A környezet és kezelése

(kultúra, nemzeti kultúra, szervezeti kultúra)

Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel

BGF - Külkereskedelmi Főiskolai KarVállalkozások és Emberi Erőforrás Menedzsment Intézeti Tanszék

A kultúra

„Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek.”

(Goodenough)

A kultúra

tanult,kollektív,csoportspecifikus,relatív.

A kulturális

relativizmus

etnocentrizmus

Az ember szellemi beprogramozásának szintjei

A kultúra rétegei

A kultúra szintjei

Nemzeti kultúra Regionális kultúra Etnikai kultúraVallási kultúra Nyelvi kultúra Nemi kultúra Generációs kultúra Társadalmi réteg kultúrája Szervezeti kultúra

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

a hatalom centralizáció–decentralizáció foka

bizonytalanságtűrés foka

individualizmus–kollektivizmus

a nemek kezelése

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

kis hatalmi távolságú társadalmak• a diákok és a tanárok is

jogokkal rendelkező felek;• a tanárok személytelen

igazságok, ill. tudás szakértő közvetítői;• a beosztottak elvárják,

hogy véleményüket kikérjék;• az ideális főnök

talpraesett demokrata.

nagy hatalmi távolságú társadalmak• a diákok tisztelettel

viszonyulnak a tanárokhoz;• a tanárok guruk, akik

személyes bölcsességük közvetítői;• a beosztottak elvárják, hogy

a főnök utasításai alapján cselekedjenek;• az ideális főnök jóindulatú

autokrata.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

erős bizonytalanság- kerülő társadalmak• az ismert kockázatok

elfogadása, de a bizony- talan kimenetelű kocká- zatoktól való félelem;• a diákok a szervezett

tanulási helyzeteket, részletezett feladatokat részesítik előnyben, a kérdésre adott helyes válasz érdekli őket;• ...

gyenge bizonytalan-ságkerülő társadalmak• az ismeretlen kockázat és a

nem egyértelmű helyzet nem jelent problémát;• a diákok jobban értékelik a

nyitott tanulási helyzeteket, a tágabban megfogalmazott kérdéseket, a nyílt vitákat;• ...

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

erős bizonytalanság- kerülő társadalmak• a tanárnak tudnia kell a

helyes válaszokat;• szabályokra szükség van,

még ha nem is működnek; • a megszokottól eltérő

gondolkodás és viselkedés nem elfogadott; • az újításokkal szembeni

ellenállás.

gyenge bizonytalan-ságkerülő társadalmak• a tanár mondhatja: „nem

tudom” és tekintélyén nem esik csorba;• nem kell több szabály, mint

ami feltétlenül szükséges;• a megszokottól eltérő

gondolkodás és viselkedés iránti tolerancia.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

individualista társadalmak• a becsületes emberre az

jellemző, hogy nyíltan kimondja a véleményét,

• az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni,• ...

kollektivista társadalmak• bűn vagy törvénysértés

elkövetése szégyennel, „az arc elvesztésével” jár mind a csoport, mind a hozzá tartozó egyén számára,• az oktatás célja, hogy

megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni,• ...

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

individualista társadalmak• a munkaadó és az

alkalmazott viszonya kölcsönös előnyökön alapuló szerződés,• az alkalmazással, illetve

előléptetéssel kapcsolatos döntéseknek képzettségtől, képességektől és szabályoktól kell függeniük,• ...

kollektivista társadalmak• a munkaadó és az alkal-

mazott viszonyát erkölcsi alapokra helyezik, mint egy családi kapcsolatot,• az alkalmazással, illetve

előléptetéssel kapcsolatos döntések a belső alkalmazotti csoportok figyelembevételével történnek,• ...

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

individualista társadalmak• az irányítás egyének

irányítását jelenti,• a feladat fontosabb, mint

az emberi kapcsolatok.

kollektivista társadalmak• az irányítás csoportok

irányítását jelenti,• az emberi kapcsolatok

fontosabbak, mint a feladat.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

maszkulin társadalmak• a pénz és az anyagi javak

fontosak,• a családban az apák az

anyagi dolgokkal, az anyák az érzelmekkel törődnek,• a lányok sírhatnak, a fiúk

nem, a fiúk, ha támadás éri őket, üssenek vissza, a lányok nem verekszenek,• ...

feminin társadalmak• az emberek és az emberi

kapcsolatok fontosak,• a családban az apák és az

anyák egyformán foglalkoznak az anyagi javakkal és az érzelmekkel,• a lányok is, a fiúk is

sírhatnak és egyikük sem verekedhet,

• ...

