Kézben tartjuk az energiát feszültség- · 2016-04-06 · A villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején VI. befejező rész ENERGETIKA

Kézben tartjuk az energiát

GA Magyarország Kft.

Telefon: +36 23 501 100

www.ga.hu

Megújult arculat15 év tapasztalatFolyamatos innovációMegbízható minőség

A mAgyAr elektrotechnikAi egyesület hivAtAlos lApjA AlApítvA: 1908

102. évfolyAm

2 0 0 9 / 0 9

www.mee.hu

A villamosenergia-rendszerek

üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején

vi. befejező rész

tranziens stalilitási viszonyok vizsgálata

a mAvir rendszerszintű hálózattervezési

és elemzési osztályán

feszültség-meddőteljesítmény

szabályozási stratégia kialakítása

a mAvir Zrt.-nél

változnak a lámpatestek előírásai

Állami kitüntetések a közlekedési, hírközlési

és energiaügyi minisztériumban

költözik a mee központi irodája!

A jövô energiája az Ön kezében van!

www.energoexpo.hu

ENERGOexpo 2009

ENERGOexpo 2009

AZ ENERGIA EMBERSÉGEAZ EMBERISÉG ENERGIÁJA

Szeretettel várunk minden szakembert és minden

érdeklődőt az energiaszektor legnagyobb önálló fórumán!

Ingyenes szakmai belépők korlátozott számban

rendelhetők az [email protected] e-mail

címen, vagy az 52/436-011-es telefonszámon.

2009. szeptember 29 - okt—ber 1.

Kšlcsey Konferencia Kšzpont

Tűzálló kötődobozok az OBO-tólBSS

A tűzálló kábeltartó-szerkezetek kifejlesztésében és gyártásában elismert OBO termékkínálata új tűzálló kötődoboz családdal bővült.A dobozok alapanyaga halogénmentes műanyag, védettsége: IP 65 illetve IK 04. Nagy hőállóságú kerámiából készült sorkapoccsal készül. A kábelbevezetés 4 db zárt membrános átszúrható kábelbevezetőn keresztül oldható meg.A falra szerelés belső rögzítéssel a termékhez mellékelt 2 db MMS tűzálló betoncsavarral történik.

Méretválaszték: B 100 E (6 mm²) 122 x 122 x 58,5 mm B 160 E (10 mm²) 168 x 143 x 70,0 mm B 250 E (16 mm²) 243 x 168 x 82,5 mm

OBO BETTERMANN Kft.H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. • Tel.: +36 (29) 34 90 00 Fax: +36 (29) 34 91 00 • E-mail: [email protected] • www.obo.hu

ElektrotechnikaFelelős kiadó: Kovács AndrásFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László

Tagok:Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Dr. Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer ÁgostonDr. Vajk István (MATE képviselő)

Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa

Témafelelősök:Technikatörténet: Dr. Antal IldikóHírek, Lapszemle: Dr. Bencze JánosVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertAutomatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásVillamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy GyulaVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesSzabványosítás: Somorjai LajosOktatás: Dr. Szandtner KárolyLapszemle: Szepessy SándorSzakmai jog: Arató CsabaIfjúsági Bizottság: Turi Gábor

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt

Korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.Telefon: 353-0117 és 353-1108Telefax: 353-4069E-mail: [email protected]: www.mee.huKiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-41

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

TarTalomjEGyzéK

Tóth Péterné: Beköszöntő ............................................. 4

ENERGETIKA

Dr. Tombor Antal: A villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején VI. befejező rész ................................................... 5

Gölöncsér Péter: Tranziens stalilitási viszonyok vizsgálata a MAVIR Rendszerszintű Hálózattervezési és Elemzési Osztályán ................... 7

Decsi Tamás: Feszültség-meddőteljesítmény szabályozási stratégia kialakítása a MAVIR ZRt.-nél ............................................................... 11

Várhegyi Gergő: A magyar villamosenergia-rendszer átviteli hálózati vezetékeinek paraméterpontosítása .................................................... 15

Haddad Richárd – Balogh Szabolcs: Elektronikus energiakereskedelemről közérthetően 2. rész ........................................................ 21

VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK

Marosfalvi Péter: Kisfeszültségű kapcsoló-berendezések ívállósági vizsgálata ............................ 25

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

Arató András: Változnak a lámpatestek előírásai .............................. 27

Dr. Becze János: Napkolektorokat építenek Ferihegyen .......................................................................... 27

Dr. Bencze János: Szeptember 1-től kihalnak a 100 wattos izzók ............................................................ 28

HÍREK

Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból ..... 29

Kiss Árpád: Állami kitüntetések a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumban ............ 31

EGYESÜLET ÉLET

Güntner Attila: Költözik a MEE központi irodája! ................................. 32

Hartmann Bálint: A fiatalokért, a szakmáért – Energetikai Szakkolégium ......................................... 33

Tóth Éva: Magyar Termék Nagydíj ’2009 ................. 34

NEKROLÓG

Jáni Józsefné: In memoriam Prof. Török Béla ........ 35

SZEMLE ................................................................................. 36

Hirdetőink / Advertisers

· DISTrElEc GmbH· FarNEll lTD· Ga maGyarorSzáG KFT.· Korax KFT.· mITSUbISHI ElEcTrIc· obo bETTErmaNN KFT.· V-TraDE KIállíTáSoK KFT.

coNTENTS

Éva Tóth: Editor-in-Chief’s greeting

ENERGETICS

Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st Century Part .6.

Péter Gölöncsér: Transient stability assessment at MAVIR the Hungarian Transmission System Operator Company.

Tamás Decsi: Forming the voltage - reactive power control strategy at MAVIR

Gergő Várhegyi: Adjusting the parameter values of the Hungarian transmission lines.

Richárd Haddad – Szabolcs Balogh: About energy market in a way of easy to understand Part.2.

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Péter Marosfalvi: Arcing-resistance test of low voltage switch equipments

LIGHTING TECHNICS

András Arató: Changing the regulation of the lighting equipments

Dr. János Bencze: Solar energy for Ferihegy Airport

Dr. János Bencze: There is no more 100 W traditional light bulbs from the first of September 2009

NEWS

Dr. János Bencze: News from the world of Energetic

Árpád Kiss: High awards was handled in the Ministry of Transport, Telecommunication andEnergy

SOCIETY ACTIVITIES

Attila Güntner: The Headquoters of the Hungarian Electrotechnical Association willmove!

Bálint Hartmann: From the youth and profession – Professional Energetic College

Éva Tóth: Hungarian Production Award ’2009

OBITUARY

Valéria Jáni: In memoriam Prof. Béla Török

REWIEV



VI. befejező rész

EnErgEtika

Úgy tűnik, mintha nemrég kezdődött volna el a nyár, de mire lapunkat kezébe veszi a kedves Olvasó, már javában szeptembert írunk. Túl vagyunk az egyesület legnagyobb éves rendezvényén, és már tudjuk, hogy az 56. Vándorgyűlés, Konferencia és Kiállítás miként zajlott le. Mikor ezeket a sorokat papírra vetem, még megfeszített munka folyik a szervezéssel. Soha ekkora érdeklődés nem mutatkozott a szakma csúcstalálkozó-ja iránt, mint most, holott a gazdasági krízis éppen egy szerényebb létszámot indokolt volna. Az sem fordult még soha elő, hogy a késői jelentkezőket el kell utasí-tani, mert a befogadó kapacitás véges. Mind a résztve-vők, mind a kiállítók száma új „országos csúcs”!

Azok, akik az Elektrotechnika folyóirat olvasása mel-lett a MEE honlapját is látogatják, értesültek arról, hogy augusztus vége és szeptember közepe között három nagy rendezvény is az egyesülethez kötődik. A vándor-gyűlés mellett a CIGRE és a CIGR nemzetközi konferen-ciákat is a MEE neve fémjelzi. Mindez azt is jelentette, hogy egyes munkatársainknak a nyár nem a pihenés-ről, az erőgyűjtésről és a kikapcsolódásról szólt, hanem éppen az ellenkezőjéről, a kemény, szívós munkáról és az ezzel járó felelősségről. Bízom abban, hogy a kitartó munkának meglesz az eredménye és a sikere.

Ha belelapoznak első őszi számunkba, a szakmai cik-kek közül három írás a MAVIR munkatársainak tollából

Kedves Olvasó!

született. Ez nem véletlen, hiszen a vándorgyűlés főtá-mogatója a MAVIR ZRt., és a rendszerirányítás 60 éves jubileumának eseményeiről szól ez az év.

A cikkeket elolvasva rövid betekintést nyerhetnek ar-ról, hogy a mai rendszerirányításnak milyen problémák-kal is kell szembe néznie, és a MAVIR Rendszerszintű Hálózattervezési és Elemzési Osztálya mit tesz többek között annak érdekében, hogy a rendszerbiztonság kö-zép- és hosszú távon is fennmaradjon.

A nyári „uborkaszezon” után, intenzív munka kezdő-dött a szakosztályokban és a központban. Egyre több esemény előkészületei folynak egyesületünkben, ame-lyekről folyamatosan tájékoztatjuk Olvasóinkat és a MEE honlapjának látogatóit.

A következő időszak történései közül a teljesség igénye nélkül említek néhányat. A MEE oktatási tevé-kenységének több évtizede kiemelt területe a villám-védelem felülvizsgálóinak képzése és minősítése. A tervezők, kivitelezők és felülvizsgálók továbbképzése nem szenvedhet további késedelmet. 2009 végére megjelenik az MSZ EN 62305 szabványsorozat teljes terjedelmű, hiteles fordítása. Ennek ismeretében átfo-gó kézikönyvet is kapnak azok a résztvevők, akik az ősz folyamán induló különböző villámvédelmi tanfolya-mokra jelentkeznek.

A novemberben megrendezésre kerülő Villámvédel-mi Konferencia szervezése is folyamatban van. A Mér-nöki Kamarában az elektrotechnikai tagozat kötelező képzésének főszereplői MEE-tagok, akik a „tananyag” összeállítását, valamint előadását is magukra vállalták.

A Villamos Fogyasztói Szakosztály szakembereiből alakult team az „Épületvillamosság” című kézikönyv új kiadásán dolgozik. Az utóbbi időben óriási fejlődésen ment keresztül az építéstechnika, az erősáramú- és a hírközlési technika, újabbnál újabb anyagok, szerelvé-nyek, berendezések jelentek meg a piacon, és változott a szabvány és a szabályozás is. A szakkönyv ezekkel az újdonságokkal kívánja aktualizálni az újabb kiadást.

Nemcsak a szakmához, szervezetünk életéhez kötő-dő történésekről is rendre olvashatnak lapunkban, így most a MEE központi irodájának költözéséről.

Úgy gondolom, hogy az egyesület vezetésének elkö-telezettsége a szakma iránt és tevékenysége a közjóért meghozza gyümölcsét, és ez visszatükröződik honla-punkon és az Elektrotechnikában is.

Tóth Péterné főszerkesztő

Fotó

: sze

lagn

es

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9

11. Összefoglalás

2001 és 2006 között számos fogyasztói korlátozást és jelentős károkat okozó üzemzavar volt Európában és Észak-Amerika keleti részén. Ezek az esetek felhívták a fi-gyelmet a kontinens méretű villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának fontosságára. Érdekes kérdés, me-lyek az okai a villamosenergia-rendszerek biztonságában történt változásoknak.

A 10 vizsgált jelentős üzemzavarnál 9-féle fő okot (A…I) lehet regisztrálni. A fő okok százalékos megoszlása:

A (Rendkívüli időjárás): 10,5 %B (Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig

vették igénybe a szállítások): 18,5 %C (A piac szereplőinek tulajdonosi érdekei mellett hát-

térbe szorultak a villamosenergia-rendszer érdekei és biztonsága): 7,9 %

D (Műszaki hibák): 18,5 %E (Személyi hibák): 10.5 %F (Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító

TSO-ok között nem volt megfelelő a koordináció): 10.5%G (Elégtelen karbantartás, vagy a berendezések hiányos

ellenőrzése): 7.9 %H (Bizonytalan diszpécseri tevékenység, a szükséges be-

avatkozások halogatása, késése): 13.1 %I (A szélerőművek és az elosztóhálózati kiserőművek ki-

kapcsolása miatt a szükségesnél nagyobb mennyiségű fogyasztói korlátozásra volt szükség): 2,6 %

A B és a D fő ok 18,5%-18,5% súllyal szerepel az összes fő ok között. Tehát a B: „Az átviteli hálózatot a biztonsági kritéri-umok határáig vették igénybe a szállítások” és a D: „Műszaki hibák” okozták a zavarok közel 40%-át.

Riasztó, hogy a H:„Bizonytalan diszpécseri tevékenység, a szükséges beavatkozások halogatása, késése” az esetek 13,1%-ában játszott szerepet.



VI. befejező rész

A tengerentúli figyelmeztető tapasztalatok, az ellátásbiz-tonság problémái, a hálózatbővítés elégtelensége, a tartalék-kapacitás csökkenése és a növekedő villamosenergia-árak el-lenére az EU töretlenül kitart a versenypiac gyorsított és teljes körű bevezetése mellett.

2003-ban az amerikai üzemzavar után De Palacio asszony az EU Bizottság Energia (Europaen Commission for Energy) Biztosa értékelte az amerikai és az európai liberalizációs fo-lyamatokat. Véleménye szerint: „Az európai villamosenergia-piac jobban felkészült az amerikaihoz hasonló helyzetek ke-zelésére. Gyorsítania kell a szabályozási keretek bevezetését, amely a versenynek piacot fog nyitni, miközben garantálja a közös biztonságot.” Ezután, a magabiztos megállapítás után, néhány hét múlva volt az olasz üzemzavar és áramszünet, amely 50 millió európai polgárt érintett!

A brüsszeli döntéshozók azóta is a verseny feltételeinek bővítésén és nem a villamos energia árának csökkentéséhez szükséges feltételek megteremtésén fáradoznak.

A nagy kiterjedésű olasz és német üzemzavart vizsgáló szakértői bizottságok az események műszaki részét, a tanul-ságokat, következtetéseket és a tervezett intézkedéseket ala-posan és mérnöki igényességgel elemezték.[1], [4]

Azonban, ha az okok között a piaci rendszer hatásait is tet-ten lehetett érni, akkor úgy tettek, mintha a biztonság csupán műszaki kérdés lenne, és nem mutattak rá a villamos energia fizikája, valamint a piaci folyamatok közötti ellentmondások-ra. Az üzemzavarokkal kapcsolatban „az EUELECTRIC fő meg-állapítása, hogy a liberalizáció önmagában nem vezetett az áramszünetekhez” [1]

Ennek ellenkezője látható az olasz üzemzavarnál. Ugyanis 2000-ben már ugyanazok a svájci-olasz távvezetékek kapcso-lódtak ki, mint 2003-ban, de mivel az olasz import akkor több mint 600 MW–tal volt kevesebb, nem történt stabilitási bom-lás és az olasz rendszer nem vált le az UCTE hálózatáról. Sem az olasz, sem a svájci rendszerirányító nem volt képes a mohó kereskedők igényeit visszautasítani vagy korlátozni.

Hasonló események történtek a lengyel és a cseh üzemza-varoknál is.

Nyilatkozatokban minden felelős szervezet elismeri, sőt hangsúlyozza, hogy a rendszer biztonságának prioritása van a kereskedelemmel szemben. Azonban a kereskedők kitűnő érdekérvényesítési képessége miatt ez a gyakorlatban éppen fordítva van. A szerződéses rendszer teljesítésének szükséges-sége, a kialakult légkör elbizonytalanítja a TSO-ok diszpécse-reit, ami veszélyezteti az ellátás biztonságát. Az olasz, cseh és német üzemzavar megelőzhető lett volna egy időben elren-delt kismértékű fogyasztói korlátozással, vagy a kereskedelmi szállítások csökkentésével. Az olasz üzemzavarnál egy rövid időre csak a szivattyús-tározós erőművek szivattyús üzemét kellett volna korlátozni, vagy megszüntetni a stabilitási bom-lás megakadályozása érdekében. A cseh eseményeknél a TSO a veszélyesen nagy, több óráig tartó terhelések ellenére sem rendelt el korlátozást a kereskedelemben és/vagy a fogyasz-tóknál. Ezekben az esetekben a diszpécserek nem vállalták a kereskedelmi megállapodásokban rögzített szállítások mó-dosításának kockázatát.

Európában a hálózatokat az elmúlt ötven évben úgy fej-lesztették, hogy az egyes nemzeti alrendszerek kölcsönös kisegítést nyújthassanak egymásnak.

A liberalizáció bevezetése óta az UCTE átviteli hálóza-ta nem csak a kölcsönös kisegítésre szolgál, hanem ezen a hálózaton bonyolódik az egyre bővülő és gyakran nagy távolságú villamosenergia-kereskedelem is. Egyidejűleg a dinamikusan növekvő szélerőművi áramtermelés a konti-nenst átszelő teljesítményáramlásokkal terheli az átviteli

EnErgEtikaenergetikaEnergetikaENERGETIKA

Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villamos-energia-iparban. A piaci modell „javítgatása” még mosta-nában is folyamatban van. A felhasználó számára legfonto-sabb a villamos energia ára, a szolgáltatás megbízhatósá-ga, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikk a villamosenergia-ellátás biztonsá-gának változásával és a változás okaival foglalkozik.

The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The “tinkering” of this market system is going on even now. The most impor-tant for the consumers are the price of electrical energy, the reliability of supply, and the quality. Market circumstances have an influence on all of these requirements. The report de-als with the change of the reliability of the electrical-energy supply and looks for the reason of this change.


hálózatot. A kereskedelmi szállítások értékei és a tényleges áramlások között jelentős eltérések vannak, amelyek miatt az alrendszerek közötti határkeresztező kapacitások erősen terheltek. Az átviteli hálózat tervezésekor ezeket nem vet-ték figyelembe.

Ezen körülmények miatt az UCTE átviteli hálózatát a TSO-ok gyakran a biztonsági kritériumok korlátaihoz közel kényszerül-nek üzemeltetni. Ezeket támasztják alá a 2000-es évek elején történt spanyol, osztrák, lengyel, cseh, északkelet-amerikai, olasz és német üzemzavarok. Az átviteli hálózat fokozott igény-bevétele miatt a legkisebb hiba (akár műszaki akár személyi) stabilitási bontáshoz, vagy egyéb zavarokhoz vezet. AZ UCTE átviteli hálózatának tervezésekor a rendszer irányításának fi-lozófiája szerint a hálózati programokat, a terhelési menetren-deket és a hálózat fejlesztését csak a szomszédos alrendszerek TSO-inak kell egymással egyeztetni. Ez ma is így van, annak elle-nére, hogy a körülmények jelentősen megváltoztak.

Az UCTE jelentős kibővülése, továbbá a liberalizáció beve-zetése óta egyre inkább elégtelen a rendszer irányításának eddigi gyakorlata.

Jó példa erre az olasz, osztrák és a német eset, amikor több TSO-ra kiterjedő üzemzavar elhárítása során a TSO-ok közötti információ és koordináció hiánya miatt a hálózat helyreállítá-sánál számos spontán intézkedés történt.

Szükséges lenne egy UCTE szintű szervezetre, amely az UCTE átviteli hálózatának üzemvitelét és információ cseréjét koordinálná.

A versenypiacon az erőművek, az elosztó- és az átviteli há-lózatok tulajdonosai a profit maximalizálásában érdekeltek. A tulajdonosok a saját érdekeik szerint üzemeltetik a berende-zéseket. A villamosenergia-rendszer üzembiztonsági szem-pontjai emiatt háttérbe szorulnak. Az amerikai eseményeknél volt olyan erőműblokk, amely a meddőteljesítmény-termelés rovására wattos teljesítményt adott a hálózatra (hiszen pénzt csak a wattos energiáért kap), nem törődve a blokk stabilitá-sának csökkenésével és a kiesése miatt az egész rendszerre kiható következményeivel. Ezen túlmenően a nyereség nö-velése érdekében a befektetők a költségeket gyakran a biz-tonság rovására is csökkentik, egyes szakterületeket kiszer-veznek (pl. relévédelem, karbantartás, nyiladéktisztítás, stb ), ezáltal a korábbi szigorú ellenőrzés, fegyelem gyengült. Ez nyomon követhető a dán, az angol és a svéd üzemzavarok-nál. A regulátorok csak kevéssé, vagy egyáltalán nem tudják ellenőrizni a tulajdonosokat.

A liberalizáció bevezetése előtt az UCPTE-ben kevesebb rendszerüzemzavar volt, különösen a több alrendszerre kiter-jedő események tekintetében.

Kedvezőtlen jelenség, hogy a TSO-knak nincs befolyásuk sem az erőmű építésére sem az üzemeltetésre. Ez a befekte-tők ügye. Ugyanakkor felelősek a saját villamos rendszerük teljesítmény-egyensúlyáért, amelyet önállóan kell biztosí-taniuk. Egyes alrendszerekben egyre nehezebben tudják a TSO-ok a teljesítményszabályozáshoz szükséges kapacitáso-kat a piacon beszerezni. A teljesítmény-egyensúly biztosítá-sa érdekében egyes TSO-knak van jogosultságuk a kereske-delmi folyamatokba beavatkozni. Azonban ezek gyakran az energiarendszer folyamataihoz képest hosszú időt vesznek igénybe. Ezért a TSO-ok ezeket a jogosítványokat nem, vagy csak későn tudják használni.

A liberalizáció világméretű bevezetése óta a rendszerek biztonsága, az erőművek építése, a hálózatok fejlesztése és nem utolsósorban a villamos energia árának alakulása a piac szabályainak van alávetve. Mint láttuk, a biztonság te-kintetében nincs minden rendben. A verseny bevezetése után a piac szereplői csak a saját profitjuk növelésében ér-

Dr. Tombor Antalvillamosmérnöka MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgató[email protected]

Lektor: Reguly Zoltán okl. villamosmérnök

dekeltek. A jelenlegi szabályozás nem tudja érdekeltté tenni a befektetőket a rendszer biztonsága szempontjából fontos hálózat- és erőműfejlesztés, feszültség-meddőteljesítmény gazdálkodás, teljesítménytartalék-képzés, szélerőmű-szabá-lyozás, stb. területeken.

Itt az ideje újragondolni, hogy a piac valóban képes-e meg-oldani a villamosenergia-ellátás problémáit. Úgy tűnik, nem! Annak ellenére, hogy a liberalizáció, a verseny bevezetése nem teljesíti a kitűzött célját (a villamosenergia-ár csökkenését), ma már nem reális cél a régebbi modellhez történő visszatérés. Megoldást adhat a villamosenergia-ipart működtető új szabá-lyozási rendszer bevezetése, amit az USA szakértői javasolnak. Egyidejűleg szükséges az állam ellenőrző és beavatkozó szere-pének erősítése is. A piac szereplőinek meg kell érteni; ha nincs biztonság, nincs piac.

Felhasznált irodalom[1] Power Qutages in 2003Eurelectric Force Bower Qutages 2004. July[2] Robert Paprocki Operation of the Polish power system in summer 2006.CENTRE EACCWG meeting 03.10.2006. Budapest[3] Disturbance in the Czech Transmission System on 25th of July 2006prepared by the ČEPS, a.s.[4] Final Report - System Disturbance on 4 November 2006 UCTE[5] A világ egyik legnagyobb villamosenergia rendszer összeomlása Észak-Ke-

let Amerika. 2003 augusztus , Kimpián Aladár 2004. 09.29.

KöszönetnyilvánításEzúton köszönöm Reguly Zoltánnak a cikk megírásakor nyújtott értékes szakmai segítségét és kritikáját, valamint dr. Strobl Alajosnak a cikk ábráinak elkészítését.

Megújult termékválasztékkal állunk az Önök rendelkezésére

Villamosipari és elektronikai epoxi és PUR öntő-, tokozó-lamináló-és, impregnáló

gyanták, ragasztók, impregnáló- és bevonólakkok.

Alakos szigetelő formatestekkészítése.

Budapest VI., Eötvös u. 34. II/13.Tel/fax: (1)311-5613,(1) 311-5623

[email protected] www.koraxbp.hu

Tranziens stabilitási viszonyok vizsgálata a MAVIR

Rendszerszintű Hálózattervezésiés Elemzési Osztályán

A magyar villamosenergia-rendszer stabilitási viszonyai új erőművek

üzembelépésének tükrében

Tranziens stabilitási viszonyok vizsgálata a MAVIR

Rendszerszintű Hálózattervezésiés Elemzési Osztályán

A magyar villamosenergia-rendszer stabilitási viszonyai új erőművek

üzembelépésének tükrében


ElőzményekAz elmúlt időszakban a magyar villamosenergia-ipar jelentős változásokon ment át: az áramszolgáltatók nyereségérdekelt vállalatokká alakultak át, 2003-ban pedig kezdetét vette a ma-gyar villamosenergia-rendszer liberalizációja. Ezzel szemben sokáig úgy tűnt, mintha az erőművek a nagy átalakulásokból kimaradnának. Miközben a nagy energetikai befektetők gaz-dasági megfontolásokból kivártak, az iparágban mindenki ar-ról beszélt, hogy a hazai erőműpark jelentős része rossz hatás-fokú, elöregedett, és a fejlesztések tovább már nem halogat-hatók. A MAVIR 2006-ban készült Hálózatfejlesztési Terve [1] is pesszimista a hazai forrásviszonyokat illetően, és azzal számol, hogy az elkövetkező 15 évben a fogyasztás és a termelés közti jelentős különbséget importból kell majd fedezni. Egy rövid részlet a hálózati kapacitásokat ismertető fejezetből:

„Abban az esetben, ha a fogyasztás-termelés egyensúlya nem teljesül, nem teljesülhet hazai forráshiány miatt, a hiányt im-portból kell fedezni, azaz az ehhez szükséges hálózati kapaci-tásoknak rendelkezésre kell állnia.„

Mára a helyzet teljesen megváltozott. Már biztos, hogy 2010-ben 400 MW beépített teljesítménnyel üzembe helye-zik a gönyűi erőművet, és a jövőben még ennél is nagyobb erőművek belépésével lehet számolni.

