Amikor ezelőtt százhar-minc esztendővel az újpestireformátus hívek telkei vá-sároltak a Templom téren'

a község e kies szegletében kereskedők,kofák és vevőik koptatták a kövezetet. Avárosháza terveivel még egyetlen képvi-selő sem foglalkozott, a polgárházakfoghíjas gyíirí1jében éppen csak meg-kezdődött a katolikus főplébánía építése.Az akkor ötszáz lelket számlá|ő refor-mátus gyülekezet, amely mindösszeegyetlen haranggal rendelkezett, otszá-gos gyűjtést rendezett a templom és alelkészlakás felépítésé re. Az adományok-hoz a ,,,nemzet csalogánya'', Blaha Lujza

személyes en is hozzájáru|t, hiszen a pestiNépszínház míivészeivel előadást szer-vezett a gyúIekezet javára. Három ér,welkésőbb letették az alapkövet' és a falaknégy hónap alatt kinőttek a foIdbőI. Lzépítőanyagot a Szentendrén lebontotttég|agyár anyagábőI vásároIták. A temp-lom Huber Antal építész, a szőszékHimmer Ignác asztalosmester munkájátdicséri. Az ílrasztalát Kovács Zsigmondegyháztanácsos lr;raga készítette és aján-dékozta a híveknek. Lz Ujpest-bel-sővárosi református templom ma is -

akárcsak felszentelésének idején - a hit.é|et, a misszió és a szo|gálat otthona. flRojkő Annamária

l,g7 6-1998^z újpesti református egqrhátzi é|et hírei

,,Az ujpesti ref, egyház _ világikormányzati tiszwise|ők vá-|asztási gyűlése folyó hó 19-éntanawánmeg - abban az ered.mény a kovetkező volt: Fő-

gondnok Sza|ay Sándor, Elsó algondnok Fo-dorJános, Másod algondnok Szllág5n Sándor,Főjegyző: Benedek Gy'ula. [...] Lapunk zártá-val értesülünk miszerint a ref. hitközség alalrr-Ió kozgyíi|ése tegnapelőft) azaz f . hő 26_án tar-tatott meg' a g5nÍIés mikénti |efolyásárő| mely-ben már az ujan megválasztottak vettek részt,jővőre bővebben szólunk.'' (Ujpesti Ertesítő,187ó. november 28.)

,"A nag1nnéltóságu belügyrniniszter LLÍ aZujpesti református egyháznak 41.6 5 5 . sz. kegyes|eiratáva| megengedte, hogy ez utóbbi ktildc;tteiá|ta| az ország ktilonboző részeiben templomafelépítése céIjábőI segél1t gyűjthessen '_ A,.gy-háztanács |877 ' jan' 2-án nditá utrrak hildöt-teit, míg az egyháztanács tagjai a közeleső he-lyeken és a fővárosban vállalkoztak g5íijtésre. _

Ha az áldozatkésségök által magukat annyirakitiintetett nemes keblű emberbarátok ezutraLsem vonják meg pártfogásukat, remélhető: hogyrövid idő alatt. jz ujpesti ref. hívek is képeseklesznek magoknak egy kisded éptiletet áI|ítaru,melyben az isten imádására összegyűlhetrrek. _

Ajánljuk e nemes ügy felkarolását a helybeli és avidéki nagyér demíi'közönség becses párt{ogásá-ba.'' (Ujpesti Ertesítő, t877. január 2t.)

,,Kö zs é günk református e gyházának hí_vei kedves meglepetésben részesültek. A temp-lomukba lépve a mult vasárnap rideg, fehér fa-lak helyett szépen kifestett falak s díszes vörösbársonyból készült aranyrojtos szószék_terítőfogadta őket. A templomot Benitzky Antal ésMády Lajos festették ki, a szőszék_tentőt pe-dig Mády Lajosné ajándékozta. Az egyházta-nács testiiletileg s jegyzőkönywleg fejezte kimind a hármuknak köszönetét.'' (Ujpesti El-Íenőr, 1887. december 1 1.). 'A református egyház majáIisára, me|yjunius 2-án tartatik, már széjje| kíildettek ameghívók. E majális kedvencz mulatsága szo-

-r-.2Ni '*furu ü'1 'L.2 urP-g,*[t

kott lenni Ujpest közönségének mindig s re-méljük az idén még|átogatottabb lesz, mint amult évben. A belépti jegy fua, mint rendesen50 kÍ." (Ujpesti Ellenőr, 1888. május 13.)

,,Az ujpest ev. ref. egyház f. 189ó. éviaugusztus 22-én a rákospalotai erdő és a Palo-ta-Ujpest állomás közvetlen szomszédsásában|évő ,,Magyar király*-hoz czimzett vendéglő(Ujpest, Vasut-utcza 46. szám) összes helyisé-geib en ny ári tánczmllIats á go t r endez. Kezd eteesti 8 órakor. Személyjegy 1 korona.,, (Kőzér-dek, 189ó. augusztus 1ó.)

,,Erzsébet királyné a legnagyobb asz-szony) a királynék |aráI7méja, sziviink bá|ványa,szemünk ragyogő csillaga meghalt, a nemzetleirhatatlan Íá1da|mfua 1898. szeptember 19-én. [...] Megható kegyelettel tartotta meg multszombaton Ujpest közönsége a nelrrzet legna-gyobb gyásznapját. Az egész község mélygyásztöltött. t..'] A református egyház szinténvasárnap de. 10 órakor tartotta meg az ij'n-nepélyes gyász-istentiszteletet. A hívők számamegtoltötte a templomot. ott látnrk akőzségie|öIjárőság kiildöttségét és számos egyesületképviselőjét. Mády Lajos szépen ecsetelte agyászos alkalmat és szép szavakban adott kife-jezést a haza rtaw vesztesége fölött.,, (Koz-érdek, 1898. szeptember 22.)

,,A hivatalos lap keddi száma kozli, hogya|ará|y Mády Lajos ujpesti ev. református lel-késznek, az egyház és tanügy terénszerzettér-demei elismeréséül, a koronásarany érdem.keresztet aóományozza. o feIsége aLaráIy ezenlegmagasabb kittintetésével nemcsak a munkátés szorgalmat jlltalmazta meg' hanem azzalvalamennyiünknek nagy örömet szeruett. Mitudjuk legjobban mit tett Mády Lajos az egy-háznak és mit tettaZ ujpesti tanigynek, azértamikor neki a leg{elsőbb elismerés jutott osz-tá|y,r észl|, csak hálával lehetiink le gma gas abbUrunk, Szeretett királr'unk iránt, mert MádyLajost, aki minden tettével, minden cselekede-tévelrászo|gáIt, jltalmaztameglegfelsőbbelis-merésével.'' (Közérdek, 1898. november 24.)(ossze tíllítottn : Sziillősy Mar,ionne)

Múltidéző

Az Ujpesti HelytörténetiA|apitvány |ap1a

Alapító szetkesztő:Keprocolrrs GÉze

A szerkesztőbizottság elnöke:Dn. Spos L,{os

A szerkesztőbizottság tagjai:Hrml+lN LtszróDn. KŐnos ANonÁsRo6ó AwNaltÁnu.

Szerkesztő:Ro:ró ANNaltÁm.t

Munkatársak:IvÁmnNÉ KoNnÁl Grzpr-r'q.KÓBos ANIxóK.ruzsÁN SÁNoonDn.. SerrelJÁNosSzorr.ósy &LA,RIANNp

Számunk szerzőizBazsÓ Gli.son t udomri nyosmunkatórs (Kulturólisorö ksé gu éde hni Hia ata)Dn. FneNx (FntxNóv) Gr.ureiigyuédHm'naaxN Llrszt'ó taruírIvÁNrmÉ KoNnÁl Gzpt-leakleaeles építőmérutikKq,nINrrry FBnnNc /rdK. on. FnercvŐv Vnnonu<e zegylszDn. Kőnos ANonÁs7bg/szDn. K,rusrcq GvonCy egyetemiad,junktas (ELTE)KrrzslN Sl'tloox gííjteménykezelőDB. MÁlv FpxeNc 'egleterui docens(Semmelweis Eg,etem)Rolró ANNemÁul'l' új sógírőDB. SzenÉm'r AllrN'Ní tantírSzolrősy M,q.ruqmroh e lytiirtén eti g í! temény -a ez e tőT. FnqxNóv Eyltanór

Szerkesztősóg:1041 Budapest, Iswán út 14.T eI.: 23 1'.3 | 60, fax 23 |.3 t 6ÍKiadj a: Újpest o.'kor mány zataLapterv: BeNce FennNcMűszaki szerkesztő:GBI-r,Énr I(trernvNyomdai kivitelezés:Necv És TlinseFe|elős vezető. Nacy LÁszt'ó

Szorlósv MarreNNB,,..,a fészek melegét ér,ezbettem,mindig a bőrörnön,..,,

()zoos. szeptember XII. éafolyam 3. sz.J

1 Rolró ArrnveltÁrue A Templorn téri gülekezet}{.iiltr'dézőAz újpesti refonndtus egbózi ékt hírei 1876_1898Osszeállítona SzTrrósY MAR]ANNETanulmányDn' MÁov FBnrNc ,,,..óllandőan készen legiink aszerfetet cselekedeteir.e...,, Emlékezés dr. Módy GyulóraKözleményekBezsó Geron Az eg,kot"i kóposztósrnegeri major épiileteiDn.. SzpnÉmr ANrarNÉ Az rijpesti elerrl.i iskolóktörténete,4. részKnrzsÁN SÁNpon Lőaasútbíl aillaruos - a Nyugatiptílyaadzlar" és Úiput ktjzöttIver.nrNÉ KoNnÁo Glzurl'p' A Ktinyaes építőiDn. KónÓs ANnnes_T. Fnentóv Eve_K. DR. FRAI$TóYVpnowxe Dr, Frank @raknőy) CaukDn. Fnerlx (FnexNóv) Gr.ule Harxéri naplő az ekőuilígbdboní idejóből, 1. részKelrNrny FBnBNc Fer,encutír.osi szía (részlet)Dn'. Knrsxe GyTncy Ózöffijok Újpesten, 2. rész

r

U 1n,*-*Í"-I

810

I2

I4T6

r7

2La aL )

28

Úinis-:;:i

Ujpest, Szent Isnón_tér (femplom tér) (részk)

Híres újpestiekHmuexN Lllszró C se konics

)/, Helvtörténeti hírek

Dn. MÁpy Fp,nBNc

,,. . .álland őan készen legyünka szetetet cselekedeteire... tt

Emlékezés dr. Mády Gyulára

A Mády család első ismerttagja a 18. század végénNagykárolyban volt tanító éskáplán. Az ő fia, Mády Sámu-el szintén református lelkész

volt. 1848. augusztus 5-én, Sárközujlakon szü-letett a család harmadik generáciőját képviselőMády Lajos, aki debreceni teológiai és,bölcsé-szeti tanulmányok után 1873-ban Qpestrekerült lelkésznek és segédtanítónak. 1880 és1895 között előbb az á|Iami elemi iskola,utóbb az á|tala megszervezett polgári |eány-iskola igazgatíja lett. 1902-ben a pesti egy-házmegye esperesévé vá|asztották. 48 éves ko-rában, 189ó. augusztus 15-én született neg.ye-dik gyermeke, a későbbi újpesti esperes, dr.Mády Gyula.

Kisgyermekként kitíínő tanuIó volt. Azújpesti Mágyat Királyi Allami Gimnázium-ban' a Könywes Kálmán Gimnázium jogelőd-jében irodalomból, törtónelemből, fi|oző-ruábó| |<túínő eredménw ért el. a bibliai holtnyelveket, a hébert és á görögöt Szerette' szí-vesen tanulta a természettudományi tárgyakatis. A modern nyelvekkel hadilábon állt.

AZ I9II_I9I2-es tanévben a maryarnyelv és irodalom tanáta Babits Mihály volt.,,Előadásait - írta visszaemlékezésében - min-dig nagy figyelemmel hallgattam. Nem ra-gaszkodott szigorúan az előírt tanmenethez,de nagy súlyt helyezett aÍÍa hogy a koltőketés az írőkat közvetlenül műveikből ismerjükmeg. Petőfi nagyon sok költeményet könywnélkiil taníttatta meg, de nem elégedett meg avers kikérdezésével, hanem examináltatta|vtzsgáztatta, me gvizs g áIta] azokat, és i gyeke -zett rávenÍIi a taníwányait a versek ke|etkezé-sének lelki okaira, hangulatára, a kö|tő egészbelső világának megismerésére. [...] A korszokásaihoz híven, vallásfeleke zetéhez tattozítaníwányait' elkísérte a vasárnapi misére, és

j ? - o ? q i v p n w v " t . I x a4 utHs,g#

maga is résztvett azon.Ezen azonban csodál-koztunk, mert tudtuk, hogy tanárunk a N}'u-gatosok írói köréhez taÍtozott, melynek többtagja már akkor a vallásos hitet keriilő sínekenfutott. Biblikus, de nem vakbtlzgő lélek volt.Egész magatartásábőI az emberséges evangé-liumi szellem áradt.,,

Mády Gyula l9|4-ben érettségizett.Í9I4_I9I8 között a Budapesti Theológiaha||gatőja vo|t. Ezze| egy időben a bölcsészetifakultáson irodalmat és történelmet tanult'ebből abszolutóriumot |végbizonyíwányt]szeÍzett. Í9I8, jamlfu l-jén, édesapja ha|á|aután, az újpesti református gyülekezetbe ke-rült segédlelkésznek és hitoktatónak. Első lel-készképző izsgáját 1918' szeptember 18-ántette le Budapesten.

I9I8 őszén. november 18-án teológiaiprofesszorok és a Pesti Református Egyház-megye esperese' N"gy Ferenc bábáskodásamellett megalakult az országos ReformátusTanács, elnökévé }Jaypá| Benő budai lelkésztvá|asztották. A tanács megalakulásának céljaaz egyházi élet megújítása, az egyház és az áI-lam kapcsolatának rendezése volt. Több máslelkész mellett Mády Gy'ula is csatlakozott akezdeményezéshez. Ekkor keletkezett a Test-véri sző mawar református keresztyén hí-veinkhez című röpirata.

Közben, még a kommün kikiáltásaeIőtt, az újpesti Munkástanács rendeletet ho-zott,hogy azújpesa iskolákban szíinjékmeg ahitoktatás, és azt az egyházak magánügyévétette. A hitoktatást Mády Gyuia azonnal meg-szeÍvezte az egyház helyiségeiben.

A. Tanácsköztársaság idején _ I9I9húsvétja körül _ nem volt iá|^',tott pap Ú-pesten. (A korábban kinevezett Koiozsvári KisLász|ó ezenközben alföldi földbirtokaival voltelfoglalva.) Az esperes - N"gy Ferenc _ írásosutasításokat adott. az úi viselkedési és eljárási

Tanulmóny

módra. Petri Elek püspök I9I9. április 4-énszintén felhívással fordult az egyházkeri|etpapjalhoz, s felszólította őket, ne álljanakellent,,a vllág; hatalom rendelkezéseinek'',azokat mindenben teljesítsék, ne adjanak okot,,megtorlásra''.

A megbízotr lelkészi teendő-ket id. Benkő Iswán lelkészifelügyelete mellett MádyGyula |ána e|, ezt,val'amintazegyházban a tanácshatalom

hatására végbement vá|toztatásokat Í9I9. áp-rilis 10-én jelentette az esperesnek. Eszerint _a gyíilekezet proletár tagsai _ a he|yzet kény-szerítő hatása alatt háromtagú direktóriumrabíztákaz egyház ügyeinek viteIét.Ez a direktó-rium megbízta Mády Gyulát a Yezető lelkésziteendők e||átásáva|.

Ebben az időben Sem a hitoktatói, sema megbízott lelkészi munkáért javada|mazástnem kapott.

Bátyja _ Mády Lajos - első világhábo-rus főhadnary, ew budapesti őrszázad pa-rancsnoka, írnoknak a|ka|mazta csekély java-da|mazás fejében Mády Gy'ulát. Ez az ,órszá-

zad a Yőrös Hadsereg kötelékébe került. Amunka azzalaz előnnyel járt,hogy a tanácsha-talom emberei számára a parő|<lán rekvirálásés egyéb erőszakos behatolás nem volt lehet-séges' Májusban Mády Gy'ula e|hagyta az ír-noki munkát. Egészségügyi alkalmatlanság cí-mén törlik az áI|ománybőI.

Ettől kezdve csak az (ljpesi gytilekezetügyeivel foglalkozott.

A kommün bukása ltán az eg5,ház-községben működő másik segédlelkész - Csi-ghy S?ndor - több iratban fáljelentést teft azegyházi és minden bizonnyal a vl|ági bírőság-náIMády Gyrrla ellen. A vádak a kommunistarendszerrel való kollaborálással, az egyházipénzek hűtlen kezelésével terhelik MádyGy'ulát és az egyházi direktórium tagjait.

