Magyar gyógynövény ágazati stratégia

2014

1. A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT HELYZETELEMZÉSE 3

1.1. Az ágazat jellemzői és kialakulása 3

1.2. A gyűjtés és a termesztés jellemzői az ágazatban 4

1.2.1. A gyűjtés és felvásárlás 5

1.2.2. A termesztés 5

1.3. Az ágazat piaci viszonyainak jellemzői 7

1.3.1. Belföldi piac - Alapanyag 7

1.3.2. Belföldi piac - Feldolgozott termékek 7

1.3.3. Európai Külpiacok 8

1.3.4. Az ágazat jelenlegi marketingje, megkülönböztető jelölése 9

1.4. Az ágazat tudományos fejlettségének jellemzői 10

1.4.1. A K+F finanszírozás jelenlegi formái 10

1.4.2. A K+F fejlesztés szervezeti formáinak redukciója 10

1.5. Az ágazat humánerő ellátottságának jellemzői 11

1.6. Az ágazat pénzügyi folyamatai 12

1.6.1. Adópolitika 12

1.6.2. Támogatások, pályázatok 12

2. A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SWOT ANALÍZISSEL 13

2.1. A SWOT analízis 13

2.2. Következtetések 13

2.3.A SWOT analízis alapján az ágazat fejlesztésének lehetséges stratégiai elemei és prioritásai

14

3.A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS AZOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

15

3.1. Minőségi árualapok megteremtése 15

3.1.1. Gyűjtés 15

3.1.2. Termesztés fejlesztése 15

3.1.3. Technikai és technológiai feltételek biztosítása 16

3.1.4. Az alapanyagok és gyógynövény drogok minősítésének átfogó rendezése 16

3.2. Minőségi szakemberképzés, ágazati kutatás és független szaktanácsadás 16

3.3. Egyéb jogszabályi keretek adaptációja 17

3.4. Kereskedelem-marketing 18

4. ELÉRENDŐ CÉLOK ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 19

5.CSELEKVÉSI TERV, A LEGSZÜKSÉGESEBB FEJLESZTÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK ÜTEMEZÉSE

20

3

1.1. AZ ÁGAZAT JELLEMZŐI ÉS KIALAKULÁSA

Hagyományos mezőgazdasági, kertészeti ágazat, mely magában foglalja a gyógy-, aroma- és fűszernövények gyűjtését, termesztését és feldolgozását, diverzifikálva ezzel a hazai agrár- és élelmiszerágazatot. Az egészsé-ges életmód, megelőzés, egészségfenntartás és a gyó-gyításban betöltött szerepe révén nagy jelentősége van az egészségiparban, fontos alapanyagokat szolgáltat továbbá a kozmetikai és vegyipar számára.A gyógynövények és az azokból készült termékek iránti világkereslet évente csaknem 5-7%-kal emelkedik.

Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük azokat a gyógy-, aroma- és fűszernövényeket, amelyek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyítás cél-jára felhasználják. A növényi drog a gyógynövényeknek a gyógyszerkönyvekben, illetve monográfiákban, szab-ványban leírt, hatóanyagot tartalmazó része, vagy annak valamilyen elsődleges eljárással feldolgozott terméke. Az ágazatban a növényi drog alatt értjük: • Az adott gyógynövényfaj egyedeinek legtöbb ható-

anyagot tartalmazó, többnyire szárítással tartósított részét, ami az esetleges tisztításon, hámozáson, ap-rításon kívül más mechanikai jellegű feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem részesült.

• A növényi nyersanyagból előállított terméket (illóolajok, gyanta, balzsam, stb.).

Ez az ágazat az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület. A szakmai specifikumokat pedig gyakran sem a jogi szabályozás, sem az annak alapján kialakuló gya-korlat nem képes megfelelően, racionálisan és célszerű-en kezelni, hiszen az ágazat részterületeihez más-más szakembergárda közelít a saját szempontjai szerint. A gyógynövényeket hazánkban – elsősorban önellátásra – évszázadok óta gyűjtik, vagy házikertekben termesz-tik. Az első írásos emlékek a középkorból származnak, és a hazánkba érkező szerzetesek munkáiban találha-tók meg. A növényfajok egy része (pl. ajakos növények) a kolostorok és nemesi udvarházak gyógynövénykincsét gazdagítva kerültek be a Kárpát-medence területére.

