültek Kneipp szerzetes módszereinek alkalmazásával, megkezdő-dött a folklór gyűjtése a környező román falvakból, még egy aktív festészeti iskola is megjelent ebben a multikulturális köz-pontban. Érdekes látnivaló a település ka-tolikus és ortodox temploma és a főutca. A Hegyi Oravicabánya (volt „Berg-Orawitz”) egész központja egy szabadtéri múzeum-hoz hasonló.

•◊•Teatrul Vechi „Mihai Eminescu” („Mihai Eminescu” Régi Színház)325600 Oraviţa, Str. Mihai Eminescu nr. 18GPS: 45.040674 N, 21.718439 ETelefon: +40 255/572-215,+40 761/118-067E-mail: mit_ora_ib@yahoo.com

A színház 1817-ben épült a kései bécsi ba-rokk stílusában kivitelezett díszítésekkel. A színház terme a bécsi „Burgtheater” kicsi-nyített mása, mely épületét már 1890-ben lebontották. A terem erkélye és galériája vas oszlopokra támaszkodik, melyeket a resicabányai üzemben öntöttek. Az épület túlnyomó része kőből épült, a vakolat le-mállott részei látni hagyják a nagy mész-tufa darabokat (gyakori építészeti anyag ebben a térségben). Számos királyi sze-

mélyiség látogatta meg a létesítményt: a megnyitón jelen volt I. Ferenc császár és felesége Karolina, valamint a népszerű Sisi (Erzsébet) is meglátogatta a színházat. Ro-mán, német, magyar, szerb és horvát nyel-veken játszottak itt.

•◊•Muzeul Farmaciei „Knoblauch” („Knoblauch” Patikamúzeum)325600 Oraviţa,Str. 1 Decembrie 1918, nr. 19GPS: 45.038434 N, 21.714708 E

Ebben a XVIII. századi épületben nyitotta meg Lederer patikus a Bánság első „hegyi patikáját”; az adásvételi szerződés arra kö-telezte, hogy a bányászoknak és a Hegyi Igazgatóság tisztviselőinek kedvezményes áron adja el a gyógyszereket. 1820-ban a gyógyszertár Karl Knoblauch tulajdonába került, aki 1838-ban elkészítette az első himlő elleni oltást, tanulmányi ösztöndí-jakat finanszírozott művészek számára, tanulmányozta a helyi növényvilágot és a Ciclova (Csiklovabánya) forrásait. 1855 után a gyógyszertárat hivatalosan „Vulturul Negru”-nak nevezték el („Zum Schwarzen Adler”/„Fekete Sas”). XIX. századi gyógy-szerészeti eszközöket, orvosi értekezése-ket és értékes gyógyszereket, valamint Oravicabánya és a Hegyi Bánság történel-me számára fontos iratokat őriznek itt.

25

27. şemlacu mic (vársomlyÓ)

Vársomlyó ma egy apró kis település, mely közigazgatásilag Gátalja városhoz (Gătaia) tartozik. A falu már a középkor-ban is létezett, a dokumentumok a szom-szédos kolostorral együtt említik meg a települést. A Habsburg adminisztráció az Ostoici (Ostoics/Ostojić) családnak adta el a földet. Az új tulajdonosnak munkaerőre volt szüksége, így evangélikus (lutherá-nus) német családokat telepített ide, akik Württemberg régióból jöttek. A második világháború vége a falu pusztulásának kezdetét jelentette: 1944 augusztusában a visszavonuló német hadseregnek sok lakost sikerült meggyőzniük arról, hogy melléjük szegődve elhagyják a települést. Vársomlyót nem ürítették ki teljesen, de az ottmaradottak túl kevesen voltak ahhoz, hogy egy igazi közösséget alkossanak – a német nyelvű iskolát be is kellett zárni, így a falu a következő évtizedekben lassan, de folyamatosan elnéptelenedett. Ma már csak néhányan élnek Vársomlyón.

•◊•Mănăstirea Ortodoxă Română „Săraca” („Săraca” román ortodox kolostor)Sat Şemlacu Mic, oraş Gătaia GPS: 45.350856 N, 21.415958 EKapcsolat: Climent Vântu szerzetesMobil: +40 723/034-691 E-mail: infoturism@primariatm.roA látogatást a Temesvári Turisztikai Információs Központon keresztül kell bejelenteni.

