Lotman - A kommunikáció kétféle modellje

8/7/2019 Lotman - A kommunikci ktfle modellje...

1/13

A K O M M U N I K A C I O K E ' I ' F E L E M O D E L L J EA K U L T U R A R E N D S Z E R E B E N

Joun LOT.\-lAN (1922-1992) a m odern orosz szerniotikai es strukturalista kutatasok ki:iz-pontjanak, iIrartui iskolanak a vezeralakja, a rartui c gy etem p ro fe ss zo ra . L orm an kctscg-rclcnul , I kcsei strukturalizmus egyik legjeleruosebb alakja volt, a s zo vegek szerniotikaiinterprctaciojat jclcntdsen elrnelytrene, es k irn utatta, ho gy az atfo go stru ktu ralitas a k ul-lura rendszerenek vizsgabtM i s mcgkivan ja . Az egyes szerniotikai rcndszcrck immanenselemzesercl attert a szemiotikui reridszcrck m odellalhato kolcsonkapcsolatanak vizsga-latara . A kiJlt6 i sz ov eg vizsgalata (Sz!ruklurCI hudois cszi venrwvv tycksztat rnellett a filmjelensegevel is foglalkozott (Szeminryika kino i problemi kionesztvetyiki - Filmszemiotikacs filmesztetika - 1973). A la bb i ta nu lrn an ya 1973-banjelent meg.Forriis: Kultura, sziiveg, narrdcio - In Honorem Juri} to/man. Szerkesztette KovacsArprid es v. Gilbert Edit. Pees. 1994, Janus Pannonins Egyetemi Kiudo, 16-42.

A kultura es a kommunikacio szerves kapcsolata a modern kulniraelmelet egyik kiindulopontja.Ennek kovetkezmenyekent a kornmunikacioelrnelctbol kolcsonzou modelleket es szakkifejezese-ket a kuluira tenileten is felhasznaljuk, A Jakobsen altal kidoIgozott alapmodell alkalrnazasa lehe-t6ve tette, hogy osszekapcsoljuk a nyelv, a m uveszet es szelesebben a kuln ira problernait a kom rnu-nikacios rendszerek elmeletevel, Mint ismer ete s, a jakobsoni model! a kovetkezokeppen fest: 1

kontextusuzenetfelad6- - - - - - - - - - - - cimzeukon ta ktu sk6 d

A kommunikacios helyzetek egyseges modelljenek letrehozasa jelentoscn gazdagftotta a jel-elruelet tudornanyat, es so k tanulrnanyban visszhangra talalt, Azonban nehezsegekbe utkozunk,ha a mar m eglev6 rogalm akat akarjuk autom atikusan atvinni a kultura teriiletere. A legf6bb prob-lem a a kovetkezd: a kulnira rnechanizrnusabnn legalabb ket, kiilonbozd m6don Ielep itett kom -m unikacios csatorna m tlkodik.

Ezzel kapcsolaiban mar felhfvtuk a figyelrnct ana, hogy a kuluira egyseges rendszerebencgyarant megtalaljuk az abrazolo es sz6beli eszkozok kapcsolatat, Ezek pedig az inforrnacioat-adas ket kulonbozckeppen felepftett csatomajakent foghat6k fel. Azonban m in dk et csato rn atJakobsen rnodelljevel szoktak lefrni, fgy egy tfpushoz tartozonak tekintik. De ha a kultura mo-d elljet elv on tab b szin ren akarjuk felallitani, akkor ket cltefa tipusu kom munikacios csatornat kellktllonvalaszranunk, m elyek kozfil csak az egyik fog m egegyezni az eddig alkalm azort kJasszi-k us mode Jle l.Ehhez eloszor az informacictitadas ket lehetseges rnodjat kell kulonvalasztanunk, melyekktizul az "EN-O"-tfpus a g yakoribb . Eb ben az "EN" az uzenetatadas szubjektum a, aki az infor-maciokkal rendelkezik ; az ,,0" pedig az objektum , a cfrnzett. Ebben az esetben felteheroen ak orn rn un ik acio rn eg kezd eseig v alam ilyen kozlemeny "szam olllra" isrn ert, .szam ara" pedig nem.

A kom munikacio ~zen }lpusanak uralkod6 jellege hatterbe szorftja az inform acioatadas rna-si k fajuljtit. am elyet "EN -EN "-tfpusnak Iehetne nevezni, Paradoxnak tG nhel, hogy a szubjektum

I Roman Iakobson: Nyelvd.\'zel e , \ ' poetii; (jeleu korerben).


2/13

,\ K OM Mll~ rK AC l6 K ET fE LE M OD ELLJE A KU l T U R A RENDSZEREBEN 5 6 7sajat maganak ad a t olyan uzeuetet, amely mar isrnert szarnara. Valojaban ez nem ritka eset, esnern k is szerepet jatszik a kuluira rendszereben,

