Állatvédelem

Tartalomjegyzék

1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai .............................................................................. 3

1.1. Az állatvédelem célja és lényege .................................................................................... 3

1.2. Az állatok erkölcsi státusza ............................................................................................. 3

1.3. Az állatok erkölcsi joga................................................................................................... 4

1.4. Tudat................................................................................................................................ 6

1.5. Mivel ártunk az állatoknak? ............................................................................................ 7

1.6. Állati jogok...................................................................................................................... 9

1.7. Az állatvédelem irányzatai ............................................................................................ 10

2. Az állatvédelem nemzetközi története .............................................................................. 11

2.1. Az állatvédelem kezdetei .............................................................................................. 11

2.2. A modern állatvédelem kialakulása .............................................................................. 12

3. Nemzetközi szervezetek ..................................................................................................... 17

4. Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön................................................................... 25

4.1. Állatvédelmi törvények ................................................................................................. 25

4.2. A halállomány védelme az EU-ban............................................................................... 29

4.3. Természetvédelem az EU-ban....................................................................................... 29

5. Az állatvédelem magyarországi története ........................................................................ 31

5.1. Az állatvédelem általános története............................................................................... 31

5.2. A budapesti állatkert története....................................................................................... 32

5.3. A jogi szabályozás története.......................................................................................... 33

6. Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük................................................. 34

7. Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, a

vadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel ............................................... 39

7.1. Természetvédelem......................................................................................................... 39

7.2. Erdővédelem.................................................................................................................. 40

7.3. Vadgazdálkodás ............................................................................................................ 40

Állatvédelem

7.4. Halgazdálkodás ............................................................................................................. 41

7.5. Állategészségügy........................................................................................................... 42

8. A magyar állatvédelmi törvény ......................................................................................... 43

8.1. Előzmények................................................................................................................... 43

8.2. Az állatvédelmi törvény ................................................................................................ 45

8.2.1. Általános rendelkezések......................................................................................... 45

8.2.2. Egyes állatok védelme............................................................................................ 47

8.2.3. Pénzügyi fedezet .................................................................................................... 52

8.2.4. Az ügyész szerepe .................................................................................................. 52

8.2.5. Záró rendelkezések................................................................................................. 53

8.2.6. Állatvédelmi Tanácsadó Testület ........................................................................... 53

8.2.7. A jegyző szerepe .................................................................................................... 53

9. Állatvédelem a médiában, esettanulmányok ................................................................... 54

10. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 61

2

Állatvédelem

„Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja hogyan bánik az állatokkal.”

Mahatma Gandhi

1. Az állatvédelem fogalmai és irányzatai

1.1. Az állatvédelem célja és lényege

Zoltán Ödön (2000) az alábbi megfogalmazást adja: “ Az állatok indokolatlan

kínzásának, a velük való kíméletlen bánásmód megakadályozása, illetőleg a lehető legkisebb

mértékre szorítása, az életfeltételeik biztosításáról, valamint az állatfajok fennmaradásáról

való emberi gondoskodás.”

Ennek érvényesülése területében és intenzitásában változott az idők folyamán az

őskori állatkultusztól a modern állatvédelemig.

Az állatkultusz az animisztikus értelmezés szerint egyes állatok különös tisztelete, sőt

szent lényként imádása. Ehhez szorosan kapcsolódik a totemizmus: a törzsnek valamely

állattól való leszármaztatása. Ugyanakkor nem minden állatot tiszteltek egyformán, hisz

egyeseket a ‘jó’ másokat a ‘gonosz’ megszemélyesítőjének tekintettek.

A modern állatkultusz az állatoknak, mint az ember élőlénytársainak megbecsülésére,

védelmére, sőt fokozott tiszteletére helyezi a hangsúlyt.

1.2. Az állatok erkölcsi státusza

Az állatok erkölcsi státusza azt jelenti, hogy az állat a maga jogán is rendelkezik

erkölcsi jelentőséggel, nem csupán az emberhez való viszonya alapján. Ez azt jelenti, hogy az

állat javát az állat kedvéért kell tekinteni.

Nézzünk erre egy példát. Egy kutyát szórakozásból rugdosni helytelen dolog, de ezt el

lehet azért ítélni, mert a gazdájának kárt okozunk, vagyis a tulajdonos érdeksérelmét kell

tekintetbe venni. Ha nincs gazdája az állatnak, akkor azt mondhatjuk, hogy a kegyetlenség

bűn, és aki ilyet tesz, az előbb vagy utóbb ember társaival is ezt fogja tenni. Ebben az

értelmezésben az állatnak nincs független erkölcsi jelentősége, azaz nincs erkölcsi státusza.

3

Állatvédelem

Másik álláspont szerint azért nem helyes a kutyát szórakozásból rugdosni, mert az az

állatnak fájdalmat, súlyos sérüléseket okozhat. Ebben az értelemben az állatnak van erkölcsi

státusza (más kérdés az, hogy ugyanolyan-e, mint más állatoké, vagy az emberé).

1.3. Az állatok erkölcsi joga

Ez jelentheti egyszerűen azt, hogy van az állatnak erkölcsi státusza, azaz joga van

arra, hogy ne okozzanak neki szenvedést, ne öljék meg alapos ok nélkül. Ez elég tág

értelmezés, hisz mit tekinthetünk alapos oknak. Ebbe akár egy kozmetikai cég anyagi érdeke

is beleférhet, akik ezért állatokon végzik el a toxicitási kísérleteket.

Másik lehetőség az egyenlő megítélés szerinti értelmezés, vagyis akik jogokkal

rendelkeznek, azok egyenlő megítélést érdemelnek, hasonló érdekeik azonos súllyal esnek

latba. A szenvedés elkerülésének érdeke a kutyánál éppen olyan fontos, mint az embernél: az

állati szenvedés ugyannyit ér, mint az emberi.

Az érdekérvényesítés szempontjából, ha valakinek jogai vannak, akkor létfontosságú

érdekeit még akkor is védeni kell, ha azok hátrányosak a társadalom egészére. Az állatok

szabadsághoz való joga így azt jelenti, hogy számukra károsan bezárni őket akkor sem lehet,

ha ez sok előnnyel járna számunkra.

A kérdés már csak az, hogy milyen mértékű erkölcsi megítélésre tarthatnak számot az

állatok és milyen értelemben vett jogokkal rendelkeznek?

Az első értelemben biztosan vannak az állatoknak jogaik, hisz van erkölcsi státuszuk,

ebben sokan nem kételkednek. Ugyanakkor az egyenlőség kérdése már sokkal több vitát

kavar.

Az állatok között biztosan nincs erkölcsi egyenlőség. Alapvetően csak az érző lények

lehetnének ilyenek és ezek leginkább a gerincesek, esetleg a lábasfejűek. Az érző lény azért

fontos kritérium, mert az érzések hiányában az állat nem képes törődni azzal, hogyan bánnak

vele, így erkölcsi értelemben nem is lehet nekik ártani. (Persze ebben a kérdésben az

állatvédők különböző irányzatai eltérnek egymástól.)

Viszont az sem mindegy, hogy ezek az érző lények milyen értelemben egyenlőek.

Egyforma bánásmód alá nem vehetjük őket, hisz más-más érdekeik vannak például a

macskáknak, mint az embernek, vagy a kutyáknak. A macskák enni, inni, párzani vagy

melegben lenni szeretnének és nincsenek olvasási, vagy tanulási érdekeik, vagy nem tervezik

meg az életútjukat. Egy macskát akarata ellenére elvihetünk az orvoshoz, hogy beoltassuk, de

ugyanezt egy ép eszű emberrel megcselekedni már helytelen.

4

Állatvédelem

Ugyanakkor az érző állatoknak egyenlő megítélés alá kell esniük, vagyis a marhának

ugyanolyan fontos, hogy ne szenvedjen, mint az embernek.

A nem egyenlőség pártiak öt szempontot szoktak felhozni véleményük

alátámasztására.

• A faj: az ember faji alapon magasabbrendű. Azonban ez nem érv, hisz sok ember sem

fogadja el. Másrészt a majmok nagyon közel állnak hozzánk genetikailag. Milyen

alapon különítjük el tőlük magunkat, amikor a mai majmok sokszor okosabbak, mint

az őseink. Továbbá miért a faji elkülönítést vesszük alapul, amikor sok más

csoportosítás is létezik. Miért nem az emberek és az emberszabásúak együtt, vagy az

emlősök, vagy a gerincesek?

• A szerződéselmélet: az etikában használatos fogalom, ami azt jelenti, hogy az erkölcsi

jogok és kötelezettségek a szerződő felek közti megegyezésből fakadnak, akik olyan

alapelveket és szabályokat állítanak fel, amelyek alapján irányítják a társadalmukat.

Mivel az állatok erre képtelenek, tehát nem eshetnek azonos megítélés alá. Ez az

érvelés tagadja az állatok erkölcsi státuszát is. Az erkölcsi státuszt azonban már

korábban elfogadtuk az állatkínzások elítélése kapcsán. Másrészt itt egyből felmerül

az értelmi fogyatékosok kérdése. A szerződés ugyanis értelmes alanyt kíván. Mivel ők

nem tudják ezt a társadalmi szerződést megérteni, ezért ők sem eshetnek egyenlő

megítélés alá ezen szempont szerint.

• Az erkölcsi alany: csak azoknak van joguk, akiknek kötelezettségük is van. Itt

hasonlóan az előző ponthoz az értelmi fogyatékosok és a csecsemők is problémát

jelentenek.

• A társas kapcsolatokra való hivatkozás: a hozzánk szociálisan közelebb állók iránt

nagyobb az erkölcsi kötelezettségünk, ezért az állatokat nem ítéljük magunkkal

egyenlőnek. Azonban az erős elkötelezettség egy csoport iránt még nem jelenti azt,

hogy másoknak nincs ugyanolyan erkölcsi joga. Ha ilyen alapon más embereket

kevesebbre értékelünk, akkor máris eljutunk a rasszizmushoz!

• A segítségnyújtás és a megölés különbségei: a kölcsönös segítségnyújtás

kötelezettsége alapján vannak az embereknek pozitív jogaik, míg az állatoknak

nincsenek. De ettől még azonos megítélés alá esnek az állatok az emberrel. A

kölcsönös segítségnyújtás azt jelenti az állatok esetében, hogy adj meg minden

lehetséges segítséget, ami előreláthatólag valóban segít. Számukra a segítségnyújtás

5

Állatvédelem

ugyanis nem mindig hasznos (ld. vadetetés, amikor nem megfelelő táplálékkal etetjük

az állatokat, vagy az etetéssel eltoljuk az ökológiai egyensúlyt, és kárt okozunk más

fajoknak, majd később akár a megsegítendő fajnak is). Ezzel szemben segítséget kell

nyújtani az állatoknak a kizsákmányolásuk esetében (bálnavadászat). Az emberek

megölése erkölcsileg kevésbé elfogadható, mint az állatoké. Ezt szinte mindenki

elfogadja, de valószínűleg az állatoknak a halál kisebb ártalmat jelent, mint az

embernek!

1.4. Tudat

Mindezen okfejtések sokak véleménye szerint nem vonatkoznak minden állatra, csak

az ún. érző lényekre. Ebben az esetben mindenképpen tekintetbe kell vennünk a tudatosság, a

tudat kérdését. Általánosságban a tudatosság alatt azt értjük, hogy az egyed rendelkezzen az

adott időpontban szubjektív élményekkel. Erre sok bizonyítékot talált már a kognitív etológia.

Sok fajnál nem csak tudatot, hanem fejlett éntudatot is kimutattak (majmok tükörben

felismerik magukat; imitáció).

Szorosan kapcsolódik ehhez az érzőképesség, azaz az érzésekre való képesség. Ez

egyrészt átérzett élményeket és érzelmi állapotokat is jelent. Jó példa a pozitív átérzett

élményekre az empátia, vagy a tisztogató viselkedés során hallatott dorombolás, ami az állat

elégedettségét, örömöt fejez ki. Az is biztos, hogy fájdalmat éreznek az állatok (kellemetlen

érzékelési élmény, amely valamilyen szövetkárosodással van kapcsolatban). Ugyanolyan

érzőreceptoraik és feldolgozó idegi központjuk van, mint az embernek. Ugyanúgy próbálják

védeni a sérült, fájó részeiket, mint az ember.

A félelmet, vagy a nyugtalanságot szintén ki lehet mutatni az állatoknál. A félelem az

észlelt veszélyre adott válaszreakció, ami ráirányítja az állat figyelmét a védekezésre. A

nyugtalanságnak nincs ilyen határozott célpontja, alapvetően fokozott figyelmet ébreszt. Az

embereknél tapasztalható élettani jeleket (erős szívverés, verejtékezés, lihegés, motoros

feszült állapot, túlzott figyelem – ugráló tekintet) az állatokon is meg lehet figyelni. A

nyugtatószerek hasonlóan hatnak az állatokra, és hasonló módon lehet gyógyszerrel

nyugtalanságot kiváltani állatokon. A fájdalom, a stressz és a félelem átérzése együtt pedig

megteremti a szenvedést. Vagyis az érző lények képesek szenvedni.

Vannak, akik a nyelv hiánya miatt kételkednek az állatok tudatosságában, azonban

ebben az esetben a csecsemőktől is meg kell vonnunk a tudatosságot.

6

Állatvédelem

1.5. Mivel ártunk az állatoknak?

Alapvetően három ártalmi forma van:

1. szenvedés;

2. a szabadság korlátozása;

3. halálokozás.

A szenvedés minden érző állat és ember esetén egyenértékű ártalom lehet

(fájdalommal, nyugtalansággal, distresszel, félelemmel jár). Van természetesen olyan

szenvedés is, amely nem feltétlenül ártalmas, pl. a gyógyászati beavatkozások során átélt

szenvedés.

A korlátozás a szabadság megvonása, azaz a természetes mozgásigény, illetve ennek

kielégítése szenved csorbát. Ez ártalmára van az állatnak, mivel szenvedést okoz. Ezáltal

összemérhető ez az ártalom a különböző állatfajok között. Persze van olyan korlátozás, ami

hasznos az állatoknak bizonyos értelemben, pl. a marhaistálló védi őket a kedvezőtlen

időjárási feltételektől.

A halál nem jelent szenvedést, ha azt gondoljuk, hogy az állatok nem vágynak az

életre, mert nem rendelkeznek az életben maradás képzetével, kívánságával. Ugyanakkor az

ember számára ártalmas, mert mi életben akarunk maradni, hogy céljainkat megvalósítsuk.

Azonban mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek még nincsenek vágyaik, elképzeléseik az

életről, hiányzanak a terveik, céljaik? Ez alapján egy egyhetes csecsemő halála számára nem

ártalom, azonban mégis mindenki tragédiaként fogja fel az ilyen eseteket.

A halál ezért inkább olyan ártalom, amely kizárja az élet által nyújtható értékes

lehetőségeket. Ebből a szempontból az érző állatoknak ártalmára van a haláluk. De nem olyan

mértékben, mint az embernek, sőt az egyes fajok között is különbség van az ilyen ártalom

mértékében, tekintetbe véve a különböző életlehetőségeiket. A majmoknak több és

változatosabb lehetőségeik vannak, mint a macskáknak, azoknak pedig több mint a halaknak

stb.

Ezek alapján az intenzív állattenyésztés elítélendő, mert szükségtelen ártalmat okoz az

állatoknak (szenvedés, korlátozás és halál). A házi kedvencek tartása és az állatkertek már

elfogadhatóbbak, ha teljesítenek két feltételt:

7

Állatvédelem

1. az alapvető igények biztosítása, pl. elegendő mozgás, társas kapcsolatok, játék,

ingergazdagság stb. (ennek megfelelően egzotikus vagy akár hazai vadállatok tartása sem

elfogadható!);

2. az életük összehasonlítható minőségű a szabadon élő társaikéval.

Ha az állatkerteket tekintjük ebből a szempontból, akkor azt láthatjuk, hogy vadon élő

állatok befogása állatkerti tartás céljából négy okra vezethető vissza:

1. szórakoztatás;

2. tudományos kutatás;

3. oktatás;

4. veszélyeztetett fajok védelme, szaporítása, visszatelepítése.

Az első három nem elégséges indok arra, hogy a befogással szenvedést okozzunk az

állatoknak (fájdalom, félelem, szállításkori stressz, fertőzések, sérülések). Ugyanis

mindhárom ok alapvetően emberi célokat szolgál. Még az oktatás (az állatok megismertetése

és az állatok védelmének tudatosabbá tétele) sem biztos, hogy visszajut az állatokig, ezáltal

nem feltétlenül fogadható el. A negyedik ok már jobb, bár ha egy faj kipusztul és csak az

állatkertben őrizzük meg, akkor az ökoszisztéma és a biodiverzitás szempontjából nem

számít. Ráadásul a legtöbb visszatelepítési akció eddig sikertelen volt! Sokkal hatékonyabb

lenne, ha a környezetpusztítást szüntetnénk meg, mint az, hogy próbáljuk menteni az utolsó

túlélőket. Azt kell megvizsgálni minden esetben, hogy a befogott egyedek számára hasznos-e

a befogás például, ha megszűnik az élőhelyük, de ekkor megfelelő minőségű életet kell nekik

biztosítani az állatkertben.