A „Săraca” (Szegény) kolostor valószínűleg a legrégebbi Bánságban fennmaradt szer-zetesi létesítmény. A kolostor templomának építészeti stílusa a XV. századot jellemzi. 1730-ban a templom belsejét lefestette egy

csapat, akik a Havasalföldről érkeztek. A festmény bizánci jellegű hagyományos ele-meket mutat, mely a román megrendelők ízlésvilágát ábrázolja. A nyugati fal külsején egy figyelemreméltó „Utolsó ítélet” látha-tó; úgy a tornác, mint a freskó jelenléte az Olténiából és Havasalföldről származó erős hatásokat bizonyítja. A relatív újjászületés ellenére a kolostort bezárták a XVIII. század végi Habsburg hatóságok (II. József császár reformjai alatt) és csupán 1932-ben nyitot-ták meg újra, mint kolostort. 1949-ben újra bezárták – ez alkalommal a kommunista uralom alatt, de ugyancsak a kommuniz-mus idején nyitották meg újra, 1987-ben. Napjainkban hét szerzetes él itt.

28. sângeorge (tárnoKszentgyörgy)

A két kis szomszédos falu, Tárnokszent- györgy és Monostorszentgyörgy (Mănăs- tire), a Berzava folyó (râul Bârzava) által átszelt lanka festői területén helyezkedik el. Tárnokszentgyörgyöt először 1319-ben említik. A legősibb idők óta a két falu sor-sa szorosan kötődik a közvetlen közelben található kolostoréval, de ezeket ma más nemzetiségek lakják: Tárnokszentgyörgyön szerbek, Monostorszentgyörgyön romá-nok élnek. Mindkét falu Birda községhez tartozik, mely pár évtizeddel ezelőttig egy evangélikus vallású német közösségnek adott otthont.

•◊•Mănăstirea Ortodoxă Sârbă „Sfântul Gheorghe” – „Mănăstirea Sângeorge” (Szent György szerb ortodox kolostor – Szent György kolostor)Sat Mănăstire, comuna BirdaGPS: 45.41111 N, 21.33583 ETelefon: +40 758/836-446E-mail: peritza.orbisor@gmail.comA látogatást e-mailen keresztül, a temes-vári szerb ortodox egyházmegyénél kell bejelenteni.

A tárnokszentgyörgyi kolostor a román bánsági szerb kultúra egyik fő műemléke. A románok és szerbek közti vallási szét-

válásig (1864) a nemzetiségi megkülön-böztetés nem volt jelen felekezeti téren. A kolostort a XV. század végén vagy a XVI. század elején alapította a Branković (Brancovici) család, George Branković pedig Maxim néven vált szerzetessé, Ro-mánia, majd Belgrád és Sirmia érsekévé. Ma már egyértelmű a kapcsolat a kolos-tor védőszentje és George Branković neve között. A kolostorról az első írásos említé-sek a XVI. századból származnak. Kívülről az egész komplexum erődítményként hat, belül viszont egy nagyszabású épületcso-portból áll, amely 1764-1766 között épült, a bejárat felett egy Szent Györgyöt ábrá-zoló mozaik található. Áthaladva a boltíves gangon, a kolostor tágas udvarába jutunk, ahol a templom látható, mely 1793-1794-ben épült kései barokk stílusban. A kolos-tort még a Habsburg adminisztráció is élet-képesnek találta, így nem ítélték bezárásra a XVIII. század végén. A kolostor azonban megszűnt a kommunizmus kezdetekor, he-lyiségeit használta a katonaság és a helyi termelőszövetkezet is takarmányraktárként. és csupán 1990-ben nyitották meg újra. Ma egyetlen apáca él itt: Evghenia anya.

29. partoş (partos)

Partoş (Partos) a Berzava völgyében (lunca Bârzavei) terül el és először 1333-ban em-lítik. Az 1723-as osztrák térkép azonban ezen a területen csupán a kolostort jelöli meg, melyet erdők és a Berzava árvizei által táplált mocsarak vettek körül. A XVII. századtól a kolostor fontosabbá vált, mint maga a falu; abban az időben Bánság osz-mán uralom alatt állt. Partos napjainkban szép alföldi falu, viszonylagos elszigeteltsé-ge révén (megközelítése egy 8 km hosszú földúton történik Bankon – Bánlak – köz-ség központjából) sok régi, hagyományos, még jól karbantartott ház található itt.

