KÉZIKÖNYV - ofi.huofi.hu/sites/default/files/030131_hetszinvirag_3_kk.pdf · Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához 3 Ezzel a

KÉZIKÖNYV a 3. osztályos HÉTSZÍNVIRÁG

olvasókönyv és munkafüzet használatához

Burai Lászlóné – dr. Faragó Attiláné

hetszinvirag.indd 1 6/10/14 8:51 AM

SzerzőkBURAI LÁSZLÓNÉ – DR. FARAGÓ ATTILÁNÉ

KorrektorKUTAS ÉVA

AP–030131ISBN 978-963-464-715-7

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 7,73 A/5 ívTömeg: 160 g


Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához

3

Ezzel a kézikönyvvel az apáczai Kiadó azokat a pe-dagógusokat szeretné segíteni, akik a Hétszínvirág ol-vasókönyvből és munkafüzetből tanítanak. E taneszkö-zök megújultak. szerkezeti felépítésük alapvetően nem változott, de tartalmuk korszerűsödött, és megfelel a 17/2004. OM számú, az apáczai Kerettantervcsaládról szóló rendeletnek.

a taneszközök felépítésének bemutatásával, az anya-nyelvi nevelés feladatainak meghatározásával, a tanterv fejlesztési követelményeinek felsorolásával, a különbö-ző óratípusok felépítési javaslataival szeretnénk egy kis elméleti, módszertani segítséget nyújtani kollégáinknak az éves és a mindennapi felkészüléshez.

az óraleírásokat ötletadónak szántuk. Megvalósítá-suk során természetesen mindenki a saját egyéniségé-nek és osztálya összetételének, adottságainak megfele-lően megváltoztathatja azokat.

az Ötlettárban beszédművelő gyakorlatokkal, olva-sásgyakorlási módokkal, szólás- és közmondásgyűjte-ménnyel, a tanórákon felhasználható, illetve a tanulók-nak ajánlható bibliográfiával, az olvasóvá nevelés néhány eszközével, a 2. osztályos kézikönyvben megkezdett írói

arcképcsarnok folytatásaként az olvasókönyvben sze-replő írók, költők képével, rövid életrajzával találkoz-hatnak. a felsoroltak a tanulók motiválásához, az órák színesebbé tételéhez, a sokoldalú szemléltetéshez járul-nak hozzá.

a kézikönyv végén található tanmenetjavaslat neve is mutatja, hogy csak egyfajta ajánlás a 3. osztályos tan-anyag feldolgozására. tehát nem kötelező előírás, rugal-masan lehet használni az adott tanulócsoport ismere-tében. a témák megkezdése előtt ajánlatos áttekinteni, eldönteni, hogy mely szövegeket kívánjuk feldolgozni, melyikre hány órát szánunk, illetve milyen legyen a gya-korlóórák aránya. a tervezéskor figyelmükbe ajánljuk az Eszterlánc és a szövegértést fejlesztő gyakorlatok c. kiadványokat, amelyek a képességfejlesztésben nyújta-nak segítséget és differenciáltan is alkalmazhatók.

Bízunk abban, hogy az átdolgozott kézikönyv min-den kollégánknak hasznos segítséget nyújt mindennapi munkájához

2008. júliusa szerzők és a szerkesztő

Előszó



4

az anyanyelvtanítás fontosságát át kell éreznie minden magyar pedagógusnak. Feszültségekkel, ellentmondá-sokkal teli világunkban sok negatív hatás is éri a tanu-lókat, ezért az olvasás nyújtotta minden lehetőséget ki kell használni a jellemnevelésben. Csak ez a szemlélet-mód vezethet az eredményes személyiségformáláshoz, amelynek során a tanulók az olvasást szerető, értő em-berekké válnak.

az általános iskola első két évfolyamában a család-ból és az óvodából hozott ismeretek tervszerű tovább-fejlesztése, bővítése, rendszerezése valósul meg. Ezt a folyamatot a harmadik osztályban is tovább kell építe-ni, szélesíteni. Első osztálytól fontos szerepet szánunk a beszédfejlesztésnek, amely minden olvasásórát át- meg átsző.

a különböző képességek fejlesztéséhez és a nevelé-si feladatok megvalósításához az olvasástanítás számos lehetőséget teremt. az olvasási tudás segítségével az elemzés során feltárjuk a szövegek szépségét, igazságát, az ítélőképesség fejlesztésével pedig a tanulságok meg-értésére, elfogadására nevelünk. a szemelvények gazda-gon tárják a tanulók elé a példákat egymás segítésére, megbecsülésére, illemtudó viselkedésre, a természet, a környezet védelmére, szeretetére, történelmi elődeink helytállására, önfeláldozására, hazaszeretetére, népkul-túránk gyöngyszemeinek megismerésére. az ezernyi

szépséget megrajzoló irodalmi alkotások a jellemfor-málás legjobb segítőtársai.

az önálló tanulásra való szoktatás súlyponti kérdés harmadik osztályban. a memoritereken kívül fokoza-tosan próbálkozni kell az önálló tartalmi felidézéssel is, nemcsak mesék, elbeszélések, hanem ismeretközlő szö-vegek esetében is. Mindenkor hasznos segítséget nyújt a közösen, majd később önállóan alkotott vázlat. az alkalmankénti önálló szövegfeldolgozás is a tankönyv önálló használatára nevel. a fokozatosság alapelve az önállóságra nevelésben is nagyon fontos.

a tanulók önállósága akkor igazán értékes, ha mun-kaszeretettel és tudatos fegyelemmel párosul. Nagyon fontos, hogy az otthonra adott írásbeli feladatok mellett a szóbelieket is rendszeresen, következetesen számon kérjük, ellenőrizzük.

Elengedhetetlen a folyamatos értékelés, amely az ol-vasástanulás minden területére terjedjen ki. az értékelés során először mindig a pozitívumokat emeljük ki, majd mutassunk rá arra, ami javítandó vagy hibás! Minden esetben tapintatosan járjunk el! az önismeret fejlesztése érdekében gyakran végeztessünk a tanulókkal önérté-kelést is! a tervszerű, folyamatos ellenőrzéssel, értéke-léssel biztosítjuk leginkább a fejlődés egyenletességét.

„Mindennemzetnekfőkincseanyelve, bármitelveszthet,visszaszerezheti, dehanyelvételveszti, Istenseadjavisszatöbbé.”

(GárdonyiGéza)

Az olvAsástAnítás fElAdAtAi



5

Alapelvek, célok az általános iskola kezdő szakaszában az anyanyelv

és irodalom tanulása alapvetően két célt szolgál. a fej-lesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi műveltség alapozására irányul.

az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsa-játíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. a tanulási tartalmak feldolgozása kedvező feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a külön-féle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerősítéséhez.

a kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdése-kor – általában – birtokolják és használják anyanyelvü-ket. az első iskolai években mégsem az elméleti rend-szerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és egyre emeltebb igényekkel fellépő gyakoroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási le-hetőségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejező gya-korlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira – mint szilárd alapra – épülhet majd rá a továbbiakban a nyel-vi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az anyanyelv tudatos, kulturált használata.

az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsődleges feladata az irodalom, az olvasás megszerette-tése, az olvasási kedv megerősítése és szokássá alakítá-sa. az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsoló-dó szövegelemző és értelmező feladatok megoldása, a szövegről való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

a különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kap-csolódó feladatmegoldások kedvező feltételeket terem-tenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesz-téséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség,szóbeliszövegalkotásésmegértés: meg-

alapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasás-technika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. a szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélőképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Le-hetőséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsola-tos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a ma-gyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az ol-vasás megszerettetésére.

Azönállótanulásképességénekfejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerő képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetőségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása.

Írás-helyesírás: lényege az írástechnikának a tanulást és az írásos önkifejezést kiszolgáló eszközzé fejlesztése a helyesség, az olvashatóság és a rendezettség igényével.

Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók elsajátítják az írásbeli anyanyelvhasználat normáihoz igazodó szöveg-alkotás alapjait. Bátorítást kap a képzelet, az egyéni stí-lus kipróbálása, az önkifejezés megtapasztalása különfé-le szövegformákban.

Ismeretekszerzéseazanyanyelvről: hogy a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek szerzésével megkezdődhessen a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi ki-fejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség és az igényes nyelvhasználatra való törekvés.

Az APáCzAi KErEttAntErvCsAlád tArtAlmA és KövEtElményrEndszErE



6

Témakörök A változat 8 óra/hét

B változat 7,5 óra/hét

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 15 óra 13 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás.Olvasásgyakorlás.Azönállótanulásképességénekfejlesztése.

35 óra66 óra18 óra

30 óra63 óra16 óra

3. Írás, íráshasználat Azírástechnikafejlesztése.Azíráseszközihasználatánakgyakorlása.

14 óra16 óra

14 óra15 óra

4. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazásialapismeretek.Szövegalkotásigyakorlatok.

12 óra20 óra

12 óra20 óra

5. Ismeretek az anyanyelvről Nyelvtaniésnyelvhelyességiismeretektudatosításaésalkalmazása.Helyesírásiszabályismeretésalkalmazás.

6. Ismétlések, rendszerező összefoglalások, felmérések a tanév során

ÖssZEsEN

30 óra56 óra

14 óra

296 óra 277,5 óra

14 óra

26 óra54,5 óra26 óra54,5 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: A B változat olvasás: 3,5/4* 3/3,5*

(a * félévenként váltó óraszámot jelöl.)

Fejlesztési feladatok– a beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és

kifejezőerejének egymással összefüggő fej lesztése. – az olvasás és az írás készségeinek eszköz szintre

emelése. E tevékenységekben a kitartás és a folyamatjel-legű gyakorlás ösztönzése.

– a szövegelemzésben való jártasság elmé lyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi érté-kek iránti fogékonyság erősítése.

– az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nem-zeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása iránti nyitottság ösztönzése, a nemzettudat alapozása.

– Új ismeretfeldolgozási technikák tanítása.– az önkifejezés iránti igény erősítése, külön féle for-

máinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósítá-sának támogatása.

– a tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzés-ben; az információszerzésben és -felhasználásban.



7

277,5 óra

14 óra

26 óra54,5 óra26 óra54,5 óra

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

a beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása kommunikációs helyzetekben. szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése. a tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelem szerű használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. vélemény kulturált megfogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás.

Kiegészítő anyag 2. Olvasás-szövegértés, ele mi ismeretek az irodalom ról Szövegfeldolgozás.Prózai művek, versek, nép-költészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból. történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepe-ket, jelképeket, a természetet és a társadalom életét bemu tató írások. Hétköznapi szövegek. – Emberismeret – Népköltészet és műkölté szet

Dramatikus játékok – Műélvezet, átélés, bele -feledkezés.

a segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése. szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről. Drámás megközelítéssel a beleélés fokozása. a szöveghez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szöveg-értés, -értelmezés gyakorlása. az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása. az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.

Lényegkiemelés, vázlatkészítés. a szereplők tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. véleményalkotás cselekedetekről, helyzetekről, magatartásról. Jellegzetes irodalmi témák (emberi kapcsolatok, hazaszeretet, barátság, szeretet, segítőkészség) megfigyelése, értékelése. Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok megfigyelése. tapasztalatszerzés versekből művészi eszközökről (ritmus, rím, hasonlat, refrén). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrá-ciós és memóriafejlesztő gyakorlatok. Beleélő játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élőlények megjelenítése. szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek előadása rit-mus- és mozgásváltással. a produkciók megbeszélése. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással.



8

Témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek

Olvasásgyakorlás.Azönállótanulásképességénekfejlesztése.

– Könyv- és könyvtárismeret– Gyakorlatok a könyvtárban– Prózai szöveg- és verstanulási technikák

Műsorok összeállítása és előadása nemzeti és családi ünnepekre. Folyamatosságra és pontosságra figyelő felolvasási tréningek. a szöveget értelmező felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai eszközök használatával. a nagyobb terjedelmű szövegek olvasását elősegítő értelmező olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával. Egyszerű szerkezetű ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával. tájékozódás a szövegben. a szövegből kiemelt tények, informá-ciók felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben. Kutatómunka az olvasmányok szerzőjének, eseményeinek, szereplőinek mélyebb megismeréséhez. Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak használata feladatmegoldáshoz.Olvasmánytartalmak szűkítő és bővítő elmondása. Beszámolók pl.: kutató-, gyűjtőmunkáról több összefüggő mondattal. a könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint.Könyvek adatainak ismertetése. szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák,sorolók,találóskérdések,népdalok;VörösmartyMihály:Szózat(legalábbaz1–2.vsz.);PetőfiSándor:Afüstbementterv;WeöresSándor:Éren-nádon;GárdonyiGéza:ÉjjelaTiszán;JózsefAttila:Betlehemikirályok;5-8sorosprózaiszövegektörténelmiolvasmányokból.

A továbbfejlesztés alapjai– a tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondola-

tait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira.

– az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tar-talmát helyes időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

– Megnevezi olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tu-lajdonságaikat. Magyarázza cselekedeteiket. az olvas-mányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve az ilyen kérdésekre választ tud adni.

– tanítója segítségével felismeri az olvasottak lénye-gét. a szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz.

– Konkrét esetekben felismer mesére jellemző fordu-latokat, szókapcsolatokat, mesejellemzőket.

– Fél-egy oldal terjedelmű, életkorának megfelelő té-májú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás út-ján megért. Megoldja a megértést vizsgáló ismert típusú szövegelemző feladatokat.

– Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvas fel felkészülés után. Felolvasása értelmező, az írás-jelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élő beszédé-hez közelítő.

– szöveghűen, jól érthetően mondja el a memoritere-ket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal.

– Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ lexikont, szótárt.

– Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismer-tet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekes-nek talált ismeretterjesztő filmet.

– szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. a közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi.

– a könyvtárban egyszerű kutatási feladatokat elvé-gez, tapasztalatairól beszámol.



9

A Hétszínvirág olvasókönyvFelépítéseaz olvasókönyv hét fejezetből áll, mindegyik elején a fejezet tartalmára utaló mottóval. a sokoldalú ké pes-ségfejlesztést szolgálják a benne található szép iro dalmi, ismeretközlő és mindennapi szö ve gek. az ol vasmányok tartalmilag logikusan kap csolódnak egymáshoz. ter je-de lemben és ne héz ségben a fokozatosság elvét követik. a próza és a vers megfelelő arányban fordul elő, főként magyar szerzőktől. a szövegelemzés műveletei, a kü-lön böző típusú szövegfeldolgozási algoritmusok jól gya ko rol tathatók, az olvasás technikája fejleszthető az olvasmányok feldolgozása során. Ehhez részben se gít-séget nyújtanak az olvasmányok utáni Kérdések, fela-datok is, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik a munkafüzet feladatait.

több helyen Illemtanoda címmel alapvető illem-szabályok segítik a tanulókat a helyes vi selkedési szo ká-sok megtanulásában. a Könyvajánló olyan iro dalmi műveket javasol elolvasásra, ame lyek ből rész letek olvashatók a könyvben, illetve a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő ol vas nivalót kínál. Hallottad-e, Tudod-e, mit jelent? címmel kiegészítő ismeretek szerepelnek bizonyos olvasmányok után.

az illusztrációk, a művészi reprodukciók, a fény képek a szemléletességet és a mondanivaló ki emelését szolgál-ják, többnyire feladatokon ke resz tül.

Fejezetei„Gyertek elő irka, táska…”Ráhangolja a tanulókat az iskolai életre. Bemutatja a múltat és a jelent. Fejleszti a közösségi érzést.

„Volt egyszer, hol nem volt…”Megismerteti a népművészet műfajait, a mesefajtákat, azok jellemzőit. Lehetőséget ad a nép- és műköltészeti alkotások összehasonlítására. szórakoztatva nevel.

„Együtt lenni jó”az érzelmi nevelésre fekteti a hangsúlyt. a szeretet, a megbecsülés, az összetartozás, egymás segítésének fontossága jelenik meg szövegeiben, amelyeknek fő témaköre a család.

„Száll a madár, ágrul ágra…”Célja a hazaszeretetre nevelés, a nemzeti identitástudat kialakítása és a történelem iránti érdeklődés felkeltése népünk múltjának megismerésén keresztül, mondafüzér segítségével.

„Éren-nádon…”Főként ismeretterjesztő művekkel a természet megismerésére, szeretetére és védelmére nevel.

„Én szeretek minden ünnepet”Hagyományápolásra, a nemzeti és családi ünnepek fontosságára hívja fel a figyelmet.

„Jó a játék kinn a téren”a szabadidő tartalmas eltöltésére ad ötleteket. Be-pillanthatnak a tanulók más népek gyermekeinek életébe, és olvasnivalót is kínál a nyári szünidőre.

A Hétszínvirág munkafüzetaz olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújt

segítséget a könyvhöz szervesen hozzá tartozó munkafü-zet. a tanmenetben feldolgozásra javasolt olvasmányok legtöbbjéhez készült feladatsor, valamint mintát ad gyakorlóóra tervezéséhez is. a fejezeteket összefoglaló oldalakkal zárja. a feladatok megoldhatók fron tális, egyéni, páros és csoportmunkával is. a mun kafüzet feladatai a kompetenciaalapú fejlesztést szolgálják:

– az analizáló-szintetizáló képességet a szövegek tartalmi és formai elemzése; a szöveg rétegeinek a vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az írói üzenet megfogalmazása, történettérkép készítése

– a megfigyelőképességet a szereplők, helyszín, idő megállapítása; a szereplők tulajdonságai cselekedeteik tükrében, jellemfejlődésük; az illusztráció kapcsolata a szöveggel

– a lényegkiemelőképességet a főbb események meg-fogalmazása; a vázlat; a mondanivaló megfogalmazása; a tartalom felidézése, kérdések megválaszolása; mon-datok kiegészítése, -befejezése

– a logikus gondolkodás képességét az ok-okozati összefüggések megkeresése; az előzmény-következmény feltárása; az események sorba rendezése; következtetések levonása; igaz-hamis állítások; találós kérdések, rejtvények

– a problémamegoldó képességet a szövegbeli hely-zetek levetítése az olvasóra; történetek továbbgondolása; a cselekmény egy ponton való megváltoztatása

– a kommunikációs képességet a vitákban, be szél-getésekben való részvétel, kérdések meg fogalmazása; szituációs és dramatikus játékok

A 3. osztályos tAnEszKözöKről



10

– a rendszerezőképességet az egyes szövegek és az egyes fejezetek összefoglalása; táblázatok kitöltése; összehasonlítások, visszautalások; ötsoros írása az adott olvasmányhoz

– az ismeretszerző képességet adott szövegek ön-álló megismerése, a kapcsolódó feladatsor önálló megoldása

– az asszociációs képességet a különböző szempontú el képzelések (helyszín, szereplők, körülmények); tör-ténetmondás más szereplő nevében; fürtábrák készítése; ötletbörze

Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szö vegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

Az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvrőlKiegészítő szerepet tölt be a Hétszínvirág olvasókönyv mellett. a mű szerkezete logikusan illeszkedik a tan-könyv témáihoz, és megfelel a tantervi követelmé-nyeknek. alkalmas a tanulók differenciált fejlesztésére, egyéni érdeklődésük kielégítésére. a legkülönbözőbb fejlettségi szinten álló tanulók is találnak maguknak olvasni, és feldolgoznivalót. Igényes és hiteles szövegek, főként magyar írók művei szerepelnek benne.

E taneszköz egyben a munkafüzet funkcióját is betölti, mert a szövegek után közvetlenül megtalálhatók a feldolgozást segítő feladatok. a könyv eredetileg az önálló szövegfeldolgozás fejlesztésére készült, de az átdolgozás során kiegészült az olvasástechnika fejlesztését is szorgalmazó feladatokkal. Jól elkülönül benne a szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásának algoritmusa. Ezzel is az önálló tanulásra készíti fel a tanulókat.

Érdekes, irodalmi értékű szövegeivel, változatos szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványrólRövid terjedelmű szövegei alkalmassá teszik a szövegértő képesség differenciált fejlesztésére, a tanulás technikájának megismerésére. az olvasókönyvektől eltérően csak ismeretterjesztő és mindennapi szövegeket tartalmaz. Főként önálló munkáltatásra készült, de az újonnan belépő feladattípusok magyarázata, illetve eleinte közös megoldása ajánlott.

Interaktív tananyag digitális tábláhozReméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhető lesz az interaktív tábla. Ennek nagy előnye, hogy a tanulók is gyorsan és könnyen el tudják sajátítani a kezelését, működtetését. annak érdekében, hogy kollégáink ezt a hasznos eszközt minél hamarabb használni tudják, a kiadó elkészített a HÉtsZÍNvIRÁG olvasókönyvhöz is egy interaktív CD-t, amelyen harminc tankönyvi szöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy részükhöz megoldás is társul, tehát ellenőrizhető az elvégzett munka. ahol nem jelennek meg a kis piktogramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében van az ellenőrző szerep. Mivel az irodalmi műveknek annyi olvasata van, ahányan olvassák, ezért többféle jó feladatmegoldás is lehet. Bízunk abban, hogy ezek mintájára a kollégák is kedvet kapnak feladatok készítéséhez.

a CD-n a feladatsorokon kívül egyes olvasmányok részletei is olvashatók és kivetíthetők. Ezeken is tudnak munkálkodni a tanulók, tanítói segédlettel. Emellett jónéhány vers, verses mese meg is hallgatható a CD-ről, művészi tolmácsolásban.

A szövegelemzés műveleteiről általában1. A szövegtartalom befogadásának előkészítéseMélységét és milyenségét a feldolgozandó tananyag szabja meg. sok új ismeretet tartalmazó szöveg hosszabb és tematikusabb előkészítést igényel. Ha gyűjtő-, kutatómunkával bíztuk meg a tanulókat, kezdjük ennek meghallgatásával a munkát!

szépirodalmi művek megközelítésében a társmű-vészeti alkotások bemutatása is segíthet.

Esetenként kulcsszavak, fogalmak tisztázása is szük-séges (ez nem jelent rendszeres előzetes szó ma gya-rázatot).

szükség esetén, nehezebb műveknél, technikai elő-készítést is végezhetünk.

Itt szerepelhet az óra célkitűzése is.

2. A cím értelmezéseabban az esetben végezzük itt, ha előfeltevéseket teszünk a szöveg tartalmával kapcsolatosan.

Ez sokkal mélyebben előkészítheti a szöveget, mint az előzetes szómagyarázat.

Egyébként a későbbiekben a feldolgozás során ér-telmezzük a címet. vizsgálata vagy új cím meg fo gal-mazása megvilágítja a tanulók előtt a címadás funkcióját, előkészíti az írásbeli szövegalkotás egyik részműveletét.



11

3. A szöveg megismerésea tanulók a szövegekkel többféle módon ismerkedhet-nek meg:

– bemutató olvasással (tanítói, esetleg jól olvasó ta-nulói)

– önálló néma olvasással.

a tanítói bemutatást indokolja a nehezebb szö veg tar-talom, terjedelem vagy a mű érzelmi, esztétikai ha-tásának érzékeltetése. (pl. A csaló, A szánkó…) a ver-set mindig a nevelőnek kell bemutatnia. a tanítónak nincs joga elvenni azt a plusz érzelmet, értelmet a gyermekektől, amellyel felnőtt létére felkészültsége, tehetsége folytán rendelkezik. a szépirodalmi művek értelmi-érzelmi hatása utólag semmi mással nem pó-tol ható. az így szerzett első benyomások meghatározó olvasási élmények. a tanulóknak első alkalommal egy egész szöveget kell megismerniük. Ez azonban nem jelenti az azonnali teljes megértést, ezt a szövegelemzés biztosítja.

a néma olvasás célja az önálló megismerés, megértés. Ez a képesség csak valóságos értelmező tevékenységgel fejleszthető, amely gyakorlással alakul ki. Mindenkor arra törekszünk, hogy a tanulók önálló megismeréssel jussanak el a globális felfogásig, mert az eredeti élmények fokozzák az olvasási kedvet.