Nagy egységteljesítményű erőművek és várható hatásukA nagy egységteljesítményű erőművek megjelenése egyfe-lől örvendetes, hiszen az új piaci szereplők belépésével javul az ellátásbiztonság, bővül a villamosenergia-piaci kínálat, ugyanakkor viszont e gépek hálózati csatlakoztatása és ké-sőbbi üzeme számos műszaki problémát vet fel.

A hálózati csatlakozás módját például úgy kell megválasz-tani, hogy az üzemvitel során előforduló leggyakoribb meg-hibásodások ne vezethessenek a magyar rendszer forgótar-talékánál nagyobb teljesítmény elvesztéséhez. Ha ez nem oldható meg, akkor nagyobb tartalék válik szükségessé, és számolni kell a megnövekedett működési költségekkel.

A MAVIR-on belül a Rendszerszintű Hálózattervezési és Elemzési Osztály, továbbiakban RTO foglalkozik a hálózati csatlakozás módjának meghatározásával és az ehhez kapcso-lódó műszaki ellenőrző számításokkal.

Az RTO a nagy erőművek megjelenésének várható hatásait legelőször a gönyűi erőmű csatlakozási tervének elkészítése-kor vizsgálta. Mivel korábban ilyen jellegű tanulmányok nem készültek, a terv elkészítése során számos olyan szabályzati és adatszolgáltatási kérdés is felmerült, melyekre akkor még nem volt elfogadott gyakorlat. E kérdésekre a válaszok azóta megszülettek, és az Üzemi Szabályzatban [2], továbbiakban (ÜSZ) szerepelnek.

A tranziens stabilitás fogalmaA gönyűi erőmű csatlakozási tervében külön fejezet foglalko-zik a tranziens stabilitási problémákkal. A tranziens stabilitási viszonyok elemzését hosszas szabályzati, előkészítő munka előzte meg. Szükség volt egy olyan minősítési módszerre, mely a stabilitás erősségét numerikusan méri, egységesen alkalmazható, jól algoritmizálható, és mások által könnyen átlátható, reprodukálható. A különböző vizsgálati változatok csak e feltételek teljesülése esetén hasonlíthatók össze objek-tíven, személyes preferenciáktól mentesen.

A MAVIR-ban végzett stabilitásvizsgálat alapgondolata, mely az ÜSZ-ben [2] kritikus zárlathárítási idő számításaként jelenik meg, időben visszavezet a korai kezdetekhez. A tranzi-ens stabilitás első definíciója E. W. Kimbark nevéhez fűződik. Az ő, stabilitásszámítás elemeit ismertető művében [3] talál-ható az alábbi meghatározás:

„A stabilitás a váltakozó áramú villamos hálózatok azon ál-lapotát jelöli, amikor a rendszert alkotó gépek szinkron kapcso-latban maradnak, egymással szinkron járnak. Megfordítva, a stabilitás elvesztéséről beszélünk akkor, ha egy vagy több gép a szinkronizmusból kiesik, a szinkronkapcsolat megszűnik.”

Az 1. ábrán egy nagyon egyszerű esetre alkalmazva (egy gép végtelen hálózat) az ugyancsak itt [3] szereplő egyenlő területek módszerének bemutatása látható. A névadó egyen-lő területek, melyeket az ábrán sraffozás jelöl, arányosak azzal a munkával, melyet a gyorsító illetve a lassító erők a gene-rátor forgórészére gyakorolnak. A módszer lényege, hogy a generátor forgórészét gyorsító területtel szemben legalább ugyanakkora lassító területnek kell rendelkezésre állnia, hogy a szinkron kapcsolat fennmaradjon.

A kritikus zárlathárítási idő fogalma és az ezen alapuló minősítési módszer sok rokonságot mutat az egyenlő terü-letek módszerével. Ha a tranziens stabilitás erőssége nem a lassító területben, hanem a zárlat fennállásának idejében kimutatható tartalékkal van mérve, akkor eljutunk a kritikus zárlathárítási idő fogalmához, és egy olyan, a gyakorlatban is jól használható minősítési módszert kapunk, mely ötvözi az egyenlő területek módszerének elveit és a mai korszerű háló-zat szimulációs eszközök lehetőségeit.

A kritikus zárlathárítási idő fogalmaA kritikus zárlatfennmaradási idő

zkritt az üzemzavartűrő ké-pesség jellemző mérőszáma. Az ÜSZ 120 kV-os és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére vonatkozó irányelve [2] a fogalommeghatározások között tér ki pontos értelmezésére. Legegyszerűbb formában a hálózat egy adott


A közeljövőben felépülő nagy egységteljesítményű erőmű-vek villamos hálózati csatlakozása tranziens stabilitási prob-lémákat vethet fel, melyeket a hálózattervezés és a minden-napi üzemeltetés során kezelni kell. A cikk a Gönyűi Erőmű csatlakozási tervén keresztül bemutatja, hogy a MAVIR-nál hogyan jelentkeznek ezek a problémák, és milyen szabályza-ti, modellezési, hálózatszámítási és hálózatminősítési lépé-sek történtek e kérdéskör megoldására.

The high capacity power plants appearing in the near future may cause transient stability problems that have to be managed both in everyday operation and network planning. Through the network connection plan of the power plant of Gonyu the article presents how do these problems manifest at MAVIR and what sort of regulation, network modelling, network computation and stability assessment actions has been accomplished

csomópontján valamilyen zárlat szimulálásával és azon leg-nagyobb zárlatfennállási idő megkeresésével határozható meg, amelynél még nem következik be a generátorok tranzi-ens instabilitása. Abban az esetben, ha a zárlat ennél tovább állna fenn, a tranziens stabilitás a védelmi működés kezde-ményezte kikapcsolás hatására sem maradhatna fenn. Ezért

zkritt értékét nevezik kritikus zárlathárítási időnek is. A zárlatvé-delmi működések kikapcsolásokat eredményeznek, melyek az átviteli utakat gyengítik. Emiatt a tényleges zárlathárítási időnek az előbb értelmezett

zkritt értékénél kisebbnek kell lennie. Éppen ezért szokásos a kritikus zárlathárítási időt úgy is megha-tározni, hogy a zárlat megszüntetésével egy időben, a meghibásodott gyűjtősínre csatlakozó valamelyik vezeték is kikapcso-lásra kerül. Az átviteli utak eltérő gyengü-lése miatt ilyenkor vezetékenként más és más

zkritt értékek adódnak, melyek közül a legkisebb a mértékadó. A vezetékenként számolt

zkritt értékek azon túl, hogy jelzik a tranziens stabilitás erősségét, jól használ-hatók a vezetékek kooperációs szerepének rangsorolására is.

A kritikus zárlathárítási idő számításaA MAVIR hálózatszámítási feladatainak el-látására a Siemens PTI cég PSS/E hálózat szimulációs programját használja. A PSS/E a villamosenergia-rendszer tranziens zava-rokra adott válaszát a rendszer differenciál-egyenleteinek numerikus integrálásával

határozza meg. A dinamikus vizsgálatok eredménye egy konkrét eseménysor bekövetkezése esetén a rendszer álla-potváltozóinak időfüggvénye. Az időfüggvények feldolgo-zását és kiértékelését a PSS/E többféleképpen is támogatja. A PSSECHOP segédprogrammal az idősorok Excel tábláza-tokba exportálhatók, a főprogramon belül pedig ugyanezen adatokból grafikonok, a grafikonokból pedig úgynevezett albumok készíthetők. A grafikonok összeállítása az alkalma-zott „drag and drop” technikának köszönhetően egyszerűen és gyorsan elvégezhető.

A 2. ábrán két különböző zárlatfennállási időre meghatá-rozva a gönyűi 400 MW-os generátor terhelési szögének ala-kulása látható. A számítás a 2010-es hálózatfejlesztési mo-dellre készült, és azt az esetet vizsgálja, amikor a gönyűi 400 kV-os sín közelében háromfázisú szimmetrikus földzárlat lép fel. Az első esetben a zárlat 0.22, a másodikban 0.23 másod-percig áll fenn, ezt követően a védelem a Győrt Gönyűvel összekötő vezeték bontásával tisztáz. A kritikus zárlathárítási idő a lengésgörbék megtekintése alapján valahol 0.22 és 0.23 másodperc között van.

Egy csatlakozási terv elkészítése során számos körülmény együttes hatását kell vizsgálni. Elég néhány tervezési szem-pontot figyelembe venni, és ebből a vizsgálati esetek soka-sága áll elő. A gönyűi stabilitásvizsgálat esetében például 44 különböző változatot kellett vizsgálni. A kritikus zárlathárítá-si idő számítását a PSS/E közvetlenül sajnos nem támogatja, a lengésgörbék kirajzoltatása pedig legyen bármennyire is egyszerű, tekintetbe véve az esetek várható számát és azt, hogy a kritikus zárlathárítási idő csak többszöri próbálkozás, iteráció után határozható meg, nem járható. Ezért a MAVIR Rendszerszintű Hálózattervezési és Elemzési Osztálya kifej-lesztett egy szoftver keretrendszert, mely a PSS/E stabilitás-számítási funkcióit magába integrálva képes a kritikus zárlat-hárítási idő automatizált meghatározására.

Ezen keretrendszeren belül a kritikus zárlathárítási idő egy kellően nagy, a stabilitás biztos elvesztéséhez vezető védelmi működési időből kiindulva, intervallumfelezéses el-járással van meghatározva. A megvalósítás során a fogalmak további finomítására volt szükség. Legelőször a vizsgálati idő nagysága szorult meghatározásra, mely a szakirodalmi adatok alapján 5 másodpercben lett megállapítva. Ennél rö-videbb időt választva a szinkronizmus elvesztésének detektá-lása vált volna bizonytalanná, hosszabb megfigyelési idővel


2. ábra Kritikus zárlathárítási idő meghatározása

1. ábra Egyenlő területek módszere

viszont az amúgy is időigényes vizsgálatok váltak volna még hosszabbakká. Kompromisszumos megoldás született a sta-bilitás detektálásának kérdésében is. A terhelési szögeken kívül más jellemző nem került felhasználásra. A vizsgált eset tranziensen stabilnak minősült, ha a terhelési szög kiindulási értékhez mért megváltozása gépenként sehol sem lépte túl a +/- 180 fokos tartományt. Mivel a MAVIR elsősorban a magyar villamosenergia-rendszer üzembiztonságáért felelős, mind hatékonysági, mind szakmai szempontból jó megoldásnak tűnt, hogy a szinkronizmus elvesztésének felismeréséhez csak a magyar termelőegységek terhelési szögének meg-változása legyen felhasználva. A szimulációs eredmények kiértékelését nagymértékben nehezítette, hogy a PSS/E a ter-helési szögeket alapértelmezésben az 50Hz-el forgó koordi-náta-rendszerhez viszonyítva adja meg. Zavartatás hatására ugyanis megváltozik a villamosenergia-rendszer frekvenciá-ja, és csak jóval később, a szekunder szabályozás hatására áll újból helyre. Emiatt a terhelési szög még akkor sem állandó, ha a rendszer nyugalmi állapotban van, és a szinkronizmus egyébként fennáll. Megoldásként a gépegységek együttes, a rendszer gyorsulásából adódó mozgásainak kiszűréséhez egy távoli, nagy tömegű gép forgórészének, mint vonatkoz-tatási rendszernek a felvételére került sor, a PSS/E opcióinak megváltoztatásával pedig sikerült elérni azt, hogy a szimulá-ciós adatsorokban a terhelési szögek relatív, e gép forgóré-széhez mért értékei szerepeljenek.

Dinamikai modellezésA tranziens viselkedés vizsgálatához szükséges paraméterhal-maz számottevően nagyobb, mint ami az állandósult állapot leírásához szükséges. Még a lehető legegyszerűbb tranziens stabilitási számítás sem végezhető el a generátorok, a turbina- és a gerjesztésszabályozó részletes dinamikai modellezése nél-

kül. Aszimmetrikus zárlati viselkedés elemzésekor pedig még a zárlati paraméterekre is szükség van.

Emellett az állandósult állapotra alkalmazható matema-tikai modellek lényegesen egyszerűbbek, mint amelyeket a villamos hálózatok dinamikai viselkedésének leírásához hasz-nálnak. Míg állandósult állapotban elég néhány skalárjellem-ző egy eszköz leírására, addig az ennek megfelelő dinamikai modellben szükség lehet a telítődési tulajdonságokat leíró függvénykapcsolat megadására, a hatásvázlat, és a hatásváz-latban szereplő szabályozási tagok definiálására.

A nemzetközi szabványügyi szervezet az IEEE a villamos-energia-iparban leggyakrabban előforduló eszközök (len-géscsillapító, gerjesztésszabályozó, turbinaszabályozó stb.) dinamikai leírását egy hatásvázlat-gyűjteményben tipizálja és adja közre. Annak ellenére, hogy mind a gyártók, mind a felhasználók törekszenek ennek használatára, mégis néha előfordul, hogy bizonyos eszközök modellezése nem old-ható meg e kereteken belül, és elemi, blokkdiagram szintű leírásra van szükség.

A hálózatszimulációs eszközök nagy része ezt nem, vagy csak kevéssé támogatja, így van ez a PSS/E-vel is. E probléma orvoslására a MAVIR megvásárolta a PSS/E termékcsaládhoz tartozó GMB (Graphics Model Builder) kiegészítő programcso-magot. A GMB-vel olyan blokkdiagramok rajzolhatók, melyek a PSS/E-ből láthatók és futtathatók. A 3. ábrán a GMB a Ganz statikus gerjesztőrendszerének modellezése közben látható.

A gönyűi vizsgálathoz használt hálózatmodell jellemzőiA számításokhoz kiindulásként a MAVIR folyamatirányító rendszeréből származó, állandósult állapotra érvényes háló-zati modellek álltak rendelkezésre. Ezt kiegészítve dinamikai adatokkal, előállt az a modellváltozat, mely már tranziens sta-bilitásszámítási feladatok megoldására is alkalmas.

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9 9

3. ábra A Ganz statikus gerjesztőrendszerének modellezése

Feszültség-meddőteljesítmény szabályozási stratégia

kialakítása a MAVIR ZRt.-nél

A PSS/E modellkialakításához illeszkedő dinamikai para-méterkészlet [5] összeállítása a BME bevonásával történt, és a gönyűi erőmű stabilitásvizsgálatát megelőzően közel egy évig tartott. Részben azért, hogy a dinamikai paraméterkész-let karbantartása és aktualizálása a továbbiakban sokkal egy-szerűbb legyen, részben pedig azért, hogy az újonnan belépő erőművekkel szemben ugyanazok az adatszolgáltatási elvárá-sok fogalmazódhassanak meg, az ÜSZ [2] is kibővült. Műszaki melléklete ma már részletesen szabályozza, hogy az engedé-lyeseknek erőmű létesítésekor vagy átépítésekor mely háló-zatszámítási adatokat, milyen formában kell szolgáltatniuk. A gönyűi stabilitásvizsgálat során kialakított hálózatmodellről az alábbiakat érdemes megjegyezni:

• Cél volt, hogy ott, ahol az a pontosságot számottevően nem befolyásolja, az IEEE szabványosított dinamikai modellkész-lete legyen felhasználva. Ennek az elvárásnak sikerült maxi-málisan eleget tenni, egyedi modellalkotásra csak a GANZ SG statikus gerjesztőrendszere esetében volt szükség.

• A magyar erőművek lehető legrészletesebb leképezésére került sor. A termelő egységek dinamikai viselkedésének leírása harmadrendű CGEN1 generátormodellel történt. Nagy erőműveknél a dinamikai modellben a gerjesztéssza-bályozón túl a lengéscsillapító funkció (PSS) és a turbina-szabályozó is leképezésre került.

• A hálózatmodellben összevontan szereplő gépegységek és géptranszformátorok a stabilitásszámításokban a lehe-tő legszerényebb paraméterezést igénylő klasszikus mo-dellel (Xq’’=Xd’’, H, D) lettek figyelembe véve. Mivel az Xd’’ reaktanciák a zárlatszámításból eleve adottak voltak, így a dinamikai modell összeállításakor generátoronként valójá-ban csak két többlet paraméterrel kellett számolni: a gene-rátor-turbina egység inercia állandójával (H) és a csillapítási tényezővel (D).

• Villamos közelsége folytán különösen fontos volt a Burshtyn sziget alapos leképezése. Mivel az ukrán fél részéről teljes körű adatszolgáltatás nem állt rendelkezésre, az itteni gé-pek és szabályozórendszerek modellezésekor a Mátrai Erő-mű ugyanabból az időszakból származó, orosz gyártmányú 3-as blokkjának adatai kerültek felhasználásra.

A MAVIR tranziens stabilitásra vonatkozó követelményrendszereA villamosenergia-rendszer tranziens stabilitásának kielégítő vagy éppen nem megfelelő volta nagymértékben függ a kö-rülményektől: a zavartatás helyétől, módjától, mértékétől, a védelmi működési időktől, a feszültségviszonyoktól, a rend-szer terhelési állapotától és még számos egyéb tényezőtől. Tranziens stabilitás abszolút értelemben tehát nem létezik, éppen ezért a szakemberek számára az első számú kapasz-kodót a tranziens stabilitás ellenőrzésére vonatkozó szabvá-nyok, irányelvek jelentik. A villamosenergia-iparban ilyen tar-talmú, mindenki által elfogadott egységes szabályrendszer nem alakult ki. Az ÜSZ [2] a 120 kV és nagyobb feszültségű hálózatok fejlesztésének tervezésére vonatkozó irányelv 6.4.1 pontjában tér ki a tranziens stabilitásra vonatkozó követel-ményekre. Az itt megfogalmazottak összhangban vannak az UCTE Üzemviteli Kézikönyvének [4] előírásaival, ahol pedig a szabályozás nem elégséges, ott kiegészítik azt. Az irányelv-ben leírtak lényege a következő:

• Pontosan szabályozva van a vizsgálandó zavarások köre (szimmetrikus, háromfázisú sín közeli rövidzárlat a gene-rátorok blokktranszformátorának nagyfeszültségű olda-lán) és a zavart hálózat üzemállapota (maximális hatásos

üzemi generátorteljesítmény, a hálózat üzemeltetése és a gépparaméterek által megengedett lehető legkisebb meddőteljesítmény).

• A stabilitási viszonyok jellemzése a generátorok kritikus zárlathárítási idejének és a normál védelmi működésnek az összevetésével történik.

• Azon generátorok, amelyek kritikus zárlathárítási ideje je-lentősen meghaladja a normál védelmi működés idejét (120 kV-on 250 ms, a fölött 200 ms), a rendszer stabilitására nézve veszélytelennek vannak minősítve.Ha a nagy egységteljesítményű erőművek építése tartós-

nak bizonyul, akkor a felélénkülő villamosenergia-kereskede-lem hatására az eddigieknél gyakrabban átrendeződő, sokkal változatosabb erőmű járatási minták alakulhatnak ki, és ter-mészetszerűen vetődik fel e hálózati konfigurációk tranziens stabilitása.

Ilyen működési környezetben a gönyűi csatlakozási terv-nél követett módszer, mely csak a csatlakozásra váró erőmű tranziens stabilitási viszonyait vizsgálja, nem elegendő. Felte-hetően vizsgálni kell majd az újonnan belépő és a meglévő erőművek közti kölcsönhatást, a csatlakozás előtti és utáni állapotokat, valamint azt, hogy a csatlakozásra váró erőmű-vek egészében nézve rontják vagy javítják a magyar villamos-energia-rendszer tranziens stabilitását. Mindennek előfelté-tele természetesen az, hogy a tranziens stabilitásvizsgálatok a MAVIR-on belül mind rendszeresebbé váljanak.

ÖsszefoglalásA közeljövőben felépülő nagy egységteljesítményű erőmű-vek villamos hálózati csatlakozása tranziens stabilitási prob-lémákat vethet fel, melyeket a hálózattervezés és a minden-napi üzemeltetés során kezelni kell. Nagyjelű, nemlineáris meghibásodások bekövetkezése esetén a tranziens stabilitás a váltakozó áramú hálózatok azon állapotát jelöli, amikor a rendszert alkotó gépek szinkron kapcsolata a zavar ellenére fennmarad. A tranziens stabilitás ellenőrzésére numerikus integráláson alapuló hálózatszimulációs eszközöket használ-nak, melyekkel a tranziens stabilitás csak konkrét esetekben vizsgálható. Éppen ezért nagy szükség van azokra a szabvá-nyokra, irányelvekre, melyek az elvégzendő vizsgálatokat átláthatóan és egységesen szabályozzák. A hazai gyakorlat-ban a stabilitási viszonyok jellemzése a generátorok kritikus zárlathárítási idejének és a normál védelmi működésnek az összevetésével történik.

Irodalomjegyzék[1] A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve - 2006 www.mavir.hu Üzemi Szabályzat, (MEH 1081/2008.) www.mavir.hu[3] Kimbark E.W. (1948) Power System Stability. Volume I: Elements of Stability Calculations. John Wiley and Sons, Inc. New York.[4] UCTE Operation Handbookhttp://www.ucte.org/publications/ophandbook/[5] Szabó László: A magyar villamosenergia-rendszer dinamikai biztonsága há-

lózattervezési célú vizsgálati rendszerének kialakítása. Tanulmány M1. Mel-léklet; 2006. december.

[6] PTI: PSS/E-31 Program Application Guide[7] PTI: PSS/E-31 Program Operation Manual

1 0 Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9

Gölöncsér Pétervillamosmérnökhálózatfejlesztési főmunkatársMAVIR ZRt Rendszerszintű Hálózattervezési és -elemzési Osztá[email protected]

Lektor: Szabó László adjunktusBME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Művek és Környezet Csoport.

Feszültség-meddőteljesítmény szabályozási stratégia

kialakítása a MAVIR ZRt.-nél

A napi üzemviteli tapasztalatok azt mutatták, hogy nem egy esetben feszültségtartási nehézségek jelentkeztek a ma-gyar villamosenergia-rendszer nagyfeszültségű hálózatában. A paksi 400 kV-os gyűjtősínfeszültség növelésének igénye is fel-merült a PA Zrt. (Paksi Atomerőmű Zrt.) részéről, a blokkok meg-növelt villamos teljesítménye kiszállíthatósága érdekében.

A tanulmány első fázisának célja volt kideríteni, hogy mely csomóponton, mikor, milyen mértékű, határértékeket megköze-lítő, illetve azt meghaladó feszültségek voltak megfigyelhetőek, ekkor milyen jelentősebb hatások érvényesültek a hálózaton, és a rendelkezésre álló U/Q szabályozó eszközök milyen mértékben voltak kihasználva. Az első szakasz további célja volt az egyes beavatkozó eszközök alkalmazási gyakorlatának feltárása is.

A tanulmány második fázisa a magyar villamosenergia-rend-szer feszültség-meddőteljesítmény viszonyainak elemzésével és a rendelkezésre álló szabályozási tartalékok elégségességének témakörével foglalkozott. Az anyag átfogó képet kívánt nyújta-ni a rendszerben fellépő nehézségekről, meglévő szabályozási lehetőségekről. További cél volt a rendelkezésre álló modellek pontosságának, részletességének és a felmerült problémák reprodukálhatóságának vizsgálata. A második fázisban leírt vizs-gálatok alapján bebizonyosodott, hogy a modellek megfelelő pontossággal rendelkeznek a feszültség-meddőteljesítmény stratégia kidolgozásához, így lehetségessé vált a hosszú távú stratégia kialakítása.

A harmadik fázis célja olyan rendszerszin-tű feszültség és meddőteljesítmény szabá-lyozási stratégia meghatározása volt, mely biztosítja – összhangban a hálózatfejlesztés stratégiai céljaival – a szabályzatban [2] meg-határozott ellátásminőség, ellátás- és üzem-biztonság fenntartását a rendszerhasználók számára, valamint az együttműködő képes-ség fenntartását az európai villamosenergia-rendszerrel. Biztosítja továbbá a piaci szerep-lők hálózattal szemben támasztott igényei-nek kielégítését, kielégíthetőségét is.

Problémák feltárása, megismerése – az első fázisA mindennapi üzemvitel során a MAVIR diszpécserek többször szembesültek az-zal, hogy feszültségproblémák (általában magas feszültségek) jelentkeznek, jellem-zően Kelet-Magyarország térségében.

U/Q szabályozási problémát jelentett egyes sugaras átviteli csomópontok nagy meddőteljesítmény-érzékenysége, erő-művek meddőteljesítmény nyelési tartományának szűkössé-ge. Jövőbeli igényként jelentkezett a PA Zrt. részéről a növelt teljesítmény kiszállíthatóságának érdekében történő paksi 400 kV-os sínfeszültség alapjel növelése.

Az volt tapasztalható, hogy a magyar villamosenergia-rend-szerben feszültségtartási nehézségeket okoz a 400/220 kV-os transzformátorok rögzített áttétele. A léptethetőség hiánya miatt 220 kV-on magas feszültségek alakulhatnak ki, mely ha-tására a villamosan közeli 120 kV-os sínek feszültségértékei az üzemi szabályzat által előírt felső határértékek közelébe kerülhetnek, esetleg át is léphetik azokat.

Az adatelemzés célja volt kideríteni azt, hogy mely csomó-ponton, mikor, milyen mértékű túlfeszültségek voltak meg-figyelhetőek, a megemelkedett hálózati feszültségek esetén milyen jelentősebb hálózati hatások érvényesültek, illetve a rendelkezésre álló U/Q szabályozó eszközök milyen mértékben voltak igénybe véve ilyen esetekben. A tanulmánykészítés e fá-zisában nem volt cél a szabályozás hatékonyságának, módsze-reinek és a rendszer állapotának teljes körű elemzése, csupán egy értékelés – statisztikai alapú feldolgozás –, előkészítendő a második fázisban végzendő U/Q szabályozás vizsgálatát.

