Lajos Árpád Általános Iskola - dedesisuli.hu · Lajos Árpád Általános Iskola 3 1. Az iskola nevelési programja „Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek

1

2013

Lajos Árpád

Általános Iskola

3643 Dédestapolcsány

Iskola utca 29.

Pedagógiai program

Lajos Árpád Általános Iskola

2

Tartalom

1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 5

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 6

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 13

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 15

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 17

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 19

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 19

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 21

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai........................................ 24

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 25

2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 26

2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 26

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 27

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 29

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 30

2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 32

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 33

2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 34

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 34

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 35

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 39

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 42

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 43

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 43

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 49


3

1. Az iskola nevelési programja

„Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában,

akármilyennek született, s ezt csiszolni, formálni kell. ” Marlo Morgan

A dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskola e gondolat szellemében látja el

nevelési-oktatási feladatait. A fennállása óta eltelt időszak alatt az oktatáspolitika

rendszeresen megújuló követelményei, valamint a társadalmi kihívások és a partneri igények

alapján folyamatosan korszerűsítettük, bővítettük pedagógiai programunkat, éltünk a

változások adta lehetőségekkel.

Intézményünk „nyitott, befogadó, sokszínű ”iskola.

Elsődleges célunk, hogy

színvonalas oktatással,

gyermekközpontú iskolában szilárd alapműveltséget, biztos alapkészséget nyújtsunk

tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.

Kiemelkedő szerepet kap oktatásunkban a tehetségekkel való foglalkozás. Ugyanakkor nem

feledkezünk meg az esélyegyenlőség biztosításáról sem, a lassabban haladók

felzárkóztatásáról.

Befogadóként a környező településekről várjuk azokat a tanulókat, akik hozzánk

jelentkeznek, és segítünk egyéni céljaik meghatározásában, megvalósításában.

Mivel 6 településről fogadunk tanulókat, ebből következik, hogy különböző előképzettséggel,

szocializációval érkeznek hozzánk. A "bemeneti" oldal sokszínűsége változatos, egyénre

szabott pedagógiai módszerek, korszerű tanítási technikák alkalmazását követeli meg a

nevelőtestülettől.

Szeretnénk megteremteni mindenki számára azt a lehetőséget, hogy iskolánkból kilépve,

olyan személyiségjegyekkel rendelkezzenek, amelyek iránytűként szolgálnak későbbi életük

során, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó társadalmi viszonyokhoz, helytállni a

világban.

Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó

fiatalok nevelése.

Céljainkat jól felkészült, szakmailag igényes, magukat folyamatosan továbbképző

munkatársakkal és a velünk együttműködő szülőkkel tudjuk megvalósítani.

E munka eredménye, hogy iskolánk egyéni arculattal rendelkező, a környék elismert

iskolájává vált.

http://www.citatum.hu/szerzo/Marlo_Morgan


4

A pedagógiai programra vonatkozó tartalmi szabályozó normák a következők:

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm.

rendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

16/2013.EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről.


5

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelvek:

- Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A hatékony, önálló tanulás

- SNI tanulók integrált oktatása

- Esélyegyenlőség érvényesítése

- Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

- Új típusú tanári attitűd

- Egységesség

- Differenciálás

Fejlesztési területek-nevelési célok:

Az erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A családi életre nevelés

A testi és lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

A kerettanterv meghatározó fejlesztési területei-nevelési céljai mellett kiemelt cél:

A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.

A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott

fejlesztése.

A kompetencia alapú oktatás alkalmazásával segítse a hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.

Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.

Digitális írástudás elterjesztése.

Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.


6

A kompetencia alapú oktatás implementációja:

A TÁMOP 3. 1. 4. sikeres pályázat révén iskolánkban bevezetésre került a kompetencia-alapú

oktatás.

Az 5 év fenntartási kötelezettség teljesítése, a célok megvalósulása a 2013/14-es tanévre

felmenő rendszerben történik.

Feladat:

A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek:

Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése;

Élet közeli tanulási környezet kialakítása;

A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-

rendszerének biztosítása;

A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás - szervezési

eljárások:

tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés,

projektoktatás, témahét,

műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb.

az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.

Az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni

továbbhaladás, értékelés biztosítása.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a

különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése.

Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az

SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze.

Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása.

Fő feladat:

a tanulás iránti motiváció fejlesztése,

a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés

megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása,

a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Egészségfejlesztési program

Célja: Az iskola folyamatosan törekedjen arra, hogy a rendelkezésre álló módszerekkel

elősegítse a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, fizikai, szellemi képességeik

fejlesztését, lelki egyensúlyát, integrálódását a közösségbe - ezáltal az eredményesebb

tanulást.


7

I. Elméleti ismeretek:

1. Egészség: testi, lelki szociális jólét állapota kiteljesedésére négy feltételnek kell

teljesülnie:

Integrálódás (család, iskola, egyéb közösség).

Alkalmazkodás változó terheléshez.

Önálló egyéniség megőrzése.

Összhang biológiai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek között.

2. Egészségfejlesztés:

Az összes nem terápiás egészségjavító módszer. Ezen belül egészségnevelés, elsődleges

prevenció, mentálhigiénia egészségfejlesztő szervezetfejlesztés és önsegítés. Az

egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget

meghatározó tényezők felügyeletére, ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés

fő feladata a megfelelő környezet teremtése.

3. Egészségnevelés:

Az egészségfejlesztéssel megőrzéssel kapcsolatos tudásszint fejlesztése. Az egészségi

állapot fejlesztése a tudományok segítségével.

a) Területei:

egészséges táplálkozás

szabadidő aktív eltöltése

mindennapos testmozgás

személyi higiénia

lelki egyensúly

harmonikus párkapcsolat

családtervezés

egészséges és biztonságos környezet

egészségkárosító magatartásformák kerülése

járványügyi és élelmiszer biztonság

b) Megvalósítása:

Primer prevenció (elsődleges megelőzés a probléma kialakulása előtt)

Másodlagos, harmadlagos prevenció (a már kialakult betegségek, problémák

hatásainak csökkentése)

c) Színtere:

Az óvoda és az iskola a család mellett a szocializáció fontos színtere, ahol mód nyílik

az egészséges életvitel és magatartás kialakítására.

d) Módszerek:

Hagyományos felvilágosítás.

Az emberi viselkedés racionalitására épül. Az egészségkárosító magatartás

veszélyeire figyelmeztet.

Rizikócsoportos megközelítés: Az egészségügyi problémákkal jellemezhető

csoportok körében folytatott megelőző tevékenység. Ide tartoznak a magas

vérnyomással, mozgásszervi problémával, légzőrendszeri megbetegedéssel,

cukorbetegséggel, súlyproblémákkal küszködő gyerekek.

Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: lényege, hogy az

egészségkárosító magatartásformák hátterében a konfliktuskezelés hiányosságai

húzódnak meg. Ezért a társas-érzelmi készségek fejlesztése a cél.


8

Kortárs hatások az egészségfejlesztésben: Az egészséget veszélyeztető

magatartásformák gyakran a kortárs csoportok hatása alakulnak ki (cigarettázás,

drogfogyasztás, italozás)

Színtér programok: az egészségi állapot nem csupán az egyén felelőssége, hanem

környezete is szerepet játszik benne. Ezért a színtér programok az élőhelyén

találják meg a rizikó csoportokat. (Óvoda, iskola, település, munkahely.)

Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok. Nemcsak diákoknak,

hanem az iskolából kikerült fiataloknak és felnőtteknek eljuttatott információk.

Lehet helyi tömegkommunikációs eszközökkel: helyi újság, falu tévé, háziorvos,

plakátok segítségével propagandát kifejteni. Ha ezeket összehangolják, akkor

komplex program alakul ki.

I. Egészségfejlesztési program tervezése

Egészségfejlesztési stratégia kialakítása:

a. A nemzeti szintű jogszabályok feldolgozása:

b. Helyi szükségletek felmérése: (tornaterem, atlétikai udvar, röplabda pálya

kialakítása, túlsúlyos, légzési- és ortopédiai problémákkal küszködő gyermekek

sportolási lehetőségei, életmód tanácsok veszélyeztetett gyermekeknek, tanácsok

szenvedélybetegségek kialakulása ellen, a természeti szépségek kiaknázása.

Egészségfejlesztési program elkészítése:

a. Partneri igények felmérése.

b. A partneri igények összevetése az egészségfejlesztési stratégiával.

c. A kialakult egészségfejlesztési program lebontása éves szintekre, majd évszakokra

bontása ajánlott.

II. A program készítésének lépései:

Szakértő team létrehozása: (intézményvezető, egészségnevelő, drogügyi koordinátor,

házi orvos, védőnő, testnevelő, szabadidő szervező, DÖK segítő, gyermek és

ifjúságvédelmi felelős). Megfelelő végzettségű szakemberek hiánya esetén külső

szakértők bevonásával lehet színvonalas tevékenységet folytatni.

Tájékozódás az érintettek körében (diákok, szülők, tanárok)

Információszerzés, elemzés, helyi lehetőségek feltárása.