4. Beszélgetés az olvasottakróla szövegmegismerés után először spontán módon reagálhatnak a tanulók a hallottakra vagy olvasottakra. Ezek a megnyilatkozások jól hasznosíthatók a beszédfejlesztésben. az irodalmi szövegek olvasása után érzelmileg gazdag és őszinte beszélgetés alakulhat ki, amelyben megmutatkozik a tanulók személyisége; viszonyuk, állásfoglalásuk társaik véleménye alapján tovább mélyül, finomodik. a tanító is mondja el saját gondolatait, érzéseit, amely sok szempontból minta lehet a gyerek számára. (pl.Apaca,Aszázadikkönyv,Batyu…)

Előzetes megfigyelési szemponthoz akkor kötjük a tanulók megnyilatkozásait, ha mindjárt a lényegre, a mondanivalóra akarjuk a figyelmüket ráirányítani.

5. Szövegtagolásaz olvasmánytárgyalás egyik legfontosabb művelete a gondolategységek elemzése, mert a részek fel dol go zá-sá val jutnak el a tanulók a szöveg teljes tartalmának, mon danivalójának megértéséhez. Ez a tanítótól alapos felkészülést igényel.

a szövegelemzés műveletei: szövegtagolás, -ér tel me-zés, összefüggések keresése, információk, tények, ada-tok kiemelése, kérdések megfogalmazása, nyelvi esz-közök megfigyelése, véleményalkotás, állásfoglalás.

a vázlatkészítés fejleszti a tanulók lényeglátását. a szövegtagolás és lényegkiemelés műveletének rend-szeres tréningje teremt alapot az önálló vázlatkészítés-hez. a vázlatpontok egyre tömörebb megfogalmazása el vezet a jegyzetkészítéshez, amely az önálló tanulás alapja. világos szerkezetű műveket válasszunk váz-latkészítésre!

amennyiben a mű szerkezete egyszerű, egy ese-ménymozzanatból áll vagy kevés információt tartalmaz, akkor globális úton dolgozzuk fel! Ebben az esetben többször áttekintjük a teljes szöveget, de mindig más és más szempont szerint (pl. szereplők, helyszín, idő; esemény; szereplők jelleme; nyelvi, stilisztikai eszkö-zök…).

6. Szintetizálástartalmi összefoglalást, a mű alapgondolatának meg-fogalmazását jelenti. Emeljük ki a legfontosabb ese-mé nyeket logikai rendben, illetve a tanulók mondják el véleményüket, fogalmazzák meg a tanulságot, a mű „üzenetét”! amennyiben lehetőség kínálkozik rá, aktualizáljuk az olvasottakat!

végeztessünk utólagos rögzítő olvasást új szempont szerint! Időt takarítunk meg, ha válogató olvasással emeljük ki a lényeges gondolatokat.

Szövegelemző modellek

Napjainkban három alapformája él:

1. Részenkénti szövegfeldolgozása) Hagyományos

– azokat a szövegeket, amelyek szerkezeti egységei jól elkülönülnek egymástól

– az egész szövegből indulunk ki, de kisebb egy-ségenként dolgozzuk fel

– részegységek elemzését részcélkitűzés indítja el, amely nek szempontja jól megfogalmazott és meg egyez-hető legyen; részösszefoglalás zárja le

– alaposan végiggondolt tanítói kérdések alapján értelmezzük a szöveget, de beleszőjük a tanulók számára ismeretlen kifejezések és a mélyebb gondolati tartalmak magyarázatát

– gondos, sokoldalú szintetizálást igényel; újra ol va-sás kor alkalmazzunk változatos olvasási módokat

b) Szakaszos – komplex eljárás a szövegek értelmezésére, amellyel

irányítjuk az olvasás és a gondolkodás folyamatát– olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyeknél vá-

lasztási lehetőség nyílik adott szakaszok végén a történet többféle folytatására



12

– arra késztetjük a tanulókat, hogy a már olvasottak birtokában következtessenek a várható fordulatokra, fogalmazzanak meg előfeltevéseket

– a „jóslatokat” mindig vessék össze az olvasottakkal– elvégeztetjük az ily módon megismert szöveggel

kapcsolatos sokrétű elemző feladatokat– fontos a szöveg újbóli összefüggő felolvasása

2. Globális szövegfeldolgozás– olyan szövegeknél alkalmazzuk, amelyek nem ta go-

lódnak részekre– egyetlen eseménymozzanatból állnak– az élmény egysége, pillanatnyisága hat– a költeményeket mindig ezzel a modellel e le mez zük– a szöveget többször áttekintjük más-más szem-

pontok alapján, és fokozatosan haladunk a szöveg egyre mélyebb rétegei felé

– gyengébbek nehezen tájékozódnak az egész szö veg-ben, ezért gyakran alkalmazzunk differenciálást

3. A drámapedagógia módszereinek alkalmazásasajátos eszköz a tanítás-tanulás folyamatában és a személyiség fejlesztésében.

a szövegtartalom élményszerű átélésével támogatjuk a megértést.

Új szemléletmódot kíván, ahol a középpontban nem a tananyag és a tanító, hanem a gyermek áll.a szövegfeldolgozásban három fajtáját alkalmazzuk:

– irodalmi művekre épülő szerepjátékok– a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjátékok– szabályjátékok

Szövegfeldolgozás RJR-modellelRJR: Ráhangolódás – Jelentésteremtés – ReflektálásEzzel az eljárással a tanulók kritikai, elemző munkát végeznek, megdolgoznak a jelentésért. Leghatékonyabb csoportmunka alkalmazásával.

– a ráhangolódás szakaszában a tanulók a feladatok segítségével mozgósítják a témáról korábban szerzett ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható.

– a jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új információkkal és gondolatokkal. az új információk a megértési folyamat során beépülnek a rendszerbe.

– Reflektáláskor megszilárdulnak az újonnan tanult ismeretek, a tanulók saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat.

a folyamat során a tanulók aktív részvételével gon-dolkodásmódjuk rugalmassá válik, megtanulják a ha-tékony együttműködést.

Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoza tananyag feldolgozása során különböző óratípusokat alkalmazunk attól függően, hogy milyen feladatokat kívánunk megvalósítani:

a) Új ismeretet feldolgozó óraB) GyakorlóóraC) Rendszerező, összefoglaló óra

A) Új ismeretet feldolgozó óraEzeken az órákon szövegelemzést végzünk, melynek feladatai:

– a szövegből tanulás előkészítése,– az önálló ismeretszerzés, önművelés alapozása,– a művek értelmezése,– olvasóvá nevelés.

1. Ismerettartalmú szövegek elemzéseLényegét tekintve a szövegből való tanulást készíti elő. Középpontjában az információ és annak gyors kieme- lése áll, a köztük lévő viszony feltárása, ezek elraktáro-zása, későbbi felidézése érdekében. Két módja van:

– globális vizsgálat: akkor alkalmazzuk, ha az adott szöveg rövid vagy kevés ismeretet tartalmaz (pl.Hajoljatokleaföldig,Acsalafintakakukk,ABalaton)

– részletes, szakaszról szakaszra haladó vizsgálat: terjedelmesebb, több információt tartalmazó szöveg esetén (pl.Amirőlatűzmesél,Miértszínesekavirágok?Énekesmadarak,Erdő–mezőállatai,Anagyvarázslóésteremtményei)

az ismerettartalmú szövegek elemzésekor a következő feladatokra térünk ki:a) A szövegbefogadás előkészítése

1. a gyermek személyes élményeinek felelevenítése2. az ismeretek kötése a meglévő struktúrához.

Irodalmi szöveggel, verssel való előkészítés nem javasolt.

b) Ismerkedés a szöveggela néma olvasás túlsúlyára törekedjünk, de kezdetben segíthetjük a tanulókat értelmező felolvasással.

c) A szöveg tagolásaaz ismerettartalmú szövegeket általában bekezdésen- ként dolgozzuk fel. Előfordul azonban, hogy több bekez-dés is ugyanahhoz a szemponthoz kapcsolódik, illetve egy-egy szemponthoz a szöveg többszöri áttekintésével több helyről kell az adatokat összegyűjteni.

a tagolás a szöveg megtanulásában, elmondásában segíti a tanulókat, és a leíró fogalmazások alkotásához is mintát nyújt.



13

d) Tények, ismeretek, fogalmak vizsgálataKözpontjában a kulcsszavak megkeresése, jelentésük tisztázása, pontosítása áll. arra szoktassuk tanulóinkat, hogy a szöveget olvasva addig ne menjenek tovább, amíg egy ismeretlen szó, fogalom útját állja a megértésnek! Használják a szótárakat, lexikonokat! a sokat olvasó tanulóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a témával kapcsolatos többletismeretekről beszámoljanak.

e) Az összefüggések feltárása és megfogalmazásaEnnek kapcsán vizsgáljuk:

– a tények, adatok közti kapcsolatot (pl.Afüstifecske,Erdő–mezőállatai,Amirőlatűzmesél…)

– az ok-okozati összefüggéseket (A levegő, Parányibölcsőlakók…)

– az új ismeretek rendszerbe illesztését– a lényeges információk elválasztását a lé nyeg te-

lentől.

az összefüggések feltárásához segítséget nyújtanak a munkafüzet feladatai:

– bekezdések vizsgálata, tételmondat kiemelése– vázlatkészítés– lényegre utaló kérdések– adatgyűjtés– adatok összehasonlítása, táblázatba foglalása– igaz-hamis állítások– szövegkiegészítés– mondatbefejezés– képek, ábrák értelmezése– jegyzetkészítés, beszámoló

az ismeretfeldolgozásnak kötött az algoritmusa. Például egy állatról:

1. Helye az állatvilágban – közös tulajdonságok – a fajra, fajtára jellemző tulajdonságok

2. Külső testi tulajdonságok– méretek, nagyság, súly– testtájak

3. Élő- és lakhelye4. Életmódja5. táplálkozása6. szaporodása7. Haszna, kára8. védettsége9. Érdekességek

f) Nyelvezet és stílus vizsgálata– tömörség, szakszerűség, pontosság,– leíró jellegű

2. Szépirodalmi szövegek elemzéseEz a feladat összetettebb, mint az ismerettartalmú szövegek feldolgozása. ahány irodalmi alkotást vizs-gálunk, szinte annyi elemzési szempontrendszert hasz-nálhatunk:

– a cím vizsgálata– a legjelentősebb események, helyszín, időrend, a

főbb szereplők bemutatása, jellemük vizsgálata– a mű témája, mondanivalója, üzenete– szerkezete– a szöveghangulat nyelvi-stilisztikai eszközeinek

megkeresése, esztétikai értékek– illusztráció készítése, kép vagy zene kiválasztása az

irodalmi műhöz

Elemzés közben kerülni kell a szempontok halmozását. Értékesebb fejlesztőmunkát végzünk, ha egy-egy mű vizsgálatakor a legjellemzőbb értékeket, jegyeket vétetjük észre. a szépirodalmi szövegek elemzésével műélvezetre is nevelünk.

A történelmi olvasmányok feldolgozásaFontos szerepük van a hazaszeretet erősítésében, a magyarságtudat kialakításában.

a szövegek különböző műfajúak (mondák, elbeszélé-sek, ismeretterjesztő szövegek, versek). Ez meghatároz-za a feldolgozás módját. Mégis vannak közös vonások. Fontos tudnunk, hogy nem történelmet tanítunk, ha-nem fő feladatunk a szemléletformálás. Cél: felkelteni a tanulók érdeklődését hazánk múltja iránt, fejleszteni tér- és időszemléletüket.

Egy-egy korról érdemes előkészítő órát tartani, elhe-lyezni a kort az időszalagon, felidézni az előzményeket, kiemelni a kor fontos eseményeit, nagy alakjait. Közös tanítói-tanulói tevékenységre, gyűjtőmunkára épül-jön. (könyvek, rajzok, film, zene, internet, tablók…) a szövegfeldolgozások során sokszor lapozzunk az idő- szalaghoz!

3. Versek elemzésea verselemzéssel a tanulók képi látásmódját fejlesztjük, a hangulati, képi, érzelmi élmények befogadását segít-jük. az epikai művek elemzésekor legtöbbször a szö veg- t artalomból kiindulva jutunk el a formai jellemzők feltárásához, a lírai versek esetében a formai elemek kibontása útján haladunk a tartalom és a forma egy-sé géhez. Itt is érvényes, hogy kevesebb szempont alaposabb vizsgálatával többre jutunk. a középpontban mindig az álljon, hogy hogyan hat a tanulóra a vers! Néhány szempont az elemzéshez:

– a vers keltette érzelmek, benyomások, gondolatok, vélemények

– a cím, a téma vizsgálata



14

– a hangulati jellemzők– képszerű elemek (megszemélyesítés, hasonlat,

költői jelző)– rímkeresés, egyszerű rímképletek megfigyelése– a vers ritmusának érzékeltetése kopogással, tapssal– hangsúlyok, szünettartás, áthajlás a versben.

B) Gyakorlóóraa gyakorlóórák szükségességét a sokoldalú jártasság-, készség- és képességfejlesztés indokolja:

– az olvasástechnika fejlesztése– tartalmi megértés elmélyítése– beszédfejlesztés– nevelési lehetőségek minél teljesebb kihasználása.

a gyakorlóórák helyét, számát mindig az adott ta-nulócsoport igényeihez igazítjuk.

az olvasási készséget fejlesztő gyakorlatokat úgy válogassuk meg, hogy az olvasás helyessége, értelmes-sége és üteme harmonikusan fejlődjön! Ennek érdeké-ben emeljük ki az olvasástechnikailag nehezebb ré-szeket, a hosszú mondatszakaszokat, a különböző mon -datfajtákat, párbeszédeket. a gyakorlás célját min dig tudatosítsuk a tanulókban, és az egyhangúság elkerülé-sére válogassunk a sokféle gyakorlási mód kö zül!

a tartalmi feladatok megoldásában fokozatosan egyre nagyobb önállóságra kell nevelni tanulóinkat. a szövegtartalom elmélyítését változatos feladatokkal old juk meg! Ezekkel a feladatokkal segítsük a be-szédfejlesztést is! a gyakorlóórákon térjünk vissza az olvasmányok erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékeinek alaposabb vizsgálatára!

törekedjünk a differenciált fejlesztésre! Mindig ta pin-tatosan járjunk el, senki ne érezzen elkülönülést, meg-szégyenítést! amíg a segítséget igénylőkkel közvetlenül foglalkozunk, addig a gyorsabban haladóknak adjunk önálló feladatokat! Felhasználhatjuk ehhez az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvet és a Szövegértést fejlesztő gya-korlatokat is.

C) Összefoglaló, rendszerező óraaz egyes témák végén újra áttekintjük az ol vas má-nyokat:

– vizsgáljuk a mottó és a szövegek kapcsolatát. – Csoportosítjuk az olvasmányokat megadott és

sza badon választott szempontok szerint (téma, műfaj, mondanivaló…).

– sort kerítünk szóbeli beszámolókra.– Lehetőség szerint aktualizáljuk az olvasottakat.– Rendszerezzük a gyerekek által gyűjtött anyagokat. – Ne hanyagoljuk el az olvasástechnika fejlesztését

sem, főként válogató olvasást alkalmazzunk (tartalmi, esztétikai…).

Gördülékenyebb lesz az óra, ha a tanulók egy-egy feladatra előzetesen felkészülnek párokban vagy csoportokban. Használjuk fel ehhez a munkához a munkafüzetet és az olvasófüzetet is!

Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákonaz ellenőrzés fontos, állandóan jelen lévő mozzanata a tanítási órának és az olvasástanulás minden rész-feladatára kiterjed. Ennek során vizsgáljuk, hogy a tanulók milyen aktivitással, lelkiismeretességgel, kedv vel, szorgalommal vesznek részt a munkában. a folyamatos ellenőrzés mellett a gyermek érzi a törő-dést, s ez előreviszi a fejlődésben. az ellenőrzésnek egyik formája a tanultakról való beszámolás, a számonkérés, amely a rendszeres tanulásnak az ösztönzője. Kiterjed a beszédkészségre, az olvasástechnikára, az írásbeli feladatmegoldásra, verstanulásra. Előre elkészített fel-a datlapokon az egész osztályt számon kérhetjük egy-szerre.

a tanítói ellenőrzés mellett nagyon fontos, hogy helyt kapjon a mindennapi munkában a tanulók önellenőrzése.

az ellenőrzés mellett az értékelésnek is jelen kell lennie. Ez az elért teljesítményre vonatkozzon, és ad-jon útmutatást a továbbiakra! a tanulók minden meg-nyilvánulására reagálni kell, dicsérettel, biztatással erősítsük önbizalmukat!

az értékelés során a tanuló teljesítményét mérjük a követelményekhez. Mivel az olvasás összetett tevékenység, ennek az értékelésben is tükröződnie kell:

– tartalmazza az olvasás technikájának, – a tartalom felidézésének, – a szövegértést igazoló feladatok megoldásának, – a versmondásnak, – esetenként az órai munkának, a könyvajánlásnak,

olvasónaplónak, gyűjtőmunkának a minősítését!

Mindig törekedjünk az objektivitásra, ne fe led-kez zünk meg a tanulók motiválásáról az akaraterő fejlesztése céljából! a rendszeres ellenőrzés, értékelés a személyiségformálás, a felelősségtudatra, munkára nevelés egyik fontos eszköze.

A házi feladatokróla jobb megértés és az olvasástechnika fejlesztése érdekében rendszeresen adunk házi feladatot a ta nu-lóknak:

– kijelölésében legyünk mindig körültekintőek és mértéktartóak,

– egyértelmű, világos feladatokat adjunk, s tel je sít é-süket mindig kérjük számon,

– beszéljük meg a tanulás ésszerű módját,



15

– a szóbeli-írásbeli, tartalmi-olvasástechnikai fe la da-tok aránya megfelelő legyen.

– az emlékezetfejlesztés érdekében rendszeresen ad-junk memoritert, amit mindig értékeljünk,

– éljünk a differenciálás lehetőségével!

A memoriterek tanulásárólKutatások bizonyítják, hogy a részenként tanult vers, szöveg nem raktározódik el tartósan. Célszerű ezért egyben tanulni, mert így a memóriában is egyben tárolódik. Egy megtanult vers vagy szöveg az agy rövid távú memóriaegységéből huszonegy nap érlelési idő után kerül a tartós memóriába. Ennek értelmében a tanulók a megtanulandó verset vagy szöveget naponta többször olvassák el, később mondják el az elejétől a végéig! Ezt gyakorolják addig, amíg meg nem jegyzik.

segíthetjük az emlékezetbe vésést apró „trükkökkel”. Először a verssorok első sorának kezdőbetűit felírjuk a táblára, majd a soronkénti szavak számát vonalas emlékeztetővel jelöljük. Később a segítséget elvonjuk. Pl.: E__________________________ ElsuhogottazafüttyösS________________________, Sárgarigóisdélre,S______________________ SárgulazárvadiófaZ____________________. Zöldterebélye…

De felhasználhatjuk ezt az emlékezetből írásnál is, mert e nehéz feladatnál mankót ad a tanulóknak. Kezdetben jelölhetjük a sorok belsejében esetlegesen előforduló nagy kezdőbetűket, a helyesírási gon dot jelentő betűket, betűkapcsolatokat, amelyet ter mé sze-tesen differenciáltan alkalmazhatunk.

a tanulók memóriáját nemcsak a versekkel, ha-nem a prózai szövegekből kiemelt rövid terjedelmű szövegrészletek rendszeres tanulásával is fejleszthetjük. Pl.: A golyóstoll 2–4. bekezdése, A századik könyv végefe-lé Fekete kötésű… „Okos könyv” és az utolsó két be-kezdés, a nemzeti jelképeink, a gyógynövénygyűjtésszabályai…

a tartós vers és szövegtudás csak akkor jelenik meg az emlékezetben, ha a felmondás után is többször átismételjük a megtanultakat. Később jól felhasználha-tók a memoriterek a tanórák előkészítő részében a beszédművelési gyakorlatok anyagaként is.

az olvasási tevékenység összetettsége miatt sok időt, türelmet, kitartást igényel, de ha sikerül megszerettetni a tanulókkal, lemérhetjük pozitív hatását az érzelmek gazdagodásán, az értelmi erők és a személyiség fejlődésén.

Feladattípusok az óra egyes mozzanataihozAz előző órai olvasmány felidézése, számonkérés

– tartalomelmondás, mesélés támszavak se gít sé - gé vel

– válaszadás kérdésekre szóban vagy felolvasással– Hiányos szöveg kiegészítése– Házi feladatul adott olvasástechnikai feladatok

számonkérése– Beszámolás kutatómunkáról (pl. írók, költők élet-

rajzi adatai, gyermekeknek szóló művei; állatok be mu-tatása szempontok alapján…)

– Olvasmányok felismerése kiemelt mondatok, szö-vegrészek alapján

– válogató olvasás (helyszínekre, időre, a legfontosabb ese ményekre, a szereplők tulajdonságaira vonatkozó ré szek)

– Játékos feladatok, betűrejtvények (pl. az író, sze-replők, tárgyak kitalálása…)

– Mondatalkotások az előző órán szókincsbővítéskor megismert szavakkal

– versmondás

A szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati)

– adott témáról kérdések, már olvasottak felidézése, szógyűjtések, mondatalkotások

– Beszélgetés, élmények felidézése– Előre megbeszélt kis jelenet megfigyelése– Beszámolók gyűjtőmunkáról– Írók, költők felismerése korábban olvasott műveik

részletei alapján– Rövid szövegek előzetes olvasása a témához– tanítói információk– Beszélgetés a szöveg címéről, következtetés a tar-

ta lomra– szó és kifejezés értelmezése szótárak, lexikonok

segítségével– Közmondások, szólások, találós kérdések gyűjtése

megadott témához– Mondatbővítés, mondatpiramis– az olvasmányból kiemelt szavak és kifejezések gya-

korlása– artikulációs, helyesejtési és hangsúlygyakorlatok a

szöveg szóanyagával– Nyelvgyötrők– Érzékelő és asszociációs gyakorlatok, improvizációs

játékok– Magnóbejátszás (szöveg, vers …)– Zenehallgatás– Képek, reprodukciók nézegetése– videofilm– Betű- és keresztrejtvények, találós kérdések– Képkirakás



16

– Kakukktojás (pl. az olvasmány szereplője)– szereplők kitalálása barkochbával

Szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése– a szöveg műfajának megnevezése– a mese és a valóság megkülönböztetése– Helyszín, idő és azok változásainak megfigyelése– Helyszín, szereplők elképzelése, bemutatása– Események kiemelése kérdések segítségével– tanulói kérdésfeltevések– a lényeg megfogalmazása tömören– a lényeg kiválasztása mondathalmazokból– Összefüggések felismerése, következtetések le vo ná sa– az események fordulópontjai– Előzmény, következmény megfogalmazása, az ese-

mények továbbgondolása– Információk, adatok gyűjtése a szövegből– szómagyarázatok: kép, tárgy bemutatása, cse le ked-

tetés, szövegkörnyezet vizsgálatával– Új szavak beépítése a szókincsbe mondatba illesz-

téssel, mondatalkotással– Események időrendbe állítása– szövegtagolás segítséggel, később önállóan– Címadás a részeknek– vázlatkészítés:

– összekevert vázlatmondatok rendezése– képek és vázlatmondatok egyeztetése– vázlat megfogalmazása képsor segítségével– hiányos vázlat kiegészítése– vázlatírás támszavak segítségével, esetleg ön ál ló an

– Állítások igazságtartalmának eldöntése– Mondatok kiegészítése, befejezése kötőszavak után– Közmondások, szólások értelmezése, konkrét élet-

hely zetekhez kapcsolása– választás címvariációk közül, új cím adása– Kötetlen beszélgetés a szöveg tartalmával kap cso-

latban– a szöveg nyújtotta nevelési lehetőségek kiaknázása,

aktualizálás– vita, véleménynyilvánítás– szereplők jellemének vizsgálata:

– tulajdonságok szereplőkhöz rendelése– következtetés a szereplők tulajdonságaira tetteikből– szereplőkre illő tulajdonságok kiválasztása szó-

halmazból– követésre méltó tulajdonságok kiemelése

– Illusztrációk, reprodukciók vizsgálata– Időszalag, térkép, földgömb használata– Legvidámabb, legszomorúbb, legizgalmasabb, leg-