A másik fontos terület az állatkísérletek. Az állatkísérletek lehetnek az emberek és az

állatok számára hasznos ismeretanyagok megszerzésére irányuló vizsgálatok részei. De lehet

olyan kevéssé fontos, vagy nehezen igazolható kutatás is, mint Amerikában 1960-1977.

között a New York-i Természettudományi Múzeum által folyatott a macskák szexuális életét

felderítő vizsgálat. Ennek során rengeteg macskát műtöttek meg, hogy a különböző

agyterületek eltávolításának hatását megismerjék. Ennél is rosszabb volt az, amikor

állatpszichológusok deprivációs (megvonásos-izolációs) kísérleteket végeztek majmokon,

hogy az anya-gyerek kötődést vizsgálják. Ez ugyan fontos kérdésekre adott választ, de a sok

szenvedéssel járó hasonló kísérleteket azután végleg betiltották világszerte.

A kísérleteket több típusba sorolhatjuk:

8

Állatvédelem

• alapkutatás a biológiai ismeretek szélesítése érdekében;

• alkalmazott kutatás;

• tesztelés;

• oktatási célú kísérletek.

A gond azzal van, hogy a költség-haszon elemzésben ezek sokszor ráfizetésesek A

haszon távoli és lehetséges, míg az állatokat ért ártalom azonnali és biztos. Az állatkísérletek

mind három ártalmat megtestesítik, van bennük szenvedés, korlátozás és halál. Mindemellett

nem biztos, hogy ami az egereken, patkányokon működik, az az emberen is pontosan úgy fog

hatni. Továbbá a kísérleteknek csak elenyésző része gyógyászati célú. A PETA (People for

the Ethical Treatment of Animals) szerint a vizsgálatok 63 %-a hadászati, 31 %-a kozmetikai

célokat szolgál és csak a maradék 6 % gyógyászati célú.

1.6. Állati jogok

Desmond Morris az Állati jogok szerződése c. könyvében (1990) a következő 10

pontban fogalmazza meg az állatok jogait:

1. Az állatot nem szabad fölruházni képzeletbeli jó vagy rossz tulajdonságokkal, hogy tápot

adjunk saját babonás hiedelmeinknek vagy vallásos előítéleteinknek.

2. Állatot nem szabad az ember szórakoztatására leigázni vagy lealázni.

3. Állatot nem szabad fogságban tartani, csak ha megfelelő fizikai és társas környezetet

tudunk neki nyújtani.

4. Állatot nem szabad társként tartani, csak ha képes könnyen alkalmazkodni gazdája

életstílusához.

5. Állatfajt közvetlen üldözéssel vagy az emberi népesség további növekedésével nem

szabad a kipusztulásba kergetni.

6. Állatnak emberi sport céljából nem szabad fájdalmat vagy szorongást okozni.

7. Állatnak szükségtelen kísérletek céljából nem szabad testi vagy lelki gyötrelmet okozni.

8. Gazdasági állatot nem szabad nyomorúságos környezetben tartani, hogy élelemmel és más

termékekkel lásson el bennünket.

9

Állatvédelem

9. Állatot nem szabad kihasználni a prémjéért, a bőréért, az elefántcsontért vagy bármi más

luxustermékért.

10. Munkavégző állatot nem szabad nehéz feladatok végzésére kényszeríteni, ami stresszt és

fájdalmat okoz neki.

1.7. Az állatvédelem irányzatai

Utilitarizmus: A tevékenységek következményei számítanak. Úgy kell cselekednünk,

hogy a lehető legnagyobb jót (hasznot) érjük el, figyelembe véve egyenlő mértékben minden

egyes fél érdekeit (emberekét és állatokét). Peter Singer: Animal Liberation c. könyve (1975)

fejti ki ezt bővebben. Szerintük, mivel az emberek jogtalanul nem egyenlő mértékben veszik

figyelembe az állatok és az emberek érdekeit, hanem ez utóbbiakat fontosabbnak tartják (az

emberi haszon mindig több mint az állatok költsége), ezért alakulhatott ki az élveboncolás

vagy az intenzív állattenyésztés. Ugyanakkor elfogadja az állatok leölését, ha az humánus

módon történik, abban az esetben ha az állat jó életet élt és azért is, mert igazából az állat nem

tudja, hogy mit veszít. Ez szemben áll az állatok tudatosságával (vágy alapú elképzelés

szemben a lehetőségek kihasználásával). A tiszta utiliarista elfogadja azt, hogy sok ezer

ember szórakoztatása nagyobb haszon, mint egyetlen bika megölésével járó kár. Ugyanakkor

ez igaz a gladiátor viadalra is!

Határozott állatjogi irányzat: A tevékenységünk önmagában számít, az vagy rossz,

vagy jó. Az embereknek kötelességeik vannak az állatokkal szemben, és az állatoknak jogaik

vannak. Tom Regan: The Case for Animal Rights c. könyve (1983) az alapja ennek a

mozgalomnak. Szerintük az állatoknak joguk van arra, hogy ne sebezzük meg őket, azaz ne is

öljük meg őket. Ez alapján a húsevésről is le kell mondanunk. Néhány nehéz döntést nyitva

hagy azonban a könyv. A lakásomban megjelenő egérnek joga van arra, hogy ne öljem meg?

Ha megölhetem, akkor miért nem tehetem ezt meg a fajtársával a laborban?

Hibrid nézet: A kettő között foglal helyet és az adott embertől, illetve az állatfajtól

függ, hogy az állatok jólléte és a leölésük terén mire helyez nagyobb hangsúlyt. Vannak

dolgok, amiket nem tehetünk meg az állatokkal, például nem okozhatunk nekik komoly

szenvedést még akkor sem, ha nagy a haszon. Ugyanakkor egy kis kényelmetlenség vagy az

állat humánus megölése megengedhető, ha elegendő jó következménye van a tettnek (ezt

vallja Peter Sandøe dán filozófus, vagy David DeGrazia). Ez az álláspont mindenesetre

megengedi a tárgyalásokat, a konszenzus elérését, míg a másik kettő rendkívül merev és

elutasító.

10

Állatvédelem

A lényeg azonban minden irányzat szerint az, hogy többet kell tennünk az állatok

védelméért és jóllétéért.

2. Az állatvédelem nemzetközi története

2.1. Az állatvédelem kezdetei

Az állatvédelmi viselkedés a háziasítással vette kezdetét, amikor is az embernek

gondoskodnia kellett a haszonállatokról. Ez a védelem, illetve gondoskodás elsősorban persze

az ember érdekében történt. Mindenesetre így kialakult az állategészségügy, ami az

állatvédelem egy fontos, bár nem egyedüli területe.

Az állatok erkölcsi státuszának megítélése elsősorban vallási és filozófia kérdés volt

az ókorban és a középkorban, azonban az újkor megjelenésével és a tudomány fejlődésével

más tudományágak is kialakították ezzel kapcsolatos nézetüket. Tekintsük át először a nyugati

civilizáció ezzel kapcsolatos történetét.

Arisztotelész szerint az állatok képesek érzékelésre, de értelmük nincs, így a természet

rangsorában az ember alatt foglalnak helyet, sőt szolgálják. Mivel nincs értelmük, ezért a

velük való bánásmódra nem vonatkoznak jogi normák. Már az ő korában is voltak ellentétes

vélemények. Püthagorasz szerint: “amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb

szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét”. Teophrasztosz pedig

azt állította, hogy az állatok gondolkodásra képesek. Azonban a nyugati filozófia később

Arisztotelész nézeteit vette át. A Biblia tovább erősítette ezt a nézetet és Szent Ágoston,

valamint Aquinói Szent Tamás hangsúlyozták, hogy az állatok alacsonyabb rendűek az

embernél. Ezt a keresztények el is fogadták. Még 1891-ben is azt mondta IX. Pius pápa, hogy

„ha időt fordítunk az állatokra, akkor az emberi dolgokról vonjuk el a figyelmet. A barom az

emberért teremtetett, akinek ugyanolyan joga van fölötte, mint a növények és a kövek fölött.

Törvényes kivégezni őket, vagy fájdalmat okozni nekik bármilyen jó és ésszerű cél

érdekében, még felüdülés céljából is.” Jól tükrözi ezt a szemléletet az is, hogy a XVIII.

századig bíróság elé állítottak vétkező állatokat. Ott kihallgatták őket, sokszor meg is kínozták

és az ordításukat beismerő vallomásnak tekintették.

A judaizmus ezzel szemben azt vallja, hogy az állatoknak okozott fájdalmat minél

kisebbre kell csökkenteni. Elítélik a kutya- és bikaviadalt, a szórakozást szolgáló vadászatot.

11

Állatvédelem

Az iszlám ezzel szemben szintén az ember kiszolgálóinak tekinti az állatokat, bár a

Korán tiltja az állatkínzást.

A modern nyugati gondolkodás egyik irányát Descartes képviselte, akinél az ember

felsőbbrendű lény volt (kereszténység hatása). A természetet tisztán mechanikusan értelmezte,

így az állatok is élő gépek voltak az ő rendszerében, ennek megfelelően nincs értelmük és

nincsenek érzelmeik.

Ugyanakkor Thomas Hobbes, John Locke és Immanuel Kant érzésekkel ruházták fel

az állatokat, de tagadták, hogy bármiféle erkölcsiségre lenne alapjuk, mivel nincs

felfogóképességük. David Hume azonban már a szimpátia alapján határozta meg az

erkölcsösséget és azt állította, hogy az együttérzés kiterjeszthető más élőlényekre is.

Még radikálisabb volt Jeremy Bentham, aki már utilitarista volt: „nem az a kérdés,

hogy tudnak-e gondolkodni az állatok, hanem hogy képesek-e szenvedni”. Éppen ezért az

állatok bántalmazását, kínzását zsarnokságnak nevezte. Arthur Schopenhauer pedig úgy

gondolta, hogy az erkölcsös élet megköveteli minden szenvedni képes lény iránti

könyörületességet: “erkölcstelenül cselekszik az, aki más szenvedését okozza”.

Az igazi változást azonban Charles Darwin és az evolúció elmélete hozta meg. Mivel

az ember az állatvilágból fejlődött ki, ezért nem igazán lehetett tovább tartani azt az

álláspontot, hogy az embert és az állatokat áthidalhatatlan értelmi különbségek választják el.

Mindezzel szemben a keleti embereknél az élet szentsége mindenfajta életre

vonatkozik. Ez nagyon erősen jelentkezik a buddhizmusban és a hinduizmusban. A

reinkarnáció kapcsolódási láncot jelent az élőlények között, ezért az állatáldozatokat tiltja, és

a vegetarianizmust hirdeti. A kínai konfucianizmus a természet minden elemének egységét

hangoztatja. Az emberek és az állatok képességei között csak azok mértékében van

különbség.

A bennszülött népek az egész természetet élő léleknek tekintik, tisztelik az állatokat

(totemek).

2.2. A modern állatvédelem kialakulása

A XIX. századi Angliában szerveződött az első állatvédő mozgalom, hogy ne

végezzenek többé állatkísérleteket érzéstelenítés nélkül. Ennek hatására törvényi változások,

korlátozások jöttek létre és sok állatvédő szervezet alakult elsősorban angol nyelvterületen.

1822-ben az angol képviselőház elfogadott egy törvényt a háziállatok védelméről. Ez

azért vált szükségessé, hogy a kocsisok a lovaikat ne terheljék túl, ne működhessenek a

12

Állatvédelem

macskanyúzók vagy éppen a mészárszékekben uralkodó körülmények megváltozzanak. A

törvényt azonban nem tudták betartatni, mivel a helyhatóságok sem vették komolyan. Arthur

Broome tiszteletes, Richard Martin (a törvény beterjesztője), William Wilberforce és más

képviselők és nemesek ezért összegyűltek 1824-ben, hogy egy olyan bizottságot hozzanak

létre, amely segít betartatni a törvényt. Ez a próbálkozás is sikertelen volt egészen addig, amíg

egy kofát perbe fogtak, hogy kegyetlenül bánik a szamarával. Richard Martinnak sikerült

elérnie, hogy a kofát elítéljék és megbüntessék. Ez volt az első állatvédő propagandakampány,

aminek hatására állatvédő szervezetek alakultak Franciaországtól az Egyesült Államokig.

Az első állatvédő szervezet Londonban alakult „Társaság az állatokkal szemben

elkövetett kegyetlenkedések ellen” néven, azonban eladósodott és bezárt az irodájuk egészen

1835-ig, amikor a kofás ügy hatására Viktória hercegnő lett a fővédnöke. Ezután, amikor

királynővé koronázták, a társaság felvehette a királyi nevet és így jött létre a „Royal Society

for the Prevention of Cruelty to Animals (RSPCA)”, ami mára a világ legnagyobb nemzetközi

állatvédő szervezete.

Az 1960-as, 1970-es években már a nyugati országokban a szellemi légkör fogékony

volt az új humanista mozgalmakra, amelyek mindenfajta diszkriminációt elutasítottak. 1976-

ban megjelent Donald Griffin könyve: „Az állati tudatosság kérdése”, ezzel elindult a kognitív

etológia, ami kimutatta a belső állapotok: feltételezés, kívánság, érzelmek meglétét az

állatoknál. 1975-ben megjelent Peter Singer: „Az állatok felszabadítása” c. könyve, aminek

komoly hatása volt a filozófiai gondolkodásra az állatok erkölcsi státuszával kapcsolatban.

Felismerték az emberek, hogy az állatvédelem előmozdítása érdekében két fontos

dolgot kellett megtenni: egyrészt a társadalom érdeklődését az állatvédelmi kérdésekre kell

irányítani, másrészt komoly jogi szabályozás kell, amely az állatvédelmet központi kérdésként

kezeli. Ekkor jöttek létre a legújabbkori állatvédő szervezetek:

• 1963. British Hunt Saboteurs

• 1971. Greenpeace

• 1980. People for the Ethical Treatment of Animals (PETA), aminek több száz

szervezete van sokmillió taggal. Ők érték el, hogy új svéd állatvédelmi törvény (1988)

jöjjön létre, mely az egyik leghaladóbb szellemű jogszabály. Szintén ennek a

szervezetnek köszönhető a borjúszállító rekeszeket betiltó brit törvény (1990) vagy a

nemzetközi delfinvédelmi törvény (1992). Ezt többek között azért hívták életre, mivel

nagyon sok delfin pusztul el a halászhálókban (1. kép).

13

Állatvédelem

1. kép: Halászhálóban elpusztult delfin. Fotó: Dr. Matt Ruglys, RSPCA Photolibrary.

Elértünk oda, hogy egyre többen fogadják el, hogy az ember morális és etikai

kötelessége pl. olyan tartási és gondozási feltételek biztosítása a háziállatok és társállatok

számára, amelyek nem veszélyeztetik fizikai és mentális komfortérzetüket. Mik ezek az

alapvető igények? 1965-ben a Brambel Bizottság jelentést adott ki az istállózott állatok

jogairól:

• a tartási helyükön kényelmesen fel tudjanak állni;

• kényelmesen tudjanak feküdni;

• meg tudjanak fordulni;

• ki tudjanak nyújtózkodni;

• lehetőségük legyen a tisztálkodásra.

Ez érezhetően erős leegyszerűsítés. Ha Teutsch (svájci kutató) összefoglalóját nézzük

1978-ból az állattartás etikai vonatkozásairól, akkor már teljesebb képet kapunk:

• Az ember, az állat és a növény ugyanannak a világnak a része.

• Egyedül az ember képes más élőlények leigázására.

14

Állatvédelem

• Az ember felelős a természet és az élőlények megóvásáért.

• Az embernek korlátoznia kell magát a természet kisajátításában, az állatokkal és a

növényekkel szemben tiszteletet kell tanúsítania.

• Meg kell őrizni az élővilág diverzitását.

• Az ember nem kezelheti az állatokat cselekvései tárgyaként.

• Az embernek joga van az állatok hasznosítására. Azonban olyan életfeltételeket kell

biztosítania, amely összhangban van a természetes igényeikkel és biztosítja a fizikai és

pszichikai egészségüket.

• Az ember a fajok genotípusát nem változtathatja meg olyan mértékben, amely a faj

fennmaradását veszélyezteti.

Ezek után 1983-ban Fox összegezte a háziállatok jogait:

• Minden háziállat önálló, csak önmagával azonos lény sajátos igényekkel, saját belső

értékekkel, amelyek függetlenek használati értéküktől.

• Belső értéküket fizikai, emocionális és szociális igényeik alkotják, amelyek alapján

joguk van arra, hogy az ember erkölcsi felelősséggel lássa el őket.

• Az állatok jogait tiszteletben kell tartani morálisan és törvényileg.

• Az állatoknak joguk van arra, hogy szükségtelenül vagy indokolatlanul ne oltsák ki az

életüket, ne szenvedjenek és alapvető fizikai, emocionális és szociális igényeiket

kielégítsék.

• Ezek azonban relatív jogok. A háziállatokat a saját és a társadalom érdekében nem

lehet szabadon engedni, viszont nem lehet mozgásukban korlátozva tartani sem őket.

• Az állatok jogai azon alapulnak, hogy azok is a bioszféra szerves részei, akárcsak az

ember.

• Az állatok jogait ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint az emberekét, de ez nem

jelent azonos bánásmódot minden esetben, vagy nem feltétlenül azonos a súlyuk, mint

az ember érdekei.

• Az előbbi pont alapján kell eldönteni, hogy egy állat leölése, vagy igényeitől eltérő

körülmények közötti tartása morálisan elfogadható-e.

