A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:Kurt Vonnegut: Deadeye Dick

Published by arrangement with Dell Publishing,an imprint of the Bantam Dell Publishing Group,

a division of Random House, Inc.Copyright © 1985 by Kurt Vonnegut

Jacket photograph copyright © 1982 by Jill Krementz

Fordította: Borbás Mária

Versbetétek fordítása: N. Kiss Zsuzsa

Borítóterv: Bibor Gábor

A hátsó borítón Jill Krementz fotója

Harmadik kiadás

Hungarian translation© by Borbás Mária, 1986, 2003, 2010

Hungarian edition © by Európa Könyvkiadó, 1986

© by Maecenas Könyvkiadó, 2003, 2010

Honlap: www.maecenaskiado.hu

Jillnek

Elõhang

A „Mes ter lö vész” ki fe je zés di csé ret is, de akár csú fo ló dás is le -het. Két élû ra gad vány név, amel lyel oly kor a meg ve tett le si pus -ká so kat il le tik. If jú ko rom ban az ame ri kai Közép-Nyugaton fõ lega lõ fegy ve rek hí res-hír hedt vir tu ó za i nak ado má nyoz ták be ce -név ként.

Van eb ben a könyv ben egy se reg re cept; eze ket amo lyan ze neiköz já ték nak szán tam, a nyál mi ri gyek örö mé re. A re cep te ketJames Beard Ame ri kai sza kács mû vé sze te, Mar cel la Hazan Klas szi -kus olasz sza kács köny ve és Bea Sandler Af ri kai sza kács köny ve ih let te.Csak hogy az ere de ti re cep tek be én is be le pan csol tam – ezt a re -gényt te hát nem aján la tos sza kács könyv ként hasz nál ni.

Va la mi re va ló sza kács könyv tá rá ban amúgy is meg ta lál ha tóka for rás mun kák.

Van eb ben a könyv ben egy va ló sá gos szál lo da: a Grand Ho telOloffson a ha i ti Port-au-Prince-ben. Imá dom azt a szál lót, imád -ná min den ki más is. Drá ga fe le sé gem, Jill Krementz és én ottszáll tunk meg, az úgy ne ve zett James Jo nes pa vi lon ban, amelyere de ti leg mû tõ nek épült ab ban az idõ ben, ami kor a szál ló volt a fõ ha di szál lá sa az Egye sült Ál la mok Ha di ten ge ré sze te egyikdan dár já nak, mi köz ben az – 1915-tõl 1934-ig – az ame ri kai pénz -ügyi ér de kelt sé gek vé del mé re meg száll ta Ha i tit.

A ko mor fa do bozt idõ vel tar ka bar ka mé zes ka lács há zi kó vádeko rál ták, akár csak az egész szál lo dát.

Ha i ti pénz nem ének egyéb ként az ame ri kai dol lár az alap ja.Amen nyit egy ame ri kai dol lár ér, ugyan an nyit ér a ha i ti dol lár is,sõt, ame ri kai dol lár bank je gyek van nak for ga lom ban. Csak hogy

Ha i tin nem szo kás be von ni az el ron gyo ló dott ban kó kat, s he lyet -tük újat ki bo csá ta ni. Ha i tin min den na pos do log, hogy a le he tõleg ko mo lyab ban ke zel nek egy dol lárt, amely ci ga ret ta pa pír-vé -kony sá gú ra ko pott, és lé gi pos ta bé lyeg-mé re tû vé zsu go ro dott.

Né hány év vel ez elõtt, ami kor ha za tér tem Haitiról, ta lál tam a tár cám ban egy ilyen dol lár ban kót, s pos tán vis sza küld tem Al és Sue Seitznek, az Oloffson tu laj do no sa i nak; meg kér tem õket,he lyez zék vis sza ter mé sze tes kö ze gé be. New York ban egyet lenna pot sem élt vol na túl.

James Jo nes (1921–1977) ame ri kai re gény író meg a fe le sé ge, Gló -ria, csak ugyan a James Jo nes pa vi lon ban kö tött há zas sá got, csakak kor még nem úgy hív ták. Iro dal mi ki tün te tés te hát, ha ottszáll hat meg az em ber.