26

•◊•Mănăstirea Ortodoxă Română Partoş (Partosi román ortodox kolostor)GPS: 45.335578 N, 21.12334 EKapcsolat: Cristian Almăjan pap, mobil +40 746/757-489 vagy Nicolae testvér, mobil +40 741/257-709E-mail: a Temesvári Turisztikai Informáci-ós Központon keresztül(infoturism@primariatm.ro)

A kolostor nincs elzárva falakkal a falutól, így a kis szerzetesi közösség közvetlenül vesz részt a közösség életében. A kolostort valószínűleg a XV. században alapították. Itt élte le utolsó három évét (1653-1656) Új Szent János (Sfântul Ioan cel Nou). Az ő idejéből származik az „új” templom háta mögötti templomocska, ami kivételes ér-tékű épület: vakolattal borított faszerkezet, masszív fa ikonosztáz. Ebben a kis temp-lomban található meg a szent sírköve is, valamint itt őriznek pár régi és nagyon értékes vallásos könyvet is. A régi templo-mocska egyszerű, archaikus formáival na-gyon elüt az új templomtól, melyet barokk stílusban építettek 1740-1753 között, bár a tervrajz tartalmaz bizánci elemeket is. Az új templom ikonosztáza rokokó stílusú, az ikonok gondosan díszített kanyargós ke-retei magukért beszélnek a XVIII. századi Bánság kulturális interferenciáit illetően – abban az időben a bánsági románok és szerbek ízlése a nyugati barokk felé haj-lott a Habsburg uralom alatt eltelt első pár évtized után. II. József később megkezdte a vallási reformokat: úgy tartotta, hogy a birodalom számos kolostora, függetlenül attól, hogy ortodox vagy katolikus, nem életképes, mivel túl nagy terhet jelentett a

vidéki közösségeknek. A Partosi Kolostort 1777-ben zárták be, majd csupán plébánia-templomnak használták. 2008-ban létesí-tették újra, három szerzetes él itt.

30. vršac (versec)

Versec mozgalmas múltú és gazdag mű-velődési hagyománnyal rendelkező régi bánáti város, amely festői környezetéről, természeti szépségeiről, ízletes szőlőjéről és kiváló borairól ismert. Múzeumváros, amely templomaiban, intézményeiben és házaiban a kiváló kulturális hagyomány felmérhetetlen kincseit rejti. Magában a városban a legrégibb épületek a XVIII. szá-zadból erednek; közülük kiemelkedik a ba-rokk stílusú püspöki palota, a (pravoszláv) Miklós-templom, a neogótikus (katolikus) Szent-Gellért templom, a városi magisztrá-tus, Jovan Sterija Popović háza és a Városi Múzeum (gazdag archeológiai gyűjtemény-nyel). A város valamennyi részéről látható a Vár-hegyi torony (verseci vár a XV. szá-zadból). Versecen és környékén a szőlőter-mesztésnek nagy hagyománya van.

•◊•Vršačka kula (Verseci vár)26300 Vršac, Sterijino Sokače BBTelefon: +381 13/839-065Fax: +381 13/822-813E-mail: toovrsac@yahoo.comwww.to.vrsac.com

Ez a gyönyörű építmény a város és környé-kének szimbóluma. A vár egy 399 méter magas hegyen épült. Pontosan nem tudni, hogy mikor épült, feltételezések szerint a XIV. és a XV. század fordulójának környé-kén, amikor Zsigmond király a törökök el-leni védekezésként több hasonló várat is építtetett. Hosszú időn át török kézen volt és súlyos harcok folytak a vár megszerzé-séért. A XVII. századi sorozatos támadások eredményeként a vár súlyosan megsérült és nem is erősítették meg többet.

31. ečKa (écsKa)

A település Vajdaságban, Nagybecskerektől néhány kilométerre, a Bega bal partján fekszik. Felvirágzása a XVIII. század végén kezdődött, amikor az écskai uradalom min-tagazdasággá vált. Multietnikus település, jelentős román és magyar kisebbség él Écskán. Érdemes megtekinteni a kastélyt, valamint római katolikus, görögkeleti szerb és román templomait.

•◊•UTP Kaštel AD Ečka(Az écskai kastély)23203 Ečka, Novosadska 7Telefon: +381 23/554-800Fax: +381 23/554-850E-mail: office@kastelecka.comwww.kastelecka.com

Lázár Ágoston écskai földesúr 1820-ban a Bega bal partján új földesúri kastélyt nyi-tott, amely évekig a hazai és külföldi vadá-szok központi gyülekezőhelye volt, gyak-ran vendégeskedett itt Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és Aleksandar Karađorđević szerb trónörökös is. A XX.

