Embed Size (px)
Citation preview
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Dr. habil Fejes Zsuzsanna
egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Nemzetközi és Regionális
Tanulmányok Intézet
ÁLLAMELMÉLET
2. lecke
Az ókori és középkori
államelméleti gondolkodás
Olvasóidő
35 perc
Kulcsszavak:
állam, polisz, civitas, imperium, regnum, stato, Machiavelli, politikai közvetlenség,
igazságosság (diké), demokrácia, idea-tan, monarchia (királyság), türannisz, oligarchia,
timokrácia, arisztokrácia, politeia, közjó, zoón politikon, autarkia, reformáció, regnum és
sacerdotium, reneszánsz, humanizmus, virtus, realizmus és utópia
1.Az antik görög politikai gondolkodás jellemzői
A politikai gondolkodást a görögöknél az etikai-politikai felfogás határozta meg, amely jóval
nagyobb szabadságfokot jelentett a gondolkodók számára.
1. Az erkölcsnek közvetlenül politikai, a politikának közvetlenül erkölcsi jelentősége volt (a
politikai és etikai szempontok szimbiózisa és szerves egysége);
2. A kis létszámú polgárság miatt a személyes elem a mainál jóval nagyobb szerepet kapott a
politikai életben; a politikai élet közvetlen jellegű volt;
3. Az államtól független magánszféra hiányában az egyén nem függetlenedett a ma ismert
életben a politikai közösségtől; a köz-és magánügyek összefolytak;
4. A korszak uralkodó eszméje az igazságosság (diké);
amely alapvetően az univerzum rendjét írja le:
„mindenekelőtt beteljesülő, azaz a tökéletes rend, a megfelelő arány: az
elemek, minőségek, erények viszonyában érvényesülő helyes mérték
kifejeződése”.
5. A politikai eszméket értelmi úton igyekeztek igazolni vagy cáfolni.
igazságosság
(diké)
etikai-politikai felfogás
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
2.Az antik görög politikai gondolkodók
2.1.Szókratész (Kr.e. 469-399)
Beszélgetve tanított,
így írott műveket, értekezéseket nem hagyott hátra
tanításait, gondolatait tanítványai műveiből,
Xenophón írásaiból és főként Platón dialógusaiból ismerjük
Nézetei:
létezik egy egységes világrend az ember felett; az állam csak az egyik szükséges
alkotóeleme ennek az isteni világterven alapuló felsőbb rendnek;
az államban mint „magasabb rendben” élni ugyanakkor minden embernek a legfőbb
hivatása
De: ha a kormányzat zűrzavart szül, ha csak uralkodik és nem segít, ha parancsol, de
nem vezet, miként bírható rá egyáltalán az egyén, hogy engedelmeskedjék a
törvényeknek, és önérdekét a közjó határai közé szorítsa?!
Az állam vezetése olyan kihívás, amihez az ember sohasem lehet elég értelmes, és ami
a legjobb elmék „korlátozatlan gondolkodását” igényli
A jogot és az államot az önálló tudományként kezelt etikára vezette vissza.
Hasznos olvasmány: Szoboszlai Katalin: Szókratész pere és szerepe az ókori görög politikai
gondolkodásban. https://jet.sze.hu/images/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz%20pere.pdf
2.2.Platón (Kr. e. 427-347)
Főbb művei: Állam (Politeia), Államférfi, Törvények
Nézetei:
Politikaelmélete erkölcsi megalapozottságú, és az élet legfőbb tudománya a jó és a
rossz közötti választás – amin az igazságos és igazságtalan közti döntés értendő. Az
ember pedig akkor lehet a legboldogabb, ha ebben az értékpárban helyesen választ.
Gondolkodásának középpontjában egy olyan állam ideája, amely megvalósítja az
igazságosság társadalmi rendjét „idea-tan” a létező (korrupt) viszonyokkal
szemben egy tiszta eszmékből derivált, tökéletes, ugyanakkor utópikus színezetű
államot vázolt fel.
az állam magasabb rend,
amelyben élni minden
embernek a legfőbb
hivatása
Az erények kiegyenlítésére hivatott az igazságosság: az az erény, amely szerint
mindenki a számára rendelt feladatot végzi
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Az „ideális tökéletességű állam” akkor valósul meg, ha „ideális tökéletességű vezető”
kerül az élére, aki magasan kvalifikált mind erkölcsi tekintetben, mind az ismeretek
és a „gyakorlati bölcsesség”, az emberismeret
és az élettapasztalat dolgában, és akinek a többiek alárendelik magukat.
