I. LEV MANOVICH

Az adatbázis mint szimbolikus forma I. rész

Az adatbázis logika

Narratíva- adatbázis

Adatbázis: nem lineáris, kezdettel és véggel rendelkező célorientált struktúra

Az elemek egyenértékűek

Adatbázis típusok: hierarchikus, relációs, hálós, objektumorientált

az adatok különböző struktúrába történő rendezése jellemzi ezeket

Újmédia-objektumok: adatbázisok, tehát adatok gyűjteménye, amelyet a felhasználó különböző műveletek végrehajtására használhat

Az adatbázis logika

A felhasználói tapasztalat megváltozása

Célkitűzés: az adatbázis mint szimbolikus,

kulturális forma vizsgálata

Az adatbázis logika

Informatizált társadalom- az adatbázis, mint szimbolikus forma

Adatbázis: módszer a tapasztalatok rendszerezésére

Multimédiás enciklopédiák (CD-ROM, mint tároló eszköz)

Virtuális múzeumlátogatás- a hagyományos „útvonal” csak egy opció

Multimédiás életrajz- a narrációra épülő életrajz helyett

Az adatbázis logika

Adatbázis- az interneten keresztül tud igazán érvényesülni

HTML

Keresőprogramok

Nyitott struktúra- folyamatosan bővíthető, korlátok nélkül

Gyűjtemény, nem narratíva

Linkek mentén szerveződik

Reflexió az adatbázis- formára

Adat és algoritmus

Számítógépes játékok

Narratív (motivált, célorientált, egy ok-okozat mentén szerveződő történet alakzatát veszi fel)

Algoritmus szerint működő ( a játék logikája)

Adatstruktúra és algoritmus

Adatstruktúra: adatok rendezett halmaza, a keresést és a visszakeresést támogatja

Passzív (adat)- aktív (algoritmus) oppozíciópár

Nem tartható megkülönböztetés, mert az adatok is létrehozottak

Adat és algoritmus

Digitalizálás

Rendszerezés, indexelés

Új kulturális adatbázis

Adatbázis és narratíva

Az adatbázis és a narratíva ellentéte

Játék- regény (az értelmezés fontossága, a

fiktív világ felépítésének, szabályainak

megismerése, mint cél)

Új elméleti felvetés a számítógépes kultúrára

nézve

Adatbázisként rendszerezett újmédia-

objektumok- adatstruktúrák, narratívák-

algoritmusok

Adatbázis és narratíva

Felület- tapasztalat

A felhasználói módok és tapasztalatok

megváltozása a hagyományos művekhez

képest

A felület elkészítése a mű megszületéseként

értelmezhető, a felület teszi lehetővé a

hozzáférést az adatbázishoz

Adatbázis és narratíva

A felhasználói felület és a mű tartalmának az elkülönülése

Az új média esetében az egy adatbázishoz tartozó több felhasználói felület a jellemző

Hipernarratíva- különböző narratív útvonalak létrehozása

Az adatbázis elemeinek tetszés szerinti sorrendje továbbra sem tekinthető narratívának, ennek ellenére az adatbázis lehetővé teheti a narratíva létrejöttét, de a logikája nem segíti ezt

Az adatbázis jelrendszere

Az adatbázis és a narratíva dinamikájával analógiában lehet beszélni a digitális kép és a vizuális kultúra nyelvei közti dinamikáról

A digitális képre a rétegeltség jellemző, minden réteg sajátos, rá jellemző elemekkel bír

A rétegek különállóak- kép módosítás

A kép összetettsége a montázsban fejeződik ki

Montázs- MTV montázs- a valóságban nem lehetséges dolgok ábrázolása

Fénykép, film- valóságmegjelenítés

Az adatbázis jelrendszere

Saussure, Barthes

Szintagma (narratíva)- paradigma (adatbázis)

Szintagma- kombináció, lineáris kiterjedés

Paradigma- kiválasztás, az elemek csoportba rendeződése, ebből egy adott elem kiválasztása, aktualizációja

