.

Általános jogi ismeretek I.

Dr. Vinnai Edina PhDadjunktus

Miskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi Kar

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

.

VÁZLAT

1. Jogforrás2. Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás3. Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogszabályhely4. Jogrendszer vertikális tagozódása: jogszabályi hierarchia5. Jogrendszer horizontális tagozódása: jogági tagozódás6. Jogszabályok érvényessége és hatálya7. Jogérvényesülés, jogalkalmazás, jogértelmezés

.

OBDK

Jogvédelmi képviselők

Betegjog Ellátottjog Gyermekjog

� OBDK: központi államigazgatási szerveken belül: központi hivatal� hatalmi ágak szétválasztása: törvényhozó – végrehajtó – igazságszolgáltató� a végrehajtó hatalmi ág része: feladata a jog alkalmazása

Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk?

1. Szöveget keresünk => JOGFORRÁS2. A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS

.

1. JOGFORRÁS

Külső jogforrás Belső jogforrásazon jogképző erő, ami a jogtól függetlenüllétezik, amiből a jog tartalmát/érvényességétnyeri el (gyakorlat, társadalmi struktúra,társadalmi szükséglet, isteni akarat)

jogon belül keresi a forrástjog valóban szabályozza saját keletkezését: Alaptörvény, jogalkotási törvény

Anyagi jogforrás Alaki jogforrásJOGALKOTÁSi hatáskörrelfelruházott szerv(OGY, Kormány, ME, miniszterek stb.)

jog szövegének feltalálási helye: JOGSZABÁLY(törvények, rendeletek)

.

2. JOGALKOTÁS

Törvényhozás Rendeletalkotás

� autonóm jogalkotás� törvényhozó hatalmi ág feladata (OGY)� elvileg és formailag mindenki mástól függetlenül

alkothat szabályokat DE ez nem korlátlanságot jelent

� delegált jogalkotás� végrehajtó hatalmi ág feladata (Kormány, ME,

miniszterek, önálló szabályozó szerv vezetője –pl. NMHH) + MNB elnöke, önkormányzati rend.

� felhatalmazás alapján:1. általános felhatalmazás: egy terület

viszonyainak részletes szabályozására2. konkrét felhatalmazás: valamely törvény

végrehajtására (végrehajtási rendeletek)

JOGRENDSZER: jogszabályok összessége� Vertikális/függőleges tagozódása: jogszabályi hierarchia� Horizontális/vízszintes tagozódása: jogágak

.

3. JOGI NORMA, JOGTÉTEL, JOGSZABÁLY, JOGSZABÁLYHELY

Jogi norma : „kitüntetett” szerepű társadalmi norma, amely a legitim állami kényszer kilátásba helyezésével határozza meg a konkrét cselekvési mintát (jogtudományi konstrukció) – ez a tartalom (pl. az emberi élet értékes, azt védeni kell)Jogtétel (jogi mondat): a jogalkotói akarat „látható” megnyilvánulása, a jogi normatartalom nyelvi kifejeződése – ez a forma„Aki mást megöl, b űntett miatt öt évt ől tizenöt évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetend ő.” Btk. 160. § (1) bek.„A terhesség csak veszélyeztetettség, illet őleg az állapotos n ő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.” a magzati élet védelmér ől törvény 5. § (1) bek.)

� néha egy jogtételt több helyen találunk meg (5. § (2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehet etlenülést okoz.)

Jogszabály : alaki értelemben vett jogforrás (törvény, rendelet stb.); egy csoportba foglalt jogtételek összessége, mely jogtételek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van (pl. 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelm éről)Jogszabály szintjei : törvény (kódex) – fejezet – cím – §, szakasz – bekezdés – pont –fordulatJogszabályhely : a jogi szabály paragrafusokba, bekezdésekbe, pontokba foglalt elemi része (a magzati élet védelmér ől szóló 1992. évi LXXIX . törvény 5. § (1) bek.)

.

4. JOGSZABÁLYI HIERARCHIA

Alaptörvény

2/3-os, sarkalatos törvények

Közönséges törvények

Törvényerejű rendeletek

Rendeletek

A szabályozás egyéb jogi eszközei

.

1. Alaptörvény/Alkotmány

� 2012. január 1-től: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)� előtte: 1949. évi XX. törvény: Alkotmány� kartális/írott alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk volt)� ez is törvény, de formailag és tartalmilag kiemelkedik a többi törvény közül� formailag: megalkotásához és módosításához az összes képviselő 2/3-os

többsége szükséges� tartalmilag:

- legfontosabb állami szervek és jogköreik- alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek- választások alapelvei- az ország fővárosa és nemzeti jelképek

.

2. Kétharmados/sarkalatos törvények

� elfogadásukhoz és módosításukhoz a jelen lévő képviselők 2/3-os többsége szükséges

� az Alaptörvény tételesen meghatározza őket: pl. képviselők, bírák és ügyészek jogállása, AB, MNB, ÁSZ, honvédelem, rendőrség, állampolgárság, választójog, önkormányzatok, adatvédelem, egyházak, pártok, nemzetiségek stb.

