Közlekedésbiztonsági

Kérdések és válaszok2. rész

2 3

Tartalom

Március29. Mit tegyek, ha eltévedek valahol? .......................................................................................4

30. Hogy is néz ki egy STOP tábla? És mit is kell tenni, ha találkozom vele? ............................5

31. Vajon veszélyes a zenehallgatás gyaloglás vagy kerékpározás közben? .............................6

32. Télen az autó ablakára reggelre ráfagy a hó. Miért fontos alaposan letisztítani? .................7

Április33. Mit tegyek, ha balesetet látok? ...........................................................................................8

34. Vajon miért lehet veszélyes, ha gyaloglás közben telefonálok vagy SMS-t írok? .................9

35. Hogy néz ki az elsőbbségadás kötelező tábla? Hogyan kell viselkedni, ha ilyennel találkozom? ..............................................................9

36. Mire kell számítani, ha esik az eső, milyen veszélyeket rejthet a közlekedés során? .........10

37. Minden esetben elinduljak, ha nekem van elsőbbségem? ................................................ 11

Május38. Miért veszélyes a gyorshajtás? .........................................................................................12

39. Van olyan ismerősöm, akivel már történt közlekedési baleset... Mi is történt pontosan?...13

40. Miért kell a nagyobbaknak figyelni a kisebbekre a közlekedésben? .................................14

41. Hogyan viselkedjek az idősebbekkel szemben? ...............................................................15

Június42. A motorozás vagány dolognak tűnik… Vajon veszélyesebb, mint autózni? .......................16

43. Milyen KRESZ-táblákat láttam ma reggel, melyik mit jelent? .............................................17

44. Játék közben néha kigurul a labda az útra. Vajon miért nem szabad utána szaladni körültekin tés nélkül? ..........................................18

45. Hány éves kortól kerékpározhatok önállóan főútvonalon? És hány éves kortól vihetem a kistestvéremet, barátomat a bringán? ...............................19

Július46. Jó dolog kerékpárral túrázni!

De hogyan is kell biztonságosan közlekedni a kerékpárúton vagy a közúton? ..................20

47. Hogyan közlekedjek rollerrel, gördeszkával, görkorival? ....................................................21

48. Mit ellenőrizzek a bringán indulás előtt? Hogyan közlekedjek kerékpárral? Miért fontos, hogy előre jelezzem, ha kanyarodni akarok? ...............................................22

49. Észreveszek egy kutyát, akinek beszorult a lába a sínek közé és fájdalmasan vonyít. Bátor dolog volna megmenteni. Mit tegyek? .....................................................................24

50. A szünidőben jó volna egy kis hajóval vitorlázni a Balatonon! De mi is az, amire vigyázni kell? ... 25

Augusztus51. Gyalog vagy kerékpárt tolva szeretnék átkelni vasúti kereszteződésen…

Hogyan kell átkelni, mikor nem szabad? ...........................................................................26

52. Strandolni megyek. Milyen messzire távolodhatok el a parttól a vízben? ..........................28

53. Miért fontos, hogy nyitott kocsiajtóval ne induljon el a vonat? ...........................................29

4 5

Mit tegyek, ha eltévedek valahol?

Ha számunkra ismeretlen területen kell tájékozódnunk, nagyon fon-tos, hogy a célunk felé vezető úton próbáljunk olyan „figyelemfelkeltő” pontokat találni az útvonalon, amely segítheti a tájékozódásunkat (példá-ul egy bolt, egy színes kerítés, egy kirakat vagy egy virágzó bokor).

Ha eltévedünk, ezeknek a megjegy-zett tájékozódási pontoknak kö-szönhetően könnyen visszatalálha-tunk a kiinduló pontunkhoz. Ha nem volt alkalmunk ilyen megfigyeléseket tenni, törekedjünk arra, hogy talál-junk egy számunkra ismerős helyet, ahonnan tudjuk folytatni utunkat.

Ilyen lehet egy magas épület, templomtorony, amit messziről is láthatunk. Nagyvárosokban a nagyobb tömegközlekedési megállóknál, csomópontoknál található térkép, ami segíthet, vagy próbálhatunk információs táblát keresni a turisták által látogatott helyek közelében.

Manapság már a gyermekek közül is sokan rendelkeznek mobiltelefonnal, ami ilyen helyzetben hasznos segítőtárs lehet. Ha eltévedünk, a hozzánk legközelebb eső kereszteződés pontos adataival hívjuk fel azt a személyt – lehetőleg szülőt –, aki nálunk pontosabban ismeri a környé-ket, és útbaigazítást tud adni.

Okostelefonon segíthet a térkép alkalmazás, amivel könnyen rátalálhatunk pontos helyünkre, ahonnan ismét tájékozódni tudunk úti célunk elérésének módjairól.

Ha ezek közül egyikre sincs lehetőség, akkor érdemes segítséget kérni egy járókelőtől, aki út-baigazíthat. Ez azonban veszélyes is lehet, ezért biztassuk arra a gyerekeket, hogy lehetőleg rendőr, vagy valamilyen hivatalos személy legyen, akitől segítséget kérnek, vagy hivatalban, intézményben próbáljanak ott dolgozókat megkérdezni.

Alapvetően nagyon fontos szabály, hogy indulás előtt minden gyermek pontosan tudja a címét, ahová hazatalálhat.

29 Hogy is néz ki egy STOP tábla? És mit kell tenni, ha találkozom vele?

A STOP tábla – hivatalos nevén az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” tábla – egy nyolc-szögletű, piros színű tábla, melyen fehér betűkkel látható a STOP felirat. A táblát alakjánál fogva hátulról is fel lehet és fel is kell ismerni!

Az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél a megállás he-lyét jelző útburkolati jel (az ún. STOP vonal) előtt, illetve ennek hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt meg kell állni, és az érkező jármű számára elsőbbséget kell adni!

