Közigazgatási adattárak és információs rendszerekoszkdk.oszk.hu/storage/00/00/33/08/dd/1/B2_tananyag.pdfPHARE HU0008-02-01-0001 Közigazgatási adattárak és információs rendszerek

A felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek javítása

Pajna Sándor

Közigazgatási adattárak és információs rendszerek

Készült a Phare HU0008-02-01-0001 számú

„Köz- és szakigazgatási szervezeti informatikai felhasználó képzés”

pályázat keretében

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar

Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Készült a Phare HU0008-02 program támogatásával

„Köz- és szakigazgatási szervezeti informatikai felhasználó képzés”

című program

Pajna Sándor

Közigazgatási adattárak és információs rendszerek

© DE ATC AVK, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, 2004

PHARE HU0008-02-01-0001 Közigazgatási adattárak és információs rendszerek

Szerző:

Pajna Sándor

Lektor:

Dr. Herdon Miklós

© DE ATC AVK, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, 2004

ISBN 963 9274 56 9

Első kiadás

A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni,

reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel –

elektronikus úton vagy más módon – a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül

tilos.

Kiadó:

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Debrecen, 2004. március


3

Tartalomjegyzék

1. Stratégia készítése, önkormányzati informatikai stratégia .............................................. 5 1.1. Ágazati stratégiák............................................................................................................ 8

1.1.1 Formai ajánlások ....................................................................................................... 8 1.1.2. A köigazgatás helyzetértékelése............................................................................. 10

2. Alapnyilvántartások, alapfogalmak ................................................................................. 18 2.1. Közigazgatás, államigazgatás, önkormányzati igazgatás.............................................. 18 2.2. Informatika és közigazgatás .......................................................................................... 18

2.2.1 Népességnyilvántartás............................................................................................. 19 2.2.2 A személyi adat és lakcímnyilvántartás felépítése .................................................. 20

3. Térinformatika ................................................................................................................... 21 3.1. A térinformatika története ............................................................................................. 21 3.2. A térinformatika (GIS) alapfogalmai, szolgáltatásai..................................................... 24 3.2.1 A térinformatikai (GIS) rendszerek típusai ................................................................. 27

3.2.3 A térinformatika gazdaságossági vonatkozásai....................................................... 28 3.3. Térinformatika (GIS) a közigazgatásban ...................................................................... 29

3.3.1. GIS/LIS-földinformációs rendszerek a közigazgatásban....................................... 29 3.3.2. A GIS/LIS szükségessége ...................................................................................... 30 3.3.3. Adatminőség........................................................................................................... 30 3.3.4. Földrészlet alapú információs rendszerek .............................................................. 30 3.3.5. A térbeli információs rendszerek létrehozásának kérdései .................................... 31

3.4. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása................................................... 31 3.4.1. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása – rendszerspecifikáció....... 31 3.4.2. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - rendszerkiválasztás és testre szabás ............................................................................................................................... 31 3.4.3. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - adatátalakítás................... 32 3.4.4. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - karbantartás ..................... 32 3.4.5. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - városi alkalmazások........ 33 3.4.6. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - az önkormányzatok általános informatikai modellje ........................................................................................ 33 3.4.7. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - Lehetséges közigazgatási alkalmazások .................................................................................................................... 34 3.4.8. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - szakember szükséglet...... 34 3.4.9. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása – térinformatikai szoftverek.......................................................................................................................................... 35 3.4.10. A hatékony közigazgatási térinformatikai alkalmazások legfontosabb tulajdonságai a következők: ............................................................................................. 35

3.5. Közigazgatási térinformatika – sikertényezők. ............................................................. 36 4. Adatbázisok, adatok kezelése ............................................................................................ 38

4.1. A metaadatgyűjtés háttere ............................................................................................. 39 4.2. A közérdekű adatok szabályozása................................................................................. 39 4.3. Hazai helyzet a GILS alapelvek tükrében ..................................................................... 40 4.4. Az adatok megtalálásának eszközei: a metaadatok....................................................... 41 4.5. A KIKERES alapjai ...................................................................................................... 42 4.6. A KIKERES használata ................................................................................................ 43 4.7.Az elosztott keresés mechanizmusa ............................................................................... 43 4.8. A terminológiai egységesítés eszköze: a fogalomtár .................................................... 44 4.9. A térinformatikai metaadatok alrendszere: METATÉR ............................................... 44

5. Az informatika alkalmazás helyzete a közigazgatásban................................................. 46


4

5.1. Élet a HelpDesk előtt! ( Bevezetés ) ............................................................................. 47 5.1.1 Off-line és on-line adatgyűjtés ................................................................................ 47 5.1.2. Az adatbázis fenntartásának és frissítésének követelményrendszere..................... 47

5.2. Mi az a HelpDesk? ........................................................................................................ 48 5.3. Egy elkészült HELPDESK program ismertetése .......................................................... 49

6. Kormányzati, közigazgatási, informatikai elérés, kormányzati portál bemutatása .... 51 6.1. Kormányzati Portál ....................................................................................................... 51 6.2. Európai Unió információs rendszere, rendszerek az EU-ban ....................................... 52


5

1. Stratégia készítése, önkormányzati informatikai stratégia A közigazgatás (és azon belül az önkormányzat) működése politikaformálásból, végrehajtói tevékenységből és erőforrás-kezelésből áll. A szervezeti tevékenységek nélkülözhetetlen eleme az információ, amelyet jól szervezett rendszereken keresztül érünk el, dolgozunk fel, használunk. Ezek a rendszerek alapulhatnak az egyszerű emberi tudáson, tapasztalaton, hagyományos iratkezelési módszereken, számítástechnikai- és kommunikációs eszközökön, illetve ezek kombinációján. A tudásalapú, posztindusztriális társadalmakban alapvető erőforrásként működnek, ezért körültekintő tervezést igényelnek a hatékony felhasználásuk érdekében. Ennek megfelelően az informatikai stratégia jelenti:

- a szervezet törekvéseinek megértését, - a szervezet információs igényének megállapításait, - az alkalmazott technológia hatását, - új technológia bevezetését befolyásoló koncepció kialakítását.

A stratégia-tervezés összefüggéseit, fő területeit mutatja be az 1. számú ábra.

A szervezet fejlődésének irányai

A szervezet felépítése és típusa

A szervezet felépítése és típusa A megközelítés

A szervezet jelenlegi működése és környezete

Mik a keretek?

Létező informatikai stratégia

Hol vagyunk

most?

A szervezet jövőbeli működése és környezete

Hova igyekszünk?

Hogy jutunk el

oda?

Eredmények, erős oldalak ill. gyenge pontok

Lehetséges alkalmazások, várható hatásuk és az igényelt

erőforrások Új informatikai

lehetőségek

Megszorítások

Előírások és súlypontok Választott forgatókönyv,

koncepciók és tervek

Az informatika jelenlegi felhasználása

Alternatívák és forgatókönyvek


6

A stratégia készítéséhez több ajánlás is készült. A kormány 1214/2002. (XII. 28.) kormányhatározatával elfogadta a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) készítésének rendjét. Ez útmutatást nyújtott a tárcáknak és más szerveknek ágazati részstratégiájuk elkészítéséhez – melyek egybeépülésével jön létre az egységes kormányzati stratégia. Ennek első változata 2003. augusztusában került az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság elé. Az ajánlás vezetői összefoglalóval indul. Az első részben a „keretstratégiában” kerül megfogalmazásra a két nagy kihívás:

- információs társadalom, - EU-ba történő zökkenőmentes beilleszkedés, helytállás az élesedő globális

versenyben. A második fejezet a „jövőkép” megfogalmazza, hogy a következő időszak 2005-ig az EU fejlett országaihoz történő felzárkózás korszakát kell hogy jelentse, az életminőség folyamatos javulása mellett, a tudásalapú gazdaság elérésével, regionálisan és ökológiailag kiegyensúlyozott fejlődéssel a legkorszerűbb technológiák alkalmazása mellett. A harmadik fejezet a stratégia célját írja le, a készítés folyamatábrájával. A negyedik fejezetben található a célok megfogalmazása:

- egyéni értékek – életminőség javítás,

o munka világa

o tanulás

o szabadidő

o emberi kapcsolatok

o privát szféra védelme

o közügyek gyakorlása

- közösségi értékek, amelyek a társadalom minőségének javítását célozzák

o társadalmi, gazdasági biztonság

o esélyegyenlőség

o kultúra, nyelv

o hatékony közigazgatás

o nyitott, átlátható közszféra

o erős civil társadalom megteremtése

Itt jelennek meg az ún. eszközcélok is. Az „eszközcélokat” négy csoportba sorolja:

- - tartalmi, - - infrastrukturális, - - környezeti, - - tudásbeli (ismeret, képesség).


7

Az eszközcélok közül elsődlegesnek a tartalmi feltételek biztosítását tekintjük, melyeket meghatározó módon a kidolgozandó ágazati részstratégiák jelölnek ki. Az infrastrukturális, a környezeti és a tudásbeli feltételek megteremtése az IHM és az ágazatok közös feladata. Az infrastrukturális és a jogi szabályozási környezet feltételrendszerének kialakításában azonban az IHM kiemelt szerepet vállal. Az infrastrukturális feltételek biztosításának célterületei:

- a távközlési hálózatok, - eszközök (elérést, hozzáférést biztosító gépek, berendezések), - alapalkalmazások (széles körben alkalmazható, szabványos szoftverek, általános

informatikai megoldások, alapinformációk), - és alapszolgáltatások (az előbbiekhez való logikai hozzáférés valamint további:

hálózati (pl.: e-mail, hitelesítés, kapcsolódás), tartalmi (pl.: adatbázis), kiszolgálási (IT mentor, instruktor) vonatkozásában jelölhetők ki.

A környezeti feltételek közül

1. a jogi és szabályozási (sértetlenség, bizalmasság, hitelesség, megbízhatóság, biztonság) 2. a politikai (szándék, igény, elkötelezettség) 3. a társadalmi (az informatika jelentőségének elfogadottsága)

A tudásbeli feltételek alatt a

1. felhasználók (ismerethiány, digitális szakadék), 2. döntéshozók (ismerethiány, lobbyérdekek erős befolyása), 3. szakemberek (egyoldalú ismeretek, divatirányzatok, második szakadék) 4. kiszolgáltatottságának csökkentését értjük, továbbá a 5. kutatás és fejlesztés jelentőségéhez mérten megfelelő kezelését.

Az ötödik fejezet fogalmazza meg a stratégiai tervezés alapelveit. A stratégia alapelve, hogy a feladatok megvalósítását az intézkedési-, cselekvési tervek végrehajtása eredményeként települő rendszerek normál működésével biztosítsa. A hatodik fejezet fogalmazza meg a tervezés-idő horizontjait.

- hosszútávú 10-15 év (hova szeretnénk eljutni)

- közép 3-5 év 2006-ig egységes cselekvési tervként

- intézkedési terv 1 év

A hetedik fejezetből a legfontosabb feladatokról – közháló, távmunka, elektronikus aláírás, biztonság, esélyegyenlőség biztosítása. Az ágazati stratégiák formai, tartalmi ajánlásait az 1. számú melléklet tartalmazza.


8

1.1. Ágazati stratégiák

Annak érdekében, hogy az egységes MITS a Kormány határozatának megfelelően határidőre elkészüljön, az IHM az információs társadalom ágazati fejlődésével kapcsolatos ágazati részstratégiák kidolgozását az alábbi ajánlásoknak megfelelően kérte a felelős tárcáktól:

Formai ajánlások Tartalmi ajánlások Ütemezési ajánlás

1.1.1 Formai ajánlások

A MITS-ba beépülő ágazati részstratégia 3 részből áll, annak megfelelően, hogy a stratégiai tervezés 3 időhorizonton történik.

a.) hosszú távú stratégia (2012- 2015-ig) szöveges kifejtés, indokolás, b.) középtávú feladatterv (2004.-2006.) lehetőleg táblázatos formában, c.) éves intézkedési terv, táblázatos formában.

A stratégia szöveges részéhez az IHM vázlatot adott, a táblázatok esetében az oszlopok megadásával tett javaslatot. Ez annak érdekében történt, hogy az ágazati stratégiák beillesztése a MITS-ba félreértésmentesen történhessen. a.) A hosszútávú stratégiák vázlata:

A részstratégia készítésének célja egy ágazati szintű információs társadalom stratégia készítése, amely – igazodva az ágazat középtávú szakmai és gazdasági elképzeléseihez – figyelembe véve az információs társadalom fejlődési irányait, arra az alapkérdésre ad választ, hogy az info-kommunikációs megoldások az ágazat mely céljainak elérésében tud szerepet vállalni. A cél az, hogy ez a szerepvállalás hatékony és sikeres legyen, a stratégia útmutató legyen a gyakorlati megvalósításban, a programok és projektek kidolgozásában. Ezért az ágazati stratégiáknak a célok meghatározásán túl az azok elérését célzó feladatokat is tartalmaznia kell.

A részstratégia készítésénél tehát elsődlegesen az ágazat szakmai stratégiájából kell kiindulni, majd meg kell vizsgálni, hogy az ágazati célok és alapvető feladatok teljesítésében az informatika hol, hogyan, milyen segítséget adhat. Az ilyen módon „származtatott” részstratégia válik – ágazati stratégiaként – a MITS részévé.

I. Helyzetértékelés és következtetések

Csak az IHM által készített „Magyar Információs Társadalom Stratégiát előkészítő tanulmány”-ban (továbbiakban: tanulmány) nem szereplő tényeket és értékeléseket szükséges rögzíteni. A helyzetértékelés és -elemzés során az ágazat sajátosságait és az információs társadalom ágazati vonatkozásait vizsgáljuk, közelebbről:

- az ágazati stratégia által kiemelten fontosnak tartott területeket, - a gazdasági és társadalmi igényekből származtatható elvárásokat, - a pénzügyi és gazdasági hatásokat, - a szektorra jellemző hazai és nemzetközi trendeket,


9

- a jellemző szolgáltatások körét, - az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket illetve kötöttségeket, - a jogi környezetet, - az informatikai környezetet (IT szervezet és működés, alkalmazások,

technológia) - összefoglalóan a kiemelten kezelendő problémákat és a változtatási

törekvéseket.

II. Az Európai Unió elvárásai

Az európai integráció, a felzárkózás kapcsán elkerülhetetlenné válik – az ágazatokat érintő részstratégiák kidolgozása során is – az európai uniós elvárások ismerete. E fejezetben történik az ágazatot érintő speciális elvárások rögzítése, amelyeket a tanulmány nem, vagy nem megfelelő részletességgel tartalmaz. Rögzítendők az ágazat irányításával befolyásolható speciális társadalmi folyamatok uniós informatikai jellemzői, tervei, informatikai támogatottságának elvárásai.

III. Jövőkép

Az elkészítendő anyag első és második pontjában foglaltak képezik a részstratégia által megfogalmazott jövőképnek, a távlati célok kitűzésének és az azok megvalósítását biztosító, az ágazat által elvégzendő feladatok megállapításának alapját. Ez a fejezet a részstratégia lényegét összefoglaló fejezet, a keretstratégia információs társadalmat leíró elképzeléshez igazodóan az adott ágazat/terület jövőképét tartalmazza, arra a kérdésre válaszolva, hogy „hova szeretnénk eljutni?”. Hangsúlyozzuk, hogy a jövőkép ágazati/szakmai szempontból fogalmazza meg azt, hogy az adott területnek milyen lesz a felépítése, hogyan fog működni, milyen feladatokat lát majd el. Mivel a MITS a kormányzati ciklusoktól függetlenül kísérli meg rögzíteni az információs társadalom fejlődésével kapcsolatos teendőket, a jövőkép megfogalmazásakor a stratégia legtávolabbi időhorizontjára vetített elképzeléseket kell felvázolni.

IV. Célok kijelölése

Az ágazat sajátosságainak figyelembevételével kell az ágazati stratégia célrendszerét a helyzetértékelés, az elvárások és a víziók alapján megfogalmazni. Miután egységes információs társadalom stratégia kialakítására törekszünk, reméljük, hogy a keretstratégiában megfogalmazott átfogó és konkrét célok elég általánosak ahhoz, hogy az ágaztok számára is elfogadható „közös céllá” váljanak. Ezért a „Tartalmi ajánlások” című részben a megfogalmazott célokat azonosítóval ellátva táblázatba foglaltuk. A célok táblázata tehát közös az IHM keret- és az ágazati részstratégiák számára. De természetesen lehetőség van az e fejezet 2.1 és 2.2 pontjaiban nem szereplő, "új" célok megfogalmazására, a táblázat egyeztetett kibővítésére is. Különösen fontos a célok prioritásainak ágazati érdekek szerinti megadása.

A prioritások megadása esetében elsősorban a 2006-ig terjedő időszakra kell gondolni, ezért indokolt, hogy a kormányzati ciklus végéig teljesítendő célok magas prioritást kapjanak.

V. A kitűzött célok megvalósításának várható hatásai

Érdemes a kitűzött célok elérésének az ágazatra gyakorolt hatását abban az esetben is részletesen kifejteni, ha az nem "új" cél, vagyis a jelen ajánlásból választott célról van szó. Érdemes jelezni, hogy az adott cél kitűzése – összevetve a „Helyzetértékelés


10

és következtetések” c. fejezettel – melyik problémát kívánja megoldani. A fentiekhez hasonlóan javasoljuk táblázatos formában megjelölni, hogy az adott cél melyik EU-s elvárással van kapcsolatban.

VI. A kitűzött célok megvalósításának feladatai

Az „információs társadalmat leíró elképzeléshez igazodás" azt jelenti, hogy a szakmai (ágazatpolitikai) stratégiából kell mintegy „levezetni” azokat a feladatokat, amelyeknek info-kommunikációs vonatkozása is van. Azaz a részstratégia az ágazati feladatoknak azon halmazával foglalkozik, amelyek megoldásában az informatika szerepet játszhat. Ebben a fejezetben a feladatokról (feladatcsoportokról) tömör felsorolást kell adni, a feladatok megnevezésével, rövid leírásával. A stratégia ebben a részben a feladatokat célok szerint csoportosítva sorolja fel, emiatt előfordulhat, hogy ugyanaz a feladat többször is előtérbe kerül – esetleg annak különböző vonatkozásait kiemelve.

1.1.2. A köigazgatás helyzetértékelése A helyzetértékeléshez fontos tényező a Belügyminisztérium szakmai - az IDEA munkacsoport által készített közigazgatási rendszer korszerűsítési munkaanyaga, mely alapján 2003. szeptemberében került előterjesztésre a kormány elé. Ennek célja a közigazgatás szolgáltatások EU-s színvonalú korszerűsítése, a felismert gyengeségek megszüntetése, az EU-s csatlakozás követelményeinek megfelelés. Mindez település, kistérség, megye, régió, központi kormányzat szintjén fogalmazza meg a teendőket. A helyzetértékelés során figyelembe kell venni az alábbiakat:

Ma az önkormányzatok átlagosan éves költségvetésükből csak mintegy ¼-t költik a szinten tartáshoz szükséges összegnek (a fejlett oszágokban 1,8-6,6% éves költségvetésből informatika Mo.-on ez < 0,5%). Az informatika fejlődési fázisai

- Bevezetés (ez pénzügyi területen történt, ami által megjelent TAKEH – TÁKISZ On-line feldolgozás formájában)

- Elterjedés – egyre több terület ismeri fel az informatika alkalmazás előnyeit, és

vezet be szigetszerű rendszereket.

- Menedzselés – az informatika már mint menedzselendő erőforrás jelenik meg, a szigetszerű alkalmazásokat azonosa szoftver, hardver platformú alkalmazások váltják fel.

- Újraszervezés. A számítástechnika, illetve a kommunikáció megszünteti a tér-idő

korlátot, ami az egész munkafolyamat újragondolását jelenti. Hasonlóan a céheket felváltó – manufakturális gyártás bevezetéséhez ez jelent tényleges, érdemi előrelépést, amit már megtett az üzleti szféra jelentős szegmense, a fejlett világban.

Míg a fejlett országokban a 4. fázisba lépnek át, Magyarországon még jellemzően a szigetek építése folyik! Ugyancsak jellemző, hogy az informatika pénzügyi hátterének biztosítása hektikus.


11

Sajnálatos módon még mindig divatként és nem kényszerként jelentik meg az informatika. Elkerülhetetlen, hogy már középtávon ugyanolyan erőforrásként kezeljük – pénzügyileg is – mint a fűtést, vagy a telefonköltséget. Az önkormányzat informatikai rendszerek kapcsán fontos megjegyezni, hogy az ilyen nagy számú (≈3200) önkormányzatnak a megváltozott feltételek között, ami napi 24 órás, heti 7 napos rendelkezésre állást jelent, a korábbi zárt rendszer (belső hálózat) plusz valahol futó www helyett 10 alatt van azoknak a száma, akik ezt önállóan gazdaságosan tudják ellátni. Egyedüli megoldásként ASP (szolgáltatási centrum) kialakítása jön szóba. Ez gazdaságilag olcsóbb jellege mellett biztosítja a legkorszerűbb szolgáltatásokat. A jelenlegi erősségeket – gyengeségeket a 2. számú táblázat tartalmazza.

Belső Külső Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Kötöttségek

Az informatikára fordítható pénzügyi eszközök

Az önkormányzatok döntő többsége törekszik arra, hogy a szűkös keretekből is megoldja a főbb feladatokat, ill. hogy növelje az informatikára fordítható pénzügyi forrásait (főként támogatási pályázatok elnyerésével)

Egyes önkormányzatok esetében a döntéshozók (a képviselő testület) egy része nem ismeri az informatika lehetőségeit, jelentőségét, s még az egyébként is szűkös kereteket is csökkentik

A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy támogatási pályázatokkal javítson az önkormányzatok helyzetén. Az EU csatlakozás után uniós források is igénybe vehetők majd.

Az állami költségvetés kiadásai, így az önkormányzati informatikai támogatásra fordítható eszközök nagysága is függ a gazdaság teljesítő képességétől, teljesítményétől (és további tényezőktől)

Informatikai fejlesztések, az eszközök, rendszerek üzemeltetése

Az önkormányzatok általában törekszenek arra, hogy eszközeiket, rendszereiket korszerűsítsék, meglévő rendszereiket, eszközeiket pedig használják, ill. kihasználják.

Az önkormányzatok éves informatikai költségvetése gyakran nem elegendő nagyobb, lényeges előrelépést jelentő fejlesztésekhez. Az informatikai fejlesztés, üzemeltetés során az önkormányzatok az alapvető tevékenységüktől idegen, azaz „szakma-idegen” feladatok ellátására kényszerülnek.

A kormányzati szerepvállalása a fejlesztésekben, ill. azok finanszírozásában lehetővé teheti jelentősebb fejlesztések végrehajtását is. Az erőforrás-kihelyezés ill. az alkalmazás-szolgáltatás csökkentheti az eszközök, rendszerek „tulajdonlásából” adódó költségeket, és a „szakma-idegen” tevékenységeket. Az önkormányzatok területi szövetségei növelhetik a közös erőforrásokat, csökkenthetik a költségeket.

A hazai informatikai alkalmazás-szolgáltatási, illetve erőforrás-kihelyezési piac még nem eléggé kialakult. Kérdés, hogy a piac számára mennyire lesznek vonzó potenciális ügyfelek az önkormányzatok és azok szövetségei.


12


Az egyes önkormányzatok saját informatikai stratégiája

Az önkormányzatok egy része már rendelkezik hosszú távú informatikai stratégiával. Szinte valamennyi önkormányzat szükségét érzi a stratégia-alkotásnak.

A hosszú távú célkitűzésekkel, stratégiával még nem rendelkező önkormányzatok esetében problémát jelenthet az átfogó informatikai stratégia készítése. IT stratégia nélkül nehezen biztosítható az önkormányzati célok és az informatikai fejlesztések teljes összhangja. Az önkormányzatok többsége a stratégia-alkotást állami és önkormányzati együttműködésben megoldandó feladatnak tekinti.

Megfelelő módszertanok és tapasztalatok állnak rendelkezésre az önkormányzatok saját stratégiája, ill. informatikai stratégiája elkészítésére. Az állam az önkormányzati ágazati stratégia kidolgozásával (illetve pályázaton elnyerhető támogatással) támogatja az önkormányzatok informatikai stratégia-fejlesztését.

Amíg nincs elfogadott, az EU elvárásokkal, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és annak operatív programjaival, a Magyar Információs Társadalom Stratégiával harmonizáló önkormányzati ágazati informatikai stratégia, addig az önkormányzatok se nagyon tudnak ilyen saját stratégiát létrehozni.

Belső, működési, ügyintézési folyamatok

Komoly szándék van a belső működés és az ügyintézés hatékonyabbá tételére.

A jelenlegi folyamatok néha lassúak, nem eléggé hatékonyak. A folyamatok egy részét jelen formájában nem lehet „informatizálni”.

Info-kommunikációs eszközök, rendszerek alkalmazása jelentősen növelheti a hatékonyságot. Korszerű módszerek állnak rendelkezésre a folyamatok korszerűsítésére.

Az info-kommunikációs eszközök, rendszerek beszerzése eléggé drága. A jogszabályok, rendeletek gyakran nem elég korszerűek még a jelenlegi folyamatokhoz sem.


13


Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások (pénzügyi, számviteli, kontrolling, humánerőforrások, készlet, tárgyi-eszköz stb.)

A nagyobb önkormányzatok adminisztratív feladatait általában számítógépes alkalmazások támogatják.

Ezen alkalmazások főként szigetszerűen működnek, nem mindig biztosítanak teljes funkcionalitást, s eltérő a kezelési felület, a fejlesztő környezet, stb.

A hazai piacon az integrált adminisztratív alkalmazások széles skálája áll rendelkezésre, s lehetséges a sziget-rendszerek integrálása is.

Az integrált alkalmazások és az alkalmazás-integráció általában eléggé költséges.

Közigazgatási alkalmazások

A nagyobb települési, ill. a területi önkormányzatok általában rendelkeznek közigazgatási alkalmazásokkal.

A közigazgatási alkalmazások főként sziget-szerűen működnek, nem mindig biztosítanak teljes funkcionalitást, s eltérő megoldásúak (kezelési felület, fejlesztő környezet.)

Már a hazai piacon is megjelentek az integrált közigazgatási alkalmazások is, s lehetséges a sziget-rendszerek integrálása is.

A közigazgatási alkalmazások integrálására felhasználható integrációs technológiák egy része drága.

Internet-hozzáférés Néhány önkormányzat már rendelkezik nagy sebességű és megbízhatóságú (szélessávú) internet eléréssel.

Az önkormányzatok többsége még nem rendelkezik széles sávú internet hozzáféréssel.

A kormányzat által indított Közháló program egyik célja az önkormányzatok széles sávú internet hozzáféréshez történő hozzásegítése.

Megfelelő sebességű és megbízhatóságú internet hozzáférés nélkül természetesen nem lehetséges a megfelelő kommunikáció.

Internet-alkalmazás A nagyobb települési, ill. a területi önkormányzatok általában rendelkeznek saját honlappal, ahol fontos információk olvashatók. Több önkormányzat információ-szerzésre is használja a világhálót.

Az internet alkalmazása általában nem interaktív. A belső (az önkormányzati szerveken belüli, és az önkormányzati szervek közötti) információ-szolgáltatásban a web-technológiát általában még nem alkalmazzák.

Léteznek és elérhetők azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik a web-alkalmazások intézményen belüli, ill. intézetek közötti, széles körű használatát, illetve lehetővé teszik az interaktivitást (intranet/extranet hálózatok, webportálok stb.)

Ezek a technológiák gyakran drágák, s használatuk is eléggé költséges, így az önkormányzatok jelentős része ezt önmaga, egyedül nem képes megvalósítani.


14


Informatikai infrastruktúra (számítógép, lokális hálózat, kommunikáció, operációs rendszerek, adatbázis-kezelők stb.)

A nagyobb települési önkormányzatok általában rendelkeznek valamilyen informatikai infrastruktúrával.

Az alkalmazott eszközök általában heterogének, néha elöregedettek.

A hazai piacon nagyon korszerű eszközök állnak rendelkezésre, s lehetséges az inhomogenitás csökkentése, ill. kezelése.

A korszerű eszközök gyakran drágák; az önkormányzatok igyekeznek az olcsóbbakat választani; a heterogenitás fennmarad, vagy nő. A központi szervek által különböző feladatokra átadott szoftverek gyakran tovább növelik az inhomogenitást.

Informatikai humán erőforrások

Az informatikát alkalmazó önkormányzatok rendelkeznek az üzemeltetéshez szükséges, saját informatikai személyzettel, vagy külső munkatársakkal, ill. külső szervezettel.

A motivációs és ösztönzési lehetőségek általában nem jelentenek komoly vonzerőt az informatikai szakemberek számára (megszerzés, megtartás). Nincs folyamatos továbbképzés - a legkorszerűbb ismeretek hiányoznak, „szakadék” van.) A munka főként „állandó tűzoltás”, kevés a sikerélmény, a munkakör nem vonzó.

Az alkalmazás-szolgáltatás, erőforrás-kihelyezés igénybe vételével csökkenhet a saját informatikusok alkalmazása iránti igény. A képzési, továbbképzési lehetőségek széles választéka áll az informatikusok rendelkezésére.

A hazai informatikai erőforrás-kihelyezési piac még nem eléggé kialakult. Kérdés, hogy szereplői számára mennyire lesznek vonzó potenciális ügyfelek az önkormányzatok. Az informatikai továbbképzés költséges.


Az önkormányzati döntéshozók és a felhasználók (informatikai ismeretek, készségek, hajlandóság)

Több önkormányzati vezető és munkatárs szívesen alkalmazza a munkája során a számítógépet, az internetet.

Az önkormányzati döntéshozók nem mindig ismerik az informatika lehetőségeit, jelentőségét (ismerethiány). A felhasználói területek részéről gyakran tapasztalható idegenkedés, sőt ellenállás az informatika használatával szemben (ismeretek, készségek hiánya, „digitális szakadék”).

Rendelkezésre állnak a döntéshozók részére nyújtott képzési, továbbképzési, szolgáltatások, vezetői tréningek. A felhasználók informatikai továbbképzésére rendelkezésre állnak a megfelelő lehetőségek.

A döntéshozók számára kínált képzések, tréningek költségesek. A felhasználó-képzés, továbbképzés gyakran formális, nincs megfelelő kontroll (nem ellenőrzik az ismeretek elsajátítását, az alkalmazási készség kialakulását).


15

A MITS-el össhangban lévő célok, prioritások

A cél Prioritás Hatékony, szolgáltató közigazgatás Kiemelt Nyitott, átlátható közszféra Kiemelt Esélyegyenlőség (hátrányos helyzetű csoportok és térségek esélyegyenlőségének) biztosítása

Kiemelt

Megfelelő sávszélességű és elérhetőségű hálózat biztosítása Kiemelt Berendezések (egyéni és közösségi elérésű gépek, IKT eszközök) hozzáférhetőségének biztosítása

Kiemelt

Alkalmazások (alapalkalmazások, alapinformációk) rendelkezésre állásának biztosítása

Magas

Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése)

Kiemelt

Az ezekhez kapcsolódó feladatok Hatékony, szolgáltató közigazgatás Az e-Önkormányzat részstratégiai megvalósításának kormányzati (központi) végrehajtású feladatcsoportjai, feldatai Az e-Önkormányzat részstratégia megvalósítási programja végrehajtásának szakmai irányítási,

támogatási, koordinációs, ellenőrzési feladatainak és szervezeti kereteinek meghatározása, a szervezet működtetése

Az e-Önkormányzat részstratégia megvalósítási programja végrehajtásához szükséges, folyamatos tárcaközi koordináció célkitűzéseinek, feladatainak, szervezeti kereteinek meghatározása.

Az e-Önkormányzat, és az e-ügyintézés megvalósítását, használatát, elektronikus dokumentumok alkalmazását akadályozó jogszabályok, rendeletek felülvizsgálata, javaslat a módosításra, ill. a hatályon kívül helyezése, az esetleges hiányok pótlására.

Az e-Önkormányzat megvalósítása során alkalmazásra javasolt információs rendszerek, illetve rendszer-szállítók értékelési módjának kidolgozása, működtetése.

Az e-Önkormányzat részstratégia megvalósítása támogatásának pályázati célkitűzései, témái pályázati rendszerének elfogadása.

Az e-Önkormányzat megvalósítási feladatai teljesítésének mérése, értékelése, elemzése, a tapasztalatok feldolgozása, értékelése, elemzése, ill. publikálása.

Az önkormányzatokkal szemben a különböző minisztériumok, országos és további szervezetek részéről fennálló adatszolgáltatási igények felülvizsgálata, lehetősége szerinti egységesítése, tekintetbe véve az unióban alkalmazott gazdaságstatisztikai rendszer bevezetését is.

A helyi (és az országos) kisebbségi önkormányzatok információs rendszerekhez, info-kommunikációs eszközökhöz történő hozzájutásának támogatása.

Országosan egységes közigazgatási fogalomtár és adatbázis, valamint ügyintézést segítő adattár kidolgozása, folyamatos karbantartása és használatának megvalósítása.

A különböző (miniszteriális, központi, regionális, kistérségi, települési) közigazgatási rendszerek együttműködésének és adatbázisok közös használatának feltételei, megvalósítási feladatainak és azok ütemezésének meghatározása

A személyi adatok interneten történő mozgása esetében az adatvédelem és az elektronikus kommunikáció biztonságának vizsgálata az Európai Unió direktívái és a nemzetközi gyakorlat elemzésével.

Az önkormányzatok ügyfeleinek azonosítására, adatok „mobil” tárolására smart kártya kibocsátása és használata lehetőségének elemzése, a kártya alkalmazásának megvalósítása

Országos önkormányzati portál megvalósítása (a Kormányzati Portál önkormányzati „megfelelője”) Az e-Önkormányzat részstratégiai megvalósításának kormányzati támogatásra javasolt, nem központi végrehajtású feladatcsoportjai, feladatai Hivatali folyamatok elemzése, a szervezettség fokozása, a szervezeti hatékonyság növelése Az önkormányzatok saját informatikai stratégiájának és megvalósítási ütemtervének elkészítése Az önkormányzatok, informatikai biztonsági átvilágítása, biztonsági stratégiája, katasztrófaelhárítási,

működési folytonossági tervének elkészítése


16

Önkormányzati honlap, ill. portál megvalósítása/korszerűsítése, az e-Önkormányzat közérdekű, közhasznú információk és település-marketing alrendszerének megvalósítása/korszerűsítése

e-Ügyintézés – on-line információ-szolgáltatás az ügyintézésről (ügyleírások elérése) e-Ügyintézés – az ügyintézéshez szükséges űrlapok letöltése, kinyomtatása Megfelelő sávszélességű és elérhetőségű hálózat biztosítása Megfelelő számítógépek, nyomtatók, alapszoftverek beszerzése, lokális hálózat korszerűsítése e-Ügyintézés – az ügyintézéshez szükséges űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, megküldése e-Ügyintézés – teljes elektronizált közigazgatási ügyintézés (döntés, kézbesítés, illeték) Önkormányzatok meglévő alkalmazói rendszereinek integrálása Kistérségi informatikai együttműködések kialakítása, közös rendszerfejlesztések megvalósítása,

rendszerek közös üzemeltetése A közigazgatási térinformatika önkormányzati alkalmazásának széles körű elterjesztése Az önkormányzatok részére alkalmazás-szolgáltatás megvalósítása, bevezetése Önkormányzatok alkalmazás-szolgáltatókhoz történő csatlakozása A régiók, mint közigazgatási egységek információs rendszerének és infrastruktúrájának megvalósítása Az e-Önkormányzat/e-Önkormányzás megvalósítása, korszerűsítése Az e-Ügyfélkezelés megvalósítása, korszerűsítése (kistérségek, régiók) Iroda-automatizálás, kommunikáció megvalósítása/korszerűsítése Elektronikus közbeszerzés megvalósítása e-Önkormányzat/Közigazgatási alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése e-Önkormányzat/Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése e-Önkormányzat/Vezetői információk és döntéstámogatás és tudásmenedzsment megvalósítása,

korszerűsítése (régió, kistérség) „Önkormányzati döntéshozók az e-közigazgatásban” képzési program „e-ügyintézők az e-önkormányzatban” képzési program „Informatikusok az e-önkormányzatban” képzési program A települések polgárainak az információs társadalomban való részvételét, az e-ügyintézés használatát

segítő „felzárkóztatási” program Közösségi internet hozzáférési pontok létrehozása – információ-szolgáltatás, e-Ügyintézés A helyi (ill. központi) kisebbségi önkormányzatok informatikai ellátottságának javítása Nyitott, átlátható közszféra Hivatali folyamatok elemzése, a szervezettség fokozása, a szervezeti hatékonyság növelése Önkormányzati honlap, ill. portál megvalósítása/korszerűsítése, az e-Önkormányzat közérdekű,

közhasznú információk és település-marketing alrendszerének megvalósítása/korszerűsítése Önkormányzatok meglévő alkalmazói rendszereinek integrálása Az e-Önkormányzat/e-Önkormányzás megvalósítása, korszerűsítése Elektronikus közbeszerzés megvalósítása (kistérségek, régiók) e-Önkormányzat/Közigazgatási alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése e-Önkormányzat/Adminisztratív (költségvetési) alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése


17

Esélyegyenlőség (hátrányos helyzetű csoportok és térségek esélyegyenlőségek) biztosítása Kistérségi informatikai együttműködések kialakítása, közös rendszerfejlesztések megvalósítása,

rendszerek közös üzemeltetése Az önkormányzatok részére alkalmazás-szolgáltatás megvalósítása, Önkormányzatok alkalmazás-szolgáltatókhoz történő csatlakozása Az e-Ügyfélkezelés megvalósítása, korszerűsítése (kistérségek, régiók) Iroda-automatizálás, kommunikáció megvalósítása/korszerűsítése Elektronikus közbeszerzés megvalósítása e-Önkormányzat/Vezetői információk és döntéstámogatás és tudásmenedzsment megvalósítása,

korszerűsítése (régió, kistérség) „Önkormányzati döntéshozók az e-közigazgatásban” képzési program „e-ügyintézők az e-önkormányzatban” képzési program „Informatikusok az e-önkormányzatban” képzési program A települések polgárainak az információs társadalomban való részvételét, az e-ügyintézés használatát

segítő „felzárkóztatási”program Megfelelő sávszélességű és elérhetőségű hálózat biztosítása

Megfelelő sávszélességű és elérhetőségű hálózat biztosítása Berendezések (egyéni és közösségi elérésű gépek, IKT eszközök) hozzáférhetőségének biztosítása

Megfelelő számítógépek, nyomtatók, alapszoftverek beszerzése, lokális hálózat korszerűsítése Alkalmazások (alapalkalmazások, alapinformációk) rendelkezésre állásának biztosítása Önkormányzati honlap, ill. portál megvalósítása/korszerűsítése, az e-Önkormányzat közérdekű,

közhasznú információk és település-marketing alrendszerének megvalósítása/korszerűsítése e-Ügyintézés – on-line információ-szolgáltatás az ügyintézésről (ügyleírások elérése) e-Ügyintézés – az ügyintézéshez szükséges űrlapok letöltése, kinyomtatása e-Ügyintézés – az ügyintézéshez szükséges űrlapok on-line kitöltése, hitelesítése, megküldése e-Ügyintézés – teljes elektronizált közigazgatási ügyintézés (döntés, kézbesítés, illeték) A közigazgatási térinformatika önkormányzati alkalmazásának széles körű elterjesztése Az e-Önkormányzat/e-Önkormányzás megvalósítása, korszerűsítése Az e-Ügyfélkezelés megvalósítása, korszerűsítése (kistérségek, régiók) Iroda-automatizálás, kommunikáció megvalósítása/korszerűsítése Elektronikus közbeszerzés megvalósítása e-Önkormányzat/Közigazgatási alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése e-Önkormányzat/Adminisztratív alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése e-Önkormányzat/Vezetői információk és döntéstámogatás és tudásmenedzsment megvalósítása,

korszerűsítése (régió, kistérség) Felhasználói ismeretek, készségek szintjének emelése (humán erőforrás fejlesztése) „Önkormányzati döntéshozók az e-közigazgatásban” képzési program

„e-ügyintézők az e-önkormányzatban” képzési program „Informatikusok az e-önkormányzatban” képzési program A települések polgárainak az információs társadalomban való részvételét, az e-ügyintézés használatát

segítő felzárkóztatási program IT Stratégia terv ma még csak nagyon kevés szervezetnél készült, illetve aktualizált. 2004-ben valamennyi szervezetnek készíteni célszerű a fenti tartalmú, szervezetű stratégiáját, ahhoz, hogy az utóbbi 2-3 évben növekvő méretű lemaradásunkat stabil fejlődés váltsa fel, megvalósíthatók legyenek a Nemzeti Fejlesztési Terv feladatai.


18

2. Alapnyilvántartások, alapfogalmak

2.1. Közigazgatás, államigazgatás, önkormányzati igazgatás

A közigazgatás – nevéből kitűnően – a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység. Mivel ez a fajta tevékenység a társadalom legfontosabb döntéseinek igyekszik érvényt szerezni, különlegesen erős támogatásban részesül, döntéseinek akár kényszerrel is kikényszeríthető döntéshozatali joggal. Két típusú igazgatási szervezet rendelkezik e privilégiummal, az államigazgatási szervek és az önkormányzati szervek igazgatást végző egységei. Az állam igazgatást végző szervei államigazgatási tevékenységet folytatnak, az önkormányzati szervek önkormányzati igazgatást. E két szerv igazgatási tevékenységét együttesen, az ellátott feladatok azonos jellegzetességei alapján közigazgatásnak nevezzük. A közigazgatás ennélfogva több az államigazgatásnál, mivel magában foglalja – az államigazgatás mellett – az önkormányzatok igazgatási tevékenységét is. Az államigazgatás – önkormányzati igazgatás fogalompár arra a problémára utal, amely a közösségi feladatok kettősségéből fakad, abból, hogy egyes igazgatási feladatok az állam egész területén egységes, azonos eljárás és mérlegelési elvek alapján oldhatók meg. Mások ellenben csak akkor teljesíthetők az állampolgárok eltérő igényeinek megfelelően, ha a települési, földrajzi, szakmai, néprajzi, nyelvi, kulturális stb. különbség kifejezésére lehetőség nyílik. 2.2. Informatika és közigazgatás

A közigazgatásban – a tevékenység jellegéhez igazodva – az információrendszerek három típusa figyelhető meg. E típusok a következők:

- alap- vagy köznyilvántartások, amelyek az adott területen élő személyek, működő szervezetek, események adatait közhiteles módon tárolják (népesség-, anyakönyvi, közműtulajdon-nyilvántartás stb.) E nyilvántartások vezetését, az említett területeken végbemenő változások aktualizálását rendszerint törvények rögzítik. Ezeknek az információrendszereknek általában van jogi alapjuk, de működésük tekintetében nagyon eltérően szervezettek (központi, területi, helyi nyilvántartások). Ezek képezik a közigazgatás alappilléreit, amelyek elősegítik az egyenlőséget, a jogbiztonságot és a demokratikus ellenőrzést;

- szakági vagy ágazati információrendszerek, amelyekre több hasonló közintézménynek van szüksége (önkormányzatok, rendőrség, egészségügy, oktatás, stb.). E rendszereket működtető szervezetek általában operatív szinten részletes információkat cserélnek és azt is elvárják tőlük, hogy a magasabb szintű közigazgatási szervezeteket is ellássák információval;

- erőforrás-információrendszerek, amelyek az adott közigazgatási szervezet vezetését szolgálják. Ide tartoznak a pénzügyi, a vagyoni stb. információrendszerek, továbbá a dokumentumorientált rendszerek. Ezen információrendszerek jellemzője, hogy az adott szervezet fejlettségi szintjéhez igazodnak.


19

Az előzőekben vázolt csoportosítás a közigazgatási információrendszerek kialakításával, működtetésével, az információk felhasználásával szemben jelent eltérő követelményeket.

2.2.1 Népességnyilvántartás Népesség-nyilvántartás teoretikus kérdései Több nyugat-európai ország már a múlt században vezetett olyan nyilvántartásokat, amely népessége tagjainak aktuális családi állapotára, illetve lakóhelyére utalt. Az ilyen nyilvántartás több szempontból is hasznos: így bárkit könnyen megtalálhat az adóhatósága, a rendőr, az önkormányzat, a postás a katonai behívóval, vagy a szavazólappal. Emellett országos népességstatisztikák, területi és helyi statisztikák illetve megfelelő tervek is készülhetnek a segítségével. Most nem a hazai népesség-nyilvántartást, hanem egy teoretikus népesség-nyilvántartást taglalunk, amelynek a rendeltetése:

- az illető személy azonosítása, - más személyekkel aktuális családi kapcsolatai, - legutolsó ismert lakóhely regisztrálása.

A nyilvántartás természetesen a fenti legalapvetőbb funkcióit elláthatja egy szűkebb értelemben (pl. csak a legutolsó változás utáni állapot nyilvántartása), vagy egy tágabb értelemben (pl. az illető személy azonosítása fényképpel is, a családi kapcsolatok alakulása az egyén egész addigi életében, valamennyi előző állandó és ideiglenes, lakó- és tartózkodási helye). Az, hogy mely személyekre terjed ki a népesség-nyilvántartás hatálya, országonként kissé eltér, de biztosan kiterjed mindazokra, akik az országon belül laknak és ott állampolgárok. Kiterjedhet azonban még azokra, akik csak turistaként lépnek oda be, de olyanokra is, akik ott soha nem jártak, mégis pl. adózás okán közük lett az országhoz. A népesség-nyilvántartás tartalmára, szervezetére, működésére a legnagyobb hatással az van, ha törvény írja elő, hogy olyan hatósági bizonyítványokat kell gyakran és tömegesen kiadni, amelynek alapján a természetes személyek vagy szociális ellátásban, vagy járadékban, stb., részesülnek. Egy másik erős hatást a személyi azonosító kártyák, útlevelek tömeges és gyakori kiadási (cseréje) kötelezettsége jelenti. A népesség-nyilvántartás szervezetét tekintve lehet decentralizált, és akkor települési, megyei, szövetségi állami, regionális stb. szinteken működik, de nincsen központi nyilvántartás (ez az angolszász országokra jellemző). A centralizált népesség-nyilvántartás sem lehet meg a decentrumok munkája nélkül, de azokat koordináló központi szervezet és központi nyilvántartás is működik. Nem mellékes, hogy a decentrumok munkáját a saját főhatóságuk felügyeli, vagy ilyen saját főhatóság híján egy jellegében más főhatóság (pl. Igazságügyi Minisztérium vagy bíróságok, stb.) Az esetek nagy részében a Belügyminisztérium felügyeli ezt a területet, de a KSH, az Egészségügyi Minisztérium, stb. is előfordul e szerepkörben. Megjegyezzük, hogy számos fejlődő országban nincs népesség-nyilvántartás (bár igen sok helyen van anyakönyv). Ha a népesség-nyilvántartás nem csupán centralizált szervezet, hanem központi országos nyilvántartást is vezet, akkor egy specializálódott központi hatóság és a helyi szintű apparátus


20

ötvözete, amelyet egy központi számítógépes regisztráló szervezet (hivatal, intézmény, vállalat, kft. stb.) támogat. A népességnyilvántartás nem egy a nyilvántartások közül, hanem kiemelkedik azok közül. Valamennyi igazgatási tevékenység alanya az állampolgár, az ügyfél, ezért a közszolgálatiság igényli a névre, címre vonatkozó információkat. Az Államigazgatási eljárási törvény alapján a hivatalban meglévő információk – az adatvédelem szabványainak betartása mellett – nem kérhetők újra az ügyféltől.

2.2.2 A személyi adat és lakcímnyilvántartás felépítése Helyi szint: A települési önkormányzat jegyzője

- Helyi nyilvántartás vezetése - Közokirat kiállítása - Lakcím és személyazonosító igazolvány ügyintézés - Adatszolgáltatás - Adatvédelem

Területi szint: Közigazgatási hivatal

- A helyi nyilvántartások felügyelete - Területi nyilvántartások működtetése - Adatszolgáltatások engedélyezése - Adatvédelem

Központi szint: KANYV

- Szakmai irányítás - Központi nyilvántartás működtetése - Személyazonosító jel képzése - Külföldön elő magyar állampolgárok nyilvántartása - Adatszolgáltatás - Adatvédelem

Adatkör: A polgár adatai:

- Családi és utóneve - Leánykori családi és utóneve - Anyja családi és utóneve - Neme - Állampolgársága - Születési helye - Születési ideje


21

- Személyazonosító jele - Elhalálozás helye és ideje - Lakó és/vagy tartózkodási helye - Adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozása vagy tilalma

Archív adatok: Helyi szint:

- Manuális nyilvántartás mintegy 3200 települési önkormányzatnál - Számítógépes nyilvántartás mintegy 1400 decentrumban

Területi szint:

- 20 megyei (fővárosi) számítógépes nyilvántartás Központi szint

- Országos számítógépes nyilvántartás Az információs önrendelkezési jog érvényesítése:

- A polgár megtilthatja adatainak közlését - A polgár jogosult megismerni, mely adatszolgáltatások alanya volt.

Az alapnyilvántartások másik érdemi nyilvántartása a térinformatika, hiszen a közigazgatási szervek az ügyfelek kiszolgálásán túl a működési területükön az ágazati feladatokért felelősek, azaz a másik integráló a TÉR.

3. Térinformatika

3.1. A térinformatika története

Melyek a térinformatika által megválaszolandó kérdések? Mi van ott? Hol van? Mi történik akkor, ha…? Ezek megválaszolására az ember homok-, kavics-, barlangrajzokat készített, később fába, kőbe, bronzba véste, papiruszra rajzolta. A hadjáratokban és folyószabályozásokban a térség elemzése nélkülözhetetlen volt. A térképelemzés klasszikus példájának tartják Dr. Snow munkáját, melyet az 1855-ös londoni kolerajárvány idején a Soho területére végzett. Azideig nem ismerték a kolera és a szennyezett ivóvíz kapcsolatát. Dr. Snow feltételezte, és a következő ábrával bizonyította az összefüggést. Elkészítette a kutak és halálesetek térképét. Amint Önnek is nyilvánvaló, a városi elöljárókat is meggyőzte a kapcsolatról. A kút bezárása után a járvány hamarosan megszűnt.


22

1.ábra. Az 1855-ös londoni kolerajárvány (Forrás: Concepts for Spatial Thinking)

A térinformatika mégis fiatal tudomány, melynek kialakulása egybeforrott a számítógépek fejlődésével. Az ötvenes évek közepén Amerikában megszülettek az első számítógéppel segített tervezési és számítógépes térképészeti kutatások eredményei. Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) vasúttervezési CAD rendszeréhez Miller elkészítette a digitális domborzatmodellező rendszert. A Washingtoni Egyetem Földrajzi tanszéke (University of Washington, Department of Geography) 1958-61 között komoly eredményeket ért el a térbeli statisztika, alapvető számítástechnikai fejlesztések és a számítógépes térképészet területén.

◦ A térinformatika rövid történetére jellemző, hogy ◦ a hatvanas években a hardver állt a középpontban, ki kellett fejleszteni a megfelelő

perifériákat (grafikus képernyő, digitalizáló, szkenner, háttértárak, rajzgép stb.), ◦ a hetvenes években a szoftverek hiánya vált központi problémává, ezt felismerve

kialakultak az első kereskedelmi szoftverek, a szakirodalom nagy részletességgel foglakozott az elméleti alapokkal, a műveletek alapjául szolgáló algoritmusokkal,

◦ a nyolcvanas évek az adatgyűjtés, adatbázis építés jegyében teltek, ◦ a kilencvenes években - amikor az előállt adatbázisokra egyre komplexebb

alkalmazásokat építenek - felismerték a képzett személyzet fontosságát, ezzel kialakulnak a különböző térinformatikai képzési, továbbképzési formák.

CGIS A Canadian Geographical Information Systems volt a kezdet, a névadó és az első valódi GIS 1966-ban. Bár a CGIS eredete 1960-ra nyúlik vissza. Roger Tomlinson - a CGIS kialakítója - ekkor Kelet-Afrikában erdészeti fotogrammetriával foglalkozott. Térképelemzéseket kértek tőle erdőtelepítések és fűrésztelepek tervezéséhez. A projekt becsült költsége azonban akkora volt, hogy a tervet elvetették. Tomlinson rámutatott, hogy számítógéppel a költségek csökkenthetők lennének, de a számítógépes cégek nem mutattak érdeklődést, bár ő ekkor az IBM céggel már munkakapcsolatban állt, légifelvételek digitalizálására fejlesztettek eszközöket. Egy repülőúton Lee Pratt, a kanadai Mezőgazdasági Minisztérium egyik vezetője mellé kapott helyet, aki a Kanadai Földnyilvántartás (Canadian Land Inventory - CLI) kidolgozásán és mezőgazdasági hasznosításán dolgozott. Tomlinson beszélt neki a számítógépes megoldás előnyeiről, és sikerült meggyőznie, mert nemsokára megbízást kapott


23

a CLI számára egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Tomlinson az IBM segítségével megírta a tanulmányt, amely alapján megbízást kapott a CGIS kidolgozására. A CGIS célja a CLI által gyűjtött adatok elemzése, statisztikák készítése a földhasználat optimalizálására Kanada hatalmas mezőgazdasági területein. A CLI térképek különböző tematikák szerint osztályozták a területeket:

mezőgazdasági talajalkalmasság, üdülésre való alkalmasság, vadon élő állatok élettere (patások), vadon élő állatok élettere (vízimadarak), erdőművelésre való alkalmasság, aktuális földhasználat, vizenyős területek.

A rendszert 1:50 000 méretarányra fejlesztették ki. Egyszerű pontszámozási elvet követtek 1 (legjobb) 7 (leggyengébb), amelyet részletes osztályozási kódokkal egészítettek ki, pl. a talajtérkép tartalmazza az alapkőzet és a termőréteg típusát, a talaj kémiai tulajdonságait is. A CLI által előállított 7 elsődleges térkép mindegyike homogén attribútumokkal rendelkező foltszerű adatszintet takar, ezekhez a későbbiekben más térképi adatszinteket kapcsoltak, pl. népszámlálási adatok, mert érzékelték, hogy a számítógép az adatbevitel után azonnal további elemzésekre képes. A CGIS új technológiai fejlesztéseket követelt. Nem voltak tapasztalatok az adatszerkezetek kialakításával kapcsolatban, senki nem végzett korábban digitális adatszintek között műveleteket, területmérést. A munka során több elméleti és gyakorlati eredmény, jelentős fejlesztés történt:

az első dobszkenner kifejlesztése, raszter-vektor konverziós technológiák kialakítása, horizontális szegmentálás és élillesztés alkalmazása, az adatok tematikus bontása (vertikális szegmentálás), Freeman lánckód kidolgozása, ez volt az első "topológiai" rendszer, amely kapcsolatot létesített az adatbázisban lévő vonalak és poligonok között,

a leíró adattáblák elvének kialakítása, a helyzeti és leíró adatok különválasztása, a térbeli elemzés alapvető módszereinek kidolgozása: térképek átlapolása, területmérés, földrajzi hely alapján végzett lekérdezés stb.

A projekt igazolására végzett költség-megtérülés elemzések eleinte meggyőzőek voltak, ám a költségek később jelentősen meghaladták a tervezettet, a földrajzi elemzések csak módosított határidőre készültek el, ezért 1970-ben a projekt válságba került. Az adatbázis feltöltése és az eredmények előállítása a hetvenes évek közepére sikerült. A CGIS még a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején is a legkiválóbb fejlesztési központnak számított, annak ellenére, hogy az adatbázis kissé elöregedett. Később kísérleteket végeztek új adatok rendszerbe való integrálására, a rendszert új funkciókkal egészítették ki, különös tekintettel a hálózatos adatelérésre, de már nem voltak képesek arra, hogy versenyezzenek a nyolcvanas évek új piaci eredményeivel. HARVARD LAB A kísérleti műhely teljes neve: Harvard Laboratory for Computer Graphics and Spatial Analysis. Howard Fisher alapozta meg a Harvard laboratóriumát a hatvanas évek közepén, abból a célból, hogy egy általános célú térképező szoftvert fejlesszenek ki. A Harvard Lab a nyolcvanas évek elejéig jelentős befolyással volt a GIS fejlődésére, ami még jelenleg is élő, bár hatása csökkent. Itt "nőtt fel" a GIS sok úttörője. A Harvard SYMAP szoftverét széles


24

körben terjesztették, ami nagy mértékben elősegítette a GIS alkalmazások bázisának megerősödését. A SYMAP szoftvert általános célú térképészeti programként fejlesztették ki 1964-ben, kizárólagosan sornyomtatós eredményeket szolgáltatott, korlátozott funkciókészlet, de egyszerű használat jellemezte. A SYMAP lehetőséget adott nem-térképészek számára, hogy térképet készítsenek. Ez volt az első valós bizonyítása annak, hogy a számítógép képes térképet rajzolni, ami nagy érdeklődést váltott ki a korábban ismeretlen technológia iránt. A CALFORM a hatvanas évek végén már a SYMAP-nak rajzgépes kimenetet biztosított, a felhasználó elkerülhette a belső határok kettős kódolását: a pontok helyzetét leíró táblázatra (koordinátajegyzék) és egy a poligonok határvonalát megadó pontazonosító listára épülő adatbázissal. Az eredmények megjelenése látványosabbá vált, mint amire a SYMAP képes volt. A következő fontos lépés a SYMVU kidolgozása, a SYMAP eredmények perspektív (3D) megjelenítésére. Ezzel elsőként jelent meg számítógépen ez az új ábrázolási lehetőség. A GRID a kezdete a raszteres GIS fejlődésének. A POLYVRT a hetvenes évek kezdetén és az ODYSSEY a hetvenes évek közepén egy konverziós programcsomag lehetőségeinek kiterjesztése, ötvözve egy fejlett vektorelemző programcsomaggal. Itt született az első hatékony poligonmetszési algoritmus, amely a poligonok határán jelentkező apró foltszilánkokat (sliver) is képes eltüntetni. ESRI Jack Dangermond a Harvard Lab eredményeire támaszkodva 1969-ben megalapította az ESRI (Environmental Systems Research Institute) céget. A cég a hetvenes években lassú növekedésnek indult, különféle vektoros és raszteres rendszerek kidolgozása révén. A nyolcvanas évek elején megjelenik az ARC/INFO, ami sikeres implementációja a CGIS azon ötletének, hogy külön kell választani a helyzeti és a leíró adatokat. Az ARC/INFO egy szokványos relációs adatbáziskezelő (INFO) és egy vonalelemek tárolására, manipulálására specializált szoftver (ARC) házassága, ami olyan alapvető fejlesztés volt, melyből sok más rendszer merített. Az ARC/INFO "szerszámosláda", parancs-vezérelt, végtermék-orientált felhasználói felületén a moduláris felépítés lehetővé teszi alkalmazások fejlesztését a "szerszámosláda" eszközeire alapozva. Az ARC/INFO volt az első GIS, amely kihasználta a szuper-mini gépek előnyeit. A GIS olyan gépeken működik, amely a legtöbb cég számára elérhető. Hangsúlyos a platformtól illetve az operációs rendszertől való függetlenség. A kezdeti sikereket erdészeti alkalmazásokkal érték el, később a GIS piac szinte minden területén megjelentek. Az ESRI forgalma 1988-ban 40 millió $. 3.2. A térinformatika (GIS) alapfogalmai, szolgáltatásai

A térinformatika, a földrajzi információs rendszerek dinamikus fejlődése következtében naponta keletkeznek új kifejezések, gyakran azonos fogalomra eltérő kifejezéseket használnak. Az ebből eredő félreértések elkerülésére, ebben a fejezetben megadjuk a legfontosabb térinformatikai fogalmakat. A szakirodalomban gyakran szinonimaként használják a térinformatika és a földrajzi információs rendszer fogalmát, pedig fontos ezek között különbséget tenni! A térinformatika tudomány, az informatika egy speciális ága, olyan informatika, amelyben az információ alapjául szolgáló adatok földrajzi helyhez köthetők. Felhívjuk a figyelmét az informatikával való szoros kapcsolatra. Tágabb informatikai kapcsolatrendszer, informatikai kultúra, informatikai fogadókészség nélkül a földrajzi információs rendszer nem lehet sikeres.


25

Mit értünk földrajzi információs rendszer alatt? A földrajzi információs rendszer (vagy angol megfelelője: Geographical Information System, a továbbiakban röviden GIS) a térinformatika eszköze, melynek segítségével valamely földrajzi helyről információkat kap a felhasználó, választ olyan tipikus kérdésekre, mint például: KÉRDÉS

VÁLASZ

Mi van ott? Szöveges: telefonoszlop, kettős betongyámmal

Hol van 10% beépítettséget meghaladó ingatlan?

Grafikus: képernyő térkép

Hogyan változtak a művelési ágak a kárpótlás kapcsán?

Szöveges: statisztika Grafikus: tematikus térkép

Milyen ellentmondások vannak az engedélyezett és a valós közterületfoglalásban?

Szöveges: lista Grafikus: képernyő térkép

Mi történik akkor, ha felépül a bevásárló központ?

Hatástanulmány

Ebben az értelemben a térkép egy manuális földrajzi információs rendszer, a térinformatika tudományát pedig sok ezer éve műveljük. A térinformatika gyökerei tehát a térképelemzésben keresendők. A GIS megjelenésének hatása a tudomány és a gyakorlat számára hasonló a távcső megjelenéséhez. Széles körben használható (interdiszciplináris), segítségével olyan információk szerezhetők meg, melyekre korábban nem nyílt mód. Ezzel a speciális távcsővel szemlélve a valós világot, kiválasztható a kívánt földrajzi környezet, megfelelő szűrők behelyezésével a lényegtelen részleteket kiszűrhetjük, így a felhasználót a felesleges adatok nem zavarják, a GIS révén szemében a számára aktuálisan fontos objektumokról, jelenségekről jelennek meg információk. Az ábrával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az információ levezetésekor a GIS adattranszformációt, adattömörítést végez. Ez félrevezető torzításokat eredményezhet. Más oldalról az adatbázis szerepe a levezetésben meghatározó. Hibás adatokból hibás eredmények születnek. A hibák kiszűrésére és kezelésére a későbbiekben kitérünk. Említettük a GIS interdiszciplináris jellegét. Ebben a tekintetben a GIS integrátori szerepet játszhat. Integrálja egy-egy döntés-előkészítés vagy elemzés során a szakemberek széles csoportját. Ezekben az együttműködésekben gyakran katalizátorként szerepel, olyan megoldásokat indukál, melyek a GIS eszközrendszere nélkül elképzelhetetlenek lettek volna. A térinformatika ugyanakkor multidiszciplináris. Ez alatt azt értjük, hogy fejlődésében sok tudomány (pl. elektronika, matematika, geodézia, fotogrammetria, távérzékelés, térképészet, döntéselmélet stb.) hatása jelentkezik, műveléséhez sok tudomány alapjainak ismerete szükséges. A GIS fogalmának további finomítására néhány kiegészítő megjegyzést teszünk. A földrajzi információs rendszer (GIS) kifejezésben a földrajz a földrajztudománynál tágabb értelemben


26

értendő, a bennünket körülvevő térséget jelenti. A földrajzi jelző arra utal, hogy az adatok egy jelentős része (földrajzi) helyhez köthető. A valós világot tükröző földrajzi adatok három csoportját különböztetjük meg: 1. az objektum, jelenség helyzetét adják meg

(helyzeti, geometriai, grafikus adatok), 2. leírják annak lényeges tulajdonságait

(szöveges, leíró, attributum adatok, pl. az objektum értéke, tulajdonosa, magassága)

3. megadják térbeli kapcsolatrendszerét (topológiai relációk).

Technikáját tekintve a GIS egy olyan számítógépes rendszer, melyet ezen földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. A hálózatok terjedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az információk elérését, továbbítását szolgáló szerep. Az adatgyűjtés során a GIS céljától függően a lényeges adatokat elkülönítjük a lényegtelenektől (generalizálás), majd a fontos adatokat számítógéppel olvasható formába alakítjuk, felépítjük a valós világ célszerűen egyszerűsített modelljét. A modellépítés döntően meghatározza a GIS megbízhatóságát, használhatóságát. Alkalmazási oldalról a GIS egy eszköz a “térkép” használat pontosabban a földrajzi adatok használatának fejlesztésére. A GIS lehetőséget ad nagyszámú helyzeti és leíró adat gyors, együttes, integrált áttekintésére és elemzésére. A GIS felépítésében, tartalmában, az alkalmazott hardver és szoftver tekintetében, a felhasználói környezetet illetően nagyon eltérő formákban jelenik meg. A földrajz fogalmának szűkítésére, pontosítására az irodalomban gyakran használják a térbeli (spatial), vagy a föld- (land) információs rendszer kifejezéseket. Ezek között a határvonalak elmosódnak, de a meghatározó különbségekre felhívjuk a figyelmet:

földinformációs rendszer (Land Information System - LIS) - a nagyobb méretarányú, ahol a helyzeti adatok vannak túlsúlyban,

térbeli információs rendszer (spatial, 3D) - a harmadik dimenziónak fokozott jelentősége van, gyakran alkalmazzák a bányászatban, bányakincs modellezésére.

Hasonló rendszerekre használatos fogalmak például:

digitális terepmodell (digital terrain model, DTM) - kisebb területek jól definiált célú modellezésére, pl. belvízelvezető csatornahálózat tervezésére,

digitális domborzatmodell - DDM (digital elevation model) - a terepfelszín magassági változásának leírására.

Ugyancsak általános az adat és az információ fogalmának helytelen használata, ami félreértésekhez vezethet. Az adat olyan tény, ismert dolog, melyből következtetések vezethetők le. Az objektumok, elképzelések, feltételek, helyzetek vagy más egyéb tényezők leírására szolgáló adatok lehetnek alfanumerikusak, szimbólikusak, grafikusak, képiek, analóg elektromágneses jelsorozattal leírtak, digitálisak stb. Lényeges, hogy belőlük interpretálással (értelmezéssel), manuális vagy automatizált feldolgozással információk nyerhetők.


27

Az információ valamilyen cél érdekében értelmezett, feldolgozott, az adott helyzetben a felhasználó számára aktuális, tematikus adat, mely esetenként nélkülözhetetlen, vagy hiánya nehézségeket, veszteségeket jelenthet. Az információ segít a döntések meghozatalában azzal, hogy csökkenti a döntések bizonytalanságát. Az információ előállítása az egyszerű visszakereséstől a rendezésen, csoportosításon keresztül az adatok integrálásáig, elemzéséig rendkívül sokféle lehet. Az információ megjelenése lehet grafikus és/vagy szöveges. A rendszer összetevőinek költségvonzatát érzékeltetve gyakran találkozunk a következő számsorral: ha a hardver költsége 1, akkor a szoftveré 10, az adatbázisé pedig 100. Valójában ez nagyban függ a rendszer céljától, és nem nagyságrendiek az eltérések, de a példa jól mutatja az arányokat . A példát kissé módosítva az összetevők fontosságára hívjuk fel a figyelmet az alábbi táblázattal: hardver 1 szoftver 10 adatbázis 100 személyzet 1000 környezet 10000 1. táblázat. A térinformatikai költségek megoszlása A gyors, megbízható hardver fontos, de a professzionális szoftverekkel a munka hatékonysága nagyságrenddel növelhető. A célnak megfelelő tartalmú és megbízhatóságú adatbázis nélkül a levezetett információk, termékek félrevetetőek lehetnek, az ezekre alapozott döntések komoly károkat okozhatnak. A térinformatika elmélete viszonylag egyszerű, de a gyakorlati kivitelezésben sok problémával találkozunk. Ezek leküzdése, korrekt megoldása sokoldalúan képzett személyzet nélkül lehetetlen. A GIS műveletek szakmai ellenőrzés nélküli alkalmazása tévútra vezetheti az elemzéseket. Végezetül említjük a környezet fontosságát. Ha a rendszer környezete nem bír kellő informatikai kultúrával, térinformatikai ismerettel, akkor nem kerülnek felszínre a potenciális alkalmazások. A GIS alapvető változásokhoz vezet az információ ellátás tekintetében a felhasználók körében és a velük kapcsolatban állók között. Ez a változás nemcsak műszaki jellegű, sőt főképpen szervezeti átalakításokat kíván.

3.2.1 A térinformatikai (GIS) rendszerek típusai

VEKTOROS GIS A vektoros GIS a hagyományos térképi elemzésből alakult ki a számítógéppel segített tervezés (Computer Aided Design - CAD), a digitális terepmodellezés (Digital Terrain Modelling - DTM) és a számítógépes térképészet (Computer Aided Mapping - CAM) eredményei nyomán. Ebben az esetben a valós világot pontok, vonalak és foltok sorozatával és a hozzájuk kapcsolódó leíró adatokkal írjuk le. Az elemzések során ezeknek a kapcsolatát vizsgáljuk, vagy egymásra vetítésükkel az azonos helyeken valamilyen feltételek teljesülését határozzuk meg.


28

RASZTERES GIS A raszteres GIS a hagyományos négyzethálós térképi elemzésből és a képfeldolgozó rendszerekből alakult ki. Ebben az esetben a valós világot mátrixok sorozatával írjuk le. Az elemzések során a mátrixok elemeinek kapcsolatát vizsgáljuk, vagy egymásra vetítésükkel az azonos helyeken valamilyen feltételek teljesülését határozzuk meg.

3.2.3 A térinformatika gazdaságossági vonatkozásai A GIS, mint eszköz intézményi szinten (lokálisan) nem mindig gazdaságos. Gazdaságosság gyakran csak globális szinten mutatható ki (pl. a döntéshozó vagy beruházó szintjén), mert a megalapozott döntés kockázata alacsony, vagy mert a számítógéppel optimalizált megoldás kivitelezési, működtetési költsége (mintegy 5 - 7 %-kal) kisebb. Az itt jelentkező megtakarítás nagyságrendekkel nagyobb, mint a GIS okozta extra kiadások. A GIS alkalmazásának gazdaságossági vizsgálata rendkívül fontos, egyben rendkívül bonyolult dolog. Éppen ezért komolyabb elemzésekkel csak elvétve találkozunk a szakirodalomban. Általánosságban elmondható, hogy nem szabad direkt módon összevetni a manuális és a számítógépes rendszerek költségeit. Figyelembe kell venni a megteremtett új lehetőségek által adott előnyöket is, a számítógépes elemzések alapján megszülető optimális döntések gazdasági hasznát. Vegyük sorra a felmerülő költségeket:

• a rendszer megalapozása, tervezése, • hardver beszerzési költségek, • szoftver beszerzési költségek, • a személyzet kiképzése, átképzése, • az adatbázis létrehozása, • hardver karbantartási költségek, • szoftver korszerűsítés, • az adatbázis naprakészen tartása, • programfejlesztés, • a felhasználók ellátása, • az alkalmazottak bérköltsége, • irodaszerek, • járulékos költségek (helyiség bérlése, fenntartása, klíma) stb.

Ezzel szemben az előnyök a következők: közvetlen:

• időmegtakarítás az információ előállításban, térképhelyesbítésben, • időmegtakarítás az adatkarbantartásban, • időmegtakarítás az adminisztrációban, • költségmegtakarítás az említettek miatt, • költségmegtakarítás a tervezésben, elemzésben, döntés-előkészítésben,

közvetett:

• az adatok pontossága, kompatibilitása jobb, • a felhasználó több, számára alkalmasabb formában megjelenő információt kap,


29

• a tervezés, elemzés végeredménye jobb minőségű, kisebb munkaráfordítással, • jobb döntések születnek, • olyan lehetőségek állnak elő, melyeket a manuális nyilvántartás nem képes • szolgáltatni, • lehetővé válik bonyolult jelenségek, rendszerek elemzése és jobb megértése.

A GIS kiadások és bevételek alakulását megfigyelve egy hosszú távú projekt kapcsán azt tapasztaljuk, hogy a kezdeti nagy beruházási költségek az első években fokozódnak, amíg az adatbázis feltöltése meg nem történik. Ebben az időszakban a bevételek nem jelentősek. Általában a harmadik és ötödik év között válik az éves mérleg pozitívvá. Ezt követően a bevételek meghaladják a kiadásokat, mégpedig nagymértékben, ha a rendszert döntés előkészítésre is használják. A nyereség viszonylag kisebb, ha nyilvántartó rendszerről van szó. A kiadások újbóli emelkedését ezt követően az egyértelműen pozitív mérleg magyarázza. Tovább növelik a rendszer komplexitását, ezzel a használhatóság egyre szélesebb körű lesz. Természetesen itt már jelentkeznek a rendszerelemek avulását ellensúlyozó kiadások is (adatbázis felújítása, szoftver és hardverfejlesztések). A rendszerek tervezésekor gyakori hiba, hogy pl. az automatizált tervező rendszerekhez hasonlóan kulcsrakész rendszert várnak a felhasználók, ami bonyolultabb információs rendszereknél a jelen helyzetben nem biztosítható. A másik gyakran előforduló hiba az adatbázis feltöltésének ütemezésével kapcsolatos. Az ütemezést gondosan meg kell tervezni, és lehetőleg olyan stratégiát kialakítani, melynél a rendszer mielőbb működőképessé válik. A feltöltés általában a "kicsiből a nagy felé" elvet követve történik, de hasznosan alkalmazható a "fokozatos finomítás" elve is. A fokozatos felépítés elvét mindenképp szem előtt kell tartani. Igen fontos a rendszer adatkapcsolatainak és a környezethez való kapcsolódásának pontos feltárása és a rendszer menedzselése. A hatékony GIS alkalmazás alapfeltétele az adatgyűjtést rendszeresen elvégző, a hardvert és szoftvert működtető, az információkat szolgáltató szervezet kiépítése és az optimális GIS használat megszervezése. 3.3. Térinformatika (GIS) a közigazgatásban

3.3.1. GIS/LIS-földinformációs rendszerek a közigazgatásban 1970 óta - főleg az Egyesült Államokban a földinformációs rendszer és a többcélú kataszter kifejezéseket egymás szinonimáiként kezdték használni. Később olyan megkülönböztetést tettek, hogy a kimondottan földrészlethez kapcsolódó információs rendszereket nevezték többcélú kataszternek és ezt a földinformáció rendszer egy speciális esetének tekintik. A földinformációs rendszer nem feltétlenül földrészleteken, mint elemi egységeken alapul. Az alábbi felsorolás mutatja, hogy milyen típusú adatok fordulnak elő leggyakrabban a többcélú kataszterben: 1. a földrészlet geometriai adatai - határpontok, méretek, mérési jegyzetre, vázlatra való utalás 2. a földrészlet tulajdoni adatai - a tulajdonlás jogcíme, korlátozások, terhelések, határozatok, a tulajdonosok személyi adatai 3. a földrészlet értéke - földérték, adó mértéke stb. 4. földhasználat - mezőgazdasági vagy egyéb használat, geológiai és geofizikai adatok, vízügyi adatok, növényzet és állatvilág, fölhasználati zónák, a földhasználat korlátozásai


30

5. épületek és építmények - építmény alapterülete (szintenként), bérelhető terület, szobák száma, az épület magassága és a szintek száma, építészeti stílus, az építőanyag típusa, az építés éve 6. közművek - víz, csatorna, gáz, elektromosság, telefonvonal 7. népszámlálási adatok - a lakó(k) életkora és száma, szociális helyzete, foglalkoztatottsági adatok 8. igazgatás - egészségügyi adatok, biztonság és mentőszolgálati adatok, önkormányzati adatok A földinformációs rendszer lényegében abban különbözik a többcélú katasztertől, hogy az adatait nem csak helyiszinten, hanem megyei vagy országos szinten kezeli.

3.3.2. A GIS/LIS szükségessége A földinformációs rendszer a jogi, igazgatási és gazdasági döntéshozatal eszköze és segíti a tervezést és fejlesztést egyrészről az adatbázisával, amely a földhöz kapcsolódó tér-beli adatokat tartalmaz; másrészről eljárásaival, amelyek lehetővé teszik a rendszeres adatgyűjtést, változásvezetést, feldolgozást és az adatok terjesztését. A földinformációs rendszer alapja egységes vetületi rendszer, amely lehetővé teszi a földre vonatkozó adatok összekapcsolását más térbeli információs rendszerek adataival.. A definíció természetesen meglehetősen általános és más nyelvekre lefordítva mást is jelenthet. Sok támadás érte az eszköz kifejezést, mert sokan inkább forrásnak tekintik a földinformációs rendszereket. Abban egyetértés van, hogy az utolsó mondat a leglényegesebb. Az utóbbi időkben a földinformációs rendszer elemeit kiegészítik a humán vonatkozások, mint pl. a szervezési eljárások, a kezelőszemélyzet stb. Miden esetre a konkrét rendszerek megjelenését mindig befolyásolja az a döntéshozói környezet, amelyben kiépült. Ez a környezet lényegében a rendszer szerves részévé válik Ez azt is jelenti, hogy hiányos vagy alkalmatlan intézményi és szervezeti hátérrel a földinformációs rendszer egy sor olyan feladat megoldására nem képes, amire egyébként potenciálisan képes lenne.

3.3.3. Adatminőség A Földinformációs rendszernek az adatokat bizonyítható pontossággal kell tartalmaznia, ezért minden műveletet minőségellenőrzésnek kell alávetni. Jellemző, hogy a rendszerben tárolt adatoknak saját pontossági jellemzői vannak. Bármely adat logikai vagy geometriai hibája pénzügyi problémákhoz, jogvitákhoz vagy törvénysértéshez vezethet. Ráadásul az adatok minőségét nem könnyű definiálni és nyomon követni a minőségromlást

3.3.4. Földrészlet alapú információs rendszerek A legtöbb Földinformációs rendszer térbeli alapegysége a földrészlet. A földrészlet a helyszíni lehatárolás után a határpontok bemérése és térképezése után születik. A felmérés ára sok esetben magas a földrészlet értékéhez képest, sőt egyes esetekben meg is haladhatja azt. A teljes költségbe beleszámít a mérési és térképezési folyamat által okozott késés is. Sok országban az erőforrások szűkössége és/vagy szervezési problémák miatt ez a késés elérheti a több hónapot, esetleg az egy évet is. Ez nem csak anyagi veszteséggel jár, hanem annak a veszélye is fennáll, hogy az adott térségben lejátszódó folyamatok kikerülnek a központi kontroll alól. Ez a mérték elérheti a 75%-ot is. Ilyenkor nagy esély van helytelen központi, kormányzati döntések megszületésére. A város területek fejlődése elérheti a 4-6%-ot, ami azt jelenti, tíztizenöt évenként megduplázódhat egy város területe. A földinformációs rendszerek


31

szerepe nem merül ki az események regisztrálásában, hanem a városfejlesztéshez is adatokat kell szolgáltatnia. A fejlődő országok példája azt mutatja, hogy ilyen és ehhez hasonló feladatokat nem lehet a források minimális szinten tartása mellett megoldani. A Földinformációs rendszerek egyik legfontosabb alkalmazása a földrészletekkel kapcsolatos jogok rögzítése. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy a rendszerek milyen előnyökkel és biztonsági funkciókkal rendelkeznek ezen a területen:

o a tulajdonlás megfelelősége o a tulajdonlás biztonsága o a területi viták csökkenése o a tulajdonjog cseréjének felgyorsulása o az ingatlanpiac élénkítése o a befektetések biztonsága o az ingatlanpiac megfigyelése o földreformok kiszolgálása o az állami területek kezelése o az adózás hatékonyságának növelése o a mérnöki tervezés támogatása o a természetes erőforrásokkal való gazdálkodás segítése.

3.3.5. A térbeli információs rendszerek létrehozásának kérdései A számítógépesített földinformációs rendszer létrehozása általában ugyanazt a sémát követi. Az alábbiakban ennek a folyamatnak a lépéseit tekintjük át. Sok ország a földinformációs rendszer tervezésének és fejlesztésének időszakát éli. Az első lépés általában mindenhol a meglévő rendszer elemzése, az adatmennyiség becslése és az új rendszerre való áttérés várható problémáinak bemutatása. Már ebben a fázisban kiderülhet, hogy számítógépesítés nélkül is növelni lehetne a hagyományos rendszer hatékonyságát. A számítógépesítés inkább a katalizátor szerepét tölti be az új munkamódszerekre való áttérés során. 3.4. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása

3.4.1. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása – rendszerspecifikáció Országos kiterjedésű rendszerek kialakítását általában mintarendszer kialakítása előzi meg. Ebben a rendszerben modellezni lehet a működést és viszonylag kis költséggel kijavíthatók a hibák. Mód nyílik bizonyos sebességi tesztek elvégzésére is, bár ezek pontosan a mintarendszer kis adatmennyisége miatt nem minden tekintetben mérvadóak. A mintarendszer tapasztalatai alapján lehet megadni a szállítók felé a részletes rendszerszükségleteket, a megkívánt teljesítményszinteket. A specifikációkat erősen befolyásolhatják az egyes nemzeti információ technológiai stratégiák, hiszen a földinformációs rendszernek célszerű szervesen illeszkedni az egyéb szakmai információs rendszerekhez.

3.4.2. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - rendszerkiválasztás és testre szabás A mintarendszer kiépítésének és tesztelésének közvetett előnye, hogy a Földinformációs rendszerért felelős csoport közelebbről megismeri a szállító cégeket és tapasztalatokat szerez


32

a legújabb technológiák területén. A rendszerkiválasztásnál a következő tényezőket szokták figyelembe venni:

o a hardver és a szoftver minősége, o a támogatás minősége, o a hibaelhárítás ígért határideje, o a rendszer sebessége akkor, amikor a lehetséges legtöbb felhasználó bekapcsolódik, o az adatmodell szerkezete, o a rendszer adatintegráló képessége (különböző adatok elérése a főprogram elhagyása

nélkül), o a többfelhasználós alkalmazások kifejleszthetősége, o a rendszer biztonsága és stabilitása, o más rendszereken futó adatbázisok elérése, o a keresőnyelv könnyű használata, o felhasználóbarát kezelői felület, o a felhasználó igényeinek figyelembe vétele, o a teljes rendszer általános költségei.

Ha úgy döntenek, hogy minden adatot gépre visznek, gondoskodni kell a katasztrófák kezeléséről. Ez nem csak az adatok mentését jelenti, hanem esetenként egy párhuzamos rendszer készenlétben tartását is. Az adatigénylőt nem érdeklik a szolgáltató technikai problémái.

3.4.3. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - adatátalakítás Mint már említettük, az adatátalakítás és a digitális térkép valamint a leíró adatok karbantartása a legfontosabb és a legköltségesebb művelet. A számítógépesítés költségeinek 80%-a vagy még több lehet a fenti műveletekre szánt hányada. Az adatátalakítás időben a leghosszabb folyamata a számítógépes térinformatikai rendszerek létrehozásának, hiszen ma még ezt manuálisan kell elvégezni. Az adatátalakítás előre haladásával egyre több rekordot kell karban is tartani, ami lassíthatja a folyamatot főleg, ha ugyanazok a személyek végzik a munkát. Márpedig a legtöbb esetben élő, állandó változásban lévő adatokat kell digitális formába konvertálni. A várakozásokkal ellentétben a számítógépesítés nem csökkenti jelentősen a szükséges alkalmazotti létszámot (mint ahogy a papírfelhasználás radikális csökkenését jósolták a számítógépes korszak elején), inkább az alkalmazáshoz szükséges képzettség természetét változtatja meg.

3.4.4. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - karbantartás A számítógépes technológiák gyors változása előre vetíti az erre alapozott rendszerek néhány éven belüli erkölcs elavulását. Ebben az esetben a rendszert komplex módon meg kell újítani. A hardverek és a szoftverek cseréje nem olyan nagy probléma ahhoz képest, hogy meg kell őrizni az adatbázis egységességét. Bár a kataszteri adatok folyamatosan változnak, sok adatot akár száz évre visszamenőleg is célszerű megőrizni. A térképek felújítása pusztán műszaki kérdés, a tulajdonláshoz kapcsolódó jogi természetű adatok megváltoztatásához törvénymódosítási eljárás szükséges. Emiatt minden rendszer-karbantartásnak visszafelé és lehetőleg előrefelé is kompatibilisnek kell lennie.


33

3.4.5. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - városi alkalmazások Bármely nagyságú település életének megszervezéséhez, irányításához, a fejlesztési elképzelések megtervezéséhez a település minden tevékenységét felölelő információk szükségesek. Ezen információk körét, rendszerét, tartalmát, a döntés mechanizmusokat a közigazgatás számára törvények, rendeletek írják elő. A folyton változó körülmények, a felgyorsult gazdasági, politikai élet, a megnövekedett mobilitás, az infrastruktúra fejlődése maga után vonja a döntések meghozatalával szemben támasztott igények megnövekedését is. Ez kiterjed a döntések meghozatalának gyorsaságára és megalapozottságára is. Gyors és megalapozott döntéseket csak jó és gyorsan hozzáférhető információk birtokában lehet hozni. A településeken a szükséges információk kb. 60 - 70 % - a helyhez (telekhez, épülethez, lakcímhez) kötött, így az információigények kielégítésében meghatározó szerepet játszik a helyhez kötött információk kezelésére alkalmas térképi alapú információs rendszer, meghonosodott elnevezéseként térinformatikai rendszer. Szólni kell néhány szót az önkormányzatok motivációiról is. A nagy településeken egyszerűen az adatmennyiség miatt szükséges bevezetni a számítógépes információkezelést, beleértve a helyhez kötött adatok kezelését. Sok kisebb településen az önkormányzati menedzsment felvilágosultsága motiválja a térinformatikai rendszere bevezetését. Arra is van példa, hogy kis települések szövetségbe tömörülve próbálják csökkenteni a GIS bevezetésének magas kezdeti költségeit.

3.4.6. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - az önkormányzatok általános informatikai modellje A legjelentősebb változást az önkormányzatok munkájában az jelentette, hogy a területükön található korábban állami tulajdonú ingó és ingatlan vagyont megkapták. Emiatt a korábbi - főleg hatósági - feladatokhoz új feladat társult: a vagyonnal való gazdálkodás. Az önkormányzati vagyont három kategóriába sorolták az önkormányzatok: a törzsvagyon (pl. közterületek, utak), a korlátozottan hasznosítható vagyon (pl. a közművek), és a vállalkozói vagyon (telkek, ipari területek). Ennek azért van jelentősége, mert az önkormányzati feladatok egy részének finanszírozását ennek a vagyonnak a hasznosításából kell megoldani. A vagyonnal való gazdálkodáson kívül nagy vonalakban az alábbi feladatai vannak a helyi önkormányzatoknak:

o a helyi adók beszedése o az igazgatási és hatósági feladatok ellátása o a szociális és oktatási-kulturális feladatok ellátása. o közműszolgáltatások biztosítása

Az alábbiakban tekintsük át egy önkormányzat külső és belső információs kapcsolatait valamint azt, hogy egy önkormányzat Polgármesteri Hivatalához milyen típusú adatok érkeznek és milyen típusú adatokat kell szolgáltatnia.


34

Egy önkormányzat külső információs kapcsolatai: Önkormányzat - Önkormányzat

Állam Lakosság Üzleti szféra BM TÁH KSH Földhivatalok Stb. Közmű üzemeltetők Világháló

3.4.7. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - Lehetséges közigazgatási alkalmazások A térinformatikával lefedhető alrendszerek Az alaptérkép kezelő alrendszer Postai cím . helyrajzi szám kapcsolat alrendszer Önkormányzati Ingatlanvagyon Kataszter alrendszer Ingatlan nyilvántartás alrendszer Városrendezési tervek alrendszere Központi Közmű Nyilvántartás alrendszer Igazgatási alrendszer Közterületek adatainak kezelése alrendszer Adónyilvántartás alrendszer Szociális- és Családvédelmi nyilvántartás alrendszer Lakossági adatok kezelése alrendszer Vezetői Információs alrendszer Lakossági információs alrendszer

3.4.8. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása - szakember szükséglet A térinformatikai rendszer lényeges alapeleme a rendszert működtető szakember, akinek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a rendszer használatára, karbantartására vonatkozóan. Fontos, hogy az esetleg előforduló szakmai szempontból hibás adatokat, eredményeket, elemzésekből levont hamis következtetéseket ki tudja szűrni. Az üzemeltetéshez számítógépes alapismeretekkel is rendelkeznie kell a felhasználónak. A rendszer sikeres bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy a szervezet magáénak érezze a rendszert, a rendszer pedig optimálisan közelítse az addig megszokott ügymenetet. A rendszer működtetéséhez a szervezeten belül a kezelő személyzetet be kell tanítani, a rendszer működtetésének személyi feltételeit is létre kell hozni: a feladatkörök és illetékességek meghatározásával. Valószínűsíthető, hogy a rendszer jövendőbeli felhasználóit képzettség és elvégzendő feladat szerint három csoportra lehet osztani. Az első csoport a központi rendszer felügyeletét ellátó térinformatikus és a számítástechnikus, akinek a felhasználói rendszer mellett ismernie kell az alkalmazott operációs rendszereket és adatbázis-kezelőket, hogy a feladataként meghatározott mentéseket el tudja végezni. A második csoport minden szervezeti egység egy-egy munkatársát jelenti, aki az általuk felügyelt alrendszerekért a felelősek. A


35

harmadik, legnagyobb csoport pedig a rendszer felhasználói. Az eddig leírtak mellett bizonyos szervezeti (munkaköri) változtatásokat igényel a térinformatikai rendszer megvalósítása úgy a kialakítás, mint a működtetés időszakában.

3.4.9. Közigazgatási térinformatikai rendszerek kialakítása – térinformatikai szoftverek A világon ma több tucat térinformatikai szoftver létezik, ezeknek azonban csak töredéke alkalmas olyan összetett feladatok megoldására, mint amit egy önkormányzati térinformatikai rendszer üzemeltetése jelent. A térinformatikai alapszoftverekkel kapcsolatban kialakult néhány olyan szempont, amely megkönnyíti a kiválasztást. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat:

o Fogadja be a legelterjedtebb digitális adatcsere fomátumokat o Csatlakozni lehessen vele SQL alapú adatbázis kezelőhöz o Geoadatbázisok támogatása o Nyílt szabványok támogatása o Fejlett térképi adatelemzés o Hatékony jelentéskészítés támogatása o Meta-adatok támogatása o Támogassa a kliens - szerver működési módot o Legyen teljes (az adatok teljes körű beviteléhez, kezeléséhez és elemzéséhez

szükséges) és olcsó, az adatok lekérdezéséhez való változata o Skálázhatóság o Teljeskörű térképi és leíró adatszerkesztés támogatása o Fusson az összes elterjedt processzoron és operációs rendszeren o A térinformatikai adatbázis rétegeit állományként kezelje, lehetőleg objektum orientált

megközelítésben o Legyen lehetőség magyar nyelvű kezelő felület kidolgozására, saját parancsok

definiálására o Legyen lehetőség a térinformatikai adatbázis Interneten való publikálására és ezáltal

böngészőn keresztül történő elérésére

3.4.10. A hatékony közigazgatási térinformatikai alkalmazások legfontosabb tulajdonságai a következők: ◦ A GIS a tervezés és döntéshozatal egyik korszerű segédeszköze. A GIS által biztosított

információk segíthetnek a felhasználóknak a megalapozottabb, jobb döntések meghozásában.

◦ A GIS képes kapcsolatot teremteni az elszigetelt, önálló adatbázisok között. Javul az adatbázisok egységessége és kommunikációs képessége.

◦ A GIS megvalósítását a felhasználó szükségletei vezéreljék, a vezetők és az alkalmazó felhasználók folyamatos irányításával és támogatásával.

◦ A GIS használatától várható előnyök: ◦ a redundáns tevékenységek csökkenése, a feladatkörök karcsúsítása, ◦ a jobb információk megalapozottabb döntések meghozatalát segítik, lehetőség van több

alternatíva előkészítésére, ami alacsonyabb megvalósítási költségeket eredményez, javul az eszközhasznosítás és az erőforrás ellenőrzés,

◦ a gyors és osztott adathozzáférés javítja a felhasználó válaszadó képességét, megbízhatóbb, naprakészebb információkat ad a megkeresésekre,


36

◦ nő a tárolókapacitás és az adatelemző képesség, az adatfeldolgozás hatékonysága, a GIS segít a problémák vagy tendenciák feltárásában, képes a mögöttes okokra, összefüggésekre rámutatni,

◦ javul a kapcsolódó intézmények és a GIS rendszert üzemeltetők közötti információs kapcsolat,

◦ az új termékek és szolgáltatások bevételeket jelenthetnek, ◦ a nyilvánosság biztosítása erősíti a bizalmat a döntéshozó testülettel szemben.

3.5. Közigazgatási térinformatika – sikertényezők.

A vezetők első lépése a GIS megvalósítását segítendő az legyen, hogy támogassák egy részletes igényfelmérés elvégzését. A megvalósítási fázisban a vezetés folyamatos támogatásának hiánya és a tisztázatlan célok a GIS sikertelenségét okozhatják. A GIS többnyire megköveteli az együttműködést, de a felelősséget egyértelműen kell szabályozni. A GIS hosszú távú vállalkozás, az erőforrások hosszú távú biztosítását igényli. Az adatbázis felépítése után folyamatosan gondoskodni kell a naprakészségről. A GIS sikeres megvalósításában a kulcsszerepet a következő tényezők jelentik. ◦ A vezetők támogatása - Az intézmény vezetése általában nem járatos a GIS

technológiában. A projekt felelőse tartson folyamatos kapcsolatot a vezetőkkel, nyerje el minden fontos döntéshez beleegyezésüket, különben a projekt műszaki problémái, költségtúllépései könnyen a projekt beszüntetéséhez vezethetnek.

◦ Adatbázis feltöltés - A teljes költség 60 - 80%-át jelenti. Gondosan vizsgálandó minden adatszint, hogy az adott helyzetben mennyire fontos és hasznos. Ugyancsak fontos meghatározni az igényelt adatpontosságot. Bizonyos munkákat célszerű vállalkozóknak kiadni, másokat házon belül megoldani. Végezzünk piackutatást a meglévő digitális adatbázisok hozzáférését illetően.

◦ Adatbázis karbantartás - A szervezet gyakran csak az adatbázis feltöltésre szerződik a vállalkozókkal. Ekkor a változások folyamatos követése a szervezet feladata. Ez egyrészt eszközöket igényel, másrészt kiképzést.

◦ Kiképzés - A rendszer megvásárlásakor a hardver és szoftver kezelésére alaptanfolyamot célszerű szervezni. A rendszer effektív használatához 3 - 6 hónap szükséges. Ebben az időszakban biztosítani kell folyamatos konzultációs lehetőséget, ezenkívül hasznos egy rövidebb kiképző tanfolyam tartása.

◦ Szoftverkövetés és tanácsadás - A GIS programok általában évente megújulnak. A szoftverkövetéssel alacsony áron juthatunk hozzá az új verziókhoz. A tanácsadás gyakran a szoftverkövetés árába beleértendő.

◦ Az adatbázis költségek megosztása - A megvalósítandó GIS adataira másoknak is szüksége lehet (közművállalatok, kábel TV társaság stb.). Ez lehetőséget kínál a költségek megosztására.

◦ Nem minden GIS projekt sikerül tökéletesen. A következőkben közreadunk néhányat a tipikus bukatók közül.

◦ A kockázatok alábecslése - Sok intézmény nem ismeri kellőképpen a helyzeti adatok kezelésének problémáit mikor a projekthez hozzákezd. A GIS technológia jóval komplexebb az egyszerű adatbázis kezelésnél. A potenciális (pl.: személyi) problémákat gyakran alábecslik.

◦ Az előnyök túlbecslése - Ez különösen a kezdeti szakaszra jellemző. Nem veszik figyelembe, hogy a megtérülés évek múlva jelentkezik.

◦ Kísérleti projektek - Gyakori eset, hogy a GIS nem épül bele szervesen az intézmény munkájába, ezért nincsenek valós esélyei a kibontakozásra, elszigetelődik.


37

◦ A célok hibás megfogalmazása - Elérhető célokat kell kitűzni, és azokat világosan kell megfogalmazni.

◦ A távlati tervezés hiánya - Előfordul, hogy a szervezet egyik részlegének GIS sikerén felbuzdulva a másik is hozzálát a saját GIS kialakításához. Az összehangoltság hiánya biztos kudarc.

◦ A vezetői támogatás hiánya - Az előző pontban említettük a támogatás fontosságát. ◦ A munkatársak bevonásának hiánya - A munkatársaknak lehetőséget kell adni, hogy

véleményüket kifejthessék a GIS tervezésének, a hardver és szoftver kiválasztásának, a rendszer megvalósításának szakaszában, különben elveszítjük a bennük hosszú évek során felhalmozódott tapasztalatot és esetleg negatív hozzáállást váltunk ki a radikális változásokat hozó új rendszerrel szemben.

◦ Az igények téves megfogalmazása - A célok helyes megválasztása után a részleteket gondosan kell meghatározni.

◦ A létező problémák "számítógépesítése" - A GIS javítja a munka hatékonyságát, képes integrálni osztályokat, javítani az adatelérést, de ne várjuk el tőle, hogy megoldja a szervezeti problémákat.

◦ A meglévő manuális rendszer folytatása - A régi és az új rendszer egy ideig természetszerűleg egymás mellett fut , de miután a GIS kielégítően működik, a hagyományos rendszert le kell állítani.

◦ A kiképzés hiánya - Ha a személyzet kiképzése gyenge volt, akkor erősen igénylik a külső segítséget, vagy ami még rosszabb, sokat hibáznak.

◦ A fejlesztési támogatás hiánya - Nem lehet általános GIS szoftvert kialakítani, ezért a hatékony alkalmazás érdekében szükség lehet fejlesztésekre, makroprogramok készítésére.

◦ A merev rendszer - A rendszer nem bővíthető. Különösen a "méretre szabott" programok rejtik ezt a veszélyt. A legtöbb kereskedelmi GIS szoftver rugalmasan programozható.

◦ Költségtúllépés - A túllépésnek többnyire két oka van. Az egyiket a rossz projektvezetés jelenti, a másikat a költségek alábecslése a tervezés kezdetén. Az utóbbi a gyakoribb.

◦ Az eredmények közlésének hiánya - A szervezetnek meg kell ismerkednie az elért eredményekkel, a hasznosítás új formáival.

2. ábra. Önkormányzati térinformatikai megoldás képernyő kivágata.


38

4. Adatbázisok, adatok kezelése

A körülöttünk lévő világ számtalan ismert és ismeretlen jellemzővel rendelkezik. Ezeket a jellemzőket valamilyen elfogadott mérték szerint mérni kell. Adatoknak nevezzük a tények, az elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető formában való közlését. Az információ a szimbólumok összessége, amely jelentést hordozó adatokat, s amely az azt vevő személynek új ismereteket ad, bizonytalanságot szüntet meg. Az adat tehát nem reprezentált, s nem értelmezett ismeret. Az információ értelmezett ismeret. Az információ leírható azzal, hogy megadjuk: mire vonatkozó, mi a jelentése és mi a struktúrája. Az információ valamilyen szándék következtében jön létre és az információ vételének következménye lehet. Az információ megjelenési formája lehet szám, szöveg, kép vagy hang. Az információkkal műveletek hajthatók végre. Az információkkal végrehajtott műveletek eredményeként növekedhet az információ mennyisége, új információ jöhet létre. Az információrendszer az információ megszerzésével, rögzítésével, generálásával, létrehozásával, tárolásával, kikeresésével, feldolgozásával, átalakításával, csoportosításával, továbbításával, vételével, megjelenítésével, megsemmisítésével foglalkozó rendszer. Amennyiben e műveletekhez számítógépet is felhasználunk, számítógépes információrendszerről beszélünk. Az információrendszert azért hozzuk létre, hogy egy vagy több szervezet dolgozói (felhasználói) részére információt szolgáltasson. Az információt azért tárolják, hogy a későbbiekben azt visszanyerjék és valakik részére új információt állítsanak elő belőle. Az informatika a számítógépes információrendszerek tudománya, amely elméletet, szemléletet és módszertant ad a számítógépes információrendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és működtetéséhez. Magába foglalja az információ-feldolgozás, -tárolás, és –továbbítás technikai, szervezeti és személyi feltételeinek biztosítását is. Az informatika komplex alkalmazott tudomány, amely több tudományterület szintéziseként alakult ki (rendszerelmélet, programozás-elmélet, számítástudomány, kommunikáció-elmélet stb.). Az objektumok és azok viszonyai – amelyek bennünket az adott témakörben érdekelnek – a valós világ részei. Az adatok a valós világra vonatkozó tényeket és elképzeléseket rögzítik. Egyednek (entitásnak) nevezzük a valós világnak azt a részét, amely lehet tárgy, fogalom vagy esemény, amelyre az adat vonatkozik. Minden egyed rendkívül sok tulajdonsággal (attributummal) jellemezhető, de a vizsgálódásba csak a kérdéskör szempontjából lényeges tulajdonságokat vonjuk be. A tulajdonságok körének rögzítésével az egyedről nyerhető információk körét is behatároltuk. Az egyed tulajdonságának mértékét értéknek nevezzük. Abban a megállapításban, hogy „Nagy Pál nettó jövedelmének értéke X., Ft”, Nagy Pál egyed jellemző tulajdonsága a nettó jövedelme és a nettó jövedelmének értéke X,-Ft. Az egyedeket csoportokba sorolhatjuk aszerint, hogy milyen tulajdonságokkal írhatjuk le őket. Az azonos tulajdonságokkal leírható egyedeket egyedtípusnak, az egyedtípushoz tartozó egyedeket pedig az egyedtípus egyik előfordulásának nevezzük. Pl.: Nagy Pál a juttatások rendszerében a kérelmezők egyedtípusának egyik előfordulása és a kérelmezők egyik tulajdonságtípusa a nettó jövedelem. A nettó jövedelemnek Nagy Pál esetén az értéke, vagy a nettó jövedelemtulajdonság-típusnak egyik konkrét előfordulása X,-Ft. A valós világban az egyes objektumok különböző viszonyokban vannak egymással. Ezeket a viszonyokat az egyedtípusok közötti kapcsolattípusokkal fejezzük ki. Pl.: Nagy Pálnak két gyermeke van: András és János. Ebben az állításban a gyermek újabb egyedtípus, amelynek


39

két előfordulása András és János. Nagy Pál – mint kérelmező – és András mint gyermek között kapcsolat van és a kapcsolattípus neve: gyermeke. Az információrendszer egyed-, tulajdonság- és kapcsolattípusai alkotják az információrendszer adatmodelljét, az információrendszer egyed-, tulajdonság- és kapcsolat-előfordulásai alkotják az információrendszer adatbázisát. A felhasználó számára az információt legtöbbször a konkrét előfordulás valamilyen konkrét, tárolt, vagy a tároltakból műveletekkel származtatható tulajdonságának értéke jelenti. Pl.: Nagy Pál családjában mennyi az átlag nettó jövedelem? Tegyük fel, a feldolgozás eredményeként a válasz: Y,-Ft. Egymagában az Y,-Ft adat, de a felhasználó számára, aki tudja, hogy ez a szám Nagy Pál családjában az átlag nettó jövedelmet jelenti, és ezt az értéket eddig még nem ismerte, ez az Y,-Ft információ. 4.1. A metaadatgyűjtés háttere

A közigazgatásban nap mint nap hatalmas mennyiségű adat keletkezik. Ezek az adatok rendkívüli értéket képviselnek, amely érték az idő múlásával párhuzamosan nő. Az új társadalom legfőbb erőforrása az emberi erőforrás mellett már nem a nyersanyag, hanem az információ lesz. Nem mindegy tehát, hogy a közigazgatás adatai által képviselt erőforrással hogyan gazdálkodunk, hogyan gondoskodunk arról, hogy az adatok eljuthassanak mindenhova, ahol azokat hasznosítani tudják, és mennyire törődünk azzal, hogy az adatok valóban használható minőségűek, naprakészek legyenek. Mivel az adatok egy része érzékeny adat (személyiségi jogok fűződnek hozzájuk, államtitkot, szolgálati titkot képeznek, valamilyen törvény korlátozza nyilvánosságra hozásukat stb.), speciális kezelést igényelnek, tehát hasznosíthatóságuk is korlátozott. Számunkra a közérdekű adatok relevánsak, amelyeknél a széles körű hasznosításhoz társadalmi érdek fűződik. Számos ilyen adatfajtával rendelkezik a közigazgatás. Ilyenek többek között a környezetre, kultúrára, oktatásra, közlekedésre, egészségügyre vonatkozó adatok, a munkával, lakással, közszolgálattal kapcsolatos adatok, a jogi, adminisztratív, politikai adatok, valamint egyes nagy állami nyilvántartások (ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás stb.) adatai. 4.2. A közérdekű adatok szabályozása

Az Alkotmány szerint: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van … arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze”. Erre az alapvető demokratikus szabadságjogra építve törvényhozásunk a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben kimondta, hogy „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv … köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását”. Ugyanezen szerveknek előírja a törvény, hogy „rendszeresen közzé vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükre, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra vonatkozó adatokat”. Alkotmányos és törvényi szabályozásunk megfelel a fejlett demokráciák jogrendjében szokásos megközelítésnek, valamint az Európai Unió alapjait képező EK Egyezményben lefektetett alapvető szabadságjogoknak. A fejlett, demokratikus országokban általában részletesebben szabályozott a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, mint nálunk, de az egyes országoknak a közérdekű adatokkal kapcsolatos politikája – az alapvető demokratikus jogokat illető hasonlóságon túl – lényeges eltéréseket mutat. A szabályozásnak az információs társadalom igényeihez való igazításában a legmesszebbre az Egyesült Államok jutott, ahol megszületett az elektronikus információs


40

szabadságról szóló törvény. Ez garantálja a szövetségi kormányzattól származó információ elektronikus úton való szabad hozzáférhetőségét. Az USA információs politikáját egyébként is az jellemzi, hogy a legszélesebb körben és minimális költségtérítés mellett igyekeznek a közigazgatás adatait elérhetővé tenni, hogy a gazdaság igazi hajtóerőivé válhassanak. Az Európai Unió szakértői évek óta vitáznak azon, hogy hogyan lehetne a közérdekű adatok hasznosulása terén az Egyesült Államokhoz képest meglévő lemaradást csökkenteni, továbbá hogy milyen módon lehetne egységesíteni a közérdekű adatokhoz való hozzáférés gyakorlatát, hogy az eltérések ne akadályozzák az áruk, szolgáltatások és a személyek szabd áramlását az Unió országai között. Az ezzel kapcsolatos nyitott kérdéseket egy az állami szektorból származó információkról szóló „Zöld Könyvben” foglalták össze 1999 elején, amely már az információs társadalom igényeit tartja szem előtt. Az anyag tíz kérdésben foglalja össze a nyitott problémákat, amelyek között számos szabályozási feladat mellett szerepel egy közös metaadat-szolgáltatás létrehozása is. 4.3. Hazai helyzet a GILS alapelvek tükrében

Magyarországon sok közigazgatási intézmény működtet internetes honlapot, amelyről számos közérdekű információhoz juthatnak az állampolgárok, és van néhány olyan bejáratott vagy ígéretes szolgáltatás, amely országos nyilvántartásból tesz elérhetővé interneten keresztül adatokat. Az interneten lehet hozzáférni többek között a céginformációkhoz és a statisztikai adatokhoz is. Mindezek ellenére a magyarországi összkép egyáltalán nem kielégítő. Számos területen nem – vagy nem számítógépes feldolgozásra alkalmas formában – állnak rendelkezésre a szükséges adtok. (Gondoljunk csak például a digitális alaptérképekre.) Sok adatról igen nehéz kideríteni, hogy egyáltalán létezik-e, és ha igen, hol, milyen feltételekkel, milyen minőségben érhető el. Ennek egyik következménye, hogy nem ritka az olyan eset, amikor ugyanazt az adatot több közintézmény is előállítja, ami a közpénznek megengedhetetlen pazarlása. Ehhez hozzájárul az is, hogy nem mindig szabályozott, hogy bizonyos adatfajtáknak ki a gazdája. Ilyenkor természetesen nem érvényesül az adatgazdai felelősség sem, ami az adatok minőségére, korlátozott felhasználhatóságára is kihat. Számos adatfajta közléséért a felhasználók anyagi lehetőségeihez képest megfizethetetlen árat kérnek. A különböző adatgyűjtések összehangoltságával is baj van, ami oda vezet, hogy azokon a felhasználási területeken, ahol sok helyről átvett adatokat kell egyetlen rendszerbe integrálni (ilyen pl. a területfejlesztés), igen nagy probléma az adatok inkonzisztenciája, egységes értelmezése. Mindezen gondok ismeretében az Informatikai Tárcaközi Bizottság (ITB) – amely a központi államigazgatás informatikai vezetőinek a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által vezetett fóruma – 1999 tavaszán létrehozta az Adatgazdálkodási Szakmai Bizottságot (ASzB) azzal a feladattal, hogy a közigazgatásban kezelt adatok hasznosulását elősegítse, kimunkálja az azokkal való gazdálkodás alapelveit és támogassa az adatgazdálkodást segítő informatikai eszközök létrehozását. Az ASzB egyik első feladatának tekintette egy olyan projekt elindítását, amely a mindenki számára az interneten keresztül ingyenesen elérhető közigazgatási adatvagyon-katalógus alapjait teremti meg. Ez a szolgáltatás, amely a Közigazgatási Információkereső Rendszer megnevezés egyes betűiből a KIKERES nevet kapta, lényegében a legfontosabb jellemzőit – metaadatait – fogja szolgáltatni a közigazgatásban fellelhető közérdekű információforrásoknak (adatbázisoknak, dokumentumoknak, gyűjteményeknek stb.). A rendszer a nemzetközi kapcsolatra is nyitott lesz, hiszen nemcsak technológiailag lesz felkészülve – a különböző szabványokhoz idomulva -, hanem azzal is, hogy többféle nyelvű metarekordokat tud kezelni, és a magyar mellett angol kezelői felülete is lesz. A metaadatok alapprofiljának meghatározásánál messzemenően figyelembe vették a Dublin Core ajánlást, de olyan más, elterjedt metaszerkezet is, mint pl. az Egyesült Államok által


41

használt és terjesztett US GILS. A nemzetközi kapcsolódás lehetősége érdekében a metaadatelemek ISO 29 350 szerinti leképezése is megfelel de facto szabványnak tekinthető profiloknál alkalmazott leképezéseknek. Elég csak a GILS rendszerek definícióját összehasonlítani a KIKERES működési paramétereivel. A GILS egyik definíciója a következő A GILS az „információ megtalálását szolgáló, kereshető adatbázisoknak”, az ún. lokátoroknak, és az ezekhez kapcsolódó információs szolgáltatásoknak olyan, decentralizált rendszere, amelyet a lakosság nyilvánosan, közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül használ. A GILS egyfelől tehát olyan mechanizmus, amely a kormányzati döntéshozatalt decentralizált rendszerben, közvetítők bekapcsolásával valósítja meg, másfelől olyan, kereshető adatbázisokból áll, amelynek elemei a GILS adatlisták, más szóval lokátor adatlisták. A GILS adatlisták azt jelzik, hogy milyen információ áll rendelkezésre, hol található és hogyan lehet hozzáférni vagy megszerezni. Egy GILS adatlista tehát nem maga az információ, hanem az információforrás szabvány alapú leírásából és egy pointerből áll, amely az információforrás megtalálási helyére mutat. A GILS voltaképp egymástól független informatikai rendszerek bevonásával elvégzett információkeresési eljárás, amely során bizonyos fokú interoperabilitás valósul meg a rendszerek között. Az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos társadalmi elvárások és célkitűzések, valamint az alkalmazási és kapcsolódó technológiai környezet legtöbb GILS-alkalmazó ország esetében magasrendű – részben törvényi – szabályozásban és a kormányzat, a kormányzati hivatalok vagy kormányzati szakmai bizottságok által kibocsátott stratégiai irányelvekben vannak lefektetve. Ez a magas szintű kormányzati szakmai munka nélkülözhetetlen feltétele a GILS rendszerek megvalósításának, amelyet megfelelően kialakított szervezeti struktúra támogat. A technológiai környezet kialakításában az ipar vezető szereplői a kormányzattal egyenrangú – sokszor kezdeményező – szerepet játszanak. A politikai típusú célkitűzéseket a kormány jóváhagyásával születő dokumentumokban hozzák nyilvánosságra. Ennek az integrált munkának az a lényege, hogy a társadalmi célkitűzéseket és a technológiai környezet lehetőségeit szerves egységet képező keretbe foglalják, amelyben a társadalmi szereplők részvételi lehetőségei egyértelműen megjelennek és a részvétel játékszabályai jól kidolgozottak. A GILS-t társadalmi konszenzuson és kormánydöntésen, valamint a nemzetközi szabványokkal való kompatibilitásokon alapuló stratégiai irányelvekkel, a kormány hivatalos szabványaként határozzák meg, amelynek bevezetése a különböző minisztériumokban és háttérintézményekben kötelező. Ez megkívánja, hogy a GILS bevezetésével kapcsolatban is kialakítsák a hivatalos kormányzati politikát, ami tartalmazza a végrehajtási tervet, amely egy központi GILS egység és a minisztériumokra, valamint háttérintézményeikre kiterjedő, decentralizált rendszer létrehozására vonatkozik, továbbá GILS-koordinátorok kinevezésére minden egyes GILS-egység esetében. A kormányzati GILS-irányelveken túlmenően fejleszteni szükséges az intézményi információszolgáltatás kultúráját is. Az irányelvek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a GILS-t komolyan vegyék. A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek saját belső irányelveket kell kidolgozni a központi irányelvek alapján, fel kell állítani a GILS szolgáltatás bevezetéséhez szükséges személyzetet és infrastruktúrát. A minisztériumokon belül minden egyes szektornak, amely felelős az információ előállításáért, kezeléséért és szolgáltatásáért, team rendszerű együttműködési rendszert kell kialakítania a minisztérium hatékony GILS szolgáltatásának elérése érdekében. 4.4. Az adatok megtalálásának eszközei: a metaadatok

A metaadat legegyszerűbb definíciója szerint adat az adatról. Jellemzi az adat tartalmát, ábrázolását, minőségét, állapotát, érvényességének térbeli és időbeli kiterjedését,


42

elérhetőségét és egyéb tulajdonságait. A metaadatok többféle célokat is szolgálhatnak, ennek megfelelően típusuk is különböző lehet. Adattárházak építésére pl. technikai jellegű információkra van szükség az adatokról, míg az adatok felleléséhez, tájékozódáshoz elegendőek egyszerűbb, leíró jellegű információk. A következőkben ezen utóbbi típusú metaadatokról lesz szó, amelyek tehát a könyvtári katalóguscédulákon található adatokhoz hasonlíthatók. Számos fejlett országban – az USA-ban, Kanadában. Ausztráliában stb. – működik vagy létrehozás alatt áll a közigazgatás információforrásairól metaadatokat szolgáltató internetes katalógus, angol rövidítéssel GILS (Governmental Information Locator System). Az Egyesült Államokban a szövetségi kormány adatbázisairól kötelező metainformációkat szolgáltatni. A már említett Zöld Könyv elkerülhetetlennek ítéli meg Európában is olyan metaadat-szolgáltató rendszerek felállítását, amelyek segítik az információs ügyfeleket abban, hogy kiismerjék magukat a közigazgatás adattömegében. A Zöld Könyvhöz több hozzászólást is közzétettek nagy nemzetközi szervezetek. Ezek szerint az interneten kell hozzáférhetővé tenni azokat az információkat, amelyek a polgárokat, intézményeket ingyenesen tájékoztatják arról, hogy hogyan és hol találják meg a keresett adatokat. Ennek finanszírozása kormányzati feladat. Jelenleg Európában főként ágazati (pl. környezetvédelmi, geológiai) metaadat-szolgáltatások működnek, amelyek között számos nemzetközi szolgáltatás is található. Ha figyelmesen elolvassuk az 1992. évi LXIII. törvényünk már idézett sorait, fel kell figyelnünk arra, hogy a közfeladatokat ellátó szervek által rendszeresen közzéteendő, a „birtokukban lévő adatfajtákra … vonatkozó adatok” lényegében éppen a metaadatok. 4.5. A KIKERES alapjai

A KIKERES kereteinek fejlesztése tehát 1999-ben indult el, és 2000 végén zárult le. A projekt keretében először egy megvalósíthatósági tanulmány készült el. Ennek alapján a MeH kiírt egy nyílt közbeszerzési eljárást, majd a nyertessel szerződést kötött a szükséges szoftver kifejlesztésére, illetve szállítására. A fejlesztés eredményeképpen elkészült egy ingyenesen terjeszthető szoftvercsomag, amelynek használatával bármely közigazgatási intézmény bekapcsolódhat a KIKERES-be metaadat-szolgáltatóként. A rendszer kísérleti működését zárta le. Ezt követte a közel féléves próbaüzem, amelynek része volt a már említett, elsőként bekapcsolódó közigazgatási intézmények (minta)adatainak feltöltése, és sor kerülhetett szoftverkorrekciókra is. 2001. közepétől kezdődhetett el a rendszer széles körű kiterjesztése először a központi, majd a helyi közigazgatásra, illetve egyéb, közfeladatot ellátó intézmények körére. A KIKERES egyelőre nem célozta meg azt, hogy maguknak az adatoknak a szolgáltatását is egységes rendszerbe fogja össze. Ez most még irreális vállalkozás lenne. A metaadatok között azonban szerepelni fog az interneten elérhető adatszolgáltatások URL-je is, ezért a felhasználó a KIKERES-en keresztül eljuthat az adatgazdák esetleg már meglévő egyedi internetes adatszolgáltatásaihoz is. A KIKERES alapelve, hogy minden intézmény maga tölti fel, tartja karban és szolgáltatja metaadatait. Mindehhez csak webszerverről kell gondoskodnia, mert a szükséges speciális szoftvereket ingyen kapja. Ha azonban ezt sem tudja biztosítani, metaadatait szolgáltathatja egy másik intézmény – pl. felettes hatóság, területi szervezet – szerveréről is. Ebben az esetben a metaadatok feltöltése és karbantartása célszerűen intraneten vagy az interneten keresztül, egyszerű böngésző segítségével történhet. Az intézmények által működtetett metaadatszerverek a kormányzati intraneten, illetve az interneten kapcsolódnak össze egységes metaadt-szolgáltatássá. A szerverek virtuális, hierarchikus irányított hálót alkotnak, amelynek adminisztrációja központi helyen folyik. A hierarchia csúcsán a MeH által felügyelt és a rendszer központi menedzselését is ellátó


43

szerver áll, ennek alárendeltségében működhetnek minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi (megyei) közigazgatási központok szerverei. A minisztériumok szervereihez kapcsolódhatnak pl. a háttérintézmények szerverei, a területi központokéhoz pedig önkormányzati szerverek. Abból, hogy a KIKERES szoftverének sok adatgazdánál kell majd működnie, az is következik, hogy sokféle platformon kell futtathatónak lennie, ezért a fejlesztéshez alapvetően a java programnyelvet használják. Így lehetséges lesz akár Windows NT, akár Linux vagy különböző UNIX platformokra telepíteni a rendszert. Az adatokat kereső felhasználók esetében egyszerűbb a helyzet: nekik csak egy böngészőprogramra van szükségük, ami minden platformon elérhető. A KIKERES-ben tárolt (és szolgáltatott) metaadatok igen sokféle információforrásra vonatkozhatnak. Ha csak a mindegyik adatfajtára értelmezhető, közös jellemzőket tudná kezelni a rendszer, a felhasználók nem kaphatnának kielégítő részletességű információkat a rendelkezésre álló adatokról. Digitális térképi információk esetében például szükséges ismerni azt a vetületi rendszert, amelyben az adatokat ábrázolják, de ez az információ helyhez nem kötött adatok estében értelmezhetetlen. Ezért a KIKERES-ben definiálják a metaadatok azon alapkészletét – az ún. alapprofilt - , amely a legtöbb, a közigazgatásban előforduló információforrás-fajta leírásához szükséges és elégséges, de egyes szakterületek esetében ez az alapkészlet további speciális metaadatokkal egészíthető ki, és így létrehozhatók szakterületi elemei, de valamennyi elem jelentése, kitöltésének módja és egyéb tulajdonsága rögzített lesz. Az alapkészlet kiegészítésével létrejött, tehát az alapkészletből „származtatott” profilokat további kiegészítésekkel is el lehet látni, így a profilok származtatással keletkeztetett hierarchikus rendszere alakítható ki. Az egyes információforrásokat jellemző metaadatrekordok az információforrás szakterületét jellemző profil szerint készülnek. Egy szerver többféle profilú metaadatokat is szolgáltathat. 4.6. A KIKERES használata

A KIKERES-ben részt vevő szerverek a már említett metaadat-kezelési és üzenettovábbítási funkción túl elláthatnak ún. belépési pont funkciót is. Ezeket a belépési pontokat kereshetik fel böngészőjükkel a felhasználók, és számukra fogalmazhatják meg kérdéseiket. A kérdésfeltevéshez ki kell választani azt a profilt, amelyben a felhasználó keresni kíván. Erre nemcsak az átvizsgálandó metaadatrekordok szűkítése érdekében van szüksége, hanem azért is, mert bővebb profil használatakor általában bővebb a keresési feltételek megadásának a lehetősége is. A keresés csak az illető profil vagy az abból származtatott profilok szerint megadott metaadatok között folyik, mivel csak ezekben feltételezhető valamennyi, a keresési feltételben megjelenő jellemző megléte. Az alapprofilban megfogalmazott keresési feltétel minden metaadatot elér, mert minden profil az alapprofilból származik. A KIKERES alapvető feladata a közérdekű adatok jellemzőinek szolgáltatása, de lehetőség van egyes metaadatok eléréséhez jogosultságokat hozzárendelni. Metaadatokat helyi érdeklődésre számot tartónak is lehet nyilvánítani, amelyeket csak a szerver belépési pontjára közvetlenül kapcsolódó felhasználók érhetnek el. 4.7.Az elosztott keresés mechanizmusa

A belépési pont számára megfogalmazott keresési feltételt a belépési funkciót ellátó szerver egyrészt saját metaadatbázisának lekérdezéséhez használja fel, másrészt továbbítja az alárendelt szerverek felé. Ugyanezt teszik az alárendelt szerverek is a számukra továbbított keresési feltételekkel. Tehát a felhasználó egy belépési pontról elindulva azokon a


44

szervereken tud kerestetni, amelyek a szerverek hierarchiájában a belépési pont alatt helyezkednek el. A belépési pont megválasztása lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy korlátozza a keresés által bejárt szervereket, amivel a válaszidőt és a generált forgalmat is csökkentheti. Egy adott tárcához vagy földrajzi területhez rendelhető adat keresését pl. elég az illetékes tárca vagy megye központi szerveréről indítani. Nem szükséges azonban a felhasználónak megjegyeznie az egyes belépési pontok URL-jét, mert a MeH által működtetett központi belépési ponton lehetősége lesz kiválasztani, hogy valójában mely belépési ponton kívánja indítani a keresést. A felhasználónak más lehetőségei is lesznek a felkeresendő szerverek, illetve metaadatbázisok korlátozására a belépési pont és a profil megválasztásán kívül. Így pl. kijelölheti, hogy mely szerverekre vagy pedig milyen „mélységre” (hány hierarchiaszinten keresztül) kívánja elvégeztetni a keresést. Interaktív adatbevitel céljára webes szerkesztőprogram készült. Ezt természetesen egy egyszerű böngésző segítségével azok is használhatják, akik csak valamely más szervezet (pl. felettes hatóság) szerveréről tudják szolgáltatni metaadataikat. XML vagy más, szabványos formában készült metaadatokat is lehet importálni a rendszerbe. A leggyakrabban használt formátumban (pl. MS Word) készült dokumentumokról (fél)automatikusan is lehet előállítani metaadatokat: olyan célprogramok segítenek ebben, amelyek a dokumentumban tárolt metaadatokat (szerző, készítés dátuma stb.) felismerik és felkínálják a metaadatok bevitelénél. Az adatgazda szervezetek honlapjain közzétett dokumentumok esetében keresőrobotok kutatják fel a dokumentumokat és azok rendelkezésre álló metaadatait; ezzel a technikával a metaadatok automatikus frissítése is megoldható. 4.8. A terminológiai egységesítés eszköze: a fogalomtár

Ahhoz, hogy a felhasználók által megfogalmazott keresési feltételek segítségével valóban fellelhetők legyenek a rendelkezésre álló adatok, arra van szükség, hogy az adatgazdák a metaadatok készítésénél ugyanazokat a fogalmakat használják, mint az adatokat keresők. Ezért mindkét csoport számára rendelkezésre fog állni egy terminológiai adatbázis, amely a metaadat-leírásokban szükséges fogalmakról akár több nyelven is tárolja a használatos megnevezéseket, a definíciójukat és a fogalmak olyan jellegű kapcsolatait, mint a szinonima, általánosítás, specializálás, csoportba tartozás stb. Ez utóbbi reláció segítségével osztályozásokat vagy kötött tárgyszólistákat is lehet tárolni a fogalomtárban. A fogalomtárat tehát érdemes lesz használniuk a metaadatok készítőinek és keresőinek, de segítségével megoldhatók olyan funkciók is, mint pl. a sikertelen keresésekben használt fogalmak automatikus helyettesítése szinonímáikkal. Ugyanakkor nemcsak a KIKERES-nek, hanem az államigazgatás más információs rendszereinek is szüksége lehet egy központi államigazgatási tezauruszra, ezért a fogalomtár lekérdező programozási felülete elérhető lesz más rendszerek számára is, amelyek így hálózaton keresztül el tudják majd érni azt. Természetesen bárkinek lehetősége lesz akár egy egyszerű böngészővel is lekérdezni a fogalomtárat. A fogalomtár feltöltését, tartalmának módosítását ugyanakkor csak erre jogosult szakértői csoportok végezhetik – jól szabályozott módon, csoportmunkára is alkalmas, speciális eszközök segítségével. 4.9. A térinformatikai metaadatok alrendszere: METATÉR

A KIKERES-ben alkalmazott alapelvek, technikák, megoldások jelentős része (elosztott, webes elérésű metaadatbázis, ISO 29 350 alapú keresés, fogalomtár használata stb.) vizsgázott már a METATÉR nevű térinformatikai metaadat-szolgáltatás felállítása során. Ennek a www.metater.gov.hu címen elérhető rendszernek a létrejöttét is az ITB támogatta és


45

a MeH irányította. A METATÉR-ben kb. 20 ezer digitális térképről készült metaadatrekord érhető el, de ez a szám a legjelentősebb adatgazdák folyamatos bekapcsolódásával, a leírt információforrás-típusoknak a légi és űrfelvételekre, ortofotókra stb. való kiterjesztésével folyamatosan nő. A KIKERES belépésével a METATÉR annak egy szakági alrendszerévé alakul át – saját térinformatikai metaadat-szerkezettel. Az alábbi ábrán a KIKERES és a fogalomtár felépítését és szereplőit lehet nyomon követni.


46

5. Az informatika alkalmazás helyzete a közigazgatásban

A közigazgatás állami feladatok helyi, területi, illetve országos szinten történő végrehajtását jelenti. Az informatika alkalmazás megítéléséhez vizsgálni kell az informatika helyzetén túl a magyar közigazgatás általános jellemzőit. A kelet-európai térségre jellemző az, hogy az állam szerepe mind a politikában, mind a gazdaságban sokkal dominánsabb, mint Nyugaton. A feladat megosztás-ellátás rendszere is vegyes képet mutat. Az európai országokban két modell különböztethető meg:

• észak-európai modell – melyre jellemző az önkormányzatok kis száma, ugyanakkor az ellátott tevékenységek széleskörűsége. Korlátozottak az önálló önkormányzatok létrehozásának feltételei, mert egyébként nem biztosítható a szakmai feladatok ellátásának hatékonysága, szakszerűsége.

• dél-európai modell, melyre jellemző az önkormányzatok nagy száma csekély hatáskörrel. Ez esetben az állam gondoskodik a feladatok egy részének (pl. oktatás) hatékony ellátásáról helyi szinten is.

A magyar modell ennek egyfajta nem hatékony keveréke, a nagyszámú önkormányzatnak (3200) és a több ezer ellátandó feladatnak. A rendszerváltás idején az önszerveződés alkotmányos joga megelőzte a hatékonyság követelményét. Az informatika területén El kell készíteni a közigazgatást érintő átfogó informatikai fejlesztési programot. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az elektronikus kormányzás mielőbbi elterjesztésére, valamint a térinformatikai szempontokra. Az informatikai fejlesztési program keretében ki kell dolgozni a közigazgatási adatvagyon-nyilvántartás 1113/2000. (XII. 27.) Korm. határozatban elrendelt létrehozásának részletes menetrendjét. Módszertani segítséget kell adni az informatika közigazgatásbeli szerepének növeléséhez: az elektronikus csoportmunka bevezetése és fejlesztése, a „papírmentes” irodák kialakítása, az elektronikus feladat-menedzselés, a megosztott adatok kezelése, az elektronikus időtervezés, határidő-figyelés, a hivatalnoki kar informatikai ismeretének növelése tekintetében. Folytatni kell a Miniszterelnöki Hivatal által 1999-ben indított iratkezelési projekt végrehajtását. A kifejlesztésre kerülő Kormányzati Iratkezelő Rendszerre (KIR) alapozva ki kell dolgozni az iratkezelési rendszerek egységes szabványát. Ki kell dolgozni, hogy a költség-haszon elemzés készítéséhez szükséges, annak alapját képező kiterjedt adatbázis elkészítésének, az adatokhoz való hozzájutásnak a teljes államháztartási körben milyen informatikai, illetve adatbiztonsági feltételei vannak, és meg kell tenni az első lépéseket az adatrendszer kidolgozásának irányába.


47

5.1. Élet a HelpDesk előtt! ( Bevezetés )

Informatikai problémák megoldása eddig is működött a közigazgatási intézményekben. De senki nem tudta hogy ki, mikor, mit és hogyan csinálta. Az informatika fejlődése lehetőséget teremtett arra, hogy olyan programok, program-rendszerek készülhessenek, amik maximálisan kiszolgálják a felhasználói igényeket, támogatják és lehetőséget adnak az új igények megoldására. A HelpDesk egy ilyen program-rendszer. Ennek segítségével tudják az intézmények alkalmazottai az informatikai jellegű problémáikat a megfelelő módon közölni az erre szakosodott felhasználókkal. Ennek alkalmazásával lehetőség nyílik egy átláthatóbb, szervezettebb informatikai struktúra kialakítására, és egy ésszerűbb probléma megoldásra. Mivel a program – rendszer használatakor új adatok keletkeznek ezeket egy jól szervezett adatbázisban tárolni kell a későbbi visszekereshetőség miatt. Ezzel választ adva az első kérdésre, mely megmondja hogy ki, mikor, mit és hogyan végzett el egy ilyen jellegű probléma megoldása során.

5.1.1 Off-line és on-line adatgyűjtés Minden számítástechnikai rendszernek, ami adatokat kezel, adatokkal dolgozik szerves része az adatbázis. Ebben tárolódnak az adatok, az egyes adatmanipuláló műveletek ezen az adatbázison hajtódnak végre. Ma már kizárólag relációs adatbáziskezelő rendszereket készítenek a fejlesztők, ennek eredményeképpen uralják az adatbázis piacot. Mivel az adatbázisban adatokat tárolnak, ezeket az adatokat valamilyen formában első lépésként össze kell gyűjteni. Az összegyűjtött adatokat, paramétereket, és egyéb valamennyi jellemzőt az adatbázisba fel kell venni. Erre többnyire egy felhasználóbarát kezelőfelület áll rendelkezésünkre. Ezek után már nincs más dolgunk, mint a meglévő adatokon elvégezni a kívánt műveleteket, hogy a számunkra szükséges paramétereket illetve az eredményt megkapjuk. A másik típusa az adatbázis alapon működő szoftvereknek, amikor az adatbázis tartalma napról-napra folyamatosan változik pontosan lekövetve minden kapcsolódó adat változását. Így az adatbázisban szereplő adatok mindig naprakészek. Az előzőleg leírtakból kiderül, hogy az egyik kulcskérdés az adatgyűjtés, illetve annak milyensége. A munka jellegétől függően a munkavégzés a központi számítógéphez való kapcsolódást figyelembevéve, történhet on-line és off-line módon, illetve vegyesesen. On-line módon történő munkavégzés elsősorban Internetes programozásnál, illetve Internetes újságírásnál és team munkánál van szerepe. Ezeknél a tevékenységeknél is lehet alkalmazni a vegyes módszert .Ennek a lényege az, hogy az előkészítés off-line módon, míg a tényleges munkavégzés történik csak on-line módon távszerkesztéssel. Off-line módon lehet végezni többek között fordítást, tanácsadást, marketing stb. munkát. Az off-line módon elvégzett munka eredménye akár E-mailen keresztül is eljuttatható a munkáltatóhoz.

5.1.2. Az adatbázis fenntartásának és frissítésének követelményrendszere Az előzőleg összegyűjtött adatokat a fent leírtaknak megfelelően adatbázisba szervezzűk. Ezeket az adatbázisokat folyamatos karbantartásban kell részesíteni. Ez természetesen magába foglalja a szoftver és a hardver folyamatos karbantartását, felügyeletét valamint menedzselését. Egy közigazgatásban használt HelpDesk rendszerrel szemben támasztott követelmények pontosan megegyeznek bármilyen más adatbázist kezelő program követelményeivel.


