Lyotard a Posztmodern Allapot

5/11/2018 Lyotard a Posztmodern Allapot

1/46

Horror MetaphysicaeA GOND FOLYOlRAT ES A SZAZADVEG KIADO KOZOS SOROZATA A posztmodern dllapot

SOROZATSZERKESZTOKHevizi Otto

Kardos AndrasJURGEN HABERMAS

JEAN-FRAN~OIS LYOTARDR IC HARD ROR TYtanulmanyaiKOTET MEGJELENESET AZ OTKA

ES A SOROS ALAPITvANY TAMOGATTA

SZAzADVEG KIADOBUDAPEST, 1993


2/46

JEAN-FRAN(:OIS LYOTARDA posztmodem allapot

BEVEZETES

A tanulmany targya a tudas allapota a legfejlet tebb tarsadal-makban. Ezen allapot "posztmodern" elnevezese mellett don-tottem. A sz6 az amerikai kontinensen a kritikusok es a szo-ciologusok koreben altalanosan hasznalt. A kulnira helyzetetjeloli azon atalakulasok utan, melyekkel a 19. szazad vege otaa tudornany, az irodalom es a rmlveszetek jatekszabalyainaltalalkozunk. I tt ezeket az atalakulasokat az elbeszelesek val-saganak kontextusaba helyezzuk,A tudornany kezdettol fogva utkozott az elbeszelesekkel.

A tudomany rnerceje alapjan az elbeszelesek tobbsege me-senek bizonyul. Amennyiben azonban a tudornany nemkorlatozodik hasznos szabalyszenlsegek rnegallapitasara esaz igazsag keresesere, akkor a maga jatekszabalyait Iegiti-malnia kell. Ily m6don sajat alapszabalyzatat igazoI6 dis-kurzust, filozofiat teremt. A "modern" fogalmat haszna-10m majd annak a tudomanynak a jelOlesere, amely, magatlegitimalando, ebben a metadiskurzusban explicit m6donolyan nagy elbeszelesekhez folyamodik, mint amilyen aszellem dialektikaja, ajelentes hermeneutikaja, a racionalis,illetve a tevekeny szubjektum emancipacioja vagy a joletrnegteremtese. Peldaul a k6z16 es a befogad6 kozotti kon-szenzusszabalyt egy allftas igazsagertekevel kapcsolatban

7


3/46

akkor tartjak elfogadhat6nak, ha a szabaly beleil lik a racio-nalis szellemek kozotti lehetseges osszhang perspektfvaja-ba: ilyen volt a felvilagosodas elbeszelese, ahol a tudashosei helyes erkolcsi es politikai celert, az egyetemesbekeert tevekenykednek. Ebb61 a peldabol lathato, hogy hatortenelemfiloz6fiat magaban foglalo nagy elbeszeles revenlegitimaljak a tudast, akkor kerdesek meriilnek fel a tarsa-dalmi koteleket meghatarozo intezmenyek ervenyessegevelkapcsolatban is: ezeket is legit imalni kell. fgy az igazsaghozhasonloan az igazsagossag kapcsan is a nagy elbeszelesrehivatkoznak.Vegsdkig leegyszenisitve, a "posztmodernt" a nagy elbe-

szelesekkel szembeni bizalmatlansagkent hatarozorn meg. Eza bizalmatlansag ketsegtelenul a tudomanyok fejlddesenekeredmenye, de ugyanakkor fejlodesuk elofeltetele is. A legiti-macio metanarratfv apparatusanak elavulasa egybeesik a me-tafizikus fi lozofianak es az arra alapozott egyetemnek mintintezmenynek a valsagaval. Az elbeszelofunkcio elveszti rmi-kodtetoit: a nagy host , a nagy veszelyeket, a nagy utazasokates a nagy celt . Szetoszlik az elbeszelo, es egyben denotatfv,e16fr6, lefro stb. nyelvelemek felhoiben, ahol minden elem amaga gyakorlati sui generis vegyertekeivel mozog. Ezeknek afelhoknek a keveredesi pontjaiban elunk mindannyian. Nemsziiksegkeppen kepezunk nyelvileg allando osszeteteleket, esaz osszetetelek altalunk forrnalt mlajdonsagai nem feltetlenulkozolhetok.Igy ajov6tarsadalma sokkal inkabb a nyelv elemi reszeinekpragmatikajat, s nem annyira egy newtonianus antropologiat

(mint amilyen a strukturalizmus vagy a rendszerelmelet) he-lyez eloterbe. Kulonbozd nyelvjatekok vannak - ez az elemek

heterogenitasa. Ezek csupan mozaikszenien hoznak letre in-tezrnenyeket - ez lokalis detenninizmus.A donteshozok a tarsadalmisag ezen felhoit megis megkf-

serlik input-output formaban kezelni, olyan logikat kovetve,amely az elemek osszemerhetoseget es az egesz meghatarozovoltat foglalja magaban, Szerintiik eletunk a hatalom novele-Sere hivatott. Mind a szocialis igazsagossag, mind a tudo-many os igazsag szempontjabol tekintve, a hatalom legitimita-sa a rendszerek teljesftmenyenek optimalizalasabol, a hatalomhatekonysagabol fakadna. Gyengebb vagy erosebb terror nel-kiil ezeket a kriteriumokat nern alkalmazhatjuk valamennyijatekunkra: Legy operacionalis (azaz osszemerheto), vagynlnj ellSok szempontbol ketsegteleniil kovetkezetlen a maximalis

teljesftmeny logikaja, kivaltkeppen tarsadalrni-gazdasagi terti-leten ellentmondasos: egyszerre kfvan kevesebb munkat (azalacsonyabb termelesi koltsegek miatt) es tobb munkat (azinaktfv nepesseg okozta tarsadalmi terhek csokkentese erde-keben). Ketkedesunk azonban olyan foku, hogy - Marxszalellentetben - immar nem varunk gy6gyfrt ezekre a kovetkezet-lensegekre.Megis, a posztmodern allapottol eppoly idegen a kiabran-

dulas, mint a delegitimacio elvakult bizonyossaga. A nagyelbeszelesek utan honnan fakad a legitirnitas? Az operaciona-litas kriteriuma technikai jellegjf, nem alkalmas az igazsag esaz igazsagossag megftelesere. Vitakban elert konszenzusb61fakadna, mint Habermas gondolja? Az ilyen konszenzus er6-szakot tesz a nyelvjatekok heterogenitasan. S a felfedezesmindig velemenykulonbsegekbol sziiletik. A posztmodern tu-das nem egyszenlen a hatalmon levok eszkoze. Finomftja a

8 9


4/46

kulonbsegek iranti erzekenysegunket. es erosfti az ossze-merhetetlenseg iranti turelern kepesseget. Alapelve nema szakemberek azonos lenyegtisege, hanern a felfedezokparalogiaja.A nyitott kerdes a kovetkezd: A tarsadalmi kotelek legiti-malhato-e, egy igazsagos tarsadalom megvalosfthato-e a tudo-many os revekenyseggel analog paradoxonnal? Mi lenne ez aparadoxon?Az it t kovetkezo' szoveg alkalmi munka. Beszamolo a leg-fejlet tebb tarsadalmak tudasarol; a quebeci allami egyetemtanacsa szamara kesziilt, a tanacs elnokenek keresere. Szeret-nem megkoszonni az elnok szivesseget, azt, hogy engedelyez-te a munka franciaorszagi megjeleneset,Hatravan meg, hogy elmondjam: a beszamolo szerzoje filo-

zofus, es nem szakember. Az eldbbivel szemben az utobbitudja, mit ismer, es mit nem, Az egyik kovetkeztet, a masikkerdez - ez ket nagyon kulonbozd nyelvjatek. Ezeket olyrn6don elegyitem, hogy egyiket sern sikerul vegigvinni,A filozofus legalabb azzal a gondolattal vigasztalodhat ,

hogy a legitimitas meghatarozott f ilozofiai, valamint et ikai-politikai diskurzusainak formalis es gyakorlati elemzese -rnely a beszamolo alapjaul szolgal - yalaha majd napvilagotlat. A beszrimolo a szociologiai szempontii elemzesnek jolleroviditett, de ugyanakkor a helyet meghatarozo bevezeteselesz.Mint ilyet, a L'Institut polytechnique de philosophie del'Universite de Paris VIII-nek ajanlom, ezen igazan posztmo-dem idoben, mikor az egyetem talan elnlnoben, mig az intezetszuletofelben van.

1.A KUTATASI TERULET: A TUDAS AZ INFORMATIZALTTARSADALOMBAN

Munkahipotezisunk az, hogy a tudas statusa megvaltozik,amikor a tarsadalmak az iin. posztindusztrialis, mig akultllr~kaz tin. posztmodern korba lepnek. ' Az atmenet legkes6bbazotvenes evek vegen kezdddik, ami Europaban az ujjeiepftesbefejezddesetjeloli. Az atmenet sebessege az orszagtol fiiggd-en gyorsabb vagy lassabb, es az orszagokon belul valtozik atevekenysegi teriiletnek megfeleloen: az aszinkronitas miatt azaltalanos helyzetrol nehez teljes kepet adni.' A lefras egy reszeszuksegkeppen feltevesen alapul. Mindenesetre tudjuk, hogybotorsag uilsagosan hinni a futurologiaban.'Az elkerii lhetet lenul hianyos kep megrajzolasa helyett in-

kabb egy olyan sajatossagot valasztok kiindulopontkent,amely azonnal definialja vizsgalatunk targyat, A tudornanyostudas a diskurzusok egyik tfpusa. Egyebkent elmondhatjuk,hogy az utobbi negyven evben az iin. vezetd tudornanyoknakes technologiaknak foglalkozniuk kellett a nyelvvel: a fonolo-

1 A. Touraine: La societe postindustrielle (Denoel , 1969) ; D. Bel l: TheComing of Post- Industrial Society (New York , 1973); Ihab Hassan : TheDismemberment of Orpheus: Toward a Post Modem Literature (New York,Oxford U. P., 1971); M. Benamou es Ch. Caramello (szerk.): Performance inPostmodern Culture (Wisconsin, Center for XXth Century Studies and CodaPress , 1977); M. Kohler: Postmodernismus: ein begriffgeschichtl icher Uber-blick, Amerikastudlen, 22, 1(1977).

2 Ennek i rodalmi , mira klasszikus kifej ezese tal alhato meg: M. Butor :Mobile. Etude une representation des Etats-Unis (Parizs, Gallimard, 1962).

3 J if Fowles (szerk.): Handbook of Futures Research (Westport, Conn.,Greenwood Press, 1978).

1110


5/46

g ia va l e s a n ye lv elme le te kk el ", a k ommuni ka ci o p ro bl em a iv ales a kibernetikaval', az algebra m odern elm eleteivel es azinformatikaval", a szamftogepekkel es a szamitogepnyelvek-k el', a f or df ta s p ro blema iv al e s a s zamf to ge pn ye lv ek k om pa -t ib il it as an ak k ut at as av al ", a z i nf orm ac io ta ro la s p ro bl em a iv ale s a z a da tb an ko kk al" , a te lema tik av al e s a z " in te llig en s" te r-minalok tokeletesftesevel'", a paradoxologiaval". A tenyekmag uk er t b es ze ln ek ( es e z a f els or ola s n em te lje s) .

Feltetelezheto, h og y e ze kn ek a te ch nik ai a ta la ku la so kn akje le nto s h ata su k v an a tu da sra , A k et a la pv etd fu nk cio ja ra - ak uta ta sra e s a z ism ere te k a ta da sa ra - m ar erezhetoen hatottakezek az atalakulasok, vagy a jovoben hatni fognak. A z elsdf un kc i6 ra a la ik us s zama ra is e rth etd p eld at s zo lg alta t a g en e-tik a, ame ly a k ib er ne tik an ak k os zo nh eti a m ag a e lm ele ti p ar a-d ig ma ja t. S ok m as p eld at is e mlfth etn en k. A m asik fu nk ci6k ap cs an k oz is me rt, h og y a z e sz ko zo k s za bv an yo sf ta sa , m in i-a tu riz ala sa , k omm er cia liz alo da sa m ik ep pe n v alto zta tja m arr na meg a z i sm e re te k e ls aj at tt as at , o sz ta ly oz as at , s t es zi a zo ka th oz za fe rh eto ve e s kiaknazhatova.I" J oggal f e lt et el ezhet d,h og y a z in fo rm ac io s e sz ko zo k e lte rje de se a z is me re te k a ram-la sa ra u gy am ig y h at e s f og m ajd h atn i, m in t a ho gy an a z emb er if or ga lom f ej ld de se re ( ko zl ek ed es i r en ds ze re k) , m a jd kesobb ah an go k e s k ep ek (mediak':') t er jedes e re ha to tt .

4N. S. Trubeckoj: Grundz iige de l 'Phonologie (Praga, T. C.L.P.VI!., 1939).5 N. Wiener: C yb er ne ti cs a nd S oc ie ty . T he H um an U se o f H um an B ei ng s

(Boston, Houghton Miffl in, 1949); W. R. Ashby: An I nt ro du ct io n t o C y be rn e-tics (London, Chapman and Hall, 1956).

6 Lasd Neumann Janos munkassagat.7 S. Bellert : La formalisation des systernes cybernetiques , in: Le conc ept

d ' in f orma ti on dan s l a s c i en c e cont emporai n e (Parizs, 1965).8 G. Mounin: L es p ro bl em t he or iq ue s d e f a t ra du ct io n (Pa ri zs, 1963) . A

komputerforradalom 1965-tel keltez6dik, az IBM 360-as szarnftogepeinek ujgeneraciojaval: R. Moch: Le tournant informatique Documen ts cont ri but if sanncxe IV. L 'i nf ormat is at io n d e f a s oc ie te (Parizs , La Documentation fran-caise, 1978). R. M. Ashby: La seconde generation de la micro-elcctronique, LaRecherche, 2 (1970. j tinius), 127. skk,

9 C. L. Gaud fe rn a n e s A. Taib: Glossaire, i n: P . Nora es A. Mine: L'infor-ma ti sa ti on d e f a s oc ie te (La Documentation francaise, 1978); R. Beca: Lesbanques de la donnees Nouve l le i n fo rmat ique e t nouv e ll e c r oi s sance annexe 1.,in: L'informatisation ...