• Az állat leölése csak akkor fogadható el, ha

a, gyógyíthatatlan beteg

b, deformálódott, csonkult és a normális életvitelre képtelen

15

Állatvédelem

c, más élőlények életét veszélyezteti

d, húsa, vagy más terméke nélkülözhetetlen az ember számára és nincs más

megoldás

e, olyan tudományos eredmények születhetnek belőle, amelyek az ember, vagy

más állatok egészségének megőrzését szolgálják.

• Az állatkísérletben csak akkor szabad szenvedést okozni az állatnak, ha az

ismeretanyag megszerzésének más módja nincs.

• Az állatot természetes szükségleteitől csak akkor szabad megfosztani, ha az egyed

érdekét szolgálja, vagy az ember, vagy állat egészségét, biztonságát, túlélését

biztosítja.

• Az állatok jogai mindig az emberhez való viszonyuk függvényeként alakulnak. A

társállatok szabadsághoz való joga nem azonos a vadon élő állatok ugyanezen jogával.

Az állatok jogainak összefoglalása azonban csak irányelv, amely alapul szolgálhat

tanácsadó testületek állásfoglalásaihoz és később az állatvédelmi-állategészségügyi

törvényekhez. Ilyen állásfoglalást készített 1981-ben az Egyesült Királyság Mezőgazdasági

Bizottsága a Parlament számára a baromfi-, sertés- és húsborjú-tartás állatvédelmi kérdésiről.

Az állattartás főbb elemeit szabályozni kell, aminek tudományosan megalapozottnak kell

lennie, és külön figyelmet kell fordítani a komfortérzet biztosítására. Ha a komfortérzet

többletköltséget okoz, akkor az jelenjen meg az árban. Nem lehet olcsón tartani az állatokat az

alacsony ár érdekében, a komfortérzet prioritást élvez. Egyes tartástechnológiai rendszereket

be kell tiltani (ketreces baromfitartás, kocák kötött tartása, libatömés). Az állatok közérzetét

nem lehet kizárólag a termelés színvonalával mérni. Mindezek ellenére a mai napig elfogadott

gyakorlat az Európai Unión belül nálunk és Franciaországban, valamint az USA-ban a liba- és

kacsatömés. Sőt Franciaországban 2005-ben a mezőgazdasági törvényt módosítása alapján a

libatömés nemzeti kulturális örökség (2. kép).

16

Állatvédelem

2. kép: Libatömés egy francia tanyasi gazdaságban.

3. Nemzetközi szervezetek

2002. áprilisában egy bejelentés alapján a Compassion Over Killing nevű amerikai

állati jogokkal foglalkozó szervezet kivizsgálta egy amerikai nagy mezőgazdasági vállalat

egyik ipari méretű csirkefarmját. Mivel hivatalosan nem léphettek be, ezért éjszaka

belopóztak az aktivisták és videófelvételt készítettek az állatokról és a tartási körülményekről.

Továbbá kiszabadítottak nyolc csirkét, amelyeket a helyi állatorvos megvizsgált. Mindegyik

nagyon rossz állapotban volt. Az utána rendezett sajtókonferencián levetített videón lehetett

látni, hogy az állatokat nagyon szűk ketrecekben tartják, tollaiktól megfosztva, bezsúfolva.

Az országos tiltakozás után sok más helyen is akciókat indítottak az állatvédő

szervezetek és ennek köszönhetően az Európai Unió határozata szerint az ilyen kisméretű

ketreceket 2012-re meg kell szüntetni (3. kép).

17

Állatvédelem

3. kép: Kisketreces, intenzív tojótyúk tartás. Fotó: Tom Claxton és Nigel Rolstone, RSPCA

Photolibrary.

Hasonló akciókat sok állatvédő szervezet hajt végre, legalábbis a radikálisabbak.

Milyen szervezetek vannak és mivel foglalkoznak? A világon 6-8000 különböző állatvédő

szervezet van. Vannak olyanok, amelyek irányadó elveket állítanak fel. Vannak tanácsadók és

olyanok is, amelyek bűnözőket jelentenek fel. Vannak megfigyelők és olyanok is, amelyek

megmentik a sérült állatokat. Vannak egyes fajokra koncentrálók.

A World Society for the Prevention of Animals (WSPA – Állatvédelmi

Világszövetség) egy angliai székhelyű nemzetközi szervezet, amely a különböző országokbeli

állatvédő szervezeteket próbálja összehangolni és együttműködésre bírni (www.wspa.org.uk).

Az állatokkal szembeni kegyetlenkedések, a szenvedés enyhítése a fő profilja. Ezért

nemzetközi kampányokat szervez pl. a prémfarmok, a bikaviadalok, a medvetáncoltatás ellen.

Állatmentő akciókat hajtanak végre katasztrófák (hurrikánok, földrengések, tűzvész), vagy

háborúk (Balkán) során. A fogságban tartott állatok visszatelepítését is fontos feladatuknak

tartják. A visszatelepítésnél mindig megbizonyosodnak arról, hogy hol és mikor lehet

kiengedni az állatokat, van-e ott elegendő élettér, tudnak-e az állatok élelmet szerezni, ne

legyenek betegek, vagy ne borítsák fel az ökoszisztéma egyensúlyát. A visszatelepítés mindig

fokozatos, hisz vissza kell szoktatni az állatokat a természetes környezetbe (ld. a mesterséges

szaporítás problémáit a fácántenyésztésnél). Ha egy állatot nem lehet visszatelepíteni, mert túl

öreg, gyenge, vagy túl sokáig volt fogságban és akár már mentálisan is beteg lett ettől, akkor

ún. állatmenhelyre kerül.

18

Állatvédelem

Az állatmenhelyek különböző állatfajokra, vagy csoportokra specializálódott

létesítmények, hisz más kell a kis kedvenceknek, amelyeket már meguntak (kanári, teknős,

kígyó), vagy egy kutyának, egy szamárnak, vagy egy medvének. Ilyen szervezetek Angliában:

• The Donkey Sanctuary → szamarak;

• Battersea Dogs Home → kutyák;

• Home of Rest for Horses → lovak és pónik;

• Wood Green Animal Shelter → kutyák, macskák és más fajok számára is.

Nyilvánvalóan itt szakszemélyzet gondoskodik az állatok utolsó napjairól, de nem

tartják őket életben minden határon túl, tehát az öregkori szenvedéstől is megóvják őket.

Sok országban még ma is teljesen törvényesek bizonyos kegyetlen szórakozások.

Belgiumban kacsák fejét ütik le vigasságként – hasonló volt 1995-ben Magyarországon is

kakasokkal. Brigitte Bardot tiltakozó levelet írt Csurgónagymarton polgármesterének, aminek

hatására betiltották az élő kakasok használatát. Azonban 2000-ben ismét élő állatokkal

játszadoztak a fiatalok, amit pedig a jegyzőnek meg kellett volna tiltania a hatályos

állatvédelmi törvény rendelkezései alapján (állatkínzás tiltása).

Indiában máig is dívik a medvetáncoltatás, sok embernek ez az egyetlen megélhetési

forrása, legalábbis ezt állítják. Vietnamban, Kínában és Koreában medvefarmokat

üzemeltetnek (Vietnamban 4000 medvét tartanak így fogva), hogy az állatok epéjét kinyerjék,

amit hagyományos keleti gyógyászati szerekhez, továbbá borokhoz, teához és samponokhoz

használnak. A kinyerésnél Vietnamban ultrahang készüléket használnak, hogy felmérjék

mennyi epéje van az állatnak, majd egy hosszú fecskendővel szívják ki, egyszerre akár 400

ml-t. A folyamat rendkívül fájdalmas, a medvék ordítanak, sokszor a hasukat fogva

fetrengenek a ketrec talaján és sokszor beleharapnak a rácsokba. Ezért kihúzzák előre a

fogaikat és a karmaikat. Egy medve átlagosan 10 évig él így a fogságban, míg a természetben

átlagosan a 30 éves kort is megérik. Előrelépés az ügyben, hogy a vietnami kormány elkezdte

a farmok betiltásának folyamatát.

Lóugratás Japánban, ahol begyógyszerezett lovakkal próbálnak minél magasabb

falakat átugratni. Ez sokszor az állatok komoly sérülésével jár (törések). Spanyolországban és

Mexikóban még mindig népünnepélynek számít a bikaviadal. 2005-ben egy törvényjavaslatot

nyújtott be az egyik spanyol párt (a WSPA petíciója alapján) a Katalán Parlament elé, hogy

tiltsák be a bikaviadalokat. A javaslatot a Dalai Láma is aláírta, továbbá Paul McCartney és

19

Állatvédelem

Jane Goodall is támogatta. A lényeg azonban az, hogy az állatvédő szervezetek felmérése

szerint a lakosság 80 %-a elítéli a bikaviadalt, vagyis semmi szükség nincs már erre a

kegyetlen szórakozásra.

De ennél még kegyetlenebb véres szórakozásokat is találhatunk ezekben az

országokban. Mexikóban kecskéket mészárolnak le ún. fesztivál keretében. Spanyolországban

pedig kecskéket dobálnak ki templomtornyokból, nyulakat köveznek meg, csirkék fejét ütik le

szórakozásképpen. Pakisztánban és Görögországban medvét kötnek ki az orránál fogva és két

kutyát eresztenek rá, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással. Salvadorban olyan tehén

rodeókat rendeznek, ahol egy fiatal tehénnek kell a nyelvét megcsípni és kihúzni a szájából

(4. kép). Vagy Bulgáriában a kutyapörgetés (5. kép), ahol kutyákat lógatnak fel egy medence

fölé. Az állatok ott pörögnek a víz fölött, félnek és ürítenek. Minél többet ürítenek a kutyák,

annál jobb évet várnak az emberek.

4. kép: Rodeóra szállítandó tehén befogása.

20

Állatvédelem

5. kép: Kutyapörgetés Bulgáriában.

Az állatok ellen elkövetett kegyetlenkedések ellen több szervezet harcol, köztük a

WSPA, az RSPCA és ennek helyi szervezetei más országokban. De kisebb önálló szervezetek

is fellépnek ezen a téren, mint a Humane Society of the United States, vagy a Deutscher

Tierschutzbund, Schweizer Tierschutz, Wiener Tierschutzverein német nyelvterületen.

Az RSPCA (Angol Királyi Állatvédő Társaság) a legnagyobb állatvédelmi egyesület

(www.rspca.org.uk). Szinte mindennel foglalkozik: társállatok, lovak, szamarak, laborállatok,

vadállatok, a szórakoztató iparban, a divatban, a sportban, az oktatásban megjelenő állatok és

a tápláléknak szánt állatok problémájával. Ez a legnagyobb törvény-előkészítő, javasoló

szervezet a világon. Ezek mellett több állatkórházat, klinikát, állat ambuláns szolgálatot és

állatközpontot üzemeltet.

Az állatok gyógyítására alakultak speciális szervezetek, amelyek azokon az állatokon

próbálnak segíteni, akiknek a gazdái nem tudják kifizetni a drága állatorvosi kezelést. Ilyen a

Blue Cross és a People’s Dispensary for Sick Animals Angliában.

Mindezen törekvések mellett azonban talán a legfontosabb a képzés, az oktatás. Szinte

minden nagyobb szervezet részt vállal a képzésből. Kiadványokat jelentetnek meg, elmennek

az iskolákba oktatni, segélyvonalakat tartanak fent. Például a Pet Health Council (Anglia) a

társállatok helyes tartásáról ad felvilágosítást. Sok ember ugyanis nem tudja, hogyan kell

bánni a megvásárolt kis kedvenccel. Leginkább az állatkereskedőket kérdezik meg, akik

sokszor maguk sem igazán képzettek. A tartáshoz sokszor gazdasági érdekből az olcsóbb és

ezáltal kisebb tartályokat, ketreceket ajánlják, amit inkább megvesznek az emberek. Viszont a

szűk térbe zárással szenvedést okoznak azoknak az állatoknak, amelyekről gondoskodni

szeretnének. Az emberek sokszor nem tudják, hogy kell kezelni egy kisállatot, bár szeretik,

mégis kárt okozhatnak neki. Szintén fontos, hogy a szállítók is képzettek legyenek abban,

21

Állatvédelem

hogy mire van szüksége az állatoknak (ennivaló, innivaló, hely, a szállítás időtartam mennyi

lehet, stb.). Ezért is jók ezek a szervezetek és a programjaik.

A WSPA Észak-Afrikában működtet „Jóindulat Klubokat”, amelyek az oktatás mellett

klinikák is és a helyi lakosság itt tud bekapcsolódni a szervezet munkájába. A Tsavo Nemzeti

Park területén hat olyan brigádot szerveztek, amelyek az orvvadászok hurkait keresik meg és

kiszabadítják a megfogott állatokat. Egy csapat átlagosan 3000 állatot ment meg egy év során.

A sérült állatokat gyógykezelik. A csapatokban volt orvvadászok is vannak.

Ugyanakkor az iskoláknak nagyon fontos szerepe az állatvédelmi oktatás

terjesztésében, hogy már kisgyerekkorban hozzászokjanak az emberek az állatok tiszteletéhez.

Hogy ne használják ki őket, ne tegyenek bennük kárt csak szórakozásból, hogy értsék meg, az

állatok is a Föld bioszférájának részei, ugyanúgy érző lények, akár csak mi.

Az állatvédelem szervezetei az interneten is jelen vannak. A World Animal Net

Directory (WAN) több tízezer állatvédő kapcsolatot és több mint 1200 linket tartalmaz más

honlapokhoz. A keleti féltekén: WAN – Anglia. A nyugati féltekén: WAN – USA. Az elérési

címe: www.worldanimal.net, illetve a könyvtár közvetlenül:

http://www.worldanimal.net/wan.htm.

A nagy nemzetközi szervezetek után tekintsük át közvetlen környezetünket.

Ausztriában a VIER Pfoten International 1988-tól működik, több országban tart fent irodát

(Németország, Svájc, Hollandia, Románia, Bulgária). 2004-ben 10 millió euróval

gazdálkodott. Az intenzív állattenyésztés, az állatszállítás, az állatkertekben tartott állatok és

az állatkísérletek probléma körével foglalkoznak elsősorban. Nekik köszönhető, hogy 1998-

ban betiltották Ausztriában a prémfarmokat és 2005-ben kijött az új Állatvédelmi Tv. Külön

hangsúlyt fektetnek a medvékre. Több fogságban tartott medvét szabadítottak már ki és

menhelyeken helyezték el őket Ausztriában és Bulgáriában.

A Cseh Köztársaságban találjuk a Nadace na ochranu zvírat (Animal Protection Trust)

nevű szervezetet, amely 1994-től működik több egyetem összefogásával, évi működési

költsége 300000 euró (RSPCA, WSPA tag). Szintén minden állatvédelmi témával

foglalkoznak, kiadványokat adnak ki, iskolákba járnak, konferenciákat rendeznek. Meg kell

még említenünk a Svoboda Zvírat (Freedom for Animals) szervezetét, amely szintén 1994-től

működik. 2001-től információs központot tartanak fent, az éves költségvetésük pedig 40000

euró (RSPCA, WSPA tag). Ők nem csak állatvédelemmel, hanem természetvédelemmel is

foglalkoznak.

Lengyelországban a Towarzystwo Opieki nad Zwierz_tami w Polsce (Polish Society

for the Protection of Animals) a legnevesebb. 1864-ben alapították, ez volt a második

22

Állatvédelem

állatvédő szervezet az RSPCA után. Mindenféle témában működnek. 1997-ben a szervezet

hatására fogadták el az első lengyel Állatvédelmi Tv.-t. 65 menhelyet tartanak fent 500

alkalmazottal (12000 kutyát és 2500 macskát gondoznak itt).

Romániában még elég kezdetleges az állatvédelem, de azért figyelemre méltó az

Alianta pentru Protectia Animalelor din Romania, amelyet 2004-ben hoztak létre. Ez a

szervezet minden állatot véd, de elsősorban a fogságban tartott vadállatok jóllétével

foglalkoznak. Felmérték a romániai állatkertek állapotát és nagyon sok hiányosságot találtak

az állami intézményekben is. Azonban ezek mellett sok helyen találtak magánembereknél

fogságban tartott medvéket, amiket látványosságként mutogatnak. Ezek az állatok rendkívül

rossz állapotban vannak és a tartási körülményeik is kegyetlenek (kicsi ketrecek, kevés víz és

rossz minőségű táplálék – 6. kép).

23

Állatvédelem

24

Állatvédelem

6. kép: Romániai állatkertekben tartott vadállatok. Fotó: APAR.

4. Az állatvédelem jogi szabályozása külföldön

4.1. Állatvédelmi törvények

Oroszországban egy 1980. évi törvény rendelkezett az állatvilág védelméről és

hasznosításáról, de alapvetően csak a vadfajokkal foglalkozik, hogy azokból minél többet

lehessen hasznosítani. Ugyanakkor rendelkezik az állatoknak nyújtandó segítségről, amikor

megbetegszenek, az állatok iránti humánus nevelésről, az állatvilág megőrzése programjáról

történő tömegtájékoztatásról.

Franciaországban az 1976-ban elfogadott természetvédelmi törvény foglalkozik

állatvédelemmel. Mindenféle állat érző lény; a tulajdonos köteles a faj biológiai igényeinek

megfelelő tartásról gondoskodni. Az állatkínzást akár börtönnel is büntethetik.

Németországban 1972-ben lépett hatályba az állatvédelmi törvény, amely igen haladó

szellemű, már védendő életnek és nem dolognak tekinti az állatokat szemben a római joggal,

ahol még „res” volt az állat. A törvény csak kivételes okból fogadja el az állatoknak okozott

fájdalmat, szenvedést és a gerincesek esetében a megölés, kínzás esetében büntetőjogi

25

Állatvédelem

védelmet biztosít. Az ember felelős a rábízott, vagy vállalt állatok természetének megfelelő

tartásáért.