érdekesebb részek megkeresése– a szöveg nyelvezetének vizsgálata– Mimetikus játék, dramatizálás, élőkép, szo bor -

cso port

– a vers képekre bontása – Költői kifejezőeszközök megfigyelése (rím, ritmus,

refrén, költői jelző, hasonlat, megszemélyesítés…) – a szöveg és vers hangulatának megfigyelése

Szintetizálás – Események sorba rendezése – Lényegkiemelés:

kérdések segítségévelszövegkiegészítésselmondat befejezése igaz-hamis állításokkala lényeges gondolatok újraolvasásával

– a mű lényegének megfogalmazása egy mondattal néhány mondattal– tartalomfelidézés kulcsszavak segítségével– Rövid tartalom elmondása vázlat segítségével– Körmese– a mű üzenetének megfogalmazása– tanulság levonása– a mondanivaló kifejezése közmondással– a szöveg újraolvasása új szemponttal

Házi feladat– Olvasásgyakorlás olvasástechnikai szempont meg-

adá sával (hangok időtartama, mondatok tagolása…)– tartalomelmondás tömören, részletezően; más sze-

replő nevében– a munkafüzet feladatai– az olvasmány lényegének leírása 3-4 mondatban– válogató másolás– adott versszak, bekezdés lemásolása– Eseménymozzanatok lerajzolása– Illusztráció készítése– Memoriter– Gyűjtő- vagy kutatómunka megadott szempontok

alapján

Gyakorlás– szövegreprodukálás– szereplők felidézése mondatok, szövegrészletek

alapján– szövegátalakítás (pl. hírré, más szereplő nevében)– Különböző műfajú szövegek összehasonlítása– Mondatalkotás támszavak segítségével– Mondatbővítés kérdések alapján– Összekevert mondatok sorba rendezése– Igaz-hamis állítások eseményekre, szereplőkre

vonatkoztatva– Körmese– tudósítás írása az olvasott eseményről– Események megelevenítése mozdulatokkal, mi mi-

kával



17

– tulajdonságok rangsorolása– a szereplők kapcsolatának vizsgálata– szereplők közti párbeszéd improvizálása páros

munkában– szókapcsolatok, mondatok gyűjtése különböző

szempontok szerint– szereplők mondatainak bejelölése néma olvasással– szerepek szerinti olvasás– Olvasásgyakorlás technikai szempontok fi gye lem-

bevételével

– szereplőket bemutató mondatok felolvasása– szókincsfejlesztés rokon értelmű és ellentétes

jelentésű szavak gyűjtésével, szócsaládok alkotása– szógyűjtések nyelvtani szempontok szerint (igék,

főnevek…)– Kiemelt szavak megkeresése a szövegben, a meg-

felelő mondat felolvasása

Óravázlatok

az alábbi óravázlatokat segítő szándékkal közöljük. Ezeket gondolatindításként tettük a kézikönyvbe. természetesen minden tanító a saját elképzelése, osztályának ismerete alapján alakíthatja vagy választ-hatja a szövegfeldolgozás és gyakorlás más útjait, módjait és a munkaformákat is aszerint, hogy mit ítél hatékonynak a képességfejlesztés érdekében.

a vázlatokban sok esetben az egyes csoportok feladatai a munkafüzetből valók. Ezzel a tanítók mun ká-ját szeretnénk megkönnyíteni. azt megmutatni, hogyan lehet a kész feladatsorokat a csoportmunka során felhasználni, s az órára való felkészülést lerövidíteni. a csoportok az elvégzett munkáról mindig számoljanak be egymásnak. Mivel a csoportok nem oldanak meg minden feladatot, de a megoldásokat hallják a többiektől, ezért célszerű házi feladatként differenciáltan elvégeztetni belőlük. Ezzel a tanultak rögzítését is segítjük.

Tananyag: Nemakartam (6–7. óra)Feladatok: szövegfeldolgozás szakaszosan, jóslás

alkalmazásával asszociációs készség fejlesztése Logikus gondolkodásra nevelés Ok-okozati összefüggések felismerése az érzelmi intelligencia fejlesztése Erkölcsi ítéletalkotás

I. RÁHANGOLÓDÁS1. cs. Ötletbörze – tartalmi előkészítés Mf. 8./1. a

Írjátok le, ami a tolvaj szóról eszetekbe jut!2. cs. Mf. 8./1. aválogassátok ki a szavak közül azokat, amelyek

kapcsolódnak a becsületes szóhoz! tisztességes lelkiismeretes meggondolatlan óvatos ellenszenves rokonszenves értékes nyugtalan önző sikeres jellemes jóhiszemű

3. cs. a) technikai előkészítésGyakoroljátok az alábbi szókapcsolatok folyamatos olvasását!

homlokán izzadságcseppek gyöngyöződnekkipirult arccal visszaül a helyérea füzetébe temetkezikkönnyek öntik el a szemétmintha villám csapott volna belénem tud tovább gondolkodniminden összekuszálódott a fejébennem tud egy hangot sem kiejtenizakatoló szívvel nyomja le a kilincsetvisszafojtott lélegzettel hallgatózik

b) találjatok ki egy esetet, amelyhez illenek ezek a kifejezések!

4. cs. a) szerencsekerék Fejtsd meg a rejtvényt! Először egyjegyű mássalhangzó-kat kérj, azután jöhetnek a magánhangzók!

_._ _ _ _ _ _ _ _ _ ! (NEM aKaRtaM!) b) Jósold meg a feladatokból megismert szavak, kifejezések segítségével, hogy vajon miről fog szólni a történet!

II. JELENTÉSTEREMTÉS

a) Bemutató olvasás – megszakításos technikával(atanulókcsakazéppenesedékesrésztfigyeljék,azalattavagymellettelévőszövegettakarjákleírólappal)

Ismerkedj meg a szöveggel! Felelj a Mf. 8./2. feladat kérdéseire, majd jósold meg, hogyan folytatódik a történet! Minden rész után így dolgozz!



18

1. rész (Ok. 9. o. 1. hasáb 4. bekezdés végéig)2. rész (10. o. 2. hasáb 4. sor)3. rész ((utolsó 3 bek.)

b) szövegelemzés csoportmunkában1. cs. KerettörténetPótold a hiányzó szavakat, kifejezéseket a

történetben! (a kerettörténet a táblára írva, a hiányzók

papírcsíkon,táblaragaccsalellátva)

a történet __________________________ játszódik. Ide jár a történet főszereplője ______________, aki ______________. a történet másik szereplője __________________, aki__________________________________________ .a bonyodalom akkor kezdődik, amikor ______________________________________________________.Ezt követően___________________________________________________________________________.a probléma akkor oldódik meg, amikor ___________ ______________________________________________________________________________________.a történet azzal fejeződik be, hogy _______________________________________________________________________________________________________.

egyiskolábanErikakissémeggondolatlanatanítónénia tanáribaküldia lánytazott felejtettkönyvértErikaelveszazegyikasztalrólegyszázforintostegyre idegesebb lesz, rosszul érzi magát, feltámad alelkiismerete,majdkikéredzkedikazosztálybólvisszahelyeziapénztazasztalraErikakalapálószívvelvisszasietazosztályba

2. cs. Lelkiállapotok változása a történet folyamán Mf. 9./4. a, b3. cs. Ötsoros Mf. 9./5.4. cs. Döntéshelyzetek és a történet végének to vább-gondolása Mf. 9./6.

III. REFLEKTÁLÁSKilépőkártya – név nélkül – egyéni munka (tanítóireagálásakövetkezőórán)Fogalmazd meg röviden, amit megtanultál ebből a történetből! vagy

Ha nem értettél valamit, írd le a kérdésedet! vagyÍrd le, ha van személyes mondanivalód a történet

kapcsán!

Iv. Hf.: – Fejezd be másként a történetet!– Mf. 9./7., 8.– Gyakorold a legizgalmasabb rész olvasását!

Tananyag: Gyakorlás (18. óra)Feladatok: a szövegértő képesség fejlesztése Megfigyelőképesség, kreativitás, elvont

gondolkodás fejl.

1. Beszédművelési gyakorlatoka) Hibakereső

kölcsönkenyér szabadságkolcsönkenyér szabadságköltsönkenyér szabatságkölcsönkenyér szabadságkölcsönkényer zsabadságkölcsönkenyér szabacság

b) Mondatpiramisversenyre hívta.

a nyúl versenyre hívta. a nyúl versenyre hívta a teknőst.

a nyúl futóversenyre hívta a teknőst.a hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a teknőst.

a hetvenkedő nyúl futóversenyre hívta a lomha tek nőst.

Célkitűzés: az olvasott állatmesékkel kapcsolatos feladatokat oldunk meg.

2. CsoportmunkaI. cs. Mf. 16./1. a, bII. cs. Mf. 16./2. a,bIII.cs. Mf. 16./3. a, b, cIv. cs. Mf. 16./4. a, b

3. az olvasottak aktualizálásaa) Olvassátok fel a társaddal egymásnak az eddig

olvasott állatmesék tanulságait!b) Mondjatok olyan eseteket, amelyekre igazak a Mf.

4. feladatának a közmondásai!

4. Gyűjtsétek össze csoportonként az állatmesék jel lem-zőit a táblázat szerint! Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat!

Kik az állatmesék szereplői? állatok

Hogyan viselkednek?

minthaembereklennének(beszélnek,gondolkodnak,cselekszenek)

Mivel szolgálnak e mesék az olvasó számára? tanulsággal



19

5. Hf.: Keressetek otthon vagy a könyvtárban állat me-séket!

– Készüljetek fel a könyvek bemutatására!

Tananyag: Gyakorlás (22. óra)Feladatok: az olvasási készség fejlesztése. Gondolkodási képesség fejl. a tündérmese ismérveinek rögzítése.

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! (tündérmese) (egyénimunka)

. 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1. a varjú ezt adta cserébe a szabadulásért. (toll)2. Ez ragadt a mérőhöz. (ezüst)3. Ezzé változott a királyfi. (tulipánná)4. Ez termett az ajándék ágon. (aranydió)5. Ennyi muzsikus volt a mesében. (négy)6. a királyfi először rajta segített. (varjú)7. Ezzel mérte a halász az ezüstöt. (mérő)8. Ezt adott a négy muzsikus. (szerenád)9. Ez volt a gazdag testvér ajándéka a királynak. (macska)10. Ez volt a hal ajándéka a segítségért. (pikkely)

Célkitűzés: Ma a tündérmesék ismertetőjegyeit gyűjtjük össze az olvasottak alapján.

2. CsoportmunkaI. csop. a) Olvassátok el a kifejezéseket a hangsúlyjeleknek megf elelően!

szorgalmasan halászott az odaragadt ezüstpénzbőlegyre fényesebb lettfaggatni kezdteajándékba vitte meg akarta tréfálnihétrét görnyedt

vagyonukat pénzzé tettékaz egyik fiát átküldte a kiéhezett, dühös macskákbekente szurokkal elverték és kizavarták

b) Melyik mesére ismertél? Mondd el a szókapcsolatok segítségével tömören a tartalmát!

II. cs.a) Ki mondhatta? Pótold a mondatvégi írásjeleket is!

–Szaladjgyorsan,kérdelamérőtabácsikádtól__–Bárcsakvisszadobnavalakiafolyóba__–Jaj,összekarmolnakamacskák__–Fogjátokezeketadiófaágakat,vigyétekhazaagye-

rekeiteknek__–Átváltoztatlaktulipánná,akkorbiztosannemismer

rádakirálylány__–Miértolyankeményekezekadiók?__

b) Olvasd fel helyes hanglejtéssel a mondatokat!

III. cs.Ki adhatta fel a következő apróhirdetéseket?„Macskátvásárolokmindenmennyiségben.”_________________________________„Keressük elveszett diófaágainkat. Magas jutalom abecsületesmegtalálónak.”__________________„Várom a világ legszebb lányának jelentkezését házas-ságkötéscéljából.”____________________

Iv. cs.Kösd össze a mesecímeket a hozzájuk illő köz mon dá-sokkal! Indokold a párosítást!

aZ IRIGY tEstvÉR Ki a kicsit nem becsüli, az asokatnemérdemli.

a tuLIPÁNNÁ vÁLtOZOtt Mindenkiamagasze-KIRÁLYFI rencséjénekakovácsa.

Az ígéret szép szó, hamegtartják,úgyjó.

a NÉGY MuZsIKus Jótetthelyébejótvárj!

3. a lányok húzzák alá az olvasott mesék kezdő, a fiúk pedig a befejező mondatait! Mit figyeltetek meg? Mondjatok ti is hasonlókat!

4. alkossatok két csoportot! Olvassátok fel szerepek szerint a mesét! Felolvasásotok fejezze ki a szereplők érzéseit, indulatait!



20

5. Pótold a mondatok hiányzó szavait a tanultak szerint!a tündérmesékben __________________, ________________________________,_______________________________ fordulnak elő. szereplői:______________________________________________________________________________________________.a jó mindig ____________, a rossz pedig ___________________________________.

6. Hf.: Keressetek A tulipánná változott királyfi c. szövegben mesei szófordulatokat! Írjatok le néhányat a füzetbe is!

Tananyag:Gyakorlás (29. óra)Feladatok: a nyelvi kifejezőkészség gyakorlása.a mesék szerepek szerinti eljátszása. szituációs játékok.

1. Oldd meg a Mf. 25./1. feladatát önállóan!

Célkitűzés: Ma megbeszéljük, hogy miért nevezzük ezeket a meséket reális mesének.

2. a) Kösd össze a szólásokat a jelentésükkel a Mf. 25./2. a feladatában! a pároddal dolgozz!

b) Ezután párosítsátok a szólásokat a mesékkel! Mf. 25./2. b f.

3. CsoportmunkaI. cs. válogató olvasás Mf. 26./4. aII. cs. Dramatizálás Mf. 26./4. bIII. cs. Kreatív olvasás Mf. 26./4. cMit gondolhatott az inas, amikor a király útjára

bocsátotta az ajándékokkal?

4. válasszatok a mesék és szereplőik közül! Gyakoroljá-tok a kérdésfeltevést párokban!

Egyikőtök kérdezzen, a másik feleljen rá! Írjatok le 2-2 kérdést a füzetetekbe is!

a) Matyi – Döbrögib) királyfi – okos lány – inasc) tilinkó – bíró – gazdag ember

5. Hasonlítsátok össze a meseszereplőket a Mf. 26./3. a, b feladata alapján! Miért lehetnek az olvasottak reális mesék?

6. Hf.: Gyűjts találós kérdéseket, szólásokat, köz mon-dásokat! Írj le néhányat!

Tananyag: Azöregemberésapokróc (32. óra)Feladatok: Ok-okozati összefüggések felismerése az idősek tisztelete, megbecsülése Következtetés tulajdonságokra a szereplők

tetteiből

1. technikai és tartalmi előkészítésOlvasd fel a szövegrészletet kifejezően, helyes ta go-lással!„…nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon sütkérezett, esős napokon a kályha mellett üldögélt. sehogy sem tudtam felérni ésszel, hogy ugyan miért tőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd. Ha egyszer elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva beszélt.”

Kiről szól a részlet? Melyik olvasmányból való? (nagyapóról, a Nagyapó c. olvasmányból)

Miért irigyelte az unokája nagyapót?Hogyan vezette rá az édesapja a nagyapóval szembeni

helyes gondolkodásra?

2. Célkitűzés: Egy olyan magyar népmesét olvasunk, amely szintén

az idősek tiszteletére, megbecsülésére figyelmeztet.

3. Előfeltevés a címrőlMire következtetsz a címből és a tankönyv

illusztrációjából, miről szólhat a szöveg?

4. a tanító mintaszerű felolvasása – a tanulók spontán véleménye

5. Elsődleges megértés ellenőrzéseMiért akarta elzavarni a házaspár az öreget a háztól?Hogyan leckéztette meg a fiú a szüleit?

6. Részenkénti szövegfeldolgozása) Olvasd el némán az első részt! (Egyszervolt…visszanejöjjön!)Részcélkitűzés: Hogyan viselkedett a házaspár a nagyapával?

– Magyarázd meg a fösvény szó jelentését!(szómagyarázat a könyvben vagy a Szóbúvár gyer-

meklexikon 71. o.)Írd le a füzetedbe a gyűjtött szinonimákat! – Kik a mese szereplői?– sorold fel a helyszíneket!– Miért haragudott meg a fiatalasszony az apósára?– Ki azapós?



21

– Mire kényszerítette az asszony az urát is?– Miért szánta rá magát nehezen a fiatalember a tett re?– Miért vásároltak pokrócot a szülők a vásárban?– Miért a kisfiúra bízták nagyapó elküldését?

Részösszefoglalás: a fösvény házaspár el akarta zavarni az idős, tehetetlen nagyapót.

b) Olvassátok el szerepek szerint (tanítói segítséggel) a második részt! (Úgyistett…majdmagaiselmehet.)

Részcélkitűzés: – Hogyan végezte el a fiú a rábízott feladatot?– Hogyan indította útnak a kisfiú nagyapót?– Mit érezhetett az idős ember? Miért?– Mutasd be a testtartását, arckifejezését!– Miért lepődtek meg a szülők, amikor este hazaértek?– Miért tartotta meg az egyik pokrócot a fiú?

Részösszefoglalás: a fiú az egyik pokróccal elküldte nagyapót, a másikat

pedig a szüleinek szánta.

c) Négy jól olvasó tanuló olvassa fel az utolsó részt be kezdésenként! (Akkor összenézett… ha meg nemhaltak.)

Részcélkitűzés: – Hogyan tette jóvá a házaspár meg gon do latlan tettét?– Miért szégyellte el magát a házaspár?– Hogyan bántak ezután az öregemberrel?– Mire nevelték a szülők a fiukat?

Részösszefoglalás: Bocsánatot kértek a nagyapától, és szeretetben éltek tovább.

7. a) a szereplők tulajdonságainak csoportosításaGyűjtsd össze a szereplők tulajdonságait úgy, hogy a

cselekedeteikből következtess azokra! Minden esetben indokolj!

ÖREGAPÓ HÁZASPÁR KISFIÚ

öreg szívtelen szófogadógyámoltalan gonosz tanulékonyreszketeg gyáva ügyetlen fösvényelkeseredett meggondolatlan tiszteletlen bűnbánó elnéző

b) Páros munka: Beszéld meg a társaddal, miért és hogyan változott meg a házaspár viselkedése a mese végére! te hogyan bánsz az idősekkel? Néhány pár számoljon be!

8. szintetizálása) alkossatok csoportokat! Mutassátok be élőképekben a mese legfontosabb mozzanatait!

I. a gyámoltalan öregemberre megharagszanak a gyerekei.

II. a fiú útjára bocsátja nagyapót.III. a házaspár megbánja tettét és visszahozza az

öreget.Iv. szeretetben él a család.

b) Magyarázd meg, mit jelentenek a közmondások! Miért illenek a meséhez?

Nenyomorítsdszüleidet,úgyszeretnekmajdtégedet.Könnyűsebetejteni,nehézmeggyógyítani.

9. Házi feladata) Olvasásgyakorlás az érzelmek kifejezésévelb) Rendezzétek sorba az igéket, és foglaljátok tömör mondatokba!

rátette, megharagudott, kivezette, bocsánatot kért,reszketett,szégyenkezett,sírt

Tananyag: Gyakorlás:mesefajták (33. óra)Feladatok: a mese tartalmi, formai jegyei, mesefajták Drámajáték Olvasásgyakorlás

1. szerencsekeréktaláld ki, hogy mire gondoltam!

_ _ _ _ _ _ _, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _HOL vOLt, HOL NEM vOLt…

Mi jut eszedbe róla?Milyen mesefajtákról tanultál?

2. Célkitűzés: Ma játékos és gondolkodtató feladatokkal erősítjük meg, amit a mesefajtákról tanultunk. Cso port-munkában dolgozunk.

3. tárgyakról mesék felidézése

lapos tányér, lúdtoll, fűzfaág, tulipán, kulcs

4. Új címek és mesék párosítása (egy-egyfénymásoltképamesékből)



22

az igazságosztó szegénylegényKulcsocska, ládika, egerecskeEz ám a vendéglátás!Ez történt Bolondfalvána világszép leány esete

5. CsoportmunkaA)Megitatjákafűzfát

a) Kik a szereplők? Hol játszódik a mese?Olvassátok fel a mese kezdő és befejező mondatát!Miért volt tréfás ez a mese?Gyűjtsétek össze, hogy milyen butaságokat követtek

el a szereplők!b) szinonimagyűjtés – Buta (szólás, közmondás is lehet)

B)LudasMatyi

a) Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatát!b) Dobj a kíváncsi kockával!

szereplőkHelyszínekIdőpontokBonyodalomMegoldás (hármas meseszám)a szereplők tulajdonságai

C)Ateknősésanyúl

Fejtsd meg a tulajdonságokat! Nevezd meg, melyik szereplőre illenek! Indokold

meg a cselekedeteikkel!

d_cs_kv_, _nt_lt, _lsz_nt, sz_v_s, r_m_lt, _l_g_d_tta teknős

… volt, mert vállalta a versenyfutást a nyúllal. (elszánt)… volt, mert lankadatlanul tartott a cél felé.(szívós)elégedett volt, mert… (kitartásával ő nyerte meg a

versenyt) a nyúl

dicsekvő volt, mert… (aleggyorsabbfutónaktartottamagát)

volt, mert legyőzhetetlennek gondolta magát. (öntelt)

rémült volt, mert … (látta maga előtt célba érni ateknőst)

D)AtulipánnáváltozottkirályfiOlvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait!Kik a szereplők? Hol játszódik a mese?sorold fel, milyen csodák történtek a mesében!Milyen meseszámmal találkoztál? Hol?

Memóriajáték (képekvagyszókártyáklefordítvaapadonatanulókelőtt)

Keresd meg a párokat a memóriajáték szabályainak megfelelően!

pikkely haltoll varjúkét hajszál öregembertulipán királyfielbújás királykisasszony

E)Csalimese

Kik a szereplők? Hol játszódik?Olvasd fel a mese kezdő és befejező mondatait!Milyen eseményről szól?Miért nevezzük csalimesének?Miért kerülhetett a végére a versike?

Rímkiegészítésaversben

Egyszer egy ember szántani ment, Közben a fia egy kulcsot (lelt). szeretett volna egy ládát is találni, Ezért ment tovább is szántani,(szántani).

Gyorsan meglett az áhított (ládika), És belepasszolt a meglévő kulcsocska, Benne lapult egy aprócska(egérke), Rövid farka miatt véget ért a mesécske.

6. Olvasásgyakorlás csoportonként a mesék kijelölt részeiből

7. szókincsfejlesztés és mondatalkotás (1-1szómindencsoportnál)

Foglald mondatba a szavakat, kifejezéseket az olvasott mesék szerint, majd úgy, ahogy a mindennapokban használjuk!

megalkusznak, fölkopott az álla, megszánta, kurta,indítványozta

8. Közmondások és mesék párosítása (1-1közmondásmindencsoportnál,azóraelejénatábláratettképekaláhelyezikőket)



23

Kölcsönkenyér visszajár. LudasMatyia türelem rózsát terem. AteknősésanyúlEgy bolond százat csinál. MegitatjákafűzfátJótett helyébe jót várj! AtulipánnáváltozottkirályfiNesze semmi, fogd meg jól! Csalimese

9. a mesék párosítása az egyes tartalmi jegyekkel (ugyan-úgyoldjákmeg,mintazelőzőt)

szereplői emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Cselekedeteik tanulságosak.

varázserejű tárgyak, valószerűtlen lények, csodák jellemzik.

Rövid, tréfás mese, gyors és váratlan befejezéssel.Humoros eseményekkel csúfolja ki az emberi

butaságot.Eseményei a valóságban is megtörténhetnek.