Az "EN-EN"-rendszer szerinti uzenetatadason elsosorban nem azokai az eseteket ertjiik,arnikor a szoveg mnernotechnikai (emlekezteto, felidezd) Iunkciot lit el. Itt a befogad6 maso-dik .,EN" funkcionalisan a harmadik szernelyhez hasonlit. A kulonbseg csupan az, hogy az "EN-0" rendszerben az inforrnacio terben halad, az "EN-EN"-rendszerben pedig idoben2Bennunket mindenekelott az az eset erdekel, amikor az "EN" es "EN" kozti informaciocse-re nern jar iddbeli megszakttassal, es nem mnemotechnikai, hanem valamilyen mas kulturalisIunkciot lat el. Mindazon esetben lehetseges a "parbeszed onrnagarnmal" (mar isrnert informa-ci6 onrnagamnak tdrten6 atadasa), ha az uzenet tobbletjelenseggel bdviil. fgy peldaul ha egyfiatal kolto nyorntatasban olvassa sajat verset, az uzenet szoveget tekintve (textual isan) ugyan-az marad, mint ami keziratabol isrneretes szamara. A grafikai jelek iij rendszerere lefordft vaazonbun valarnifele uj, kiegeszfto jelentoseget nyer, mivel a grafikai jelek rendszere az adottkulniraban a hitelesseg mas (magasabb) szintjet jclenti, Analogikusak azok az esetek, amikorvalamely kozlemeny igaz/hamis voltat vagy szocialis erteket aszerint Itelik meg, hogy szavak-ba van-e ontve vagy egyszeruen magatol ertetodik, szobeli vagy kezzel Irou, illetve kezi vagynyorntatott szovegrol van-e sz6 sib.

Sz.imos mas esetben is beszelhetunk "EN-EN" kozti uzenetatndasrol Ezek mindazon esetek,amikor az ember onmagahoz Iordul. Nevezetesen azok a naploteljegyzesek, amelyek nem em-lekezlelolil fr6dtak, hanern azzal a cellal, hogy peldaul az Ir6 betso allapotat rnegvi lagttsak, ezpedig csak felJegyzes utjan tortenhet meg. A szovegek, beszedek, tejtcgetesek magunkhoz in-tezese ncrncsak a pszichologianak, hanem a kulturtortenetnek is jelentos tenye.

A tovabbiakban megprobaljuk bernutatni. hogy a belso komrnunikacio sokkal jelentosebbszerepet jatszik a kulnira rendszereben, mint ezt f':ondolhatnank.

Hogyan erheto el az a kiilon(is helyzet, arnikoraz "EN-EN" -rendszerben atadou uzenet nemv.ilik felesleges isrnetlesse, hanern valarnilyen kiegeszfto, uj informacioval gazdagodik?

i\z ._EN-O"-rendszerben a modell szelsd elemei megvaltoznak (a felado es a cimzeu szere-pet cserclnek), a kod es a kozlemeny pedig allando rnarad, A kozlemeny es a benne tarolt infor-mricio tehat konstans, az inforrnacio hordozoja az, aki valtozik.

Az "EN-EN"-rendszerben az informaciohordozo ugyanaz marad, de a kozlerneny a kornmu-nikacio folyamataban atalakul es uj ertelmet nyer, Ez annak eredmenyekent jon letre, hogy be-iktatodik cgy kiegeszftd - rnasodik - kod, es HZ eredeti (kiindulasi) kozlemeny strukturajanakalapelerneiben atk6dol6dik, fgy uj kozlerneny sajatossagait veszi tel.

Ebben az esetben a kommunikacio vazlata a kovetkezo:kontextus a kontextus valtozasauzenet I uzeuct 2

~ -----------------k6d 1 ktid 2

Az "EN-O" kornmunikacios rendszer allando mennyisegu informacio atadasat jelenti, az. ,EN-EN"-cs


3/13

5 6 8 J U R I J L O T M A Nbiro kodok individualis keszletekent. E s ez az egyeni keszlet it t a kommunikacio Iolyamatabanrnegvaltozik.

Az "EN-EN"-csatornan Wrten6 uzenetatadas nem immanens jellegu, mivel a kfviilrdl jOVQ,kiegcszftd k6dok behatolasa es a kontextusszituaciot e!mozdft6 kiHsu osztonzesek elofeltetetetkepezik.Hogy ezt igazoljuk, peldakent ernlithetjiik az utemesen ismt!6du ritmikus hangok (kerekkat-t og ri s, r it rn iku s zene) hatasat az ember bels6 monologjara. Szarnos rmlalkotast hozhatnank fe lpeldakent, amelyek gazdag Iantaziaval abrazoljak a lovaglas szabalyos ritmusat (Goethe: IUm-kirdly es Heine 111bbverse a Lirai intermendb(1), a hajorirrgast (Tyutcsev: Afom a tengeren), avonaizakatolast (Glinka U r i dala Kukolnyikov szovegere).

Vizsgaljuk meg ebb61 a szem pontbol Tyutcsev Alom a tengeren c fm li v erse t,

ALOM A TENGERENHulldmhegyeken libegett ladikom,atom srememen, vihar a habokon;kif vegtelen eje, szeszt!lye etnelt,e s szdllani tnelybe - magasba iilelt.Mint cimbalom eneke, sziklafelettmuzsikaltak a ropke virek sa szelek.Hangok puha koosza via tova - nem:hangok miriadja s a kepzelelcln.StJpaduiizii. nema varazshatatomragadott, riipitett tul e[orgaiagon.villdmok eMl tnenekidt a sotet-telt rolddel a part, ragyogassal az e s .Lent, tornyok alutt surii sokadalomjart-keltfel-ala csodapark-utakon ..Nit! .I' f a nt ere r /ijsze rt; kiilonos are,grUfc. l ' csodadllat ezer meserajz:Utam ful a metuiybe, a csucsfele tiirt.szikrdzva terult el alattam afold.De bdrmit akart is az 610m, a kep,hallottam a viz i. l'zonyu diirejet,s ha ndtt mursikam, 11aapadt az i:iriim,tulb r J g te jajdval a tengeroron.

[Szabo Lorinc fordiuisa]

Bennunket most nem abbol a szernpontbol erdekel avers, rnikeppen kapcsolodik ("A gon-dolatok mint a hullamok kovettek egymast"), illetve hogyan allfthato szemhe ("A tenger bdszhulltimai dallamokat rejtenek") az ember lelki elete es a tenger.