A képen látható STOP táblát azon útszakaszokon helyezik el, ahol meg kell állni ahhoz, hogy megfelelően körül lehessen nézni, majd megbizonyosodva a biztonságos továbbhaladásról, utunkat folytathassuk.

30

Jegyzetek Jegyzetek

6 7

Vajon veszélyes a zenehallgatás gyaloglás vagy kerékpározás közben?

A közlekedés során két érzékszervünk kap nagyon fontos szerepet: a szemünk és a fülünk. Az előbbivel látjuk az érkező járműveket, gyalogosokat, kerékpárosokat, illetve a ránk vonatkozó lámpákat és táblákat. Ezen túl információkhoz a fülünk segítségével juthatunk, így például egy autó érkezését sokszor előbb észleljük a hangja alapján, mint hogy megpillantjuk.

Azonban, ha a fülünket bedugjuk és zenét hallgatunk útközben, akkor ettől az érzékelési módtól „megfosztjuk” saját magunkat – ami adott esetben balesetveszélyes is lehet! A hangos zene a figyelmeztető hangokat is elfedi, például nem halljuk meg, ha egy veszélyes szituációban ránk dudálnak. Éppen ezért gyaloglás vagy kerékpározás közben a zenehallgatás veszélyes lehet!

31 Télen az autó ablakára reggelre ráfagy a hó. Miért fontos alaposan letisztítani?

A látni és látszani elv értelmében az is nagyon fontos, hogy a lehető legjobb kilátást biztosítsuk a járművekből.

A jeges, havas felületek növelik a holttereket, amelyeket a vezető nem lát be, s ezáltal a baleseti kockázat is nagyobb.

Azokra az autókra, amelyekkel téli éjszakákra nem tudnak garázsba áll-ni, így a szabadban éjszakáznak, reggelre gyakran ráfagy a hó. Ez nagy-ban gátolja a sofőrt a kilátásban. Indulás előtt minden esetben távolítsuk el a havat a szélvédőről és a tükrökről.

Ilyen esetekben az ablaktörlő lapát is ráfagyhat a szélvédőre, ezért a bejegesedett ablakot soha ne az ablaktörlővel próbáljuk megtisztítani. Megsérülhet, használhatatlanná válhat a gumija.

A hó eltávolítására a legmegfelelőbb módszer az ablakfűtés használata. Esetleg rágyorsíthatunk az olvadásra, ha közben egy flakonból téli ablakmosó folyadékot vagy jégoldót öntünk az ablak-ra. Az ablaktörlő lapátok lefagyását megelőzhetjük, ha estére felállítjuk őket.

A jégkaparó alkalmazása praktikusnak tűnik, de ha a jégben kemény szennyeződésszemcsék is vannak (vagy a befagyás előtt voltak a szélvédőn), akkor ezek mikroméretű maradandó karcolá-sokat húznak az üvegre, ami kellemetlen fénytörést okozva ronthatja a kilátást.

Forró víz használata a lehető legrosszabb megoldás, mert a szélvédő elrepedhet tőle.

Ha elkezd leolvadni a jég az ablakról, de még nem olvadt le teljesen, abban az esetben nem ajánlott még az elindu-lás, mert a jeges foltok megnövelik a holtteret és a már így is megnövekedett baleseti kockázatú, téli, jeges úton még nagyobb az esélye annak, hogy balesetet szenvedünk (2. ábra), vagy okozunk.

Az oldalsó ablakokról és a tükrökről is el kell távolítani a ha-vat, hogy jól lássuk a visszapillantó tükröt.

32

1.ábra Jégkaparó

2.ábra Rosszul letakarított ablak

Jegyzetek Jegyzetek

8 9

Mit tegyek, ha balesetet látok?

A gyermekektől egy baleset láttán a leginkább el-várható és kívánatos magatartás, ha erre felhívják a közelükben lévő felnőttek figyelmét. Ha nincs a közelben senki, de van telefonjuk, akkor kérje-nek segítséget azon!

Vészhelyzet esetén, Magyarország területén a kö-vetkező számok hívhatók:

Mentők: 104 Rendőrség: 107

Tűzoltóság: 105 Általános segélyhívó: 112

Mondjuk el a gyermekeknek, hogy ilyenkor ne rohanjanak figyelmetlenül a baleset helyszínéhez, mert ezzel magukat is veszélybe sodorhatják. Ha segíteni nem tudnak, akkor csak messziről figyeljék az eseményeket, ugyanis, ha sokan a balesetet szenvedett ember köré gyűlnek, azzal csak ártanak, nem mozog körülötte a levegő, nehezebb a mentés, illetve az orvos dolga.

A baleseti helyszínen a segítségnyújtás mellett nagyon fontos az is, hogy a segítő ne kerüljön bajba, illetve hogy ne következzenek be további sérülések.

Az alábbiak szerint tegyünk bejelentést:

• Hol történt az eset? Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbáljuk meg elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjunk útbaigazító segítségről.

• Adjuk meg nevünket, telefonszámunkat, amelyen elérhetőek vagyunk. Ha ezután megsza-kad a vonal, vagy új információkra van szükség, a mentőszolgálat vissza tudjon hívni. Ne felejtsük el, hogy pontatlan cím esetén a mentők csak a segítségünkkel fognak megtalálni.

• Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt? Szorítkozzunk a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondjuk el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség. A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen panasz, tünet észlelhető a sérülten.

• Adjunk át minden egyéb információt is (például több sérült van, tűzoltókra is szükség van stb.), amely fontos lehet.

• Ne szakítsuk meg a vonalat, így követhetjük a mentésirányító telefonos instrukcióit az első-segélynyújtás alatt.

33 Vajon miért lehet veszélyes, ha gyaloglás közben telefonálok vagy SMS-t írok?

A közlekedés során a legtöbb információt a látás szolgál-tatja. Ha gyaloglás közben SMS-t írunk, akkor nem a kör-nyezetünkre, a közlekedésre figyelünk, nem látjuk, hogy mi történik körülöttünk, emellett a figyelmünk sem a közleke-désre irányul (ráadásul még a kezünket is lefoglalja).

