KÖZZÉTÉTELI LISTA · nyolc órás német nyelv (kezdő szint) 16 0005 haladó angol nyelv emelt szintű oktatása német vagy orosz nyolc órás angol (előképzettséget igényel)

KÖZZÉTÉTELI LISTA

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23.§ (1) és (3) bekezdése alapján

1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató

2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

3. Az intézmény nyitva tartásának rendje

A munkatervben rögzített jelentősebb rendezvények, események időpontja (lásd a

2018/2019-es tanév munkatervét)

4. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

5. A nevelő oktató munkát segítők száma és feladatköre

6. Dokumentumok (SZMSZ, PP, Házirend, 2018/2019-es tanév munkarendje)

7. Országos mérés-értékelés eredményei

8. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok.

9. Az érettségi vizsgák évenkénti átlageredményei

10. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei

11. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

12. Az osztályozóvizsga tárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok

alatti vizsgák tervezett ideje

13. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

14. Tanfelügyeleti látogatás alapján készült értékelés

15. Intézményi intézkedési terv 2019-2024.

1. A felvételiről szóló tájékoztató

Képzési területek

Belső

kód Képzés megnevezése Választható nyelv

Egyéb információ (pl.

tagozat, emelt szintű

oktatás, orientáció…)

Felvehető

létszám

0001

kezdő spanyol nyelv

emelt szintű

oktatása

angol öt órás spanyol nyelv 18

0002 ének-zene / magyar

orientáció angol és német

ének-zene / magyar

emelt óraszámban 18

0003 testnevelés angol és német testnevelés emelt

óraszámban 32

0004

haladó német nyelv

emelt szintű

oktatása

angol vagy orosz nyolc órás német nyelv

(kezdő szint) 16

0005

haladó angol nyelv

emelt szintű

oktatása

német vagy orosz nyolc órás angol

(előképzettséget igényel) 20

0006 informatika angol és német vagy

orosz

informatika emelt

óraszámban 18

0007

kezdő német nyelv

emelt szintű

oktatása

angol vagy orosz öt órás német (kezdő

szint) 18

0008

kezdő angol nyelv

emelt szintű

oktatása

német vagy orosz öt órás angol (kezdő

szint) 20

0009 természettudomány

os

angol és német vagy

orosz

biológia, kémia emelt

óraszámban 18

Kollégiumi elhelyezés biztosított: igen

Felvételi vizsga: van összlétszám:

178

A 2019/2020. TANÉVBEN INDULÓ KÉPZÉSEK A NYÍREGYHÁZI VASVÁRI PÁL

GIMNÁZIUMBAN

Képzési forma

megnevezése kód Egyéb információ

Választha

tó idegen

nyelv

(3

őra/hét)

Felve-

hető

létszá

m

Felvételi módja és

időpontja

kezdő spanyol

nyelv emelt szintű

oktatása

0001

spanyol nyelv emelt

óraszámban

évfolyamok szerint:

5+5+5+5 óra/hét

kezdő szintről,

előképzettséget nem

igényel

angol

nyelv 18

központi írásbeli:

2019. január 19.

1000

szóbeli

meghallgatás:

beszédkészség,

szövegek

megértése,

értelmezése,

alkotása magyar

nyelven

2019. február

21.11.30

ének-zene

magyar orientáció 0002

ének-zene emelt

óraszámban


3+3+4+4 óra/hét

magyar emelt óraszámban


5+4+4+5 óra/hét és dráma

+2 óra/hét

angol

nyelv és

német

nyelv

18


2019. január 19.

1000

képesség, készség

mérése, szóbeli

meghallgatás:

2019. február 21.

1130

testnevelés 0003

testnevelés emelt

óraszámban


5+5+5+5 óra /hét

angol

nyelv és

német

nyelv

32


2019. január 19.

1000

képesség, készség

mérése:

2019. február 22. 08 00

haladó német

nyelv emelt szintű

oktatása

0004

haladó német nyelv emelt

óraszámban


8+7+5+4 óra/hét


igényel

angol

nyelv vagy

orosz

nyelv

16


2019. január 19.

1000

szóbeli

meghallgatás:

beszédkészség,

szövegek

megértése,

értelmezése,

alkotása

magyar nyelven

2019. február

21.11.30

haladó angol

nyelv emelt szintű

oktatása

0005

haladó angol nyelv emelt

óraszámban


8+7+5+4 óra/ hét

előképzettséget igényel

német

nyelv vagy

orosz

nyelv

20


2019. január 19.

1000

szóbeli

meghallgatás:angol

nyelven

Központi felvételi vizsga időpontja:

2019. január 19. 10,00 h központilag szervezett egységes írásbeli

A kijavított dolgozatok megtekintése és az értékelő lapok átvétele: 2019. január 24. 8.00-

16.00 h-ig

Képesség, készség mérése testnevelésből: 2019. február 22. 8.00 h, helye: Nyíregyházi

Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8.

Szóbeli meghallgatás a haladó angol nyelvi tagozatra angol nyelvből: 2019. február 21.

11.30 h, helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8.

2019. február

21.11.30

informatika 0006

informatika emelt

óraszámban évfolyamok

szerint:

3+3+4+4 óra/hét

angol

nyelv és

német

nyelv vagy

orosz

nyelv

18


2019. január 19.

1000

kezdő német

nyelv emelt szintű

oktatása

0007

német nyelv emelt

óraszámban


5+5+5+5 óra/hét

kezdő szintről,


igényel

angol

nyelv vagy

orosz

nyelv

18


2019. január 19.

1000

szóbeli

meghallgatás:

beszédkészség,

szövegek

megértése,

értelmezése,

alkotása

magyar nyelven

2019. február

21.11.30

kezdő angol nyelv

emelt szintű

oktatása

0008

angol nyelv emelt

óraszámban


5+5+5+5 óra/hét

kezdő szintről,


igényel

német

nyelv vagy

orosz

nyelv

20


2019. január 19.

1000

szóbeli

meghallgatás:

beszédkészség,

szövegek

megértése,

értelmezése,

alkotása

magyar nyelven

2019. február

21.11.30

természettudomán

yos 0009

biológia-kémia emelt

óraszámban


biológia 2+3+5+5 óra/hét ;

kémia 3+3+3+3 óra/hét

angol

nyelv és

német

nyelv vagy

orosz

nyelv

18


2019. január 19.

1000

Képesség, készség mérése ének-zenéből, magyar orientáció szóbeli meghallgatás: 2019.

február 21. 11.30 h, helye: Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u.

8.

Szóbeli meghallgatás, beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar

nyelven a kezdő angol nyelvi, a kezdő német nyelvi, a kezdő spanyol nyelvi tagozatokra

és a haladó német nyelvi tagozatra: 2019. február 21. 11.30 h, helye: Nyíregyházi Vasvári

Pál Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8.

Helyben szervezett vizsgák pótló napja: 2019. február 26. helye: Nyíregyházi Vasvári Pál

Gimnázium, Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 8.

A felvételi vizsgákra behívólevelet nem küldünk.

Felvételi vizsga módja:

0001: írásbeli és szóbeli meghallgatás: beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése,

alkotása

(magyar nyelven)

0002: írásbeli és képesség, készség mérése ének-zenéből, szóbeli meghallgatás

0003: írásbeli és képesség, készség mérése testnevelésből


alkotása

(magyar nyelven)

0005: írásbeli és szóbeli meghallgatás angol nyelvből

0006: írásbeli


alkotása

(magyar nyelven)


alkotása

(magyar nyelven)

0009: írásbeli

Felvételi kérelmek elbírálása a belső kódok szerint:

0006, 0009: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken kívül a

központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga

eredményeit is figyelembe vesszük, mégpedig: az általános tanterv alapján folyó felkészítést

nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit és az

általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített

matematika feladatlapok eredményeit.

Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 150 pont Ebből:

A tanulmányi eredményekből számított hozott maximális pontszám: 50 pont

Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont,

matematikából: 50 pont

0002: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag

kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga

eredményein kívül a helyben szervezett képesség-, készségmérés eredményeit is figyelembe

vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú

iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit, és az általános tanterv

alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika

feladatlapok eredményeit kérjük.

Az iskolai felvételi eljárás során szerezhető összes pontszám: 200 pont. Ebből:

A tanulmányi eredményekből számított, hozott maximális pontszám: 50 pont



Az iskolai képesség, készség mérésén a szóbeli meghallgatáson szerezhető maximális

pontszám: 50 pont

0003: A testnevelési osztályba jelentkezés alapfeltétele, az egészségügyi alkalmasság,

melynek megítélése a felvételi vizsga napján történik egy szűrővizsgálat alkalmával,

melyet iskolánk gyermekgyógyász-sportszakorvosa végez.

Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott

egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül

a helyben szervezett képesség-, készségmérés eredményeit is figyelembe vesszük; az írásbeli

vizsgán az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára

készített magyar nyelvi feladatlapok eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó

felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok eredményeit

kérjük.



Az írásbeli vizsgán szerezhető maximális pontszám: magyarból: 50 pont, matematikából:

50 pont

Az iskolai képesség-, készségmérésén szerezhető maximális pontszám: 50 pont

0005: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag

kiadott egységes, kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein

kívül a helyben szervezett angol nyelvű szóbeli meghallgatás eredményeit is figyelembe

vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján

folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok

eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák

számára készített matematika feladatlapok eredményeit kérjük.





Az iskolai szóbeli felvételi vizsgán szerezhető maximális pontszám: 50 pont

0001, 0004, 0007, 0008: Felvételi kérelmek elbírálásakor a tanulmányi eredményeken,

továbbá a központilag kiadott egységes, kompetencialapú feladatlapokkal megszervezett

írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett magyar nyelvű szóbeli meghallgatás

eredményeit is figyelembe vesszük; az írásbeli vizsgán az általános tanterv alapján folyó

felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok

eredményeit, és az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák

számára készített matematika feladatlapok eredményeit kérjük.





A szóbeli meghallgatáson szerezhető maximális pontszám: 50 pont

A tanulmányi eredményekből számított, hozott pontokat az általános iskolai 7. osztály év

végi és a 8. osztály félévi osztályzataiból számítjuk a következő tantárgyakból: magyar

irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz (0009 kód esetén biológia).

A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulók esetén a felvételi eljárásban alkalmazott speciális értékelési szabályokról – a tanuló

érdekeinek figyelembevételével – az iskola igazgatója dönt.

Az iskola vezetése az összpontszám szerinti felvételi rangsort megküldi az országos felvételi

központba.

A beiskolázás az összpontszám szerinti rangsor alapján történik a felvételi központ

visszajelzése után.

Szóbeli meghallgatás és a képesség-, készségmérés követelményei:

0002 (ének-zene): Anyaga az általános iskolában tanult dalokra, zenei készségekre épül. Az

ének-zene osztályba felvett tanulók iskolai tanulmányaikkal párhuzamosan hangszeres

tanulmányaikat különböző zeneiskolákban folytatják.

Az ének-zenei osztályba jelentkezőknek tudniuk kell:

20 szabadon választott népdalt énekelni, szolmizálni, elemezni

Pentaton dallamot visszaénekelni

Ritmust visszatapsolni

Lapról olvasni Kodály 333 olvasógyakorlatait.

Ismerniük kell:

A hangnemeket és előjegyzésüket 2 keresztig és 2b-ig.

0002 (magyar orientáció): Egy kötetlen elbeszélgetés keretében a szóbeli szövegalkotó

képesség mérésére kerül sor: 10-15 soros nyomtatott szöveg felolvasása, szükség szerint a

szöveg reprodukálása (a szöveget közismert gyermekirodalmi műből jelöljük ki).

