Közbeszerzési ismeretek képzés az Alpokalja-Fertő táj ... · Becsült érték fogalma II. Becsültértékfogalma 16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés

Közbeszerzési ismeretek képzés az Alpokalja-Fertő táj

Vidékfejlesztési Egyesület részére

2016. február 25.

Equinox Tender Kft. 1031 Budapest, Záhony u. 7. – GraphisoftPark

dr. Csizmadia Péterügyvezető, jogtanácsosMobil: +36 30 989 9297E-mail: [email protected]

dr. Kozma RóbertjogtanácsosMobil: +36 30 563 6702E-mail: [email protected]

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

Az új Kbt.-velkapcsolatos főbb

változások

Támogatott szervezetek köre Elektronikus közbeszerzés (2017. február 1.) Szociális és egyéb szolgáltatások átalakítása

(Kbt. 3. sz. melléklete) 10% alatti/feletti alvállalkozó kategóriák

megszűnnek Alvállalkozó 25% feletti igénybevétele nem teszi

kötelezővé a közös ajánlattevői minőséget Összeférhetetlenség

Főbb újdonságok és változások I.

Üzleti titokká minősítés Kapacitások igénybevétele Bírálat szabályai (egységes európai

közbeszerzési dokumentum) Értékelési szempontok Nemzeti eljárásrend rendszere Koncessziós beszerzési eljárások bevezetése Szerződések teljesítése Szerződésmódosítások

Főbb újdonságok és változások II.

Kbt. vonatkozó része Szabályozás tartalma

Első Rész Általános rendelkezések

Második RészAz uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai

Harmadik Rész Az uniós értékhatár alatt eljárás

Negyedik Rész Koncessziós beszerzési eljárás

Ötödik Rész A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezések

Hatodik Rész A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok

Hetedik RészA Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság

Nyolcadik Rész Záró rendelkezések

Az új Kbt. szerkezete

Kbt. Harmadik Része (Nemzeti eljárásrend)

Árubeszerzés 8.000.000,- Ft

Építési beruházás 15.000.000,- Ft

Szolgáltatás megrendelés 8.000.000,- Ft

Kbt. Második Része (Uniós eljárásrend)

Árubeszerzés41.427.450,- Ft (135.000 EUR)

64.135.830,- Ft (209.000 EUR)

Építési beruházás 1.603.395.750,- Ft (5.225.000 EUR)

Szolgáltatás megrendelés41.427.450,- Ft (135.000 EUR)

64.135.830,- Ft (209.000 EUR)

Kbt. 3. melléklete szerinti szolgáltatások 230.152.500,- Ft (750.000 EUR)

Közbeszerzési értékhatárok – 2016.

Kbt. Második Része (Uniós eljárásrend)

Eljárásfajta Részvételi határidő Ajánlattételi határidő

Nyílt eljárás --- 35 nap

Meghívásos eljárás 30 nap30 nap /

!!! nem központi ajánlatkérők –megállapodás vagy 10 nap !!!

Gyorsított meghívásos eljárás 15 nap 10 nap

Tárgyalásos eljárás 30 nap30 nap /

!!! nem központi ajánlatkérők –megállapodás vagy 10 nap !!!

Gyorsított tárgyalásos eljárás 15 nap 10 nap

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

---nincs törvényi minimum (a

Hatóság elnöke 10 napon belül kezdeményezhet jogorvoslatot)

Eljárási határidők I.

Kbt. Harmadik Része (Nemzeti eljárásrend)

Eljárásfajta Részvételi határidő Ajánlattételi határidő

Nyílt eljárás ---árú és szolgáltatás – 10 napépítési beruházás – 15 nap

Meghívásos eljárásannyi idő, amely alatt

megfelelően lehet jelentkezniárú és szolgáltatás – 10 napépítési beruházás – 15 nap

Gyorsított meghívásos eljárásannyi idő, amely alatt


Tárgyalásos eljárásannyi idő, amely alatt


Gyorsított tárgyalásos eljárásannyi idő, amely alatt


Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

---nincs törvényi minimum (a

Hatóság elnöke 10 napon belül kezdeményezhet jogorvoslatot)

Kbt. 115. § szerinti „4 ajánlatos” eljárás

--- nincs törvényi minimum

Eljárási határidők II.

Eljárási határidők III.

Helyszíni bejárás/iratok helyszíni megtekintése => hosszabbajánlattételi határidő

52. § (2) Ha az ajánlatok elkészítését megelőzően a helyszínmegtekintése vagy egyes iratok helyszíni megtekintéseszükséges, az ajánlattételi határidőt az e törvényben előírtminimális határidőknél hosszabban kell megállapítani olyanmódon, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplőértesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükségesinformációkról.

Eljárási határidők IV.

Szerződéskötési tilalmi időszak

Továbbra is 10 nap, kivéve a Kbt. 115. § szerinti „4 ajánlatos”eljárásoknál, melyeknél 5 nap.

A szerződéskötési tilalmi időszak számítására a Kbt.általános határidő számítási szabályai az irányadóak.

Becsült érték fogalma I.

Főbb változások

Becsült érték = az adott piacon általában kért vagy kínált –ÁFA nélkül számított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni(korábban a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás).

Egybeszámítási szabályok pontosítása => a gazdasági ésműszaki funkcionális egység szempontjának továbbierősítése.

Becsült érték fogalma II.

Becsült érték fogalma

16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzésmegkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általábankért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a17–20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljesellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazóajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionálisrész értékét is bele kell érteni.

(2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani azajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy azajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést(jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést.

(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történőajánlattételt, a közbeszerzés becsült értékébe minden részértékét be kell számítani.

Becsült érték fogalma III.

Becsült érték építési beruházásoknál

a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nemrégebben készült – szükség esetén a közbeszerzési eljárásmegkezdésének időpontjára aktualizált – költségvetés(engedélyezési vagy kivitelezési tervdokumentáció);

a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nemrégebben készült – szükség esetén a közbeszerzési eljárásmegkezdésének időpontjára aktualizált – költségbecslés(jóváhagyási terv);

Becsült érték fogalma IV.

Több működési egység

16. § (4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különállóműködési vagy szervezeti egységből (a továbbiakban:működési egység) áll, a közbeszerzés – 19. § (3)bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított –becsült értékének meghatározása során valamennyi működésiegység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni,kivéve, ha egy különálló működési egység saját gazdaságiszervezettel és működési költségvetése felett önállórendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzésbecsült értékét az érintett különálló működési egység szintjénis meg lehet határozni.

Egybeszámítás I.

Részekre bontás tilalma

19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét etörvény megkerülése céljával megválasztani.

(2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amelye törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagymeghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályaialkalmazásának megkerülésére vezet.

Egybeszámítás II.

Egybeszámítás

19. § (3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlencél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetveazonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzéserészekre bontva, több szerződés útján valósul meg, aközbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összesrész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendeléseesetében az ugyanazon közvetlen célra irányultságvizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdaságifunkcionális egységét kell alapul venni.

Egybeszámítás III.

Az egybeszámítás feltételei árubeszerzésnél I.

1. A vizsgált áruk azonosak vagy hasonló felhasználásraszántak legyenek

A „hasonló” kifejezést a „hasonló felhasználásra szánt áruk”kifejezés váltja fel. A hasonlóság funkcionális értelembenvizsgálandó. Áru esetében a közbeszerzés műszaki ésgazdasági funkcionális egysége elsősorban abban érhetőtetten, hogy az áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják ésemellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltéséreegyüttesen alkalmasak.