Célok meghatározása (konkrét, életkori sajátosságokhoz kötött, reális, elfogadott,

időhöz kötött - határozza meg a forrásokat). A helyi célok

épüljenek a központilag meghatározott célokra:

egészséges testtartás, mozgás, testedzés

az értékek ismerete, higiéniás ismeretek

helyes táplálkozás

barátság, párkapcsolat, szexualitás

személyes krízis helyzetek felismerése, kezelése

a tanulás technikái


9

idővel való gazdálkodás

rizikóvállalás és határai

szenvedélybetegségek és elkerülése

tanulási környezet kialakítása

a természethez való viszony fejlesztése

környezeti ártalmak (zaj, hulladék, vegyszerek)

személyes biztonság (közlekedés)

Célok megvalósítása

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

A program megvalósításának lehetőségei

Iskolai programok:

a) Tanórai foglakozások (tanmenetbe beépítve minden tantárgy csatlakozzon az

egészségfejlesztéshez)

Testnevelés órák:

mindennapos testnevelés (heti 5 óra + délutáni sportolási lehetőség)

testmozgás és egészség kapcsolata

fizikai és szellemi aktivitás kapcsolata

helyes testtartás kialakítása, prevenció, mozgásismeretek bővítése, sokoldalúan

fejlett emberek nevelése

étkezés, testmozgás, testsúly összefüggései

Biológia órák:

egészségkárosító élvezeti szerek hatásai az egészségre

a táplálkozás problémái

szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS prevenció

természethez való viszony

elsősegélynyújtás

Környezetvédelmi órák:

egészséges környezet kialakítása

környezeti ártalmak (légszennyezés, vegyi anyagok, zaj)

Technika órák:

személyes biztonság a közlekedésben

Osztályfőnöki órák

értékek ismerete, elfogadása, önértékelés színtere

barátság, kapcsolatok

konfliktusok kezelése

krízis helyzetek felismerése, kezelése

tanulási technikák

szenvedély betegségek elkerülése

tanulási környezet kialakítása

testi higiénia


10

b) Tanórán kívüli foglalkozások:

1. Napközis, tanszobás foglalkozás:

Kiegészíti a tanórai programot. Játékos programokkal aktívan kapcsolódik a helyes

életmód, időbeosztás, konfliktuskezelés, higiénia, kapcsolatalakítás, mindennapos

testmozgás témakörökhöz.

Tehetséggondozás, hiánypótlás, felzárkóztatás.

2. Sportprogramok:

Versenyek, tömegsportprogramok, játékos vetélkedők, csoportfoglalkozások

motiváló erővel bírnak a passzívabb tanulók bevonására.

3. Egészségnap:

Átfogó program többféle cél összehangolt megvalósítására. A testmozgás, az

étkezés, kapcsolatteremtés, egészséges környezet, biztonságos közlekedés és

szellemi aktivitás célokat egyszerre lehet megvalósítani.

4. Hétvégi iskolai programok:

Sport és kulturális jellegű rendezvények.

5. Kirándulások, túrák, erdei iskolák:

Itt is több célt lehet egyszerre megvalósítani: a természet szeretete, testmozgás,

érzelmi fejlesztés, kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés, értékek ismerete,

személyes biztonság, egészséges környezet, testi higiénia, időbeosztás témakörök

területén.

6. Tájékoztató fórumok:

Szülői értekezletek: lehet külső előadóval szélesíteni a programokat (orvos,

pszichológus, bűnmegelőzési szakember, drogügyi szakember)

Fogadó órák

7. Szakmai tanácskozások:

Elsősorban a nevelők felkészültségét szolgálja, de diákokat is meg lehet hívni.

Iskolán kívüli rendezvények:

Kortárs segítő képzés:

A segítőket az iskolások közül választják ki, de a képzés általában nem itt történik. A

hasonló korú társak serdülőkorban nagyobb hatást tudnak gyakorolni sok diákra, mint

a tanáraik, vagy szüleik, ezért nagy szerepe van a képzésnek.

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz:

Segíti a látókör szélesítését a kapcsolatteremtést, a konfliktuskezelést.

III. Módszerek a megvalósításhoz:

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza számos lehetőséget biztosít az

egészségnevelési program eredményes megvalósításához. Leghatékonyabb, ha az

iskola saját ötleteire épülő önálló szervezésű programok keretében valósítja meg az

egészségnevelést.

Előadók meghívása:

Szélesíti az egészségfejlesztés szemléletkörét (ÁNTSZ, orvosok, drogügyi

szakértők, bűnmegelőzési szakemberek)


11

Tegyük szebbé iskolánkat és környezetét:

Készíttessünk plakátokat, rendezzünk versenyeket, értékeljük a tantermek és az

udvar tisztaságát, gyűjtsetek a témával kapcsolatos cikkeket az újságokból.

Kirándulások szervezése:

Kiegészítheti a testnevelés órákat. Része lehet a mindennapos testedzésnek.

Célszerű bevonni a szülőket is a programba.

Ha nincs az egészségfejlesztésben járatos szakember: (egészségtan-tanár,

egészségfejlesztő, egészségfejlesztő-mentálhigiéniés szakember, népegészségügyi

szakember, szupervizor, továbbképzéseken részt vett pedagógus, drogügyi

koordinátor, ) akkor valamilyen szakirányú képzésen való részvétel is fontos

célkitűzés kell, hogy legyen!

Mindennapos testnevelés:

a) A közoktatási törvény módosítása megteremtette a lehetőséget a mindennapos

testedzésre az iskolákban. Célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének

elősegítése a testmozgás eszközeivel. A modern kor az embert olyan életmódra

kényszeríti, ami fizikai képességeinek hanyatlásához vezet, áttételesen előidézve a

szellemi teljesítmény romlását is.

b) Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan

megvalósuljon a következő egészségügy és pedagógiai szempontokat kell

teljesíteniük:

Minden gyerek minden nap vegyen részt testmozgás programban!

Minden órán történjen meg a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése!

Minden órán legyen a helyes testtartás kialakítására szolgáló gyakorlatanyag!

Legyen légzőtorna!

Figyelemmel kell lenni a gerinc és izületek védelmére!

Folyamatosan mérni kell a fittséget!

Jelentsen örömöt és sikerélményt a tananyag gyakorlása az eltérő adottságú

tanulóknak!

Érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai!

Tartalmazzon a program játékokat és táncot is!

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtó ismeretek átadása a tantestület valamennyi tagjának feladata. Kiemelt

szerepük van az osztályfőnököknek, akik rendszeres megelőző, felvilágosító munkát

végeznek. Szorosan együttműködve a védőnővel és az iskolaorvossal.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;


12

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel

és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

Testnevelés - magasból esés

– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes

módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Nyolcadik évfolyamon a szabadon választható biológia óra keretében bővebben

megismerkedhetnek a tanulók az elsősegélynyújtás alapjaival. Ahol cél, megismertetni a

tanulókkal az elsősegélynyújtás fogalmát, célját, fontosságát, az egyes sérülések élettani

hátterét, tüneteit, azok lehetséges következményeit és ellátásukat. Továbbá tudatosítani a

lehetséges veszély helyzeteket. További cél, hogy megismerjék az emberi szervezet

felépítésével, működésével és az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapfogalmakat és az egyes

baleseti mechanizmusokat.


13

Főbb tematikai egységei:

- Általános elsősegély-nyújtási ismeretek, életjelenségek

- Légzés és keringés újraélesztése

- Sebzések, vérzések, sebellátás

- Csontok és ízületek sérülései, azok ellátása

- Egyéb sérülések

- Belgyógyászati balesetek

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

- Közös értékrend kialakítása.

- Tanulópárok kialakítása.

- Kooperatív tanulási – tanítási technikák alkalmazása.

- Közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése.

- Tanórai viselkedési formák kialakítása, ahol saját és osztálytársai egészségét, emberi

jogait tiszteletben tartja.

- Kezdeményezések, kreativitás erősítése.

- Példamutató, helyes cselekvések kialakítása, bemutatása, erősítése (dicséret, jutalom).

- Csoportmunka, versenyfeladatok.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák. A közösen átélt

kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei által a

közösségfejlesztés kiváló területei.

Feladat:

Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítani, hogy a

különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a

közösséghez tartozás érzését.

Az osztályközösségek programjai:

- tanulmányi kirándulás szervezése,

- osztályszintű rendezvény, pl. Mikulás est, disco, teadélután, Anyák Napja

- évi legalább egy ünnepségen szereplés,

- iskolai rendezvényekre való felkészítés,

A foglalkozások színterei lehetnek még:

- Napközi

- Könyvtár

- Művelődési intézmények

- Művészeti központok

- Sportpályák, szabadidő-központok


14

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A kommunikációs kultúra fejlesztése:

véleményformálás-, és kifejezés,

vélemények, érvek, ellenérvek kialakítása,

saját vélemény kialakítása és megvédése, alátámasztása érvekkel.

Saját információs rendszer kiépítése:

iskolagyűlés 2 havonta, vagy igény szerint,

DÖK megbeszélések.

Közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

osztályok közötti hagyományos versenyek (tisztaság, tanulmányi, szorgalom,

magatartás, sportversenyek, focibajnokságok).

A régi tevékenységek mellett új hagyományok megteremtése (fordított nap,

diáknap, farsangi bál, sportnapok)

Demokratikus jogok ismerete, gyakorlása rendszeres fórumon, választások

alkalmával, pl.: osztályképviselők, DÖK tisztségviselők választása, házirend

összeállítása, stb.

Ügyeleti munka szervezése, ellenőrzése.

Tanulmányi, ill. különböző háziversenyek.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A munkaközösségek programjai részletesen az éves munkatervben találhatók.

