LX.évfolyam 11.szám Alapítóként ott Rába ... · CyanMagentaYellowBlack 1oldal A Rába Jármûipari Holding lapja LX.évfolyam 11.szám 2008.december 8. oldal Alapítóként

Cyan Magenta Yellow Black 1 oldal

A Rába Jármûipari Holding lapja

�� LX. évfolyam 11. szám �� 2008. december �� www.raba.hu

8. oldal

Alapítóként ott a helyünk a Presztízs-díj-gálán

Katonai átvevôk jártak a Jármû Kft.-nél

A régió gazdasági életénekrangos társadalmi esemé-nyén, a Kisalföldi PresztízsDíj gáláján alapító tagkéntvett részt a Rába Jármûipa-ri Holdig Nyrt. – PintérIstván személyében. Azünnep ezúttal az aktuálisgazdasági helyzetrôl is szólt,amely kapcsán az elnök-ve-zérigazgató a rendezvényelôtt azt mondta: „Amikorválság van, márpedig mostaz van, elengedhetetlen,hogy a vállalkozások ösz-szerakják a saját válságké-püket, s erre kidolgozzákazt a válságprogramot, amia túlélésüket segítheti.”

A Rába Jármû Kft.-ben2008-ra tervezett és legyár-tott katonai jármûvek utol-só darabjait a napokban vet-ték át a Magyar HonvédségLogisztikai Ügynökség Mi-nôségbiztosítási Osztály tiszt-jei. Az év végi átadásbanüzemanyag- és vízszállítók,oldalrakodó konténerszállítójármûvek s egy különleges„monstrum”, egy autómen-tô szerepelt. Ez utóbbibólezzel együtt már négy szolgála honvédségnél.

Ráb

a-fu

tóm

ûve

kkel

a

Dak

ar-r

alin

5. o

ldal

2–3. oldal

22 Holding


A régió gazdasági életének ran-gos társadalmi eseményén, a Kis-alföldi Presztízs Díj gáláján alapí-tó tagként vett részt a Rába Jár-mûipari Holdig Nyrt. – Pintér Ist-ván személyében. Az ünnep ezút-tal az aktuális gazdasági helyzet-rôl is szólt, amely kapcsán azelnök-vezérigazgató a rendezvényelôtt azt mondta: „Amikor válságvan, márpedig most az van, elen-

gedhetetlen, hogy a vállalkozá-sok összerakják a saját válságké-püket, s erre kidolgozzák azt a vál-ságprogramot, ami a túlélésüketsegítheti.”

Látvány, elegancia, szórakozás,no és nem utolsósorban üzletikapcsolatok megalapozása – aPresztízs-díjat mindig különlegesrendezvény keretében adták átGyôrben: ebben a hetedik gálaest

sem tért el az elôzôektôl. Abbanviszont igen, hogy a gazdasági vi-lágválság, a recesszióból kivezetôút megtalálása érdekében a szoká-sosnál többet esett szó az összefo-gásról, az abban rejlô erôrôl.

Pintér István elnök-vezérigazga-tó ebben a témában így nyilat-kozott: „A 2008 szeptemberébeneszkalálódott hitelválság követ-kezményei még egyáltalán nem

mérhetôk fel, s ezt tartom a leg-nagyobb problémának. Az iparágszereplôi óriási bizonytalansággalkénytelenek szembenézni, mivela pénzügyi válság csak most kezdátterjedni a reál szférára. Amikorválság van, márpedig most az van,elengedhetetlen, hogy a vállal-kozások összerakják a saját válság-képüket, s erre kidolgozzák azt aválságprogramot, ami a túlélésü-

AFÁK-piacokon is érezhetô válság elle-nére továbbra is stratégiai partnerkénttekintenek a Rábára az ottani cégek.

Üzletpolitikai gyakorlat a Rábánál, hogy acégvezetés évente kétszer végiglátogatja stra-tégiai piacait. Az egyik ilyen köztudottan aFÁK-térség. Pintér István elnök-vezérigazga-tó és dr. Szôcs Károly üzletfejlesztési igazga-tó nemrégiben egy hetet töltött Oroszország-ban és Fehéroroszországban, ahol szinte va-lamennyi nagy partnernél járt: jó alap kí-nálkozott a lassan véget érô esztendô értéke-léséhez és a 2009-es év tervezéséhez, de a ta-lálkozóknak külön aktualitást adott a pénz-ügyi és gazdasági válság. Megkeresésünkrebeszámoltak tapasztalataikról.

Nyizsnyij Novgorodban a legjelentôsebboroszországi partner, a GAZ-csoport vezérigaz-

gatójával, autóbusz-, alkatrész- és tehergépjár-mû-divíziójának vezetôjével tárgyaltak. „Ezazért lényeges, mert a legnagyobb forgalmataz autóbusz-divízióval bonyolítjuk le, de alegnagyobb növekedési potenciált a teher-autóknál látjuk” – mondta dr. Szôcs Károly.

Útban Moszkva felé megálltak a Rábától alegnagyobb mennyiségû terméket átvevô li-kinói autóbuszgyárban, ahol a vezérigazgató-val és a kereskedelmi igazgatóval folytattakmegbeszéléseket. A Rába egyébként az ala-csony padlós futómûvek újabb generációjá-val kíván megjelenni Oroszországban, mi-után a nagyvárosokban egyre elterjedtebbekaz ilyen típusú jármûvek.

Ezt követôen két trolibuszgyártónál jártak.A Vologda Holding keretében mûködôTransz-Alfa trolibuszgyárnak autóbusz-gyár-tási tervei is vannak, ami járulékos értéke-

sítési potenciál lehet a Rába-termékek szá-mára.

Pintér István lapunknak elmondta: fontostapasztalatokra tettek szert az út során. „Orosz-ország sem tudja kivonni magát a válság ha-tásai alól, de az ottani partnereink megerô-sítették együttmûködési szándékukat, a GAZ-csoport pedig a stratégiai együttmûködésipartnerséget. Változatlanul számítanak ránkhosszú távú programjaiknál, amelyek azonbana gazdasági nehézségek miatt feltehetôennémi csúszást szenvednek” – fogalmazott azelnök-vezérigazgató. Úgy vélekedett, hogy atársaság FÁK-piacokra irányuló szállításai apénzügyi helyzet miatt nehezen prognoszti-zálhatók, növekedést nem tervezünk, de astratégiai projektekben lényeges elôrehaladás-ra számítunk, ami megalapozhatja a válságutáni idôszak növekedését.

A FÁK-PIACOKAT IS ELÉRTE A VÁLSÁG, DE A GYÔRI CÉG KAPCSOLATAI ERÔSEK MARADNAK

Stratégiai partnerkénttekintenek a Rábára

PINTÉR ISTVÁN SZÔCS KÁROLY

Alapítóként ott a helyünka Presztízs-díj-gálán

Holding, IT 33


Informatikai költségcsökkentésiprojekt kezdôdöttN

emrégiben indult el a Rába-Iqsys költ-ségcsökkentési projekt. Ennek lénye-gérôl kérdeztük Nagy Tamás projekt-

vezetôt, a Rába Jármûipari Holding Nyrt. ésegyben a Futómû Kft. IT-rendszer- és -folya-matfejlesztési vezetôjét.

