Embed Size (px)
Citation preview
Piaci játszmák
2018-2019/II.
2019. November 25.
Tóth-Bozó Brigitta
Tóth-Bozó Brigitta
Általános információk
• Fogadóóra hétfő és szerda 12-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben!
• QA214-es szoba
• kgt.bme.hu Piaci játszmák
2 Tóth-Bozó Brigitta
• Diasor, segédanyagok a weboldalon
• Barabási Albert-László: A hálózatok tudománya Libri, 2016. barabasi.com: ingyenesen, regisztráció nélkül elérhető angol nyelven a könyv
• Moodle
2019.02.06.
Hálózati kísérletek
2019. 11. 24. 3
Hálózati kísérletek
• A társadalmi hálózatok elemzése rohamosan fejlődik
• A hálózati kísérletek a társadalmi és a gazdasági jelenségek magyarázatait bővítik
• A kapcsolathálóknak jelentős szerepük van a fogyasztói döntéshozatalban, de a piaci szereplők döntéshozatalában is
• A fogyasztói elköteleződésben, de még a munkakeresésben is jelentős szerep jut az ismerőseinknek, rokonainknak, barátainknak – fogyasztói döntés – „WOM”, „e-WOM”
2019. 11. 24. 4
Hálózati kísérletek
• Kisvilág kísérletek: üzenetek kizárólag kapcsolati úton való eljuttatása egy távoli ismeretlenhez – bárkihez el tudunk jutni 5-6 lépésen keresztül – pilótajáték, marketingstratégiák
• Tőzsdei piacok: látszólag tökéletesen működnek, mégis felrajzolhatóak azok a baráti, iskolatársi viszonyok, amelyek hozzájárulnak a cseretevékenység koordinációjához – az optimális piaci viselkedést az ár által meghatározott tisztán piaci és a beágyazott cserekapcsolatok vegyítése eredményezi
•
2019. 11. 24. 5
Hálózati kísérletek
• A hálózati kísérletek a szociálpszichológiában és a szociológiában az ötvenes években kezdődtek
• A kísérletek legfontosabb tanulsága szerint a kapcsolatháló központisága jelentősen hozzájárul a csoport hatékonyságához
• A kísérleti közgazdaságtan megszületését, elfogadottá válását és elterjedését annak is lehetett köszönni, hogy egyre többen felismerték a kísérleti módszer alapvető hasznát és jelentőségét a gazdasági viselkedés, különösen a gazdasági interakciók és ennek következményeinek magyarázatában - (Kupcsik Réka)
• A kísérleti módszertan legfontosabb előnye más empirikus módszerekhez képest, hogy a feltételezett összefüggések és mechanizmusok egyértelműen tesztelhetők tökéletesen kontrollált körülmények között, valamint hogy a vizsgálatok könnyen reprodukálhatók
2019. 11. 24. 6
Hálózati kísérletek
• A laboratóriumi kísérletek alapvető célja elméleti hipotézisek ellenőrzése, valamint oksági mechanizmusok vizsgálata, nem pedig a leírás vagy a kontextuális hatások elemzése.