A hagyományok ápolása, tisztelete, egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt

bizonyítja, hogy partnereink igénylik ezen események megrendezését.

Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk.

A 8. osztályosok közreműködésével befogadjuk az 1. osztályosokat,

és év végén velük együtt elbúcsúztatjuk a 8. osztályosokat.

Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre:

o március 15.

o október 6.

o október 23.

Iskolanappal ünnepeljük az iskola névadójának évfordulóját szeptemberben,

változó formában és tartalommal.

Adventi hónapot- készülődést rendezünk decemberben.

Közös iskolai kirándulást tartunk évi legalább egy alkalommal, melynek célja

természeti értékeink megismerése- akadályverseny formájában.

Családi napot, vagy sportnapot rendezünk, melynek célja a szülők és

gyerekek játékos, közös együttléte, mozgása.

1-2-3 napos tanulmányi kiránduláson, illetve lehetőségeinkhez mérten

erdei iskola programon vesznek részt tanulóink májusban, júniusban.

Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a

tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk.

Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt

veszünk térségi, városi és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön.


15

A szülőknek és pedagógusoknak tavasszal „Nőnapi bált” rendezünk,

melynek bevételével az iskola programjait támogatjuk.

„Vár az iskola” programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekeknek

a beiskolázás előtt.

Műsoros rendezvényeket tartunk:

o Farsang,

o Suli Gála,

o Anyák Napja alkalmából,

o Mikulásjárás- osztálykeretben rendezett órákon, délutánokon,

o Osztálykarácsonyok, klubdélutánok,

o Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával.

Iskolai elismerések:

Az év kiváló példás tanulója

Az év jeles tanulója

Kiváló közösségi munkáért

Az év legeredményesebb lány és fiú sportolója

Az iskola érdekében végzett munka – a felnőttek körében.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák

vezetése,

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és

értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok

ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,


16

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az

igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe

véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,

munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség

kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot

tart az osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi

helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a

nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése,

ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok

megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások

igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok

megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek

szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös

feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.


17

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás- szervezési eljárások

alkalmazása:

differenciált tanulásszervezés

kooperatív technikák

projektmódszer

tevékenységközpontú pedagógiák

tehetséggondozó órák, foglalkozások

Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A HH, HHH, SNI tanulók integrációs segítése, elfogadás, érzékenyítés.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.

A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának

biztosítása.

Ennek érdekében:

A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás

keretében a felzárkóztatás segítése.

Az IPR rendszer működtetése.

Képesség kibontakoztató program alkalmazása.

Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák,

tevékenységközpontú pedagógiák

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Esélyegyenlőség biztosítása.

Sokszínű tevékenységformák biztosítása

Differenciált tanulásszervezés

Kooperatív technikák alkalmazása

Projektmódszer

Tevékenységközpontú pedagógiák

Individuális tanulás előtérbe helyezése

Az alapozó időszak elnyújtása

Fejlesztő értékelés alkalmazása

A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.


18

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A nevelőtestület minden tagjának kötelessége pedagógiai hozzáállásával mindent megtenni

annak érdekében, hogy az iskolánkba járó tanulók jogainak érvényt szerezzen, illetve

kötelességük betartatásával társaik emberi jogai ne sérüljenek.

Ennek feltétele a gyermekek személyiségének és a családi háttérének megismerése.

Az osztályfőnökök feladata a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, majd a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelőssel közös fellépés a gyermekek tanulási, fejlődési feltételeinek

megteremtése érdekében.

Az iskolavezetés, az osztályfőnökök és a GYIV felelős kiemelt feladata a szülőkkel azoknak

a lehetőségeknek a megismertetése, melyekkel anyagi, illetve egyéb segítséget nyújthatunk a

gyermekek iskoláztatásához (pl.: ingyenes tankönyv, fejlesztő, korrepetáló foglalkozások).

A hátrányos körülmények közül érkező tanulók tanórai foglalkoztatásánál a nevelőtestület

minden tagja különös figyelemmel hajtja végre a differenciálást mind a feladatok, mind az

értékelés területén.

A tanórán kívüli tevékenységek szervezésével lehetőséget teremtünk a tanulók szabadidejének

hasznos eltöltésére, melyet a szabadidő szervező, valamint a GYIV felelős a tanulók

művelődésének érdekében mindenki számára elérhetővé tesz. (pl.: színház-, mozi látogatás,

kirándulás, kézműves foglalkozás, stb.)

A GYIV felelős feladata az egészségnevelés és a kábítószer-ellenes program nyomon

követése.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést

kezdeményez, ennek érdekében együttműködik az önkormányzat gyermekvédelmi felelős

munkatársával, illetve a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével.

Intézményünkben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. A pedagógus kötelező

óraszáma tartalmazza ezt a munkakört. Feladata a nevelési-oktatási intézményben a tanítók, a

tanárok, illetve más alkalmazottak által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatok összehangolása. Kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárása:

- az osztályfőnök,

- mentortanárok,

- illetve az ifjúságvédelmi felelős feladata.

Feladataik:

1. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetése.

2. Szülői értekezleten a szülők rendszeres tájékoztatása:

jogaikról, kötelességeikről;

az iskola által nyújtott lehetőségekről (integrációs oktatás, korrepetálás, felzárkóztatás,

tehetséggondozás, napközis, illetve tanulószobai foglalkozás);

kedvezményekről (étkeztetés, ingyenes vagy tartós tankönyvek).


19

3. Rendszeres tájékoztatás a tanulók részére az iskola nyújtotta lehetőségekről:

integrációs oktatás,

korrepetálás,

felzárkóztatás,

tehetséggondozás,

napközis, illetve tanulószobai foglalkozás).

4. Probléma, veszély esetén figyelmeztetni a szülőket.

Formái:

írásban - tájékoztató füzet útján,

szóban - fogadó óra, családlátogatás alkalmával.

A kapcsolattartás formái:

intenzív, napi kapcsolat a szülőkkel,

fogadó óra,

szülői értekezlet,

családlátogatás.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A DÖK minden tanév elején meghatározza feladatait, munkatervet készít, melyben

részletesen rögzíti a tanulók iskolai döntési folyamatokban való részvételi rendjét.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Az együttműködés formái a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások. Ennek részleteit a

nevelési program más fejezetei taglalják.

Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat

kínálja:

nyílt napok, nyílt órák szervezése,

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési

módokat,

előre tervezett szülői értekezletek,

fogadóórák,

előadások szervezése (logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi

szakember) meghívásával,

pályaválasztási tanácsadás,

családlátogatás,

közös kirándulások,

rendezvények szervezése, látogatása,

közös színházlátogatás.


20

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

1.A gyermek nevelésének, személyisége alakításának elsődleges színtere a család.

Az iskola csak akkor tud eredményes lenni nevelési törekvéseiben, ha:

- a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a szülőkkel,

- a két fél folyamatos kapcsolatot tart fenn, állandó az információáramlás köztük,

- az iskola és a szülői ház kapcsolatára a bizalom és őszinteség légköre jellemző,

- az iskola és a család értékrendje, elvárásai közelítenek egymáshoz.

2. A fentiek megvalósításához az iskola a következőkkel járul hozzá:

- az iskolaválasztás előtt korrekt tájékoztatást nyújtunk az intézményünk kínálta

lehetőségekről,

- a tanévkezdéskor egész évre szóló szülői tájékoztatót készítünk a tanév fontosabb

tudnivalóiról,

- a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül rendszeresen és folyamatosan tájékoztatjuk a

szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

- évente legalább három alkalommal – tanév elején és az első félév zárásakor – osztály szülői

értekezleteken értékeljük, elemezzük a tanuló teljesítményét, ismertetjük az osztályban és az

iskolában jelentkező feladatokat; megvitatjuk az osztály aktuális problémáit,

- indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk, szükség esetén összevont szülői

értekezletet hívunk össze (például pályaválasztás előtt; olyan döntés előtt, amelynek meg-

oldásához a szülők segítségét kívánjuk igénybe venni),

- a tanulási nehézséggel küzdő tanulók szüleinek tanácsadást, konzultációs lehetőséget

biztosítunk fejlesztő pedagógusunk segítségével,

- a magatartási, lelki, szociális gondokkal küzdő tanulók és szüleik számára gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős, illetve pszichológus folyamatos tanácsadását biztosítjuk,

- előzetes egyeztetéssel családlátogatás keretében szívesen megismerkedünk tanulóink családi

környezetével, különösen új osztályfőnök - osztály kapcsolat kialakulásakor,

- nyílt tanítási órák keretében a szülők megismerkedhetnek a tanórákon folyó tevékenységgel,

- a pedagógusok heti 1 tanítási órában fogadóórát tartanak,

- biztosítjuk, hogy a tanulók mindennapi tevékenységét leginkább befolyásoló iskolai

alapdokumentumokkal (nevelési program, házirend) a szülők megismerkedhessenek.

Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői

Munkaközösség.

Intézményünkben a pedagógusok kölcsönös támogatáson, bizalmon, őszinteségen alapuló

szoros partnerkapcsolat fenntartását tartják kötelességüknek a szülőkkel és a tanulókkal.

Célunk:

A szülők megnyerése, szemléletformálása, az együttműködés növelése érdekében

értekezleteken, fórumokon kooperatív technikák alkalmazása.

Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.