Emiatt _ aizsgá|at és az egyházibírő-sági eljárás idejére - I9I9. szeptember ó-ánErzsébetfalv át a (P estet zs ébet) helyezik át hit-oktató segédlelkésznek' 1921. nóvember 1.jéig mííköd1k itt' 1921 februárjában a Duna-melléki Egyházkerületben második lelkész-képző vizsgáttett.

Lz egyházi bíróság _ N'gy Ferenc es-peres' Takarő Géza jegyzőkön}'wezető ésPá-

Tanulrnány

|ócziHorváth Zo\tán világi elnök - vétkesnektalá|tatöbb egyházi törvénycikkbe ütköző cse-lekedetben. Terhére rőtták, hogy ReformátusTanácsot szervezet' a yezető lelkészi címetelfogadta, az egyházi direktórium mííködésé-vel egyetérteff, azt támogatta. Az íté|et 500 K.pénzbüntetést, a teljes perköltség megfize-tését, összesen 2414 K. biintetést és 2 évre aváIaszthatőságbólva|őIazfu ásttaÍta|mazott.

Mády Gy'ula, miközben a budapestieg'yetemen jogot tanult, az újpesti belsővárosiközösség hívására I92I.. november l-jétő|1922' jíilius l-jéig ismét lJjpesten hitoktató.

1922, jű|ils I-1étő| 1926. márcjus 1-jé-ig rákospalota-újvárosi lelkész volt. Itteni lel-készi szo|gá|ata idején a budapesti eg.yetemjog- és államtudományi fakultá sán szerzett ab -szolutóriumot.

Az újpesti református hívek 192ó-banmeghívták őt az édesapja á|ta| alapított egy.házkö zs é g l elkés zi v ezetőj ének.

Az egyházkőzség és benne a lelkész éle-te jól nyomon követhető az l926-ban alapítottUjpesti Református Ertesítő című lapból. Ez akéthetenként megjelenő, Bognár Jenő kisnyomdájábane|őáI|ított,négyoldalas|apazij-

Úi'me"r"iDr. Módy Gyula

pesti egyház történetét vetíti elénk' Erdekes,hogy ezta lapot még abban az évben megindí-totta Mády Gyula, amikor elfoglalta á||ását.Fontosnak tartotta' hogy a híveket és a világotírásban tudósítsa az eg5rházkőzség minden je-lentős és jelentéktelen eseményérő| is. Minélkisebb egy közösség, annáI nagyobb jelentősé-get kapnak ugyanis a kisebb események is. Tu-dősít ez a folyőirat arról, mi fog|alkoztatta azegyházkózséget az |926-tő| L944-ig terjedőidőben.

I926-tő| új lendületet kapott a refor-mátus közösség. I926-bankét új harangot ön-töttek közadakozásból. 1928-ban készítlk azelső terveket a templom átépítésére. Fennma-radt egy kép a tervekből, mely templomot,paplakot és egy hozzá kapcsolódó bérpalotátábrázo|. A szervezés, az anyagjak gyűjtése megis indult, de a nagy tervek helyett kisebb, der ea|izá|ható elképzeléseket lehetett cs ak me g-valósítani.

I929-ben a városi képviselő-testület ésaz azt alkotó összes párt jóindulatát elnyerve10 000 pengő segélyt kapott az egyház gyrrle-kezeti terem építésére. 1929' oktőber 20_ánfelavatták a paplak kertjében felépült gyönyö-ríi gyilekezeti termet. Ettől kezdve eZ a teÍemvolt a szeretetvendégségek, kulturális esemé-nyek színhelye, I932-ben, egy évve| azután,

hogy Mády Gy'ulát a szegedi eg.yetemenállamtudományi doktortá avanák, jelentősenkibővítették a templomot. Ekkor alakult ki atemplom mai belső mérete.

Í935_37-ben a paplak és az iroda kor-szerűsítését végezték el. A meglévő épületetkibővítették, az addigi üveges veranda egy ré-szét el bontották, másrés zt b eépítették, emele-tet kapott az épi|et. Igy alakítottak ki egy iro-dar észt, benne egy dolgozőszobáva|, a kétszin-tes parókiát és egy segédlelkészi |akást' Aparókia ekkor nyerte el ma is |átható formáját,1941-ben a kapu elé oszlopcsarnokot építet-tek, új kapu készült' a tornyot felemelték, és akét harangot elhelyezték benne.

Mády Gyula I927.ben feleségül vetteaz l9l}-ben született Dorogi Malvint, akit acsaládban Babinak neveztek. 1932-ben meg-született Judit, 1935-ben György, 1940-benKatalin, I944-ben Ferenc.

A templombőwtő belsővárosi lelkész aII. vilá gháborrí e gyre súlyosbodó körülményeiközött is helytállt. Az volt a véleménye, hogyneki addig kell a helyén maradnia, amíg akárcsak egyetlen híve is van a városban.

Felesége l944karácsonyán a n}'ugat fe-lé menektilő szüleinek és teswérénekaz a|ábbjlevelet írta:

,,Dtágajó Szüleim!Nagyon örültem Édesapám levelének,

hogy jólvannak és a viszonyoknak valameny-nyire megfelelő lakásuk és ellátásuk van. Ezvolt a legnagyobb gondom, de mikor nyugod-tabban átgondoltam a dolgokat, rájott'etn,hogy míg Lajkőval vannak, nem történik ba-juk, mert ő gondoskodik mindenrőI. Csak aztadja a jó Isten, hogy tőle el ne kelljen szakad-niok. Köszönöm, hogy hír,tak és várnak min-ket, de mi maradunk. A jó Isten ide átrlítottaGyuszit, ebbe a gyülekezetbe.

Amíg a gyulekezet itt marad, neki is ittkell maradnia. Ha a gyu|ekezet vándorbototvesz akezébe, a|e||<lpásztor is megy vele. Azújpestiek azonban itt maradnak, az ottho-nukat nem akarják elhagyni. Isten oitalmazókegyelmére bíztuk magunkat, életünket,gyermekeink életét. Erős hittel hisszük, hogymeg is tart bennünket. Ha azonban azt Íen-delte felőlünk, hogy el kell vesznünk, űgy azutolsó pillanatig kitartunk. Az okóberi elsőrémület napjaiban úgy gondoltuk, hogy elme-A ter.aezett bérpalota, a templom és a paplak

6 ÚiÉ-ő'.e.''TJ Tanulmány

hetünk, de az idők múlása megmutatta, hogyidehaza a helyiink.

^Z ágY6k dörgése szinte állandó kísé-rőzenéje a napi munkánknak, de már meg-szoktuk és éjjel is q'ugodtan alszunk' A pincétberendeztem lakásnak. Nem tudjuk, mikorIeszrá szükség' Reméljük, hogy a jó Isten átse-gít minden bajon'

Nagyon köszönöm Edesapámnak a ka-bátot. Nagyon jókor jött' mert G}'urinak igennagy szüksége van meleg ruhára. A karácsonyaz idén nag.yon szomorú lesz, nem is igen ké-szülünk rá' csak a gyerekeket sajnáljuk, az őörömük lett kevesebb, s nem tudjuk, hogy azéletben valaha lesz-e még karácsonyuk? Mi-lyen jó lett volna, ha együtt lehetttink volna! Aközelükben sokkal könnyebben át lehetettvolna vészelni mindent. De reméljük, hogymég találkozhatunk az éLetben. Addig is arrakérem' nagyon vigyázzanakaz egészségükre, sha lehet, küldjenek értesítést hollétükről.Amíg lehet, én is küldök ew-egy pár sort.

Imádkozzanak érettünk, amint mi isimádkozunk Magukért, és azért, hogy egyszermég jó e gészségben találkozhassunk.

Mindnyájukat naryoÍl sokszor csókol-va, Magukn ak kezét csókolja

Babi"Mády Gy'ula és felesége azoroszok bejövetele után élel-miszert gy;ijtott, szeÍvezte arászorulók é1elmezését. Atiszteletes assZony néhány

gyülekezeti társáva| adományokat gyíijtött,népkonyhát szeÍvezet' sok száz menektilő-éhező embernek ételt adott. Közben nagyveszteség érte a családot. A legidősebb gyer-mek a bombázások alatt az ővőhe|yen meg-tletegedett, és annak ellenére, hogy mindenlehető kezelést megkapott, I946-banmeghalt.

Mády Gyuláné ilyen körülmények kö-zött iratkozott be 1945-ben az egyetem jogikarára.35 évesen, egy hattagú család mindengondjával a vá|Ián tanulni kezdett. Nem is-merye a 1ovőt, a tanulással próbált tőkét gyűj-teni. Hatalmas erővei tanult, vizsgáitjó ered-ményekkel tette le.

Nern kevés ember köszönhette MádyGyulának és feleségének biztonságban valórnegmenektilését és 1945 január1átó| a napimeleg élelmet. Errő| azonban sohasem be-

Tanulmdny

széltekotthon. Mády Gyula egyszer általános-ságban említette csa|ádtagjainak, ho gy,jő, haaz ember jót tehet, mert sohasem tudja, hogyaZ lsten mikor jltalmazza meg érte''.

1967 -ben, eW egyházi beszédben,melynek szcivege fennmaradt, de amelyet vé-gül nem mondott e|, ezt írta: ,,Add [IJram],hogy mindig ott legyünk, ahol szeretetet, Se-gítséget várnak tőlünk, s ne csak beszéljtink aszeretetrő|, hanem állandóan készen legyünk aszeretet cselekedeteire. .. "

Mády Gy'ula számos társadalmi funkci-ót látott el. Mindenekelőtt a városi képviselő-testületben tevékenÉedett, tagja volt a VakokIntézetét fenntartó egyesületnek, a kisgyer-nrekeket segítő Stefánia Szövetségnek, a tüdő-bete gek gondozását ellátó egyesületnek. Evti-zedeken át elnöke volt a város óvodabizottsá-gának.

Városi kazé|etl tevékenysége mellett azegyházi közéletben is nagy energiával vettrészt. I932-ben egyházmegyei jegyző, I93+-tő| egyházmegyei tanácsbíró. 1950_55 közöttegyházmegyei fő)egyző és tanácsbírő, 1955-től tanácsbírő és jegyző. 1958-tól ismét fő-

1egyző, 19 5 4-tő| egyházkerileti tanácsbíró,1958-tól jegyző is.

, 1'962-ben, 66 éves korában a BudapestiEszaki Egyházmegye esperesév é vá|asztották.Ezze| a bizalommal az egyház édesapjával azo-nos szintre emelte. MegváIasztását követőenemlítette, nagyon boldog, mert ugyanúgys zol gá|hatj a, e gyházát, mint é de s ap j a.

Az Ujpest-Belsővárosi Egyházkőzség-ben a lelkészi szo|gáIatot I968-tő| a ve)e,Zsengel|ér J őzsef fo|yatta,

Még tiz év adatott neki. !

ui'resr;Dr. Módy @ula csahídja körében

Bpzsó Geson

Az eg1'ko'i káposztásmegyei rnaior épületei

Amikor}róf Keglevich Agos-tonné Waldstein Erzsébet grőÍ-nő 1808-ban megvásárolta a fótiuradalmat a lűrolyiJózsef gtőf-tól született gyermekei számára,

már a következő évben megkezdte a korábbinálkorszer(íbb gazdá|kodás bevezetését.* 1 809-benfeliilvizsgálták az eIőző birtokosok által köttittárendás szerződéseket. Hamarosan saiát keze-lésbe vették a káposztásmegyeri birtokrészt is, ésaz uradalom 1810-15 kozc;tti beruházásainaksorában egy korszeríí juhtenyesztési központotalakítottak ki. A káposztásmegyeri istállóegyüt-tes a Rákospalotáról a Megyeri csátdáhozvezetőút mellett helyezkedett el. A majorság épület-csoportja az l960-as évekig _ a Mikroelekt-ronikai Kutatóintézet építéséig - állt fenn. Bejá-rata a Fóti űt 56. számmal, a Baross utca torko-|ataval szemben nyít.

A szimmetrikus központi épületcsoport aFóti úttal párhuzamos, hosszú udvart keretezőnégy épületbő| áI|t. Az intézői lakás U a|aprajzú'volt, n1'ugan szárrrya kéttraktusos lehetett. Azegytraktusos udvari szárnyak az ldvat két olda-lán elhelyezkedő, hosszú istállóépületek felé irá-nyultak. Az észa|<l szárny kétvégéhez további -utólagos _ épületszárnyak csadakozak. Az épü-let főhomlokzata nylgatra nézett. Az emeletesközéprész előtt négy karcsú, téglapillér á|ta|tar-tott terasz állt. A földszinten a pillérek mögöttkét ablak fogta közre a félköríves felülvilágítóvalellátott, profilált keretíí bejáratot. Az emeletencsak egy ajtő nyt|t a kovácsolwas korlátú teÍasz-

ra. A portikuszon (az előcsarnokon) kívüli résztközépriza|it (előreugró homlokzatr ész) tago|ta,igy adődott|a a 2 + 2 + portikusz + 2 + 2 abIak-tengelyes elrendezés. A bontás előtti míivészet-történeti izsgáIat az épiletet erősen áta|a|<ltott-ként jellemezte.

Az udvart észak'rő| és délről 76x1'2 malapterületű,kőtég\avegyesÍalazatuistállóépü-letek határolták félkörív es zfuődású' ablakokkal.A délit az I950-es években romosként említikés az l96I-ben készült he|ysztnrajzon már nemis jelölték. Az udvart keletről |ezárő épület, a ga-bonarakár nyugati homlokzata sarokrizalitosvolt, a 20, században épülhetett. A térképek, il-lewe a major épületeiről 19ó1-ben késziilt jegy-zőkónyv me gá||apítás ai utalnak ert e: tég|afa|a -zat. vastartók közötti vasbeton lemezfödém.

A gabonaraktártól keletre helyezkedett elaz észak-déli hossztengelyíí és több mint 100 mhosszú istálló, amelyet a majoregyüttes legko-rábbi 6btázo|ásán_ az 1810-es években készülttérképen - még nem, de akrjverkező, 1837-esdátumú térképen már feltiintettek.

Az ismertetett központi épületcsoporttóldélre, a Fóti út mellett hatszög a|aprajzű épületállt, keleti, déli és nyugati irányban alacsonyabbszárnyaWa|, északon, azaz az udvar felől bejá-rati előépítrnénnyel. Ezt dombormű díszítette aszegmentíves kapu fölött. A ktilönleges épületterwajza megőrződött a Károlyi család |evé|tá-úban. Funkciója ,,Szetska vágó ésvtzhízó ma-

A kápontóvnegeri major intézői laktísónak nyugati hom-lokzita. (Seider Zoltón, 1950-es nek eleje, KuhurtÍtis orök-s é ga é de hni H ia atal, fotőt ór)

A major nag udaara az intézői lakásfelé az 1930-as éaekben.(Szerencs, Zemp léni Múzeum)

8 ÚÍffi*9:Íj Közlemények

schina'' volt, amit lóval hajtott jfugányos malomműködtetett. Atewrajzon a kapuépítmény és adélli szfuny még nem szerepel. A rajz és a 20,századi dokumentumok közötti eltérések arrautalnak, hogy a fennmaradt tervhez képest kissétágasabb, továbbá abejárat helye és mérete ré-vén is kényelmesebben haszná|hatő épületetépítettek. A gépet hajtó lovak istá||őja a ny'ugatiszárnyban helyezkedett e|. Ezt |eszámítva azépület belsejében nem voltak vá|aszfa|ak. Azösszekapcsolt tér nyugaa szárnyba eső részébenvolt a kut. A hatszög alakú, magas középtérbenállt a meghajtókerék, a déli szárnyban pedig ma-ga avágőgép. Arajzon csakafa|azoct részek sze-repelnek; a gépezet elrendezésére ebből lehetkövetkezteuri. Középen a fiiggőleges főtengelya|apjaIátszlk, amely körül két ö1 átmérőjű körrészélesedik az a csatorna, ame|y a kúttól a dé|i,alacsonyabb szárnyban lévő, három lépcsőfokkalmélyebb padlójú vágóhelyisé ghez vezetert. Fur-csa, hogy a csatornát nem süllyesztették a fold-be, hanem a padló fölötti három könyök magasoldalfallal aIa|<:tották ki; így folotte egy pódiu-mot kellett fábólr építeni' hogy a ló körbe tudjonjárni, és még egy fe|járőrámpát is csatlakoztatnikellett hozzá,

A megépült épületről a bontási terv tetőtábrázoIő a|aprajza és a fő- (északi) homlokzatkazépső tészét ábrázo|ő fotó maradt fenn. Ahatszög oldala - és így az o|dalszárnyak szélessé-

ge is _ három öl volt a terven és az l96|-ben ké-szült felmérésen egyaránt (1 ö1 -I,87 m). Azo|da|szárnyak az eredeti terven négy öl hosszú-ak, az 196|-es felmérésen ó,7 ölnyiek, ami való-színí3|eg ter'.'módosítás eredménye, bár az ltó-lagos bővítés sem zárható ki. A tervhez képesttovábbi fontos ktilonbség, hogy azon csak egyegyszeríi ajtó szerepe| az északnyrgati oldalon, avalóságban a szomszédos középső falszöglet elékis előépítrnény épült szegmentíves kapuval. Bi-zonyára ez is ten.,.rnódosítás eredménye. A fotós zélein az o|da|szár ny ak e gy- e gy nyí|ása |átszik,amelyek eltérnek a terven levőktől - ez lehetutólagos átalaI<tás következménye. Ugyanúgy,mtntaza|aprajzon|áútatő,akózéprészhezdé|rő|kap csoló dó bővítnény, amely az o|dalszár ny ak-hoz hasonló, azo|<ra merőleges és némileg rö-videbb volt. A déli és a keleti szátny előtt L alak-ban egybekapcsolódó tornác helyezkedett el.

