Különbözőség? Sokféleség!(avagy esélyegyenlőség és inklúzió a

közigazgatásban)

dr. Kaszás KlaudiaKözigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

„Az egyenlöség az igazságossággal

kezdödik.”/Victor Hugo/

Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! I.

A két kifejezést gyakran szinonimakénthasználják, pedig nem azok!

►Egyenlő bánásmód: az ember azon joga, hogy úgy bánjanak vele, ugyanazon szabályok szerint, mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő emberrel. Eszközök: kötelezés, tiltás, ellenőrzés.

►Alapja: nemzetközi jog, EU joga, magyar Alkotmány és alacsonyabb rendű jogszabályok.

►Megszegése: diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) és egyéb, ehhez kapcsolódó magatartásformák (ld. Ebktv.)

Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! II.

► Probléma: az egyenlő bánásmód csak formaiegyenlőséget teremt, valójában az egyenlőtlenségekfelszámolásához nem elegendő.► Esélyegyenlőség: Ténylegesen azonos esély a jogokgyakorlására, a lehetőségekhez való hozzáférésre. Azonjogi és nem jogi eszközök összessége, amelyek célja, hogymindenki azonos eséllyel érvényesülhessen az életkülönféle területein, csökkentik, illetve megszüntetik ahátrányokat. Konkrét kötelezések és tiltások előírvanincsenek, csupán lehetőségek. ► Az esélyegyenlőség elérésének eszközei általában:pozitív intézkedések → megerősítő intézkedések, ésszerűalkalmazkodás

Egyenlő bánásmód? Esélyegyenlőség? – Nem mindegy! III.

► Egyenlő bánásmód: azonos elbánás

► Esélyegyenlőség: eltérő elbánás, a hátrányok, esélyegyenlőtlenségek leküzdése érdekében

Az egyenlő bánásmód valójában az esélyegyenlőség

elérésének egy jogilag garantált eszköze. Az

esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat.

A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi

tervek I.►Jogszabályi alapok: Munka Törvénykönyve,

Ebktv.►Egyeseknek kötelezettség, másoknak lehetőség►Tartalma: helyzetelemzés, célok, eszközök►Foglalkoztatási helyzet elemei elsősorban: bér,

munkakörülmények, szakmai előmenetel, képzés, gyermekneveléssel, szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények

►Fő célcsoportok: nők, 40 évnél idősebbek, romák, fogyatékkal élők, két vagy több, 10 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, 10 éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók

A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi

tervek II.

►Kötelező tartalmi elemei:• intézkedések az akadálymentes munkahelyi

környezet megteremtése érdekében• eljárási rend hátrányos megkülönböztetés esetére►Elkészítésének elmulasztása: alapot ad az Egyenlő

Bánásmód Hatóság előtti eljárásra, szankcionálásra►Probléma: minőségét, tartalmát illetően semmilyen

vizsgálat nincs jogszabályban előírva, így gyakoriak az érdemi eredmény elérésére alkalmatlan, alacsony szakmai-tartalmi színvonalú esélyegyenlőségi tervek

A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi

referensek

► Az állam- és közigazgatási szerveknél tipikus (jó) gyakorlat esélyegyenlőségi referens kinevezése.

► Feladatai különösen:• az esélyegyenlőségi terv teljesülésének vizsgálata,

beszámoló készítése • az esélyegyenlőségi terv elkészítése a következő időszakra,

egyeztetése a munkáltatóval és a munkavállalói érdekképviseletekkel; az egyeztetett tervezet benyújtása

• az éves esélyegyenlőségi ütemterv kidolgozása• felmérés készítése a munkakörülményekről és a

munkafeltételekről, javaslat készítése azok javítására, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre

• a vezetőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása az emberi méltóság tiszteletben tartása tekintetében

A közigazgatás jelenlegi eszközei az esélyegyenlőség elérésére – Esélyegyenlőségi

programok

► Elkészítésének kötelezettségét az Ebktv. írja elő a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások számára – támogatások igénybevételének feltétele

► Időtartama: 5 év (megvalósulás áttekintése 2 évente → szükség esetén átdolgozás)

► Tartalmi elemei: helyzetelemzés, program/intézkedési terv

► Esélyegyenlőségi szakértő: részt vesz a program elkészítésében, áttekintésében, felülvizsgálatában, véleményt ad hozzá (tevékenységét nyilvántartásba vételhez és engedélyhez kötötten végzi)

Esélyegyenlőtlenség a közszférában - Nők

► Az esélyegyenlőtlenség főként a foglalkoztatotti oldalon jelenik meg.

► Nők aránya a közszférában: 65%► Átlagos bruttó jövedelem: 189.719 Ft, ez a férfiak jövedelmének

(217.794 Ft) 95%-a► Költségvetési intézmények vezetői közt a nők aránya 70%,

kereseti hátrányuk 23% a férfiakhoz képest → oka: a vezetett szervezet mérete, jellege, feladatköre

► Minisztériumi vezetők (helyettes államtitkárok, főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek) körében a nők aránya átlagosan kb. 37% → tendencia: minél magasabb a vezetői szint, annál alacsonyabb a női reprezentáció

► Horizontális szegregáció: még mindig tipikus a nők hagyományosan „nőies” területen (egészségügy, kultúra, oktatás) történő elhelyezkedése, vezetővé válási esélyeik is itt a legnagyobbak

► „Üvegplafon”, „ragadós padló” – a női foglalkoztatási esélyegyenlőtlenség tipikus jelenségei

Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Fogyatékkal élők I.