21

A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás módjai, színterei, hagyományok:

Az együttműködés

fóruma

Módja Felelőse Gyakori-

sága

Hagyományok

Szü-

lők

SZMK

- Tagjait a szülők vá-

lasztják a tanév első

szülői értekezletén.

Megbeszélés és

konzultáció

- Nevelési érte-

kezleteken, fél-

éves, és év végi

értekezleteken

való részvétel

SZMK

vezetője

Iskolaveze-

tés

Munkaterv

és szükség

szerint.

1. Farsangi bál

szervezése.

2. Tankönyvek

véleménye-

zése.

3. Aktív szülők

jutalmazása

év végén.

Teljes szülői

közösség

-Szülői érte-

kezlet (évi

összevont és

legalább három

osztály szülői

értekezlet

Osztály-

főnökök

Iskolaveze-

tés

Munkaterv

szerint

Nőnapi bál

Tanu-

lók

DÖK

- Képviselőit a

tanulók választják

tanév elején.

Megbeszélés

- Iskolagyűlés

DÖK össze-

kötő tanára

DÖK diák-

vezetője

Osztályfőnö-

kök

Havonta Fordított nap

A továbbfejlesztés lehetőségei

A tanulók és a szülők kiemelt, közvetlen partnereink. A velük való kapcsolatunk

továbbfejlesztésének legkézenfekvőbb lehetősége az évenkénti igény - elégedettség - és

elégedetlenség mérésük. A mérés folyamatszabályozásával rendelkezünk, melyet az IMIP

tartalmaz.

További partnereink

Az IMIP tartalmazza a partneri listát, a kapcsolattartás formáit, gyakoriságát, a

kapcsolattartót, a listát évente aktualizáljuk.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A vizsgák szabályzásának célja: a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak, lebonyolítási

rendjének szabályozása.


22

1.2 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

Osztályozó vizsga

Az Intézményben az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két

hétben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási

év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött

össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két

hétben, ha

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a

sajátos helyzete miatt,

- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének

egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő

vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb

három vizsgatárgyból szervezhető.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény

nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a

vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét

hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan

megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.


23

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja

elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből

kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett

évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele

a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell

az iskola vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap,

javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban

szervezhető.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem

teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján

az igazgató jelöli ki.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgabizottság minimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár

Feladataik

Az elnök

- felel a szabályok betartásáért,

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

- ha kell szavazást rendel el.

Kérdező tanár(ok)

- szakos tanár, tanító,

- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Ellenőrző tanár

- lehetőség szerint szakos tanár,

- felel a vizsga szabályszerűségéért

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.


24

Írásbeli vizsgák általános szabályai

- a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy

megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot;

- a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló

hozza magával;

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell

biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, ahol három írásbeli vizsga tartható.

Az írásbeli vizsga javítása:

- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot.

A szóbeli vizsga általános szabályai

- Egy napon három szóbeli vizsga tehető le.

- A vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie.

- Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti,

jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről.

Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények

alapján dönt.

Gyakorlati vizsga általános szabályai

- a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati

vizsga rendjéről;

- a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel

kell értékelni.

Az vizsgák részletesebb szabályozását, az értékelés rendjét, illetve a vizsgatárgyak részeit és

követelményeit az intézmény vizsgaszabályzata tartalmazza.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Intézményünk a fenntartó által kijelölt, beiskolázási körzetből vesz fel tanulókat. Más

körzetből érkező tanulót csak abban az esetben veszünk fel, ha van betöltetlen férőhelyünk.

A Köznevelési Törvény rendelete szabályozza a tanulók felvételét a KIR rendszerbe, amely

alapján az új diák bekerül az iskola nyilvántartásába.


25

Az iskolaváltás során figyelembe vesszük a tanuló által megszerzett ismereteket. Lemaradása

esetén türelmi időt biztosítunk számára a hiányzó tudás megszerzéséhez, vagy szükség esetén

évfolyamismétlésre is lehetősége van.

A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a részképesség zavaruknak megfelelő

szintű fejlesztést differenciált feladatmegoldásokkal, illetve külön fejlesztő foglalkozásokon.

Abban az esetben, ha nem tanult olyan tantárgyat, amelyet iskolánkban oktatunk (pl. idegen

nyelv), biztosítjuk a tanulónak a felzárkóztatást mindaddig, amíg el nem éri az évfolyamának

megfelelő tudásszintet.

Előrehaladását mindvégig figyelemmel kísérjük, míg el nem éri társai tudásszintjét.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi

kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell

részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi

kérelmekről szabad férőhely esetén az igazgató dönt.


26

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam



Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret 1


Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3



27

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom B változat

Fizika B változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat

Ének-zene alsó tagozat A változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam



Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2


Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1


Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3


Matematika 1 1 1 1

Informatika 1 1


Választható órakeret 2 2 2 2


Idegen nyelv 1 1

Magyar - Drámajáték 1 1

A tanulók max. terhelése 27 27 27 29


28

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam



Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret 1


Informatika 0 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3

Matematika 1 1

Természetismeret 1

Fizika 1

Magyar 1

Földrajz 1

Informatika 2 1 1 1


Választható órakeret 3 3 4 4

Matematika 1 1 2 1

Angol 1 1 1 1

Biológia 1


A tanulók maximális

terhelése 31 31 35 35


29

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A folyamat célja, helye az oktató-nevelő munkában

Pedagógiai programunk, tantervünk megvalósításának alapvető eszközei a megfelelően

kiválasztott tankönyvek, segédletek és taneszközök. Ezek beválásának folyamatos vizsgálata

fontos része oktató-nevelő munkánknak.

A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztására a munkaközösségek tesznek

javaslatot, melyet az igazgató fogad el. Taneszközöket csak az oktatómunka elvégzéséhez

rendelünk. A tankönyvrendelésért és árusításért felelős személyt az igazgató bízza meg.

A tankönyvek beválásáról véleményt alkotnak:

a tankönyvekből tanító pedagógusok,

tanulók,

szülők.

Az iskolavezetés és a tantestület kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik új

tankönyvek, taneszközök megismerését (tankönyvkiállítás, bemutatók, stb.)

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának

elvei:

A helyi tantervre, illetve a kompetencia alapú oktatásra alkalmas taneszköznek kell

lennie.

Feleljenek meg az iskola helyi tanterve, illetve a Kerettanterv által szabott

követelményeknek, tartalmazzák azt az ismeretanyagot, melyet a tantervben

megtanítandó tananyagként az intézmény meghatároz.

Feleljen meg az életkori sajátosságoknak, áttekinthető, érdeklődést keltő, nyelvezete,

stílusa könnyen érthető legyen.

Tehetséggondozásra, felzárkóztatásra egyaránt teremtsen lehetőséget.

Tartóssága és ára is elfogadható legyen.

Funkciók A minőség összetevői

Motiváció Illusztráltság

Érdekesség

Problémák bemutatása

Gondolkodást ösztönző egyéb megoldások

Ismeretátadás Érthetőség

Életszerűség

Tudományos pontosság

Rendszerezés Strukturáltság

Koordináció A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás Szintezett tananyag

Tanulásirányítás

Tanulási stratégiák tanítása

A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát

orientáló eszközök

Az önértékelés elősegítése Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató,

illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés Érzelmi hatást keltő eszközök


30

A folyamathoz kapcsolódó közvetlen partnereink: - nevelő testület,

- tanulók,

- szülők,

- fenntartó.

Közvetett partnerek: - tankönyvkiadók,

- tankönyvterjesztő, (Kello).

Alkalmazott eszközök: - kérdőívek,

- tankönyv megrendelő lapok.

Alkalmazott módszerek: - interjú,

- kérdőíves felmérés,

- team-munka,

- műhelymegbeszélés,

- dokumentumok elemzése.

Folyamat gazda: - igazgatóhelyettes.

További felelősök: - igazgató,

- munkaközösségi vezetők,

- tankönyvfelelősök.

A tájékoztatás fórumai: - tantestületi értekezlet,

- szülői értekezlet,

- iskolagyűlés.

Tartalmi szabályozás: 16/2013.EMMI rendelet alapján.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése;

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

a tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet

kialakulása.


31

2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat;

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása;

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával fejlesztjük tanulóinkat;

a kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás

megalapozása kiemelt feladat.

2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra;

további mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.


32

2.5 Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a törvényben

meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.

Tanórai foglalkozás keretében heti öt testnevelésórában sportolhatnak az iskolánk diákjai. A

testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon tömegsport foglalkozások és edzések

(labdarúgás, kézilabda) keretében vehetnek részt sportprogramokon alsó és felső tagozatos

bontásban.

A tömegsport foglalkozások alsó és felső tagozatban is két-két csoportban, heti két

foglalkozás keretében valósulnak meg, két csoportban heti két alkalommal gyógytestnevelés

van.

A tömegsport foglalkozásokat a diákok igényeinek figyelembevételével állítottuk össze.

Színes, széles körű, sok sportágat felölelő lehetőséget biztosítunk a mozogni vágyóknak.

Ebben a tanévben megalakítottuk az ISK-t egy szakosztállyal. Később az igényeknek

megfelelően szeretnénk bővíteni a szakosztályok számát. Ez is színesíteni fogja a lehetőségek

palettáját, valamint biztosítja a testnevelést tartalmazó napokon a délutáni sportolást.