Szintagma- explicit, paradigma- implicit, az újmédia esetében megfordul a reláció

Az adatbázisban tárolt elemek közötti kapcsolat megteremtése, amely az egyik elemtől (linktől) a másikig vezet- egy lehetséges útvonal létrehozása

Az adatbázis jelrendszere

Interaktív interfész- jellemzője, hogy választási

lehetőségeket teremt a felhasználó számára

Egyéni képernyő

Paradigmatikus dimenzió előtérbe kerülése,

szintagmatikus dimenzió szerinti szerveződés

Film hatása jelentős az újmédiára, annak

szintagmatikus jellegére

TÉMÁK MANOVICH

NYOMÁN

Irodalmi példák (Barthes)

Nyitott mű

Elméleti háttér: Barthes- 1. műtől a szöveg felé, 2. az olvasható és az írható szöveg oppozíciója

A szöveg:

Egy diskurzus, amely mindig a létrehozás pillanatában van

Asszociatív, hálószerű, intertextuális, nincs központja

Az elmozdulás és a variáció mentén szerveződő

Plurális

Egy játékteret nyit meg

Irodalmi példák (Barthes)

Olvasható mű: a műben előre kódolt jelentések felfejtése a jellemző a történet lineáris kibontásának és megértésének a céljából

Írható szöveg: a befogadó aktív értelmező munkáját igénylő szöveg, amely jelentése egy interakcióban születik meg ( a jelentések létrehozása a befogadó által) , a szöveg üres helyeinek a kitöltése ( Ingarden); a szöveg a jellegzetességeivel lehetőséget teremt a befogadónak erre

Irodalmi példák

(poszt)modern irodalom

Befejezetlen mű, folyamatban lévő szöveg

A tudatfolyamhoz való hasonlóság hangsúlyozása

(például Garaczi László: Metaxa)

Szerkezeti szinten is megjelenhet, például az

említett szövegben nincsen központozás,

nincsenek mondatok, nincs egy eleje- vége

szerkezet nyelvi szinten sem, de ugyanez

elmondható a tartalom szintjén is, hiszen az

időrend meg van borítva, illetve időrendi

elcsúszások, illetve összecsúszások

tapasztalhatók

Irodalmi példák

Julian Barnes: A világ története 10 és ½

fejezetben

Fejezetekre tagolódás, amelyek külön

történetekként olvashatók, a közöttük lévő

kapcsolat megteremtésének a lehetőségét a

szövegen belüli utalások teszik lehetővé

Irodalmi példák

Nincs egy összefüggő lineáris olvasat, fejezetek kihagyhatók, illetve létrehozható egy alternatív sorrend is ( de a lineáris olvasat lehetősége is adott- a könyvformátum és a történetiség tematizálása tartalmi szinten is támogatja ezt, megjegyzendő, hogy ebben az esetben sem lehet egy hagyományos narratíváról beszélni, mivel a fejezetek között nincs egy erős grammatikai és szemantikai koherencia megteremtve, a szöveg inkább témák köré szerveződik)

Irodalmi példák

Borges: Az elágazó ösvények kertje

Alternatív útvonalak támogatása, tematizálása

Egyszerre az összes út, mint alternatíva

elérhető

Szöveggenetika (Laurent

Jenny)

A piszkozat és a hipertext hasonlósága

Töredékek

Intertextualitás (idézetek, jegyzetek)

Asszociatív, nem lineáris

Szöveggenetikus- hipertexté alakítja a

piszkozatot, alkotóelemek gyűjteménye

Digitális kultúra, adatbázis-logika és történet

az emberi elme tükrében I. Grodal,

Manovich

„Történet- mechanizmusok”(Grodal) a világ

megtapasztalásakor, de nem történeten alapuló

elemekkel is számolni kell( tematikus-kategorikus

rendszerezés, érzelmi asszociációk) (Grodal)