Van ott ál lí tó lag egy kí sér tet is – nem James Jo ne sé, va la ki má -sé. Mi nem lát tuk so ha. Azok, akik lát ták, úgy me sé lik: fi a tal fe hérfér fi, fe hér kö peny ben. Alig ha nem va la mi mû tõs fé le. A pa vi lon -nak csak két aj ta ja van, a hát só a szál lo da fõ épü le té be nyí lik, azelül sõ a tor nác ra. Azt mond ják, a kí sér tet min dig ugyan azon az út vo na lon köz le ke dik. Be jön a hát só aj tón, ke res va la mit egybútor da rab ban, ami már nincs is ott, azu tán ki megy az elül sõajtón. És ez zel el tû nik. Sem a szál lo da fõ épü let ében, sem a tor ná -con nem lát ták so ha.

Le het sé ges, hogy bánt ja a lel ki is me re te va la mi mi att, amit a pa -vi lon ban csi nált vagy lá tott, ami kor az még mû tõ volt.

Eb ben a könyv ben négy va ló sá gos fes tõ sze re pel; egy él, há rommeg halt. Az élõ: Cliff McCarthy ba rá tom az Ohio ál lam be liAthensben. A hol tak: John Rettig, Frank Duveneck és Adolf Hit ler.

Cliff McCarthy töb bé-ke vés bé egy ívá sú ve lem, és Ame ri ká naknagy já ból ar ról a vi dé ké rõl szár ma zik, ahon nan én. Kép zõ mû -vésze ti fõ is ko lás ko rá ban be le suly kol ták, hogy a leg ros szabb faj tafes tõ ek lek ti kus: in nen-on nan köl csö nöz. Nem ré gi ben az ohióiegye te men ret ros pek tív ki ál lí tá sa nyílt har minc évi ter mé sé bõl, és ezt mond ta: „Úgy lá tom, ek lek ti kus va gyok.” Erõ tel jes, szépké pe ket fest. Az én ked ven cem „A mû vész any ja fi a tal as szonyko rá ban, 1917-ben”. Édes any ja ugyan csak ki öl tö zött, és nyár van,

8 • Kurt Vonnegut

és va la ki rá be szél te, hogy egy eve zõs csó nak or rá ban áll jon mo -dellt. A csó nak tö ké le te sen nyu godt, kes keny víz sza ka szon áll,ta lán egy kis fo lyón. Alig öt ven mé ter nyi re lát szik a szem köz tilom bos part. A mû vész any ja ne vet.

Csak ugyan élt va la ha egy bi zo nyos John Rettig, és a Cin cin natiSzép mû vé sze ti Mú ze um ban lát ha tó „Ke reszt re fe szí tés Ró má -ban” cí mû fest mé nye va ló ban olyan, ami lyen nek le ír tam.

Csak ugyan élt va la ha egy bi zo nyos Frank Duveneck, sõt vantõ le egy fest mé nyem is, a cí me: „Fiú arc ké pe”. Apám hagy ta rámezt a kin cset. Min dig azt hit tem, hogy Bernard bá tyám arc má sa,an nyi ra ha son lít hoz zá.

És csak ugyan élt va la ha egy bi zo nyos Adolf Hit ler, aki az el sõvi lág há bo rú elõtt Bécs ben ta nult fes te ni, s aki nek va ló ban „A bé -csi mi no ri ta temp lom” le he tett a leg jobb ké pe.

Most pe dig el ma gya rá zom en nek a könyv nek a fõbb szim bó lu -ma it.

Van ben ne egy gömb ala kú, le be csült, üres mû vé sze ti köz pont:ez az én fe jem, kü szö bön ál ló hat va na dik szü le tés na pom elõtt.

Van ben ne egy ne ut ron bom ba-rob ba nás la kott te rü le ten; ez an -nak a sok em ber nek az el tû né se, aki ket sze ret tem Indiana po lis -ban, mi kor el in dul tam írói pá lyá mon. Indianapolis meg van, de azem be rek el tûn tek.

Ha i ti – New York, ahol most élek.A tör té ne tet el be szé lõ sem le ges ne mû pa ti kus: ha nyat ló sze xu -

a li tá som. A gye rek ko rá ban el kö ve tett bûn mind az a ko misz ság,amit éle tem so rán el kö vet tem.

Ez a könyv re gény, nem pe dig tör té ne lem, úgy hogy ké zi könyv -nek nem hasz nál ha tó. Azt mon dom ben ne pél dá ul, hogy az el sõvi lág há bo rú ki tö ré se kor az Egye sült Ál la mok nagy kö ve te az Oszt -rák–Magyar Mo nar chi á ban az ohiói Hen ry Clowes volt. Holott a con nec ti cu ti Frederic Courtland Penfield volt az ak ko ri nagy -követ.