0003 (testnevelés): A mérés keretében fizikai képességeket vizsgálunk. Ezek a következők:

60 m futás, 600 m futás, kétkezes medicinlabda-dobás, alsó kétkezes szakítás hátra

medicinlabdával, távolugrás, labdás ügyesség felmérése, szóbeli beszélgetés a jelentkező

által megjelölt sportágról.

0005 (haladó angol nyelv): Elbeszélgetés keretében a nyelvi készségeket mérjük fel. A

beszélgetés témakörei: család, iskola, szabadidő, napirend, lakás, étkezés, utazás.

0001, 0004, 0007, 0008 (kezdő angol/német/spanyol nyelv, haladó német nyelv) Szóbeli

meghallgatás beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése, alkotása magyar nyelven:

Egy kötetlen beszélgetés keretében a felvételiző általános tájékozottságának, önálló

véleményalkotó készségének és beszédkultúrájának a mérésére kerül sor. 8-10 soros magyar

nyelvű szöveg hangos felolvasása és értelmezése. A szövegek témája és stílusa változatos, az

irodalmitól a tudományosig.

Nyílt tanítási nap ideje. 2018. szeptember 20.

2. A 2019/2020-es tanévre felvett tanulóknak a beiratkozás ideje:

2019. június 21. 8.00 h

3. Az intézmény nyitva tartásának a rendje:

hétfőtől-péntekig: 7.00 h-tól-17.00 h-ig

A munkatervben rögzített jelentősebb rendezvények, események időpontjai

megtekinthetők a 2018/2019-as tanév munkatervében.

4. A pedagógusok végzettsége és szakképzettsége szerinti megoszlása

Ssz. Tantárgy Fő Végzettség

1. Magyar nyelv és irodalom 9 Egyetemi végzettségű magyar nyelv és

irodalom szakos tanár

2. Történelem 7 Egyetemi végzettségű történelem szakos tanár

3.

Bevezetés a filozófiába 1 Egyetemi végzettségű filozófia szakos tanár

4. Etika 2 Egyetemi végzettségű etika szakos tanár

5. Angol nyelv 7 Egyetemi végzettségű angol nyelv szakos tanár

6. Német nyelv 6

1

Egyetemi végzettségű német nyelv szakos tanár

Főiskolai végzettségű német nyelv szakos tanár

7. Orosz nyelv 2 Egyetemi végzettségű orosz nyelv szakos tanár

8. Spanyol nyelv 1 Egyetemi végzettségű spanyol nyelv szakos

9. Matematika 8 Egyetemi végzettségű matematika szakos tanár

10. Fizika 6 Egyetemi végzettségű fizika szakos tanár

11. Kémia 5 Egyetemi végzettségű kémia szakos tanár

12. Biológia 4 Egyetemi végzettségű biológia szakos tanár

13. Földünk és környezetünk 3 Egyetemi végzettségű földrajz szakos tanár

14. Informatika 4 Egyetemi végzettségű informatika szakos tanár

15. Ének-zene 2 Egyetemi végzettségű ének-zene szakos tanár

16. Testnevelés és sport 5

1

Egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár

Főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár

17. Rajz és vizuális kultúra 1 Egyetemi végzettségű rajz és vizuális kultúra

szakos tanár

18. Mozgókép és médiaismeret 1 Egyetemi végzettségű történelem szakos tanár

egyetemi mozgókép és médiaismeret kiegészítő

képzéssel

19. Könyvtár 1 Főiskolai végzettségű könyvtáros tanár

5. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és

szakképzettsége

Ssz.

Feladatkör

Fő

Iskolai végzettség és szakképzettség

1.

rendszergazda

1 fő

főiskolai végzettségű informatikus

2. iskolatitkár 1 fő érettségi, számítógép kezelői

tanfolyam

6. Dokumentumok

- SZMSZ

- Pedagógiai Program

- Házirend

- 2018/2019. tanév munkarendje

7. Az országos kompetencia mérés-értékelés eredményei a 10. évfolyamon

Év Kompetencia

terület

Országos átlag Iskolai átlag

2010

szövegértés 1620 1700

matematika 1613 1642

2011



2012



2013



2014



2015



2016



2017



http://www.nyhvpg.hu/dokumentumok/alapdokumentum/szmsz.pdf

http://www.nyhvpg.hu/dokumentumok/alapdokumentum/pedagogiaiprogram.pdf

http://www.nyhvpg.hu/dokumentumok/alapdokumentum/hazirend.pdf

http://www.nyhvpg.hu/dokumentumok/alapdokumentum/munkaterv20182019.pdf

8. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok

2017/2018. tanév

Osztály Lemorzsolódás

(fő)

Lemorzsolódás oka Évismétlés

(fő)

9. A - - -

9. B 4 iskolaváltás -

9. C 4 iskolaváltás -

9. D 3 iskolaváltás -

9. E 1 iskolaváltás -

10. A - - -


10. C 1 iskolaváltás -

10. D - - -

10. E - - -

11. A 1 iskolaváltás -


11. C - - -

11. D 1 iskolaváltás -

11. E - - -

12. A - - -


12. C - - -

12. D - - -

12. E - - -

Összesen:

20 fő (2,9 %)

0 fő (0 %)

9. Az érettségi vizsgák átlageredményei

Tantárgy 2013 2014 2015 2016 2017 2018

K E K E K E K E K E K E

Magyar

nyelv és

irodalom

3,98 5

4,02

4,62 4,02 4,13 4,03 4,4 4,13 5,00 4,11 5,00

Történelem

3,87 4,5

3,82

4,2 4,05 4,36 4,221 4,94 3,96 4,94 3,85 4,48

Matematika

3,10 3,70

3,01

2,0 2,99 4,85 3,18 3,75 3,25 3,6 3,12 4,00

Angol

nyelv 3,81 4,68 4,03 5,00 3,99 4,75 4,186 4,75 3,61 4,73 4,15 4,66

Német

nyelv 3,82 4,00 3,83 5,00 3,65 3,60 4,206 4,8 3,92 5,00 3,68 4,66

Orosz

nyelv -- -- -- -- -- -- -- 5 - - - -

Biológia

4,38 4,60

3,88

4,45 4,00 4,50 4,5 4,57 3,89 4,21 4,5 4,00

Földrajz

4,00 4,75

3,00

5,00 3,93 -- 4,01 -- 4,00 - 4,15 -

Informatika

4,36 4,63

3,20

4,29 4,5 4,38 4,11 4,75 4,54 5 4,66 4,83

Fizika

4,50 5,00

4,00

4,00 3,67 4,00 4,4 4,00 4,33 - 4,00 -

Kémia

3,50 4,00

5,00

4,00 4,50 3,60 5,00 5,0 - 4,6 4,00 3,00

Ének

4,75 --

4,00

-- 4,75 -- 4,45 -- - - 4,3 -

Testnevelés

4,96 5,00

4,84

5,00 4,55 4,50 4,03 4,1 4,75 5 5 4,25

Média

4,81 --

4,60

-- 4,75 -- 4,77 -- 4,46 - 4,21 -

Rajz és

vizuális

kultúra

4,00 --

--

-- 5,00 -- 3,00 -- - - - -

Etika -- --

5,00

-- 5,00 -- 4,33 -- 4,76 - 4,9 -

Iskolai 4,13 4,53 4,22 4,18 4,16 4,5 4,13 4,67 4,18 4,32

érettségi

átlag:

4,02 4,32

10. Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei:

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei,

szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán

kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az

igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Foglalkozások lehetnek:

Tehetséggondozó

A versenyek

Énekkar

Diákszínpad

Hangversenyek

Tanulmányi kirándulások

11. Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

A középiskolai tananyag mennyisége feltételezi mind a délelőtti tanórai, mind pedig az

otthoni munkát. Míg a délelőtti tanulás az új anyag közlését, a számonkérést tartja

elsődlegesnek, addig az otthoni munka a felkészülést, az anyag mélyítését, az ismétlést és a

készség szintjére emelését célozza.

Ennek érdekében elengedhetetlen a hétvégi tanulás, a házi feladat írása, a memoriter szöveg

megtanulása, a téma feldolgozása az órán való visszaadásra.

A hétvégi időszakra eső írásbeli és szóbeli házi feladat mértéke és terjedelme nem haladhatja

meg a hétköznapokon is szokásos mértéket.

Az írásbeli házi feladat gyakoriságát törvény nem szabályozza, annak alkalmazása tananyag

és tantárgyfüggő.

A feladatok ellenőrzése, számonkérése a következő tanóra elején történik.

A tanuló naponta legfeljebb kettő témazáró dolgozatot írhat, egyéb számonkérés nincs

kizárva. Az iskolai írásbeli, szóbeli számonkérés, valamint a tanulók értékelésének a rendjét a

PP. 3.13 pontja részletezi.

Az ezzel kapcsolatos tanulói jogokat a Házirend 4.1. pontja tartalmazza.

12. Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a

tanfolyamok alatti vizsgák tervezett ideje

A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a PP 3.12. pontja, a tantárgy évfolyamonkénti

követelményeit a helyi tanterv részletezi.

A tanulmányok alatti vizsgák időpontját az iskola igazgatója határozza meg a szülő kérelmére.

Osztályozóvizsga szervezésére tanévenként két alkalommal – augusztusban és áprilisban –

kerül sor.

A vizsgák időpontjáról a szaktanároktól/osztályfőnököktől/honlapon keresztül kapnak

tájékoztatást az érintett tanulók.

13. Az iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

2018/2019

Évfolyam

A osztály

B osztály

C osztály

D osztály

E osztály

Összesen

9. 37 34 32 35 35 173

10. 40 29 33 34 36 172

11. 33 26 35 36 34 164

12. 33 27 38 33 36 167

Összesen: 143 116 138 138 141 676

14. Tanfelügyeleti látogatás alapján készült értékelés

A 2019. MÁRCIUS 7-ÉN LEZAJLOTT TANFELÜGYELETI

LÁTOGATÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT ÉRTÉKELÉS

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak

koherens kialakítását.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek

terveivel. A programokban jól átgondolt célok, fejlesztési feladatok, s azok helyi

megvalósításának részletes szabályai, valamint a célok megvalósításához szükséges

feltételrendszer is megtalálható. Az intézmény vezetése irányítja, koordinálja a programok

koherens kialakítását. Beszámolók, munkatervek,

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló

mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és

más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése,

feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és

jövőbeni helyzetének megítélését.

A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai

dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok

tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. Az eredményeknek

megfelelő és szükséges korrekciókat elvégzik, hatásfokát, fejlesztő jellegét folyamatosan

vizsgálják. (Beszámolók, munkatervek, ellenőrzési terv)

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak

felkészítése a feladatra időben megtörténik.

A tervezés eredménye a pedagógiai program, amely rögzíti a célokat, amelyek szabályozzák

az intézmény pedagógiai munkáját. A munkaközösségekkel együttműködve alakítják ki a

vezetőség a stratégiai és operatív terveket. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján

történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a munkaközösségek beszámolóit,

javaslatait és közös konszenzusban terveznek. A pedagógusok éves tervezése reális, a tervek

megvalósultak. Beszámolók, munkatervek,

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény a jogszabályok figyelembe vételével és betartásával folyamatosan biztosítja

kapcsolatát a fenntartóval. (Interjú)

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés

dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Az önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv, a stratégiai és operatív tervezés

dokumentumainak összehangolása megtörténik. Az intézkedési terv széles körű elemzés

alapján a partnerek véleményének és reális igényeinek a beépítésével készült. Az intézkedési

terv része a következő időszak operatív tervezésének. (Önértékelés, éves beszámolók,

munkatervek, stratégiai dokumentumok)

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek

terveivel.