A szoveg lathatoan rezilix elmenyanyagbol epftkezik: visszaernlekezes az 1833. evi szeptern-beri negynapos viharra a Munchentol Gorogorszagba [ortena utazas idejen az Adriai-tengeren.Szamunkra ez a visszaernlekezes mint a szerz6 pszichologiai onmegfigyelese erdekes (alighatagadhato egyebek mellen a szoveg ilyen megkozelltesenek is a jogossaga).

A versben kiilonvalik 11 szerzc lelkiallapotrinak kef osszetevoje, EI6szor is - a vihar uterneszaJa EzLjelzi az anupesztusi sorok varatlan bekapcsolodasa az arnphibrachikus szovegbe:Vkmg nienya kak kimvali zvucsali szkaliOklikalisrja vetri ipjeli vali ...


4/13

A K O~tM UN JK ,\C l6 K FT FE LE M OD ELLJE ,\ K UL n iR A R EN DS ZE RE BE N 5 6 9No nad haoszom rvukov noszilszja moj SZUll .. ,No vsr] g roz i naszkvoz; kak volsebnyika voj...

Kiemelkednek az anapesztus ritmusaban rnegvalosulo vihardorgesrol sz616 sorok, es a ket "no"-val kezd6d6, szinten anapesztusi szimrnetrikus sor, melyek valarnifele aU/irest abrazolnak: az alorn,ithatolas5t a vihar zajan, illetve a viharzugas behatolasdt az alomba. A "kett6s szakadek" (,,0. kLvegtelenscg") Iilozofiaja ternajat rnegszolaltato verssor, mely osszekoti a szoveget, mas Tyutcsev-versekkel rokonitja, kitilntetett helyzetben van: az egyetlen daktilusformaba rendezett sor,

Az alom hangtalan vilaganak haueretol (a "nema varazshatalorn" "surii sokadaiom" -rnal zsu-toli) ugyunolyan elesen elkulonulnek a bosegesen jelen leva hanghauisok. De eppen ezek azutemes fulsiketud hangok valnak ritmikus hiitterre, amely kivaltja a gondolatok Ielszabadulasat,aradasal es tiszrasagat.

Vcgyunk egy masik peldat:

3 6Olvas tehdt. De PUSZla szemmel.A lelke mdsfele figyel;A vdgyak dlotn-sejtelemmel,Srorongo buval toltik cl.A nyomtatott sorok koztben6 mas sort hit, 1I11h jar cszeben,Kepek rajozgatjdk korii.l,Sa lelke bennuk. elmerul:Meghit: homdlyu, messzi multnakScjtelmes emlekkepei,Ross: szok, joslasok. remei,A loni-foltok, kusrdk, fakultak.HUSSZ l l mesek. szinne! tete,f i gy [iatal ldny {eve/e.1 7Erzes es gondolkozdsaLassankent zsibbadt s kusza ieIf,Fdraoszinek' tarka mdsaA sok kip, melyet lelke vel".1 8... Otthon poeta-poza jot hat,Ha ul s kalldall6-tuzbe nez.S'dorombolo hangjdti ide;Benedetta-i, idol m.i6-kal,S a turbe ejt-: o'fy tneghatott -Hoi papucsot, hal hlrlapot:

[Puskin: Anyegin. V 1 II.Aprily Lajos fordftasa]


5/13

5 7 0 JURIJLOntA~Ebben az esctben harem kUIs6 ritmusteremto k6d adott: a nyorntatott szoveg, a tu z uternes

vibralasa es (I .rtorombolas't-rnotfvum. Sajaios von as , hogy n konyv illnern kozlemenykent sze-repel: oivassak, de nem figyelnek a tartalmara (,,01 vas tehat, De puszta szemrnel. A lelke mas-Iele figyel. .. "). A konyv it t a gondolarfelejtodes elindft6ja, de nern a tartalma az, ami stirnula-1 6, hanern az olvasiis mechanikus, automatikus fo!yamata. Anyegin "nem olvasva olvas", mintahogy nezi a tuzet, de nern latja, dudolgat, de eszre scm veszi.A harom, kulonbozo erzekszervekhez kapcsol6d6 ritmikus sor kozul egyik sines kozvetlenszernantikai kapcsolatban a gondolataival, kepzelete faraojaval. Ezek a sorok azonban nelkuloz-hetetlenek ahhoz, hogy kepes legyen .Jelki szemeivel" "masfele sorokat" olvasni. A ki.ils6 rit-1ll11S benyornulasa tehat megszervezi es csztonzi a bels6 monologot

V6glil szeretnenk egy harrnadik peidsit hozni: a "kdve.I' park"-ot szernleld japan buddhistaszerzetes peldajat3 Az ilyen park viszonylag kis teruletet fcglal cl, es bonyolult maternatikai ritmusszeri nt elrendezett kavicsboritas diszni. Mig (I szerzetes ezeket a valtozarosan elhelyezett koveketes kavicsokat szernleli, olyan hangulatba kerul, arnelyben lebetove valik az onrnegfigyeles.