– A Rába 2003 végén kilencéves szolgál-tatási szerzôdést kötött a SzolgáltatóházKft.-vel informatikai, pénzügyi és humán-(bérelszámolási) szolgáltatásokra, ami csak2012-ben jár le. A szerzôdés aláírásakorolyanok voltak a körülmények, hogy a szol-gáltatási díj nagyságával és annak éves vál-tozásával kapcsolatban voltak bizonyos kor-látok, és a legnagyobb szabadságfok az ebbea keretbe betehetô szolgáltatások terjedel-mében és minôségében volt. E szerint aszerzôdés szerint szolgáltatott eddig az Iqsys(a Szolgáltatóház, illetve az Integris jog-utódja), tulajdonképpen nagyon magas szín-vonalon, magas rendelkezésre állási és rea-gálási idôkkel, viszont nagyon drágán. Rá-adásul a régi szerzôdés struktúrája nemolyan, hogy rugalmasan tudná követni azügyfél, azaz a Rába gyorsan változó üzletiigényeit, ami különösen a mai helyzetbenszükségessé teszi egyrészt a szerzôdés felül-vizsgálatát, másrészt a szolgáltatásoknakegy alacsonyabb, a Rába mostani igényei-nek és teherviselô képességének jobbanmegfelelô terjedelemre és szintre hozását,és az ahhoz kapcsolódó alacsonyabb szolgál-tatási díjak, azaz alacsonyabb költségek ki-alakítását. Maga a projekt a teljes Rába-cso-portra vonatkozik és a holding pénzügyivezérigazgató-helyettese felügyeli.

– Akkor ez a projekt csak az informatikátérinti?

– Nem, vonatkozik ugyanúgy a pénzügyiés a humánszolgáltatásra is, de amit a leg-több felhasználó meg fog érezni – várhatóanmár 2009 második negyedévében –, az azIT-szolgáltatások alacsonyabb szintje lesz.Ma például reggel hattól este hat óráig ga-rantálja az Iqsys a számítógépes rendszerek– Oracle, levelezés stb. – rendelkezésre ál-lását, ez valószínûleg lecsökken napi nyolcórára. (Ami egyébként nem jelenti azt,hogy a rendszerek csak 8 órán át mûköd-nek, de csak ennyi idôre lesz garantálva amûködés, és ha ezen idôn túl hibásodikmeg valami, nem követelhetjük az azonna-li hibajavítást.) Ma egy kiemelt felhaszná-ló számítógépének a hibáját négy óra alattel kell hárítani, ez lehet, hogy a jövôbencsak nyolc óra lesz. Minden attól függ, milesz az a szolgáltatási szint, ami a Rábánakmég megfelel és nem veszélyezteti a mûkö-dôképességet, ugyanakkor a költsége is el-fogadható, tehát jóval alacsonyabb a mos-taninál. A projekt keretein belül a pénzügyiés a humánterületen is teljes folyamat-audit zajlik le, amelynek a végeredményevalószínûleg a mostani munka- és felelôs-ségmegosztás megváltozásával jár. Az Iqsys,illetve a Magyar Telekom vezetésében olyanértelemben találtunk jó partnerre, hogyhajlandóak ezt a projektet végigcsinálnivelünk közösen, hiszen nekik is érdekük,hogy a Rába hosszabb távon ügyfél ma-radjon.

– És mit látnak majd a dolgozók, ha végea projektnek?

– Elôször is születik egy új szerzôdés, újszolgáltatási szintekkel és árakkal. Másod-szor, ami közvetlenül érint mindenkit, azaz, hogy nem jelenthetnek be a Helpdesk-nek bármikor hibát, és ha bejelentik ispéldául egy délelôtti idôszakban, valószínû,hogy a hiba elhárítása csak másnap, eset-leg harmadnap fog megkezdôdni. Továbbákevesebb nyomtató fog üzemelni és keve-sebb számítógép is. Ez az elején biztosan kel-lemetlen és kényelmetlen is lesz, hiszen arábások nem ehhez vannak szokva, ugyan-akkor mindenkinek meg kell érteni, hogyezeket a szolgáltatásokat, illetve a költsé-geket hozzá kell igazítani a vállalat helyze-téhez. Abban bízunk, hogy ezeket az intéz-kedéseket mindenki meg fogja érteni.Amint a megállapodás végleges lesz, azegyeztetett szolgáltatási szinteket termé-szetesen el fogjuk mondani, hiszen minden-kinek tudnia kell, hogy mit várhat el aszolgáltatótól. Ami viszont már folyamat-ban van, az a Rábánál ma használt nyom-tatók, számítógépek számának csökkenté-se, hiszen a kisebb költségszint eleve fel-tételezi, hogy a Rába a jövôben kevesebbeszközt használ. Ezért elképzelhetô, hogytöbbeknek el kell majd menni egy másikirodában lévô nyomtatóhoz, vagy az is,hogy ha valaki nem napi nyolc órábanhasznál a munkájához számítógépet, akkornem lesz saját gépe. Ezek az intézkedésekösszességében mind ugyanazt a célt szolgál-ják, hogy javítsák a vállalatcsoport eredmé-nyességét és versenyképességét. Ebben kér-jük és el is várjuk mindenkinek a megér-tését és támogatását.

ket segítheti. Erre sajnos nincs re-cept, hogyan kell válságprogra-mot készíteni. Mint ahogy garan-cia sincs arra, hogy ha ezzel vala-ki rendelkezik, akkor biztosan túl-élô lesz. Nagyon fontosnak tar-tom a rugalmasságot. A válság-programot nem tekinthetjük ál-landónak, azt napi, heti, havirendszerességgel frissíteni kell.Minél finomabb ugyanis a válság-

képünk, annálpontosabbantudjuk megha-tározni, hogymilyen intéz-kedéseket kellmeghoznunkahhoz, hogy aválság végén istalpon tudjunkm a r a d n i .Némi iróniá-val azt ismondhatom,hogy mostezekben a he-tekben, hóna-pokban íród-nak az új vál-

ságstratégiai tankönyvek. Nincsmihez viszonyítani, a ma élô em-berek ehhez hasonló válságot mégnem éltek át. Elindult a hitelvál-ság az USA-ból, s átterjedt vala-mennyi földrészre. Nincs ma olyanország és nincs ma olyan vállalko-zás, amely azt mondhatja magáról,hogy semmilyen formában nemérinti a válság. Azt már tudjuk,hogy a válság viharos gyorsasággal

terjedt, azt még nem, hogy mikorér véget.”

A november végén rendezett díj-átadón alapítóként vett részt a RábaJármûipari Holdig Nyrt. – PintérIstván személyében. A helyszíntezúttal is a gyôri egyetemi csarnokbiztosította, a belépôjegy pedig jó-tékony célokat is szolgált, amiértcserébe a vendégek remek szóra-koztató mûsort kaptak. Ez korábbanis így volt, de a Presztízs-díj alapí-tói évrôl évre alkalmazkodnak ki-írásukkal a régió gazdaságának,egyéb fontos történéseinek alaku-lásához. Ezért idén megint változástörtént a választható kategóriák-ban is: „Az év vállalkozása” kategó-ria megbontásával létrejött „Az évipari vállalkozása” és „Az év vállal-kozása” szolgáltatás díj. Egyre többugyanis szerencsére megyénkbenaz elismerésre érdemes, példamuta-tó teljesítményt felmutató vállalko-zás, ezért érdemes a két egymástóljelentôsen eltérô ágazatban külön-külön megmérettetést biztosítaninekik és megbecsülni díjjal is egyet-egyet az ipari cégek és a szolgálta-tók közül is.