Az intézmény vezetése a munkaközösségekkel együttműködve alakítja ki a stratégiai és

operatív terveket. A tervezés szervezeti kereteit az SZMSZ tartalmazza.

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok

viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival

összhangban készülnek.

Megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható

célok megvalósulását biztosító oktatáspolitikai, pedagógiai folyamatok tervezési,

megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. (PP - Az iskola helyi tanterve.

Választott kerettanterv. A NAT meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósulása;

Éves munkaterv.)

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a

dokumentumokban nyomon követhető.

Az operatív tervezés a dokumentumokban nyomon követhető. A dokumentumokban

megfigyelhető a pedagógiai folyamatok szervezésének tudatossága mind a megvalósítás,

mind a döntés, értékelés, ellenőrzés szakaszait illetően. (Éves munkaterv, jogszabályi háttér

figyelembe vétele, az intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata ) Éves munkatervek:

munkaközösségi, szakmai közösségi tervek, feladatok és felelősök megnevezése

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok

aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves

intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A konkrét alapelveket és célokat tanévekre bontották, hozzájuk az intézmény céljainak

megfelelő tevékenységet rendeltek. A tanév végi beszámolók és a belső ellenőrzés

megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. (Éves munkatervek:

munkaközösségi, szakmai közösségi tervek)

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi

tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai stb.) gyakorlati megvalósítása a

pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A munkaközösségek, a diákönkormányzat, 1-1 feladatra szerveződő közösségek munkatervei

konkrét feladatokra, felelősökre és határidőre lebontva tartalmazzák az intézmény éves terveit

.

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását,

alkalmazását.

A célok megvalósítását a választott módszerek, eljárások elősegítik. Pl A beiskolázási

mutatók javítása érdekében folyamatosan felülvizsgálják és módosítják a felvételi

szabályzatot -előkészítő foglalkozások, tájékoztatók, vonzó nyílt órák, természettudományos

kutatók délutánjára a 8. osztályosok meghívása, szóbeli felvételi átalakítása, igényhez

igazított tagozatok működtetése.

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra

épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények

elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését

szolgálják.

A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi a helyi tanterv, a PP belső elvárásait,

valamint az általa nevelt, oktatott tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. A tanév végi

beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a

munkaközösségek beszámolóit, javaslatait is, és közös konszenzusban terveznek. Az

intézmény a jogszabályok és az ehhez kapcsolódó változások figyelembe vételével alakítja ki

az oktatás szerkezetét. Az éves munkatervek kidolgozásánál a szakmai munkaközösségek

alapul veszik az elmúlt évi eredményeket, a helyzetelemzés során megfogalmazzák céljaikat,

majd a pedagógiai munka során megvalósítják azokat. Az intézmény eredményességi mutatói

folyamatosan javulnak, a partnerek elégedettek, büszkék az intézményükre. (Önértékelési

kérdőívek eredményei, előző tanfelügyeleti ellenőrzések eredményei, intézményi

tanfelügyelet interjúi)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Az éves tervek és beszámolók minden szinten szerkezetileg és tartalmilag is egymásra

épülnek.

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

Egyértelműen követhető az előző tanév megállapításainak a következő tervezési ciklusban az

útja. A pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézményre vonatkozó

alkalmazott tantervi, tartalmi és a belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott és

képzett tanulók és tanulói csoportok fejlesztési céljait. A tanév végi beszámoló megállapításai

alapján történik a következő tanév tervezése. Figyelembe veszik a munkaközösségek

beszámolóit, javaslatait is, és közös konszenzusban terveznek. Az intézmény a jogszabályok

és az ehhez kapcsolódó változások figyelembe vételével alakítja ki az oktatás szerkezetét. Az

éves munkatervek kidolgozásánál a szakmai munkaközösségek alapul veszik az elmúlt évi

eredményeket, a helyzetelemzés során megfogalmazzák céljaikat, majd a pedagógiai munka

során megvalósítják azokat. Munkatervek, beszámolók

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Az előző tanév -2017/18 - beszámolói nem csak tartalmában, hanem szerkezetében is

illeszkednek az intézményi önértékelési rendszeréhez.

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában

alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt,

oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy az elért

eredmények alapján a pedagógiai programban megfogalmazott célok reálisak voltak-e. Az

intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan

jelen van. A pedagógusok a munkaközösség közös döntése és a helyi tanterv alapján a

csoportokhoz igazítva készíti el a tematikus tervét és tanmenetét. A vállalt munkaközösségi

feladatok az iskolai célokat szolgálva épülnek a csoportok igényeire. Munkatervek,

beszámolók pedagógus, szülői , vezetői interjúk, önértékelési jegyzőkönyv PP: A választott

kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok Éves munkaterv 2017/2018: Az

ellenőrzés ütemezése

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések

indokoltak.

A beszámolók alátámasztják, hogy a pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben

foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói

produktumokban.

A kimeneti eredmények- érettségi vizsgák, versenyek eredményei, külső és belső

rendezvények sikerei, továbbtanulási mutatók -, a partnerek elégedettsége, a munkaközösségi

beszámolók, az intézményben látható produktumok, az iskolai újság, a médiában megjelenő

információk, az interjúban elhangzottak, az előző értékelések, mind alátámasztják, hogy a

pedagógiai folyamat tervszerűen zajlik és megfelelően dokumentált.

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést

végeznek.

Az intézmény a pedagógiai folyamatok eredményességének méréséhez gyűjti a tanítási-

tanulási környezetről és az egyéni tanulási tapasztalatról szóló tanulói visszajelzéseket,

továbbá a szülők, a pedagógusok véleményét. Az intézmény a stratégiai terveivel

összhangban kialakított belső mérési-értékelési rendszerének megfelelő, pontos és

megbízható értékelési módszereket és eszközöket alkalmaz a tanulók eredményeinek

mérésére, értékelésére. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi

önértékelésében, valamint a pedagógusok és a vezető önértékelése során is. Az ellenőrzés

rendje az éves munkaterv része.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen

eszközökkel ellenőriz.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen

eszközökkel ellenőriz. Az ellenőrzés rendje az éves munkaterv része. Az ellenőrzések

eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, valamint a pedagógusok és a vezető

önértékelése során is. A tanulói teljesítmények ellenőrzése folyamatos, a kiértékelés

eredményei alapján, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának

méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés alapja a

kerettantervekben meghatározott követelményszint. A pedagógusok az alkalmazott

pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk

megkezdett nevelési – oktatási - képzési folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a

szülőkkel. (PP: A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai PP: Az iskolai

beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2018/2019. tanévi

munkaterve)

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén

korrekciót hajt végre.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási és képzési munka alapjaként a tanulók

adottságainak, képességeinek megismerésére alkalmas mérési rendszer működik. Az

intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, dokumentálják, elemzik, és az

egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet

készítenek - pl. nyelvvizsgák számának növelése az alsóbb évfolyamokon, kompetenciamérés

eredményeinek javítása. (Munkatervek, beszámolók)

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok

önértékelése során is.

Az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is a szempontok

tartalmazzák az ellenőrzések eredményeinek beépítését. (Intézményi elvárásrendszer,

önértékelési kérdőívek tartalma)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az

intézményi önértékelési rendszer jelenti.

A munkaközösségek a tanév munkatervében határozzák meg a tantárgyi mérés rendjét,

követelményeit, gyakoriságát. Kidolgozzák az értékelés, osztályozás elveit, a tanulói

produktumok megőrzésének időtartamát. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal

folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szülőnek/gondviselőnek. A pedagógusok ismerik

az önértékelés szempontjait, az intézményi beszámoló és a munkaközösségi beszámoló is

tartalmazza a tényszerű, tervezett és reális önértékelési szempontokat. (Beszámolók, interjúk,

az önértékelés és az előző értékelések dokumentumai ezt alátámasztják.)

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az

önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

A fenntartó minden tanévben félévekor és annak végén részletes jelentést kér az intézmény

eredményességét meghatározó mutatókról. Az önértékelés 5 évente egyszer történik, amely

alapját képezi a rövid és hosszú távú stratégiák kialakításának. (SZMSZ: Az iskolavezetés

ellenőrzési értékelési feladatai ) Önértékelési csoport Az önértékelés elvárt eredményei

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a

gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak,

képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A PP-ben, a Házirendben rögzített módon történik a tanuló munkájának folyamatos évközi és

év végi értékelése, a tanulmányok alatti, a tanulmányokat záró vizsgák szervezése. Egyaránt

alkalmazzák a diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékeléseket is. (PP: Az iskolai

beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés

feltételei. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott, elfogadott közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. Az értékelés alapja a

kerettantervek és a vizsgakövetelmények alapján meghatározott követelményszint. (Éves

munkatervek, PP-ben rögzített egységes elvárás és értékelési rendszer ). Éves munkaterv

2018/2019, a tanév kiemelt feladatai PP: Az iskolai beszámoltatás, számonkérés

követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei. A tanulók jutalmazásának,

magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket,

azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a

tanulókkal és a szülőkkel.

A Házirendet minden beiratkozott tanuló megkapja, a pedagógusok az alkalmazott pedagógiai

ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett

nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. (Interjúk)

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket

dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség

esetén fejlesztési tervet készítenek.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok

levonása, fejlesztések meghatározása. Az intézmény - szükség esetén - a mérési-értékelési

eredmények függvényében korrekciót végez. Az éves beszámolók részletes, statisztikai

adatokkal látványosan alátámasztott elemzéseket tartalmaznak.

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és

szüleinek/gondviselőjének.

A szülők a tanulók eredményeiről folyamatos tájékoztatást kapnak: e-napló, szülői értekezlet,

fogadóóra, facebook csoport, szülő-osztályfőnök telefon kapcsolata révén.. (PP:

"Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, a pedagógusokkal és az iskola partnereivel ", "Az

iskolai beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái, a magasabb évfolyamba lépés

feltételei " Éves munkaterv – A-munkaközösségi munkatervek, a tanév rendje (szülői

értekezlet, fogadóórák) Interjúk, önértékelési kérdőívek

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés,

intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során

megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megköveteli a pedagógiai programban

megfogalmazott célok elért eredményei alapján az eredmények elemzését, a visszacsatolás

folyamatosságát, s ez alapján a dokumentumok és a korábban kitűzött célok módosítását.

(SZMSZ: Az iskolában folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok) A stratégiai

dokumentumok folyamatos aktualizálása Éves munkaterv – A-munkaközösségi munkatervek,

beszámolók

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok

levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények

függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Az ellenőrzés, értékelés, mérés eredményei alapján az intézmény korrigálja a hiányosságokat,

fejleszti stratégiáját. pl,-felvételi szabályzat módosítása, kompetenciamérések eredményeinek

javítására készített fejlesztési terv, nyelvvizsgák számának növelésére készített feladatterv,

HallowMartin program tartalmi átalakítása, természettudományos tantárgyak

népszerűsítésének kidolgozása...

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján

felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő

tanulók ellátására.

Az intézmény felkészült és törekszik a személyre szabott nevelés-oktatás feladatainak

ellátására, valamint a tanulási nehézségek kezelésére és a tehetségek fejlesztésére,

gondozására - sporttehetségek menedzselése, nyelvvizsgák számának növelése, emelt szintű

érettségi vizsgák számának növelése, az intézmény akadálymentesítése..... (PP: A kiemelt

figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ) SZMSZ: Az intézmény

alaptevékenysége

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek,

egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai

támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a

pedagógiai programban megfogalmazott célok és az ehhez szükségek eszközök koherensek-e.