1. Meg kell határozni az ellenőrzés és értékelés módszereit.

a) Értékelés: Minden évben legalább egyszer célszerű átfogó értékelést végezni. Az

értékelés eredményeit és az új információkat figyelembe véve módosítani kell a

célkitűzést. Erre végrehajtási tervet kell készíteni.

Az értékelést célszerű a minőségbiztosításból ismert PDCA módszerrel elvégezni

(tervezz! - csináld! - értékeld! - cselekedj!) Ezzel a módosított új célokat is

meghatározhatjuk.

Az intézmény legfontosabb jellemzőit a SWOT elemzéssel határozhatjuk meg. Ez

a helyzetelemzés feltárja az intézmény erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és

veszélyeit:

b) Ellenőrzés: Az ellenőrzés a rendezvényeken való részvétel, a dokumentált

jelentkezések a programokra, kérdőívekre adott válaszok, a testnevelés mérési

eredmények, a hiányzások, a regisztrált megbetegedések, a tömegsportra járó, az

aktív sportolók létszáma alapján végezhető el.

Testnevelés mérési eredmények:

Általános felmérések

Országos szinten meghatározott azonos felmérések, amelyek alapján

összehasonlíthatók a diákok, az iskolák és esetleg az egyes országok is. Ilyen a

HUNGAROFIT módszer, amelyet az egész országban alkalmaznak, elfogadnak és

összehasonlításra használnak. A módszer alapján minősíteni tudjuk a tanulók

fizikai állapotát, feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó

hiányosságok. Kiindulási pontként szolgálhat fejlesztő, felzárkóztató programok

elkészítéséhez. A motorikus képesség méréséhez olyan tesztet állítottak össze,

amely egyszerű, kevés eszköz igényű, bárhol végrehajtható, jól mutatja a fizikai


33

felkészülés hiányosságait. A motorikus képességek mérésében a kondícionális

képesség és a koordináció jelenik meg legfontosabb tényezőként. Ezeket a

következő tesztfeladatokkal tudjuk ellenőrizni:

Cooper-teszt (2000 méteres futás pulzus méréssel)

helyből távolugrás (m)

fekvőtámaszban karhajlítás (db)

hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db)

hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel (db)

A méréseket félévente kell elvégezni, pontozni kell és be kell küldeni a megadott

címre feldolgozás céljából. Jegyet nem kapnak rá a diákok, legfeljebb a fejlődést

értékelhetjük.

2. A célok tervezése

Fő cél az országos átlag elérése, túlszárnyalása.

A célok legyenek:

specifikusak

mérhetők

a helyzethez illeszkedők

reálisak

időben ütemezhetők

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Választható tantárgyak:

alsó tagozatban: - vizuális kultúra

- idegen nyelv

- magyar - drámajáték

felső tagozatban: - matematika

- angol

- biológia

- vizuális kultúra

Választható foglalkozások: - napközis foglalkozás,

- tömegsport,

- könyvtári foglalkozás,

- pályázati lehetőségek keretében szervezhető foglalkozások.

Intézményünkben a pedagógusválasztásról a nevelőtestület véleményének figyelembe

vételével az igazgató dönt.


34

2.7 Projektoktatás

A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók

érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére

épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a

témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az

eredmények megtervezése; ill. az eredmények bemutatását jelenti.

A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő

szinten kell történjen:

- Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és

képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat.

- A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és

segítség tudatos jelenléte szükséges.

Az intézmény éves munkatervében jelennek meg a hagyományosan megrendezésre kerülő

projekt napok, hetek és projekt hónap. ( Nemzeti összetartozás, Ünnepeink, Hagyományaink)

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárása:

- az osztályfőnök,

- mentortanárok,

- illetve az ifjúságvédelmi felelős feladata.

Feladataik:

1. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, megszüntetése.

2. Szülői értekezleten a szülők rendszeres tájékoztatása:

- jogaikról, kötelességeikről;

- az iskola által nyújtott lehetőségekről (integrációs oktatás, korrepetálás,

felzárkóztatás, tehetséggondozás, napközis, illetve tanulószobai foglalkozás);

- kedvezményekről (étkeztetés, ingyenes vagy tartós tankönyvek).

3. Rendszeres tájékoztatás a tanulók részére az iskola nyújtotta lehetőségekről:

- integrációs oktatás,

- korrepetálás,

- felzárkóztatás,

- tehetséggondozás,

- napközis, illetve tanulószobai foglalkozás.


35

4. Probléma, veszély esetén figyelmeztetni a szülőket.

A tájékoztatás formái:

- írásban - tájékoztató füzet útján,

- szóban - fogadó óra, családlátogatás alkalmával.

A kapcsolattartás formái:

- intenzív, napi kapcsolat a szülőkkel,

- fogadó óra,

- szülői értekezlet,

- családlátogatás.

Az esélyegyenlőséghez kapcsolódó tervet, programot részletesen az iskolai IPR tartalmazza.

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Értékelési alapelvek

Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható.

Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos

értékelési formákat.

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének.

A választott tanítási óra keretében elsajátított tananyag ismeretének értékelése részét

képezi az adott tantárgy érdemjegyének.

Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a

szép, helyes magyar beszéd tanítására, a megfelelő kifejezőkészségre.

A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli

munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni a

tanórák folyamán.

A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató, bíztató hangra.

Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is,

arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönözzük

őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal,

ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is.

A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének

elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy

önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult.

Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő

szándékúaknak kell lennie.

A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető.

Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóvak,

illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is.

A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A

tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg.


36

A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval

ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a

tanuló tartós hiányzása kivételével.

Érdemjegyet kaphat a tanuló

- szóbeli feleletre

- írásbeli munkára

- önálló kiselőadásra

- tanórai munkára

- szorgalmi feladatra

- házi dolgozatra

- tanulmányi versenyen való eredményes részvételére.

A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók,

feleltethetők:

Az írásbeli feleletek formái

Témazáró dolgozat

Röpdolgozat

Házi dolgozat

Röpdolgozat Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy

az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag.

Témazáró dolgozat Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban

közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak

meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás

megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni.

Írásbeli beszámoltatások korlátai A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal

legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A

dolgozatot írató tanár társai tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási részébe legalább

egy héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat tényét.

Javítási határidő Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat

egy hét. Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be a tanuló nem köteles

elfogadni az érdemjegyet, kivétel a tanár távolléte.

Az írásbeli beszámoltatás súlya Az érdemjegyek nem egyedértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű teljesítmények nagyobb

súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni az

érdemjegyektől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor

az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Ez azt jelenti,


37

hogy összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba

venni.

A félévi és az év végi osztályzást a Köznevelési Törvény rendelkezései szerint végezzük. Az

osztályzatokról a tanulót, illetve a szülőt a bizonyítvány kitöltésével és átadásával

tájékoztatjuk.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

korlátai

Elvek

Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatoknak ezen célokat kell

szolgálnia.

Az írásbeli és szóbeli feladatokat egymást kiegészítve megfelelő arányban feladni.

Törekedni kell arra, hogy mind a két fajta otthoni munka szükséges legyen a

következő tanítási órára való felkészüléshez.

Korlátok

Az írásbeli házi feladatok feladásakor tekintettel kell a lenni a tanuló egyéb

elfoglaltságaira és a többi tantárgyra is.

Tanítási óráról tanítási órára annyi írásbeli feladat adható fel, amely 10-15 perc alatt

megoldható.

Nagyobb mennyiségű feladatra, rajzokra, házi dolgozatra, időigényes gyakorlati

feladatokra megfelelő időt (1-2 hét) kell biztosítani.

Hétvégére a szokásosnál több feladat nem adható fel.

Tanítási szünetekre csak önként vállalt, un. szorgalmi feladat adható.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik:

Értékelés 2. o. második félév – 8. évfolyamon

- A tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév

és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája

alapján kell meghatározni.

- Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

- A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden

tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.


38

- A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az

értesítő könyvön keresztül az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta

ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

- A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a

tanulók egyes tantárgyi fejezeteket lezáró témazáró írásbeli dolgozatainak,

feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását a következőarányok alapján végzik el a szaktárgyat

tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0– 30 % elégtelen (1)

31 – 50 % elégséges (2)

51 – 75 % közepes (3)

76 – 90 % jó (4)

91 – 100 % jeles (5)

Az értékelés rendszerének összetevői:

A tanév során kapott értékelések (rajzok, érdemjegy, ill. szöveg) mérlegelése alapján történik

a tanuló félévi ill. év végi értékelése, munkájának összegzése. Hangsúlyos szerepet kapnak, az

összegző (szummatív) típusú felmérések eredményei (félévi, év végi, témazáró dolgozatok).

Az értékelés időbeli megoszlása:

- félévi záráskor

- év végi záráskor

- szóbeli és írásbeli feleletek esetén folyamatosan

- témazáró dolgozatoknál a témakör befejezésekor

A felelősök körének meghatározása:

- igazgató, igazgatóhelyettes: félévkor és év végén

- tanítók és szaktanárok: félévkor és év végén, szóbeli és írásbeli feleletek, témazáró

dolgozatok, diagnosztizáló mérések esetén

Az értékelést végzők köre:

- tanítók és szaktanárok, akik az adott tantárgyat tanítják

Értékelés az 1. évfolyamon - 2. osztály első félévében

Az értékelés típusai:

- részletes szöveges értékelés félévkor az 1-2. osztályban, év végén az 1. osztályban;

- rajzok használata és/vagy szöveges értékelés a szóbeli és írásbeli feleleteknél,

a diagnosztizáló méréseknél, a témazáró dolgozatoknál.