10 L. Joyeux: Les applications avancees de I 'informatique Documentscontributifs. Otthoni terminalok (Integrated Video Terminals) 1984 el6tt iizletiforgalomba kerulnek, kortllbeliil 1400 dollarba kcriilnek majd az InternationalResource Development bcszamoloja szerint. Home T erm in al (Conn., I.R. D.Press, 1979).IIP. Watzlawick, 1. Helmick-Beavin es D. Jackson: P ra gma ti cs o f Huma n

Communi cat i on .A S t udy o f International Patterns, Pathologies. and Paradoxes (N.Y. Northom, 1967); 1. Mosche: Une l ogi que de f a commun ica ti on (Parizs, 1972).

121. M. Treille, a Groupe d' analyse et prospective dessysternes economiquesettechnologiques (GAPSET) tagja azt allft ja: .Ncm beszelnek eleget a tarolok- k iv al tk ep pe n a f el ve ze to kn ek e s a l ez cr ne k k os zo nh et d - bovftesi lehetose-geir6l . .. Nemsokara mindenki, ha akar, alaesony aron tud informaci6kat tarol-ni, es az onall6 feldolgozas kapacitasat b6vftheti ." (La se ma in e m ed ia . 1 6,1979. fcbruar 15. ) A Nemzet i Tudomanyos Alapf tvany felmercsc sze rin t afel sookta tasi hal lgat6k tobb mint fel e foly ton igenybe vesz i a szamft6gepszolgaltatrisait; s 1980 elejere minden iskola rendelkezni fog egy komputerrel.(La s ema i ne med ia , 13, 1979. januar 25.)

13 L. Brunei: D es m ach in es e t d es h om me s (Quebec Science, Montreal,1978). J . L. Missika es D. Welton: Les reseaux pensants (Pa ri zs , 1978) . AQuebec es Franciaorszag kozotti videokonferenciak rnegszokotta valnak: 1978novembereben es decembereben a videokonferenciak negyedik sorozatar ren-deztek (a Symphonie mUholdon kereszt ii l) Quebec es Montreal, i IIetve Parizs(Universite Paris Nord es Centre Beabourg) kozott, t Las cmai n e med ia . 5, 1978.

12 13


6/46

kulonbsegek iranti erzekenysegunket. es erosfti az ossze-merhetetlenseg iranti tlirelem kepesseget. Alapelve nema szakemberek azonos lenyeg(fsege, hanern a felfedezokparalogiaja. . .A nyitott kerdes a kovetkezd: A tarsadalmi kotelek legit i-malhato-e, egy igazsagos tarsadalom megvalosfthato-e a tudo-manyos tevekenyseggel analog paradoxonnal? Mi lenne ez aparadoxon?Az itt kovetkezc szoveg alkalmi munka. Beszamolo a leg-fejlet tebb tarsadalmak tudasarol; a quebeci a ll ami egyetemtanacsa szamara keszult, a tanacs elnokenek keresere. Szeret-nem megkoszonni az elnok szfvesseget, azt, hogy engedelyez-te a munka franciaorszagi megjeleneset.Hatravan meg, hogy elmondjam: a beszamolo szerzoje filo-

zofus, es nem szakember. Az elobbivel szemben az utobbitudja, mit ismer, es mit nem. Az egyik kovetkeztet, a masikkerdez - ez ket nagy on kulonbozd nyelvjatek. Ezeket olym6don elegyftem, hogy egyiket sem sikerul vegigvinni.A filozofus legalabb azzal a gondolattal vigasztalodhat ,

hogy a legitimitas meghatarozott f ilozofiai , valamint et ikai-polit ikai diskurzllsainak forrnalis es gyakorlati elemzese -mely a beszarnolo alapjaul szolgal - yalaha majd napvilagotlat. A beszamolo a szociologiai szernponni elemzesnek j61Ierovidftett, de ugyanakkor a helyet meghatarozo bevezeteselesz.Mint ilyet, a L'Institut polytechnique de philosophie del'Universite de Paris VIII-nek ajanlom, ezen igazan posztrno-dern idoben, mikor az egyetem talan eltunoben, mig az intezetszuletofelben van.

1.A KUTAT AS! TER OLET: A TUDAS AZ INFORMA TIZALTTARSADALOMBAN

Munkahipotezisunk az, hogy a tudas statusa megvaltozik,amikor a tarsadalmak az tin, posztindusztrialis, mig a.k~ltqrakaz tin. posztmodern korba lepnek. ' Az atmenet legkes


7/46

g ia va l e s a n ye lv elme le te kk el ", a k ommun ik ac io p ro bl em a iv ales a kibernetikaval', a z a lg eb ra m od ern elmeleteivel es azi nf orm at ik av al ", a s zam ft og ep ek ke l e s a s zam ft og ep ny el ve k-k el" , a f or df ta s p ro blema iv al e s a s zamf to ge pn ye lv ek k om pa -t ib il it as an ak k ut at as av al ", a z i nf orm ac io ta ro la s p ro bl em a iv ale s a z a da tb an ko kk al" , a te lema tik av al e s a z " in te llig en s" te r-minalok tokeletesftesevel'", a paradoxologiaval", A tenyekmag uk er t b es ze ln ek ( es e z a f els or ola s n em te lje s) .

F elte te le zh eto , h og y e ze kn ek a te ch nik ai atalakulasoknakje le nto s h ata su k v an a tu da sra . A k et alapvetd funkci6jara - ak uta ta sr a e s a z is me re te k a ta da sa ra - m ar e re zh eto en h ato tta kezek az atalakulasok, vagy a jovoben hatni fognak. A z elsof un kc i6 ra a la ik us s zama ra is erthetd p eld at s zo lg alta t a g en e-tik a, ame ly a k ib er ne tik an ak k os zo nh eti a m ag a e lm ele ti p ar a-d ig ma ja t. S ok m as p eld at is e mlfth etn en k. A m asik fu nk ci6k ap cs an k oz ism er t, h og y a z e sz ko zo k s za bv an yo sf ta sa , m in i-a tu riz ala sa , k omm er cia liz alo da sa m ik ep pe n v alto zta tja m arr na meg a z i sm e re te k e ls aj at ft as at , o sz ta ly oz as at , s t es zi a zo ka th oz za fe rh eto ve e s k ia kn az ha to va .V J og ga l f elte te le zh eto ,h og y a z in fo rm ac io s e sz ko zo k e lte rje de se a z is me re te k a ram-la sa ra u gy ar uig y h at e s f o g m ajd h atn i, m in t a ho gy an a z emb er if or ga lom f ej lo de se re ( ko zl ek ed es i r en ds ze re k) , m a jd kesobh ah an go k e s k ep ek (mediak'") t er jedes e re ha to tt .

4N.S. Trubeckoj: Grund zuge de rPhono log ie (Praga, T. C. L. P.VII., 1939).5 N. Wiener: C yb er ne ti cs a nd S oc ie ty . T he H um an U se o f H um an B ei ng s

(Boston, Houghton Miffl in, 1949); W. R. Ashby: An I nt ro du ct io n t o C y be rn e-tics (London, Chapman and Hall, 1956).

6 Lasd Neumann Janos munkassagar.7 S. Bellert : La formalisation des systernes cybernetiques , in: Le conc ept

d ' in f orma ti on dans l a s c ie n ce cont emporai n e (Parizs, 1965).8 G. Mounin: L es p ro bl em t he or iq ue s d e l a t ra du ct io n (Pa ri zs , 1963) . A

komputerforradalom 1965-tel kel tez6dik, az IBM 360-as szamftogepeinek ujgeneraciojaval: R. Moch: Le tournant informatique Documen ts cont ri but if sannexe IV. L 'i nf ormat is at io n d e l a s oc ie te (Parizs, La Documentation fran-caise, 1978). R. M. Ashby: La seconde generation de la micro-electronique, LaRecherche, 2 (1970. j iinius), 127. skk.

9 C. L.Gaudfernan es A. Taib: Glossaire, in: P . Nora es A. Mine: L'infor-ma ti sa ti on d e l a s oc ie te (La Documenta tion f rancais e, 1978) ; R . Beca : Lesbanques de la donnees Nouve l le i n fo rmat i que e t nouv e ll e c r oi s sance annexe I.,in: L'informaiisation ...

10 L. Joyeux: Les applications avancees de I 'informatique Documentscontributi fs. Otthoni terminalok (Integrated Video Terminals) 1984 el6tt iizletiforgalomba kerulnek, kornlbelul 1400 dollarba kertilnek majd az InternationalResource Development beszamoloja szerint. Home Te rmi nal (Conn., I .R . D.Press, 1979).

11 P. Watzlawick, 1. Helmick-Beavin es D. Jackson: P ra gma ti cs o f HumanCommunication .A Study Q f International Patterns, Pathologies, and Paradoxes (N.Y.Northom, 1%7); 1. Mosche: Une l ogi que de l a commun ica ti on (Parizs, 1972).

12 J.M. TreilJe, a Groupe d' analyse etprospective des systerncs economiquesettechnologiques (GAPSET) tagja azt all tt ja: .Nem beszelnek eleget a tarolok- kivaltkeppen a felvezetoknek es a Iezcrnek koszonhetd - bdvftcs i lehetosc-geir61... Nemsokara mindenki, ha akar, alacsony aron tud inforrnaciokat tarol-ni, es az onallo feldolgozas kapacitasar b6vftheti ." (La se ma in e m ed ia , 1 6,1979. februar 15. ) A Nemze ti Tudornanyos Alapftvany felmerese sze rint afel sdokta tasi hal lgat6k tobb mint fel e folyton igenybe vesz i a szamftogcpszolgaltatasait; s 1980elejere minden iskola rendelkezni fog egy komputerreL(La s ema i ne med ia , 13, 1979. januar 25.)

13 L. Brunei: D es m ac hin es e t d es h om mes (Quebec Science, Montreal,1978). J. L. Miss ika es D. Wolton: Les reseaux pensants (Pririzs, 1978) . AQuebec es Franciaorszag kozotti videokonferenciak rnegszokotta valnak: 1978novembereben es decernbereben a videokonferenciak negyedik sorozatat ren-deztek (a Symphonie rmfholdon kereszt il l) Quebec es Montreal, i lletvc Parizs(Universite Paris Nord esCentre Beabourg) kozott. ( La s ema in e med ia . 5, 1978.

12 13


8/46

A tudas terrneszete nem marad valtozatlan ebben az atfogoatalakulasban, Csak akkor haladhat az iijcsatornakon es valhatoperacionalissa, ha az ismeret inforrnatikai mennyisegekkeatalakfthato.14 Megjosolhatjuk, hogy a konstitualt tudas ilymedon at nem alakfthato osszetevoit ajovoben elhanyagoljak,es az 6j kutatasi iranyokat az szabja meg, hogy Ie lehet-e azesetleges eredmenyeket a szamftogep nyelvere fordftani. Akarfelfedezni, akar tudast atadni akarnak, a tudas "termeIO'inek"es felhasznaloinak mostant61 rendelkezniiik kell olyan eszko-zokkel, amelyekkel a szamftogepnyelvekre fordftanak. A for-dftogepek kifejlesztesere iranyulo kutatasok mill:elorehaladot-tak." Egy bizonyos logika es ezaltal az elofrasok meghataro-

november 15.) Masik pelda az elektr onikus sajt6. A har em nagy amer ikaitelevfziohalozat, azABC, azNBC es a CBS olyan jol kiterjesztette produkci6ssnidioi t az egesz vil agru , hogy rna csaknem minden megtortent esemenytelektronikusan feldolgoznak es nnlholdon kereszt li l az Egyesii lt AUamokbatovabbitanak. Csak a moszkvai irodadolgozik meg mindig filmmel, amelyeketFrankfurtba kiildenek, hogy Ofman a milholdon keresztUl tovabbitsak. Londonlett a nagy p a ck in g p oi nt . ( La s ema in e me di a, 20, 1979. marcius 15.)

14 Az i n fo rmac io eg yseg e a "bit". A megh at a ro zasah oz l a sd : Gaudfernan esTaib: Glossaire 0. m.). Ezt targyalja R. Thorn: Un portee de la semantique:l 'information (1973), i ll :Mode le s ma th ema ti qu es d e l a mo rp ho ge ne se , 1 0/ 18 .1974. Ku lo no se n a z iizenetek k6dokba tOrtello an rasa t e sz i l ehe tdv e a ketertel-nulsegek kikuszoboleset. Lasd: Watzlawick ... i. m. 98. o .