A hasonlóság megállapításának egyik kiegészítő módszerelehet annak vizsgálata, hogy a vizsgált árukat tipikusan egyaz adott területen működő gazdasági szereplő tartaná-eárukészletében.

Egybeszámítás IV.

Az egybeszámítás feltételei árubeszerzésnél II.

2. A vizsgált áruk egy egységet alkossanak időbeli, illetvebeszerzéstechnikai értelemben

Az Ajánlatkérő az eszközigényét egy időpontban – pl. év elejitervezéskor – előre látta és az eszközöket különösebbnehézség nélkül egy szerződés keretében is beszerezhettevolna.

Egybeszámítás V.

Egy építési beruházás

Az egy építési beruházás fennállásának megítélésekor agazdasági és műszaki funkció egysége a döntő szempont.Egyéb tényezők, mint az ugyanazon ajánlatkérő személyevagy, hogy a különböző szerződésekben foglaltakatugyanazon gazdasági szereplő is tudná teljesíteni, akörülményektől függően utalhatnak egy építési beruházásfennállására, a döntő szempont azonban az építési munkákeredményének funkcionális egysége. Egy több szakaszratagolódó projekt elemei akkor értékelhetőek külön építésiberuházásként, amennyiben teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak.

Egybeszámítás VI.

Az egybeszámítás feltételei szolgáltatás megrendelésnél I.

1. A vizsgált szolgáltatások ugyanazt a tevékenységet öleljékfel

A szolgáltatás megrendelések esetében pedig az „ugyanazonközvetlen cél” a Közbeszerzési Hatóságnak a régi Kbt.szabályaira vonatkozó útmutatójában meghatározotttartalomra utal.

A szolgáltatások jellege funkcionális értelemben vizsgálandó,azonban eltérően az árubeszerzésektől a hasonló, defunkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló éskülönállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésénekértékét nem kell egybe számítani. Egybe kell azonbanszámítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célrairányulnak és tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójukbetöltésére együttesen alkalmasak.

Egybeszámítás VII.

Az egybeszámítás feltételei szolgáltatás megrendelésnél II.

2. A vizsgált szolgáltatások egy egységet alkossanak időbeli,illetve beszerzéstechnikai értelemben

Az Ajánlatkérő az igényét egy időpontban – pl. év elejitervezéskor – előre látta és a hasonló szolgáltatásokatkülönösebb nehézség nélkül egy szerződés keretében isbeszerezhette volna.

Kiegészítő szempont az első feltétel köréből, hogy akülönállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésénekértékét e szempont szerint sem kell egybe számítani.

Támogatott szervezetek I.

!!! KORÁBBAN HATÁLYOS FOGALOM !!!

6. § (1) E törvény alkalmazásában ajánlatkérők:

g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában

az a)–f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniósértékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozókivételével – ,

amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építésiberuházását az a)–d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy többszervezet

az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetébentöbbségi részben,

a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nemérő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékotmeghaladó részben közvetlenül támogatja; (támogatottszervezetek)

Támogatott szervezetek II.

Támogatott szervezet első esetköre (2014/24/EU irányelv 13. cikkén alapul)

5. § (2) A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzésieljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozószervezet, amelynek

uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékűbeszerzését többségi részben,

uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokatelérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladómértékben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezetközvetlenül támogatja,

feltéve, hogy a beszerzés tárgya

• olyan építési beruházás, amely az 1. melléklet szerinti mélyépítésitevékenységet foglal magában,

• olyan építési beruházás, amely kórház, sportlétesítmény, szabadid ősés szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagyközigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában,vagy

• olyan szolgáltatás megrendelése, amely az a) vagy a b) pont szerintiépítési beruházáshoz kapcsolódik.

Támogatott szervezetek III.

Támogatott szervezet második esetköre (hazai jogalkotáseredménye)

5. § (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásbólmegvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljáráslefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozószervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagyépítési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy többszervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenültámogatja.

Támogatott szervezetek IV.

Közbeszerzési kötelezettség vizsgálata és az alkalmazandóeljárásrend

21. § (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékűközbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben anemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokra aHarmadik Részt alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény máskéntrendelkezik.

(6) Az 5. § (3) bekezdése szerinti ajánlatkérő a Harmadik résztalkalmazva köteles eljárni, kivéve, ha ajánlatkérői minősége az 5. §(2) bekezdése alapján is megállapítható. Ez utóbbi esetben azalkalmazandó eljárásrendet az (1) bekezdés alkalmazásával kellmegállapítani.

Támogatott szervezetek V.

Közbeszerzési kötelezettség vizsgálata és az alkalmazandóeljárásrend

Második esetkör

(önállóan):

minden esetben a Kbt.

Harmadik Része

(nemzeti eljárásrend)

alkalmazandó!

Első esetkör (akár a Második esetkörrel is

lefedett esetben):

az eljárás becsült értéke határozza meg az

alkalmazandó eljárásrendet!

Iratbetekintés I.

Főbb változások

Iratbetekintés során megtekinthető dokumentumok köreszűkítésre került.

Az ajánlatkérő dönt az iratbetekintés időpontjáról.

Várhatóan felértékelődik a nyertes ajánlat tartalmára vonatkozótájékoztatáskérés jogintézménye.

Iratbetekintés II.

Iratbetekintés szabályai

45. § (1) Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételrejelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásárólkészített összegezés megküldését követően kérheti, hogy másgazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének –ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerintiindokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen.Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplőköteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, azajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Aziratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő kétmunkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő agazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshezkapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben kötelesbiztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételijelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nemlehetséges.

Iratbetekintés III.

Nyertes ajánlatra vonatkozó tájékoztatáskérés

45. § (2) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőkérésére az eljárás eredményének megküldését követően köteleskülön tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tettajánlathoz viszonyított előnyeiről, valamint tárgyalásos eljárás,versenypárbeszéd és innovációs partnerség esetén az ajánlattevőkkelfolytatott tárgyalások és párbeszéd menetéről a kéréskézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve anyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.

Üzleti titok I.

Főbb változások

Az üzleti titokká minősítést részletes indokolással kellalátámasztani.

Jelentősen bővült az üzleti titokká nem minősíthetődokumentumok köre.

Az üzleti titokká minősítés szabályainak megsértéseérvénytelenséget vonhat maga után!

Üzleti titok II.

Indokolási kötelezettség

44. § (1) A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételijelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerintiindokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve avédett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságrahozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyaninformációkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala agazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalansérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó,elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesenalátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságrahozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalansérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő,amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Üzleti titok III.

Üzleti titokká nem minősíthető dokumentumok

44. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nemnyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus,hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számáramegismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és azinformációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasságigazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve etörvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziókmegkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozóinformációkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre,tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat ésadatokat,

Üzleti titok IV.


44. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nemnyilváníthatja üzleti titoknak különösen

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások,szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jólmeghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésbenmeghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmaiajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jólmeghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésbenmeghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnakés a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokkányilvánításnak.

Üzleti titok V.


44. § (3) A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének(székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) anyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempontalapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2)bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (ígykülönösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalátmegtilthatja.

Üzleti titok VI.

Üzleti titokká minősítés nem megfelelősége

44. § (4) Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatoküzleti titokká nyilvánítása során az (1)–(3) bekezdésben foglaltakatnem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívniaz érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentumbenyújtására.

73. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező

fa) valamely adatot a 44. § (2)–(3) bekezdésébe ütköző módonminősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásátkövetően sem javítja; vagy

fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követőensem megfelelő.

Részajánlattétel

Részajánlattétel (kötelező?!? törvény indoklás)

61. § (4) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyánakjellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e aközbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ha az ajánlatkérő nem biztosítjaa részekre történő ajánlattételt, az eljárást megindító felhívásban kötelesmegadni ennek indokát.

(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat(részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e.Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebbmeghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese – akkor is, ha ajánlatottöbb vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, ha az egy ajánlattevőáltal elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásbanmegjelölte. Ebben az esetben a közbeszerzési dokumentumokban fel kelltüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat,amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetébennyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontokalapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára alegkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adottrész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soronkövetkező ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.

Ajánlatok bontása

Ajánlatok bontása (becsült értéket nem kell közölni, fedezetopcionális)

68. § (4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevőknevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb,számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontokalapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdéseelőtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.

Érvénytelenségi okok I.

Érvénytelenségi okok pontosítása


a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta utánnyújtották be;

b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;

c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagyaz alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1)bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerültmagatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásrakerült;

d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg aszerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságikövetelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően akövetelményeknek való megfelelést;

Érvénytelenségi okok II.



e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagyrészvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban,valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nemértve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírtformai követelményeit;

f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező

fa) valamely adatot a 44. § (2)–(3) bekezdésébe ütköző módonminősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlásifelhívását követően sem javítja; vagy

fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlástkövetően sem megfelelő.

73. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen,ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlenfeltételt tartalmaz [72. §].

Érvénytelenségi okok III.


73. § (4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlatkülönösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociálisés munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagykötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4.mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogirendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – afoglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évbenrendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatásttesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokbanalkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.

Érvénytelenségi okok IV.


73. § (6) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen azajánlat, ha

a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevővisszavonta;

b) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy azelőírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előremeghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagyköltséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fognyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.

Kizáró okok I.

Főbb változások

Bővült a kötelezően alkalmazandó kizáró okok köre.

Hamis adatszolgáltatás illetve nyilatkozattétel pontosítása.

Öntisztázás jogintézményének bevezetése.

Az igazolások egyike az egységes közbeszerzési dokumentumlesz.

Kizáró okok rendszere

Kötelezően alkalmazandó kizáró okok – Kbt. 62. §

Fakultatív kizáró okok – Kbt. 63. §

Kizáró okok II.

Egy évnél régebben lejárt „köztartozás” – Kbt. 62. § (1) bekezdés b)pont

[62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyangazdasági szereplő, aki]

b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagytársadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tetteleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot azajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáigmegfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott;

Kizáró okok III.

Az adott eljárásban történő hamis adatszolgáltatás/nyilatkozat – Kbt. 62. § (1)bekezdés i) pont

[62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdaságiszereplő, aki]

i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során avalóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat),illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzésieljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tudeleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdéseszerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakbanegyütt: hamis nyilatkozat), amennyiben

ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek akizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak valómegfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és

ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tetthamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosságmellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adata valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmánaknem felel meg;

Kizáró okok IV.

Ajánlatkérő döntéshozatalának befolyásolása – Kbt. 62. § (1)bekezdés j) pont


j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásbanmegkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatalifolyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni,amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzésieljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzésieljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetébenjogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljáráslezárulásától számított három évig;

Kizáró okok V.

Összeférhetetlenség – Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pont


m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve aközbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásbóleredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nemlehet más módon orvosolni;

Kizáró okok VI.

Előleg nem szerződésszerű felhasználása – Kbt. 62. § (1) bekezdés p)pont


m) a 135. § (7)–(9) bekezdése szerinti előleget nem a szerződésnekmegfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebbenmeghozott, jogerős bírósági, közigazgatási (vagy annakfelülvizsgálata esetén bírósági határozat) megállapította;

Kizáró okok VII.

Öntisztázás

64. § (1) A 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételévelbármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételrejelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdaságiszereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben aKözbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti – vagy bíróságifelülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti – jogerőshatározata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagyrészvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott,amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják amegbízhatóságát.

(2) Ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti – vagy bíróságifelülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti – jogerőshatározata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplőmegbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. Ajogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzésidokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.

Kizáró okok VII.

Öntisztázással nem érintett kizáró okok

[62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdaságiszereplő, aki]

b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és azesetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezésbenyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztástkapott;

f) tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogiintézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapjánvagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontjaalapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha azajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősenkorlátozta;

Kizáró okok VIII.

Kbt. Második része szerinti eljárás igazolási módjai - 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8-16. §-ok

Ajánlattevő/részvételre jelentkező tekintetében:

Ajánlattevő/részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamaraáltal hitelesített nyilatkozata; és

Ajánlattevő/részvételre jelentkező „egyszerű” nyilatkozata; és

Ajánlattevő/részvételre jelentkező egységes európai közbeszerzési dokumentumánaktartalma; és

Ajánlatkérő által ellenőrzött elektronikus nyilvántartások.

Alvállalkozó tekintetében (ha nem igazol alkalmasságot):

Ajánlattevő/részvételre jelentkező „egyszerű” nyilatkozata – Kbt. 67. § (4) bekezdés és321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés

Alvállalkozó (ha igazol alkalmasságot) és egyéb alkalmasságot igazoló szerv tekintetében:

Ajánlattevő/részvételre jelentkező egységes európai közbeszerzési dokumentuma -321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés

Kizáró okok IX.

Kbt. Harmadik része szerinti eljárás igazolási módjai - 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. §

Ajánlattevő/részvételre jelentkező tekintetében:

Ajánlattevő/részvételre jelentkező „egyszerű” nyilatkozata; vagy

Ajánlattevő/részvételre jelentkező egységes európai közbeszerzésidokumentuma.

Alvállalkozó és egyéb alkalmasságot igazoló szerv tekintetében:

Ajánlattevő/részvételre jelentkező „egyszerű” nyilatkozata.

Bírálat folyamata I.

Főbb változások

Egységes európai közbeszerzési dokumentum [European SingleProcurement Document] bevezetése

Bírálat folyamata (főszabály szerint, nyílt eljárásnál ettől el lehet térni):

• Első körös bírálat [EUKD és egyéb nyilatkozatok alapján] =>

• Szükség szerint hiánypótlás/indokoláskérés =>

• Értékelés [értékelési szempont alapján] =>

• Ajánlatkérő felhívása az igazolások benyújtására (nem hiánypótlás!)=>

• Második körös bírálat [kizáró okok és alkalmasság igazolására,továbbá az értékelési szempontok objektív kritériumainakalátámasztására szolgáló dokumentumok alapján] =>

• Szükség szerint hiánypótlás =>

• Döntés az eljárás eredményéről.

Bírálat folyamata II.

Első körös bírálat [EUKD és egyéb nyilatkozatok alapján]

67. § (1) A gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárásesetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, azalkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése tekintetében azegységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatátbenyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumban a gazdasági szereplő egyrésztnyilatkozik arról, hogy a kizáró okok nem állnak fenn, valamint az előírtalkalmassági követelmények teljesülnek, másrészt megadja az eljárásban kértinformációkat, köztük az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozóadatokat. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arravonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek valómegfelelésről a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzésidokumentumban milyen részletességű nyilatkozatot köteles tenni. Anyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerintbenyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. § (11)bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és – szükségesetén – hozzájáruló nyilatkozatot.