Magának a nagyobb léptékű árutermelésnek a kialaku-lása az „ágazatban” csak a múlt század végére tehető. Ehhez a tevékenységhez már akkor bizonyos fokú feldol-gozási, illóolaj-előállítási tevékenység kapcsolódott.

A I. Világháború és az ezzel járó gyógyszerhiány a gyógy- és illóolajos növényekre irányította a figyelmet. Ennek eredményeként 1915-ben a Földművelésügyi Minisztéri-um rendelete alapján, a világon elsőként, Magyarorszá-gon létrehozták a Gyógynövény Kísérleti Állomást.

Az I. Világháborút követő időszakban Magyarország folyamatosan „gyógynövény nagyhatalommá” vált . Ez a drog- és illóolaj-termelés és az ezen alapuló export látványos növekedésében egyaránt megnyilvánult. Erre az időszakra, a 20-as éveket követő periódusra esik a hazai illóolaj-előállítás kialakulása. Ekkor honosítot-ták meg a borsosmentát (Mentha piperita), valamint az angol és francia levendulát (Lavandula intermedia, L. an-gustifolia), külföldi eredetű nemesített szaporítóanyag-gal. A gyűjtött gyógynövények közül a kamilla ekkor tett szert világhírnévre, s vált „nemzeti” termékké.

A II. Világháború gyógyszer- és teahiánya új lendüle-tet adott a gyógy- és illóolajos növények kutatásának, a termesztési és feldolgozási módszerek fejlesztésének. Kiemelkedő kutatói tevékenységek révén megoldást nyert az anyarozs (Claviceps purpurea) drog mestersé-ges fertőzéssel történő előállítása, majd termesztésbe vonták a szívglikozidokat termelő gyapjas gyűszűvirágot (Digitalis lanata). Ezzel a magyar gyógyszeripar fejlődése új lendületet nyert.

A II. Világháborút követően a gyógy- és illóolajos növé-nyek termesztése, feldolgozása, kereskedelme a tagad-hatatlan gazdasági, gazdaságpolitikai ellentmondások ellenére sikerágazattá vált. A hazánkban előállított gyógy- és illóolajos növények még ma is tradicionálisan „nemzeti” termékként jelennek meg az exportpiacon. Magyarországon a gyógynövényekkel hasznosított terü-let a rendszerváltáskor és az azt követő néhány év során évente 37-42 ezer hektár között mozgott. Az előállított drogtömeg 35-40 ezer tonna/év volt, melyből 25-30 ezer tonna a mezőgazdasági üzemekben termelt. Az illóolaj termelés 80-100 tonna/év. Az ágazat évi bruttó deviza árbevétele pedig 35 millió USD körüli volt.

A gyógy- és aromanövény ágazat kialakulása egy szer-ves folyamat eredménye volt, melyben a piaci igények kielégítésén túl a nemzeti tradíciók, s ennek révén a re-gionalitás is meghatározó szerepet játszott. (1. ábra)

1. A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT HELYZETELEMZÉSE

4

A növényflóra tájjellegű hasznosításának modellértékű példája az orvosi kamilla (Matricaria recutita) gyűjté-sének, feldolgozásának és értékesítésének kialakulása (5. körzet). Az Alföld másra alig hasznosítható szikes pusz-táin termő növényanyagból, organoleptikus és beltartalmi paramétereit tekintve egyaránt, első osztályú árut lehet előállítani. Ezen előnyös természeti adottságok haszno-sítására a feldolgozó egységek is elsősorban ezekben a körzetekben épültek ki (Balassagyarmat, Füzesabony és környéke). Gyűjtési szezonban, akár 5-10 ezer ember is bekapcsolódik a virágzat betakarítási munkáiba.