A vezetéknéwel szignált terv szerzőjeminden bizonnyal Kasselik Fidél (17ó0 k.-1830) pesti építőmester volt' akí a fóti urada-lom 1810-es években épült beruházásainak _

kozttik a rákospalotai posztőgyárnak _ a terveitkészítette, és kivitelezésüket iránftotta. t]

* Errő| a majorról írt Buda Attila Karvaly a címerközepén _ a fóti l(írolyi család szerepe az észak-pesti tele-pülések létrejönében és fejlődésében címí tanulmányában.

I{óp osztlísme g eri maj or, sze cskaz,tígő malom északi h omk k-zata (Seider Zoltón, 1950-es éuek eleje, I(ulturólis orök_s é gl é de lmi Hia at a l, fot őttír)

Ktizlemények

KÍposzttísrnegteri tnajor, aízhúző és necskauógó gép épükté-nek tel-ue (hIagar orszígos Leaéltór)

Úip",p"."em g

Dn. SzpnÉxnr ANrerNÉ

M í,ipesti elemi iskolák története, 4. tész

Az 1880-ban szervezett új-pesti állami iskolában az éveksorán kialakult egy áLlandőiskolavezetési rend és együtt-működés az igazgató és a ta-

nítótestiilet, valamint a kollégák kcizott. Sőtmegjelent egy a mai szakmai munkaközös-séghez hasonló közös tevékenységi forma is.Lz 1886/87 -es értesítőből tudjuk, hogy a ren-des tanítás megkezdése előtt tanácskoztak azórarend és a tanmenet összeál|ításáró|. DéI_előtt és délután egyarántvolt tanítás, de meg-állapodtak abban, hogy a nehezebb tárgyakórái, va|amint az írás- és a rujz&ák a déIelőt-ti órákban lesznek' A korai sötétedés l<ivántaezt. Több alkalommal kellett hosszabb-rövidebb ideig tartó jáwányszinetet tartani.188ó-ban például szeptember 27-tőI novem-ber 3-ig szi.inetelt a tanttás kanyaró-, himlő-és diftériajárvány miatt. Ujra kellett gondolnia tanmeneteket és a tanítandó anyagot. Eb-ben az évben a tantestiilet 10 rendes és 7rendkívtili ffiIést tartott' amelyek a testiiletitagok önképzését is szolgá|ták. Ennek érde-kében elméleti és gyakorlati szakcsoportokalakultak. Mindegyik csoport megválasztottatiszwiselőit, s ezek vezetése mellett műkö-dott. Az elméleti csoport vezetője Tipray Mi-há|y, jegyzője Gaá| Róza volt, öt gyűlést ésbemutatóórát tartottak. Tipray Mihály na-gyon érdekes és hasznos témáról beszélt: AmawaÍ nyelv fontossága és hiányai a népisko-lákban címmel. A gyakorlati csoportot Baum-garten Etelka vezette' a jegyzői teendőketPap János látta el. A tagok hét gyűlést, illewebemutatóórát valósítottak mes.

A gondnoks ág és az isÉola Yezetője úI-datosította mind a kollégákban, mind a tanu-lókban az összetartás, a kölcsönös segítség-nyújtás érzését. Már az első állami tanévbenalakulófélben volt a tantesttileti segély- és te-metkezési egylet, amel}rnek szám|áján 234 frt94 krajcár gyűlt össze. Felhír,ták a tanulókfigyelmét az áwák támogatására is. Az orszá-gos tanítói árvaház a|aptőkéjének gyarapítá-

10 Úire..m

sára minden évben perselyekvoltak elhelyezveaz osztá|yokban. A nyilvános vizsgákon ezeketfelbontották, és a begyűlt pénzt rendeltetésihelyére eljuttatták.

Végül néhány sző az igazgatő, MádyLajos munkájfuőÍ. Az összes tanulót beírta, el-rendezte aZ osztá|yokat, minden eg.yes osz-tályt havonta ewszeÍ, szükség esetén többszöris meglátogatott. Oralátogatásairől a gond-nokságnak szőban, a l<:ráIyl' tanácsos tanfelü-gye|ő űrnakírásban tett jelentést. A mulasztá-s o kat ké the tente e 1l enő rizte, az o s ztáIytanító -

kat és tanítónőket, midőn más iskolai teen-dőkkel nem volt elfoglalva, betegség vagy másaka dá|y o ztatás es e tén h elye tte síte tte' aZ i skolaszellemi és anyagi ügyeinek tekíntélyes ésodaadó intézőjevo|t,

S zemélyisé g ébő| fakadt, ho gya tudást, a könywet, az o|va-sást nagyra értékelte a nem-zea érzés felkeltése és erősí-tése Szempontjából is. ,Nz

1 88ó/87-es értesítőben a következőket olvas-hatjuk ,,A magyar haza igaz barátaj nem le-hetnek közönyösek azon kérdés iránt, mikéntlehetne a gyermekben mindjárt iskolai páLyájakezdetén a haza iránti szere tetet, t agaszko dástfelébreszteni, minként lehetne benne érde-keltséget kelteni a magyat nemzet nyelvénekípo|ása s mívelése érdekében, ['..] hogyan le-hetne olvasásra szoktatni a gyerekeket.'' Tud-ta' hogy a ,,képes gyermekkönyvek még a szü-lők érdeklődését is felkelthetik s a szülők szel-lemi fejlődésére jótékony hatást gyakorolnak''.A ió gyermekkönyv a maryaÍosodást iselősegíti, a ponywairodalomról a tartalmasabbirodalomra tereli a figyelmet. Igy érthető,hogy már igazgatői munkájának kezdetén mi-ért foglalkozott a könyvtárüggyel.

Mády igazgatői munkájában ezen a té-ren is támogatísta taláIt. Az első értesítőbenezt írta:,,A volt község; testület buzgólkodásafolytán 582 ftt 93 ks éttéIű népkönywtár 1é-tesíttetett. - Van ifiűságl, tanítői könyvtár is,mely 792 frt 5ó kr értéket képvisel.'' Bizonyos,

Ktizlemények

hogy a népkönywtár, amelyről a beszámolói-ban később is szó esik' az iskolában kapott he-lyet. A következő években azonban át kellettszervezni a könyvtárt'

Lz ÍB86/87-es tanévről kiadott éttesítőrészietesebben szól a köny'vtár egyes részle-geinek á|Iapotáró|, a fejlesztésrő| és az if1ilságikönyrrtár haszná|atában bevezetett újításokról.Az iskolában működő tanitői könyvtárat atanítótestiilet tagsai használták' Volt egy isko-lai köny'vtár ,,mindenféle magyar és németnépi, polgári és kozépiskolai tan- és ve-zérkönyvekkel. 395 mí3' 4I9 frt értékben''. Ittkapott helyet a népkönywtár is. A nagyobbköny'r'tárból, amely az tgazgatő felügyeletealatt állott, a szorgalmasabb növendékek he-tenként kölcsönözhettek. A rendet ílgy vá7toz-tatták meg, hogy ebben az évben az összesII-\{-os fiú és leány tanulők részére ktilc;n-hilön könyvtárat rendeztek be, íg5r 26 könyv-tár szerveztetett, mindegyikben 55 hilönfélekötet, összesen 1430 db ifúsági mű 850 frt ér-tékben. Az osztáIytanító feladata volt a köl-csönzés lebonyolításL aZ á|Iomány védelme,gondozása, A gyarapításra a beiratkozáskorbefizetett 10 kr könwtárhaszná|ati díiak

A nevelés során takarékos-kodásra buzdították a fiata-lokat. 1880 vége felé meg-alakult az iskolai takarék-pénztár, mely 1881. január

I-jétő| működött' A tanuló már 1. kr-t ishozhatott, a tanítő egy ktilön naplóba beírta.Kéthetenként, ha az ősszeg a 10 krt-t elérte,beírta a gyerek kiskönywébe és a betéti napló-ba. A tanítók a pénzt minden hónap 15-én ésa hó végén átadták az igazgatónak, aki a be-téti naplóbán nqgtázta, és gyümölcsözésvégett berakta a helyi takarékpénztárba. A]<l apénzt ki akarta venni, aZ osztá|ytanítőva|együtt megjelent az igazgatói irodában, és akiskönywe cskét ottha gywa' n}'rr gta ellenéb en apénzt kamatostul átvehette. Egy ellenn1'ug-tát is kiállítottak a szilők számára. Lztr88ó/87-es tanévben 329 tanu|ő 531 frt 30kr-t gyűjtött.

A község polgárai figyelemmel kísértékaz iskola fe)Iődését, a gyerekek sokirányú szel-lemi gyarapodását, a kézimunkában és másgyakorlati munkában történt e|&ehaladását.

Közlem1nyek

Esetenként adományokka|, a1ándéI{<a\ v1B!vizsgajutalommal fejezték ki tetszésüket. Igypéldául B oss ányi Lász|ő, IJj pest képviselőj e 5 0frt értékíí jutalomkönywet, Jelinek Mőr, akazíti vaspá|ya igazgatőja 10 db 1 frt-os tal-lért, Palotai Mór és más újpesti emberbarátok240 frt értékí3' ruhaneműt adományoztak kti-lonbr;ző alkalmakkor.

A tanköteles korú gyermekek számaévrőI évre nőtt.

Az újpesti állami elemi iskola életébenaz 1880-tól 1890-ig terjedő tíz év voltta|án alegjelentősebb szakasz. Megfelelő alapokatadott ahhoz, hogy egyrészt az oktatás tarta|-masabbá, színvonalasabbá vá|jék az a|apisme-retek elsajátításában, másrészt így e|őkészí-tette a később ráépnlő kozépfokú iskolát (pol-gári) és kozépiskolát (gimnázium). Pedagógiaiszempontból figyelemre méltó, hogy felis-merték aZ egységes nevelési törekvésekfontosságát.

IJjpest lakóinak száma és ezzel pár-huzamosan az iskolaköteles gyermekek számais évről évre nőtt. Az I8B6/B7-es tanévben óéves volt 286 diák,Z éves 466,8 éves 428,9éves 415, 10 éves 280, 11 éves és 1.2 évenfeltlli, azazY_w' osztályos 266 és t26 nóven-dék. A tanulók nemzetisége maryar) német,sz|ovákvolt. Ebben az iskolaévben 1247 fú' és1078 leány iratkozott be, összesen 2325 ta-nuló. A beírtakból az év végi vizsgákon 2080fő kapott bizonytwányt. Elégtelen érdemje-gyet kapotc 42I diák,3I,4,,/", elég magasra tet-ték tehát a mércét,

Évrő| évre nőtt a segélyre, támogatásraszorulók száma is. 1880-18B4 kózött államitankön1rvsegélyben részesült a tanulók 7,5,Á-a, 1881-1887 közott tandíjmentes volt 1523tanuló, azaz 17%o, féltandíjmentes 570 tanuló,azaz 6,4%".

Minden nehézség ellenére az iskolalendtiletesen fej1ődött. Olyan felszere1ésselbüszkélkedhetett, amivel kevés elemi iskolarendelkezett.

Az újpesti á||ami elemi népiskola voltaz ország legnagyobb elemi iskolá)a 39 osz-tá||yal. Az iskola adminisztrá|ása egy igazgatőkezében már lehetetlenné vált, ezért szétke|-lett bontani az intézményt kisebb egységekre.Innen kezdve minden új iskolának meg'Van asaiát kiilön élete, története. fI

11Úln:g.s.n

KruzsÁN SÁxoon

Lóvasútból villamos - a Nyugati pályaudvarés l.Ijpest között

Ujpest kötött páIyás közlekedé-sében jelentős vá|tozást hozottaz l896-os esztendő' Ekkor ie-lent meg községünkben a ló-vasút mellett a villamos. melv

magasabb ttazási színvonalat képviselt. Elsőlépésként egy űj útvonalon, a Lehel utca men-tén épült villamosvasút a mai Lehel tér és amegyeri kápolna között, a forgalom 189ó.jamlár I2-én indult. E vonalat a Budapest-Ujpest-Rákospalotai Villamos Közúti VasútRt. (BUR\| építette, hasonlóan ennek Rá-kospalotára vezető szárnyvonaIához, aholmárciustól lehetett utazni. A Duna-partra ve-zető szakasz az év nyarától üzemelt. A BURVforgalmi telepet is létesített Ujpest teriiletén,ez a mai Angyalföld kocsiszín őse volt.

Közben a lóvasúti forgalmat képviselőBudapesti Közűt: Vaspálya Társaság (BKVT)is fenntartotta a fővátos felé tartó vonalát aVáci úton. A BKTV tudta, hogy az utazókö-zönség nagy része a konkurens társaság mo-dernebb villamosait fogja váIasztani, ám márfolyamatban volt pest-újpesti vonalának vil-lamosítása.

Ennek első lépéseí l893-ru nyúlnakvissza, amikor is Földváry Mihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja panaszt tett akereskedelmi miniszternél a pest-újpesti 1ó-

A BKVT el.ső ,l,, típuni aillamos ru'otorkocsija, mely a Nyu-gati pdlyaudaar és Ujpest kijzött is ktizleked,ett

-?- ar*r. *^o^r.or. , ,a12 urP.s,*$J

vasút zsúfoltsága miatt. Az ltazási viszonyoki al,ttás a érd ekéb en Bud ap e st székesfőv áros ta-nácsa szintén lépett: a BKVT figyelmébeajánlotta a gép er ő b eve ze tés ének leh ető s é gét.A társaság már foglalkozott. a kérdéssel, de akezdetben felmerült gőzvontatás gondolatátóle|zárkőzott, a villamos üzem létesítését pedig|<lzárő|ag ú,gy vá||a|ta, ha nem csak ezt az ewvona|át, hanem teljes budapesti lóvasútt há-|őzatát áta|a|<lthatia. Utóbbit a főváros elfo-gadta, a vá|Ialat ehhez a miniszteri hozzá_járulást 1895 szeptemberében kapta meg.

A Nyugati pályaudvar és Ujpest (vasútihíd) közötti vona| átépítése szeptember 30-ánkezdődött. A munkálatok során teljesen kicse-rélték a v á,gány okat. J órés zb en me gv áltozott anyomvonal: a sínek eddig a Yáci űt ny'ugatioldalán fektidtek, most az út két szé|ére kerül-tek át. A vonal teljes hosszában felsővezetékesüzemet kívántak bevezetni, a Nyugati pá|ya-udvar és a Ferdínánd híd (Lehel tér) közöttiszakaszon ideiglenes jelleggel. A felsőveze-téket keresztsodronyok segítségével fiiggesz-tenék fel, a keresztsodronyokat pedig vascsőoszlopokra erősítették. A Ferdinánd hídig díszes, innen Ujpestig eg5rszeríibb kivitelű vas-oszlopokat alkalmaztak

A BKVT újpesti telepén álló lóvasútiistállókat, kocsiszínt, patkolót és raktárakatideiglenesen át kellett költöztetni' mertannak helyen kezdték el építeni a villamosvasúti kocsiszínt. 1895 november közepénmár folytak az új épnlet fa|azási munkálatai,december végén a tető építését is befejezték,és a csatornák, tetőab|akok szerelése, a pár-kányok falazása zaj|ott. Megkezdték az üve-gezést is. 189ó febnrár végére e|készilt az űjépület, melynek vasszerkezetét Pucker Iswánépítész-váIIa|kozó szá|Iította 41 676 forint óókrajcfuért. A vállalat a kocsiszín belső beren-dezéséhez szükséges Meidinger kályhákat ésftítőcsöveket Ehrlick Gus ztáv cégétőI vásárol-ta, a szerelőaknákban |évő ,,sináI|ványok,, a

Közlemények

Schlick-féle gépgyárban készültek. Lz ilj ko-csiszín teljes területe 1572,4Í m' lett, ebből5 I,I 4 m, -t r aktár -, iroda- és mellékhelyisé gekfoglaltak e|. A2x3 vágányos csarnokban ösz-szesen 42 kocsi számára létesült fedett pi-henőhely.