Bírálat folyamata III.


67. § (3) Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő vagyrészvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, azajánlatban – vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételijelentkezésben – be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátószervezet részéről az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolásokbenyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek – kizárólag az alkalmasságikövetelmények tekintetében – az előírt igazolási módokkal azonos módon kelligazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.

(4) Az ajánlatban – vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételijelentkezésben – be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arravonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. §szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is bekell nyújtani, ha az ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismertalvállalkozók megnevezését.

Bírálat folyamata IV.


69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során azajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételijelentkezések megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint ajogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételijelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit azeljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmasságikövetelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokelőzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzésidokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyébtekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni,szükség szerint a 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Azajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerintinyilatkozattal egyidejűleg – több szakaszból álló eljárásban a részvételiszakaszban – ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a (11) bekezdés szerintelérhető adatbázisok adatait is.

A 71-72. §-ok a hiánypótlás/felvilágosításkérés, számítási hiba javítását ésindkokoláskérést szabályozzák.

Bírálat folyamata V.

Értékelés [értékelési szempont alapján]

69. § (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek találtajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.

Bírálat folyamata VI.

Ajánlatkérő felhívása az igazolások benyújtására (nem hiánypótlás!)

69. § (4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően azajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnektekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő tűzésével felhívni a kizáróokok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5)bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindítófelhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésrebocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell azigazolásokat benyújtani.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást,illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be azigazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységeseurópai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagyazzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívülhagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnektekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolásokbenyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyanajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmasságikövetelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumoktekintetében az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak szerint előírtigazolási kötelezettségének eleget tett.

Bírálat folyamata VI.

Ajánlatkérő felhívása az igazolások benyújtására (nem hiánypótlás!)

69. § (6) Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalátmegelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerintnemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követőmeghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívjaaz igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az összegezésben csakakkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha azeljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta azigazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel azajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe vévevalamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevőkegymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.

(7) Ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatokbírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplőnyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor ötmunkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt vagyrészvételre jelentkezőt, hogy nyújtsa be a (4) bekezdés szerintiigazolásokat.

Bírálat folyamata VII.

Igazolások benyújtása

69. § (9) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező utólagosigazolási kötelezettsége arra irányul, hogy bizonyítsa azalkalmassági követelmények, a kizáró okok fenn nem állásaés a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében azegységes európai közbeszerzési dokumentum alapján azajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. Azalkalmassági követelményeknek való megfelelés, a kizáróokok fenn nem állása és a 82. § (5) bekezdése szerintikritériumok tekintetében figyelembe vett értékek teljesüléseesetén az ajánlat vagy részvételi jelentkezés akkor isérvényes, ha a benyújtott igazolások eltérnek a korábbinyilatkozatban feltüntetett adatoktól. Az igazolások utólagosbenyújtásakor igazolt, adott esetben a korábbi nyilatkozatszerinti értékeket meghaladó adatok azonban már nemváltoztatják meg az ajánlattételre felhívni kívánt részvételrejelentkezők rangsorát.

Bírálat folyamata VIII.

A bírálatra vonatkozó speciális szabályok nyílt eljárásban

81. § (4) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindítófelhívásban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanulalacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatokértékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbbajánlatot tett ajánlattevő – és ha az összegezésben meg kívánjanevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő –tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát,és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha azajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miattérvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következőajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeketennek megfelelően kell elvégezni.

(6) A (4) (…) bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő csak akkorélhet, ha az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerétfigyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többiajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna.

Bírálat folyamata IX.

A bírálatra vonatkozó speciális szabályok nyílt eljárásban

81. § (5) Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindítófelhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – azegységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatalapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben azesetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy alegkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbbajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseitmegfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor isbiztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és haaz összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbbajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárástlezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevőnyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedőenteljeskörűen elbírálja.

(6) A (4)–(5) bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő csak akkorélhet, ha az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerétfigyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többiajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként nem változna.

Bírálat folyamata X.

Elektronikus nyilvántartások

69. § (11) Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő azEurópai Unió bármely tagállamában működő, – az adott tagállam általaz e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbáziskéntfeltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenülhozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nemmagyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a relevánsigazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. Amagyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások,valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartásoktekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmasnyilvántartásnak. A magyarországi ilyen nyilvántartások listájának aze-Certis rendszerben való közzétételéről a Közbeszerzési Hatósággondoskodik.

Bírálat folyamata XI.

Elektronikus nyilvántartások

69. § (11) Nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérőaz Európai Unió bármely tagállamában működő, – az adotttagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmasadatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikusadatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshozvagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvűnyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolásvagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. Amagyarországi nyilvántartások közül a hatóságinyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesítettnyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásánakkiváltására alkalmas nyilvántartásnak. A magyarországi ilyennyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben valóközzétételéről a Közbeszerzési Hatóság gondoskodik.

Bírálat folyamata XII.

Hiánypótlás és felvilágosításkérés (újdonságok)

71. § (4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagyrészvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdaságiszereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezettmeg, amely a 62. § (1) bekezdés a)–h), k)–n) és p) pontja szerinti,korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerintivagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatályaalatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása melletthiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételrejelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplőmegnevezésére.

Bírálat folyamata XIII.


71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelveksérelmével és

b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevőszerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy aszerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetébencsak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibajavítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződésesetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tételeés egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagytörölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annakértékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között azértékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

Bírálat folyamata XIV.


71. § (9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez azajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótláskeretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskorfigyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében akorábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha ahiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabbképzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérőaz értékeléshez akkor is csak az általa pótoltatott szakember adataitveheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételtszolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendőtényezők változását.

Bírálat folyamata XV.

Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások (újdonságok)

Eltörlése került a 20%-os szabály, nincs az indokoláskérésnekkötelezően alkalmazandó esetköre.

72. § (4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható,hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagyköltséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerintikörnyezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Azajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennekmegítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadómunkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

Bírálat folyamata XVI.

Aránytalanul alacsony ár és egy aránytalan vállalások (újdonságok)

73. § (4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlatkülönösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociálisés munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagykötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4.mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogirendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – afoglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évbenrendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatásttesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokbanalkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.

Alkalmassági követelmények I.

Főbb változások

Előírható meghatározott nyilvántartásban szereplés illetvejogosultság, engedély, szervezeti/kamarai tagság fennállásaalkalmassági követelményként („letelepedés szerinti ország”!)

Indokolt esetben mellőzhetőek az alkalmassági követelmények.

Szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mérték törvényikorlátozása a referenciák (75%) és árbevétel (100%) tekintetében.

Az alkalmasságot igazoló személyek/szervezetek igénybevételétszerződéses kapcsolattal szükséges alátámasztani (kivévepénzügyi és gazdasági alkalmasságnál).

Az alkalmasságot igazoló személyek/szervezetekigénybevételének lehetősége korlátozásra kerül(he)t (kivévepénzügyi és gazdasági alkalmasságnál).

Kizáró ok fennállása esetére jogutódlás útján nem lehet„kimenekíteni” a referenciákat és egyéb kapacitásokat(öntisztázás itt is biztosított!

Alkalmassági követelmények II.

Alkalmassági követelmények köre

65. § (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhatmeg az ajánlattételhez megkövetelt

a) gazdasági és pénzügyi helyzetre;

b) műszaki és szakmai alkalmasságra;

c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplőletelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre,vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel,jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal valórendelkezésre

vonatkozó feltételek előírásával.