10. Dramatikus játékPárbeszéd rögtönzése: AszegényemberszaladCsen-

gerbeemberekettoborozniafűzfamegitatásáhozMese folytatása: Mi lett Ludas Matyi és Döbrögi to-

vábbisorsa?Mimetikus játék:AharmadikelbújásospróbaDramatizálás:AteknősésanyúlbeszélgetéseprózábanMesemondás:Csalimeseaszegényembernevében

Tananyag: Pinokkió (38. óra)Feladatok: Meseregény részletének feldolgozása tanulj meg lemondani mások javára! Következtetések, tömörítés. Kifejezőkészség fejlesztése

1. a) a szövegbefogadás előkészítése – beszélgetés (Ha lehet, a tanulók üljenek körbe, hogy lássák

egymás arcát!)Általában mikor szoktál ajándékot kapni?Miért?Kitől szoktad kérni, ha nagyon szeretnél valamit?Mikor fordult elő, hogy különösebb alkalom nélkül is

kaptál valamit?Mikor fordult elő, hogy nem kaptad meg azt, amit

nagyon szerettél volna?Miért kell olykor lemondanunk dolgokról?Mikor mondtál le valaki más javára arról, amire

nagyon vágytál?Milyen érzés ez?Mikor mondott le valaki más a te javadra valamiről?Hogyan háláltad meg?

b) Célkitűzés: Egy olyan történettel ismerkedünk meg, amely a más javára történő lemondásnak szép példája. Carlo Collodi Pinokkió meseregényéből olvasunk

egy részletet. a regény főszereplője egy fabábu, akit a szegény asztalosmester faragott, s később életre kelt. az ő kalandjait meséli el a regény, melyet érdemes elolvasnotok.

2. tanítói bemutatás – spontán véleménynyilvánítás

3. Elsődleges megértés vizsgálataMiért szeretett volna új lábat Pinokkió?Hogyan szerzett neki könyvet Dzsepettó?

4. szövegfeldolgozás globális eljárássala)Aszövegújraolvasásajólolvasótanulókkal

Megfigyelési szempont: Kik a szereplők? Hol és mikor játszódik az esemény?

Képzeld el a szereplőket! Mondd el, milyennek látod Pinokkiót és édesapját! (külső tulajdonságok)

Képzeld magad a fabábu helyébe, próbáld utánozni a mozgását!

Mondd el, milyennek képzeled el a lakásukat!Következtess a történet idejére! Igazold a szövegből

vett mondattal!

b) Események felidézése – válaszok felolvasással a szö-vegből

Miért volt büntetésben Pinokkió?Hogyan büntette meg az apja?Miért csinált mégis új lábat a csemetéjének?Hogyan dolgozott?Hogyan akarta meghálálni a bábu az új lábakat?Hogyan öltöztette fel az asztalos Pinokkiót?Mire tanította az apja, amikor magában gyö nyör -

kö dött?Miért nem mehetett mégsem iskolába?Hogyan szerzett ábécéskönyvet az asztalosmester? Miért volt áldozat a kabát eladása?

c)Következtessamondatokbólaszereplőktulajdonságai-ra,illetvemagyarázdatulajdonságokataszereplőkcse-lekedeteivel!

Pinokkió táncolt, cigánykerekezett, bukfencezett: ___________(jókedvű,vidám,boldog…)Megígérte, hogy iskolába fog járni: _______________(hálás)komisz: ____________________________________nyafka: _____________________________________

DzsepettóMunkához látott, és két új lábat faragott:___________(szorgos,dolgos…)



24

Nem tudott a bábunak ruhát venni: _______________(szegény,nincstelen)gondoskodó: _________________________________áldozatkész: _________________________________

d)Keresdmegazismerősközmondástazolvasmányban!(Nem a ruha teszi az embert)Magyarázdmeg!

e) Húzd alá a szövegben a mindennapi kifejezések íróimegfelelőjét!

Haragudott a bábura akaratosságáért.(„Megbüntettekomiszságáért.”)Mérges arccal nézett rá, de sajnálta is.(„Fölöttébbzordképetvágott,deközbencsupakönny

voltaszeme.”)Felvette rossz kabátját. („Belebújtócskazekéjébe.”)

f)Olvasdfelazillusztrációhoztartozószövegrészt!Mutasd be, hogyan örült a bábu az új lábnak, majd akönyvnek!

g) Hogyan folytatnád tovább Pinokkió történetét? Mf.33./4.b

5. szintetizálásFogalmazd meg hat mondatban a meserészlet

lényegét! Mf. 33./2.Olvasd fel a meserészlet legszomorúbb és legvidá-

mabb részletét!

6. Házi feladata) Párbeszédek kifejező olvasásának gyakorlásab) Mf. 33./3., 6.

Tananyag: Amígarögtönbőlrögtönlesz (41. óra)Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása Lényegkiemelés, az események sorrendje,

logikus gondolkodás fejl. szókincsbővítés

1. Juteszembe… asszociációs játék – a tanulók körben állnak, és mindenki elmondja a gondolatát az alábbi példa alapján:

a sEGÍtÉs-ről nekem az jut az eszembe, hogy az osztályban Endre mindig segít Rékának, ha ő lemarad valamiben.

2. Csoportmunka1. cs. Rejtvényfejtés a) Írd be a táblázat megfelelő soraiba az alábbi te vé keny-ségeket!

portörlés, rendrakás, vásárlás, mosogatás, terítés, törölgetés

A B C D E F G H I J123 S45 T6 K

b) Írd át a fenti táblázat megfelelő betűit az alsóba!1E 2B 3E 4a 5E 6C

Megfejtés: RÖGtÖN

2. cs. Ötletbörze: RÖGtÖN3. cs. Ravaszdi fejtörő – sEsEsÜsE Mit jelenthet ez a furcsa szó?4. cs. Barkochba – vÁsÁRLÁs – tanító segítségével találják ki

3. Jóslás a szövegtartalomra vonatkozóan – közösen az előző feladatok alapján

4. szakaszos feldolgozás bemutató olvasással

1. Holvolt…egyóramúlva.Kiről szól a történet? Milyen fiú lehet?Miért kellett többször is szólítani?szerinted mit felelt a hívásra?

2.–Rögtön!…éhesvagyok.sorold fel a történetből megismert szereplőket!Melyikük beszéli el a történetet? Olvass fel egy bizonyító mondatot!Mikor játszódhat a történet? Miből gondolod?Miért akarta apa ráncba szedni Öcsit? szerinted hogyan?Miért úszta meg Öcsi a dorgálást?Kit avattak még be a tervükbe?szerinted mit felelt anyu Öcsi kérésére?

3. – Rögtön-…-Kriszti…Olvasd fel azokat a kifejezéseket, amelyekből kiderül, hogy Öcsi nagyon éhes!Milyen megoldást talál ki?szerinted Kriszti mit válaszolhatott neki? Miért?

4. –Rögtön.…elmészkenyérért?Miért sajnálták egyre jobban Öcsit?Miért nem adtak neki mégsem uzsonnát?Öcsi miért nem mutatta, hogy már rájött a titkukra?Mire kérte anyu Krisztit?vajon Kriszti hogyan reagált a kérésre?



25

5. Mondanomsemkell…senkineksemsürgőssemmi?Miért húzta az időt Kriszti?Hogyan vált világossá Öcsi számára, hogy meg akarják leckéztetni?Mit gondolsz, hogyan fejeződik be a történet?

6. Öcsinekegykicsit…leszarögtön. vajon mit tanult meg Öcsi az esetből?

5. Csoportmunka1. cs. a) Események sorrendjének megállapítása kö-rülírással

(6 képben megrajzolva az eseménysor. Lefordítva a csoport előtt a padon. Mindenki húz egy képet, és elmondja, mi történik a képen. Ez alapján a tanulók sorba állítják a képeket a történet szerint.)

b) Írói kifejezések párosítása köznyelvi megfelelőjével – kis parafatáblán

elengedi a füle mellett - meg sem halljabecsületre kell tanítani - ráncba kell szednimajd meghal az éhségtől - gyomrát az éhség kaparjanem tett szemrehányást - megértően viselkedettértelmetlenül bámult - buta képet vágott

2. cs. szereplők – cselekvések – tulajdonságok párosítása – táblánáltáblázat megrajzolva, a szavak szókártyán

szereplők cselekvések tulajdonságok

apa kiáltott indulatosel akarta küldeni értetlen

anya súgott valamit találékonymeg akarta leckéztetni titokzatos

rendezkedett türelmesvirágot öntözött együttérző

csodálkozott megfontolt

megkérte bölcsÖcsi nem fogadott szót lusta

türelmetlenkedett elkeseredettmérgelődött türelmetlenrájött dühösfölkapta szófogadatlan

Kriszti készülődött nyájasfésülködött együttműködő

3. cs. a) szándékok kibontása szituációs játékkalMiben állapodhattak meg a szülők és Kriszti?Miért akarták megleckéztetni Öcsit?

b) Keretezd be azt a mondatot a szövegben, amelyből kiderül, hogy Öcsi megértette a leckét!

4. cs. Kíváncsi kocka – egy nagyobb papír dobókocka oldalán a következő kérdések állnak:

Mit jelent a „rögtön” a szótár szerint és Öcsi szerint?Miért akarta megleckéztetni Öcsit az anyukája?Miért vonta be anyu a többieket is az össze es-

küvésbe?Mikor jött rá Öcsi, hogy hibát követett el, amikor

nem fogadott szót apunak?Mit értett meg Öcsi a „rögtönözés”-ből?Hogyan tette jóvá a hibáját?

6. aktualizálásMelyik résznél terelhetted volna más irányba az

eseményeket?te mit tettél volna Öcsi helyében?veled előfordult-e már hasonló eset?

7. Házi feladat – olvasónapló

Kérdés Válasz Indoklás

Mi tetszett a történetben?Mi nem tetszett?Melyik szereplő gondolkodása áll hozzád a legközelebb?Kivel nem értesz egyet?Mennyire elfogadható számodraa történet befejezése?

Tananyag: Vérszerződés (57. óra)Feladatok: Emlékezet, kreativitás fejl. Ok-okozati összefüggések keresése Rendszerben való gondolkodás alapozása

I. RÁHaNGOLÁsa) szerencsekerék: NÉPÜNK MÚLtJa – frontális mun -kával az óra témájának kitalálása



26

B) Csoportmunka1. cs. a)Regeacsodaszarvasról – tartalom felidézése öt mondattal

b) Mese – monda – fogalomtáblázat – táblázat a táblán, a dőlt betűsek papírcsíkokon

Mese Mondaszereplők Mesebeli

lényekÉlő v. korábban élt személyek

Helyszín Kitalált Létező földrajzi helyEsemények Csodák valóságban megtör-

téntek

2. cs.Istenostora – ötsoros írása attilárólKI? (1) _____________MILYEN? (2) _____________ MIt CsINÁLt? (3)_____________MI Jut EsZEDBE RÓLa? (4)______________MIRE EMLÉKEZtEt? _____________ (1 szinonima a címhez)

Pl.: Attilanagyhatalmú mértékletesgyőzedelmeskedett élt meghalt

Halálautánbirodalmafelbomlott.ahunokkirálya

(más megoldás is elfogadható)

3. cs. Rejtvény – egyben célkitűzés1. Ennyi vitéz kísérte Ménrót egyik-másik fiát va-

dászni. (ötven)2. Ő talált rá a lángoló fegyverre.(pásztor)3. az egyik vadászni induló dalia neve. (Hunor)4. attila csodás fegyvere. (kard)5. Ilyen szarvast üldözött a két testvér. (csoda)6. Így hívták a másik ifjút.(Magyar)7. Ennek a királynak a leányait vették feleségül a

vitézek.(Dúl)8. Régen a varázsló papot nevezték így. (táltos)9. a monda szerint e folyó medrébe temették attilát.

(Tisza)1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Megfejtés: vÁNDORLÁs

4. cs. szómagyarázatok összeállítása – kis parafatáblán

eskü: ünnepélyesígéretvagyfogadalomnemzetség: vérrokonság alapján összetartozó emberek

csoportjatörzs: közös területen élő, azonos származású és

nyelvűnemzetségekközösségejószág: vagyontárgy(föld)őshaza: azaföld,aholazősökegyüttéltekfővezér: egynagyközösség legfőbb, legtekintélyesebb

irányítója,parancsnokajurta: nemezzelborított,favázas,kereksátorszerződés: megegyezés,megállapodás

C) Fürtábra összeállítása a MAGyAR NÉP vándorlásá-ról – frontálisan az alábbi szöveg alapján

Őseink a finnugor népekkel közös ŐsHaZÁ-ban éltek az Urál hegység környékén. Élelmüket vadászattal, halászattal szerezték. a népesség szaporodásával a vÁNDORLÓ ÉLEtMÓD-ot választották. Nyugat felé haladva a többi népcsoporttól elváltak, s a nomád állattartásra tértek át. Itt már cserekereskedelmet folytattak: az állatszaporulatot használati tárgyakra, fegyverekre cserélték el. Lakhelyüket, a jurtát állandóan magukkal vitték.

a következő fontos állomáshely a volga és a Káma folyók vidékén MaGNa HuNGÁRIa volt. Innen LEvÉDIÁ-ba vándoroltak, ahol az ott élőktől megtanulták a földművelést és az állattenyésztést. Ekkor már hét törzsből állt a magyarság: Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat, Megyer, Nyék, tarján. Később a besenyők támadása elől még nyugatabbra, EtELKÖZ-be költöztek, ahol a törzsek szövetséget kötöttek.

a MaGYaRNÉP

MaGNa HuNGÁRIa

7 törzs jurta

EtELKÖZ ŐsHaZa



27

II. JELENtÉstEREMtÉs a) Bemutató olvasás – elsődleges megértés

Mitörténtatörzsekközött?Holtaláltakújhazáraamagyarok?

B) szövegfeldolgozás csoportmunkában

1. Mi a szöveg műfaja? Mf. 47./1. Indokold, miért! valós és mesei elemek2. az 1. szövegrész tartalmi összefoglalása Mf. 47./2.

a, b3. a 2. szövegrész tartalmi összefoglalása Mf. 47./2.

a, b4. Mf. 47./3.

III. REFLEKtÁLÁsa) Mf. 47./5. feladat 1., 2., 5. kérdésének közös megoldásab) Fürtábra – tulajdonságok indoklása

ÁRPÁD fejedelem

bölcs kitartó gondoskodó bátor

Hf.: – a vezérek esküjének tanulása– Mf. 47./4. a, b– 47./5. feladat 3., 4. kérdése

tananyag: Gyakorlás (64. óra)(Katonáné Szarka Anna, Budapest, Bocskai István Ált.Iskolaórájanyomán)Feladatok: a szövegértés erősítése, hangos és néma

olvasás gyakorlásaHazafiságra nevelés, erkölcsi ítélőképesség fej lesztéseKifejezőkészség, időszemlélet fejlesztése, ál-lás foglalásra késztetés

1. Beszédművelő gyakorlatoka) Légzőgyakorlat: a hét vezér nevével – hangosan, középhangerővel, halkanb) Mondatpiramis olvasása a hangsúlyjeleknek meg-felelően

Istvánt koronázták.Istvánt királlyá koronázták.

Istvánt Esztergomban királlyá koronázták.Istvánt 1oo1. január 1-jén Esztergomban királlyá

koronázták.Istvánt 1oo1. január 1-jén Esztergomban ünnepélyesen

királlyá koronázták.

2. az ismeretek felidézése – számonkérés a) Rejtvényfejtés

a tanítói kérdésekre adott válaszokat a tanulók írják az olvasásfüzetükbe, egymás alá, majd az első betűket összeolvassák.

Hol látta attila a különös kardot? álmábanMilyen állaton haladtak honfoglaló őseink? lovonFémkarikákból készült ing, mely véd a szúró-vá gó fegy-ve rektől. láncingattila melyik koporsója jelentette a napsugarat? aranyEbben a műfajban a valóság és a mese keveredik. mondaKije volt Géza fejedelem Istvánnak? apjaIstván leverte a … törzsfőket. lázadóGyümölcs, amely az egyik koronaékszerünk is. almaa kereszténység felvétele előtt a magyarok … voltak. pogányoka besenyők tudták, hogy István király igazságosan fog … ítélkezniMiket hozott István a biztonság, a vagyonvédelem ér de-kében? törvényeketBotond legyőzte a görög … óriást Megfejtés: államalapító

b) Differenciált házi feladat ellenőrzésea csoport ÁLLaMaLaPÍtÁs szóból alkotott új szavak felolvasásaáll, állam, ama, alap, lap, alapít, alapítás, lapít, lapítás, ás

B csoport Fogalmazás felolvasása: VitézvoltamIstvánudvarábanKoronázásiünnepségenvoltam

C csoport Istvánkirályítélete című olvasmány első bekezdésének szótagoló másolása

3. Célkitűzés: a mai órán a Botond, SzentIstvánkirály és az Istvánkirályítélete című olvasmányokat gyakoroljuk közösen és csoportmunkával.

4. Gyakorlás - differenciált osztálymunkaa csoport a) Hangos olvasás gyakorlása látószögnövelő gya kor -lat talállam hazaállamalapító hazaszeretetállamalapító királyunk a magyar haza szereteteállamalapító királyunk, a magyar haza önzetlenszent István szeretete



28

b) SzentIstván király c. szöveg 2. bekezdésének hangos, értelmező felolvasása

B csoport a) sorold fel szent István érdemeit!b) Olvasd fel a szövegből, hogy miért ítélkezett szigorúan István király!

5. Csoportmunka

I. cs.szövegben való tájékozódás: a szókártyán lévő szó kap-csolatok megkeresése és a megfelelő mondatok fel ol va-sá sa a szövegből

sok ajándékkal indultak el odaborultak a lábáhozaz őrségben álló magyar halálos ítéletkatonák bőségesen kárpótoltaszélsebesen elvágtattak nem görbült megvéresen, piszkosan álltak

II. cs.tartalom felidézése választási lehetőséggel: Botond vagy a görög óriás nevében

III. cs.Dramatizálás: István megkoronázása (zene: István, akirály–részlet)

6. Könyvajánlás: a magyar történelem nagy alakjai I. kötet. Reflektor

K., Bp., 1987az államalapító. Zrínyi Könyvkiadó, Bp., 1988a honalapító szent István. agricola, Bp., 1990Mondák az Árpád-házi királyokról. Ész-Érv Bt., Bp.,

1996

7. az órai munka értékelése szempontok alapjánaktív részvételHelyes nyelvhasználat – választékos fogalmazásKifejező olvasás

Tananyag: a kolozsvári bíró (72–73. óra)Feladatok: Pozitív-negatív erkölcsi tulajdonságok szem-

beállításaLényegkiemelés, összefüggések fel is mer te té seszókincsbővítés, logikus gondolkodás fej-lesz tése

I. ELŐKÉsZÍtÉs – csoportmunka 1. a) szerencsekerék – Mátyás, az igazságos – ő lesz a mai történet főszereplője

b) szólásmagyarázatok – párosítás parafatáblánLopjaanapot. – Nem dolgozik, henyél.Lógatjaazorrát. – Látszik rajta, hogy kel le met-

len ség érte, szomorkodik.Égaföldatalpaalatt. – Kínos félelem tölti el, nincs ma-

radása.

2. a) Ötletbörze: király, törvényb) Olvasástechnika fejlesztése – kakukktojás

megpillantja állított befelállott kelj fölelindult hordták ideodébbállt indulj előttem (nemigekötősige)kiáltottak hányjátok szétvégigsétált húzzatok ráelőkerültek tudja meg

3. a keresztrejtvény megfejtése: KOLOZsvÁR, ez lesz a helyszíne mai olvasmányunknak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1. E nép ellen harcolt Hunyadi János. (török)2. Így nevezték Mátyás király könyveit. (corvinák)3. Mátyás király címermadara. (holló)4. Királyok fejére teszik. (korona)5. Mátyás anyjának családi neve.(Szilágyi)6. Mátyás anyjának keresztneve. (Erzsébet)7. Nándorfehérvár ostrománál magával rántott egy törököt a mélybe. (Dugovics)8. E városban raboskodott Mátyás királlyá választása előtt. (Prága)9. Minden délben megszólal a nándorfehérvári győ-zel em emlékére. (harang)



29

4. Memóriajáték – szómagyarázatok

HaJDÚ fegyveres szolgaHEBEG dadogKaZaL nagy halomaLÁZatOs meghunyászkodósaNYaRGat gyötörMÉsZÁRsZÉK hentesüzlet

II. sZÖvEGFELDOLGOZÁs a) JóslásB) Bemutató olvasásC) Elsődleges megértés vizsgálata

Mi az olvasmány műfaja? Miért?Ki a valós szereplője? Kik szerepelnek még?Hol és mikor játszódnak az események?Miért járta álruhában az országot Mátyás?Miért szerette a nép?

D) Csoportmunka1. a szereplők tulajdonságai – Mf. 56./2. a, b2. történettérkép – szintetizálás

Helyszínésszereplők: Kolozsvár, a bíró háza

Aprobléma:Mátyás hírül vette, hogy a kolozsvári bíró sanyargatja a népet.

1.esemény:a király álruhában Kolozsvárra indul.2.esemény: Megfigyeli a fahordó parasztokat.3.esemény:Nem akar ingyen dolgozni a bírónak.

Akövetkezmény: veréssel munkára kényszerítik.4.esemény:Jeleket hagy maga után, és odébbáll.5.esemény:Királyként tér vissza.6.esemény: Bebizonyítja az igazságot a hazug bí ró nak.

Akövetkezmény: Megbünteti a bírót és a hajdút.

Azüzenet:(Mirőlszólamonda?) a hazug embert ha ma-rabb utol ér ik, mint a sánta kutyát. Messzi ér a király keze.

Amondábólkidomborodótulajdonságok:álszent, igazságtalan, gonoszgondoskodó, találékony, igazságos

3. Mf. 57./3.

4. Kérdésfeltevés gyakorlásasegítség: a mondatokhoz tegyenek fel kérdéseket(Mátyás Kolozsvárra ment, mert hallott a népnyúzó bíróról. Nem akart dolgozni, mert a munkáért nem járt fizetség.

a hajdú veréssel kényszerítette munkára. Három fa-ha sábra ráírta a nevét bizonyítékként. amikor vissza-tért, a hajdúkkal előkerestette a fahasábokat. a hajdút megbotoztatta, a bírót lefejeztette.)

III. ÉRtÉKELÉs (szógyűjtés, mondatalkotás, olvasás, összefüggések felismerése)

Hf.: – olvasni a párbeszédes részeket – tartalomelmondás valamelyik szereplő nevében – Mf. 57./4. a, b, 57./5.

Tananyag: Kinizsi– feldolgozás drámajátékokkal (74. óra)(FonyóIvett,TörökFlórisÁlt.Iskola,Pesterzsébetórájanyomán)Feladatok: szövegfeldolgozás drámajátékkal globális módszerrela szereplők jellemének megfigyeléseaz asszociációs képesség fejlesztése, részletező tartalomelmondás

1. Érzelmi – hangulati előkészítés

asszociációs játék: tanító: Mi jut eszedbe a királyról? az erőről? tanuló: Nekem a királyról az uralkodás jut eszembe.(a tanulók körben ülnek, a tanító kérdésére sorban haladva mondják el, ami eszükbe jut. Ha valaki nem tud vagy nem akar bekapcsolódni, passzol.)

2. Célkitűzés: a mai történetünk egy olyan találkozásról szól, amelyben nagy szerepet játszott az erő.

3. tanítói bemutató olvasás – tanulói meg nyi lat ko zá sok

4. Elsődleges megértés vizsgálataKik a monda főszereplői?Miért volt sorsdöntő fontosságú az erő Mátyás király

és Kinizsi Pál találkozásában?Hogyan alakult Kinizsi sorsa?

5. Újraolvasás (egyéni, csoportos váltogatva)Figyeld meg Kinizsi Pál viselkedésének változását a

történet folyamán!

6. Képzeld magad elé a helyszínt! Mondd el, milyennek látod! (színek,hangok…)

7. a) alkossatok állóképeket csoportokban! a többiek ismerjenek rá a jelenetekre!



30

(a csoportok létszáma az osztálylétszámtól függő-en 4-5 fő. alacsony osztálylétszám esetén kevesebb jelenetet tervezünk.)

Jelenetek cédulán kiosztva (csak az adott csoport olvassa el).