A telefonálás vagy SMS-írás közben szűkül a perifériális látómező, csökken a figyelem (néz, de nem lát), nő a reak-cióidő (egycsatornás figyelem), és a dilemmazóna megnő, azaz több idő kell a döntéseink meghozatalához. Kimu-tatták, hogy a beszéd, jelentősebb mértékben vonja el a figyelmet, mint a rádiózás, zenehallgatás, amelyek nem interaktívak.

Ha nem látjuk, akkor kivédeni sem tudjuk a közeledő ve-szélyt, nem vesszük észre, ha „belegyalogolunk” egy ve-szélyes helyzetbe. Saját biztonságunk érdekében nem sza-bad ezt tenni. Az üzenetváltás idejére, inkább álljunk meg!

34

Hogy néz ki az elsőbbségadás kötelező tábla? Hogyan kell viselkedni, ha ilyennel találkozom?

Az elsőbbségadás kötelező tábla egy fehér színű, sarkára állított há-romszög, piros szegéllyel. A táblát alakjánál fogva hátulról is fel lehet és fel is kell ismernünk.

Az elsőbbségadás kötelező tábla arra kötelezi a tábla felől ér-kező járművezetőket, hogy elsőbbséget adjanak a főúton, vagy védett úton érkező összes jármű részére – akár balról, akár jobbról érkeznek. Megállni csak akkor kötelező, ha a járművezető másképp nem tud eleget tenni elsőbbségadási kötelezettségének.

35

Jegyzetek Jegyzetek

10 11

Mire kell számítani, ha esik az eső, milyen veszélyeket rejthet a közlekedés során?

Ha elkezd esni az eső, sok kellemetlen jelenség nehezítheti meg a közúton közlekedők életét. Az első cseppek hatására az útfelületen található por elegyedik a vízzel, ami rendkívül csúszós réteget alkot. Az így kialakult, különösen csúszós útfelületen fontos, hogy a kormányt és a pe-dált óvatos mozdulatokkal kezeljük. Esős időben a megszokottnál sokkal hosszabb a fékút, ráadásul a látási viszonyok is romolhatnak, ezért célszerű lassabban haladni, nagyobb követési távolságot tartani és mindig kiemelt figyelmet fordítani a láthatóságunkra, vagyis a fényszórók, a lámpák használatára. A láthatóság mellett a megfelelő látási viszonyokra is kellő hangsúlyt kell fordítanunk, ezért az ablaktörlők állapotát is rendszeresen ellenőriznünk kell. Nem elhanyagol-ható kockázat, hogy ha vizes lesz a cipőnk talpa, könnyen lecsúszhat a pedálról, ami további váratlan kockázatokat eredményezhet.

Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; fi-gyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Az eső nemcsak

a járművezetőkre nézve jelent veszélyt! Gyalogosként is figyel-mesebbnek kell lenni! Az eser-nyő zavarhatja a gyalogosok látási viszonyait, továbbá észre-vehetetlenné teszi, a máskor jól látható veszélyforrásokat.

36 Minden esetben elinduljak, ha nekem van elsőbbségem?

Elsőbbségről, illetve elsőbbségadási kötele-zettségről általában akkor beszélünk, ha két jármű útja keresztezi egymást. Azonban nem csak jármű és jármű között beszélhetünk el-sőbbségről, hanem jármű és gyalogos, vala-mint egyéb közlekedési eszközök között (pél-dául kerékpár).

A gyalogosok a közúti közlekedés legvédte-lenebb szereplői, ezért rájuk különösen oda kell figyelni! A KRESZ szabályainak megfele-lően a járművezetők kötelesek az úton átkelő gyalogosok épségére vigyázni, azonban az a gyalogosok kötelezettsége, hogy az úttestre csak akkor léphetnek le, ha meggyőződtek az áthaladás veszélytelenségéről. Ebből követ-kezik, hogy a gyalogosoknak a járművekkel szemben általában nincs elsőbbségük, még akkor sem, ha már leléptek az úttestre!

Ha gyalogosként közlekedünk, és tudjuk, hogy nekünk van elsőbbségünk, akkor sem szabad elindulnunk, csakis abban az eset-ben, ha az érkező jármű vezetője lassít, eset-leg int is, hogy megadja nekünk az elsőbb-séget. Ha ezt nem látjuk, akkor inkább várjuk meg, míg elhalad vagy megáll!

37

Jegyzetek Jegyzetek

12 13

Miért veszélyes a gyorshajtás?

A balesetek fő oka nagyon gyakran a gyorshajtás.

A nem megfelelő sebesség választása nagyon veszélyes. A közúthálózaton találhatóak olyan helyek, amelyek különösen nagy kockázatot jelentenek a közlekedési balesetek szempontjából. Ezek a hálózat olyan részei, ahol fokozott a balesetveszély a járművezetőre, illetve a közleke-dőkre nézve. Ilyenek például: útkereszteződés, vasúti átjáró, gyalogosátkelő, veszélyes ív (azaz éles kanyar) stb.

Az éles kanyarban nagy erők hatnak a járműre, sofőrre, ezért a szakemberek előzetes számo-lások alapján kiszámolják, hogy mekkora az a megengedett sebesség, amivel még be lehet venni, s ehhez mérten helyezik ki a sebességkorlátozó táblákat. Ha a közlekedő ezeket nem veszi figyelembe és gyorsan hajt, akkor könnyen elveszítheti uralmát a jármű felett.

Az útkereszteződések, a gyalogosátkelők előtt is helyesen kell megválasztani a sebessé-get, mert ezeken a helyeken hirtelen változhat a forgalmi helyzet és nagy sebesség mellett nem lehet biztonságosan reagálni arra. Különösen tekintettel kell lenni a gyalogosokra, kerék-párosokra!