15AC . 'L' 'kb . 1 'raig es exicon cege e je entet tek, hogy zsebfordf to t dobnak piacra:negy modul negy killonbozd nyelv szamara, szimultan recepci6val s egyenkent1500 szavas rnemoriaval . A Weidner Communication Systems Inc. egy Multi-l in gual Word Proce s so r : gyart, arnely Iehetove teszi, hogy a fordftokapacitas600-1'612400 sz6ra novekedjen orankent. Harmas mernoriat foglal magaban:ketnyelvil szotart, szinonimaszotart es nyelvtani mutatot, (La s ema i ne med ia .20, 1979. marcius 15.)

zott sora egyutt jar a szamitogepek hegemoniajaval, s igy ezekhatarozzak meg, mely allftasok tekinthetok a "tudas" allftasainak.EttO'1kezdve varhato, hogy a megismeresi folyamat barmely

pont jan helyezkedjen is el a "tudo", a tudas teljesen kiilsovevalik, Egyre inkabb romba dOl az a regi alapelv, hogya tudaselsajatftasa elvalaszthatatlan az elmenek es maganak a sze-melynek a kimuvelesetol (Bildung). A tudas eloallftoinak eshasznaloinak viszonya az altaluk eloallf tot t, i lletve hasznalttudashoz egyre inkabb olyan format olt, mint amilyet az aru-terrnelok es a fogyasztok viszonya az altaluk termelt es fo-gyasztott javakhoz mar niagara oltott - azaz ertekformat. Azismeretet eladasra termelik ma is es a jovoben is, es azerthasznaljak fel, hogy iij termelesben ertekesuljon: mindketesetben a esere a eel. A tudas celja immar nem onrnaga,elveszfti .Jiasznalati erteket"."Kozismert , hogy a tudas az utobbi nehany evtizedben alap-

veto termeloerove valt", ami maris jelentosen megvaltoztatta

16 J. Habermas: Erkennt n is und I n te re s se (Frankfurt, 1968).17 b ' ." . .. az em er. .. megern a terr neszetet, es uralkodik felette tar sada-

lomtes tkent valo let ezese reven , ami a tenne les esa gazdagsag nagy a lappil -lerekentjelenik meg", vagyis " az altalanos tarsadalmi tudas , ismeret kiirvet-len iermeldertive valt ... " - nja Marx A poli t ikai gazdasdgtan biralatanakalapvonalaioeu (MEM 461II . Budapest , 1972, 169-170. 0.). MiudenesetreMarx e li smer i, hogy "nemcsak tudas fonruij aban, hanem mint a t arsada lmigyakorlat . . .kozvetlen szervei", azismeretek mint gepek erove valnak: a gepek. u: embe ri a g yn a k a z embe ri k e: a lk ot ta s ze rv ei ; targyiasult tudas-ero". Lasd:P. Mattick: M arx and K eynes, T he L im its o f th e M ixed E conom y (Boston,Extending Horizons Books, 1969). Ezt a kerdest targyalja Lyotard: La place del 'alienation dans leretournernent marxiste (1969), in: Derive Ii p ar ti r d e M a rxe t Fr eud (Parizs, Union Generale d'Edition, 1973,78-166. 0.).

14 15


9/46

a munkaer6 osszetetelet a legfejlettebb orszagokban 18, S ami afejlodd orszagokban a szilk keresztmetszet fo oka. A nemzet-allamok termelokapacitasainak fegyvertaraban a tudomanyjelentdsege megmarad, es bizonyara erosodik majd a posztin-dusztrialis es posztmodern korban. Ez a helyzet egyike azonokoknak, amely alapjan azt kell gondolnunk, hogy az eltavo-lodas a fejl6do orszagoktol a jbv6ben is novekedni fog. 19A problema ezen aspektusa azonban nem feledtetheti el azt

a masik aspektust, amelyik ennek kiegeszftoje. A tudas a magainformatikai aru formajaban, mely nelkulozhetetlen a terme-loerd szamara, a hatalomert foly6 vilagmeretd versenges im-

14,234,0

mar talan legfontosabb tetje, es a jovdben is az marad. Elkep-zelhet6, hogy a nemzetallamok egy napon az informacio fo-lotti rendelkezesert ugyamigy fognak hareolni, mint egykoronegy terulet feletti uralomert, majd kesobb azert hareoltak, hogyott nyersanyagokhoz jussanak, es az olcso munkaerot kizsak-manyoljak, Uj terulet nyiJik egyreszt az ipari es a kereskedel-mi, masreszt a politikai es a katonai strategiak szamara.20Az ily m6don feltarulo perspektfva azonban nem is olyan

egyszenl, mint ahogy eddig arrol sz6 esett, mivel a tudasmerkantilizalodasa nem hagyja erintetleniil a modern nernzet-allamoknak azt a privilegiumat, mellyel azok az ismeretektermeleseben es elosztasaban rende1keztek es meg rna is ren-delkeznek. Abban a mertekben valik egyre elavultabba az azeszme, hogy az allamnak mint a tarsadalom .agyanak" vagy"eszenek" a hatokorebe tartoznak az ismeretek, amilyen mer-tekben az az ellentetes elYmegerosodik, mely szerint a tarsa-dalom esak akkor 61es fejlodik, ha a benne aramlo iizenetekinforrnacioban gazdagok es konnyen dek6dolhat6k. A kom-munikacio "atlathat6saganak" ideologiaja, amely kez akezbenjar a tudasok kommercializalodasaval, kezdi rigy erzekelni azallamot, mint homalyossagot es .zajt" okoz6 tenyezot. Ez anezopont azzal fenyeget, hogy uj ellel vet6dik fel a gazdasagies a kormanyzati hatalmak viszonyanak problernaja.

18 A munkaer6 osszetetele az Egyesti lt Allamokban az ut6bbi hiisz evben(1950-1971) a kovetkezokeppen valtozott:

7,530,0

51,4

Gyarban, szolgaltatas-ban vagy mez6gazda-sagban dolgoz6 munka-sokSzellemi foglakozasiiakes technikusokAlkalmazottak

62,5

1950 1971

Statistical Abstracts, 1971.19 Azon oknal fogva, ahogyan a felsofoku technikus vagy tudos .Jcikepzc-

sehez" szukseges id6 aranylik ahhoz azid6h5z, ami a nyersanyag kitermelese-hez es penztokeve a lakf tasahoz kel l. A hatvanas evek vegen Mat ti ck a net t6ber uhazasi ratat a fejletlen or szagokban a GDP 3-5 szazalekara, a fejlettorszagokban 10-15szazalekarabecsiilte(i. m. 287. 0.).

20 Nora es Mine: L'informatisation de la societe (id. kiadas), kulonosen amil elsa resze: Les defis . Y. Stourdze: Les Etats-Unis et la guerre des commu-nications, L e Mond e, 1978. december 13-15. 1979-ben a telekornmunikacioseszkozok vilagpiacanak erteke 30 milliard dollar volt, ugy hecsi il ik, hogy tfzev rmilva eleri a 68 milliardot. (La scmaine media, 19, 1979. marcius 8.)

16 17' > .r-

,;."""\


10/46

A multinacionalis vallalat gyiljtdnevvel jelolt uj tokeararn-lasi formak reven agazdasagi hatalmak az elrmilt evtizedekbenmar elertek azt a pontot, amikor mar az allam stabilitasatveszelyeztetik. Az tij tdkearamlasi formak kovetkezteben aberuhazasi dontesek, legalabbis reszben, kicsusztak a nemzet-allamok ellenorzese a161.21 A komputertechno16gia es a tele-matika fejlodese azzal a kockazattal jar, hogy a kerdes megkenyesebbe valik. Vegyiik a kovetkezo peldat: egy olyanceget, mint az IBM, feljogosftanak a Fold egy orbitalis savja-nak birtoklasara, valamint arra, hogy ott kommunikaciot szol-gala muholdakat es/vagy adatbaukokat helyezzen el. Kik fer-hetnek majd hozza? Ki fogja meghatarozni, melyek a tiltottadatok vagy csatornak? Az allam? Vagy az allam egyszenienaz egyik felhasznalo lesz? O J jogi problernak es az a kerdesmerul fel : Ki fog tudni?A tudas terrneszetenek atalakulasa visszahathat a fennallo

kozhatalrnakra, arra kenyszerftve dket , hogy (jogilag es gya-korlati lag) gondoljak at a nagy cegekhez es altalaban a civiltarsadalomhoz f(fz6c16viszonyukat. A vilagpiac ujboli meg-nyilasa, a visszateres az elenk gazdasagi versenyhez, az arne-rikai kapitalizmus hegernoniajanak megsziinese, a szocialistaalteruativa hanyatlasa, a kinai piac valoszfmi megnyilasa esmas tenyezok mar az 1970-es evek vegen arra kesztettek azallamokat, hogy komolyan vizsgaljak feliil az 1930-as evek 6tamegszokott segito, iranyito, vagyis beruhazasokat tervez6 sze-

repuket ." Ennek fenyeben az tij technologiak csak meg inkabbsurgetik ezt a felulvizsgalarot, rnivel a dOllteshozatal szarnarahasznos adatokat (s ezaltal az ellenorzes eszkozeit) mea mo-bilabbakka es kalozkodassal elerhetobbekke teszik. bNem nehez elkepzelni az ismereteknek a penzhezhasortlo

korforgasat a .formald" fJormatice] eltekiik vagy apolitikai(kozigazgatasi, diplomaciai, katonai) jelentoseguk helyett; ahelyes megki.ilonboztetes immar nem a tudas es tudatlansazkozott lenne, hanem inkabb, a penzhez hasonloan, az ismeretmint fizetseg es mint befektetes kozott - mas szavakkal: amindennapi letfenntartas kereteben cserelodd tudasegysegek(a munkaer~ ii jratermelese, a "tuleles") s veltik szemben ~gyprogram optimalis teljesftesere szant tudaskeszletek.Ebben az esetben eppen iigy lenne benne Iiberalizmus, mint

atlathatosag. A liberalizmus nem gatolja az olyan penzararn-last, amelyben bizonyos csatornak a donteshozast szolgaljakmig rnasok csupan a visszafizetesre valok. Hasonlokeppenelkepzelheto, hogy az ismeretek aramlasaban az azonos terrne-szett lek azonos csatornakon kozlekednek; nehany csatorna adonteshozoknak lenne fenntarva, mig a tobbit minden egyesember a tarsadalmi kotelekevel szembeni folytonos adossaza-nak torlesztesere hasznalna. b

21 F. de Combret: Le rcdeploimcnt industriel, Le Mende, 1978. aprilis; H.Lepage: Demain le cupitalisme (Parizs , 1978); Alain Cotta: La France e/l'imperatifmondial (Pa ri zs, P. U .E , 1978) .

22 A ,1(.. . ,, ozrgazgatas csokkenteserol", a . rninimalis allam" elereserol van szo,E z a W elfare S tate hany atlasa, am i az 1 974 -b en k ezd6d 6 "valsaghoz " kapcso -16dik.

18 19


11/46

2 . A P RO B LEMA : A L EG IT IMAC IO lyei vannak, mivel a mai technol6gia mas iranya nemigentekinthetd a komputerizalt tarsadalom alternatfvajanak.A hipotezis mondhatni banalis . Am csak olyan mertekben

az, hogy nem vonja ketsegbe a tudomanyos es technikai hala-das altalanos paradigmajat, amellyel szinte termeszetszenflegjar egyutt a gazdasag novekedese es a tarsadalmi-politikaihatalom fejlddese. A tudomanyos es technikai tudas halmoz6-d6 volta magatol ertetodik, legfeljebb a felhalmozodas forma-jrit vitatjak, amelyet egyesek egyenletesnek, folytonosnak esegysegesnek, mfg masok periodikusnak, nem folytonosnak eskonfliktusokkal terheltnek kepzelnek el.24Ezek az evidenciak azonban megtevesztoek. Eloszor is, a

tudomanyos tudas nem az egesz tudas; mindig jaruleka volt,mindig versengett es ellentetben volt egy masfajta tudassal,melyet az egyszeniseg kedveert narratfv tudasnak neveziink,es kesobb fogunk jellemezni. Ez nem jelenti azt, hogy anarratfv tudas felulkerekedhet a tudomanyon, de a belso ki-egyensulyozottsag es az onkcrlatozo jokedv " eszmeivelosszekapcsolodo narratfv tudas modell jehez kepest a mai tu-domanyos tudas siralmas benyornast kelt, kulonosen, ha akorabbinal meg inkabb el kell szenvedje kulsove valasat a"tud6t61" es elidegenedeset a felhasznalotol. A kutat6k es a

Ilyen tehat az a munkahipotezis, amely meghatarozza amateriiletet, ahol a tudas statusara vonatkoz6 kerdest szeretnenkfontol6ra venni. Ez a forgatokonyv - amely rokon azzal aforgatokonyvvel, melyet az informatizalt tarsadalom nevvelil letnek, bar egeszen mas szellemben fogant - sem az eredeti-seg, de meg az igazsag igenyevel sem lep fel. Egy munkahi-potezistol azt varjuk el, hogy vilagos kulonbsegtevesre kepeslegyen. A legfejlettebb tarsadalmak informatizalodasanak for-gatokonyve lehetove teszi szamunkra, hogy reflektorfenybeallftsuk (bar a nilzott nagyftas kockazataval) a tudas atalaku-lasanak bizonyos aspektusait es az atalakulas mas nezdpontbolnehezen erzekelhetd hatasait a kozhatalomra s a polgari intez-menyekre. A valosagra nezve munkahipotezisunknek ezertnem prognosztikus, csupan strategiai erteket kell tulajdonftania felmerult kerdessel kapcsolatban.Ennek a hipotezisnek megis komoly hitele van, s ebben azertelemben nem onken yes a valasztasa. Reszletes lefrasat aszakemberek mar elvegeztek, es mar meghatarozza a kozhiva-talok, valamint a legkozvetlenebbul erintet t cegek, mint pel-daul a telekommunikaciot iranyfto vallalkozasok" egyes don-teseit. Bizonyos mertekig tehat mar a vizsgalando valosagresze. S vegul, kizarva a vilag energiaproblemainak allandomegoldatlansagabol fakado gazdasagi stagnalast vagy altala-nos visszaesest, ezen forgatokonyv ervenyesulesenek j6 ese-

23 La nouvelle informatique et ses utilisateurs annexe III. L'informatisa-(ion... (i. m.)

24 B. P .Lecuyer: Bi lan et perspec tives de la soc io logie des sciences dansles pays occidentaux, Archives europeennes de sociologie XIX (1978) (bibl i-ografia) 237-336. o. J6 tajckoztato az angolszasz iranyzatokrol: a Merton-is-kola hegemonia ja az 1970-es evek e le je ig , a mai megosztot tsag, megpedigKuhn hatasara, keyes informacio a nemet tudasszociologiarol.