Csak gesztusokkal, mozdulatokkal ábrázolhatják a szereplők viselkedését.

1.Mátyáséskíséretemegérkezikamalomhoz.2.AkirálymegszólítjaazsákotcipelőKinizsit.3.Alegénymalomkövönkínáljaavizetalovagnak.4.Kinizsibeszélgetavitézzel.5.Kiderül,hogyakirályállelőtte.6.Palkóbúcsútveszédesapjától.

b) Mit gondolhatnak, mondhatnak a szereplők? (az állókép résztvevői szólaljanak meg)

8. ÉrzékelőjátékCsukd be a szemed! Képzeld magad elé Kinizsi malomkövét! simítsd körbe, érzékeltesd a nagyságát is!Most próbáld felemelni! Mondd el, miket tapasztaltál!

9. Gyűjtsük össze a főszereplők tulajdonságait! (a tanulók egyik fele a királyt, a másik Kinizsit jellemezze)a)LáttamMátyáskirályt,akisasorrúvolt.Láttam Mátyás királyt, aki sasorrú, éles tekintetű volt....b)TalálkoztamKinizsivel,akiölestermetűvolt....

10. a) Én vagyok Kinizsi Pál. Győzz meg, hogy a király seregében van a helyem!b) Most te vagy Kinizsi édesapja. Mondd el, milyen gondolatok járnak a fejedben, amikor a fiadat elindítod a nagy útra!

11. szintetizálás dramatizálással vagy körmesével

12. Házi feladata) Másold le a füzetedbe a Kinizsit és Mátyás királyt leíró mondatokat!b) Csoportokban gyakoroljátok a szerepek szerinti olvasást!

Tananyag: a kis török (79–80. óra)Feladatok: Előfeltevések megfogalmazása

Lényegkiemelés válogató olvasássalRészekre bontás többféle szempont szerintKifejezőkészség fejlesztése

I. Ráhangolás – csoportmunka1. szerencsekerék – a kis török 2. szómagyarázatok – szóbúvárból

csetepaté,csizmadia,kaptafa,pogány

3. Magyarázd meg a kifejezéseket a saját szavaiddal!

a lustaságot nem ismerte _______________________Elértette a gondolatát __________________________torkán akadt a hang ___________________________Elszaladt egypár esztendő _______________________Megdörzsölte a szemét _________________________a tekintete az asszonyra esett_____________________

1. Gyakorold a kifejezések olvasását! Mi a közös ben nük?

mély budai pincébe síró-rívó kis törökkelhíres-nevezetes fekete szemű fiúdebreceni csizmadiaapró, gyors léptekkel kerekre nyitott szemmelismeretlen magyar híres debreceni kettős alföldi tájat toronytalpig poros, a messzi Isztambulbólöreg török ember

Jóslás – feladatok alapján

II. Jelentésteremtésa) Bemutató olvasásb) Elsődleges megértés vizsgálata

Hogyan tagolnád a szöveget a helyszínek alapján?Hogyan tagolnád a szöveget az események szerint?

c) Újraolvasás némán – Mf. 62./1.d) szövegfeldolgozás – csoportmunka

1. szövegtagolás – kérdésfeltevés – Mf. 62./2.

2. Egészítsd ki a hiányos kerettörténetet!

a történet _____________ játszódik.szereplői __________, __________ és ____________.a bonyodalom akkor kezdődik, amikor tóthék _________________________________________________.a probléma úgy oldódik meg, hogy___________________________________________________________.Újabb bonyodalom támad, amikor______________ ___________________________________________.Ez úgy oldódik meg, hogy__________________________________________________________________.



31

a történetnek az a tanulsága, hogy ___________________________________________________________.

3. Írj ötsorost ahmedről és tóthékról!(Egy lehetséges megoldás, de más is elfogadható.)

AHMEDkétségbeesett,elégedett

elveszett,dolgozott,hazamentVisszatértnevelőszüleihezIsztambulbólDebrecenbe.

török

TÓTHÉKsegítőkészek,boldogok

megtalálták,hazavitték,elkeseredtekSzeretettelfelneveltékafiút.

nevelőszülők

4. a szereplők érzéseinek változása – Mf. 63./3. a, b

III. Reflektálása) ahmed és édesapja találkozásának megelevenítéseb) a legizgalmasabb jelenet felolvasásac) Mf. 63./4. f.d) Melyik szereplőt találtad a legrokonszenvesebbnek? Miért?

Hf.: – Mf. 63./5., 6.– a szöveg legizgalmasabb részének gyakorlása

Tananyag: Fekete István: Fecskemadár, Charlie Bood:Füstifecske című olvasmányok és Lászlóffy Aladár:Fecske-felhő című versének össze ha sonlítása (92. óra)Feladatok: a természet, a madarak védelme

a szépirodalmi és az ismeretközlő szöveg, va lamint a próza és a vers összehasonlítása a szövegek formai és tartalmi jegyeinek párhuzamba állítása, szövegreprodukálásÖnálló szövegalkotás képességének fejl esz té se

1. Rejtvényfejtés: Nevezd meg a madarakat az alábbi állítások alapján!(SegítségaSZIVÁRVÁNYújság1998márciusiszámában,aMocorgótavaszcíműcikkben)1. szép hangú énekesmadár, amely még nem érkezett vissza. FÜLEMÜLE (1.)2. verébnél kisebb, begye, melle narancsvörös. vÖRÖsBEGY (7.)3. Fejjel lefele is kúszik a fatörzsön. CsusZKa (1.)4. Hosszú csőrével a talajban keresi táplálékát.PaCsIRta (4.)

5. Nincs saját fészke, másokéba rakja tojásait. KaKuKK (3.)6. Ez a tollpamacs fülű madár márciusban már melengeti tojásait. FÜLEsBaGOLY (4.)a madárnevek megadott helyen álló betűinek össze-olvasásával egy újabb madár nevét kapod. (FECSKE)

2. Célkitűzés: Két olvasmányt és egy verset hasonlítunk össze. Mindhárom a rejtvényben megfejtett madárról szól, mégis más a szerzők célja a művekkel.3. az óra anyagának technikai előkészítése Figyelemkoncentrációt segítő gyakorlata) Szósorok fólián, belőlük összetett szavak alkotásaháromszorifelvillantásután

fűz part fa pataksugár papír nap csónaksár csizma kötő pép ólom szitanád nap fecske isten madár buga

b) Hibásszavakkereséseaszóoszlopokbanpapírcsónakot kiválasztottam megcsókoltampapircsónakot kiválazstottam megcsókoltampapírcsónakot kiválaszttotam megscókoltampapírscónakot kivalasztottam megcsokóltampapírcsonakot kiválasztottam megcsókoltam

c)Szófaj-meghatározásakiosztottszókártyákon(mindentanulónálegykártya)füstifecske, érkeznek, gyűrűs, Fokváros, 200 millió, fan-tasztikus, fészkel, gerenda, kitűnő, sárdarab, megszerzi, eteti, éhes, 22 gramm, fészek, afrika, negyedik, ma dár-szülők, fogdosnak össze, néhány, tojó, elfogyaszt, ro-varok, nevelnek fel, apró

Ellenőrzés: Emeljétek fel az igéket, főneveket, mellékneveket, számneveket!

4. Hangulati előkészítésZenehallgatás: Saint-Saens: Az állatok farsangja (Ma-dárház) Mire emlékeztet a zene? Hol járhatunk?

5. az olvasmányok felidézése1. cs. a vers megismerése – Mf. 72./1.2. cs. a Fecskemadár felidézése – Mf. 72./2. a, b3. cs. Beszámoló a füstifecskéről – Mf. 72./3. a, b

6. a szemelvények összehasonlítása – Mf. 72./4.(A táblázat a táblára felrajzolva, a mondatcsíkok atanulóknálkiosztva,őkteszikmajdatábláraamegfelelőhelyre,onnanátmásoljákamf.-be)



32

7. a tananyag kiegészítése, továbbgondolásaa) Új ismeretek a füstifecskéről (Egyéni beszámoló előzetes felkészülés után)

–Varázslatosvilág:Amegoldás:afecskepelenka– Lázár Ervin: Öregapó madarai – Minden madár

hazatalál28–30.o. b) az olvasottak továbbgondolása

– Otthoni fogalmazási feladat felolvasása: Hogyan mondhatta el az író otthon édesanyjának a történteket?

– Dramatikus játék: Hogyan lehetett volna az eseményeket jó irányba fordítani?(a két barát elképzelt beszélgetése)

Tananyag: Amézelőméh (100. óra)Feladatok: Ismeretközlő szöveg feldolgozásának gya kor-

lásaInformációk, tények, adatok gyűjtése szem-pontok alapjána tanulás megalapozása

I. RÁHaNGOLÁs – csoportmunka1. a) szövegkiegészítés – Mf. 79./1. ab) Képolvasás – 79./1. b Miről ismerhetők fel a méhcsalád tagjai? (apotrohésaszárnyaránya)

2. ÖtletbörzeMit tudsz a méhecskéről?

3. szómagyarázat (parafatáblán párosítás)kaptár: ládaszerű építmény méhek számáraméhpempő: dolgozó méhek által termelt táplálékpropolisz: méhek által termelt ragacsos, puha anyagfullánk: méhek potrohán lévő szúró- és védekezőszervraj: méhek összességekirajzanak: kirepülnek (az egész raj) teljes átalakulás: a rovarok fejlődése, melynek sza ka-szai: pete lárva báb kifejlett rovartáncnyelv: a méhek mozgással kifejezett beszéde

4. Keresd a helyes választ! (előzetesen olvasták: Nézz körül 181–182. o.) Mekkoraterhettudszállítaniaméhecske?a. teste súlyánál nehezebbet b. testsúlyának majdnem megfelelő mennyiségetc. testsúlyának negyedét d. csak önmagát hordja

Milyeniránybanrepülaméh?a. előre-hátra, fel-le b. csak lefeléc. fel és le d. csupán előre

Mirehasználjamégaméhaszárnyátarepülésenkívül?a. más rovarok elhessegetésére b. a kaptár hűtésérec. a kaptár takarítására d. kicsinyei védelmezésére

Melyikállításnemigazaméhre?a. Csak félelmében és haragjában szúr. b. Ha beleszúrta valakibe fullánkját, azonnal elpusztul.c. Fullánkja mindkét oldalán kapcsocskák vannak. d. Lándzsaszerű fullánkja a fején található.

Célkitűzés: Ma a méhecskéről meglévő ismereteinket bővítjük.

II. JELENtÉstEREMtÉs – csoportmunka a) Önálló olvasásMinden csoport 1-1 részt olvas el, amivel kapcsolatban megoldja a feladatokat és beszámol róla a többieknek

1. cs. 1–2. bek.2. cs. 3. és 6. bek.3. cs. 4. bek.4. cs. 5. bek.

B) Feldolgozás egységenkéntAméhekhaszna

a) Fejezd be a megkezdett mondatot!a barlangrajzok azt bizonyítják, hogy…

b) Mf. 79./2. 1–2. bek.

a)LakhelyükMf. 79./2. 3. bek.

b) A„táncnyelv”Mf. 80. 6. bek.

dolgozó

anyahere



33

AméhcsaládFürtábra összeállítása Mf. 80. 4. bek.

aNYa egyetlen nőstény 4-5 évig él petét rak

HERE hím több százan vannak

DOLGOZÓ nektárt, virágport gyűjt több tízezer él a családban 5-6 hétig él

4.Szaporodásuk Mf. 80. 5. bek.

a méhanya lerakja a petéket.a petékből kikelt lárvákat a dolgozók táplálják.Kifejlődik egy új méhkirálynő is.Kirajzanak a levegőbe.az anya leszáll egy faágra, a dolgozók mellé te lep -

sze nek.a méhész egy kasba söpri őket, majd a kaptárba

kerülnek.

C) Egyéni beszámoló – a leggyorsabban dolgozó tanulók feladata lehet

Atáncnyelv–améhekbeszéde(Nézzkörül!182–183.o.)Mire szolgál a táncnyelv?Mit mutat meg mozgásával a méh?Milyen mozgást végez?

LegendaaméhecskérőlOk.124.o.

III. REFLEKtÁLÁs – egyéni v. minden csoport – Mf. 80./3.

Hf.: – Olvasd el az egész szöveget! – számolj be a méhecskéről a mf. segítségével!

here

petét rak

több tízezerMÉH-CsaLÁD

ötlEttárBeszédművelő gyakorlatok

1. LégzőgyakorlatokKilégzéskor hangosan, középhangerővel, halkan

– számoljunk húszig– soroljuk a hónapok neveit– a hét vezér, a hét törzs nevét– kiválasztott verset– az olvasmányokból kiemelt mondatokat– szó- és mondatpiramisokat…

2. Nyelvgyötrők, mondókákalkalmasak légző-, hangképző-, artikulációs, gyorsasági gyakorlathoz

– Fekete bikapata kopog a pepita patikaköveken.– Gyönyörű, gömbölyű gyömbérgyökér.– sohasem hallottam szebben szóló szép sípszót, mint a szászsebesi szépen szóló szép sípszó. – Pecsenyekacsából friss kacsapecsenye.– Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb.– Már jó nyár jár rája.– Nem mindenféle fajta szarka farka tarkabarka, csak a tarkafajta szarka farka tarkabarka.– Három kupac kopasz kukac, meg három kupac kopasz kukac, az hat kupac kopasz kukac.– Meguntam Győrnek gyönyörű gyöngyvárában laktomat, mert a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábomat.



34

– az árpádi dimbes-dombos, gidres-gödrös, rókalyukas határon, jön a juhász vágott fülű, hókaorrú, nyírott farkú pejparipa szamáron. – Egyszer egy pici, pocakos pocok pocakon pöckölt egy pici, pocakos pockot, mire a pocakon pöckölt pici, pocakos pocok pocakon pöckölte a pocakpöckölő pici pocakos pockot.

– Nyesi Györök a törököt, – Kőkapui kapukő, lesi török a Györököt, kapukőben laputő, ide Györök, oda Györök, laputőből lapu nő, elüti a fejed a török. lapus lesz a kőkapui kapukő.

– Roppant bottal koppantottam, – Körbe pörg e görbe körte, szöcském csacskán szökkent, hat gödörbe, vak tükörbe, papnadrágban kappant fogtam, fürge ürge sürg e zűrbe, macskám fecskét hökkent. őt gyötörd, te rőt ökörke.

– Zabra zebra, zsebre zabra! Habra rebbents, hebrencs habra, ugra-bugra, zsupsz a sutba, Pulyka húzta, pudva dudva, Lukba rúgva fúlt a kútba.

– Derengett, borongott, merengett, szorongott, kerengett, dorongott, de nem vett korongot.

3. Versek az anyag felhasználható artikulációs, gyorsasági, időtartam-, hangkapcsolat-, ritmus- és légzőgyakorlatokhoz is

A sün

Görög meg hömpörög, Odajő, rászagol,sunyicskán sompolyog, tüskébe túr az orr,tüskés a gombolyag, rögvest eloldalog,fű alatt, fa alatt. jobb híján úgy – gyalog.

sziszlet a sünöcske, a kis sün hömbörög,tüskéit hegyezve, sunyicskán sündörög,komor a komondor, tüskéit tompítja,odajő, rászagol öröm boldogítja. PáskándiGéza

Melyben Halandzs Pál kéket-zöldet lát

kék kék kék kék zöld kékszép kék kép köd kék ködég még ég még ég mégmég kék még föld ég föld

zöld zöld zöld zöld kék zöldköd zöld köd szép zöld képdöng csöng döng döng csönd döngföld zöld föld ég még ég FerenczesIstván



35

Siess, tavasz

Hull, hull reánk a napsugár, Nyújtózik s nekiszabadul,záporozik a cinkeszó, jegét ledobja a folyó,látod-e, múlik már a tér, fű illatára felneszel,elolvad odakint a hó. s vágtat a réten a csikó.

Gyere, tavasz! Gyere! Gyere!veled beszélni volna jó,veled hallgatni volna jó,siess, te szívdobogtató!

MarkóBéla

Kunok

Kuntapolca, Kun a patak, Ihol egy kun,kun a porta, kun a halász, ott is egy kun,kun a szérű, kun a háló, kun lányra várkun a ház, kun a hal, kun legény,kun toronyban csupa kunnal kun tésztábólkun harang szól, népesül be kun parázsonkun csürhét űz a községi sül a túróskun kanász. hivatal. kun lepény.

DénesGyörgy

A folyó

a folyó, a folyó a folyó, a folyó a folyó, a folyóhurkot ír a rétre, tavasszal megárad, télen ezüstszalag,a folyó, a folyó a folyó, a folyó a folyó, a folyófelcsapott az égre. nyáron majd kiszárad. lábam előtt hallgat.

GálSándor

Zápor

Kerekedik egy nagy felhő, Kilenc kövér villám csattog,hasa fekete, felhő felhasad,kilenc kövér villám száguld a felhasadt felhőkből rám.az égen vele. Bő zápor szakad.

Futok, futok, de hiába, a zápor elér, ketten ázunk meg egyszerre: az erdő meg én. GálSándor

Hétfőtől vasárnapig

Hétfőn és kedden Csütörtökön csókotkacagó a kedvem. kap tőlem kacsótok.

szerdán az álmok Pénteken páromszínes szárnyán szállok. palotámba várom.



36

szombaton szépen vidám a vasárnap:szundítok a széken. folyók, völgyek várnak!

FehérFerenc

Bordó vers

Bortól boldog Bortól forog Bordón boronga hordó, a hordó, a hordó,borulástól bordón borong bortól foroga forgó. a forgó. a forgó.

Bortól bordó Bordón foroga hordó, a hordó,bordón forog bortól bordóa forgó. a forgó. TariIstván

Héjariasztó

Héja, héja, lakatos! Héja, héja, lakatos, Héja, héja, vaslapát!Látom, lábad ripacsos. Látom, lábad maszatos. El ne lopd a kislibát!addig libát nem adok, addig csirkét nem adok, tudom, hol lakik apád!míg a lábad ripacsos. míg azt el nem takarod. Budába! Bécsbe!Csörlőre, csattogóra, Csörlőre, vaskapura, Lyukas kemencébe!ángyomasszony ablakára. ángyomasszony ablakára.

Népköltés

Alszik a tél

Hófelhőket kerget a szél, Így él három hónapon át,ködbundában lépked a tél. meghizlalja jól a kutyát.Fehér kutyája nyomába lép, Ám ha tavasszal a tüze ég,falja az ősznek langy melegét. talpa alatt megreccsen a jég.

unja már az est hidegét, Duzzadt ágról csöppen a hó,vadszőlőben lop venyigét. hullámtornyot fodroz a tó.tó közepén, hol vastag a jég, alszik a tél s a tóba merül,szélpufi arccal fújja tüzét. múlik az ősz, mire előkerül. JanicsákIstván

Korong forog Ősz (részlet)

Görbe bögre forog körbe, Őszi szélben fáznak a fák,karimája kerek, pörge. Hullik a zápor, izzad az ág.Pördül-gördül kerekedve. sárgul, szárad a fán a levél,Fürge bögre fordul körbe. Izzik a villám, röppen a szél.Korongokon hengeredik, Kormos földre csöppen a lomb,kerekdeden forgolódik. Őzike futkos, két szeme gomb.Korong forog körbe-körbe, Róka surran, retten a nyúl,kerekedik görbe bögre. Két kicsi varjú szállni tanul.

KissDénes JanicsákIstván



37

Bőrönd Ödön

Bőrönd Ödön visszafelel Bőrönd Ödöna Köröndön csepp zsebrádió-adóján: ül a kövön, azért ülök a Köröndön ül a kövön feketeszín bőröndömön,feketeszínű bőröndön. várom, hogy a tearózsa, várom, hogy a tearózsa, kinyíljon az aszfaltkövön,arra száll egy helikopter, s a 4-es busz begörögjön!lerádióz a riporter: Bőrönd Ödön! Bőrönd Ödön! Miért is ülsz itt a Köröndön feketeszín bőröndödön? TamkóSiratóKároly Bolondos mondóka Szürrealista kép

Hétfőm egy szem makkot leltem, a héten rákot fog a róka,kedden délben földbe tettem, hogy vörös farka reng belé,szerdán este vödröt vettem, a Rába-parton reggel ótacsütörtökön megöntöztem, rohan egy őrült Győr felé.pénteken csak nézegettem, Rikolt a révész, heherészveszombaton már büszkélkedtem, csap rossz ricsajt a parti réce, s akár hiszed, röhög a piktor. – Mit tehet? akár nem, Fest szürrealista képeket.vasárnap az én tölgyfámról, HegedűsGézaannak mind a tíz ágáról száz szem makkot leszedtem. TénagySándor

Futózápor

Csillog a bozót, Ázott ingemet ága-boga ázik, tűz mellé terítik,nem jutok szárazon fázó testemetaddig a házig. gyorsan melegítik.

vízben, sárban Majd ha virág leszekcuppogva járok – esőre nyílok…majd ha bozót leszek, ázik a bozót,esőt kívánok. Csillog-villog. WeöresSándor

Te is tudod, ő is tudja

Napfény volt a ringatója, Nevelője szegényember,eső volt a dúdolója. mégis erős, mint a tenger.



38

Csak erősebb, hogyha vágják, Csak erősebb, hogy vágják,tovább él, ha lekaszálják. akkor is, ha foggal rágják.

De hát tudja minden gyerek, miből sütik a kenyeret. ZelkZoltán

Kergető Névadás

Róka, róka réten, Más vagyok a napsütésbe,Fuss a holdas égen, esőben és futó szélben,Hagyd itt lenn a más vagyok, ha hó szikrázik,Házat, erdőt, más, ha erdő fényben ázik,Kapsz nyakadra más vagyok a szélfúvásban,Ezüst csengőt, más, ha este bőrig áztam,Fényes felhőn más vagyok a csillagfényben,Csilingelhess, más, ha ruhám csupa kékben,Csillagokkal más vagyok, ha rügy kipattan,versenyezhess, így változok szakadatlan.Hallió – hallihó! Hívjatok csak kis virágnak,azt hiszi, hogy kiscsikó. tavasznyitó ibolyának. WeöresSándor ToldiErzsébet

4. Nem verbális kommunikáció(különböző közlések, érzelmek kifejezése tekintettel, mimikával, gesztusokkal)– Mimetikus játékok

Érzelmekettükrözőgyakorlatok: bánat, öröm, közömbösség, harag, szigorúság, gúny, vidámság, döbbenet, csodálkozás, szeretet, gyűlölet, pöffeszkedés…

Mimikaakülönbözőszituációkban:ötöst kaptál nem ízlik az ételegyest kaptál kihúzták a fogadreggel felébresztettek megérkeztek a nagyszüleidnem nézhetsz tévét elmehetsz játszani a barátodhozajándékot kaptál kirándulni mentek …finomat főzött anyu

– Összetett kommunikációs gyakorlatok arcjátékkal és tekintettel:

savanyú képet vág.Hegyezi a fülét.Magasan hordja az orrát.vigyorog, mint a fakutya.Bámul, mint borjú az új kapura.Lesüti a szemét.szikrát szór a szeme.Farkasszemet néz.Még a szeme sem áll jól.

– Gesztusok és mimika:– Gyere ide! – Figyelj ide! – Állj fel! – add ide!– Menj ki! – Csend legyen! – Kérek szépen! – Nem értem!– Állj meg! – Ne bánts!



39

Olvasásgyakorlási módokaz egyszerűbb, alapvariációk a 2. osztályos kézikönyv-ben találhatók. 3. osztályban az olvasástechnika fej-lesztése mellett egyre nagyobb szerepet kap a szövegek értelmezése, s a gyakorlást inkább a szövegben való jobb tájékozódás, a lényegkiemelés és az összefüggések felismerésének fejlesztésére fordítjuk.

Néma stafétaa tanuló egy mondatot olvas némán. Elolvasás után valakit szólít, aki szintén némán olvassa a következő mondatot. a tanító jelére az éppen olvasó tanulótól hangos olvasást kérünk (ahol éppen tart). Nagyon érdekes, ha a jelzés a legváratlanabbul, csak a 6–7. mondatnál éri a tanulókat. a tempótartásra szoktatás egyik eszköze ez a gyakorlási mód.