A cég új járműveket: motoros és pót-kocsikat szerzett be, melyek szintén a Schlickgyárban születtek. A motorkocsik villamos be-rerrdezéseinek szerelését 1896 márciusátólrészben az űjpesi, részben pedig a rákospa-lotai lóvasúti kocsiszínben végezték. Aprilisvégén 18 kocsi szerelés a|att á||t, ó pedig márcsak az áramszedőre vátt. A Schlick pótkocsi-kat is gyártott.

Bfu a Váci úti vonal május 1-jeiátadását - tekintettel a millenniumi kiállításmegnyitására _ polgármesteri rendelet írtaelő, a kocsik szerelésének elhúzódása miatt aműtanrendőri bejárást csak május 30-án tar-tották meg' ekkortól utazhatott Qpest apra1a.nagya a Yáci úton villamossal. E viszonylat-hoz kezdetben 1ó motorkocsi és ó pótkocsitartozott. A motorkocsikon 2ó ülő- és 22 á||ó-helyet, a pótkocsikon 21 ü1ő- és 27 áI|óhe|yetengedélyeztek.

A megállóhelyek a következők voltak:Ny'ugati pályaudvar végállomás, Lehel utca,Dévai utca, Vám (ma: Dózsa György út).Innen Ujpestig feltételes megállóhelykéntfunkcionált: Klapka utca, Hungária út, Kishajtsár űt, Láng-gyfu sláci űt I52'), Csavar-gyfu $rácíút 1ó8.), Danubi]rs gyár,Kávégyár,Jtagyár (ráci űt 189.) és Ujpest határa, vég-állomás (vasúti híd). A kocsik legnagyobb se-bességét a Ny'ugati pá|yatdvar és a vám vo-nala között 20, innen Ujpestig 25 km/h-banhatározták meg (bár a villamosokban nemvolt kilométeróra). Az eIső kocsi Újpestről4.30-kor, az utolsó este fél ll-kor, míg aNy'ugatitól az első 5-kor, az utolsó pedig este11 órakor gördült ki. Napközben a klilon-bőző napszakoknak megfelelően ó és 15 percközött váItozott a követési idő. A vonaláramel\átását a budai Pá|ffy (ma: Fekete Sas)utcában l895_96-ban épített áramfej|esztőtelep biztosította.

Nem mehetünk el szó nélktil a vasútigen szép, aYáciűt2}I, sz. alatt ma is ál1ó in-dóháza mellett, ahol a forgalmi szo|gá|atka-pott helyet, Aház helyen _ Kemény Mária

Ktizleraények

kutatásai szerint _ 1749-tő| a pesti határkocs-ma állt, ezt a telekkel együtt 1861-ben vásá-rolta meg Wagner János építőmester és neje.Feltételezhető, hogy az ő tervei szerint épültmeg a lóvasút 1Bóó-os átadásakor már|étezőépület. Haszná|atáért a Pesti Közúti VaspályaTfusaság e|őszór tizéves tartós bérleti szerző-dést kötött Wagner építésszel, majd 18ó9-ben meg is vásárolta. Itt a lóvasút forgalmiirodá1án kívül vendéglő működött' Aházbá-lok, mulats ágok, e|őadások rendezésére alkal-mas teremmel is rendelkezett. 1888 nyarán,ijították feI az épületet, mely ekkor kapott|égszeszvi|ágítást. Az ezen alkalomból tartottrögtönzött ünnepély július 5-én zaj|ott'

Az épület nélktllozhetetlen,,eleme''lehetett Somogyi Iswán, újpesti á||omásfő-nök. ,,A jól megtermett' jó modoru uri emberkedveltje volt ugy a társadalomnak' mint avasuti alkalmazottak körében is. A lóvasutmegteremtése óta annak szolgáIatában állt ésneki is sok része van abban, hogy ma már vil-lamos vasuti kozlekedésünk van'' _ írta rő|a aKözérdek 189ó szeptemberében. Állomás-főnöki tisztségét ,96 nyaráig Látta eI, majd avasút központi épületébe került, ám szep-tember 9-t0-én, rövid betegség követ-keztében, 55 vagy 5ó évesen, Bocskai utcailakásán elhunyt. fl

Úi'ff'?..e"Í.i13

Az indtíhtíz a aillamos uégíilomóstíaal 1896-ban

IvÁxytxÉ KoxnÁo Gtzprl;.

A Körrynres épí(ói

A Könyves KáImán Gimnázi-um idén ünnepli aIapításának100. ér,{orduIóját. Az emléke-zésekben rendre felbukkankét név, az épület tervezőinek

neve: Tőry Emil és Pogány Móric. Mit lehettudni erről akét építészrőI?

Tőry Emil 18ó3. április 17-én szüle-tett' Pesten' Tanulmányait a budapesti és ber-lin-charlottenburgi műegyetemen végezte.1887-ben szerzett okievelet. Hauszmann Ala-jos irodájában kezdett dolgozni, majd 1895körül önálló műtermet nyitott. Tíz évve| adiploma megszerzése után már műegyetemimagántanár volt. 1908-ban közös irodáta|apí-tott aZ addig is ná|a do|gozó Pogány Móriccal.Ettőlkezdve együtt indultak páLyázatokon, deegymástól fiiggetlenül is terveztek. Sok pálya-díjat nyertek, ezekből azonban viszonylag ke-vés valósult meg. Tőry díjazott, de meg nemépült pályaművei között találjuk a budapestiErzsébet orökimádás templom (1903), a bu-dapesti Sáros flirdő (1905)' a Rudas fiirdő

(1905), ahágai Békepalota (1905)' a budapestiSzent Imre Kollégium (190ó), a nagyváradiFekete Sas Szá1ló (190ó)' a szentesi városháza(1907) terveit. Megépült viszont a temesváriDélvidéki Kaszinó (1902), az aradi Fa- ésFémipari Szakiskola (1905)' a budapesti Ho-meopata Kórház (1907) és sajátw||ája a Buda-keszi úton (-1898). Nemcsak az építészet gya-korlatáva|, hanem elméletével is foglalkozott.Tanulmányai jelentek meg többek között Ró-ma antik építőmíivészetérő| (1903)' a rómaiépítőmí3vészet szerkezet- és alaktanáróL(1904), Németország Íljabb építkezéseirő|(1905), a római Sixtus-kápolna mennyezet-képzésérőI (I9I2). Az építőmíivészet esztéti-kája címíi,, 1905-ben megjelent tanulmányá-ban fuja: ,,A művésznek előnye [...] a tudo-mány férfiaival szemben mindig az, hogynyelve szimbolikus tud maradni; ha a nyelvnem is oly egzakt, mint a tudományé, annálkönnyebben vezet azonban sejtelmes képzet-hez; gondolatainkat messze elragadia s lelktin-ket mintegy földöntúli régiókba vezér|i e|;csak az ilyen szerencsésen formált vagy festettmonumentális mííalkotásokról, melyek hatá-sukban elragadnak, s a kételyt nem tűrik,mondhatjuk csak tudományos szigorusággal,hogy: szépek,,. Tőry Emil Budapesten haltmeg, 1928. május 31-én.

Pogány Móric Nagyenyeden született,1 878. auguszrls 13 _án.,,Nagyenyedt szegényzsidó foltozí szabő fia volt' a kolozsvári alsófokú ipariskolában szedte fe| az építéSzet tu-dományát, aztán Pákey Lajos kolozsvári épí-tészné| ra1zo\ó, s az ő révén került fel Pestre,amikor gazdája ott FadruszJános műteremhá-zátépítette, Pesten aztánTőry építész- akkormár mű,egyetemi magántanát és jómódú építész _ irodájába kerül, s akkor Pestre hozzamegrokkant szüleit is, velük lakik, s rajzo|őifizetéséből jórészt ő targa őket,, - tudjuk megKós Károly Kubinsz\y Mihályhoz írt levelé-bő|. Pogány Tőry irodavezetője, majd 1908-tól társa lett. Közös tevékenységükTőryhaIá-láis tartott' Közben Pogány rendszeresenTőr7 Emil

Úinp,''tiL4 Közleru1nyek

önállóan is pá|yázott. Fejedelmisírbolt-tervemár 1900-ban, a Műcsarnok tavaszi tár|atánfeltíinő sikert aratott. 1904-ben elkészült a Bp.)o., Ecsed utcai lakó- és műteremház terve.(Sajnos az épület azóta elpusznk,.) 1907-benmegnyerte aMagyar Mérnök és Epítész Egy-let (röviden: MNIEE) Batthyány-örökmécses-tenpá|yázatát. Az eredeti míívet lebontották,a jelenleg is látható vá|tozatot szintén Pogánytervei szerint á||ították fe| I926-ban (Bp. Y.,Báthory utca). 1908-ban szintén az M&[EEfőúrikas tély -pá|y ázatán I. díjat és aranyérmetnyert. Idézzik megint Kós Károlyt, aki frissdiplomásként ekkor Pogány rajzo|őja vo|t:,,f...l ez [a díj] volt a feltétele annak, hogy őt,a nem diplomás építészt a diplomás építész-társadalom magáva| egyenlő rangú tagjánakismerje el [...] Pogány jő fiúvolt, munkás, am-biciózus, komoly míivész [...] En Szerettemőt, s kölcsönösen tartottuk abatátságot, amígcsak élt szegény [...]". o tervezte l9Í6-ban aSzentháromság téren [V. Károly koronázásiszeÍtartásáflak dekoráci őját, majd 1 9 1 9. májusI-jén az Andrássy út ünnepi feldíszítését, Fa-lus Elekkel. A Tanácskoztfusaság idején mű-egyetemi tanárrá nevezték ki, emiatt néhányéwe emigrációba kényszeríilt. 1924 körul térthaza, Í926-ban Dreams of an Architect -Tráume eines Baumeisters címmel megjelentto|bajzainak első kötete (Hübsch Verlag,Wien _ Leipzig), melÉez Max Reinhardt írte|őszőt. Tőry halá|a után főleg ipari épiilete-ket és villákat tewezett. 1942. jÍiius 4-énha|tmeg, Budapesten.

Közös munkáik közül számunkra les-fontosabb az Ujpesti Nlami Főgimnázium(ma: Könywes Kálmán Gimnázium) tervezése1911-13 között. Ennél jóval híresebb viszonta torinói wlág|aá||ítás magyar pavilonja, me-lyet Györgyi Dénessel együtt terveztek, ésmely fel is épült 191l-ben, naw nemzetközitetszést aÍat.va, A bejárati szobrok, az előcsar-nok domborművei és a belső kut Ligeti Mik-lós alkotásai, a kupola-üvegablakokatTőry ésPogány tervei a|ap1án Róth Miksa készítette, adíszítő kerámiákat a Zso|nay gyár szá||ította.,,[...] a kiállítási pavilon a mitlzá|ő-heroizá|őstílusáramlat csúcsa' Az épület Attila sátorospa|otájátidézife| a keresztény Európa szilő-földjén [...] a kapu feletti boglyaíves félkupo-|át Í,.'] kétoldalt három-három vitéz őrzi, a

Közlernónyek

mawar mitológia, Csaba királyfi katonái'' _írja Gerle János' (A, épület elpusztult.)Nyertes pá|yázata|apján ők kaptak megbízástI9l2-ben az Ldria Biztosító Társulat szék-házának megépítésére a Bp. V., Deák Ferencutca 1ó_18.-ban. Az épületben később aFő-kapitányság, ma pedig a Hotel Le Meridienmííködik.

1913-ban megnyerték a Nemzeti Szín-ház tewezésére kiírt pá|yázatot, megvalósítá-sáta azonban a háboru miatt nem került sor.Idézzik Pogány fiának, Denes PogánynakI978-ban, Angliából kiildött sorait: ',Apám[...] művész volt mindhalá|ig, aki senki előttnem hajolt meg, aki nem ismert kiegyezést, hamíivészetrőlvolt szó [...]. Főmííve a NemzetiSzínház terve volt I'.'] ő magárő| mindig csakúgy beszélt, mint a Nemzeti Színház építésze[...]. Utolsó leheletéig a Nemzeti Színházró|álmodott [...]''. l

A cikkben szereplő idézetek Gerle János_Ko-vács Attila-Makovecz Imre: A századfordu|ó magyatépítészete (Szépirodalmi Könyvkiadó-Bonex, 1990) c.könyvéből valók. FelhasznáItam továbbá az N' J. ProHomine Alapíwány,,Kön1wes Kincsek,' sorozatábanmegjelent, Schrammei Zoltál á|ta| írt Könywes KálmánGimnázium - IJjpest 1905-2005 c. munlcáját.

Pogíny Móric

Úi,re...en15

Dn. Kőnos ANpnÁs-T. Fnerxiv Éve_K. DR. FnexNiy Vrnoxrxe

Dr. Frank (F."k'őy) Gyol"

Dr. Frank (Fraknóy) Gyula1891. auguszus 2-án szüle-tett, Dunapentelén (ma: Du-naújváro s). CsaIádj á.v aI e gyütt1 899-ben költözött Ujpestre.

1909-ben érettségizett a Budapest \{. kerületiAllami Főgimnáziumban, majd 1913-ban aBudapesti Királyi Magyar Tudományegyete-men (ma: Eöwös Loránd Tudományegyetem)szerzettjog- és államtudományi diplomát. Aze|sőwlágháborúban, I9Í4 és 1918 között ösz-Szesen 35 hónapot töltött az oÍosz és az olaszfr onton, zász|ősként kezdte, és főhadna gykéntszerelt le (a háboru után címzetes századosirangot kapott). Kétszer súlyosan me gs ebesült.Hősiességéért a Magyar Btonz Katonai Er-demérem a kardokkal, aMagyar Nagyezüst ésKisezüst .vrtézségi érem, aMagyar Bronz Em-lékérem és a Signum Laudis kitÍintetésekben

részesült. 1925-ben Horthy Miklós kormány-zó itézzé ayatta; ekkor vette fel a Fraknóynevet. (A vitézeknek a óó50-1920' M. E. sz. r.10' $-a a|apján a nem marya;. hangzású névrevá|toztatást kellett kérniük, amelynek engedé-|yezését az országosYitézi Szék vitte keresz-tül a belügyminiszternél. Dr. Fraknóy Gyulaengedélyének száma: 1925. évi 23I,49I/IXBM r.)

I923-ban tette le abírői-ngyvédi vizs-gát, és ettőI az évtőI aMagyar Királyi Postata-kar ékp énztár tis ztvi s el ő1 e, I 9 42 -től he lye ttesvezérigazgatója. 19 45 -ben v ezető szeÍ epet ját-

szott a P o s tatakaré kp énztár íljjászew ezés éb en.1947 -ben nyugdíjazták. A Budapesti Ug1ruédiKamara tagsaként Qpesten folytatott ügyvédigyakorlatot, és számos társadalmi funkcióttöltött be: törvényh atóság; bizottságs tag, PestVármegye tb. ügyésze, Eszak-Pest VármegyeYitézi Székének igyésze, az Országos Front-harcos Szövetség újpesti csoportjának elnöke,az (ljp esti vitézek jár ási hadna gya, az Egy etemiSzociálpolitikai Intézet újpesti tagozatánakigyésze, az újpesti rőmai katolikus főp|ébániaegyháztanácsosa' később világi alelnóke, azUjpest-kerwárosi Szent Iswán-plébánia kép-viselő-testületének a|apítő elnöke volt. 1958.február 8-án, Újpesten hunyt el.

Frank G1.ula több hónapos tartalékostiszi l<tképzést követően önkéntesként vonultbe az osztták_magyar hadseregbe, a császári éskirályi 24-es vadászzász|óaljhoz. A' zászlőalj1914. augusztts 2-án tábori mise keretében -

a nap|őjában is említett - Gerő Imre alezrerleselőtt tette le az eskiit, és augusztus 22-én in-dtlt az északkeleti (orosz) frontra. Augusztus25-én érkeztek Lembergbe (ma: L'viv, IJk-rujna), és 27 -tő| vetették be őket a Busk-Koz-low-Rzepniów vonal védelmében. FrankGy'ula itt sebesült meg először' augusztus27_29' között egy ütközetben. Augusztus 30-tól 1915. január 20-ig mint sebesült a hát-országbanvolt. Ez utóbbi dátummal kezdődlktöredékesen ránk maradt harctéri napIő)a,amelyet folytatásokban közlünk. nDr. Frank @raknőy) Gyla

- ? - o2 f f i 5 qq tuMr i t z o

16 U'P"9SÍ".I Kizlemőnyek

Dn. Fnexr (Fnerxóv) Gr.ure

flarctén napló az első wlágháboru ideiébő|",1. tész

[1915.] Jan.2o-26.Indulás az Aréna úti [ma: Bu-dapest' Keleti] pályaudvarróld.u. 2-kor, Rákosról 6 óra,II.osztá|yű' kocsiban Y ácz, P fár -kány)nána [ma: Nána, Szlo-

vákia], végig a Vág völgyén. Szép hely. Sze-redig [ma: Sered, Szlovákia] két nő is jön ve-lünk. Még nem tudjuk, hova megytink. oroszfoglyokat látunk. JőI néznek ki. Trencsén,Yágvára|ja, Lipőtvár, Csácza [ma: Trencin,Povázské Podhradie, Leopoldov, Cadca,Szlovákia] után vége a szép magyat hazának.