• A közgazdászok nagyjából a kilencvenes évek elejétől kezdtek el hálózati kísérletekkel foglalkozni, elsősorban lokális interakciós játékokkal, majd később hálózatformálódási játékokkal
• A hálózati kísérletek megfelelő módon berendezett egyetemi géptermekben (laboratóriumokban), számítógépeken keresztül zajlanak, erre a célra kifejlesztett szoftverek
2019. 11. 24. 7
Hálózati kísérletek
• A fizetett kísérleti résztvevők a kísérleti szerveren keresztül állnak a többi résztvevő egy részhalmazával kapcsolatban, ők jelentik az adott résztvevő közvetlen kapcsolatait
• A kapcsolatok tartalmában jelenthetik az információ vagy jelzések áramlásának lehetséges útjait, a társas kontroll alkalmazásának csatornáit; de azt is megjeleníthetik, hogy milyen kapcsolati szerkezetben történik az erőforrások megosztása vagy az interakció
2019. 11. 24. 8
Hálózati kísérletek
• Mint a kísérleti közgazdaságtanban általában, a hálózati kísérletekben is jellemző a közgazdaságtani, szociálpszichológiai és szociológiai gondolkodás összefonódása
2019. 11. 24. 9
Lokális interakciós játékok
• Olyan kétszereplős játékok, amelyek összekapcsolt szereplők között zajlanak
• Például minden egyes szomszédommal fogolydilemma játékot játszok, amikor én és ő is döntünk arról, hogy beruházunk-e egy méregdrága talajjavító szerbe, vagy sem, annak érdekében, hogy a kertünk füve zöldebb legyen, mint a másiké
2019. 11. 24. 10
Lokális interakciós játékok
• Olyan kétszereplős játékok, amelyek összekapcsolt szereplők között zajlanak
• Például minden egyes szomszédommal fogolydilemmajátékot játszok, amikor én és ő is döntünk arról, hogy beruházunk-e egy méregdrága talajjavító szerbe, vagy sem, annak érdekében, hogy a kertünk füve zöldebb legyen, mint a másiké
2019. 11. 24. 11
Lokális interakciós játékok
• De a szomszédok is hasonló szituációban vannak a további kertszomszédjaikkal is
• A talajjavító vásárlása nemcsak egyetlen szomszéd ellen irányul, hanem kihatással van a többi szomszédra is és közvetlenül az ő szomszédjaikra is, tehát a döntés a szomszédsági térképbe ágyazott
2019. 11. 24. 12
Lokális koordinációs játékok
• Az egymással kapcsolatban állók egy koordinációs játékot játszanak
• Ha ugyanazt az opciót választják, mint játékostársuk, akkor magasabb a kifizetésük, mintha máshogy döntenének
• Tipikus lokális koordinációs játék például, hogy ki melyik mobilszolgáltatót választja
• Tágabb értelemben lokális koordinációs játék minden olyan fogyasztási döntés, amelyben kitüntetett értéke van annak, ha a barátaink és ismerőseink is hasonlókat fogyasztanak
2019. 11. 24. 13
Lokális koordinációs játékok
• Az eredmények egyszerű logikai úton általánosíthatók olyan antikoordinációs játékokra is, ahol éppen az ellenkező választáshoz tartoznak magasabb nyeremények (teremfoglalás, telekvásárlás)
• A legegyszerűbb koordinációs játékban két lehetőség közül kell választani
2019. 11. 24. 14
Lokális koordinációs játékok
• A tiszta stratégiák halmazán két Nash-egyensúlya van • Egyik Nash-egyensúlyhoz magasabb kifizetések tartoznak, mint a
másikhoz • A hatékony (és kifizetésdomináns) egyensúlyhoz tartozó lehetőség
választása kockázatosabb, mert eltérő döntések esetén alacsonyabb kifizetés tartozik hozzá, mint a másik döntéshez koordinálatlanság esetén
• A kevésbé kockázatos (risk dominant) vagy a hatékony (payoff dominant) egyensúly alakul-e ki???? (elméleti kérdés!)
• Ha a szereplők maguk választhatják meg partnereiket, akkor a kialakuló kapcsolathálóban a hatékony vagy a kevésbé kockázatos egyensúly lesz-e a jellemző???? (elméleti kérdés!)