Az adatfeldolgozás során 2005. január 1-jétől 2006. szept-ember 30-ig terjedő időszak perces pillanatértékeit, valamint a 2007. január 1. és július 31. közötti SPECTRUM rendszerből származó hálózatmodelleket dolgoztuk fel (elsősorban statisz-tikai adatfeldolgozással). Az adatok perces bontásban álltak rendelkezésre, 351db adatpontra. Az adatpontok lefedték az át-viteli hálózat sínfeszültségeinek, erőművek nettó meddőteljesít-mény-betáplálásainak, söntfojtók meddőteljesítmény-betáplá-lásainak és transzformátorok meddőteljesítmény-áramlásainak, valamint a 120kV-os átadási pontok sínfeszültségeinek méré-seit. (A feldolgozott adatmennyiség napi 505440 érték volt, ami összesen kb. 6·108 értéket jelentett a mérések minőségkódjait is figyelembe véve.) Rendelkezésre álltak még a SCADA rendszerből származó transzformátorfokozat-állások is. A hálózatmodelleket a SPECTRUM állapotbecslő eljárásának PSSE-29-es formátumú modellkimenete szolgáltatta. A hálózatmodellek nagy száma (~7 percenként egy modell) szükségessé tette jellemző időpontok meghatározását, melyekben a magyar villamosenergia-rendszer jellegzetességei jól megfigyelhetőek. A kiválasztás alapjául az UCTE-ben használt modellalkotási időpontok szolgáltak 03.30,

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9 1 1


Jelen cikk röviden ismerteti a MAVIR ZRt. Rendszerszintű Hálózattervezési és -elemzési Osztályán (MAVIR RTO) ké-szített feszültség-meddőteljesítmény viszonyok elemzése, stratégiaalkotás keretében készített tanulmányt és az an-nak eredményeként előálló stratégiát. [1]

A voltage-var analysis as part of control strategy definition that was made by MAVIR Planning and Analysis Department , and its product the new Voltage - reactive power control strategy are reviewed shortly in this article.

1. ábra Határértéksértések

10.30, 12.30, 19.30, melyekből elhagytuk a 12.30-as időpontot, viszont kiegészítettük a következő időpontokkal: 04.00, 13.30, 18.30, melyek a magyar villamosenergia-rendszer minimum- és maximumterhelési állapotait jobban tükröző időpontok.

Vizsgálataink ezen szakaszában a problémás területeket, alállomásokat behatároltuk. Elemzéseink kimutatták, hogy a feszültségtartási nehézségek jellemezően az ország keleti felében, a 220 kV-os táppon-toknál voltak megfigyelhe-tőek a hajnali völgyterhelé-ses esetekben – jellemzően Debrecen és Kisvárda alállo-másokban (1. ábra) – továb-bá a 220 kV-os hálózathoz a vizsgált időszakban közvet-lenül nem csatlakozó gödi alállomás 120 kV-os sínjén is jelentkeztek feszültségtartá-si nehézségek. A megfigyelt határérték-sértési statisztikák láthatóak az 1. ábrán.

További megfigyelésünk volt, hogy a nagy/nagyfeszült-ségű transzformátorok ritkán kerültek léptetésre, a szabá-lyozási tartománynak csak egy szűk – a statisztikák alapján 3-4 fokozat széles – szelete került kihasználásra.

Modellezés – a második fázisA tanulmány második részének alapjául a 2007. január 1-jétől 2007. július 31-ig tar-tó időszak rendszerállapotainak elemzése szolgált. (Összesen 1102 db snap-shot1 mo-dell került elemzésre.)

A tanulmány e részében elsősorban a rendszerszintű meddőteljesítmény-egyen-súlyt vizsgáltuk. Az egyensúlyt jellemző ér-tékek a 2. ábrán figyelhetőek meg.

A rendszerszintű jellemzők vizsgálata során megállapítható volt, hogy a rendszer-ben a vizsgált időszakban kellő mértékű meddőteljesítmény-szabályozási tartalék állt rendelkezésre. Lásd 3. ábra.

A rendszerszintű jellemzők vizsgálata kimutatta, hogy kellő mértékű szabályzó eszköz állt rendelkezésre, de a 120 kV-os hálózatra csatlakozó erőművi meddősza-bályozás és az átviteli hálózati feszültség-szabályozás nem állt összhangban, ezért problémák jelentkeztek a magyar villa-mosenergia-rendszerben. A szabályozási nehézségek ott léptek fel, ahol a fogyasz-táshoz mérten jelentős mértékű kiserő-mű-kapacitás illetve kondenzátortelep volt beépítve – jellemzően az E.ON TITÁSZ területén és Budapest körzetében. A vizs-gálati eredmények kimutatták, hogy a fő problémát a „rossz” jogi környezet okoz-ta, ugyanis amíg a 120 kV-ra csatlakozó erőművek – jelentősebbek az NYKCE és a DKCE – segítségével az áramszolgáltatók a gyűjtősínjeik feszültségét 138 kV-on igye-keztek tartani veszteségcsökkentés céljából – akár az átadási pont közvetlen közelében

is –, addig az átadási pontok feszültségét csak komoly nehé-zségek árán lehetett az ÜSZ által előírt 114 - 134,4 kV-os sáv-ban tartani.2

Megállapítottuk, hogy a paksi teljesítménynövelés hatá-sát szükséges részletesen is megvizsgálni, mert az erőmű meddőteljesítmény-nyelő képességének csökkenése miatt jelentős meddőteljesítmény-nyelési képesség fog hiányozni


2. ábra A magyar villamosenergia-rendszer meddőteljesítmény-mérlege

3. ábra Szabályozási sáv1 A magyar villamosenergia-rendszer valós állapotáról készült pillanatfelvétel2 Időközben az Üzemi Szabályzat felülvizsgálata és módosítása a tapasztaltak

alapján megtörtént. (Jelenleg az átadási pontokra vonatkozó megengedett maximális feszültséget 138 kV-ban határozza meg az Üzemi Szabályzat.)

a rendszerből, miközben a nagymértékű távvezeték-építés hatására növekedni fog a távvezetékek töltőteljesítményéből eredő meddőteljesítmény-termelés. Másodlagos hatásként a növelt teljesítmény kihozatalához szükséges lesz emelni a paksi 400 kV-os sínfeszültséget, ami szintén növelni fogja a meddőteljesítmény-többletet a magyar villamosenergia-rendszerben. Várhatóan a paksi blokktranszformátorok átté-telének módosítására, szabályozhatóvá tételére lesz szükség a növelt teljesítmény kiszállíthatóságának érdekében.

A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a határkeresztező távvezetékeken jelentős meddőteljesítmény import figyelhe-tő meg, ami nem csak a hálózati veszteséget növeli, de több-let beépített meddőnyelési szabályozási tartalékot is igényel. A meddőteljesítmény importot a határ melletti hazai alállo-mások „alacsony” sínfeszültségértékei okozzák. Célszerűnek tűnik ezek alapján az átviteli hálózat feszültségeinek sávon belüli magasabb tartomány felé történő eltolása.

A modellezés során a leginkább nehezítő körülményt a középfeszültségű kondenzátortelepekről rendelkezésre álló adatok, információk hiánya jelentette – beépített névleges meddőteljesítmény-termelő képességük 300-400 MVAr – ugyanis az elosztói engedélyesek kondenzátortelepeinek kapcsolási állapotáról csak a terhelésmérés időpontjából áll-nak rendelkezésre adatok. A kondenzátortelepek jelentősen befolyásolják környezetük feszültségviszonyait, igaz azon-ban, hogy az elosztóhálózati engedélyesek kapcsolásokat jellemzően csak heti rendszerességgel végeznek. Nem kerül-tek modellezésre a nagy-/középfeszültségű transzformátorok fokozatállásai, léptetései sem. Ezen okból az elosztói engedé-lyesek feszültség-meddőteljesítmény szabályozási gyakorla-tát nem képeztük le, de a rendelkezésre álló fogyasztói ada-tok implicit tartalmazták azokat.

Stratégiaalkotás – a harmadik fázisA MAVIR ZRt. rendszerszintű feszültség- és meddőteljesít-mény stratégia célkitűzése – összhangban a hálózatfejlesztés stratégiai céljaival – az üzemi szabályzatban meghatározott ellátásminőség, ellátás- és üzembiztonság fenntartása a rend-szerhasználók számára, az európai villamosenergia-rendszer-rel az együttműködő képesség fenntartása, és a piaci szerep-lők hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése.

Távlati célként az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az teljesítse – a hazai erőművek meddőteljesítmény-nyelésé-nek nagyságától függetlenül – az átviteli hálózati táppontok-ban a feszültségre vonatkozó előírásokat.

A távlati célok elérésének eszközeiként – összhangban az irányelvekkel és az üzemi szabályzattal – a már telepített és az újonnan létesülő átviteli hálózati alállomások nagy/nagy-feszültségű transzformátorainak középfeszültségű tercier tekercséhez telepítendő 70 MVAr-os söntfojtók, a nagy/nagy-feszültségű transzformátorok fokozatléptetései és az 50 MW vagy annál nagyobb teljesítményű új erőművek intelligens vezérlésű fokozatkapcsolós szabályozóval rendelkező főt-ranszformátorai – mint erőművi feszültségtartás fontos esz-közei – vehetők figyelembe.

A feszültség- és meddőteljesítmény viszonyok kezelésé-nek stratégiáját, a stratégia helyességét és a kitűzött cél el-érhetőségét a várható rendszerállapotokat leíró – a 2008. évi hálózatfejlesztési terv modelljein alapuló – hálózatmodellek segítségével igazoltuk.

A csúcsidei – nagy terhelésű – modellek megegyeztek a há-lózatfejlesztési terv közepes felfutású modelljeivel. Közös jel-lemzőjük a nagy tranzitáramlás volt, így a feszültségek ezek-ben a változatokban alacsonyabbak voltak, mint a völgyidei modellekben. A vizsgált modellek hat időpontra vonatkoz-

tak, melyek közül három (2012/2013 téli [2012], 2017/2018 téli [2017] és 2022/2023 téli [2022] alacsonyfelfutású) völgy-terhelésű időszakra vonatkozott, három (2013 nyári [2013], 2018 nyári [2018] és 2023 nyári [2023] közepes felfutású) pe-dig csúcsterheléses időszakra.

A modellek megalkotásánál nem számoltunk a már meg-lévő söntfojtók cseréjével, illetve feltételeztük, hogy újonnan létesítendő táppontokba 70 MVAr-os tercier söntfojtók kerül-nek beépítésre. További feltételezés volt a modellalkotás so-rán, hogy a paksi erőmű blokktranszformátorainak cseréjével/újratekercselésével nem számoltunk, így a paksi generátorok kapcsain meddőteljesítmény-nyelést nem tételeztünk fel.

A völgyidei terheléseket a 2008. évi hálózatfejlesztési terv csúcsidei modellekből képeztük úgy, hogy a modellben sze-replő nagy/középfeszültségű transzformátorokat leképző ter-heléseket átskáláztuk, úgy hogy a P/Q arány állandó maradt. A skálázás utáni terheléseredményét úgy állítottuk be, hogy egy tipikus felfutási tényezőt vezettünk be a korábbi terhe-lésmérések adatai alapján. A völgyfelfutási tényező értékét ~1%/év-nek választottuk.

A skálázáson kívül a hálózatfejlesztési terv modelljeihez képest további módosítás volt, hogy az átviteli hálózat ki-terheltségét csökkentettük a külső hálózatmodellben lévő Lengyelországból Olaszországba és a Dél-Balkán régióba történő szállítás, tranzit csökkentésével (feszültségemelő hatás). A külföldi hálózat feszültségei valószínűleg maga-sabbak lehetnek a völgyterheléses modellek esetében a tényleges értékeknél, mert a külföldi söntfojtók kapcsolását és transzformátorfokozat-szabályzását nem modelleztük. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemzetközi környezet elvárt, az üzemviteli megállapodásokban rögzített viselke-dése sokkal kedvezőbb az üzembiztonság szempontjából a vizsgált eseteknél.

A fentiek alapján látható, hogy az egyes modellek előállítása során törekedtünk a „legrosszabb” eseteket figyelembe venni.

Az egyes változatok értékelésénél az átalakított modelleken N-1 vizsgálatokat végeztünk, beleértve az egyszeres söntfoj-tó kieséseket is. A szokásos N-1 vizsgálatok mellett model-leztük a távvezetékek egyoldali kikapcsolásának hatásait is. A kapcsolások után kialakuló feszültségértékek jól jellemezték az adott pontok feszültségének szabályozhatóságát.

A stratégia megalkotása során több lehetséges változatot is megvizsgáltunk. Az egyes változatok kiválasztása során törekedtünk arra, hogy a több különböző jogi és gazdasági környezetben megvalósítható szabályozást megvizsgáljuk, így az egyes változatok különböző szintű együttműködést követelnek meg a magyar villamosenergia-rendszer szerep-lőitől. A szabályozási környezet függvényében a következő lehetséges változatokat vizsgáltuk meg:


1. táblázat – Változatok rövid leírása

Változat sorszáma 0. 1. 2. 3.

Tercier söntfojtók kapcsolása meddősza-bályozás céljából engedélyezett

Igen Igen Igen Igen

Paksi meddőteljesítmény- nyelés (gépkapcsokon értelmezve)

Nincs Nincs Nincs Nincs

Erőművi meddőteljesítmény- nyelés (gépkapcsokon értelmezve)

Van Van Van Nincs

Középfeszültségű kondenzátortelepek kikapcsolhatóak

Nem Igen Nem Nem

Távvezetékek üzemszerű kapcsolása med-dőszabályozás céljából engedélyezett

Igen Nem Nem Nem

Transzformátorfokozat- szabályozás Van Van Van Van

A változások mindegyike műszakilag megvalósítható. A 3. változat csak a MAVIR tulajdonában lévő szabályzóeszkö-zök használatát veszi figyelembe. A többi változat (straté-gia) megvalósíthatósága azonban az egyes piaci szereplők együttműködési hajlandóságán múlik. Adott esetben gaz-

dasági ösztönzőket igényel-het megvalósításuk, bár így rendszerszinten kedvezőbb feszültség- és meddőtelje-sítmény viszonyok volnának elérhetők.

A táblázatban szereplő meg-kötéseken kívül az egyes vál-tozatok során a szabályozott sínek célfeszültségét 400 kV-on 418 kV-nak, 220 kV-on 241,4 kV-nak (a 400/220 kV-os transz-formátorok áttételének meg-felelően) választottuk minden modellben.

A 418 kV-ot indokolta, hogy a tanulmány első részében megállapítottuk, hogy az or-szágba jelentős meddőtelje-sítmény áramlik be, melynek hátterében a szomszéd vil-lamosenergia-rendszerek-nél konzervatívabban kezelt átviteli hálózati csomóponti feszültségek állnak. A meddő-teljesítmény-beáramlás növeli a hálózati veszteségeket és a szabályozáshoz szükséges eszközök mennyiségét a ma-gyar villamosenergia-rend-szerben, ezért célszerűnek tűnt a feszültségek növelése, hogy a beáramlás mértéke csökkenjen. A feszültségek növelésének korlátai a meg-növekvő töltőteljesítmény, és az egyszeres elemhiányos (N-1) esetek során is biztosítandó feszültség felső határértékek voltak. A 400 kV-os hálózaton alkalmazott célfeszültséget az említett korlátok és igények kompromisszumaként válasz-tottuk ki. Az egyes változa-tokban kialakuló 400 kV-os hálózati feszültségprofilokra láthatóak példák a 4. ábrán.

Vizsgálataink alapján fe-szültség-meddőteljesítmény szabályozási problémát a völ-gyidőszakok jelentenek. A kri-tikus időszak 2012 körülre vár-ható, mert eddig jellemzően új távvezetékeket helyeznek üzembe (pl.: Szombathely-Hévíz és Pécs-Ernestinovo 400 kV-on), melyek jelentős meddőteljesítmény-forrást jelenthetnek a rendszerben kis kiterheltség (kis tranzi-

táramlások) esetén. A problémát súlyosbítja, hogy a paksi atomerőműben végzett teljesítménybővítés hatására az erőművi generátorok meddőteljesítmény-nyelő képessége – várhatóan 2012-re – megszűnik. 2012 utáni időszakban a táppontsűrítés fog dominálni a hálózatfejlesztésben – új 400/120 kV-os transzformációk létesülnek Bicske, Detk, Szol-nok, Dunaújváros, Székesfehérvár, Gödöllő alállomásokban – ami számos meddőteljesítményt nyelő eszköz – tercier söntfojtók – beépítését jelenti az új alállomásokban, számot-tevő rendszerirányító tulajdonú meddőteljesítmény-nyelő képesség bővülését, és a szabályozási tartomány bővülését eredményezve a magyar villamosenergia-rendszerben. Je-lentős távvezeték nyomvonalhossz növekedés nem várható ebben az időszakban.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy ha 2012-ben megfele-lő mennyiségű feszültség-meddőteljesítmény szabályzó esz-köz áll rendelkezésre, akkor a későbbiekben már nem való-színűsíthető meddőteljesítmény-nyelési probléma a magyar villamosenergia-rendszerben. A vizsgálatok kimutatták, hogy a kritikus 2012 körüli időszak is uralható az akkor már rendel-kezésre álló U/Q szabályozó eszközök segítségével.

Vizsgálataink eredményeként általánosságban megállapít-ható, hogy a 2008. évi hálózatfejlesztési tervben megfogal-mazott hálózatfejlesztési elképzelések mentén alakuló, fejlő-dő magyar villamosenergia-rendszer U/Q szabályozhatósága minden vizsgált fejlesztési állapotában biztosított lesz a kö-vetkező 15 év során.

ÖsszefoglalóAz elmúlt két év folyamán az U/Q tanulmány keretében meg-határozásra került a MAVIR hosszú távú feszültség-meddő-teljesítmény viszonyok kezelésének stratégiája. A tanulmány az üzembiztonsági szempontokat figyelembe véve vizsgálta a hosszú távon rendelkezésre álló szabályozó eszközök elég-ségességét, optimalizálással – veszteségek, kapcsolások és üzemviteli költségek minimalizálásával – nem foglalkozott, mert az üzem-előkészítési, üzemirányítási feladat, igazodva a mindenkori aktuális rendszerállapothoz.

Megállapíthatjuk, hogy a kidolgozott stratégia megvaló-sítható. Hosszú távon előretekintve nem tűnik szükségesnek 400 kV-os söntfojtók telepítése a magyar villamosenergia-rendszerbe. Az új táppontokban létesítendő transzformáto-rok tercier tekercsére tervezett söntfojtók és a transzformátor léptetések segítségével hosszú távon uralhatók lesznek a fe-szültségek, a generátorok gépkapcsain értelmezett meddő-teljesítmény-nyelésének igénybevétele nélkül, még völgy-időszakokban is. Csúcsterheléses időszakokban is kellő mér-tékben állnak majd meddőteljesítményt szabályzó eszközök a rendszerirányító rendelkezésére.

Irodalomjegyzék[1] A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve - 2008, www.mavir.hu[2] Üzemi Szabályzat, (MEH 1081/2008.), www.mavir.hu[3] Faludi Andor, Szabó László: Alaphálózati tervezési célú U-Q stratégia kialakí-

tása, Budapest, 1996

4. ábra Várható feszültségek 400 kV-on

2012tél

2013nyár

2017tél

2018nyár

2022tél

2023nyár

Decsi Tamásvillamosmérnökhálózatfejlesztési munkatársMAVIR ZRt.Rendszerszintű Hálózattervezési és -elemzési Osztály [email protected]

Umin [kV] Színskála Umax [kV]

410 420


Lektor: Szabó László adjunktusBME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Művek és Környezet Csoport

A magyar villamosenergia-rendszer

átviteli hálózati vezetékeinek paraméterpontosítása

ElőzményekA Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) hálózatszámításokkal és elemzésekkel fog-lalkozó osztálya, a Rendszerszintű Hálózattervezési és – elemzési Osztály (RTO) hálózatvizsgálatok, műszaki számítások, elemzések készítése során több ízben, különböző anomáliákat tapasztalt az átviteli hálózati távvezeték-paraméterekkel kapcsolatban. A nemzetközi adatpublikációk során ütközött ki a több, egymással nem koherens adatbázis megléte a MAVIR-ban; valamint felmerült, hogy a vezetékparamétereket érintő módosulások okozta paraméterváltozások (pl. kité-rítés, sodronycsere) mennyire vannak aktualizálva az adat-bázisokban.

A meglévő vezetékadatok pontatlanságának további bi-zonyítéka volt egy, a Detk-Sajószöged I. 220kV-os vezetéken fellépő FN zárlat, aminek utólagos kiértékeléskor a MAVIR a jelenleg meglévő vezetékadatokkal azt kapta, hogy a zárlat az említett 220kV-os vezeték hosszának 129%-án következett be, ami nyilván téves eredmény.A tapasztalt „rendellenségek” fényében felmerült az igény a távvezetékek paramétereinek (pozitív, negatív illetve zérus sorrendű impedanciák, illetve pozitív és zérus sorrendű ka-pacitások) felülvizsgálatára. A kezdeti, ellenőrzés célú adat- felülvizsgálatok során arra a következtetésre jutottunk, hogy célszerű lenne az átviteli hálózati távvezetékek paraméterei-nek pontos, egységes újraszámolása.



A MAVIR ZRt. Rendszerszintű Hálózattervezési és –elemzési Osztálya (RTO) a hálózatszámítási munkák, elemzések so-rán többször is anomáliákat tapasztalt az átviteli hálózati távvezetékek paramétereivel kapcsolatban. A meglévő vezeték adatok pontatlanságának egyik bizonyítéka volt, hogy a több távvezetéki zárlat esetén a távolsági védelmek mérőelemei a zárlat helyét a vezeték hosszának 100%-ánál távolabbra „mérték be”.A tapasztalt problémák kiküszöbölése végett az RTO eg-zakt, matematikai úton újraszámolta az összes átviteli há-lózati távvezeték paraméterét. A cikk az alkalmazott eljá-rásról illetve a kapott eredmények bemutatásáról szól.

The Network Planning and Analysis Department (NPD) of the Hungarian Transmission System Operator Company detected some anomaly about the parameters of the overhead lines in the Hungarian Transmission System. The evidence of the inaccuracy of the existing parameters was that the distance-measuring units of a few protections measured the location of fault more than 100% of the length of some line. For the prevention of the detected problems the NPD made a re-cal-culation of the line parameters based on exact mathematics method for all overhead lines in the Hungarian Transmission System. The article gives a brief survey about the method have been used and the new calculated results.

Ennek eredményeképpen az RTO minden MAVIR tulajdonú távvezeték (120kV-750kV) paraméterét egy egzakt, mate-matikai eljárás segítségével újraszámolta.

A cikk az alkalmazott módszerről, illetve a kapott eredmé-nyek bemutatásáról szól.

Az alkalmazott eljárásAz alkalmazott eljárás célja tehát az volt, hogy az átviteli háló-zati távvezetékek sorrendi paramétereit minél pontosabban meghatározzuk. Az eljárás során a távvezeték-paraméterek matematikai számításának legelterjedtebb módszerét al-kalmaztuk. Ez a módszer a Carson-Clemm-féle összefüggé-seken, illetve a komplex tükrözésen alapszik. A módszer lé-nyege (mint az a következő fejezetben részletesen bemuta-tásra kerülő elméleti ismeretekből is látható), hogy a vezeték paramétereinek a számításához a fázisvezető sodronyok és a védővezető(k) fizikai paramétereire, valamint az adott táv-vezeték pontos oszlopképére, illetve az egyes oszlopok geo-metriai kialakítására van szükség.

Az átviteli vezetékek száma illetve a módszer bonyolultsága miatt a számítások elvégzéséhez feltétlenül szükség volt vala-milyen számítógépes szoftver nyújtotta támogatásra. Ehhez az RTO-n a hálózatszámításokhoz jelenleg használt, az ameri-kai Siemens PTI cég által fejlesztett PSS®E 31.1 hálózatszámító és elemző szoftvercsomag LineProp segédprogramját hasz-náltuk (amely szintén a Carson-Clemm féle összefüggéseken alapszik), melynek segítségével épp a számunkra szükséges sorrendi paraméterek előállíthatók.

A munka első részét a szükséges input adatok összegyűj-tése jelentette, majd ezek után több, kézi ellenőrző számítás készült, melynek során különböző oszloptípusokra vonatko-zó fajlagos vezetékparaméterek kerültek meghatározásra.Ezeket a paramétereket először összevetettük egy 1987-es Erőterv által készített, távvezeték-paramétereket tartalmazó adatbázissal. Az összevetés során az RTO által kézzel számí-tott adatok és az 1987-es adatbankban fellelhető paraméte-rek között minimális eltérések adódtak, melyek oka az, hogy az Erőterves adatbankból nem derült ki, hogy egy adott tí-pusú oszlopra vonatkozó fajlagos paraméterek tartó-, vagy feszítőoszlopra (illetve azon belül milyen magasítású oszlop-ra) vonatkoznak. Az összevetés fényében igazolható volt az általunk kézzel végzett számítások helyessége.

Ezek után a kapott eredmények már megfelelő referenci-aként szolgáltak a LineProp pontos „behangolásához”. A be-hangolás hosszadalmas és bonyolult folyamat volt, melynek során fel kellett tárni a LineProp „belső világát”, hogy az eset-leg szükséges belső paramétereket módosítani lehessen.

A szoftver finomhangolása után következett a munka leg-inkább időigényes része, az egyes vezetékek paramétereinek meghatározása a valós oszlopképek alapján.

A kapott új vezetékparaméterekkel végül ellenőrző, összeha-sonlító számításokat végeztünk a hálózati modelleken (load-flow számítás, hálózati veszteség számítás, zárlatszámítások) az elvégzett munka eredményességét igazolandó, valamint a várható hatásokat feltárandó.

Az elméleti, matematikai modellMint az az alkalmazott számítási módszer bemutatásá-nál elhangzott, a számítások a Carson-Clemm formulák és komplex tükrözés módszerének segítségével készültek. A formulák alkalmazásához tekintsük például az Ipoly_OT+0 típusú oszlop geometria elrendezését, mely az alábbi ábrán látható [1. ábra].