A bírálóbizottság tagjainakszempontjain ez igazából nem vál-toztatott, ezúttal is az adott fel-adatot, hogy a számos elismerés-re méltó eredményt felmutató pá-lyázó közül úgy válasszák ki a díjrajavasoltakat, hogy ne csak a nye-reséget vegyék számításba. A gyôriSzéchenyi István Egyetem, aGyôr-Moson-Sopron Megyei Ke-reskedelmi és Iparkamara, vala-mint az alapító vállalatok (így aRába Jármûipari Holdig Nyrt. is)szakembereibôl álló zsûri mérlegel-te többek között azt is, milyenmenedzselési formákat alkalmaza cég, milyen a kapcsolata kör-nyezetével, milyen hatást gyako-rol az adott vállalkozás a régió, amegye gazdasági életére, munka-erôpiacára – azaz hány embernekbiztosít megélhetést –, vagy in-novatív megoldásaival mennyi-ben járul hozzá az iparág fejlôdé-séhez. Most mindez azért is fontos,mert a gazdaságélénkítô és a tár-sadalmat befolyásoló tevékeny-ség a recessziós hullámvölgybôlkilavírozáshoz járulhat hozzá egy-egy evezôcsapással.

Amerika44


Amerikában bizony az eladó van a vevôértM

ár az elsô látogatás során a Caterpil-larnál feltûnt, hogy a vállalatok a belsôértékrendjüket, filozófiájukat egysze-

rû, jól érthetô, pár szavas üzenetekben fogal-mazzák meg és következetesen, fôként vizuá-lis eszközökkel kommunikálják mind a mun-kavállalók, mind a külsô partnerek felé – írjae-mail „beszélgetésünk” egyik kérdésére Pol-gár Szilárd amerikai ösztöndíjas kollégánk.

– Mikor érkeztek meg az Egyesült Álla-mokba?

– Szeptember 23-án, tízórás repülôút után.A chicagói repülôtéren Kôvári Pál, a RábaUSA-kirendeltségvezetôje várt bennünket.Az elsô napokban ô kalauzolt minket a mint-egy 10 millió lakosú városban és ismertetteaz indulással kapcsolatos legfontosabb tudni-valókat, mint például a közlekedéssel kapcso-latos különbségek, valamint a Rába amerikaikapcsolatai, és a továbbiakban is segíti éskoordinálja a munkánkat.

– Milyen célokat fogalmazott meg, ami-kor megtudta, hogy sikeresen pályázott, sfél évet a tengerentúlon tölthet?

– Elsôsorban a vevôink, illetve a vevôi el-várások alaposabb megismerését, másrészrôlpedig új beszállítói lehetôségek feltérképezé-sét tûztem ki célul. Mindezek mellett fontos-nak tartottam a már meglévô amerikai beszál-lítókkal folytatott együttmûködés továbbifejlesztését.

– Ezek közül melyeket tudta is eddig tel-jesíteni?

– Az eddig eltelt két és fél hónap alatt lehe-tôségem nyílt meglátogatni a Caterpillar, aJohnDeere és a Marmon telephelyét, vala-mint eljutottam a Meritor- és a Dana-raktár-házakba is. Waterloo-ban, a JohnDeere telep-helyén több napot is eltöltöttünk, így volt idômélyebben megismerni a gyártási, logisztikai,illetve a beszerzési tevékenységüket. Úgy gon-dolom, hogy a náluk szerzett ismeretek zömétmi is hasznosítani tudjuk a késôbbiekben.

– A beszállítói vonalon az elmúlt hetekben15–20 acélgyártó céggel vettem fel a kapcso-latot kedvezô árajánlatok reményében. Azutóbbi hónapokban a dollár árfolyama a be-szerzés szempontjából kedvezôtlenül alakult,így nehezebb lesz versenyképes árajánlatokatfelmutatni. Az árajánlatkérést tovább bo-nyolítja, hogy az USA-ban tôlünk eltérôenfôként az ASTM-, illetve SAE- szabványok-nak megfelelô anyagspecifikációkat használ-ják. A meglévô beszállítóinknál történt láto-gatások során legfontosabb közös célként ahatáridôre történô szállítás nagymértékû ja-vítását, a légi fuvarok megszüntetését határ-oztuk meg, ezen túl pedig az online beszállí-tói kommunikáció terén szeretnénk elôre-lépni az iSupplier portál segítségével.

– Milyen az USA egy magyar fiatal sze-mében?

– Az elsô hat hetet gyakorlatilag szinte fo-lyamatosan úton töltöttem, mintegy hatezermérföldet utaztam. Illinois állam, valaminta középnyugati régió egy hatalmas összefüg-

gô mezôgazdasági terület. A Michigan-tókörnyéke pedig erôsen ipari jellegû. Innétkeletre Pennsylvaniát már változatosabb,hegyvidéki táj jellemzi. Óriási távolságokvannak egy-egy város, sôt, városrészek között.Tôlünk eltérôen itt mindenki autóval jár,gyalogosokkal legfeljebb a belvárosban vagyaz „elszegényedett” városrészekben lehet ta-lálkozni. Az átlagembereket leginkább a nyi-tottság és segítôkészség jellemzi, ami egyéb-ként megmutatkozik a közlekedési morálbanis. A házak elôtt, de még az üzemek falainbelül is sok helyen lehet látni az amerikai zász-lót, mindenhol megfigyelhetô egyfajta egész-séges patriotizmus. Chicago rendkívül válto-zatos a népesség összetételét tekintve renge-teg a spanyol ajkú és az ázsiai bevándorló. Azétkezési szokásokkal kapcsolatosan a legfel-tûnôbb az volt, hogy ebédidôben a gyorsét-termek zsúfolásig megtelnek az irodákból ésüzletekbôl kiáramló tömeggel.

– Milyen tapasztalatokat szerzett eddig,s azokat hol gyûjtötte be?

– Már az elsô látogatás során a Caterpil-larnál feltûnt, hogy a vállalatok a belsô ér-tékrendjüket, filozófiájukat egyszerû, jól ért-hetô, pár szavas üzenetekben fogalmazzákmeg és következetesen, fôként vizuális esz-közökkel kommunikálják mind a munka-vállalók, mind a külsô partnerek felé. Ezekaz üzenetek egyformán jelen vannak az iro-dákban, az üzemcsarnokokban, illetve a vál-lalati honlapokon. A cégek komoly hang-súlyt fektetnek az informatikai rendszerükhelyes használatára. A Caterpillar és a John-Deere esetében is az egyeztetések során azegyik fô téma volt a valóságot a lehetô leg-pontosabban leíró tervezési paraméterekpontosítása.

– A rábás munkája szempontjából mi aleghasznosabb tapasztalat, amit eddigszerzett?