A tantestület innovatív, az új módszerekre, eljárásokra fogékony, elkötelezett az intézmény

céljainak megvalósításában, a felmerülő problémák megoldására törekszik. Gyűjtik a jó

gyakorlatokat, a segítő belső ötleteket, SWOT analízist készítenek, kikérik a partnerek

véleményét, segítik egymást az ötletek megvalósításában, külső erőforrásokat vonnak be (-

pályázati lehetőségek kihasználása, külső előadók, szervezetek meghívása, volt tanítványok,

szülők egyéni erősségeinek beépítése). Az iskolai munka hatékonyságának növelése, a

diákélet színesítése természetes gyakorlata az intézménynek. (Munkatervek, beszámolók,

önértékelési kérdőívek, interjúk)

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek: A belső ellenőrzés tanévenkénti tematikus követése

Kiemelkedő területek: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak

koherens kialakítását. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és

a munkaközösségek terveivel, az éves munkatervek progresszívek. Az operatív tervezés a

stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon

követhető. Az éves tervek gyakorlati megvalósítása a belső partnerek - pedagógusok

munkaközösségei, diákönkormányzat, szülői közösség - bevonásával történik. Az intézmény

pedagógiai folyamatai a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények

elérését, a szülők, a tanulók, a munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások

teljesülését szolgálják. Az intézmény ellenőrzési feladata az éves munkatervben rögzített

módon az oktató-nevelő munka minden elemére kiterjed. A tanév végi beszámoló

megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése. A tanulási eredményeket az

intézmény folyamatosan követi, statisztikai módszerekkel látványosan elemzi, szükség esetén

korrekciót hajt végre. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a

tanulónak és szülőnek/gondviselőnek. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó

gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például

pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes

gyakorlata az intézménynek.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési

feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös

tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, az egyéni

fejlesztésre).

A munkaközösségek és az intézmény beszámolóiban , valamint az önértékelési

dokumentumokban egyértelműen követhetők az eredmények. Az eredmények összegzése a

honlapon, a legjobbak, a Momentán iskolai újságban, a facebookon és a médiában is

megjelennek.

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az intézmény fontos feladatának tarja a tanulási-tanítási folyamat során a személyiség- és

közösségfejlesztés kereteinek biztosítását. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az

iskolát. (Interjúk).

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket,

technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

A tanulók személyes és szociális képességeinek felmérésére többféle technikát alkalmaznak:

megfigyelés, kérdőívek, beszélgetés, diagnosztikus mérések. Beszámolók, pedagógus interjú

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös

tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek

fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

A tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése az intézmény hagyományaival és a

tanulók személyes kompetenciáinak fejlesztésével összhangban történik meg. A pedagógusok

elkötelezettek a személyiség kiteljesítésében. A pedagógusi és a szülői interjúkban, a tanulói

kérdőívekben minden partner megfogalmazta, hogy az intézmény bőséges tanórai és tanórán

kívüli kínálatából a pedagógusok segítő, egyénre szabott irányításával minden diák megtalálja

a számára leginkább megfelelő kiteljesedési lehetőséget. PP, munkatervek

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési

korrekciókat hajtanak végre.

A mérési eredmények a dokumentumokban rögzítésre kerülnek, s ennek alapján készítik el

fejlesztési terveiket, és a szükséges korrekciókat (Interjúk - vezető, pedagógus)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

Az oktató-nevelő munka gyakorlatorientált, a fejlesztés tanórai és tanórán kívüli keretek

között is megvalósul. (Éves beszámoló (2016/2017 és 2017/2018:), országos versenyeken,

pályázatokon való eredményes részvétel, sikeres beiskolázás, emlékezetes rendezvények-

Verébtábor, szalagavató, ballagás, ünnepségek, Témahetek, HallowMatrin,

természettudományos kutatók délutánja, színjátszó kör, énekkar előadásai, Momentán iskolai

újság, önkéntes tevékenységek, osztályok rendezvényei)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő

információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A szükséges információk birtokában a tehetséges, az SNI-s, a BTMN-es tanulókat egyénre

szabott fejlesztéssel, odafigyeléssel segítik a pedagógusok céljaik elérésében. (Beszámolók,

versenyeredmények, tanulói kérdőívek, szülői, pedagógus interjúk)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló

szociális helyzetéről.

A tanulók szociális helyzetéről az osztályfőnök közvetítésével rendelkeznek az iskolavezetés

és a szaktanárok információval. Szükség esetén a szülővel is konzultál az intézmény.

(Osztályfőnöki munkaközösségi beszámoló, pedagógus interjú)

2.3.9.

Az intézmény, támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást

szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Képzési, oktatási

programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár

fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Stb.

Az intézmény a leendő diákjainak és a 9. évfolyamos tanulóknak felkészítő, felzárkóztató

foglalkozásokat szervez. A tehetséges tanulókat fakultációkon, vagy egyénileg készíti fel

versenyekre, pályázatok írására, egyéb megmérettetésre és a felsőfokú tanulmányaikra.

Dinamikus kapcsolatot épített ki a Nyíregyházi Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a

BME-vel és a Közszolgálati Egyetemmel, nyelvvizsga központokkal. Nyelvvizsgára

felkészítő foglalkozásokat tart, próbanyelvvizsgákat szervez. Gyógytestnevelés

foglalkozásokat, SNI-s tanulók megfelelő gyógypedagógiai ellátását, BTMN-s tanulóknak

fejlesztő foglalkozását szerveiz. Számtalan tanórán kívüli programmal is lehetőséget teremt a

tehetségek kibontakozására. Szükség esetén kapcsolatban áll a család- és gyermekvédelmi

intézményekkel és a szakszolgálatokkal.

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban

történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok

bevezetésének megtervezése.

A tantestület sikerorientált, innovatív küzüsség. A partnerek elégedettsége érdekében, a

pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások

kiválasztása, kiegészítése, és működtetése. (PP, Munkatervek, beszámolók, interjúk)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók

megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Az alulteljesítő, vagy hosszabb ideig távol maradó tanulók csoportosan vagy egyénileg

segítséget kapnak a szaktanártól. 31 BTMN-es és 5 SNI-s tanuló van az intézményben. A

szakszolgálat szakvéleménye alapján hozott intézményvezetői határozatnak megfelelően jár el

az intézmény a kedvezmények és a mentesítések biztosításával, a fejlesztő foglalkozások

megtartásával. (Beszámolók, interjúk, önértékelési jegyzőkönyv.)

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket

biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

Minden szaktanár közvetíti a saját tantárgyának a tanulásmódszertanát, a munkaközösség

döntése, valamint a PP alapján választják meg a segédeszközöket és a módszereket. 1-1 jó

gyakorlatot kipróbálnak, majd egymás között megosztva bevezetik. Az interaktív táblákat,

digitális tananyagokat, változatos módszereket alkalmaznak. A tanórán kívüli rendezvények a

személyiség-és közösségfejlesztésen kívül a tudás bővítését is szolgálják. (Beszámolók,

interjúk)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai

programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a tantárgyak

tantervébe beépült, de célirányosan tanórán kívüli rendezvényekhez is köthető. Pl.

fenntarthatósági témahét, egészségnap, sportrendezvények, prevenciós előadások....

(Munkatervek, beszámolók)

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma

elemeit.

Egészségnap rendezvényein, sportolók a tudatos egészséges táplálkozással, a sport betegséget

megelőző hatásaival. az intézmény és környezete, a tantermek esztétikai kialakításával,

tisztaságának megőrzésével, pályázatok készítésével. (Munkatervek, beszámolók)

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény.

Az osztályok közösséggé szervezését az osztályfőnökök vezetésével az osztályban tanítók

eredményesen oldják meg a tanulóra való odafigyeléssel, problémái kezelésével, közös

tanulói és szülői programokkal. A szaktanárok egymást segítve a tehetséggondozó, vagy

fejlesztő foglalkozásokra irányítják a diákokat, szerető szigorral támogatják a tanulóikat. A

tanulók és a szülők szeretik az iskolájukat, büszkén vállalják a közösség normáit, a "vasváris"

diák szerepét. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján

valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján

valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. Nagy tapasztalattal,

folyamatos szakmai és módszertani megújulással és humánummal szervezik a rájuk bízott

csoportok tevékenységét. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei,

különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi

hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

A munkatervek az alapelvek és a feladatok köré épülnek, a beszámolók pedig a munkatervi

feladatok eredményes megoldását elemzik. Minden munkaközösség így az osztályfőnöki

munkaközösség is igényes és alapos beszámolót készít. A támogató szervezeti kultúra adja a

keretét a folyamatosan javuló eredményeknek. Az intézmény a mindennapi működését az

évtizedes hagyományok továbbvitelével, valamint a XXI. századi oktatási irányelvek

figyelembe vételével nyitottság, a közösség szolgálata jellemezi. (Munkatervek, beszámolók,

interjúk)

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti

folyamatos információcserét és együttműködést.

A támogatás a feltételek biztosításával, a kezdeményezések, ötletek, javaslatok felkarolásával,

az önszerveződő közösségek menedzselésével. a diákönkormányzat működési feltételeinek

biztosításával, diákközgyűlés szervezésével, a volt diákok révén a "vasváris közösségtudat"

erősítésével biztosítja a folyamatos információcserét. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak

meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Minden munkaközösségnek változatos és gazdag a programkínálata:pl sportrendezvények,

házi bajnokságok, versenyek ( szurkolótábor), kerékpártúrák, sítáborok, vízitúrák, nyelvi

versenyek, Nyelvi karácsony, HallowMartin, szinjátszókör, énekkar előadásai, tematikus

hetek, természettudományos kutatók délutánja, Kabay megyei biológiaverseny, verébtábor,

verébavató, szalagavató, ballagás, közös szerenád, jótékonysági bál, Vasvári Napok....

(Munkatervek, beszámolók, interjúk)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Az élénk diákélet a következő rendezvények szervezésében ölt testet:Vasvári napok, diáknap,

Verébtábor, Mikulásnap, ballagáson jutalmazás , Verébavató, adománygyűjtő akciók,

diákparlament (Interjúk, osztályfőnöki munkaközösségi beszámoló)

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

A szülők családi napon vesznek részt az osztály szülői közösségével, aktív szervezői a

jótékonysági bálnak, minden osztályt érintő kérdésben együtt döntenek, az osztály

programjainak a szervezésébe bekapcsolódnak, képviselik az osztályt a szülői

választmányban. (Szülői interjú, osztályfőnöki munkaközösségi beszámoló)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Minden partner a PP-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogainak megfelelően él a javaslattételi,

egyetértési, véleményezési és döntési jogaival. A közösen kialakított és elfogadott döntéseket

mindenki a sajátjának is érzi és igyekszik e szerint tevékenykedni. (PP, SZMSZ, interjúk,

beszámolók)

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének

lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Az önértékelési kérdőívek és a szülői interjúk alapján mindkét fél maximálisan elégedett az

intézmény életében betöltött szerepével.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés


Fejleszthető területek: Felzárkóztatás, tehetséggondozás és az önálló tanulás támogatása

Kiemelkedő területek: Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát, a tanulási-tanítási folyamat során

biztosítja a személyiség- és közösségfejlesztés kereteit. A pedagógusok elkötelezettek a

személyiség kiteljesítésében, módszertani kultúrájuk kiterjed a tanulók személyes és szociális

képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. A

fejlesztés eredményét nyomon követik, ha szükséges korrekciókat hajtanak végre. A

pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, s ennek

ismeretében fejlesztik a rájuk bízott csoportokat. Az intézmény a mindennapi működését az

évtizedes hagyományok továbbvitelével, valamint a XXI. századi oktatási irányelvek

figyelembe vételével nyitottság, a közösség szolgálata jellemezi. Az intézményi

hagyományok ápolására, a közösségfejlesztésre nagy hangsúlyt fektet az intézmény, a

csapatépítés tudatos nevelési eszköz. A támogatás a feltételek biztosításával, a

kezdeményezések, ötletek, javaslatok felkarolásával, az önszerveződő közösségek

menedzselésével. a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosításával, diákközgyűlés

szervezésével, a volt diákok révén a "vasváris közösségtudat" erősítésével biztosítja a

folyamatos információcserét. A "vasváris közösségtudat" erősítésében az intézmény tudatosan

épít a szülői közösség támogató együttműködésére is.