Svájcban 1981-ben fogadta el minden kanton az állatvédelmi törvényt. Nagyon

korszerű: az állatkínzás mellett még az állatok megijesztését is tiltja. Előírja az állatok

számára szükséges fekvőhely, mozgástér méretét. Továbbá szakképesítéshez köti az

állatgondozást!

Ausztriában már 1909-ben volt egy törvény, ami az állatjárványokkal foglalkozott.

Ezután különböző részeket szabályoztak, pl. 1974-ben az állatkísérleteket, amelyeket csak

tudományos ismeretszerzésre, orvosi kutatásra, szakemberképzésre lehet alkalmazni. A

legrégebbi tartományi törvény a burgenlandi (1950), ahol meghatározták az állatkínzást:

„Aki állatot rosszindulatból kínoz, vagy kegyetlenül bánt, aki szükségtelenül dolgoztat

egy állatot, vagy olyan teljesítményt követel meg tőle, ami meghaladja természetes szokásait.

Aki oly módon tart állatot, hogy ezáltal az állat rossz fizikai állapotba kerül. Aki

szakszerűtlen beavatkozást végez állaton. Aki az állat leölése során felesleges fájdalmat okoz

az állatnak. De az is, aki a szabad életre alkalmatlan egyedet szabadon enged.”

Ha jobban belegondolunk az első mondatba, akkor annak a legutolsó kitétele

tökéletesen illik a cirkuszi állatokra.

Nagy-Britanniában 1984-ben, Dániában már 1950-ben, Belgiumban 1975-ben, míg

Svédországban 1989-ben dolgozták át az állatvédelmi törvényt, hogy korszerűsítsék a kor

kívánalmainak megfelelően.

Az USA-ban nincs igazi állatvédelmi törvény. Az Animal Welfare Act az

állatkísérleteket szabályozza. Az állatok gondozásával, a fájdalomcsökkentő szerek

használatával, a ketrecek méretével kapcsolatos előírásokat tartalmaz. Azonban az amerikai

törvénykezés nem foglalkozik a gazdasági haszonállatokkal, a halakkal, a kétéltűekkel, a

hüllőkkel és a madarakkal. Sőt még az állatkísérleteket szabályozó törvény is csak 2001-től

terjed ki a patkányokra, az egerekre és a madarakra. A nagytestű gerinces állatok leölésével

kapcsolatban a Humane Slaughter Act ír elő szabványokat (pl. kábítás), de nem foglalkozik a

tartással, szállítással, bánásmóddal (7. kép). Továbbá a baromfikra nem vonatkozik semmi

előírás, pedig évente 5 milliárd csirkét hasznosítanak csak az USA-ban.

26

Állatvédelem

7. kép: Egy kis bokszban tartott borjú, a ketrec hossza nem éri el a 2 métert.

Az Európai Unióban az állatvédelem számos kérdését egyeztetni kellett, hogy az

eltérő nemzeti szabályozás miatt ne kerüljenek hátrányba pl. a különböző tenyésztők.

A vágóállatok védelme: Már 1974-ben egységesen rendelkeztek az állatok levágásakor

a kötelező kábításról. Majd 1988-ban egységesen megtiltották az állatok ütlegelését és

előírták, hogy a szállítás és levágás alkalmával ki kell küszöbölni minden elkerülhető

fájdalmat és szenvedést. A jelenlegi szabályozás (93/119. EGK irányelv) már minden

levágandó fajra kiterjed, nem csak a patásokra. Részletesen szabályozza a kábítás,

elvéreztetés, leölés módszereit és eszközeit. Minden elkerülhető félelmet, fájdalmat és

szenvedést ki kell küszöbölni.

Az állatok szállítása: 1977-től próbálták egységesen szabályozni. 1981-ben már

kötelező volt a nemzetközi állatszállítási igazolvány. Majd 1991-től már belföldön is és

állategészségügyi igazolvány is kellett. Fel kellett vezetni rá, hogy az állatorvos fizikailag

szállításra alkalmasnak találja az állatot, továbbá az etetések, itatások, pihenők idejét.

A gazdasági haszonállatok védelme: 1978-ban már egységes irányelv gondoskodott a

tartási körülmények, a gondozás, az ellátás megfelelő színvonalának betartásáról, de

elsősorban az iparszerű állattartás keretein belül. Az 58/1998. EK irányelv viszont már

minimál követelményeket állított fel a haszonállatok tartására mindenhol. Ráadásul az

iparszerű tenyésztés már nem a technológiától függött, hanem a tartott állatok számától,

27

Állatvédelem

körülményeitől és a termeléskényszertől. A fajnak megfelelő tartási körülményeket ír elő,

minden olyan tartási mód tilos, ami sérülést, vagy szenvedést okozhat az állatoknak. Tilos az

állatfaj igényelte mozgási szabadság korlátozása. Az istállók fizikai körülményeit

optimalizálni kell, pl. oda kell figyelni a mikroklímára. Az eddigi szabályozások kötelezővé

tették az állatgondozók megfelelő képesítését. Nagy-Britanniában 2002-ben elítéltek egy

farmert, mert a 13 marháját nagyon rossz körülmények között tartotta (kevés víz, rossz

minőségű táplálék, amitől betegek voltak, rengeteg parazitájuk volt és rothadó hússzag

terjengett az épületben). Hat hónap felfüggesztett börtönt kapott, 1000 font bírságot kellett

fizetnie és tíz évre eltiltották mindenféle állattartástól. De hasonlóan elítélték egy vadászkutya

kennel gazdáját is, akinél két döglött (vemhes szukák) és egy nagyon rossz állapotban lévő

harmadik beagle-t találtak az RSPCA aktivistái. Az állatorvos megállapította, hogy a döglött

állatok haláluk előtt 48 órája nem ettek semmit. A gazdát 10 évre eltiltották az állattartástól,

599 font pénzbüntetést kellet fizetnie és 240 óra közmunkára ítélték.

Külön irányelvekben szabályozták a tojótyúkok ketreces tartásának, a borjak és a

sertések védelmének minimális követelményeit.

A tojótyúkok ketreceinek a 88/166. EGK irányelv szerint legalább 450 cm2

alapterülettel kell rendelkezniük. Megszabja a rendelet az etetővályú minimális hosszát, az

itatók minimális számát (2), a ketrec magasságát (65 %-án legalább 40 cm, a többi részen nem

lehet alacsonyabb 35 cm-nél) és a ketrec padozata megfelelő alátámasztást biztosítson az

ujjaknak. 1999-től pedig már csak nagy területű ketrecek engedélyezettek, kötelező a

tojófészek, az ülőrúd és a kapirgálási lehetőség biztosítása.

A borjak és a sertések tartásánál is előírták a minimális pihenőtéri alapterületet (1991-

es irányelvek). Továbbá a kocákat nem lehet lekötve tartani 1995-től.

A vadonélő állatok állatkerti tartása: a 22/1999. EK irányelv szabályozza, amely

mindenben hasonlít a hazai állatvédelmi törvény szabályozására.

Az állatkísérletek: A 609/1986. EGK irányelv meghatározza az állatkísérlet fogalmát,

de a szabályozás lényege az, hogy előírja:

• a kísérleti állatok tartásának, gondozásának és ellátásának rendjét;

• kijelöli az ellenőrző hatóságokat és feladataikat;

• miszerint csak szakképzett emberek végezhetnek állatkísérletet;

• a minél kevesebb és minél alacsonyabb rendű állat felhasználását, ahol csak

lehetséges;

28

Állatvédelem

• ha lehet alternatív módszer alkalmazását; sőt ha van alternatív módszer, akkor nem

lehet állatkísérletet végezni.

Az alternatív módszereket folyamatosan fejleszteni és kutatni kell. Ehhez fel is

állítottak Olaszországban egy kutató intézetet. Az állatkísérleteket be kell jelenteni, és azokról

adatokat kell szolgáltatni. Lényeges fájdalommal vagy félelemmel járó kísérlethez egy állatot

csak egyszer szabad felhasználni (8. kép).

8. kép: Egy selyemmajom a végrehajtott agykísérlet után.

4.2. A halállomány védelme az EU-ban

1970-től kezdve szabályozták, hogy milyen hálókat szabad használni, mennyi és

milyen nagyságú halat szabad kifogni. 1993-tól már bűnvádi eljárást lehet indítani azok ellen,

akik megszegik a halászati előírást, pl. a hajónaplóban ellenőrizhető adatoknak kell lenniük.

1995-től pedig már az élővizek védelme érdekében hoztak rendeletet.

4.3. Természetvédelem az EU-ban

A természetvédelmi oltalom alá eső állatok érdekében több nemzetközi szerződés

hatályos az Európai Unióban:

• Ramsari Egyezmény (1971);

29

Állatvédelem

• Bonni Egyezmény (1977);

• Washingtoni Egyezmény – CITES (1973);

• Berni Konvenció (1979);

• Riói Biodiverzitás Egyezmény (1992).

A CITES szabályozza a veszélyeztetett fajokkal történő kereskedést, ezáltal szorosan

ellenőrzi az állatkertek, medvefarmok, kisállatkereskedések beszerzéseit, vagy a

szőrmekereskedelmet. Az élő példányok szállítása során a lehető legkisebbre kell csökkenteni

a sérülés, a kegyetlen bánásmód lehetőségét. Fontos továbbá az is, hogy a fogadó fél

megfelelő felszereléssel rendelkezzen az elhelyezéshez és a gondozáshoz. Csak olyan célból

szabad állatot befogni, ami nem veszélyezteti a faj fennmaradását. Ha élőállattal kereskedik

valaki, akkor csak olyan határátkelőhelyeken szállíthatja ki és be az országokba az állatokat,

ahol állategészségügyi állomás működik. Ha elkoboznak egy élő állatot, amit szabálytalanul

próbáltak bevinni az országba, akkor azt visszaküldik az exportáló országba, vagy

mentőközpontban helyezik el.

A Bonni Konvenció tiltja a veszélyeztetett vándorló fajok hasznosítását.

A Berni Konvenció szabályozza a befogás/hasznosítás tiltott eszközeit. Tilos sérülést

okozó, illetve ölő csapdák használata. Nem szabad továbbá mérget alkalmazni. Az I. és a II.

Függelékben szereplő fajok befogása, tartása, az élőhelyük, szaporodó helyük rongálása és

maguknak az állatoknak a szándékos zavarása tilos.

A Riói Egyezmény az élővilág egészének védelmére irányul. Ez azt jelenti, hogy

gondoskodnak a természetes élőhelyek védelméről és az egyes fajok életképes populációinak

fenntartásáról. Ennek megfelelően szabályozza a megőrzés céljára történő állatbefogásokat

(ld. CITES).

Mindezek alapvetően ajánlások a Szerződő Felek részére, de az Európai Unióban

vannak irányelvek is, amelyek viszont kötelezőek minden tagállamra nézve:

• Madárvédelmi irányelv;

• Flóra-Fauna-Habitat irányelv;

• Lábfogó csapdák betiltásáról szóló irányelv.

30

Állatvédelem

5. Az állatvédelem magyarországi története

5.1. Az állatvédelem általános története

A korai állatvédelem megegyezik a nemzetközi történelemmel, hiszen hazánkban is

létezett az állatkultusz az őskorban, majd a rómaiak idején az állatok tisztelete megszűnt, amit

legtisztábban a gladiátor viadalok jeleztek.

A középkor nálunk is, mint keresztény államban az állatok alacsonyabbrendűségét

hozta (az állatokat az ember szolgálatára teremtette az Isten). Ettől függetlenül

Magyarországon az állatokról való gondoskodás alaposabb volt, mivel az állattartás volt az

egyik fő megélhetési forrás. Azonban ne feledjük, hogy az állatvédelem nem merül ki az

állategészségügyben.

1820-ban a Tudományos Gyűjtemény, majd 1842-ben a Mezei Naptár közölt írásokat

az állatvédelem érdekében. Kubinyi Ágoston az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésén

12 aranyat tűzött ki az állatvédelmet méltató pályamű megírására.

1845-ben dr. Balogh Pál ösztökélésére alakult meg az első állatvédő egyesület, de nem

fejtett ki tevékenységet. 1870-ben az állatgyógyintézet igazgatója, Zlamál Vilmos

megkísérelte újjászervezni az egyletet, de nem sikerült. Majd 1883-ban Herman Ottó, Királyi

Pál, Werther Albin és Fenyvessy Ferenc létrehozta az Országos Állatvédő Egyesületet. Ezután

több városban alakultak állatvédő egyesületek (Sopron, Kőszeg, Pozsony, Nagyszombat).

Az Egyesület célja az volt, hogy az állatvédelem eszméjének terjesztésével és a

védelem gyakorlati végrehajtásával az ország közgazdaságának szolgálatot tegyen és a

népnevelésben az erkölcsök nemesítését előmozdítsa. Az Egyesület évkönyveket és állatvédő

naptárakat adott ki. 1910-ben már 2000 tagja és havi folyóirata volt Állatvédelem címmel.

Az Egyesület elnöke volt 1896-1904. között Máday Izidor volt, aki megírta az

Állatvédelem c. könyvet 1907-ben.

Az állatvédelmet szolgálta ekkoriban:

• az állatvédelmi felügyelet és ellenőrzés;

• az állatmenedékház;

• a hasznos madarak téli etetésére ingyen osztottak eleséget;

• mentőkocsi volt a sérült állatok ingyenes szállítására;

• az állatvédelmi szolgálatokat jutalmazták;

31

Állatvédelem

• az állatvédelmi feljelentéseket közvetítve elintézték;

• tanácsadás volt az állatgondozás és -védelem területén;

• egyes esetekben a beteg állatokat ingyenes ellátták.

Az Egyesület a II. Világháborúig sikeresen működött, amit jól mutat, hogy

állatmenhelyeket tartottak fent a IX. kerületben, 1901-től pedig megtartották a Madarak és

Fák Napját (március 18.).

Az Egyesület segítette a törvényhozók munkáját is a büntetések, az állattenyésztés és

az állatszállítás terén dolgoztak ki javaslatokat. Az Egyesület a tagdíjakból, a kereskedelmi

tevékenységből és állami támogatásokból tartotta fent magát.

1937-ben Magyar Állatvédők Országos Egyesülete (MOÁVE) lett a neve. Sajnos a II.

Világháború szétzilálta az állatvédelmet Magyarországon, az Egyesület sok vezetője meghalt.

Aki életben maradt leginkább csak állatmentéssel tudott foglalkozni, szervezett állatvédelem

nem volt egészen 1967-ig, maikor a MOÁVE újraszerveződött.

Állatmenhelyet hoztak létre a volt fóti Károlyi birtokon (Károlyi Mihályné grófnő volt

az egyesület elnöke, aki jelentős adományokkal segítette a munkát). 1970-re újra elérte a

tagság a 2000 fős létszámot és a WSPA, valamint az International Society for the Protection

of Animals (ISPA) is felvette a tagjai közé. Megjelentették havonta az Állatvilág c.

folyóiratot.

Az Egyesület 1980-tól átkerült az Országos Környezet- és Természetvédelmi

Hivatalhoz. 1984-ben Herman Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesület lett a neve.

1985-ben az Egyesület elkészített egy állatvédelmi törvénytervezetet, de ez sokáig elfeküdt az

iratok között a Természetvédelmi Hivatalban. Az általuk üzemeltetett állatmenhelyet a WSPA

szakértői Közép-Kelet-Európában a legszínvonalasabbnak ítélték.

5.2. A budapesti állatkert története

A budapesti Állatkert létrehozásának ötlete 1864-ben merült fel Kubinyi Ágoston és

Gerenday József révén. Azonban csak 1866-ban jött létre Xantus János, Szabó József és

Frivaldszky János vezetésével az „Állatkerti Részvénytársaság” és akkor 32 holdnyi (1

kataszteri hold = 0,5754 ha) területet kaptak a fővárostól 30 éves ingyenes használatra.

Azonban az Állatkert pénzügyi nehézségei miatt a kezelést rövidesen a főváros vette át. A

főváros vezetése megtervezett egy új állatkertet és négy millió koronáért létrehozták Európa

akkoriban legmodernebb ilyen célú létesítményét.

32

Állatvédelem

5.3. A jogi szabályozás története

Az első állatvédelemnek tekinthető jogszabályt III. Károly hozta, aki az 1729. évi

dekrétumában („A vadászat és a madarászat szabályozása”) korlátot szab az emberi

beavatkozásnak a vadállomány fennmaradása és gyarapodása érdekében. 1790-ben született

meg az LVII. tv. „Az erdők pusztításának megakadályozásáról”, majd 1840-ben született meg

a X. tv. a vizek védelméről. Közös törvényi védelmet kaptak az erdők és a természetvédelem

az 1935-ös IV. törvényben. Ez átalakult 1961-ben, amikor megalkották a VII. törvényt. az

erdőkről és a vadgazdálkodásról, továbbá a 18. törvényerejű rendeletet a természetvédelemről.

1976-ban fogadták el az első komplex védelmi törvényt a környezetvédelemről (II. tv.). A

természetvédelmet 1982-től a 4. törvényerejű rendelet szabályozta.