Az államban az emberi lélek három fő formája (érzelem, akarat, ész) nyomán az
„állampolgárok” három osztályát különböztette meg: a kormányzókét, a harcosokét és a
munkásokét.
Mindegyik osztály saját hivatással és erénnyel rendelkezik;
a kormányzók (bölcsek, filozófusok) akkor erényesek, ha bölcsek,
a harcosok (őrök) akkor, ha bátrak,
a munkások (a tulajdonképpeni nép, a termelők, a földműveléssel és
kézművességgel foglalkozó csoportok) akkor, ha az érzéki örömök élvezetében
mértéktartóak.
Ezen erények kiegyenlítésére hivatott az igazságosság: az az erény, amely szerint mindenki
a számára rendelt feladatot végzi.
Az állam vezetői a legkiválóbb filozófusok, akik ismerik az igazságot, az örök eszméket, s
az igazságosság eszméjét.
Az államformák elmélete:
Platón megkülönböztetett jó és rossz államformákat:
Államforma Jó Hibás
Egy személy
uralkodik
Királyság Türannisz
Többen vannak
hatalmon
Arisztokrácia Timokrácia
Oligarchia
Sokak uralma - Demokrácia
kormányzók (bölcsek, filozófusok)
harcosok (őrök)
munkások (dolgozók)
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Az eszményi államnak rendszerint két formája van: királyság és az arisztokrácia. Ha a vezetők
között egy kiemelkedő államférfi akad, akkor királyság az államforma, ha több akkor
arisztokrácia a helyes államforma.
A hibás, „elkorcsosult” államformák azok, amelyek valamilyen okból lehetetlenné teszik az
eszmény megvalósulását. Hibás államformák:
1. timokrácia akkor jön létre, ha az őrök nem engedik érvényesülni a bölcsket, pl. spártai
katonaállam;
2. az oligarchia „vagyonbecslésen alapuló államforma, amelyben a gazdagok vezetnek, a
szegény[ek]nek pedig semmi[lyen] része nincs a vezetésben”; az emberek arra
törekednek, hogy mindenből hasznot húzzanak, és minél több pénzt halmozzanak fel;
3. az oligarchiában uralkodó osztályharc termeli ki a demokráciát; ez az államforma
akkor keletkezik, „ha a szegények – magukhoz ragadva a győzelmet – ellenfeleiket
részben megölik, részben száműzik, a többieket pedig az alkotmányos jogokban és a
vezető állásokban az egyenlőség alapján részeltetik.”
A demokrácia jelszava a szabadság; de vezető nélküli, „tarkabarka” államformáról
van szó, amely az egyenlőknek és az egyenlőtleneknek is egyenlőséget akar biztosítani.
A demokrácia száműzi a józan önmérsékletet, a mértéktartást és a költekezésben való
szerénységet.
4. A demokráciából végül a türannisz, a zsarnokuralom fejlődik ki, mert a „túlságos
szabadság minden valószínűség szerint túlságos szolgasággá fajul, az egyén életében
éppúgy, mint az államéban.”
Hasznos olvasmány: Platón: Az állam. Elérhető: http://mek.niif.hu/03600/03629/03629.htm
és https://www.academia.edu/33922292/A_m%C3%A1sodik_legjobb_%C3%A1llam
A fenti elméletet Platón élete végén a Törvények c. művében kissé finomítja. Elismeri, hogy
uralkodásra termett bölcs államférfi ritkán akad, ezért a törvények léte az államokban nem
nélkülözhető.
2.3.Arisztotelész (Kr. e. 384-322)
Főbb művei: Politika, Nikomakhoszi etika
Nézetei:
Arisztotelész rendszerében az etika, a gazdaságtan és a politiké, a politikai közösség
kormányzásának tudománya is az államtudomány alá sorolódik be. Az államtudomány fő
feladata nála az egyének és az egész politikusi közösség számára való jó élet feltételeinek
kimunkálása.
Az államképződés alapja, hogy az ember természeténél fogva zóon politikon, társas (poliszt
alkotó, állami) élőlény. Az embernek az élete fenntartásához és tökéletesítéséhez szüksége van
a másokkal alkotott közösségre.
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Az emberi boldogság csak a poliszban teljesedhet ki; az állam teszi az embert emberré a szó
szoros értelmében.