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Az intézményi dokumentumokban számos helyen jelenik meg hangsúlyosan vagy közvetve az

eredmények kezelésére elemzésére, értékelésére vonatkozó elvárás. Az eljárásban áttekintett

minden dokumentum, de az interjúk mindegyike (de közvetve a folyamatos megfigyelés

tapasztalatai is) ezt támasztják elő. Az eredmények értékelése mindig a kitűzött általános (PP,

SZMSZ) és konkrét (munkatervek) célok szem előtt tartásával folyik. A beszámolók

tartalmazzák az elért, mérhető eredményeket. Ez a visszacsatolás fontos eleme.Gyűjtött

adatok, mutatók: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények-2 tanévre

tantárgyanként, osztályonként, versenyeredmények (országos-megyei-városi-tankerületi

szint), érettségi – nyelvvizsga eredmények,elismerések, lemorzsolódási mutatók,

magántanulók, évismétlők, lemaradók létszámai, elégedettségmérés eredményei, neveltségi

mutatók. beszámolók; interjúk

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából

kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A kulcsfontosságú mutatók meghatározásához az intézmény bevonja a partnereket (

elsősorban a pedagógusokat, de a tanulókat, szülőket és a közvetett partnereket is). Az elért

eredményeket, sikereket az intézmény honlapján (pl. a közzétételi listában részletesen is

megjelenik) szerepeltetik. A partnereket elektronikus úton tájékoztatják az eredményekről. A

kimagasló eredmények a médiában (helyi-országos televízió, Best fm rádió, helyi napilap,

facebook) is szerepelnek. interjúk, kérdőívek PP, SZMSZ

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei,

tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint,

megyei szint, tankerületi szint, települési szint, érettségi vizsga eredmények, egyéb

vizsgaeredmények, továbbtanulási mutatók, elismerések, lemorzsolódási mutatók

(évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő,

pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb.

Kiemelten az alábbiakat: országos kompetenciamérések eredményei; tanév végi eredmények

tantárgyra, osztályra, tagozatra vonatkozóan, trendvizsgálattal;tantárgyi, kulturális és sport

versenyeredmények (nemzetközi szint, országos szint, regionális szint, megyei szint,

települési szint); továbbtanulási mutatók: emelt- és középszintű érettségi tantárgyak aránya

vizsgaeredmények, nyelvvizsgák száma,szintje, nyelvek szerinti megoszlása; intézményi

elismerések (intézményi, munkatársi, tanulói) száma, konferenciák, szakmai rendezvények

száma; iskolai lemorzsolódási mutatók; elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus,

tanuló,); iskolai neveltségi mutatók (igazolatlan hiányzások száma, dicséretek, fegyelmező

intézkedések); közösségi szolgálattal kapcsolatos adatok, hátrányos helyzetű tanulók aránya a

teljes létszámhoz viszonyítva; szakmai továbbképzésen részt vevő pedagógusok aránya, a

továbbképzésre fordított éves forrás; szakértői, szaktanácsadói, vizsgaelnöki tevékenységet

folytató pedagógusok aránya a teljes nevelőtestületi létszámhoz viszonyítva. Az éves

eredményeket (több év összehasonlító vizsgálatával is) folyamatosan gyűjtik és elemzik. Ezek

az adatok közzétételi listában, munkatervek beszámolóiban, továbbképzési programban,

egyéb célvizsgálatok beszámolóiban hozzáférhetők. A munkatervekben szerepelnek az előző

évi tapasztalatokon alapuló kiemelt feladatok. SWOT analízis segíti az elemzések dinamikus

felhasználás 8munkatervek; beszámolók)

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a

háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Az elmúlt 5 évet tekintve a kompetenciamérések adatai az országos átlagot 50 ponttal

meghaladják, a négyévfolyamos gimnáziumok átlagától 40 ponttal elmaradnak. Az 1-es

szintet el nem érők aránya alacsonyabb az országos szinttől, kis ingadozásssal megegyezik a

négyosztályosok átlagával. Az intézmény hátránykompenzáló hatása átlagos. A matematika-

fizika-informatika és a magyar-történelem-ének-zene munkaközösségek munkatervei a

kompetenciaméréseken mutatott eredmények további javítását kiemelt célok közt

szerepeltetik. Közös döntés alapján minden munkaközösség beemel a feladatai közé néhány

kompetenciamérési feladatot. (beszámolók, munkatervek; vezetői, pedagógus interjú)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak

megfelelő.

A kiemelt tantárgyak oktatása eredményes (4,3) a közép-és emelt szintű érettségi eredmények

jók (4,3), javuló tendenciát mutatnak. A testnevelés tagozat- különösen atlétika, röplabda és

kosárlabda sportágakban- folyamatosan országos szinten eredményes. Országosan a

legeredményesebb testnevelés tagozatos középiskola. A nyelvi tagozatok eddig is jól

működtek, de a továbbtanuláshoz szükséges nyelvvizsga bevezetése növeli a fontosságát. A

nyelvvizsgák aránya az összlétszámhoz viszonyítva 30% , több nyelvvizsga központtal állnak

kapcsolatban. Az intézmény a Nyíregyházi Egyetem és a Debreceni Egyetem

partnerintézménye, de jó kapcsolatokat ápol a BME-vel és a Közszolgálati egyetemmel is.

Beiskolázási mutatóik jók, kínálatuk vonzó, melyet a spanyol nyelv beindításával tovább

erősítenek. Felsőoktatásban továbbtanulók aránya 95%. Dolgozóik több országos és városi

kitüntetésben részesültek. Emelt szintű és OH középszintű érettségiztető központként

működik. (Beszámolók, interjúk)

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása

eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (az emelt- és középszintű érettségi

tantárgyak aránya, eredményei, versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

A mérési adatok dokumentálása rendszeres, több dokumentumban is megjelennek. Kiemelt

szerepet kapnak az érettségi- és nyelvvizsgák eredményei, a versenyeredmények, a

beiskolázási/felvételi eredmények értékelése, a bemeneti mérések eredményeinek értékelése

magyar nyelv és irodalom, matematika és idegen nyelv tantárgyból. közép-és emelt szintű

érettségi eredmények jók (4,3), javuló tendenciát mutatnak. A testnevelés tagozat- különösen

atlétika, röplabda és kosárlabda sportágakban- folyamatosan országos szinten eredményes.

Országosan a legeredményesebb testnevelés tagozatos középiskola. Beszámolók, értekezletek

jegyzőkönyvei, interjú - vezetői, pedagógus, közzétételi lista, bejárás Az adatok

szemléletesen, ábrázolt formában is rendelkezésre állnak.

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

A pedagógusok közössége általában elkötelezett az intézményben folyó nevelő-oktató munka

iránt. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul, a munkatársak

egyenletes leterhelése minden tanévben fontos feladat. Az éves munkaterv a feladatokhoz

felelősöket is rendel. Az intézményi célok,feladatok munkaközösségekre való bontásának

megfelelően a munkaközösségi munkatervek tovább részletezik a feladatokhoz rendelt

felelősök körét.A következő években több, nagy gyakorlattal és munkabírással rendelkező

kolléga nyugdíjba vonulása miatt a fiatalabb generáció terhelését növelik. Az éves

munkatervekben látható, hogy minden kolléga szakmai munkájára számítanak, de itt is

vannak terhelhetőbb kollégák. (beszámolók, munkatervek)

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

A honlapon, a facebookon is, de az iskolában kiállított tárlókban és a büszkeségfalon a

társadalmi környezet általános elismerésének „okai” láthatók. Számtalan kiemelkedő

versenyeredmény (tantárgyi, kultúrális, sport) díjai, győztesek kifüggesztett fényképei

tanúsítják. A testnevelés tagozat- különösen atlétika, röplabda és kosárlabda sportágakban-

folyamatosan az országos szinten eredményes. Országosan a legeredményesebb testnevelés

tagozatos középiskola. A városi, megyei Sportgálán minden évben többelismerésben

részesülnek. Az intézmény a Nyíregyházi Egyetem és a Debreceni Egyetem

partnerintézménye, de jó kapcsolatokat ápol a BME-vel és a Közszolgálati Egyetemmel is. Az

adott tanév eredményei és elismerései az éves beszámolókban szerepelnek. A szülői és a

tanulói kérdőívek a partnerek elégedettségét tanúsítják. (Beszámolók, bejárás, vezetői, szülői

és pedagógus interjú, önértékelési kérdőívek)

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső

nyilvánosságáról.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső

nyilvánosságáról:nevelési, félévi, év végi, munkaértekezletek,szülői értekezletek, fogadóórák,

elemzések, beszámolók, e-mail, Momentum iskolai újság. A munkaközösségek folyamatosan

egyeztetnek a megfelelő információáramlás érdekében. A munkaközösségek egymás közti és

a vezetéssel fennálló kapcsolatait a PP és az SZMSZ meghatározza (beszámolók,

jegyzőkönyvek, interjúk, iskolaújság, munkatervek)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása

tantestületi feladat.

A pedagógusok belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, célok felvetésével, javaslatokkal

támogatják az eredményes oktatást, nevelést. Az eredmények elemzésében, értékelésében

minden pedagógus részt vesz - tanított tantárgyának, illetve szakjának megfelelően. Az éves

beszámolók megbeszélésekor (de az év közi értekezleteken is) elemzik az eredményeket, a

következő évi munkatervben pedig megtörténik a visszacsatolás, célok meghatározása,

pontosítása, módosítása. (jegyzőkönyvek, interjúk, beszámolók)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés

eljárásában.

A külső és belső mérések, önértékelési eljárások eredményeit az intézmény felhasználja. A

tanév végén a záró értekezleten, éves beszámolóban azokat szerepelteti. A eredmények

figyelembe vételeként készülnek el az új tanévre az egyéni fejlesztési tervek, munkaközösségi

és intézményi munkaterv, benne a kiemelt feladatok is meghatározásra kerülnek. (2017-ben

két munkaközösség együttműködése, feladatterve a kompetenciamérés eredményének

emelésére, felvételi szabályzat módosítása, nyelvvizsga felkészítő 10. évfolyamon,

hagyományos rendezvények módosítása…) (interjúk, beszámolók

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

A végzett tanulók továbbtanulási adatairól az osztályfőnökök gyűjtenek információt. A

tanulók visszajelzései önkéntesek, facebook csoportok működnek, de így sem teljeskörű az

információ. A már végzett tanulók gyakran visszajönnek vendégként, szakmai előadóként,

pályaválasztási tájékoztatót tartani vagy „csak” beszámolni az életük alakulásáról. Az

énektagozat 50 éves jubileumi rendezvényére több száz volt diák jelezte a részvételi

szándékát. Interjúk

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

A végzett tanulók felsőfokú beiskolázásának mutatóiról, választott szakterületükön a

végzettségek megszerzésének mutatóiról, a munka világában való boldogulásukról nincs

teljes információjuk. Sok egykori diák osztja meg tapasztalatait volt középiskolájával ill nyújt

első kézből továbbtanulási segítséget a jelen középiskolásainak. Munkatervek, beszámolók,

pedagógus - vezetői interjú

3. Eredmények


Fejleszthető területek: Külső mérések eredményességének további javítása

Kiemelkedő területek: Elkötelezett, magas szakmai felkészültségű pedagógusok versenyekre való felkészítő munkája

Országos- megyei szintű kiemelkedő versenyeredmények, elismerések Az intézmény kiemelt

nevelési-oktatási-képzési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártnak megfelelő,

folyamatosan javuló. Az intézmény külső elismeréssel rendelkezik, a Debreceni és a

Nyíregyházi Egyetem partneriskolája, de kétoldalú munkakapcsolatot ápol a BME-vel és a

Közszolgálati Egyetemmel. Az ország legeredményesebb testnevelés tagozatos középiskolája

folyamatosan kiemelkedő sport eredményei révén. Az itt tanító pedagógusok számos

országos, regionális és helyi elismerés birtokosai Városi rendezvények kulturális műsorainak

a gimnázium diákjai visszatérő szereplői Partnerek elégedettsége 90 %, vagy a fölötti - a

tanulók, a pedagógusok és a szülők büszke "vasvárisok" Az eredmények belső

nyilvánosságának széles körű biztosítása

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő

tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző,

(szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége.