– Sikerült a JohnDeere beszállítóértékelé-si rendszerét személyesen is a helyszínen át-tanulmányoznom. Ezeket az értékelési para-métereket egyébként a mi eladási és minô-ségbiztosítási vonalunkon eddig is folyama-tosan figyelték. Úgy gondolom, hogy ebbôla mi beszerzésünk is sokat hasznosíthat.Amíg mi jelenleg a beszállítóértékelési folya-mat során csak a határidôre történô szállításés minôségi PPM alapján rangsoroljuk a be-szállítókat, addig a JD esetében ez a két ob-jektív szempont kiegészül a költséghatékony-ság, a mûszaki támogatás, valamint a kom-munikáció minôségének mérésével. A mé-rést nemcsak a beszerzési vagy a minôségügyiszervezet, hanem egy keresztfunkciós cso-port végzi, akik a szubjektív szempontokat bi-zonyos idôközönként közösen kiértékelik.Ez a megközelítés sokkal gyakorlatiasabb,jobban visszatükrözi a valós szállítói teljesít-ményt és nem utolsósorban költséghaté-konysági elvárásokat fogalmaz meg a szállí-tók számára.

– Mi a legnagyobb különbség a magyar ésaz amerikai gazdasági szemlélet között?

– A legnagyobb különbséget a vevôköz-pontúságban látom a két ország között. Azon-nal szembetûnik a bevásárlóközpontokban,hogy az eladó van a vevôért és nem fordít-va. A szabad vállalkozásnak, ellentétben Ma-gyarországgal, itt évszázados hagyományaivannak. A vállalkozások sokkal törvénytisz-telôbbek, illetve szabálykövetôbbek, mintnálunk. Itt nem igazán jelent erényt, ha va-laki megkerüli a jogszabályokat. Igaz, márnálunk is szinte mindenhol adnak nyugtát,itt, az USA-ban pedig már egyenesen furcsánnéznek arra a vásárlóra, aki véletlenül a pul-ton felejti. Lényeges különbség a két országközött a termékfelelôsség értelmezése. AzUSA-ban a gyártók feltétlen felelôsséget kellhogy vállaljanak a termékeikért, szolgáltatá-saikért, anélkül, hogy a fogyasztónak bizonyí-tani kellene bármilyen mulasztást. Mivel akártérítések összege nincs korlátozva, a gyár-tók vannak kiszolgáltatott helyzetben.

– A pénzügyi, gazdasági válság mennyi-re része a mindennapoknak az EgyesültÁllamokban?

– A hírek folyamatosan arról szólnak, hogya válság tovább mélyül és nem fog egyik nap-ról a másikra megoldódni. A nagy autógyá-rak mind a csôd szélén vannak, és a kor-mánytól remélnek mentôövet, ezenkívültöbb üzlethálózat is bezárásra kényszerülhet.Jelenleg 6,7%-os a munkanélküliség, ez aszám könnyen lehet, hogy nôni fog a közel-jövôben. A személyes hétköznapi tapaszta-lataim azonban ezzel kissé ellentétesek, mivela boltokban az emberek általában zsúfolásigmegpakolt bevásárlókocsikat tolnak magukelôtt és több boltnál látható az „Eladót fel-veszünk” felirat. Bár valószínû, hogy ez a no-vemberi hálaadási készülôdésnek, illetve a ka-rácsonynak tudható be.

– Az elnökválasztás után bizakodóbbanlátják a jövôt az amerikai emberek – ezt önis tapasztalja?

– A választást nagyon sokan kivételes tör-ténelmi pillanatnak élték meg. Azok, akik ademokrata elnökjelöltre szavaztak, ôszinténbizakodóak a jövôt illetôen, azonban a repub-likánusok számára a választás eredménye csa-lódás volt. Mégis azt tapasztaltam, hogy aMcCain-pártiak tudomásul vették Obamagyôzelmét, és inkább támogatják az új veze-tést, mintsem széthúzásra buzdítsanak. Ez azösszetartás mindenesetre valóban bizakodás-ra adhat okot pártállástól függetlenül.

Úgy tapasztaltam, hogy az elnökválasztástkövetô napon az emberek között egyáltalánnem volt beszédtéma a választás eredménye.Mint ahogy késôbb kiderült, politikáról ésvallásról nem igazán illik társaságban beszél-getni.

– Magánjellegû téma a végére: a kará-csonyt hol és hogyan ünnepli meg?

– A szentestét feleségemmel töltöm, termé-szetesen meglátogatjuk a szüleinket is. Kará-csony napján pedig összejön a család apraja-nagyja, aminek most különösen örülünk, hi-szen már nagyon régen láttuk egymást.

Futómû Kft. 55


Martin Macik cseh raliversenyzô csapata két kami-onnal vesz részt a 2009-es Dakaron. Nem újdonság aversenyzô számára a Dakar, ahogy lapunk korábbi szá-mában már beszámoltunk róla, 2004 óta Rába-futómû-vekkel szerelt kamionokkal vesz részt a Dakar-rali-kon, 11., illetve 12. helyezést sikerült elérnie, az ideiCentral Europe Rallyn pedig egyik, Rába-futómûvelszerelt kamionjával 4. helyezést ért el. A Rába Futó-mû Kft.-tôl 2007-ben egy szett futómûvet kapott, me-lyet új kamionjába épített bele, illetve kedvezményesáron biztosítottunk számára pótalkatrészeket.

A csapat 2009-es Dakarra való felkészülése, a tesz-telés 2008 októberében Tunéziában történt. (Fotóin-kon ebbôl láthat rövid ízelítôt az olvasó.)

A verseny különlegességét fokozza, hogy a Dakart ez-úttal új kontinensen, Dél-Amerikában, Argentínábanés Chilében rendezik meg. A Dakar így elhagyjaEurópát, hiszen a verseny rajtja (2008. január 3.) ésvégcélja is Buenos Aires lesz. A verseny teljes hosszatöbb mint 9500 km, melybôl 5650 km a speciális sza-kasz. Dûnék, homok, végtelen utak, hegyek… Min-den adott egy igazán nívós rali megrendezéséhez.

A VERSENY KÜLÖNLEGES SZAKASZAI:1500 M-TÔL 2000 M-IG: 610 KM2000 M-TÔL 2500 M-IG: 240 KM2500 M-TÔL 3000 M-IG: 70 KM3000 M-TÔL 3250 M-IG: 15 KM

A ralin körülbelül átlag 4000 m-es magasságban egy120 km-es összekötô szakaszon is keresztül kell men-niük a résztvevôknek.

A Dakar jelentôségét jól mutatja, hogy 530 csapat-tal 49 nemzet képviselteti magát: 230 motorral, 30quaddal, 188 gépkocsival és 82 kamionnal.

A rendezvény 2008. január 18-án ér véget BuenosAiresben.

Reméljük, Martin Macik csapata a legutóbbi Cent-ral Europe Rallyhoz hasonlóan elôkelô helyezést ér el.Ezúton is sok sikert kívánunk a versenyhez!

DÖBRÖSI BALÁZS

Cseh versenyzô Rába-futómûvekkela Dakar-ralin

MARTIN MACIK

66 Alkatrész Kft., Mór, Sárvár


Ajelenlegi gazdasági helyzethez igazod-va a Rába Jármûipari AlkatrészgyártóKft. Sárvári Gyárában – több más mel-

lett – a piachoz igazodva a beszerzés üteme-zésével, a beszállítók centralizálásával, a rak-tározás átalakításával igyekeznek kivédeni anegatív hatásokat.