25 A foga1mat Ivan IIIich: Toolsfor Conviviality (New York, Harper andRow, 1973) c . rmlveben vezeti be.

20 21


12/46

taruirok ebbol kovetkezo demoralizalodasa egyaltalan nem"'1'-\-yagolhato kozismert hozv a demoralizalodas jurvany-._.h~l,- c ,\. '0..-kent tortki az 1960-as evekben a legfejlettebb orszagok mind-egyikeben az ezen hivatasokra keszulok, tehat az egyetemistakkoreben, es ebben az idoszakban a fertozesetol onmagukatmegvedeni nem tudo laboratoriumok es egyetemek telj.esft6-kepessege jelentosen csokkent." Nem kerdeses, ~sne~ IS voltkerdeses, hogy ez (mint ilyen esetben tobbnyire) forrada-lomhoz vezethet , akar remenykedve, akar ret tegve varja ezt azember; a posztindusztrial is tarsadalomban a dolgok meneteHem valtozik meg egyik naprol a ruasikra. A tudosok reszerolrnegnyil vanulo ketkedest azonban nem lehet r~elllt:O~lt~~~-nyezokent szamftasba venni a tudomanyos tudas mai esjovo-beli statusanak ertekelesekor.Annal isinkabb, mert rnasreszrol mindez interferal a lenyegi

problernaval, a legitimacioval. Szelesebb ertelember~ hasznal-juk a legitimacio szot , mint azt a kortars nemet teoretikusok azautoritas kerdeset targyal va teszik." Vegyiink egy polgaritorvenyt; ez kimondja: egy bizonyos teve.ken.yseget a~.all:u~~polgarok adott csoportjauak vegre kell hajtania. A le~ltlIna~.lOaz a folyarnat, amely a torvenyhozot felhatalrnazza ilyen tOI'-venyuek mint normanak az eletbe leptetesere. Vegyiink egytudomanyos kijelentest; ez annak a szabalynak van alarendel-ve, hogy egy kijelentesnek prezentalnia kell a feltetelek oly~mosszesseget , amely alapjan tudornanyos kijelenteskent elfo-

2(; Ehhez a .xlemoralizalodashoz" lasd: A. Jaubert es J.-M. Levy-Leblond(szerk.): (Auto)criiique de la science (Par iz s, Seu il, 1973) e lsa re sz6~_ .

27 J. Haberrnas: Legitinuuionsprobleme im Spiitkapitalismus (Frankfurt,Suhrkamp,1973).

gadjak, Ebben az esetben a legitirlli:lci6 az a folyamat, amely-ben a tudornanyos diskurzussa l fogla lkozo "tbrvenyhozot"felhatalmazzak arra, hogy elofrjon meghatarozott felteteleket(altalaban a belsd konzisztenciar 65 a tapasztalati igazolasfelteteleit), eldontve ezzel, hogy egy allftast a diskur;zus resze-kent a tudomanyos kozosseg szamitasba vesz-e.A megkozelftes eroltetettnek nlnhet. Meg fogjuk latni, hogynem az. Plat6n ota a tudomany Iegitimaciojannj; a kerdese

szetbonthatatlanul osszefonodik a torvenyhozo Iegitimitasanak kerdesevel. Ebb61 a nezopontbol az igazsag elclOntescuekjoga nem fuggetlen az igazsagossag eldontesenek a jogatol,meg ha elddntesuket kulonbozd auroritasokra bfztak is. Arrtilvan szo, bogy a tudomanynak nevezett nyelvnpns, valarnint azetikanak es politikanak nevezett nyel vtipus kozott szorososszefonodas van: mindketto ugyanabbol a perspeknvabol,vagy ha ugy tetszik, ugyanabbol a .vrilasztasbol" szarrnazik, SeZI Nyugatuak Iuvjak.Ha a tudornanyos tudas aktualis status at vizsgaljuk, olyauidoben , rnikor iigy ulnik, bogy minden korabbinal inkribbalarendelodik az uralkodo hatalornnak, es az tij techno16gi;;lvalegyutr annak a veszelynek van kiteve, hogy ellentetuk a hata-Iornrnal donto ponthoz erkezik, akkor a kettos legitimaciokerdese messze nem szorul hatterbe, han em eloterbe keriil.Mivel a legkifejlettebb formajaban, az oda-vissza ararnlasforrnajaban jelenik meg, megmutatkozik, hogy a tudas es ahatalorn egyszenlen ugyanannak a kerdesnek a ket oldala: le idonti el, rni a tudas? Illetve: ki tudja, mit kell eldonteni? Atudas kerdese az informatika koraban minden korabbinal in-bibb hatalmi kerdes.

22 23


13/46

3. A MODSZER: A NYELVJATEKOK .Judo" (az egyetem helyzetevel tisztaban levd) pozfciojabanhelyezi el (es emeli ki) a kozlot; a befogad6 olyan helyzetbekeriil, hogy vagy helyeselnie, vagy a helyeslest megtagadniakell; mig a targyat a denotatfvra jellemz6 m6don ragadja meg,amellyel szemben kovetelmeny, hogy ani vonatkoz6 kijelen-tes reven pontosan azonosftott es kifejezett legyen.Ha a dekannak vagy a rektornak az egyetemi tanevnyiton

elmondott olyan nyilatkozatara gondolunk, mint Az egyetemmegnyittatott. akkor az el6z6 reszletes lefras ervenyessegeeltilnik. A kijelentest termeszetesen meg kell erteni, de ez akommunikacio olyan altalanos feltetele, mely nem teszi lehe-tove, hogy a kijelentesek vagy a kijelentesek sajatos hatasaikozt kulonbseget tegyunk. A masodik, performatfvnak neve-zett kijelentes" megktilonboztet6 sajatossaga az, hogy a ki-mondasaval hat a kijelentes targyara. Az egyetem nyitott,mivel a fent emlitett konilmenyek kozt nyitotta nyilvanftottak,Ez tehat nem lehet vita vagy igazolas targya azon befogadoold alan, aki azonnal a kijelentes altal teremtett uj kontextusbakerii l. Ami pedig a kozlot i llet i, hatalommal felruhazott kelllegyen ahhoz, hogy ilyen alhtast tegyen. Valojaban fordftva ismondhatjuk ezt: a kozld csak annyiban dekan vagy rektor _azaz ilyen ttpusu kijelentes megtetelere hatalommal felruha-zott szemely -, amennyiben ajelzett m6don kozvetlenul hathata targyra, az egyetemre, es a befogad6ra, a tanari karra.

Az el6z6ekb61 az olvas6 mar erzekelte, hogy a problernanak akijelolt keretek kozt tortend elemzese soran eldnyben reszesf-t iink egy bizonyos eljarasmodot: a nyelvi tenyeket, s kivalt-keppen azok pragmatikai aspektusat hangsrilyozzuk. Az elko-vetkezend6k. konnyebb olvasasa erdekeben hasznos - meg haroviden is - osszefoglalni, mitjelent a .pragmatikai aspektus"fogalma."Egy beszelgetes vagy egy interjii kereteben elhangz6 olyan

denotativ kijelentes", mint Az egyetem beteg, sajatos m6donhatarozza meg a kozlonek (a kijelentest tev6 szemely), abefogad6nak (a kijelentest fogad6 szernely) es a kijelentestargyanak (amir61 a kijelentes szol) a helyet: a kijelentes a

28 Ch. A. Peir ce szemiotikajat kovetve tesz k iilonbseget a szintax is, aszemantika es a pragmatika terii letei kozott Ch. W. Morris: Foundations of theTheory of Signs c . f rasaban, In: O. Neurath, R.Carnap es Ch. Morris (szerk.):International Encyclopedia o.f Unified Science, I.2. (1938),77-137. o . Ezenterminus hasznalatanal kti lonosen az alabbi rmlvekre hivatkozhatunk: Witt-genstein: Filozofiai virsgalodasok (Budapes t, Atl anti sz Kiad6, 1992) ; J. L .Austin: How toDo Things with Words (Oxford, 1962); J.R Searle: Speech Acts(Cambridge, U. P., 1969); J . Habermas: Unberei tende Bemerkungen zu einerTheorie der komrnunikativen Kompetenz, in: Habermas es Luhmann: Theorieund Gesellschaft oder Sorialtechnologie (Stut tgar t, Suhrkamp, 1971) ; O.Ducrot: Dire et ne pas dire (Parizs , Hermann, 1972); J . Poulain: Vel'S unepragmatique nucleaire de Lacommunication (kezirat, Universite de Montreal1977). Lasd meg: Watzlawick i. m.

29 A denotdcio itt megfelel a deskripcionak; ahogyan azt a logikusokklasszikusan hasznaljak. Quine a denotdcuk a true o.fkifejezessel helyettesfti.Lasd: W. V. Quine: Word and Object (Cambridge, Mass. , MIT Press , 1960).Austin (i. 1 1 1 . 39.0.) a deskriptivves szemben a konstativo: reszesfti el6nyben.

30 A nyelvelmeletbcn Austin 6ta a pofol'matfvnak pontos jelentesc van (i.m. 39.0.). Kesobb viszontlatjuk majd, megpedig egy rcndszer tcljesitmenye[pel.fol'mance] es te!jes{tokepessege [pelfol'mativifel kapcsan, ami a bemenct-kimenct aranyrival merhetd hntekonysag cltcriedtjelentcse. A ket jelentes nernidcgen egymastol. Az austini performativ megvalosftrisa az optinuilis teljesit-meny.

24 25


14/46

Mas esetek az Adjanak p en zt a z egyetemnek tfpusu kijelen-tesek, amelyek preskripeiok. Ezek rendelkezesekke, paran-csokka, utasttasokka. ajanhisokka, kfvdnsagokka, imadsagok-ka, kerelmekke stb, valtozhatnak. A kozl6 itt a szeles ertelem-ben hasznalt hatalom poziciojaban van (beleertve ebbe a bunoshatalmat a magat vele szemben irgalmasnak kinyilvanfto Istenfelett), vagyis a hefogadotol a (meg)jeIOlt tevekenyseg [l'ac -t io n r e fe ree] vegrehajtasat varja. Az e16fras pragmatikajabana targy es a befogado helyzete egyforman megvaltozik."A kerdes, az Igeret, az irodalmi lefras, az elbeszeles stb.

hatoereje megint csak mas termeszenl. Roviden: arnikor Witt-genstein a nyelv tanulmanyuzasat tijra elolrol kezdi, figyelmeta diskurzusok hatasaira osszpontosftja, s a kijelentesek altalamegki.ilonboztetet t t ipusait (ame1yek kozul nehanyat mi isfeIsoro1tunk) nye1vjatekokllae2 nevezi. Ezze1 a foga1omma1az volt a celja, hogy minden kulonbozd kije1enteskategoria asajatossagait es a lehetseges hasznalatat e1airo szabalyok revenmeghatarozhatolegyen, pontosan iigy, ahogyan a sakkjatekotis azoknak a szaba1yoknak a sora definialja, ame1yek a figuraktulajdonsagait vagy megengedett lepeseit meghatarozzak.A nyelvjatekokkal kapesolatban erdernes harem rnegallapl-

tast tenni. Az elsa az, hogy legitimaciojukat a szabalyok nemonmagukban hordozzak, hanem a szabalyok a jatekosok ko-zotti explicit vagy implicit megallapodas t{trgyai (ami perszenernjelenti, hogy ajatekosok gondoljak ki azokat). A masodik

megallapftas az, hogy nines jatek, ha ninesenek szabalyok": ajatek termeszetet egy szabaly paranyi modosulasa is megval-toztatja, es a jatekot meghatarozo szabalyoknak meg nemfelel6 .Jepes" vagy kijelentes nem az ezen szabalyok altaimeghatarozott jatekhoz tartozik. A harmadik Inegjegyzest amar elmondottak sugalljak: minden kijelentest ajatekban veg-rehajtott "lepesnek" kell tekinteni.Ez az utolso megallapftas elvezet bennlinket a modszerta-nunk egeszet alatamaszto els6 alapelvhez, nevezetesen ahhoz,hogy beszelni annyit tesz, mint viaskodni a szo jatek ertelme-ben, tovabba, hogy a beszedaktusok" egy altalanos viadalhoztartoznak". Ez nem feltetlenul jelenti azt, hogy az ember agydzelemert jatszik, Kigondolasanak puszta oromeert is meg-tehet6 egy lepes: mi mas lenne a nyelvet a koznyelv vagy azirodalom oldalarol e r o szuntelen zaklatas. A beszed [parole]

31 Ennek a kategorianak iijabb elemzese talalhato Habennas: UnbereitendeBemer kungeu . .. e. muvebeu, C S targyalja J. Poulain is(i . m.).

32 Fiiuztij iai vizsgiiltidci.wk (id. kiad~\s,23. pamgrafus).

33 Neumann Janos es Oskar Morgenstern: The or y o f Games a nd E co nom icBehavior (Princeton, University Press, 1944),49.0.: "Ajatk egyszenlen az6t lefro szabalyok osszessege." Ez a formula idegen Wittgenstein szellemerol,akinel a jatek f ogalmat nem uraihatja definfcio, mivel az maga mar egynyelvjatek.

34 A terminus Searle-tdl szarmazik: .Beszedcselekvesek . .. a nyelvi kom-munikacio alap- vagy minimalls egysegei." (I.m. 16.0. ) Mi ezeket inkabb azagonhoz (a viadalhoz), mint a korrununikaciohoz soroIjuk.

35 A versenges az alapja a herakleitoszi ontologianak es a szofista dialekti-kanak, hogy a korai rragediafrokrol ne isbeszeljunk, Arisztotelesz a Topikdoes:es A szofista cafolatban ( Per i s oph i st i kon e l eg chon ) a dialektikara vonatkozoreflexiojaban b6 teret szentel ennek. Lasd: Nietzsche: Homers Wettkampf, in:F ii nf Yo rr ed en z uf un ju ng es ch ri eb en en B i ic he rn , W e rk e III. (Frankfurt, 1976,291. 0.) [Magyarul lasd: A horneroszi versenges, in: Nietzsche: l j j li kori gorogtargyu irdsok: Budapest, Eur6pa Kiado, 1988.]