Azt is ál lí tom a könyv ben, hogy a ne ut ron bom ba af fé le va rázs -ves szõ, amely egy csa pás ra el pusz tít ja az em be re ket, de a hol mi -ju kat sér tet le nül hagy ja. Ezt az el me szü le ményt a har ma dik vi -

Mesterlövész • 9

lág há bo rú lel kes hí ve i tõl köl csö nöz tem. Egy la kott te rü le ten fel -rob ban tott iga zi ne ut ron bom ba a va ló ság ban sok kal na gyobbszen ve dést és rom bo lást okoz na, mint ami lyet én le ír tam.

Ha mi san ér tel mez tem a kre ol nyel vet, sza kasz tott úgy, aho -gyan a könyv fõ alak ja, Rudy Waltz ten né, mi köz ben ezt a fran cianyelv já rást ta nul ja. Azt ál lí tom, hogy csu pán egy ige ide je van: a je len. Csak egy kez dõ hi szi, hogy a kre ol nyelv já rás nak egyet- len ige ide je van – kü lö nö sen ha azok, akik ezen a nyel ven be szél -nek ve le, tud ják, hogy az õ szá má ra a je len a leg kön nyebb ige idõ.

Bé kes ség.K. V.

10 • Kurt Vonnegut

Celia, mi vagy, ki vagy,Hogy min den szív ér ted ég?

OTTO WALTZ (1892–1960)

1

A még-meg-nem-születetteknek, a dif fe ren ci á lat lan sem mi ösz-szes fosz lá nyá nak: Vi gyázz, ha jön az élet!

En gem el ka pott az élet. Le vert a lá bam ról. A dif fe ren ci á lat lansem mi nek vol tam egy fosz lá nya, de az tán fel pat tant egy kukucs -kálónyílás. Zú dult be a fény meg a zaj. Han gok kezd tek meg ha tá -roz ni, en gem meg a kör nye ze te met. Amit mond tak, az el len nemvolt apel lá ta. Kö zöl ték, hogy fiú va gyok, és Rudolph Waltz nak hív -nak, slussz-passz. Kö zöl ték, hogy 1932-t írunk, slussz-passz. Kö zöl -ték, hogy az ohiói Midland City ben élek, slussz-passz.

Ab ba nem hagy ták. Hos szú évek óta ont ják a rész le te ket, fel tar -tóz tat ha tat la nul, mind a mai na pig. Tud já tok-e, mit ál lí ta nak most?Hogy 1982-t írunk, és én öt ven éves va gyok.

Só der.

Apám Otto Waltz volt; az õ kukucskálónyílása 1892-ben nyílt ki,s ve le töb bek kö zött azt kö zöl ték, hogy õ az örö kö se a leg in kábbcsak „Szent Elmo panaceája” né ven is mert cso da gyógy szer ré vénszer zett va gyon nak. A cso da szer szeg fû szeg gel és szár csa gyö kér -rel íze sí tett, li lá ra fes tett etil al ko hol volt, egy ku pi ca ópi um mal ésko ka in nal. Ahogy tré fá san mond ják: tö ké le te sen ár tal mat lan, ki -vé ve hasz ná lat ese tén.

Apám is Midland City szü löt te volt. Egyet len gye rek, és azanyja, jó for mán min den alap nél kül, ar ra a kö vet kez te tés re ju tott,hogy fi á ból lesz az új Le o nar do da Vin ci. Evé gett alig tíz esz ten dõsfi acs ká já nak mû ter met épít te tett a csa lá di kú ria mö gött ál ló ko csi -szín pad lá sán, és fel fo ga dott egy szél to ló né met mû bú tor asz ta -lost, aki if jabb éve i ben Ber lin ben fes tõ nö ven dék volt, hogy apá -mat a hét vé ge ken és is ko la után raj zol ni és fes te ni ta nít sa.

Ta nár nak és ta nít vány nak egy aránt is te ni bu li volt. A ta nártAugust Günthernek hív ták, és a kukucskálónyílása úgy 1850 kö -rül nyílt ki Né me tor szág ban. A ta ní tás is volt olyan jö ve del me zõ,mint a mû bú tor-asz ta los ság, rá adá sul – nem úgy, mint a mû bú tor-asz ta los ság – azt is le he tõ vé tet te, hogy ak kor igya le ma gát, ami -kor ked ve tart ja.