27

század kilencvenes éveitől a kastély mű-emlékvédelem alatt áll.

32. sremsKi Karlovci (KarlÓca)Turistička organizacija opštine Sremski Karlovci (Karlóca község turisztikai szer-vezete)21205 Sremski Karlovci, Patrijarha Rajačića Telefon: +381 21/ 882 127Fax: +381 21/ 883 855E-mail: info@karlovci.co.rs www.karlovci.org.rs

Karlóca a Fruška Gora lankáin, Belgrádtól 57 kilométerre, Újvidéktől pedig 11 kilométerre fekszik. Ez az évszázadokon át többször fel-égetett és fosztogatott városka a történelmi események gazdagságának és a kultúrtör-téneti emlékek sokaságának köszönhetően mégis fennmaradt. Karlóca és a vajdasági szerbség történetének legjelentősebb feje-zete a XVIII. század. Karlóca a Száva és a Duna folyótól északra letelepedett szerbek közéleti, politikai, oktatási és művészeti életének központja lett. A régi lenyűgöző épületek, a Szent Miklós-székesegyház, a Püspöki palota, amelyben a szerémségi püspök székhelye van, az oroszlános kút és a legrégibb szerb gimnázium Karlóca felismerhető szimbólumai. A fő gazdasági ág ezen a tájon a XVIII. és XIX. században a szőlőtermesztés volt, de a szőlőskertek, a kiváló bor és a számtalan borpince a térsé-get ma is felismerhetővé teszik.

33. sremsKa mitrovica (mitrovica)

Mitrovica ma Vajdaság és Szerbia egyik fejlettebb községe, Szerémség fontos köz-igazgatási, gazdasági, kulturális és oktatási központja, a Szerémségi körzet székhelye. Mitrovica utcái és házai alatt az egykori pompás és hatalmas város, Sirmium romjai rejlenek. A kolónia kialakulásától egészen a IV. század végéig a történelmi források Sirmiumot számos római császár ideigle-nes tartózkodási helyeként jelölik meg. A város és környéke öt római császár: Decius Traianus, Aurelianus, Probus, Maximilianus

és Gratianus szülőhelye. A város a III. szá-zad végén és IV. század folyamán élte vi-rágkorát, amikor a Római Császárság egyik fővárosa volt.

•◊•Arheološki lokalitet Carska palata Sirmijuma (Sirmium császári palota régészeti lelőhely)22000 Sremska Mitrovica, Pivarska 2Telefon: +381 22/618-817Fax: +381 22/618-817E-mail: office@carskapalata.rswww.carskapalata.rsNyitva tartás: naponta 9-17

Története Augustus császár illíriai hadjára-taitól (i.e. 35-33.) egészen 582-ig követhe-tő nyomon, amikor is a város avar uralom alá kerül. A rómaiak valószínűleg Tiberius pannóniai háborúi (i.e. 13-9.) idején fog-lalták el, majd Sirmium a Flavius-dinasztia idején colonia státust (Colonia Flavia) kap. Gyakran használták katonai bázisnak a Császárság e részét szüntelenül veszé-lyeztető barbárok elleni hadjáratokban

34. novi sad (ÚjvidéK)

A Fruška Goráról letekintve Újvidék köny-nyedén nyújtózik el a Pannon-síkságon, kitárva kapuit a látogatók előtt. Újvidék Vajdaság székvárosa, Szerbia második leg-nagyobb városa, szerb Athénnak is neve-zik. Erre a vajdasági többnemzetiségű met-ropoliszra a kezdetektől fogva a lenyűgöző Péterváradi vár (Petrovaradinska tvrđava) figyel éber szemmel. Mária Terézia a török megszállás elmúltával alapította a várost, és a Neoplanta nevet adta neki. A város már 1748-ban szabad királyi város státust nyert, és megkapta mai nevét. A régi vá-

rosmag a központi térrel e vajdasági város múltját tükrözi, ismert épületei pedig a XIX. századi neogótikus római katolikus temp-lom, a városháza, a szerb püspöki palota, az ortodox székesegyház, az Istenanya elszenderülésének szentelt ortodox temp-lom (Uspenska crkva), a Szerb Nemzeti Színház. A Péterváradi várban tartják meg évente a közkedvelt Exit zenei fesztivált, valamint számos más rendezvényt.