Minél nagyobb a sebesség, annál nagyobb a mozgási energia, ami egy ütközésnél arra fordí-tódik, hogy valakinek és/vagy valaminek sérülést okozzon: azaz, minél nagyobb a sebesség, annál súlyosabb a sérülés.

A megengedett sebességek Magyarország útjain:

• lakott területen belül: 50 km/h

• lakott területen kívül: 90 km/h

• autóúton: 110 km/h

• autópályán: 130 km/h

A gyorshajtás emellett nem is kifizetődő, mert a törvény szigorúan bünteti. A gyorshajtásért több 10, akár több 100 ezer forint is lehet a büntetés.

38 Van olyan ismerősöm, akivel már történt közlekedési baleset... Mi is történt pontosan?

Közlekedési baleset mindenkivel megtörténhet. A közlekedésbiztonság látens igény, ezért ritkán tudatosul ad-dig az igénye, amíg saját magunkkal, vagy közeli ismerősünkkel nem törté-nik baleset.

A dolog súlyának érzékeléséhez a gyer-mekeknek is olyan történetre van szük-ségük, amit személyhez tudnak kötni (a személy lehet egy mesefigura is).

Ilyenkor nem kell tragédiákról, sőt még megtörtént balesetekről sem beszélni, elegendő egy majdnem be-következő balesetet elmesélni és az elkerülés módját hangsúlyozni.

A szituációt azonban részletesen és a  lényeg megvilágításával kell körül-járni, fontos, hogy ilyenkor az, aki a jó tanácsokat adja (például a szülő), hi-

teles legyen (hiába hangsúlyozza valaki a gyermeknek, hogy fontos a biztonsági öv használata, ha egyébként a gyermek máskor azt látja, hogy nem használja).

Ha nem valódi történetet dolgozunk fel, vagy nincs késztetésünk, fantáziánk kitalálni egyet, fellelhetők olyan kisfilmek, amelyeket segítségül hívhatunk. Nagyon népszerű volt korábban a gyermekeknek szóló közlekedésbiztonsági film, a STOP, közlekedj okosan, ennek egyes epi-zódjai az interneten is elérhetőek, de más filmeket, filmrészleteket is segítségül hívhatunk.

39

Jegyzetek Jegyzetek

14 15

Miért kell a nagyobbaknak figyelni a kisebbekre a közlekedésben?

A gyerekekre a mindennapokban nagy hatással van a kortárscsoport véleménye, iránymutatása. A kisgyermekeknek vannak olyan jellemzői, amelyek veszélyt jelenthetnek a közlekedés során. Öt-éves korig a gyerekek jellemzően nem közlekednek, közlekedhetnek egyedül, ezért a szabályozás is a szülőknek, nevelőknek kell, hogy szóljon. Ebben az életkorban még egyértelműen a nagyob-bak felelőssége, hogy a gyermekek biztonságosan közlekedjenek, és ez a felelősség közvetlen.

A kiskorban kezdett és később egymásra épülően folytatott hatékony közlekedésre nevelés jótékony, hosszú távú társadalomformáló hatásokkal bír, hi-szen a gyerekek nemcsak kicsiként közlekednek biztonságosan, hanem ha valóban hatékony az ok-tatás, akkor beleivódik a viselkedésmintájukba, amit felnőttkorukra is magukban hordoznak, sőt, tovább-adják környezetüknek és saját gyerekeiknek is.

Elsősorban a család, főleg az anya szerepe elsőd-leges, mint viszonyítási pont. A család azért nagyon fontos elem a közlekedésre nevelés szempontjából, mert spontán megnyilvánulásokban meghatározott magatartási és szerepmintákat közvetít a gyerek felé, amikre ráépül a tudatos nevelés, szoktatás, ellenőrzés, tanítás és fegyelmezés. A bölcső-débe, óvodába járással aztán jelentőssé válik a kortárscsoportok hatása.

A 6–10 éves korcsoportban a társkapcsolatok végleg eltolódnak a családtól a kortárscsoportok felé. A felnőtteknek való engedelmesség mellett megjelenik a kortársakkal való szolidaritás, megszilárdulnak az első gyermekek közötti érzelmi kapcsolatok.

A közlekedési szabályok elsajátításában (is) kiemelkedően fontos szerepet játszanak a nagyobb gyerekek, akik együtt közlekednek kisebb társaikkal. A nagyobbak már több közlekedési hely-zetben vettek részt, többet utaztak, több mindent láttak. Amikor kisebbek és nagyobbak együtt közlekednek, a nagyobbaknak jobban oda kell figyelni a kisebbekre, mert a kicsik figyelme elka-landozhat, kiléphetnek az úttestre, elkeveredhetnek nagyobb társaik mellől.

Tekintve, hogy a nagyobbak feltehetően jobban ismerik a közlekedési szabályokat, az útvonalat, a tömegközlekedési eszközök járatait és az azokon való viselkedést, tudásukat át is adhatják a kisebbeknek, segítve őket a bizonytalan és nehezebb szituációkban, megóvhatják őket az esetleges balesetektől.

40 Hogyan viselkedjek az idősebbekkel szemben?

Az idősödéssel járó kisebb fizikai terhelhetőség, a nagyobb reakcióidő, az esetleges mozgás-szervi betegségekből fakadó nehézségek, a közlekedéssel járó stresszhatások lassabb tolerá-lása, az észlelőképesség romlása, a pszichológiai korlátok, nehezebb alkalmazkodás új eszkö-zökhöz) fokozott kockázati tényezőt jelentenek a közlekedésben. Sokuknak lassúbb a mozgása, tovább tart áthaladni az úttest egyik oldaláról a másikra, ami azt is jelenti, hogy tovább tartóz-kodnak az úton, s tovább vannak veszélynek kitéve.