Alapvető feladatnak tekintjük, hogy a szöveges értékelés

- konkrét, ugyanakkor egyénre szabott legyen,

- iránymutatást jelentsen a továbbhaladás tekintetében,

- tükrözze a tanuló önmagához és a követelményekhez viszonyított előmenetelét.


39

Az alsó tagozatos munkaközösség javaslata alapján a bevezető szakaszban nem értékeljük a

tanulók teljesítményét a készségtárgyakból (ének-zene, vizuális kultúra, életvitel és gyakorlat,

testnevelés és sport, valamint játék és erkölcstan).

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladat - mint az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai:

Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok rendszeresen kapjanak házi

feladatot. A házi feladat adhatóságának, mennyiségének kérdését véleményezteti a szülőkkel

és a diákönkormányzattal.

A házi feladat a gyerekek fejlődését-önálló munkavégzés, feladattudat kialakítása, reális

önismeret – segíti.

A házi feladat, az otthoni felkészülés módja:

- az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása segítség a tanórai

munkához

- a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése

- fejlődjön a tanulók feladat - megoldási képessége

- a motiváció növelése

- a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (internet és könyvtárhasználat)

- az önművelés igényének kialakítása

- a tanulói teljesítmény javítása

- a pontosság, a kötelességtudat a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése

- a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása

- a tanulási technikák kiépítése

- az önálló ismeretterjesztés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás

eszközeinek megismerése

A házi feladat adásának alapelvei

- A szülőknek joguk van tanácsot kapniuk abban, hogyan nyújtsanak segítséget

gyermeküknek az otthoni munkában.

- A tanulóknak joguk van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz.

- A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus.


40

- A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazhatja (piros pont, részjegy, egészjegy stb.).

- A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti.

A házi feladat tartalmát tekintve:

- kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez,

- legyen differenciált, személyre szabott, individualizált,

- legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató,

- legyen megfelelően előkészített,

- egyes életkori sajátosságokat figyelembe vevő,

- jelenthet intellektuális kihívást.

A házi feladat formáit tekintve lehet:

- projekt- munka

- egyéni kutatómunka

- teszt

- gyűjtőmunka

- munkafüzeti gyakorlatok

- rajz, plakát

- számolás vagy fogalmazvány

- munkadarab

- programozás stb.

- memoriter

- versenyfeladatok

- rejtvények

- szótanulás

- kísérlet

A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei:

- Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen!

- A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége nem lehet túlzó. (Tantárgyanként

15-30 perc alatt elvégezhető legyen.)

- A fogalmazások minimális, ill. maximális hosszát a szaktanár határozza meg, ezzel is

tekintetbe véve az életkori sajátosságokat.

- A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon!


41

- Nagyobb szünetek előtt, ill. hétvégén annyi házi feladat adható, amennyit általában egy

tanórára kapnak a diákok.

- A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk föl a tanulók figyelmét.

- Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló, amelynek elvégzéséhez szükséges anyagok és

eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak.

- Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb idő álljon a

tanuló rendelkezésére!

Tantárgy Házi feladat típusa Házi feladat

mennyisége

Megoldásra

fordított idő Gyakoriság

Matematika

általában írásbeli

feladatmegoldás,

ritkábban szóbeli,

egy-egy tétel,

összefüggés,

szabály

2-5 feladat, 1-3

szabály,

szorgalmi

feladat

15-25 perc minden órára

Fizika szóbeli és írásbeli

együtt

1 lecke (2-3

oldal lényege),

1-2 feladat


Kémia általában szóbeli

1 lecke (2-3

oldal), 1-2

feladat


Biológia

Földrajz

Természetismeret

Környezetismeret

általában szóbeli,

időnként írásbeli 1 lecke 15-20 perc minden órára

Informatika általában szóbeli 1 lecke 20-25 perc minden órára

Idegen nyelv

általában szóbeli

és írásbeli együtt

1 lecke

(1-2 oldal) 20-25 perc minden órára

Történelem szóbeli és írásbeli

együtt

1 lecke

(1-3 feladat) 20-25 perc minden órára

Magyar nyelv és

irodalom szóbeli+írásbeli

olvasmányhoz,

tananyaghoz

kapcsolódóan


Vizuális kultúra

szóbeli

írásbeli

kötelező

gyűjtőmunka 7-8.

évfolyamon

A/4-es oldal

alkalomszerűen

(kb. havonta

egyszer)

Életvitel és

gyakorlat

1-2 feladat,

szorgalmi

gyűjtőmunka

1 lecke 15-20 perc hetente

Gyógytestnevelés gyakorlati 5 db gyakorlat 10 perc alkalmanként


42

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

A jogszabályoknak való megfelelés.

Fenntartói elvárások.

Közvetlen partnereink elvárásai (tanulók, szülők, pedagógusok).

Intézményünk személyi és tárgyi feltételei.

Iskolánkban csoportbontásban tartjuk az angol nyelvet és az informatikát a nagyobb létszámú

osztályokban. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a

kommunikációs készségek fejlesztésére, a tanulók tudásának megalapozására, a megszerzett

tudás gyakorlatban történő alkalmazására.

A csoportbontás a tanulók létszáma, tudásának szintje, illetve képességük alapján történik.

Fejlesztő foglalkozásokat szervezünk alsó és felső tagozatos tanulóink számára. Az egyes

csoportokban lehetőleg az azonos problémával küzdő gyerekeket foglalkoztatjuk.

Választható foglalkozások:

A választható foglalkozásokat a Köznevelési Törvény alapján április 15-ig meg kell hirdetni,

amelyről a tanuló május 20-ig dönt.

Alsó tagozatban idegen nyelv, vizuális kultúra és magyar – drámajáték közül

választhatnak tanulóink.

Felső tagozatban angol nyelvből, matematikából, vizuális kultúrából, illetve 8.

évfolyamon biológiából lehetőséget biztosítunk az arra jelentkező tanulóink számára,

hogy magasabb óraszámban foglalkozzanak az adott tantárggyal.

Napközis csoportunkat a jelentkezések függvényében szervezzük meg.

Jelentkezés alapján sportfoglalkozásokat szervezünk szakköri formában a tanulók

számára.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.


43

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel

a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább

egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a

testnevelési órákon a HUNGAROFIT rendszer alkalmazásával, amelynek kidolgozása Dr.

Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A „HUNGAROFIT” (fizikai fittség mérése) alapmérései a

tanulók általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez az alábbiak:

Alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.

Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése: helyből távolugrással páros lábbal.

Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra, fej fölött tömött labdával.

Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-

lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.

Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének

mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.

Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés

térdérintéssel, folyamatosan.

A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és

leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük,

hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését

célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban

értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott

fejlődésének mértéke.

A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes

osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre

követhetőek legyenek.

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület

egészségének a védelmét.

Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus

életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és

gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az

egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.

Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola

mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.


44

Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük

megőrzésében.

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok

és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat,

támogatja az egyén előrejutását.

Az egészségnevelés fő célkitűzései

„Az egészség: érték!”

Jövőkép: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési

tevékenység integráns részévé válik az iskolai nevelésnek oktatásnak.

a) Rövidtávú célkitűzéseink:

gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről,

világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről;

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása;

iskolai büfé működtetése esetén egészséges élelmiszerek árusítása;

az iskolai étkeztetésben az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítása

mellett a kulturált étkezési szokások elsajátítása

gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése;

pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása.

b) Középtávú célkitűzéseink:

prevenció

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulásának megelőzése

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

a tanulás és a tanulás technikái

idővel való gazdálkodás szerepe

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

c) Hosszú távú célkitűzéseink:

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése

az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás megvalósulása

a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése

a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja

az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzése

a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időszakát megelőzően is

Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó

projektnapot (témanap) szervezünk, novemberben egészség hónapot tartunk projekthónap

keretében.


45

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei

Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek

iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési

programokat. A minőségi munka

részeként értékeli az ilyen

tevékenységet.

Anyagi forrásokat teremt.

Ösztönző rendszert dolgoz ki.

Aktívan részt vesz az egyes

programokban.

Hiteles személyiségek a

pedagógusok és a diákság

számára. Hasznosítható

kapcsolatrendszer.

tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba

beépítve tanítják az egyes környezeti

tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja,

hogy minden tanár feladata a

környezeti nevelés.

környezeti nevelési

munkacsoport

Elkészíti a pedagógiai programnak

megfelelően az éves tervet, segíti és

koordinálja annak megvalósítását.

Dokumentációs és értékelő munkát

végez, pályázatokat ír, kapcsolatot

teremt a külső támogatókkal.

Lehetőséget ad a különböző

szakmacsoportok

programjainak

összehangolására (témahét,

versenyek, akciók, kiállítások,

jeles napok eseményei, stb.)

osztályfőnöki

közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az

egészségneveléshez kötődő környezeti

nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőség van az aktualitások

azonnali megbeszélésére

osztályközösségi szinten.

diákönkormányzatot

segítő és a

mentálhigiénés tanár

tagjai a környezeti nevelési

munkacsoportnak. Lehetőségük van a

környezeti nevelés egészségnevelési

területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal,

az egyedi problémák azonnali

kezelése.

iskolaorvos Előadások tartása az egészséges

életmódról, a környezeti ártalmakról.