Ugyancsak jól nyomon követhető a gyűjtési körzetek ki-alakulása a hegyvidéki termőtájakon (4. körzet). A csip-kebogyó (Rosa canina), feketebodza (Sambucus nigra), kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus oxya-cantha) és még több tucat gyógynövényünk termőhe-lyein alakultak ki tradicionális felvásárlói, feldolgozói körzetek. Ez utóbbi körzetekben az egyébként rendkívül értékes biológiai potenciál munkaerő felesleggel pá-rosul, s ez a további bővítés alapja is lehet. A tradicionális termesztési körzetek kialakulásában na-gyobb szerepet kaptak a tudatos biológiai és ökonómi-ai megfontolások. Példa erre a két világháború közötti időszakban termesztésbe vont levendula (Lavandula angustifolia, L. intermedia). A Földközi-tenger környékén őshonos fajok termesztési helyeként a Tihanyi-félsziget meleg fekvésű lejtőit jelölték ki (2. körzet). „Mediterrán” sajátságú klímája, ahogyan ezt a termesztési eredmé-nyek is mutatták, valóban kiváló környezetet biztosított.Ugyancsak ökológiai megfontolások alapján Baja-Ka-locsa körzetében alakult ki a majoranna (Majorana hor-tensis), a bazsalikom (Ocimum basilicum) és egyéb, fű-szernövényekként is ismert gyógynövények termőtája (3. körzet). Ez a legmelegebb terület, napsütéses órák 2100-2150, csapadék 550-700 mm/év. E melegigényes fajok terméshozama és drogminősége egyaránt itt bizo-nyult a legjobbnak.

A mák (Papaver somniferum) termesztése Magyarorszá-gon jelentős tradícióval rendelkezik. Ez elsősorban több-célú felhasználásával függ össze; élelmiszer- és gyógy-szeripari termékként egyaránt hasznosul. Termesztése, főleg ökológiai megfontolások alapján, két régióra külö-nül. Az úgynevezett „tavaszi” fajták termesztése elsősor-ban a Nagyalföldön, illetve az ország egész területén az arra alkalmas területeken helyi jelleggel folyik (6. körzet). Ezzel ellentétben az „őszi” fajták, illetve populációk ter-mesztése a nyugati országrészekre lokalizálódik, ahol a mérsékeltebb hőingás eredményeként lényegesen kisebb a téli kifagyás veszélye (1. körzet).Több olyan gyógynövényfaj is ismert, amely különösebb korlátozás nélkül az ország egész területén eredménye-sen gyűjthető és termelhető (7. körzet). Ide sorolható fajok többek között: a csalán, vadgesztenye, cickafark, gyermekláncfű, az édeskömény, fűszerkömény, kapor, koriander, mustár, máriatövis vagy a héjnélküli tök.

1.2. A GYŰJTÉS ÉS A TERMESZTÉSJELLEMZŐI AZ ÁGAZATBAN

Magyarországon jelenleg az előállított, gyűjtött és ter- mesztett növényi drogtömeg évente mintegy 15-20 ezer tonna száraz drog.Hazánkban mintegy 120-130 növényfaj gyűjthető, de ebből a legfontosabb, mintegy 70-80 faj kerül rendsze-res begyűjtésre a természetes élőhelyekről.Az 1990-es években 37-42 ezer hektáron évente mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot és 80-100 tonna illóolajat állítottak elő. Napjainkban: a gyógynövények termesztőterülete max. 18-21 ezer hektár, és az előál-lított drogtömeg pedig már jóval 30 ezer tonna alatti. A gyógynövénygyűjtés, –termesztés becsült termelési értéke: 10 milliárd forint.