A sárvári gyár beszállításütemezô munka-társa, Pankaczi Károly – akinek a beszer-zési rendszerek üzemeltetése, felügyeleteés koordinálása a feladata – elmondta aRába Magazinnak, mivel a jelenlegi gazda-sági helyzet a jövôre nézve nehéz kilátáso-kat mutat, elsôként normalizálni kell a rak-tári készletállományt.

– Teljes egészében optimalizálni kell akészletet, annyira visszavenni, amennyirea rendelésállomány azt megengedi. Másiklépés a világgazdasági helyzetnek megfele-lôen az alapanyagár csökkentésének reali-

zálása. Az acéliparban ajelenlegi négy-öt százalé-kos csökkenéseket az évelsô hónapjaiban érvénye-síteni kell a beszállítók-nál, a partnerektôl olcsób-ban beszerezni az alap-anyagot. Ugyanis a piactôlünk is azt várja el, hogycsökkentsük árainkat ve-vôink felé – sorolta a kí-vánatos lépéseket Panka-czi Károly.

A szakember hangsúlyoz-ta, Sárváron is vallják aRába Holding által meghatározott irányelve-ket, amelyek alapján centralizálni kell a be-szállítókat, azaz csökkenteni a számukat.

– Ezáltal kedvezôbb feltételekkel tudunkalapanyagot beszerezni, mivel ha egy beszál-lítótól többet vásárolunk, a forgalomnöve-

kedésbôl adódóan na-gyobb árkedvezménye-ket lehet elérni, érvénye-síteni. A fizetési feltéte-lek javítását tervezzük,továbbra is cél az átlaghetvennapos fizetési ha-táridô elérése. Továbbfejlesztjük a konszigná-ciós raktárakat, ami amûködô tôke javulásáteredményezi. A jelenle-gi CPS-rendszerben mû-ködtetett tételek körét isbôvíteni kívánjuk. Cél,

hogy a beszerzett tételek ne a gyárban „fe-küdjenek”, hanem a beszállítóknál. Tôlüklehívásos rendszerben tudjuk szükség sze-rint folyamatosan biztosítani a gyártáshozszükséges alapanyagot – tudtuk meg Pan-kaczi Károlytól.

Akorábbi hegesztôüzemkiköltöztetésévelegyesítették a két

présmûhelyt a Rába Jármûi-pari Alkatrészgyártó Kft. MóriGyárában. Ezzel nemcsak atermelékenység javul, hanemaz anyagok mozgatása és táro-lása is optimalizálható.

Határidô elôtt, decemberelsô hetében áttelepítették aprésmûhelyt a régi hegesz-tôüzem helyére a móri gyár-ban. A cég mérnökségi cso-portvezetôje, Flatsker Tamáselmondta a Rába Magazin-nak, hogy ott korábban amár kifutott terméket, azOpel Vectra crash-boxotgyártották.

– A korábban gyártott ter-mék kifutásakor született azaz elképzelés, hogy a kétprésmûhelyt – amelyekeddig háromcsarnoknyi tá-volságra voltak egymástól –egyesíteni kellene. Ez ter-melésszervezés szempontjá-ból rendkívül fontos – ma-gyarázta Flatsker Tamás.

A csoportvezetô szerintmásik nagy elônye a telepí-tésnek, hogy a korábban egy-mástól távol lévô gépeketkét sorba telepítették, kon-centrálva a fô termékekre,a Suzuki-présalkatrészekre.A kialakítás elônye, hogykevés félkész terméket kelltárolni, amit csúszdás tech-nológiával továbbítanak a

présgépek között. A kétegység összevonásával kia-lakított présmûhelyben fô-ként a Suzuki három típu-sához, a Splashhez, az SX4-hez és a Swifthez gyártanakalkatrészeket. Emellett ha-szongépjármûvekhez, autó-buszok és vasúti személyko-csik üléseihez készülnekprésalkatrészek.

– Tervezzük a SMED-rend-szer bevezetését, amellyel aszerszámcsereidôt is csökken-teni tudjuk. Ehhez kiegészí-tô elemeket szeretnénk vásá-rolni. Az üzem jelenleghárom mûszakban dolgozik,kettôben teljes leterhelés-sel, míg a harmadikban a so-rozatszerszámokkal gyártógépek mennek – mondta elFlatsker Tamás.

A móri gyárban az újrendszer tervezési, végrehaj-tási fázisa három hónapigtartott, egészen az ajánlatké-rés fázisától a gépek üzembehelyezéséig. A gépek telepí-tését külsô cég végezte. Ahegesztômûhely kitelepíté-se után üres csarnok várta azáttelepített gépeket, ame-lyekhez ki kellett építeni azenergiaellátást. Az ütem-terv szerint december 15-rekellett volna elkészülni amunkákkal, ám azokat 8-ára elvégezték. Jelenleg agépek üzembe helyezése fo-lyik, januártól indulhat atényleges termelés.

Kevesebb beszállítóval,kisebb készlettel, olcsóbban

PANKACZI KÁROLY

Összevont présmûhelyek Móron

Négy tétel mintagyártását végezte el ha-táridôre a Sennebogennek a Rába JármûKft., s a késztermékeket már el is juttat-ta Németországba. A családi tulajdonbanlévô darugyártónak ezúttal nem szereltegységeket, hanem alkatrészeket kellettkészíteni: kormánykart, kereszttartót, tar-tót, valamint a kabinemelô alsó keretét. Afolyamat rendkívül gyorsan zajlott. Az ok-tóberi írásos megállapodást követôen no-vember elején kezdôdtek meg az elôké-születek, s a kiszállítási határidô Mikulásnapja volt.

Homér Zoltán technológus elmondta:

annak ellenére, hogy a német cég öt-ötdarabos sorozatgyártást kért, a kft. hétda-rabosat indított, egyrészt a tapasztalatszer-zés, másrészt az összeállító készülék gyár-tása miatt. „Három termékkel nem volt kü-lönösebb problémánk, az egy méterszermásfél méteres keretnél azonban jelentôskihívással szembesültünk. A minták meg-felelôek lettek, de még most is azon dol-gozunk, hogy az összeállító készülék adjaa kívánt méreteket, ne kelljen utólagosmunkafolyamatokat – egyengetést, forgá-csolást – beiktatnunk” – mondta a szak-ember.

A Jármûben jelenleg a Sennebogen válaszátvárják a mintákkal kapcsolatban. A folytatásbiztosnak tûnik: ezekbôl az alkatrészekbôlmintegy ötven darabot gyárthat a kft. jövôre.

Jármû Kft. 77


Legyártották a mintákat a Sennebogennek

HOMÉR ZOLTÁN

Az év végi hajrá miatt jövô évelején kerül sor az eddig jólvizsgázott KIR-rendszer

külsô auditálására. A Rába JármûKft. május 21-én tartotta a projekt-indító értekezletet, azóta a környe-zetirányítási rendszer már a belsôauditon is átesett.

