1

A DIASOR HATÁLYOSÍTÁSÁT ELVÉGEZTE:DR. LENTNER CSABA ÉS LANTOS OTTÓ

ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

III. MODUL

2

1. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS

JELENTŐSÉGE

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN

Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

Az állam különleges gazdasági szereplő:• Célja a közfeladatok minél színvonalasabb,

de hatékony és gazdaságos ellátása • közpénzekből gazdálkodik – az

államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény közpénzek fejezete, és hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények alapján• gazdasági súlya jelentős (a megtermelt

jövedelem jelentős hányadát központosítja)• közhatalmi helyzetéből adódóan képes

befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, jövedelem-elvonás - újraelosztás, monetáris politika)

3

AZ ÁLLAM FELÉRTÉKELŐDŐ SZEREPE

A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága

Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén

A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója

J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től

4

MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZÉSÉNEK TERÜLETEI, PROGRAMJAI

Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés)

Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása)

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása)

A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek)

5

ÁLLAMI BEAVATKOZÁSOK (INTERVENCIÓK)

Általános beavatkozások• Nemzetközi és EU

kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe)

• Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem)

• Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése

• Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. monetáris politika)

Speciális beavatkozások• Egyes vállalkozói csoportok

támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások)

• Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye)

6

A NEMZETGAZDASÁG HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ FŐ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK ÉS AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁS

7

A nemzetgazdaság egészének folyamatai: • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem

számbavételének mutatói, növekedési ütem)• Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs

politika)• Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az

ország külföldi adósságállománya)

Az államháztartás jellemzői:• Jövedelem-centralizáció, jövedelem-

újraelosztás szintje• Államháztartási hiány mértéke (negatív

egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a)• Államadósság mértéke (felhalmozott

tartozás; EMU: GDP max. 60%-a)

8

2. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS

ALAPELVEI, LEGFONTOSABB SZABÁLYAI

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÁLLAMI SZERVEZETI RENDSZERREL ÉS AZ

EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGGAL

Államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, az egyes szereplők „viselkedése”, az állami feladatok ellátásának intézményrendszere tartósan hatékonyabbá, gazdaságosabbá válik.

A reform területei:• Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű

gazdálkodás az állami vagyonnal)• Finanszírozás (pl. adórendszer, kincstári rendszer,

külső finanszírozás diverzifikálása)• Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai

tervezés)

9

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA

• Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer.

• Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az állami államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.

• Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

Az Áht. 2010. jan. 1-től definíciót nem tartalmaz, a szabályozás alapvetően szervezeti megközelítésű, de elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

10

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖRTÉNELMI ASPEKTUSAI ÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora)

Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.

MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, kihívások, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére.

Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.

A közteherviselésbe bevontak köre

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI

12

Központi alrendszer

Önkormányzati alrendszer• a Magyar Állam,

• központi költségvetési szervek,

• jogi személyek, amelyeket törvény a központi alrend-szerbe sorol,

• Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy által alapított költségvetési szervek

• helyi önkormányzatok,• nemzetiségi

önkormányzatok,• önkormányzati

költségvetési szervek,• jogi személyek,

amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol,

• költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERÉNEK BELSŐ ARÁNYAI

13

Központi kormányzat

Társadalombiztosítás

Elkülönített államipénzalapok

Helyi önkormányzatok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERÉNEK LEGFONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás• Költségvetés: pénzügyi terv, szembeállítja az állami vagy

önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel

• Költségvetés egyenlege (hiány/többlet), elsődleges bevétel, elsődleges kiadás, elsődleges egyenleg, külső tétel, belső tétel fogalmai.

Előirányzatokkal való gazdálkodás• Költségvetési gazdálkodás: a bevételi előirányzatok

teljesítésének kötelezettsége, a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága

• Kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó fogalmak: tárgyévi kötelezettségvállalás és utalványozás, tárgyéven túli kötelezettségvállalás, hosszú távú állami kötelezettségvállalás

• Bevételi előirányzatok: többletbevétel felhasználásának szabályai, bevételek elmaradása (kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, törölhetők)

• Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

14

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALAPELVEK SZEREPE, JELENTŐSÉGE

Az alapelvek szerepe

• az államháztartáshoz tartozó minden szervezetnek követnie kell a költségvetés tervezése, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás során

• egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk

Érvényesülésük jogszabályi garanciái:

• a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok

• a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok

• a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

15

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALAPELVEK

Nyilvánosság elve

A tervezés és elszámolás alapelvei • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve• a programozás elve;• a teljesség elve;• a valódiság elve;• az egységesség és áttekinthetőség elve;• a globális fedezet elve;• a bruttó elszámolás elve;• a részletezettség elve.

A költségvetési források felhasználásának alapelvei • felhasználási kötöttség elve,• közbeszerzési kötelezettség elve,• állami támogatások korlátozásának elve.

16

A STABILITÁSI TÖRVÉNY

A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

•az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok),

•Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai),

•Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),

•a közteherviselés alapvető szabályai. 17

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELEI

18

Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek)

Magánjogi bevételek

Adó jellegű

bevételek

Díjjellegű bevétele

k

Szankció jellegű

bevételek

A közhatalmi bevételek beszedése:1.Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)

2.Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Közbevételek

Alkotmányos alapja: közteherviselés.

