KUK - II-1-20-hatodikresz

8/8/2019 KUK - II-1-20-hatodikresz

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-ii-1-20-hatodikresz 1/18

VI. RÉSZ.

A ko l l é gbnh s z e r v e z e t eoktatás , . önképz é s , . l e l s zeré l éS .

1. fejezet.

Elemi iskola.

A kollégium tanulmányi rendje magában foglalta mindazon ismereteket, melyek az iskolába l é p é s t ő l , az olvasás-írástólkezdve a papi és mesteri állásra való e l ő k é s z ü l e t r e szükségesekvoltak. Ez a rendszer három részre tagolódik. Az alsó a tri-

oiális, a k ö z é p s ő a klasszika i, a f e l s ő a publikus, vagy akadémiai fokozat. Mai szavakkal : az elemi, közép- és f ő i s k o l a i tagozat. Ennek az egységes f e l é p í t é s ű szervezetnek, mely megegyezett az ország többi protestáns intézeteivel. csak a közepe

van szervesen kiépítve. Az alapja többféle célt kíván szolgálnis azért szükségképen mindeniknek kárára és hátrányára cselekszik. Az egyházi F ő t a n á c s a' falusi iskolákat a gimnáziumotm e g e l ő z ő elemi tanfolyamokkal egytermészetünek tekintvén,egy szervezetet adott nekik: egy tantervet, up;anazon tárgyakat,ugyanazon mértékben szabta ki mindenikre. Holott ez intézetekhivatásukat s a k ö r n y e z ő viszonyok különbségét tekintve me-r ő b e n k ü l ö n b ö z ő k . Falusi iskolából is jött ugyan gyennek a

kollégiumba, de aránylag csekély számban . amiért helytelendolog volt az összes falusi iskolák érdekéveJ e l l e n k e z ő intézkedést tenni. Mert a falusi iskola csak hiányosan, vagy sehogysem tudja elvégezni a 4 éves e l ő k é s z í t ő iskola részére e l ő í r t t e e n d ő k e t . A kollégiumi elemi iskolai tanulónak mindeniknekvolt magántanítója, aki naponként rendszeresen foglalkozottvele. A falusi gyermeknek nem volt s a tanítónak 60, BO, vagymég több tanulóval kellett foglalkoznia. A falusi gyermek éven

ként5-6

hónapig járt iskolába, a kollégiumi10

hónapig. A1 Kovácsi A.: Népiskolánkról. Ker. M a g v e t ő . 1868. 211.



4

kollégiumi tantery ? f . lusi i s k o l . á ~ a k igen sok s leljesilhetetlent e e n d ő t rak a vallara. A falusI Iskola helyes terve meg nemád elégséges foglalkozásI. A ll. Ratio a gimnáziumot úgy fejlesztette hatosztályúvá. hogy a falusi iskolák negyedik osztályát

csatolta hozzá. A népiskola. mint a gimnáziumtól függ :t1en.sajátcélú intézet. egy k é s ő b b i korn , k a szülötte s csak a kiegyezés utáni alkotmányos élet iktathalta törvénykönyvbe.Régen sok tekintetben csak e l ő k é s z í t ő n e k tekintették - nemcsak nálunk - a lalin iskolára s azért tantervében szerepelta latin. II. József idejében a német. a németesítés l e t ű n t e utánmegint a lalin. majd , az abszolutizmus megint e r ő l t e t t e anémete\.

Ahol tehát a k ö v e t k e z ő k b e n falusi iskolákról lesz szó.011 é r t e n d ő a gimnázium ra e l ő k é s z í t ő elemi iskola is.

A falusi iskolákra nézve az e l s ő rendszeres tanlervet1817-ben találom (I. az Oskolamester c. fej .-ben) a mesteriulasításban. Túlteng benne alaIin . s ő l e l ő f o r d ú l a német is;aztán kis- és nagy káté. szent história. éneklés. számolásból anégy alapmivelet. Erdély földrajza. a t ö r t é n e l e m b ő l is valamiés . ha a gazdaságról is tanulhatnának valamit". 1830-ban af ő k o r m á n y s z é k jelentést kér iskoláinkr61. Erre a felhívásra a

konziszlóriumválaszában

eztolvassuk: .minden

eklézsiánkbanaz oskolamester köteles a mindkét n e m b ő l növendékeketaz úri imádságra. apostoli hit formájára. lízparancsolatokra.írásra. olvasásra s kevés számvetésre. a férlinemból l e v ő k e t külön a deák nyelv elemenlumaira is megtanitani". E hivatalosjelentés adatai teljesen egyeznek a Kovács István és JakabElek rajzolta iskolai kép adataival. Az 1833 . évi ürmösi zsinategy névtelenül beadolI s több tárgyat magába foglaló javaslatot tárgyal. melynek kérdésünkre tartozó része az. hogy

minden körben állíttassék fel egy olyan iskola. mint a torockói .ahol a syntaxisig bezárólag tanulnának és az apr6bb falusi iskolákban ne taníltassék a deáknyelv, hanem akik azt tanulniakarják. küldessenek a kör iskolájába. A javaslatot a zsinatelfogadta. de l ő r e nem valósúJt meg. A javaslat annak a képte len gondolatnak a felismerésén alapszik. hogy falusi földmíves gyermekeknek lalint kell tanítani és tanulni. De alaIinmegrögzött s z e r e t e t az ismeretlen s z e r z ő maga sem tud

te ljesen szabadulni...

Az 1837-ben kiküldött tanulmányi bizottság az ~ V I nyári a n á c s r a beadja javaslatát. melyben az elemllskolaranézve ezeket olvassuk :Az elemi iskolai szakasz három évi folyam s olyfoglal magában. . melyek a gyermekek elméjét kifej tsék ' . Aze l s ő évi fo lyam tartama fa lun Szent-Mihály naptól Szent-Gyorgy



5

napig. a gimnáziumokban és kollégiumokban . a szokolt tanulási i s k o k " . Tárgyai: Értelemgyakorlások. belüzés, olvasástanulás, irás homokban. fatáblán. vagy más olcsó módon.számvetés, vallás imádságokban. Miatyánk, Hiszekegyisten, tizparancsolat. s z ~ n t h i s t ó ~ i a ".'ás?dik évfolyam tárgyai: kisés nagy katechizmus kozh kllerJedesben dolgozandó katechizmus e l része, olvasásgyakorlás. számvetés második részeföldIeirás, hazai történetek rövid summlija, irásgyakorlás Har:madik évfolyam: a katechezis második, vagy erkölcsi része,számvetés harmadik folyama, természeti tudomány és gazdasági ismeretek, közéletben e l ő f o r d u l ó irományok készítése. kéziratok olvasása. Mind a három folyamban éneklés.