26 27


15/46

4. AT ARSADALMI KOTELEK TERMESZETE: A MODERNALTERNATIVA

(amelynek az iskolai, Jegyenek barrnennyire kiilonbozoek is,elfogadjak az osztalyharc elvet es a dialektikat mint a tarsada-10m egyseget kimunkalo dualitast)."A 19. szazadbol ered ez a modszertani szetvalas, amely

meghatarozza a tarsadalomrol sz616 diskurzus ket fo tfpusat.A francia iskola megalapft6inak gondolkodasmodjat az azeszme uralta, hogy a tarsadalom organikus egeszet kepez, shogy ennek hianyaban megszunik tarsadalom lenni (es a szo-ciologia elveszfti vizsgalodasanak targyat). A funkcionaliz-mus szabatosan frja Ieezt azeszmet, es azujabb fordulat akkorkovetkezik be, mikor Parsons az 1950-es evekben a tarsadal-mat az onszabalyozo rendszerrel azonosftja. Immar nem az 616organizmus azelmeleti s egyiittal materialis modell, hanem aztaz a kibernetika szolgaltat ja, amelynek a felhasznalasa a rna-sodik vilaghaboni alatt es utan sokrenive valik.A rendszer mogott meglnizodo ely - ha szabad fgy fogal-

mazni - meg optimista Parsonsnal: megfelel a gazdasagi 110-vekedes stabilizaciojanak es a bdseg tarsadalmainak a merse-

szintjen a nyelvet fejleszt6 fordulatok, szavak es jelentesekfolytonos kigondolasa oromet szerez. Az is ketsegtelen ugyan-akkor, hogy maga ez az orom nem fiiggetlen a siker erzesetol,amely legalabb egy - es nem isjelentektelen - ellenfel , a letezdnyelv, a konnotacio "legy6zeseb61" fakad."A nyelvi versengesnek ez az eszmeje nem fedheti el az ezt

kiegeszftd es az elemzesunket meghatarozo masodik alapel-vet: a megfigyelhetd tarsadalrni kotelek nyelvi .Jepesekbol"all ossze. Ennek az allftasnak a helyes ertelmezese kozel vezetbenniinket temank lenyegehez,

Ha a rna legfejlettebb tarsadalom tudasarol kfvanunk ertekez-ni, akkor valaszolnunk kell arra az e16zetes kerdesre, hogymilyen m6dszerrel abrazoljuk ezt a tarsadalmat. Vegsokigleegyszenlsftve azt mondhatjuk, hogy elvileg - legalabbis azut6bbi fel evszazadban - a tarsadalomnak ket reprezentaciosmodell je volt: a tarsadalom vagy funkcionalis egeszet alkot,vagy ket reszre tago16dik. Az els6 modellt Talcott Parsonsnevevel (legalabbis a haboni utani Parsons nevevel) es iskola-javal lehet i llusztralni, meg a masikat a marxista iranyzattal

3~Az L.Hjelrnslev altal a Prolegomena toa Theory ofLanguage (Madison:Univers ity of Wisconsin Press , 1963) c. rmlben megalapozott ertelemben. Esa Roland Barthes altal az Elements de semiologie (1964) (Pdrizs, Seuil, 1966)c. rnunkaban fehijitott jelentesben.

37 Lasd kivaltkeppen: Talcott Parsons: The Social System (Glencoe, Ill. FreePress , 1967) es Sociological Theorie and Modern Society (New York, 1967).A j el en k or i t ar sa da lom ma rx is ta e lr nc le tc ne k b ib li og ra fi aj a t ob b mint otven oldalttoltene meg. Hasznos osszerillitas (iratok cs bibliogrrifirik) talrilhato: P. Souyri:La marx isme apres Man: (Parizs, Flammarion, 1970). A tarsadalornelmeletczen ket nagy iranyzata kozotti ellentetnek es a ket iranyzat osszcvcgyftescnekerdekes felfogasat nyujt ja: A. W. Gouldner: The Coming Cri sis o f Wes ternSociology (New York, Basic Books, 1970). Ez az ellentct fontos helyct foglalel J. Haberrnas gondolkodas riban, mely gondolkodas egysze rre orokosc aFrankfurt i iskolanak, cs ugyanakkor polemizal a trirsadalmi rendszcr ncmetelmeleteivel, kiilonoscn Luhmann clmeletevel.

28 29


16/46

kelt welfare state" egisze alatt. A mai nernet teoretikusokmunkaiban a Systemtheorie technokratikus, s6t cinikus, hogyne mondjuk, remenyvesztett: az egyenek vagy a csoportokszuksegletei es elvarasai, illetve a rendszer altal szavatoltfunkci6k kozotti osszhang rna csak mellekes osszetevcje arendszer mdkodesenek, A rendszer igazi celja, amelyre onma-gat mint egy intell igens robot beprogramozza, a bemenet es akimenet kozotti globalis viszony optimalizalasa - mas sz6val:a teljesftdkepesseg. Meg ha a rendszer szabalyai meg is val-toznak, es ujitasokat vezetnek be, meg ha a rendszer olyandiszfunkcioi, mint a sztrajkok, a valsagok, a munkanelkulisegvagy a politikai forradalmak, remenyeket ebresztenek is, esegy alternatfvaban valo hithez vezetnek, akkor is csak bels6ujjarendezodes megy vegbe, s az eredmeny csak a rendszer"eletenek" javulasa lehet. A teljesftokepesseg ezen tokeletese-desenek az egyetlen alternativaja az entropia, vagyis a hanyat-las.39 Jollehet el akarjuk keriilni a tarsadalomelrneletnek aszociologiaban benne rejld leegyszenlsfteset, de nehez lenne

legalabb parhuzamot nem vonni a tarsadalorn ezen .xiurva"technokratikus magyarazata es azon aszketikus erofesziteskozott, amelyet a .fejlett liberalizmus" cfmszo alatt az 1960-asevekben iijrakezdddd gazdasagi vilaghaboni kereteben a leg-fejlettebb tarsadalmakban a tarsadalmak versenykepesse tete-le, vagyis a .racionalitasuk" optimalizalasa erdekeben kovet-tek.Meg ha figyelembe is vessziik azt az orias! valtozast, ame-

lyik Comte gondolkodasatol Luhmanneig vegbemegy, akkoris feltarul a tarsadalmi kozos. eszmeje: a tarsadalorn egysegestotalitas, a tarsadalom "unicitas". Parsons vilagosan megfogal-mazza ezt: "A dinamikus elemzes sikerenek Ieglenyegesebbfeltetele az, hogy minden problemat allandoan es szisztemati-kusan a rendszernek mint egesznek az allapotara vonatkoztas-

38 Ez az opt imiz rnus vil agosan mutatkozik meg R. Lynd: Knowledge forWhat? (Princeton U. P., 1939,239.0.) c. imlvenek kovetkezteteseiben, amikoris idezi M. Horkheimer: Eclipse of Reason (Oxford U. P., 1947) c. munkajat:a modem tarsadalomban a tudomanynak kell potolnia az immar "elkoptatott"vallast az eletcelok meghatarozasaban.

39 H. Schelsky: Der Mensch ill der WissellschaJtlichen Zeitalter (Koln,1961,24. skk.) : "Az a ll am szuverenit asa befele immar nerncsak az eroszakalkalmazasanak monopolizalasaban (Max Weber) vagy kiveteles helyzetekeldonteseben (Carl Schmitt) muratkozik meg, hanem mindenekelott abban,hogy az al lam hatarozza meg a r endel k ez e se re a ll 6 technikai eszkozok hate-konys agi f oka t, e z al ta l a maga l egmaga s abb f oki i h a t ekonys aga t r n egd rz i, s Igyonmaga t gyako rl at il ag k f vu l he lye zhe ti a t echni ka i e s zkozok a lk a lmazas anak

azon korlatain, arnelyeket rnasoknak felal lft." Mondhatjak, hogy ez allamel-melet , e s nem rendszerelmele t, De ScheIsky hozza tesz i: .Ezzel azonban azallam, a celjait tekintve, annak a torvenynek rendelodik ala, amelyet a tudo-manyos civilizacio altalanos torvenyekent emlftettern: mondhatni, az eszkozokhatarozzak meg a celokat , jobban mondva, a technikai lehetosegek kierosza-kolj ak a felhaszna lasuka t. " Habermas ezzel a torvennye l szernbea ll ft ja azt ,hogy a technikai eszkozok egyuttesei es a celracionalis tevekenyseg rendszereisohasern fej l6dnek onalloan: A tudomanyos es technikai fej lodes gyakorlat ikovetkezrnenyei (1968), in: Gesellschaft, Recht lind Politik. Festschrift jar WAbendroth (Neuwied, 1968, 121. skk.) . Lasd meg: 1 . Ellul : La techn ique etl'enjeu du steele (Parizs, Armand Colin, 1954), tovabba: Le systeme technicien(Parizs, Calmanu-Levy, 1977). Ch. Levinson szakszervezeti vezeto vilagosankifejezte, hogy a sztrajkok es altalaban is a hatalmas munkasszcrvezetek altulgyakorolt e ro te lj es nyomas OIYWIfeszul ts eget t erernt , amely vcgsc scronkedvez a rendszer hatckonysaganak: ezzel magyarazza az amerikai ipar tech-nikai es igazgatasi elonyet . (Idezi H.-F. de Virieu, Le Matill-kiilOnszam, "Queveut Giscw'd'!" 1978. december.)

30 31


17/46

sunk ... Vagy hozzajarul egy folyamat, i lIetve a feltetelekbizonyos sora a rendszermeg6rzesehez (illetve fejlodesehez),vagy amennyiben diszfunkcionalise, akkor csokkenti a rend-szer integraciojat es hatekonysagar.v" Egyebkent ezt az esz-met valljak a "technokratak,,4! is. Ebb6I ered hitelessege:megvannak az eszkozei, hogy val6sagga valjon, es mindezbizonyftja a szuksegesseget . Ezt nevezte Horkheimer az esz"paranoiaj anak,,42.A szisztematikus onszabalyozas valoszeniseget, valamint a

tenyek es az interpretaciok teljesen zart koret csak azzal afeltetellel tarthatja valaki paranoidnak, ha olyan a szemlelete,iIletve allftja, hogy olyan a szemlelete, amellyel elvileg szaba-dul meg az elobbi vonzerejetdl, Marx 6ta az osztalyharc elve-nek ez a funkci6ja a tarsadatomelmelerben.Az, hogy a .Jiagyomanyos" elmelet mindig ki van teve

annak a veszelynek, hogy a tarsadalmi egesz prograrnozasa a

teljesftmenyoptimalizalas egyszenl eszkozekent jelenik meg,ez azert van, mert az egyseges es total is igazsag iranti igenyetkielegfti a rendszer iranyftoinak egyseges es totalizalo gyakor-lata. A dualizmus elvere tamaszkodo, valamint a szintezisbenes a kibekftesben nem bfz6 "kri tikai" elmeletnek'" kepesnekkelllennie arra, hogy elkeri.ilje ezt a sorsot.Az tehat a tarsadalom masfajta modellje - es a tarsadalom

reven gyarapfthat6 s a tarsadalomtol nyerhet6 tudas funkcio-janak masfajta koncepei6ja - , amelyet a marxizmus kovet, Eza modell azokb6I a hareokb61 sziiletik, amelyek a kapital iz-musnak a hagyomanyos eiviItarsadalmakba tortend beavatko-zasat kfserik. Itt nines elegend6hely arra, hogy az elrmilt tobbmint szaz ev tarsadalmi, politikai es ideo16giai tortenetet ural6hareok fordulatait nyomon kovessuk. Meg kell elegedntinkazzal, hogy most, a sorsuk ismereteben, a rna megvonhat6merlegukre egy pillantast vessunk: a hareok es a hareok esz-kozei a l iberalis s a l iberalis iranyftasti fejlet t orszagokban arendszer szabalyozoiva alakultak at; a kommunista orszagok-ban maganak a marxizmusnak a neveben a totalis modell sannak totalitarius kovetkezmenyei tertek vissza, es a kerdeseshareokat egyszenlen megfosztottak letjogosultsaguktol." A po-litikai gazdasagtan bfralata (Marx T6'kejenek az alcfrne) esaz elidegenedett tarsadalom ezzel osszefuggd kritikaja ilyen

40 T. Parsons: Essays in Sociological Theory Pure and Applied (Glcncoe,III.Free Press . 1954,216-218.0.) .. 41 A sz6t i tt annak a jel entesnek mcgfe le l6en hasznalom, amelyet .T . K.

Galbrai th a technostrukturn kifejezesnej; Az uj ipari dllam (Kozgazdasagi esJogi Kiad6, Budapest, 1970) c. rmlveben adott, vagy amelyet R. Aron atechno-btirokratikus strukniranak a Dix-huit lecons sur la societe industriell(Parizs , Gallimard, 1962) c. munkrijaban ado tt, s nem a biirokrdcia kifejezestidezd ertelemben, A burokracia terminus sokkal .nehezebben kezelheto", melteppannyira tarsadalompcnnkai , mint gazdasagi fogalom, cscredetileg a mun-kasel lenzeknek (Kollontaj) a bolsevik hatalom felet t gyakorolt kritikajriho],valarnint a trockis ta ellenzeknek a sztal inizmus felet t gyakorolt kri tik~jab61szarrnazik, Ehhez a ternahoz lasd: CI. Lefort: Elements d 'une cri tique de fabureaucratie (Genf, Droz, 1971), mely rmfben a kri tika a btirokrat ikus tarsa-dalom egeszere kiterjed.

42 Eclipse of Rea..~on,183. o.

43 Max Horkhcimer: Hagyornanyos es kri tika i e lmelet (1937), iu: Teny,ertek; ideologia (Gondolat Kiad6, Budapest, 1976).