Az 1. ábrán kék szín jelöli a fázisvezetőket (a két egymásba fonódó kör a két vezetőszálból álló kötegelt vezetősodronyt

szimbolizálja, míg lila szín jelöli a védővezetőket). A kötegben lévő vezetőszálak közötti távolság 40 cm. Ilyen oszlop találha-tó például a Göd-Léva 400kV-os távvezeték nyomvonalán is. Megmaradva ennél a vezetéknél, az oszlopon ACSR 500/65 típusú fázisvezető, illetve ACSR 95/55 típusú védővezető ta-lálható, az oszlopköz 400m.

A sorrendi impedanciák meghatározása:A távvezeték adott oszlopkép mellett értelmezett pozitív, negatív és zérus sorrendű ellenállása illetve induktivitása az alábbi Carson-Clemm formulákkal írható le egyrendszerű kettős kötegelésű fázisvezető sodronyok esetén [1]:

Az (1) és (2)-ben található változók értelmezése a következő, további információ a függelékben található [F]:Rv: a fázisvezető sodrony 20°C-n vett DC ellenállása.Rf: a föld ellenállása (Rf=0,04935 Ω/km).GMR: redukált sugár [m] – [F1].GMD: egyenértékű távolság [m].

Dab: az „a” és „b” fázisvezető kötegek geometriai közép-pontja közötti távolság [m].

De: földvisszavezetés mélysége [m].

ρ: A föld fajlagos ellenállása [Ωm] Magyarországon: ρ=100 Ωm).f: frekvencia [Hz].GMRcs: csoportos redukált sugár [m] – [F2].

Meg kell jegyezni, hogy az amerikai szakirodalom [2] a föld-visszavezetés mélységét a

formulával számolja. A LineProp szintén ezt a formulát hasz-nálja a számítások során, ezért a LineProp-ban a ρ=171 Ωm értéket kell használni, így a magyar szabványok szerint vég-zett formulával azonos eredményt kapunk.

Az egyenértékű távolság, illetve csoportos redukált sugár kiszámításához figyelembe kell venni a fázis-, illetve a védő-vezetők belógását is. A belógást a nemzetközi szakirodalom [2] ajánlása szerint az úgynevezett átlagos felfüggesztési ma-gasság (hátl) segítségével lehet számításba venni. Az iroda-lom a számításokhoz a vezetősodronyok hátl paraméterét az alábbi (3) módon számítja:

Ahol h a vezető felfüggesztési magassága [m], l pedig a maxi-mális belógás értéke [m], adott oszlopköz esetére. A vezető belógását pedig az

összefüggés adja meg [3], melybena: az oszlopköz [m].m: a vezető hosszegységre eső tömege [kg/km].N: a vezető névleges szakítószilárdsága [N].g: a nehézségi gyorsulás [m/s2].Az (1) és (2) formula azonban csak olyan esetekben ad pontos

eredményt, amikor nincs védővezető. Ez a megközelítés a valós távvezeték-paraméter számításaihoz nyílván nem megfelelő.

A védővezető hatása:A védővezető hatását szimmetrizált esetre (ilyenkor a pozitív és negatív sorrendű impedanciákra gyakorolt hatás elhanya-golható) az alábbi kiegészítő összefüggés adja meg két védő-vezetőt feltételezve:

A fenti (5) képletben:

A (6) és (7) összefüggésekben:GMDkölcs: kölcsönös egyenértékű távolság [m]–[F3].GMRv: A védővezető redukált sugara [m].

A pozitív és zérus sorrendű kapacitás meghatározása:A pozitív illetve a zérus sorrendű sönt impedancia meghatá-rozásra az [1] az alábbi Carson-Clem összefüggéseket ajánlja:

1 Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9

20°C 20°C

A fázisvezető paraméterei: A védővezető paraméterei:r =15,48 mm r =8 mm

Rdc= 0,0576 Ω/km Rdc = 0,2992 Ω/km

m = 1935 kg/km m = 707,7 kg/km

σm = 154000 N σm = 81550 N

1. táblázat ACSR 500/65 és ACSR 95/55 sodrony paraméterek.

1. ábra Ipoly_OT+0 tartóoszlop geometriája.

Z1=Z2= + j . 0,1446.lg [Ω/km] (1)Rv2

GMDGMR

Z0= + 3.Rf +j . 3*0,1446.lg [Ω/km] (2)Rv2

DeGMRcs

GMD=√Dab.Dac.Dbc3

De= . 659ρf

De= . 503,95ρf

hátl =h – . l [m] (3)23

l= . g.10-3 [m] (4)a2.m

8. N6

Z0,= Z0 – 3. [Ω/km] (5)ZvfkZv

2

Zvfk = Rf + j . 0,1446.lg [Ω/km] (6)De

GMDkölcs

Zv= + Rf +j . 0,1446.lg [Ω/km] (7)Rvv2

DeGMRv

X1 = X2 = 0,132.lg [MΩ/km] (8)GMDGMR

X0= 3. 0,132 . lg [MΩ/km] (9)GMDfázis-tükör

GMRcs

A (8) és (9) képletben:GMR: redukált sugár [m] – [F4].GMD: egyenértékű távolság [m] – [F4].GMRcs: csoportos redukált sugár [m] – [F4].GMDfázis-tükör: a fázisvezetők és földhöz viszonyított tükör-képük egyenértékű távolsága [m] – [F4].

A védővezető hatása:A sorrendi impedanciákra vonatkozó (1) és (2) képlethez ha-sonlóan a (8) illetve (9) összefüggések is védővezető nélküli estre igazak. A védővezető hatását az alábbi módon lehet figyelembe venni:

A (10)-ben:

ahol:GMDfázis-védő_tükör: a fázisvezetőknek és a védővezetők föld-

höz viszonyított tükörképének egyenértékű távolsága [m] – [F5].

GMDfázis-védő : a fázisvezetőknek a védővezetőkhöz viszonyí-tott kölcsönös egyenértékű távolsága [m] – [F5].

GMDvédő-védő_tükör: a védővezetők és a saját, földhöz vi-szonyított tükörképüknek az egyenértékű távolsága [m] – [F5].

GMRvédő: A védővezető redukált sugara [m].

A (8-12) formulák segítségével számítható sönt impedanciák-ból az alábbi összefüggések felhasználásával a pozitív illetve zérus sorrendű impedancia számítható:

[C1, C0] = μF

A leírt formulák alkalmazásával az Ipoly_OT+0 típusú osz-lopra szerelt egy rendszerű, kettős kötegelésű ACSR 500/65 típusú fázis-, és két darab ACSR 95/55 típusú védővezetőből álló távvezeték számított hosszegységre eső impedanciáit az alábbi táblázat foglalja össze:

A LineProp szoftverA számításokhoz használt LineProp szoftver szükséges belső paramétereinek (lásd: „ρ” föld fajlagos ellenállás) módosítása után, el kellett készíteni a magyar átviteli hálózati vezetéken használatban lévő sodronyok paramétereinek adatbázisát, és ezt a szoftver alá be kellett „építeni”.

A szoftver felhasználói kézikönyvéből [4] a program által végzett számításokhoz szükséges sodronyparaméterek kiderít-hetők. Ezek után a magyar távvezetékeken használatban lévő

sodronyok összes, szükséges paraméterét összegyűjtöttük. A következő táblázat az ACSR 500/65 és az ACSR 95/55 típusú sodrony, LineProp-ban tárolásra került adatait tartalmazza:

A 3. táblázat paramétereinek értelmezése:

Rdc: Sodrony DC ellenállása 20°C-on.XL50Hz: A hosszegységre eső impedancia a sodrony 1 láb

felfüggesztési magassága estén (1láb=30,48cm).XC50Hz: A hosszegységre eső sönt impedancia a sodrony 1

láb felfüggesztési magassága estén.Alkmt: Alumínium huzal keresztmetszete (1kcmil=0,5067mm).Tot Vezkmt: Teljes vezető-keresztmetszet.Tot Vezátm: Teljes vezetőátmérő.STR: Keresztmetszeti viszonyszám aluhuzalok száma /

acélhuzalok száma.ALU_db: Aluhuzalok száma a sodrony legkülső rétegében.ALU_átm: Aluhuzalok átmérője.ACÉL_átm: Acélhuzalok átmérője.SzakSzil: Névleges szakítószilárdság.Inévl: Sodrony névleges áramterhelhetősége.

A 2.ábra a LineProp paraméterező ablakát mutatja. Látha-tó a fázis-, és védővezető típusa, a sodronyok geometria el-rendezése az oszlopon (X, Y), a belógás értéke (Sag), illetve a kötegelt fázisvezető sodronyok esetén a kötegszám (Conduc-tors), a kötegek egymáshoz képesti elhelyezkedése (Angle), valamint a kötegek közötti távolság (Separation).

A 3.ábra a LineProp sodrony adatbázisának egy részletét mutatja.

A már korábban említett Ipoly_OT+0 típusú oszlopra az adott vezetősodronyokat feltételezve a LineProp-pal kapott eredmények az alábbiak:

A kézi számítással és a LineProp-pal kapott eredmények összevetését az alábbi táblázat szemlélteti:


Név ACSR 500/65 ACSR 95/55

Típus ACSR ACSR

Rdc [Ω/km] 0,0576 0,2992

XL50Hz [Ω/km] 0,20055 0,0974

XC50Hz [Ω/km] 0,17058 0,20837

Alkmt [kcmil] 996,05 190,47

Tot Vezkmt [mm2] 570,14 152,81

Tot Vezátm [mm] 30,96 16

STR [-] 54/7 12/7

ALU_db [db] 24 6

ALU_átm [mm] 3,45 3,2

ACÉL_átm [mm] 3,45 3,2

SzakSzil [N] 154000 81550

Össztömeg [kg/km] 1935 707,7

Inévl [A] 1120 277

3. táblázat Sodronyparaméterek a LineProp számára

X0,= Z0 – 3. [MΩ/km] (10)XvfkXvv

2

Xvfk = 0,132.lg [MΩ/km] (11)GMDfázis-védő_tükör

GMRfázis-védő

Xvv= 0,132 . lg [MΩ/km] (12)GMDvédő-védő_tükör

GMRvédő

R1Ω/km

X1 Ω/km

C1 μF/km

R0 Ω/km

X0 Ω/km

C0μF/km]

0,0288 0,332 0,01076 0,183 0,70 0,008

2. táblázat Kézi számítással kapott eredmények

X1= 1ω.C1

C1= (13)1ω.X1

X0= 1ω.C0

C0= (14)1ω.X0

R1Ω/km

X1Ω/km

C1 μF/km

R0 Ω/km

X0 Ω/km

C0μF/km]

0,029 0,3313 0,011 0,185 0,69 0,008

4. táblázat A LineProp-pal kapott eredmények

A fenti összehasonlításból látható, hogy a megfelelő finom-hangolások elvégzése után a LineProp készen állt az átviteli hálózati vezetékek paramétereinek újraszámítására. A meg-figyelhető kis eltérés oka a kézi számítás során alkalmazott egyszerűsítések illetve kerekítések.

Az egyes vezetékek paramétereinek meghatározásaAz új vezetékparaméterek maghatározásakor először a MAHÁLIA nevű MAVIR adatbázisból összegyűjtésre kerültek az egyes távvezetékek részletes oszlopkimutatásai, illetve a vezetéki sodrony paraméterek. Ezek után a LineProp-ban felépítettük az adott vezeték egyes oszlopainak geometria

elrendezését, és ezekre elvégeztük a fajlagos paraméter-meghatározást.

Abban az esetben, ha egy vezeték például 10 különböző tí-pusú oszlopból áll, de a 10 típusból 7 lefedi a vezeték hosszá-nak mintegy 95-96%-át, abban az esetben a maradék három oszlop nem került modellezésre. A munka végeztével az osz-loponkénti fajlagos paramétereket felszoroztuk az adott osz-loptípusokhoz tartozó eredő nyomvonalhosszakkal, az így kapott részeredményeket összegeztük, ezáltal megkaptuk a vezeték teljes hosszára vonatkozó paramétereket.

Az új vezetékparaméterek a gyakorlatbanA következőekben egy rövid áttekintés található a régi és az új vezetékadatokkal elvégzett vizsgálatokról. A vizsgálatokat a 2009. január 21-i, téli terhelésmérési nap modelljén végeztük. Hálózati vesztségAz új adatokkal számított átviteli hálózati veszteség 73,2 MW, szemben a korábbi adatokkal számított 81,3 MW-hoz képest.

Tranzit áramlásokAz új adatokkal számított tranzit1 1564,5 MW, míg a régiekkel számítva 1528,6 MW adódik.

MetszékáramlásokAz új paraméterek felhasználásával a ma-gyar- szlovák metszéken kaptuk a legnagyobb áramlás-változást, 24,2 MW-os csökkenést (819,4 MW-ról 795,2-ra változott az import tel-jesítmény értéke).

KiesésvizsgálatokA kiesésvizsgálatok során n-1 illetve n-1-1 vizsgálatokat végeztünk. A kontingenciák a magyar átviteli (220-750kV) és elosztó hálózati (120kV) elemek kiesési adták.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy az új veze-tékparaméterek alkalmazásával sem n-1 sem pedig n-1-1 esetben nem tapasztalható olyan új túlterhelődés, ami a régi paraméterek hasz-nálatával nem jelent volna meg.

TTF számításokA TTF2 számítások során az új paramé-terek alkalmazásá-val a számítások so-rán adódott legna-gyobb különbség a magyar–ukrán met-széken adódott. Az új értékkel 331 MW adódik szemben a régi értékekkel szá-mított 250 MW-hoz képest.

ZárlatszámításokA VER átviteli és a 120 kV-os elosztó hálózati állomá-sainak gyűjtősín-jein várható FN és 3F zárlati áramok szubtranziens érté-3. ábra Sodrony adatbázis a LineProp-ban

2. ábra a LineProp paraméterező ablaka

R1 X1 C1 R0 X0 C0Kézi 0,332 0,183 0,70 0,008LP 0,029 0,011 0,185 0,69 0,008

Δ (%) 0,69 0,21 2,18 0,81 1,45 0

1 Tranzit: Az országba beáramló import, illetve a kiáramló export teljesítmé-nyek eredője közül a kisebb érték.

2 TTF: Total Transfer Flow; megadja, a két szomszédos ország közötti maxi-málisan szállítható hatásos villamos teljesítmény nagyságát.

1 Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9

5. táblázat A kézzel számított eredmények és a LineProp összevetése

kei lettek meghatározva, figyelembe véve a zárlatot megelő-ző rendszerviszonyokat (A zárlati számítások terhelt hálóza-ton lettek elvégezve - ún. aktív zárlat).

Az összes általunk végzett összehasonlító vizsgálat közül a zárlatszámításnál kaptuk a legszignifikánsabb eltérést a régi illetve az új távvezeték-paraméterekkel számítható adatok közül. Ez várható volt, hiszen a paraméterek meghatározása során főleg a zérus sorrendű impedancia értékeiben volt je-lentős eltérés a korábban használt adatokhoz képest.

A zárlatszámítások során akadt olyan gyűjtősín (pécsi 120kV), ahol az új adatokkal számolt FN zárlati áram értéke meghaladta a megszakító névleges zárlati áram megszakító képességét. Ezen kívül több gyűjtősín esetében tapasztaltuk, hogy az új adatokkal végzett számítások során a zárlati áram értéke el-érte a berendezés maximális zárlati áram megszakító képes-ségének 90%-át.Ezek az eredmények jelzés értékűek, hiszen egy tévesen meg-határozott zárlati áram miatti esetleges megszakítócsere-el-maradás súlyos következményekkel járhat.

Detk-Sajószöged 1 vezetéki zárlatAz OVRAM adatait megvizsgálva kiderül, hogy a sajószöge-di oldalon a védelem távmérője 2008. 08. 16-án fellépett „R” fázist érint FN zárlatra 129%-os távolságot (34,7655 Ω) hatá-rozott meg (a távmérő 26,95 Ω-ra van állítva). Az RTO által ki-számított új adatokkal a távmérőt 34,86 Ω-ra állítva a fentebb említett zárlatra a távmérő 99,73%-os távolságot mérne. Az OVRAM a saját számításai alapján 34,84 Ω-os beállítást java-sol, amivel a zárlati hibahely 99,78%-ra adódna.

Számítás vagy mérés?Jogosan merül fel a kérdés, hogy a távvezeték-paraméte-rek meghatározása során a paraméterek matematikai úton történő számítása, vagy pedig a paraméterek mérése ad-e pontosabb eredményt. Sem a magyar, sem pedig a nemzet-közi szakirodalmak nem foglalnak egyértelműen állást egyik módszer mellett sem.

Az amerikai Siemens cég 2008-ban készített egy tanul-mányt, melynek során két darab nagyfeszültségű vezeték paramétereit (egyrendszerű 220kV, és kétrendszerű 220kV) határozták meg számítás és mérés útján is. Az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze.

A fenti táblázatból látszik, hogy a számított és mért ér-tékek közül nehéz megállapítani, hogy melyik a pontosabb eredmény. A mérőműszerek ± 5%-os mérési pontatlansága miatt elképzelhető, hogy a kézi számítások pontosabb ered-ményt adnak.

Egyértelműen előnyben részesített paramétermeghatáro-zási módot azonban – mint az a fenti példa vizsgálata kap-csán is megállapítható – nem lehet kiválasztani.

ÖsszefoglalásA LineProp rugalmas eszközt jelent a távvezetékekben bekö-vetkező változások (sodronycsere, nyomvonalváltozás stb.) következtében fellépő paraméterváltozások naprakész köve-téséhez.

A MAVIR RTO az átviteli hálózati távvezetékek egyenkénti, oszlopról oszlopra történő lemodellezésével újraszámolta a távvezeték-paramétereket.

Elmondható, hogy az újraszámolt átviteli hálózati távveze-ték-paraméterek hatása leginkább zárlatszámításkor, illetve az ehhez a területhez szorosan kapcsolódó feladatok (példá-ul távvezeték távolsági védelmének beállítása) végzésekor jelentkezik.

További ellenőrző számítások után javasolható lesz a para-méterkészlet teljes felülvizsgálata, szükség esetén cseréje a folyamatirányító, a hálózatszámító, a nyilvántartó stb. rend-szerekben, megteremtve ezáltal az átviteli hálózati távveze-tékekre vonatkozó egységes paraméterkészletet.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani az MAVIR RTO nevében Farkas János és Bara Zoltán kollégáimnak, akik a távvezetéki sodrony paraméterek, oszlopkimutatások összegyűjtésében nagy segítségemre voltak. Továbbá köszönet Szabó Lászlónak a BME VET egyetemi adjunktusainak a cikk szakmai lektorálá-sáért.

Függelék[F1]: r*: egyenértékű sugár [m]. (r*=0,8079 . r).

Daa’: a köteg szálai közötti távolságság [m].[F2]:

[F3]:

v1: Az „a” fázisvezető köteg geometriai középpontja és a „v1” védővezető közti távolság [m].[F4]:

DaA: Az „a” fázisvezető köteg geometriai középpontja illetve a fá-zisvezető köteg földre vonatkoztatott tükörképének „A” geometriai középpontja közötti távolság [m]. [F5]:

Felhasznált irodalom[1]: Geszti P. Ottó: Villamosenergia-rendszerek I.[2]: Prof. Mack Grady: Procedure for Computing Positive/Negati-ve/Zero Sequence Line Constants for Transmission Lines in Air.[3]: Dr. Kiss Lajos: Villamos hálózatok és alállomások, egyetemi jegyzet, BME VET.[4]: Siemens PTI: LineProp Manual.


Egyrendszerű 220 kV Kétrendszerű 220 kV

Mért Számított Eltérés Mért Számított Eltérés

R1 [Ω]

1,57 1,46 -7,0% 0,23 0,2 -13%

X1 [Ω]

7,66 7,8 +1,8% 1,01 1,02 +1%

R0 [Ω]

3,63 3,42 -5,78% 0,16 0,15 -6,25%

X0 [Ω]

23,4 22 -5,98% 0,48 0,49 +2,1%

6. táblázat Számított és mért vezetékparaméterek

Lektor: Szabó László, adjunktus BME vet

GMR=√r* Daa,

GMRcs=√GMR3 .Dab . Dac . Dbc9 2 2 2

6GMD=√Dav1 . Dav2 . Dbv1. Dbv2 . Dcv1. Dcv2 Da

GMR=√r Daa,GMD=√Dab . Dac . Dbc

3

GMRcs=√r3 .Dab . Dac . Dbc9 2 2 2

GMDf-t=√DaA . DaB . DaC. DbA . DbB . DbC. DcA . DcB . DcC9

GMDf-vt=√Dav1’ . Dav2’ . Dbv1’ . Dbv2’ . Dcv1’. Dcv2’ 6

GMDf-v=√Dav1 . Dav2 . Dbv1 . Dbv2 . Dcv1. Dcv26

GMDv-v=√Dv1v1’ . Dv1v2’ . Dv2v1’ . Dv2v2’4

Várhegyi Gergővillamosmérnökhálózatfejlesztési munkatársMAVIR ZRt Rendszerszintű Hálózattervezési és -elemzési Osztá[email protected]

Elektronikus energiakereskedelemről

közérthetően- 2. rész Az element14, az elektronikai tervezőmér-

nökök új, online technológiai eszköze és közössége megkezdte működését a www.element-14.com oldalon. Ez az új weboldal kimondottan azon elektronikai tervezőmér-nökök számára készült, akik rengeteg tár-gyilagos műszaki információt és eszközspe-cifikus szolgáltatást szeretnének egy helyen megtalálni tervezési és fejlesztési lehetősé-geik bővítéséhez. Az element14 - eltérően az egyéb, mérnökök számára készült webolda-lak többségétől - a felhasználók közötti kom-munikáció, együttműködés és az információk megosztásának elősegítéséhez web 2.0 szol-gáltatást alkalmaz.

Az element14 a termékadatok, a tervező-eszközök és technológiai információk széles körét nyújtja, amellyel biztosítja a világ elekt-ronikai tervezőmérnökei számára a szüksé-ges információkhoz való hozzáférést. Az ele-ment14 igazi értéknövelő előnye, hogy a ter-vezéstechnikák esetében képes a kiválasztott mérnökökkel való együttműködésre vagy a területen jártas szakemberek új technológiai fejlesztéseinek felkutatására.A felhasználók saját, egyedi logóval ren-delkeznek, amely lehetővé teszi számukra honlapjuk testreszabását a leggyakrabban használt alkalmazásokkal.Ahhoz, hogy a fel-

használók jobban tudjanak kommunikálni és képesek legyenek a tartalom valós idejű, különböző nyelvekre történő átültetésére, beépítették a Google Fordítót, amellyel el-hárították a nyelvi akadályokat, elősegítve ezáltal a források elérhetőségének növelését a globális közösség számára.A felhasználók hozzászólások, podcastok és videók beküldésével vesznek részt a közös-ségben, amely a hivatkozó linkek használa-tával segíthet abban, hogy látogatókat vonz-zanak weboldalukra, és felkeltsék a figyelmet profiljuk, végzettségük, technológiai fejlesz-tésük vagy vállalkozásuk iránt.“Az element14 az elektronikai tervezőmér-nökök számára kínál nélkülözhetetlen in-formációforrást egy helyen” - mondta Kevin Yapp, az element14 mögött álló szervezet, a Premier Farnell innovációs vezetője. “Ez a we-boldal a technológiával kapcsolatos anyagok széles köréről nyújt tájékoztatást, a világ szá-mos elektronikai beszállítójával, tudományos szekértőjével és más szakembereivel való együttműködés keretében. Az element14 ol-dalt kifejezetten az elektronikai tervezőmér-nökök, a mérnökhallgatók, a beszállítók és az újságírók számára készítették, akik lehetősé-get keresnek a műszaki információk megosz-tására és a legújabb elektronikai tervezések összes információjához való hozzáférésre.”

Az element14-rőlAz element14 egy új, kifejezetten elektro-nikai tervezőmérnökök számára készült, in-novatív információs portál és e-Közösség. A termékadatokat, a tervezőeszközöket és technológiai információkat kínál, miközben a szakemberek közötti kommunikáció, az együttműködés és az információk megosz-tásának elősegítéséhez web 2.0 szolgáltatást alkalmaz. A felhasználók ezen a világfórumon szakértőkkel értekezhetnek, trendekről ér-tesülhetnek, blogbejegyzéseket, cikkeket és hozzászólásokat helyezhetnek el.Az element14 egy innovatív szolgáltatás a Pre-mier Farnell plc - (LSE:pfl), FTSE 250 - részéről, amely vezető a többcsatornás logisztika és az elektronikai tervezőmérnökök számára kínált speciális szolgáltatásokban Európa, Amerika és Ázsia, illetve Csendes-Óceánia területén. Több mint 480 000 terméket tart készleten, ezenkívül 1200 vezető beszállítótól 4 000 000 árucikket tud beszerezni. A vállalat forgalma csoportszinten 804,4 millió angol font, és vi-lágszerte több mint 4100 alkalmazottja van.

Az element14-ről szóló további tájékoztatá-sért látogasson el a www.element-14.com oldalra!

(X)

Az új, technológiai eszköz és online közösség, az element14 hozzálátott az elektronikai tervezőmérnökök fejlesztési lehetőségeinek bővítéséhez


PÁLYÁZATI FELHÍVÁSSAL

GA Magyarország Kft.

Telefon: +36 23 501 100

www.ga.hu

a magyar elektrotechnikai közélethez

A GA Magyarország Kft. a Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közösen harmadik alkalommal fordul

Magyar Elektrotechnika Történeti Kisfilm címmel

Részletes pályázati felhívás

http://www.mee.hu

http://www.ga.hu

Pályázat beadási határidő:

2009. október 31.

Követve az elektronikus energiakereskedelem életét az idei év februárjában jelent meg e cikk első része. A folytatását két dolog indokolta, a pozitív visszhang és az elektronikus kereskedelemben történt fejlődés.