*A szintagmatikajukat illeto en virago s kitejezettsegg el rendelkezo, de 0 1 1


6/13

A K OM MU NIK AC IO KET FElE \W IJEtU E A K ULT UR A R EN DS2ER EB EN 5 7 1vidftesek bukkantak Iel, amelyeknek olyan a kapcsolatuk a rnogotruk lev6 dolgokkal es eserne-nyckkel, mint a hieroglifftnak az abrazolual, mint a konyv tartalomjegyzekenek magaval akonyvvel, Vajon ez nem azert van igy, mer! keyes dolog vesz koriil es keyes esemeny tortenikvelem'p6

Az "EN-EN"-nyelv szavai a redukcio tele tendalnak, s ez megrnuratkozik a rovidltesekben,arnelyek a magunk szamara keszftett feljegyzesek alapjat kepezik. Vegeredmenyben az ilyen kisfeljegyzesek szavai indexekke valnak, melyeket csak iigy lehet megfejteni, ha tudjuk, mi vanmogo ttu k. H aso ulo ke pp en jellemzi 1. U. Kracsovszkij akadem ikus a Koran korai frasmodjat:"Scriptio defectiva" (hianyos [dis). Nemcsak a rovid, de a hosszu maganhangzok es a diakronikusjelek (megkulonboztetf Irasjelek) is hianyoznak. "Csak a: kepes elolvasni, aki kiviilrul. emle-kezetho[ tudja.:" Az ilyenfajta kommunikacio legszebb peldaja az a jelenet azAnna Kareninabol,arnikor Kitty es Konsztantyin Levin beszelgetnek, Ez a pelda azert is figyelemre rnelto, menTolsztoj es a menyasszonya, Sz, A. Bersz kozt valoban lejarszodott parbeszedet jelenit meg:

.Ju van - mondta Levin, s rolfrta a kezdobeulket: a, a, v: n, J , < I , j: s, v. cs, a? Ezek a benfk aztjelentertek: amikor aZI valaszolta: nern lehet, azt jelenteue: soha, vagy csak akkor?I J- Megertettcm - mondta (Kitty), es elpirult,- Ez a sz6 rni? - rnondta Levin az s-re mutatva, rncly a soha szot jelentette.- Ez azt jelenti.o-soha - mondia 6 ... "8A fenti pcldak kozos sajatossaga, hogy az olvaso azert erti meg a szoveget, men ismeri aZIkardbbrol, (Tolsztojnal peldaul annak eredrnenyekeppen, hogy Kitty es Levin lelkileg egysegetalkotnak: a cimzeu es a telado itt a szerniink lattara olvad ossze.)Hasonlo redukcio soran letrejott szoindexeknel megfigyeJhet6 HZ izoritmikussaghoz valokozeledes, Ezzel van kapcsolatban liZ ilyen tfpusu heszd f6 mondattani iorekvese: befejezett

mondatok helyett ritmikus isrnetlodesek vegtelen lancait hozza letre.Az altalunk hozott peldak tobbsege az "EN-EN"-kommunikacionak nern tokeletes peldaja,hanem egyfajta atrnenetet kepez: a mindennapi nyelven frott szoveg megvaltozik az "EN-EN"-kornmunikacio torvenyeinek hatasara. Ezell a ponton az antikornmunikacio ket fajtfij


7/13

5 7 2 JIIRI) LOnl,\Nkapcsolat miau a feljegyzes sokkal inkabb megfelel a titkosiras celjai ra, men az "erti, aki erti"ely szerint mukodik. A szoveg titkossa tetele kapcsolatban van azzal, hogy lefordltjuk HZ "EN-6"-rendszerr61 az "EN-EN"-n)le!vre. (A kozossegnek azok a tagjai, akik hasznaljak a titkosfrast,ebb en az esetben egyseges "EN"-nek tekinthetok. Azok pedig, akik elott isrneretlen marad aszoveg, egyesult harrnadik szernelyt alkotnak.) Persze it t is jelen van egy nyil vanvaloan tudat-talan, osztonos mozzanat, ami nern magyarazhato sern az emlekezteto-felidezd funkci6val, sema Ieljegyzes titkos voila val: az elsa sorban a szavak nehany graf kai jelb61 aII6 csoportokka ro-vidi.ilnek, a rnasodikban pedig egy belli alkot csoportot. Az indexek cgyenl6 ter)edelem es rit-musossag fele tendalnak. Az els6 sorb an az eloljar6sz6 osszeolvad a Ionevvel. 19y ket csoportalakul ki, amelyek egyrcszt LIZ"u" es az ,,0", masreszt az "I" cs az "m" fonol6giai parhuzamamian nerncsak ritrnikailag, de fonol6giailag is megszerkesztettek. A rnasod ik sorban abb61 ameggondolasbo! torrent a csaladnevek kezdobenlkre rortent rovidftese, bogy azok titokbanmaradjanak. Ez mas belsc ritmust hozott Ietre, es a [eibbi SZ(J is hasonlokeppen lernvidiilt, Fur-csa e s felettebb meresz dolog volna feltetelezni, bogy Puskin szandekosan alkotta meg ennek aszamara tragikus Ieljegyzesnek a szabalyos riunikai es fonol6giai szerkezetet, Misra! van ill szo:az autokornmunikacio immanens es osztonosen rmlkodd torvenyci lathatova tesznek nehanyszerkezeti sajritossagot, arnelyeket altalaban a kalt6i szovegek peldajan figyelhetunk meg.

A m asodik pelda, arnelynek sern m nem onikus, sern konspiratfv funkcioja nines, m eg jobbanmutatja ezeket a sajatossagokat, I I I a bels6 kozlemeny legtisztabb forrnajaval talalkozhaumk.Arr61 az ontudatlan Puskin-feljegyzesrol van szo, amelyet Llgy keszueu, hogy talan a maga sza-mara is eszrevetlenul, kovene a gondolkodas folyamatat.