•◊•Petrovaradinska tvrđava, Muzej grada Novog Sada na Petrovaradinskoj tvrđavi (Péterváradi vár, Újvidéki Vá-rosi Múzeum)21131 Perovaradin, Tvrđava 4Telefon, fax: +381 21/6433-145E-mail: muzgns@EUnet.rswww.museumns.rs

A Fruška Gora lábánál emelkedő kősziklán, a mai vár helyén a régmúlt időktől álltak katonai erődök. A régi vár helyén 1692-ben kezdődött el ennek az egyik Európá-ban legnagyobb katonai erődítménynek az építése, amely 1780-ban fejeződött be. A Péterváradi vár kb. 16,5 km hosszú föld-alatti folyosóival és 13 kapujával ma is a legnagyobbak közé tartozik Európában. Új-vidék Város Múzeuma a Péterváradi erőd egyik fő épületében található. A múzeum kiállítóterében Pétervárad (Petrovaradin) és Újvidék (Novi Sad) történelmének be-mutatásán kívül, az emeleti részen a XIX. század végének és a XX. század elejének szecessziós bútorainak bemutatását kísér-heti figyelemmel a látogató. A szecesz-sziós stílusú bútorok egy részét Melanija Bugarinović ismert újvidéki operaénekes-nő hagyta a múzeumra.

28

35. bečej (Óbecse)

Óbecse Vajdaság szívében, a lomha és ál-modozó Tisza jobb partján elhelyezkedő, vendégszerető város. A kétnemzetiségű város – a maga 27 000 lakosával – köz-ségi székhely, települései még Péterréve, Bácsföldvár, Radičević és Mileševo, két-nyelvű sűrűn lakott helységek, amelyek-ben jobbára földműves családok élnek és dolgoznak

•◊•Dvorac Fantast (Fantast kastély)21220 Bečej, Bačkotopolski put bbTelefon: +381 21/6913-531Fax: +381 21/6915-200www.tobecej.com

Kevés olyan ember van, aki álmait valóra válthatja. Ezen kevesek egyike volt Bogdan Dunđerski, az egyik leggazdagabb vajdasá-gi család tagja, aki a XIX. század végén és a XX. század elején élt. A több mint 2600 holdas birtokán, a síkság közepén építette fel álmai kastélyát, a Fantastot. Az épület-együttes mintegy 65 hektáron helyezkedik el, a kastélyon kívül hozzá tartozik a mén-telep, a kápolna, ahol Bogdan Dunđerski nyugszik, a kis kastély és a park a tóval.

36. Kulpin (Kölpény)

A mai Vajdaság területe régen mocsaras vidék volt, a talajvíz (tavasszal és ősszel) rendszeresen megjelent. Csak az újabb időkben nyerte el mai küllemét, miután elkészült a Bácskai-csatorna. Kölpény már IV. Béla király (1235-1270) idejében lakott volt. A magyar krónikák 1345-1348 kö-zött „Kurpee” név alatt jegyzik, az 1418-1442 közötti időszakban pedig „Kwalpi”-t

emlegetnek. Kölpény újabb kori történe-te 1745. július 10-én kezdődött, amikor is a Stratimirović-fivérek megalapítják a mai Kölpényt, a velük érkező 200 szerb családdal. Az első szlovák idetelepülők Kölpénybe érkezéséről nincsenek pontos adatok, először 1758-ban tesznek róluk a dokumentumok említést.

•◊•Dvorac porodice Stratimirović(A Stratimirović-család kastélya)21472 Kulpin, Trg oslobođenja 7Telefon: +381 21/786-266E-mail: poljoprivvredni.muzej@gmail.com www.muzejvojvodine.org.rs

A kölpényi kastélyt két épület alkotja. A parkban álló mindkét kastélyépület a Stratimirović nemesi család számára épült. A Stratimirović-család azon ritka szerb csa-ládok közé tartozik, amely az Osztrák Csá-szárságban katonai érdemeiért 1745-ben az elsők között szerzett nemesi rangot.

37. bač (bács)

Bács egyes források szerint avar erődít-mény volt (873). István magyar király Bácson vármegyét alapított, és a második évezred fordulóján Bács már kiépített és megerősített város volt, a Mosztongával és a Dunával teremtett kapcsolattal. Az Árpád-korban Bács nem csak az érsekség egyházi székhelye, hanem királyi város is, amelybe nemesek és uralkodók érkeznek tárgyalá-sokra és nagygyűlésekre. A XII. században Bács jelentős felemelkedést jegyez. Ebből az időből származó írásos dokumentumok említik a hatalmas várat, mely megért né-hány rombolást és felújítást is. Romjai a mai napig kihívást jelentenek a tudósok és turis-ták számára egyaránt.