Jön Galíczia. Irány Krakkó' Az e... folvas-hatatlan] állomáson jó Menage fmenage, fr,élelem, ellátás, étkezés]. Ejjel meg1rrnk ke-reszttil Oderbergen [ma: Bohumin, Csehor-szág]. Előbb azonban Teschen [ma: Tésín,Csehország], itt Krakkó [ma: Kraków, Len-gy e|or szá g), Iáts z1k az er ő dítés. H all j uk, ho gyaz orosz visszavonul Tarnów felé, melyet,amint hallom, egy 42-es és 301/z-es lőnek. Al-lítólag már rommá |őtték, Megyünk továbbegész Kraljig. Este 9-kor kellett volna to-vább, de parancs újabb, vonatban alszunk.Egy á||omást visszamegy.unk Bzeszkovig [he-lyesen: Brzesko, ma: Lengyelország]. Itt ki-szállunk. Első súlyos sebesült" Egy traint[train, fr, itt: poggyászkocsis] pofán rúgott aló. Itt majdnem megsérültem. Felültem egytrain kocsira. Közben sok katonai autó jött,mitő| a lovak megvadultak és én a kocsinegyediil voltam. Majdnem egy árokba fordul-tam, míg sikeriilt a megvadult lovakat megál-lítani. Sebesülttink beszéli' hogy áIIó harczfolyik. Kevés sebesült, csak beteg van, Íagyás.Du. 2-kor abmarsh [Abmarsch, né, elvonu-lás] Tarnów felé. Itt hálunk. Telve katonák-kal. Reggel tovább, Zar|stein felé keresztül aDunajeczen. Mindenütt elhagyott |övészár-kok. Zar|steinben menage' atána Simichow.Hosszú falu.Itt a ttizérségünk. Naponta,mégéjjel is 8-10 lövés. Az ell[enséges] tííz[érség]Iövi az utat. Elértük a bat.-t. [bataillon' fr,

Közlemónvek

zász|őa|j]. Jelentkeztünk a baon. [bataillon]comm[andant] -nál [commandant, fr , parancs-nok]. Zgsf. [ZugsftihreÍ, né, szakaszvezető)vagyok, az (ljonnan alakított száz[ad]-náI.Most pihenés. Itt vagyok a feldspitalban[Feldspital, né, tábori kórház]. Csupa Iábfa-gyás. Néha egy seb. N|őharcz, csak a tizér-séglő.3 század van csak. Künn vannak a lö-vészárokban. Jó téli lövészárok, még fiíteni islehet. Esik a hó.

Január 26-3I.YáItozás nincs. Tüzérségünk lő, haubitzcal[Haubitz, né, tatack, mozsárágyí] és Feld-kannone [Feldkanone, né, tábori ágw| E|égkemény idő van. Este mentiink res. stellun-got lReserve Stellung, né, tartalék állás] csi-nálni. Ez már nem tréfa. Az ellenség, bárnem erősen, de tüzel ránk. 6 őra. Egész éjieldolgoztunk. Saját tüzérségünk lő fejünk felettaz éjjel, Felügyelek a mlszkáta' Fú a hidegszéI, esik a hó' Reggel elküldünk fáért.Ell[enséges] tltzérségi beobachtung [Beo-bachtung, né, me gfigyelés] észreveszi és 1ónehéz gránátotkíild rá. Szép zene. Senki nemsebesül. Ma folytatjuk a munkát. Talán elké-szül a deckung [Deckun$,né,Íedezék] estére.2 zlag|Zlg, né, itt: szakaszf már itt aludt. Van

Löuésztirok

Úinr.,*: t7

5 káIyhánk, amivel frittink. Czipőm tönkre-ment. oriási pech. Jó, hogy van eg.y reserve[reserve, Ír-né, tartalék] 45-ös bakkancsom.Semmi ktilönösebb. Ma jött egy pár schrap-nell [Schrapnell, né, repeszgránátfajta) idevagy 100 x.re. [x=azonosíthatat|an hossz-mértékegysés] e regruták [regruta, fr-né,újonc] is kezdik megszokni. Jó tiszti de-ckungban aludtam. Eltalálták a házat, Az énzugomból az I.ső sebesült; akarját|őttékát.Ma este jött a parancs, hogy egész éjje| bereit-schaft [Bereitscha ft, né, készültség] vag1'unk,mert orosz foglyok beszélik, hogy támadástkapgnk. Kenőzött éberség. Itt a reggel; a tá-madás elmaradt. Hideg metsző szél veri a ha-vat. A munka tovább folvik.

Február 1-ó.Kész a deckung. Szép tágasés meleg. Még a mi tiszti de-ckungunk nem. Napközbenmásról nem gondolkozom,csak mit egyek. Az ell[en-

séges] túzérség ma nem lőtt, de annál többeta mienk. Fogtunk eg.y orosz zgsf,; azbeszé|i,hogy az orosznak kevés a mun[íció]ja. Egyembert fejbe lőttek. Fenn vagyok a Schwl.-ba [Schwarmlinie, né, rajvonal] 48 őrát.Semmi ktilonösebb; innen az oÍosz 14-16-18 000 x. Ennyivel lovtink. A futóárkot mé-lyítjük a flankenfeuer [Flankenfeuer, né, ol-dalrtíiz) ellen. Most gyulladt ki .gy deckung,mégpedig a úszti, úgy tudtam csak kiugranibelőle. A vadászok így olt1ák, hogy kimász-nakafutőárokból, mire az oroszok salveznak

[salve, lat, üdvözlés, üdwivalgás]. Szeren-csére nem sebesül senki. I|yen úiz azonbanűW u mieinknél, mint az orosznál minden-napi. Oriási has és fejfá1ás. Nem ettem sem-mit. Lent vag'y'unk Res. Stel.-ban. Arbeit

[Arbeit, né, mPnka] folyik. Nekem nagyon jődolgom van. Enekelünk, sütiink-főzünk, mi-közben a gránátokzűgnaka fejünk felett. Maéj1el9 őrára jött a hír, hogy a 30-as vadászokelőretolt zagját megsturmolták [Sturm, né,roham], de a ijzéreink ó gránáttal kivertékőket. Mi is vártuk a támadást. Sötét volt. 5lépésre nem lehetettlátni. Esett a hő, Ílli aszél. Semmi új, Az orosz gtánát ma nag.yonközel járt' Itt várjuk a deckungban, mikorvág agyon.

18 Úi'nnss-i

Február 7.l2.Ma este kint voltam patronelle-ban fPatro-nelle, né, őrség]. Elmenttink a balszárnyun-kat meghosszabbító 80-ok felé és onnan ad-tuk a jelt, a ,,1aufgraben''-t [Laufgraben, né,futóárok] áső saját zugunknak, hogy a fénytán á|lapitsák meg a helyes irányt és verbin-dungot fVerbindung, né, összeköttetés] a 80-

al. A jel adására az oroszok lőttek erősen.IJtána elmentünk akétúizvonal közott fekvőházba. Lház előtt van az árok, melyet éjje| amieink ásnak ell[enséges] űr;zben. Ha nagyonetős a ú3z, aWor beugranak az árokba. 60 x-et ástunk. Közbe egy rész a házban pihent,amely össze volt lődözve. Reggel mentiinkhaza. A' házbőI elvitttink minden elvihetőt.Nappal aMs. Este hegedű szó mellett mulat-runk, énekelttink 2 óráig. Kigyulladt egyfhgy. [főhadnagy] deckungja és leégett. SzépIáwány volt. Ma fenn vagy'unk a Schwl.-ban.Délelőtt 10 óra, d.u. pedig 4 őra tá1ban tu-zérségi tüzet kaptunk, valami 16 gránát ésschrapnelI. Szerencsére csak 30-40 x explo-dáltak [explodál, lat, felrobban] és nem sér-tettek senkit. Gyönyöríí volt fi gyeln i tizérsé-gi látcsővel az oÍosz schwl.-t. Egy orosz tisz-tet akartam leszedni golyóval, de nem talál-tam el. Ez figyelte a mi á||ásainkat. Reggel

,,Tagwache''-t [Tagwache, né, napi őrjáratfcsináltunk az ell[enség]nek. Oriási salvék, mi-re másnap a fenti gránát(úz volt a felelet.Minden nap jönnek űW ^ saját, mint azell[enség] aeroplanjai [aeroplan, gör-lat, re-pülőgép]. Mindig 48 őrát vagyunk a Schwl.-ban. A 2-ík éjje| reflektorozták az oroszok azállásainkat. oriási fény jött a.z. erdő széIérőI.Egy zásL\ősunkat elfogták. Ugyes és meréíJ

[merész] gyerek volt. Bement abba a faluba,hol mi éjjel deckungot ásunk. Tele voltorosszal, akik elfogták.E;zt két orosz fogoly-tól tudták meg. Az egyik kadett [kadét, Ít-né,hadapród, tisztjelölt] jelenti, hogy a falu telve

oroszokkal. 3-szor akart bemenni a faluba, demindig erős tíizze| fogadták. Jelentése nyo-mán kezdte éjje|,/z 4 a tiizérségtink a falut lő-ni, de csak 8 gránátot és 2 schr[apnellt] adotta falu felé, de mivel nem volt art.beob. [artil-leristische Beobachtun $, né, iizétségi megfi-gyelés] abbahagyták a tüzet. TaIán pár napmúlva folytatják. Ma igérték meg a itézségiérmet és előléptetést a fhgy.

Közlemónyek

Febr. 12-18-igMa megnézn1k a Trmova-r

[helyesen: Tymowa, ma:I-engyelország] űt mellettbeásott 30.5 [cm átmérőjíi'mozsár) ágyűt, ame|y ál| a

Rohr-Lafette- és Brettungból [Rohr, né, cső,Lafetce, Ír-né, ágyűta|p, Brettun$r né, desz-kázat] és be van erősen építménnyel ásva. Sú-|ya t7 tonna' 3 kocsin száIlírható és I|/z őraalatt lehet fel állítani. A cső belseje fél spirálisVerschlussa [Verschluss, né, zárf oldalt moz-gó, Aufsatza f\ufsatz. né, felső rész] egyHilfspunkt [Hilfspunkt, né, segédpont] segé-lyével működik. Van egy töltény adogatóemelőgép, 45%-ná| nagyobb szöggel lehetvele lőni, már 10 1cn-re..(9.8 km). Naponta150 lövést lehet leadni. Osszesen csak ó00-t'de csak 1-2 lövést adnak le vele és aztis ,,Ar-mee kommandó Befehl''-re [armée, fr, had-sereg' kommandó, fr, itt: parancsnokság,Be-fehl, né, parancs]. Szépen vannakmaskírozvaegy kis erdőben. Csakis beton Schützengra-ben [Schützengraben, né, véd,óárok] ellenhasznáIják. A bomba a Hülsennel [Hülsen,né, hüvely] együtt 380 kiló. A Hülsenbenvan, aszerint, hogy milyen messzire akarjákkilőni l-4-ig Szeres'pulverladung'' [Pulver-ladung, né, lőportöltés].

Ma két keserves napját éltem át ahá.borúnak. Eig. [eigene, né, saját) komp. fennvolt a Schwl.-ban. Egy'k fch. [Fáhnrich, né,zász|ős) szabadságot kapván, az insp. [inspek-ció,|at, ügyelet] sűrűn esett ránk. Iszonyú sárvolt. Derékig érő a ,,Laufgraben''-ben. Sokhelytitt emberek mellig bent ragadtak és asan. patr. [Sanitát, né, egészség"gr] húzta kiőket. Tisztítani nem lehetett, a deckung kez-dett összeomlani. Nem tudom mi lesz ve-ltink. Ejjel fokozott éberség a posztok [Post,né, őr szem) v izitáIásáb an |wzitáIás, l at' itt el.Ienőrzés] is. A div.-tő| |diwzió,lat, itt: had-osztáIy) parancs jött, hogy sem fiíteni, sem azembereknek ktinn lenni nem szabad,hogy azoroszok ^Zt higy1ék, hogy visszavonultunk.Be is dőltek. Jöttek előszor 10-es patr., akikaZ osztrák armadia [armadia' ol, hadsereg]legnagyobb szégyenére elfogott 40 -80-at tő-lünk, akik a legkisebb ellenállás nélktil meg-adták magukat. Mi zg.-unk tőlük balra lévén,oda is jött patr. Neki'ink parancsunk volt

Közlernónyek

,,nem lőni'' ' 20 x-te az egytk zgsf, int nekik,adják meg magukat. Azok visszaintenek.Közbe egylk elsüti a fegyvert; erre az oÍoszMg. [Manualgewehr, né, kézifegyver] ttizelés zgsf.-et tarkón talá|ja egy dum-dum [dum-dum, erősen roncsoló lövedék]; rögtön meg-haIt. Az orosz patr. szétszaladt.5 önként je-lentkezett

" .,o'g. zg.-náI [vorgreifen e Zlg,

né, előretolt szakaszf. Később a 80-t az oÍo-szok visszanyo mták, mert azok megszaladtak.Már nem tudta magát a Zg. tartani' mert be-kerítik, ha vissza nem meg'y' Ha 5 perczet ké-sik a saját ttizérségünk, el is fogják; de az öregágyúink visszaszorították őket. Ezek közül iselfogtunk 6 oroszt. Aze|ső 5 széptisztafratalgyerekekvoltak. A 6 azonban piszkos, szőrös,Mégis kaptak czigarcnát. Csendes minden.E gy p ár repülő gép r észínt saját, r észint ell en-séges.

1,8-2+.[...] Nem volt semmi hilönösebb. Szép verő-fényes tavaszi idő. Saját tiizérségtink |ő, de amuszka sem rest. Keresi, de nem ta|áIia tizér-ségtinket. É11"1 ki-"''tem a fhgy. -al a vord.k.l. -

ba. [vordere Kampflinie, né, első harcvonal]Arbeit, Sch. gr. szélesítése, mélyítése, {Jnterla-gok [Unter|ag, né, alap] készítése, erős sich.

[Sicherstellung' né' biztosítőá||ás] Ejfélkor asich. egyik patr.-t egy sokkal erősebb e11.patr. megtámadta' Lz, addig míg mun[íció]javolt, állta a|tarczot,lize|t rá,, de azatán kény-telen volt visszajönni. Besetzoltuk a Schgrb.-t,erős lovöldözést kezdtünk. Két emberünk el-{tint, egy megsebesült. onként jelentkezem,hogy a két emberemet megkeresem. Egyedülnem engednek, csak erős patr.-al. Frontotvettem schwl.-al a 1. vorg.patr.st. felé, hon-nan a patr.-t előbb e|zavarták és amit az oro-

Úip"'ne':;j0,5-ös mozsórtíg,ú

I9

szok elfoglaltak. Két postot is állítottak. Én észgsf. térden csúszva megyiink előre, hogy el-veszett emberünket megkeressük, kiről nemtudtuk, sebesült, halott vagy fogoly. A másikatmár előbb megtaláltam, egy lukba volt beásva,fázva, a hó majdnem befodte. Már alig voltam10 x-re a st.-tól, dum-dummalrál::' lőttek, mi-re én egy árokba zuhantam. onnan anltán apatr.-t visszaktildtem és egyedül mentem azembert keresni; végre eztis megtaláltam és ve-ZetteÍn őket vissza fhdgy. nagy örömére. Res.-ben vag1rrnk. Semmi újság. ElőzőLeg, mikorfenn voltam Scvhwl.-ban, jött meg 7 tiszttel és300 emberrel a \4I. Mars [Marsch, né, me-net]. Ú nekik minden. Kapkodják a fejüket,még nagyon szokatlan nekik az ágyízás és agolyo' ok is készítenek maguknak új deckun-got. Kevesebb lesz a szolgá|at. Azidő szép ta-vaszi. Jönnek is a repülőgépek. Két orosz

,,flugm.'' [Flugmaschine, né, repülőgép].Gyönyöríí gép az egylk. Lőnek is rá tüzéreinkschr.-el, de. siet el. Másnap ismét. Közbenmieink is. Osszetal á|koznak. Sietrrek egymástkikerülni, közben az ágyíktüzelnek. Szép |át-vány. Ejjel a|armírozva voltunk. Az orosz fel-g5rujtotta Chojnik falu négy házát.Egész éjjelki volt a terep vtIágíwa. Reggelre csönd. ori-ási pech. Nem jön posta. Ez egyedüli szőra-kozás nincs. Lehangoltság óriási. Tábori postaszámunk vá|tozott 63 -rő| 6-ra. @olytatj"k, . .)

A Krakkóból képeslapként küldött fény-kép hátold a|án lévő szöveg

Tekintetes Frank Imre úrnakFeldpost [né, tábori posta]

Ujpest Zensuriert|né,cenzítázva)Kossuth u. 30.