1. ábra

A gyógy- és illóolajos növények termelésére specializálódott kiemelt körzetek

1. körzet – az „őszi” mák nyugat-dunántúli termőtája2. körzet – Balaton-felvidék3. körzet – Dél-Magyarország4. körzet – Északi-középhegység5. körzet – Nagyalföld, Tiszántúl6. körzet – a „tavaszi” mák országosan kiterjedt régiója7. körzet – az ország egész területén potenciálisan

termeszthető és gyűjthető fajok

5

1.2.1. A GYŰJTÉS ÉS A FELVÁSÁRLÁS

a) A vadon termő gyógynövények hazai gyűjtésére jel-lemző, hogy igen széles a gyűjthető fajok spektruma, míg más országokban ez szűkebb. Legfontosabb vadon termő állományok gyűjtési területe teljesen egybeesik az elmaradott régiókkal, kistérségekkel. Mennyiség alapján legjelentősebb gyűjtött gyógynö-vény drogok az elmúlt években:

b) Magyarországon a vadon termő gyógynövények gyűj-tése hatósági engedély nélkül folytatható. A gyógy-növények felvásárlása azonban engedélyhez kötött.

c) A felvásárló feladata, hogy biztosítsa a gyűjtők szer-vezett, irányított működését, a begyűjtött árualap mi-nőségi előírásoknak való megfeleltetését.

d) A hazánkban gyógynövények gyűjtésével foglalkozó személyek ma elsősorban a roma kisebbségből, az alacsonyan iskolázott társadalmi rétegekből, vala-mint az elmaradott régiók munkanélkülivé vált lakos-ságából tevődnek össze.

e) A gyógynövények szakszerű, kontrollált keretek kö-zötti gyűjtése hozzájárulhat a legelmaradottabb kistérségek népességmegtartó erejének fokozásához és a régiók munkanélküliségének, szociális feszültsé-geinek az enyhítéséhez.

f) A vadontermő gyógynövények hasznosítása hazánk stratégiai előnye, hiszen számottevő anyagi ráfordí-tás nélkül álltak és állnak ma is rendelkezésre nagy mennyiségben gyűjthető, piacképes gyógynövények.

g) Jelenleg azonban alig használjuk ki ezen adottsága-inkat, a gyűjtés ugyanis számos problémával terhelt. A privatizáció következtében a szabadon bejárható gyűjtőterületek drasztikusan lecsökkentek. A ma-gántulajdonban lévő erdőkről, legelőkről és más te-rületekről történő gyűjtés számos konfliktust okozott már a gyűjtők és tulajdonosok között.

h) További gondot jelent a gyűjtés a nemzeti parkokban és a védett területeken, ami engedélyköteles tevé-kenység.

i) 2007-ben a gyógynövények gyűjtéséből származó jövedelem elvesztette járulékmentességét, a gyűj-tőknek őstermelői igazolványt kell kiváltaniuk, és be-vételük után társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetniük.

1.2.2. A TERMESZTÉS

a) Magyarországon a gyógy- és aromanövények ter-mesztőterülete mintegy 18-21 ezer hektár. Ebből, a mustár, a mák és a héjnélküli tök kivételével, a klasszikus gyógynövények termőterülete gyakorla-tilag 2-4 ezer hektárra becsülhető. A nagy hagyomá-nyokkal rendelkező gyógynövénytermesztő körzetek elsorvadtak, a felszabaduló területeket kertészeti és egyéb szántóföldi kultúrák vették át.

b) A termesztett gyógynövényfajok skálája természete-sen sokkal szűkebb mint a gyűjtött fajoké. A feldolgo-zók számára rendkívül fontos minőségi egyöntetűség, nyomonkövethetőség és megbízhatóság azonban sokkal nagyobb mértékben biztosítható mint a gyűj-tött fajoknál.

c) A gyógynövények gyűjtésének korlátaiból is adódik, hogy bizonyos vadontermő gyógynövények termesz-tésbe vonása feltétlenül szükséges.

Faj Gyűjtési területGyűjtött drog mennyisége

3 éves átlag alapján (to)

1. Kamilla* Alföld 500

2. Vadgesztenye az ország egész területén 400-500

3. CsalánHajdú-Bihar, Szabolcs-Szat-már-Bereg, Heves

300-400

4. Csipkebogyó/húsÉszaki-középhegység, Alföld

200-250

5. Bodzabogyó az ország egész területén 150

6. CickafarkAlföld, Északi-középhegy-ség

70-100

7. AranyvesszőDélnyugat- és Északke-let-Magyarország

100

8. Mezei zsurló az ország egész területén 50-80

9. Bodzavirág az ország egész területén 50-75

10. HársvirágDél-Dunántúl, Északi-kö-zéphegység

40-50

11. FagyöngyDél-Dunántúl, Északi-kö-zéphegység, Gödöl-lői-dombság

30-50

*nyers mennyiségek (Forrás: GySzT szakértők becslése)