Eme politikai közösségen kívül az ember semmi, a poliszban viszont az emberi élet
teljessége valósul meg: a végső cél, a legfőbb jó, az „autarkia”, amit úgy jellemez,
mint az „önmagában való elegendőség”.
Ez az államképződési (társulási) ösztön hajtja az embert előbb a családalapításra, majd
a község, végül az állam alapítására; az állam a család és a község közösségéből
származik, és léte természeti szükségleten alapul.
Az állam organikus egésznek tekinthető.
Az állam célja kettős: végső célja a közjólét elérése, de közvetlen célja az igazság
megvalósításában áll, mely az állam alkotó elvét képezi.
Államforma-tana:
A legmegfelelőbb alkotmányt keresve 158 alkotmányt tett vizsgálat tárgyává.
A hatalmon lévők száma és közérdek érvényesülése alapján jó és rossz
államformákat különböztetett meg.
a monarchia egyetlen ember uralma, az arisztokrácia a kevesek uralma, a politeia a
sokak uralma. E formák elfajzása a türannisz, az oligarchia és a demokrácia.
Államforma Jó (közérdek) Rossz
(magánérdek)
Egy személy
uralkodik
Királyság Türannisz
Többen vannak
hatalmon
Arisztokrácia Oligarchia
Sokak uralma Politeia Demokrácia
Elmélete szerint az az állam működik jól, amely a középrétegekre támaszkodik, a közjó szem
előtt tartásával a szélsőségektől mentes közérdeket érvényesíti.
Polisz
Község
Család
Politeia, a legjobb
állam,
legtökéletesebb
alkotmány!
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Arisztotelész politikaelmélete
jelentős hatást gyakorolt a középkori és koraújkori politikai gondolkodásra, és az
államformák tanával, a közép- és harmonikus egyensúly elvével hosszú időre szóló
mintákat teremtett.
Arisztotelész egy korszakhatár,
ő volt Nagy Sándor (III. Alexandrosz) nevelője, aki már a Macedón Birodalom vezére,
uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a
hellenizmusnak a kezdetét jelentette.
Ezzel az államról való antik politikai gondolkodás egy időre háttérbe szorult.
3.A római politikai gondolkodás
A római népre jellemző „gyakorlati szellem” mellett Rómában nem jött létre a görögök által
elért nívóhoz hasonlatos politikai gondolkodás, dacára annak, hogy a Római Birodalom
kiépülése az ókori történelem legjelentősebb politikai fejleménye volt.
A római szerzők által latin nyelven írt, politikai filozófiával foglalkozó munkákat tekintve
Cicero munkáján kívül csak néhány töredékesen fennmaradt mű említhető meg; de a
szónoklatok, epigrammák, eposzok, történetírói munkák tárháza ennél jóval gazdagabb.
Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106-43)
Főbb művei: A szónokról (De Oratore...), Az államról (De re publica), A törvényekről
(De legibus)
Nézetei:
Fennmaradt beszédei és értekezései a római kori politikai filozófia fontos forrásai,
bölcsészetét nagyrészt Platón, Arisztotelész és a sztoikusok műveiből merítette; érdeme,
hogy a görög filozófia egyes gondolatait latin nyelvre „adaptálta”.
A törvényt természetjogi alapokon definiálta a valódi törvény az ésszerűség, a
helyes ész elveivel azonos, amely megfelel a természetnek, és ebből deriválható az
összes többi törvény.
Video link: https://hu.khanacademy.org/humanities/kozepiskolai-
tortenelem/x3c94c9499459dcd5:okor/x3c94c9499459dcd5:az-okori-hellasz/v/socrates-
plato-aristotle
Hasznos olvasmányok:
• Antalffy György: Platon és Aristotelesa „tökéletes” állami és társadalmi
szervezeti formákról. Acta Jur. et Pol. Tom. III. Fasc.3. Szeged, 1957.
http://acta.bibl.u-szeged.hu/6261/1/juridpol_003_fasc_003_001-038.pdf
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Ez a jog minden népre vonatkozóan, és minden időben örök és változtathatatlan.
Az államnak jogállammá kell válnia; az állam autoritása a természetjogból ered.
A „jogtalanság állama” illegitim képződmény; nem törvényes, ezért nem is kell neki
engedelmeskedni a törvényszegő kormányzatokkal szemben biztosított az
ellenállás joga.