•◊•"Tvrđava u Baču" (Turistička organizacija opštine Bač) – A bácsi vár 21420 Bač, Trg dr. Zorana Đinđića 2Telefon: +381 21/770-075 Fax: +381 21/770-350E-mail: info@bac.rs; www.bac.rs

A középkori bácsi vár korának egyik leg-nagyobb pannon erődítményeként ismert. Az azonos nevű település nyugati oldala mentén, a Mosztonga folyóban keletkezett kisebb szigeten épült. Ma Vajdaság legré-gibb középkori vára.

38. sombor (zombor)25000 Sombor, Trg Cara Uroša 1GPS: 19.12000, 45.78000Telefon: +381 25/468-111Fax: +381 25/468-116E-mail: info@visitsombor.org www.visitsombor.org

Zombor Bácska északnyugati részén terül el, 99 km-re Újvidéktől (Novi Sad). A vá-rost 1360-ban Chobor Szent Mihály alak-ban említik, a Czobor-család egykori birto-ka. 1478-ban a Czoborok a török veszély közeledtére erődítményt építettek birto-kukra. 1541-ben a török elfoglalta Zombort, a lakosság egy része elmenekült, vagy fogságba esett. A török időkben a katonai kerület központja lett. Zombor 1687. szep-tember 12-én szabadult fel, és még abban az évben 5000 bunyevác betelepülő ér-kezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a vá-ros jelentős fejlődésnek indult. Járási köz-pont, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. Ortodox iskoláját 1717-ben, katolikus iskoláját 1722-ben alapították.

29

1749-ben hosszas küzdelem és 150 000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi városi rangra emelte. A II. világháború alatt a város zsidó származá-sú lakosságát deportálták. Auschwitzban 964 zombori zsidó veszett oda. A zombori temetőben helyezték végső nyugalomra a bóri munkatábor zsidó áldozatainak egy részét is. A 700 sír fölé a Jugoszláv Zsidó Hitközségek Szövetsége 1964-ben monu-mentális emlékművet állított.Ez a kisváros barokk építészetéről ismert, ugyanis a központi téren levő számos épü-let, pl. a Városháza (1842), Vármegyehá-za (XIX. század), Plébánia (XVIII. század), Szent György-templom és más lenyűgöző épületek is mutatnak barokk stíluseleme-ket. Zombor környékén található a 16 ta-nyából álló egyedi tanyavilág, amely őrzi a környék vidéki hagyományát. Zombort szinte el sem lehet képzelni tamburások és fiáker nélkül, ezért ajánlatos a fiákeres városnézés.

39. KisKőrös

A Bács-Kiskun megye közepén fekvő Kis-kőrösi kistérség legmeghatározóbb tele-pülése Kiskőrös, az egykori járási székhely. A várost a XX. századra gazdasága, kul-turális intézményei, valamint a társadalmi életet koordináló egyesületei a környező települések központjává emelték. A Pető-fi-kultusz a város életében, fejlődésében és turizmusában is meghatározó szerepet játszik. Petőfi Sándor költő, az 1848-49-es szabadságharc emblematikus alakja 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, emlékét a szülőházában berendezett emlékmú-zeum őrzi. A város nevezetességei közül érdemes meglátogatni a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum mellett az evangélikus templomot, a szlovák tájházat és a közúti múzeumot is. A virágos, tágas városköz-pont, a rendezett terek és zöldövezeti par-kok, a Tomori és a Kossuth utca felújított polgári házai sétára hívogatnak. Különle-ges élményt nyújt az 1893-ban elkészült Városháza, a Majoros-ház (a Pátria épüle-te), a Szarvas Fogadó és a Staud-féle ház (ma szakorvosi rendelő) látványa.

•◊•Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum6200 Kiskőrös, Petőfi tér 5.GPS: N 46°37'8.021'' E 19°17'8.817''Telefon, fax: +36 78/312-566E-mail: petofimuzeum@koroskabel.huwww.petofimuzeum.hu