IS] S. majus 9-en Puskin Oh. ' A szerelem nyelve fecsego cfmmel verset In Anna AlekszejevnaOlenyinanak, akit felesegtil kert, Itt talalhato a kovetkezd feljegyzes: III

ettenna enineloeninelo ettenna

S mellette:"OleninaAnnette"

Az "Annett" nev fole Puskin odavetette: .Pouchkine",Nem nehez megfejteni a gondolatrnenetet: Puskin llgy gondolt Annett O leninara, m int meny-

asszonyara es felescgere (,,]'ouchkine"-feljegyzes). A szoveg tehat A . A . Olenina - akire Puskinfranciaul gondolt - kereszt- cs csaladi nevenek anagrammajn (jobbrol balra adodik az olvasat).

Erdekes ennek a feljegyzesnek a mcchanizmusa, Eldszor a keresztnev Iorditott olvasas ered-menyekeppen Ielteteles indexsze valtozik, majd az ismetlessel ritrnus sziiletik, atrendezesselpedig a ritrnus ritrnikus megbonuisa tortenik meg. Nyilvanvalo, hogy az ilyen szerkezet vershezhason16 jellegCi.

*Az "EN-]~N"-csatornan tOrlen6 informacioatadas folyarnatat a kovctkezdkeppen frhatjuk Ie:adott valamilyen kozlemeny termeszetes nyelven. Majd beiktat6dik egy kiegeszlto k6d, amclytisztan formal i s sze rkezetu : szintagrnatikus viszonylatban meghatarozon a Ielepitese, ugyanakkorvagy reljesen hianyzik a szemantikai oldal, vagy torekves iranyul erre. A kiinduhisi kozlemenyes a masodlagos k6d kozou feszuttseg keletkezik, melynek hauisara a szoveg szemantikai ele-meit a kiegeszftd szintagrnatikai szerkezetbe agyazva probaljuk ertelrnezni. S ekkor a kolcsonos

I" Rukoj Puskina. J 14 .


8/13

,\ K OM .\IuN I K~C l6 K tn ELE M OD ELLJE ,\ K ULT UR ,\ R EN DS ZE RE BE N 5 7 3osszefugges hatasaru iij, viszonylagos jelenteshez jutunk. Azonhan annak ellenere, hogy a mii-sodlagos kod d akarja szaknani az elsodleges, jeleniessel biro egysegeket az altalanos nyelviszemantikai kapcsolatokiol, ez nem mehet vegbe. A nyelvre altalauos ervenyil szemantika meg-rnarad, de nirakodik egy rmisodlagos jelentes, amely a nyelv ktilonhozd ritrnusii, jelentessel bfroegysegeibolepul Iel. De nerncsak erre korlatozodik a szoveg ertelmi atalakulasa, A kozlernenyenbel u lis 7 . i n tagrnat ik a i k apcso Iato k megenisodese hatterbe szo rftj a az elsodleges szeman ti k aikapcsolatckat. A befogadzis meghanirozctt szintjen a szoveg bonyolult aszernantikus ilzenetkentkezd rmlkodni. De a s~intagmatikosan j6l szervezeu aszemantikus szovegek fokozatosan hatnakaz asszociacioinkra, Altaluk regisztralodnak az asszociauv jelentesek. 19y peldaul ha alaposanmegnezunk egy tapetamintat, vagy nem p rogram zenet (aternatikus zenet) hallgatunk, ezen "szo-vegek" elemeinek meghatarozott jelentest tuJajdonftunk. Minel jobban dominal a szintagmatikusszerkezet, annal konnyebben asszocialunk, annal szabadabbak a szemantikai kapcsolatok, Ezertaz "EN-EN"-csatullla sziivege mind jobban lei ft6dik individual is jelentesekkel, funkci6ja pedigaz egyen tudatara epUI6 rendszertelen asszociaciok rendezese lesz, lgy atalakftja azt a szemelyi-scget, amely az autokcmmunikacio folynmataba bekapcsolodik.A szoveg tehat harmas jelenteskorrel bir: az else a koznyelvi jelerues. Masodlagos jelenteslep fel a szoveg szintagrnarikai oldalanak atrendezese nyoman es az els6dleges jelentesil elemek-kel lorlena cgym.is mel le, i lletve szembeall ftasakor, Harmadl agos j el entes kapunk, ha bevonj IIka hi Ion bozo szi nlli szovegeken kivu Iiasszoci oleiokat a legal talanosabbnktol a legszemel yeseb-bekig.

Nem szukseges kuion bizonyftanunk, hogy a fent lefrt mechanizmus alkalmazhat6 azon fo-Iyarnatok jel Iemzesere is, mel yek az al kotd tevekenyseg bazisat kepez ik a kol teszetben.

Egy dolog azonban a kolteszet elve, s mas a kolt6i szoveg realiuisa. Leegyszenlsftes lenue,ha HZ utobbit az "EN-EN"-csalornan kozveuteu uzenetekkel azonosuanauk. A valcdi kolt6i szo-veg egys7.erre ket csatorurin kozlekedik (kiveve a kiserleti szovegeket, a glosszakar, a jelentesnelkill igyerrnekmondrik.ikat, a7. "ertelmen tuli" irodalmi alkotasokat es azokat a szovegeket,amelyek a hallgatosag szam.ira erthetetlen nyelven ir6dtak). A konkret rmlveszi szoveg oszcil-1< 1 1z . ,EN-O"- es az "EN-EN"-rendszerjelenlesei k ozo tt. A tt6 1 fuggoen, hogy az ado tt szo vegaz inforrnacioatadas meJyik Iajtajahoz all kozelebb, versnek vagy prozanak tekintjiik.Termeszetesen


9/13

5 7 4 J UR IJ LOTMANszoveg kodjat vagy uzenetet. Ezekben az esetekben (arnikor az adott szoveg kodkent es uzenet-kent is fe tfogha ro, va gy a poiu sok kozott oszci 1 13 [,s fgy tekinthet6 mindkeudnek egyarant) fontosszerepet jatszik a szobeli kozlemeny befogadojanak beallftoitsaga.