Alá- és föléolvasása páros olvasás egyik formája. az egyik tanuló rendes hangerővel olvas, a másik pedig halkabban (aláolvasás) vagy hangosabban (föléolvasás), hogy mindig hallja, illetve ne hallja a társa hangját. Egyén-csoport vál to-zatban is alkalmazható.

Lényegkereső válogatása tanító csak az olvasandó szöveget jelöli ki, a to-vábbiakban a tanulókra bízza az olvasmány, részegység, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód jó átmenet az önálló szövegelemzés felé.

„Technikai” válogatása tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, melyek a legnehezebben olvashatók, és a legtöbb olvasási problémát okozzák. az instrukció után helyes, ha először karban olvastatjuk el az olvas- mányt. a gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, ön is me retre nevel.

Felelgető olvasásKét tanuló vagy csoport felváltva olvassa a szöveget (mondatonként vagy bekezdésenként). Egyik variációja az „ismétlő-felelgető”. az egyik gyerek két mondatot olvas, a másik megismétli az utolsó mondatot, és egy új mondatot olvas hozzá. Másik variációja a „javító-felelgető” változat. a hibásan olvasott mondatot a másik tanuló megismétli. Erősíti az olvasási figyelmet, az írásjelek pontos betartására nevel.

Megőrző olvasásaz osztály, csoport karban olvas. a tanító jelére, érintésére, egy-egy tanulónak meg kell őriznie az olva-sott mondatot. Ezután láncolvasással csak a megőrzött

mon da tokat olvastatjuk el, amelyek sok esetben adhatják az olvasmány vázlatát vagy a rövid tartalmát.

Válogató stafétaMinden tanuló egy mondatot olvas, majd egy kérdést tesz fel, amelyre az olvasmány valamelyik mondatával lehet felelni. a válaszolót vagy maga választja ki, vagy az veszi át a „stafétabotot”, aki leghamarabb találta meg a kérdésre felelő mondatot. E gyakorlás előtt célszerű a tanulóknak időt adni arra, hogy néhány kérdést kigondoljanak. Ez a gyakorlási mód sok előnye mellett jelentősen fejleszti a tanulók kérdéskultúráját is.

Illusztráló olvasása tartalom elmondásához kapcsolódik. Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket olvas fel a könyv-ből. Például idézi a szereplők szavait, tulajdonságait, vé le ményét. az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. Lényegkiemelésre késztet.

ÖttusaKét tanuló vagy csoport versenyez, és öt-öt feladatot oldanak meg. Például a következőket:

– az adott olvasmány egy gondolategysége tartalmá-nak elmondása– ugyanennek a hibátlan, folyamatos felolvasása– szótagoló olvasása– egy tetszés szerinti vagy kijelölt szó magyarázata– tömör, pontos felelet a tanító egy kérdésére.a másik fél természetesen másik szövegegységgel te-

szi meg ugyanezt. Ez a gyakorlat számonkérésre is al-kal mas.

Páros váltóversenyKét csapatból egyszerre olvas 1-1 tanuló. Ha egyikük hibázik, csapatának ülésrend szerint következő tagja ve-szi át az olvasást. Ha a csoportban már nem marad több ol vasó, a másik csoport nyert. változatosabb a gyakorlat, ha minél kisebb létszámú csoportokat, mondjuk 5 főset, szervezünk.

Gondolatolvasása tanító némán elolvas egy részt az olvasmányból. a tanulók igyekeznek kitalálni az olvasott részt. az általuk feltett kérdésekre a tanító csak két szóval felelhet: „előbb” vagy „később”. a gyakorlat ezáltal az olvasott anyagban való jobb tájékozódást, az időbeli sorrend rögzítését segítheti.

Másik változatában egy tanuló kimegy az osztályból, ez alatt a többiek megállapodnak egy részletben. a ta- n uló b ejön és olvasni kezd. az osztály különböző sza-vakkal irányítja a keresendő rész megtalálásában. (hideg, me leg, forró, tűz …)



40

Ki olvasott?Egy tanuló háttal áll az osztálynak. a helyükön lévők közül egyesével olvasnak a tanulók nagyon halkan egy-egy mondatot. akit a hunyó felismert, azzal helyet cserél.

Kísérőszöveg kiválasztásaaz olvasmányhoz kapcsolódó, akár tankönyvi illusz t- rá cióhoz, akár a tanító vagy a tanulók által rajzolt képekhez kiválasztják a szöveg legtalálóbb mondatát, részletét, s hibátlanul, kifejezően felolvassák.

JellemzésEgyéni vagy csoportmunkával a tanulók kiválasztják az olvasmányokból az adott szereplőkre legjellemzőbb mondatokat, kifejezéseket. Rejtvényjellegű is lehet: a többieknek fel kell ismernie, kikről van szó.

Kérdések megválaszolásaÖnálló egyéni vagy csoportmunkára néhány kérdést adunk fel, s a válaszadásra szóban vagy írásban készül-nek fel a tanulók.

KérdéskeresésÖnálló egyéni vagy csoportmunka lehet: az olvasmány alapján kérdéseket fogalmaznak meg a tanulók.

SzómagyarázatNéhány megadott szó, kifejezés magyarázatára kell a tanulóknak felkészülniük. Ez történhet az ol va só-könyvből szövegkörnyezet segítségével vagy lex i kon-használattal. versenyszerű is lehet.

Újság-, folyóirat-olvasása tananyag kiegészítéseként szövegrészleteket olvasnak fel a tanulók, például a szivárvány, természetbúvár stb. lapokból.

Eszközök az olvasóvá nevelés szolgálatában

1. Osztálykönyvtár Kialakítását már az l. osztályban megkezdjük és folyamatosan bővítjük. alapját a tanulók által behozott könyvek alkotják, s ezeket kiegészítjük az iskolai vagy települési könyvtárból kikölcsönzött kötetekkel. Igyekezzünk a tananyaghoz kapcsolódó, illetve azt kiegészítő könyveket begyűjteni, amelyet a tanulók és a tanító egyaránt hasznosan forgathat. Úgy működtessük, mint az igazi könyvtárat: a gyerekek kölcsönözzenek könyveket határidőre. Neveljük őket a

könyv megbecsülésére azzal, hogy mindig felhívjuk a figyelmüket a könyv állapotának megóvására.

az elolvasott könyvekről, nem csak az osztály könyv-tárbeliekről, a tanulók számoljanak be! Bízzunk abban, hogy könyvajánlásaikkal a többiekben is felébresztik a kedvet az olvasás iránt.

2. Olvasónaplóa differenciálás egyik lehetősége az olvasónapló vezeté-se. Idő- és munkaigényes, de a tehetséges és szorgalmas tanulók tudását tovább gyarapítja. Ha beszámolnak róla, a többieket is fejlesztik ezzel. Csoportmunkában is készülhet. Ügyeljünk arra, hogy a különböző szem-pontokat váltogassuk a csoportok között.

Használhatják a tanulók az apáczai Kiadó 3–4. osztályos olvasónaplóját, de maguk is készíthetnek egy füzetből. a tanító szempontok megadásával segíthet egy-egy mű feldolgozásában. Pl.: – helyszín, idő, szereplők – vázlat – rövid tartalom, mondanivaló – legkedvesebb szereplő jellemzése – legizgalmasabb rész tömörítő leírása – vélemény, tanulság, állásfoglalás – illusztrációkészítés …

a szépen, gondosan vezetett olvasónaplót mindig ér-tékeljük!

3. Hétszínvirág faliújsága tanulók kutató-, gyűjtőmunkájára épülő motiváló eszköz az igényes tanító kezében.a faliújságon helyet kaphatnak: – újságokból kivágott vagy a tanulók által írt cikkek, szövegek, – írók, költők arcképei, rövid életrajzuk – könyvajánlások, beszámolók ol vas mány él mé nyek -ről, illusztrációk – fejtörők, rejtvények – versenyfelhívások, versenyeredmények – a tanulók első írói, költői szárnypróbálgatásai (ver sek, mesék, történetek) – műsorajánlat (rádió, tv, mozi, színház, múzeum, kiállítás…) – a tanulók által gyűjtött, a tananyaghoz kapcsolódó ké pek, reprodukciók …

a faliújság akkor igazán élő, ha gyakran cserélődnek rajta az aktuális anyagok.



41

4. Vers- és mesemondó versenyE versenyek osztályszintű megrendezésével lel ki is me-retes felkészülésre, bátor kiállásra, önbizalomra, ön-értékelésre, mások véleményének a meghallgatására, elfogadására neveljük a tanulókat.

Lebonyolításukat alaposan szervezzük meg, tegyük ünnepélyessé, gondoskodjunk apró jutalomról (emlék-lap, könyvjelző stb.) minden résztvevő számára. a rész-vételt ne erőltessük, mindig legyen önkéntes, esetleg a bátortalan, de tehetséges tanulókat biztassuk egy kissé.

Korábban már szóltunk a memoriterek tanulásának fontosságáról és rendszerességéről. Ezt a célt szolgálja az év közbeni folyamatos verstanulási verseny is. a fa-li újságra felvezetjük az olvasókönyvben található ver-sek jegyzékét, a kötelezőket megjelöljük, a többiből pedig mindenki a kedve, képessége szerint válogathat. az értékelés is folyamatos legyen. Ha mód van rá, jutalmazzuk a legtöbb verset megtanuló gyermekeket verseskötettel.

5. Szólások, közmondások gyűjteményeaz osztály a tanult, hallott, használt közmondásokat, szólásokat egy füzetbe gyűjti. Lehet mindenkinek saját füzete vagy egy osztályfüzet, amelyet akár négy éven keresztül vezetnek a tanulók. az eszköz akkor igazán hasznos, ha a jelentéstartalmat mindig tisztázzuk, azt is beírják, és nem feledkezzünk meg a többszöri felidézésről sem, hiszen az a célunk, hogy ezeket a tanulók megértsék és alkalmazzák adott szituációkban.

6. Ünnepélyek az osztálybanaz együvé tartozás, a bensőségesség érzését erősíthet-jük, mélyíthetjük az osztályszinten szervezett ün nep-ségekkel: Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap, madarak, fák napja stb.

Közös munkával gyűjtsük össze a műsorokhoz a ver seket, dalokat, szövegrészleteket, jeleneteket, ze ne-számokat. a kiválogatott, elrendezett anyagot először egyénileg, majd közös próbákon gyakoroljuk. a közös, felszabadult előadásnak együtt örülhet gyerek, szülő, tanító. sokoldalú fejlesztő hatása nem vitatható.

7. ÖtletdobozEbbe gyűjtjük a tanulók anyanyelvvel kapcsolatos ötle-teit, javaslatait, kívánságait, amelyek megvalósításáról közösen döntünk.

SzólásokBakot lő.Csütörtököt mond.Egyszer hopp, máskor kopp.Élére rakja a garast. Fabatkát sem ér. Fittyet hány.Hiba van a kréta körül.Hűlt helyét találja.Idegen tollakkal ékeskedik.Ígér fűt-fát.Kemény fából faragták.Kereket old.Kiteszik a szűrét.Körmére ég a dolog.Megette már a kenyere javát. Megtanítja kesztyűbe dudálni.Megy, mint a karikacsapás.Nem enged a negyvennyolcból. Nem hajt a tatár. Nem látja a fától az erdőt.Nesze semmi, fogd meg jól!Nyakába veszi a lábát. Orránál fogva vezeti.Otthagy csapot-papot.sok van a rovásán.szerencsés csillag alatt született.Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön.

Közmondásoka harag rossz tanácsadó.a henyélőnek felkopik az álla.ajándék elfogadás, szabadság eladás.ajándék lónak ne nézd a fogát!aki egyszer hazudni mer, az több hitelt nem ér de mel.aki sárral hajigál, magát piszkolja be.aki sokat ígér, keveset ad.akkor sem hisznek a hazugnak, amikor igazat mond.a könnyű is nehéz a nemakarónak.a könyvek néma mesterek.alacsony kunyhóból is támad nagy ember.alamuszi macska nagyot ugrik.a legcsekélyebb munka se hasztalan.alma nem esik messze a fájától.a lónak zab kell, nem ostor.amilyen a mester, olyan a munkája.



42

amilyen a szántás, olyan az aratás.ami szép és hasznos, azt munkával adják.amit az ember maga megtehet, ne bízza másra!amit örömmel cselekszünk, nem esik nehezünkre.a pálca, ha bearanyozzák is, súlyosat üt.a rossz lelkiismeret súlyos teher.a sokévi tapasztalat bölccsé teszi az embert.a szabadság drágább az aranynál.a szakács is király a maga konyhájában.a szerencse forgandó.a szó elrepül, az írás megmarad.a szó gyakran jobban vág, mint a kard.a szükség a restet is dolgozni tanítja.a szükség próbája az igaz barátnak.a tudomány kincs, melynek párja nincs.a tudomány szegénynek is palotát rak.az alvó róka nem fog nyulat.az árulkodás hitvány kereset.az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána.az érett ész nem egynapi munka.az nevet, aki utoljára nevet.az okos ember, ha keveset szól is, sokat mond.az okos vadász nem iszik előre a medve bőrére.Barátodért se tagadd az igazat.Becsüld ellenségedet, ő mondja ki hibáidat.Becsületes ember megtartja szavát.Bolondságból tanulni bölcsesség.Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a v i gas-

s ágban.Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél.Észből, pénzből áll a kereskedés.Fáradt embernek édes méz az álma.Farkas, ha koplal is, mégsem cserélne a kalmár ebével.Fekete kézzel keresik a fehér kenyeret.Fösvény maga sem mer eleget enni.Ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el!Ha békében akarsz élni, hagyj békét másoknak!Hajnali óra vezet a jóra.Hamar fekszik, hamar kél, hamar indul, hamar ér.Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony.Három gazember van a világon: Ráérek – Elfelejtet-

tem – Majd!Hazája embernek, hol jól vagyon dolga.Hazánknak füstje is kellemesebb, mint idegen

országnak tüze.Hol öt-hat ember jóllakik, a hetedik sem marad

éhen.Igaz embernek minden út egyenes.Jobban szereti a madár a szabadságot, mint kalitkában

a vendégséget.

Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz úton meggazdagodni.

Jobb dicsőségben halni, mint gyalázatban élni.Jobb ízű, amihez munkával jutunk.Jó útitárs a tudomány.Kenyérhéj is mézes falat gyanánt esik az éhes em ber nek.Későn indulsz, későn érsz.Kész munkában könnyű hibát keresni.Ki kerüli a munkát, nehezen tölti gyomrát.Ki-ki okosabb más dolgában, mint a magáéban.Ki mindent akar tudni, hamar megöregszik.Könnyű a nyelvnek, de nehéz a kéznek a munkát vég-

hez vinni.Könnyű ott vitéznek lenni, ahol nincs ellenség.Könnyű sebet ejteni, nehéz meggyógyítani.Lassan járj, tovább érsz!Legjobb iskola a tapasztalás.Legjobb mester az élet.Legjobb párna az igaz lelkiismeret.Madár repülésre, ember munkára született.Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.Mindent lehet, csak akarni kell.Milyen a király, olyan a nép.Mondd meg, ki a barátod, megmondom ki vagy.Ne csak tudd a jót, de tedd is!Nehéz igazságosan élni, de jó.Nehéz pénzt keresni, könnyű elkölteni.Ne szólj szám, nem fáj fejem.Nyelvében él a nemzet.Ritka madár az igaz barát.Rontani könnyebb, mint építeni.Okos azt is elhallgatja, amije van, a bolond azzal is

di csekszik, amilye nincs.Okos ember nagyra becsüli a hazát.Összevetett vállal erős a sokaság.Rend a lelke mindennek.se istene, se hazája.sok beszédnek sok az alja.sok jó barát elfér egy parányi helyen.sok jó ember elfér kis helyen.szép meghalni a hazáért, de még szebb a hazának élni.tanácsban ész, harcban erő kell.többet ér a szalmakunyhó, hol nevetnek, mint a pa-

lo ta, hol sírnak.tudatlan hatalmas, mindenkinek ártalmas.Úgy kell gazdálkodni, hogy jusson is, maradjon is.

az Ötlettár anyaga egyik témában sem teljes. szak iro-dalom tanulmányozásával, felhasználásával, illetve ki-ki saját ötleteivel tovább bővítheti.



43

Ajánló bibliográfia tanítóknak, tanulóknakWeöres sándor: Ha a világ rigó lenne. Bp., Móra Könyvkiadó, 1976 Bóbita. Bp., Móra Könyvkiadó, 1955Borbély sándor: Kik írtak a gyerekeknek? a gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona a-tól Z-ig. Bp., Junior, 1996 Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Debrecen, Csokonai Kiadó, 1988 Írók, képek. (Írók, költők gyermek- és ifjúkora) Bp., tankönyvkiadó, 1974Gárdonyi Géza: szüleim gyémántja. Önéletrajzi írások, elbeszélések. Bp., Móra, 1969 Cifra mese. Bp., Móra, 1967 Móka és fia. Bp., Ifjúsági Könyvkiadó, 1962Móra Ferenc: Móra olvasókönyv. Kaposvár, Holló és társa Kiadó, 1996 a cinegekirály. Bp., Móra, 1990 az ember feje nem füge. Bp., Móra, 1981 Csilicsali Csalavári Csalavér. Bp., Móra, 1978 Csicseri történet. Bp., Móra, 1974 a hatrongyosi kakasok. Móra, 1971 titulász bankója. Bp., Móra, 1977Földes anna: Így élt Móra Ferenc. Bp., Móra, 1977a mi Petőfink. Petőfi-versek gyermekrajzokkal (Felelős szerk. t. aszódi Éva) Bp., Móra, 1975Nagy László: Csodafiú-szarvas. Bp., Móra, 1977Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról és sok más barátunkról. Bp., Móra, 1975 tollászkodik a tavasz. Bp., Móra, 1981 Új mese a négy vándorról. Bp., Móra, 1984Lázár Ervin: Öregapó madarai Lovak, kutyák, madarak. Bp., Móra, 1990 a kisfiú meg az oroszlán. Bp., Osiris, 1996 a hétfejű tündér. Bp., Osiris, 1995 Gyere haza, Mikkamakka! Bp., Móra, 1980schmidt Egon – dr. vojnits andrás: Pillantás a természetbe sorozat kötetei Nádasok élővilága. Bp., Officina Nova, 1991schmidt Egon: Csalafinta madarak. Bp., Móra, 1983 szervusz, malacka! Bp., Móra, 1985 a madáretető vendégei. Móra, 1986 tollas albérlők. Bp. Móra, 1989tasnádi Kubacska andrás: Állatok a házban és a ház körül. Bp., Móra, 1986Rápóty Jenő – Romváry vilmos: Gyógynövényekszabó Lőrinc: Lóci óriás lesz. Bp., Móra, 1975Nefelejcs. Bp., Móra, 1979Dala László: Nézz körül!Koroknay István: az állatok nagy képeskönyve. Bp., Móra, 19791000 kérdés 1000 válasz a természetről. Pécs, alexandra Kiadó, 1988Kérdések könyve: ÉG És FÖLD. Bp., Móra, 1985vargha Béla: Kis állatok a lakásban. Bp., Móra, 1985Jane Elliott – Colin King: usBORNE ENCIKLOPÉDIa GYERMEKEKNEK. Bp., Novotrade Rt., 1989Otthon végezhető biztonságos és egyszerű kísérletek. Bp., Novotrade Rt., 1989Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese. Bp., Móra, 1975 Hetvenhét magyar népmese. Bp., Móra, 1980Hetedhét Magyarország sorozat kötetei. Bp., MóraLev tolsztoj: Medve a szekéren. Bp., Móra, 1977aiszóposz meséi. Fordította: Bodor andrás. Bukarest, Kriterion, 1970La fontaine: a tücsök és a hangya. Bp., Móra, 1977Rónay György: Modd, szereted az állatokat? Bp., Móra, 1980



44

Benedek Elek: a világszép nádszál kisasszony. Bp., Rege Kiadó, 1990 a kék liliom és más mesék. Bp., Móra, 1982 Nagyapó mesél Évikének. Bp., terra, 1987 Rókáné mézes-mázas kalácsa. Bp., Móra, 1970Minden napra egy mese. Bp., Móra, 1974arany László: Hol volt, hol nem volt. Bp., Móra, 1995szép Ernő: Egyszer volt Budán kutyavásár. Bp., Móra, 1977 Mátyás király tréfái. Bp., szépirodalmi Kiadó, 1967Kósa László – szemerkényi Ágnes: apáról fiúra. Bp., Móra, 1979szól a rigó kiskorában. Népi mondókák, gyermekjátékok. Bp., Madách, 1978Népi gyermekjátékok, kiolvasók. Bp., Garabonciás, 1989Kiss Áron: Magyar gyermekjáték gyűjtemény. Bp., Könyvértékesítő vállalat, 1984O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Bp., Gondolat, 1976Nemes Nagy Ágnes: szökőkút. Bp., Móra, 1979 Bors néni könyve. Bp., Móra, 1978József attila: világokat igazgatok, üveggolyókkal játszom. Bp., Móra, 1980 Gyöngy a csillag. Bp., Móra, 1977Fodor andrás: Így élt József attila. Bp., Móra, 1980Csukás István: a téli tücsök meséi. Bp., Móra, 1974 Pom pom meséi. Bp., Móra, 1984 Mirr-murr kalandjai. Bp., Móra, 1995 süsü kalandjai. Bp., Móra, 1985Komjáthy István: Mondák könyve. Bp., Móra, 1976Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Bp., Móra, 1980László Gyula: 50 rajz a honfoglalásról. Bp., Móra, 1986Képes történelem: Korona és kard. Bp., Móra, 1995a magyar történelem nagy alakjai. I., II., vI. rész. Bp., Reflektor Kiadó, 1987az államalapító. Bp., Zrínyi Könyvkiadó, 1988a honalapító szent István. Bp., agricola, 1990Mondák az Árpád-házi királyokról. Bp., Ész-Érv Bt., 1996Csorba Csaba: a tatárjárás. Bp., Zrínyi, 1991Magyar históriák: Hunyadi János és kora. (teke Zsuzsa) Bp., Gondolat, 1980Új képes történelem: Liliom és holló. Bp., Helikon, 1997Mátyás király és a százesztendős ember. Bp., Móra, 1983tatay sándor: Kinizsi Pál. Bp., Cicero, 1994Kedvenc karácsonyi könyvem. Bp., Officina Nova, 1990Karácsony fényei: jeles ünnepnapok adventtől vízkeresztig. Bp., Petit Real, 1994Csanádi Imre: Kergetőző négy testvér. Bp., Móra, 1975Dömötör tekla: Magyar népszokások. Bp., Corvina, 1983Húsvéti hívogató. Bp., Móra, 1983Húsvéti harangszó. Bp., unió, 1994anyák napi köszöntő. Bp., alex-typo, 1994anyák napjára. Bp., unió, 1994Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak. apáczai Kiadó, 1992Gratzer József: sicc. szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok. Bp., Móra, 1986Lukácsy andrás: Népek játékai. Bp., Móra, 1977Kis Jenő – Kis Jenőné: De jó játék ez, gyerekek! Bp., tankönyvkiadó, 1981Csukás István: az én játékoskönyvem. Bp., Móra, 1980Cseke Miklós: Jó játék az ujj, a kéz, a kar. Bp., Móra, 1984varga Domokos: Kölyökkóstolgató. Bp., Kozmosz, 1977



45

Írók, költők rövid életrajzaArany János (költő, műfordító)

„Így–vézna,ügyetlentestidologra–Adtamfejemabölcstudományokra,Barázdahelyébe’szántvánsorokat,Nemkérkedemezzel,mertaztsesokat.”

1817-ben született Nagyszalontán, idősödő szüleinek ti zedik gyermekeként. apja értelmes, írástudó pa rasz t - ember volt, aki már 3-4 éves korában írni-olvasni tanította fiát. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, s minden keze ügyébe kerülő könyvet mohó vággyal olvasott el. Egész fiatalon segédtanítóként helyezkedett el, évi 20 pengőforintért, hogy idős szülei válláról levegye taníttatásának terheit. Később házitanító, színész, újságíró, fogalmazó, majd tanár lett. a Kisfaludy társaság igazgatója, majd a Magyar tudományos akadémia első főtitkára lett. a Toldiról írt háromrészes elbeszélő költeménye tette igazán híressé. Petőfi sándor atyai jóbarátjának tekintette.