Értelmes kapcsolatok mentén szerveződő

gondolkodás- azok az információk könnyebben

válnak használhatókká (könnyebben kerülnek be

a hosszú távú emlékezetbe és válnak

előhívhatóvá innen), amelyek között értelmes

kapcsolatok lettek kialakítva ( ez felveheti egy

történet alakzatát is)( Atkinson- Hilgard)

Digitális kultúra, adatbázis-logika és történet

az emberi elme tükrében I. Grodal,

Manovich

Az értelmezés során számolni kell a történetesítéssel

Újmédia: a paradigma előtérbe kerülése, de szintagmatikus szerveződés (Manovich)

Videojátékok- helyzethez, feladathoz kötöttek, motiváltak, egy cél felé tartanak, cselekvésorientáltak

A valóság tapasztalatának a szimulációja

Interaktivitás

Alternatív útvonalak- választás

II. Emlékezet és adatbázis-logika

(Atkinson- Hilgard)

Szenzoros tár, rövid távú emlékezet (munkamemória), hosszú távú emlékezet

Munkamemória- a tudatosság szintjén lévő, állandó hozzáférhetőséggel rendelkező, az aktuális problémák megoldását szolgáló, korlátozott számú információk helye, tartalmazza a szenzoros tárból átkerült információkat, ezek mellett a hosszú távú emlékezetből előhívott információkat is

Előhívás- szeriális keresés, aktivációs modellek

Az előhívás folyamatában figyelembe kell venni a munkamemóriában lévő elemek, illetve tömbök számát

II. Emlékezet és adatbázis-logika

(Atkinson- Hilgard)

A prefrontális lebeny neuronjainak és a RAM-oknak a tárolási jellegzetességei hasonlóak-ideiglenesen használt adatok tárolása

Hosszú távú emlékezet- jelentésen alapuló kódolás, kapcsolatokon alapuló előhívás

Hosszú távú emlékezet- adatbázis

Előhívás- keresés- aktualizáció (bekerül a munkamemóriába)

Előre kódolt kapcsolatokon alapuló pályák- a keresés során fontosakká válnak

Irodalom

Atkinson- Hilgard, Edward E. Smith, Susan Nolen-Hoeksema, Barbara L. Frederickson, Goeffrey R. Loftus: Pszichológia, harmadik átdolgozott kiadás. Ford. Boross Ottilia, Gábris Krisztián, Ivády Rozália Eszter, Nábrády Mária. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.

Barnes, Julian: A világ története 10 és ½ fejezetben. Ford. Feig András. Ulpius-házKönyvkiadó, Budapest, 2002.

Barthes, Roland: A műtől a szöveg felé. In A szöveg öröme: Irodalomelméleti írások. Ford. Babarczy Eszter, Osiris, Budapest, 1996.

Irodalom

Barthes, Roland: S/Z. Ford. Mahler Zoltán. Osiris, Budapest, 1997.

Borges, Jorge Luis: Az elágazó ösvények kertje. Ford. Boglár Lajos. In A halál és az iránytű. Elbeszélések. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998.

Garaczi László: Metaxa. Magvető, Budapest, 2006.

Grodal, Torben: Történetek szemnek, fülnek és izmoknak. Videojátékok, médium és a megtestesült tapasztalás . Ford. Kiss Miklós. In Narratívák 7. Elbeszélés, játék és szimuláció a digitális médiában. Kijárat Kiadó, Budapest, 2008.

Irodalom

Ingarden, Roman: Az irodalmi műalkotás.

Ford. Bolyhai Gábor, Gondolat Kiadó,

Budapest, 1977.

Jenny, Laurent: Hipertext és teremtés: egy

nagy elbeszélés születése. Ford. Bene Adrián.

In Narratívák 7. Elbeszélés, játék és

szimuláció a digitális médiában. Kijárat Kiadó,

Budapest, 2008.

Manovich, Lev: Az adatbázis mint szimbolikus

forma. Ford. Kiss Julianna. Apertúra, 2009.

ősz http://apertura.hu/2009/osz/manovich