Alkalmassági követelmények III.

Szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mérték – Referenciák

65. § (5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesenszükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kelltekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3)bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adottközbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, éstárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékűkorábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolásátköveteli meg.

Alkalmassági követelmények IV.

Szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mérték – Árbevétel

65. § (5) (…) Az ajánlattevőktől megkövetelt – általános forgalmi adónélkül számított – árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb abeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított –becsült értékének megfelelő mértékű alkalmasságiminimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozóminimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia,hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő általvizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés –a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérőteljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.

Alkalmassági követelmények V.

Más személy/szervezet kapacitásainak igénybevétele

65. § (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevőkvagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személykapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennállókapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kelljelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételijelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívásvonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelménytvagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevővagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra istámaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kellaz ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásaitrendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagyelőszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot,amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükségeserőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésénekidőtartama alatt.

Alkalmassági követelmények VI.


65. § (8) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagyrészvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasságigazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerintkezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésénekelmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kármegtérítéséért.

Alkalmassági követelmények VII.


65. § (9) A külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek– azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állásáravonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatotigazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésénekigazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe másszervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt azépítési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást amelyhez ekapacitásokra szükség van. Az (1) bekezdés c) pontja szerintikövetelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezetkapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot,amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagságvagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. (7) bekezdésszerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania.

Alkalmassági követelmények VIII.

Más személy/szervezet kapacitásai továbbá alvállalkozóigénybevételének kizárása

65. § (10) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányulószerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződésselkapcsolatos beállítási vagy üzembehelyezési művelet esetén azajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokatmaga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közösajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokravonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételekigazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat azajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására,és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.

Alkalmassági követelmények IX.

Kizáró okok fennállása esetén jogutódlás

65. § (11) Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmasságaigazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódláseredményeként – a jogelőd (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül –maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetébenaz eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy – ha ajogelőd megszűnt – megszűnése hiányában fennállna. A gazdaságiszereplő ebben az esetben is élhet a 64. § szerinti lehetőséggel ésfelhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgálóadatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésbenigazolja megbízhatóságát.

Értékelési szempontok I.

Főbb változások

A legjobb ár-érték arány értékelési szempontja előtérbe helyezése.

Legalacsonyabb ár értékelési szempontja csak kivételes esetekbenalkalmazható.

Tervezési/mérnöki szolgáltatások és építési beruházások esetébenaz ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékbenfigyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen.

Értékelési szempontok II.

Értékelési szempontok

1. legalacsonyabb ár

2. legalacsonyabb költség

3. legjobb ár-érték arány

Értékelési szempontok III.

Legalacsonyabb ár

Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb áregyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinekvalamely konkrétan meghatározott minőségi és műszakikövetelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és agazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetbentovábbi minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb árértékelése szolgálja.

Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb árszempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnökiés építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházásokesetében.

E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagytámogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatásfeltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében azalkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerrevonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.

Értékelési szempontok IV.

Legalacsonyabb költség

Az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszeralkalmazásával kell kiszámítani a legalacsonyabb költséget.

Az ajánlatkérő az áru, szolgáltatás vagy építési beruházásértékeléskor figyelembe vett költségét életciklusköltség-számításimódszer alkalmazásával is meghatározhatja.

Életciklus: egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásánakvagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő,illetve egymással kapcsolatban álló szakasza – ideértve azelvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet ésannak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is –a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrásokmegteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adottterületek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatásvagy a használat végéig.

Értékelési szempontok V.

Legalacsonyabb költség

Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatásvagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségekegészét vagy egy részét kell az ajánlatkérő által jelentőségüknekmegfelelően meghatározott mértékben-figyelembe venni:

a) az ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt költségek,különösen (a megszerzéshez kapcsolódó költségek; ahasználat költségei, különösen az energia és más erőforrásokfelhasználása,; a fenntartási költségek; az életciklus végéhezkapcsolódó költségek {különösen az elszállítási ésújrahasznosítási költségek}),

b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshozannak életciklusa során kapcsolódó környezetiexternáliáknak betudható költségek, ha ezek pénzbenkifejezett értéke meghatározható és ellen őrizhető; az ilyenköltségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok ésmás szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valaminta klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyébkiadásokat.

Értékelési szempontok VI.

Legjobb ár-érték arány

A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokvonatkozhatnak különösen az alábbiakra:

a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionálistulajdonságok, valamennyi felhasználó számára valóhozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalókalkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi ésinnovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek,vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészekbiztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja,időszaka;

b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állományszervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzetminősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésénekszínvonalára (ha az eljárásban e körülményekhezalkalmassági feltétel is kapcsolódik, egyértelműen el kellkülöníteni, hogy mely feltételek képezik a teljésítéshezminimálisan szükséges elvárást {alkalmassági követelmény},és melyek jelentik ezen felül az értékeléskor figyelembe vetttényezőket)

Értékelési szempontok VII.

Legjobb ár-érték arány

A legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontrendszeralkalmazható úgy is, hogy az abban szereplő ár vagy költségelemet az ajánlatkérő egy rögzített értéken megadja, és azajánlattevők az egyéb értékelési szempontok tekintetébenversenyeznek egymással. => Érvénytelenség jogkövetkezménye![Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont a (6) bekezdés c) pont alapján]

Nemzeti eljárásrend I.

A nemzeti eljárásrend alkalmazásának módjai

112. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzésmegvalósításakor választása szerint

a) a 117. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárástfolytat le, vagy

b) e törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint járel a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel.

Nemzeti eljárásrend II.

Kivételi körök

[111. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nemérő]

c) a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, a79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV kódok általmeghatározott könyvtárkezelési szolgáltatásokra, a 92000000-1-től92700000-8-ig tartó CPV kódok által meghatározott, a pihenés,kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokra, valamint a jogiszolgáltatásokra;

d) a 3. melléklet szerinti bármely szolgáltatásra, ha annak becsültértéke a tizennyolcmillió forintot nem éri el;

f) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozottzöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér éspékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;

h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységigénybevételére;

t) a védett munkahelyen, megváltozott munkaképességű személyekáltal előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások beszerzésére;

Nemzeti eljárásrend III.

Kivételi körök


r) a 71221000-3, 71222000-0, 71223000-7, 71243000-3,71245000-7, 71410000-5, 71420000-8, 79932000-6 CPV kódokáltal meghatározott tervezési szolgáltatásokra;

71221000-3 Épületekkel kapcsolatos építészeti szolgáltatások

71222000-0 Szabadtéri területekkel kapcsolatos építészeti szolgáltatások

71223000-7 Épületbővítéssel kapcsolatos építészeti szolgáltatások

71243000-3 Előzetes tervek (rendszerek és integráció)

71245000-7 Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk

71410000-5 Várostervezési szolgáltatások

71420000-8 Tájrendezési szolgáltatások

79932000-6 Belsőépítészeti szolgáltatások

Nemzeti eljárásrend IV.

Kivételi körök


s) a 71241000-9, 71242000-6, 71244000-0, 71246000-4,71247000-1 CPV kódok által meghatározott szolgáltatásokra,feltéve, hogy a szolgáltatás megrendelésére az r) pontbanmeghatározott tervezési szolgáltatással együttesen, ugyanazonépítési beruházás tekintetében kerül sor;

71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés

71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés

71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet

71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbevétele

71247000-1 Építési munka felügyelete

Nemzeti eljárásrend V.