44Lasd: Cl. Lefort: Elements d'une critique de fa bureaucratic es Un h omm eell trap (Parizs, Seuil, 1976); C. Castoriadis: La societe bureaucratique (Parizs,Union Gencralc d'Edition, 1973).

32 33


18/46

45 Lasd peldaul: J. P. Garnier: Le marx i sme l e ni fi a nt (Parizs, Le Sycomore,1979).

46 Ez a cfrne annak a , ,kritikai es forradalmi orientaciojii lapnak", melyet1949 es 1965 kozot t a z a c soport ado tt ki , ahol a f6 sze rkesztdk (kulonbozdalnevek alatt) C. de Beaumont, D. Blanchard, C. Castoriadis, S. de Diesbach,Cl. Lefort, J.-F. Lyotard, A. Maso, D. Mothe , B. Sarre l, P . Simon, P. Soury ivoltak.47E. Bloch: Das Prinzip del' Hoffnung (Frankfurt, Suhrkamp, 1959). Lasd:G. Raulet (szerk.): Utopie-Marxisme selon E. Bloch (Parizs, Payot, 1976).

48 Ez uta la s az a lgeriai e s a vietnami habonihoz, i lletve a ha tvanas evekdiakmozgalmahoz kapcsolodo elmeleti feluletessegre, Tortenelmi korkepetnyuj tanak e rrol A. Schnapp es P. Vida l-Naque t a Iourna l de la Communeetudiante (Parizs, Seuil, 1969) c. nulhoz frt ajinlasukban.

amelyben el kfvanjuk helyezni a tudas kerdeset a fejlett iparitarsadalmakban. Lehetetlen ugyanis megismerni, hogy milyena tudas helyzete, azaz fejlodesenek es elosztasanak milyenproblemaival neziink szembe ma, ha semmit sem tudunk arrola tarsadalomrol, amelyben helyet foglal. S ma inkabb, mintyalaha, valamit is megtudni rola vizsgalata m6djanak megva-lasztasaval kezdddik, amely egyiit tal a valaszok -Iehetsegesmodjat is implikalja. Csak akkor donthetunk iigy, hogy atudasnak mint a tarsadalom rmikodesehez nelkulozhetet lenosszetevonek alapvetd szerepe van, es csak akkor cselekedhe-t iink ennek megfeleloen, ha mar a tarsadalrnat egy hatalmasgepezetkent'" hataroztuk meg.Ezzel szemben csak akkor szamolhatunk kritikai funkcioja-

val , fej lddeset es az elosztasat csak akkor terelhetji ik ebbe aziranyba, ha eldontottuk, hogy a tarsadalorn nem alkot integraltegeszet, hanem az ellentmondas elve altal uralt marad." Atarsadalmiban benne rejld hornogenitas es a duali tas, i lletve afunkcionalizmus es a tudas krit icizmusa kozotti alternatfvavilagosnak nlnik, de nehezen vagy csak onkenyesen lehetdonteni.A dontest es ezzel egyiitt a tudas ket npusa kozti kulonbseg-

revest igyekeznek elkeriilni: egyreszt a pozitivista tudas reven,melyet konnyil felhasznalni az embert es az anyagokat erintdtechnologiakban, es amely alkalmas arra, hogy a rendszer

vagy 01yan medon mindenhol segedeszkozkent szolgal a rend-isab 45szer programozasa an.Ezzel a folyamattal szemben terrneszetesen bizonyos ki-

sebbsegek, mint amilyen a Frankfurti iskola vagy a Socialismeou barbarte" csoport, megoriztek es finomftottak a kri tikaimodellt. A megosztottsag elvenek megfeleld tarsadalmi tago-zodas, az osztalyharc azonban nem titkolhatoan annyira elho-malyosult , hogy a modell minden radikalitasat elvesztette, svegul az a veszely fenyegeti, hogy elveszft i elmeleti "alapza-tat", es "utopiava" vagy "remennye,,47 redukalodik; s legvegulaz ember, az ertelem, a kreativitas vagy esetleg valamilyentarsadalrni kategoria (mint amilyen a harmadik vilag vagy azegyetemi ifjusag'") neveben a megbecsulesert emelt t il tako-zassa valik, ami ezekre azt a valoszfmltlen szerepet osztja ki,hogy ajovoben a kri tika hordozoi legyenek.Ennek a sematikus vagy vazlatos emlekeztetonek az volt az

egyediil i celja, hogy erthetove tegye azt a problemakeretet ,

49 Lewis Mumford: The Myth of the Machine. Technics and Human Deve-lopment (London, Seeker and Warburg, 1967).

50 Ezel l ke t h ipotez is kozott i ingadozas ha tja a t azt a szandekot , hogy azertelmiseg vegyen reszt a rendszerben: Ph. Nemo: Le nouvelle responsabilitedes clercs, Le Monde, 1978. szeptember 8.

3534


19/46

5. AT ARSADALMI KOTELEK TERMEsZETE: A POSZTMODERNPERSPEKTIV A

alkotja az uralkodo osztalyt, amely cegek iranyftoibol, vezet6funkcionariusokbol, szakmai, szakszervezeti, politikai es val-lasi szervezetek vezetdibol al1.52Mindebben az az iijdonsag, hogy a regi vonz6 polusok, a

nemzetallamok, a partok, a szakmai szovetsegek, az intezme-nyek es a tortenelmi hagyomanyok elveszftik vonzerejUket. Stigy nlnik, hogy = Iegalabbis az 6 szintjukon - nem iskell majdpotolni Oket. A Trilateralis Bizottsag nem kozkedvelt vonzasipont. Nagy neveket , hosoket egyre nehezebb "azonosftani" ajelenkori tortenelemben.f Nem kifejezetten felemeld az, amitafrancia elnok - tigy tetszett - eletcelkent kfnal honfitarsainak:szenteljek magukat "Nemetorszag utoleresenek". Raadasulvalojaban nem eletcelrol van sz6. Az eletcelt atengedik azegyenek igyekezetenek. Mindenki onmagara van utalva. Smindenki tudja, hogy ez az onmaga keves."

nelkulozhetetlen terme16ereje legyen; masreszt a kri tikai , areflex IV vagy a hermeneutikai tudas revert, amelyek - kozvet-ve vagy kozvetleniil vizsgalva az ertekeket vagy celokat -mindenfele .Jielyreallftasnak?" gatat szabnak.

Ehhez a felosztashoz nem csatlakozunk. Azt allftjuk, hogy amegoldast keres6, de csak reprodukalo alternatfva, amely ma-ga meg egyfajta ellentetekben gondolkodas, immar nem helyt-a116a benniinket erdekld tarsadalmakkal kapcsolatban, es nemfelel meg a legelevenebb posztmodern tudasmodoknak. Mintmar mondtuk, a technikai es technologiai valtas altal elosegf-tett gazdasagi "atrendez6des" a mai kapitalizmusban egyiitt jaraz allam funkciojanak megvaltozasaval: az ebb61 a tiinetcso-portbol kibontakozo \,arsadalomkep megkoveteli az alternatf-

\vakban megjelend megkozelftesek komoly felulvizsgalatat.\Roviden szolva: a szabalyozas s ezze1 a reprodukcio funkcioir

egyre inkabb elveszik ~z ugyintezdktol , es automatakra bfz-\zak. Egyre inkabb az Iesz kozponti kerdes, ki rendelkezzen a

gepekben tarolt informaciokfelett , hogy a helyes dontesekethozzak meg. Egyre inkabb kulonfele szakertok hataskorebetartozik az informaciok feletti rendelkezes. Donteshozokbolall rna is es a jovoben is az uralkod6 osztaly. Immar azonbannem a hagyomanyos politikai osztalyok, hanem az a tarka reteg

51 A termeszettudomdny (Naturwissenschaft) es nszellcmtudomdny (Geistes-wissenschaft) kozotti elmeleti ellentet W. Diltheyt61 (1863-1911) szarrnazik.

52 M. Albert, a "Plan francais" biztosa, Irja: "A Plan a kormany kutatas iirodaja ... Ez a nemzet nagy kcresznitja is, ahol eszmek forr nak ki, aholnezopontok utkoznek, s ahol valtozasok formalodnak . .. Nem rnaradhatunkmagunkra. Masek be kell mutassanak benniinket." (L'Expansion, 1978. no-vember.) A donteshozas problcrnajrihoz lasd: G. Gafgen: Theorie der wissen-schaftlichen. Entscheidung (Tiibingen, 1963); L. Sfez: Critique de la decesion(1973; Presses de laFondation nationale clessciences polit iques, 1976).

53 Azut6bbi lnisz evben megfigyelhetjiik az olyan nevek megfogyatkozasat,mint Sztal ine, Mace vagy Castroe, akik forradalmak nevadoi voltak. Gonclol-hatunk arra is, milyen rorekennye valt az Egyesii lt Allamok clnokcnek imazsaa Watergate-iigy utan,

54Ez a kozponti ternaja R. Musil: Tulajdansdgokneikiili emberenek. Szabaclfejtegetcseben J.Bouveresse kiemeli az en "gazdatlansaganak" tcrnaja, illetveatudornany 20. szazad eleji "valsaga" esMach ismeretelmelcte kozotti rokon-sagot; tnnrisagkent a kovetkezot idezi: .Adva van a tudomany sajatos allapota,melyben az embert minclig az alkotja, amit mondanak ro la, v agy ami vel

36 37


20/46

A nagy elbeszelesek kesobb elemzend6 szetesesebol ad6dikaz, amit egyesek a tarsadalrni kotelekek felbomlasakent ir-nak Ie, valamint olyan medon, hogy a tarsadalmi kozosse-gek a Brown-fele abszurd mozgasba " be!evetet t, ~n?ividu~alis atomokb61 aU6 tomegge alakulnak at. Semmi ilyesminem tortenik: iigy nlnik, hogy homalyossa teszi ezt a szem-leletet az elveszett "organikus" tarsadalom paradicsomi be-allftasa.Az onmaga keyes, de nem elszigetelt, rna minden korabbi-

nal osszetettebb es valtozekonyabb viszonyok szovevenyebentalaltatik. Barmilyen jelentektelen legyen is, fiatal vagy oreg,ferfi vagy n6, gazdag vagy szegeny, egyarant a kornmunikaci-6s aramkor "rezgesi pontjain" helyezkedik e1.56 Vagy jobbanmondva: olyan helyen, ahol kulonbozd terrneszenl i izenetekmennek kereszti il . Sohasem teljesen er6tlen meg a leghatra-nyosabb szemely sem a rajta athalado es6t ~kozlo, a befogad6vagy az iizenet targyanak a pozfciojaba helyez6 iizenetekkelszemben. Az 6 nyelvjatekok hatasaival osszeftiggd mobilitasa

(s a nyelvjatekokban termeszetesen errol van sz6) legalabbisbizonyos - raadasul elmos6d6 - hatarok kozt elviselhet6, s6terrol a szabalyozo mechanizmusok, s kivaltkeppen a rend-szernek a teljesftmenyjavftas erdekeben vallalt onkiigazftasaimeg gondoskodnak is. A rendszernek - mondhatni- olyanmertekben lehet es kell batorftania ezt a mobilitast; hogyIekiizdje sejat entropiajat; egy varatlan .Jepes" ujszerusege esa partnernek vagy azok csoportjanak ezzel egyuttjaro athelye-zodese azert felel meg a rendszernek, mert a szuntelenulrnegkfvant es felhasznalt teljesftokepesseget fokozza."Most mar ertheto, milyen nezopontbol javasoltuk az el6bb

a nyel vjatekokat altai anos m6dszertani megkozelftesnek. Nemallitjuk, hogy a tarsadalmi viszony egesze i lyen termeszetu -ez nyitott kerdes marad; de nem kell robinsonadot" keresniahhoz, hogy elfogadhatova tegyiik: a nyelvjatekok bizonyostekintetben a kapcsolatoknak azt a minimumat jelentik, amelya tarsadalom fennallasahoz szukseges: a gyerek mar a szule-tese el6tt - mar csak a neki adott nev reven is - annak atortenetnek a targya, amelyet azok a szemelyek mondanak el,

kapcsolatba hozzak ... Olyan vilag ez, melyben a megelt esemenyek ftiggetlen-ne val tak az ember t61 .. . A tor tenes oJyan vil aga, melyben ane lkul tor tenikvalam i, hogy valak ivel to rtenne, anelkiil hogy valak i f elel6 s lenne." (Laproblemat ique du sujet dans L'Homme sans qualites, in: Noroit [~rrasl,234-235. o. 1978 . december -1979. januar; a kozolt szoveget a szer zo nemnezte at.)

55 J. Baudrillard: A l'ombre des majorites silencieuses, ou lajin du social(Fontenay-sous-bois, Cahiers Utopie, 4,1978).

56 Ez a rendszerelmelet szo tar a; lasd peldau l: Ph. Nemo: La nouvelleresponsibilite: "Gondoljuk el a tarsadalmat kibernetikai ertelemben vett rend-szerkent. Ez a rendszer komrnunikacios halozat olyan keresztezodesekkel, aholkozlesek futnak ossze, s ahonnan ujb61 szetaramlanak . .. "

57 J.-P. Garnier hoz peldat erre a Le marxisme lenifiant c. rmiveben:"A tarsadalrni innovacio informacios kozpontjanak - melyet H. Dougier es F.Bloch-Laine iranyft - aza szerepe, hogy szamba vegye, eJemezze es megosszaa mindennapi elet (oktatas, egeszseg, igazsagszolgaltatas , varostervezes es-epftes) ujtapasztalataira vonatkozo informaciokat. Ez az adatbank alternatfvpraktikakkal szolgalja azokat az allami szerveket - a Corrunisariat au Plant ,a Secretariat it I 'act ion sociale-t , a DATAR-t s tb. - , amelyeknek gondoskod-niuk kell arrol , hogy a civil tarsadalom civil izal t tarsadalorn maradjon."