Szabályozási garanciák!

Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből

eredő bevételek, vagyonhasznosítás

bevételei, osztalék- és kamatbevételek.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KIADÁSAI(FUNKCIONÁLIS CSOPORTOSÍTÁS)

19

ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓKA jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése.

JÓLÉTI FUNKCIÓA szociális, az egészségügyi ellátó-, a nyugdíj, az egészségbiztosítási, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése, finanszírozása (ide sorolható lakástámogatási rendszer és a kultúra, sport támogatása).

GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓA versenyképesség növelése, műszaki infrastruktúra fejlesztése, közüzemek üzemeltetése, vállalkozások támogatása, regionális támogatások.

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

AZ ALAPTÖRVÉNY NEMZETI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ

ALAPELVEI

Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

20

A NEMZETI VAGYONGAZDÁLKODÁS FELADATA

A nemzeti vagyon•rendeltetésének megfelelő,•az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó,•elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,•egységes elveken alapuló,•átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése.További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon•értékének megőrzése,•állagának védelme,•értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, valamint•az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

21

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS VAGYONA, A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

22

AZ ÁLLAMI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja:

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt,

a Magyar Fejlesztési Bank, illetve

tulajdonosi joggyakorló szervezet útján

23

A KINCSTÁRI RENDSZER, SZEREPE, FELADATAI

Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerbenJellemzői, főbb funkciói:• állami feladatok finanszírozása, az ezzel

kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása;• nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a

helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;

• az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;

• törzskönyvi nyilvántartást vezet.Szervezete:• Magyar Államkincstár, • Államadósság Kezelő Központ Rt.

Kincstári ügyfelek:• Kincstári kör• Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

24

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Rt.)

Az ÁKK Rt. főbb funkciói:• az államadósság-kezelési stratégia

kidolgozása;• az állami költségvetés fizetőképességének

fenntartása;• az államadósság és az államháztartási hiány

finanszírozása;• az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek

kezelése. 25

26

3. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

A költségvetés főbb bevételei:A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, EVA)Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek)Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiBefizetések az államháztartás alrendszereibőlEgyéb bevételek

27

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

A költségvetés főbb kiadásai:Támogatások (egyedi és normatív támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családi támogatások, szociális juttatások, civil szervezetek támogatása)Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai Államháztartás alrendszereinek támogatásaAdósságszolgálatEgyéb kiadások (befizetés az EU költségvetésébe, kormányzati rendkívüli kiadások, állami vagyonnal kapcsolatos kiadások)Tartalékok (általános tartalék, céltartalékok) 28

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETI RENDJE

29

FEJEZETEK(fejezetrend)

Szervezeti fejezetek(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi államigazgatási szervek, testületek)Funkcionális fejezetekpl. a helyi önkormányzatok támogatásai

CÍMEK(címrend)

Szervezeti címek(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként alcím)Funkcionális címek(további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként jogcímek)

ELŐIRÁNYZATCSOPORTOK

1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés, 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok

KIEMELT ELŐIRÁNY-

ZATOK

Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi kiadások.Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások

A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS

SZAKASZIDŐBELI

ELHELYEZÉSFŐBB FELELŐSÖK FELADATOK

Döntés-előkészíté

s

Április-szeptember

Fejezeti irányító szerv,

államháztartásért felelős miniszter, Kormány KT

Költségvetési egyenleg cél,

tervezés, törvényjavaslat

DöntésOktóber-

decemberÁllami Számvevőszék,

Országgyűlés

Főösszegek meghatározása,

törvény elfogadás

Végrehajtás

A költségvetési év

Kormány, fejezeti irányító szerv,

költségvetési szervek

Elemi költségvetések

készítése, előirányzatok

teljesítése

EllenőrzésKöltségvetési

évet követő év

Kormány, Állami Számvevőszék, Országgyűlés

Zárszámadási törvény

előkészítése, elfogadása

30

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI

Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.

Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.Alapszerű gazdálkodás; a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai: Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap

Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások.Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az

alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások)Mögöttes állami felelősség.TB igazgatási szervek: Országos

Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár

31

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK MŰKÖDÉSE

Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter

Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)

Kiadási oldalon: felhasználási kötöttségJelenleg működő alapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap,

Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. 32

33

4. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE

AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között:gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

34

AZ ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA

VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok

I. Önkormányzati törzsvagyon Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat

rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja• forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak,

közterek)• korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl.

középületek, közművek)II. Forgalomképes önkormányzati vagyonhasznosítása alapvetően önkormányzati döntés

alapjánvállalkozásban való részvétel korlátai (!) 35

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

I. SAJÁT BEVÉTELEK helyi adók; díjak; bírságok; vállalkozásból, az önkormányzati vagyon

hozadékából származó bevételek; önkormányzati vagyon értékesítéséből származó

bevételek; átvett pénzeszközök; vadászati jog haszonbérbe adása; a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök

36

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK személyi jövedelem adó, gépjárműadó, illeték, termőföld bérbeadásából származó személyi

jövedelemadó

37

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

III. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK Normatív költségvetési hozzájárulások; normatív, kötött felhasználású támogatások;

központosított előirányzatok; működőképesség megőrzését szolgáló

kiegészítő támogatások; fejlesztési és vis major támogatás; cél- és címzett támogatások.

