14
Kultúra és kultúrák Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény

Kultúra és kultúrák

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kultúra és kultúrák. Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény. Az ember mint biológiai lény. Tudományterületek, amik hozzájárulnak az összképhez: etológia, humánetológia kognitív pszichológia csecsemők fejlődése agykutatás szervi elváltozások, speciális betegségek paleontológia - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Kultúra és kultúrák

Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény

Az ember mint biológiai lény Tudományterületek, amik hozzájárulnak az

összképhez: etológia, humánetológia kognitív pszichológia

csecsemők fejlődése agykutatás

szervi elváltozások, speciális betegségek paleontológia kulturális antropológia

Elméleti keret: az evolúció

Az emberi törzsfejlődés 6 – 6,5 millió év Két lábra emelkedés:

6 – 4 millió éve szavannateória vízimajom-elmélet

Enkefalizáció („agyasodás”) Homo erectus (1,8M) Homo sapiens (200K)

Intermezzo: a felegyenesedés Az emberszabású majmoktól a modern emberig

terjedő evolúciós történet 6-6,5 millió évet fog át. A 6 és 4 millió év közötti időszak kritikus, mivel

nem maradtak fenn fosszíliák.

Erre az időszakra tehető ősünk két lábra emelkedése.

Mivel nincsenek meg a szükséges adatok, így többféle elmélet látott napvilágot, például: szavannateória, vízimajom-elmélet

A szavannateória A szavannateória szerint az emberszabásúaktól történt

elválásunk után a szavannára kerültek távoli őseink. Így viszont a csuklójárás nehézkessé vált, emellett a nagy távolságok megtétele, a ragadozók okozta fenyegetettség, a napsütés és a teherhordás a két lábon járást követelte meg.

Problémák Miért hagyták el őseink a biztonságot, táplálékot adó esőerdőt,

ahol egyik rokonunk, a csimpánz azóta is jól megvan? Különös és ellentmondó logika:

az ember a szavannai nagy meleg miatt vesztette el szőrét, noha a ma ott élő állatok kibírják a bundájukat

zsírszöveteinket viszont szigetelés céljából alakultak ki, ha esetleg hideg lenne (és ugye hiányzik a szőrzet)

az izzadságmirigyek hatalmas száma pedig a hő levezetésére szolgál

A vízimajom-elmélet (aquatic ape) Sir Alister Hardy, tengerbiológus, 1960

a csupaszság és a zsírpárnák tengeri életmódra utalnak

a felegyenesedést is meg lehet ezzel magyarázni

őseink egy része 4-8 millió évvel ezelőtt geológiai véletlenek során néhány millió évig részleges vagy teljes tengeri életmódot volt kénytelen folytatni

A vízimajom-elmélet További különös jelenségek:

szeretjük a vizet merülési reflex csecsemőknél szívverésünk lelassul a víz alatt lefelé néző orrnyílás, mozgatható orrcimpa bőrlebeny az ujjak között nem kevés, sós izzadás, sós könnyek

Szeretjük a vizet…

A majmok általában nem szeretik a vizet… (a japán makákó kivétel)

Melyik az elfogadhatóbb? Empirikus adat híján nyitott a kérdés…

Intermezzo vége.

Az emberi törzsfejlődés A jelentős változások viszonylag gyorsan

végbemenő, mégis fokozatos és adaptív folyamatok, amelyek távolabbról nézve „ugrásszerűnek látszanak

Ezért valószerűbb ábrát kapunk, ha az új fajok, alfajok megjelenését „derékszögű” elágazásokkal jelezzük

A két igazán nagy ugrás a Homo erectus és a Homo sapiens megjelenése

Az emberi törzsfejlődés

Az emberi törzsfejlődés A modern ember

Homo sapiens sapiens Az anatómiai értelemben vett mai ember kb. 100

ezer évvel ezelőtt hagyta el Dél-Afrikát A mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma alapján

végzett ún. Éva- és Ádám-vizsgálatok szerint a mai emberiség anyai és apai ági közös ősei 160–60 ezer éve éltek

A géntérképek szerint maroknyi csapat (50–500 fő) hagyta el Afrikát

Az első szimbolikus tárgyak, a „mikrolit forradalom” 40 ezer évesek

A világ meghódítása