To following the life of the electronic energy trades the first part of this article was published in February of this year. Two things motivated the continuation of the positive feedback and the development of electronic commerce.At a certain level of socio-economic development there is a need for a commercial opportunity, which allows that the sale of goods -with a fixed price- will be delivered by the seller to the buyer in a future date, after the business transaction (forward contract or simply a forward is an agreement between two parties to buy or sell an asset at a certain future time for a certain price agreed today). Whit this agreement the seller get guaranty for fix incom-ing in the future and the buyer get guaranty for the fix price. This kind of contracts can has some disadvantage:– After the contract the price of the goods change– This change is inimical for the first participant, but toward

for the second participant (with the same intensity)– The buyer get insolvent or the seller not grant”

Árupiacok A társadalmi-gazdasági fejlődés bizonyos fokán igény jelent-kezik olyan kereskedelmi lehetőségre, ami lehetővé teszi, hogy az értékesítendő árut az adott ügylet megkötése után – az ár rögzítésével - az eladó a vevőnek egy jövőbeni időpontban szállítja (határidős ügylet: “olyan származtatott ügylet, mely-ben az ügylet két szereplője kötelezettséget vállal egy termék jövőbeni adás-vételének lebonyolítására a jelenben rögzített feltételekkel, azaz már most rögzítik az adás-vételben szereplő mennyiséget, az árat (kötési árfolyam), és az adás-vétel pontos időpontját.”). Ezzel az eladó garanciát kap arra, hogy a jövőbeni teljesítéskor mekkora bevétele származik az értékesítésből, a vevő számára pedig szintén garancia a kialkudott jövőbeni ár. Egy ilyen tranzakciónak lehetnek hátrányai: – az áraknak a szerződéskötést követő változása – ez a válto-

zás az egyik felet hátrányosan, a másikat viszont – ugyan-olyan mértékben – előnyösen érinti,

– a vevő esetleges nem fizetése vagy az eladó nem teljesítése. Mindezek mellett viszont sokkal fontosabb az a biztonság,

amelyet mindkét fél megkap: a garantált jövőbeni ár. Így az eladó olyan fix bevétellel kalkulálhat, ami az ügylet megköté-sekor elfogadható nyereséget biztosít számára, míg a vásárló a termék árának tudatában pontos kiadással tud tervezni. A kiszámítható, tervezhető kiadások és bevételek nagy jelen-tőséggel bírnak, olyannyira, hogy némi többletköltség árán az üzletfelek hajlandóak külső, pénzügyi elszámolási garan-ciát nyújtó partner bevonására. Ez az elszámoló intézmény a tőzsdei elszámoló ház, ahol a megkötött ügyletek biztonsá-gát az ügyfelek mögött álló elszámoló bankok garantálják.


Történeti áttekintés – az első tőzsde a középkori Európában A középkori Európában a feudalizmus megszi-lárdulásával (kb. a XI. századtól) egy nyugod-tabb időszak vette kezdetét, ahol a termeléssel, termelő eszközökkel párhuzamosan megfi-gyelhető volt az árupiacok fejlődése. Ebben az időszakban az európai kereskedelemben a Hanza-szövetség járt az élen. A Hanza városai közül Brugge forgalma kiemelkedett, ahol a szövetség egyik központi irodája működött. 1277-ben megjelent az első genovai kereskedő flotta Brugge kikötőjében, és ekkortól datálódik az első kereskedőkolónia létrejötte, mely Brug-ge-t a mediterráneummal kötötte össze. Később, a XIII. század-ban már genovai, velencei és firenzei kereskedők is látogatták Brugge-t, de gyakran fordultak meg délnémet, kasztíliai, por-tugál és skót árusok is. A fejlődés nemcsak a levantei árukkal való kereskedés lehetőségét nyitotta meg, de fejlesztette a kereskedelmi és pénzügyi technikákat, és növelte a tőke be-áramlását, előmozdította Brugge bankügyleteit. Ezekben az időkben létesült itt a világon először tőzsde, melyet a Van der Beurse kereskedőcsalád alapított, innen ered a börze kifejezés. 1309-ben megnyílt a börze és a legszofisztikáltabb pénzpiaccá nőtte ki magát a Németalföldön még a XIV. században (forrás: Wikipédia)

Energiatőzsdék A mai modern világban is megfigyelhető a piacok, a kereske-delmi és a pénzügyi technikák folyamatos fejlődése. Az Európai Unió direktívái szerint a zárt, az Unió országainak a korábban nemzeti szinten szerveződő villamosenergia-piacai folyamato-san liberalizálódnak, egyre több piaci szereplőt és tőkét von-zanak. Ráadásul a villamosenergia-termelés és -felhasználás sokszor nem esik egy országon belülre (például Magyarország is villamos energia-importőr, az éves felhasználás10-20%-át im-port adja), ami az országhatárokon átnyúló kereskedelem szük-ségességét jelenti. A villamos energiára pedig fokozottan igaz, hogy mind a termelőknek, mind pedig a felhasználóknak külön-leges értékkel bír a kiszámítható jövőbeni ár (a villamos energia mint termék természetéből adódóan a vásárlóknál – általában termelő vagy szolgáltató cégek – sokszor a termelési vagy működési költség jelentős hányadát képezi, így az üzleti ter-vezhetőség, a kiszámítható termelés/működés szempontjából nagy jelentőségű). Mindezek pedig megteremtették az igényt a transzparens módon, megfelelő teljesítési/elszámolási garanci-ával bíró határidős villamosenergia-kereskedelemre, ami tipiku-san az energiatőzsdéken valósul meg. A teljesség igénye nélkül néhány példa az Európai Unióban létrejött energiatőzsdékre: − Nordpool 1996 (Skandinávia) − OMEL 1998 (Spanyolország) − EEX 2002 (Németország) − EXAA 2002 (Ausztria) − BELPEX 2006 (Belgium) − PXE 2007 (Csehország) − PXE magyar szekciója 2009 márciusa − OPCOM (Románia)− HUPX – a Magyar Energia Hivatal energiatőzsdei engedélyé-

vel rendelkezik, de a kereskedés nem kezdődött meg.Az árupiacokon a határidős ügyletek megkötését a jövőbeni

árváltozásoktól megóvó fedezeti ügyletek (hedge) és a speku-láció motiválja. Egy határidős ügylet megkötése viszont nem jelenti azt, hogy a jövőbeni tranzakció végbe is fog menni: az árutőzsdéken a határidős ügyleteknek csak a 2%-a végződik a termékek tényleges szállításával (forrás: Portfolio.hu füzetek).

Elektronikus energiakereskedelemről

közérthetően- 2. rész


1. ábra Brugge – a korabeli tőzsde épülete (a Van der Beurse ház)

Lássunk egy valós példát egy határ-idős energiaügyletre. Tegyük fel, hogy 2009. október 30-án létrejön egy olyan határidős tranzakció, amely-ben a vevő 10 MW éves zsinórtelje-sítményt (baseload) vásárol a 2010-es évre az eladótól (a zsinórteljesítmény egész évben folyamatos, az év minden napján, napi 24 órán keresztül 10 MW teljesítményű fogyasztást jelent). Ez az éves folyamatos teljesítmény energiá-ban kifejezve: 365 nap x 24 óra x 10 MW = 87 600 MWh.) Az 1. táblázat egy hi-potetikus ártáblázat, azt mutatja, hogy 2009 novemberében és decemberében az egyes napokon milyen áron jegyzik a jövőbeni, 2010-es zsinóráramot.

A tőzsdei kereskedés transzparens és anonim – transzparens, mert a tranzakció létrejöttekor mindenki láthatja hogy milyen áron (50 euró/MWh), mekkora mennyiségű (10 MW – 87 600 MWh), milyen típusú (2010-es éves zsinórteljesítmény) termék talált gazdára. Anonim, ugyanis a ke-reskedő partnerek nem egymással állnak közvetlenül kapcsolatban, ha-nem formálisan az eladóktól a tőzsde vásárolja meg az energiát, és a tőzsde saját minimális jutalékával továbbad-ja azt a vásárlóknak. Így a tőzsde látja a tranzakcióban résztvevő kereskedő

partnereket, de ők nem látják egymást (2. ábra).A tranzakcióban a központi kereskedő fél beiktatása (tőzsde) biztosítja a protekcionizmus kizárását és az elszámolás biz-tonságát: nem tudom, hogy kinek adok el, illetve kitől vásáro-lok. Ahhoz, hogy egy ilyen tranzakció lefolyásáról valós képet kapjunk, helyezzük a hipotetikus ügyletünket és a hipotetikus ártáblánkat egy valós tőzsdei kereskedelmi rendszer keretei-be. Jelenleg határidős magyar villamos energia termékekkel a Prágai székhelyű Közép-európai Villamosenergia tőzsde (Po-wer Exchange Central Europe) PXE magyar szekcióján lehet kereskedni; nézzük a tranzakció során fellépő pénzmozgáso-kat (letét, napi árkövetés, tőzsdei díjak, jutalékok, teljesítést követő számlák) a PXE valós – 2009 márciusában érvényes – díjszabása, kereskedelmi előírásai és szabályai szerint.

Milyen feltételei vannak a Prágai tőzsdén történő kereske-désnek, hogyan épül fel egy tranzakcióAhhoz, hogy valaki a PXE-n kereskedjen, szükséges egy elszámo-ló bankkal szerződést kötnie, ami a tőzsde felé pénzügyi garan-ciát vállal a kereskedő tőzsdei tevékenységére vonatkozóan. A belépési korlát meglehetősen magas: a minimum letét 230 000 euró (árjegyző esetén 550 000 euró), az első évben 15 000 euró a belépési díj, amit minden évben névlegesen, 1 euróért meg kell


hosszabbítani (ezzel a belépési díjjal a PXE minden – jelenleg a cseh, a szlovák és magyar – piaca elérhető). A további fix díjté-telek a tőzsdei havidíj (1 225 euró) és a PXE rendszeréhez való csatlakozás kommunikációs díja (minimum 500 euró), össze-sen 1 725 euró. Egy tranzakció megkötésekor a tőzsdei kezelési költség 0,015 euró/MWh, az elszámolási jutalék további 0,01 euró/MWh. A pénzügyi garanciákon kívül adminisztratív köve-telményei is vannak a PXE-n való megjelenésnek, ezek közül a leglényegesebb, hogy a Magyar Energia Hivatal energiakeres-kedelmi engedélyével rendelkezzen a kereskedő és érvényes mérlegköri szerződés birtokában az általa vásárolt illetve érté-kesített energiát a MAVIR felé a PXE mérlegkörébe menetren-dezni tudja (a magyar piacon az Energy Clearing Counterparty (ECC) a PXE központi kereskedője, minden tranzakció az ECC-n keresztül megy végbe és az ECC mérlegkörébe - illetve mér-legköréből- kell menetrendezni).

Most pedig lássuk a tranzakciót. A 10 MW éves teljesítmé-nyű zsinóráram megvásárlása mind az eladótól, mind pedig a vásárlótól a tőzsdei kezelési költségen és az elszámolási juta-lékon túl (0,015 + 0,01 euró/MWh * 87 600 MWh = 2 190 euró) megfelelő pénzügyi biztosítékot is megkövetel. A biztosíték többek között arra szolgál, hogy bármelyik kereskedő partner nem teljesítése esetén a tőzsde helyt tudjon állni a másik féllel szemben, és minimális veszteséggel tudja teljesíteni az energia szállítását vagy átvételét (Ha az eladó nem teljesíti a szállítási kötelezettségét, akkor a tőzsde beszerzi azt a mennyiséget – a példánkban 10 MW éves zsinórteljesítményt -, amire korábban a tranzakció megköttetett, így a vevő garantáltan megkapja a korábban megvásárolt mennyiséget. Ha a vevő nem tud telje-síteni – fizetni -, akkor a tőzsde lép a vevő helyébe, a feleslegét pedig továbbértékesíti). Látható hogy mindkét esetben a tőzs-de jelentős kockázatot vállal, mert az ügylet megkötésétől szá-mítva több hónap, éves termék esetén pedig akár több mint egy év is eltelhet, és az azonnali piacon beszerzett energia ára ettől jócskán eltérhet. Ennek a kockázatnak a minimalizálására szolgáló biztosítékot a PXE-n “margin requirement”-nek neve-zik, és a mi példánkban a következőképpen számítjuk:

Margin requirement = 8 760 * 10 * MP = 8 760 * 10 * 3,5 = = 306 600 euró, ahol MP – Margin Parameter

azaz a szerződött energia mennyiséget megszorozzuk egy számmal, amit margin parameternek hívunk. A margin pa-rametert a PXE a termék kockázata alapján állapítja meg, a magyar termékekre a következő margin parameterek érvényesek:

MP - havi zsinóráram: 7,5 MP - negyedéves zsinóráram: 4,2 MP - éves zsinóráram: 3,5

A biztosíték/”margin requirement” mellett további kockázat-csökkentést jelent a napi árkövetésből adódó elszámolás. Ez azt jelenti, hogy a terméknek az előző napi záróárhoz viszonyí-tott és az aznapi záróárnak a különbségét minden nap be kell fizetni. Ha pedig számunkra kedvezően változik az ár, akkor az előző napi és az aznapi záróár különbsége másnap reggel jóvá-íródik a számlánkra. Az elszámoló ár az adott kereskedési napra vonatkozó záróár, ami a legutolsó tranzakció árát jelenti. Ezt a napi árfolyamkövetést és az árfolyamváltozásból adódó napi elszámolást a PXE “Mark-to-market”-nak nevezi.

A példánkban a kötésár 50 euró/MWh, ez november 2-án 50,5 euró/MWh-ra módosult. Ennek megfelelően a 87 600 MWh teljes energiamennyiségre vonatkozó 50 eurócent/MWh árváltozás 87 600 * (50,5 – 50,0) = 43 800 eurót jelent. Áremelkedés esetén ez az összeg a vevő számláján jóváíródik,

2009 Ár euro/MWh

Október 30. 50

Október 31. 50

November 1. 50

November 2. 50.5

November 3. 49

November 4. 51

November 5. 52

November 6. 52

November 7. 52.5

.... ....

November 29. 53.8

November 30. 54

December 1. 54.5

December 2. 55

....

December 30. 59.7

December 31. 60

1. táblázat Hipotetikus árváltozás a fizikai szállítás kezdetéig. A szerződés megkötéséhez (október 30.) képest a szállítás kezdetekor 50 euróról 60 euró/MWh-ra nőtt az ár.

2. ábra A kereskedés a tőzsdén keresztül történik, biztosítva ezzel a kereskedők anonimitását


míg az eladónak ezt az összeget másnap reggel be kell fizetni. Ha a november 2-i 50,5 euró/MWh záróár november 3-án 49

euró/MWh-ra módosul, akkor 87 600 * (49,0 – 50,5) = 131 400 euró íródik jóvá, de most az eladó számláján és a vevőnek ekkora összeget kell befizetni november 4-én reggel.

A 2. táblázat mutatja a termék szállításának a kezdetéig (2010. január 1.) a napi árváltozást, a margin requirementet (ha az eladó és a vevő több üzletet nem köt, akkor ez válto-zatlan) és a napi elszámolást:

A határidős termékek esetében fontos dátum a fizikai szál-lítás kezdete. 2010-es éves terméknél ez 2010. január 1. Ekkor (pontosabban 2 munkanappal a szállítás kezdetét megelő-zően) megtörténik a termék úgynevezett kaszkádolása – in-nentől kezdve megszűnik a 2010-es éves termék létezni (nem lehet eladni és vásárolni), felbomlik kisebb időtartamú olyan termékekre, amelyekkel lehetséges a továbbiakban keres-kedni és jegyzi őket az energiatőzsde: 3 db havi termékre (ja-nuári, februári és márciusi zsinóráram – azzal a megjegyzés-sel, hogy a januári termék január 1-jével szintén megszűnik, ennek a legutolsó jegyzési ára rögzül, és az eladó a vevőnek ezen az áron szállítja az energiát januárban) és 3 db negyed-éves termékre (II., III. és IV. negyedéves zsinóráram).

A margin requirement is újra számítódik (az éves termé-ket felváltó 6 db termékre, az azoknak megfelelő margin pa-raméterekkel). A mark-to-market napi árfolyamkövetésnél szintén a továbbiakban a havi, illetve negyedéves termékek árváltozásait veszik figyelembe a napi elszámolásnál.

Január 31-én a januári termék “elfogy” és rögzül a febru-ári havi zsinóráram ára (ami a legutolsó jegyzési árával lesz egyenlő). Ekkor a januárban szállított energiát kifizeti a Vevő a tőzsdének, a tőzsde pedig továbbutalja ugyanezt az összeget az Eladónak (9 600 * 31 = 297 600 euró). A tőzsdének a

kereskedők (Eladó(k) és Vevő(k) a menetrendezési díjat fizetik, ami 0,015 euró/kWh, ez esetünkben januárra: 0,015 euró/MWh * 10 MW/h * 31 * 24 = 111,6 euró. Március végén egy újabb kaszkádolási ponthoz érünk: ekkor a II. negyedéves terméket váltja fel 3 db havi termék (áprilisi,

Február Március Q2 Q3 Q4

2010-es éves zsinóráram

Január

3. ábra Kaszkádolás - az éves termék felbomlik 3 havi és 3 negyed-éves termékre, a januári termék ára rögzül

Ár EUR/MWh 2009 Poz.Vevő MW M2M Vevő EUR Marq. req. Vevő EUR

Poz. Eladó MW M2M Eladó EUR Marq. req. Eladó EUR

Díjak EUR

50 Nov. 1. 10 0 230 000 -10 0 230 000

50.5 Nov. 2. 10 43 800 306 600 -10 -43 800 306 600 1725

49 Nov. 3. 10 -131 400 306 600 -10 131 400 306 600

51 Nov. 4. 10 175 200 306 600 -10 -175 200 306 600

52 Nov. 5. 10 87 600 306 600 -10 -87 600 306 600

52 Nov. 6. 10 0 306 600 -10 0 306 600

52.5 Nov. 7. 10 43 800 306 600 -10 -43 800 306 600

10 ... 306 600 ... 306 600

53.8 Nov. 29. 10 ... 306 600 -10 ... 306 600

54 Nov. 30. 10 17 520 306 600 -10 -17 520 306 600

54.5 Dec. 1. 10 43 800 306 600 -10 -43 800 306 600

55 Dec. 2. 10 43 800 306 600 -10 -43 800 306 600 3915

... 306 600 -10 ... 306 600

59.7 Dec. 30. 10 ... 306 600 -10 ... 306 600

60 Dec. 31. 10 26 280 306 600 -10 -26 280 306 600

2. táblázat A határidős ügylet alakulása a kötéstől a fizikai szállítás kezdetéig

3. táblázat A határidős termékek hipotetikus árváltozása az éves termék kaszkádolása után

Zsinóráram termékek árjegyzése, havi és negyedéves (Q) EUR/MWh

2010 Január Február Március Q2 Q3 Q4

január 1. 40 45 42.25 41.00 44.00 50.00

január 2. 40 45 42.25 41.00 44.00 50.00

január 3. 40 45 42.25 41.00 44.00 50.00

január 4. 40 45 43.75 41.50 42.50 49.00

... 40 45 43.00 41.50 42.50 49.00

január 28. 40 45 43.00 41.50 42.50 49.00

január 29. 40 45 42.25 41.50 42.50 49.00

január 30. 40 45 42.75 41.50 42.50 49.00

január 31. 40 45 42.75 41.50 42.50 49.00

február 1. n.a. 45 43.00 39.00 43.00 49.50

február 2. n.a. 45 42.50 39.75 43.00 50.00

február 3. n.a. 45 42.25 40.00 44.00 50.50

... n.a. 45 43.00 41.00 43.50 50.00

február 27. n.a. 45 43.00 41.00 44.00 50.00

február 28. n.a. 45 43.00 41.00 43.75 50.00

március 1. n.a. n.a. 43.00 42.00 43.25 51.00

március 2. n.a. n.a. 43.00 42.50 43.00 50.50

... n.a. n.a. 43.00 41.00 44.00 49.50

március 29. n.a. n.a. 43.00 42.50 44.50 49.00

március 30. n.a. n.a. 43.00 43.00 44.00 49.75

március 31. n.a. n.a. 43.00 44.00 44.50 49.00

április 1. n.a. n.a. n.a. n.a. 44.00 50.00



májusi és júniusi havi zsinóráram), amelyeknél az áprilisi havi termék elszámolóára rögzített, míg a májusi és a júniusi a pia-ci viszonyoknak megfelelően szabadon változik. Ez a folyamat pedig így megy egészen az év végéig, december 31-ig, az utol-só szállítási napig.

Fontos megjegyezni, hogy menet közben is ki lehet szállni, például ha a Vevő úgy ítéli meg, hogy mégsincs szüksége a lekötött éves 10 MW zsinóráramra, akkor 2009. december 31. előtt eladja a feleslegessé vált energiát, mint 2010-es éves zsi-nóráramot. Viszont a kaszkádolás lehetővé teszi, hogy a fizikai szállításkor, a 2010-es évben is megszabaduljon a Vevő a feles-legétől: ekkor a már szállítás alatt lévő terméket nem lehet to-vábbadni (például a megkezdett januári szállítást végig fogad-ni kell), de a Vevő a februári, a március havi, valamint a II., III. és IV. negyedéves pozícióit felszámolhatja, szabadon értékesítve a 10 MW zsinóráramot. Fontos megjegyezni, hogy jelenleg a PXE magyar szekciójában a napi kereskedés egyelőre nem le-hetséges, de a cseh piacon a napi (SPOT) piacot is megszervezi a PXE, és ott a fent ismertetett folyamat módosul (pl. a szállítás alatt lévő havi termék nem rögzített áron kerül elszámolásra, hanem egy SPOT piaci napi árának megfelelően).

A PXE magyar platformja - az első 4 hónap Befejezésképp megmutatjuk a PXE magyar szekciójának a sta-tisztikáját az első négy hónap eredményei alapján. Márciusban 2 kereskedő partnerrel indult a platform, ami a hónap végére 4-re bővült. Jelenleg 9 kereskedő partnere van a platformnak, az adatokból pedig jól látható hogy a májusi és a júniusi forga-lom jelentősen meghaladta az első két havit, ami az árjegyző májusi platformra lépésének köszönhető.


2010 Poz.Vevő M2M Vevő Marq. req. Vevő

Áramszámla Poz. Eladó M2M Eladó Marq. req. Eladó

Áramszámla Díjak euró

Jan. 1. 10 0 525 960 9600 -10 0 525 960 -9 600

Jan. 2. 10 0 522 000 9600 -10 0 522 000 -9 600

Jan. 3. 10 0 518 040 9600 -10 0 518 040 -9 600

Jan. 4. 10 -26 400 514 080 9600 -10 26 400 514 080 -9 600

... 10 ... ... 9600 -10 ... ... -9 600

Jan. 28. 10 -6 720 419 040 9600 -10 6 720 419 040 -9 600

Jan. 29. 10 1 140 415 080 9600 -10 -1 140 415 080 -9 600

Jan. 30. 10 3720 411 120 9600 -10 -3 720 411 120 -9 600

Jan. 31. 10 0 467 640 9600 -10 0 467 640 -9 600

Febr. 1. 10 -30 660 463 680 10 800 -10 30 660 463 680 -10 800

Febr. 2. 10 23 700 459 720 10 800 -10 -23 700 459 720 -10 800 1836.6

Febr. 3. 10 36 720 455 760 10 800 -10 -36 720 455 760 -10 800

... ... ... 10 800 -10 ... ... -10 800

Febr. 27. 10 11 040 360720 10 800 -10 -11 040 360 720 -10 800

Febr. 28. 10 -5 520 423 720 10 800 -10 5 520 423 720 -10 800

Márc. 1. 10 32 880 419 760 10 320 -10 -32 880 419 760 -10 320

Márc. 2. 10 -5 640 415 800 10 320 -10 5 640 415 800 -10 320 1825.8

... 10 ... ... 10 320 -10 ... ... -10 320

Márc. 29. 10 32 760 308 880 10 320 -10 -32 760 308 880 -10 320

Márc. 30. 10 16 440 304 920 10 320 -10 -16 440 304 920 -10 320

Márc. 31. 10 16 320 437 832 10 320 -10 -16 320 437 832 -10 320

Ápr. 1. 10 433 872 -10 433 872

Ápr. 2. 10 429 912 -10 429 912

Ápr. 3. 10 425 952 -10 425 952

4. táblázat A határidős ügylet alakulása a kötéstől a fizikai szállítás kezdetéig

Balogh SzabolcsügyvezetőBellamonte Consulting [email protected]

Haddad Richárd ügyvezetőIPSOL Rendszerház [email protected]

4. ábra A PXE magyarországi szekciójának forgalmi adatai az első 4 hónapban

2009 március április május június

MWh 29 160 26 280 706 100 469 800

euró 1 024 992 1 478 250 4 1669 657 26 521 443

Lektor: Lipcsey Gábor Country Manager, Power Exchange Central Europe

VillamosBerendezések és védelmekVillamos berendezések

és Védelmek

1. beVezetésNincs semmilyen figyelmeztető jelzés a kapcsolóberendezé-sekben keletkező belső íves zárlatok megjelenésekor. Nincs idő elszaladni, még megijedni sincs idő. A villamos íves zár-lat, mint derült égből a villám, úgy csap le. Először a vakító fényjelenség érzékelhető. A keletkező hang hatása csakis egy hangrobbanáshoz hasonlítható. A nyomáshullám könnyedén felszakíthatja a berendezés borításait, leszakíthatja az ajtókat, vagy arrébb repítheti a berendezés előtt álló kezelőt. A villa-mos ív hőmérséklete a nap felszíni hőmérsékletének sokszo-rosa, amely nem csak egyszerűen megolvasztja a fémeket, vil-lamos vezetőket, rézsíneket, hanem egyenesen elgőzölögteti azokat. Akit a helyszínen ér, legtöbbször súlyos sérüléseket szenved. A fényhatás, különösen az UV-sugárzás, átmeneti, vagy végleges vakságot okoz. A hőhatás okozta égési sérülé-sek gyakran halálosak. A hanghatás beszakíthatja a dobhár-tyát, és végzetes halláskárosodáshoz vezet. A nyomáshullám taszító ereje akár több méterre repítheti a kezelőt, súlyos tö-réseket okozva. Az égő gázok és a keletkező füst legtöbbször olyan mértékben mérgezőek, hogy belélegezve tönkre teszik a tüdőt, és így fulladást okoznak.A vészkijáratot, ha van egyáltalán, a nagy füstben, a fénytől és füsttől megvakulva legtöbbször meg sem találják, ezzel vég-leg megpecsételődik a balesetet szenvedettek sorsa.A villamos ív minden elektromos szakember, szerelő és a ke-zelőszemélyzet rémálma.