A pedagógusok szakmai csoportokba szerveződnek. Egy pedagógus – szükség szerint – több

szakmai csoportnak is tagja lehet. Az egyes csoportok (pl. munkaközösségek) éves munkaterv

alapján maguk alakítják ki működési körüket. A szervezeti struktúra támogató módon

igazodik a közösségekhez. A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő,

folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek munkaközösségeket alakítottak ki.

Szakmai munkaközösségek száma 6, munkájukat munkaközösség vezetők koordinálják. (4

közismereti, testnevelés és osztályfőnöki munkaközösség). A szakmai munkaközösség

vezetők a kibővített iskolavezetés részét képezik az igazgató, a helyettesek mellett. (SZMSZ

8. oldal) A lemaradók fejlesztésére felzárkóztató foglalkozásokat, a tehetségek fejlesztésére

versenyfelkészítő foglalkozásokat szerveznek, de a tehetséggondozás alapvetően a tanítási

órákon valósul meg. A munkaközösségek éves terv szerint működnek; kiemelt célokat

határoznak meg (munkaközösségi tervek és beszámolóik 2015-2018)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv

szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák

meg.

A munkaközösségi munkatervek az intézmény célkitűzéseire épülnek, megfogalmazzák saját

céljaikat, feladataikat, azok felelőseit és a sikerkritériumokat. A munkaközösségek feladata a

helyi tantervben előírtak magas szintű megvalósítása, szerepvállalás belső ellenőrzésben. PP

14-15.o SZMSZ Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely

tervezett és szervezett formában zajlik. (Munkaközösségek beszámolója, SZMSZ ide

vonatkozó részei; PP 14-15.Az intézményi döntési folyamatban való részvétel rendje;

Pedagógusok képviselőjével és vezetővel folytatott interjúk)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

A munkaközösségi munka célja az intézmény pedagógiai programja, az éves munkatervek

alapján az azonos műveltségi területen működő pedagógusok minőségi és szakmai együttes,

közös munkájának hatékony megvalósulása, szoros együttműködése a kitűzött célok

érdekében. (Munkaközösségek munkatervei/beszámolói, SZMSZ 9.o)

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és

szervezett formában zajlik.

A munkaközösségek az intézmény fejlesztési irányával összhangban kialakított munkatervei,

elképzelései, majd az éves értékelés alapján megfogalmazott észrevételeik, javaslataik

szervesen beépülnek az intézmény éves munkatervébe, ezek alapján történik az éves

tevékenysége tervezése és megvalósítása. Az együttműködés színterei kibővített vezetői

értekezletek, munkamegbeszélések, munkaközösségi értekezletek, egy osztályban tanítók

megbeszélései és tantestületi értekezletek.témahetek, rendezvények – természettudományos

kutatók délutánja, nyelvi karácsony -, szakmai konferenciák, emailek, egyéni egyeztetések,

írásos hirdetők. (értekezletek jegyzőkönyvei, vezetői és nevelőtestületi interjú, szülőkkel

folytatott interjú)

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Az intézmény mindig támogatja a megújulásra irányuló kezdeményezéseket. Figyelembe

veszik a nevelőtestület véleményét a fejlesztések tervezésénél, biztosítja a pedagógusok

számára az új technológiák megismerésének lehetőségét, illetve biztosítja az ehhez szükséges

tárgyi feltételeket. (pl eszközbeszerzés, korszerűsítések, digitális eszközpark.) Az SZMSZ

nemcsak a munkaközösségek egymás közötti, hanem a vezetőség és pedagógusok, vezetőség

és munkaközösségek, vezetőség és egyéb csoportok közötti kapcsolatokat a rájuk vonatkozó

jogköröket, feladatokat is meghatározza. Ezek között a tanórai, és azon kívüli tevékenységek

is megjelennek. A vezetőség évenként a munkaközösség-vezetőket beszámoltatja a végzett

munkáról és kéri, igényli az ötleteiket és a javaslataikat. Az új kezdeményezéseket ösztönzi,

támogatja és elismeri. (beszámolók, munkatervek, vezetői, pedagógus interjú)

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának

ellenőrzése, értékelése.

Igen. Az SZMSZ az éves munkaterv, a beszámolók, az ellenőrzési tervek összhangja és

dokumentumai alátámasztják

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a

pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő

szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Így az alábbi partnerek segítik a felmerülő problémák megoldását • Így az Nyíregyházi

Tankerület – fenntartó, működtető • Nyíregyházi Önkormányzat – pályázati lehetőségek –

városi rendezvények - támogató kapcsolat • Kormányhivatal – érettségi vizsgák szervezése •

POK Nyíregyháza – szaktanácsadás, minősítések, továbbképzések • Városi Sportcentrum –

DSE, sportakadémia • Nyíregyházi Egyetem, Debreceni Egyetem – szakmai kapcsolat •

Tankerületi Gimnáziumok, általános iskolák – szakmai kapcsolat • Móricz Zsigmond Színház,

Jósa András Múzeum, Megyei Levéltár – közös rendezvények – munkakapcsolat • Csodavár,

Szivárvány idősek otthona – ünnepségek, rendezvények • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,

pedagógiai szakmai szolgálatok – szakvélemények • Vöröskereszt – véradás • ILS

Nyelviskola, Origó Nyelvvizsga Központ – szakmai kapcsolat • Minden fogadószervezet,

ahol az 50 órás közösségi szolgálatot teljesítik tanulóink . Az osztályfőnökök feladatai között

kiemelt az ifjúságvédelemre való figyelem. Az ifjúságvédelmi felelőssel való együttműködés

valamennyi pedagógus feladata (PP24 oldal). A pedagógiai program foglalkozik a szociális

hátrányok enyhítésével és a felzárkóztatás segítésével. . PP, SZMSZ, beszámolók vezetői,

pedagógus és szülői interjúk

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a közösségek munkájára. Az SZMSZ

szerint is a kibővített iskolavezetés az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő,

véleményező és javaslattételi joggal rendelkező testület melynek a munkaközösség-vezetők is

tagjai. A vezető beszámolt arról, hogy a döntéseket mindig közösen hozza az egész tantestület

A munkaközösségek fő célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka színvonalának és

minőségének segítése, fenntartása, melyet az intézményvezető támogat. (vezetői beszámoló,

nevelőtestületi interjú, Pedagógiai program)

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,

támogatása.

Önfejlesztéssel, önképzéssel, illetve továbbképzéseken való részvétellel igyekeznek

megújítani tudástárukat. A vezetői és nevelőtestületi interjúkból kiderült, hogy a pedagógusok

érdeklődnek egymás munkája, módszertani gyakorlata iránt. Továbbképzéseken való

részvétel után átadják a kollégáiknak a tapasztalatokat. Félévenként legalább egy alkalommal

részt vesznek egymás tanítási óráin - ennek a tanítási órák rendje szab korlátokat -(hospitálás,

bemutató óra), a tapasztaltakat közösen értékelik. A közös értékelés során a pedagógus

önértékelési rendszerének elvárásait helyezik fókuszba. A jó gyakorlatok továbbvitelében

egymást segítik (a tapasztaltabbak tanácsot adnak, követendő példát mutatnak a többieknek.)

Az eredmények alátámasztják a fentieket. Az intézmény tudás megosztására alkalmas

módszerei, jó gyakorlatok gyűjtése, szakmai konferenciák, projekt hetek szervezése,

munkaértekezletek, munkaközösségi megbeszélések, személyes beszélgetések ,

élménybeszámolók, belső továbbképzések, előadók meghívása (pl. pályázati lehetőségek,

szakmai, továbbtanulási témákban előadók, volt tanítványok meghívása) Nevelőtestületi,

vezetői interjú, beszámolók

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Az eredmények alátámasztják a fentieket. Az intézmény tudás megosztására alkalmas

módszerei, jó gyakorlatok gyűjtése, szakmai konferenciák, projekt hetek szervezése,

munkaértekezletek, munkaközösségi megbeszélések, személyes beszélgetések ,

élménybeszámolók, belső továbbképzések, előadók meghívása (pl. pályázati lehetőségek,

szakmai, továbbtanulási témákban előadók, volt tanítványok meghívása). A belső

tudásmegosztásnak része a tananyagtartalmak munkaközösségenkénti közös aktualizálása, az

oktató-nevelő munkát szabályozó belső dokumentumok elkészítése. (pedagógusi, vezetői

interjú, beszámolók)

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak

ki.

Az információáramlás többoldalú: vezetőség → tantestület; pedagógus → vezetőség;

munkaközösségek → pedagógusok; pedagógus → pedagógus; vezetőség, tantestület,

pedagógus → diákönkormányzat és fordítva. Minden hétfőn vezetői értekezleten megbeszélik

az aktuális és a várható heti feladatokat. (SZMSZ, munkatervek és beszámolók, pedagógus-

és vezetői interjúk.). Szükség szerint "röpértekezleteket", rendkívüli értekezleteket hívnak

össze, iskolai honlap, az intézményi facebook, emailek, írásos hirdetők is segítenek az

információk továbbításában.

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a

kommunikáció.

Kifejezetten jellemző. Az értekezletek (állandó és rendkívüli) adják az

információáramlás/kommunikáció vázát. A tantestület együttműködő, eredményorientált

jellemzője teszi ezt gördülékennyé. Állandó értekezletek- tanévnyitó, tanévzáró értekezlet-

félévi és év végi osztályozó konferencia- tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi

gyakorisággal)- nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal)- rendkívüli értekezletek

(szükség szerint) (SZMSZ közösségek kapcsolatáról szóló fejezetei, nevelőtestületi interjúk.)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

Mindhárom módon jól működő információátadás van. A lehetséges eszközöket helyesen és

súlyuknak megfelelően veszik igénybe. (interjúk) A szülői interjú megerősítette, hogy a

szülők naprakész információval rendelkeznek a gyermekük iskolai tevékenységéről.

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és

ismeretekhez való hozzáférés.