1882-ben, Budapesten halt meg.

Áprily Lajos (költő, műfordító, szerkesztő)

1887-ben, az erdélyi Brassóban született. tanulmányai végén magyar–francia–német nyelvtanári diplomát szerzett. 1909 szeptemberétől a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanára. Később Budapesten, majd a visegrád melletti szentgyörgypusztán élt.

verseiből a természet szeretete sugárzik.1967-ben halt meg.

Benedek Elek (író, mesemondó)

„Csudaszépvilágvoltazéngyermekkorom…”1859-ben született Kisbaconban, a székelyföldön.

az udvarhelyi kollégiumból kerül a pesti egyetem bölcsészkarára, onnan pedig különböző fővárosi lapok szerkesztőségébe. Lapszerkesztőként 1889-ben az Én Újságom címmel gyermeklapot indított. Később a Kisfaludy társaság tagja lett. Ép, tiszta magyarsága példaadó. saját meséit először fiának mondta el. a tri- anoni békeszerződés után visszatért szülőföldjére, a Cimbora gyermekújság mindenese lett. Ez volt az utódállamok egyetlen magyar nyelvű képes gyer-meklapja, mely nemcsak olvasmány, hanem iskolapót-ló is az elszakított területeken.

Fő műve a Magyar mese- és mondavilág öt kötete. Ez kiapadhatatlan forrása több meseválogatásnak. (A világszép nádszál kisasszony, A vitéz szabólegény,Többsincskirályfi,Rókánémézes-mázaskalácsa…)1929-ben halt meg.

Fekete István (író, mezőgazdasági szakíró)

1900-ban született Göllén. apja iskolamester. Ő a tanítója fiának is, aki gyermekéveivel somogyországhoz kötődik. Barátaival bejárja a falu környékét, ismerkedik a természettel, s közben sok élményt gyűjt. Ez szolgáltat anyagot a későbbi hiteles természetábrázolásokhoz. Gazdatisztként különböző birtokokon eredményes mezőgazdász. Éjszakáit azonban írással tölti.

Akoppányiagatestamentuma indítja el írói kar ri er jét.Ismert regényei: Csí1940 Kele1945 Lutra1955 Bogáncs1957 Vuk1965 Hú1966 Tüskevár1957 Téliberek1959

Írásai itthon és külföldön egyaránt népszerűek.1970-ben halt meg.

Janikovszky Éva (ifjúsági író, könyvszerkesztő)

„Azokközéa felnőttekközésorolommagam,akiknemfelejtettékel,hogyőkisvoltakgyerekek.”

1926-ban született szegeden, értelmiségi családban. Itt járta az elemi és középiskolát. több diplomát szerzett a budapesti egyetemen. a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője.

Írói világa sajátos, magával ragadó. Munkássága elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a nevetéssel, a tréfával. Könyveit 26 nyelvre fordították le. Írásai kötődnek a valósághoz. a mindennapi élet fontos dol gairól szólnak, ritka érzékenységgel, a gyermekek ész járását és szavait idézve. természetesnek tartja, hogy a gyerekek kifigurázzák a számukra visszatetsző felnőtt viselkedésformákat. szívesen él az irónia, a humor eszközeivel. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék.

József attila-díjas író, elnyerte továbbá a Gyer me-kekért-díjat és a Mo soly rend lovagja címet.Művei:

Haénfelnőttvolnék1983Kireütöttezagyerek?1987Málnaszörpésszalmaszál1979Máróvodásvagyok1979Máriskolásvagyok1983Mármegint1978Velemmindigtörténikvalami1982Örülj,hogyfiú!Örülj,hogylány!



46

Kiss Benedek (költő, műfordító)

„IndulásomkorsokatsegítettJuhászFerenc,NagyLászlóés Kormos István barátsága és atyai figyelme, s mindesztétikában, mind emberi tartásban ők jelentenekszámomramércét,irányt.”1943-ban született a Kiskunságban, akasztón. Egyszerű parasztcsaládból származik, nagy szegénységben éltek. az általános iskolát falujában, a középiskolát Kalocsán végezte. az Eötvös Loránd tudományegyetem böl csész-karán szerzett diplomát.

a versírással már gyermekkorában próbálkozott. Első verseskötete 1970-ben jelent meg. Gyermekversei a népdalok, népmesék világát idézik: a népi mondókák hangulatát, a néphagyományok szertartásait. Csak a gyerekek között képes igazán feloldódni.

Munkásságát Radnóti- és József attila-díjjal tüntették ki.Kötetei: Csiga,csiga,facsiga1976 Füttyúrfi1986 KorongMatyiálma(mese)1981

Lázár Ervin (meseíró, novellista)

„Abbanreménykedem,hogyamostanigyerekek,felnővén,létrehoznak egy, a mainál lakhatóbb, szeretetreméltóbbMagyarországot.”1936-ban született, alsó-Rácegrespusztán, ahol sze-re tő családi légkörben élt. Budapesten szerez tanári dip lomát. Előbb pécsi, aztán fővárosi szerkesztőségek munkatársa.

Meséire, gyermekregényeire – amelyek a felnőttek körében is kedveltek – az igazságkeresés, az ötletesség, a játékos szóhasználat, a jellemeket kifejező nevek, a különféle hangulatokat érzékeltető, meghökkentő kép-sze rű megfogalmazások a jellemzőek. Hősei gyak-ran emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, akik mulatságos helyzetekbe kerülve szórakoztatják olv a-sóikat. a kedves figurák és a mulatságos helyzetek olyan igazinak hatnak, mintha valóságosak lennének.

József attila-díjas.Művei: BerzsiánésDideki1979Gyerehaza,Mikkamakka!1980Ahétfejűtündér1980ANégyszögletűKerekErdő1985SzegényDzsoniésÁrnika1983

Lengyel Dénes (író, irodalomtörténész)

1910-ben született. Benedek Elek unokája.Fontos feladatának tartotta a különféle történelmi

mon dák ifjúságnak szóló feldolgozását. Megjelent kö te-tei hozzájárultak a magyar múlt megismeréséhez.

Művei: Régimagyarmondák1972Mondákatörökvilágbólésakuruckorból1975KossuthLajosöröksége1977Újélethajnalán1979

1987-ben halt meg. Nagy László (költő, műfordító, szerkesztő)

„Ottnevelődtemmesékésballadákközött…”1925-ben született Felsőiszkázon. Gyermekkori él mé-nyei a falusi élet mindennapjai és a természettel har-móniában élő ember.

tanulmányozta a bolgár népköltészetet, melynek for-dí tója is lett.

Schmidt Egon (író)

1931-ben Budapesten született. az életét a természettel, az állatokkal való kapcsolata határozta meg. Egyidőben a Madártani Intézetben is dolgozott. több mint tíz könyvet írt gyermekek számára. Fontosnak tartotta, hogy a gyerekek ismerjék meg az állatokat, szeressék és gondozzák azokat, ne féljenek tőlük. Könyveinek témáit családja, gyermekei, unokái életéből merítette.Művei:Tollasalbérlők Nádasokélővilága Szervusz,malacka! Azerdőélővilága Amadáretetővendégei Csalafintamadarak …

Vörösmarty Mihály (költő, író)

„Ittélned,halnodkell!”1800-ban született szegény sorsú kisnemesi család fiaként. a család helyzete miatt fiatalon nevelői állást vállal a Perczel családnál. Később Kisfaludy Károly kö rének tagja lesz. a Magyar tudós társaság tag ja, a Nemzeti Kör elnöke lesz. 1848-ban tagja volt az országgyűlésnek. a szabadságharc bukása után buj dosni kényszerül. Írt elbeszélő költeményeket, eposzokat, zsánerképeket, hazafias verseket. Ezek közül ki emelkedik a Szózat.



47

Felhasznált irodalom1. Kernya Róza (szerk.): az anyanyelvi nevelés módszerei. a Csokonai vitéz Mihály tanítóképző Főiskola és a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 19952. Nemesné Kiss szilvia – sajtosné Csendes Gyöngyi – tóth Istvánné: Integrált anyanyelvi nevelés – Óvodáskortól a kamaszkorig. Főiskolai jegyzet, Kaposvár, 20043. Fogarassy Miklós (szerk.): Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Országos széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ és Csokonai Könyvkiadó, Bp. – Debrecen, 19884. Borbély sándor: Kik írtak a gyerekeknek? a gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona a-tól Z-ig. Junior Könyvkiadó, 19965. szabó Ödönné (szerk.): Írók, képek. tankönyvkiadó, Bp., 19746. Híves Mária: „Fején találta a szöget.” tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 20007. Komáromy sándor (válogatta): Négyágú síp - gyermekhangra. a határon túli újabb kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 20008. Mózes István Miklós (szerk.) Magyar szólások és közmondások. Horizont Kiadó, Bp., 20009. Zsolnai József: Beszédművelés kisiskolás korban. tankönyvkiadó, Bp., 197810. Montágh Imre: a tiszta beszéd. Diákszínjátszók beszédnevelő könyve.11. tanító. Módszertani füzetek 19. Palástiné varga Erzsébet12. tanítók kiskönyvtára: Kisiskolások szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése.

tAnmEnEtjAvAslAta következő tanmenet javaslatként szolgál, amelyen tanító kollégáink osztályuk, a helyi óraszámok és egyéb körülmények ismeretében rugalmasan változtathatnak az év eleji tervezés során. az ünnepeket hozzávetőlegesen terveztük, értelemszerűen aktualizáljuk a megfelelő időpontban. Ha a tankönyv terjedelmét túlságosan soknak ítélik, csökkenthetik a feldolgozásra kerülő műveket a gyakorlóórák javára. Egy-egy terjedelmesebb vagy több lehetőséget kínáló szöveg elemzésére több órát is fordíthatnak. az a célunk, hogy alapos munkával maradandó olvasmányélményeket nyújtsunk, megalapozzuk az önálló tanulást, tehát hatékony képességfejlesztéssel formáljuk a tanulók teljes személyiségét.

a Felhasználandó taneszközök-nél megjelöltük az Eszterlánc és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok adott szövegeit, amelyet differenciáltan vagy házi feladatként lehet alkalmazni. több helyen található utalás a kézikönyvre és az interaktív feladatokat tartalmazó CD-re is. ahol több oldal is szerepel ajánlatként, ott természetesen lehet válogatni.

Ok. = Hétszínvirág olvasókönyvMf. = Hétszínvirág munkafüzetEl. = Eszterlánc gyakorló olvasókönyvszéf. = szövegértést fejlesztő gyakorlatokKk. = vázlat a KézikönyvbenInt. = Interaktív feladatok CD-lemezen



48

tAnmEnEtjAvAslAtÉves óraszám: 114 (+ 18)

Óra-szám

témakörök, szemelvények

tananyagtartalom tanulói tevékenységek Felhasználható taneszközök

1. óra Nyári élmények. Ismerkedés az olvasókönyvvel, munkafüzettel

az olvasókönyv, munkafüzet tartalma, szerkezete.

Kötetlen beszélgetés, a spontán beszéd megfigyelése.

Ok. 174–176. Mf. 3. o., 95–96. El. 112.széf. 48.

2. óra GYERtEK ELŐ IRKa, tÁsKa Weöres sándor: Atanévnyitáskor

Nyári olvasmányok felidézése. Készülődés az iskolára.

a vers mondanivalója. aktua-lizálás.a hangulatkeltés költői eszkö-zei. Kifejező versolvasás.

Ok. 3–4.Mf. 4.El. 4.

3. óra Kányádi sándor: Bajosbö

Kitartás az iskolai munkában.a család segítő szerepe a tanulásban.

Egyéni élmények felidézése.szakaszos szövegfeldolgozás a jóslás technikájának alkalma-zásával. a főszereplő hangulat-változásai. aktualizálás.

Ok. 5–6.Mf. 5.széf. 42–43.

4. óra Kántor Zsuzsa:Apaca

véleményalkotás a gyerekek viselkedé-séről. Pozitív-negatív viselkedésminták.

Kerettörténet összeállítása.Ok-okozati összefüggések megkeresése. Rokon értelmű szavak kiválogatása, gyűjtése. utalás az előzőleg olvasott ismeretközlő szövegre.

Ok. 7–8.Mf. 6.Int.

5. óra Gyakorlás a mai iskolai élet jel-lemzőinek összegyűj-tése az olvasmányok és saját tapasztalat alapján. Követendő magatartásformák kiemelése.

szövegértő képesség fejlesztése.Páros vagy csoportos beszél-getés. Fürtábra kitöltése a tanulásról. vázlatírás, szóbeli szövegalkotás. szituációs játék. Mondatbefejezés.

Mf. 7–8.El. 8.széf. 45.

6–7. óra

Manfred Mai:Nemakartam!

a becsület fontossága.a lelkiismeret-furda-lás, a bűntudat.

Ötletbörze. szakaszos szö-vegfeldolgozás. Ok-okozati összefüggések feltárása.Lényegkiemelés ötsorossal.szókincsbővítés.

Ok. 9–10.Mf. 8–9.Kk.Int.

8. óra Könyvtárláto-gatás

a könyvkölcsönzés módja. Helyes visel-kedés a könyvtárban. Ismerkedés a kataló-guscédulával.

az anyanyelvi kommunikáció és a szociális komp. fejlesztése.Kapcsolatteremtés a könyvtár munkatársaival. segítségkérés a tájékozódásban.

9. óra Janikovszky Éva:Mármegint

adatok a katalóguscé-dulán.a jó munka jutalma.

Beszámoló a gyűjtőmunkáról.Lényegkiem. a Janikovszky-riportból. Katalóguscédula önálló kitöltése. véleménynyil-vánítás.

Ok. 12.Mf. 10.El. 7.



49

Óra-szám



10–11. óra

Móra Ferenc: Aszázadikkönyv

a könyv szeretete, megbecsülése; az olvasás hasznossága. a könyvtári ismeretek felelevenítése.

Lényegkiemelés mondatbefeje-zéssel. Mondanivaló értelme-zése. Írói és köznapi kifejezések pá-rosítása. Mondanivaló megfog.

Ok. 13–14.Mf. 11.El. 6.Int.

ÉN sZERE-tEK…Mihály napja(szept. 29.)

Népi megfigyelések, a szántő-vető ember sok évszázados tapaszta-latai.

Lényegkiemelés. válogató olvasás. Mondatbefejezés ösz-szekötéssel.

Ok. 133.Mf. 86.széf. 14.

12. óra

Összefoglalás Ismeretek elmélyítése, rendszerezés.

témafelismerés. Csoportosítás műfaj szerint. adatkiemelés újsághírből. Játékos feladatok. Dramatizálás. Illem a könyv-tárban.

Mf. 12–13.széf. 42.

13. óra

Év eleji felmérés hangos olvasás-sal

az olvasás tempójá-nak, folyamatosságá-nak, pontosságának megfigyelése.

széf. 23.

14. óra

Évelejifelmérésnémaolvasással1. sz felmérőlap

a szöveg önálló meg-értésének és feldolgo-zásának ellenőrzése.

széf. 24.

15. óra

vOLt EGYsZER…Benedek Elek:Csalimese

a csalimese ismérvei. Önálló meseolvasás.válaszadás kérdésekre.Kreatív olvasás.

Ok. 16.El. 10.

16. óra

Arókamegadaruvendégsége(magyar népmese)

a népköltészeti alkotások keletkezése, terjedése. a népmese jellemzői, fajtái.

Kötetlen beszélgetés a vendégségről. véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. szituációs játék. Közm. értelm.

Ok. 17.Mf. 14.El. 24.

Lev tolsztoj:Afarkasésakutya

Meseszereplők és tulajdonságaik.

válogató olvasás. Képzelőerő fejlesztése. Ellentétpárok keres. Lényegkiem. kíváncsi kocká-val. Címválasztás.

Ok. 18.Int.El. 12–13.

17. óra

La Fontaine:Ateknősésanyúl

Népmese – műmese. Mondatbefejezés kötőszó után. a szereplők tulajdonságainak csoportosítása. vélemény-alkotás. Kifejező olv. Műfaji összehasonlítás.

Ok. 19.Mf. 15.

18. óra

Gyakorlás az állatmesék jellem-zői.

a szövegértő kép. fejlesztése. a meseszereplők tulajdonsá-gainak bizonyítása a szöveg alapján. tanulságok kif. köz-mondással.

Mf. 16.Kk.



50

Óra-szám



19. óra

Mikkóésama-karóni(olasz népmese)

a láncmese ismérvei. Beszélgetés. a hiányzó „lánc-szemek” pótlása. az illusztrá-ció és a szöveg kapcs. tovább-gondolás.

Ok. 22–23.Mf. 17.

20. óra

Anégymuzsikus (szlovén nép-mese)

a tündérmese szerep-lői. Jellemző mesekez-dések, illetve -befeje-zések.

a helyszínek elképzelése. a szereplők cselekedeteinek, tulajdonságainak csoporto-sítása. a mese tanulságának kifejezése közmondással.

Ok. 25.Mf. 19.

Azirigytestvér(magyar népme-se alapján)

Csodás elemek, való-szerűtlen események. a dramatizált mese.

Ismerkedés a mese szövegé-vel. a szereplők jellemének megfigy. Kifejezésmód. a mesélői stílus.

Ok. 26–27.

Akétvándor(Grimm testvé-rek)

Próbatételek a tündér-mesében.

a szereplők tulajdonságainak és sorsuk alakulásának össze-függése. Mesei szófordulatok.

Ok. 28–29.

21. óra

Atulipánnávál-tozottkirályfi(magyar nép-mese)

a tündérmese fo-galma, jellemzőinek összegyűjtése.

szövegtagolás, hiányos váz-latmondatok pótlása. Példák gyűjtése a mesejellemzőkre. a mese mondanivalójának és a főszereplő tul.-ainak össze-függ.

Ok. 30–31.Mf. 20.Int.

22. óra

Gyakorlás a tündérmese tartalmi jegyei. a mese és a valóság keveredése.

Dramatizálás: az olvasási készség fejlesztése; a beszélő szándékának, az érzelmek kifejezésének érzékeltetése. Értelemszerű szünettartás alkalmazása.

Kk.El. 16–23.

23. óra

Tavasziszélvizetáraszt(magyar népdal)

a népdal fogalma, ismertetőjegyei.

Dalcsokor összeállítása, ének-lése. Csoportosításuk téma, hangulat szerint.a visszatérő sorok (refrén) megfigyelése.

Ok. 31.Mf. 21.

24. óra

Kolozsvári G. Emil:Tilinkóésabíró

valós események a mesében.

szövegtagolás helyszínek alap-ján. Kérdésfeltevés gyak. a szereplők viselkedése. szó-kincsbővítés.

Ok. 24.Mf. 18.

25. óra

La Fontaine:Amolnár,afiamegaszamár

a verses mese ismér-vei.

Ok-okozati összefüggések keresése. a mese hiányzó ese-ményeinek pótlása. Kreatív olv. vita a molnár döntéséről.

Ok. 32.Mf. 22.El. 14–15.

26. óra

Benedek Elek: Amegfelezettajándék

a reális mese jellem-zői.

szereplők és tulajdonságaik. Helyszínváltás. Hiányos vázlat kiegészítése. Összehas. koráb-ban olv. mesékkel.

Ok. 34–35.Mf. 23.



51

Óra-szám



27–28.óra

LudasMatyi(magyar nép-mese)

a népmesékben min-dig győz az igazság. a szegénylegény, a leg-kisebb fiú stb. elnyeri jutalmát.

Beszélgetés, versolvasás. Hiá-nyos vázlat kiegészítése. a főszereplők tulajdonságai-nak összegyűjtése. Mesejellem-zők. tartalom elmond.

Ok. 39–41.Mf. 24–25.Int.széf. 26.

29. óra

Gyakorlás a reális mese fogalma, ismérvei.

a nyelvi kifejezőkészség gyak. Kötetlen mesemondás. a me-sék szerepek szerinti eljátszása. szituációs játékok.

Mf. 25–26.Kk.El. 26–27.

30. óra

a tréfás mese jellem-zői.

tréfás események keresése. Közmondások ma gyarázata. Olvasásgyakorlás. Dramatikus játék.

Ok. 37–38.Mf. 23.Int.El. 25.

31. óra

Közmondások, szólások, találós kérdések

a közmondások, szó-lások, találós kérdések mint népköltészeti műfajok.

Jelentésmagyarázat összekö-téssel és önállóan. Felismerés válogatással. Rajzos és betű-rejtvények.

Mf. 26–27.

32. óra

Azöregemberésapokróc(magyar nép-mese)

a tanító mese. történettérkép összeállítása.Feleletválasztás. a szöveghez kapcsolható illemszabály kivál.

Ok. 41–42.Mf. 28.Kk.

33. óra

Gyakorlás a mesefajtákról tanul-tak rendszerezése.

Lényegkiemelés. asszociációs kép. fejl. Ok-okozati összefüg-gések felism. szókincsbővítés. Rendszerben gondolkodás.

Kk.

34. óra

Összefoglalás a népköltészeti alkotá-sok keletkezése, terje-dése, tartalmi, formai, műfaji jellemzői. a népköltészet, mű-költészet összehas.

Rendszerezés. Mesék csopor-tosítása. Mesék mondanivaló-jához közmondások kapcso-lása. Népdaléneklés. Játékos feladatok. Dramatizálás.

Mf. 29–31.

35. óra

ÉN sZERE-tEK…Lucanapja (dec. 13.)

Luca-napi népszoká-sok, hiedelmek megis-merése. Lucázás.

Információbővítés újságokból, folyóiratokból, magyar népszo-kásokat felölelő könyvekből. verstanulás, játék.

Ok. 135.El. 65.

36. óra

EGYÜtt LEN-NI JÓKenéz Ferenc: Batyu

az anyai megbocsátó szeretet.

Következtetés a beszélőre. Részekre bontás, vázlat. Ok-okozati összefüggések. Indíték keresése. Közmondás kapcs. a szöveghez.

Ok. 43., 46.Mf. 31.Int.

37. óra

Petőfi sándor: Füstbementterv

az édesanya a család összetartója. versfel-dolgozás, tanulás.

a vers tartalmi elemzése. Köl-tői kifejezőeszközök vizsgála-ta. Rím, ritmus. Közmondás értelmezése. aktualizálás.

Ok. 47.Mf. 32.



52

Óra-szám



victor Hugo:Akalács

a testvéri szeretet. szereplők, helyszín. a szerep-lők tulajdonságai, bizonyítá-suk. az olvasási tempó fokozá-sa. Kritikai olvasás: vélemény a szer. viselk.

Ok. 48.széf. 40–41.

38. óra

Carlo Collodi: Pinokkió (re-gényrészlet)

az elbeszélés és a me-seregény összehasonlí-tása (terjedelme, szereplők száma stb.).

Lényegkiemelés kulcsszavak seg. a szereplők tulajdonságai. Cselekedetek mozgatórugói. Írói kifejezések magy. Panto-mim.

Ok. 49–50.Mf. 33.Int.Kk.

39. óra

Gyakorlás a szülői szeretet meg-nyilvánulásai.

a gondolkodási képesség fejl.Következtetések levonása a szövegekből. Hasonlóságok, különbs. az olvasottak között.

széf. 27–29.

40. óra

Móra Ferenc: Acsaló

a testvéri szeretet. az érzelmek ábrázolása az irodalmi művekben.

szereplők, helyszín, időpont. Cselekvések csoportosítása. a főszereplő jelleme, bizonyí-tás. Önismeret. Írói kifejezések meg figyelése. aktualizálás.

Ok. 50–51.Mf. 34.Int.

Bálint Ágnes:Szeleburdicsalád(részletek)

az ifjúsági regény.Humor a műben.

Családfa összeállítása. szinoni-magyűjtés. véleménynyilvání-tás. szöveghangulat és bizonyí-tása.szóértelmezés.

Ok. 52–53.El. 70–71.