2. Villamos íV keletkezéseVillamos zárlatról akkor beszélünk, ha két különböző potenci-álon lévő vezető között elhanyagolható kis ellenálláson (im-pedancián) keresztül záródik az áramkör. Ilyenkor a villamos áramkörben a névleges áramnál nagyságrendekkel nagyobb áram folyik. Ha a zárlati áram fémes kapcsolat révén jön létre, akkor fémes rövidzárlatról beszélünk. Ha a különböző poten-ciálon lévő vezetőket gáznemű szigetelőanyag - kisfeszültsé-gen általában levegő - választja, szigeteli el egymástól, és a zárlat ezen a gáznemű szigetelőanyagon keresztül jön létre,

a gáz - levegő - ionizációjának a következtében, akkor villamos íves zárlat jön létre. A villamos ívben a gáz - le-vegő - ionizáció magas hőmér-sékleten zajlik, a létrejövő vezető plazma hőmér-séklete elérheti 15-20000 K ér-téket, ami a nap felszíni hőmér-sékletének sok-szorosa [1].

3. kisfeszültségű kapcsolóberendezések gyártásaMagyarországon, a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gyártására vonatkozó legfontosabb szabványok az MSZ EN 60439 „Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések” szabvány sorozatba tartoznak [2], amelyek az IEC 60439 so-rozat alapján készült EN szabványok magyar megfelelői [3]. Ezek a szabványok még csak meg sem említik az ívállóság fo-galmát. Ennek ellenére a gyártók mégis az egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy termékeik ívállóságára vonatkozó-an adatokat publikáljanak. A bevezetés alapján nyilvánvaló, hogy az íves zárlatokban rejlő veszélyek ellen valamit tenni kell. A jelentősebb berendezésgyártók ezt kellőképpen fel-mérték és berendezéseik konstrukciójának kialakításával, igyekeznek valamilyen szintű védelmet nyújtani. Ezt a védel-met azonban bizonyítani kell tudni, ráadásul olyan módon, hogy ez összemérhető legyen más gyártók ígéreteivel.

4. iec/tr 61641 műszaki ajánlásAz iec/tr 61641 „Enclosed low-voltage switchgear and cont-rolgear assemblies - Guide for testing under conditions of arcing due to internal fault”, még az IEC belül sem szabvány, hanem „csak egy” „technical report” (továbbiakban tr), de legalább Európában elfogadott „műszaki ajánlás”, a szabvá-nyokra jellemző felépítéssel.

Ez a tr lehetővé teszi, hogy a kisfeszültségű kapcsolóberen-dezések ívállóságára vonatkozó definíciókat, műszaki adatokat, a berendezések besorolását, a vizsgálatokat és azok értékelését egyöntetűen, igaz önként vállalt kötelezettséggel, de mégis megfelelő műszaki háttérrel, alkalmazzuk és értelmezzük.

4.1. Általános bevezetésA tr leszögezi, hogy fejezeteiben az IEC 60439-1:1999, és an-nak 2004. évi kiegészítése szerint gyártott kapcsolóberende-zések ívállósági tulajdonságaira tartalmaz kiegészítéseket.

4.2. Villamos definíciókAz íváramokat effektív értékükkel kell megadni, az effektív ér-tékhez tartozó dinamikus csúcsértékeket az IEC 60439 alap-szabvány szerint kell meghatározni:– ip arc, a gyártó által meghatározott megengedhető (ív)áram,

íves zárlat esetén;– tarc, a gyártó által meghatározott megengedhető (ív)idő,

íves zárlat esetén;– ipc arc, a gyártó által meghatározott megengedhető

(ív)áram, íves zárlat esetén, ha az áramkör áramkorlátozó készülékkel védett.

4.3. Berendezések besorolásaA berendezések, attól függően, hogy milyen védelmet bizto-sítanak íves zárlat esetén, két kategóriába sorolhatók: – személyek védelmét biztosító berendezések;– személyek és a berendezés védelmét biztosító berendezések.

4.4. Gyártók által meghatározandó adatokA gyártóknak meg kell adniuk a berendezések íves zárlati adatait, ezek a már említett ip arc, tarc, ipc arc és a névleges üzemi feszültség Ue értékek.

Megengedett, hogy az íváramok a névleges rövididejű ha-táráramnál (icw), illetve a névleges feltételes rövididejű hatá-ráramnál (icc) kisebb értékűek legyenek,

ip arc≤ icw, illetve ipc arc≤ icc.

Ha áramkorlátozó készüléket (áramkorlátozó megszakító, biz-tosító) alkalmaznak, akkor annak minden adatát meg kell adni.

Kisfeszültségű kapcsoló-berendezések

ívállósági vizsgálata


1. ábra Kezelőoldal felé égő gázokat kifúvó belső íves zárlat

4.5. VizsgálatA vizsgálatot egy reprezentatív mintán kell elvégezni, a normál üzemi körülményekhez legjobban hasonlító elrendezésben, azonban a telepítés helyszínét általában nem szükséges model-lezni. A berendezésben valós elrendezést kell létrehozni, egyes készülékek azonban valósághű modellekkel helyettesíthetők.

Az alkalmazott feszültség a névleges üzemi feszültség- Ue - 105%-a ±5% pontossággal. Az áramok ip arc vagy ipc arc értékűek, az alkalmazott névleges frekvencia 50 Hz vagy 60 Hz, a pontosság ±10%. Az ívidő - tarc - legkisebb értéke 0,1 s, de általában nem több mint 0,5 s.Ha a berendezést transzformátorról táplálják, az ívidő javasolt legkisebb értéke 0,3 s.4.6. Vizsgálat meneteA vizsgálathoz a valósághoz legjobban hasonlító elrendezést kell létrehozni. A pe, n vagy pen vezetéket csatlakoztatni kell.Az ívet a három fázisvezető rövidzárásával kell létrehozni, olyan módon, hogy a kívánt ívtalppontban szigeteletlen réz-vezetővel (0,75 mm2-1,5 mm2) rövidzárat kell képezni.

Az ívet olyan helyen kell létrehozni, amely várhatóan a be-rendezés legnagyobb igénybevételét jelenti. Az ívtalppont létrehozásának javasolt helyei:– leágazási funkcionális egység terhelésoldala;– leágazási funkcionális egység betáplálási oldala;– elosztó sínek;– fő gyűjtősín;– betáplálási funkcionális egység terhelésoldala;– betáplálási funkcionális egység betáplálási oldala.

A berendezésben keletkező és a borításon keresztül eset-legesen kifúvó égő gázok megfigyelésére 150 mm x 150 mm méretű, finomszövésű pamut anyagú indikátorokat kell elhe-lyezni, a berendezés kritikus részeivel szemben, 300 mm ±5% távolságban, 2 m magasságig.

4.7. Vizsgálat értékeléseA berendezés személyek védelmét biztosító feltételeknek ab-ban az esetben felel meg, ha az alábbi feltételek maradékta-lanul teljesülnek:– ajtók, fedelek, borítások nem nyílnak ki, rögzített helyükön

maradnak;– alkatrészek, elemek nem repülnek ki;– borítások nem égnek át, lyukak nem keletkeznek;– indikátor ernyők nem gyulladnak meg;– védőáramkörök hatékonyak maradnak, nem szakadnak meg.

A berendezés védelme akkor tekinthető teljesítettnek, ha:– a berendezés képes megakadályozni az ív meghatáro-

zott területen kívülre való tovaterjedését;– a berendezés rövid karbantartás után képes korlátozott

szükség üzemvitel fenntartására.

4.8. Vizsgálati jegyzőkönyvA jegyzőkönyvnek minden vizsgálattal kapcsolatos rész-letet tartalmaznia kell. A vizsgált berendezés részletes ismertetését, a felállítás, rög-zítés pontos körülményeit, az ívtalppontok pontos helyét, az ív adatait, a villamos ada-tokról készült oszcillogramo-kat, az értékelést.

5. ÖsszefoglalásJelen cikkben összefoglaltuk a kisfeszültségű kapcsolóbe-rendezések ívállósági vizsgá-lataira vonatkozó nemzetközi műszaki ajánlást. Hangsúlyoz-

ni szeretnénk a tr jelentőségét, amely lehetőséget biztosít, hogy a korábbinál egységesebb elvek alapján lehessen az egyes gyártók berendezéseit minősíteni és összehasonlítani. Korábban, kizárólag a középfeszültségű fémtokozott beren-dezésekre vonatkozó előírásokat alkalmazták [4], és ezért ne-hezebb volt az összehasonlítás. A korrekt definíciók mellett különösen figyelemre méltó a berendezések besorolása, az ívtalppontok meghatározása.Sajnálatos azonban, hogy a tr nem beszél a füstgázok elve-zetéséről, nem kell modellezni a vizsgálat során, a mennye-zetről visszaáramló égő gázok hatását. A szinte kizárólagosan alkalmazott, felső nyomáselvezető nyílások hatásának köte-lező vizsgálata ezúttal is elmarad. A szerző szomorúan jegy-zi meg, hogy a középfeszültségű fémtokozottak ívállósági vizsgálataira vonatkozó érvényes szabvány [5], ismételten a kisfeszültségű kapcsolóberendezések ívállósági vizsgálati kö-vetelményei előtt jár.További érdekességek és részletek olvashatók az irodalom-jegyzékben említett egyes cikkekben [6]-[9].

irodalomjegyzék[1] A.M Zalesszkij: A villamos ív. Műszaki Könyvkiadó , 1968.[2] MSZ EN 60439-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések.[3] IEC 60439-1: 1999+A1:2004 Low-voltage switchgear and controlgear as-

semblies. [4] MSZ EN 60298: 1996/A11:2000 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 52 kV névle-

ges feszültségű, váltakozó áramú fémtokozott kapcsolóberendezések.[5] IEC 62271:200 AC metal-enclosed switchgear and controlgear for rated vol-

tage above 1 kV and up to and including 52 kV.[6] Kertész Viktor-Mihálkovics Tibor: Plazmakifújások villamos ívekben, villamos

ívek mozgása. Elektrotechnika 1973. 1-2. sz.[7] Dr.Fodor István: EMC körüli utazások I.-II. Villanyszerelők lapja V.évf. 5-6. szám

2006. május- június[8] Marosfalvi Péter: Osztrák licenc alapján gyártott GT1 típusjelű fémtokozott

kapcsolóberendezés család. Villamosság 1990. 38. évf. 10. sz.[9] Marosfalvi Péter: Kisfeszültségű kapcsolóberendezések belső elhatárolása

válaszfalakkal és rekeszfalakkal, valamint az ívállóság néhány kérdése. Elekt-rotechnika 2004. 97. évf. 5.sz.

2. ábra Ívtalppont létrehozása kis keresztmetszetű szigeteletlen vezetővel kialakított háromfázisú rövidzárral

3. ábra Ívállósági vizsgálat-ra előkészített berendezés, a kezelőoldal előtt elhelyezett indikátor ernyőkkel

Marosfalvi Péterokleveles villamosmérnökokleveles mérnök-tanárINFOWARE [email protected]

Szakmai lektor: Dr. Fodor István VILODENT Kft


Napkollektorokat építenek Ferihegyen

A megújuló energiaforrások repülőtéri alkalmazásával je-lentősen csökkenthető a repülőtér-üzemeléshez szükséges energiafelhasználás, ennek köszönhetően pedig csökken a repülőtér működésének szén-dioxid-lenyomata.

A nap energiáját hasznosító berendezést az 1-es terminál tetején, az épület központi részén helyezte el a kivitelező. A felszerelést követően megkezdődött a próbaüzem, amelynek során egyebek mellett azt is tesztelik, hogy a napkollektorok csillogó felületének tükröződése zavarja-e a gépek pilótáit. Ha a tesztidőszak sikeresen zárul, az egész tetőt beborítják napkol-lektor elemekkel.

A kivitelező összesen 63 darab szerkezet felszerelését vállalta. Ez a mennyiség, napsü-téses nyári időszakban, az 1-es terminál teljes melegvíz-ellátását képes biztosítani. Hozzá-vetőleg havi 45-50 gigajoule energiamegta-karítás érhető el a repülőtéren.

A fejlesztés és az összes kollektor felszerelé-sének becsült összköltsége 27 millió forint. A Budapest Airport az idén összesen 100 millió forintot költ megújuló energiaforrások kuta-tására és bevezetésére a repülőtéren.

Forrás: Internet (Index, 2009. augusztus 14.)

Dr. Bencze János


világítástechnikavilágítástechnikaVilágítástechnika

világítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnika

világítástechnika

Több éves előkészítő munka után 2009 áprilisában megjelent a lámpatestek általános követelményeiről és vizsgálatairól szóló MSZ EN 60598-1 szabvány hetedik kiadása. Minden szabványt rendszeres időközönként felülvizsgálnak abból a szempont-ból, hogy az esetleg elavult előírásai ne korlátozzák a műszaki

fejlődést, másrészt az új műszaki megoldások új követelmények előírását is szükségessé tehetik. E főbb szempontok mel-lett a gyakorlati alkalma-zás során leszűrt tapasz-talatok is indokolhatják egy-egy követelmény megváltoztatását.

Az új lámpatest szab-vány a korábban meg-szokottnál jóval több változást tartalmaz. Ezek között több olyan módo-sítás, kiegészítés is van, ami egyes esetekben a már jóváhagyott lámpa-testek újravizsgálatát te-heti szükségessé. A zök-kenőmentes átmenet ér-dekében 2012. április 12-ig még a régi szabványt is lehet használni, tehát 3 év türelmi időt hagy-tak arra, hogy a gyártók

elvégezhessék a szükséges konstrukciós módosításokat és az új követelmények szerinti vizsgálatokat, megszerezzék a szük-séges jóváhagyásokat, illetve hogy a kereskedők túladjanak a még a régi szabvány szerint gyártott készleteiken.

A felhasználók számára a legjelentősebb változást a gyú-lékony anyagra felszerelhető lámpatestek jelölésrendszere jelenti. Itt szemléletváltás történt: eddig egy pozitív, megen-gedő jelölést (1. ábra) használtak az ilyen felületekre felszerel-hető lámpatesteknél.

Az új szabvány alapgondolata szerint a lámpatesteknek ál-talános esetben alkalmasaknak kell lenni a gyúlékony anyag-ra történő felszerelésre. Az új jelölés ezért egy negatív, tiltó jelölést vezet be azoknál a lámpatesteknél, amelyek csak nem éghető anyagra szerelhetők fel (2. ábra).

Az új szabvány R melléklete sorolja fel azokat az új vagy megváltozott követelményeket, amelyek a meglévő lámpa-test-konstrukciók felülvizsgálatát tehetik szükségessé. Ezek a következők:

• 1.2.71, 3.2.19, 4.21, 4.24 szakaszok, P melléklet: UV-sugár-zás elleni védelem

• 1.2.42, 5.2.14, 5.2.16, 8.2.3, 9.2 szakaszok: az érintésvédelmi törpefeszültségre (SELV) vonatkozó követelmények

• 1.2.78, 1.2.79, 1.2.80, 3.3, 10.1, 10.3 szakaszok, G melléklet: érintési áram, védőáram, villamos eredetű égési sérülések

• 1.2.81, 1.2.82, 3.2.20, 4.14.3 szakaszok, 12.1 táblázat: forró felületek

• 0.5.2, 1.2.83 szakaszok, V melléklet: csatlakozó kapocs in-tegrált védőérintkezővel

• 3.2.22 szakasz, 1. ábra: cserélhető biztosítók• 1.2.8, 8.2.1, 8.2.4, 8.2.5, 8.2.6 szakaszok: a lámpatestek alap-

szigetelésének hozzáférhetősége • 2.4, 12.6, 3.2.9, 3.2.21, 4.16 szakaszok, D, N mellékletek: a

normál gyúlékony felületre nem szerelhető és a hőszigete-lő paplannal nem lefedhető lámpatestek

• 4.12.4 szakasz: csavarásnak kitett, egyetlen módon rögzí-tett foglalatok nyomatékvizsgálata

• 9.2 szakasz: freccsenő víz elleni védettség

A hazai szakemberek számára kedvezőtlen változás, hogy amíg az előző lámpatest szabvány hivatalos magyar fordítás-ban is megjelent, az új MSZ 60598-1 szabványnak csak az elő-lapja magyar, az érdemi előírásokat tartalmazó részek angol nyelvűek. A 204 oldal terjedelmű szabvány 15 főfejezetet, 32 ábrát és 20 mellékletet tartalmaz.

Változnak a lámpatestek előírásai

1. ábra A lámpatest szabvány 6. kiadása szerint a normál gyúlékony anyagból készült felületekre felszerelhető lámpatestek jele

2. ábra Az új szabvány szerinti jelölé-sek csak nem éghető anyagra szerelhető lámpatesteknél (felületre szerelhető és süllyeszthető lámpatestek)

Arató AndrásVTT alelnö[email protected]


Szeptember 1-től kihalnak a 100 wattos izzók

Drágább de olcsóbbAz izzólámpa 130 éves története ér így lassan véget. Thomas A. Edi-son találmánya száz éven keresztül egyeduralkodó volt az otthoni vilá-gítástechnikában, az első kompakt fénycsövek, amelyeknek most lassú pusztulását okozzák, csak a nyolcva-nas években jelentek meg a piacon. Az utódok lényegében az irodákban található neonlámpák (valójában inkább higanylámpákról van szó, a neon fénye ugyanis vöröses) kicsinyí-tett változatai, azok minden előnyé-vel és hátrányával együtt.

A kompakt fénycsövek mellett szól többek közt a lényegesen hosszabb

élettartam: akár 10-15 ezer órán keresztül is működőképe-sek maradnak, szemben a hagyományos izzó 1500 órás élet-ciklusával. Ráadásul kevesebbet is fogyasztanak, általában ötödannyi az energiafelvételük, éppen ezért minden évben meg lehet spórolni a villanyszámlán azt az összeget, amibe maga a fénycső került. Lényegében tehát 10-15-szörösen visszahozza az árát.

Minderre azonban szük-ség is van, hiszen a kezdeti befektetés magasabb: öt-ször-tízszer annyiba kerül-nek, mint a hagyományos izzók, ráadásul gyártásuk is jóval környezetszen-nyezőbb a bonyolultabb felépítés és a higany alkal-mazása miatt.

Az átlagos vásárló szempontjából azonban a legnagyobb változást a színvisszaadási képesség csökkenése jelenti, ugyan-is sokan tapasztalják taka-rékos izzó vásárlásakor, hogy az új izzóval a szoba sötétebb vagy legalábbis sokkal barátságtalanabb. A színvisszaadás arra utal, hogy a mesterségesen

megvilágított testek színe mennyire emlékeztet arra, amit természetes fény mellett látnánk.

A most megszűnő izzók mutatója sokkal jobb a kompakt fénycsövekénél, amik többnyire hideg fényt adnak. Az újabb, ennek megfelelően drágább fénycsöveknél azonban már speciális, széles spektrumú fluoreszcens réteget alkalmaznak, amelynek színe természetes világítást biztosít. Ráadásul a kompaktok közös tulajdonsága a hosszú bemelegedési idő, emiatt nem is érik el azonnal fénykibocsátásuk maximumát.

Cserébe, ha rendeltetésszerűen használjuk a fénycsövet, jó ideig nem lesz vele gond, amire utal az is, hogy a nagyobb gyártók akár ötéves garanciaidőt is vállalnak a termékre. Ter-mészetesen az olcsó távol-keleti gyártmányok hamar tönk-remennek, ráadásul ezeknek többnyire magas a színhőmér-sékletük is, ami még a szokásosnál is hidegebb fényt jelent.

Számos segítségA kompakt fénycsövek dobozán található egy háromjegyű szám, ami segíthet kiválasztani a megfelelő darabot. Ha például azt látjuk a dobozra írva, hogy 830, akkor várha-tóan kellemes fényű terméket vásárolunk. Az első számot tízzel szorozva megkapjuk a színvisszaadási index értékét: a hagyományos wolframizzók 100-as értéke jelenti a tökéle-tes színvisszaadást, kompakt izzóknál már a 80-as is remek eredménynek számít. A második számot százzal megszoroz-va kapjuk a színhőmérsékletet: 5000 kelvin körül jár a Nap fénye, ami ennél nagyobb értékkel bír, az hideg, ami ennél kevesebbel, az meleg fényt ad, a 3000 kelvines fénycső tehát barátságossá varázsolja a szobát.

Az új szabályozás azon-ban óriási csapás lehet a hazai Tungsramnak. A vállalat jelentős szerepet játszott a hagyományos izzók elterjedésében, amikor a múlt század első éveiben mérnökei, Hanaman Ferenc, Just Sándor és Bródy Imre tökéletesítették Edison találmányát. A szénszá-lat volfrámszálra cserél-ték, az izzó buráját meg kriptongázzal töltötték fel, ami 75 százalékos energiamegtakarítást jelentett. Mivel a cég fő profilja a mai napig a ha-

gyományos izzók gyártása, a Tungsram jövője bizonytalan: még nem lehet tudni, pontosan hogyan tud alkalmazkodni a vállalat az új helyzethez.

Forrás: 2009. augusztus 31. Index

Dr. Bencze JánostitkárságvezetőKHEM miniszteri titkárság [email protected]

VilágítástechnikaVilágítástechnikavilágítástechnikaVilágítáStechnika

Szeptember elsejétől megszűnik a hagyományos, 80 wattnál erő-sebb izzók nagykereskedelmi forgalmazása Magyarországon. Pon-tosabban az egész Európai Unióban, egy tavaly év végi uniós megál-lapodás értelmében. Ez csak az első lépés: jövőre a 75 wattos izzókat irtják ki, 2012-től meg egyáltalán nem lehet hagyományos villany-körtéket vásárolni. A felhalmozott készleteket még szeptember 1-je után is eladhatják az üzletek.

Energetikai hírek

a világból


Svédország, litvánia és lettország össze kívánja kötni villamosenergia-rendszerétSvédország és Litvánia között a Balti-tenger alatti villamos erő-átviteli kábel lefektetését határozták el az illetékes társaságok. A 2016-ra elkészülő, 350 km hosszú tengeralatti kábel bekerü-lési költsége 738 millió euró. A szándéknyilatkozatot a közel-múltban írták alá. A kábel két végére konverter állomásokat terveznek. A projekt legfontosabb célja, hogy a balti államokat bizonyos mértékig függetleníteni lehessen az ún. orosz ener-getikai rendszertől. Észtországon keresztül már csatlakoznak a balti államok az európai rendszerhez, de ez még nem biztosítja ellátásbiztonságukat. Tervben van továbbá Litvánia és Len-gyelország villamos energetikai kapcsolatának kiépítése is.

az eDF visszafogja a beruházásait ha…..A francia állami óriás energetikai cég visszafogja beruházá-sait, ha a francia kormány nem ért egyet az elkövetkező há-rom esztendőben a villamos áram árának 20%-os emelésével. A francia állam 85%-ban tulajdonolja az EDF-et, és a francia állam határozza meg a hazai, valamint az export villamos energia árát is. A jelenlegi alkuban évi 3%-os emelésnél tarta-nak. Mi lesz az alku vége, arról most senki sem nyilatkozik.

görögország hosszú távon sem számol nukleáris erőművelA felelős kormány tisztviselője ez év júliusában kijelentette, hogy Görögország hosszú távú energetikai fejlesztési tervei-ben sem számol nukleáris erőművel. Helyette nagyobb jelen-tőséget kapnak a földgáztüzelésű erőművek, a különböző ún. „zöld energiák”, és az energiatakarékosság. Ezzel szemben a Peloponészoszi-félsziget egyik nagyvárosá-nak polgármestere kifejezte a városi önkormányzat határo-zott óhaját, hogy a félsziget „Megalopolis” villamos erőművét nukleáris erőművel kívánják bővíteni. Egyidőben kijelentet-ték, hogy nem támogatják a térségbe tervezett lignittüze-lésű erőmű megépítését, hanem fotovillamos erőművet és gáztüzelésű erőművet építenének helyette addig is, amíg a nukleáris erőmű ügye nem rendeződik.

az amerikai hadsereg zöld energiára váltAz amerikai hadsereg nem csak fegyverzetében korszerű és modern, de vezető helyet foglal el zöld energiatermelés és -felhasználás területén is. Bázisaik energiaellátására, egy-re szélesebb körben használnak napenergiát, geotermikus energiát és szélenergiát egyaránt.Nem közismert ma, hogy a nevadai Nellis Légibázis ener-giaellátásának egynegyedét napenergia segítségével biz-tosítják. A 2007-ben üzembe helyezett fotovillamos telep évente 30,1 millió kilowattóra energiát termel. A kaliforniai haditengerészeti bázison geotermikus erőmű segítségével 270 MW-ot termelnek, amely fedezi a bázis teljes energia-szükségletét. További lehetőségeket vizsgálnak a hadsereg zöld energiával történő ellátására.

az európai energiapolitika fő pillére a megújuló energiaAndriska Piebalgs az EU energia biztosa: „Európa számára nap-jaink legnagyobb kihívása a fenntartható és biztonságos energiaellátás biztosítása”. A 2008. januári EU-s energia- és klímacsomag előírta a 2020-ra vonatkozó kibocsátási adatokat (20%-os üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés) és az EU teljes energia-felhasz-nálásban lévő megújuló energiák hányadát (20%). 2020-ra az EU becsült megújuló energia potenciálja elérheti az 1 200 TWh-t évente, ami mához képest 2,5-szeres növekedést je-lent. A növekedés forrása elsősorban a szél- és napenergiá-ból adódik. A megújuló energiák napjainkban kb. 50 millió tonna olaj energiájának megfelelő értékű (Mtoe; Millió ton-na olaj egyenérték). 2020-ra ez az érték becslések szerint 12o Mtoe-re növekszik.2007-ben a megépített szélerőműparkok összes teljesítmé-nye 50 GW volt, amely az elmúlt évek növekedési átlagát tekintve 25%-os éves átlagnövekedést jelentett. Az ener-giatermelés ezen szektora 2020-ban 12-14%-át fogja az EU összes villamosenergia-igényének megtermelni. A jelenlegi trendek szerint a szélerőművek által termelt energia ára fo-lyamatosan csökken – szárazföldi és tengeri telepítéseknél egyaránt – ami azt jelenti, hogy az ár előbb-utóbb valóban versenyképes lesz.Jelentős mértékű növekedés tapasztalható a fotovillamos energiatermelés területén is. 2006-ban a teljes beépített kapacitás 3,4 GWcsúcs volt, a beépítés növekedési hányada megközelíti a 40%-ot. A gyártó ipar becslése szerint 2020-ra a beépített kapacitás értéke 400 GWcsúcs körül várható. Ez az érték a teljes EU fogyasztás 12%-a. Ez az energiafaj-ta is – a folyamatos kutatás-fejlesztés és növekvő volumen hatására – versenyképes lesz a hagyományosan előállított villamos energiával.A fentiek, kiegészítve a bioenergia növekvő hasznosításával, biztosítják, hogy az EU klímapolitikája megvalósul.