Kézikönyvek ügyében k ö v e t k e z k e t találja a bizottság

szükségeseknek : Abéce mesék és erkölcsi történetekkel egyben,katechezis, földIeirás és hazai történetek. természeti és gazdasági ismeretek vázlata. irományok mintája. s z á m v e l ő - k ö n y vFelkérésre könyvek irására vállalkoznak : Székely Sándor aföldIeírás és hazai lörténelem, Brassai az ábéce és számvelés,Sárosi Sámuel és Gyöngyösi Islván a kalechezis, Székely Mó--zes és Joó István "bizonyos tárgyak kidolgozására". A vállalkozástól azonban a könyvek megírásáig hosszu út vezet. A

falusi iskolákban még hosszu ideig híjjával voltak a szükségeskézikönyveknek. Ennek megvilágílására álljon itt egy j e l l e m z ő adat. erassai 1848 febr. 17-én a k é p v i s e l ő - t a n á c s b a n a Vasárnapi Ujság nehány példányát felajánlja a falusi iskolákban"olvasó könyvnek l e e n d ő használat végett".

Különben, ha a tervet összevetjük az Oskolamesteriinstrukcióval. e l s ő pillanatban feltünik a nagy eltérés a k e t t ő között. Mindenek e l ő t t a lalin most már véglegesen eltünt afalusi iskolákból. ahol különben is minden józan belátás ellenére foglalt helyeI. Ott a vallás-olvasás-íráson kívül jóformánsemmi egyéb nincs; itt földrajz, hazai történelem. természeti ésgazdasági ismeretek, a közönséges életben e l ő f o r d u l ó okiratok.

Az E. K. Tanács 1854 aug. 16-án az elemi iskolákranézve a helytartó,ágnak a falusi iskolázást is rendezni óhajtórendeleteire mintegy válaszul a 3 elemi oszlály tanítására 2lanítói állomási áIlíl fel, úgy, hogy ezek k i r e k e s z l ő l e g csak az

oszlályokkal legyenek elfoglalva. minihogy "a szaktanítás kicsi

gyermekeknél semmi e l ő n n y e l nem bir az oszlálylanítás felelt".Az orbis piclusl kihagyni rendelí a 3 osztály tantárgyai közül.S a tordai és keresztúri iskolákban is ez a tanterv állitandóbe úgy. hogy a 3 elemi osztály után a tanterv 1- IV. gimn.osztályai következzenek ugyanazon tantárgyakkal. Ez elvekszerint elkészített tanterv ez:



6

I. o. J. A vallé. elemei:. M i 8 t y ~ n k . H I 8 z e k ~ g y . Ttzparancaolet.2. Anyanyelv elemel: Beluzés KováCSI ABC könyVe szerint3. A számlálás elemei: Kisdedek számvelése. .4. Az irás elemei.

ll. o. 1. Vallás: A kereozlény valláo elemei.

2. Anyanyelv: Olvasás, mondatok elemzése, helyesírás, szó· ésirás beli mondalok készítése.

3. Számlan : Számiló Sokrales szerinI.4. Irás.

111 . o. I. Valláo: Nagy kalechezio és Szenl hislória.2. Anyanyelv: Olvasás, mondatok ismerletése. helyesírás.3. Számlan : Számiló Sokra les szerint.4 Irá •.5 Eu . növények. állalok és ásványok ismerlelése.

IV. o. 1. Vallés. mini lennebb.2. Anyanyelv : Olvasá •• mondalok iomerlelése. helyesirás. érlelem-

gyakorlat.3. Szám lan. mini lennebb.4. Irás.5. Természettan éo 8 mérges növények.

Itt az elemi iskola 4 éves ugyan a falvakban, de a 3. osztály végzése után a tanuló felvétetik a gimn. I. osztályába. Az

új tanterv készítésének oka az, hogy a falusi iskolákban minélelóbb egyformaság létesíllesék a tantárgyakra nézve.

Az abszolutizmus 1856 május 20-án 4790/53,. sz. a. megkereste az E. K. Tanácsot a német nyelvnek az elemi iskolákban való beillesztése és tanítása tárgyában. A tanács azigazgatóség véleményét kéri. Az igazgatóság azt terjeszti fel .hogy c é l s z e r ű n e k látná. hogy az ifjúság még az elemi iskolában kezdje meg a német nyelv tanulását a magyarral kap-

csolatban a tudós iskola elemi osztályaiban heti 4 6rában. Anémet nyelv tanítását bevezették a kollégium elemi iskolájábas tanítolták egészen 1883-ig. mikor a középiskolai törvény hatása alalt kimaradt a t a n t e r v b ő l . Az a rendszer. melyet a négyéves elemi iskola szervezésekor 1854-ben léptetlek életbe. hogya harmadik osztály végzése után felvetlék a tanulót a gimnáziumba, 1867-ig tartolt. Ekkor a F ő t a n á c s o n indítványoztákKolozsvárt és KeresztúrI a 4. elemi osztály felállítását azonokból, mert Tordán már meg van s a tanulók igen korán ke

vés fe jlet1ségge l lépnek gimnáziumba. A F ő t a n á az E. K.Tanácsot megbizza a szükséges inlézkedések meglételével sm i d ő n ez a e t k e z ő évben jelentette. hogy a negyedik osztályt az 1868/69. évvel felállítotla, a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette.

1864 aug. 14. a nev. biz. a falusi isk. tantervét így állapította meg:



7

I. o. J. Vallás elemei: Miatyánk. Hi.zekegy. Tízparancsolal é. alkal iImádságok. m

2. Az. anyanyelv elt mei : Belüzéa, olvasás K ~ z i k ö n y v KovácsiABC és Indali lali olvasó·táblái.

3. Számlan elemei: K. k. Kisdedek számvetéae.4. Szavalás: Erkölcsi mondatok. szabályok. verse 'etek

5. Az irá. elemei példányok után. • .II. o. J. Vallás: K. k. Kriza: Ker. vallá. elemei.2. Anyanyelv: a) olvasá•• b) mondatok elemzé.. c) szó é . II

beli mondatok ké.zítése· K. k. Gáspár-Ková';'i o l v ~ 6k '" s·3. Számtan: K. k. Kisdedek Bzámadál8. Táblán a 4

s o n ~ . közül 8. 2 elsó. speCiel

4. Szavalós Gáspár Kovácsi olv. k ö n y v é b ő l5. 'rás minták után.

lll. o. J. Vallás: Simén: Nagy kalechezis és a szent hi,lória2. :<\nyanyelv : a) olva'!'Ís nyomlatás· és kézirásból. b) 'mondatok

18mertelése. helyesiras. K. k. Gáspár-Kovácoi olvasókönyve3. Számtan : K. k. Elemi ·számlan. I. r. Budán. 1855 .4· Erdély és Ma8yarorszóg földiral8. K. k. Szabó Sámuel és Györke

históriája Erdélyról.5. Irás minlák után.

IV. o I. Vallás. minI fennebb.2. Anyanyelv: a) olvasás. b) mondalok ismertelése. ej értelem·

8Yakorlás. Amil olvas a lanuló. mondia el a maga lelfogásaszerinI. Mesék. erkölcsi mondalok bel8nulál8. dl helyesírá•.

3. Számlan. minI fennebb.

4. Erdély és Magyarország történelme. K. k. Szósz Károlylól.Pes1.1861.5. Irá. minlák ulán.

I!nek mindenik oszlályban f t lemplomi és haloIIi é n e k e s k ö n y v b ő l . A kollégiumi elemi osztályok részére az 1868/69. isk.