Mindezek azonban nem kifejezetten állatvédelmi jogszabályok voltak. Az első igazán

állatvédelemmel foglalkozó jogszabályban, az 1870-es XL. törvényben az állatkínzást

bűncselekménynek mondták ki. Voltak speciális állatvédelemnek tekinthető kitételek egyes

szabályokban, mint például az 1876. évi XIII. tv., amit cselédtörvénynek is neveznek,

kimondta, hogy a gazda rögtön elbocsáthatja azt a cselédet, amely a lábas jószágot rosszul

ápolja, vagy kínozza.

Az 1878-as Büntető Törvénykönyv ugyan még ingó dolognak tekinti az állatot, de

mint minden dolognak a szándékos megrongálásáért, ezért is büntetést lehetett kiszabni.

Ekkoriban a pásztorok gyakran levagdosták a szomszéd birkák füleit, vagy a csikósok a lovak

farkát. Ez amellett, hogy bosszúságot okozott a gazdának, fájt az állatnak és a bögölyök miatt

ez szenvedést okozott az állatnak, hisz nem tudták elkergetni a vérszívókat a farok hiányában.

A Földművelésügyi Minisztérium 1890. évi 37.485. sz. rendeletében kimondta:

• A közvágóhidakon az állatokat gyorsan és a lehető legkisebb kínzással járó módon

kell levágni.

• A vágatási biztosok felügyelik, hogy a hentesek ne bánjanak durván az állatokkal.

• Beteg szerveket nem lehet a vágóhidakon lézengő kutyáknak adni, bár egyáltalán nem

lehet ilyen állatot közvágóhídra bebocsátani.

1892-ben pedig az állatok szállításáról rendelkeztek:

33

Állatvédelem

• Kettőnél több borjút, juhot, kecskét, malacot, illetve 4 párnál több szárnyast nem lehet

összekötve szállítani és ilyen állapotban tartani tilos mennyiségtől függetlenül.

• Marhavásáron a borjak és bárányok lábai összeköthetők, de ekkor szalmára kell őket

fektetni.

• Nagytestű szárnyasokat nem lehet összekötve, csak hónaljban fogva szállítani.

• Halakat keresztül fűzve szállítani, tartani tilos.

A háziállatok védelmén túl az emberek nagy kedvencével, a kutyákkal is foglalkozni

kellett. Ezért 1897-től számos ebrendelet született:

• minden tulajdonos köteles ebének elegendő s megfelelő minőségű eledelt adni, a

fekvőhelyükön mind a hidegtől, mind a kánikulától védeni kell őket;

• a kutyák kínzása a legszigorúbban tilos.

Ezeket a XIX. századvégi rendeleteket az Országos Állatvédő Egyesület megbízásából

K. Nagy Sándor királyi ítélőtáblai bíró (az Egyesület akkori elnöke) 1898-ban foglalta össze

az Állatvédők Törvénykönyve c. művében. Ebben minden addigi rendelet és törvény benne

volt. Már ekkor volt az „Eleven állatok boncolásáról” egy rendelet, melyet 1888-ban adott ki

a földművelésügyi miniszter.

1925-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta az

állatkísérletek végzését. Eszerint csak tudományos vagy oktatási célból, lehetőleg altatott és

minél alacsonyabb rendű állattal kell kísérletet végezni. Ez a rendelkezés a mai korszerű

állatvédelmi törvényekben foglaltaknak tökéletesen megfelel.

Korszerű állatvédelmi törvény a II. Világháború után nem született Magyarországon,

hiszen az 1982. évi 4. sz. rendelet csak a vadon élő állatokkal foglalkozik, mint természeti

kincsekkel, az 1981. évi 3. sz. rendelet pedig csak az állategészségügy szempontjából közelíti

meg a kérdést. A megoldást az 1998. évi XXVIII. tv. „Az állatok védelméről és kíméletéről”

hozta meg.

6. Magyarországi állatvédő szervezetek és tevékenységük

A HEROSZ (www.herosz.hu) a legrégebbi és a legnagyobb szervezet, amely nem csak

állatvédelemmel, hanem természetvédelemmel is foglalkozik. Ők terjesztették elő a

34

Állatvédelem

Természetvédelmi Hivatal felé az Állatvédelmi törvényt. Nyugat-európai szintű

állatmenhelyet hoztak létre és üzemeltetnek a fővárosban és 6 vidéki menhelyet is alapítottak

pl. Gödöllőn is. A pesti állatmenhelyen 3000 kutya, 6-700 macska és közel egy tucat egyéb

állatfajta gondozását, ápolását, gyógyítását látják el. Fejér megyei szervezetüknél a kutyák és

macskák befogadásán kívül madárkórházat is működtetnek. 16 tagszervezete van az

országban.

A Fauna Egyesület (www.fauna.hu) az egyik legnagyobb magyar állatvédelmi

csoport, amely 1989-ben alakult. Rendszeresen megjelenő újságjuk a Fauna Hiradó.

Elsődleges céljuk egy társadalmi állatvédő szolgálat kiépítése. Az egyesület a Magyar

Állatvédő és Természetbarát Szövetség alapító tagja. Rendszeresen részt vesznek az

Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának munkájában.

Külön csoportjuk alakult 2000-ben Gazdasági Haszonállat-védő Csoport néven. A

világ legnagyobb gazdasági állatvédő szervezetének, a Compassion in World Farming

(CIWF) tagja lett. Kampányokkal, az oktatásban való részvétellel és szemléletformálással

szeretnék elérni, hogy megfelelő tartási körülmények és életminőség legyen a nagyüzemi

állattartás helyett. Ilyen akciójuk volt a 8 órán túli állatszállítás elleni tiltakozás, ami az egész

Európai Unióra kiterjedő megmozdulás része volt. Azt javasolják, hogy inkább a tartási

helyhez legközelebbi 50 km-en belül lévő vágóhídra vigyék az állatokat.

Közös csapatot alakítottak ki a szomszédos országok állatvédő csoportjaival

(Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia) és pályázati pénzeket

szereznek a működésükhöz. Tiltakoznak a belgiumi állatvásárok ellen.

Külön rádióműsort tartanak fent a Tilos Rádióban. Tiltakoznak a prémállat tartás és a

szőrmeipar ellen, valamint a cirkuszi állatok kegyetlen tartási körülményei ellen. Az Európai

Nagycirkusznál pl. azt találták, hogy a tigris és a medve nagyon kis ketrecben láncon volt

folyamatosan, a tigrist nem engedik ki soha, a karmaikat kioperálták és a tigrisnek a fogai is

hiányoztak. Sajnos jelen pillanatban még nincs részletesen szabályozva a cirkuszi állatok

tartása Magyarországon.

Ugyanakkor olyan talán távolinak tűnő problémák ellen is küzdenek, mint a

bálnavadászat. Ebben az esetben is egy nemzetközi kampányhoz csatlakoztak. A

Bálnavédelmi Tanácsban ugyanis egy szavazat is hozzájárulhat ahhoz, hogy ne a vadászatot

erőltető országok (Japán, Norvégia, Izland) nyerjenek. Így is, hogy a kereskedelmi célú

vadászat tilos, csak ún. tudományos célra a japánok 1000 bálnát lőttek ki. A bálnavadászat ma

is a XIX. században kitalált módszerrel működik, azaz megszigonyozzák az állatot, csak most

35

Állatvédelem

már robbanófejes lövedéket használnak, ami állítólag 2-3 perc alatt megöli a bálnát, de

sokszor a haláltusájuk eltart egy órát is.

Mindemellett városi kutyatartással kapcsolatos információkat adnak az

érdeklődőknek. Hasonló szolgáltatást nyújt Angliában a Pet Health Council, csak ők több

fajjal foglalkoznak.

Az állatkísérletek terén tiltakoznak és kampányokat szerveznek különböző módokon a

kozmetikai szerek állatokon való tesztelése ellen. Az Európai Unióban pl. 2004-től tilos kész

kozmetikai készítményekhez állatteszteket végezni, bár az alapanyagokhoz még 2009-ig

szabad. Ezt megelőzve 2002-ben már három EU ország mondott ki teljes körű tilalmat az

állatkísérletek végzésére kozmetikai szerekhez, Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium.

A Fehérkereszt Állatvédő Liga (www.feherkeresztliga.hu) alapítványi formában

működik 1990. óta. Ez a társaság is tagja a két nagy világszervezetnek a WSPA-nak és az

RSPCA-nak. Elsősorban kutyák és macskák mentésével foglalkoznak. Állatmenhelyet

tartanak fent és az oda bekerült nőstény állatokat ivartalanítás után helyezik el

gondviselőknél. Az ivartalanítás azért szükséges, hogy ne legyen még több kóbor kutya és

macska. Ezzel csökkenthető a kirakott, elhagyott állatok száma. Számos másik szervezetet is

támogatnak, hogy ivartalaníthassák a hozzájuk került állatokat.

Oktatási programjuk az RSPCA anyagán alapszik. Ebben az oktatási csomagban van

társasjáték és állatos játékkönyv, ami ingyen letölthető a honlapjukról. Ezzel az anyaggal

járják az általános iskolákat, ugyanis jelenleg nincs állatvédelmi tárgy a közoktatásban.

A veresegyházi Medveotthont 1998-ban a város az egyesület és a WSPA segítségével

hozta létre és a fenntartásban is segítenek.

Az egész ország területéről beérkező állatkínzásos bejelentéseket kivizsgálják,

feljelentést tesznek, illetve jogsegélyszolgálatot is működtetnek.

A Liga nevéhez fűződik a magyar állatvédelemben az első olyan, precedens értékű

eset, amikor önkormányzati segítséggel meg tudtak menteni az éhezés okozta kínhaláltól hét

lovat egy pesthidegkúti lovardában (9. kép). A történet 1998-ben indult, de áthúzódott 1999-

re. Sajnos, még mielőtt az állatvédők tudomására jutott az eset, ugyanott 16 ló már elpusztult.

Az ügyben - első fokon - beavatkozóként pert nyertek a lovak tulajdonosa ellen.

36

Állatvédelem

9. kép: Az egyik éhhaláltól megmentett ló.

A Rex Kutyaotthon Alapítványt (www.rex.hu) 1992-ben alapították. Nevével

ellentétben nem csak kutyákkal foglalkozik. Az Egzotikus Állatvédelmi Csoport 2000-ben jött

létre azzal a céllal, hogy a magyarországi állatkerti és cirkuszi állatok, valamint a

kereskedelemben forgalmazott egyedeknek jólléte igényeik szerint biztosított legyen. Az „Öt

Szabadság” elve alapján próbálják meghatározni a fogságban tartott állatok igényeit és a

védelmüket.

1993-ban a Angol Gazdasági Haszonállat Védelmi Bizottság általános alapelveket

állított fel, melyeknek segítségével az állatok igényei pontosan kategorizálhatóvá váltak. E

lista az "Öt Szabadság" nevet viseli, s azokat a körülményeket határozza meg, melyek minden

egyedet megilletnek:

37

Állatvédelem

• Szomjúságtól, éhségtől és hiányos táplálkozástól mentes élet: víz állandó jelenlétével

és olyan takarmányozással mely az egészséges és életerős léthez szükséges.

• Kényelmetlenség érzésétől mentes élet: a megfelelő körülmények biztosításával, mely

magába foglalja a menedék lehetőségét, illetve a kényelmes pihenőhelyet.

• Fájdalomtól, sérüléstől, illetve megbetegedéstől mentes élet: megelőző intézkedések,

gyors diagnosztika, és megfelelő kezelés segítségével.

• Lehetőség a természetes viselkedés gyakorlására: elegendő hely és megfelelő

körülmények, valamint fajtársak jelenlétének biztosításával.

• Félelemtől és elesettség állapotától mentes élet: olyan körülmények biztosításával,

melyek révén a mentális szenvedés megakadályozható.

Kampányokat folytatnak a magyarországi állatkertekben tartott állatok tartási

körülményeinek javításáért. Felmérték a 11 magyar állatkert helyzetét az állatok jólléte

szempontjából és együttműködnek a Magyar Állatkertek Szövetségével, hogy a megfelelő

tartási körülmények kialakításának módszereit megismertessék a gondozókkal. A

kisállatkereskedések ellen is felléptek, mivel ez a kérdés még nincs szabályozva az

Állatvédelmi Tv-ben. A CITES szabályainak megismertetését is célul tűzték ki, hogy a

turisták tudják, milyen egzotikus tárgyakat nem szabad megvenni, behozni Magyarországra.

Emellett van még Vadvédelmi Csoport, Állatvédelmi Katasztrófaelhárító Csoport és

Oktatási Csoport. Ez utóbbi speciális oktató programot hozott létre kisiskolások számára,

hogy megismerjék a felelős állattartás szabályait.

Állatmenhelyük nincs, hanem panziókban és ideiglenes befogadóknál helyezik el az

állatokat (100 kutya és 60 macska), amelyeket ők is ivartalanítanak. Állatvédelmi Irodát

működtetnek és jogsegélyszolgálatuk is van.

A veresegyházi Medveotthon oktatási programját ők dolgozták ki és szervezik az

óvodás és iskolás csoportok látogatását.

A Felelős Állatbarátok Egyesülete (FÁBE – www.hazikedvencek.hu) 1993-ban kezdte

meg tevékenységét Magyarországon. Az Egyesület célközönsége, elsősorban 6-12 éves

gyermekek, akiknek programokat szerveznek, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy a felelős

állattartásról szóló alapismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek. 2000-ben a FÁBE

arculatot váltott s ezzel párhuzamosan tevékenységeinek körét kibővítette, de alap- és

irányelvei nem változtak. Az Egyesület célja azt a gondolatot népszerűsíteni Magyarországon

is, hogy a társállattartás nem csak kedvtelés és öröm, hanem felelősség is.

38

Állatvédelem

7. Az állatvédelem kapcsolata a természetvédelemmel, az erdészettel, a

vadgazdálkodással, a halászattal és az állategészségüggyel

7.1. Természetvédelem

Az 1996. évi LIII. tv. rögzíti a természet védelmét. Ez a természeti értékek és

területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános

védelmét jelenti. A vadon élő állatok természeti értékek (nyilvánvalóan a természetvédelem

csak a vadon élő állatokkal foglalkozik és csak a védelem alá tartozókkal), így védendők

minden állapotban, formában, helyen.

Konkrét állatvédelmi megfogalmazásokat is találhatunk a törvényben. A vadon élő

szervezetek, ezek állományai, életközösségei védelme élőhelyük védelmével együtt. Ez a faj

minden egyedére, fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére kiterjed.

Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtéséhez, befogásához, pusztításához olyan eszközt

használni, amely válogatás nélkül, vagy tömegesen írtja őket, sérülést okoz, vagy kínozza

őket.

Kimondja, hogy a vad- és halgazdálkodásban fenntartható gazdálkodást kell folytatni,

a biodiverzitást meg kell őrizni, a hasznosítás a faj természetes állományát nem

veszélyeztetheti (akárcsak III. Károly dekrétuma). Természetvédelmi hatóság engedélye kell a

védett fajok állományának szabályozásához, az egyedek gyűjtéséhez, tartásához,

idomításához, a mesterséges szaporításukhoz, az egyedek cseréjéhez, adásvételéhez, a

visszatelepítéshez, a háziasításhoz. Továbbá hatósági engedély kell állatkertek,

állatgyűjtemények, illetve cirkuszok alapításához. Védett állat tartásához és bemutatásához

szakember szükséges (szakirányú végzettség és gyakorlat). Védett faj elkobzott egyedét

vissza kell telepíteni az élőhelyére, persze figyelembe kell venni, hogy ne legyen beteg, és ne

károsítsa a populációt (ld. WSPA visszatelepítési irányelvek). Ha ez nem hajtható végre,

akkor mentőközpontba (állatkert, vadaspark) szállítják az állatot.

Ha ez sem járható út, mert nem telepíthető vissza, nem lehet mentőközpontban

elhelyezni, vagy gyógyíthatatlan és nagyon szenved, akkor túlaltatják.

A törvény az illegális állatkereskedelem visszaszorítását is célul tűzi ki (1985-ben

csatlakoztunk a CITES-hez).

A védett állatokban vagy élőhelyükben okozott kárért természetvédelmi bírságot kell

fizetni és akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

39

Állatvédelem

Magyarországon jelenleg 854 állatfaj védett, ez állatvilágunk 3 %-a, azaz sok marad

még az állatvédelemnek, még akkor is ha csak a gerinceseket tekintjük.

7.2. Erdővédelem

Az 1996. évi LIV. tv. kimondja, hogy az erdő őrzi az élővilág fajgazdagságát. Az

erdőnek folyamatosan fenn kell maradnia, ezért hasznosítani csak úgy lehet, hogy megőrizze

a biodiverzitást, a természetközeliséget. Az erdő védelme érdekében a vadállományt

megfelelő létszámon kell tartani, de a védekezés során figyelemmel kell lenni a faj

természetes élőhelyének védelmére. Ez a törvény csak áttételesen foglalkozik

állatvédelemmel.

7.3. Vadgazdálkodás

Az 1996. évi LV. tv. már sokkal közvetlenebb módon védi az állatokat. A vadászati

törvény tárgya, a vadon élő vadászható állatfajok természetes állapotának fenntartását szem

előtt tartva, a vadászati jog hasznosítása és gyakorlása, vadászható állatfajok és élőhelyük

védelme és a kapcsolódó tevékenységek során okozott károk megtérítésének szabályai.

A Vadászati Törvény sok pontban tartalmaz konkrét állatvédelmi rendelkezéseket.

Tilos veszélyeztetni a nem vadászható állatfajok és a vadászható állatfajok fennmaradását. A

vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni. Tilos a vad élőhelyét zavarni, a

vadat kínozni. Gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell a vadat elejteni, sebzés esetén

pedig kötelező a vad felkutatása.