Kedves Szüleim!Itt vagyrnk Krakau-ban [Krakkóban]. Innenmegyünk tovább Tarnow felé, mert az oÍo-szok vonulnak vissza. ̂ Z idő szép, szárazhideg. JóI érzemmagam. Azutazásjól'telt el.Up[IJjpest] -Zsolna, Teshen és Oderbergenkeresztül jöttünk. Erre már erősen látszlk,hogy háború van.

Minden jőt I<lvánva kezeiket csókoljaGy'ula

K.u.k. [kaiserliche und konigliche, né,császári és királyi] ... [olvashatatlan számf

" A közreadók dr. Frank (Fraknóy) Gyuia le-ányai,T, Fraknóy Éva és K. dr. Fraknóy Veronika, ésunokája, dr. Kőrös András. Lz azonosítható helység-neveket mai elnevezésük feltiintetés ével, az idegen sza-vakat és kifejezéseket eredettik megjelölésével, szög-letes zárójelben, a teljes ányagot betííhíven közöljük.

,*, r, #

A képeslapként ildildiitt fényképen középen (félig takarua) Frank G1ula ztíszlős

20 Üig""e''*;

*-l

Ktizlemények

Ferencrráros i szív (részlet)-

En voltam ott a legkisebbpont, még az se dőlt el'hogy bekerülök-e az e|sőcsapatba. A nagy szenzáciőNémeth Jamesz átlépése,

a|<trő| tudnivaló, hogy Halasy olivérrelegyütt ők voltak a hazai vtz1labdázás meg-(tjítői, ülághírének kovácsai és máig legki-emelkedőbb alakja| Mindkét játékosÚjp"'t.'' nőtt ÍeI, a téli kikötő f^,,,o-dájában, s tíz éven át vitték wőze|emrőIgyőze|emre a bajnok UTE .'o:patat meg amaryar váIogatottat. Amikor történetemjátsződik, Halasy egy-két esztendeje márvisszavonult, mégis gyalázaaak érezném ittszót nem ejteni róla'

A fél lába térd alatt hiánvzott. valamigyerekkori baleset érte. Külseje egyébkéntse volt atlétainak mondható: alacsonv.széles, kissé hasas, kövérkés. Ez a rokkarrt.|átszatra inkább puha ember 400-tól 1500méterig letarolta a gyorsúszó-versenyeket,és ha jól emlékszem, tlzenewszer nyertemeg a folyambajnokságot; az utoisó négyévben úgy, hogy be sem nevezett. Csak sán-tikált felöltözve, nyakendősen a kofahajón,amely aversenyzőket szállította fol a sziget-csúcsnál kijelölt starthoz, jótanácsokat osz-togatott a magukat vadul zsírozó UTEúszóknak, s kurtán vetette oda az újságírók-nak elég volt, nem indulok, jöjjenek a fia-talok. Amikor aztán rujúloz álltunk, eW-szerre csak ott ugrált köztünk a hirtelennekivetkőzött Halasy olivér, be a vízbe,rögtön az é|re _ mert hisz a szabá|y szerinta tavaly bajnoknak nem kell tr".r.""rri". M.gis nyerte mindig, senki úgy nem ismerte aDunát, a titkos áramokat, forgókat, a g'yorsüzeket, ahol csak el kell fektidni, röpítielőre a folyó sodra. Az utolsó évben örökriválisa, Páhok már márciusban kint edzen aDunán, S augusztusra olyan formába len-dült, hogy legjobb barátai is azt tanácsoltákolinak ne induljon a folyambajnokságon,mert a hozzáértőkszerint legalább egy kilo-

Közbmények

KenrNrnr FpnpNc

méterrel lemarad. De Halasy jobban értetthozzá, s miután a szokásos színházat vé-g1gátszotta, startolt és hatalmas irambanrögtön az éIre tört. Páhok a nyomában _ amezőny leszakadt. Bizonyos idő múlvaPáhok _ aki abban az évben már valóbansokkal gyorsabb volt - meg akarta előzni, sjobbfelé került. Erre Halasy maga is jobbrah(tzon, éppen Páhok orra e|é, jól bele-kraulozott a képébe, rengeteg vizet fröcs-kölve rá. Páhok később baka prőbáLt előzni,Halasy azonban _ akinek köztudomásúan atarkőján is szeme volt - bal felé is ugyanúgyelébe úszott, és a föIzavaft víztömeggel újraelkábította. Ez íg5r ment tizenhárom kilo-méteren át - a dühöngő Páhoknak nem voltelég széles a Duna, hogy megelőzze féI|ábű,veté|ytátsát. Halasynak ugyanannyi előnyevolt a célban' mint az indulásnál: két méter.

A magyar űszók azőta e|ő-rébb törtek, s Flalasy csúcs-eredményei _ ez a rekordoksorsa _ ma mát csak por éshamu. De a vízi|abdáző hír-

nevét nem homályosíthatta eI az idő: e sántafedezethez hasonló taktikust nem láttunkmég a hazaí medencékben. Mert fedezetvolt, oly vérbeli, mint senki azőta: a csapattengelye, agya, védő és támadó egyszefte.Az ő feledheteden fordulásai! Ha az ellenfélrohamozott' nem ment rá a csatárra, csakúszott mögötte fél testhossznlvra, figyelte.Mikor a csatár lőni készült. és fölemelte a|abdát, Halasy csupán megnyomta kissé ahátát a víz a|att. Egy ici-picit tolt rajta,éppen csak annyira, hogy az e|Ienfé| megin-gott a ítzben,lövése elpuhult, erőtlen lett, sígy a |abda a kapus könnyíí zsákmánya. DeHalasy már előbb megfordult, már a lövéspillanatábar\ aZ a kis tolás őtl,"tsszafe|é indí.totta el, a másik kapu felé: máris két-háromméter előnye volt. Akkor aztárl föIzengett atribün: oli elé! - ma is hallom, és belesajdula szívem! Halasy megkapta alabdát., (lszott,és olyan még nem született, aI<t őt utolérte

Úip"px: 21

volna: a labdával áIlítő|ag gyorsabbanúszott, mint anélktil. Inkább helyezett, mintIőtt, vagy Némethről csalogatta mzgára aháwédet, s úgy passzolt oda, tisztán- de sokszép rnagyar gőI született így! Halasy nemismert elveszett csatát: ha az ellenfél akár3:1-re vezetett, az utolsó percben is megtudta fordítani a nérkőzést. Nem ismert jó-és balszerencsét, sem elfogult bírót, rosszidőt, hideg vizet', szokatlan labdát vagy máskifogást, amire a vesztesek hivatkaznak; Ha-lasy csak egyet tudott: győzni, harcolni vízfelett és víz a|att, szabályosan) vagy sza_bálytalanul, és győzni mindenáron. Csalha-tatlan labdaérzéke volt. Németh Jameszmesélte, hogy amikot ő még ftatal, vékonykamasz volt, Komjádi BéIa, a rnagyar vizi-|abdázás atyamestere' a hosszú, fárasztőkétkapus edzéseken ki-kihívta a vízbő|pihenni, maga mellé ültette, magyarázgattaa játékot. Halasy egy ízben egyedül úszottelőre, a labda meg egész hátul volt, valamikavarodásban, nem is láthatta. Csak úszott,majd hirtelen felnyúlt érte a levegőbe,lehúzta. tlonnan tudta, hogy éppen odadobják, éppen akkor? *Ez az, fiam - mond-ta Komjádi -' amit nem lehet megtanulni.

Egy barátságos edzőrnérkőzésen,mégközépiskolás koromban, én is szembe.kerültem Halasyval. Ketten ktizdötttink a|abdáért, amely inkább felém esett a vízre.Halasy támadott, én persze védtem a zsák-mányomat' Combomon ekkor é|es, fájda|-mas szúrást éreztern: hegyes lábacsonkjávaldofött belém. Felszisszentem' s egy pilla-natra elbódultam - mire magamhoz tértem,Halasy már messzi 1ártalabdával. Ne sző|jameg érte senki: a vízipó|ó abban az időbenolyan sport volt, az boldogult, aki ügye-sebben játszotta ki a szabályokat s azt,horya bírő nem lát a wz aIá. Még egy emlékethordozok rőIa, arníg élek egvszer meg-szíIításával tüntetett ki. _ l,{i van' kisKosztolányi? _ fordult felém a zuhanyo-zóban: tiltakozásomra csak leg.\'intett: - Az1S egy 1ro."" LJ

*Karinthy Ferenc: Irodalmi történetek címííkön1'véből (Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 19-íó). .\köny'vben llalassy olivér neve e5y- s_sel szerepe1' miis így adjuk közre.

n*Flalassy olivér nevét ma L-jpesten sport-cef.|tfJ;Ín őrzi.

A 30-as éuekber'. ',zsinőrban,, bajnoksógot nyerő WE uízilabd,acsapata: Bozsi, Szigeti I, Kiiuu, Lószlő, Halasry, Nérneth ,Ja-mesz,,, Barta - és három uezető: Kiss Zoltdn, Fuchs C,yi)rg és dr. Técsői-Tichy Henrik

?- . - . 2 N r w f u r u e Í | Í )22 utRRSt,t Ktizkmérytek

Dn. Knrsxe GyÓncy

nagy mennyiségben termel allergiát okozó i-rágport, pollent, ami miatt az a{resszí,en ter-jeszkedő növények kc;zegészsegtlgyi szem-pontból is jelentősek.

A szárazÍöIdi társulások lesismertebballergén gyomnövénye az ürömle váíi par|agfi,3,(Arrzbrosia arternisiifo lia). Ez az észak-amerikaieredetű gyomnövény néhány évtizede kezdtemeg térhódításáthazánkban, és mára az egészországban tömegessé vált. A hel1telenül vad-kendernek iS nevezett fészkesvirás zat6 növénvapró, bókoló fészkekből összetJtt, .,,,.l"t",vk ágzatot fejles zt. Jelentéktelen, zöldes vkág-zatát nem |áto gatják a nektárt syűjtő'ol,,,o-k,beporzását a szé|végzi el. Ennek megfelelőena növény nagy tömegben termeli a virágport,amely a nyár végi, ősziwrágzáskor mindénfeleeljut. A parlagfíí teljes kiirtása remén1telenvá||a|krszás, ami több okra vezetlrető vissza. Abeporzás után óriási mennyiségben termelődőmagvai hosszú évekig megőrzik csírázási ké-pességüket, ezért az összes egyed rendszereskigyomlálása után is újra es tliia megjelennekaz a||ergén növények. További problémát je-|ent az, hogy a virágző növények lekaszá|ás

özőnfajok Úp"'ten, 2. tész

A vizes élőhelyek mellett aszár azÍo|di növénytársulások-ra is súlyos veszé|yt' jelente-nek az özönfajok. Ráadásul abehurcolt fajok egy tésze

után is termést érlelnek, ezért komp osztáInisem lehet őket, hiszen a komposzt is fetőzöt'-té válik par|agfíimangal, ha közé kever;.ük a le-vá go tt n övényt. Me gol d ás t a Iekaszá|t p ar|a g(ú,égetőműben va|ő azonnali megsemmisítésej elenthetne, ami Magyar országoinem megol-dott. A kaszálás eredményességét tovább csök-kenti a parlagfti hihetetlen vitalitása, amely-nek eredményeként a lekaszáIt növény csonk-jai a földfelszínközeIében újabb irágzatokatfejlesztenek, amelyek tovább gyarapítják a ta-|aj magkész|etét. Az allergén növény vissza-szorításában fontos |ehet az ugarok és a parla-gok rendszeres művelése vagy a kecskékkeltörténő lelegeltetés. Ez utóbbi megoldásraUjpesten is találhatunk

"gy sikeres példát, a

Palotai-szigeten. A par|agÍíive| táplálkozó keci-kék tejének Íogyasztása az egyéb hasznos hatá-sok mellett egyes vizsgálatok szerint a pollen-allergia megelőzésében is Szerepet játszhat. Ap ar|a gfíi továbbterj e d és ének me gakadá|y o zá-sában elsőrendíí szerepe van a terméSzetes tár.sulások megőrzésének és védelmének. A par-lagfií nem képes megvetrti a ,,|ábát,, ezekben abonyolult életközösségekben, viszont az em-berközeli, bolygatott területeken akadá|yta|a-nul terjedhet tovább. Kevesen ffidják' hogy aparlagfiínek hazánkban é| egy rokona, az éve|őpar|agfíi (Ambrosia coronopifolia), amely ritkamegjelenése miatt nem okoz pollenallergiát.

Úim.x;Betyórkőrő és üriimleaelű parlagfíí fiatat hajtósa Bdlaóryfa

Ktizlerntínyek 23

Gazdasági megfontolásból, szándéko-san telepítették hazánkba a selyemkórót(4sclepias syriaca) köznapi nevén papagájvtrá-got, amelyn ek zátt á|Iomány ai né gyzetkilomé-ternyi területeket borítanak be száraz homok-vidékeinken, de Ujpest közelében, a Szilas-pa-tak mentén is terjed. Az évelő gyom erőteljes,akár másfél méteresre is megnövő, a dohány'raem|ékeztető növény. 15-25 cm hosszú, lán-dzsás levelei vaskosak, a fonákukat fehéres-mo$os szőtzet boútja. Látlányos, viaszosirágai miatt néhol dísznövényként ültetik.Jellegzetes képződményei a nagy, papagáj a|a-kú tüszőtermések, amelyek számos repítősző-rös magot rejtenek. Korábban egyesek úgygondolták, hogy a fényes, fehér magszőrökbőlselyem szőhető, ezért Eszak-Amerikából be-telepítették Európába. Az e|képzelések nemváltak va|őra,' viszont a növény elvadulva mamát az ország egyik legelterjedtebb özönÍa-jává vá|t' A tejnedvet termeló selyemkóróug.yan jó méze|őnek számít, de virágábagyakran beakad a méhek lába, ami a csapdábaesett íZelt láb elvesztéséhez is vezet.het.

Észak-Amerikából szátmaző özönnö-vény abetyátk&ó @rigeron canadensis), amelyhazánkbanfő|ega kapáskultúrákban és a par-lagokon tömeges. Az egyéves fészkesurágzatú,növényt sűrí3', e|áI|ő szőrők borítják. Ykág-zatai aprők, 4-5 mm-esek. A Íészek kiilső sze-gé|y én elhelyezkedő nyelvesvirágai szennyes-fehérek. Szá|as, |ándzsás leveleinek széIe ép

vagy {lirészes. Elterjedését a pitypang bóbi-tájához hasonló, csak annál jóval kisebb repí-tőkészülékes kaszattermései biztosí9ák' ame-lyeket a gyenge légmozgás is nagy távo|sá-gokra sodor el. A két előbbi fajjal ellentétbennem képes eluralkodni tartósan a legelőkön ésszáraz gyepekben, ezért megjelenése kevésbéveszélyes a természetes növénytársulásokban.

Kínai eredetű özönfaj a bá|ván,yÍa(Ailanthus altissima), amit a népnyelv tévesenecetfának is nevez. Az ,,igazi,, ecetfa' vagy rrrásnéven torzsás szömörce @bus typbinű) ewészak-amer1kai eredetíí díszfa, amely a bál-v án5,fához hasonlóan szárny asan öss zetett le -

veleket fej|eszt, és szintén sokfelé él elvadultanMagyarországon. Az ecetfa levelei sátgára,majd vörösre színeződnek az őszi lombhulláselőtt. A bá|váryta elnevezés onnan ered, hogya levelek lehullásakor a faága|<hoz kapcsolódólevélalap helyén emberarc formájú, levélripacsjelenik meg' amely bá|ványszerű megjelenéstkölcsönöz a Íának. A növény {ája értékteIen, alevelei büdösek. Elterjedését nagy tömegbentermelő dő lepen d ék termé s ei bizto sítj ák, ame -

ly"k "

szél szárnyán szállnak tova, HazánkbanfőÍeg a száraz, meleg hegyoldalakon és asztyepp|ejtőkön válhat nehezen irtható gyom-fává.Igénytelenségét jól jellemzi, hogy a városibérházakadvarán is megél, és gyakran a romosházÍa|akbó| is kihajt. Talán egyetlen jő n,|aj-donsága az,hogy jő méze|ő, erős illatú vtrágaijelentős mennyiségű nekárt termelnek. !

Úip"'qx:Eutfn Selyemkórő

24 Közlemények

HnmexN Llszt-ó

és a Károlyi grófok nevei mellett ritkábbanemlítjük Csekonics Jőzsef tábornokot, aki ötévig volt a terÍilet tulaidonosa.

Kőszegen született, 17 57 Íebrafujában,nemesi családban. A helyi jezsuita gimnázi-umban érettségizett, majd a bécsi, piaristaszellemű löwenburgi akadémia tanulóia lett.Ifionti héwel szinte rajongásig szerette a lova-kat, ezért tizenhét éves fejjel, I774-ben, tiszt-jelöltként egy vértes lovassági alakulat kötelé-kébe lépett. Három év múlva dsztté avatták,hadnagyi rangban. Emlékirataiban erről ké-sőbb így írt: ,,Szolgálatom első pillanatátólkezdve ffuadhatat|anul és szenvedéllvel eEé-szen a lóüg1nek szenteltem ̂ ^g^^^t),

|778-ban mint főhadnagy áúépett aModena vértesekhez' ahol rövidesen száLadosirangot kapott.