Petőfi Sándor szülőháza eredeti állapo-tában megőrizve és autentikusan beren-dezve várja látogatóit. A szülőház a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem pedig a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A szülőház udvarán ma is lát-ható a jégverem, itt áll a világ első köztéri Petőfi-szobra is. A szülőházat az új irodalmi múzeummal egy Európában egyedülálló műfordítói szoborpark köti össze, ahol an-nak a 14 külföldi költőnek a szobra kapott helyet, akik Petőfi verseit fordították le más nyelvekre. Az új irodalmi múzeumban a várostörténettel és Petőfi életművével ismerkedhet meg a látogató. A múzeum-együttes része még a Szlovák Tájház is, mely a XVIII. század elején Kis-kőrösre telepített szlovákság életmódját, öltözködési és kulturális hagyományait mutatja be. A város központjában áll Pe-tőfi Sándornak, valamint feleségének, Szendrey Júliának egész alakos szobra.A szülőház és emlékmúzeum nyitva tartá-sa: kedd-vasárnap 9.00-17.00Szlovák Tájház: kedd-vasárnap 9.00-12.00, 13.00-16.00Igény szerint tárlatvezetést biztosítanak.

40. KisKunmajsa

A város az alföldi homokhátságon, Szeged-től és Kecskeméttől 50 kilométerre helyez-

kedik el. Kiskunmajsa a kistérség települé-sei közül a legnagyobb múlttal rendelkező, jellegzetes dél-alföldi település. Az élénkü-lő urbanizálódás és turizmus ellenére lakói zömmel ma is állattartásból és földműve-lésből élnek. Kiskunmajsa nevezetességei közül az 1984-ben talált és feltárt termál-kincsre épülő Jonathermál-Kiskunmajsai Gyógy- és Élményfürdő emelkedik ki. Emellett megtekintésre érdemes a Táj-ház, a Római katolikus templom (1744), a Konecsni György Helytörténeti Múzeum. A Bodoglári ősgalagonyás 260 ha területű természetvédelmi területére ellátogatók pedig izgalmas kirándulásra számíthatnak.

•◊•’56-os Múzeum és Kápolna6120 Kiskunmajsa, Maris-puszta 244. GPS: N 46°27'15.379'' E 19°47'17.303''Telefon, fax: +36 77/481-765E-mail: otvenhatos.kiskunmajsa@museum.hu, pgergely@hotmail.comwww.56-osmuzeum.hu

Az ország egyetlen ’56-os múzeumát 1999-ben adták át. Alapítója a Corvin-köz legen-dás főparancsnoka, Pongrátz Gergely, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A múzeum egy régi népiskola épületben működik. A múzeumban relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások tekinthetők meg. A Hadtörténeti Múzeum révén a korabeli fegyverarzenál is megtekinthető a Molotov-koktéltól a T-55-ös harckocsiig. Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak tiszteletére 2002-ben szentelték fel a Pongrátz Ger-gely által építtetett kápolnát a múzeummal szemközti területen. A múzeum a várostól 5 km-re, a Szegedre vezető főút mellett található.Nyitva tartás: hétfő-szombat 9.00-17.00, vasárnap 13.00-17.00. Mindenkinek ingye-nes a belépés. Mozgássérülteknek is bizto-sított a látogatás.

41. KisKunfélegyHáza

Kiskunfélegyháza történelme több száz éves múltra tekint vissza. Igazi alföldi vá-

30

ros, melynek lakói híresek a vendégszere-tetükről. Autópályán és vasúton egyaránt kiválóan megközelíthető. A Duna-Tisza közi homokhátság középső részén helyezkedik el, a környék páratlan természeti adott-ságokkal és kiemelkedően jó minőségű gyógyvízzel rendelkezik.Egész évben gazdag programkínálattal, művészeti és hagyományőrző rendezvé-nyekkel, helyben készült biotermékek szé-les választékával találkozhat az idelátogató. A település számos történelmi és kulturális öröksége közül kiemelendő a szecessziós stílusban épült Városháza: külső falain ma-gyaros, tulipán motívumos majolikadíszítés-sel és 45 méter magas tornyával. A barokk stílusú Ótemplom a XVIII. században épült. A piactéren sétálva a klasszicista stílusú Hattyúház tekinthető meg.

•◊•Móra Ferenc Emlékháza6100 Kiskunfélegyháza, Móra Ferenc u. 19.GPS: N 46°42'35.182'' E 19°51'27.770''Tel.: +36 76/461-468; Fax: +36 76/462-542E-mail: mora.kiskunfelegyhaza@museum.huwww.museum.hu/kiskunfelegyhaza/mora

A múzeumnak az 1879-ben született író, muzeológus Móra Ferenc kiskunfélegyházi szülőháza ad helyet. A Daru utcai szülőház a XIX. század közepén épült nádtetős épü-let, melyet 1971-ben újítottak fel és alakí- tottak át az író munkásságát bemutató em- lékhellyé. A nagyobbik szobában irodalom-történeti kiállítás mutatja be az író életútját. A pitvar az író édesanyjának szabadkémé-nyes konyháját idézi. A harmadik helyiség- ben a Móra Márton-relikviák az író apjának és a szűcsmesterségnek állít emléket.A múzeum másik épületében Petőfi Sándor Emlékház került kialakításra. Petrovics Ist-ván, a költő édesapja 1824-30 között az itt

álló vályogfalú, nádtetős házat bérelte. Nyitva tartás: március 5.-október.31., szerda-péntek 9.00-12.00Mozgássérülteknek is biztosított a látoga-tás.