A vad elejtésére csak a meghatározott elejtési és elfogási módok alkalmazhatóak. Így

tilos a nem élvefogó csapdák, különösen a csapóvas, verem, hurok, méreg alkalmazása (Berni

Konvenció, FFH irányelv). A befogásnál elsődleges szempont a kíméletesség, a vad testi

épsége és egészsége nem veszélyeztethető, továbbá csapdázás során kötelező a 12 óránkénti,

valamint éjszakai működés esetén a legkésőbb, napkeltekori ellenőrzés. A vadat a befogóból

az észlelést követően legkésőbb 2 órán belül el kell távolítani.

Az állattelepítéssel kapcsolatban már volt szó a védett fajokról (Természetvédelmi

Törvény) és általában az állatvédők véleménye hasonló a törvényben foglaltakhoz (WSPA). A

Vadászati Törvényben előírják, hogy csak megfelelő egészségügyi igazolással rendelkező

állatok telepíthetőek ki (állategészségügy). Szintén fontos állategészségügyi szempontból is

40

Állatvédelem

az, hogy kötelező a vad és élőhelyének őrzése, az állatok takarmánnyal és ivóvízzel való

ellátása, betegségektől való megóvása, gyógyítása.

A vadászati idények, a tilalmi idők és vadászati kíméleti területek – a gazdasági

érdekek mellett - az állatok egyedszintű kíméletét is szolgálják. Szintén az állatok kíméletét

(kíméletes megölését) szolgálja, hogy fajonként meghatározott paraméterekkel rendelkező

fegyvereket szabad csak használni. Ugyanezen okból tiltott vadászati eszköz a mérgezett, a

robbanófejes nyíl, a számszeríj, a mesterséges szaganyag, az elektronikus akusztikai eszköz és

az élő csali. Ez utóbbi az élő zsákmány szempontjából is lényeges, hiszen a ragadozó

közelsége a csapdába zárt és menekülni nem tudó csali számára nyugtalanságot, félelmet és

erős stresszt okoz.

A sebzett vad szakszerű utánkeresését és elejtését célzóan csak vadászatra kiképzett

kutya alkalmazható. A vadászati módok is kímélik az állatokat, mert azok a fajok

jellegzetességeihez igazodnak. Csak akkor lőhetünk a vadra, ha felismertük. A sebzett, beteg

és a mozgásukban korlátozott egyedekre a korlátozások nem vonatkoznak, amely szintén a

vad kínzásának elkerülését hivatott szolgálni.

Fontos kitétel a törvény szerint, hogy nem folytatható vadászat, ha a vad menekülési

lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott.

Külön kell foglalkoznunk az állatviadalok problémájával, amit az állatvédelmi törvény

tilt és a Büntető Törvénykönyv akár 3 évi szabadságvesztéssel is sújthat. Az állatviadal

fogalma alól azonban kivételt képeznek az állatok vadászaton való alkalmazása. A

vadászkutya alkalmazása nem történhet olyan módon, hogy az ember irányításával az állat

ölje meg az állatot. Ezért tilos az agarászat (állatviadal) és a falkavadászat (állatkínzás, mint

tiltott eszköz). A falkavadászatnak igazából Angliában van nagy hagyománya, de ott is erős

nyomást gyakorolnak az állatvédők (RSPCA) a Lordok Házára, hogy tiltsák be. 2004-ben

végül elfogadták a Vadászati Törvény módosítását, miszerint tilos kutyákkal vadászni rókára,

szarvasra, nyércre és nyúlra.

Végül meg kell említeni, hogy vadvédelmi bírságot kell fizetni a vad kínzásáért, tiltott

módszer alkalmazásáért, nem élvefogó csapdázásért, vagy ha a vadász a sebzett, vagy beteg

vadat nem keresi meg.

7.4. Halgazdálkodás

A halak kifogásának engedélyezése minden védelem ellenére magában foglalja a

halak kínzásának engedélyezést, hisz horgot használnak a kifogásra a horgászok, a levegőn

41

Állatvédelem

tárolják a halakat egy ideig mindenképpen, vagy kis szákban, hordóban, amik mind

szenvedést okoznak a halaknak.

Az 1999. évi CXIX. törvénnyel módosított 1997. évi XLI. tv. szintén szem előtt tartja

a biodiverzitás megőrzését, a halak és élőhelyük védelmét, a tiltott eszközökről és

módszerekről is rendelkezik.

Tilos olyan módszer alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

Tilos a váltóáramú eszköz, mérgező, kábító anyagok, robbanóanyag, szúrószerszám,

gereblyéző horgászat. Tilos a teljes medret lezárni halászathoz.

Egyenáramú eszközzel is tilos halászni, kivéve károkozás megelőzése, tudományos

kutatás, ivadékmentés, anyahalak lehalászása esetén. A rendeletet megszegők pedig

halvédelmi bírságot kötelesek fizetni.

Telepíteni kell évente a halakat, hogy a halállományt pótolják és az élőhelyet védjék

Kíméleti területet lehet kijelölni a szaporodás, ivadéknevelés, telelés elősegítésére, ha

indokolt.

A halak védelme a legkevésbé megoldott az érző lény közül, hisz a többi törvény

nevében mindenhol szerepel a törvény tárgyának (élőlényeknek, mint pl. vadállatok) védelme,

de itt még a törvény nevében sincs benne a halvédelem.

Végső soron azonban meg kell állapítanunk azt is, hogy a vad és halgazdálkodási

törvények alapvetően gazdasági szemléletűek és nem állatvédelmiek.

7.5. Állategészségügy

Az 1995. évi XCI. tv. elkészítésénél figyelembe vették azt is, hogy (több más mellett)

az állatvédelmi feltétel- és eszközrendszert folyamatosan fejleszteni kell. Az állattartás

egészségügyi követelményei szerint az állattartás során be kell tartani az állategészségügyi, a

közegészségügyi, a környezetvédelmi és az állatvédelmi előírásokat.

Csak olyan takarmány és ivóvíz használható fel, ami nem veszélyezteti az állat és az

ember egészségét. Tilos hormon tartalmú vagy ajzószeres anyagok etetése.

Állategészségügyi engedély kell az állatkerthez, vadasparkhoz, állatpanzióhoz,

állatmenhelyhez, állatkereskedéshez. Rendszeres állatorvosi ellátásról kell gondoskodni a

tartás során. A járványok megelőzése is fontos állatvédelmi tevékenység lehet, ha az pl.

oltással jár, de a ragadós száj-és körömfájás ellen az EU-ban nem lehet oltani, csak leölni,

azaz itt az állatok védelme háttérbe szorult.

42

Állatvédelem

Állatokat összegyűjteni, szállítani egyrészt állategészségügyi engedélyhez kötött,

másrészt csak az állatok veszélyeztetése nélkül, a jogszabályban előírt módon szabad. A

hatósági állatorvos ellenőrzi a tartott állatok egészségi állapotát, az állatok szaporításának

körülményeit, az állatok etetésére használt takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok

elhelyezésére szolgáló épületet.

A törvény az önkormányzatok feladatává teszi a kóbor kutyák befogását, őrzését,

értékesítését, vagy ártalmatlanná tételét. Ez a rendelkezés sajnos nem állatvédő, mivel az

önkormányzatnál sokadrendű feladat a kóbor állatok őrzése. A gyepmesterek sokszor

magánvállalkozók, az állatokat még az előírt 15 napon keresztül sem tartják bent és nem is

hirdetik őket megvételre/elvitelre, hanem hamarabb megölik őket. Az állatok elpusztítása

sokszor nem az előírt módon történik (altatás), hanem pl. akasztással, ami akár több órás

szenvedést is jelenthet az állatnak a halála előtt. Szintén az önkormányzat hatáskörébe rendeli

a veszélyes betegség tüneteit mutató ebek, macskák elpusztítását.

A cirkuszi állatok tartásával nem sokat foglalkozik az állatvédelmi tv., az

állategészségügyi tv. azonban tartalmaz előírásokat az ilyen állatok egészségi állapotának

ellenőrzéséről.

8. A magyar állatvédelmi törvény

8.1. Előzmények

1985-ben a HEROSZ benyújtotta az első javaslatát az Országos Környezet- és

Természetvédő Hivatal felé. 1987-ben egy teljes törvényjavaslatot nyújtanak be a

Környezetvédelmi Minisztériumnak, és 1988-ban megkezdődtek a tv. előkészületei.

1991-ben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium elkészítette a tv.

tervezetét, amit az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1992-ben elfogadott. Ebbe már

beépültek a nemzetközi egyezmények is. Siettette a tv. megalkotását az EU csatlakozás is,

mivel a jogharmonizáció miatt egy korszerű állatvédelmi tv. kellett Magyarországon, amely

az összes idevágó EU irányelvvel, rendelettel összhangban van.

Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 1997. novemberére a Parlament elé

terjesztett egy helyzetjelentést az állatok életkörülményeiről Magyarországon. Ebben

szakértői csoportok nyilvánítottak véleményt különböző területeken az állatok helyzetéről. A

gazdasági haszonállatok esetében a telepek elmaradottak voltak (régi technológia, szakember

43

Állatvédelem

és eszközhiány). A szállításukat az állategészségügyi tv. már szabályozza és több EU-

rendeletet is belefoglaltak. A levágás szabályai is jórészt EU-konformok. Fontos az állatok

levágás előtti pihentetése, ellátása és kíméletes, gyors, szenvedésmentes leölése.

Az állatkísérletek terén sok egyetem, intézet, gyógyszergyár saját etikai bizottságot

állított fel már korábban és külföldi minta alapján megszervezte az engedélyezést. Az

engedélyezés során megvizsgálják a felhasználandó állatok faját és számát, a kísérlet okozta

fájdalom fokát, időtartamát, a diszkomfort fokát és időtartamát, a fájdalomcsillapítás

módszereit és az állatgondozás minőségét. Az állatházak jó állapotúak voltak (megfeleltek a

nemzetközi labor szabványnak), volt mindenhol állatorvosi felügyelet.

A házi kedvencek közül a házőrző kutyák általában rossz körülmények között élnek

(láncon, kutyaól sincs sok helyen, kevés, nem megfelelő, rendszertelen táplálék). A városi

kutyáknak pedig nincs elegendő mozgástere. A macskák ivartalanítása nem terjedt el, ezért túl

sok a macska szaporulat, amiket elpusztítanak a gazdák, vagy kiteszik őket valahol, ami

szintén szenvedést és halált okozhat. Egyéb állatok terén sokszor hiányosak a tartási,

gondozási ismeretek, kevés a hely, nem megfelelő a táplálék. A díszállat-kereskedések nem

megfelelően ellenőrzöttek, a kereskedők szakmai ismeretei hiányosak (nincs is szakirányú

végzettséghez kötve ez a foglalkozás).

Az állatmenhelyeink nagyon rossz helyzetben vannak, leginkább kutyákat tudnak

elhelyezni, esetleg macskákat, de általában kevés a táplálék és szűk a hely. Legutóbb lehetett

látni a miskolci állatmenhelyet, ahol egy földcsuszamlás miatt a ketrecek tönkrementek, nem

volt vízellátás és a tulajdonos alapítványnak nem volt elég pénze arra, hogy gyorsan

áttelepítse az állatokat máshova.

Az állategészségügyi telepeken hasonló a helyzet, van olyan település, ahol nincs is

sintértelep, pedig a befogott állatokat a tv. szerint 15 napig megfigyelés alatt kell tartani. A

sintértelepeken az állatok kiirtása nem szakszerűen folyik, sokszor tiltott módszerekkel

(akasztás, agyonverés, kiéheztetés).

Az állatkertjeink nagyon változatos színvonalúak a tartási körülményeket figyelembe

véve. A vándor állatbemutatók azonban sokkal rosszabbak, nem törődnek az állatokkal,

mindenképpen kevés helyük van az állatok számára, hisz csak így szállíthatók. A

cirkuszokban olyan produkciókra kényszerítik az állatokat, amelyek idegenek számukra és ez

sokszor fájdalommal párosul. Az alkalmi állatbemutatók esetében az állatok fokozott

stressznek vannak kitéve rövid idő alatt.

A szolgálati állatok (rendőrkutyák, lovak) alapvetően jó a helyzetben vannak. A

vakvezető kutyák helyzete szintén megfelelő. A sport célból tartott állatok esetében viszont

44

Állatvédelem

rossz tartási körülményeket találunk, sokszor állatviadalokra kényszerítik őket, ami pedig

törvényileg TILOS és büntető törvényi eljárást von maga után. Sokszor a tulajdonos tárgyként

kezeli az állatát.

Sajnos a közoktatásban nem jelenik meg az állatvédelem. Ugyanakkor az Európai

Unióban az állatvédelem kérdése bekerült az Alapokmányba. Ekkor már rendelkezett

állatvédelmi törvénnyel Albánia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Szlovákia.

Mindezek után 1998-ban az Országgyűlés elfogadta a XXVIII. Tv-t az állatok

védelméről.

8.2. Az állatvédelmi törvény

8.2.1. Általános rendelkezések

Az állatok ésszerű védelmét és kíméletét tűzi ki célul. A törvény kimondja, hogy az

állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények (ld. 1. fejezet), ezért tiszteletben kell

tartani őket. Az állatvilág értéket jelent az emberiség számára. Az állami szerveknek szerepet

kell vállalni az állatvédelemben. Ugyanakkor nem szerencsés a törvény megfogalmazásában,

hogy felsorolja mely állatokra vonatkozik a törvény, mert ebből az következik, hogy a

felsorolásban nem szereplő állatokra (vadászható, védett) nem vonatkozik az állatvédelem.

Az első rész az állattartás általános szabályait rögzíti. Az állattartó kötelezettsége

elsősorban az állatok megfelelő életkörülményeinek biztosítása. Ezeket itt csak minimális

szinten tárgyalja a törvény. Naponta legalább egyszer ellenőrizni kell az állatokat. A

szabadban tartott egyedeket védeni kell az időjárási viszontagságoktól és a ragadozóktól. A

bezárva tartott állatok esetében pedig megfelelő mozgásteret kell számukra biztosítani. Ezekre

épülnek azután a fajok szerinti részletes szabályok.

A következő fejezetben általános jelleggel tiltja az állatkínzást. Meghatározás szerint

az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező

beavatkozás, bánásmód, korlátozás, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okoz.

Ugyanakkor a törvény megengedi a libatolltépést!

Tilos állatot emberre vagy állatra uszítani, a teljesítőképességét meghaladó

eredményre kényszeríteni (ld. az első angol állatvédelmi tv-t), kíméletlen módon mozgatni,

szállítani, kényszertakarmányozásra fogni, kivéve egészségügyi okokból és természetellenes,

vagy önpusztító tevékenységre szoktatni (cirkuszok). Ugyanakkor engedi a kacsa- és

45

Állatvédelem

libatömést! Ezen tevékenység során 3 hét alatt 15-18 kg kukoricát erőltetnek bele az állatba,

mire a májuk tízszeresére nő! Ennek hatására a libák 6-8%-a begyrepedésben elpusztul.

Az állatkínzást a szabálysértésekről szóló kormányrendelet is leírja és bünteti. Ezzel

csak az a gond, hogy csak a nyilvános kínzást tekinti kínzásnak, vagyis az emberi

felháborodás csökkentését tekinti lényegesnek és nem az állatok érdekét.

Az állatviadalok Magyarországon tilosak (kivéve a már említett vadászkutya

kiképzést). Ennek értelmében tilos állatot kiképezni, tenyészteni erre a célra. Tilos területet

vagy anyagi eszközt állatviadal rendelkezésére bocsátani, állatviadalt szervezni vagy tartani,

de állatviadalon közreműködni, részt venni, vagy fogadást kötni, szervezni is tilos. A

szabálysértések körébe tartoznak az állatviadalok, kivéve a kutyaviadalt, ami bűntett.

Angliában három embert ítéltek el, mert kutyaviadalokra tartottak és kényszerítettek állatokat.

Találtak náluk két friss sérülésekkel borított kutyát és egy harmadikat, amelyen régi sebek

hegei voltak. Továbbá volt a helyszínen egy vérfoltos ponyva, egy taposómalom, amivel a

kutyák kondícióját növelték és két törő bot, amit az állatok szájába nyomtak, amikor

szétválasztották a kutyákat a viadal során. Mindannyian pénzbírságot kaptak, eltiltották őket a

kutyatartástól 15-30 évre, és még közmunkára is ítélték őket.

A fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál külön

szabályozott az emberre vagy állatra uszítás.

Ezután az állatokon elvégezhető beavatkozásokat tárgyalja a szabályzat. Csak

szakember végezhet fájdalmas, károsodást okozó beavatkozást az állaton. A szépészeti

sebészeti beavatkozás tilos Magyarországon, úgy mint a kutyák fül-, farok levágása. A

beavatkozásnál érzésteleníteni kell. Azonban ivartalanítási és a fajtajelleg megőrzését célzó

beavatkozás szabad.

Végül egy állatot megölni csak elfogadható okkal lehet, azonban nehéz meghatározni

az ilyen okot, ezért a törvény példálózik (a prémtenyésztés is ilyen, bár ezt szinte mindenhol

tiltják, vagy korlátozzák, ld. Ausztria). Mindenesetre csak kábítás után lehet megölni az

állatokat, kivéve a gerincteleneket és a háztartásban levágott baromfit és nyulat, vagy ha

szükséghelyzet van. Azonban a leölésnek mindenkor a lehető legkevesebb szenvedéssel kell

járnia. Érdekes, hogy a törvény kevesebbre tartja a baromfikat és a nyulakat.