Itt kulon keJI valasztanunk ket aspektust: egyreszt a szoveg azon tulajdonsagair, melyek le-hetove teszik, hogy kodkent ertelrnezzuk; masreszt 1ll(ikocl


10/13

A K O M . \ l l J N I K A C I O KETFI'LE M O D E L L J E , ~ KULTURA R E N D S Z E R E B E N 575Tatjana Anyeginhoz szolo levelenek szovege jellegzetesen ket reszre bonthato: a keretben (az

elsa kettd es az utols6 versszak) Tatjana mint szerelmes kisasszony If birtokszomszedjanak, IIItermcszetesen magazza, De a kozepso reszben, ahol regenyalakkent szerepelteti sajat magat esAnyegint is, alter a tegezodesre. Minthogy Puskin felhfvta a figyelrnunket arra, hogy az eredetilevel franciaul fr6don, fgy tehat mindket esetben csak a "VOLlS" fordulhat elo - a level kozepsoreszeben talalhato megszoluas (oroszul: te) az adott szoveg nern koznapi jelleget - konyvsze-nlseget - kod je lleget jelzi

Erdekes, hogy a rornanrikus Lenszkij is ugy ertelmezi az ernbereket (koznik sajat magat is),hogy bizonyos szovegekkel azonositja (iket. Demonstratlvan itt is ugyanazt a sablonkeszletethaszruilja Puskin: "megment6" (= ,,6rz6") - "csfibft6" (= "kfserto").

Megmentem e n - gondolja rola -,Nem turiim, hogy csdbiigatoja.i,Nyilvanvalo, hogy ezekben az esetekben a szovegek nem egy meghatarozou nyelvtl uzenet-

kent Iunkcionalnak (nem Puskin, hanern Tatjana es Lenszkij szamara), hanem kodokkent, me-Iyekben magarol a nyelv tfpusarol sz616 informacio koncentralodik.

A peldakat a szepirodalombol merftettuk, de helytelen volna, ha ebbol azt a kovetkeztetestvonruink Ie, hogy a kolteszet az ..EN-EN"-kommunikfici6 tiszta forrnaja. Ez az elv kovetkeze-teseb b medon nem 1 1 md veszi al kotasok ban ervenyesul, hanern a moral iza.16 es vall asos szove-gekben, mint peldaul a peldazatok, a mitologia, a kozrnondasok. Jellemzo az ismetlesek meg-jelenese a kozrnondasokban abban az id6szakban, arnikor meg nem annyira esztetikai erteketkerestek bennuk, hanern java! inkabb valodi mnernonikai vagy moralis-norrnanv funkci6jukattoltottek be.

Ha egy templom belsejeben meghatarozou epfteszeti elemek ismetlodnek, akkor ugy fogjukfel, hogy a ternplom szerkezetenek nines gyakorlati, epiteszeti celja, hanern az a vilagminden-seg vagy az emberi szcmelyiseg modellje. Pontosan azert, mert ebben az esetben a templombels6k6J, nem pedig kozlerneny, nem esztetikailag fogjuk fel, hanem vallasi, filozofiai, teol6giai vagyvalarnilyen mas nem rnuveszi szempont szerint ertekeljuk. (Esztetikailag csak magat a szovegetlehet felfogni, Ielepltesenek szabalyait nern.)

A rmiveszer nem korlatozodik az "EN-6"- vagy az "EN-EN"-rendszer szovegeire, Mindketkornmunikacios rendszert alkalmazza, hogy a ketto ki:izt oszcillalva struktunilis feszultsegettererntsen. Az esztetikai hatas akkor lep fel, amikor a kodot kozlemenykent, a kozlemenyt pe-dig kodkent kezdjuk ertelmezni, amikor a szoveg a kornmunikacio egyik rendszererol atter arnasikra, de a hallgat6k tudataban fennrnarad a kapcsolat mindkettovel.

A mtlveszi szovegek termeszetuk szerint dinarnikus jelentesek, egyarant kapcsolatban van-nak n kornrnunikacio m indket npusaval. Ez a tulajdonsaguk uern zarja ki azt, hogy az egyesmufajok kisebb-nagyobb mertekben a kozlernenyekhez vagy a kodokhoz a.llnak kozelebb, Ter-rneszeies, hogy a lfrai vel's es a karcolat nem ugyanabba a csoportjaba sorolhato be a kornmu-nikacios rendszereknek. Azonban a mtifajok iranyultsaga mellett szarnolnunk kell az irodalom(vagy szelesebben a rmfveszet) egeszenek orientaciojaval. Meghatarozott idoszakban mtfkoddtortenelmi, szocialis es egyeb (korhoz kotott sajatossagokkai rendelkez6) hatoerok kovetkeztebenaz adou korszak irodalma vagy muveszete jellemezheto azzal is, hogy az autokormnunikaciorendszerere vagy a termeszetesnyelvek rendszerere jellemz6 komrnunikaciohoz all inkabb ko-zel. Sokatmondo teny, hogy a sablonszovegekhez val6 elutasfto viszonyulasnak megfelel az akriterium, hogy kozlemenyre orientalodik. Az autokomrnunikaciohoz kozelebb allo irodalompedig nemhogy nern keriili a sablonokat, hanern egyenesen arra torekszik, hogy a szovegeketsablonokka valtoztassa, es azonositsa a .rnagas szinuft", a ,j6t" es az .jgazat" a "stabillal", az"brokkel" - azaz a sablounal.