6

d) Hazánkban leggyakoribb termesztett gyógynövény fajok:

e) A gyógynövények termesztő területének nagyságát jelentősen befolyásolja a gabona és az ipari növé-nyek területe, illetve azok jövedelmezősége.

f) A gyógy-és aromanövények egy része jól termeszthető a mezőgazdasági üzemekben többnyire rendelke-zésre álló, gépesített gabonatermesztési technológi-ával. Ebbe a csoportba tartoznak azok a gyógy- és aromanövények, amelyek termesztése a mezőgaz-dasági üzemekben rendszerint nagyobb, 50-200 ha-os egybefüggő, vagy csak részben tagolt területeken folyik. A csoportba tartozó növények termesztésének legfontosabb sajátosságai az alábbiak:• a fajok többségénél gyakran nem áll rendelkezésre

megfelelő minőségű hazai fajta, ezért külföldi ere-detű szaporítóanyagok kerülnek be az országba

• a termesztés során alkalmazhatók a gabonafélék termesztésére kidolgozott talajművelési, vetési, nö-vényápolási és betakarítási technológiák

• a termesztés során viszonylag minimális az élő-munka igény

• a növényápolás és növényvédelem kemizálása részben megoldott, gépesített

• a gabonatermesztési technológiához képest kie-gészítő feltétel a magas színvonalú postharvest feldolgozás-technológia alkalmazása (pl. szárítás, illóolaj-lepárlás stb.).

g) A kis- és középüzemi eszközrendszerrel művel-hető növényfajok termesztése mezőgazdasági nagyüzemekben, de egyéni gazdálkodás keretében is, viszonylag kisebb földterületeken egyaránt foly-hat (menta fajok, borsikafű, lestyán, macskagyökér,

kamilla, citromfű). Egy-egy tábla mérete a néhány száz négyzetmétertől 10-100 hektárig is terjedhet. Az ide tartozó növények termesztésének legfonto-sabb sajátosságai az alábbiak:

• A fajok többségénél elsősorban külföldi eredetű faj-ta áll rendelkezésre.

• A termesztés során csak részlegesen alkalmazha-tók a mezőgazdaságban elterjedt (pl. gabonafélék termesztésére kidolgozott talajművelési, vetési, nö-vényápolási) technológiák.

• A betakarítási technológiák speciálisak, esetenként csak egy-egy fajra alkalmazhatók.

• A termesztés során nagy az élőmunka igény.• A növényápolás és növényvédelem kemizálása

csak részben megoldott, gépesített.• E fajok termesztésénél alapfeltétel a magas szín-

vonalú postharvest feldolgozás-technológia alkal-mazása (pl. szárítás, illóolaj-lepárlás, vágás, mor-zsolás stb.).

h) A speciális termesztéstechnológiát igénylő nö-vényfajok termesztése rendszerint kisebb föld-területeken, esetenként házi kertekben, ház-táji gazdaságokban folyik (körömvirág, mályva fajok). A termesztési terület mérete a néhány száz négyzetmétertől néhány hektárig terjedhet. A termesztésre kiválasztott fajok biológiai (produkció-biológiai) tulajdonságainak ismerete alapvetően fon-tos. Az ide sorolt fajok termesztésének legfontosabb sajátosságai az alábbiak:• A fajok egy részénél jó, vagy elfogadható minőségű

hazai, vagy külföldi eredetű fajta áll rendelkezésre (pl. kamilla), más fajoknál csak populációkkal ren-delkezünk (pl. orvosi ziliz).

• A mezőgazdaságban alkalmazott általános techno-lógiákhoz képest jelentősen megnő a speciális – faj-ra kidolgozott – technológiai lépések száma.

• A betakarítási technológiák speciálisak, esetenként csak egy-egy fajra alkalmazhatók.

• A betakarítás során különösen nagy az élőmunka igény.