Államtana:
Az állam morális közösséget jelent;
az állam az összes polgár közös tulajdona
(res populi / res publica)
az állami autoritás a népből vezethető le,
a hatalmat azonban törvényes keretek között kell gyakorolni.
A legjobb alkotmány szerinte is a különböző államforma-jegyeket vegyíti;
ennek mintaképét a római alkotmányban találta meg. Fontos az egymást
ellensúlyozó intézmények (a „végrehajtó hatalommal”, imperiummal bíró
consulok, a tanácsadó szerepkörű senatus tagjai, a népgyűlések által „felkent”
magistratusok) léte.
Csak az erények szolgálhatják az állam, ennek révén pedig a polgárok javát. A haza üdve (salus
rei publicae) a legfőbb törvény!
Hasznos link: https://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag011.ht
4.Középkori államelmélet
4.1.A Bizánci Birodalom: az ortodox kereszténység fellegvára
A Bizánci Birodalom (395-1453) intézményei a Római Birodalom intézményeiből
alakultak ki folyamatos fejlődés révén, illetőleg az új körülményekhez történő
progresszív alkalmazkodással
o a konstantinápolyi székhelyű uralkodó magának vindikálhatta a római császári
címet,
o az alattvalók pedig jogot formálhattak arra, hogy magukat rómaiaknak
nevezzék.
A szokások és hagyományos rítusok arra szolgáltak, hogy hatalommal ruházzák fel
az isteni döntés által kijelölt személyt; a nép és a hadsereg ezt a döntést „egyöntetűen”
elfogadta.
I.Justinianus uralkodása fordulópont volt a Kelet-római Birodalom és a kora középkor/késő
antikvitás történetében:
természetjog,
minden népre
vonatkozik, örök
és változatlan
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
- minden alkalmat megragadott, hogy az egyház jogait megvédje, megerősítse,
hatását pedig kiterjessze
- uralkodása alatt olyan szerves egysége jött létre a római jognak (kodifikáció)
– 16. századtól használatos elnevezése Corpus Iuris Civilis – és hatása szinte
minden kontinens jogalkotására befolyással volt.
Hasznos olvasmány: Hamza Gábor: Bizánci és nyugat-európai jogi hagyományok a román
magánjog fejlődésében. http://acta.bibl.u-szeged.hu/7207/1/juridpol_065_183-203.pdf
4.2.Államelmélet a középkori keresztény Európában
A középkori politikaelméletben a jó állam fogalmának kérdése háttérbe szorult.
A keresztény politikai filozófia két legfontosabb pillére a hit (vallás) és az értelem
(filozófia) volt.
A hatalomgyakorlás kérdését pedig az egyházi (sacerdotium) és a világi hatalom
(regnum) versengése határozta meg, miközben a szuverenitás végső forrását az
isteni jogra vezették vissza-
a hatásuk a pápaság és a császárság küzdelmében mutatkozott meg – a győzelmet hol a
pápa, hol a császár számára akarván kivívni. „Két kard elmélete”
Az államtani irodalomra a folyton növekvő és erősödő egyház gyakorolta a
legnagyobb hatást. Az államelméletekben az a világnézet tükröződött vissza, amelyet
tanaiban az egyház elfogadott, egyedül igaznak hirdetett, és amelyen az egész bölcselete
nyugodott.
A birodalom létezése = az isteni akarat kifejeződése
A birodalmat irányító ember = a Gondviselés kiválasztottja
A császárság = a Gondviselés által irányított emberi intézmény
egyházi
(sacerdotium) és a
világi hatalom
(regnum) versengése
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
4.3.A középkor politikaelmélete
4.3.1.Szent Ágoston ((354-430)
Hippó püspöke a Római Birodalom hanyatlásának időszakában,
a kereszténység intézményes és szellemi megerősödésének idején élt
(a patrisztika, a nagy egyházatyák kora)
politikáról vallott gondolatai közel állnak a teológiához és az erkölcstanhoz.
Fő műve: Isten városáról (De civitate Dei)
- történetfilozófiai alapállása: az emberiség egész története, a teremtéstől egészen a
„történelem végéig” nem más, mint egy egyszeri, Isten akarata és üdvterve alapján
lezajló történelmi folyamat.
- akik kegyelemben részesülnek, azok Isten városát (civitas Dei) építik, amellyel szemben
a földi város (civitas terrena) (más fordításban: civitas diaboli, sátáni város) áll; az
utóbbi csak a bukottak számára szükséges rend, és hanyatlásra van ítélve
- az ember eredendően bűnös természete fegyelmezést igényel; ezt a célt szolgálja az
állam a maga „rút intézményeivel” (kormányzat, erőszakszervezetek,
büntetőintézmények, magántulajdon, rabszolgaság).