évre megállapilotI tanterv szerint van az l -2 . o.-ban 15-15ó • a 3.-ban 18. a 4.-ben 20. A tantárgyak között van a németa 4. o.-ban 2 órában. A magyar tananyagát így oszlja fel:

olvasás és vers az 1.. 2. o.-ban 4-4 órán. magyar nyelv a3 • 4. o.-ban 4-3 órán. Az 1873/74. iskolai évre új tanterv vana kollégiumi elemi iskolában félévenként. Ideírom. mert nem-csak a tantárgyakat, hanem némely lárgynál a lananyagol éstankönyveket is tartalmazza:

/. oszló/y.l . félév. Vallá. : úri imádság. Hiszekegy. Ker. vallás e l _ m é i b ő l (Kvár. 1856'

6 kérdés. I k' t tMagyar: Vers és olvasás. Gáspár-Kovácsi: Olva.ókönyv. . o e·Ásványtan (1): (Kéziral.) Egy nehány kérdés.Számtan: Kisdedek ozómvelése Bra.sollól.

2. lélév: Vallás: Tizparoncsolal. Ker. vallá. e l e m _ I b ő l a 10. kérdé.ig.Magyar. minI az l . félév.Növényl8n (1): (Kézira!.) Nehány kérdé.Szémtan: Bra.soi: Számlló Szakra.e . . I - I I . .okaoz.



8

ll. oezldltl.Vellás: Ker. vallás elemei a 16. kérdési. : 2. félévben végi • .Magyar: Ver •. olvBsás. Gáspár-Kovácsi: Olvasókönyv. 11. kötet .•

I. rolyam; 2. félévben ugyanez.A.ványlan: (Kézirat.) Egéozen; 2. lélévben : növénYlan (kézlr.!)

egészen.Számlan : Számfló Szokrale,z I- III. szaka,zig: 2. félévben : -

l/l. oszlá/II.I.lélév. Vallá,: Simén: Szen' ,ör'éne'ek. Ö'8zöve'ség.

Magyar: Elemi magyar nyelv'an. Kiad.a az Akadémi • . A be,ükröl.helyesiréaról, n é v r ő l . melléknévr61. azámnevekr61. névm r. sokr61 .Cáapér-Kovácal olv88ókönyve alepjén: olveMs, versek.

Szám'an: S-.ámiló Szokra'e,z lll-VI. 8zakaBzig.Földraiz: Herceg Sándor: Erdélyorozág földraiza. A löld elYeB népei.

nek és országainak ismertetése.Természetrajz: Jánosi Ferenc: Az állatok országa

2. lélév. ValláB: : Szenl .

Számlan :Földraiz:Természetrajz:

IV. oszlá/II.

kötó-sz6k, mona

I. kölet.

I. lélév. Vallás: Nagy Pé'er: Szen' 'örténe'ek az Ö'eB'amenlumi korból.

Magyar: Gergely Lajos: A magyar nyelvtan kézikönyve.Szám'an: Számlló Szokra'eBz IX-Xlii. BzakaBz.

Földrajz: Brassai földba.ának Magyarországra vonatkozó fele része.Természelr.jz: JánoBi k ö n y v é b ő l az e m l ő s ö k . Néme' nyelv'an : Okozerú Vezér. I. r. 40. §·ig.

2. lélév. ValláS. min' leUebb. Mózes lörfénefén kezdve.Magyar nyelvtan. minf lelj_bb. IV. szakasz Szóalkolás.Számlan : Moenik F e r e n c t ő l l. r. A négy miveie' Bzámokkal.Földrajz. min' leljebb. lolylalva.Természetrajz: Hullok. halak. bogarak.

Néme' nyelv'an. min' leljebb. a 49. §.Iól kezdve.E t a n t e r v b ő l hiányzik az írás. rajz. ének, ami a pontal

lanság rovására írható. meri minden bizonnyal lanílolták.Az 1868. évi népoktatásügyi törvény és az 1876. évi 24.

t. c. a népnevelési hatóságokról gyökeres változást hozolt népiskoláink tekintetében s némi hatást gyakorolt kollégiumi elemiiskoláinkra is. Egy ilyen hatást már fennebb említellem. Amásik az volt. hogy a p a p n ö v e n d é k e k b ő l és p a p j e l ö l t e k b ő l telttanítók helyét. kiket hosszú i d ő n át .köztanítók" néven neveznek. lassan és fokozalosan okleveles tanítók veszik ál. de méga század vége felé is vannak nem okleveles .köztanítók·. Akolozsvári kÖZigazgatási hatóság a népiskolai törvény végreh a j t á ~ ~ rendjén ismételten követelte. hogy a kollégium mellellielemI Iskola 6 oszlályúra fejleszlessék. Az egyházi f ő h a t ó s á gnak ismélellen fel kellell fejtenie. hogy az nem népiskola. hanem



9

glmnáziumra .. elökészí!ö·. mire aztán bántallanúl hagyták szervezetét Az 1880. évi F ötanács az elemi iskolákra nézve elfogadta az E. K Tanácsnak javaslatát. hogy ezutdn az 1872.é"i dllami tanter" szerint kell tanítani. Ezután a kollégiumi

elemi iskola is lassan közeledett az állami tantervhez,Az 1879/80. isk. évi tanterv minden osztályban heti 22órát ír elö. Feltúnó vonása az. hogy magyarból most már .01-vasás és beszéd·értelemgyakorlatok· szerepelnek s ezekböla 4 osztályban 6 -6 -3 -3 = heti 18 óra van. számlanbólnégyszer 4 = 16 óra. természetrajzból 4 - 4 - 3 - 2 = 13. Avallás óraszáma is nölt: 3 - 3 - 3 - 2 = II, éneké 2 -2 - 2 - 2 =

8. Az állami tanterv térfoglalását jelenti mindez s csupán abban

tér el attól, hogy a IV . o,-ban német van heti 2 órán,

A 90-es években a felekezeti föhatóság teendöje már csaka vallástanítás tantervének elkészítésére ~ z o r í t k o z o t t . Az E, K.Tanács az 1890, évi Fötanács 72. sz. utasítása értelmében elkészitette s az 1892. évi Föt. 66. sz, a. elfogadta. E tanterv:

l- ll . osztály. Erkölcsi tanítások fl szülök, testvérek é. rokonok viszo.nyáról. Ily tartalmú bibliai és más elbeszélések. Rövid imák. Úri ima. Erkötcsiszabálfok.

Ill. osztá/ll. Vallás-erkölcsi /anltások lsten és ember viszonyáról. Istentulajdonságairól és az emberéiról az ó-szövetségböl veU elbeszélésekben,

Ti.parancsolat és értelmezése. Imák, fohászok.IV. o.ztá/lI. Vollás·erkölcsi ionUások ugyonerról oz úl·szövetségb61 veUelbeszélésekben. Jézus két f ő p a r a n c s o l a t a 8 8Z úri ima értelmezése. Imák

b ő v í t v e . V. osztá/ll. HiUon és erkölcston o biblia egyes helyeinek olvasásával

és betanultalásával s rövid bibliaismertetéssel összekötve. Imák.