3. Közönséges törvények

� abszolút többségi elv alapján: leadható vagy leadott szavazatok felénél több az igen (egyszerű többség: több az igen, mint a nem szavazat)

� biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a választópolgárok többségének vélelmezett akaratának a megvalósulását

.

4. Törvényerej ű rendeletek (tvr.)

� a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) alkotta a rendszerváltás előtt, ma már nem alkothatók

� néhányuk még használatban van (pl. nemzetközi magánjogi kódex: 1979. évi 13. tvr., büntetések és intézkedések végrehajtásáról: 1979. évi 11. tvr.)

� törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (1991-es AB határozat alapján)

5. Rendeletek

I) Központi végrehajtó hatalom szervei1. kormányrendeletek2. miniszterelnöki és miniszteri rendeletek3. önálló szabályozó szerv vezetője (pl. NMHH)+ MNB elnöke

II) Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)

.

A szabályozás egyéb jogi eszközei

� normatív intézkedések, de nem minősülnek jogszabálynak!� befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását

1. Közjogi szervezetszabályozó eszközöka) normatív határozat: OGY, Kormány, más testületi központi állig. szerv, AB, Költségvetési Tanács, önkormányzat bocsáthatja ki saját szervezetének, működésének, tevékenységének meghatározásárab) normatív utasítás: KE, ME, központi állig. szerv vezetője, OBH elnöke, LÜ, alapvető jogok biztosa, MNB és ÁSZ elnöke, kormányhivatal vezetője, PM, jegyző adhat ki a vezetése, irányítása, felügyelete alá tartozó szervek szabályozására+ OGY, KE, AB, alapvető jogok biztosa, önálló szabályozó szerv, Miniszterelnökség és minisztérium hivatali szervezetének vezetője, ami az állományba tartozókra kötelező

.

A szabályozás egyéb jogi eszközei

2. „Másodlagos szabályok”� állami szervek, gazdálkodó szervek (pl. MÁV, Posta, Matáv, OTP) vezetőitől

származó körlevél, állásfoglalás, irányelv, iránymutatás, utasítás � kollektív szerződések

3. Bírói gyakorlat� Kúria jogegységi határozatai és elvi határozatai az ítélkezési gyakorlat

összehangolása érdekében

.

5. A JOGRENDSZER HORIZONTÁLIS TAGOZÓDÁSA

Jogág : a társadalom viszonyainak egy körét sajátos eszközökkel szabályozó, szabályaiban összefüggő, a többi jogágtól viszonylag elkülönülő jogterületek összessége

1. a szabályozás módszere szerint jönnek létre a jogágak (polgári jog, büntető jog)ezen belül:2. a szabályozás tárgya alapján jönnek létre a jogterületek (öröklési, kötelmi jog)

(pl. a tulajdon a büntetőjognak és a polgári jognak is szabályozási tárgya, de a büntetőjog imperatív/kogens szabályokkal védi annak háborítatlanságát, a polgári jog megengedő/diszpozitív szabályokkal rendezi az azzal való rendelkezést)

3. diszciplináris elem: jogtudomány, jogi oktatás tudatosan tagolja a jogrendszert� Jogágak között nincs fontossági sorrend, munkamegosztás van közöttük,

egymás mellé rendeltek.Közjogias jogágak: egyik szereplő az állam mint hatalom, alá- fölérendeltségi

viszony a felek közöttMagánjogias jogágak: a felek egymás mellé rendeltek� nem a szereplő, hanem a szerep a fontos: állam is lehet mellérendelt

pozícióban magánjogi viszonyokban � rendőr az állam nevében jár el

.

ALAPJOGÁGAK

Anyagi jogi jogágak Eljárásjogi jogágak

Á1

1.Á2

2. közigazgatási polgári büntető

M13.

M24.

M3

1. Nemzetközi (köz)jog : államok (és nemzetközi szervezetek) közötti viszony2. Közjogias jogágak : az állam és a joghatósága alá tartozó magánfelek közötti viszony

1. alkotmányjog2. közigazgatási jog3. büntetőjog

3. Polgári jog : egyazon állam joghatósága alá tartozó magánfelek között4. Nemzetközi magánjog : különböző államok joghatósága alá tartozó magánfelek között

MÁSODLAGOS/KERESZTÜLFEKVŐ JOGÁGAK� két alapjogág határán alakultak ki, vagy kiváltak valamelyik alapjogágból� pl. munkajog, pénzügyi jog, földjog, környezetvédelmi jog

.