Ha idősebbekkel együtt haladunk át az úttesten, megkérdezhetjük, hogy se-gíthetünk-e nekik átmenni a  zebrán, tekintve, hogy ér-zékelésük feltehetőleg gyen-gébb, mint a miénk. Ugyan-így, ha nehéz csomagot cipelnek, segíthetünk azok átvételével, tekintve, hogy a  kevesebb teherrel hama-rabb átérnek.

Amennyiben tömegközleke-dési eszközön utazunk, min-den esetben fontos, hogy átadjuk a helyünket az idő-sebbek számára, mivel ők nehezebben bírják az állást, sőt, váratlan fékezéskor, vagy hirtelen elinduláskor eleshet-nek és súlyosan megsérül-hetnek.

Összességében, az idős emberek segítőkész, megértő és tiszteletteljes viselkedést és figyelmet érdemelnek a fiatalabbaktól általánosságban és a közlekedésben is.

41

Jegyzetek Jegyzetek

16 17

42 A motorozás vagány dolognak tűnik… vajon veszélyesebb, mint autózni?

A motor sokkal veszélyesebb a négykerekű közlekedési eszközöknél. A két kerék miatt az úthoz tapadó felületek kisebbek, ezért a mo-tor érzékenyebb az úttesten lévő sárra, vízre, szennyeződésekre. Könnyebben megcsúszik, és a vezető elvesztheti uralmát a jármű felett. A motorkerékpáron nincs karosszéria (energia-elnyelő zónákkal), biztonsági öv, légzsák, ami csökkenti az ütközés erejét, így baleset esetén a sérülés veszélye nagyobb, mint az autó ese-tében. Pontosan ezért is nagyon fontos a meg-felelő védőruházat viselése a motoron.

A megfelelő védőruházat részei:

1. Bukósisak: Legyen könnyű, ugyanakkor nagy ütéseknek is álljon ellen. A bukósisak akkor véd megfelelően motorozás közben, ha nem lötyög a fejen, hanem kicsit szorul, de még nem kellemetlen a viselete. A sérült bukósisakot mindig érdemes megvizsgáltatni szakértővel, szükség esetén cserélni. A deformálódott héjszerkezet egy következő esésnél már nem nyújt tökéletes védelmet a motorozás során. A bukósisakok is „öregszenek”, ezért időközönként érdemes bevizsgáltatni, megfelelő védelmet nyújt-e (egy sisak élettartama átlagosan kb. 5 év).

2. Dzseki: Vastag, jó minőségű anyagból készüljön. A kritikus helyeken tartalmazzon protektort.

3. Nadrág: Szintén vastag, jó minőségű anyagból készüljön. A kritikus helyeken tartalmazzon protektort.

4. Csizma: Többféle csizma létezik versenyzéshez, túrázáshoz. A csizma esetében is fontosak a protektorok, különösen a bokánál, illetve sípcsontnál.

5. Gerincvédő: Más néven gerincprotektor, amely általában nem része a dzsekinek, így ajánlott külön megvásárolni. Ha egyszer már erősebb ütés érte, érdemes újat vásárolni.

6. Kesztyű: Megfelelő anyagból, bőrből készült kesztyű, amelyben protektorok találhatók.

A motorkerékpároknak a kisebb tömeg miatt más a menetdinamikája, és előbb gyorsul, de ebből és a fent felsoroltakból adódóan több a veszély is. Méretüknél fogva nehezebben észlelhetőek.

Alapvetően a motorozás jó és sok örömet okozhat, de a veszélyekkel tisztában kell lenni! Fontos hangsúlyozni, hogy a motorkerékpár egy jármű és nem egy játék!

43 Milyen KRESZ-táblákat láttam ma reggel, melyik mit jelent?

A közúti jelzőtáblák értelemszerűen nemcsak a járművezetők, hanem a közlekedés minden résztvevője részére adnak jelzést.

A jelzőtábla alatti kiegészítő tábla útmutatást adhat a jelzőtábla jelentésének értelmezésére.

A jelzőtáblákat általában az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelző-táblát a bal oldalon, illetve az úttest felett megismételhetik. Ha a forgalmi sáv felett van, akkor a tábla jelzése arra a sávra vonatkozik.

A közúti jelzőtáblák a következők:

• az útvonal típusát jelzők,

• az elsőbbséget szabályozók,

• az utasítást adók,

• a tilalmat, illetve korlátozást jelzők,

• a veszélyt jelzők,

• és a tájékoztatást adók.

Jegyzetek Jegyzetek

18 19

Játék közben néha kigurul a labda az útra. Vajon miért nem szabad utána szaladni körültekintés nélkül?

A kisgyerekeket már szinte az elindulás pillanatától kezdve tudatosan kell felkészíteni arra, hogy hogyan kell közlekedni. Meg kell tanulni mindenkinek, hogy az utca nem játszótér!

Amit a gyerekeknek tudniuk kell:

A gyerekek, de még a felnőttek is, játék közben olykor elfeled-keznek magukról és gyakran előfordul, hogy ha a labda kigu-rul az útra (lehet az tollaslabda, amit túlságosan messze ütöttek a játszótéren, vagy csak kiesik a játszótérre menet a kezünkből a focilabda) reflexszerűen utána iramodnak.

Ha véletlenül ilyen helyzetbe ke-rülnénk, a legfontosabb, hogy ne iramodjunk a labda után az úttestre, mert bármikor ott lehet

egy jármű, ami nem tud már megállni. Nagyon sok baleset következik abból, hogy valaki hirtelen kilép az útra, figyelmetlenül, az autósnak pedig nincsen ideje reagálni, vagy ha van, akkor sem tud időben megállni, félrekapni a kormányt.

Szerencsés esetben nem lesz baja a labdának: a kiguruló labda felett áthajt az autó, majd mikor már nincs forgalom az úton nyugodtan érte lehet menni. De ha történik is valami a labdával, az sokkal kisebb kár, mint ha nekünk, vagy egy társunknak esne baja. A legjobb, amit ilyenkor tehet a gyermek, ha szól egy közelben lévő felnőttnek és a segítségét kéri.