46

Állatvédelem

8.2.2. Egyes állatok védelme

Vágóállatok tartása és kímélete: külön FVM rendeletek szabályozzák részletesen. A

32/1999. (III.31.) módosítva 20/2002. (III.14.), a mezőgazdasági haszonállatok tartásának

állatvédelmi szabályairól szól, míg a 9/1999. (I.27.) a vágóállatok levágásáról rendelkezik.

Mindenféle faj idetartozik, amelyet élelmiszerért, prémért, gyapjúért, egyéb

mezőgazdasági célra tartanak (halak, kétéltűek, hüllők is). Figyelembe kell venni a tartás

során a faj élettani, viselkedési és szociális igényét. Szakszerű gondozást kell biztosítani.

Megfelelő takarmány és folyadék ellátás kell megfelelő időközönként. Szükségtelen fájdalmat

és szenvedést nem szabad okozni nekik. Elegendő mozgásteret, megfelelő mikroklímát kell

biztosítani az állatoknak, és védeni kell őket az időjárási viszontagságoktól.

A borjak, sertések védelme, az állatok védelme a mezőgazdasági haszonállatok tartása

során és a tojótyúkok védelme teljesen megfelel az EU jogszabályoknak.

A vágóhidakon el kell tudni szállásolni az állatokat, tilos verni őket, azonnal ki kell

szállítani a járműből, etetni és itatni kell őket. Kivéve a nyulakat, a prémes állatokat és a

baromfikat (ld. USA – Humane Slaughter Act), mintha nekik nem kellene enniük, vagy

inniuk. Ez is azt mutatja, hogy kevesebbre értékeli a törvény ezeket a fajokat.

Az állatok egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és a betegeket elkülönítik

vagy levágják. Levágás előtt féken kell őket tartani oly módon, hogy ne szenvedjenek. A

kábítás előtt nem lehet felfüggeszteni az állatokat és a lábukat összekötni.

Veszélyes állatok tartása: A részletes szabályokat a 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-

NKÖM-BM rendelet tartalmazza. A törvény csak az engedély fajtákat határozza meg. A

rendelet pedig a fajokat és a tartási feltételeket. 115 faj szerepel eddig a listán, de lehet

újabbakat felvenni. Akár természetvédelmi oltalom alatt áll a faj, akár nem, mindenképpen

engedélyhez kötött a tartás és a behozatal. Az első esetben a Természetvédelmi Hivatal, a

másodikban területileg illetékes jegyző ad engedélyt, de mindig kell a másik hatóság

hozzájárulása is és még az állategészségügynek is van beleszólása.

Csak olyan személy tarthat veszélyes állatot, aki:

• cselekvőképes és büntetlen előéletű;

• szakirányú tartási ismeretekkel középfokon rendelkezik és gyakorlata is van;

• a szomszédok beleegyeztek;

47

Állatvédelem

• a biztonsági előírásoknak megfelel;

• a méreggel ölő fajok esetében még külön szabályok érvényesek.

Fajonként eltérő feltételek vannak. A mérges fajok esetében csak olyan fajok tarthatók

Magyarországon, amelyeknek van itt ellenszéruma. Aki engedély nélkül tart ilyen fajokat,

állatvédelmi bírságot fizet, elkobozzák az állatot és a Polgári Törvénykönyv veszélyes

tevékenységre vonatkozó szabályai szerint eljárnak ellene.

A veszélyes ebekre két külön rendelet vonatkozik. A 35/1997. (II. 26.)

kormányrendelet (veszélyes eb tartása) és az 1974. 17. törvényerejű rendelet (állam és

közbiztonság). Elsősorban a pitbull terrier és keverékei nem tarthatók, illetve szaporíthatók.

Sajnos ez a fajta nem szerepel a kutya fajta leírásokban. Veszélyes eb lehet az, amelyik

ingerlés nélkül embernek vagy állatnak súlyos sérülést okoz. Háztartásonként csak egy

ivartalanított pitbull tartható és az is vadállatnak minősül. Csak az tarthat ilyen kutyát, aki 18

éves elmúlt, cselekvőképes, nem ítélték el szándékos, személy elleni erőszakért és a tartás

biztonsági feltételeit teljesíti. A jegyző vizsgálja meg a tartási körülményeket a hatósági

állatorvossal, rendőrséggel, tenyésztési szakértővel együtt. Az állatot mikrochippel

azonosítják és a nyakörvön jól látható jelzést kell alkalmazni. A nyilvántartást az Országos

Állategészségügyi Intézet végzi. Ha megszegik a szabályokat, akkor a kutyát megölik, míg az

ember csak fizeti ennek költségeit, azaz ez sem állatvédő.

Az állatkísérletek részletes szabályozását a 243/1998 (XII.31.) kormányrendelet és a

36/1999 (IV.2.) FVM-KöM-GM rendelet (kísérleti állatok tenyésztése, tartása, szállítása) látja

el.

Az állatkísérlet a gerinces állatnak - meghatározott céllal és módon végzett -

fájdalmat, nélkülözést vagy egészségkárosító hatást, idegi megterhelést okozó

beavatkozás.

Az állatkísérlet célja lehet:

• ember, állat, növény betegség felismerése, gyógyítása;

• élettani állapotuk feltárása, szabályozása, módosítása;

• a környezet védelme;

• tudományos kutatás;

• oktatás;

48

Állatvédelem

• igazságügyi vizsgálat;

• speciális kísérleti állatok tenyésztése.

A tervezetben még az szerepelt, hogy az oktatás során alternatív módszereket kell

alkalmazni, itt már csak akkor kötelező, ha megfelelő és hozzáférhető.

Az Átv. szerint tilos szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver és

lőszer előállításához állatkísérletet végezni (ld. EU szabályozás a kozmetikai szerekre – 10.

kép).

10. kép: Kozmetikai szerek tesztelésénél gyakran alkalmazott állatkísérlet, amikor

leborotválják az állatok szőrét és a bőrükre kenik a szert, hogy milyen bőrizgató hatású.

Csakhogy a tervezet ezeken kívül még tiltotta az állatkísérletek használatát a vegyipari

anyagok, robbanószerek, járművek kipróbálásához is. Úgy tűnik ezek a lobbik erősebbek

voltak. Jelen pillanatban az állatkísérletek nagyobb hányada még nem orvosi célú, drága és

kegyetlen módszerek vannak (megetetik az állatokkal a vegyszereket, fagyálló folyadékokat,

hogy a minőségüket ellenőrizzék). Ezért az Európai Unió 1993-bankutatóintézetet létesített

Olaszországban az alternatív technikák fejlesztésére. Ilyen lehet az in vitro

szövettenyészeteken végzett kísérlet, vagy a számítógépes modellezés. Ez az állatok

védelmén túl azért is fontos, mert az állatkísérletek is csalnak, mivel a fogságban tartott

állatok nem a normális viselkedésüket mutatják, illetve az agyműködésük és az

immunrendszerük is megváltozhat. Ily módon ezek az eredmények nem vihetők át az

emberekre.

49

Állatvédelem

Csak nyilvántartásba vett intézményben szabad állatkísérletet végezni és ott is

engedéllyel. Az Állatvédelmi Tanácsadó Testület Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsa

véleményez és az állategészségügyi hatóság engedélyez. Kizárólag erre a célra tenyésztett

állatokon lehet kísérletezni. Kivétel bizonyos esetekben az állategészségügyileg ellenőrzött

gazdasági haszonállatok és a vadon élő fajok egyedei (TvH engedély kell hozzá). Védett fajon

csak természetvédelmi célból végezhető állatkísérlet, esetleg nagyon fontos orvosi kutatás

során. Vadon befogott egyeden csak akkor végezhető kísérlet, ha más állaton nem kaphatjuk

meg a kívánt eredményt. Kóbor állatokon nem lehet kísérletezni, amit a 103/2002 (V.10.)

kormányrendelet rögzített (EU kötelezettség).

A kísérleti állatoknak megfelelő ellátást és mozgásszabadságot kell biztosítani. A

lehető legkevesebb állatot használják fel és a legkisebb fájdalommal és károsodással járó

módszert alkalmazzák. Ennek megfelelően fájdalomcsillapítást kell alkalmazni.

A Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság ellenőrzi a kísérleteket. Ennél talán jobb lenne

egy kívülálló fórum. Persze emellett évente ellenőrzi az intézményeket még az

állategészségügyi állomás is.

Az állatszállítás részletes szabályai a 13/1999. (IV.28.) KHVM-FVM rendeletben

találhatók meg. A szállításnál, hajtásnál, felrakásnál nem lehet fájdalmat, szenvedést, sérülést

okozni az állatoknak. Csak egészséges állat szállítható, amit állatorvosi engedély igazol. A

szállító kielégíti az állatok élettani szükségleteit, megfelelő eszközzel szállít, nem okoz

szenvedést az állatoknak, az időjárástól is megvédi őket. Az állattartó gondoskodik az állatok

ellátásáról a rendeltetési helyen.

Az állatszállításhoz szállítólevél kell, ami tartalmazza az indulás helyét, idejét, az

állatok eredetét, tulajdonosát és az érkezési helyet. Nemzetközi, vagy 8 órát meghaladó

belföldi szállítás során pedig előre rögzíteni kell a megállások idejét és helyét. Útitervet kell

készíteni (ld. EU szabályozás az állatszállításra). 14 órán túli szállítás esetén 1 óra pihenőt

kell tartani. Külön szabályozzák a vízi, közúti, vasúti, légi szállítás előírásait. A vasúti kocsit

meg kell jelölni, elegendő férőhelyet, takarmányt és megfelelő közlekedési utakat kell

biztosítani az állatok között. A hajókon megfelelő megvilágítást, közlekedő utakat kell

biztosítani, és nem lehet nyílt fedélzeten szállítani az állatokat. A repülőkön pedig elegendő

levegőt, megfelelő hőmérsékletet és légnyomást kell fenntartani.

A szállítás körülményeit, az állatok állapotát a hatósági állatorvos ellenőrzi, ami azért

problémás, mert a rengeteg szállításhoz képest kevés az állatorvos.

50

Állatvédelem

Állatkertek részletes szabályai a 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendeletben

találhatók meg. Az állatkert eszerint olyan állandó intézmény, amely a természet- és

állatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat évente 7 napnál hosszabb időszakon át a

nagyközönség számára történő bemutatás céljából tartják.

A létesítési engedélyt az illetékes Nemzeti Park adja ki. Ehhez még hozzájárul az

állategészségügyi hatóság, az ÁNTSZ, a környezetvédelmi hatóság és a jegyző. A vezető

szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezzen és 3 év állatkerti gyakorlattal, az

állatgondozók pedig középfokú végzettségűek legyenek.

Karantén és rendszeres állatorvosi felügyelet szükséges egy állatkertben. Állattartási

szabályzatot kell felállítaniuk, amiben megtalálható pl. a takarmányozási program, a

védőoltások. Vagyoni fedezet kell a működéshez. Minden év márciusában jelentést kell

leadniuk az előző évről és a következő évre pedig tervet kell benyújtaniuk. Ez tartalmazza a

teljes állományt, az elhullásokat és ezek okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket.

A vadasparkra, állatparkra, szafariparkra ugyanezen szabályok érvényesek. A rendelet

szabályozza az állatfajok elhelyezésének minimális követelményeit. Az állat jóléte és

természeteshez hasonló viselkedése biztosított legyen! Ezt naponta egyszer szakembernek

ellenőriznie kell. A beteg, sérült, vagy stresszes állatokat azonnal kezelni kell.

Sajnos a cirkuszi állatok sorsát nem rendezi a törvény, csak azt írja elő, hogy ezekről

külön jogszabály eltérően rendelkezhet. Ez a jogszabály a mai napig nem látott világot. A

Fauna Egyesület jelen pillanatban is azért küzd, hogy minél hamarabb kész legyen egy ilyen

rendelet, a tervezet már kész van.

Állatpanziók, menhelyek létesítésének és fenntartásának részletes szabályozását a

3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM rendelet rögzíti. Az állatpanzió (fizetős) ≠ az

állatmenhely (ingyenes), a kóbor állatokat ide hozzák be, ha a gyepmester nem kapja el előbb

őket, míg az állatpanzióba a házi kedvenceket adják be megőrzés céljából.

Ugyanúgy a jegyző engedélyezi és a szakhatóság itt is az állategészségügy, az ÁNTSZ

és a környezetvédelmi hatóság, mint az állatkerteknél. Anyagi fedezet, állatorvosi ellátás, és

szakszemélyzet kell itt is. Az állatmenhelyeken ivartalanítják az állatokat a felesleges

szaporulat elkerülése végett (ld. Fehérkereszt Liga, Rex). Lényeges hiányosság, hogy a

rendelet nem szabályozza, hogy milyen súlyos hiányosság esetén zárható be az állatotthon. Ez

elsősorban az állatmenhely esetében fontos, amelyeknek nem túl jó az anyagi hátterük. Győr

mellet 2005-ben zárták be a nyugat-dunántúli régió legnagyobb menhelyét, mivel a

tulajdonosnak elfogyott a pénze és nincs semmilyen támogatása a folytatáshoz.

51

Állatvédelem

8.2.3. Pénzügyi fedezet

Az állategészségügyi ellenőrzéseket végző hatóság költségvetési szerv, annak kisebb a

gondja, de az önkormányzatoknak, amikre a törvény sok állatvédelmi feladatot ró kevés a

pénzük. Három költségvetési forrás áll rendelkezésre a feladatok ellátására: a központi

költségvetésben van állatvédelmi előirányzat, van az állatvédelmi hozzájárulás és az

állatvédelmi bírság. Sajnos a központi költségvetésben az államnak vannak előbbre való

feladatai is. Pedig a nemzetközi szerződések betartásához fontos lenne az állatvédelem

fejlesztése hazánkban és ennek a legbiztosabb anyagi fedezete akkor lenne meg, ha teljes

egészében költségvetési alapú lenne. Az önkormányzatoknak másra sem nagyon van pénzük.

Az állatvédelmi hozzájárulás hasonló lenne a vadvédelmi hozzájáruláshoz, de csak

nagyon általánosan rögzített, hogy kiknek kell ilyet fizetni (akik termékeikkel

veszélyeztethetik az állatvédelem megvalósítását). Vannak már olyan termékek pl. kozmetikai

szerek, amelyek a környezetbarát jelölés mellett az állatbarát jelölést is felrakják termékeikre,

mert nem alkalmaznak állatkísérleteket. Az ilyen termékeknek nyilvánvalóan nem kell

fizetniük, csak sajnos az nincs pontosan rögzítve, hogy kiknek kell (milyen alapon döntik el a

veszélyeztetést).

Az állatvédelmi bírságot a 244/1998. (XII.31.) kormányrendelet szabályozza, amelyet

a 98/2002. (V.5.) kormányrendelet módosított. Az fizeti, aki tevékenységével, vagy

mulasztásával a jogszabályokat, vagy a hatósági határozatokat megsérti. Mértéke 5000 és

150000 Ft között lehet.

Az állategészségügyi hatóság szabja ki, vagy a jegyző, esetleg a természetvédelmi

hatóság. A bírság náluk marad és állatvédelemre kell felhasználni. Állatvédelmi bírság jár a

házi kedvencek kirakásáért is. Ugyanakkor csak olyan állatok esetében lehet állatvédelmi

bírságot kiszabni, amelyikre kiterjed az állatvédelmi törvény hatálya, azaz így vannak olyan

fajok, amelyeknek minden különösebb szankció nélkül lehet fájdalmat okozni.

8.2.4. Az ügyész szerepe

Büntetőeljárást kezdeményezhet pl. izgatás, vagy garázdaság esetén. Ezek olyan a

Btk-ban leírt esetek, amelyek állatokkal kapcsolatban is elkövethetők. Polgári peres eljárást is

indíthat, ha a jogszabályokat megsérti valaki. Ilyen esetben a tevékenységtől való eltiltást,

illetve a károk megtérítését kérheti. Jogilag felügyeli az állatvédelemben eljáró hatóságok

munkáját, döntéseit.

52

Állatvédelem

8.2.5. Záró rendelkezések

Az állategészségügyi hatóság köteles az állat életének fájdalommentes kioltásáról

gondoskodni. Ez abban az esetben várható el, ha

• az állat élete szenvedéssel jár és a gyógyulás nem várható;

• az állat tulajdonosa ismeretlen;

• a szabadon élésre alkalmatlan vadállat.

Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra nevelést az oktatás és ismeretterjesztés

eszközeivel is elő kell segíteni. Az állatvédelem mégis a mai napig nem szerepel a

közoktatásban. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternek olyan szakhatóságot

kell felállítania, ami az állatvédelem hatósági feladatait és a társadalmi részvételt segíti.

8.2.6. Állatvédelmi Tanácsadó Testület

Sok tagja van, az oktatási, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a gazdasági

miniszter, az Akadémia elnöke, az egyetemek rektorai, a Magyar Állatorvosi Kamara, a

Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Gyógyszergyártók Szövetsége, az országos állatvédő

szervezetek és az FVM delegálnak tagokat.

Külön van egy kilencfős Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács, amelynek a tagjai

az élettudományok terén szereztek diplomát. Az állatvédelemmel kapcsolatos feladatok

elősegítése mellett, az állatvédelem szerepének és jelentőségének széles körben történő

terjesztése is a feladata a Testületnek.