• A növényápolás és növényvédelem kemizálása csak részben megoldott, túlsúlyban van a kézimunka.

• A magas színvonalú postharvest feldolgozás-tech-nológia alkalmazása e fajok termelésének is alap-feltétele (pl. szárítás, illóolaj-lepárlás, extrakció stb.).

Forrás: GySzT szakértők becslése

Faj Gyűjtési terület

mák 10000

héjnélküli tök 5000

mustár (fehér+barna) 1000-2000

édeskömény 700

máriatövis 500-600

kapor 300

ánizs 200

kamilla 150

koriander mag 100-150

fűszerkömény 100

borsikafű 100

cickafarkfű 35

levendula 30-40

7

1.3. AZ ÁGAZAT PIACI VISZONYAINAKJELLEMZŐI

1.3.1. BELFÖLDI PIAC - ALAPANYAG

A gyógynövény alapanyagok felhasználási módjuk és formájuk alapján a következő iparágaknak szolgáltatnak értékes nyersanyagokat:• élelmiszeripar (élelmiszerek, gyógy-reformélelmisze-

rek, étrend-kiegészítők, aromák, színezékek)• fitoterápia• gyógyszeripar• fitokozmetikumok • aromaterápia (illóolajok)• kozmetika, háztartás, vegyipar

Az elsődleges feldolgozás folyamatába jelen stratégiá-ban a szárítást és a további alapfeldolgozást, vágást, őrlést tisztítást is beleértjük.

a) A gyógynövény alapanyagok kereskedelmének hely-zetét a szélsőséges piaci jelenségek jellemzik. A hi-ány és a túltermelés egyidejű jelenségei a magyar és nemzetközi piacnak, amely kiszámíthatatlan és cikli-kus.

b) A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző mintegy 20-25 üzemben körülbelül kétezer ember dolgozik.

c) A magyarországi területekről származó feldolgozott drogtömeg 70%-a ebben a formában kerül export értékesítésre.

d) A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszer-ipari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vál-lalkozás működik

e) Jelenleg összességében kb. 20-25 ezer ember foglal-koztatását biztosítja az ágazat.

1.3.2. BELFÖLDI PIAC - FELDOLGOZOTT TERMÉKEK

Feldolgozott gyógynövény alapú készítmények

a) Élelmiszer: élelmiszerként hozható forgalomba a gyógynövényt tartalmazó termék, ha feldolgozva, részben feldolgozva vagy feldolgozatlanul emberi fo-gyasztásra szánják, illetve amelyet várhatóan embe-rek fogyasztanak el. Az élelmiszeren gyógyhatás nem

tüntethető fel, de külön eljárás keretében engedélye-zett egészségügyi állítások igen. Az élelmiszereknek az élelmiszerjogi előírásoknak meg kell felelnie.

b) Étrend-kiegészítő: ha a gyógynövényt a hagyo-mányos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmi-szerben használják fel, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási, illetve élettani hatással rendelkező anyagokat, egyen-ként vagy kombináltan, és adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba. A csomagolásán vagy reklámozása során tilos a terméknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, legfel-jebb egészségre vonatkozó állítás feltüntetésére van lehetőség, ha azt az élelmiszerjog szabályai alapján a hatóságok engedélyezik. Az étrend-kiegészítők for-galmazása bejelentéshez kötött.

c) Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készít-mény: az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendel-kezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható, és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. Forgalmazásuk GYEMSZI-OGYI engedély-hez kötött.

d) Hagyományos növényi gyógyszer: ha a termék gyógynövényekből áll, esetleg előfordul benne a nö-vényi összetevőhöz képest nem domináns ásványi anyag, illetve vitamin komponens, és a hatásosság hosszú távú használati idővel, a biztonságosság pe-dig szakirodalmi adatokkal (és nem klinikai vizsgá-latokkal) igazolt, akkor a készítmény hagyományos növényi gyógyszerként engedélyezhető. Az engedé-lyezés feltétele, hogy bizonyítható legyen legalább 15 éves felhasználás az Európai Unióban (új tagállamok esetében a csatlakozás előtti idő is beleszámít), és 30 éves felhasználás az Unión kívül. GYEMSZI-OGYI en-gedélyhez kötött.

