Upload
melanie-whitney
View
17
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
6. A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje. Számviteli elszámolás. Fogalma: Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják. Nyilvántartások két- vagy három szintűek. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1
6.
A számviteli információs rendszer
Jellemzők
Modellje
2
Számviteli elszámolás
Fogalma:
Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják.
Nyilvántartások két- vagy három szintűek.
Nyilvántartások formái: - szintetikus
- analitikus
3
Szintetikus nyilvántartás
• Csak értékadatokat tartalmaz
• A vállalkozás számlarendjének megfelelően kialakított főkönyvi számlákon összevontan elszámolva
4
Analitikus nyilvántartás
• Szintetika alatt foglal helyet
• Alapvető feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse, illetve, hogy az értékadatokat meghatározott időközönként a szintaktika rendelkezésére bocsássa.
5
Raktári nyilvántartás
• Az analitikus nyilvántartás mellett, vagy azon belül
6
Vezetésük• Raktári:
csak mennyiségben vagy mennyiségben és értéken történik
• Analitikus: mennyiségben és értékben, vagy csak értékben vezetik
• Szintetikus: (főkönyvi könyvelés) csak értékbeni könyvelés
• Vertikálisan kell egyezniük: az alsó szinten mennyiségben a felsőn pedig értékben
7
8
A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei
• 1. bizonylatok
• 2. nyilvántartások
• 3. egyeztetés, zárás, feladás, leltár
9
1. Bizonylatok
• A számviteli rendszerek kiinduló adatai• A gazdasági eseményeket tényszerűen írják le• Tranzakciókként más formátumú• A könyvelés alapja csak szabályszerűen kiállított
és megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylat lehet
• Okmány alapján is lehet könyvelni, de:• Minden bizonylat okmány, de nem minden
okmány bizonylat
10
• Könyveléskor hivatkozni kell a bizonylat illetve okmány azonosító adataira, amely– Okmánynál
• Az okmány iktatószáma• Az okmány dátuma• A mozgás jellege
– Bizonylatnál• A bizonylat száma• A bizonylat dátuma• A mozgás jellege
11
• A bizonylat fajtái: – Elsődleges
Ha az adatok közvetlenül a gazdasági események megtörténte alapján kerülnek rá
Pl.: átutalási megbízás, selejtezési bizonylat
– Másodlagos Az elsődleges bizonylatok összesített adatait
tartalmazza
Pl.: számlaösszesítő
12
• A bizonylatok anyaga nem csak papír lehet, hanem elektronikus formátumú adathordozó is.
• Megőrzés: 8 évig, visszakereshető, olvasható formában
• A bizonylat a könyvelési munka alapadatainak hordozója.
13
2. Nyilvántartások
• A bizonylatokat a gazdasági események megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül kell rögzíteni és nyilvántartásba venni. Erre a célra szolgálnak a nyilvántartólapok. (a főkönyvi könyvelésben számlalapoknak is hívjuk)
A nyilvántartólapokat mindig valamilyen egység szerint kell megnyitni és vezetni.
ezek alapján van:
- egyedi
- csoportos
nyilvántartás.
14
• Egyedi nyilvántartás– Jellemzője: egy nyilvántartólap egy egység
állandó és változó adatait tartalmazza
• Csoportos nyilvántartás– Jellemzője: egy nyilvántartólapon több azonos
jellemzővel rendelkező egység állandó ,illetve változó adatai szerepelnek
15
16
• Annyi nyilvántartólapot kell megnyitni és vezetni, ahány egység van az adott számviteli rendszer keretén belül.
• A könyvelés minden esetben a mozgások, változások, tranzakciók rögzítését jelentik
17
18
• Minden nyilvántartólapon rajta kell, hogy legyen: – Könyvelés dátuma– Bizonylat száma– Bizonylat dátuma– Mozgás jellege, típusa
A többi adat mindig a nyilvántartás jellegétől függ.
19
• A könyvelésben a nyilvántartólapok mellett naplókat is kell vezetni.
• Napló: – Idősor– Időrendben rögzítjük a számviteli rendszer
egyedeiben, csoportjaiban bekövetkezett változásokat.
20
Példa naplóra
• Egyik nap egy vevő vesz 3 TDK kazettát. (a bizonylat – blokk – egyik példányát megkapja, a másik marad a boltban. Ez alapján a rendszerben kikeresik a TDK kazetta nyilvántartólapját és lekönyvelik a csökkenést. Néhány nap múlva egy másik vevő 2 BASF kazettát vesz, mely esetén ugyanígy járnak el. (más nyilvántartólapja van a BASF-nek)
• A forgalom könnyebben nyomon követhető, ha a mozgások együtt is követhetők. Erre a célra szolgálnak a naplók.
21
22
3. Egyeztetés, zárás, feladás, leltár
• A nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításban. A kettő közötti egyeztetés, az egyezőség biztosítása fontos számviteli követelmény.
• A zárás egy-egy naptári időszak végén történő folyamat. Célja, hogy elkülönüljenek egymástól az időszakok, illetve biztosítsa a könyvelés folyamatosságát azzal, hogy az egyikidőszak zárótételei a következő időszak nyitótételei lesznek. Záráskor egyeztetési műveleteket kell végrehajtani.
23
• Az analitika és a szintaktika közötti kapcsolat teremtése a feladás.
• Az üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell készíteni.Olyan leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben és értékben tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat. A leltározás tehát az a tevékenység, amely során a vállalkozás a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és források valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, egyeztetéssel hitelesen megállapítja.
24
A számviteli információs rendszer modellje