Dél-korea energetikai beruházásokat tervez lengyelországbanKorea elnöke jelezte, hogy koreai cégek je-lentős energetikai beruházásokra készül-nek Lengyelországban. Szeretnék felépí-teni az első lengyel atomreaktort, továbbá egy folyékony gáz (LNG) fogadó állomást, azzal a céllal, hogy csökkentsék Lengyelor-szág egyoldalú energiafüggőségét.Az elmúlt 30 évben Korea 20 nukleáris erőművet épített, és jelenleg is 8 új atom-erőmű építése folyik. Jelentős tapaszta-lattal rendelkeznek, és a legmodernebb technológiát alkalmazzák.Lengyelország jelen pillanatban nem működtet atomerőmű-vet, a villamos energia előállításához 94%-ban széntüzelésű erőműveket használ. A tárgyalások előrehaladt állapotban vannak. Ha Korea megkapja Brüsszel engedélyét, akkor kez-dődhetnek a közvetlen kereskedelmi tárgyalások.

az egyesült királyságnak jelentős befektetési igényei vannak az európai célok eléréséhez2015-ig 90 milliárd angol font befektetése szükséges az Egye-sült Királyság energetikai szektorába ahhoz, hogy az unió által kitűzött célokat 2020-ra teljesíteni tudják. Nevezetesen, hogy a megújuló energiaprogram teljesülhessen, csökkent-sék függőségüket az import olajtól és az import gáztól. 2015-ig számos jelentősen elöregedett széntüzelésű erő-művet be kell zárni, néhány elöregedett nukleáris erőművel

HírekHírekhírekhírek

együtt. Ma azonban még nem született meg a döntés arról, hogy a bezárandó erőművek helyett milyen forrásból törté-nik azok pótlása elsősorban nukleáris erőművekkel. Mi lesz továbbá a forrása a tengerre építendő szélerőműparkoknak és az egyéb alacsony kibocsátású energetikai projekteknek.A fent említett 90 milliárd fontból 40 milliárd megújuló energiákra alapozott villamosáram-termelésre kell, 11 milli-árd energiahatékonyságra, 8 milliárd új nukleáris erőművek-re és 7 milliárd gáztüzelésű erőművek építéséhez szükséges. További 19 milliárd font szükséges a gáz- és villamosener-gia-szállítás korszerűsítésére, és végül, de nem utolsósorban 8 milliárd font kell gáztározó kapacitás bővítésére.

Portugál és kínai tárgyalások kezdődtek kínai szélerőműpark létesítéséreEz év július elején írták alá azt a 200 millió eurós szerződést, melynek keretében a makaói székhelyű - “Energias de Portu-gál” - portugál energetikai cég szélerőműparkot épít Kínában.

kenya afrika legnagyobb szélerőműparkját építi365 óriás szélturbina telepítéséről döntöttek a kenyai Turkana tó közelében. Ezzel megépül Afrika legnagyobb szélerőmű-parkja. 2012-re fejezik be a beruházást, amelynek teljes beke-rülési költsége 533 millió angol font lesz. A teljes kiépítendő kapacitás 300 MW, amely Kenya villamosáram-termelésének egynegyedét adja. Ez a szélerőműpark lesz a legnagyobb a világon, amely egy nemzeti átviteli hálózathoz csatlakozik.Afrikai viszonylatban mindezideig Etiópiában helyeztek üzembe 120 MW-os szélerőműparkot, amely az ország villa-mosenergia-igényének 15%-át biztosítja. Tanzánia 100 MW-os szélerőműparkkal rendelkezik.Jelenleg kevesebb, mint minden ötödik kenyai állampolgár jut villamos energiához. Külön gondot okoz, hogy az elmúlt évek csapadékhiányosak voltak, így a beépített vízerőmű-ka-pacitások alig termeltek villamos energiát. A jelenlegi tervek

között szerepel 500 MW-os geotermikus energiára alapozott erőmű, és mindösszesen 800 MW szélerőmű építése.2008. év végén egész Afrikában 593 MW kapacitású szél-erőmű üzemelt, de a közeli jövőben gyors fejlődés várható. Egyiptom 2020-ig 7 200 MW szélerőmű-kapacitást kíván ki-építeni, Marokkónak is hasonló tervei vannak.

a gDF SUeZ Brazíliában építene nukleáris erőművetA GDF SUEZ francia állami energetikai óriáscég Brazília felé kacsingat, mint az új generációs atomerőművek lehetséges piaca felé.Jelenleg Brazíliában két nukleáris erőmű üzemel, melyek a tel-jes villamosenergia-termelés mindösszesen csak 3%-át adják.A brazil piac mellett Abu Dhabiban is indultak tenderen há-rom nukleáris reaktorral, karöltve az ugyancsak francia érde-keltségű Areva és Totál cégekkel.

Forrás: Internet

Dr. Bencze János

Hírek


• 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi iga-zolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhaszná-lásának részletes szabályairól. (CE jelölés szabályai).

• 79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet az egyes villamossági ter-mékek biztonsági követelményeiről és az azoknak va-ló megfelelőség értékeléséről (CE jelölés szabályai).

Előadó:BerencsiBence• Új villámvédelmi előírások 2002-től napjainkig.• Az EMC előírások és szabványok a tervezők munkájában. Előadó:FodorIstván• Változások a kisfeszültségű kapcsoló-berendezések gyár-

tására vonatkozó szabványokban.• Kisfeszültségű kapcsoló-berendezések ívállósági kérdései.

Szabványok és ajánlások. Előadó:MarosfalviPéter• Új „érintésvédelmi” előírások és szabványok. A „közvetett

érintés elleni védelem”. Előadó:KádárAba

Jelentkezés: Fodor imola, MMK ügyintézőjeTelefon: 06-1-455-8860; 06-70-70-111-59; e-mail: [email protected]

Felvilágosítást ad: arató csaba,Telefon: 06-1-202-4536; 06-30-302-8040;06-27-540-000E-mail: [email protected] [email protected]

Dátum: 2009. november 6, péntek de. 10-15 óra az előadás időtartalma: 5 óra.

helyszín: a MMK-nál már bevált gyakorlat alapján:Petneházi club hotel, 1029 Budapest, ii. Feketefej u. (A hotel honlapján további információk találhatók!)Előnye: jó parkolási lehetőség, kívánt méretű terem, a szüksé-ges műszaki felszerelésekkel. Igaz, hogy külterületen van, ennek ellenére jól megközelíthe-tő gépkocsival vagy BKV járművel (63-as autóbusz).

a továbbképzés témakörei és előadói:• 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Sza-

bályzat kiadásáról.• 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról.• 8/2001. (III.30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki-Bizton-

sági Követelményei Szabályzat hatályba lépéséről.Előadó:AratóCsaba

• A 176/2008.(VI.30.) és a 264/2008.(XI.6.) Kormányrendele-tek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról és felülvizsgálatáról.Előadó:DésiAlbert

a Magyar Mérnöki kamara oktatási és továbbképzési irodája meghatározott, kötelező, nem pontértékű oktatást hirdet, az elektrotechnikai tagozat tagjai

részére a Mee szakembereinek közreműködésével.

Továbbképzés Továbbképzés Továbbképzés Továbbképzés Továbbképzés

Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9 3 1 Elektrotechnika 2 0 0 9 / 0 9 3 1

HírekHírekhírekhírek

Dr.GerseKároly, a Magyar Villamos Művek Zrt. törzskari vezérigazgató-helyettese, aki a kitüntetést akadályoztatás miatt később veszi át. A magyarországi villamosenergia-ipar uniós normáknak megfelelő átalakítá-sában és az árampiaci nyitás szabályozási környezetének létrehozásában végzett munkássága, több évtizedes oktatói, veze-tői munkája elismeréseként.

A közlekedéstudományi kutatások feltételeinek megterem-tése, eredményeinek nemzetközi elismertetése érdekében végzett sokoldalú vezetői munkássága, szakmai-közéleti te-vékenysége elismeréseként, dr. Ruppert László, a Közleke-déstudományi Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Miután olvasóink közül soknak életviteléhez tartozik a gépjárművezetés is, ezért a kitüntetési ceremónia után a közérdeklődésre számot tartó, készülő új KRESZ-ről kér-deztem dr.RuppertLászlót. Kérdésemre elmondta, a köz-lekedésbiztonság javítását kiemelten kezelő Nemzeti Köz-lekedési Hatóság (NKH) megbízására a KTI 2007-ben kezdte meg az új KRESZ tervezetének kidolgozását. A munkában a közlekedési szakértőkön túl, neves jogász, rendőr, bíró, pszichológus szakemberek is részt vettek. A fő cél olyan egységes szerkezetű szabályrendszer kialakítása, amely a gyalogosok, kerékpárosok, járművezetők számára jól érthe-tő és betartható előírásokat tartalmaz. Nemzetközi, főként skandináv, észak-amerikai minta alapján, ami a közleke-désben résztvevők számára nem feltétlenül szükséges – a forgalom- technikai, jogi-ítélkezési gyakorlat céljait szolgá-ló részletező leírás – kikerült az új KRESZ tervezetéből. A szabályok közérthetőségére való törekvést mi sem mutatja jobban, mint hogy az NKH a tervezetet az ELTE Nyelvtudo-mányi Intézetével is lelektoráltatta, ezzel is elősegítve, hogy elkerüljük a nyakatekert, több diplomával is nehezen kibo-gozható jogi megfogalmazásokat.

Az új KRESZ tervezetéből az elmúlt másfél évben már több rész előírás kihirdetésre került, azonban igazi hatását az egységes szerkezetű szabályrend jogerőre emelkedésével fejthetné ki.

– Kérem emeljen ki néhány olyan jellemző változást, amit fontos-nak ítél meg, és várhatóan benne marad az új szabályzatban.

– Nagyon fontos a védtelen közlekedők biztonságának foko-zása. Közülük is a gyalogosokat emelem ki, akik az új szabá-lyozás egyik fő célcsoportját képezik.

– Mikorra várható végül az új KRESZ megjelenése, és kell-e ab-ból a már vezetői engedéllyel rendelkezőknek vizsgázniuk?

– Az új KRESZ megjelenésének időpontjáról a felelős minisz-tériumok együttesen döntenek. Jelenleg tart a széleskörű társadalmi vita, amelyet a tervek szerint a szaktárcák kö-zötti egyeztetés követ. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a már vezetői engedéllyel rendelkezőknek újból vizsgázniuk kellene. Fontos feladata lesz a közlekedésbiztonsági pro-pagandának, hogy a média segítségével a jövőbeni új sza-bályokat valamennyi közlekedővel megismertesse, hiszen mindenki közlekedik, az élet része a mobilitás.

Gratulálok a kitüntetéséhez és olvasóink nevében is köszö-nöm az információkat.

Kiss Árpád ny. főtanácsos,felelős szerkesztő, TelePress Hírügynökség,

Gazdaság és KözéletA képek a szerző felvételei

Állami kitüntetések a Közlekedési, Hírközlési

és Energiaügyi Minisztériumban

Augusztus 20-i állami ünnepünk alkalmából 2009. augusztus 18-án a Köztársasági Elnök megbízásából HónigPéter közle-kedési hírközlési és energiaügyi miniszter állami kitüntetése-ket adott át a KHEM épületében.

Kitüntetéseketkaptaktöbbekközöttazenergetikaiiparjeles személyiségei, akiknek Olvasóink nevében is szívbőlgratulálunk!

MagyarKöztársaságiÉr-demrendTisztikeresztjepolgáritagozatkitünte-téstkapott: Tari Gábor, a Magyar Villa-mosenergia-ipari Átvételi Rendszerirányító Zrt. vezér-igazgatója. A magyar villa-mosenergia-iparban betöl-tött több évtizedes vezetői-szervezői tevékenységéért, a magyarországi átviteli hálózat fejlesztése, bizton-ságos üzemeltetése terén végzett felelősségteljes munkája elismeréseként.

MagyarKöztársaságiÉr-demrendLovagkeresztjepolgáritagozatkitünte-tésbenrészesültek:Dr.BarócsiZoltán, az MVM Trade Villamosenergia Ke-

reskedelmi Zrt. igazgatója, az igazgatóság tagja. A magyar villamosenergia-iparágban végzett több évtizedes szakértői és vezetői-szervezői tevékenységéért, továbbá a közüzemi villamos energia kereskedelem megszervezéséért és sikeres működtetéséért.


EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyEsülEti élEt

A fiatalokért, a szakmáért – Energetikai Szakkollégium

A MEE közel 110 éves fennállása során már többször fordult elő, hogy külső tényezők hatására született - ahogy most is - döntés a költözéssel kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban a Kossuth téri irodaház üzemeltetési problémái kaotikussá vál-tak. A ház üzemeltetésével megbízott MTESZ mint társtulaj-donos, az egyik, szintén a Kossuth téri irodaházban működő társtulajdonos szervezetre (MGYOSZ) eső közüzemi és üze-meltetési díjak nem kifizetésére hivatkozva, nagy tartozást halmozott föl a szolgáltatók irányában. Ez a probléma már évek óta húzódik, és a közeljövőben sem látszik megoldódni. A két szervezet perben áll egymással, vitáikról a médiákból is értesülhetünk. A MTESZ már 2008. augusztusában kérte az ingatlan harmadik tulajdonosát, a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t új üzemeltető kijelö-lésére, de konkrét eredményekről nem számolhatunk be. A folyamatos közüzemi tartozás következményeként az épület gáz és villamos energia ellátása, és ezzel együtt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület működési feltételeinek biztosítá-sa is teljesen bizonytalanná vált, ezáltal a MEE kiszolgáltatott helyzetbe került. Ezen felül a Kossuth téri székház MTESZ tu-lajdonrészének eladásáról hivatalos tájékoztatások szerint, jelenleg élő szerződés rendelkezik, amelynek részleteit nem ismerjük.

A MEE 1990. január 1-től önálló jogi személyként, a MTESZ-től teljesen függetlenül gazdálkodik. Ebben az időpontban a MTESZ-el történt elszámolás után az egyesület induló vagyo-na 6 358 000 Ft volt. Azóta eltelt lassan 20 év és ezt a vagyont megtöbbszörözve a MEE központ jelentős likvid pénzeszköz-zel gazdálkodhat. A jelenlegi gazdasági helyzetben a teljes összeg egy banknál történő bankbetéti elhelyezése nem te-kinthető ideálisnak, a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet lehetővé tette saját ingatlan megvásárlását.

Az Alapszabály, illetve annak melléklete a Befektetési Sza-bályzat, a Közgyűlés engedélyéhez köti az ingatlanszerzést, mint befektetést. A 85. Közgyűlés a kialakult helyzet isme-retében határozott a MEE központi irodájának elhelyezésével kapcsolatban, miszerint engedélyezi egy az előterjesztésben szereplő feltételeknek megfelelő ingatlan vásárlását. A konk-rét ingatlan kiválasztását az Elnökség minősített többséggel történő szavazatára bízta.

Összesen 15 ingatlant jelöltünk meg potenciális lehetőség-nek, melyből a megbízott közvetítő által tett előzetes felmé-rések alapján végül 6 ingatlant tekintettünk meg személye-sen, amelyek közül a Madách Imre út 5. szám alatti ingatlan rendelkezik azon feltételekkel amelyek a MEE központi iro-dájának a legmegfelelőbb elhelyezését biztosítja. Az Egyesü-leti Elnökség 37/2009 számú határozatával egyhangúlag

elfogadta, hogy a MEE központi irodájának elhelyezése céljá-ból a Madách Imre úti ingatlan(ok)at megvásárolja.

Mielőtt részletesebben bemutatnám az új irodát, pörgessük vissza az időkereket:• 1900-ban a Gyár u. 15. (jelenleg Jókai Mór u. 15) szám alatt

bérelt helyiséget a MEE, amely egy szobából és egy előszo-bából állt. Itt kezdte meg működését.

• 1904. szeptember 20-án a Rákóczi út 30. szám alatti helyi-ségekbe költözött, ahol már három nagyobb szoba állt ren-delkezésére.

• 1910. nyarán a taglétszám megnövekedése miatt a MEE tá-gasabb helyre költött, az Erzsébet krt. 49. szám alá a Royal szálló épületébe. Itt már modernül berendezett, tágas elő-adói terem, egy külön ülésterem, egy könyvtárszoba és egy iroda adott helyet az egyre nyüzsgőbb egyesületi életnek.

• 1932-ben az egyesület jelentősége, rendezvényei és tudo-mányos munkássága révén a Budapesti Elektromos Művek, támogatása jeléül a Honvéd utcában megépült új Elektro-mos Házban a bemutató terme mellett a MEE-nek is szép helyiséget bocsátott rendelkezésére.

• 1949. augusztus 5-én a Közgyűlés kimondta a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez való csatlakozást, amely döntés a későbbiekben meghatározta az egyesület elhelyezését.

• 1958-ban a Fővárosi Tanács elutasította az egyesületnek Honvéd utcai székházban való továbbmaradás iránti kérel-mét, azzal az indoklással, hogy a vonatkozó kormányhatá-rozat értelmében valamennyi tudományos egyesületnek a Technika Házába (Budapest. V. Szabadság tér 17, volt TV székház) kell költözni. Erre a lépésre három év múlva 1961-ben került sor. Az új székházban a bejárattól jobbra elhe-lyezkedő, térre néző helyiségeket foglalhatta el a MEE.

• 1972-ben az MTV rohamos fejlődése miatt innen is ki kel-lett költözni, és akkor foglalta el helyét egyesületünk a je-lenlegi, Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatt a III. emeleten. Ilyen hosszú ideig egyik helyen sem tartózkodott a MEE

központi irodája. 37 év után sok szép emlék, sikeres rendez-vény, MUBIK, Elnökségi és más fontos ülés fűzi egyesületün-ket a Kossuth térhez, amit megőrzünk és átadunk a követke-ző generációknak, akiknek a Kossuth tér hallatán már nem az egyesület fog eszébe jutni. Az új generáció már a Madách Imre út 5. számmal fogja azonosítani a MEE-t, amelyre több szempontból is büszkék lehetünk. Elsősorban büszkének kell lennünk, mert ez már végre a MEE saját tulajdona, így nem rendelkezhetnek fölöttünk főbérlők, társbérlők és albérlőkkel sem kell vitatkoznunk. Másodsorban büszkének kell lennünk,

Költözik a MEE központi irodája!

2009. novembertől a MEE központi irodájának új címe lesz: 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet.

Ebben az összefoglalásban tájékoztatni kívánom tagtársainkat a költözés okairól, az új iroda elhelyezkedéséről, valamint a MEE történelmi időtengelyén haladva az egyesület működési hátterét biztosító helyiségekről.


A fiatalokért, a szakmáért – Energetikai Szakkollégium

Az energetika területén működő válla-latok vezetőinek, szakembereinek, az energetika iránt érdeklődőknek, illető-leg a szakiránnyal még csak tanulmá-nyok szintjén foglalkozóknak egyaránt közös érdeke, hogy a következő mér-nökgenerációk elméleti és gyakorlati szinten egyaránt hiteles, és lehetősé-

gekhez mérten teljes képpel rendelkezzenek e sokrétű és szer-teágazó tudományterület múltjáról, jelenéről és a jövőbeni fejlődési lehetőségeiről. Mindezekhez kiemelkedően fontos, az elméleti és gyakorlati tudás összekapcsolódásának elősegí-tése, az ipar és az egyetemek közötti kommunikáció javítása, partnerkapcsolatok létrejöttének támogatása.

Ezen gondolatok megvalósítását tűzte ki céljául megala-kulásakor 2002. október 17-én az Energetikai Szakkollégium,

2009. szeptember 10. A Mosonyi Emil emlékfélév megnyitójaSzivattyús-tározós erőművek helyzete Magyarországon

Dr. Szeredi István, MVM Zrt.

2009. szeptember 17. Hidrogén alapú energetika Dr. Bogányi György, MET

2009. szeptember 22. Üzemlátogatás Paksi Atomerőmű

2009. szeptember 24. A gazdasági válság hatása a világ energetikájára Dr. Hegedűs Miklós, GKI

2009. szeptember 30. fórum Erőműépítés Magyarországon

2009. október. 6. Üzemlátogatás Albertirsa 750 kV alállomás, Kiskörei víztározó

2009. október 15. A műszaki felsőoktatás helyzete Magyarországon Dr. Tamás Pál, MTA Szociológiai Intézet igazgatója

2009. október 27. Üzemlátogatás Szénfejtés

2009. október 29. Szakmai estFiatal, külföldi munkatapasztalattal rendelkező mérnökök bemutatkozása

2009. november 5. A bakonyszombathelyi ökofalu projekt Pintér Lajos, polgármester

2009. november 10. Üzemlátogatás Borsodchem+Borsodi Erőmű vagy TVK+ Tisza II

2009. november 12. A nukleáris üzemanyagciklus lezárásának lehetőségei Dr. Csom Gyula, BME NTI

Az Energetikai szakkollégium tervezett programjai a 2009/2010-es tanév őszi félévében

amely az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE), a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Ener-getikai Társaság (MET) támogatásával jött létre, gépész- és villamosmérnök hallgatók együttműködésében.

Szakkollégiumunk heti rendszerességgel rendez előadásokat, fórumokat, üzemlátogatásokat, melyeken lehetőséget nyújtunk az érdeklődőknek az egyetemi, főiskolai tananyagot meghala-dó ismeretanyag megszerzésére, illetőleg tapasztalt, gyakorló szakemberek álláspontjainak megismerésére. Szakmailag elis-mert előadókat hívunk meg a hallgatók körébe, folyamatosan lépést tartva a fejlesztésekkel és gazdasági aktualitásokkal.

Nemzetközi kapcsolataink erősítése érdekében 2006-ban megalapítottuk az Association of Energy Engineers (AEE) nemzetközi, energetikai menedzsmenttel foglalkozó mérnö-ki egyesület magyarországi diáktagozatát, majd 2009-ben az IEEE Budapest University of Technology & Economics Joint Student Branch Chapter of the Industry Applications and the Power & Energy Societies diáktagozatát.A programokról tájékozódhatnak a www.eszk.org honlapon is.

mert az iroda kisebb átalakítások utáni kialakítása, elhelyez-kedése és elrendezése méltóképpen képviseli majd az egye-sületben folyó 110 éves fáradhatatlan munkát. Ezt a vagyont sok társadalmi munkát végző ember kitartó munkával biztosította az egyesület számára és személy szerint biztos vagyok abban, hogy a Madách Imre úti ingatlanban biztos helyen őrizzük a jelen és jövő generációi számára.

Végezetül megpróbálom leírni az új irodát azok számára akik nem tudják hamarosan személyesen meglátogatni:

A Bp. VII. ker. Madách Imre út 5. szám alatti épület szerves része az 1938-ban épült Madách tér tömbjének. Korábban ál-lami tulajdonban volt, de 1988-ban társasházzá nyilvánították és a 90-es évektől értékesítették a bérlők számára. A társasházi alapító okirat alapján az épületben 31 albetét van, amelyből 12 iroda, a többi lakás, raktár és egyéb helyiség. Az ingatlan az építés óta többször volt felújítva, ezek közül jelentősebb fel-újításnak számít a lakóház fűtési rendszere, a felvonó, a tető,

az elektromos és gázvezetékek felújítása. Az egész épületre jellemző a jó műszaki állapot. Az épület harmadik emeletén (a lépcsőházban nincs más helyiség ezen a szinten) összesen 218 m2 alapterülettel rendelkezik a MEE, amelyben kisebb át-alakítások után 5 iroda, 1 tárgyaló (~20 m2), 1 előadó (~50 m2), 1 irattár, 3 wc, konyha és tágas közlekedő fogja képezni a köz-ponti bázist. Az ingatlanhoz tartozik egy saját gépkocsi be-álló is, és mivel a közvetlen környezetében több parkolóház is üzemel, rendezvények esetére is biztosítható a parkolás. A belváros szívében, a Deák tértől mindössze 2 percre minden adott lesz ahhoz, hogy az egyesület működési feltétele, elhe-lyezése szempontjából zavartalan legyen.

Forrás: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület története (Barki Kálmán), valamint Szepessy Sándor visszaemlékezései

Günthner Attila

irodavezető

Az előadások helyszíne: BME V2 épület 716-os terem Hartmann BálintEnergetikai Szakkollégium Egyesület Elnöke

E-mail: [email protected]

Magyar Termék Nagydíj ’2009.motto:

”Mi dolgunk a világon? Küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért…”

/:Vörösmarty Mihály:/

2009. szeptember 2.-án tizenkettedik alkalommal vehet-ték át a Parlamentben kitüntetéseiket a magyar termék Nagydíj® Pályázat díjazottjai. Minden év szeptember eleje tisztelgés az alkotók elött.

A civil kezdeményezésű pályázat a minőségtudatos szem-lélet elterjesztését tűzte ki legfőbb feladataként, mellyel a

tudatos fogyasztói magatartás kiala-kulását is segíti. Az ünnepélyes eredményhirdetés a „Gazdaság Ünnepe”, a találékonyság és a szakértelem kirakata. A ceremóni-án ötszáz jelen levő – gazdasági szak-ember, nemzetközi diplomata és mé-dia képviselő – osztozott a díjazottak örömében.