e) Növényi gyógyszer: amennyiben a termék kizárólag növényi összetevőkből áll, és hatásosságát, biztonsá-gosságát klinikai vizsgálatokkal bizonyítják, lehetőség van növényi gyógyszerként történő engedélyezésre. GYEMSZI-OGYI engedélyhez kötött.

f) Gyógyszer: Izolált növényi hatóanyagokból előállított gyógyszerek (pl. digoxin, morfin, stb.) GYEMSZI-OGYI engedélyhez kötött

g) Magisztrális gyógyszer: a gyógynövényből a gyógy-szerész a gyógyszertárban a meghatározott szakmai szabályok betartásával (Gyógyszerkönyv, Vényminta Gyűjtemény), orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv

8

szerint saját kezdeményezésére készíthet magisztrá-lis gyógyszert, és a gyógyszertár által ellátott betegek kezelése érdekében azt értékesítheti. GYEMSZI-OGYI engedélyhez kötött.

h) Kozmetikum: A kozmetikumokban felhasználható összetevőket az uniós jog szabályozza.

Ma jelenleg több mint tízezer gyógynövény alapú ter-mék kapható a piacon, ebből csak körülbelül 100 sorol-ható be valamelyik gyógyszer kategóriába (nyugtatók, fájdalomcsillapítók, köptetők, gyomor- és emésztéssegí-tő szerek, mozgásjavítók stb.). 300-ra tehető a gyógyter-mékek száma. Tízezer fölötti étrend-kiegészítő mellett még mintegy 1000 gyógynövény tartalmú tea is forgalomban van.

Ezen termékek többségéhez azonban nem magyar alapanyagokat használnak fel, hanem döntően a magas hozzáadott értékű importált intermedier alapanyagok-ból (extraktum, kivonatok) állítják elő termékeiket.Az így előállított termékek megtalálhatóak az összes hazai és multinacionális élelmiszerlánc, külföldi drogéria lánc, a bio- és reformboltok valamint a magyarországi patikák polcain.A piaci színkavalkádból és a hozzá tartozó bonyolult jogi helyzetből adódik a kaotikus helyzet, ami a jelenleg a magyarországi gyógynövényeket tartalmazó termé-kek piacán uralkodik.

1.3.3. EURÓPAI KÜLPIACOK

a) Lengyelország, Románia, Bulgária, ex-Jugoszlávia országai és Albánia jelentős árelőnnyel kínálják ter-mékeiket. A kelet-európai versenytársak kifejezett előnye, hogy olcsóbb a munkaerő, mint Magyaror-szágon, és az ott gyógynövény-gyűjtésből élők még inkább megélhetési okokból foglalkoznak ezzel az ágazattal. Napjainkban olyan drogokat is nagy meny-nyiségben hozunk be, amelyeket kiváló minőségben és megfelelő mennyiségben is elő tudnánk állítani, és amelyeket korábban jelentős tételben exportáltunk.

b) Mindemellett a hazánk hagyományos exportpiacá-nak tekinthető Nyugat-Európában is egyre növekvő területeken termesztenek gyógynövényeket. Egyre gyakoribbak a központi projektek a minőségi gyógy-növénytermesztés támogatására. A nyugat-európai importpiacot jelenlegi tapasztalataink szerint egyér-telműen az árverseny jellemzi.

c) A nemzetközi előrejelzések tanúsítják, hogy a mező-gazdasági eredetű termékeken belül, abszolút és re-latív értelemben is, folyamatosan nő, illetve emelkedni fog a felhasznált gyógy- és egészségmegőrző, táplál-kozás-kiegészítő, életkörülmények színvonalát javító és egyéb speciális rendeltetésű termékek aránya.

d) A külpiacok csoportosítása a gyógy- és aromanövé-nyek termelése és felhasználása szerint:

Elsősorban gyógynövény-fogyasztásra orientált, importra szoruló országok csoportjába tartoznak azok az országok, amelyekben tradicionálisan je-lentős, vagy újabban növekvő a gyógynövények fo-gyasztása, de az alapanyagok előállítása, gyűjtése és termesztése gyakorlatilag nem, vagy a felhasználási igényhez képest minimális mértékben folyik. Ezek között az országok között jelentős gazdasági potenci-állal rendelkező államok találhatók, mint a Skandináv államok, Finnország, Benelux államok, Nagy-Britan-nia, Svájc.