44 Hány éves kortól kerékpározhatok önállóan főútvonalon? És hány éves kortól vihetem a kistestvéremet, barátomat a bringán?

A közúti közlekedési szabályok szigorúan előírják, hogy; főútvonalon önállóan 12 év fölött sza-bad kerékpározni.

Kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerék-párt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén.

Tehát a kerékpár vázán és egyéb helyen (például csomagtartón) szállított utas nem szabályos. A 10. életévénél idősebb barát sem szállítható utasként kerékpáron.

Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.

45

Jegyzetek Jegyzetek

20 21

Jó dolog kerékpárral túrázni! De hogyan is kell biztonságosan közlekedni a kerékpárúton vagy a közúton?

A kerékpárút fogalma: A kerékpárosok közle-kedésére szolgáló és „kerékpárút” táblákkal kijelölt út, amely az úttesttől valamiképpen fizikailag elkülönített, vagy éppen az úttesttől teljesen független vonalvezetésű.

Jó tudni, hogy a kerékpárút használata köte-lező, vagyis, amennyiben létezik kerékpárút, nem vehetjük igénybe a párhuzamos úttestet.

Ügyeljünk arra, hogy néha a kerékpárút kétol-dali kétirányú kialakítású. Ilyenkor vékonyabb a rendelkezésre álló úttest, és mindig a gép-kocsi-közlekedésnek megfelelő irányba ve-gyük igénybe a kerékpárutat is.

Hazánkban igen elterjedt a „gyalog- és kerékpárút” is, ami a kerékpárúttól abban különbö-zik, hogy ezeken az utakon gyalogos és kerékpáros osztozik a rendelkezésre álló útfelületen, legtöbbször megfelezve a járdát egy sárga vonallal a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak. A „gyalog- és kerékpárúton” kerékpárjelek mutatják, melyik felén kerékpározhatunk.

Kerékpárúton és közúton is ügyeljünk arra, amit a köznyelv jobbra tartásnak hív: az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni. Így nem szabályos például az egymás mellett való kerékpározás.

Veszélyes, ezért tilos elengedett kormánnyal kerékpározni.

46 Hogyan közlekedjek rollerrel, gördeszkával, görkorcsolyával?

Fontos, hogy olyan eszközt használjunk, ami jó állapotban van, a korosztályunknak megfelelő, jó a mérete.

Viseljünk sisakot és egyéb védőfelszerelést (csuklóvédőt a gördeszkázáshoz és a görkorcsolyá-záshoz, könyök- és térdvédőt pedig mindháromhoz)! A rolleren és a gördeszkán a cipő bizton-ságosabb viselet, mint a szandál.

Keressünk biztonságos helyet a sportoláshoz! Játszótéren, parkban nagyobb biztonságban használhatjuk a rollert, a gördeszkát vagy a görkorcsolyát, mint a járművek közelében. A homo-kos, murvás vagy egyenetlen járdák esést okozhatnak. A közösségi hivatalos gördeszkapályák általában biztonságosabbak, mint az otthoni rámpák és ugratók! Ne játszunk parkolóban, ko-csibejáróban vagy az utcán!

Ha az utcán szeretnénk használni a fenti eszközöket, akkor legyünk nagyon körültekintőek! Ke-rékpárút hiányában a járdán közlekedjünk, de figyeljünk a nálunk lassabb gyalogosokra!

47

Jegyzetek Jegyzetek

2322

Mit ellenőrizzek a bringán elindulás előtt? Hogy közlekedjek kerékpárral? Miért fontos, hogy előre jelezzem, ha kanyarodni akarok?

A kerékpár a KRESZ értelmében jármű, tehát használatához ugyanazok a feltételek szüksé-gesek, mint más jármű esetében: járművezetésre alkalmas állapotban kell lenni és ismerni kell a KRESZ szabályait.

Röviden az ellenőrzés lépései (lásd a 19. kérdést):

• kormány

• az első és hátsó fékek ellenőrzése

• a világítások (első fehér, hátsó piros), csengő, fényvisszaverő prizmák megléte

• a guminyomás vizsgálata: ha a kereket laposnak ítéljük, pumpáljuk fel!

• a láthatósági mellény használata kötelező a településen kívül, valamint 45 km/órás sebesség fölött a bukósisak is elengedhetetlen, így ezen eszközök megléte is ajánlott!

Indulás előtt át kell gondolni hová akarunk eljutni, és milyen úton tehetjük ezt meg a legkönnyeb-ben és legbiztonságosabban. Akkor induljunk el, amikor megterveztük az útvonalat, így jobban tudunk a forgalomra összpontosítani.

Elindulás: Kerékpárral is, mint bármilyen más járművel, úgy kell elindulni, hogy a forgalomban résztvevők egyértelműen észlelhessék a szándékot. Az úttest széléről történő elindulás előtt körültekintéssel meg kell győződni az elindulás veszélytelenségéről, majd kinyújtott karral ezt egyértelműen jelezve szabad csak elindulni. A forgalomba való bekapcsolódáskor, minden jár-mű és gyalogos számára elsőbbséget kell adni. Ez a szabály mindenkire vonatkozik.

Irányváltoztatásnak hívjuk azokat a manővereket:

• amikor eltérünk az út jelzett vagy tényleges vonalvezetésétől,

• másik útra kanyarodunk,

• átlépjük az úttest szélét, felezővonalát,

• forgalmi sávot változtatunk.

Az irányváltoztatás nagy figyelmet igényel.

Irányt változtatni csak úgy szabad, ha azzal nem veszélyeztetjük a szemben és az azonos irány-ban haladó járművek forgalmát. Az irányváltoztatást kellő időben megkezdett irányjelzéssel kell je-lezni. Kerékpárral közlekedve nem elég a karjelzéssel közölt szándék, hátrapillantással is meg kell győződni az irányváltoztatást veszélytelenségéről. A karral történő jelzést a kanyarodás megkez-dése előtt abba lehet hagyni, mivel a kormányt két kézzel fogva biztonságosabban lehet haladni.