Segíti a tanárok munkáját

terepgyakorlatokon, erdei iskolában.

Szakmai kompetencia,

személyes ráhatás.

adminisztratív

dolgozók

Támogatják a tanári munkát az egyes

programok hátterének biztosításával.

Részt vállalnak a szelektív

hulladékgyűjtésben,

takarékosságban.

technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek

biztosítása, laborok, vizesblokkok,

világítási hálózat karbantartása,

hőszigetelés, stb.

Zöldítési program, szelektív

hulladékgyűjtés,

komposztálás.

diákok A tervezett éves programban

sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság,

tevékeny szerepvállalás, önálló

kutatások és kezdeményezések).

Valamennyi diák érintett,

nagy a jelentősége a helyi

értékek felkutatásának.

Partnerség a felnőtt

részvevőkkel. A fő hangsúly a

szemléletformáláson van.

szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök

gazdagítása, anyagi támogatás, külső

erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a

programokban, a szemléletük

formálása, a körny. nevelés

túlmutat az iskola falain.


46

Kapcsolatok, melyek segítenek a helyi környezeti nevelési program megvalósításában:

1. Bükki Nemzeti Park megbízottja

2. Lázbérci Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területkezelője

3. Vízügyi dolgozók horgászegyesülete

4. Lázbérci víztisztító - vízmű üzemvezetője, dolgozói

5. Északerdő Rt. dolgozói

6. Állatorvos

7. Helyi Önkormányzat

Környezettudatos magatartás kialakítása:

8. osztály

Környezetünk élővilága, védett növények, állatok megismerése, felismerése, rendszere,

gyógynövények élőhelye, gyűjtése, tartósítása, felhasználása, környezetünk élőhelyei,

megóvása

Környezetünk földtani szerkezete, kőzetek, alakzatok

Vizek, talaj összetétele, vizsgálata, légkör tisztasága, szennyezettsége

Dédestapolcsány története, műemlékei, nevezetes helyei, hagyományai

Ipari tevékenység régen és ma (helyi ipartörténet)

Környezetszemléletű gazdálkodás

7. osztály

Élőlények környezete, tűrőképessége - helyi sajátosságok

lakóhelyünk jellemző környezeti problémái

Talaj, víz, levegő vizsgálata

Környezetünk élőlényeinek rendszerezése

Helyi energiaellátottság, energiák

Helyi éghajlat és az azt kialakító tényezők

Lakóhelyünk térképe

Biogazdálkodás fogalma, lehetőségei

Állattartás egészségügyi, etikai követelményei

6. osztály

Lakóhelyünk körüli élőhelyek (Kiserdő, tópart, szántóföldek, rétek) növényei, állatai

Védett területek, természetvédelem

Lakóhelyünk vizei: Bán-patak, Csimás-patak, Lázbérci-tó

Lakóhelyünk barlangjai

5. osztály

Nemzeti Parkjaink

Bükki Nemzeti Park élőhelyei, védett élőlényei

Lázbérci tájvédelmi körzet, a tó kialakulása, környezete, élővilása

4. osztály

Közvetlen környezetünk leggyakoribb növényei, állatai, felismerésük

Lakóhelyünk természetföldrajzi jellemzői, hegységek nevei


47

3. osztály

Növények és állatok a Lázbérci-tó partján

Gyümölcsös kert, zöldséges kert növényei, állatai

Kiserdő élővilága

2. osztály

Iskolai élősarok kialakítása

A környező természetes helyek nevei (kiserdő, Köszörűkő-forrás, stb.)

1. osztály

Évszakok változásai az iskola és az otthon környékén

Ismerkedés a Lázbérci-víztározóval és a Bán-patakkal

Célok:

a) A gyerekek alakuljon ki a természet-embertisztelő szokásrend.

b) Becsüljék, óvják környezeti, természeti értékeinket.

c) Helyi környezetünket ismerjék, értékeit óvják, szeressék, fejlesztésében aktívan

vegyenek részt.

Ismeretek

a) Természeti környezet - védett területek Lázbérci-tó tájvédelmi körzet, Bükki Nemzeti

Park lakóhelyünkhöz közel eső része

védett növények, állatok, élőhelyeik

gyógynövények, tartósításuk, gyűjtésük módja, helyei

gyakori gyomnövények

élettelen környezet (Upponyi-szoros, barlangok, talajszerkezet)

b) Épített környezet

műemlékek ismerete, bemutatása

község története (Dédes, Bántapolcsány)

Lázbérci-tó története

c) Gazdálkodás

komposztálás

szelektív hulladékgyűjtés

biogazdálkodás (vegyes ágyások, természetes védekezés)

Gyakorlati tennivalók

a) szelektív hulladékgyűjtés

b) otthon biogazdálkodás

vegyes ágyások, vetésforgó kialakítása

kártevők távoltartása természetes módszerekkel

komposztálás, hulladékok hasznosítása

c) környezeti nevelés a tanítási órákon a témakörnek megfelelően a helyi sajátosságok

beépítésével, környezet védelem tantárgy

d) környezetvédelmi akciók - tanítási órákon kívül

jeles napok

zöld napok

túrák, erdei iskola, táborozás

szakkör

e) alkotó munka természetes anyagokból: fa, agyag, bőr, fűzfavessző, termések

f) alkotó munka a természetben


48

A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye

Játékok

szituációs,

memóriafejlesztő,

kombinációs,

érzékelést fejlesztő,

ráhangolást segítő,

bizalom erősítő,

kapcsolatteremtést segítő,

drámapedagógia.

Modellezés

hatásvizsgálatok,

rendszermodellezés,

előrejelző,

működő modellek készítése, elemzése

Riport módszer

kérdőíves felmérés

direkt riportok

fotóriport

Projekt módszer

analízis - akcióprojektek

Terepgyakorlati módszerek

terepgyakorlatok,

térképkészítés,

egyszerű megfigyelések,

célzott megfigyelések, mérések

Aktív, kreatív munka

természetvédelmi és fenntartási munkák,

rekonstrukciós munkák,

madárvédelmi feladatok,

szelektív hulladékgyűjtés,

rend- és tisztaságverseny.

Közösségépítés

csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

Művészi kifejezés

vizuális művészet a környezeti nevelésben,

irodalmi alkotások,

zeneművészet,

fotóművészet,

táncművészet.

A környezeti nevelési programunk beépül az alábbi tantárgyak tanmenetébe:

1-4. osztályban a környezetismeret tantárgyban,

5-8. osztályban a "környezetvédelem" önálló innováció eredményeképpen modulként

jelenhet meg.


49

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi,

igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben

részesül. A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az

osztálynaplóba is be kell írni. Az írásos fegyelmi intézkedések

a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:

tanítói, tanári, nevelői intés,

osztályfőnöki intés,

igazgatói intés.

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesíthető. Iskolánkban a fegyelmi eljárás

lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi

Bizottság jogosult.

A fegyelmi büntetések a következők lehetnek:

megrovás,

szigorú megrovás,

kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,

áthelyezés más iskolába,

kizárás az iskolából.

A vagyonvédelem miatt a tanulók az előírásoknak megfelelően kezeljék, óvják az iskola

eszközeit, bútorait és berendezési tárgyait. Az üres tantermeket és a szekrényeket mindig

zárva kell tartani! A tantermek, öltözők zárásáról a hetes, illetve a pedagógus

gondoskodik. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget.

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a

kárt meg kell térítenie.

Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi,

kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

kimagasló sportteljesítményt ér el,

tartósan jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló

együttes munkát végez.

A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. A

kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást

tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni.

Az írásos dicséretek formái:

tanítói, tanári, nevelői dicséret,

osztályfőnöki dicséret,

igazgatói dicséret,

nevelőtestületi dicséret.


50

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási

dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű

tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága

előtt oklevéllel is elismeri az iskola.

A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek.

A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni

és szabadságban kell elbocsátani." /Rudolf Steiner/


51

4. Melléklet

Az írásbeli vizsga szabályai

Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet 67. § részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb

szabályokat.

A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság ismerteti az írásbeli vizsga szabályait.

Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon,

feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát

tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.

Az íróeszközökről a vizsgázó gondoskodik.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik

feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot,

jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.

A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként 45perc.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő

vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc

perccel meg kell növelni,

lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt

használja,

kérésre engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázó részére biztosítani. A pótló vizsga

harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 69. § (2) részletesen szabályozza továbbá

az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak

következményeit,

a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,

a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,

a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését.

A szóbeli vizsga szabályai

A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

70. § részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén.

A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésére álló maximális

idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.

A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a

vizsgázó számára.

Önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól

kaphat segítséget.


52

A vizsgabizottság tagjai a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel.

A feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában megzavarni. A vizsgázó akkor

szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy ha a rendelkezésre álló idő

letelt.

Ha a vizsgázó a témából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal

póttételt húzhat vele.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

kérésére az igazgató engedélye alapján:

a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,

engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen,

és két vizsgatémát kell húznia és kifejtenie.

Feladatok szövegének közös értelmezésére megengedett.

Fáradtság tüneteinél tartsunk szünetet!

Segédeszköz, tankönyv használata megengedett.

Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 71. § (5) részletesen szabályozza továbbá:

a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit,

a neki fel nem róható okból s vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,

a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,

a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait.

A gyakorlati vizsga szabályai

Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:

testnevelés,

informatika,

ének-zene,

rajz és műalkotások elemzése.

A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a végrehajtási rendelet 72. §. 1-7.

fejezete tartalmazza. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat.

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság javaslatára az igazgató hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság meggyőződött a

feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges

személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A helyre és

munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a feladatok ismertetésének ideje

nem számít bele.


53

A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti

megosztása a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.

Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a

vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától – egy érdemjeggyel kell

értékelni.

Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

Az értékelés rendje

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását

követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása

pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható

maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.

Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli

maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható

pontszám 60%-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes

pontszám 40%-ával azonos.

Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a

gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%-

ával egyezik meg.

A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért

pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozható meg:

0– 30 % elégtelen (1)

31 – 50 % elégséges (2)

51 – 75 % közepes (3)

76 – 90 % jó (4)

91 – 100 % jeles (5)

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell

alkalmazni.

Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja

letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie.

A vizsgatárgyak részei és követelményei

Magyar nyelv és irodalom

Irodalom Írásbeli rész:

Szövegértési feladat

Rövid összefüggő szöveg írása

meghatározott szempontos alapján

Műelemzés megadott szempontok

alapján

Szóbeli rész:

Kifejező olvasás

Memoriter

Véleménynyilvánítás, állásfoglalás

helyzetekkel kapcsolatosan

Cselekménymondás


54

Javaslat az értékeléshez: 40-60%

Nyelvtan Írásbeli rész:

Tollbamondás

Feladatsor megoldása

Másolás vagy szöveg tagolása

mondatokra

Példák kikeresése szövegből

megadott szempontos szerint

Szóbeli rész:

Feladatok megoldása táblánál

Szabálylevonás

Szabályzat alkalmazása


Idegen nyelv Írásbeli rész:

Teszt

Másolás

Kérdések megválaszolása

Levélírás

Mondatszerkesztés

Szóbeli rész:

Hangos olvasás

Párbeszéd

Meghatározott témáról összefüggően

beszélni

Képleírás

Kérdésszerkesztés


Történelem Írásbeli rész:

Topográfia

Kronológia

Fogalomhasználat

Magyar- és egyetemes történelmi

téma

Szóbeli rész:

Térképismeret


Matematika: A matematika vizsga egy 45

perces feladatlap írásbeli megoldásából áll,

amely a félév vagy a tanév legfontosabb

fejezeteinek 75%-át érinti.

Írásbeli rész:

Alapfogalmak

Definíciók

Egyszerű összefüggések

Könnyebb rutinfeladatok

Összetettebb feladatok

Fizika: A vizsga egy 45 perces írásbeli és

egy szóbeli részből áll. Az adott évfolyam

tananyagának 75%-át érinti.

Írásbeli rész:

Alapfogalmak

Törvényszerűségek

Egyszerű összefüggések

Számítási feladatok: könnyebb


55

rutinfeladatok és összetettebb

feladatok

Szóbeli rész:

Egy- egy fizikai jelenség

legfontosabb fogalmainak

magyarázata

Kísérletek bemutatása

A témakörrel kapcsolatos

összefüggések


Biológia: A vizsga egy 45 perces írásbeli és



Írásbeli rész:

Ábraelemzés

Rövid válaszos feladatok

Feleletválasztós /teszt/ feladatok

Szóbeli rész:

Biológiai fogalom meghatározása

Élőlények jellemzése


Kémia: A vizsga egy 45 perces írásbeli és



Írásbeli rész:

Rövid kiegészítendő típusú feladatok

Feleletválasztós /teszt/ feladatok

Legalább két számítási feladat

Szóbeli rész:

Egy- egy kémiai jelenség

magyarázata

Kísérletek magyarázata

Kémiai összefüggések magyarázata

Fogalom meghatározás


Földrajz: A vizsga egy 45 perces írásbeli és



Írásbeli vizsga:

Alapvető térképi- topográfiai

ismereteket ellenőrző feladatok

Alapfogalmakra, definíciókra

vonatkozó feladatok

Természeti- és gazdasági jelenségek,

folyamatok

Szóbeli rész:

Természetföldrajzi és

gazdaságföldrajzi jelenségek,

folyamatok, legfontosabb fogalmai,

jellemzői, működési mechanizmusai

Testnevelés: Osztályozó vizsga, javítóvizsga

szabályzata. A vizsga ideje maximum 120

perc. A vizsga menete:

Osztályozó vizsga: A vizsgázó minden

bemutatott gyakorlatára jegyet kap, majd

ezek átlaga adja a területek nagy jegyeit

melyeket szintén átlagolva kapja meg a

tanuló az érdemjegyét.

Atlétika:

12 perces futás

Kislabda dobás

A vizsgázó által választott ugrószám

Torna:

Talajgyakorlat bemutatása

Testnevelés és sportjáték:


56

Javítóvizsga: két fokozatú értékelés : sikeres

vagy sikertelen. Sikeres vizsga esetén

elégséges érdemjegyet kaphat a vizsgázó.

A vizsgázó által választott labdajáték

bemutatása

Gimnasztika

Javaslat az értékeléshez: 90%-os teljesítmény

Ének-zene: A vizsga szóbeli és gyakorlati

részekből. A vizsga ideje 45 perc. A

vizsgakövetelmény az adott tanév

tananyagában szereplő követelményekre

épül.

Szóbeli rész:

Zenei fogalmak

Zenetörténeti korok

Gyakorlati rész:

A tanult dalokból egy maga által

összeállított (legalább 10 népdalból

vagy műdalból álló listából) a

vizsgabizottság választása alapján

egy éneket el kell énekelnie.

Szolmizálás, hangjegyírás ötvonalas

kottarendszerben

Az értékelés szempontja: stílszerű

előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság.


Informatika: Az informatika vizsga egy

feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati

megoldásából áll. Időtartama 45 perc. Az

adott évfolyam tananyagának legfontosabb

fejezeteinek 75%-át érinti.

A feladatlap tartalmi jellemzői:

Összetett problémamegoldást

ellenőrző feladat

Könnyebb rutinfeladatok

Vizsgán használható segédeszköz:

számítógép, vonalzó.

Rajz és műalkotások elemzése: A

gyakorlati vizsga részét képezi minimum 10

darabból álló portfólió benyújtása a tanuló

éves munkáiból.

A vizsga egy 60 perces gyakorlati és 30

perces szóbeli részből áll.

Pótvizsga: Adott témakörből önálló alkotás

készítése színes technikával

5. o. Különböző méretű és színű

testcsoportok ábrázolása természet

után

6. o. Testcsoport ábrázolása természet

után, színes technikával. A

testcsoport egy tagjának vetületi

képei

7. o. Szögletes testekből álló

testcsoport rajza természet után

tónusozással, grafitozással

8. o. Nagyméretű külső, vagy belső

tér rajza grafikai eszközökkel

/Házsor, vagy szobabelső rajza/

Gyakorlati vizsga:

Az adott évfolyam törzsanyagának

75%-át érinti

Szóbeli vizsga:

Az adott évfolyam művészettörténeti

és rajzelméleti tananyaga



57

Pótvizsgára vonatkozó kiegészítések:

• Pótvizsgát tevő tanuló számára, tanév végén írásban el kell juttatni a

követelményrendszert.

• A szaktanár feladata: 3 óra korrepetálásban részesíteni a tanulót, a vizsga időpontjáról

kiértesíteni

• Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc

• Előzetes tanulói felkészülések pl.: gyakorlófüzet gyakorlással, munkadarab elkészítése

Osztályzás, értékelés: A továbbhaladáshoz szükséges minimum szintű ismeretek legalább

50%-os tudása a feltétel

• 50% alatti teljesítmény elégtelen

• 51-80% elégséges

• 80% felett közepes

Természettudományos tárgyakból legalább 45%-os írásbeli eredményt elérő szóban

javíthat.


58

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA

Ez a pedagógiai program határozatlan időre szól.

A munkaközösség-vezetők véleményének kikérése után az iskolavezetés szükség esetén

évenként, a tanév végén, júniusban felülvizsgálja a pedagógiai programot.

Az intézmény igazgatója - a nevelőtestületi határozatnak megfelelően - szükség esetén

kezdeményezheti a fenntartónál a program módosítását.

A fenntartó is kezdeményezheti a pedagógiai program módosítását a törvényi változásoknak

megfelelően.

A pedagógiai program véleményezése:

A Lajos Árpád Általános Iskola Szülői Munkaközössége az intézmény pedagógiai

programjával egyetértett.

___________________________________________

Szülői Munkaközösség vezetője

A Lajos Árpád Általános Iskola Diákönkormányzata az intézmény pedagógiai

programjával egyetértett.

___________________________________

Diákönkormányzat elnöke

A pedagógai program elfogadása:

A jelen pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. március 26-án tartott értekezletén

elfogadta.

Dédestapolcsány, 2013. március 26.

________________________________

igazgató

A pedagógiai programot jóváhagyta:

__________________________________

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

tankerületi igazgatója

Documents

Lajos Árpád Általános Iskola - dedesisuli.hu · Lajos Árpád Általános Iskola 3 1. Az iskola nevelési programja „Mindenki láthatatlan drágakövet rejt magában, akármilyennek