Az intézményi alapdokumentumok, szabályzatok, munkatervek minden pedagógus számára

hozzáférhetők. Az új információk a három említett csatorna valamelyikén mindenkihez

eljutnak. A napi munkához szükséges információk a belső csatornákon mindenki

rendelkezésére állnak. (beszámolók, interjúk)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

Az intézményben az iskolavezetés és a közösségek értekezletei részben állandók, tervezettek

(pl. alakuló, tanévnyitó, évközi stb.) részben rendkívüliek. Az értekezleteken mindenkinek

kötelező a részvétel, azokról jegyzőkönyv készül.. Az állandó értekezletek meghatározott

napirenddel folynak. A rendkívüliek előre nem látható helyzetben, szükség esetén kerülnek

összehívásra (nemcsak a vezető hívhatja össze.) (SZMSZ , jegyzőkönyv, vezetői interjú)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban

folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

A munka értékelés előzetes ellenőrzés alapján/nyomán történik. Az ellenőrzés célja,

követelményei, területei, lehetséges formája, gyakorisága az SZMSZ-ben meghatározott. Az

ellenőrzést követő értékelés (igazodva a az ellenőrzött terület jellegéhez) írásos

beszámolókban vagy szóbeli értékelés során (leginkább mindkettő) jut el az abban érintett

munkatárshoz, vagy munkatársak köréhez. (SZMSZ; megtekintett ellenőrzési terv 2018-19

tanév; munkatervek)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció


Fejleszthető területek: Nincs

Kiemelkedő területek: Az intézményi információáramlás és kommunikáció rendszeressége és hatékonysága A

pedagógusok együttműködése a tanórai ( folyamatosan javuló tanulmányi munka,

eredményességi mutatók) és tanórán kívüli feladatokban (kiemelt munkaközösségi

rendezvények pl.természettudományos kutatók délutánja, témahetek, HallowMartin, nyelvi

karácsony, Momentum iskolai újság, Verébtábor, jótékonysági bál......) Az intézmény és a

szülők kapcsolata, együttműködése Eredményes oktató-nevelő munka kereteit biztosító

szervezeti kultúra Rendszeres tudásmegosztás, szervezett belső továbbképzések A jó

gyakorlatok gyűjtése, kialakítása, megosztása és bevezetése természetes munkamódszere az

intézménynek

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a

külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A gimnázium külső partnerei az alábbi csoportokba sorolhatók • oktatásirányítás (OH,

EMMI) • szakmai szolgáltatók (POK, Egységes Pedagógiai Szolgálat.) • szülők • felsőoktatási

intézmények (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem) • általános iskolák • kulturális

intézmények (Váci Mihály Kulturális Központ) • oktatási intézmények (Vikár Sándor

Zeneiskola, ILS, középiskolák, kollégiumok) • egészségügyi ellátó, szolgáltató intézmények

(ÁNTSZ, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) • Közösségi

szolgálatot szervező partnerintézmények • Városi intézmények (Polgármesteri Hivatal, stb.)

PP 3.5, SZMSZ 7.

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

Az intézményi dokumentumok (elsősorban a PP-ben és az SZMSZ-ben) egyértelműen

megnevezik a partnereket és leírják az együttműködés formáit és a kapcsolattartásban

szereplők körét, szükség esetén a kapcsolattartók személyét, így minden munkavállaló

számára ismert ezen partnerek köre.

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is

rendelkezik.

A partneri kapcsolatok tartalmi leírása az iskolai tevékenységek szabályozásánál, a

kapcsolódási pontok alapján található meg. Általában konkrét intézmény megnevezése nélkül,

a feladathoz kapcsolódóan jelenik meg az együttműködés formája. Például az oktatásirányító

szervezetekkel kapcsolatban, a beiskolázással kapcsolatban az általános iskolákkal,

továbbtanulással, pályaorientációval kapcsolatban a felsőoktatási intézményekkel, a tanulók

egészségügyi és ifjúságvédelmi ellátásával kapcsolatban az iskolaorvossal, védőnővel,

különböző ellátó szervezetekkel. A legfontosabb partnerekkel (a szülőkkel) való

kapcsolattartási szabályzatban egyértelműen megjelenik a visszajelzés, elégedettségmérés

formája, a többi partner esetén erre legfeljebb utalások történnek.

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való

egyeztetés.

Az intézmény terveinek elkészítésekor az adott partnerhez kötődő feladatokban egyeztetnek.

(Munkatervek, interjúk)

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének

megismerése.

A belső partnerek elégedettségének mérése kérdőívekkel, fókuszcsoportos beszélgetéssel,a

szervezeti felépítésnek megfelelő körben értekezletek szervezésével történik. A szülők

véleménye kérdőívek kitöltésével, fogadóórák, szülői értekezletek, szülői választmányi

megbeszélés szervezésével jut el a vezetőséghez .A szülők a rendezvényeken való

részvételükkel is kifejezik az intézmény céljaival, eredményeivel, módszereivel az

egyetértésüket. A diákok szervezetten kérdőívekkel, az intézmény céljainak elfogadásával, a

feladatok színvonalas végrehajtásával, diákközgyűlésen véleménynyilvánítással, jogaik

gyakorlásával fejtik ki az álláspontjukat. (SZMSZ, Házirend, osztályfőnöki munkaközösségi

beszámoló)

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Az intézménynek nincs külön panaszkezelési eljárásrendje. Az egyes partnerek esetén

(leginkább a szülőknél) ez rögzítve van, más partnerek esetén erre nincs is szükség.

Mindenképpen szükséges lenne külön dokumentumban, vagy valamely dokumentum

részeként (leginkább SZMSz) egységes panaszkezelési szabályzat megalkotása.

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási

kötelezettségeinek.

Az intézmény a jogszabályokban előírt módokon és csatornákon tájékoztatja partnereit.

Kiemelten kezeli a szülők tájékoztatását, amelynek formáit a házirendben és az SZMSZ-ben

is szabályozza. (SZMSZ, PP ,Házirend, éves beszámolók, munkatervek)

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás

szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Az információátadás a partnerintézmények felé több formális és nem formális csatornán

végzik (honlap, email, facebook, helyi sajtó, szóban...). Hagyományos programjaikon (nyílt

nap, felsőoktatási intézmények tájékoztatói, stb) is ápolják a kapcsolatrendszerüket. (Éves

beszámolók, munkatervek, interjúk)

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan

felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

A visszajelzéseket összegzik az éves beszámolókban és felhasználják a tervezési

dokumentumokban, ha szükséges akkor a stratégiai dokumentumokat is módosítják. (Éves

beszámolók, munkatervek, interjúk)

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi

szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi

közéletben.

Különösen a sport területén kapcsolódnak be a szakmai szervezetek munkájába, de sok

önkéntes kulturális és adománygyűjtő tevékenységük is van. Az OH emelt szintű és a

kormányhivatal középszintű érettségiztető helyszíne (szervezési, lebonyolítási, vizsgáztatói

feladat,), megyei Kabay biológiaverseny szervezője, városi rendezvények helyszíne és

szervezője (pl dán egyetemek tájékoztatója...)

5.4.11.

Az intézmény megszervezi a tanulók számára a közösségi szolgálatot.

Az intézmény részletesen szabályozza a közösségi szolgálat formáját (PP), nyilvántartását és

szabályait. Bár utalás történik rá, de az SZMSZ-ben nem jelenik meg. Nyilvántartásuk

naprakész. (PP, munkatervek, beszámolók)

5.4.12.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Az intézmény tanulói, tanárai hagyományosan megjelennek városi rendezvényeken, sokszor

műsorral is ( az 1948-as szabadságharc, a Holocaust, a Kommunizmus áldozataira való

emlékezés műsorait több alkalommal az intézmény diákjai adták). A Csodavárban és az

idősek otthonában rendszeresen műsort adnak. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)

5.4.13.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi

díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Az iskolaközösség tagjai tanulmányi, műveltségi versenyeken vesznek részt. Kiemelkedő az

iskola sportélete, ennek megfelelően rengeteg versenyen vesznek részt. Az intézmény az

ország legeredményesebb középfokú sportiskolája. Számtalan tanuló kapott már Jó tanuló, jó

sportoló" elismerést. A város- és megyei sportgálán és országosan is, számos elismerést

vehetnek át a diákok és a tanárok is. A gimnázium tanárai közül többen kaptak rangos városi,

illetve országos elismerést, díjat az utóbbi években is. (beszámolók, interjúk)

5. Az intézmény külső kapcsolatai



Kiemelkedő területek: Szerteágazó, eredményesen működtetett külső és belső kapcsolatrendszer, a kollégákkal való

együttműködés munkaközösségen belül és munkaközösségek között is A szülői szervezet

aktív mozgósítása az intézményi célok megvalósításához, a szülőkkel való egyértelmű, nyílt

kommunikáció, a folyamatos kapcsolattartás; A pedagógusok, a tanulók nagy számban

vesznek részt a különböző helyi és regionális rendezvényeken Az intézmény partnereivel való

kommunikációja elismert-az információ átadás szóbeli, digitális vagy papíralapú Szoros

együttműködés a város sportszervezeteivel Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti

tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges

infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény a dokumentumokban (SZMSZ, PP) rögzíti az egyes tevékenységekhez kötődő

infrastrukturális adottságokat, hiányokat. (Például könyvtár, informatika tantárgy, testnevelés

tagozathoz szükséges sportszerek, természettudományos labor, emelt- és középszintű

érettségiztetés szükséges eszközei stb…)

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel,

amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és

pedagógiai céljait.

Az intézmény a fenntartóval együttműködve méri fel a fejlesztésre vonatkozó szükségleteket,

melyet rövid és hosszútávú célokban fogalmaz meg.• Jelen infrastruktúra: 12 teremben van

interaktív tábla. • Az épület állapota az elmúlt években jelentősen javult. • 2018-ban az EMMI

támogatásával rekortán pálya épült. • 2018-ban NYMJV Önkormányzata energetikai Ún.

TOP-os pályázat segítségével megújult az iskolaépület. • 2018-ban NYMJV Önkormányzata

Akadálymentesítés a közintézményekben pályázatban akadálymentes mosdó, út, rámpa került

elhelyezésre a „B” épület földszintjén. • 2016-ban NYMJV Önkormányzata a fűtési

rendszerünket rákapcsoltatta a NYÍRTÁVHŐ-re, a biztonságosabb fűtés érdekében. • 2011-

ben NYMJV Önkormányzata felújíttatta a nagy tornatermet, az öltözőket, a testnevelő tanári

szobát, az orvosi szobát. Önértékelés, beszámolók, interjúk

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő

tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

Az intézmény nem rendelkezik (nincs nyoma) intézkedési tervvel a különleges bánásmódot

igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő tárgyi környezet kialakítására

vonatkozólag. A pedagógiai program rögzíti (PP 3.9.1) ezen tanuló ellátáshoz való jogát.

Önértékelés intézkedési terv, SZMSZ, munkaterv

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez

rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A iskola akadálymentesítve van. Az udvaron a mozgáskorlátozottak számára 1 db parkoló lett

kialakítva. A bejutás is akadálymentesített. Az épületet mozgáskorlátozottak is használhatják.

Akadálymentes mosdó, út, rámpa került elhelyezésre a „B” épület földszintjén. Önértékelési,

beszámoló, interjú

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az

eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Az intézmény rendszeresen használja IKT eszközeit, ezek kihasználtsága nyomon követhető.

Feladatként több helyen megfogalmazza az eszköztár bővítését, amihez pályázati forrásokat

és fenntartói támogatást jelöl meg Interjú, önértékelési jegyzőkönyv

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-

oktató munka humánerőforrás-szükségletéről

Az intézmény személyi feltételei megfelelnek a törvényben előírtaknak, lehetővé teszik a

megfogalmazott céloknak megfelelő nevelő-oktató munkát. Az iskola szaktanári ellátottsága

lefedi a pedagógiai programban rögzített tantárgyak, tantárgyi modulok oktatásának

feltételeit. Munkatervek, beszámolók, interjúk

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a

fenntartó számára.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező tervezhető változásokat időben jelzi a fenntartó

felé a vezetőség. A közeljövőben nagyobb létszámú nyugdíjazás várható. Interjúk

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az

egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

A személyi feltételek adottak, de nem minden esetben teszik lehetővé az egyenletes

munkaterhelés megvalósítását. Erre vonatkozólag az iskolavezetés reális képpel rendelkezik,

törekszik javítására. Önértékelési jegyzőkönyv, vezetői, pedagógus interjú,

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az

intézmény deklarált céljainak.