Bekanyarodás

A. Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, b) útburkolati jelek hiányában

• jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,

• balra bekanyarodás esetén az úttest felezővonala mellé, illetve osztott pályás úton és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell.

48B. Villamos pályával ellátott úttesten, ha az A/b) pontban foglaltaknak megfelelő besorolás

a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni.

C. Járművel a másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben kell bekanyarodni úgy, hogy a jármű bekanyarodás után a menetirány szerint jobb oldalon maradjon.

D. Elsőbbséget kell adni, ha az elsőbbségadás szabályaiból más nem következik a) jobbra vagy balra bekanyarodó járművel

• annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos számára, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá,

• az azonos irányból érkező villamos részére,

b) jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére

c) balra bekanyarodó járművel

• az úttesten szemből érkező, és egyesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,

• az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű részére

E. A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a beka-nyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.

F. Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetében a) a D/a) pontban meghatározott szabály a főútvonalon kanyarodó és az arról letérő járműre

egyaránt vonatkozik

b) a főútvonalról letérő járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó jármű részére.

G. Útkereszteződésen kívül történő bekanyarodásra az A) – B) és a D) – E) pontok rendelkezé-sei az irányadóak.

Párhuzamos közlekedés

Párhuzamos közlekedés ott alakulhat ki, ahol a menetirány szerinti jobb oldalon, kettő vagy ennél több forgalmi sáv van. Kétkerekű járművek előzhetik egymást az azonos forgalmi sávban, ezért a sáv jobb oldali külső szélén, egyenes vonalban ajánlott haladni.

A balra kanyarodás, megfordulás a párhuzamos közlekedés esetében a kerékpárosoktól lénye-gesen nagyobb körültekintést igényel.

Balra kanyarodáshoz szükséges műveleteket az irányváltoztatásoknál leírtak szerint, kellő idő-ben, és különösen nagyfokú odafigyeléssel kell végrehajtani.

Ezeken az utakon is elsődleges szabály a jobbra tartási kötelezettség! Ez azt jelenti, hogy az úttes-ten a lehetőségekhez mérten a folyamatos haladáshoz a legszélső, jobb oldali sávot kell használni.

Jegyzetek

24 25

Észreveszek egy kutyát, akinek beszorult a lába a sínek közé és fájdalmasan vonyít. Bátor dolog volna megmenteni. Mit tegyek?

A legfontosabb, hogy egy gyermek felügyelet nélkül ne menjen a vágányra! Akkor sem, ha szívszaggató a jelenet, ha nagyon sajnáljuk is azt a kutyust. Éppen ezt célozza a példa szélső-ségessége.

Ilyen esetben felnőttek segítségét kell kérni, lehetőleg a szülőket, vagy ha van a közelben vasút-állomás, akkor az ott dolgozókat.

A vonat olyankor is felbukkanhat váratlanul, ha akkor még nem látható, amikor a sínek közelébe megy a gyermek. A szerelvény nem tud hirtelen megállni, a vonatok fékútja igen nagy.

A vonaton túl pedig számos berendezés, a csúszós sínszár is balesetet okozhat!

49 A szünidőben jó volna egy kis hajóval vitorlázni a Balatonon! De mi is az, amire vigyázni kell?

Szünidőben, nyáron nagyon jó kikapcsolódás lehet a vitorlázás. Azonban hajózás előtt és köz-ben sok dologra kell figyelni.

Elsősorban figyelnünk kell azt, hogy milyen az időjárás. A szeles, napos az ideális, azonban ha pár órán belül vihart jósolnak nem érdemes elindulni. Szélcsendben pedig gondot okozhat a hajó irányítása, ha nincs motorja. Nagyon fontos, hogy legyen a hajón olyan személy, aki ren-delkezik megfelelő ismeretekkel és tapasztalattal a hajózásban.

Figyelni kell szintén a hajó állapotára, hogy minden megfelelően működjön, ne ázzon be, a vitorlák állapota is jó legyen.

Szintén szükséges ellenőrizni indulás-kor azt, hogy vészhelyzet esetén van-e megfelelő számú mentőmellény, eset-leg mentőcsónak, továbbá működik-e a rádió, hogy tudjuk értesíteni a vízi mentőket.

Fontos gondoskodni a megfelelő mennyiségű italról és ételről is, valamint elsősegélyládáról a ki-sebb sérülések, karcolások miatt. Ügyelni kell a megfelelő öltözékre is és napvédő krémekre, mivel a nagy vízfelszín miatt ilyenkor sokkal könnyebben le lehet égni, napszúrást lehet kapni.

Kisgyerekes családoknál még inkább figyelni kell, mivel a gyermekek kieshetnek a hajóból, megcsúszhatnak, kisebb sérüléseket szerezhetnek. Ezért ajánlott az utazás egész hossza alatt mentőmellényt adni rájuk. A gyermeket, soha ne hagyjunk felnőtt felügyelet nélkül!

Ami pedig talán a legfontosabb: a hajón, a tűző napon testünk felhevül. A hajóról a vízbe beleug-rani sokszor vonzónak tűnik, de nagyon veszélyes. Mielőtt vízbe ugrunk, hűtsük le kicsit a mell-kasunkat és az arcunkat vízzel, és mártózzunk meg a tóban, hogy testünk hozzászokhasson a hűvösebb közeghez. Ezt követően a jó úszóknak néhány ugrás is belefér, de arra ügyelni kell, hogy a víz megfelelő mélységű legyen, és ne legyenek olyan tárgyak, sziklák, amelyek sérülést okozhatnak.

50

Jegyzetek Jegyzetek

26 27

Gyalog, vagy kerékpárt tolva szeretnék átkelni vasúti kereszteződésen… Hogyan kell átkelni, mikor nem szabad?