2019. 11. 24. 15
Lokális koordinációs játékok
2019. 11. 24. 16
• Hatfős kísérletekben, ahol a játékosok egy körhálózatban kapnak helyet, a választások a kevésbé kockázatos (kockázatdomináns) egyensúlyhoz konvergálnak B-B)
• Van átváltás: ha a hatékony egyensúly kockázatát jelentősen csökkentjük, akkor
még a körhálózatban is ebbe az irányba konvergálnak a játékosok döntései
Lokális koordinációs játékok
2019. 11. 24. 17
• A körhálózatnál sűrűbb, tórusz formájú struktúra kevésbé kockázatos egyensúly felé tartó konvergencia (B-B)
Lokális koordinációs játékok
2019. 11. 24. 18
• Ha játékosok egy n-dimenziós rácson helyezkednek el, az ismételt lokális koordinációs játékban a döntések idővel a kockázatdomináns egyensúlyhoz közelítenek (A-A)
Lokális koordinációs játékok
2019. 11. 24. 19
• Ha a kísérleti résztvevőket háromfős csoportokra bontjuk (azaz zárt triádokban játszanak), akkor a hatékony (kifizetésdomináns) egyensúlyhoz közelítenek a döntések (A-A)
Lokális koordinációs játékok
2019. 11. 24. 20
• A kisvilág-hálózatokban a játékosok majdnem mindig a kifizetésdomináns egyensúlyhoz konvergáltak (A-A)
2019. 11. 24. 21
2019. 11. 24. 22
2019. 11. 24. 23
PAPI-rendszer
Követve a félév során már megismert PAPI-rendszert ( azaz Players-Actions-Payoff-Information rendszer), elemezzük a fenti helyzetet. • Players – játékosok: a mobilkommunikációs piacon jelen
lévő két vállalat • Actions – akciók: A döntési lehetőségek az egyes percdíjak
meghatározása a szolgáltatók részéről • Payoff – kifizetés: a telefonhívások után kapott percdíjak • Information – információk: ide sorolható például annak
ismerete, hogy rendelkezik-e kezdeti előnnyel valamelyik vállalat, valamint a piaci hatalom mértéke az egyes vállalatok részéről, stb.
2019. 11. 24. 24
A fogoly dilemmája
Két börtönbeli rabot, akik társak voltak egy bűntényben, egymástól elszigetelve hallgatnak ki. • Mindkét fogoly választhatja azt, hogy bevallja a bűntényt, ezzel a
társát is vádolva, vagy választhatja a bűntényben való részvétel tagadását
• Ha csak az egyik fogoly vall, akkor szabadon engedik, a hatóságok a másik fogolyra „húzzák a vizes lepedőt” és 6 hónap börtönbüntetést kap
• Ha mindketten tagadnak, akkor mindketten 1 hónap büntetést kapnak
• Ha mindketten vallanak , 3-3 hónap büntetést kapnak
2019. 11. 24. 25
A fogoly dilemmája B játékos
A játékos Tagad Vall
Tagad (-1,-1) (-6,0)
Vall (0,-6) (-3,-3)
2019. 11. 24. 26
• A mátrix celláiban lévő elemek a különböző büntetésekhez tartozó hasznosságokat jelölik az egyes szereplők szempontjából
• Legyünk most az ‚A’ játékos! • Ha a ‚B’ játékos úgy dönt, hogy tagad, jobban járunk a vallomással,
mert akkor szabadon engednek • Ha ‚B’ játékos vall, akkor is jobban járunk a vallomással mert a 3
hónapos büntetés kedvezőbb, mint a 6 hónapos • Tehát bármit is csinál ‚B’, az ‚A’ jobban jár, ha vall • Ugyanez áll fenn ‚B’ játékosra is • Egy Nash-egyensúly
A fogoly dilemmája - általánosítva
• A fogolydilemma jelentőségét számtalan alkalmazási lehetősége adja a kooperáció, a verseny, a konfliktusok és a csere magyarázatában és megértésében
• A fogolydilemmában az egyetlen Nash-egyensúly, sőt domináns stratégia, valamint evolúciósan stabil egyensúly is a dezertálás (Vall-Vall, D-D)
2019. 11. 24. 27
A fogoly dilemmája - általánosítva
• Az ismételt fogolydilemmában idővel csökken a kooperáció
• Nem találtak különbséget a csökkenés mértékében akár szabályos, rácsos szerkezetű a lokális interakció, akár kisvilág-hálózatokban zajlik, akár véletlen kapcsolathálóban