Mi helyt pe dig apám túl ju tott a ka masz ko ron, Günther el vi het -te vo na ton két na pos ki rán du lá sok ra Indianapolisba és Cincin na ti -be és Louisville-be és Clevelandbe és így to vább, azért, úgy mond,hogy galériákat és mûtermeket látogassanak. A valóságbanazonban in kább azon mes ter ked tek õk ket ten, hogy ala po san be -rúg janak, s hogy az egész Közép-Nyugat lu xus kup le rá ja i nak aked ven cei le gye nek.

Va jon bár me lyi kük is be is mer te vol na, hogy apám ha agyon -ütik sem tud fes te ni vagy raj zol ni?

Ki más akadt vol na, aki a csa lást le lep lez ze? Sen ki. Egész MidlandCity ben nem volt egy te rem tett lé lek, aki an nyit ko nyí ta na a kép -zõmû vé szet hez, hogy meg ál la pít hat ná, apám te het sé ges-e vagysem. Akár szanszkritológiával is fog lal koz ha tott vol na, az semesett távo labb a vá ros ér dek lõ dé si kö ré tõl, mint a mû vé sze tek.

Midland City nem volt egy Bécs vagy Pá rizs. De még egy St.Louis vagy Det ro it sem. Midland City egy Piripócs volt. Egy Ku -tyabagos.

Günther áru lá sa le lep le zõ dött, de már ké sõn. Apám mal együttõri zet be vet ték Chi ca gó ban, mert szét ver tek egy kup le rájt. Ki de -rült to váb bá, hogy apám nak trip pe re van, és így to vább. Apám ad -dig ra már el kö te le zett, ti zen nyolc esz ten dõs öröm fiú volt.

Günthert le lep lez ték, ki rúg ták és fe ke te lis tá ra tet ték. Waltznagy apa és nagy anya ir dat la nul be fo lyá sos pol gá rok vol tak „SzentElmo panaceája” jó vol tá ból. Köz hír ré té te tett, hogy aki csak szá mítMidland City ben, nem bíz za meg Günthert mû bú tor asz ta los-mun -ká val, sem sem mi egyéb bel – so ha töb bé.

Apá mat el küld ték a bé csi ro ko nok hoz, hogy ki kú rál tas sa a trip -pe rét, és be irat koz zék a vi lág hí rû Kép zõ mû vé sze ti Aka dé mi á ra.Míg az óce á non ha jó zott a Lusitania egyik el sõ osz tá lyú ka bin já -

14 • Kurt Vonnegut

ban, szü lei kú ri á ja le égett. Ál ta lá no san el ter jedt gya nú sze rint alát vá nyos épít mény re August Günther ve tett csó vát, de rá bi zo -nyí ta ni nem le he tett.

Apám szü lei nem épí tet ték új já a kú ri át, ha nem ki köl töz tekShepherdstown mel lett fek võ ezer hol das bir to kuk ra – ott hagy vaa ko csi színt meg a pin ce lyu kat.

Ez 1910-ben tör tént – négy esz ten dõ vel az el sõ vi lág há bo rú ki -tö ré se elõtt.

Apám te hát be mu tat ta ma gát és Midland City ben al ko tott ké pe i -nek map pá ját a Kép zõ mû vé sze ti Aka dé mi án. Ma gam is lát tam né -hány if jú ko ri mû vét, ame lyek fö lött anyám sû rûn me ren gett apámha lá la után. Ügye sen tu dott dra pé ri á kat keresztsraffozni és sa tí -roz ni – ezen a te rü le ten bi zo nyá ra August Günther is hoz zá értõnmoz gott. Akár mit áb rá zolt azon ban apám, ke vés ki vé tel lel vé gülmin den olyan lett, mint ha ce ment bõl ön töt ték vol na – ce ment as z -szony ce ment ru há ban ce ment ku tyát sé tál tat, ce ment me zõn ce -ment csor da le gel, ce ment tá lon ce ment gyü mölcs áll a ce ment füg -gö nyös ab lak elõtt és így to vább.

Az arc ké pei sem ha son lí tot tak a mo dell hez. Az Aka dé mi ántöbb port rét mu ta tott be édes any já ról, de fo gal mam sincs, mi lyenle he tett a nagy anyám. Kukucskálónyílása rég be zá rult, mi e lõtt azenyém ki nyílt vol na. Csak an nyit tu dok, hogy apám nak ró la ké -szí tett arc ké pei közt nin csen két egy for ma.