Tiszttársaival ápolt kapcsolatai révénmegismerte a nagyobb nyugat-magyarcrszágsés ausztriai ménesek |óá|Iományát. A Hunya-di-féle ürménf ménestelepen hosszabb tanul-mányokat folytatott. A remek hátaslovak éscsatamének mellett Íe|térképezte a problémá-kat is. Levelezésben állt Wolstein lánossal. ab-écsi egyetem tanárával, a ,"a'ia,i-ktaiy,áI|atgy ó gytntézet igazgatójával. S zaktudásárafelfigyelt Hoditz tábornok is, aki a HabsburgBirodalom hadseregének lóval va|6 e||átásáéi,az űn. pót|ovazásért felelt. Felkérte Csekoni-csot, hogy közvetlen munkatársaként immáraz ő megbízásábőI járja az országot, felkutawaa hadsereg lőá|lománya számára utánpótlástjelentő méneseket. A fiatal lovastiszt e"i kö..e-tően szinte a birodalom egész tertiletét be-utazta. Tapaszta|atait egy tanulmányban fog-lalta össze, meiyet alkalmas időpontban a Bu-dán tartó zkodó II. J ózs ef császát elé ter j e s ztett.

A reformokra fogékony uralkodó figy"-lemre méltónak íté|te a beadványe ,Jól Meg

Híres riiputiek Úi'n"ry.x;

Csekonics Jőzsef

Ujpest mai területének nevesarisztokrata családok voltak atulajdonosai, akik fóti birtok-központjukból irányítottákitteni uradalmukat. A Fekete

fogom vizsgáltatni ezt a tervet Bécsben, azon-ban jobb lesz, ha habozás nélhil személyesenBécsbe jön, ott megvizsgáIja egy bizottság atervét, és amint lehetséges, elém terjesztikjóváhagyásukat.,,

A tervek, amelyek Csekonics lőzsef eI.képzelése szerint a birodalmi hadsereg |őá||o-mányának fejlesztését céIozták, hamarosanrea|izá|ődtak, Az elképzelés lényege az vo|t,hogy a megyék lóállományától fiiggetlenutánpótlási bázist létesítsenek, megfelelő te-ny észá||ato|d<al. Csekonics a törzsméne s al a-pítására vonatkozó javas|atában a helyszínt ismegjelölte: az alrJrior Arad megyében találhatóMezőhegyes nevíí pusztát. Acsászár 1785-benengedé|yezte, hogy az Alfold ezen távo|i, déIiszegletében négy négyszög mérföldnyi terüle-ten létesüljön az űj ménesbirtok. A 19. századelső felétől itt tenÉsztették ki a három új,egész Magyarország |óá||ományát átformá|ő

Csekonics Jőzsef

25

lótörzset, illewe -fajtát: a gidránt, a mezőhe-gyesi félvért és a nóniuszt.

Az épírkezési munkálatokat az áataző-ban lévő császár is megszemlélte. A látottakkalelégedett lehetett, hiszen kinevezte Csekonics

Jőzsefet mawar ménes- és pótlovazási pa-rancsnokká.

1788-ban a Habsburg és az oszmánBirodalom között l<lé|eződőtt a határkonflik-tus. Az uralkodó megbízta a lovastisztet, hogya felvonuló 200 000 gyalogosból és ó5 0001o-vasból á|1ő o|aszorczáa és a Lech mellettihadsereget lássa el éLő*á|Iatta|, azaz vágőmar-hával és harci paripákkal. Bécs húsellátásánakmegszervezését is rábízta. A feladatot a fratalszázados öt éven keresztül olyan lelkiisme-retesen |átta e|, hogy őrnaggyáléptették elő,két él'vel később pedig ezredesi rangot kapott.1789-ben az uralkodó kegyéből a Torontálmegyei Zsombolyon húsz évre szóIő kamaraibirtokbérleményt kapott. Hivatali teendőimellett azonban egyelőre nem jutott ideje sa-ját birtoka fejlesztésére. Még ebben aZ eszten-dőben egy újabb méntelepet létesített' A had-sereg felvonulásának űtjába eső, valamint a

,nary marhahajtó út'' mentén fekvő Bábolnát,a Szapáry grófok birtokát a kincstár megvásá-rolta. Itt teremtette meg Csekonics az újabbménesintézetet. Buzgalma nem maradt elis-merés nélktil. |799-ben I. Ferenc Szent Iswánrenddel ttintette ki.

Csekonics Jőzsef 1803-ban került kap-csolatba lJjpest mai területével' E,kkor vá-sárolta meg a Fót-központú birtokot a grófFekete családtól. A birtok tulajdonosát a bécsiudvarból ismerhette, de a birtokot magát alig-ha. Nem véletlen, hogy a Duna menti, csapa-

dékosabb területen nem sikertilt meghonosí-tania a|ótenyésztéSt. Epíttetett ugyan egy ló-versenyistállót a mai Baross utca vonalában.Fóton sem emeltetett jelentősebb rezidenciát,megelégedett azza| a szerényebb kastélyépü-lettel, amit korábban a Fekete család lakon. Abirtokot Csekonics 1808-ban eladta aKáro|ytcsaládnak, pontosabban őzvegy Károlyi Jó-zsefnénak, az lJjpestet a|apítő Iswán grófédesanyj ának. A fu nkci őját v esztet' vers enyi s -

tál|óbanjött létre később a település első sze-gényháza.

Csekonics katonai ismereteit nem csu-pán a remonda, azaz a lóutánpótlás szewezéseterén kamatoztatta, hanem a harctéren is.Részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelés-ben, ezze| osszefiiggésben kapta tábornokirungját 180ó-ban. A rangra abban az évben je-

lcilték, mikor leköszönt a mezőhegyesi ménesYezetői posztjárő|, Tevékenysége nyomán azintézmény Európa legnagyobb és legprospe-rálóbb méntenyészete lett. ErrőI önéIetjrá-sában később így vallott: ,,[...] éietembőlneg}'ven évet a |őtenyésztésnek, ezen nemesállatok ismeretének és nevelésének szentel-tem.tt

Visszavonulásának hátterében egész-ségének állítólagos megromlása áI|t. Való-jában azonban nem azonosulhatott azza\ aZ

abszolutisztikus, reformokat elutasító politi-kával, amit I. Ferenc császár képviselt.

Megvásárolta a zsombolyi birtokot,ahol saját szarvasmarha- és juhtenyészetet éstermészetesen ménest alapított. Kötelessé-gének érezte, hogy az á||attenyésztéssel kap-csolatos ismereteit megossza az &delrJő-dőkkel. Fontos vo|t számára, hog.y papírravesse tapasztalatait: ',Mivel manapság min-deniitt azon igyekeznek, hogy a|őtenyésztésttovább nemesítsék és szélesítsék, de hogyhogyan érhetjük el ezeket a célokat, tudomá-som szerint eddig még nem ismeretesek.''

1817-ben német nyelven jelent megműve Gyakorlati alapelvek a lőtenyésztéstilletően címmel.

Aközé|ettől és a lótenyesztéstől foko-zatos^n visszavonult tábornokot 1824-ben,Pesten érte a halál. Nem érhette meg, hogy areformkor őnásának, Széchenyinek a lóte-nyésztés fontosságát hangsúlyozó Lovakrulcímű művét akezébe vehesse.Nőniusz törzy,lén

- r -a r r , "q**ru . , t , .a26 UJPs*Í".l Híru újpexiek

Archív kép a mezőhegesi ménesparancmoksóg előtt felsorakoző loaasokről

Mezőhegyes, ahol CsekonicsJőzseÍ a |őtenyésztő telepetlétesítette, ma kisváros Békésés Csongrád megye hatfuán.Az itt végzett ftgészea feltá-

rások tanúsága szerint a térség már az ókortóllakott volt. Az első írott emlék 142l-ben em-|íti Mezőhegyes nevét (Mezew Heges). A te-lepülés és környéke |7I1-ben vált kincstáribirtokká. A királyi kamara legeltetésre adtab érb e a pnsztát a ha diszá|Iító ló csis zár b é rlők-nek. A törökdúlás miatt gyakorlatilag néptelenterületet szemelte ki Csekonics tervei meg-valősításának helys zínéül. A kedve ző é ghaj|at,a megfelelő terepviszonyok egyaránt szerepetjátszottak döntésében. I78+ végén alapítottaaz osztrák Császári és Magyar Apostoli Ki-rályi Ménesbirtokot. 1785 tavaszán megindultaz építkezés. 1790-ben került tető aJungJó-zsef á|ta| copf stílusban tervezett ménespa-rancsnoki épületre. Rövides en megérkeztek azelső tenyész|ovak is. A lovak szilaj ménesek-ben, félvadon nőttek fel. Csekonics fontosnaktartotta a megfelelő kancaállomány összeá|-|ítását, az vo|t az elgondolása ugyanis, hogy,,az anyakanca legyen a ménes modellje''.Fátadozása nem volt hiábavaló. hiszen kite-

Kitekintés

nyésztették a nóniuszt, a kontinens talán leg-jobb félver |ovát. Az eredetileg normann fajtmawaÍ kancákkal és angol telivérekkel ke-resztezték. A ménesbirtokot a hivatásos tisztekés családtagjaik, valamint az idevezényelt le-génység népesítették be.

Az űj Mezőhegyes kezdettő| fogva ma-gán viselte a tudatosan teÍvezett települési jel-leget, és központjának kisvárosias vonásaivalelütött az a|faIdi községektől.

A szabadságharc eseményei nem okoz-tak maradandő vá|tozást. A méneskar osztrákisztjei nem álltak át a magyar szabadságbarcolda|ára. 1849-ben, a Világos előtti hetekbennagy mennyiségú állami vagyontátgyat ésnagy |őáI|ományt menekítettek Mezőhegyes-re. I872-ig Mezőhegyesen katonai igazgatásérvényesült. A település I97|-ben kapottnagyközségi címet. 1984-ben - a nagykózsé-gek közül elsőként _ a Magyar UrbanisztikaiTársaság Hild-emlékéremmel tüntette ki.Mezőhegyest 1 989. március I -jén nylvánítot-ták várossá. A városban tisztelettel őrzik Cse-konics Jőzsef emlékét, de alighanem ismeret-Ien az ott lakók e|őtt a tény, hory városuk fel-irágoztatój^

"w ideig Ujpest birtokosa is

volt. !

Úinr.'.e"'*27

Szorrősy MerueNNp

,,...a fészek melegét étezhettem. f . t 2 2 . . . . t tmlnolg a Doromoll_..."

Zsenge||ér Jőzsefné MádyKatalin, dr. Mády Gyula leá-nya sok-sok száI|a| kötődikUjpesthez. Itt született1940-ben. a Kanizsai Do-

rottya Leánygimnáziumban tett érettsé gi vizs-gát, diplomája megszerzése :után 30 évig aLanglet Valdemár Altalános Iskolában dolgo-zott. Edesapja és téqe, Zsengellér JózseÍ is azUjpest Belsővárosi Református Egyház |eI-késze volt. Soha nem szakadt el Ujpesttől,pedig mfu néhány éve Veresegyházon é|.

_ Beleszületett egl nag| múluÍ csalódba.Milyen emlékei uannak gerekkoróről? Hogtanteltek a bétköznapok?

_ Csodálatos gyerekkorom volt, mertez a csa|ád vett körül, és a fészek me|egét érez-hettem mindig a bőrömön, a gyerekkoromatis ez határozta meg. Mindig nyiwa á|It az aytónk mindenki előtt. Az o|yan természetesvolt, hogy ha reggel felébredtem, valaki márott volt a konyhában, ahj az édesanyámat vár-ta, Yagy ha kiléptem az acts,arra, ott voltak azegyház körüli emberek _ akár a gondnok bá-csi, akár a hanngozó bácsi, vagy más _ akit

szintén az ő szeretettik vett körül: csak eztéreztem, Kiszaladtam azldvatra, és be a gyti-|ekezeti terembe. ott lógott a nagyapám és anag5ranyám életnagyságú képe, igy tulajdon-képpen velünk éltek. Mikor templomtakarításvolt, természetesen én is kaptam eg'y rongyot'és törölgettem a padokat, részt vettem a gyü-lekezeti munkában. Már egészen pici korom-tó| így volt, s ahogy növekedtem, természe-tessé vált. TaIát ennek a Szeretetteljes légkör-nekaz eredménye az,hogy én is nyitott emberlettem' és mindenkit, ahogy csak tudtam, aszeretetemmel vettem körül.

- Nagszüleiuel talólkozott-e, aa.gl csak eza kép és a csalódi bagomóny ktizaetítette önhöz alényiiket?

_ Sajnos a nagyapám számomra időbennag'yon távolélt, mert 1918-ban halt meg. Azédesanyám is csak nyolcéves volt akkor, tehátnem találko zhatott az apősáv a|. Nem emle get-ttik mindennap, de a képe ott volt, emlékeköztünk élt. Később, mikor ráeszméltem,hogy a mellettünk |évő :ur.cátMády Lajos ut-cánakhíyák, édesapám mondta el, hogy nagy-apa olyan sok mindent tett ezért a városért,hogy há\ábő| ezt az utcát tő|a nevezték el.Ugyanígy azokső| a lelkészekről, akik a városalapításakor itt voltak, mint az evangélikusok-nál a Geduly utcát, katolikus résztő| az IllekVince utcát. Amikor azutcáknevei változtak,gondolkoztam, hogy vajon milyen nevet kapmajd aMády Lajos utca; de nem vá|toztattákmeg! Próbáltam utánajárni, hogy mi az oka,hogy se a Gedulyt, se a Mády Lajost nem vál-toztattÁk meg. Mády Lajos a városba úgy ke-rült, mint pedagógus, nem úgy, mint lelkész.A debreceni teológián végzett, és annak idejéna lelkészi és tanítói képesítést egyszeffe sze-Íezték meg. Amikor itt, a városban átutaző_ként meglátogatta a rokonait, hallott a városgondjairól. Emlegették, hogy szükség volnaegy emberre, aki a tanügyet felkarolná. Nemvá|Ialná-e el? _ kérdezték. ElváI|alta. A nagy-

A Mád.y csalíd Módy Lajos és Mád'y Lajoné portréja előn agülekezeti hízbun

-r1c2oor.ryuru aq t.tt28 U,P""ssÍ"'l Interjú

anyámmal együtt érkezett, a gyerekek- Lajos,Vilma, Zoltán és Gyrrla _ már itt születtek.Zoltánhétévesen, torokgyíkban halt meg, Vil-muska 31 évesen költözött el ebből a világból'Nagyon srilyos beteg volt, mikor kérőkjónekhozzá, már eleve tudta, hogy nem fog sokáigélni, és mindenkit visszautasított. Számomramég mindjg felfoghatatlan, hogy tudta eztmegélni. Edesapám sokkal később született,mint a többiek; Lajos 16' éves volt, mikor azédesapám megszületett. Edesapámat többnyi-re Vilmuska dédelgette, sőt láttam nyomát,hogy a tanulásban is ő volt a ,,|<lsmamája,,,mert a nagy,anyámnak papnéként is helyt kel-lett állnia. o is szervezett bibliakört, volt márnőegy|et, más olyan társadalmi elfoglaltság,amiben részt kellett veg.yen' Igy a kicsi Gyu-szikát Vilmuska dajkálga tta. Zongoratanulmá-nyaiban is segítette. E'rkel Gy'ula tanítottaédesapámat' aki nagyon szépen megtanult ját-szani. Otthon, mikor még nem volt kész azebéd, de édesapa éhes voli, összejötttink a le-ves illatára mindannyian, édesapa |ei|t a zon-gorához, és elkezdett zongorázni. Edesanyámmondta is, ,,most már itt az ideje a tá|a|ásnak,mert a család éhes''. Ezek nagyon vidám per-cek voltak feszített tempójú élettinkben.

* Mire emlékszik gtennekkoróből?_ A mi gyülekezetünkben (nem tudom,

hogy az asszonykörben, nőegyletben vagy le-ánykörben) készítettek minden korosztábrrrakruhácskákat, ezek bemutatódarabok .,oltak'Egy ruhácskát az én másfél éves termetemreszabtak, én mutattam be. E'rre a fényképeka|apján emlékszem. Gyülekezeti alkalomkorhétéves korom után már nem mondtam Yer-set. }Ia egy kicsit líraibb hangvételű volt avers, rögtön sírva fakadtam. Sajnos ez e|kisértmég tanítókoromban is, mikor Móra-novellá-kat dolgoztunk fel, mindig sírtam. Szülői érte-kezleten is én voltam az e|ső, akinek kc;nnybelábadt a szeme egy kellemetlen hír ha||atára.