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

maszkulin társadalmak• a társadalom rokonszenve

az erősek felé irányul,• az oktatásban a legjobb

diák a norma,• a tanárokban az imponáló

szakmai tudást értékelik,• a menedzserektől

elvárják, hogy döntőképesek, magabiztosak legyenek,• ...

feminin társadalmak• a társadalom rokonszenve a

gyengék felé irányul,• az oktatásban az átlagos

diák a norma,• a tanárokban a kedvesség a

legtöbbre értékelt tulajdonság,• a menedzserek

megérzéseikre is hagyatkoznak és egyetértésre törekszenek,• ...

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

maszkulin társadalmak• a munkahelyen az

igazságosságra, a teljesítményre és a kollégák közötti versenyre helyezik a hangsúlyt,• a konfliktusok megoldása

küzdelem árán történik.

feminin társadalmak• a munkahelyen az

egyenlőség, a szolidaritás, a munkahelyi élet minősége a hangsúlyos értékek,• a konfliktusok megoldása

kompromisszumok és tárgyalások útján történik.

A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

Szervezeti kultúra

„Egy szervezet értékrendszere, amely segít tagjainak, hogy megértsék, mit képvisel a szervezet, hogyan működik, és mit tart fontosnak.”

(Griffin)

„Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek.”

(Goodenough)

Szervezeti kultúra

Szervezeti kultúra Handy kutatásai alapján

a hatalomgyakorlás módja, (jutalmazás–büntetés),

az irányítás gyakorlata (részvétel),a tervezés időhorizontja,a munkamegosztás, a munkaszervezés,a formalitás, a bürokrácia foka,a beosztotti kezdeményezés támogatottsága,a munkafegyelem, a munkaidő betartása,a szabályzatok fontossága, betartása,az eredmények fontossága,az egyéni viselkedés (pl. öltözködés,

különcködés) kezelése.

Szervezeti kultúra Handy: Négy isten a menedzsmentben

Klub kultúra: Zeusz

Tevékenység központú kultúra: Apolló

Eredményközpontú kultúra: Athéné

Személyiség központú kultúra: Dionüszosz

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén

Új szempontok a vezetésben: külföldi munkaerő megjelenése, kultúrák ütközése, új típusú emberi erőforrás menedzsment.Hatások: munkaerőpiacok eltérő jellege, vezetési stílus és gyakorlat, nemzetközi mobilitás, a szervezeti jelleg szerpe, az ellenőrzés bevett módszerei, a kommunikációs lehetőségek.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén

Külföldi vezetők előnyei: műszaki és vezetői tapasztalatok,kapcsolat az anya és leányvállalat között,előnyös a vállalat arculatának,támogatás az "anyától".Hazai vezetők előnyei: kevesebb fizetés, kevesebb költség,saját kultúrkör,a helyi arculat van előtérben,az előléptetés elvei a környezethez hasonlóak,nincs szükség munkavállalói engedélyre.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén

Megoldási lehetőségek: külföldi vezetéssel indítva, helyben és külföldön

betanítva a magyar vezetőt, 1–2 év után átadják neki a marsallbotot,

külföldi diplomával, vezetőképzéssel rendelkező magyar vezetők felvétele (BBA-MBA diploma),

hosszabb távú külföldi képzés támogatása, aminek több formája van:

„management trainee” képzés, a külföldi iskolai képzés közvetlen vállalati

támogatása (tanulmányi szerződés),kormányok, alapítványok által nyújtott

támogatások, ösztöndíjak.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén

Irányítási orientációs lehetőségek: anyaországbeli, fogadó országbeli,globális.

Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén

Kultúrák ütközése esetén a feloldás: kultúrafosztás

(egyik kultúra ráerőszakolása a másikra),elkülönülés

(két kultúra),beolvasztás

(fokozatosan az egyik kultúra meghonosodása), egybeolvadás

(új kultúra).

Stratégiai menedzsment

A külső környezeti tényezők és a saját erőforrások felmérése, összevetése, ezek figyelembe vételével a hosszú távú célok kitűzése és az azokhoz vezető utak meghatározása.

terv = cél + eszközstratégia = kultúra + küldetés + szervezet + terv

Stratégiai menedzsment

hagyományos személet• vállalatra összpontosít,• a múlt értékelésére épít,

• a trendek folytatását tűzi ki célul,

• a múltba tekint és befelé fordul.

stratégiai szemlélet• a környezetre összpontosít,• a piac és verseny

értékelésére épít,• a versenyképességekbeli

előnyök kiaknázását tűzi ki célul,• jövőbe tekint és kifelé

fordul.

A stratégiai menedzsment modellje

stratégia kialakítása,

stratégia bevezetése,

stratégia értékelése