A nemzeti eljárásrenden belüli eljáráscsoportok

1. Hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárások

a) „4 ajánlatos” eljárások (árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 18.000.000,- Ft, építési beruházásnál100.000.000,- Ft alatt; kivéve európai uniós alapokbólfinanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúlóprojektek esetében!) – Kbt. 115. §

b) Összefoglaló tájékoztatással meghirdetett eljárások – Kbt.113. § (1)-(4) bekezdések

Nemzeti eljárásrend VI.

A nemzeti eljárásrenden belüli eljáráscsoportok

2. Hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárások

a) az építési beruházás becsült értéke az 500.000.000,- Ft-oteléri vagy meghaladja – Kbt. 113. § (5) a)

b) a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniósértékhatárt eléri vagy meghaladja - Kbt. 113. § (5) b)

c) az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetestájékoztatót vagy előminősítési hirdetményt alkalmaz eljárástmegindító felhívásként - Kbt. 113. § (5) c)

d) saját beszerzési szabályok alkalmazása – Kbt. 117. §

Nemzeti eljárásrend VII.

Összefoglaló tájékoztatással meghirdetett eljárások

Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább ötmunkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belülköteles (…) a megindítandó eljárásról szóló összefoglalótájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet aKözbeszerzési Hatóság a megküldést követően egy munkanaponbelül a honlapján közzétesz.

Az összefoglaló minimális tartalma:

• ajánlatkérő neve és címe

• az érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget

• a szerződés tárgya

• a szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje

• a teljesítés helye

• fenntartott közbeszerzés esetén az erre vonatkozóhivatkozást

Nemzeti eljárásrend VIII.


A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglalótájékoztatásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdaságiszereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás iránti érdeklődésüketkívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni.

A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható.

Ha az ajánlatkérő nem vagy nem a tájékoztatásban szereplőadatoknak megfelelően kívánja az eljárást megindítani, abban azesetben a tájékoztatás visszavonásáról legkésőbb a megküldésétőlszámított tizenkét hónapon belül köteles értesíteni a (…)Közbeszerzési Hatóságot, valamint írásban azokat a gazdaságiszereplőket, akik addig az ajánlatkérőnél az eljárás irántérdeklődésüket jelezték. A Közbeszerzési Hatóság a visszavonástényét az értesítést követően egy munkanapon belül a honlapjánközzéteszi.

Nemzeti eljárásrend IX.


Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnekmegküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknaka gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás irántérdeklődésüket jelezték.

Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezteérdeklődését vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezteérdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdaságiszereplőnek kell felhívást küldeni.

Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részéreegyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb azösszefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkéthónapon belül.

Nemzeti eljárásrend X.


Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárástmegindító felhívást – anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüketjelezték volna – megküldte, egymással közösen nem tehetnekajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételijelentkezést.

A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárástmegindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni,illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdaságiszereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárástmegindító felhívást.

Szerződések teljesítése I.

Főbb változások

Építési beruházások és szolgáltatás megrendelések eseténkötelező számlafizetési eljárás alkalmazása => a nyertesajánlattevő és alvállalkozói díjak külön kerülnek megfizetése.

Építési beruházások és szolgáltatás megrendelések esetén anyertes ajánlattevő saját teljesítésének aránya el kell, hogy érje azösszesített alvállalkozói teljesítések arányát.

Szerződések teljesítése II.

Ellenérték kifizetése építési beruházás és szolgáltatás megrendelésesetén

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítéselismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyikmekkora összegre jogosult az ellenértékből;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítéselismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy az általa ateljesítésbe a 138. § szerint bevont alvállalkozók egyenkéntmekkora összegre jogosultak az ellenértékből;

c) az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket, valamint a b) pontszerinti alvállalkozókat, hogy a teljesítés elismerését követőenállítsák ki számláikat, egyidejűleg felhívja őket, hogy amennyibennem szerepelnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerintiköztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a ténylegeskifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbiegyüttes adóigazolást;

Szerződések teljesítése III.

Ellenérték kifizetése építési beruházás és szolgáltatás megrendelésesetén

d) az ajánlatkérő az ajánlattevői és az alvállalkozói teljesítésellenértékét a számla kézhezvételét követő harminc - vagy a Ptk .6:130. (3) bekezdése . szerinti esetben legfeljebb hatvan — naponbelül közvetlenül utalja át minden egyes ajánlattevőnek ésalvállalkozónak;

e) a d) pontban foglaltaktól eltérően, ha valamely ajánlattevőnekvagy alvállalkozónak a kifizetés időpontjában az együttesadóigazolás alapján köztatozása van, az ajánlatkérő azajánlattevői, illetve az alvállalkozói teljesítés ellenértékét aköztartozás erejéig az Art. 36/A. § (3) bekezdése szerintvisszatartja.

Szerződések teljesítése IV.

Saját teljesítés aránya

138. § (1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertesajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknekvagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásánakkötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9)bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérőés a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésévellétrehozott gazdálkodó szervezetnek kell teljesítenie. Építésiberuházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozóiteljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertesajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát.

Alvállalkozó alvállalkozója

138. § (5) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén ateljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe sajátteljesítésének 50%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

Szerződések teljesítése V.

Alkalmasságot igazoló szervezet/személy/szakember cseréje

138. § (2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez azalkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (9)bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni,valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásáhozbemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberekbevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más(ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódláseseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagya helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel –amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságikövetelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérőszűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, azeredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módonmegfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknekaz ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adottszervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

Szerződések teljesítése VI.

Alvállalkozók bejelentése

138. § (3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevőjogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárássorán a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertesajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjábanköteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni,amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőzőközbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem neveztemeg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általaigénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Anyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alattköteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonnikívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együttnyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónem áll kizáró okok hatálya alatt.

Szerződések teljesítése VII.

Szerződés teljesítésének dokumentálása

142. § (1) Az ajánlatkérő köteles dokumentálni a szerződésteljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizniés dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését,amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembevett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést,annak okait és – adott esetben – a szerződésszegéssel kapcsolatosigények érvényesítését.

A régi Kbt. szerint kötött szerződésekre is alkalmazandó!

Szerződések teljesítése VIII.

Építési beruházásoknál egyeztetés az árazott költségvetésről

28. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőkéntszerződő fél a szerződés megkötését követő kilencvenedik napig azárazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathat, amelysorán a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik.

(2) A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatábanmegjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékűvagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg.

(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termékbeépítéséről állapodnak meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141.§-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.

Szerződésszegések I.

Szerződésszegésből eredő igények érvényesítése

142. § (2) A 2. § (1)–(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértésétvalósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről aszerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (idenem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha

a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerűteljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérőa közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése soránfigyelembe vett; vagy

b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződéstartalmától olyan mértékben tér el, amely – ha a felekszerződésüket így módosították volna – szerződésmódosításkénta 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.


Szerződésszegések II.

Szerződésszegés és következményei alóli mentesítésszerződésmódosítással

142. § (3) Semmis a szerződés módosítása, ha az arra irányul, hogy

a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítsék az olyanszerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annakjogkövetkezményei – ide nem értve a felmondás vagy elállásjogának gyakorlását – alkalmazása alól, amelyért felelős (illetvefelelős lenne), vagy

amely arra irányul, hogy

az ajánlatkérő átvállaljon a nyertes ajánlattevőt terhelőtöbbletmunkaköltségeket vagy indokolatlanul egyéb, a szerződésalapján a nyertes ajánlattevőt terhelő kockázatokat.