Ez évre három tanúsítás megszer-zését tûzte ki célul a Jármû Kft., aMEBIR (OHSAS 18001:1999) ésa hegesztési minôségirányítási rend-szer (ISO 3834–2 2005) után márcsak a KIR (ISO 14001) nem esettát a külsô auditon. A tavasszal el-kezdôdött projektre a DenkstattHungary Kft. készítette fel a Jármûkft. munkatársait, és Takács Lász-ló gyártásfejlesztési vezetô szerint anemrég megtartott elôaudit soránminimális eltéréseket állapítottakmeg, ezek ebben az egy hónapban

Jármû: januárban vizsgázik a KIR

biztosan orvosolhatók. S hogymirôl szólt ez a bô féléves projekt:elôször is döntést kellett hozni arról,hogy egy önálló környezetirányítá-si rendszert alakít-e ki a társaságvagy pedig az ISO–9001-be integ-rálja a rendszer közös elemeit. Mivel

a vállalat szerint a jövô az integráltrendszereké, a közös eljárásokat át-vették, s számos kiegészítést tettek.A környezetspecikfikus eljárásokatel kellett készíteni, tehát szükségvolt a környezeti tényezôk megha-tározására, a környezetpolitika ki-dolgozására, s ki is adták az ehhezkapcsolódó eljárási és munkautasí-tásokat. Takács László hangsúlyoz-ta: az oktatási tematikák nem csak

az adott területre terjedtek ki: azúj eljárások elôkészítése soránmagát a környezettudatosabb gon-dolkodást igyekeztek a felkészí-tôk a munkatársakban tudatosíta-ni. Hozzátette a vezetô azt is, hogya környezetközpontú rendszer kör-nyezetvédelmi szempontjainak akft. már a projekt elindítása elôttis igyekezett megfelelni és az át-költözést követô beruházások, fej-lesztések után kapott kedvezô ha-tósági szakvélemények mára iga-zolták ezt. A környezettudatosabbgondolkodásmód testet ölt szá-mos fejlesztésben: így a festésnél

a vizes zsírtalanító bevezetésé-ben, az új veszélyeshulladék-táro-lók kialakításában, az oldószer-felhasználás jelentôs csökkenté-sében és a kétkomponenses fes-tékkeverôk beszerzésében.

Az év végi hajrá miatt a külsôauditot a jövô év elejére kellettnapolni, a tanúsítást a TÜVNord Kft. végzi el – tudatta Ta-kács László.

TAKÁCS LÁSZLÓ

FODOR ISTVÁN

VINKE LÁSZLÓ

88 Jármû Kft.


ARába Jármû Kft.-ben 2008-ra tervezett és legyártott ka-tonai jármûvek utolsó darabjait a napokban vették át a Ma-gyar Honvédség Logisztikai Ügynökség Minôségbiztosí-

tási Osztály tisztjei. Az év végi átadásban üzemanyag- és vízszál-lítók, oldalrakodó konténerszállító jármûvek s egy különleges„monstrum”, egy autómentô szerepelt. Ez utóbbiból ezzel már négyszolgál a honvédségnél.

A Jármû Kft.-nek december közepéig kellett befejeznie a hon-védségi jármûvek leszállítását. A társaság minôségbiztosítási ve-zetôje, Krasztina Zoltán elmondta magazinunknak, a katonai át-vétel mindig elôre, írásban megtett átvételre, felajánlás alapjánindul.

– A Jármû Kft. lejelenti a logisztikai ügynökség minôségbiz-tosításának, hogy az adott dátumra elkészült a jármû. A minô-ségbiztosítási képviselôk visszaigazolják az idôpontot, majd meg-jelennek a gyárban és az átvételre felajánlott jármûvekbôl min-tavétel alapján kiválasztanak tíz százalékot, de legalább egyet éselvégzik az ellenôrzést – mondta elöljáróban Krasztina Zoltán.

Az átvétel elôször a jármûvek kísérôdokumentumaival kezdô-dik, a forgalmi engedély, a típusbizonyítvány, a kezelési és kar-bantartási utasítások meglétét, illetve tartalmukat ellenôrzik akatonai átvevôk. Ezek a mûveletek még az irodában zajlanak, seltartanak másfél-két óráig minden alkalommal.

– Ezt követi a jármûvek fizikai átvétele, ahol az átvételt vég-zôk többek között a teljességet, a festést, a tartozékokat, a ke-zelôszerveket nézik. Ellenôriznek egy-egy funkciót, majd a ka-tonai átvételek lényeges része, a futáspróba következik. A kivá-lasztott jármûvekkel az átvevôk kimennek az écsi próbapályá-ra, s a különbözô mûtárgyakon mozognak velük. Kipróbálják amûködési funkciókat, a terepfokozatok, differenciálmûvek kap-csolhatóságát. Azon túlmenôen rendszeresen ellenôrzik a csör-lôk mûködését, praktikusan az egyik jármûvet felvontatják amásik jármûvel a domboldalon. A jármûvek terepadottságait biz-tosító funkciókat is ellenôrzik, például az aláfutásgátló, illetvea sárvédôk felhajthatóságát, hiszen terepen mindjárt útban van-nak a tereptárgyaknak – részletezte Krasztina Zoltán.

A minôségbiztosítási vezetô elmondta, az átvételek során ta-pasztalt hiányosságok mérlegelése alapvetôen attól függ, hogyaz eltérés kijavítható-e az átvétel ideje alatt. Ha nem korrigál-ható, a jármûvet visszautasítják, s a következô alkalommal kellmegfelelnie. A visszautasított mennyiség 2008-ban tíz százalékalatt van.

– A hiányosságok nagy része nem elsôsorban a jármûveken ta-lálható, hanem a forgalmi engedélyek helytelen kitöltésébôlfakad. Erre kicsi a ráhatásunk, mert a közlekedési hatóság és azokmányiroda adja ki ezeket az okmányokat, és az ottani infor-máció nem mindig felel meg a követelményeknek. A jelenlegiátvétel az utolsók egyike. Sajnos több különbözô külsô ok – el-sôsorban a beszállítók csúszása – miatt a legtöbb jármû október-novemberi idôszakra készült el. Ezért a katonai átvétel progra-mozása november végétôl nagyon sûrû – tudtuk meg KrasztinaZoltántól, aki hangsúlyozta:

– Mivel a legtöbb jármû átadása az év utolsó idôszakára esik,a feszített ütem minden résztvevôre – a beszerzéstôl a katonaiprojektmenedzserségen túl az üzemi dolgozók, a szerelde rendel-kezésre állásáig – komoly pluszfeladatot ró. Nagyon sok jármû-vet rövid idô alatt kell kibocsátani és olyan állapotba hozni, hogyazok katonai átvételre alkalmasak legyenek.

A Jármû Kft.-tôl a katonai átvevôk az utolsó napokon RábaH–25-os vízszállítókat, MAN-alapra EMPL-felépítménnyel sze-relt autómentôt, MAN-alapra szerelt oldalrakodó konténer-szállító jármûveket, Rába H–25-ös üzemanyag-szállítót és egyMAN üzemanyag-szállítót vettek át.

A kollégák már az utolsó, nagy feladatra készülnek, ez pediga jármûvek katonai átvétel utáni szállítása a Magyar Honvéd-ség központi raktárába. Ott megtörténik a jármûvek mennyisé-gi átvétele.