► Hátrányos megkülönböztetésük megjelenik mind a foglalkoztatotti, mind az ügyféli oldalon

► Érzékszervi, mozgásszervi, vagy értelmi képességeikben, kommunikációjukban korlátozottak, vagy ezek hiánya áll fenn

► A közigazgatási szervek csaknem felében foglalkoztatnak fogyatékossággal élő személyt → telefonközpontban, telefonos ügyfélszolgálaton, esetenként ügyintézőként

► Akadálymentesítéssel kapcsolatos problémák mind foglalkoztatotti, mind ügyféli oldalon → a közhasználatú építmények hozzáférhetősége nem megfelelő szintű

► Mind foglalkoztatotti, mind ügyféli oldalon figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők speciális jogaira

► Közigazgatási munkavállalók vélekedései a fogyatékossággal kapcsolatban:

• A fogyatékkal élők főként szociális ügyben keresik fel a közigazgatási szerveket (28%).

Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Fogyatékkal élők II.

• Ritkán intéztetik mással a hivatali ügyeiket, többnyire maguk járnak el.

• Akadálymentesítés alatt legtöbben (69%) fizikai akadálymentesítést értenek, teljes hozzáférhetőséget csak kevesen.

• A teljes körű hozzáférhetőséget tartják legtöbben (46%) kívánatosnak, valamint a kizárólag közintézményeken végrehajtott akadálymentesítést (42%).

► A személyes segítségnyújtás a tipikus (30%).

► A közigazgatási szervek 78%-a egyáltalán nem készítette fel dolgozóit a fogyatékkal élők ügyfélkezelésére.

Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák I.

► A negatív előítéletekkel leginkább sújtott kisebbségi csoport.

► Kb. 600.000 fő él Magyarországon, legszélesebb csoportjukat a romungrók adják (87%).

Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák II.

► A szegénység sokszorosa az átlagosnak körükben: a háztartások kb. 60%-a a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik.

► Legfőbb problémáik: munkaerő-piaci hátrányok, területi hátrányok, alacsony iskolai végzettség, társadalmi kirekesztettség.

►A velük szemben megnyilvánuló leggyakoribb esélyegyenlőségi gyökerű problémák a közigazgatásban:

• „maladministration”• jogérvényesítési anomáliák – az írástudatlanság

szerepe

Esélyegyenlőtlenség a közszférában – Romák III.

• a segélyezési rendszer „nevelő-büntető” eszközzé alakítása

• indokolatlan gyermekvédelmi intézkedések• visszaélések a közmunkaszervezésnél

► Jellemzően a lakhatás, oktatás, szociális igazgatás területén találkoznak a közigazgatás diszkriminatív mechanizmusaival, az esélyegyenlőség hiányával.

Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség I.

► A diverzitás-szemlélet túlmutat a jogszabályi előírások teljesítésén - tudatos elv, program

► Lényege az emberek (dolgozók, ügyfelek) közötti különbségek felismerése, megbecsülése és figyelembe vétele

Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség II.

► Az emberi erőforrás-menedzsment eszköze: a lakosság minden szegmenséből össze kell gyűjteni a legmegfelelőbb embereket → az eltérő sajátosságok eltérő erősségeket hordoznak

► Tiszteleten alapuló elbánás az ügyfelekkel

► Új szervezeti-működési kultúra kialakítása

► Diversity pályázati felhívás az ILO keretében (2007) → 32 pályázat érkezett (pl. Shell Hungary Zrt., Magyar Posta Zrt., Electrolux Lehel Zrt.)

► Az EFQM (European Foundation for Quality Management) kiválóság-modelljét felhasználó Diversity Driver → angol szervezetfejlesztési eszköz, melyet már több európai országban is sikerrel használnak (Mo.-on pilot-jelleggel, pl. Erzsébetvárosi Önkormányzat)

Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség III.

► A Diversity Driver-folyamat elemei:1. Helyzetmeghatározás2. Állapotfelmérés3. Prioritások kijelölése4. Végrehajtás► Közigazgatási Minőségügyi Program (pénzügyi

forrás: ÁROP) → minőségi működés melletti elkötelezettség, ügyfelek, állampolgárok elégedettsége, szervezeti folyamatok fejlesztése, információáramlás és tudásmegosztás, fenntarthatóság (képzések, workshopok) → Közigazgatási Minőségi Díj, belső szervezeti elismerési rendszerek

Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Sokféleség IV.

Az esélyegyenlőtlenség felszámolása felé – Inklúzió-szemlélet

► Miben más az inklúzió és az integráció? – Az inklúzió a befogadó közegre koncentrál, nem a „beillesztendőkre”

► Az inklúzió főbb alapelvei: • Mindenkit el kell ismerni, sajátosságaival együtt• Szemléletváltás a befogadó közegben• A különbség nem probléma, hanem segítő,

kapacitásnövelő tényező• Interakció, kooperáció, kommunikáció• Speciális sajátosságok figyelembe vétele►Minőségfejlesztési program (inklúziós index) –

hozzákapcsolható más minőségfejlesztési programokhoz is

► Az integráció-szemlélet egybecseng a diverzitás-szemlélettel

Köszönöm a figyelmet!

klaudia.kaszas@kim.gov.hu

1/795-6190