* Robinsonad - olyan irodalmi rmifaj, amely a tarsadalorn eredetere vonat-kozo elkepzeleseket foglal magaban. - A ford.

38 3 9


21/46

akikkel kesobb uj kapcsolatokat kell letesftenie. 58 Meg egysze-nibben: a tarsadalmi kotelek kerdese mint kerdes maga isnyelvjatek: a kerdezes jateka, amely a kerdezo szernelynek, acfrnzettnek es a kerdes targyanak a helyet rogton meghataroz-za: igy a kerdes maga mar tarsadalmi kotelek.Masreszt egy olyan tarsadalomban. ahol a kommunikatfv

alkotoelern valosagkent es problernakenr egyarant" napr61napra szembenlndbbe valik, a nyelvi aspektusnak biztosantij jelentdsege lesz, es felszfnes lenne ezt arra a hagyorna-nyos alternatfvara redukalni, amelynek az egyik oldala arnanipulatfv beszed, ilIetve az egyoldahi uzenettovabbftas,mig a masik oidaIa a kifejezes szabadsaga, ilIetve a parbe-szed.Egy szo meg ehhez az utolso ponthoz. Ha a problem at

pusztan a kommunikacioelmelet fogaImaival fr jak Ie, akkorket dolgot nem vesznek eszre: az uzeneteknek teIjesen kulon-bozo formai es hatasai vannak att6I fuggden, hogy denotatf-yak, elofrok, ertekelok, performativak stb. Nyilvanvaloannemcsak azaltal hatnak, hogy informaciot kozvetftenek. Aziizeneteknek erre a funkciora torteno redukalasa olyan szem-leletmod elfogadasat jelentene, amely indokolatlanul re-szesfti elonyben a rendszer erdeket es nezopontjat. A kiberne-tikai gep val6ban feldolgozza az informaciokat, de peldaul azelofro vagy ertekeld alhtasokbol szarmazo es beprogramozott

c elo ka t - p eld au l telje sftm en ye nek m ax im aliz ala sa t - a g ep amaga rmikodese kozben nem tudja m6dosftani. De hogyanlehet garantalni, hogy minden esetben a tel jesftmeny maxi-malizalasa a tarsadalmi rendszer legjobb celja? Minden-esetre ezeknek az allf tasoknak, s kulonosen ennek a kerdes-nek a kezeleseben a tarsadalml rendszer anyagat kepezd"atomok" illetekesek.Masodszor: az informacioelmelet trivialis kibernetikai val-

tozata figyelmen kfviil hagyja azt a dontd fontossagii szempon-tot, amelyre mar felhfvtam a figyelmet: a vetelkedes aspektu-sat. Az atomok a pragrnatikus kapcsolatok keresztezodeseibenhelyezkednek el, de folyton mozogva at is helyezodnek arajtuk keresztiilmend iizenetek reven. A maga nyelvi .Jepeset"megteve minden nyelvi partner olyan "athelyez6desen", olyanatvaltozason megy keresztul, amely nemcsak akkor erinti,ha 0 a cfmzett vagy a targy, hanem akkor is, ha 0 a kozlo.Ezek a .Jepesek" szuksegkeppen "ellenlepeseket" valtanakki, es tapasztalatb61 mindenki tudja, hogy az ellenlepeseknem .jok", ha csupan ellenhatasok, mert ekkor csak azellenfel strategiajaba beprogramozott hatasok, csak beveg-zik 'a strategiat, tehat nem valtoztatjak meg a ketoldahier6viszonyokat. Ezert fontos az athelyezodest kielezni, sotosszekuszalni egy varatlan .Jepes" - egy uj kijelentes -megtetelevel,Igy barmelyik szintjet valasszuk is a tarsadalmi viszonyok-

nak, a megertesukhoz nemcsak a kommunikacioelrnelet szuk-seges, hanem a vetelkedest a premisszai koze soro16 jatekel-melet is . Ebben az osszefuggesben arra is rajohetunk, hogy aszukseges ujitas nem egyszenlen .Jnnovacio". Ennek a meg-kozelftesnek az alatamasztasat megtalal juk szamos mai szo-

58 A "predcstin:icionak" ezt a formrijrit S. Freud crdteljesen hangsulyozza.Liisd: Marthe Robert: Roman des origenes, origene du roman (Parizs, Grasser,1972).

59 Lrisd: Michel Serres munkassagat, kiv.ilt Hermes I-tV (Parizs, Editionsde Minuit, 1969-1977) c. munkrii t.

40 41


22/46

lo 'j60 . /1 I / t., //1/ I fil /CIO ogusna ,nem IS szo va a nye veszekro es a nye v I ozo-fusokrol.A tarsadalmi "atomiz:H6d"lsa" a nyelvjatekok laza haloza-

taban a modern valosagtol eleg tavolinak tilnhet, hiszen aztmindenekel6tt a burokratikus sorvadastol?' kfnzottkent mutat-jak be. Azoknak az intezmenyeknek a sulyara legalabbis hi-vatkozni fognak, amelyek a jatekokat hatarok koze szorftjak,es ajatekosok lelernenyes lepeseit korlatozzak. Ugy gondolomazonban, hogy ezt kulonosebb nehezseg nelkiil szamftasbalehet venni.A beszelgetes szokasos gyakorlataban, peldaul ket barat

kozott i vita soran, a beszelgetotarsak minden t6li. ik telhet6tmegtesznek azaltal, hogy ajatekot egyik kijelentesrol a masik-ra megvaltoztatjak: a kerdes, a keres, az a 1 1 f t . 1 s es az elbeszelesa csatarozasban osszevissza keveredik. Mindez nem szabalyoknelkuli'", de a szabalyok megengedik es osztonzik a kijelente-sek lehet61egnagyobb flexibilitasat.Ebb61 a nezopontbol nezve egy intezrneny es egy beszelge-

tes abban mindig kulonbozik egymastol, hogy az intezrneny-

60 Peldaul: Erving Goffrnan: The Presentat ion of Self in Everyday Lire(Edinburgh, U. ofE. P., 1956); A .W . Gouldner: i. m. 10 . fejezet; A. Touraine:La voix et Ie regard (Pa ri zs , Seui l, 1978) es Lutte etudiante (Parizs, Seuil,1978); M. Calion: Sociologie des techniques? In: Pandore, 2. 1979. februar;Watzlawick ... i. m.

61 Lasd ehhez a 41. jegyzetet. A modern tarsadalmak jovojet jelentdaltalanos burokratizalodas ternajat eldszor B. Rizzi: La bureaucratisation dumonde (Parizs , 1939) c. nniveben dolgozta ki.

62 Lasd: H. P . Grice : Logic and Conversat ion, in: P . Cole es J. J. Morgan(szerk.): Speech Acts /II, Syntax and Semantics (New York, Academic Press ,1975,59-82.0.).

nek kiegeszfto rnegszorftasokra van szuksege a kijelentesekelfogadasahoz, A megszoritasok szurokent hatnak a beszelge-tes lehetosegeire, lehetseges kapesolatokat szakftanak meg akommunikacios halozatban: vannak nem elmondand6 dolgok.A megszontasok el6nyben reszesitenek bizonyoskijelentes-osztalyokat (neha csak egyet), amelyek nilsulya Jellemzi azintezmenyi diskurzust: vannak elmondand6 dolgok, s m6dok,ahogyan elmondand6k. Igy a paranes a hadseregben, az imad-kozas a templomban, a denotacio az iskolaban, a kerdezosko-des a filozofiaban, az elbeszeles a csaladban, a teljesftokepes-seg az uzleti eletben ... A burokratizalodas ennek a tendencia-nak szelso' hatara.Az intezmenynek ez a hipotezise azonban meg nil "esetlen":

az intezmenyest t ii lsagosan "targyiasit6" szemleletbol indulki. Ma tudjuk, hogy sohasem allapftottak meg a nyelv Ieheto-segeiben rej16 .Jepesekkel" szemben az intezmenyi korlatokat(meg ha formal is an meg is hataroztak oket)." A korlatokinkabb az intezmenyen beluli es azon kfviili nyelvi strategiakhatarjelzoi es ideiglenes eredmenyei. Peldak: az egyetemenvan-e helye jatekos nyelvi kfserleteknek (a poetikanak)? Akormanyiilesen lehet-e mindenfelerol beszelni? A kaszarnya-ban lehet-e koveteleseket tamasztani? A valaszok nyilvanva-16ak: igen, ha az egyetemen alkotormlhely nyflik. Igen, ha akormany elorelato forgatokonyvek szerint dolgozik. Igen, ha

63 A problema fenomeno16giai megkozelitesehez lasd: Merleau-Ponty (Cl.Lefort szerk.): Resumes de cours (Parizs , Gallimard, 1968), az 1954-1955. evieloadasokat. A pszichoszociologiai megkozeliteshez lasd: R. Loureau:L'analyse institutionnelle (Parizs , de Minuit, 1970).

42 43


23/46

6. A NARRATiv TUDAS PRAGMATIKAJA

segft megerteni azt is, hogy manapsag mikent meriil fel, illetvemikent nem meriil fel a legitimacio kerdese,A tudas altalaban nem redukalodik a tudomanyra, meg csak

az ismeretre sem. Mas tfpusu allf tasokat kizarva, az ismeretolyan aIlitasok halmaza, amelyek a targyakat" megjelolikvagy lefrjak, es igazak vagy hamisak lehetnek. A tudomanymintegy az ismeret reszhalmaza. A tudomany is denotatfvallftasokbol all , de az allftasok elfogadasahoz ket kiegeszftdfeltetelt szab meg: ismetelten elerhetok, tehat explicit megfi-gyelesi feltetelek kozott megkozelfthetdk legyenek azok azobjektumok, amelyekre az all itasok vonatkoznak; legyen el-dontheto, hogy ezen allftasok mindegyike a szakertok altalszakszenlnek Itelt nyelvhez tartozik-e vagy sem.66A tudas fogalma alatt azonban messze nemcsak a denotatfv

allftasok halmazat ertjuk, ide szamftjuk a tenni tudas [savoir-jaire], az elni tudas [savoir-vivre], a meghallgatni tudas [sa-voir-ecouteri stb. fogalmait is. Arr61 a szakertelemrdl vantehat sz6, amelyik az igazsagkriterium meghatarozasan esalkalmazasan tulmenoen kiterjed a hatekonysag kriteriumanak

az eloljarok a katonakkal torteno targyalasokat elfogadjak.Maskeppen: igen, ha a regi intezrnenyi korlatokat elmozdft-jak." S fordftva: csak abban a mertekben stabilizalodnak ,amilyen mertekben megsziinnek tetnek lenni.Ugy veljuk, hogy ebben a szellemben helyes a tudas mai

intezmenyeivel foglalkozni.

Az els6 fejezetben ket ellenvetest tettiink a legfejlettebb tarsa-dalmak instrumentalis tudasfogalmanak feltetel nelkuli elfo-gadasaval szemben. A tudas, kivaltkeppen a mai formajaban,nem azonos a tudomannyal; a tudornany tavolrol sem tudjaelfedni legitimitasanak a problemajat, Ig y nem kerii lheti el,hogy a problema teljes terjedelmeben (amely nem kevesbetarsadalmi-politikai, mint amennyire ismeretelmeleti) felme-rii ljon. Eloszor is hatarozzuk meg pontosan a "narrativ" tudastermeszetet; ez a vizsgalat lehetove teszi, hogy az osszehason-lftas reven jobban fteljuk meg" legalabb bizonyos vonasaitannak a formanak, amelyet a tudomanyos tudas a mai tarsada-lomban magara olt . A narratfv tudas pontos rneghatarozasa 65 Arisztotelesz eroteljesen korulhatarolja a tudas targyat azaltal , hogydefinialja azt , amit apophantikosnak nevez: "Minden mondat kifejez valamit

(semantikos), denem mint egy eppen ana val6 cszkoz, hanem - mint mondot-tuk - kozrnegegyezes alapjan. Azonban nem minden mondat kijelentes (apo-phantikos), hanem esak az, ameJyre vonatkozik az, hogy igaz vagy teves,Marpedig ez nem mindre vonatkozik; pelddul a keres monda t ugyan, de nemis igaz, nem is teves." (Arisztotelesz: Organon, 4, 17a, Budapest, AkaderniaiKiad6, 1979,77. 0.)66 Uisd: K. Popper: Logik del' Forschung (Bees, 1935) es Normal Scienceand i ts Dangers , in: I.Lakatos es A. Musgrave (szerk.) : Criticism and theGrowth of Knowledge (Cambridge, 1970).

64M. Callon: i. m. 30.0.: "A szociol6giaazamozgalom,amelybenaszerzOkalkotjak meg es intezmenyesft ik a kii lonbsegeket vagy hatarokat akozott , amitarsadalrni , es ami nem az, ami technikai , es ami nem az, ami elkepzelt , es amivalosagos : a hatarok nyomvonala a tet , e s valamifele konszenzus, a total isuralom esetet kiveve, nem val6sulhat meg." Vesd ossze azzal, amit A.Touraine"permanens szociologianak" nevez (in: La voix et le regard, id. kiadas).