41. óra

Méhes György:Amígarögtön-bőlrögtönlesz

Gyermeknevelés a családban.

szómagyarázat. Jóslás a szö-vegtartalomra. történettérkép összeállítása. szókincsbővítés.

Ok. 54–55.Mf. 35.Kk.

42. óra

Fábián Imre: Kukucskáék

a nagyszülői szeretet, bölcsesség, tapasztalat.

a címből következtetés a tartalomra. Következtetések. aktualizálás. a témához illő közmondások kiválogatása. vélemény.

Ok. 56.Mf. 36.Int.

43. óra

Nógrádi Gábor:Galambnagy-mama

Családtag elvesztése, elfogadása.

Gondolatok a nagyszülőkről. Jóslás. Családfa. Következte-tések. válogató olvasás. aktual.

Ok. 58–59.Mf. 37.

44. óra

Gyakorlás a nagyszülők szerepe a családban.

a kifejezőkészség fejl. Kötetlen beszélgetés a nagyszülők-uno-ka kapcsolatról. a lényegki-emelés gyakorlása kérdés-feltevéssel. Családi jelenetek eljátszása.

El. 54., 57.

45. óra

ÉN sZERE-tEK…tészabó Júlia: Karácsony

a családi ünnepek jelentősége.

Beszámolás az ünnepi hangu-latról, készülődésről. Infor-mációszerzés. versek, dalok tanulása. Üdvözlőlap készítése.

Ok. 136–138.Mf. 86.El. 67–69.

46. óra

Újév az újévhez kapcsoló-dó jóslások.

Köszöntő versike megtanulása.Lényegkiemelés tömörítéssel.

Ok. 139.



53

Óra-szám



47. óra

Móra Ferenc: Aszánkó

Önzetlenség, lemon-dás mások javára, az elesettek segítésére.

az elbeszélés tagolása, új cím adása. Mondatkiegészítések kötőszó után. szereplők tulajdon ságai. vita a viselkedé-sükről.

Ok. 59–61.Mf. 38–39.Int.

48. óra

Összefoglalás a szeretet, megértés, mások elfogadása; a fejezet mottójának újraértelmezése az olvasottak tükrében.

Beszélgetés a családot, baráto-kat összetartó érzelmekről. az olvasmányok alapgondolatá-nak kiemelése hozzárendelés-sel. Önismereti és szituációs játék.

Mf. 39–40.

49. óra

Farsang a farsangi időszak tartalma, szokásai, eredetük.

Beszámoló egyéni élmények-ről. Lényegkiemelés kérdések alapj.

Ok. 140.

50. óra

Félévi felmérés hangos olvasás-sal

az olvasás tempójá-nak, pontosságának, szöveghűségének, kifejezésmódjának megfigyelése.

széf. 17.

51. óra

Félévifelmérésnémaolvasással2. sz. felmérőlap

tájékozódás az önálló szövegmegértésről, feladat-megoldásról.

széf. 19.

52. óra

sZÁLL a Ma-DÁR… Hogyandolgoz-nakarégészek?

a cím és a mottó értel-mezése: utazás térben és időben. (Múzeum-ban is megtartható!)

Beszélgetés a haza fogalmáról, múltjáról, jelenéről; elképzelt jövőjéről. Időszalag tanulmá-nyozása. a régészek munkája.

Ok. 63–64.Mf. 41.

53. óra

Móra Ferenc:Regeacsoda-szarvasról

a magyar nép erede-téről. a monda mint műfaj. a valóságtarta-lom és a mese külön-választása.

Képzelőerő fejlesztése. szöveg-tagolás események alapján. Mondatbefejezés. válogató olvasás. Mesei elemek kiemel.

Ok. 65.Mf. 44.Int.

54. óra

Móra Ferenc:Istenkardja

Csodás elemek a mon-dában.

Műfaj, szereplők. Hiányos mondatok kiegészítése. tar-talom elmondása a beszélő megváltoztatásával. szóma-gyarázat.

Ok. 66.Mf. 45.

55. óra

Németh tibor:„Istenostora”

attila jellemzése, élete, temetése.

Lényegkiemelés írásban, kérdések alapján. a megértés bizonyítása a mondatba illő szó kiválasztásával. Jellemzés.

Ok. 67.Int.

56. óra

Gárdonyi Géza:ÉjjelaTiszán

verselemzés. a vers tartalmi elemzése. Ellentétpárok megkeresé-se. Költői kifejezőeszközök. versolvasás gyakorlása. Illuszt. készítése.

Ok. 68.Mf. 46.



54

Óra-szám



57. óra

Gyakorlás a prózában az ese-mények, a versben az érzelmek dominálnak.

a szóbeli szövegalkotás fejl. Beszámoló attiláról a be-szédszünetek megtartásával. szövegtagolás olvasáskor. Kérdésalkot.

széf. 22.

58. óra

Móra Ferenc: Vérszerződés

a magyarok vándor-lása az őshazából. Életmódjuk, a törzs-szövetség, vezérek.

Műfaj. szövegtagolás. tömö-rítő tartalom elmond. Hír megfogalmazása. Memoriter: a hét törzs és a hét vezér nevé-nek megtan.

Ok. 69.Mf. 47.Int.Kk., El. 28–29.

59. óra

Móra Ferenc:Árpád,ahon-alapító

Honfoglalás a 890-es években. a monda és a történelmi igazság összevetése.

a szöveg tagolása a helyszínek alapján, címadás. Igaz-hamis állítások szétválogatása, hami-sak javítása. Ötsoros készítése. a történelmi igazság keresése.

Ok. 72–73.Mf. 48.

Könyvtárláto-gatás

Ismerkedés a könyvtá-ri katalógusrendszer-rel.

Ismeretszerzés, -bővítés mon-dagyűjteményekből, történel-mi tárgyú könyvekből.

60. óra

Gyakorlás Információgyűjtés, adatkeresés ismeret-tartalmú szövegből.

Ismeretszerző kép. fejlesztése.Beszélgetés honfoglalás kori emlékekről. Memoriter. Ol-vasásgyakorlás. adatkeresés. Információ gyűjtése.

Mf. 49.Ok. 71.El. 53.

61. óra

Benedek Elek:Botond

Meseelemek a mon-dában.

a monda feldolgozása részen-ként. Hiányos vázlat kiegészí-tése. szereplők tulajdonságai. szókincsbővítés. Új címadás.

Ok. 74.Mf. 50.

62. óra

Benedek Elek:SzentIstvánkirály(részlet)

I. István, az államala-pító. az utókor tisz-telgése államalapítónk előtt.

Lényegkiemelés, István és kora. Koronázási jelvények. Ism. szerzés publicisztikai szöv.

Ok. 75.Mf. 51.

63. óra

Lengyel Dénes:Istvánkirályítélete

István király érdemei. Miért lehet példaké-pünk?

szövegértés bizonyítása a mondatba illő kifejezések válo-gatásával. Mondatbefejezések kötőszó után, következtetés. aktual.

Ok. 76–77.Mf. 52.Int.

64. óra

Gyakorlás az államalapítás jelen-tősége.

Kifejezőkép. fejl. Összefüggő beszéd gyakorlása. István jel-lemzése, tetteinek bemutatása. Folyamatos, kifejező olvasás gy.

Kk.

Benedek Elek:ATordai-hasadék

szent László, a csoda-tévő király.

Lényegkiem. Mese – valóság. válogató olvasás. Képek néz.

Ok. 78.széf. 12.

65. óra

Balogh Béni:Bélkő

Julianus barát és a tatárjárás. Iv. Béla, a második honalapító.

Lényegkiemelés a Hallottad-e? szövegéből szóban. a monda önálló megismerése. tömörítő tartalom elmondása.

Ok. 79–80.El. 30–35.



55

Óra-szám



66. óra

Lengyel Dénes:Nándorfehérvárostroma(részletek)

Harc a török ellen. Hunyadi János és Dugovics titusz vitéz-sége. a nándorfehér-vári diadal jelentősége.

szövegtagolás a helyszínek alapján. Csoportosítás. Írói kife jezések gyűjtése. tartalom-elmondás E/1-ben. szövegtan.

Ok. 80–81.Mf. 53.Int.El. 36–37.

67. óra

arany János: Mátyásanyja

Hunyadi János fiainak sorsa. verselemzés.

a vers keltette érzelmek. szövegtartalom kiemelése. az érzelmeket kifejező olvasás gyakorlása. verstanulás 1–6. vsz.

Ok. 82.Mf. 54.El. 38–39.

68. óra

Dr. Matterheim Gréta:Mátyáspalotái

Ismeretszerzés önálló-an, jegyzetkészítés.

Bekezdésenkénti szöveg-fel-dolgozás a mf. feladatainak segítségével.

Ok. 84.Mf. 55.El. 40–41.

69. óra

Gyakorlás(Mátyás király könyvtára)

Idegen szöveg értel-mezése.

az olvasási készség fejlesztése.az olvasott szövegek gyak. vált. módokon.

Ok. 85.Int.El. 42–44.

Gergelyjárás(március 12.)

a népszokás eredete, tartalma.

Ok-okozati összefüggések ke-resése. Hiányos szöv. pótlása.

Ok. 141.Mf. 87.

70. óra

Nemzeti ünne-pünk március 15.

Lényegkiemelés önálló szöveg-tanulással. a Nemzeti dal kife-jező olvasása. Zenehallgatás.

Ok. 142–143.

71. óra

tavaszi felmérés szövegértés bizonyítá-sa feladatsor megoldá-sával.

széf. 31–34.

72–73. óra

Akolozsváribíró(magyar nép-monda)

Mátyás király uralko-dása, tettei, tulajdon-ságai.

történettérkép összeállítása. tanulság kifejezése közmon-dással. a főszereplők tulajdon-ságai. Írói köznapi kifejezések párosítása. szólásmagyarázatok.

Ok. 86–87.Mf. 56–57.Kk.

74. óra

Lipták Gábor:Kinizsi

Miért születhetett a sok Mátyás-monda?

Műfaj. vázlatkészítés megadott igék segítségével. tulajdonsá-gok keresése, bizonyításuk. Hiányos kifejezések pótlása.

Ok. 88–89.Mf. 57–58.Kk.

75. óra

Gyakorlás Mátyás király érdemei Magyarország felvirá-goztatásában, a török elleni harcban.

a Hunyadiak családfája. Beszámoló a gyűjtött Mátyás-mondákról. tulajdonságok bi-zonyítása. szóbeli beszámoló.

Mf. 59.

Gulácsy Irén:ACsele-patakkirálysírja

a mohácsi csatavesz-tés és következményei.

tömörítő tartalom szószerke-zetek segítségével. Következ-tetés levonása. Kreatív olvasás.

Ok. 90–91.Int.El. 45., 46.

76. óra

Gárdonyi Géza: Egricsillagok (regényrészle-tek) OdaBuda!

az ország három rész-re szakadása.

a regényrészlet tagolása vázlat segítségével; kérdésfeltevés. tulajdonságok válogatása. szó-lás- és közmondásmagyarázat.

Ok. 92.Mf. 60.El. 48.



56

Óra-szám



77. óra

Holdfogyatko-zás Készülődés az utolsó erőfe-szítésaz egri vár vé-dőinek diadala

végvári harcok a török ellen.

Mondatbefejezés következ-tetéssel. válogató olvasás. tudósítás.Képzelőerő fejlesztése rajzo-lással. Hír megfogalmazása.

Ok. 93–95.Mf. 61–62.

78. óra

Gyakorlás Könyvismertetés: Gárdonyi Géza: Egricsillagokcímű történelmi regényének bem.

a képzelőerő fejlesztése.az egri vár leírása. Összevetése személyes tapasztalatokkal. az egri hősök mint példaképek.

El. 47., 50.

Atörökbasa(magyar nép-monda)

az anyai szeretet. szereplők, idő, helyszín. Ok-okozati összefüggések. tartalom elmondása szereplő nevében.

Ok. 96.Int.

79–80. óra

Krúdy Gyula:Akistörök

a 150 éves török ura-lom vége.

Műfaj, helyszínek, időtartam. vázlatírás. Kérdések fogal-mazása és megválaszolása. Érzések v.

Ok. 97–98.Mf. 62–63.El. 52.

81. óra vörösmarty Mihály:Szózat

Haza, hazafiság, haza-szeretet.

szóértelmezés. Hangulat. tar-talmi értelm. Formai jegyek: rím, ritmus megfigyelése. 1–2. vsz.

Ok. 147.Mf. 64.

82. óra

Nemzeti és ko-ronázási jelké-peink

Ismeretszerzés a nemzeti és koronázási jelképekről.

a jelképek megnevezése. Is-mérveik. Feltalálási helyük.Ismeretük fontossága.

Ok. 99–100.Mf. 65.

83. óra

Összefoglalás történelmünk adott szakaszának legfon-tosabb eseményei, kiemelkedő személyi-ségek.

a monda ismérvei. Csoporto-sításuk. Csoportok beszámolói az olv. eseményekről. „Regélő helyek”. Rejtvény.

Mf. 65–66.

84. óra

Húsvét az ünnep tartalma a keresztényeknél. Nép-szokások.

Lényegkiemelés. Húsvéti jel-képek. Locsolóversek tanulása. Ünnepi ételek.

Ok. 144.széf. 18.

ÉREN-NÁ-DON…Akékbolygó

a környezettudatos magatartás.

Információszerzés, csoporto-sítás. Kérdésfeltevés és válasz-adás. Beszélgetés, aktualizálás.

Ok. 101., 102.El. 102.Int.

85. óra

Ősállatok az önálló ismeretszer-zés gyakorlása.

szövegfeldolgozás bekezdésen-ként a mf. feladatsora alapján. Inf. kiem. tudósításból.

Ok. 103–104.Mf. 67.Int.

86. óra

Dala László:Amirőlatűzmesél

az élő és az élettelen természet. Éltető ele-münk a tűz.

szövegkiegészítés. Kérdésfel-tevés. Következtetések. tapasz-talatok megosztása társakkal.

Ok. 105.Mf. 68.

87. óra

Móra Ferenc: Avilágvándora

az élettelen természet néhány fontos eleme. a víz körforgása.

Műfaj. a mondanivaló össze-vetése a környezetismeretből tanultakkal. Címadás.

Ok. 106–107.Mf. 69.El. 76., 78.



57

Óra-szám



88. óra

Jane Elliot – Colin King: Alevegő

az élet alapvető felté-tele.

Lényegkiemelés. szómagyará-zat. Következtetés.

Ok. 108–109.Mf. 69.

89. óra

Gyakorlás Miért van szükség az élettelen természet elemeire?

szóbeli kifejezőkészség fejl. Egyéni beszámolók az olvasot-takról a vázlatok alapján.

El. 100–101.Int.széf. 36–37.

90. óra

Fekete István: Azerdőébredése

a leírás mint műfaj. Lényegkiemelés. Információ megosztása a társsal. Írói szó-használat megfigyelése.

Ok. 110–111.Int.széf. 7.

91. óra

Fekete István:Afecskemadár

Hová vezet a meggon-dolatlanság?

Kerettörténet kiegészítése. az indíték megkeresése. válogató olv. párokban. Események más irányba fordítása.

Ok. 111–112.Mf. 70.

92. óra

Charlie Bood: Afüstifecske

Új ismeretek szerzé-se önállóan az adott szövegből.

Meglévő ismeretek felidézése. Új információk feldolgozása algoritmus alapján a mf.-ben.

Ok. 113.Mf. 71.

93. óra

Gyakorlás(Csalafinta kakukk)

azonos téma – külön-böző műfajok.

a gondolkodási kép. fejl. versértelmezés. tömörítő tartalom elmond. Önálló be-számoló. Kül. műfajú szövegek összehasonl.

Mf. 72.Kk.Int.

94. óra

Móra Ferenc: Acinegefészek

a madárvédelemről. Mit tehetünk a mada-rakért?

Műfaj. Cselekvések időrendje, érzések. vélemények ütközte-tése. tanulság. a hasonlat.

Ok. 114–115.Mf. 73.Int., El. 59–61.

95. óra

Kiss Bitay Éva:Miértszínesekavirágok?

Információszerzés kísérlet leírásából.

szövegértelmezés bekezdésen-ként. Kül. szempontú gyűjté-sek. Következtetések. tapasz-talatok megosztása.

Ok. 116.Mf. 74.El. 81–82.

96. óra

Rápóty Jenő – Romváry vilmos: Fűben-fábanorvosság

a legfontosabb gyógy-növények és jellem-zőik.

Gyógynövények hasznosítható részei. Felhasználási módjuk. a gyógynövénygyűjtés szabá-lyai.

Ok.118.Mf. 75.El. 83., széf. 30.

97. óra

tasnádi K. and-rás: Asüncsalád

Önálló ismeretgyűjtés. Ismeretközlő szöveg feldolgo-zása algoritmus alapján. Olva-sásgyakorlás.

Ok. 119Mf. 76.El. 87.

Kiss Bitay Éva:Életabirtokon

Önálló ismeretszerzés. Lényegkiemelés válogató olva-sással. Önálló beszámolás az olvasottakról.

Ok. 120–121.El. 89.

Gyakorlás Beszámolás ismeret-terjesztő szövegekről.

a szóbeli kifejezőkészség fejl. Egyéni beszámolók az olvasott szöv.-ről a tanult algoritmus al.

El. 85.

Könyvtárláto-gatás

tájékozódás az isme-retterjesztő irodalom-ban.

Könyvek válogatása témán-ként.



58

Óra-szám



98. óra

szécsi Katalin:Parányibölcső-lakók

Ismeretszerzés tagolt szövegből, adott szem-pontok alapján.

szövegelemzés részenként, csoportokban. Egymás tanítá-sa. Egyéni beszámolók.

Ok. 121.Mf. 77.El. 86.

99. óra

vojnits a. – schmidt Egon:Mező,erdőállatai

Ismerkedés erdő, mező állataival, új ismeretek szerzése.

Új ismeretek táblázatba fog-lalása. Jegyzetkészítés. Igaz-hamis állítások. Következtetés. Beszámolók az állatokról.

Ok. 122–123.Mf. 78–79.El. 99.Int.

100. óra

Csicsay aladár:Amézelőméh

Ismeretszerzés cso-portmunkában.

szövegelemzés csoportokban, Reciproktanítás. visszajelzés a hallottakról egyénileg.

Ok. 124.Mf. 79–80.Kk.Int.

101. óra

Zelk Zoltán:Egybúzaszemtörténete

Hogyan lesz a magból növény?

Műfaj. Képzelőerő fejl. tömö-rítő tartalom szókapcsolatok mondatba foglalásával.

Ok. 125.Mf. 81.El. 76., 91., 98.

Gyakorlás az ismeretközlő szö-veg nyelvezete, felol-vasása.

az olvasási készség fejlesztése.az ismeretterjesztő szöv. tárgyilagos felolvasásának gyakorlása.

El. 74., 96.széf. 4–5.

103. óra

Nagy László: Dióverés

a vers mondanivalójá-nak és kifejezési mód-jának összefüggése.

a vers hatása az olvasóra. Képalakítás. színek, hangok, költői képek, alliterációk. Rím, ritmus.

Ok. 127.Mf. 82–83.

Berkes Péter:Anagyvarázslóésteremtményei

Ismeretszerzés termé-szeti jelenségekről.

Lényegkiemelés szóban. válo-gató olvasás. szómagyarázatok készítése tömörítéssel.

Ok. 128–129.széf. 13.

104. óra

Dénes János:Énekesmadarak

Gondoskodás a mada-rakról.

a madarak összehasonlítása táblázatos formában. Igaz-ha-mis állítások. Beszámoló.

Ok. 130.Mf. 83.széf. 7.

105. óra

schmidt Egon:Anagykócsag

a természetvédelem fontossága.

Önálló jegyzetkészítés. Ok-okozati összefüggések keresése.

Ok. 131.Mf. 84.

106. óra

Összefoglalás az élő és élettelen természetről szerzett ismeretek rendszere-zése.

Rejtvény. szövegek csoportosí-tása. Összefüggő beszámolók. Értelmező felolv. Plakátkész.

Mf. 85.El. 93., 94.széf. 8–10.

107. óra

Év végi felmérés hangos olvasás-sal

az olvasás tempójá-nak, pontosságának, kifejezésmódjának felmérése.

széf. 15.

108. óra

Évvégifelmérésnémaolvasással.4. sz. felmérőlap

szövegértés bizonyí-tása feladatsor önálló megoldásával.

széf. 16.

109. óra

szemes Piroska:IskolaazéterenátRockenbauer Pál: Kajakésanorák

Más oktatási formák.Élet a sarkvidéken.

Fogalom értelmezése. adat-gyűjtés táblázatba rendezéssel. Csoportos megbeszélés. szó-magyarázat, következtetés.

Ok. 155.Mf. 89.El. 103–105.széf. 20–21.



59

Óra-szám



110. óra

Irina termako-va: Aholsohanincstél

Élet a Föld „derekán”. tömörítés szempont alapján. Ismeretek táblázatba rende-zése.

Ok. 156.Mf. 90.El. 106–107.

111. óra

Azostobángyűj-töttbölcsesség(nigériai nép-mese)

a tudás értéke. Igaz-hamis állítások. tulajdon-ságok. szókincs-bővítés. Drámajáték.

Ok. 157.Mf. 90.

112. óra

varga Domokos:Atölgyfatetején

szülői szeretet és tekintély.

Lényegkiemelés. Logikus gond. fejl. Rendszerezés.

Ok. 158–159.Int.

113. óra

Manfred Mai:Asajátszemem-melláttam

Pozitív-negatív visel-kedési formák. Önis-meret.

Lényegkiemelés tömörítéssel. Elvonatkoztatás. Rendszerezés. szókincsbővítés.

Ok. 160–161.Int.

114. óra

antalffy Gyula:ABalaton

Ismeretek a „magyar tenger”-ről.

Élmények megosztása. Infor-máció gyűjtése a szövegből.

Ok. 163.Mf. 92.széf. 38.

SzentIstvánünnepe(aug. 20.)

az ünnep tartalma. Következtetés. Lényegkieme-lés. Meghívókészítés.

Ok. 146.Mf. 88.


tArtAlomjEgyzéKElőszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3az olvasástanítás feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4az apáczai Kerettantervcsalád tartalma és követelményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

alapelvek, célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5a fejlesztés területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5a heti óraszám javasolt felosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Fejlesztési feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 témakörök, tartalmak – tanulói tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 a továbbfejlesztés alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8a 3. osztályos taneszközökről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 a Hétszínvirág olvasókönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Felépítése, fejezetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 a Hétszínvirág munkafüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 az Eszterlánc gyakorló olvasókönyvről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 a szövegértést fejlesztő gyakorlatok című kiadványról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Interaktív tananyag digitális táblához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 a szövegelemzés műveleteiről általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Felépítési javaslat a különböző óratípusokhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 a) Új ismeretet feldolgozó óra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1. Ismerettartalmú szövegek elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 2. szépirodalmi szövegek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 3. versek elemzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 B) Gyakorlóóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 C) Összefoglaló, rendszerező óra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a tanítási órákon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 a házi feladatokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 a memoriterek tanulásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Feladattípusok az óra egyes mozzanataihoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 az előző órai olvasmány felidézése, számonkérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 a szövegbefogadás előkészítése (tartalmi, technikai, hangulati) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 szövegfeldolgozás, szövegtartalom értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 szintetizálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Házi feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Óravázlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Ötlettár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Beszédművelő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 1. Légzőgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 2. Nyelvgyötrők, mondókák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3. versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4. Nem verbális kommunikáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Olvasásgyakorlási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Eszközök az olvasóvá nevelés szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 1. Osztálykönyvtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 2. Olvasónapló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 3. Hétszínvirág faliújság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4. vers- és mesemondó verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 5. szólások, közmondások gyűjteménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 6. Ünnepélyek az osztályban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 7. Ötletdoboz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 szólások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Közmondások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41ajánló bibliográfia tanítóknak, tanulóknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Írók, költők rövid életrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47tanmenetjavaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47


Documents

KÉZIKÖNYV - ofi.huofi.hu/sites/default/files/030131_hetszinvirag_3_kk.pdf · Kézikönyv a 3. osztályos Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet használatához 3 Ezzel a