Azonban ha eltavolodunk az egyik polustol (sot ha tudatosan tessztlk ezt, mini peldaul a vi-laban), egyardnt nem jelenti, hogy a strukturalis hatast is kikeruluik. Barmennyire is az a lat-


11/13

576 JUR IJ LOn -I ANszat, hogy az irodalmi rrulalkouis az ujsagbeli kozlernenyek szoveget irnitalja, megiscsak meg-6rzi az auto komm un ikac i6s szij vegek azon tipi kus jellernzoj et, min t am i Iyen a tobbszoros, is-metlddo olvasas kovetelmenye. Joval rermeszetesebb, ha ujraolvassuk a Hdboni is biktt, mintha Tolsztoj tortenelmi forrasait iapoznank a t ismctelten, Ugyanakkor barmennyire is torekszunka szobeli mliveszi szoveget megfosztani kozlemeny jellegetdl (klserletkeppen vagy a vita ked-veert), be kell liitnunk, hogy ez lehctetlen - errol gyoz meg bcnnunket a muveszet egesz tapasz-talala.

Az ircdalmi szovegek, amint Iatjuk, sajiitos "ingadoz6" szerkezet szerint epulnek fel: az "EN-O"-rendszerben letrehozott szovegck autokomrnunikaciokent funkcionalnak es forditva; az iize-netek kodokkji valnak, a k6dok kozlernenyekke. A belso komrnunikricio torvenyeit kovetve aki;lt6i szoveg szernbekerul a terrneszetes nyelv torvenycivel, mer! ilyenkor a szoveg ritmikusreszekre tagol6dik, a szavak indexekke valtoznak, a szernaruikai kapcsolatok gyengulnek, aszintagmatikusak pedig Ielerosodnek. Marpedig alapvet6 feltetel, hogy az alkotast terrneszetesnye!vlf szovegkent fogjuk fel, mert kiilonbcn nem letezhet es nem kepes beiolteni kommunikatfvfunkciojat.

Azonban ha a kolteszetet csupan termeszetes nyelvtl kozlernenynek tekintjuk, akkor pont alenyegi sajats.igait hagyjuk figyelmen kfviil. A kolteszet magas Iokii rnodellalokepessege eppenabhan rejlik, hogy a kozlemenyt kodda kepes atalakftani. A koltoi szoveg kulonleges ingakentleng az "EN-O"- es az "EN-EN"-rendszcr kozou. A ritrnus felernclkedik a jelentesek szintjere,a jelentesek pedig ritrnusokban manifesztalodnak.

A muveszi szoveg Ielepltesenek torvenyei lenyegileg a kultura mint egesz felepitesenek tor-venyei is. Tekinthetjuk ugyanis magat a kulnirat olyan koziemenyek osszessegenek, amelyekkiilonbdzd cfrnzettekhez jutnak el (kozuluk barki a Ielado szamara "mas", ,,6"), de ugyanakkoregyetlen Uzenetnek is, amely egy kollektfv "en"-hcz, magahoz az emberiseghez szol. Ebbol aszem pontbol az ernberiseg kulturaja az autokommunikacro kolosszalis peldaja.

*Nerncsak a muvesz] szovegekre jellemz6, hogy egyszerre mindket kommunikacios csatornankozvetitenek i nrormaciot. Ez a megallapftas a kulturara is ervenyes, ha azt egyseges kozlemeny-nek Iogjuk Iel. Ezzel kapcsolatban megkulonbozrethetunk olyan kuluirakat, arnelyekben az "EN-O"-csalomiin atadou uzenet dominal, illetve olyanokat, amclyek kozelebb allnak az autokommu-nikaciohoz,

Minthogy az "tizenet 1" sok inforrnacioreteget tartalmaz, arnelyck elvben az adott szernelyi-s eg s aj at os sagat alkotjak, ezeknek az inform acioknak a megvaltozasa a szemelyiseg szerkeze-teben valtozast eredrnenyez, Eszre kell venniink, hogy az ,,EN-O"-rendszer allando mennyise-gli informacio atadasai jelenri, mig az "EN-EN"-rendszer rnukodese infonmici6niivekedisseljaregyutt (az .Iizenet 2" megjelenese nem Iojtja el az "iizenet 1"


12/13

, \ KOMMU) ( IKAC IO KF.TFELE MODF.L l )E A KU1T\ j RA RENDSZER EBEN 5 7 7ci6 aktusat azonosltjak az inforrnaciohoz jutassal, az informaciocserevel. Holott egyaltalan nemmagyanizhato a kuluirtortenet minden foutos esemenye ebbdl a nez6pontb61.

Vegyuk peldaul azt a paradox helyzetet, amellyel a folklorkutatas keriil szembe. Koztudou,hogya folkkirt lehet legiukabb strukturalis parhuzarnba allitani a termeszetes nyelvelckel, es hogya lingvisztikai modszerek alkalrnazasa epp it folkl6r teruleten jart a Jegnagyobb sikerrel. Va16-ban, a kutatok megallaptthatjak, hogy a folk16r rendszeret korlatozott szarnu elem alkotja, es ezenelemek rendezesi szabalyai viszonylag egyszeruek,

Azonban nem szabad figyelmen ktvul hagynuuk egy nagy kulonbseget: a nyelv a kifejezesnekcsak formalis rendszeret adja, mig a tartalom teriilete (a nyelv mint olyan szempontjabol) a lehet5legnagyobb mertekben rnegorz] szabadsagat, A folkior azonban, kulonosen a varazsmesehez kozelaH6 Iorrnak, a lehel61egnagyobb mertekben automatrzaljak mindket szferat. De ez paradox hely-zet. Ha a szoveg valoban ilyen m6don epulne rei, akkor teljesen felesleges volna, Ugyanezt lehetelmondani a rmlveszet mas agairol is, arnelyek a kanonikus (altalanosan elfogadott) forrnak erve-nyesttesere, alkalmazasara, nem pedig a normak es szabalyok lerombolasara torekszenek.