A folyamatos szakmai megújulás jegyében rendelkezik továbbképzési tervvel az iskola.

Továbbképzési, beiskolázási terv

6.4.10.

Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az

egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját elsősorban az intézményi célok és

szükségletek irányítják, ha lehetséges figyelembe veszik az egyéni karrier terveket is.

Önértékelési jegyzőkönyv, vezetői interjú, továbbképzési, beiskolázási terv

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

Az iskolavezetés rendelkezik a megfelelő végzettséggel, szakmai tapasztalattal a megfelelő

irányítási, ellenőrzési tevékenységek ellátásához. Interjúk

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési

eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra

fejlesztésében.

A vezetés és a tantestület elkötelezett az intézmény eredményességének folyamatos

javításában. Az iskola szervezeti kultúrája fejlett, amelyben az intézmény vezetése

személyesen és aktívan részt vesz. Önértékelés, beszámolók, interjúk

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott

normák, szabályok jellemzik.

Az iskolavezetés kiemelt figyelmet fordít a közösségi döntések betartására, folyamatosan

kommunikálja ezeket. Interjúk

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső

igényesség, hatékonyság jellemző.

Az alkalmazotti közösség munkáját a belső magas szintű elvárásoknak való megfelelés

jellemzi. A gimnázium felső és középvezetői személyes részvétellel igyekeznek erősíteni ezt a

folyamatot. A tantestület tagjai a belső és külső tudásmegosztásban is részt vesznek, többek

között mesterpedagógusaik révén is folyamatosan végeznek ilyen tevékenységet, nyitottak

ezek megvalósítására. Önértékelés, beszámolók, interjúk, munkatervek

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai

gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

A jó gyakorlatokat gyűjtik, fejlesztik és folyamatosan megosztják rendezvények, értekezletek,

bemutatók, személyes konzultációk, kiadványok, pályázatok formájában. Önértékelés,

beszámolók, interjúk

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény

alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka

részét képezik.

Az intézmény támogatja, inspirálja a hagyományos és új közösségi tevékenységeket.

(Színjátszó kör, Iskolaújság, természettudományos kutatók délutánja, HallowMartin, nyelvi

karácsony, Vasvári Napok, témahetek, szalagavató, ballagás, alapítványi bál, ünnepségek,

megemlékezések stb…) Önértékelés, beszámolók, interjúk, munkatervek

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját,

hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Mind az iskolavezetés, mind a tantestület nyitott a jó gyakorlatok bemutatására, átvételére. pl

HallowMartin, digitális témahét, természettudományos kutatók délutánja, nyelvi karácsony,

verébtábor, Vasváris Színjátszó Kör... Önértékelés, beszámolók, interjúk, iskolaújság

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és

hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről

rendszeresen beszámolnak.

Az SZMSZ (3.4.) részletesen leírja az egyes intézményi dolgozók feladat és hatáskörét. Az

eredményekről szabályozottan beszámolnak a munkaközösségek: félévente írásos formában,

évente szóban az iskolavezetés felé, alkalmanként értekezleteken ppt-vel szemléltetve.

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

Az intézményvezetés törekszik a feladatok egyenletes megosztására, erre vonatkozólag

rendelkezik elképzelésekkel (új, illetve inaktív kollégák bevonása, feladatok újra osztása). A

munkaközösségi munkatervben és az éves feladattervben a feladatok és felelősök

kijelölésével jelzik, hogy mindenki munkájára számítanak.

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ)

rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A dokumentumokat folyamatosan igazították a jogszabályok az iskolai gyakorlat és az

erőforrások összhangjához, így azok támogatják a feladatok megoldását.

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés előkészítésbe (és milyen

témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés előkészítésbe történő bevonása -

képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

A törvényes előírások figyelembevételével, a szervezeti felépítésben megfogalmazott módon

történik az egyes döntések előkészítése. A részfeladatok felelősei a beszámolókban értékelik a

tevékenységüket. Munkatervek, beszámolók, SZMSZ

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

A feladatkiosztás, ellenőrzés folyamatát az SZMSZ szabályozza, a konkrét feladatok az éves

munkatervben kerülnek lebontásra.

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal

segítik a fejlesztést.

A tantestület elkötelezett, innovatív, az új módszerek, eljárások felé nyitott. A pedagógusok

képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. A diákok

és a szülők elismerik és értékelik tanáraik erőfeszítéseit. Önértékelés, interjúk

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző

műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézményvezetés kiemelten kezeli az innovációs tevékenység támogatását. Személyi és

tárgyi lehetőségeikhez képest minden olyan műhelymunkának, kreatív tevékenységnek helyet

és lehetőséget adnak, amelyet a tanulói és tanári közösség fontosnak tart. Beszámolók,

interjúk

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a

testület és az intézményvezetés.

Értekezleteken szemléletes bemutatással, országos pályázatokon való részvétellel (digitális

témahét), belső feladatgyűjtemény kipróbálásával, rendezvények szervezését támogatja a

testület és a vezetés az innovatív, jobbító szándékú tevékenységet, a jó gyakorlatok

bemutatását. Önértékelés, beszámolók, interjúk

6. A pedagógiai munka feltételei


Fejleszthető területek: Az intézmény belső felújítása időszerű (nyílászárók, bútorzat, burkolatok, vizes blokkok....)

Az IKT eszközpark bővítése A pedagógusok egyenlete leterhelésének megvalósítása

Kiemelkedő területek: Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a

humánerőforrás igényeiről, a változásokat folyamatosan jelzi a fenntartónak. A pedagógusok

képzettsége, végzettsége megfelel az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a

pedagógiai munka irányításának és ellenőrzésének feladataira, személyesen és aktívan részt

vesznek a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Új, korszerű megoldásokra nyitott,

innovatív módszereket alkalmaz a tantestület. A vezetés és a tantestület elkötelezett az

intézmény eredményességének folyamatos javításában. Az intézmény munkatársai gyűjtik és

megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat Az intézményben dolgozók és

külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új

hagyományok teremtésére. Az alkalmazotti közösség munkáját a belső magas szintű

igényesség, kreatív műhelymunka és az elvárásoknak való megfelelés jellemzi. Az intézmény

rendszeresen használja IKT eszközeit, ezek kihasználtsága nyomon követhető. Az intézmény

rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely

figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai

céljait.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó

dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban

megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott

tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter

által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban és az érettségi követelményekben

foglaltakkal.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter

által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban és az érettségi vizsga követelményeiben

foglaltakkal. Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon

követi, ciklikusan értékeli ( nevelési értekezletek, munkaértekezletek, munkaközösségvezetők

évenkénti vezetőség előtti beszámolója). Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a

folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés. PP, munkaterv, beszámolók, interjúk,

bejárás

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az

intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

A PP tartalmazza a jogszabályi elvárásokat, de azokkal összhangban az intézmény sajátos

nevelési céljait is, amelyek a tagozatok működtetésével, a digitális tudás, az idegen nyelvi

ismeretek bővítésével, a természettudományok megszerettetésével, az intézmény

hagyományaihoz kötődő művészeti nevelés elmélyítésével és a személyiség sokoldalú

egyénre szabott fejlesztésével válnak teljessé

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok

operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak

megvalósulását.

Az intézmény nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Az éves

munkatervek, a munkaközösségi munkatervek és beszámolók, valamint a vezetői interjú is ezt

erősítette meg. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, intézkedési tervek,

ellenőrzési terv, munkaközösségi tervek) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira

vonatkozó részcélok, feladatok, Az intézményi célok megvalósulását, az elvárt eredményeket

a munkaközösségek, 1-1 terület felelőse és az intézmény vezetése méri, elemzi és értékeli.Az

éves munkaközösségi beszámolók és a tanév végi intézményi beszámoló az elemzéseket, a

levont következtetéseket tartalmazza. A következtetések alapján módosítják a következő

tanév célkitűzéseit , ha szükséges az intézmény dokumentumait. (Felvételi szabályzat, újabb

képzések-spanyol nyelv, tantárgyak óraszámai, csoportbontások…) munkatervek, interjúk,

beszámolók

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése,

ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése,

ami az éves munkatervben, valamint a munkaközösségi munkatervekben, feladattervben és

más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az éves munkatervekben és a

munkaközösségi munkatervekben, egyértelműen jelennek meg a feladatok, felelősök és

határidők, sikerkritériumok, valamint ezek értékelése megtalálható a beszámolókban.

munkatervek, interjúk

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

A tervek a nevelőtestület bevonásával és egyetértésével, a külső partnerekkel egyeztetve

készülnek. A tervek nyilvánossága biztosított. A PP, az SZMSZ, Közzétételi lista, Házirend

és a éves munkatervi a 20/2012 rendeletnek megfelelően az iskola honlapján elérhető, az

intézményben hozzáférhető ( vezetői iroda, könyvtár). munkatervek, interjúk

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a

pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a

megvalósulást jelző eredménymutatók.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, intézkedési tervek, ellenőrzési terv,

munkaközösségi tervek) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó

részcélok, feladatok, felelősök, a sikerkritériumok. Az éves munkatervekben és a

munkaközösségi munkatervekben, egyértelműen jelennek meg a feladatok, felelősök és

határidők, sikerkritériumok, valamint ezek értékelése megtalálható a beszámolókban.

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak

érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és

jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítésekor cél, hogy a változás növelje az intézményben

folyó munka eredményességét, segítse a korszerűbb oktatást és nevelést, a munkatársak

szakmai tudása feleljen meg az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek. Humánerőforrás

tervezésekor első az intézmény érdeke, amennyiben lehetséges figyelembe veszik az egyéni

karrier terveket is. PP, továbbképzési, beiskolázási terv, beszámolók, interjúk

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek,

segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal

összhangban történik.

Az intézményi célok megvalósulását, az elvárt eredményeket a munkaközösségek, 1-1 terület

felelőse és az intézmény vezetése méri, elemzi és értékeli.Az éves munkaközösségi

beszámolók és a tanév végi intézményi beszámoló az elemzéseket, a levont következtetéseket

tartalmazza. A következtetések alapján módosítják a következő tanév célkitűzéseit , ha

szükséges az intézmény dokumentumait. (Felvételi szabályzat, újabb képzések-spanyol nyelv,

tantárgyak óraszámai, csoportbontások…) A munkaközösségek külön-külön az oktatás-

nevelést szabályozó dokumentumok alapján, minden érdekelt fél megelégedésére, döntenek a

tankönyvek és egyéb segédanyagok kiválasztásáról.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó

dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban

megfogalmazott céloknak való megfelelés



Kiemelkedő területek:

Az oktatás- nevelést szabályozó dokumentumok naprakészen követik a jogszabályi

változásokat. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában

foglaltak megvalósulását. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves

intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok,

feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók, az iskola honlapján az

eseménynaptárban és a közzétételi listában megtekinthető. A képzési és fejlesztési tervek

elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a

munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli céljainak.

fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében

történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli

céljainak.

15. Intézményi intézkedési terv 2019-2024.

Documents

KÖZZÉTÉTELI LISTA · nyolc órás német nyelv (kezdő szint) 16 0005 haladó angol nyelv emelt szintű oktatása német vagy orosz nyolc órás angol (előképzettséget igényel)