Apám nak azt mond ták az Aka dé mi án, jöj jön vis sza két hétmúl va, ak kor majd köz lik ve le, hogy fel ve szik-e vagy sem.

Ez idõ tájt ron gyok ban járt, a de re kán kö tél lel, fol to zott nad rág -ban és így to vább – ha bár ott hon ról át la gon fe lü li apa názst ka pott.Lé vén ak ko ri ban egy nagy bi ro da lom fõ vá ro sa, Bécs ben an nyi volta dí szes egyen ru ha, az eg zo ti kus öl tö zék, an nyi bor folyt és an nyize ne szólt, hogy apám jel mez bál ban érez te ma gát. El ha tá roz ta,hogy éhe zõ mû vész ként vesz részt a mu lat ság ban. De jó hecc!

Ak ko ri ban igen jó ké pû le he tett. Vé le mé nyem sze rint õ volta leg jobb kül se jû fér fi Midland City ben még egy ne gyed szá zadmúl tán is, ami kor én meg is mer tem. Kar csú és szál egye nes, mind -ha lá lig. Száz nyolc van öt ma gas. A sze me kék. Gön dör arany szõ keha ja jó for mán egy szá lig meg volt még ak kor is, ami kor a kukucs -

Mesterlövész • 15

kálónyílása be zá rult, ami kor meg en ged ték, hogy ne le gyen töb béOtto Waltz, ami kor is mét csak a dif fe ren ci á lat lan sem mi nek lettegy fosz lá nya.

Két hét múl va te hát vis sza ment, s egy pro fes szor vis sza ad ta amap pá ját, mond ván, hogy a mun ká ja ne vet sé ges. Volt ott még egyron gyos fi a tal em ber, an nak is mély meg ve tés sel ad ták vis sza a map pá ját.

Adolf Hit ler nek hív ták. Linz ben szü le tett, Auszt ri á ban.Apám an nyi ra meg ha ra gu dott a pro fes szor ra, hogy men ten

bos szút állt. A pro fes szor sze me lát tá ra meg kér te Hit lert, mu tas sameg egy pár mun ká ját. Ta lá lom ra ki vá lasz tott egy ké pet, kö zöl te,hogy zse ni á lis mun ka, s azon helyt meg is vá sá rol ta Hit ler tõl, any- nyi pén zért, amen nyit a pro fes szor va ló szí nû leg egy hó nap alattsem ke re sett meg.

Hit ler alig egy órá val az elõtt ad ta el a ka bát ját, hogy ve hes sen va -la mi kis en ni va lót, ha bár kö ze le dett a tél. Va ló szí nû, hogy apám nél -kül Hit ler 1910-ben el pusz tult vol na éhen vagy tü dõ gyul la dás ban.

Apám és Hit ler egy da ra big együtt csa tan gol tak, ahogy ez len niszo kott – vi gasz tal ták, mu lat tat ták egy mást, ki rö hög ték a mû vé sziin téz ményt, amely el uta sí tot ta õket és így to vább. Tu do má somsze rint hos szú gya log tú rá kat tet tek ket tes ben. Anyám tól tu dom,hogy igen jól érez ték ma gu kat egy más tár sa sá gá ban. Ami kor elégidõs let tem ah hoz, hogy ér de kel jen apám múlt ja, már kü szö bönállt a má so dik vi lág há bo rú, s apám men ten száj zá rat ka pott, ha aHit ler rel va ló ba rát sá ga ke rült szó ba.

Ezt ad ják ös sze: apám meg fojt hat ta vol na a szá zad leg ko mi szabbször nye te gét, vagy egy sze rû en hagy hat ta vol na, hogy éhen hal jon,meg fagy jon. De nem: ös sze áll ve le, és a ke bel cim bo rá já vá fo gad ja.

Alig ha nem ez az egyes szá mú ki fo gá som az élet el len: amígélünk, oly kön nyen esünk ször nyû sé ges nél ször nyû sé ge sebb té -ve dé sek be.

A kép, ame lyet apám meg vett Hit ler tõl, víz fest mény; ál ta lá nosmeg íté lés sze rint a leg kü lönb, amit a ször nye teg mint fes tõ el kö ve -tett. Éve kig ló gott szü le im ágya fö lött az ohiói Midland City ben. A cí me: „A bé csi mi no ri ta temp lom”.

16 • Kurt Vonnegut