Katonai átvevôk jártak a Jármû Kft.-nél

Tudásakadémia – HR 99


Acélok és a képzés fô elemeinem változtak, az RTA-soro-zat mégis más lesz idén, mint

tavaly volt. A legfontosabb különb-ség, hogy az elôadásokat ezúttal aRába-menedzsment tagjai, s nem fô-iskolai⁄egyetemi tanárok tartják, akikaz elsô sorozatban fôképp az elmé-leti ismeretekre alapoztak. A négyrészbôl álló elôadásokat és az úgyne-vezett kandallóbeszélgetéseket Pin-tért István elnök-vezérigazgató nyi-totta meg.

Néhány szót a képzésrôl: az RTA-sorozat átfogó stratégiai, piacorien-tált, illetve kontrollingszemléletetnyújt; betekintést ad továbbá a szer-vezeti formák mûködési hatékony-ságába, illetve megmutatja, mi aszerepe az operációnak a mûködéshatékonyságának kialakításában.A cél az, hogy a képzés során a részt-vevôk képesek legyenek a cég érde-kében gondolkodni, döntési, koc-kázatvállalási, problémamegoldásiképességeiket fejleszteni. Fontos azis, hogy a beszélgetések erôsítik azegyes vezetési szintek, a menedzs-ment személyes kontaktusait.

A témakörök négy területet ölel-nek fel, az elsô (decemberi) elôadása „piacorientált stratégiaképzésrôl ésmûködésrôl” szólt, a második címe„szervezet és stratégia” lesz, a harma-diké „mûködési hatékonyság”, a ne-gyedik pedig „pénzügy, kontrol-ling” témakörben ad információ-kat a résztvevôknek.

A stratégiaképzési blokk felelôsePintér István elnök-vezérigazgatóvolt, a képzést pedig december 11-én tartották Gyôrben. A sorozatúgy épül fel, hogy az egynapos elô-adásokat félnapos mûhelymunkaköveti – az elôadáshoz képest egyhéttel késôbb.

Nézzük akkor, hogyan látták arésztvevôk az elsô képzés tapaszta-latait:

Rácz Imre tányérkúpteam-veze-tô: – Érdekes és tanulságos volt szá-momra, hogy azokon a bemutatóanyagokon, amelyek akár csak egyvagy két hónapja készültek, meny-

RTA-képzés: ezúttalkicsit másképp

nyire és miben kell változtatni.A legfontosabb tanulság is szá-momra az, hogy az alkalmazkodó-képesség szerepe talán még sohanem értékelôdött fel ennyire, mintmost.

Diós Etelka értékesítési munka-társ: – Én tavaly még nem vet-tem részt a képzésen, így nincsösszehasonlítási alapom, de szá-momra hasznos információkkalszolgált már az elsô elôadás is. Azértékesítés területén csapódik leugyanis elsôként a gazdasági vál-ság, amelyre nekünk gyorsan éshatékonyan kell válaszolnunk. Azis nagyon jó, hogy beleláthatunka vállalat stratégiailag fontos dön-téseinek hátterébe, hiszen úgy,hogy tudjuk a választ a miértre, miis gyorsabban reagálhatunk.

Kozma Balázs regionális értéke-sítési menedzser: – Számomra is aza legnagyobb haszna a képzésnek,

hogy választ kapok arra, a vezetésmit és miért csinál, illetve mit ter-vez a jövôben. Az én területemEurópán kívül esik, de ez nem je-lenti azt, hogy például Japánban neérzôdne a gazdasági válság hatása.Gyorsnak és hatékonynak kell len-nünk – a képzés pedig pontosanehhez ad hasznos és jó tanácsokat.

Lukács György SCM-igazgató:– Számos dologról külön-különnyilvánvalóan tudunk, de így,hogy mindezt kontextusban is lát-juk, összeáll a pontos kép. Ez aképzés legnagyobb érdeme szá-momra, illetve még az, hogy lát-juk: együtt gondolkodással haté-konyan és célirányosan tudjuk aproblémákat kezelni.

Rákóczy Kálmán konstrukci-ósteam-vezetô: – Fontos számom-ra is, hogy átfogó képet kapok aholding stratégiájáról, már csakazért is, mert mi szorosan együtt-

mûködünk az üzletfejlesztéssel.Nem vagyok pesszimista, szerin-tem a válságot kezelni tudjuk, smásfél-két éven belül már nem ezfogja meghatározni a stratégiaidöntések nagy részét. Voltunk márnehezebb helyzetben is: a kilenc-venes évek elején, s azt is megol-dottuk.

Farkas Ákos értékesítési igaz-gató elôadóként vett részt az elsôrendezvényen: – Az elôadások isnyilván a helyzethez igazodnak,én arról beszéltem, hogy a jelen-legi helyzetben még fontosabblett a piackutatás, illetve a kom-munikáció és az információhozjutás. Nekünk azokat a piacokatkell most elsôsorban „nyomni”,ahová a válság nem gyûrûzött be.Ilyen pedig a mezôgazdaság, illet-ve a mezôgazdaságigép-gyártás –itt nekünk még jelentôs potenciá-lunk van.

RÁCZ IMRE DIÓS ETELKA KOZMA BALÁZS LUKÁCS GYÖRGY RÁKÓCZY KÁLMÁN FARKAS ÁKOS

1100 HR


Pápai áldással Száztíz éves a Rába dalkörA

z ezernyolcszázas évek végén, amikorhuszonöt vagongyári dolgozó megalapí-totta az elsô gyôri munkás-kultúregye-

sületet, valószínûleg egyikük sem gondolt arra,hogy olyan énekkart alapítanak, amely mégszáztíz év múlva is szórakoztatja a dalok ked-velôit.

Abban, hogy a kórus eljuthatott ide és meg-ünnepelhette száztíz éves fennállásának jubi-leumát, rendkívül nagy szerepe volt a RábaMagyar Vagon- és Gépgyárnak. A Rába-gyárés a szakszervezet több mint száz éve támogat-ja az énekeseket. A dalosok emlékezetes kon-certekkel köszönték meg a mecenatúrát a vál-lalatnak. A gyár dolgozói közül sokan a kórus-ban találták meg azt a kikapcsolódási formát,amely erôt adott nekik a vállalati feladatok-hoz. A közös éneklés erôsítette a cégen belülaz emberi kapcsolatokat. A próbákon ott ültegymás mellett az esztergályos és a mûvezetô,a raktáros és a technológus. A kórusban élet-re szóló barátságok kötôdtek. Az esztergályo-

sok, lakatosok, bérelszámolók sikert sikerrehalmoztak. A rádiófelvételek, a legmagasabbkórusminôsítések, külföldi fellépések bizonyí-tották, hogy a lelkesedés és az akarat nagymagasságokba emelheti az embert. Ezekhez asikerekhez nagyban hozzájárultak a karna-gyok. Gyakori vendég volt a kórusnál KodályZoltán, Bárdos Lajos, Halmos László, VasziViktor, Vass Lajos, Medveczky Ádám. Szíve-sen jöttek, hiszen a magyar kórusmûvészetegyik fellegvára volt a Rába. Az országos és agyôri zenei életben jól ismert mûvészek irányí-tották a dalosokat: Pethô Kálmán, Varga Er-zsébet, Hoffmann László és Pintér Ferenc. Asikerekrôl természetesen nem csak múlt idô-ben beszélhetünk. Hosszú ideje a többszörö-sen kitüntetett színházi karigazgató, BojtárnéGál Anikó irányítja az énekkar munkájátnagy odaadással. Többek között neki és Kreitzné Turi Zsuzsanna vezetôségi tagnakköszönhetô, hogy a Rába Dal- és Társaskör ajövôjén gondolkodhat. Ehhez lelkierôt adhata pápai áldás. A dalkörösök az áldást a szep-

tember eleji – önkormányzati segítséggel meg-valósult – római útjukon kapták XVI. Bene-dek pápától. A Vatikánban, a 16 ezer fôs auditóriumban a pápa – magyar nyelvû köszön-tôje után – Isten áldását kérte a kórusra, hogytagjai még nagyon sok embert ajándékozhas-sanak meg az éneklés örömével.