A vasúti átjáróhoz közeledve először a megfelelő háromszög alakú veszélyt jelző táblával talál-kozunk, amely előre jelzi, hogy számíthatunk-e az áthaladás biztonságát növelő berendezések valamelyikére.

Ilyen tábla jelzi, hogy:

• az úton teljes sorompóval biztosított vasúti átjáró van;

• az utat olyan biztosított vasúti átjáró keresztezi, amely félsorompóval kiegészített fénysorompóval van felszerelve;

• az úton olyan fénysorompóval biztosított vasúti átjáró van, ahol teljes vagy félsorompó nincs felszerelve;

• az úton jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró van;

• az úton sorompó nélküli vasúti átjáró van.

A biztos figyelemfelhívás érdekében kiegészíthetik a táblákat három elő-jelző táblával is. A háromszögletű tábla oszlopára helyezhetik el a három-sávos előjelző táblát.

Az első jelzés és a vasúti átjáró kezdete közötti távolságnak a második harmadát jelöli a kétsávos, az utolsó harmadát az egysávos előjelző tábla.

A közút és a vasút kereszteződésében a vasúti járműveknek abszolút elsőbbségük van.

A vasúti átjárót megközelíteni mindig csak fokozott óvatossággal szabad, még akkor is, ha az jelzőberendezéssel biztosítva van!

A biztosított vasúti átjárókban különböző módokon jelezhetik a továbbhaladás tilalmát:

• fénysorompóval, amely a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt két, egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel ad „Megállj!” jelzést;

51• félsorompóval, amely a fénysorompóval működik együtt. A vasúti jármű közeledésekor és

áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát sorompórúddal lezárja;

• teljes sorompóval, amely a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetve az úttestet teljes szélességében lezárja. Ezt kiegészítheti olyan berendezés, amely a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi, és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő, felváltva villogó, piros fénnyel jelzi).

A biztosítóberendezések tiltó jelzése és üzemzavara esetén a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, vagy ha ilyen nincs, akkor a „Vasúti átjáró kezdete” táblánál kell megállítanunk a járművet.

Ugyancsak meg kell állnunk a vasúti átjáró előtt, ha

• a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,

• bármely irányból vasúti jármű közlekedik,

• a vasúti átjárón a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,

• az úton az „Állj! Elsőbbségadás Kötelező” jelzőtábla van.

A biztosított vasúti átjáróra járművünkkel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha:

• a teljes sorompó mindkét sorompórúdja nyitott véghelyzetben áll,

• a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,

• a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad,

• a folyamatos áthaladásra (5 km/h) megvan a lehetőség.

A berendezések üzemzavarát jelzi, ha

• a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

• a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van, és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít.

A jelzőberendezés üzemzavara esetén a megállást követően a vasúti átjáróra akkor szabad ráhajtanunk, ha az olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható, és ha meggyőződtünk arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik; a forgalmat vasúti jelzőőr irányítja, s az „Megállj” jelzést nem ad.

A biztosítatlan vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, átkelni, ha meggyőződ-tünk arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthala-dásra lehetősége van. A vasúti átjárón csak folyamatosan (megállás nélkül), legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

Jegyzetek Jegyzetek

28 29

Strandolni megyek. Milyen messzire távolodhatok el a parttól a vízben?

Ha strandolni megyünk, van néhány fontos tudnivaló.

Csak a kijelölt helyeken lehet fürdeni. Tehát ismeretlen bányatavakban és nem strandolásra kialakított partszakaszokon a fürdés tilos és életveszélyes lehet.

Általánosságban elmondató hogy tilos fürdeni:

a) hajózási útvonalakon;

b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;

c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;

d) kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízi robogó (jetski), valamint egyéb motoros vízi sport-eszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;

e) egészségre ártalmas vizekben;

f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a váro-sok belterületén lévő szabad vizekben;

g) tilos fürödni korlátozott látási viszonyok között, például ködben vagy sötétben.

A hatévesnél fiatalabb, illetve az úszni nem tudó 12 év alatti gyerekek csak szülői felügyelettel fürödhetnek szabad vizekben – ahol a fürdés megengedett.

Figyeljünk mindig arra, hogy felhevült testtel ne menjünk a vízbe, mert a hirtelen hideg víz izom-görcsöt és szívmegállást is okozhat. Ezért zuhanyozzunk mindig a vízbemenetel előtt. A kijelölt strandokon mindig van elsősegélyt nyújtó vízi mentő, illetve mentőszolgálat.

A strandon általában ki van jelölve az a terület, ameddig biztonságban használhatjuk a vizet fürdőzésre. Ezek határát és a víz mélységét táblákkal, illetve bójákkal jelzik. Messzebbre sose menjünk be!

Általános szabálynak tekinthetjük azt, hogy ha tudunk is úszni, addig távolodjunk el a parttól, ameddig a lábunk leér a vízben, mert ott még biztonságban vagyunk.

52

Jegyzetek

Miért fontos, hogy nyitott kocsiajtóval ne induljon el a vonat?

Általános szabály az, hogy mindenféle négy vagy többkerekű járművel csak akkor utazhatunk, ha annak ajtajai megfelelően rögzítve vannak. Menet közben sok szerelvény esetében a vo-nat vezetője nem tud ügyelni a vasúti kocsik ajtajainak zárásá-ról. Így soha ne nyissuk ki menet közben, illetve indulás előtt mindig zárjuk be a vonat ajtajait, nehogy valaki vagy valami kiessen menet közben.

Egy egyenetlen út, vagy egy ív miatti bedőlés nyitott ajtóknál, nagy sebesség mellett balesetveszélyt jelent. Mindig olvassuk el és tartsuk be a közlekedési eszközökön kiirt szabályokat!

53

Jegyzetek

30 31

Jegyzetek Jegyzetek