•◊•Kiskun Múzeum6100 Kiskunfélegyháza, Dr. Holló Lajos u. 9.GPS: N 46°42'49.445'' E 19°50'58.512''Telefon: +36 76/461-468Fax: +36 76/462-542E-mail: kiskun.kiskunfelegyhaza@museum.hu; www.kiskunmuzeum.hu

A múzeumot a város alapította 1902-ben. A hatalmas barokk épületegyüttes méltó őrzője és bemutatóhelye a város és a Kis-kunság múltjának. A főépület és a tömlöc, amely egykor helyet adott a Kiskunság köz-igazgatási ügyintézésének és ahol a kerület rabjait tartották fogva, 1794-ben nyerte el mai formáját. A főépületben Holló László, Szántó Piroska és Morell Mihály képzőmű-vészek tárlatai láthatók. Az emeleti kiállító-tér mutatja be Kiskunfélegyháza régészeti, történeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.A Kiskun Kapitányság hajdani egyemeletes tömlöce ma börtönmúzeum. Az egykori börtönudvaron áll a műemlék szélmalom, valamint egy Árpád-kori veremház re-konstrukció. Nyitva tartás: március 7.-október 31., kedd-szombat 9.00-17.00

42. tiszaalpár

Tiszaalpár nagyközség ősi településnek nevezhető, hiszen már 1075-ből fennma-radt írásos emlékek is említést tesznek róla Olper néven. A település napjainkig meg tudta őrizni háborítatlanul azokat a természeti értékeket, amelyeket a Tisza

közelsége alakított évezredeken keresztül. A csendet és nyugalmat kedvelő termé-szetjárók számára nevezetességként min-denképp megtekintésre ajánlott a Skanzen és az Árpád-kori falu rekonstrukciója, a templom-domb, valamint a vár-domb és az alpári rét is.

•◊•Árpád fejedelem szobor és Árpád-kori falurekonstrukció6060 Tiszaalpár, Szent István utca 1.GPS: N 46°49'32.678'' E 19°59'20.612''Telefon: +36 76/424-133Fax: +36 76/424-012E-mail: pmhivatal@tiszaalpar.huwww.knp.hu

Árpád fejedelem a magyar honfoglalás vezéralakja a IX. század második felében, aki az Etelközből a Kárpát-medencébe ve-zette a magyarokat. Szobrát 1996-ban a millecentenárium évfordulójára emeltet-ték. A Millennium alkalmából épült fel az eredetileg nagyjából 5 hektáron elterülő Árpád-kori falu rekonstrukciója, mely a környéken folyó ásatások alapján kirajzolt faluszerkezetet jeleníti meg. A falurészlet a mindennapi élet, valamint az állattartás építményeit mutatja be. Az Árpád-kori népi építészet leggyakoribb típusa, a félig földbe mélyített nád vagy földfedésű ve-remház még a XX. században is megtalál-ható volt a falvakban. A berendezések az akkori egyszerűséget tükrözik a kemen-cével és ülőgödörrel, valamint a házon kí-vül épített külső kemencével. A kör vagy négyszögletes vesszőfonatos karámok a korabeli állattartást elevenítik meg. A skanzenben egy fonott vesszőbéléses kút is megtekinthető.Az Árpád-kori falurekonstrukció nyitva tartása: május 1.-október 31., kedd-vasár-nap 10.00-17.00

31www.borderless.dkmt.eu

32

A „Határtalan élmények, utak a DKMT Eurorégióban” című projekt a Ma-

gyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007—2013

keretében valósult meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásá-

val, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Ro-

mánia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a

határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szerep-

lőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése

érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve.

Két ország, egy cél, közös siker!

www.huro-cbc.eu, www.hungary-romania-cbc.euJelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Magyarország-RomániaHatáron Átnyúló EgyüttműködésiProgram 2007-2013