A római út után, november 24-én ünnepel-te a dalkör fennállásának 110 éves jubileumát.A dalosok repertoárjukból egy estét betöltô íze-lítôt adtak a nagyszámú hallgatóságnak a gyôrivárosháza dísztermében. A koncert utáni fo-gadáson pedig már szóba kerültek azok a ter-vek, amelyek remélhetôleg biztosítják a RábaDal- és Társaskör jövôjét.

AZ ÉNEKKAR HAGYOMÁNYOS ÉV VÉGIKONCERTJÉT A VASAS OTTHON

NAGYTERMÉBEN TARTJA 2008. DECEM-BER 22-ÉN 18 ÓRAKOR, MELYRE MINDEN

ÉRDEKLÔDÔT SZERETETTEL VÁRNAK.

DOMONKOS JÓZSEF

HR 1111


RÁBA MAGAZIN – A RÁBA JÁRMÛIPARIHOLDING HAVONTA

MEGJELENÔ LAPJAA MUNKATÁRSAK ÉS

A PARTNEREK SZÁMÁRA.FELELÔS KIADÓ:

MARTONICZ SZILVIA

A RÁBA NYRT. MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA

A LAPCOM KFT. (9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄A)ÜGYVEZETÔ IGAZGATÓ:

SZAMMER ISTVÁN

FELELÔS SZERKESZTÔ:KOLOSZÁR TAMÁS

TERVEZÔSZERKESZTÔ:SUDÁR ÉVA

MUNKATÁRSAK: HANCZ GÁBOR, LACZÓ

BALÁZS, SUDÁR ÁGNES,TÓTH GYULA

FOTÓ: H. BARANYAI EDINA

SZERKESZTÔSÉG: 9021 GYÔR, ÚJLAK U. 4⁄ATELEFON: 96⁄504-444,

FAX: 96⁄504-414. E-MAIL:[email protected]

NYOMÁS: PALATIA NYOMDA ÉSKIADÓ KFT., GYÔR

A RÁBA NYRT. KOMMUNI-KÁCIÓS SZERVEZETE:

9027 GYÔR, MARTIN U. 1.TELEFON: 96⁄624-370

Megállapodás2008. december 10-én központi megállapodás született

az érdekképviseletek és a Rába-csoport között a 2009. évibérfejlesztésrôl. Hosszas tárgyalások, a lehetôségek és azigények részletes elemzése után, úgy érzem, a szakszerve-zetek és a munkáltatói oldal képviselôi korrekt megállapo-dást kötöttek.

2009. április 1-jétôl lesz bérfejlesztés hiányzáshoz kötöttmozgóbér formájában, mely 2010 januárjától alapbére-sedhet, amennyiben az alapbéresítés feltételei teljesülnek.

A világban érzékelhetô válság, a jelenlegi világgazdaságihelyzet és az ebbôl következô csökkenô vevôi igényekmiatt a bérfejlesztés mellett az alábbiakra is kitér a meg-állapodás: 2009. évben a termelési tervhez igazodó csök-kentett munkarendben indul a munka, melynek részleteitmajd a helyi megállapodások rögzítik. Megállapodtunk,hogy a kollektív szerzôdés módosítása során tárgyalunk azegyéves munkaidôkeret lehetôségérôl, amellyel a munka-helyek minél nagyobb számú, hosszú távú megôrzését tud-juk támogatni.

Az érdekképviseletek kérésére a 2009. évi Rába-bálnem kerül megrendezésre, tekintettel a nehéz helyzetre, amitegyütt kell „túlélnünk”, ezért a Rába-bálra félretett kere-tet, költséget is erre a közös túlélésre áldozzuk.

NAGY KORNÉLIA

Mûszaki oktatás nemmûszaki végzettségûeknek

(Folytatás)A Rába Magazin októberi számá-

ból minden kedves olvasónk érte-sülhetett arról, hogy a Rába Futó-mû Kft.-ben elindult egy olyanbelsô oktatás, mely azon munka-vállalóink számára is betekintéstenged a termelést elôkészítô, il-letve konstrukciós folyamatokba,akik bár munkájukból kifolyólagmás területen jártasak, mégis a Rá-bával való azonosulás miatt érin-tettek.

Az elsô oktatáson a jármûiparialapismeretek elsajátítása volt acél. Ezt követte a kovácsolássalfoglalkozó képzés, a kovácstech-nológiák bemutatása. Az elôadástKörmendi Zsuzsanna tartotta, agyakorlati oktatást Tancsics Fe-renc vezette. Az elôadás kereté-ben választ kaphattunk a ková-csolási folyamatot érintô alapvetôkérdésekre, megismerhettük a ko-vácsolás lépéseit, a Rábánál mûkö-dô kovácsgépeket, ezek mûködési

elvét és fontosabb tulajdonságait.A gyárlátogatás során pedig lát-hattuk, hogyan mûködik mindez agyakorlatban. Minden résztvevônevében mondhatom, hogy a kép-zés elérte célját. Látni azt, hogyegy acélrúdból hogyan alakul kipéldául egy tengelycsukló, nemmindennapi élmény.

Az elôadás-sorozat ezzel a témá-val még nem ért véget. A folyta-tás 2009 elején várható.

ZÁMBORI ESZTER

1122 HR


Ilyen volt 2008!KEDVES MUNKATÁRSAK!AZ EGÉSZ ÉVES KÖZÖS MUNKA UTÁN DECEMBERBEN ELÉRKEZIK A KARÁ-

CSONY, AZ ÜNNEPLÉS ÉS A PIHENÉS IDEJE. A RÁBA-CSOPORT MINDEN MUN-KAVÁLLALÓJÁNAK KÖSZÖNÖM AZ EZ ÉVI MUNKÁJÁT, KITARTÁSÁT ÉS HELYT-ÁLLÁSÁT. KÍVÁNOM, HOGY SZERETETBEN ÉS BÉKESSÉGBEN TELJENEK AZÜNNEPEK. AZ ÜNNEPI IDÔSZAK SEGÍTSE ÖNÖKET A TESTI-SZELLEMI MEG-ÚJULÁSHOZ, FELTÖLTÔDÉSHEZ, HOGY JANUÁRBAN ÚJULT ERÔVEL KEZDHES-SÜK AZ ELÔTTÜNK ÁLLÓ ÉVET.

PINTÉR ISTVÁNELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

Documents

LX.évfolyam 11.szám Alapítóként ott Rába ... · CyanMagentaYellowBlack 1oldal A Rába Jármûipari Holding lapja LX.évfolyam 11.szám 2008.december 8. oldal Alapítóként