4 4 4 5


24/46

(a technikai kepzettsegnek), az igazsagossag es/vagy a boldog-sag kriteriumanak (az etikai bolcsessegnek), a hangzas es aszinek szepsegenek (az auditfv es a vizualis erzekenysegnek)stb. meghatarozasara es alkalmazasara is. fgy ertelmezve, atudas kepesse tesz .jo" denotatfv, de ,jo" el6fro, "jo" ertekelokijelentesek megalkotasara is. A tudas nem egyetlen szaker-telembol all, amely az allftasok sajatos osztalyat (peldaul akognitfv alli tasokat) magaban foglalva minden mas allf tastkizar . Ellenkez61eg, lehetove teszi , hogy a szubjektum a be-szelgetes kulonbozo targyait .jol" adja e16:az ismeret targya-kent, az elhatarozas targyakent, az ertekeles targyakent, azatalakftas targyakent, . . Ebb61 ad6dik a tudas egyik alapvetdismertetojegye: egybeesik a kornpetenciak szeles koni .for-malasaval", egy szubjektumban megtestesuld egyedi forma,amely az azt konstitualo ktilonbozd kompetenciakbol tevodikossze.Egy masik hangsiilyozando sajatossag az ilyen tfpusii tudas

kapcsolodasa a szokashoz, Milyen a "j6" elofro vagy ertekelokijelentes, mi a "j6" teljesitrneny denotativ vagy technikaiteri.ileten? Egyiket is, masikat is azert tartjak . jonak", mertmegfelelnek azoknak a relevans kri teriumoknak (az igazsa-gossagnak, a szepsegnek, az igazsagnak vagy a hatekonysag-nak), amelyeket az ezt "tudo szemely" beszelgetdtarsaibol a116kor elfogad, A kijelentesek legit imaciojanak ezt a modjat azelso filozofusok'" velekedesnek neveztek. Egy nep kultiirajataz a konszenzus alkotja, amely lehetove teszi az ilyen tudas

korulhatarolasat es azt , hogy rnegkulonboztessek azt az em-bert, aki tud, attol, aki nem (az idegentol, a gyerektol)."Ez a rovid ernlekeztetes arra, hogy a tudas lehet rrulveltseg

es kultura is, az osszehasonlfto neprajz lefrasaira '" epiil . Azantropologia es a gyorsan fej16d6 tarsadalmakkal foglalkozoszakirodalom azonban feltarja, hogy legalabbis bizonyos tar-sadalmi szektorokban tovabb el az ilyen tfpusu tudas.70 Magaa fejlodes eszmeje eldfeltetelezi a nem fejlodes horizontjat,ahol a tradici6 egysegbe foglalja a szakertelem kulonbozdteruleteit, es azok nem kiiloniilnek el a specialis innovaciok-hoz, vitakhoz es vizsgalatokhoz megfeleld kulonleges szak-kepzettsegek alapjan. Ez az ellentmondas nem feltetlenul fog-lalja magaban a "primitiv" es a .civilizalt '' tudasallapot" koztialapvetd valtast . A "barbar" es a tudornanyos gondolkodas"forrnalis azonossaganak tezisevel azonban osszeegyeztetheto,sot azzal a (nyilvanvaloan ellentetes) tezissel is, hogy a szak-ertelem mai megosztottsagaval szemben a szokastos) tudasfelsobbrendu."

67 Lasd: Jean Beaufret: Le poeme de Parmenide (Parizs, Presses Universi-taires de France, 1955).

68 A kulturalizmus altal bevette tet t Bildung (angolul: culture) ertelembenis. A kifejezes preromantikus es romantikus; y o . Hegel Volksgeistjaval.

69 Lasd az amerikai kultura!ista iskolat : C.Du Bois, A. Kardiner, R.Linton,M . M e ad .

70 Lasd az europai folkloriszt ika intezrnenyet a 18. szazad veget6I kezdvea romantikaval osszefuggesben: a Grimm testverek tanulmanyai , Vuk Karadi-cse (szerb nepmesek) stb.

71 Ez volt, r oviden szolva, Lucien Levy-Bruh l tezise, a La mentaliteprimitive (Parizs, Alcan, 1922).

72 CI. Levi-Strauss: La pensee sauvage (Parizs, PIon, 1962).73 R. Jaulin: La paix blanche (Parizs, Seuil, 1970).

46 4 7


25/46

74 Propp: Morphology of the Folktale, in: International Journal of Linguis-tics, 24,4 (1958. okt6ber ); M. Derr ida, Todorov es Kahn: Morphologic duconte (Parizs, SeuiI, 1970).

75 CI. Levi-St raus s: La s truc ture des mythes (1955), in: Anthropologiestructurale (Par izs, Pion , 1958) es La s truc ture e t la forme . Refl exionons surun ouvrage de Vladimir Propp, in: Cahiers de l' Institut de science economiqueappliquee, 99 series M, 7 (1960. rnarcius).

76 R6heim Geza: Psychoanalysis and Anthropology (New York, 1950).

dalomban, ahol elmondjak oket, masreszt lehetove teszik,hogy ezen kriteriumok alapjan ertekeljek a tarsadalombanveghezvitt, illetve veghezvihetd teljesftmenyeket.Masodszor: a tudas diskurzusainak kifejlett formaitol elte-

rOena narrativ forma megengedi onmagan beliil a nyelvjate-kok plurali tasat: az elbeszelesben konnyeden megtalal jak ahelyiiket mind a denotativ kijelentesek (amelyek peldaul azegr61, az evszakokrol, az al l at- es novenyvilagrol szolnak),mind a deontikus kijelentesek (amelyek eldfrjak, mi tortenjenugyanezekkel a dolgokkal vagy a rokonsaggal, a nemek koztikulonbseggel, a gyerekekkel, a szomszedokkal, az idegenek-kel stb.), mind az integratfv kijelentesek, amelyek peldaulprobatctelszenl epiz6dokban fordulhatnak eld (valasz egy ker-desre, szamos dolog kozul egyet kivalasztani) , mind az erte-keld kijelentesek stb. Ezt a tudasmodot az jellemzi, hogy akompetenciak - amelyek kriteriumait az elbeszeles szolgaltatjavagy juttatja ervenyre - minden elbeszelesben sUrUnszott halo-ban fonodnak ossze, es egyseges szernleletbe rendezodnek.Valamivel reszletesebben fogjuk megvizsgalni a harmadik

sajatossagot, ami ezen elbeszelesek atadasaval kapcsolatos.Elmondasuk leggyakrabban szabalyokat kovet , melyek az

atadas pragmatikajat rogzftik, Nem arrol van szo, hogy kor,nern, csaladi vagy hivatascsoport alapjan a tarsadalom intez-menyesen kijeloli az elbeszeld szerepet. Egy olyan pragmati-karol szeretnek szolni, amely a nepi elbeszelesek mintegybelsd lenyegehez tartozik. Egy kasinava" elbeszeld peldaul

Fiiggetleniil at tol , milyen forgatokonyvet javasol a tudasszokasos allapota es a tudomanyok koraban meglevo allapotakozotti tavolsag dramatizalasara es megertesere, azzal atennyel - mondhatni - minden megfigyeld egyetert, hogy ahagyomanyos tudas kialakulasat a narratfv forma uralta. Egye-sek onmagaert tanulmanyozzak ezt a format", masok a struk-turalis rmlkodtetdk diakronikus oltozetenek latjak, s szerintiika kerdeses tudast tulajdonkeppen az operatorok konstitual-jak75, megint masok a fogalom freudi jelenteseben "gazdasa-goskent" interpretal jak". I tt csak a narratfv forma tenye erde-kes. Az elbeszeles ennek a tudasnak par excellence formaja,tobbfele ertelemben is.Eloszor is maguk a nepi tortenetek beszelik el azt, amit

pozitfv vagy negatfv kep(zes)nek (Bildungen) mondhatunk: ahosok probalkozasait siker vagy kudarc koronazza, es ezek asikerek, i lletve kudarcok vagy a tarsadalmi intezmenyeketIegitimaljak (a mftoszok funkci6ja), vagy a meghonosodottintezrnenyekben (legendak, mesek) pozitfv, il letve negatfvintegracios modellt (a boldog vagy boldogtalan hosok) kepvi-selnek. Ezek az elbeszelesek tehat egyreszt Iehetove teszik akompetencia kriter iumainak a meghatarozasat abban a tars a-

77 Andr e M. d'Ans: Le dit des vra;s hommes (Parizs, Union Generated'Edition,1978).

48 49


26/46

rnindig egy rogzftett formulaval kezdi az elbeszelest: "Ez... -nak olyan tortenete, ahogyan en azt rnindig hallottam. Mostelrneselem nektek, hallgassatok!" S egy masik, szinten rogzf-tet t formulaval zarja: "It t befejezodik ... -nak a tortenete. Akielmondta nektek, az (kasinava nev), mig a Fehereknel (spanyolvagy portugal nev).,,78Ennek a kettds gyakorlat i utasftasnak a sommas elemzese akovetkezoket emeli ki: azelbeszeld akompetenciaj ata tortenet

tovabbadasahoz csak annak a tenynek koszonheti, hogy 6maga hallotta azt. A tortenet meghallgatasaval a mai hallgatougyanezt a felhatalmazast szerzi meg. A tortenetet athagyoma-nyozottnak mondjak, meg ha a narratfv eloadas nagyon talale-kony is, es ,,6sid6kt61" hagyomanyozodik tovabb: hiszen egy-kor ugyanennek a tortenetnek a kasinava hose a tortenet meg-hallgatoja es talan az elbeszeloje is volt. A helyzet hasonlosagalehetove teszi, hogy a mai elbeszeld eppugy a tortenet hoselehessen, mint a hajdani volt . Valojaban sziiksegkeppen az,mert az elbeszeles vegen olyan nevet visel , amely a kasinavacsaladi nevadast legitimalo kanonikus tortenet alapjan 6t hosseteszi.Az ezzel a peldaval illusztralt gyakorlati szabaly terme-

szetesen Hem altalanosithato." A hagyomanyos tudas altal a-nosan elismert sajatossagara azonban ramutat: a narratfv "sze-repek" (a kozld, a befogado, a has) ugy vannak kiosztva, hogy

az egyik, a kozloszerep elfoglalasanak joga kettos fel tetelrealapozodik: a masik szerep, tehat a befogadoe mar be vantoltve, illetve egy tortenetben a kozldrol a neve reven marsz61:~~,.~agyis rna! elbeszeles alkalmaval az elmondott targypozfciojaban volt. Az ezekkel a tortenetekkel tovabbadoutudas tavolrol sem csak a kinyilatkoztatas funkci6ival kapcso-lodik ossze; egy csapasra meghatarozza, mit kell mondaniavalakinek ahhoz, hogy meghallgassak, hogyan kell hallgatniavalakinek ahhoz, hogy beszelhessenek, es milyen szerepet kellvalakinek jatszania ahhoz (az atbeszelt valosag szfnpadan),hogy egy elbeszeles targya legyen.Az ennek a tudasnak megfelel6 beszedaktusokat'" tehat

nemcsak a beszeld hajtja vegre, hanem a megszolftott is eseppen fgy az a harmadik is, akirol a beszed szol. "S(fritettn~k"tilnhet az ilyen elrendezddesbol adodo tudas azzal osszehason-~ftva, a~it .fejlet t" tudasnak neveziink. Peldank vilagosanillusztralja, hogy az elbeszelo hagyomany a haromoldahi korn-petencia - a mondani tudas, a hallgatni tudas, a tenni tudas -kriteriumait meghatarozo hagyomany is, amelyben a kozossezaz ?nmagahoz es a kornyezetehez valo kapcsolatait begyako~~oIJa.Az elbeszelesek adjak tovabb a pragmatikai szabalyokat,es ezek a szabalyok alkotjak a tarsadalmi koteleket.A narratfv tudas negyedik vonasa, az idore gyakorolt hatasa

gondos vizsgalatot erdemelne. A narratfv forma egy ritmustkovet , mely a szabalyos idokozoket jelz6 uternmerteknek es

78Uo. 7. o .79 Ragaszkodtunk hozza a mia tt a pragmatika i "etike tt " mia tt , mely az

elbeszelesek tovabbadasat konilveszi, es amir61 az antropologia gondosaninformal benniinket. Lasd: L. Clastres: Le grand Parler . Mythes et chantssucres des lndiens Guarani (Parizs, Seuil, 1974).

80 A pragmat ikai d imenziot bevezet6 nar ra to logiahoz lasd: G. Genet te :Figures Ill. (Parizs, Seuil, 1972).

81 Lasd a 34.jegyzetet!.'- '..-

50 51 ..~.


27/46

82 Az utemmertek-hangstily viszonya, amely ritmust teremt es eloszlat, aspekulaciora vonatkoz6 hegeli reflexi6nak a kozeppontjaban all , Lasd A szel-lemfenomenologidjdnes: eloszavat (Budapest, Akademiai Kiad6, 1979,37.0.).83E t . f ,. 'tA M d'A ' "az 10 ormacto . . ns szfvessegenek koszcnhetjuk, koszonct

erte.84 Lasd D. Charles elernzeseit: Le temps de lavoix (Parizs, Delarge, 1978)es Dominique Avron elemzeset: L'appareil musical (Parizs, Union Generaled'Edition, 1978).

viszontlatjuk ezt a kiilonos id6beliseget, amely teljesseggel utko-zik tudasunknak azzal az aranyszabalyaval, hogy "Ne felejts!"A narrativ tudas ezen feJedtet6 funkciojat most osszhangba

keIl hoznunk azokkal a korabban emlftett funkci6ival, ame-lyek a tarsadalmi szabalyozasnak es a kompetenciak egyesfte-senek a kriteriumait kialakftjak. Egy leegyszenisfto elkepzelesalapjan elfogadhatjuk, hogy a szakertelem kulcsformajat egyelbeszelesben tisztazo kozossegnek - az elvarasok ellenere+nem kell tudni a multjara ernlekezni. A kozosseg a magakotelekenek az anyagat nemesak az elmondott elbeszeles je-lenteseben talalja meg, hanem az elmondas tevekenysegebcnis. Az elbeszelesek hivatkozasa a rmilthoz tartoz6nak tunhet,de igazabol mindig egykoni ezzel a tevekenyseggel A maitevekenyseg az, ami az E n hallottam-t61 aMajd meghalljatokl-ig tarto ropke id6t kibontja.Ezen elbeszetesmod pragmatikai formasagaiban az a fontos,hogy ramutatnak minden elbeszeld eserneny elvi azonossaga-ra. Valojaban, mint oly gyakran, egeszen mas Iehet a helyzet,es nem titkoIhat6 a formasagok betartasat korullengo humorvagy szorongas. Mindenesetre az elheszeles soran az iitemesltiktetest ftelik fontosn