_ Milyenek aoltak a középiskolrís éuek?- A Kanizsaiban érettségiztem, a nővé-

rem is oda járt, természetes, hogy én is követ-tem. A testvéreim koztil a báwám a Könwes-ben kezdett' majd lónyaista |étt, az öcsém pe-dig a ma is nagy könyvesista' ott érettsé gizett.

osztáIylársaim közül voltak, akik vi-dékről jártak iskolába, és ha délutáni programvolt, nem tudtak hova menni, természetesen

Inte(ri

hozzánkjöttek' Édesanyám vary aveltink élőMargit néni, a pótnagymamánk készített ebé-det. Az egytk,|ánnyal közülük nag.yon régenta|áIkoztam. O emlegette azt, amire én sememlékeztem. Színház|átogatás után édes-anyám e|őszedte a matracoka t az ágyakbő|, vé-gigfektette az ebéd|őben, hozta az ágynemíi-ket, és a lányok ott aludtak. Igy biztosította,hogy nem kellett vonathoz rohanni színházután. Nagy élményt jelentett a lányoknak azis, hogy sok szép történetet hallottak az édes-apámtól. Bevezette őket a könyvtárba, meg-mutatta a könyweket. Erre ők em|ékeztek, énmár nem.

_ Hogtan nlakalt nz életük a bóbomí utdnés az ijtuenes éaekben?

- Edesanyám Í949-ben vé-gezte el a jogi eg'yetemet.Nem tudott olyan irodát ta-lálni, ahol ügywédbojtárnakelfogadták volna, mert ezzeI a

Mády nél'vel nem kellett senkinek. Nekem atanár néni azt mondta jutalomkönyvosztás-nál, ,,tudod, hosy te nem kaphatsz a neved mi-att,,, éfl erre odavágtam, hogy ,,nem is kell''.G1'uri bátyám is megérte, hogy az igazgató azérettségi előtt behívatt\ s tudtára adta: ,,arendszer biza|mat|an, és ne is add be a jelent-kezési lapodat sehová, mert nem fognak feI-venni''. Elkedvetlenedett, leállt a tanulással.Édesanyám nem értette, mi történt. Gyrrrinem mondta el, hogy behívta őt az igazgatő.De egyszer azt vágta az édesanyám elé: ,,mi-nek tanulni, mikor úgvsem vesznek fel seho-va'', akkor mondta

"l],hogy mi történt. Éd".-

anyám azonnal bement ^Z osztáIyfőnökhöz, éselmesélte neki; ő azt fele|te: ',Gyuri ne törőd-jön semmivel, csak tanuljon, és jelöljön megegy főiskolát, majd a többit e|jntézem,,. A bá-qrám tény|eg rákapcsolt, tisztességesen le isérettségizett' és beadta a je|entkezését a Mű-szaki Egyetem gépészmérnöki karára. Az osz-táIyrtőnók ezt nem tudta elintézni, de áarányt-tották Szegedre, fi zika-kémia szakos tanárnak.Avegyészet is a szíve csücske volt, jelessel vé-gezte a fé|évet, s átmehetett a YewészetÍe.Tísztességesen befejezte aZ eryeterr'et. Felke-rült Pestre, e|őször az Izző kutatójában volt,aztánaz oRFI-ban dolgozott' doktorált, majdutóbb elkerült az MTA' Iatatóintézetébe, ésott töltött több mint harminc évet. Nr,'rrsdí

Úinre'*; 29

jazása után is bennmaradt még. N"gy öröm-mel mondta, hogy újabb feladatokkal bíztákmeg, és nem szakadt el teljesen a munkájátő|.

A oolitika az én éIetembe is beleszólt.Érettségi^után a Gyógypedagógiai Főiskolárajelentkeztem' Szerettem volna fogyatékos gye-rekek között dolgozni, főleg siketnémákkalfo glalkozni' Megkérde zték a felvételi vtzsgán,,,hogyan képze|i el az erkölcsi nevelést, JézusKrisztus tanítása alapján vagy másképp?'''1958-at írtunk. Ha ezt a számba adták, úgyistudták, hogy nem fogom megtagadni. Mond-tam is, hogy ,,semmiképpen másképp, és haebből bajom lesz, akkor is csak azt tudommondani, hogy az én mértékem egyedülJézusKrisztus tanítása.,, Megjött a levél, hogy visz-szautasított ak, |étszám feletti vagyok. Keresnikezdttik, hol tanulhatnék tovább. Nem sok-kal ezltán egy csomagolásra használtíjságpa_píron olvastam a hirdetést, hogy ,,csak ebbenaz esztendőben tanítónak képeznek érettségi-

. zett ftata|okat itt és itt' felvételi ekkor és ek-kor''. Mutatom édesanvámnak. azt mondia:,,kislányom , ez a mihel).ünk''. A felvételi éráe-kessége az vo|t, hogy a barátnőm, akivel egy-Szerre jelentkezttink, megkapta az idézést, énnem. Mondtam neki ,,tudod mit, elkísérlek'''Engem az m beúiné| szóIítottak, őt az sz-nélkellett hogy szólítsák, engem hamarabb híwakbe, mint őt. Ya|ami ga|ádság történhetett,

mert a posta csak két nap múlva hozta ki a be-hívómat. Felvételiztem, felvettek' Ma márnem is tudnék mást elképze|ni magamnak,mint ezt a feladatot.

Feri öcsémnek is megvolt amaga káIv áriáj a éretts é gikor.Ragyogóan vizsgázott, aZelnök megdicsérte, mégisúgy jött ki a felvételi ér-

tesítés, hogy|étszám feletti. Elment az ORFI-ba betegtologatónak, Simon professzor kezealatt dolgozott, aki azt mondta neki, tanuljonrendesen, és a következő fe|véte|inél már be-jutott. Ortopéd szakorvos lett, több mint har-minc éve dolgozik az Ortopéd Klinikán, do-cens' osztál}'V ezető főorvos.

, A hétköznapjaink is nehezek voltak'Edesanyám furcsállotta, hogy akivel korábbanjó ismeretségben volt, az l950-es évek legele-jén az utca másik oldaláról még csak nem isbiccentett. O sem tolakodott. Egyszer, mikornégyszemkö zt ta|á|koztak, bocsána tot kért azillető. Azt mondta, hogy neki nem szabadakárkivel és.fő|eg nem vele (l) nyílt színen ta-|á|koznia, Edesany.ám megértette. Nagyobbbaj volt, hogy sehol sem kapott ügyvédi á||ást,viszont az édesapám frzetése nem volt elég ar-ra, hogy ahárom gyereket eltartsák, ehhez bekellett segíteni egy második keresettel is.Edesanyám egy izzős ismerősével beszélge-tett, mondta, hogy bármilyen munkakörbe el-helyezkedne. A rádiócsöveket bemérő osztá|y-n protezsá|ták be, de fi gyelme Ztefték, hogy,,alánynevét nem ismerik, úgy je|entkezzen,, 'Minden iratot így töltött ki. Később |átták,hogy nem szervezkedik, és nagyon jól dolgo-ztk, nagyon megszerették. Mikor 1 95 7-ben el-jött onnan (akkor talált olyan üg1ruédet, akihajlandó volt foglalkoztati), könnyek közöttbűcsűztatták,

_ Beszéljünk eg, kicsit a sajdt életér,ől is!Hogtan került a Langlet iskolóba?

_ A tanítóképzőnek aÍÍa a szakáta ke-rültem, amelyik átrrrenet volt a négyéves kép-ző és a főiskola között. Ott minket érettségiután csak pedagógiai tárgyakla oktattak. Na-gyon sokan voltunk, aztkérték tőlünk, hogyakjvégez, menjen vidékre. Eszembe se jutott,hogy pesti helyet keressek. Pázmándon töltöt-tem egy gyakorlóévet. Edesanyám nagyon be-tes lett abban az évben' A következő évet isZsengellér Jőzs(n,é Mdd,y Katalin és férje

30 Uin"g.*gn Inte(ú

Pázmándon kellett volna töltenem, de orvosiigazolást szereztiink, hogy a férfiak keze kö-zött édesanyám nem kapja meg azt aZ ápolást,amire szüksége lenne. Felkerültem Zug|óba.Itthon ta|á|koztam egy tanárnőmmel, JencsLíwával, mondtam neki, hogy Zuglőban fo-gok tanítani. Azt felelte: ''te' van itt Zug|őbő|egy kolléganő, megkeresem őt, hátha volnakedve cserélni, és Ujpestre jöhetnél''. Elin-tézte nekem. Attól kezdve a Langletban taní-tottam egészen az I99I-es tanévzárásig. FIar-minc kerek esztendőt töltöttem ott. Abban azévben megkerestek Fótról. Akkor szeÍveztékaz ökumenikus általános iskolát. és hiánv volttanítóban. Úgy dontottem, hogy on nagyobbszükség van rám. Igazgatóhe|yettesként men-tem ny'ugdíjba onnan, 1995-ben. Edesanyámnagyon örült, hogy most már otthon lehetekvele. De 1995 májusában meghalt. Sajnos márnem érhette meg' hogy én dajkáIjam őt,

_ Az élete a fér"jbez menetele után egt rnó-sik szép csnlódbon folytatődltt. ÍIognn alnkult aziÍnóllő életük?

_ A férjem 1956 ttán a püspöki hiva-talba került titkárnak, és a teológián lakott. Akövetkező esztendőben több dják jelentkezett,és a szobőját át kellett adnia' Edesapám akkornemcsak az űjpesu gytilekezetben, hanem azészak-pesti egybázmegyében és a Duna-mel-lé|a egyházkerületben is dolgozott. Sokat jártaz esperesi és a püspöki hivatalba. Eppen ottvolt, amikor Zsenge||ér Jőzsef panaszkodotc ajelenlévőknek, hogy most a híd a|á megy lak-ni, mert nincs szállása. Nálunk üres volt a se-gédlelkészi szoba. Edesapám, aki szintén megvolt áldva a mindenkin segítő lélekkel, aztmondta neki: ,,Gyere fiam hozzánk| Van ná-lunk hely.'2 Igy kapott szobát nálunk a fiata|-ember, aki reggel elment, késő este érkezett,végezte a ma9á szo|gá|atát. Jószerivel nem istalálkoztunk, csak egyszer-egyszer. Fizetségetnem fogadtak e| az albérletért az egyházban,hanem ew-egy szolgá|atra kérte meg édes-apám, s mikor azt te|jesítette' eg'y ebédmeg-hívás kijárt neki is. Mi már korábban megis-merkedtünk' mert az öccsével együtt nyara|-tam Mátraházán, a református üdülőben'I]nokateswéreméknél találkoztunk először.utána mi is meghíl'tuk őket (áwákvoltak). Ez-után többet találkoztunk, és megnézuk egy-mást. Nagyon szép szerelem volt, és nag.yon

Interjú

szép jegyesség, 19ó1-ben jegyeztik el egy-mást, és ,62-benvoltaz esktivőnk. En mindenfiatalnak ajánlom, hogy jár1anak jegyben leg-alább egy évig, és érezzék azt a nagy szerete-tet, amit nem köt még le a csa|ád felelőssége.,63-ban megszületett a kicsi láq'unk, én akkormár tanítottam, édesanyám ügywédkedett.Közben folyt a gyülekezet élete. Mikor édes-anyám ny'ugdíjba ment' több ideje maradt agyerekekre, s nekem is egyre több időm volt agyülekezettel foglalkozni. Segítségünk kor-osztá|yt|ag úgy oszlott meg, hogy hozzánkin-kább a fiatalabbak jöttek' édesanyámhoz pedigaz idősebbek. A kirándulások és a templomta-karítás mindig színÍo|tja volt a gyülekezetiéletnek. Mindig közösségépítő, erőt adő, na-gyon jő hangulatú tevékenység volt. Nagyonszép hangzású énekkara is volt a g5ru|ekezet-nek. Móré Mihály vezettq aki presbiterkéntszolgá|t, és mindenben segített, a villanyszere-|éstőI az otgonaépítésig. Ez a csapat ténylegösszenőtt. Edesapám ,ó8-ban nyrrgdíjba ment'ő e\őtte még az esperesi szo|gáIatot is elláttakét évig. Férje.m 19ó8-ban lett a gyülekezetlelkipásztora' En az iskolában tanítottam. Jólösszeillettek a feladatok; család|átogatásugyanúgy, mint a gyülekezetben, a kicsik daj-káÍása stb. Nem is éreztem nagy ktilonbséget atanítői és a lelkésznéi szo|sáIat között. n

Dn Módy Ferenc, Zsengellér Jőzsefué Módy Katalin és dr.Módy Györgl éd'uanyjukkal, d,r. Mó.dy @ul'ánéaal

Úim".g:.: 31

Kiadványok Újpestről

A BME OrszágosMíí'szaI<l Informá-ciós Központ ésKönyr,tár a maryartudomány és techni-ka történetének tu-dományos kutatá-sokra alapozott feI-tárására, a termé-szettudományos ésmííszaki eredmé-nyekhazai és kÍilföl-di bemutatására tö-rekszik. E tevékeny-ség keretében jelen-teti meg gondosanszerkesztett soroza-

tát' A mawat tudomány és technika nagy1ait.Ebben több jelentős magyar tudósról szólóemlékkiadványt adtak ki CD-változatban. ASorozat főszerkesztője: dr. Horváth Péter,felelős szerkesztője, Awayné dr' KucseraJudit.

A lemezek tartalma általánossáqban azalábbi témakörökre tagolódik:

A dr. Füstöss Lász|ó á|tal készített,több fejezetre bontott é|etrajzok egyben navi-gáciős források is: hipertextcsatolók mutatnaka tudósok sajátírásai, a beépített szócikkek éskiilső források, valamint hang- és videofelvé-telek elé. Kronológia követi a személyes ada-tokat. Bővített tartalomjegyzéIá<ént szo|gáImind a CD saját anyagához, mind a ktilső for-rásokhoz. A tudós címíi fejezet a szereplők tu-dományos munkáinak eredményeit, doku-mentumait tarta|mazza. A szerzők egy-egyműve teljes egészében is olvasható. Külön fe-jezetben olvashatunk a kortársakkal való rap-csolatukról, levelezésükről, társadalmi, kultu-rális nézeteikÍől. A CD-k anyagát indexek,életiik színtereit ábúzo|ő képek, térképek és afőszerep!őket körülvevő személyiség ek szó-cikkei, fotői egészítik ki. I(egészítő fejezetek-ben a megemlékezésekrő|, nevüket viselő in-tézmények'tő| és a kiadvány megjelenését segí-tő szponzorokról tájékozódhat az érde|<lődő.Az olvass ell fejezet hasznos tanácsokat ad aCD-k haszná]atához. Két Újpesthez ktilono-sen kötődő alkotó tudós. Millner Tivadar

(1899_1988) és Bay Zo|tán (1900_1992) CD-je az Ujpesti Helytörténeti Gyűjteményben ishozzáférhető. AZ intézmény néhány adatta|,információval segítette a digitális kiadványokösszeáL|ítását. A következő' most készülő do-kumentumgyűjtemény is újpesti tudósról szól,melyet reményeik szerint szintén elérhetővétudnak majd tenni az érde|áődők számára.

Lebontott mozi

Július-közepénbefejezték a nyolc éve üresená|Iő, Arpád úti Nkotmány (korábban: Corso)mozibontását. Helyén lakó- és irodaház épnl.Az Arpád út páros o|,da|án ugyancsak bontása|att á|| az Ujpesti Aruház és a Polgár Cent-rum közötti ingatlanegytittes.

TátblaavatásAz újpesti városnapok keretében, szeptember2-án 17 őra 30 perckor az Ujpesti Közmű-velődési Kör emléktáb|át avat a Könywes Kál-mán Gimnáziumfa|án. A bronz dombormíí -

amely Babits Mihálynak, a gimnázium egy-kori tanfuának áL|ít emléket _ a valamikoriKön1wes-diák, Schrammel Imre Kossuth-díjasmíívész alkotása.

A Könyves Gimnázium képzőníiv észeiMi is a Könyweshez tartozunk címmel, aKönyves Kálmán Gimnázium egykori diákjai-nak, később ismertté vált, neves képzőmíivé-szeinek munkáiból nyílik szobor-, illewe fest-ménykiállítás Szeptember 2-án 18 órakor azUjpest Galériában (Arpád űt 66'). A tárlatmegtekinthető : szeptember 23 -ig,

KitíintetésátadásA városnap ok záró eseményeként, szeptember3-án 18 őrátó|, a városháza dísztermében ke-rül sor az űjpesti önkormányzat kitiintetései-nek átadására. Díszpolgári címben ,részesülBene Ferenc egykori labdarugó' Újpestértdíjat vesz át Bertalan Tivadar képzőmíivész,író, Dózsa László színmíivész. GyöngyössyIswán zenemíjvész és Tolsvai András írő. űi-sásíró.

Szeotemberi számunkban az |. és a 22. oldaIon]átható fotőt az Ujpesti Helytörténeti Gyűjtemény bo-csátotta rendelkezésünkre.

Uinnx;f a) z Helytdrténeti hírek