A valasz nyilvarwaloan abban all, hogy ha az ilyen tfpusu szovegek megszuletesuk pillana-laban meghatarozott szemantikaval rendelkeztek (a varazsmese szemantikaja l5that6an kapcso-lodik a ritusokhoz). ugy kesobb ezek a kapcsolatok megszakadnak, es a szovegek tisztaszintagmatikus szerkezetek tulajdonsagait kezdik telvenni. Ha a termeszetes nyelvi szintekenszemantikaval rendelkeznek is (es ez vitathatatlan), a kuluirajelensegeikent a tiszta szintagmatikafele orientalodnak, azaz szovegekbol .kod 2"-kke valnak. A mitologianak erre a funkciojara(vagyis hogy tiszuin szintagrnatikus, aszemantikus szovegge valik, nem tartalmaz kozlemenytvalamilycn esernenyrcl, hanem a kozlerneny megszerkesztesenek rendszere) mar Levi-Straussis felfigyelt, amikor a mitol6gia zenere jellemzo SHjUIoSS[lgair6l beszeh,

A kulnira olyan mechanizmus, amely koJlektfv emlekezettel es tudattal rendelkez6 kollektfvszemelyiseget szervez, Az fgy funkcionalo kuluira letezesehez pedig elengedhetetleni.i1 szuksegesegy ketpolusi; szemiotikai rendszer, mint a szovegek kolcsonos egymasba Iordnhatosaganak ele-mi leltetele.Ugyanilyen szerkezeti part alkot egyrmissal HZ "EN-6 " e s uz , ,EN-EN" kommunikacios rend-szer, (Kozbevetoleg meg kell jegyezni, hogy rorveny kent ertelmezhetjuk azt az egesz vilag kul-ttlr1ijfit jellernzd univerzalis szabalyt, mely szerint barmely kulturaformalo szemiotikai par egyiktagj at termes zeles nycl v kepezi, vagy legalab bis magaba fo gl al terrneszetes nye Ivet.)

A valosagos kuluirak, szintugy, mint a muveszi szovegek, az ingaclv szerint epiilnek fel: ezenrendszerek kozt valtakoznak Azonban megfigyelheto egy uralkodo tendencia: a kultura elter6trpnsai vagy az autokomrnunikacio fele orientakidnak, vagy kozlemeny forrnajaban kfvtilrdlvarjak az igazsagot. Kivaltkepp megmutalkozik ez abban a mitologizalt alakban, amit mindenku luirn megalkot, mint a saj1it idealis onarckepet, Ez, tudniillik "dnmagllnk modellje", hatastgyakorol a kulturalis szovegekre, de nem uzonosfthato veluk. Egyszer a szoveg ellentmondasaim a g e rejtett strukturalis elvek altalanosftasai ezek, masker pedig ezeknek ellentetei. (A kului-ra ripologizalasa saran szarnolnunk kell egy olyan gramrnatika megjelenesenek tenyevel, amelyelvileg alkalrnailan azon szovegek megkozeluesere, amelyek nyelvet Ie akarja Irni.)

Az uzenet Iele orierualodo kulturak dinarnikusabbak, vriitozekonyabbak; veg nelkul novel-hetik a szovegek sz,tmat es gyorsan gyarapithatiak HZ ismercteket. Klasszikus peldaja ennek aXIX szazadi eur6pai kulrura, Ennek visszassaga abban mutatkozik meg, hogy a tarsadalombanelesen elki.ilbni.ilnek az ,.ad6k" es a ".vev6k", tovabba megjelenik egy olyan pszichol6giai beal-IfL6das, amely elvarja, hogy mas szellemi eratol szarrnazo kesz iizenet rormajaban kapja a tu-dast. Ennek kovetkezieben novekszik azoknak a szocialis passziviuisa, akik a kozlemeny vevoi.Nyilvanvalo, bogy az [Ij kor europai regenyolvasoja passzfvabb, mint egy varazsmese hal Igat6j a,akinek meg kell kuzdenie azzal, hogy a kapott sablonokat atalakitsa sajat tudauinak megfelel6-en. A szlnhazlatogaro passzlvabb, mint egy kameval resztvevoje, A szellemi fogyasztas feler6-sOd6se azzal a veszellyel jarhat, hogy a kuluira egyoldahiva valik: megaliapodik a klvulrol JOVDinformricioknal.


13/13

578 J 1 ! ~ 1 J LOTMANAz autokommunikacio fele orientalodo kulnirak fejlesztik a szellemi aktivitast, azonban

gyakran joval kevesbe dinamikusak, mint azt az ernberi tarsadalom szuksegletei rnegkfvanjak.A tortenelrni tapasztalat azt mutatja, hogy azok a rendszerek a legeletrevalobbak, amelyek-

ben a ket struktura kozti hare nem vegzodik egyik abszolut gydzelmevel scm.Napjainkban azonban meg nagyon messze vagyunk auol a lehetosegrol. hogy akar csak meg-

kozelftdleges pontossaggal prognosztizaljuk a kultura optimalis struknlrait, Ehhez meg ha csaklcgjellemzobb megnyilvanulasaikon a t is, de meg kell ertenunk s le kell Irnunk e rendszerekmechanizmusat.Klujber Anita fordltasa

Documents

Lotman - A kommunikáció kétféle modellje