8.2.7. A jegyző szerepe

Nyilvántartást vezet a veszélyes állatokról és ellenőrzi is ezeket a helyeket és

embereket a TvH és a rendőrség embereivel együtt. Ellenőrizheti az állattartókat. Az

állatkínzás ügyében is ő indít eljárást. Az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az

állatellenes cselekmények beszüntetésére kötelezheti az embereket. De kötelezheti őket az

állatvédelmi cselekmények végrehajtására is, ha megsértették a jogszabályokat.

53

Állatvédelem

9. Állatvédelem a médiában, esettanulmányok

A Magyar Újságírók Országos Szövetségénél 2004-től a Természet- és Állatvédő

Szakosztály már tisztán Állatvédő Szakosztályként működik. Elsődleges céljuk az

állatvédelem. A szakosztály fő célkitűzése, hogy a hazai sajtóban - különös tekintettel Európai

Uniós tagságunkra - minél nagyobb teret kapjon az állatvédelem, a kulturált állattartás, az

állatszeretetre nevelés óvodától a felnőtt korig, a társadalmi szemlélet ilyen irányú

befolyásolása.

A szakosztály - ahogyan eddig is - aktív szerepet vállal az állatvédelmet érintő

törvények és törvénymódosítások lobbizásában és érvényesítésében, igyekszik gyümölcsöző

kapcsolatokat kiépíteni az illetékes minisztériumokkal és egyéb, a témában érdekelt állami,

illetve civil szervezetekkel, valamint önkormányzatokkal. Részt vesz az állatvédelmi

kezdeményezések, kampányok támogatásában és igyekszik azokat minél szélesebb körben

tükröztetni a sajtóban.

Lehetőségeihez képest segíti az arra érdemes civil szervezetek - állatvédő

alapítványok, állatotthonok, menhelyek - munkáját, szorgalmazza bemutatásukat a médiában.

Nézzünk néhány aktuális állatvédelemmel foglalkozó cikket a világból

1. Több millió állat kiirtását tervezik Ausztráliában

Ausztráliában szakértők a szabad természetben élő vad tevék, lovak, szamarak,

sertések, macskák és rókák millióinak kiirtását javasolják a biológiai sokféleség

(biodiverzitás) megőrzése érdekében - ezt tartalmazza egy parlamenti jelentés, amelyet

októberben szándékoznak a képviselők elé terjeszteni.

Az illetékes parlamenti bizottság elnöke, Alby Schultz szavai szerint az európai

bevándorlók által több mint kétszáz évvel ezelőtt Ausztráliába bevitt állatok veszélyt

jelentenek a környezetre és a mezőgazdaságra. „Ezeket az állatfajtákat ki kell irtani” -

követelte Schultz.

Az európai eredetű állatfajok könnyen el tudtak szaporodni az ötödik kontinensen,

ahol kevés a ragadozó és sok a nagy kiterjedésű, ritkán lakott terület. A környezetvédelmi

hatóságok becslése szerint jelenleg többek közt 23 millió sertés, ötmillió szamár és 300 000 ló

él vadon. A parlament jelentése szerint ezek az állatok évente átszámítva több mint 111

54

Állatvédelem

milliárd forintnak megfelelő kárt okoznak Ausztrália mezőgazdaságának. A bizottság

jelentése javasolja ezeknek az idegen állatfajtáknak a kiirtását.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) nemzetközi környezetvédő szervezet is

támogatja a javaslatot. „Ezek az állatok hazánkba érkezésük óta veszélyeztetik

környezetünket” - vélekedett Nicola Markus, a WWF ausztráliai képviselője, és egyúttal

szorgalmazta, hogy lehetőség szerint úgy öljék meg őket, hogy ne kelljen szenvedniük.

2. Az Állatok Világnapja

Tavaly márciustól bűncselekménynek minősül az állatkínzás.

Az Állatok Világnapja az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe, azaz

október 4., de világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év október első

vasárnapján tartják. (Assisi Szent Ferenc már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindent

szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.)

A világnapon eredetileg a vadon élő állatok védelmére figyelmeztettek és pusztításuk

ellen tiltakoztak, ma már minden védtelen élőlényre felhívják a figyelmet

Az ember állatbarátnak születik, csak később nevelik bele a fölös félelmet, higiéniai

irtózást, s ez is gerjesztheti az állatokkal szembeni agresszió kialakulását. Persze a

haszonelvűségnek is sok állat esik áldozatul, Magyarországon csak szürke rókából - prémje

miatt - évente 20 ezer. A kedvtelési állattartás felelősségen kell hogy alapuljon, a "kedvenc"

állatok közül hazánkban évente több százezer válik kóborrá.

Az elmúlt év márciusától bűncselekménynek minősül az állatkínzás, miután az

Országgyűlés elfogadta a Büntetőtörvénykönyv módosítását, amely három fontos területre

terjed ki: a gerinces állatok összeeresztésével tartott állatviadalok szervezőinek büntetésére

(ezért 3 év börtön is kiszabható), az állatkínzásra, amiért 2 év börtön adható és az

orvvadászatért és -halászatért is ennyi lehet a büntetés. Az állatkínzás vétségét követi el az is,

aki háziállatot elűz, elhagy, vagy kitesz.

3. Az izraeli állatvédők Brigitte Bardot-hoz, a filmsztárból állatvédővé vált hírességhez

fordultak a kiürített zsidó telepeken elhagyott állatok megmentése érdekében.

Etti Altman, a "Hagyjátok élni az állatokat" elnevezésű szervezet vezetője Bardot-n

kívül az izraeli Legfelsőbb Bíróságot is megkereste, és elérte, hogy az kötelezze az izraeli

55

Állatvédelem

kormányt az állatvédők minden lehetséges módon való támogatására ebben az akcióban. Etti

Altman szervezetének tagjai a Ciszjordániában korábban kiürített Ganim és Kadim telepeken

120 elhagyott macskát gyűjtöttek össze, a gázai térségben pedig, amelynek kiürítése

augusztus közepétől tart, 35 gazdátlan kutyát és 20 tyúkot.

4. A gyerekeknek végig kellett nézniük a kínzást

Hogy kislányait megbüntesse rosszalkodásukért, mosógépbe fullasztotta macskájukat

egy brit anya - ezért a bíró közlése szerint alighanem a mamát büntetik meg alaposan, akár

börtönbe is csukhatják.

A kelet-angliai Norwich városában lezajlott bírósági tárgyaláson a cica-(és gyermek)

kínzó anyuka, a 34 éves Holly Thacker elismerte tettét.

A kislányok, akik közül az egyik öt, a másik tízéves, tanúvallomásukban elmondták,

hogy a dühös mama kényszerítette őket, nézzék végig a Fluffy nevű macska kegyetlen

kivégzését. A cica tíz percig fuldoklott-keringett a beindított mosógép dobjában, amíg kimúlt.

Thacker asszony a tárgyaláson azt hangoztatta, hogy nem kegyetlenkedni akart, csak

pedagógiai szándékok vezették.

Rob Melloy, az RSPCA brit állatvédelmi szervezet tagja viszont a bíróságon

kijelentette: Fluffy elpusztítása „a legborzalmasabb szándékos kegyetlenkedés volt”, amellyel

hét év óta, amióta ilyen esetekkel foglalkozik, egyáltalán találkozott.

5. Élő kutyák horgon

Csaléteknek használt eleven kutyákkal indulnak cápa-vadászatra az Indiai-óceánon a

Franciaországhoz tartozó Réunion szigetének halászai. Horgokat illesztenek a szerencsétlen

állatok pofájába és mancsaiba mielőtt sorra odaerősítenék őket a tengerben kifeszített hosszú

drótra. Állatvédők most végre riadóztattak: A "30 millió barát" elnevezésű Alapítvány

Brigitte Girardin asszonyhoz, a tengerentúli területek ügyeiért felelős miniszterhez - az

internetre is feltett - petíciójában megpróbálta kieszközölni, hogy véget vessenek ennek a

brutális hagyománynak.

A múlt hét végén Saine-Marie-nál egy fiú megint talált egy csaléteknek előkészített

kis Royal Bourbon kutyakölyköt. Kiszabadította a horogból a sárga bundájú, nagy szemű,

56

Állatvédelem

természeténél fogva békés kutyát és elvitte az állatorvoshoz. Családja kész befogadni az

állatot. A legtöbb hasonló esetről azonban nem szereznek tudomást - mutatott rá az

Alapítvány szóvivője. Többnyire nagyobb kutyákat használnak csalétekként.

„Találtunk azonban már horogra fűzött hat hónapos kiscicát is” - jelentette ki Marie-

Annick Chantrel, az Alapítvány alelnöke a La Réunionon olvasható internetes újságnak.

Akárcsak egész Franciaországban, La Réunion szigetén is hatályban vannak a francia

állatvédelmi törvények. Aki kutyákat eleven csalétekként felhasznál, az akár két éves

börtönbüntetéssel is sújtható. 2004 márciusban Saint-Paul-ban egy halászt három hónapi

felfüggesztett elzárásra és 450 euró pénzbüntetésre ítéltek, mert több horgot helyezett el egy

kutya bőrében. A gyakorlatban azonban alig ítéltek el halászokat ilyesmiért. Akit nem sikerül

tetten érni, arra utólag alig lehet az állatkínzást rábizonyítani 11. kép).

11. kép: Két kutya, amelyeket horgász csalinak akartak használni.

6. A világon 150 millió gerinces állaton kísérleteznek

Az állatkísérletek alternatív megközelítése címmel tartott konferenciát Brüsszelben az

Európai Bizottság. Az EB szerint 11 millióról akár kétmillióra csökkenhetne az évente

felhasznált kísérleti állatok száma az Unióban - de a vegyianyagokkal kapcsolatban tervezett

szabályozás (REACH) ezt nem teszi lehetővé.

57

Állatvédelem

A konferencia mérföldkő lehet az állatkísérletek történelmében, hiszen megegyezés

született egy ipari együttműködésről, melynek célja az állatkísérleteket kiváltó alternatív

módszerek kifejlesztése és népszerűsítése az unióban.

Az "European Partnership to Promote Alternative Approaches to Animal Testing"

névre hallgató megállapodás keretében a résztvevők akcióprogramot dolgoznak ki az

állatkísérletek csökkentésére és helyettesítésére, valamint a termékek biztonságosságának

garantálására a jelenleginél modernebb biotechnológiai és orvosi módszerekkel. A

megállapodás célja röviden a legendás "3R" (replace, reduce and refine), méghozzá ezúttal az

ipar bevonásával; az ilyen jellegű kísérletek korábban kudarcba fulladtak.

Günter Verheugen, az EB alelnöke kifejtette, hogy a közel 11 millió kísérleti állat több

mint felét humán gyógyszerek, fogászati készítmények és más alapvető kutatások céljára

használják fel. A hétfői megállapodás kb. a negyedét fedi le a termékek biztonságosságát,

valamint a gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények és fogászati cikkek minőségét

vizsgáló állatkísérleteknek. Verheugen szerint ezen a két területen jelentős csökkentés érhető

el az állatok számában, de fokozatosan a többi területen is hasonlóak a kilátások.

A megállapodás nagy kihvást jelent, mivel a jelenleg tárgyalás alatt álló REACH-

direktíva (Registration, Evaluation and Authorization of Chemical Substances) jelenlegi

formájában dramatikusan növelné az állatkísérletek számát. A becslések szerint a REACH 3,9

millióval növelné meg az éves állatkísérletek számát, ami az Uniónak 2,4 milliárd eurojába

kerülne. Verheugen szerint a REACH által igényelt extra állatkísérleteknek akár a 70%-át el

lehetne hagyni és a REACH ebben a formában etikai szempontból nem elfogadható. Arra a

kérdésre, hogy engedélyezné-e az orvosoknak az állatokon való kísérletezést, ha ez segítene

emberi egészségügyi problémák megoldásában az Unió felmérései szerint az EU polgárainak

45%-a igent mond, 34%-uk ellenzi, míg 18%-uk tartózkodik a válaszadástól. A világon 100-

150 millió gerinces állatot használnak fel évente állatkísérletekre.

7. Hazánkban is jó üzlet a tiltott állatviadal

A kotorékebek elé dobott rókának kevés esélye van a menekülésre. Miként megírtuk,

hazánkban gyakori, hogy – több törvényt is megszegve – élő rókával gyakoroltatják a

kutyákat.

Beszámolók szerint az ilyen „versenyek” igen szigorú szabályok szerint zajlanak.

Kutyákat nem edzettek vele, az erdőben találták a rókát, és hazavitték a szegény ázott

58

Állatvédelem

jószágot. Ez a köszönet érte, hát most elengedték – panaszolta lapunknak a kakasdi L. L.-né,

annak a portának a gazdája, ahol a napokban az állatvédők felfedeztek egy ketrecbe zárt, igen

rossz bőrben lévő vadat.

Mint azt megírtuk, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány feljelentést

tett a rendőrségen, hogy a jelek szerint a rókán kotorékebeket gyakoroltatnak. Két éve, szintén

Kakasdon, hasonló körülmények között már találtak egy agyonkínzott állatot. Kiderült az is,

hogy hazánkban korántsem ritka, hogy kotorékvizsga címén kutyákat uszítanak rókákra, s az

állatok akár el is pusztulhatnak. Mindezt teszik akkor, amikor Magyarországon súlyos

büntetés jár az állatviadalért – kínzásért és a kotorékebek versenyeztetéséért is.

Sok vadász tud ilyen esetekről, de eddig nem sikerült megszüntetni ezt a „sportot”. A

versenyek igen szigorú szabályok szerint zajlanak – tájékoztatta lapunkat egy magát

Károlynak nevező férfi, aki szemtanúként részt vett ilyen rendezvényeken. Elmondta: miután

az ovális műkotorék indítópontján a rács mögé zárt rókával felhergelik a kutyát, a pályára

engedik az állatokat. A menekülő vadnak két katlanban van esélye arra, hogy

szembeforduljon támadójával, s védekezzen. Amint a kutya elkapja áldozatát, a gazda fogást

kiált. Öt másodperc múltán a bíró megszemléli, hogy az eb mely testrészén sebesítette meg a

rókát, és aszerint pontoz. Legtöbbet a torokfogás ér. Azonos pontszám esetén az a kutya győz,

amelyik a leggyorsabban fogta meg áldozatát. A műkotorék teteje nyitható, így azonnal

feszítőeszközt nyomnak a róka szájába, ha netán túlságosan megszorongatná a kutyát. Van

olyan róka, amely több versenyt is túlélt, de jócskán akad olyan is, amelynek már az első

alkalommal összezúzzák az állcsontját, és elpusztul.

A győztes igazolást kap, amit aztán pénzre válthat, hiszen „jó minősítésű” kutyája

kölykeit 30-60 ezer forintos áron adhatja el. Azt beszélik, hogy kedvező időben szinte minden

hét végén rendeznek versenyt valahol az országban.

8. Börtön a kutyakínzóknak

Először szabtak ki végrehajtható szabadságvesztést

Eddig a bíróságok csak pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki

állatkínzásért. Most letöltendő büntetésre ítéltek két férfit.

A két tiszafüredi vádlott alig egy hónappal az állatkínzást bűncselekménynek minősítő

törvény hatályba lépése után, május 29-én gyilkolt. A 48, illetve 45 éves férfiak a házuk

59

Állatvédelem

udvarán felakasztották egy fára kutyáikat, majd légpuskával célbalőttek rájuk. A két

szerencsétlen eb elpusztult.

A brutális tettnek volt egy szemtanúja, aki feljelentette a tetteseket. Ezt megtudva a 48

éves férfi megverte az utcán a feljelentőt, így neki aljas indokból elkövetett könnyű testi

sértésért is felelnie kellett. A 45 éves férfit az állatkínzás mellett okirat-hamisítással is

vádolták.

A Tiszafüredi Városi Bíróság múlt héten a 48 éves férfit 10 hónap végrehajtandó

börtönre ítélte mint többszörös visszaesőt, míg 45 éves társa hat hónap végrehajtandó

fogházat kapott. Mindketten tagadták a kutyakínzást, ám a tanúvallomás és a szakértők

véleménye alapján a bíróság bizonyítottnak látta a vádat. Az elítéltek fellebbeztek, így az

ítélet nem jogerős.

A törvényhozók egy tavalyi Fadd-Domboriban elkövetett kutyakínzás nyomán idén

márciusban módosították a büntető törvénykönyvet, és minősítették bűncselekménynek az

állatkínzást. Azóta letöltendő börtönre senkit sem ítéltek.

Októberben Zalaapátiban két férfi egy nyírfára kötötte fel egyikük kutyáját. Az állat

elpusztult. Az egyik tettes 3, a másik 2 hónap fogházbüntetést kapott, de mindkét ítélet

végrehajtását egy-egy évre felfüggesztette a bíróság.

„ha megszelídítesz szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon, és én is

egyetlen leszek a te számodra. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Felelős lettél

azért, amit megszelídítettél.”

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

60

Állatvédelem

10. Irodalomjegyzék

Griffin, D. (1976): The Question of Animal Awareness. Rockefeller University Press, New

York.

Morris, D. J. (1990): The Animal Contract. London.

Regan, T. (1983): Tha Case for Animal Rights. University of California Press, Berkeley.

Singer, P. (1975): Animal Liberation. New York Review of Books, New York.

Zoltán, Ö. (2000): Az állatvédelem jogi rendje. KJK-KERSZÖV, Budapest.

61