Szerződésszegések III.

Szerződéses kötelezettségek súlyos megszegése

142. § (5) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnakbejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéseskötelezettségét súlyosan megszegte és

ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz,

kártérítés követeléséhez vagy

a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezményérvényesítéséhez vezetett, valamint

ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával,amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződéslehetetlenülését okozta.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, azannak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint hogy aszerződő fél a szerződésszegést elismerte-e, vagy sor került-e arravonatkozóan perindításra.


Szerződésszegések IV.

Szerződéses kötelezettségek jogerős bírósági határozatbanmegállapított megszegése

142. § (6) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnakbejelenteni a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéseskötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapítottmegszegése esetén a szerződésszegés

tényét,

leírását,

lényeges jellemzőit,

beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásáhozvagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagya szerződés alapján alkalmazható egyéb szankcióérvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőkéntszerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagyegészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.


Szerződésszegések V.

Szerződéses kötelezettségek súlyos megszegésének következménye

63. § (1) [Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja,hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyangazdasági szereplő, aki]

c) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapjánvállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosanmegszegte és

ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz,

kártérítés követeléséhez vagy

a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankcióérvényesítéséhez vezetett, vagy

ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása,amelyért felelős részben vagy egészben a szerződéslehetetlenülését okozta;

Szerződésmódosítások I.

Főbb változások

Jogszerű szerződésmódosítások esetköreinek (jogcímeinek)meghatározása.

Az „új beszerzési igény=új közbeszerzési eljárás” elve részbenmeghaladottá válik, új beszerzési igény(ek) kezelhetőek lesznekszerződésmódosítással is.

Az új szerződésmódosítási szabályok alkalmazhatóak a 2011. éviCVIII. törvény (régi Kbt.) alapján kötött szerződések esetében is.

Szerződésmódosítások II.

Szerződésmódosítások esetkörei

1. Kis értékű szerződésmódosítások [Kbt. 141. § (2) bekezdés]

2. Felülvizsgálati záradékok [Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont]

3. Gazdasági vagy technikai okok [Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont]

4. Előre nem látható okok [Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont]

5. Nem lényeges szerződésmódosítások [Kbt. 141. § (6) bekezdés]

6. Nyertes ajánlattevő személyének változása [Kbt. 139. § (1)bekezdés]

Szerződésmódosítások III.

Kis értékű szerződésmódosítások [Kbt. 141. § (2) bekezdés]

141. § (2) A szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételekvizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkülmódosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenértéknövekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke –nem éri el az alábbi értékek egyikét sem

a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén azuniós értékhatárt;

b) szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződésértékének 10%-át, építési beruházás, építési vagy szolgáltatásikoncesszió esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;

valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általánosjellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

Szerződésmódosítások IV.


141. § (3) A (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehetalkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, aszerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén amódosítás azon elemeire, amelyek az érték változásávalösszefüggenek.

(5) A (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) és c) pontjában az eredetiszerződés értékeként az aktuális, indexált szerződésesellenszolgáltatást lehet figyelembe venni, ha a szerződés a (4)bekezdés a) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálásáravonatkozó rendelkezést tartalmaz. Építési és szolgáltatási koncesszióesetében, ha a szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, azaktualizált értéket a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett évesátlagos inflációs érték figyelembevételével lehet kiszámolni.

Szerződésmódosítások V.


A „módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét ésilleszkedik az eredeti szerződés jellegéhez” fordulat értelmezésétnem definiálja sem a Kbt. sem a törvényi indokolás.

A 2014/24/EU irányelv preambulumának (109) bekezdése példálózójelleggel meghatározza az általános jelleg megváltozásának eseteit:

„(…) a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozásáteredményezi, például azáltal, hogy a megvalósítandó, illetvebeszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokatvalami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják abeszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető azeredményre gyakorolt hatás”

Szerződésmódosítások VI.

Felülvizsgálati záradékok [Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pont]

[141. § (4) A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett aszerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – újközbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetvemódosulhat az alábbiak közül bármely esetben:]

a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhetőmódon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmielemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának)pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételekazonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyekmegváltoztatnák a szerződés általános jellegét;

Szerződésmódosítások VII.


„minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon”

A felhívásban és/vagy a dokumentációban rögzítésre kerülnek

Elsősorban a záradék jellege határozza meg, hogy az arravonatkozó rendelkezések mennyire befolyásolják az eljárás irántérdeklődő gazdasági szereplők körét (pl. opciós tételeket, vagyszerződéshosszabbításra vonatkozó záradékokat már az eljárástmegindító felhívásban is meg szükséges jelölni).

Szerződésmódosítások VIII.


„egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemeikésőbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontosfeltételeit és tartalmát”

Változásról és nem változtatásról van szó! => A záradéktartalmazza az alkalmazásának (vagyis, hogy mely feltételekbekövetkezése illetve fennállása esetén alkalmazható a záradék)és következményeinek esetkörét (vagyis, hogy a záradékalkalmazása esetén a szerződés milyen tartalommal módosul) is.

A záradék akkor egyértelmű, ha annak értelmezése körében abeszerzési eljárásban résztvevő, kellő gondossággal eljáró ésszerűajánlattevők a záradékot azonos módon értelmezik és azajánlattételük során ezen értelmezésnek megfelelően veszikfigyelembe. [CAS Succhi di Frutta SpA ítélet, C-496/99.,EU:C:2004:236 111. pont – „all reasonably informed tenderersexercising ordinary care can understand their exact significanceand interpret them in the same way”]

Szerződésmódosítások IX.


Tipikus esetei:

szerződéses ár indexálása (pl. fogyasztói árindex)

ún. opciós tételek vagy mennyiségi eltérések alkalmazása

szerződés időtartamának meghosszabbítása

Szerződésmódosítások X.

Gazdasági vagy technikai okok [Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pont]


b) az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatásvagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredetiszerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének változása

ba) nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen azeredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel,szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagyegyüttműködés miatt; és

bb) az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségekmegsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése – vagy többmódosítás esetén azok együttes nettó értéke – azonban nemhaladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át;

Szerződésmódosítások XI.


„további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzéseszükséges”

Sem az irányelvek, sem a Kbt., sem a törvényi indokolás nem adtámpontot, hogy a szükségességet mi indokolhatja (előre nemláthatóság?; az eredeti szerződés teljesíthetősége?)

„[a szerződő fél személyének változása] nem megvalósíthatógazdasági vagy műszaki okból”

A 2014/24/EU irányelv preambulumának (108) bekezdése szerintilyen okok lehetnek, „ha a további teljesítések célja a részlegespótlás vagy a meglévő szolgáltatások, áruk vagy építményekkibővítése olyan helyzetben, amikor beszállítóváltás esetén azajánlatkérő szerv kénytelen lenne más műszaki jellemzőkkelrendelkező anyagokat, építményeket vagy szolgáltatásokatbeszerezni, amelyek a működtetés és karbantartás soráninkompatibilitást vagy aránytalan technikai nehézségeketokoznának”.

Szerződésmódosítások XII.