- A magántulajdon is büntetés és vezeklés, a földi állam következménye.
- Az állam ugyan eleve erkölcsi rossz, de igazolnia kell magát a hívők előtt a maga
hasznosságával és jogszerűségével. („Mert mi egyebek is a birodalmak igazságosság
nélkül, mint nagy rablóbandák? S mik a rablóbandák, ha nem kis birodalmak?) –
minden hatalomnak igazolnia szükséges magát a vallás és az erkölcs tekintélye előtt;
bármely világi hatalmat csak az egyház legitimálhat.
- Az állam hatalmi szigorát erkölcsi elvek révén kell enyhíteni; ebből fakad, hogy a
gazdagoknak segíteniük kell a szegényeket, az árukat igazságos áron kell értékesíteni,
a kölcsön után nem szabad kamatot felszámítani.
Az ágostoni felfogás vált később az egyházi hatalom primátusának legitimáló tényezőjévé
is.
Ajánlott irodalom: Rubicon, Tarján M. Tamás.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/430_augusztus_28_szent_agoston_halala/
minden hatalomnak
igazolnia szükséges
magát a vallás és az
erkölcs tekintélye előtt;
bármely világi hatalmat
csak az egyház
legitimálhat
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
4.3.2.Aquinói Szent Tamás (1225-1274)
Fő műve: A teológia foglalata (Summa Theologiae)
- a skolasztikus gondolkodás beteljesítését jelentette; Tamás a keresztény világnézet és
a tudomány nagy rendszerezőjének mutatkozott
- az ész és a tudás nem áll szemben a vallással és hittel – a kettőt össze lehet, és össze
is szükséges egyeztetni
- Arisztotelész nyomán hangsúlyozta az ember társadalmi és politikai lényként (zoón
politikonként) való felfogását; „csak akkor lehet egy ember jó, ha helyes viszonyban
áll a közjóval.”
- társadalom vezetése számára a legfőbb vezérlő cél a bonum commune (a közjó), amely
az egyéni célok felett helyezkedik el
- a szabad emberek kormányzásához szabad intézmények szükségeltetnek;
- a kormányzati formák tipológiáját illetően megismétli Arisztotelész nézeteit
(monarchia, arisztokrácia, politeia, illetve ezek elfajzása kapcsán zsarnokság, oligarchia
és demokrácia között különböztet), de
- a legmagasabb szerveződési formának a nagy területi államot (provinciát)
tekintette, amely már kellő védelmi potenciállal is rendelkezik önmaga fenntartásához.
- a legmegfelelőbb uralmi forma a monarchia, mivel véleménye csak ez a formáció
képes a viszályokon felülemelkedve megteremteni a belső békét és egyetértést. A király
az a maga birodalmában, ami a lélek a testben és Isten a világban.
Ajánlott irodalom: Rubicon, Tarján M. Tamás.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1274_marcius_7_aquinoi_szent_tamas_halala/
5.A reformáció
A protestáns forradalom (reformáció, hitújítás) a reformáció komplex jelenség, amelynek
okai összetettek és szertágazóak.
Szimbolikus dátuma: a lutheri követeléseknek a wittenbergi templomkapura történt
kifüggesztése (1517. október 31)
- Luther (1483-1546) szerint az Ige, a kikezdhetetlen igazság szöges ellentétben áll az
ésszel ó. „Das Wort si sollen lassen stahn.” (Az Ige kőszálként megáll). Egyedül a hitben
kereste a megváltás lehetőségét: az Írásba, Isten kinyilatkoztatott szavába vetett hitben,
ahogyan az isteni ige az evangéliumokban megtalálható.
- A Kálvin (1509-1564) által exponált tanok és a kálvinizmus messze túllépte a teológiai-
vallási kereteket, már a Genfi Köztársaság életének Kálvin által történő
megszervezésére, illetőleg az európai polgári fejlődés egész további sorsára is jelentős
befolyással volt.
Hasznos video: https://www.youtube.com/watch?v=tsWzMw8psKI
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
6.A reneszánsz kor politikai gondolkodása – Machiavelli és az állam
A 15-16. századi Észak-Itáliából elinduló reneszánsz eszmeáramlatnak a
humanizmust átható két meghatározó vonása a realizmus és az utópia voltak.