VI. osztá/ll. Egyhádörténelem /öbb vonásokban. különö. tekinteUel az

unitárius egyház töriénelmére, Imák.III-VI. o.ztály együUes templombajárá •.

Az isméllö iskolások számára:

I. osztály. A biblia ismertetése. egyes réS7einek olV88lafáséval.Il . osztály. Jézus élete. ft biblia egyes k6nyveinek. illetve az eVllOgé·

liumoknak olv88talé8ával.lll. osztá/ll. Unitérius hitt .n. konfirmációra e l ő k é s z i t é . . unitárius egy-

háztörténelem,I-III. osztály együtte. templombajárás.

Ének minden osztályban kövelkezó tanterv szerint:l - l l , osztá/ll. 5 ének (megnevezve). 6 hang körén beIOIi. k.1l1-1V. osztá/ll, 8 ének (megnevezve). 8 hang körén belGliek.V-VI. osztá/ll. J ének (,negnevezve) s azok dallaméra m e n ő k . melyek

8 hang körén túl terjednek.Az új lantervhez az E. K. Tanács megfeleló könyvekel

iratott s a vallástanitás a század végéig aszerint folyt.A kollegiumi elemi iskolának célja voll ezek szerini : eló

k b é s ~ i t ~ n i a tanulókal a másodjk Fokoza Ira, a gimnáziumba valóelepesre. A 19. század második Felében hivalalos neve is az



10

volt: e l ő k é s z í t ő osztály. Az írás és olvasás elsajátítása utánide lépett be a tanuló azzal a hittel és m e g g y Ő z 6 d é s s e l . hogyaki ezt végzi. jobban fogja bírni a gímnáziumol. Az olvasás

Irás elsajátítására <initiansok) két év volt szánva. Az ela6 évesek voltak az abecisták és szótagolók (syllabizl'ntes). a másodévesek az olvasók (legentes). Kézikönyv az Abécés könyv.latinul és magyaruloszloposan. A nagy és kis betúk. szótagok.szók tanítása .nehéz. hosszadalmas és célszerúllen módontörlénl.· K ő v á r y kedvesen beszéli el. hogy vétett Tordán az

iskolai törvény ellen. meri olvasni csak a második évben lettvolna szabad tudnia. de már az e l s ő évben tudotl. mikor atöbbiek még csak az ábéabnál tartotlak. Mai érlelem ben véve

osztályok nem voltak. Egyik tanulta a betúket, másik a sZó-tagolást. a harmadik olvasott nyomtatott k ö n y v b ő l , vagy kézírásból. mondta a Mialyánkot. vagy számolt 10-ig. A tanítórendre felkérdezte ő k e t . azután énekeltek. közösen imát mondtak. e l ő b b latinul, azután magyarul a Miatyánkol. Ez volt ad é l e l ő t t i munka. Délután is igy ment azzal a különbséggel.hogy akkor írtak is. Papírosa - legalább a falusi gyermekeknek - kevésnek volt. A papirost vackorfából faragotI, kicifrázott tábla pótolta. A tanító a leckét eléírta. a gyermekek aztánutána írták. Pala- vagy k ő t á b l a akkor. Jakab Elek alsó iskolaitanuló korában. a 19.-ik század 20-as éveinek végén. mégnem volt.A másodévesek folytallák az olvasás tanulását. az összeadást, kivonást l()().ig. Hiszekegy, Tízparancsolat. Kósa püspökkis kátéja.

Ezzel telt el a két év. Most következetl3 évi f e l s ő b b elemirendszeresebb tanítás. Itt a tanulók már osz/ályokba voltaksorozva:

I. osztály: DeclinaUo minorII. .. Declinatio majorlll.. ComparatioIV. • COnjugatio

1 év.I .1/ 2 "

Ils ..

Ez volt a 3 évi f e l s ő b b falusi iskolai tanítás. A gimnáziumban ezek voltak a minoris/ák. kis tanulók.

Thorwachter András' kolozsvárilelkész ismertetvén iskolánk

18. századvégi állapotátaz

iskolára és tanárokra vonatkozómeleg elismerés mellett nehány bíráló észrevételt is tesz. Ki-fogásolja. hogy a kis gyermekek igen be vannak fogva. aze l ő i r t i d ő e l ő l l nem szabad félbehagyniok a foglalkozásI. E r ő s

2 Kirchen_ und Schulelal der Unitarler in Siebenbürgen. SiebenbOr .

ailch. Quartatochritt. 5. 6vl. H.rmannsladl. 1795.



I I

fegye lmet tartanak. nem ismerik a játszva foglalkoztatást(Schnepfenthal). nem alkalmazzák Gutsmuth testgyakorlását.A szigoru fegyelmet az élénkebbek nehezen viselik. Sok gépiesség van a napirendjében. különösen az alsóbb osztályokban. 5- 6 éves g y e r ~ e k e k r e ~ g e l 6-I -ig. d. u. 1.,...8- ig kuk

solnak a tanulószobakban. Kozben le-lemennek az udvarra.de napi munkájokat nem szabad a kiszabott e l ő t t elvégezniök. Thorwiichter az akkori legmodernebb neveléstanielvek álláspontján áll, de a szigort mégsem itéli el. mert -amint mondja - a komoly módszer a tanilásban inkább képez használható embereket, mint a játszva tanitó. S iti hivatkozik Möserre és Gedikére. akik szerint a nevelés e l s ő lépésénél kényszerrel és paranccsal kell dolgozni.

2. fejezet.

Klasszikai tagozat (gimnázium).

Ez a tagozat öt. k é s ő b b hat osztályból állott : a négy alsóa grammatikai. a két f e l s ő a humanitas-osztály. E tagozat céljavolt: a latin nyelv megtanítása. A magyar közvélemény nemtartotta mivelt em bernek. aki nem tudott latinul beszélni. Eztermészetes is volt, mikor a magyar közélet, törvényhozás,igazságszolgáltatás és közigazgatás nyelve a latin volt. Alkotmányunk, a vármegyei rendszer hozta magával, hogy a közéletemberének bizonyos szónoki képességgel is kellett rendelkeznie,melynek nyilvánulási tere a vármegyei és az o r s z á g g y ű l é s e k . A gimnáziumnak tehát bizonyos retori. szónoki készséget kellett adnia. aminthogy a régi mali}'ar iskola tantervében ez ac é l k i t ű z é s állandóan hangsúlyozva is van. A Habsburgok be

olvasztási törekvéseivel szemben ki kellett f e j l ő d n i e a gravaminális politikának is, ami szintén megalapozta az iskola retorizmusál. A protestáns felekezeti iskoláknál ezekhez a szükségletekhez járult nem utolsó sorban még az, hogy a legtöbba papképzés célját is szolgálta s így még külön szónoklatigyakorlatokat iktatott tantervébe. A tanulmányi rendszer köz é p s ő tagja tehát jól szolgálta célját. megfelelt rendeltetésének.De reális ismeretet keveset közvetilett úgy. hogy tanulmányi

rendjével sok tekintetben elmaradt a korf e j l ő d ő

tudományátólés i s m e r e t e i t ő l . Tanulmányi rendje szerves volt. jól kiépilett.de egyhangú és s z ű k k ö r ű . Egyoldalu. mert mindíg csak amultba nézett. azt akarta mintául venni, utánozni s nem t ö r ő -d ~ t t a mai élet mindinkább f e j l ő d ő tudományával és ismerelel ,:,el. Olyan volt, mint neveltje. a 18. század végi, vagy 19.szazad eleji magyar úr: sorsával elégedett, s z ű k látókörü, kil



12

nem bánlanak a tudományok. ki nem látja a külföld fejlettebbéletét haladottabb tudományát: olyan magyar volt. amilyentSzéchenyi annyi k e s e r ű iróniával és gúnnyal ostoroz.