38

KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS

A költségvetés előkészítése• költségvetési koncepció• költségvetési tervezet elkészítése• költségvetési egyeztetésekA költségvetési döntés• a költségvetés tartalmi elemeiA költségvetés végrehajtása• helyi önkormányzati költségvetési szervekA költségvetés végrehajtásának ellenőrzése• zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési

beszámoló)

39

40

5. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FOGALMI ISMÉRVEI

Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely•jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) •közérdekből,•alaptevékenységként,•haszonszerzési cél nélkül,• jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, •jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, •az alapító okiratban megjelölt működési körben •közfeladat-ellátási kötelezettséggel,•a költségvetéséből gazdálkodva végez.

41

KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA JOGOSULTAK

(ALAPÍTÁS SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS)

Alapításra jogosult Költségvetési szerv típusa

Országgyűlés, Kormány, fejezetet irányító szerv

központi költségvetési szerv, tb. költségvetési szerv

helyi önkormányzat (társulás), többcélú kistérségi társulás

helyi önkormányzati költségvetési szerv

országos nemzetiségi önkormányzat (társulás)

országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési

szerv

települési, v. területi nemzetiségi önkormányzat

(társulás)

helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési

szerv

Köztestület (külön tv. alapján)

köztestületi költségvetési szerv

42

KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁNAK FŐBB SZABÁLYAI

A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.

Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.)

Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény (Áht.) írja elő.

A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint).

A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás)

43

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÍPUSAI

ALAPÍTÁS (államháztartásban elfoglalt hely)

KINCSTÁRI RENDSZERHEZ VALÓ VISZONY

GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR

Központi költségvetési szerv

Kincstári körbe tartozó Önállóan működő és

gazdálkodó költségvetési szerv

Országos nemzetiségi

önkormányzati ktgv. szerv

Helyi nemzetiségi önkormányzati ktgv.

szerv Kincstári körön

kívüliHelyi önkormányzati költségvetési szerv Önállóan működő

költségvetési szervKöztestületi

költségvetési szerv44

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV IRÁNYÍTÁSA, FELÜGYELETE

Irányítási jogosultságokAlapítói jogok gyakorlása Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok

gyakorlása,Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának

megállapítása,A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott,

az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,

Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési

szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás

pótlására.

A dőlt betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

45

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.

Az átalakítás történhet:• egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),• szétválasztással (különválás, vagy kiválás)

Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell:• a megszűnő költségvetési szerv valamennyi

közfeladatának jövőbeni ellátásáról,• valamennyi jogáról és kötelezettségéről,• meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az

időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat.

A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.

46

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TEVÉKENYSÉGE

Közfeladat-ellátási kötelezettségA feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező

jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység.

Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.

Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata (irányító szerv)

47

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSÉNEK, GAZDÁLKODÁSÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés. Tartalma:• kiadások, bevételek és támogatások kiemelt

előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

• személyi juttatásainak és létszámának összetételét,• szakfeladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.

Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények:• Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához

kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)• Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat

értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)

• Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

48

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BEVÉTELEI, KIADÁSAI

A költségvetési szerv bevételei• Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás,

támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány

• Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány, valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.

A költségvetési szerv kiadásai• Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat

terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások.

• Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.

49

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYMÁSRA ÉPÜLŐ FOLYAMATAI

50

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)

ÉRVÉNYESÍTÉS

UTALVÁNYOZÁS

Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése.

Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÁS

A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.

Féléves beszámoló• június 30-ai fordulónapra készül,• tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,• a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.

Éves költségvetési beszámoló• december 31-ei fordulónapra készül,• tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés,

maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),

• a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.

51

52

6. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL CÉLJA

„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”

Az államháztartási kontroll kiterjed• a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,• a jogszerűségre, a szabályozottságra, a

gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.

53

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL RENDSZERE

Külső ellenőrzés

Számvevőszéki ellenőrzés

Független könyvvizsgálat

Belső kontrollrendszerFEUVEBelső ellenőrzés• Szervezeten belüli• Irányító szerv által

ellátott• Kormányzati

Központi harmonizáció

54

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

55

A KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI SZERV

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére,egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére. 56

AZ EURÓPAI TÁMOGATÁSOKAT ELLENŐRZŐ SZERV

ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:• a lebonyolításban érintett szervezeteknél,• a kedvezményezetteknél, és

a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

57

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:• a költségvetési hozzájárulásokhoz, • A támogatásokhoz (a központi költségvetésből az

önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.

58

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

Állami Számvevőszék Könyvvizsgálat 2013. januártól nem kötelező. Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési

hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége)

Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)

Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata)• FEUVE• Belső ellenőrzés

59

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL CÉLJA

60

Támogatások ellenőrzése A támogatási szerződésekben ki kell kötni

az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzése Az adóhatóság, illetve a más bevételek

beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.