A realizmus magában hordozta a szekularizációs folyamatokat, az egyháztól teljesen
független, ugyanakkor igazolható, pragmatikus és erős világi hatalom, az önálló
államiság megteremtésének igényét.
Felidéződtek a klasszikus görög és római köztársasági hagyományok; a városok
polgárai számára ez politikai relevanciával is bírt: legitimálták ugyanis az
önkormányzat, a politikai autonómia és a polgárság szabad státusza igényeit.
6.1.Machiavelli (1469-1527)
Firenze polgára
Az olasz reneszánsz legjelentősebb politikai gondolkodójának számított.
Fő műve: A Fejedelem (1513)
Egy olyan erős állam létrehozásának igényét fogalmazta meg, amely képes az adott korban
széttagolt Itália egységesítésére, s ezzel a későbbi, modern állam gondolatának
megszületését tette lehetővé.
A fejedelem az uralkodónak szóló tanácsok és intelmek formájában íródott. Műfaja
tehát egyfajta „királytükör”, azaz gyakorlati kézikönyvként funkcionál a fejedelem
számára, hogy miként gyakorolja a legmegfelelőbb módon az uralmát.
A könyv az egyeduralom különböző formáit a fejedelem szükséges intézkedéseit és
magatartását, az uralom megtartására/a belső béke biztosítására szolgáló legjobb
módszereket tárgyalja.
Gyakorlati célja egy erős fejedelem rábírása arra, hogy állítsa helyre Itália
politikai egységét, és szorítsa ki a hódítókat annak területéről.
Célja volt a politikai rend és a stabilitás megteremtése, ami a békés polgári
fejlődés záloga.
A sikeres fejedelemnek nemcsak meghatározott eszközöket kell alkalmaznia,
hanem sajátos tulajdonságokkal is rendelkeznie kell. Ezek közül a
legfontosabb az a képesség, hogy felismerje a cselekvés helyes idejét és módját.
E képesség általánosabban a szerencse megragadhatóságával és a
körülményekhez való alkalmazkodással függ össze. (virtus)
A cél és az eszköz, illetőleg a politika és az erkölcs összefüggései: egy eszköz
erkölcsi elitélhetősége nem változtat a politikai természetén, melyet a cél
szempontjából vett sikeressége szab meg a fejedelemnek, ha sikeres kíván
lenni, a cél függvényében kell megválasztania az eszközöket.
A politika és az
erkölcs elválasztása;
realizmus és utópia
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Antalffy György: Platon és Aristoteles a „tökéletes” állami és társadalmi
szervezeti formákról. Acta Jur. et Pol. Tom. III. Fasc.3. Szeged, 1957.
http://acta.bibl.u-szeged.hu/6261/1/juridpol_003_fasc_003_001-
038.pdf
• Egresi Katalin – Pongrácz Alex – Szigeti Péter – Takács Péter
(szerk.): Államelmélet I. SZEE DF ÁK, Jogelméleti Tanszék, Győr,
2016. Elérhető: https://jet.sze.hu/kezdolap 10-55. o.
• Paczolay Péter: Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom
születése. Korona Kiadó, 1998.
• Szoboszlai Katalin: Szókratész pere és szerepe az ókori görög
politikai gondolkodásban
https://jet.sze.hu/images/Sz%C3%B3krat%C3%A9sz%20pere.pdf
• Takács Péter (szerk.): Államelmélet I. Szent István Társulat,
Budapest, 2007. 14-109. és 129-143. o.
• Tóth J. Zoltán: Állam- és jogelmélet. Patrocinium, Budapest, 2019.
200-232. o.
Ellenőrző kérdések:
1. Jellemezze az antik görög és római államelmélet sajátosságait!
2. Ismertesse Szókratész állam- és politikaelméletét!
3. Ismertesse Platón állam- és politikaelméletét!
4. Ismertesse Arisztotelész állam- és politikaelméletét!
5. Ismertesse Cicero állam- és politikaelméletét!
6. Mutassa be a Bizánci Birodalom államelméleti gondolkodását!
7. Mutassa be a középkori keresztény Európa államelméletét!
8. Mit értünk reformáció alatt?
9. Mutassa be a reneszánsz kor politikai gondolkodását!
10. Határozza meg az állam fogalmát Machiavelli a Fejedelem c. munkája alapján!
2.lecke Az ókori és középkori államelméleti gondolkodás
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