A minoristák után a maioristáknak (V . -VI o.) három

éven át a lantárgyuk az etimologia és szintaxis. Ezeket is tanították néhol a falusi iskolákban. de csak a nagyobb falvakban és csak a buzgóbb és lelkiismeretesebb rektorok. Ilyenekvollak pl. Szentgericén Tiboldi. Kissolymosban Csoma. Homoródalmáson Nagy József. továbbá Nagyajtán. Bölönben. A kétévi e l ő k é s z í t ő iskola: az initiansok. t. i. az abecisták. szótagolók és olvasók (legentes). nem tartozott a gimnáziumhoz.A kis és nagy declinatio. comPtlfatio és conjugatio rendszerefalun olyan volt. mint városon; az etimologia és szintaxis osztálya. ahol megvolt. szintén. A falusi iskolákban a fiuk tanításatehát 7 évig tartott. Ezután következett a poesis. Két részevolt: inferior és sublimior. Segédtudományai : a ~ i l h o l o g i a . latin s z e r z ő k fordítása. heti gyakorlatok (stylus). Es v é g ű l arhetorica. neve: ars oratoria. Négy része volt : feltalálás. elrendezés. kiejtés és szónoki e l ő a d á s (invenlio. dispositio. elocutio.pronunciatiQ). Ehez tartoznak: görög és római régiségek. klasz-

. szikusok fordítása. heti gyakorlatok (exercitium). Ezek adták

meg a .c/assicus· iskolának a jellegét. ezek a klasszikus . m ű -vészetek". Ezekhez csatlakoznak még: vallás. számtan. MáriaTerézia óta némel, II. József óta görög is. de nem nagy mértékben. Ezután következett a frequentatio s ha ezen a tanulósikeresen átesett. a f e l s ő . ú. n. akadémiai fok: a filoz6fiaitanfolyam. a publicae lectiones.

A 16. században használt t a n k ö n y v e k r ő l - talán az egyetlen Molnár·grammatika kivételével - nem sokat tudunk. Csakk é s ő b b használt kézikönyvek e l ő s z a v a i b ó l . meg egyéb utasításaiból lehet azokra következtetni. Ezek szerint a kézikönyvekezek voltak: Abécés könyv (Abecedarium). latin nyelvtani töredék(RudimenIa grammaticae Latinae). latin nyelvtan elemei (ElementalITammalicae Latinae). számtani. vallásos és énekeskönyvek. AzAbecedarium és Rudimenta s z e r z ő i t nem ismerjük. Az Elementas z e r z ő j e Molnár Gergely. a kollégium igazgatója. aki DávidFerencet. akkor még Luther k ö v e t ő j é t . Kálvin hivéül akartame.gnyemi s aki t564-ben halt meg. Ezt a nyelvtant t 556·tól

egeszen 1837-ig használták kollégiumunkban. De használták akálvinisták és lutheranusok is. nemcsak Erdélyben. hanem Ma·gyarországon is. Számos kiadást ért. L ő c s Sárospatakon.Debrecenben, Szebenben Kolozsvárt is kiadták : rövidítették.

t szótárt. b e s z é l ~ e t s e k e t adtak hozzá. Tartalma : I.Lahn nyelvtan elemei. II. Szónyomozás (etymologia). III. Abeszéd a lk&lrészei (= beszédrészek: név. névmás, ige és haj-



13

lítÁsa . igehatározó. kötöszó. YÍ.szonyszó. indulatszó). IV . szó,.kötés és mondatszerkeszlés (syntaxis). V. Költészel ÚX>esis).ve rsnemek az Adonicuslól a chriÁig.

A tanitás & ! ö l l az ~ ~ e c e d a ~ u m r n a l . E l ő b b a nagy.azulán a kis ábéce. utana az abeab. szolagolás. szóösszerakás

Ezulán következel! az olvasás. Azután az ú. n. phrasionale't. i. a nap! v a ~ röyid mondalokbalalva. A cel ll! : anyaggyuJtes a kesobbl lalIn beszédhez. Ezutánkövelkezel! a Rudimenla. amely tárgyalta a f ő n e v e k e t . meUék-nevek összehasonlítását. az igék hajlításál Erre 3 év vollszükséges.

Most következett a Molnár grammatikája 3 évig. Az etimologia és a sintaxis elvégzése után a poetikai osztálybanfordítás volt (expositio) Ovidiusból és Phaedrusból. a retorikaiban Ciceroból és Sallustiusból latinból magyarra s viszonlKézikönyv Molnár plenior grammatikája. Aztán gyakorlat (maúgy mondanák : írásbeli) hetenként kétszer. Szerdán a tanárjelenlétében (extemporaneum). aki a tételt kiadla s egy-két óraala tt lelisztázva be kellett adnL Terjedelme egy fél lap. vagylevél. A másik gyakorlat egész hétre volt hagyva (septimanaleexercitium). Szombaton d. u. szedte be a tanár s h é t f ő n megbirálva. észrevételeivel ellátva adta vissza. Az átvizsgálás jele :Lecta. A biráló jegyek: mediocriter. bene. laudanter. praestanler. praeclare. opipare. male. incuriose. negligenter. cum laude.insigniter. excellenter. E gyakorlatot az etimologia és szintaxisban sli/us-nak a poezisben és retorikában exercitium-nak nevezték. A gyakorlat egy sajátságos neme volt az imitatio. Ez abbólállott. hogy Cicero. vagy valamely más latin s z e r z ő valamelyikszónoklatát a maga felfogása szerint és stílusával dolgozta át

, a tanuló. Célja volt: .az írásbeli pontosság s e l ő a d á s i k ö n n y ű -ség megszerzése " . A szívre. kedélyre hatottak s az illemszabályok elsajátítására szolgáltak az erkölcsi szabályok (praecepta morum).