6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA

Érvényesség : a szabály létezik, normatív erővel rendelkezik, képes kötelező erőt kiváltani, figyelembe kell venni a magatartások tanúsításakor

1. Formális érvényesség(1) A jogszabályt a jogalkotásra feljogosított szerv hozta meg (OGY, Kormány, ME, miniszterek, önkormányzatok)(2) A jogalkotó a jogszabályt a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően alkotta meg (Alaptörvény, OGY Házszabálya, jogalkotási tv.)(3) A megfelelően megalkotott jogszabályt a jog által előírt módon kihirdették (Magyar Közlöny, tárcaközlönyök)

2. Tartalmi érvényesség : a megalkotott jogszabály nem ellenkezik magasabb szintű, a jogforrási hierarchiában felette álló jogszabály előírásainak tartalmával

3. Szociológiai érvényesség : megfelel azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyekre vonatkozik; a címzettek a jogi normát közvetlen kényszer alkalmazása nélkül is követik: a jogszabály nem csupán érvényes, de érvényesül is

4. Etikai érvényesség : minimális erkölcsi elvárásoknak is megfelel1.-2.: a jog saját belső előírásaihoz köti az érvényességet, „minden vagy semmi” elv alapján3.-4.: jogon kívüli tényezőket vesz figyelembe, a megfelelés fokozati kérdés

.

6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA

Hatály : az érvényesség terjedelme

1. Időbeli hatály: mettől-meddig alkalmazható az érvényes jogszabály?� kezdete: maga a jogszabály állapítja meg, vagy más, hatályba léptető jogszabály teszi

meg- kihirdetése napján (hivatalos lapban való közzététel)- későbbi konkrét időpontban (3-6 hónap múlva, vagy adott napon, pl. jan. 1., júl. 1.)

� vége: új norma hatályon kívül helyezi a régit, ritkábban maga a jsz. mondja ki, AB megsemmisíti

� visszaható hatály tilalma - büntetőjogban: „nullum crimen sine lege” (kivéve ha előnyösebb helyzetet teremt)

2. Személyi hatály: kikre vonatkozik az érvényes jogszabály?1) általános személyi hatály: adott állam területén mindenkire („aki”, „bárki”)2) különös személyi hatály: bizonyos körülhatárolt csoport („a beteg”, „az ellátott”, „a

gyermek”)3) kivétel: diplomáciai mentességet élvező külföldi személyek

.

6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA

3. Területi hatály: milyen területre kiterjedően alkalmazható az érvényes jogszabály?� a jogszabályok területi hatálya az ország egész területére kiterjed a magyar és nem

magyar állampolgárokra egyaránt� az önkormányzati rendeletek területi hatálya szűkebb: csak az önkormányzat

közigazgatási területe� „úszó”, „repülő” államterület: a külföldön tartózkodó magyar közlekedési eszközökön is� kivétel: diplomáciai mentességet élvező területek

4. Tárgyi hatály: milyen ügyekre és milyen eljárásban kell/lehet a jogszabályt alkalmazni?� általában a jogszabály címe adja meg

5. Szervi hatály: alkalmazásukról mely szervek kötelesek gondoskodni?1) általános hatáskörű szervek (bíróság)2) különös hatáskörű szervek (gyámhatóság)

.

7. JOGÉRVÉNYESÜLÉS

� amikor a jogszabályban testet öltő normatív elvárás ténylegesen hatással van a valóságra

Jogérvényesülés módjai :

I.) Önkéntes jogkövetés1. Tudattalan (vallási, erkölcsi normákkal egybeesik)2. Tudatos (feltételezi a jogismeretet)3. Instrumentális: legtudatosabb viszonyulás joghoz, eszközként használjuk a jogot (csak így érhető el a szubjektív cél; a jog többlet-biztosítékot ad; a jog előnyösebb alternatívát kínál)

II.) Jogalkalmazás1. Hatósági jogalkalmazás: ha egy joghatás kiváltásához szükséges a hatósági közreműködés (építési engedély, forgalmi engedély, stb)2. Bírósági jogalkalmazás (igazságszolgáltatás): felek között konfliktus, jogvita eldöntése – alternatívája: mediáció/közvetítés, választottbíróság

� a kettő keveredhet is: kormányhivatal szabálysértési hatóságként járhat el, bíróság quasi regisztratív funkciót tölt be (a cégbíróság jegyzi be a cégeket)

.

7. JOGALKALMAZÁS SZAKASZAI

1. Ténymegállapítás2. Jogértelmezés3. Határozathozatal

Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk?

1. Szöveget keresünk => JOGFORRÁS2. A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS

.

7. JOGÉRTELMEZÉS

� a jogalkalmazás azon szakasza, melynek során az elvontan megfogalmazott jogszabályi szövegek jelentését a konkrét helyzetre vonatkoztatjuk

a) Ki végzi az értelmezést? – értelmezés alanya szerint:1. autentikus (törvényi): értelmező rendelkezésekben maga a jogalkotó2. jogtudományi: nincs kötelező ereje, de segíthet a jogalkalmazónak3. jogalkalmazói: adott ügyre terjed ki, de általánossá válhat

b) Hogyan értelmezzük a jogszabályt? – értelmezés módszerei szerint:1. nyelvtani: szavak, mondatok értelmezése nyelvtani szabályok szerint2. logikai: szavak, mondatok logikai szerkezete szerint3. rendszertani: a jogrendszerben elfoglalt helye szerint4. történeti: szöveg keletkezésének története szerint5. teleologikus: jogalkotó szándékára tekintettel

.

Köszönöm a figyelmet!