„[a szerződő fél személyének változása] az ajánlatkérő számárajelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna”

Részben felesleges feltétel, hiszen a „gazdasági vagy műszakiokból nem megvalósítható” feltételből következik az is, hogymásik ajánlattevővel történő szerződéskötés jelentős hátránnyal(nehézségekkel) járna az ajánlatkérő szempontjából.

Szerződésmódosítások XIII.

Előre nem látható okok [Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont]


c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeketaz ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;

cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződésértékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításrakerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nemösszefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyesmódosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követőmódosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.

Szerződésmódosítások XIV.


„olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérőkellő gondossággal eljárva nem láthatott előre”

A 2014/24/EU irányelv preambulumának (109) bekezdése szerint„az „előreláthatatlan körülmények” kifejezés olyan körülményekreutal, amelyeket az ajánlatkérő szerv – figyelembe véve arendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét ésjellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint azeredeti odaítélés előkészítése során elköltött források és a várhatóérték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – azeredeti odaítélés ésszerűen gondos előkészítése ellenére semláthatott előre”.

Szerződésmódosítások XV.


„olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérőkellő gondossággal eljárva nem láthatott előre”

„Nem számolható el kiegészítő építési beruházás keretében azonbeszerzési igények megvalósítása, amelyek közvetve, vagyközvetlenül, bármely okból kifolyólag az ajánlatkérői igénymegváltozásából fakadnak. A Döntőbizottság megjegyzi továbbá,hogy az állandósult joggyakorlat alapján az előre nemláthatóságot nem alapozhatja meg egy esetleges tervezői hiba. Atervező mulasztása ajánlatkérő érdekkörébe esik. Ajánlatkérőfelelőssége, hogy a beszerzési igényét a közbeszerzési eljárásmegindítása előtt - az irányadó jogszabályi környezetfigyelembevételével - pontosan meghatározza.” – D.73/10/2013.

Szerződésmódosítások XVI.

Nem lényeges szerződésmódosítások [Kbt. 141. § (6) bekezdés]

141. § (6) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, aszerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkormódosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosításalényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérőérdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnekkell tekinteni, ha

a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna aszerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, azeredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön)kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy anyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tettékvolna;

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertesajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglaltajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjesztiki.

Szerződésmódosítások XVII.


„olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna aszerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetilegrészt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül másajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertesajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna”

„Az a) pont szerinti tilalom abban az esetben áll fenn, ha amódosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltekvolna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, azeredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevőkrészvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlatnyertességét lehetővé tették volna. Amint azt a Döntőbizottság afentiekben rögzítette a „lehetővé tették volna” kitételt akként kellértelmezni, hogy ezen további szereplők részvétele, nyertességeaz eljárásban legalább valószínűsíthető kell legyen. Illetve aDöntőbizottság hivatkozik a fentiekben hivatkozott EurópaiBírósági ítéletre, amely módosítás tilalmát abban az esetben látjamegállapíthatónak, ha a módosítással lényegesen eltérő feltételekszületnek.” – D.319/16/2015.

Szerződésmódosítások XVIII.


„a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertesajánlattevő javára változtatja meg”

„A gazdasági egyensúly azt jelenti alapvetően, hogy aszolgáltatásért ennek megfelelő arányú ellenszolgáltatás jár.Idetartozik az áron kívül a szerződéshez kapcsolódó valamennyimellékötelezettség, továbbá költség, díj, járulék, illeték. Agazdasági egyensúlyhoz valamennyi tényező együttes arányosegyensúlya szükséges. Amennyiben ezen tényezők közülbármelyik indokolatlanul az ajánlattevő számára kedvező iránybatér el és a szerződés szerint kikötött szolgáltatásért a módosításalapján magasabb ellenszolgáltatás jár, vagy az ajánlatkérővalamely más tényezőt csökkent, elenged, átvállal, fennáll alehetőség a szerződés gazdasági egyensúlyának a torzítására. Aztis szükséges hangsúlyozni, hogy (…) minden esetben a konkrétügy konkrét tényeit és adatait figyelembe véve kell eldönteni azt,hogy a szerződés eredeti ellenértékének a módosulása aszerződés gazdasági egyensúlyának az ajánlattevő javára történőváltozását eredményezi-e.” – D.33/11/2015.

Szerződésmódosítások XIX.


„a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglaltajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki”

„A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint mindaddig, amíg ateljesítési feladatok, létrehozandó eredmények megmaradnak azajánlati felhívásban, dokumentációban, eljárást lezárószerződésben meghatározott megvalósítandó feladatok körében,új beszerzési szükséglet, új megvalósítandó feladat, elérendőeredmény hiányában nem terheli közbeszerzési eljárás lefolytatásikötelezettség az ajánlatkérői szervezetet. Különösen vonatkozikez a vállalkozási típusú szerződésekre, mint amilyen jelenszerződés tárgya. Ezen szerződéstípus alapvető sajátossága azeredménykötelem jellege. A vállalkozó meghatározott eredményre,jelen esetben belvízvédelmi fejlesztések megvalósításáhozszükséges tervezési és kivitelezési feladatok elvégzésére vállaltkötelezettséget. Így annak megvalósítását szolgáló munkákteljesítése az alapszerződés alapján terheli a vállalkozót, illetve azttőle ajánlatkérő visszterhesen közbeszerzési eljárás alapjánmegrendelte.” – D.87/10/2014.

Szerződésmódosítások XX.

Nyertes ajánlattevő személyének változása [Kbt. 139. § (1) bekezdés]

139. § (1) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak azalábbi esetekben változhat meg:

a) ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelőegyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagya teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján ateljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogiszemély által történik; vagy

b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személyátalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnésmás esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményekéntkövetkezik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzátartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal) – nem gazdaságitársaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezetiegység – átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félrevonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra;

ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazottkizáró ok hatálya alatt, – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. §(2)–(4) bekezdésének alkalmazásával – megfelel a közbeszerzési eljárásbanalkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvényalkalmazásának a megkerülését célozza.

Szerződések megszüntetése I.

Új felmondási/elállási okok

143. § (1) Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha:

a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása,amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kelllefolytatni;

b) az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását,vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesenolyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainakmegszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy azEurópai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indítotteljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredővalamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt,és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nemsemmis.

Szerződések megszüntetése II.

Új felmondási/elállási okok

143. § (2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – aPtk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötésétkövetően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében aközbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellettvolna zárni a közbeszerzési eljárásból.

Uniós támogatások I.

Szállítói előleg biztosítása

135. § (9) (…) támogatásból megvalósuló közbeszerzés eseténszállítói kifizetés során az ajánlatkérő köteles a szerződés –tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított –elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű előlegigénybevételének lehetőségét biztosítani. Ebben az esetben azajánlatkérő által kikötött biztosíték mértéke nem haladhatja meg aszerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított –elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előlegkülönbözetének mértékét.

Uniós támogatások II.

Kötelező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása aközbeszerzési eljárás előkészítésébe és lebonyolításába.

A közbeszerzési eljárások intézményrendszeri ellenőrzése

1. Utóellenőrzés

uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű árubeszerzések ésszolgáltatás megrendelések;

háromszázmillió forintot el nem érő becsült értékű építésiberuházások.

2. Ex-ante ellenőrzés (5 munkanapos eljárási határidők)

uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékűárubeszerzések és szolgáltatás megrendelések;

háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékűépítési beruházások.

Köszönjük a figyelmet!

Documents

Közbeszerzési ismeretek képzés az Alpokalja-Fertő táj ... · Becsült érték fogalma II. Becsültértékfogalma 16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés