5. Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia

Budapest, 2014.01.16.

Energiatudatos településformálás, a helyi önkormányzatok szerepe a jövő

energiavilágában 

Koncz LászlóVezérigazgató

FŐGÁZ

A FŐGÁZ általában

2

3

A FŐGÁZ újdonságok

CNG – környezetbarát autózás földgázzal

Integrált energetikai megoldások

Ami már ismert

Internet-ről:Települések az energia önellátás útján

A güssingi energia-önellátó modellEnergia önellátó város – Vas megye

Energia-önellátás terve uniós pénzből BorsodbanPéldaértékű magyar önfenntartó falu

Energia önellátó város

Az energiafüggetlenség előnyei:• az energiafüggetlenség kevesebb környezetterhelést jelent,

• csökkenti a lakosság és az önkormányzatok kiszolgáltatottságát,• az energiafüggetlen közösségek valóban fenntartható életformát valósítanak meg,

• az energiafüggetlenségre való törekvés és megújuló energiaforrások hasznosítása élénkítik a helyi gazdaságot,

• az energiafüggetlenség erôsíti a társadalmi összefogást.Forrás: Településfejlesztési füzetek 29.

4 üzenet, amire talán emlékezni lehet a döntések során!

4

Üzenet 1-3

5

EU energiahatékonysági elvárások

Decentralizált energiatermelés terjedése

Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és minden stakeholder számára

1 2

3

Az EU 2020-ig jelentős energiapolitikai célkitűzéseket fogalmazott meg, melynek egyik eleme az

energiahatékonyság javítása

6

20%energiahatékonysági

javulás

20%csökkentés az

üvegházhatású gázok kibocsátásából

20%a megújuló

energiaforrások elvárt részaránya

Az Európai Tanács által 2007-ben elfogadott, 2020-ra teljesítendő célkitűzések

A 2010-es előrejelzések szerint a célkitűzés teljesülése kétségessé vált

Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (EED)

- A tagországoknak 2014. június 5-ig kell átültetni (főszabály)- Az Irányelv intézkedései jogilag kötelező érvényűek a tagországok számára- Célja, hogy a tagországok az energiaátalakítástól és -elosztástól kezdve a

végső felhasználásig az energialánc minden szakaszában fokozzák az energia hatékonyabb felhasználását célzó erőfeszítéseiket

Európa 2020 stratégia

1

Az energiahatékonysági irányelv számos területen fogalmaz meg kötelezettségeket (I)

… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik

7

Energiahatékonysági célkitűzés

Tagállam által vállalt energiahatékonysági célkitűzés meghatározása; Magyarország az Európai Bizottság felé jelezte1, hogy a 2020. évi primerenergia-felhasználás célértéke 1113 PJ, a bruttó végső energia felhasználás célértéke pedig 760 PJ

Épület-felújítási stratégia

Hosszú távú tagállami épület-felújítási stratégia meghatározása 2014. április 30-ig

Kormányzati épületek 3%-os éves felújítása

2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő teljes épületállomány alapterületre vonatkoztatott 3 %-ának éves felújítása; az érintett kormányzati épületek nyilvántartási listájának nyilvánosságra hozatala 2013. december 31-ig

Energiahatékonysági kötelezettségi rsz.-ek és alternatíváik (1,5%-os éves megtakarítás)

Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek (vagy alternatív szakpolitikai intézkedések) bevezetése annak érdekében, hogy 2014-2020 között a végső felhasználóknak értékesített energia évi 1,5%-os megtakarítása biztosított legyen2

Terület Előírt intézkedések

3. cikk

4. cikk

5. cikk

7. cikk

Közintézményi beszerzés

A központi kormányzatok magas energiahatékonyságú termékek / szolgáltatások / épületek beszerzési kötelezettsége

6. cikk

1

Az energiahatékonysági irányelv számos területen fogalmaz meg kötelezettségeket (II)

… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik

8

Számlázás, számlainformációk

Pontos és tényleges fogyasztáson alapuló adatok szerinti számlázás; múltbéli fogyasztásra vonatkozó információk elérhetőségének díjmentes biztosítása

1. Műszaki és pénzügyi alapon meghatározott kivételekkel

Fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítása

Kötelezettségek nem teljesítéséhez kapcsolódó, tagállam által alkalmazni kívánt szankciók meghatározása és bejelentése a Bizottság felé 2014. június 5-ig

Energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás

A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés valamint a távfűtés/hűtés nagyobb arányának ösztönzése; 2015. december 31-ig átfogó értékelés készítése a potenciálról és tervezett intézkedésekről

10-11. cikk

14. cikk

15. cikk

Hálózatok és infrastruktúrák hatékonyságának maximalizálása, a keresletoldali válaszintézkedések lehetővé tétele és ösztönzése

Szankciók13. cikk

Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek

Költséghatékony, magas színvonalú energetikai auditok elérhetőségének előmozdítása minden végső felhasználó számára, illetve nagyobb vállalatoknál 2015. december 5-ig és négyévente energetikai audit elvégzése

8. cikk

Fogyasztásmérés

Egyedi fogyasztásmérő alkalmazása a villamos energia, a földgáz, a távfűtés/hűtés és meleg víz végső felhasználóinál; 2016.12.31-től egyedi fogyasztásmérő központi fűtéssel ellátott / központi rendszerről biztosított többlakásos épületek esetében is1

9. cikk

Terület Előírt intézkedések

1

A 1,5%-os éves energia-megtakarítási kötelezettség (7. cikk) 2020-ig nagyságrendileg 2500 Mrd Ft beruházást tehet

szükségesség

2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020

3.6

8.3

14.3

20.2

27.3

34.5

41.6PJ

Évenkénti teljes energia-megtakarítási kötelezettség és becsült beruházási igény, a rugalmassági lehetőségek figyelembe vételével1

1. Századvég tanulmány alapján; a MET tanulmány által azonosított megtakarítási kötelezettség értéke nem ismert, de a MEKH szóbeli tájékoztatás alapján meghaladja a Századvég által becsült értéket

9

Minden résztvevő egyetért abban, hogy a kötelezettségi cél minél alacsonyabb szinten történő meghatározása, a rugalmassági lehetőségek teljes mértékű kihasználása indokolt

A 2014-2020 közötti halmozott megtakarítás ~150 PJ, mely összesen ~2500 Mrd Ft

beruházást tehet szükségessé

214

285

356

356

428

428

428

x Megtakarítások eléréséhez szükséges beruházások becsült összege (Mrd Ft)1

1

Az éves átlagos megtakarítási kötelezettség1 felér Miskolc és Pécs városának éves háztartási energiafelhasználásával2

10

PécsLakosság: 148 e fő3

Miskolc

Lakosság: 163 e fő3

1. 2014-2020 átlagában éves 5,9 PJ (ami 2014-es induló 3,6 PJ értékről 2018-ra 7,1 PJ-ra nő); Forrás: Századvég tanulmány2. Átlagos magyar háztartás becsült villamos energia, gáz és távhő felhasználása figyelembe vételével3. 2012-es adatok, ezer főre kerekítve; Forrás: KSH

+

A teljesítés lehetséges formái

- Kötelezett felek által végrehajtott energiahatékonysági megtakarítások a végső felhasználók körében

- Energiahatékonysági szolgáltatókon vagy más, harmadik felek által elért megtakarításokon keresztüli teljesítés

- Nemzeti energiahatékonysági alapba történő befizetés, és ennek keretében történő energia megtakarítás

Bevonható kötelezettek, finanszírozási lehetőségek

Kötelezett: -Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy elosztók

Finanszírozó:-Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy elosztók

-Egyéb, nem nevesített finanszírozási források

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer részleteinek és hazai implementációjának kidolgozása még folyamatban

Eszköz

Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatíváik (7. cikk) alapján fennálló kötelezettség

- Évi 1,5% új energia megtakarítás (primerenergia felhasználásként vagy végső energia-fogyasztásként kifejezve, közlekedéssel vagy nélküle Tagország döntése)

- Rugalmassági intézkedések 25% erejéig vehetők figyelembe (ennyivel csökkenthető az összes új kötelezettség)

- A kötelezettségi rendszer alternatívája a végső felhasználók körében történő energia-megtakarítást célzó más szakpolitikai intézkedések végrehajtása

A kötelezettség időtartama2014. január 1. – 2020. december 31.

11

1

A decentralizált termelés térnyerése a hagyományos ellátási modell átalakulását eredményezi…

… ezáltal az egyes szereplők helyzete és a szabályozás is jelentősen változhat

12

Jelenlegi modell

Átviteli hálózat

Elosztóhálózat

Gyár Irodaház

Háztartás

Jövőbeni modellMegosztott / lokális termelés teljes hálózat

management integritássalKözponti modell

Tároló

Minőség szabályozás

TárolóCHP

Áramlás szabályozás

Tároló

Fotovoltaikus erőmű

Minőség szabályozás

Háztartás saját CHP-vel

Tároló

Szélerőmű

2

A decentralizált termelés kihívásai a jövőben jelentősen fokozódhatnak

13

Új ellátási modell eredményeként…

A (villamos) rendszerbe integrálja a kis- és közepes termelőket (új és megújuló források bevonása)

Nagy számú fogyasztó lehet egyben termelő is Intelligens és interaktív hálózat kialakítása Kifinomult vezérlő és felügyeleti rendszerek bevezetése új hálózati elemekkel (pl. tárolók) Termelés megosztása az új rendszeren keresztül K+F folyamatok támogatása (ipar és KKV húzóerő)

2

…az iparág számos kihívással néz szembe

A fogyasztók egyben termelők is lesznek, akiknek jelentősen megváltoznak a fogyasztási szokásaik

Jelentősen változnak az infrastruktúrákkal szemben támasztott követelmények és azok kihasználtsága

Új infrastruktúra elemek és technológiák megjelenése Új kihívások a rendszerszabályozásban Szükségessé válhat a finanszírozás és tarifaképzés logikájának átalakítása …

A következő években várható fejlemények az önkormányzatok számára is változásokat hozhatnak

14

EU energiahatékonysági elvárások

Decentralizált energiatermelés terjedése

Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és minden stakeholder számára

1 2

3

Az energiahatékonysági célok elérése jelentős új beruházásokat igényel – ezek forrása ugyanakkor még kérdéses

Az energiahatékonysági beruházások egyik kiemelt kedvezményezettje lehet a szociálisan rászoruló fogyasztók köre (pl. alacsony jövedelmű háztartások, elmaradott térségek, bérlakásban élők)

Az iparági szereplők eredményességét (osztaléktermelő képességet és a működés fenntarthatóságát) a megvalósuló modell alapvetően befolyásolni fogja

Új lehetőségek a települési önkormányzatok számára a fontos településfejlesztési célok elérésében

Üzenet 4

Kérdés, tanácsadás vagy felmérési igény esetén a FŐGÁZ áll az Önök rendelkezésére!

Köszönöm a figyelmet!

15

A kötelezettségi rendszer javasolt modellje: elsődleges megvalósítók az energiaipari szereplők, ugyanakkor

másodlagos piac is működik, a finanszírozás szétterített

Megvalósítási modell Finanszírozási modell

Elsődleges kötelezett

Másodlagos piaci opció

Energiaipari társaságok

Piaci szereplők (ESCO)

Piaci szereplők (ESCO)

Központi szereplő (állam)

Központi szereplő (állam)

Szétterített finanszírozás:Adó / „hatékonysági

fillér” / költségvetés, stb.

Energiaipari társaságok

EU

Kedvezményezetti önrész

A megvalósításra kötelezett kereskedők szükségszerűen részt vesznek a finanszírozásban;A másodlagos piaci opció megléte miatt az elsődleges kötelezetti kör szűkítése nem indokolt, a tényleges projektmegvalósításban részt venni nem kívánó szereplők a másodlagos piacon „vehetik / válthatják meg” a megvalósított projekteket

Energiaipari társaságok

Van másodlagos piac, melynek szereplői az elsődleges kötelezettek és az ESCO társaságokÁllami részvétel csak akkor indokolt, ha nem feltételezünk kellő másodpiaci likviditást az első két szereplői kör részérőlA szereplők részére a másodlagos piacon történő teljesítés „megvásárláson” túl egy nemzeti energiahatékonysági alap kínálhat lehetőséget a „megváltásra”

JAVASOLT MODELL

Az energia szektor egésze (földgáz, villamos energia, távhő, alternatív tüzelőanyag és üzemanyag kiskereskedelem is) kerüljön bevonásraA kötelezettség kereskedőkre történő alkalmazása javasolt

16

Elméletileg lehetséges megoldás

Javasolt megoldás

Back-up

Számos további részletkérdés tisztázása szükséges egy működőképes és fenntartható modellhez!