Ebben az évben 13 témakörben, 41 pályázat 37 Nagydíjat kapott, mert nyolc pályázat négy összevont kitüntetést érdemelt. A Magyar Ter-mék Nagydíjakat Podolák György Úr az Országgyűlés Gazdasági és Informati-kai Bizottságának elnöke adta át.

A 2009. évi elismerésekkel már 208 pályázat több ezer termékén, szol-gáltatásán látható a biztonságunkat védő magyar termék Nagydíj®- véd-jegy. E védjegy az európai regionális tanúsító védjegyek sorába tartozik.

A kitüntetettek között a MEE egyik jogi tagjának a HOFEKA Elektromos Ipari és Kereskedelmi Kft. sikerének örülhettünk. A „FLORIDA” termékcsalád, amely ezt az elismerő kitüntetést kapta, egy tudato-san kikísérletezett kialakítású lámpatest,

a legkorszerűbb fénycsövek alkalmazásával a fényszennyezés mentes, fémből készült termék élettartama több évtized. gratulálunk a díjazottaknak!

A Magyar Termék Nagydíj® Pályázat 2010. évben tizenhar-madszor kerül meghirdetésre. Tóth Éva

Felvételek: Kiss Árpád, Tóth Éva

Hoffman Iván átveszi a díjat Podolák Györgytől

Hoffman Iván és Hoffman Péter a dijjal


EgyEsülEti élEtEgyesületi életEgyEsülEti élEtEgyEsülEti élEt

Ü d vözö l j ü k a D i s t re l e c - n é l !E u r ó p a l e g j e l e n t ő s e b b m i n ő s é g i e l e k t r o n i k a i é s s z á m í t á s t e c h n i k a i a l k a t r é s z d i s z t r i b ú t o r a

Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847e-mail: [email protected]

Amit a Distrelec Önnek kínál:• Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén• Mindössze 5,- EUR szállítási költség• Rendelés akár 1db-tól• Ingyenes cserelehetőség

w w w. d i s t r e l e c . c o m


In memoriam Prof. Török Béla

(1923-2009)

az Erősáramú és Épületgépészeti osztályt, és közel 8 éven ke-resztül vezetve azt. Ezzel párhuzamosan megszervezte a Tele-vízió Erősáramú és Épületgépészeti Osztályát is.

A Rádió és Televízió szétválása után a Televíziónál maradt, ahol a Televízió erősáramú, épületgépészeti, színpadvilágítási és klímatechnikai feladataival foglalkozott. 1979-től mint fő-osztályvezető irányította annak tevékenységét.

1956-tól közel 29 éven át itt végzett munkásságának főbb jel-lemzői:

A Televízió összes műsorstúdiói és létesítményei megvaló-sításához elkészítette a tervezők felé a műszaki követelmé-nyek kiírását az erősáramú, épületgépészeti és klímatechnikai hálózatok és berendezések, valamint a stúdiók technológiai világítását illetően.

1985-2005 között, nyugdíjba vonulása után már szakértő-ként a Magyar Televízió Műszaki Igazgatóságán tevékenyke-dett.

Természetesen főfoglalkozása mellett még számos egyéb felkérésnek is eleget tett. Mellékfoglalkozásai közül főként az oktatással kapcsolatos tevékenysége emelhető ki.

1962-1970 között miniszteri megbízás alapján a Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikumot szervezte meg és az okta-tást is beindította levelező, esti, majd nappali tagozaton. Egy-ben az intézmény kinevezett igazgatója, tanszékvezetője és tanára is volt.

1970-1979 között a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola Erősáramú Karába olvadt bele a Felsőfokú Villamosenergia-ipari Technikum villamosenergia ipari szakként. Ekkor kine-vezték az Erősáramú Kar igazgatóhelyettesének és főiskolai tanárnak. 1974-ig a Villamos Művek Tanszéket mint kineve-zett tanszékvezető is irányította.

Tudományos tevékenységét méltatni e búcsúzó sorok kö-zött lehetetlen. Röviden csak az említhető, hogy számos kuta-tási feladatban vett részt, találmányai, újításai voltak.Hasonlóképpen gazdagnak tekinthető publikációs tevékeny-sége is, amely főként az egyetemi, főiskolai jegyzetek terü-letén jelentős, de számos szakkönyve is megjelent, melyek aktualitásukat máig is megőrizték.

Aktív tagja volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, több munkabizottság munkájában is részt vett. Éveken át ve-zetője volt az Oktatási Munkabizottságnak.

Munkája elismeréseként számos kitüntetéssel jutalmazták. A Felsőoktatás és a Nehézipar Kiváló dolgozója volt, emellett többszörös Műszaki Nivódíjas is.

1973-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1979-ben Címzetes Főiskolai Tanár miniszteri kitüntetést, majd 1985-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát.

Gazdag élete, életműve lehetővé tették még, hogy 1999-ben szerettei és pályatársai körében átvehette az Elektro- Gé-pészmérnöki „Arany Oklevelet”, majd 2009. május 22-én az Elektro-Gépészmérnöki „Gyémánt Oklevelet”.

Befejezésül: egy méltatás csak felsorolni tud tényeket, történé-seket, kevésbé tud visszaadni érzelmeket, kötődéseket, amelyek az eltávozotthoz való emberi kapcsolatokban megmutatkoz-tak, jelen voltak.

Fájó szívvel búcsúzunk tehát volt tanárunktól, munka-társunktól, barátunktól, csak a jóra, a szépre, a példamu-tatásra emlékezve.

Jáni Józsefnéaranydiplomás

NekrológNekrológnekrológNekrológ

Váratlanul jött a hír, hogy 2009. július 26-án elhunyt Török Béla ta-nár úr, a villamos szak-ma egyik meghatározó egyénisége. Ugyanis május 22-én amikor átvette „Gyémánt Ok-levelét”, még nem mu-tatkoztak jelei a közeli „eltávozásnak”.

Hosszú évek távla-tában már ugyancsak korosan és ősz fejjel próbál egy volt tanít-vány kedves tanárára visszaemlékezni. Ezek az emlékek azért is szépek, mivel szinte fiatalságunktól kezdve végigkísérték egész

életünket. Büszke voltam arra, hogy a későbbiekben gyere-kei „útra kelésében” a villamos szakmában segítségére lehet-tem.

Pályafutása méltatását tehát mély tisztelettel és szeretettel – a teljesség igénye nélkül – megkísérelem összefoglalni.Török Béla 1923 december 27-én született Szegeden. Iskolái elvégzése után, 1942-ben került a Magyar Királyi József Nádor Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára.A háborús évek közepette gépészmérnöki oklevelét végül is 1949-ben vehette át , mivel az egyetem két felső évfolyamát Drezdába telepítették ki, ahol társaival túlélték a „drezdai bombázást” .

Közben már dolgozott 1944-től a Magyar Optikai Művek-nél, majd 1947-48-ban a Brown-Boverinél, ahol a távvezeté-kek és erősáramú védelmi berendezések speciális kérdéseivel foglalkozott. Részt vett a Mátravidéki távvezetékek oszlopai-nak tervezésében.

1948-1951 között az AEG–UNION, majd jogutódja, a TRANSZVILL gyárában gyártmánytervezési feladatokat vég-zett. Később már mint a Tervezési Osztály vezetője került áthelyezésre az Állami Műszaki Főiskolára, illetve a Műszaki Egyetemre 1951-ben

1951-1956 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Művek és Vasutak Tanszékén – az akkori nagy hírű „Verebély- Tanszéken” – működött mint adjunktus.Ily módon az akkor induló „Villamos Kar” több száz hallgatójá-nak – így e sorok írójának is tanárává vált.

Oktatási feladatai a nagyfeszültségű technika, villamos mű-vek, hálózatok, villamos készülékek, fogyasztói berendezések, valamint villamos vasutak szakterületei voltak.

1960-1965 között a Magyar Rádió és Televízióhoz került osztályvezetői munkakörbe. Előbb a Rádiónál szervezte meg

Hajlékony üvegszálas kábel

Új kábeltípust fejlesztett ki a Draka Comteq Germany GmbH belső téri üvegszálas ká-belek gyártásánál. Ezek a kábelek egyrészt rézkábelekével azonosan hajlékonyak és hajlításbiztosak, másrészt azonos optikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a ha-gyományos üvegszálas kábelek. Probléma-mentesen kibírnak egy 15 mm-es hajlító rádiuszt. Kanyarulatok és szoros hajlatok sem befolyásolják az információfolyamatot. Ezáltal megfelelnek az új ITU-szabványnak.

Így a hálózatok érzéketlenné válnak tipikus üvegszálas háló-zati meghibásodásokkal szemben, mint amilyen az adatvesz-teség csomók következtében vagy a csatlakozásnál. Egy spe-ciális térhatároló kábel akkor is a kábel centrumában tartja a fénysugarat, ha az hajlítás, vagy megtörés miatt terhelve van.

etz S3/2008 Szepessy Sándor

Virtuális időutazás

A „Josefsplatz Experience” kutatási tervnek indult és kialakult belőle egy újszerű történelmi múlt-megélés. A látogatók egy interaktív időutazáson vehetnek részt az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében és a bécsi Josefsplatzon. Hosszú kuta-tási munkával, automatikus képek, ábrázolások és programok segítségével sikerült fotorealisztikus objekteket kreálni, ame-lyeket a virtuális térben a megfelelő helyre lehetett pozicionál-ni. A háromdimenziós modelleket digitális képekkel, valamint történelmi felvételekkel rekonstruálták.

A főcél az volt, hogy a látogatók részére a térség változásai az évszázadok során 3 D-modellezésben pontosan követhetők és átélhetők legyenek. A technikai megoldást különleges orientáló szenzorokkal felszerelt mobil készülékek teszik lehetővé. A különbö-ző történelmi időszakokból származó model-leket a látogatók maguk állíthatják be, és így pontosan követhetik a történelmi fejlődést. Vissza is lehet térni az előző állapotra, így a

változás minden részletét pontosan lehet követni. Első ábrán-kon Károly császár díszterme látható a háttérben, az előtérben pedig a statumait tároló hatalmas könyvtár. Második ábránkon a legkorszerűbb 3 D módszerekkel készített háromdimenziós ábrázolás látható Károly császárról.

E&i heft 7-8. 2008 Szepessy Sándor


Repülőgép-szimulátor kutatási célra

A TU Gratzban megépült a világ egyik legkorszerűbb kuta-tó-fejlesztő repülőgép-szimulátora. Kialakításában számos egyetem és vállalat is részt vállalt. A képünkön látható kiala-kított vezetőkabin lehetővé tesz számos tudományos vizs-gálatot a tökéletesített repülőgép-szimuláció segítségével. A vizsgálatok széles spektruma lehetővé tesz oktatást és kutatást is a repülésdinamika mechanikai modellezésétől a pilóták stressz befolyásoltságán keresztül a háromdimenziós repülőgépzaj analízisig.

A DC 10-es repülőgép vezetőkabinja úgy néz ki, mint egy közönséges repülőgép pilótafülkéje, mégis sokkal több an-nál. Egy kutatási célokra is alkalmas „élő” rendszer van kiala-kítva, amely állandóan továbbalakítható az újabb szimuláció algoritmusoknak megfelelően. A szimulátor a pilótakikép-zésen kívül bázist biztosít alapkutatásokhoz és felhasználás orientált projektekhez is. Ilyenek például a baleset-elkerülése és a repülés során előforduló kritikus repülési helyzetek miatt keletkező stresszreakciók csökkentése. Ez utóbbiak vizsgála-tához pszichológusokat is alkalmaznak.

A szimulátor lehetővé teszi komplex repülőgéprendszerek teljes részletességű reprodukálását. Ilyenek pl. az időjárás-radar vagy a Ground-Proximity Warning-System (veszélyes megközelítés) bemutatása, amely a talajjal, illetve akadályok-kal történő összeütközés ellen nyújt védelmet. A berendezés arra is alkalmas, hogy mint egy elektronikus asszisztencia be-mutassa a pilótáknak, hogyan működik a valóságban a mo-dern robotpilóta berendezés. A szimulátor átállítható, hogy más rendszerekkel is összehasonlítható legyen.

A látási viszonyokat és az időjárást, pl. ködöt is szimulálni lehet. A rugalmas rendszer a pilótafülke előtti vetítővászonra kivetíti az „aktuális” időjárást és ezáltal a repülési érzetet még valóságközelibbé teszi.

e&i heft 12. 2008 Szepessy Sándor

Napenergia tölti a mobiltelefonakkumulátorokat

4 milliárd ember használ világszerte mobiltelefont. Az Egyesü-let Államokban, Európában és Japánban már csak pótkészülé-kekkel lehet üzletelni. A növekmény ezekben az országokban a krízis hatására is mindössze 10-20%. Ezzel szemben Brazíliában, Indiában és elsősorban Kínában még jelentős a kereslet. Egyre attraktívabb a mobiltelefon-piac Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában, ahol a mobiltelefon legtöbbször az egyetlen kommunikációs lehetőség. Világszerte nem jut hoz-

lapszemleLapszemlelapszemlelapszemle

3 6


A szerzőknek ehhez a kiváló teljesítményhez gratulálnom kell. ...a szakkönyv olvasói szak-mai előképzettségük fokától függetlenül meg fogják találni benne azokat az elvi és gyakor-lati ismereteket, ame-lyeket kiválóan képesek majd hasznosítani csa-ládjuk, a szakmabeli és nagyobb közösségek, az ország és környezetünk érdekben egyaránt.”

Dr. Farkas István DSC, egyetemi tanár (Szent István Egyetem Gödöl-lő (SZIE) Műszaki Tudo-mányok Doktori Isko-la vezetője, az MTA Meg-újuló Energia Albizottság elnöke):

„A kézikönyv Erőssége, hogy a technológia átgondolt, mérnö-ki precizitással történő alkalmazásának fontosságát kiemelve ismerteti a hőszivattyús rendszereket, hangsúlyt helyez nem-csak az előnyökre, hanem a kockázatok ismertetésére is. Fon-tos igény, hogy kialakuljanak azok a minősítési paraméterek, amelyek alapján a hőszivattyú és egyéb megújuló energetikai technológiák (például fotovillamos rendszerek, mikrogrid rendszerek stb.) minősítése, hasznosítása a mai gyakorlat-nál átgondoltabban és tudományos megala-pozottsággal történjen. A kiadvány ezt a célt is segíti, bemutatva olyan minősítési módszereket, amelyekkel a hőszivat-tyús rendszerek hasz-nossága kimutatható.”

Ádám Béla okl. bányamér-nök, megújuló energia szakértő, Építéstudomá-nyi Egyesület Hőszivat-tyús Szakosztály elnöke:

„A könyv sokoldalú elméleti és gyakorlati megközelítésével segíti a tájékozódást a po-tenciális hőszivattyús beruházók (lakossági, állami, vállalkozói) szá-mára. A könyv érdeme, hogy bemutatja azt a komplex szemléletet, amely alapján ma az ingatlanok energetikai értékelését el kell végezni, majd ehhez hozzárendelni a hőszivattyús rendszerek tervezését, figyelembe véve a földhő, a rétegvíz, a környezeti levegő, az elsődleges hőforrások sajátosságait.”

A könyvborító Handbauer Magdolna grafikus munkája, amely egy korábbi, megvalósulatlan terv víziójára utal.

A magyar nyelvű kötet csak korlátozott példányszámban kapható.

Érdeklődni Komlós Ferencnél lehet: [email protected]őség

zá, vagy csak korlátozottan a villamos energiához kétmilliárd ember. Ezért érzi úgy a Nokia és a Samsung, hogy ezeken a terü-leteken hatalmas kereslet mu-tatkozik napenergiával töltött mobiltelefonok iránt. A most kifejlesztett típusok még sze-rény teljesítményűek. Egyórás napsugárzás révén egynapos stand-by üzem, vagy 15 per-ces beszélgetés válik lehetővé. A szabadalmazott technológia

lítium-ion akkumulátorra épült egy speciális konverterrel. Egy feszültségszenzort is el kellett helyezni a készülékben, amely a hirtelen feszültségingadozásoktól és a túlmelegedéstől óvja meg a készüléket. A speciális akkumulátor úgy van kialakítva, hogy elviseli az erős napsugárzás okozta 45-50 oC-os hőmérsék-letet is. Jelenlegi 15%-os hatásfokát rövidesen 25%-ra kívánják felemelni. A most fejlesztés alatt álló típus, lásd ábránkat, 14 óra töltési idő alatt teljesen feltölti az akkumulátort, ezzel a ké-szülék 4 órás beszélgetésre képes. A legújabb típus egészében újrafelhasznált nem mérgező anyagokból készül.

VDI Nachrichten 2009. Nr. 13 Szepessy Sándor

ReNDHaGYÓ aJÁNlÁs

Komlós Ferenc – Fodor Zoltán – Kapros Zoltán – dr. Vajda József – Vaszil Lajos HŐszIVaTTYÚs ReNDszeReK Heller lászló szü-letésének centenáriumára

a könyv szakmai lektorai: – Dr. Barótfi István tanszékvezető egyetemi tanár (Szent

István Egyetem);– Dr. Büki Gergely ny. egyetemi tanár, a műszaki tudomá-

nyok doktora (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá-nyi Egyetem);

– Dr. Hámor Tamás főosztályvezető (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal).

A szakkönyv a szakembereken kívül a szakmailag érdeklő-dő közvéleménynek is készült. A szerzők a mondanivalót, a szerkezetet és a sok-sok illusztrációt ennek szolgálatában ala-kították ki. Az A4 formátumú könyv 215 oldalas, 27 táblázatot és 152 ábrát tartalmaz.

A szerzők megköszönik az előszó szerzőjének és a könyv ajánlóinak megtisztelő véleményét. Ezekből idézünk:Dr. Jászay Tamás professzor emeritus (BME, Energetikai Gé-pek és Rendszerek Tanszék):

„Megérett a világ, és megérett Magyarország is a hőszivattyú széleskörű alkalmazására. ... vegyük tudomásul, hogy a hőszivat-tyúk a környezet eddig értéktelennek tartott, ingyenes és kimerít-hetetlen – tehát megújuló – termikus energiakészletét hasznosít-ják. Mint ilyenek, a XXI. század mindennapjainak gépei.”

Dr. Dr.h.c. Rybach László (Eidgenössische Technische Hoch-schule (ETH), Zürich, Svájc, emeritus professzora, a Nemzet-közi Geotermális Szövetség (IGA) elnöke, az MTA külső tagja):

„A „Hőszivattyús rendszerek” című könyv egy hiányt pótló szel-lemi alkotás. Olyan szakmai, közérthető nyelven adott össze-foglaló, ami gyakorlati ismereteket, ötleteket nyújt a szakterü-letet művelők és az energetikában fejleszteni kívánó intézmé-nyek, önkormányzatok, cégek és magánszemélyek számára.

A Mitsubishi Electric újabb taggal egészítette ki a kompakt vezérlők MELSEC FX3 sorozatát. A kifejezetten kisebb automatizálási alkalmazások igényeihez tervezett FX3G vezérlő gyors, megbízható és gazdaságos.

A Mitsubishi Electric MELSEC FX kompakt PLC sorozatából már több, mint kilencmillió darabot értékesítettek. Az új FX3G PLC, a világviszonylatban is legsikeresebb FX kompakt PLC sorozat teljes jogú tagja.A jelenlegi generációban a legfontosabb új jellemzők közé tartozik a nagyobb programmemória, az utasítások gyorsabb végrehajtása, további programozási utasítások és továbbfejlesztett funkciók, vala-mint bővítési opciók, különösen a biztonsági, a kommunikációs és a pozicionálási feladatok terén.

Hardverfelépítés

Az FX3G kompakt PLC alapegységek 14, 24, 40 és 60 be-/kimenet-tel rendelkező változatokban készülnek. A tápellátás 100…240 V váltakozó vagy 24 V egyenfeszültség. A tranzisztoros vagy relés kimenetű alapmodul egészen 128, illetve CC-Link terepibusz se-gítségével akár 256 be-/kimenetig bővíthető. A 32 000 program-lépést is elérő nagy memóriakapacitás, és az alig 0,21 μs utasítás végrehajtási idő alkalmassá teszik a vezérlőt komplex automatizá-lási feladatok kezelésére is.

Rugalmas bővítés 256 I/O-ig

Bővítő modulokat a szokásos módon a PLC jobb oldalára, egy szab-ványos buszhoz csatlakoztathatjuk. Azonban az új vezérlőnek má-sodik buszrendszere is van, amely lehetővé teszi további modulok csatlakoztatását. Akár négy modul csatlakoztatható erre az adapter buszra (ADP busz). Választhatók soros kommunikációs (RS-232 vagy RS-485) és analóg jelfeldolgozást végző adapterek (feszült-ség/áram jelhez, Pt100, PT1000 érzékelőkhöz és hőelemekhez). A készülék előlapjára egy vagy két bővítőkártya csatlakoztatható:

soros kommunikációs (RS-232, RS-422 vagy RS-485), analóg inter-fészek, 8 csatornás alapjel képző vagy kijelző. A kijelzőn a hibaüze-netek és fontos vezérlőadatok jeleníthetők meg és szerkeszthetők négy billentyű segítségével.

Az FX3G sorozat fontosabb műszaki adatai

Programozási lehetőségek

Az FX3G vezérlő a GX Deve-loper szoftvercsomag segít-ségével programozható. Az összes Mitsubishi gyártmányú kompakt és moduláris vezérlőt támogató fejlesztő környezet-ben több programozási nyelv közül választhatunk: funkci-óblokk, létradiagram, utasítás-lista, strukturált szöveg és SFC.

A két szintű jelszóvédelemnek köszönhetően, a felhasználók a szo-kásos működéshez szükséges minden funkciót használhatnak, azon-ban a fejlesztő szellemi tulajdona biztonságban van. Az FX3 sorozat

utasításkészlete az alaputasításokon túl több, mint 120 célzott alkalmazási utasítást is tar-talmaz, amely egyszerűbbé teszi a programo-zást és gyorsítja a rendszer konfigurálását.

Széles körű kommunikációs és pozicionálási lehetőségek

Ez a kis kompakt PLC nagyon hatékony kommunikátor. Támogatja az összeköttetést a szabványos hálózatok széles körével, vala-mint az adatkommunikációt akár három so-ros interfészen. Az előlapba egy USB port és egy RS-422 port került beépítésre.Pozícionálási feladatokhoz a vezérlő hat nagysebességű, 60 kHz-es gyorsszámlálóval rendelkezik. A 100 kHz-es impulzus kimene-tekkel kettő (14 vagy 24 I/O-s típusok) vagy három (40 vagy 60 I/O-s típusok) független léptető- vagy szervomotor vezérelhető. A po-zicionálási célutasítások elérhetővé teszik a tengelymozgatással járó vezérlési, szabályo-zási alkalmazások egyszerű megvalósítását.

(X)

Mitsubishi Electric FX3G kompakt PLCHatékony megoldás a kisebb automatizálási alkalmazásokhoz

Kompakt PLC / / / FX3G / / / Kompakt PLC / / / FX3G / / / Kompakt PLC / / / FX3G

9 000 000FX – PLC világszerte

Az FX3G PLC a Mitsubishi Electric FX3 kompakt PLC sorozatának legújabb tagja. Optimális és hatékony megoldást kínál a kicsi, de teljesítmény-kritikus rendszerekhez. Az FX3G gyors, megbízható és rugalmasan bővíthető speciális funkciójú, és hálózati modu-lokkal. Az FX3 sorozat valamennyi tagja kompatibilis az előző MELSEC FX sorozatokkal.

www.mitsubishi-automation.huTovábbi információkért látogasson el honlapunkra!

Az új FX3G

Főbb jellemzők:

I/O szám: 14 – 256

Tápellátás: 100-240V AC; 24V DC

Program memória: 32 000 lépés

Utasításvégrehajtási idő: 0.21µs

Digitális kimenetek: Relé, tranzisztor

Analóg I/O: max. 64 I/O (rendszer buszon), max. 16 I/O (adapter buszon)

Felbontás: 12 és 16 bit

Pozícionálási feladatok: 6 nagy sebességű számláló (60kHz), beépítve2 vagy 3 impulzus kimenet (100kHz), beépítve

Ipari hálózatok: Ethernet, Profibus DP, CC-Link, CANopen, AS Interface

Kommunikációs portok: Integrált RS-422 és USB; továbbá RS-232, RS-485





Az új FX3G

Főbb jellemzők:

I/O szám: 14 – 256










MELTRADE AUTOMATIKA KFT.Hungary 1107 Budapest, Fertő utca 14.

Tel: 00 36 1 431 9726, Fax: 00 36 1 431 9727www.meltrade.hu

[email protected]

Az új FX3G típusú, kompakt PLC rugalmasan bővíthető

A kisebb automatizálási alkalmazásokhoz tervezett új MELSEC FX3G a Mitsubishi Electric nagy teljesítményű FX3 kompakt vezérlőcsaládjának teljes jogú tagja

A be- és kimenetek száma 14…256Programmemória Akár 32 000 lépésCiklusidő/log. utasítás 0,21 μsDigitális kimenet Relé, tranzisztor

Analóg jelfeldolgozásMax. 64 bemenet/kimenet (rendszerbusz)Max. 16 bemenet/kimenet (adapterbusz)

Felbontás 12 és 16 bit

Pozicionálás6 nagysebességű számláló (60 kHz), belső2 vagy 3 impulzuskimenet (100 kHz), belső

Hálózati támogatás Ethernet, Profibus DP, CC-Link és CANopen

PortokIntegrált RS-422 és USB; továbbá RS-232, RS-485

Táplálás 100…240 VAC vagy 24 VDC





Az új FX3G

Főbb jellemzők:

I/O szám: 14 – 256










37807_HU_A4_Ad.indd 1 7/8/09 10:42:12

Documents

Kézben tartjuk az energiát feszültség- · 2016-04-06 · A villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején VI. befejező rész ENERGETIKA