48

5.2. Mi az a HelpDesk?

Egy program – rendszer amelyben a közigazgatási intézmény alkalmazottai, valamilyen interfészen keresztül eljuttathatják informatikai problémájukat az ezzel foglalkozó felhasználóknak. Adódik a feladat, olyan adatbázist kell kialakítani, ami tárolja a felhasználókat, illetve a felhasználókhoz tartozó jogosultságokat. Ezen adatok feltöltése történhet off-line módon a háttérben. A program aktív használata során viszont mindenképpen szükség lehet ezeknek az adatoknak az on-line módon történő módosítására. Mik az informatikai problémák? Azok a problémák amik az informatika tárgykörébe csoportosíthatók. Ezeket az intézmény alkalmazottai tapasztalják, átélik és amennyiben számukra nem megoldható a probléma, abban az esetben egy HelpDesk ügy formájában az adatbázisba juttatják. A problémák csoportosítása kézenfekvő, lehetnek hardveres és szoftveres problémák. Ki az a HelpDesk ügyintéző? Abba a halmazba tartozó felhasználó, aki a beérkezett hibabejelentéseket kezeli. Ezek a bejelentések természetesen elektronikus formában az adatbázisban megtalálhatók. Nincs más teendő, mint a megfelelő adatokat megkeresni az adatbázisban és összeállítani az ügyintéző számára érthető módon. Az ügyintéző kezeli, megoldja az adott problémát. Erre több eszköz áll rendelkezésére. A beérkezett hibabejelentést amennyiben nem érzi megát kompetensnek, átadhatja másik ügyintézőnek, vagy átadás nélkül megoldja a feladatot önmaga. Természetesen a keletkezett új információkat, ( mit csinált a HelpDesk ügyintéző, mikor csinálta, hogyan csinálta ) szintén az adatbázisban tároljuk. Mi kell még? Természetesen amikor egy felhasználó összeállít egy hibabejelentést, megpróbálja besorolni az általa tapasztalt hibát egy csoportba. ( hardveres, szoftveres jellegű hiba ) Valamint definiálja azt a számítógépet, informatikai elemet amelyik esetében a hibát tapasztalta. Adódik a feladat tároljuk a számítógépeket is az adatbázisban. Ezzel megkönnyítjük egy hibabejelentés elkészítését, valamint kézzelfogható segítséget tudunk adni a HelpDesk ügyintéző kezébe, amikor az adott bejelentést vizsgálja. Milyen információkat kell tudni egy számítógépről? Itt biztos mindenki fel tud sorolni néhányat, de nézzük tételesen. Vannak hardver elemek amikből fizikálisan áll egy számítógép konfiguráció. Továbbá a szoftver elemek amik fel vannak telepítve az adott számítógépre. Valamint azok a felhasználók akik ezen a gépen bármilyen jogosultsággal rendelkeznek. Ez definiált számunkra három teljesen különálló halmazt, mégis ha a konfiguráció szempontjából vizsgáljuk a fenti halmazokat akkor mégis van összefüggés közöttük. A halmazok tartalmaznak természetesen egyedi jellemzőket. A hardverek esetében tudnunk kell az adott hardver gyári számát, leltári számát, típusát, stb. Egy adott szoftver esetében például a telepítési jellemzők tárolása lehet nagy segítség a későbbiek során. Ezeket az adatokat első lépésben feltölthetjük az adatbázisba off-line módon. Minden gépre meghatározzuk azokat az egyedi halmazokat amik csak arra a konfigurációra érvényesek.


49

Az aktív használat során természetesen ezek az adatok változhatnak, módosulhatnak, ezeket az adatmanipulálásokat a HelpDesk ügyintéző on-line módon végzi. Konklúzió ( Zárszó ) A közigazgatásban is mint minden informatikát használó területen, elengedhetetlen hogy lépést tartsunk az informatika fejlődésével. Az infomatikában mindig képben kell lenni, naprakésznek kell lenni, mert ezzel a fejlődéssel együtt, a saját informatikai struktúránk, felépítésünk és szemléletünk is fejlődik. Elengedhetetlen tehát hogy olyan programokat, program – rendszereket használjunk amik megkönnyítik az informatikai feladatokat, segítik az adatkezelést, támogatják a felhasználó munkáját. Egy ilyen lehetőség a HelpDesk rendszer alkalmazása, melynek segítségével átfogó képet kapunk a jelenlegi informatikai helyzetről, a rendszerben szereplő kritikus pontokról. Ezen ismeretek birtokában lényegesen jobb döntést tudunk hozni adott területeken. Az informatika fejlődése tehát kihatással van nemcsak a már létező adatok, illetve új adatok rendszerezésére, hanem adott esetben teljes szemléletváltást tesz szükségessé, annak érdekében hogy a lehető legjobbat hozzuk ki az adott döntési helyzetből. Ezen ismeretek birtokában mindig törekedni kell arra, hogy a lehető legátláthatóbb, legegyszerűbb, legtisztább megoldásokat alkalmazzuk az adott informatikai probléma megoldására. 5.3. Egy elkészült HELPDESK program ismertetése

A program célja: A program célja, hogy a karbantartó szervezet számára lehetőséget biztosítson a partner szervezet gépállományának hatékony menedzselésére. A program feladata: A program alapvető feladata, hogy hatékony segítséget nyújtson a partner szervezet hardver és szoftver állományának karbantartásában, illetve gyors segítség nyújtásában. Ennek érdekében a legkorszerűbb technológiának az Internetnek a lehetőségeit veti be, megszüntetve ezáltal a helyhez kötöttség korlátait. A „HELPDESK” internetes alkalmazás segítségével a „HELPDESK” ügyintéző Interneten vagy telefonon keresztül kapja a feladatot, a megoldásról pedig Interneten keresztül rögtön feljegyzést tehet és módosíthatja az adott gép paramétereit. Szükség esetén továbbíthatja a feladatot egy másik kollégájának. A bevezetés során első és legfontosabb feladat a partner hardver, szoftver és felhasználó állományának feltérképezése és adatbázisban való rögzítése, letárolása. A program lehetőséget biztosít akár a legapróbb hardver elem nyilvántartására, annak minden paraméterével együtt. Működés A program funkcióinak jelentős része a partner gépparkjának felvételével, módosíthatóságával foglalkozik. A kiinduló adatbázis létrehozása után a partner szervezetnél akár a szoftver akár a hardver oldalon bekövetkező módosítást a karbantartó szervezet adatbázisában is át kell vezetni.


50

A program központi objektuma a partner számítógépe, amihez csatoljuk a felhasználókat, hardver, szoftver elemeket, perifériákat. A felhasználók legfontosabb adatainak felvételekor kapnak egy „HELPDESK” felhasználói azonosítót. Ennek segítségével az Interneten keresztül pár soros leírást adhatnak az észlelt hibajelenségről. Természetesen, ha Internet nem áll rendelkezésre, a „HELPDESK” operátor telefonszámának felhívásával ugyanezt megtehetik. Az Internetes hibabejelentés is már egy kis segítségnyújtással van összekötve. A programban ugyanis lehetőség van a partner hardver, szoftver hibatípusainak feltérképezésére. Ezen hibatípusokra leírásokat, megoldási javaslatokat tehetnek a szakemberek. A bejelentés előtt tehát be lehet azonosítani az adott problémát, és ha egyszerű a megoldás, akár a felhasználó is elvégezheti a javítást a leírás alapján. A telefonos hibabejelentés is bekerül a rendszerbe a „HELPDESK” operátor révén a gép beazonosítása után egy pár soros hibajelzés kíséretében. A beazonosított hibajelentések az arra a területre szakosodott „HELPDESK” ügyintézőnél fognak megjelenni rögtön, amikor bejelentkezik a rendszerbe. Első dolga a hibajelentés megtekintése. Ha úgy gondolja, hogy nem rá tartozik, átadhatja a megfelelő embernek az ügyet. Ha őrá tartozik, megnézheti az adott gép összes paraméterét, mielőtt kimegy a helyszínre. Miután megoldotta a problémát, a rendszerben lezárja az ügyet egy kis megjegyzéssel kísérve. Ha valamilyen lényeges változtatást eszközölt az adott konfiguráción, azt lezárás előtt meg kell tennie az adatbázisban is. Tehát az üzemeltetés során ha a karbantartó szakember módosított valamit partner szervezet valamelyik gépén, ugyanezt megteszi az adatbázisban reprezentált változaton is, ezáltal a következő hibajelentéskor a szakember már a kivonulás előtt teljes képet alkothat a gép paramétereiről.


51

6. Kormányzati, közigazgatási, informatikai elérés, kormányzati portál bemutatása

6.1. Kormányzati Portál

Az elektronikus információátadás, ügyintézés és véleménynyilvánítás színtere hazánkban a Kormányzati Portál, amely 2001. december 10-én kezdte meg működését. A közérdekű Portál célja, hogy a polgárok és a közigazgatás között ezentúl az Interneten keresztül is lehetővé váljon a kapcsolatfelvétel, illetve az interaktív kapcsolat kialakítása és a naprakész információk közvetítése. Az ott elérhető szolgáltatások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a polgárok gyorsan, megbízhatóan és biztonságosan intézhessék hivatalos ügyeiket, hiszen nem kell sorban állniuk, első kézből megtudhatják, mely hivatalos szervhez kell fordulniuk dolgaik elintézésében és megkapják mindazt az információt, amely szükséges számukra a gyors ügyintézéshez. A www.emagyarorszag.hu honlapon különféle rovatok, témakörök és szolgáltatások találhatók, így a felhasználók könnyen és gyorsan juthatnak hozzá a számukra szükséges és hasznos információkhoz. A Portálon megtalálható adatok és információk tényközlő jellegűek, nem kívánnak állást foglalni egyetlen érdekcsoport mellett sem. A Portál nem kapcsolódik be a hírversenybe, hanem saját szolgáltató funkcióhoz kötött témákról közöl aktualitásokat. A közigazgatással és annak működésével kapcsolatos legfrissebb történésekről a „Hírek” rovatból tájékozódhatnak az érdeklődők. Az „Ügyleírás” témakör célja, hogy egyszerű és közérthető módon tájékoztassa a látogatót minden olyan közigazgatási eljárásról, amely fontos lehet a hivatalos ügyek intézésénél. Az ügyleírások 12 élethelyzet (pl.: család, oktatás, honvédelem, vallás) köré csoportosítva több száz konkrét ügy lebonyolításához nyújtanak információkat. Tartalmazza az ügyintézést végző szerv adatait, továbbá területi illetékesség szerinti keresési lehetőséget is nyújt. A linkek segítségével közvetlenül elérhetőek azok az intézmények, amelyek rendelkeznek honlappal vagy e-mail címmel. A „Szolgáltatások” rovatban jelenleg három állami nyilvántartás adatai szerepelnek, melyek várhatóan a későbbiekben tovább bővülnek. A „Cégkereső” az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartása alapján a bejegyzett cégek nyilvános adatait jeleníti meg. Ha a látogató megadja a keresett cég nevét és cégjegyzékszámát (vagy adószámát), akkor információt kaphat a cég formájáról, székhelyéről, tevékenységéről, és az is kideríthető, hogy a vállalkozás esetleg csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll-e. A „Gépjárműkereső” rovatban a forgalmi rendszám alapján az általános információk mellett (mint például az autó színe és típusa) megtudható, hogy az autó egyáltalán létezik-e, nem áll-e körözés alatt, illetve hogy a rendszám és a forgalmi engedély szám valóban összetartozik-e. A harmadik szolgáltatás az „Ingatlankereső”, amelyben a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvántartása alapján az ingatlanok nyilvános adatai olvashatóak a tulajdoni lapok első oldalának megjelenítésével. A kereséshez elég az ingatlan helyrajzi száma vagy postacíme. Az „Országinfó” rovat célja többek között Magyarország földrajzának, történelmének, aktuálpolitikájának bemutatása. A rovat angol és német nyelven is olvasható. A Kormányzati Portál az információszolgáltatás és az ügyintézés megkönnyítése mellett a véleménynyilvánítás színterévé kíván válni. Ezt a célt szolgálja a „Fórum” rovat, amely


52

lehetőséget teremt a polgárok és a közigazgatási szervek közötti kommunikáció megteremtése. Itt a látogatóknak lehetőségük van arra, hogy különféle témákban feltegyék kérdéseiket, illetve kifejtsék véleményüket. A minisztériumokkal és egyéb közigazgatási szervekkel történő folyamatos együttműködésnek köszönhetően a Kormányzati Portál tartalma és szolgáltatásainak köre folyamatosan bővül. A telefonos ügyfélszolgálat (call-center) jelenleg a honlap használatára vonatkozó kérdésekre ad választ, hamarosan viszont már az Internet-hozzáféréssel nem rendelkezők számára is biztosít majd hasznos információkat, a Portálon megtalálható tartalmak alapján. Az elektronikus aláírástól szóló törvénynek köszönhetően hamarosan online ügyintézésekre is sor kerülhet, vagyis megvalósul az eredeti célkitűzés, és akár otthon, a számítógép előtt ülve is lehet majd hivatalos ügyeket intézni. A mindennapi életet megkönnyítő funkciók fokozatosan kiegészülnek az üzleti és a civil szférát támogató funkciókkal, és lehetővé válik, hogy a vállalkozások már a Portálon keresztül intézhessék adó-bevallásukat. 6.2. Európai Unió információs rendszere, rendszerek az EU-ban

Az Európai Unió az európai kontinens tizenöt országának „gazdasági és szociális társulása”, amelynek az a küldetése, hogy folyamatosan bővüljön. Az EU integrációs egysége keretében a tagországok jogköreik egy részét közösségi szintre bízták. Így a nemzeti, regionális és helyi jogkörök mellett létezik demokratikus és független intézményeken alapuló európai jogkör. Az integrációs felkészülés folyamatában lényeges, hogy tisztában legyünk az uniós közösségi intézmények szervezeti felépítésével, azok feladat- és hatásköreivel, valamint egymáshoz való viszonyukkal. A következőkben ezen szerveztek elérhetősége kerül bemutatásra. 1.1 Európai Parlament (European Parliament) Székhely: Strasbourg, Brüsszel Főtitkárság: Luxemburg Rue Wiertz, Batiment Eastman, B-1047 Bruxelles Tel: 32-2-284205 Fax: 32-2-2306933 Internet: http://www.europarl.eu.int 1.2 Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) Székhely: Brüsszel Rue de la Loi 175 B – 1048 Bruxelles, Belgium Tel: 32-2-2856111 Fax: 32-2-2857397/81 Internet: http://ue.eu.int 1.3 Európai Bizottság (European Commission) Székhely: Brüsszel Rue de la Loi 200 B – 1049 Bruxelles, Belgium Tel: 32-2-2991111


53

Fax: 32-2-2950138 Internet: http://europa.eu.int/comm/ 1.4 Európai Közösség Bírósága (Court of Justice of the European Communities) Székhely. Luxemburg Palais de la Cour de Justice, Boulevard Konrad Adenauer L 2925 Luxemburg Tel: 352-43033441 Fax: 352-43032600 Internet: http://www.curia.eu.int 1.5 Európai Számvevőszék (European Court of Auditors) Székhely: Luxemburg Rue Alcide de Gasperi 12 L 1615 Luxemburg Tel: 352-43981 Fax: 352-439342 Internet: http://www.eca.eu.in 1.6 Régiók Bizottsága (Committee of the Regions of the European Union – COR) Székhely: Brüsszel Rue Belliard 79 B 1040 Bruxelles, Belgium Tel: 32-2-2822211 Fax: 32-2-2822325 Internet: http://www.cor.eu.int 1.7 Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee – ESC) Székhely: Brüsszel Rue Ravenstein 2. B 1000 Bruxelles, Belgium Tel: 32-2-5469011 Fax: 32-2-5134893 Internet: http://www.ces.eu.int 1.8 Európai Beruházási Bank (European Investment Bank – EIB) Székhely: Luxemburg Boulevard Konrad Adanauer 100 L 2950 Luxemburg Tel: 352-437910 Fax: 352-437704 Internet: http://www.eib.org Az Európa Tanács


54

Az Európai Unió együttműködik más európai szervezetekkel is, köztük az Európa Tanáccsal, amelynek Magyarország is tagja. Ezt a kormányközi szervezetet 1949-ben hozták létre, székhelye Strasbourgban van. Az Európa Tanács célja az egyezmények közös kidolgozásán keresztül megközelítőleg azonos feltételek biztosítása a tagállamok polgárai számára társadalmi, kulturális és jogi tekintetben. 3.1 Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Delegation of the European Commission to Hungary) A Delegáció az Európai Bizottság legmagasabb szintű diplomáciai és politikai szintű képviselete hazánkban. 1016 Budapest, Bérc u. 23. Tel: 1-209-9700, 209 9710 Fax: 1-466-4221 Internet: http://www.eudelegation.hu 3.2 Európai Bizottság, CORDIS Aktuális információk az 5. kutatási keretprogramról (partnerkeresés, szövegek, pályázati felhívások). Az 5. kutatási keretprogram célja társfinanszírozással támogatni az EU kutatási tevékenységeit. Internet: http://www.cordis.lu/fp5/home.html Magyar Nemzeti Koordinátor: Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság 1052 Budapest, Szervita tér 8. Tel: 1-317-5900 Fax: 1-318-7998 Internet: http://www.omfb.hu 3.3 Európai Tájékoztatási Központ Az Európai Bizottság hivatalos információs és dokumentációs központja hazánkban. 1052 Budapest, Bárczy István u. 1-3. Tel: 1-327-1711, 327-1713 Fax: 1-327-1716 Internet: http://eudelegation.hu/etk 3.4 A Bizottság és a Főigazgatóságok néhány kiadványa: - Bulletin of the European Union Információt ad az intézmények tevékenységéről, a közösségi politikák helyzetéről. Internet: http://europa.eu.int/abc/doc/off/bull/en/welcome.htm European Economy A Bizottság összefoglalói a tagállamok gazdaságáról, a csatlakozásra váró országok gazdasági trendjéről. Internet: http://europa.eu.int/comm/economy_finance/document/eesuppc/2000_1/hun.htm General Report on the activities of the EU Éves összefoglaló a közösségi politikáról. Internet: http://europa.eu.int/abc/doc/off/rg/en/welcome.htm 3.5 Hivatalos dokumentumok: - Fehér Könyvek Egy adott közösségi politika területére vonatkozó hivatalos bizottsági intézkedési javaslatok gyűjteménye. Internet: http://europa.eu.int/comm/off/gren/index_en.htm 3.6 Euro Info Service


55

Az EU kiadóhivatalának hivatalos magyarországi képviselete. 1137 Budapest, Szent István krt.12. Tel: 1-329-2487, 329-2170 Fax: 1-349-2053 Internet: http://www.euroinfo.hu 3.7 Európai Parlament (EP) Az EP valamennyi hivatalos dokumentumai ingyenesen hozzáférhetők az EP weboldalain. Internet: http://europarl.eu.int/sg/tree/en/default/htm Bővítési weboldal: http://www.europarl.eu.int/enlargement/positionep/en/default.htm

Documents

Közigazgatási adattárak és információs rendszerekoszkdk.oszk.hu/storage/00/00/33/08/dd/1/B2_tananyag.pdfPHARE HU0008-02-01-0001 Közigazgatási adattárak és információs rendszerek