Kriza kedvesen beszéli önéletrajzában (Ker. M a g v e t ő . 1912.). hogy Koronka alatt. aki különben Horatiust és Ovidiusitanította e l ő s z e r e t e t t e l . a poetikában és rhetorikában annyirabeleiött a lali n distichonok és sapphicusok írásába. hogy nehány óra alalt az egész osztály számára megirta az exercitiu

mokat. Néha magyar versekre is kapott Ihémákal. de ezekremár nem kapott oly e l i s m e r ő lektákal. mint a latin versekre.s ő t komolyan intette. hogy ne használjon új. szokatlan szókaL'Jakab Elek Kriza életrajzában (Ker. M a g v e t ő . 1878.) iskolaipályájáról emlékezvén. elmondja. hogy a latin nyelv tanulása'az u. n. Vestibulum frázisain k e z d ő d ö t t Ez egy kis f ű z e t volt.rövid lalin mondatok gyüjteménye. Mikor a felhagyottakal el-



14

mondották, a tanító könyv nélkül másokat rögtönöztetett. Krizamár ekkor mindig rímes szókat tesz össze: pisum borsó. fusumorsó, tumba koporsó; c ~ e l u m ég, a d h u ~ még, suUicit elég;pomum alma, sIramen SZilva, mola sua az o malma. Dolgozatairaolyan jó jegyeket kapott, hogy a tanár a második év vége felémár aggódott, hogy mivel tGntesse ki dolgozatait. Ilyen jegyeket kapott: praestanter. eminenter, excellenter, gloriose, triumphanter I AlaIin versfajok közül a k ö n n y e b b e k r ő l a nehezebbekre haladva készítettek verseket: adonicus, pentameter, hexameter, disIichon, sapphicus, k é s ő b b : acroslicon, chronoslicon,onomaslicon. Utolsó és legnehezebb volt a chria. Egy eszmekidolgozása hexameterekben úgy, hogy a v é g s ő betGk vala

mely számot, nevet, vagy klasszikus mondatot adjanak ki.Néha középen és keresztben olvasva is ezt mutatták a kiemelibetük s ezt cruxnak nevezték. A kézikönyveket maguk irtákle, meri nem vollak nyomdák. Kriza mithologiáját e distichonnalfejezte be:

Tol/am elhaitottam, nyugoo6 oégponlra jutottam;Minthogy j61 eoeze, nyugszik a Kriza keze.

Az egyházi könyvtárban (Kéz. 731. sz. alatt) van egy kötetvers, melyeket a poetica classis tanulói 1696 decemberében anyilvános vizsgálatok alkalmával ludo literarioban e l ő a d t a k . Latinul és magyarul vegyesen. Többek között Jézus élete e l ő b b latinul. azután magyarra fordítva. Egyes versek után aláírva as z e r z ő neve. PI. Joó Ferenc nob. poeta, vagy: Rajner Sámuelnob. poeta, vagy: Almási Mihály nobilis cívis poeta. Vag.csak így : Derzsi István poeta, vagy: deák. .

De a versfaragás nem ment mindenkinek ilyen vígan.

Alberl János, .a frequentansok utolsó mohikánja",' Székelykeresztúron tanuló korából kedvesen beszéli ezeket: a poelikában ott már deákok lellek. Már az év elején készílgetnikellell az akkori mGnyelv szerint a patk6szeget (versus adonicus), szeptember vége felé pherecratesist. Sok fejtörésbe éstollrágásba került ez. Kikeresni a Synonimusból minden szótagmértékét, m i d ő n még a szómérlant nem tanullák meg s ennekcsak kezdetén voltak. bizony sok fáradságba került. Még bol~ o ~ volt, kinek volt olyan barátja, pártfogója, ki segíte\!, vagy!avltgalla sok kíngyötörte faragványait. Emlékszik, hogy egyIlyen kinos szülemény után ezt a megjegyzést írta, minthogyneki nem volt, mint szegény tanulónak, aki segítsen vagy javít-son gyenge tákolmánYán:

I dolgok. Hogy lellem én- 1000.lua - deák 1 Ker. M 0 8 V e t ~ ,

Széketykereszlúron egyenruhás





16

2 Pura Germanka cIasais OenUé. n y e ~ v e magyar): betliiamerleíés .. (ás rrezeologia. naponként 2 óra. heh 12 óta.

olvaaáj' éoniugi.fsNm. CompaJÍsfarum et Declini.steru.m classis (tanítás nyelveI ti " ma8Ysr): Catechezis et Cantus 2, COnjugaho. Comparetio et dedi .

a n 6arilhmetica 2. geographia I. expositio 4, összesen 15 óra.

naUo 4. Etymo)olÍca classis: Cateches!8 l.,r e g ~ 1 8 e e t y m o l ~ i C 8 . e

exercitiumseptimanele 1. geographia et u n i v e r s a ! l ~ blstona 2. exposlho e d ~ 8 l .sacroCastellioni. cum epplicalione 3, exerClhum extemporaneum 1. fllllthmehca 2,CantiOhe8 1 összesen 15 óra.

5 ~ ~ 1 8 C t l C 8 elaseis : catechesis l, regulae Byntacticae 4, expositio exC o r n e l i ~ Nepote cum 8pplicalione expressionum ad reguJas syntacliC8a .3.exercilium septimanale in atyJo componendo l, e l e ~ n t 8 ~ e o g r 8 p h i 8 ~ et hla-toria alternatim 2. exercitium exlemporaneum l , anlhmetica 2, canhonea l,

összesen J5 óra. . . .., .6. Poetica classis: catechesIs 4. geographla et uOlveraahs. histOria alter .

natim 2. n ~ m e l nyelv (minden d. e. é . d. u.) 12. regulae poehcae 3. exer

clHum septimanale el declemalio 2. exercitium extemporeneum t. expositioex Metemorphosi Ovidü 4. összesen 28 óra.

7. Rh etorica classis: catechesis 4, geographia et univeraalis historia 2.n ~ m e t nyelv 12 . r ~ g u l 8 e rheloricae 3. exercitium in styJo componendo septi .

m8D<1sle et declinalio 2. exercitium extemporaneum I. expositio ex Justino 4.öllEesen 28 Ór8.

E hét osztály közül a két e l s ő megfelel a mai elemiiskolának.Az elemi iskolának m e g f e l e l ő 2 osztályban a napi fog-

lalkozás ideje 2 óra. a gimnázium három alsó osztályában 3óra (hetenként egy nap szabad volt). két utolsó osztálybanheti 28 óra. amely nagy óraszámot a mindennapi 2 órai németokozza. Hogy a német tanítása. mely a heli órák számának

majdnem felét foglalja el. nem ért célt. annak oka részbenérzelmi molivumokban k e r e s e n d ő ; részben pedig abban. hogyJózsef hatála után bennmardt ugyan a tanulmányok rendjében.de sem a kormány. sem az e l ő l j á r ó s á g nem e r ő l t e t t e nagyon.

Az a szellem. mely ezt a tantervet - mely nagyjA ban megfelelt az ország többi iskoláinak. - diktálta. mindenesetre helyesebb nyomokon haladt. habár csak ösztönösen is. mint az.I I e l y mai középiskoláinkban hat nyelvet ír e l ő k ö t e l e z ő e n

eszakarva sem lehetne ennél képtelenebb és lehetetlenebbtantervet összeállítani.