2019. 11. 24. 28
Építőipar - fogolydilemma
• Szükségesek az együttműködések, de gyenge a végrehajtói hatalom
• Nem ismétlődő interakciók könnyű megszegni a megállapodásokat
• Két szereplő, A és B együttműködése – egyszeri fogolydilemma
• Minden szereplő dezertál, azaz nem teljesít • Kapcsolati beágyazottság sem vezet hatékonyabb
eredményre • Megoldás: szabad partnerválasztás könnyítése,
lehetetlenné kell tenni a kizártak újra belépését
2019. 11. 24. 29
AZ INNOVÁCIÓRÓL
2019. 11. 24. 30
Az innováció terjedése
• Innováció terjedése lokális koordinációs játékok • A társadalmi optimumban mindenki átveszi a
hatékonyabb innovatív megoldást • A hálózati terjedésnek az olyan esetekben van
különleges jelentősége, ha az adoptáció költséges és kockázatos
• A különbség a lokális koordinációs játékokhoz képest egyrészt az, hogy itt a terjedés megállíthatatlan és visszafordíthatatlan: ha valaki találkozik a hatékonyabb megoldással (innovációval), akkor ezek után már nem lép vissza a kevésbé hatékony eredeti megoldáshoz
2019. 11. 24. 31
Az innovációk terjedése
• Ezt a logikát természetesen könnyű általánosítani a tudás, ötletek, információ terjedésére, de a fertőző betegségekre is
• Belátható, hogy az innovációk terjedésében a kapcsolatok szerkezete meghatározó.
• Ha ritkák a kapcsolatok, az megakadályozhatja például egy fertőző betegség, de egy hasznos innováció elterjedését is
2019. 11. 24. 32
Az innovációk terjedése
2019. 11. 24. 33
A kapcsolati terjedést, ha az innováció nem központi egyéntől indul, jellegzetesen egy S alakú görbe írja le, amelyben a kezdeti terjedés fokozatos, majd egy pillanatban radikálisan felgyorsul
Az innováció terjedése
• A nem lineáris terjedésben az emberi kapcsolatrendszer ismert tulajdonságai játszanak szerepet, például a kisvilág-tulajdonság
• Amikor az innováció terjedésében eléri a hálózati csomópontokat, akkor a terjedési folyamat jelentősen felgyorsul
2019. 11. 24. 34
Innováció – hálózat - dinamika • Nem elhanyagolható a gazdasági kapcsolatokon alapuló hálózatok
változása • A hálózatok időbeli változásának elemzése során a változást
meghatározó tényezőket kíséreljük meg azonosítani (preferenciális kapcsolódás – építési vállalkozó)
• Fő kérdés: mely tényezőkre vezethető vissza ugyanazon hálózat különböző időpontokban megfigyelt szerkezetének eltérése?
2019. 11. 24. 35
Innováció – hálózat – dinamika – Németország – biotechnológiai ipar
• A földrajzi közelség és a hálózati szerkezet hogyan befolyásolja az új innovációs együttműködések létrejöttét az iparág életciklusa mentén
• Két vállalkozás között akkor beszélhetünk tudásáramláson alapuló kapcsolatról, ha a cégek közösen nyújtottak be szabadalmat
• A földrajzi közelség negatív hatást gyakorolt a közös szabadalmak, vagyis a tudásáramláson alapuló kapcsolatok létrejöttére
• Az egymáshoz közel elhelyezkedő cégek kevésbé voltak együttműködők, de ez a hatás az iparág fejlődésével gyengült
• Az iparág életciklusa során a tudáshálózat szerkezete, annak összetettsége egyre erősebben befolyásolta az új kapcsolatok létrejöttét
2019. 11. 24. 36
Az innováció terjedése
2019. 11. 24. 37
Kooperáció – társadalmi különbségek
https://www.youtube.com/watch?v=EYQSyIDugB4
11:48
2019. 11. 24. 38
Felhasznált irodalom
2019. 11. 24. 39
• Barabási Albert-László: A hálózatok tudománya Libri, 2016. barabasi.com: ingyenesen, regisztráció nélkül elérhető angol nyelven a könyv
• Takács Károly: Hálózati kísérletek – Közgazdasági Szemle LVII. Évfolyam, 2010 november