Az alsóbb classisok tanulmányi rendje tekintetében kéln e ~ e e s « : b b mozzanatról számolhatunk be. Egy ik Pákei Józsefr!ulono.s es méltó figyelmet é r d e m l planurn a. b ő l azon

n. s".!!10s. n«:m lett semmi. A másik meg az a felelet. melyet a fOlgazgato tanács felszólítására a konzisztórium oskoláinkmostani rendszabásaira nézve" adott "P ~ ~ e i ellYik leglelkesebb. ú j í t iránt legfo gékonyabbl f ! ~ s á g ..érd:ke.it melegen fe lkaroló tanárunk volt. Atyai

10 aratla Kormoczmek. kivel külfö ldön léte alatt á llandó levelezésben volt. Pákei tisztán látja a hibákat és hiányokat és



17

minden módon seg íteni akarna az állapotokon. De a püspöksokszo r keresztezi terveit. Pákei bizialja Körmöczit. hogy lanulja szorga lmasan a maihezisi, melynek egyes részeit a püspökegyá ltalán még nem lonitolla és a .mai lízikál, mely az antiphlogisticum sziszlém.át foglalja magában" s melyel a püspök

a ma már szokásos kIs érIetekkel sZintén nem ismer. De arrais biztalja, hogy az alsóbb oszlályok tanilásmódját is tanul-mányozza: "mindenekre, amik szentebbek Körmöczi uram ő l l kérem, hogy mind a triviális iskolákban tanítás módjáinemcsak Bécsben, ha nem / ő v e b b k feljebb, mind pedigaz Ú. n. humanioráknak állapolját, azokn ak jobb móddal l e e n d ő tanítlatiísok módját, ezekre mutató auctorokat s ulasító könyveket tégye magának ismeretessé, úgy a nyelvek tanításánakis legjobb módját. mert én megvallom, hogy hanemha új kar-

ban s rendben hozzuk osko/áinkat, már tovább aszerint nemszenvedhetem. Csak azt várom tehát. hogy légyen egy s e g í t ő társam, aki ne tartsa magát a régiek hez épen oly szorosan, hogyazoknál egyebet ne becsülhessen". (Körmöczihez 1794 nov. 30-ánírt levele). Egy év mulva (1795 okt. t.) megint írja: .Az alsóbbclassisokat is reformálnunk kelletvén, ezekben, u. m. poezis,rhetorikában jó lészen aliud agendo belé tekinteni. Mert ha az

lsten élteti K. uramat. mikor osztán j ő , amely nem lesz esz

t e n d ő mulva, amint iratotl s ha csak éltel az lsten engemet smás jól gondolkodó atyánkfiait is, a tanítás m6d/át j6/ rend-bes:zed/ük". Pákei látja tehát a hibákat s türelmesen várja"a s e g í t ő társat", hogy az alsó osztályok "tanítás módját jólrendbeszedjék". Jól átgondolt és szükséges programm, csakj ő j j ö n az i d ő megvalósítására. Pákeit Körmöczi beiktatásávale g y i d e j ű l e g 1798-ban választják meg rektornak a téli F ő t a n á c s o n . Egy félévre rá (1898 jun. 14-én 15. jk. p.) a homoródkarácsonyfalvi zsinatra beterjeszti a repr. consistorium ..a tanítás és tanulás módjáról" készített tervét, melyet ..ajánlóképen reportál!"s kéri, hogy vizsgálja meg és "ha miket benne jónak talál",a j ö v ő iskolai év elején való bevezetésére a consistoriumothalalmazza fel. A zsinat azonban máskép határoz...Ezen tárgykülönös és mélt6 figyelmet érdemelvén", bevezetésére nem hatalmazza fel a repr. konzisztóriumo , hanem revizióját a közelebbi téli F ő t a n á c s o n fogja elvégezni. A zsinat után aug. 12-én(9. jk. P.) jelenti, hogy a tanítás és tanulás módjáról írt .jegy

zései" készen vannak - úgy látszik. a zsinat után ís dolgozottrajta - kéri, hogy vizsgálják meg s szeptemberben ez alaponkezdjék a tanítást. (Közben történhetell valami, ami a zsinathalározatától való eltérést okozta). A konzisztórium azt határozza, hogy a következ5 ülésen vizsgáiják meg s e célra hi-vassenak be P. Horválh Ferenc f5gondnok és Szentiványi Sá-

Dr. C41 Kol.mon : A kolondrl unlldrlu. kol1l6ttum IOr6nele . II. 2



t8

muel {elügyeló-gondnok. Az aug .2 0 - i ~ i k ö v e t ~ e z ő ülésen felolvassák s kiadiák M á r k o ~ . Nal!Y Zs .es K.orm,:,czl t a n ~ r o k n a k azzal azutasítással. •hogy mmd a Jegyzesekrol. m l ~ d pedig a ~ ~ k b a n írtk ö n y v e k r ő l szorgalmatos megolvasás es megvIzsgalas utánmagok vélekedéseiket pontonként megtegyék s még szept. e l s ő napja e l ő t t referáljanak. A repr. konzisztórium k ö v e t k e z ő ülése okt.21-én volt. A j e g y z ő k ö n y v e k b e n e kérdésnek nincs több nyoma.Ellenben az 1799. évi téli F ő t a n á c s (38. jk. p.) újból bizottságnak adia ki : Lázár püspök elnöklése mellett Márkos. Pákei.Nagy. Körmöczi; a világi r e n d b ő l : Horváth Ferenc e l ő l ü l é s e alatt :Sala Mihály. Horváth Miklós. Bartha Mózes. Agoston Márton.Sikó István. Pákei János. Kovácsi L ő r i n c z és Nagy Zsigmondtagoknak ez utasítással : ..egybengyülések alkalmatosságával

felolvaslatván. megfontoltatván és vizsgáltatván. adjecla opinione a legközelebb k ö v e t k e z e n d ő zsinati alkalmatossággaltartandó f ő k o n z i s z t ó r i u m b a referáltassék pro approbatione.hozzáadván ezen munkához a hozzáadandókal. ha mik lehetnének." Az egybegyúlésre kilúzik húsvét csonka hetét éskimondják. hogyha valaki nem jelenhetne is meg, non obstante eo. a biztosok végezzék el dolgukat. A F ő t a n á c s j e g y z ő -könyveiben az ü g y r ő l ezután nem találok semmit. A F ő t a n á c s észrevette. hogy

itt

egyj e l e n t ő s

javaslatrólvan

szó s ki is fejezte. hogy ..különös és méltó figyelmet érdemel" . De épen ezlett a javaslat fáturna . Nem engedte k e l l ő tanulmányozás ésmegvizsgálás nélkül életbelépteIni a javaslatot. amely bizottságról-bizotlságra járt addig. amíg az 1799. évi F ő t a n á c s egynagy és szokatlanul k e t t ő s elnökséggel m ú k ö d ő bizoltsághozutalta. Ismerjük az ilyen bizottságok természetrajzá!. Minélnagyobb. annál nehezebben kél életre. A tagok messze laknakegymástól ; összehívhatók. de nehezen j ő n e k össze. A javaslatsorsa ismeretlen. S ő t magát a javaslatot sem sikerült megkapnom a levéltárban. Pákei nemsokára azután váratlanul meghalt s többé nem volt ki sürgesse életbeléptetését. Igy a nagylelkességgel megindított reform dugába d ő l t a tanítás módjátnem sikerült rendbeszední . reformálni. A dolgok halad tak tovább a régi kitaposott mesgyéken és elavult módon.

Különben a humaniora-osztálvok tanterve. azokban at ~ n ~ á r g y a k elhelyezése elég gyakran változik. a haladó d ő k kivanalmai szerint újabb tanulmányokkal b ő v ú l és a tanulás'dkra szánt. hol rövidítik, hol hosszabbífják. Az 1807. éviá ámosl a t . amely a zsinatok idejét épen azért határoztaJulius ~ I s o szombatját e t ő szombatra állílla tni . hogy a hí latalbol megjelenni köteles professzorok ne legyenek kény te ~ n e k a tanulási i d ő t egy-két héllel röviditení , a "zsidó és gö rog nyelv elementumait" a poetika és re to rika klasszisba heti



19

2-2 órán oly módon rendeli felvenni. hogy .a filozófiai leckékre l e e n d ő felbocsáttatásuk alkalmatosságával m i n e k e l ő t t e aZ említett gimnázium béli (tordai és keresztúrfalvi) ifjak Ko-lozsvárt deákokká lennének. vagy egyébaránt publica praelec

tiokra mennének.a ~ b ~ l

<;ens';lrát adhassanak". Ez tehát afféleátmeneti. vagy. felveteh v 1 Z s g ~ i l a t volt. amely a teologiai szakképzést .volt hivatva s z o l g á l ~ I 8 0 9 - ~ e n H.orváth Károly isk.felügyelo-gondnok a keresztun V1Zsgalatokrol beadott jelentésében ajánlva a kézikönyvek javítását é3 rövidítését. hogy nelegyenek kénytelenek a .Ianulók részint oknélkül való. részintelméjeket lelülhaladó dolgoknak tanulásával és tanitások módjával idejüket vesztegetni. ezt a javaslatot teszi : .minthogy aretorika és poetika tanulására 4 év határoztatott. azokat pedig

2 évalalt ki lehet tanulni. rendeltessék e más 2 évre geogralia. patriae história és egy kevés logikának tanítása. hogy az

ifjak részint a henye és tanulás nélkül való i d ő v e s z t e g e t é s t ő l visszatartassanak. részint. ha Kolozsvárra j ő n e k , ezek újságnakne túnjenek fel. A k é p v i s e l ő t a n á c s . habár úgy látja. hogy a kétosztályban. minthogy a görögöt és németet is kell tanítani. elégtanulni való van. mégis elrendeli a poetikában a milhologiának és geografiának. a retorikában a hazai történelemnek atanitását.

Az alsó tagozat tanterve Kolozsvárt és Keresztúrt azonosvolt. De a javaslatot t e v ő isk. f e l ü g y e l ő - g o n d n o k n a k az a meaokolása. hogy a Kolozsvárra j ö v ő iljaknak e tárgyak újságnakne túnjenek lel. azt mutalja. hogy a valóságban mégis csakvolt valamelyes szakadék a két iskola tanulmányi rendje között. Az elfogadott javaslat új tárgyakat hoz be a tanulmányokkörébe. De az elfogadás és életbeléptetés közölt nagy a távolság. A k ö v e t k e z ő évi téli F ő t a n á c s o n a repr. konzisztóriumj e g y z ő k ö n y v é n e k

felülvizsgálása rendjén maga af ő g o n d n o k

é r d e k l ő d i k az ügy iránt. mire a F ő t a n á c s Körmöczi igllZgatótbizza meg a terv - helyesebben: az órarend - elkészítésévels a végrehajtást a repr. konzisztórium ra bizza.

A f ő i g a z g a t ó tanács 1830-ban jelentést kért iskoláink rendszabásairól. A jelentést a repr. konzisztórium (május 9-én. 53.jk. P.) a k ö v e t k e z ő k b e n teszi meg: .A mi oskoláink mostanirendszabásaira nézve: minden eklézsiánkban az oskolamesterköteles a mindkét n e m b ő l való növendékeket az úri imádságra.

apostoli hit lormájára. lízparancsolatokra. írásra. olvasásra skevés számvetésre a lérfi n e m b ő l l e v ő k e t külön a deák nyelvelementumaira is ~ e g t a n i t a n i . Ezen oskoláinkon felül vagyc;,"I?rockói eklézsiánkban egy nagyobb osko!ánk. SZékelyk<:reszlurtes Tordán kél gimnáziumunk. Kolozsvari egy kollégiumunk.melyben is az úri imádságon s olvasás elementumain elkezdve.

2'



házi és közönséges tanítók által t a ~ í t t a t n a k a rhetorikáig azalsóbb tudományok ily renddel: Mmek utána a növendék a

deák~ ó k

ejtegetésével s hajtogatásával megesmérkedetl. megyen etymologiára. mely ~ e l l e t t E r d ~ l y geografiáját. ~ z á m -vetés mesterségét s konfesszlOt tanul es a magyar szoknakdeákra való forditására slilusok által gyak,oroltatik. ~ ~ ! l ~ n m ~ g y e n b) a syntaxisra. mely mellett M a ~ a r o r s Z 8 ~ g ~ o g r a l ! ~ a t . szam:vetés mesterségét. nagy katecheslst tanul s Itt IS fordltas által shlusokban gyakoroltatik. Innen mégyen e) a poesisra. a mely mellett kisebb theologiál. mylhologiát. arilhmetikát s vers készítéseáltal a deák nyelvekben gyakorolta lik. Innen mégyen d) a The-

Ioricára. mely mellett kisebb theologiál, római és görög régiségeket. arithmetikát. deák beszéd theoriáját és praxisát tanulja.Ezen elészámlált 4 classisokban a német nyelv elementumainelkezdve. a német nyelvre is taníttatik.·

Ezután következik a filozófiai kurzus leírása s v é g ű l eza megjegyzés : "Ezen rendszabás szerint tanitlalnak hitünk sorsosai között a megírt tudományok. melyet magában ugyannem, hanem a helyezkedésünk s kömyülállásainkra nézve

a legjobbnak véltünk eddig is." Aztán kilejezi. szeretn é, hatöbb tanítókat állíthalna. ha a könyvtár gyarapítására valamitfordíthalna. De elódeink minden alapitványainktól. jövedelmünktól megfosztattak, csak istenes adományokból adhatnakiliainknak csekély segélyt s tanárainknak igen csekély fizetésI.Ha ezt a kérést összevetjük - ha ugyan teljes - az 1787/88.évi tantervvel. nincs más különbség a kettó között, csak az.hogy emebben a német nem olyan túlnyomó óraszámmal sze

repel. Az elmult 33 esztendó úgysuhant

el a gimnázium leleti,hogy abba semmi lényeges változást és javulást nem hozott.Csupán jelentéktelen, apró változások estek. Az 1807, évi zsi

..<9 . jk a poetica és rhetorica osztályokban elrendeli agorog elemeit heti 2- 2 órán s kimondja. hogy mielótt a tordaiés keresztúri ifjak Kolozsvárt deákokká lennének. vagy public u ~ praelectiokra mennének, ebból censurát adjanak. A görögt. l . ott taníttatott. Ma megfelelne az Ú. n. különbözeti.vagy felveteli vizsgálaInak.

Arról .a reformról. melyet az alsó tagozat tekintetébenBrassai inditott. külön fejezetben lesz szó.

Documents

KUK - II-1-20-hatodikresz