Fogyasztásra és korlátozott termelésre berendez-kedő országok közé sorolható a nyugat-európai or-szágok nagy része – bár korlátozott mértékű hazai termesztéssel is rendelkeznek, s időnként speciali-tásokat exportálnak is – alapvetően importra szorul. Ezen országok között kiemelést érdemel Franciaor-szág, Németország, Hollandia, Olaszország, Spanyol-ország, Portugália. Ezekre az országokra jellemző, hogy folyamatosan jelennek meg a termelői csopor-tok, amelyek integráció keretében végzik a növények termesztését.

Többnyire a termeléssel és exportbővítési szándék-kal rendelkező országok közé (fő konkurensek köre) sorolhatók azok a volt szocialista országok, ame-lyekben a gyógy- és illóolajos növények termeszté-séhez szükséges alapvető feltételek rendelkezésre állnak. Ezek feltételezett potenciáljuk sorrendjében: FÁK országai, Lengyelország, Bulgária, ex-jugoszláv országok, Szlovákia, Románia, Albánia, Csehország. Termelésükről megbízható számadatok nem állnak rendelkezésre. Piaci megjelenésük folyamatos, érté-kesítési árszintjük változó. A magyar termékek legna-gyobb konkurenseit jelentik.

9

e) Magyarország exportja és importja 2008 óta

A gyógy- és aromanövények magyar áruforgalmá-nak felmérése még mindig megoldatlan, mert nagyon minimális adat áll rendelkezésre, a gyógy- és aro-manövények fogalma sokféle növényfajt, különbö-ző feldolgozottságú terméket foglal magába. A KSH adatbázisából a legtöbb növényfajt magába foglaló, legáltalánosabb 121190 árucsoportot ill. a 0909 és 3301 árucsoportokat vizsgálva megállapítható, hogy érték alapján az illóolajok exportja folyamatosan nő.(2. ábra)

Az import 2008-2012 között az általános gyógynövé-nyek árucsoportjában (121190) jelentősen emelkedett, a másik két kategóriában viszonylag stagnál. (3. ábra)

Magyarországon a gyógynövények exportja meghaladja az importot a tárgyalt árukategóriában mennyiség alap-ján. (4. ábra)

1.3.4. AZ ÁGAZAT JELENLEGI MARKETINGJE, MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELÖLÉSE

a) Az ágazat jelenlegi marketing aktivitására jellemző, hogy abban elsősorban a cégek egyedi marketing tevékenységei dominálnak. Vannak közösségi kezde-ményezések szakmai szervezetek, helyi közösségek ol-daláról (Év Gyógynövénye, megkülönböztető tanúsító védjegyek, gyógynövényes napok), ám ezek marketing hatása, finanszírozási és összefogás hiányára vissza-vezethető problémák miatt, nem kellő erősségű.

b) Gyakori jelenség egyes célcsoportok kihasználása ré-vén bizonyos „sláger” gyógynövények és az azokból előállított készítmények megalapozatlan hatásainak túlzó marketing kommunikációja. Az ilyen marketing-gel támogatott termékek ösztönzése és vásárlása a fo-gyasztók kihasználását, megtévesztését, szélsőséges esetekben egészségkárosodását is eredményezheti.

c) A magyar gyógynövények minőségből és hagyomá-nyokból adódó hírneve sem a hazai, sem pedig a nemzetközi viszonylatban nincs kihasználva.

d) Az „Alföldi kamillavirágzat” elnevezés bejegyzésre került az oltalom alatt álló eredet-megjelölések és földrajzi jelzések (OEM) nyilvántartásába és a nem-zeti értéktárba. Az „Alföldi kamillavirágzat” az Al-föld szikes területeiről kézi erővel begyűjtött, vadon termő kamilla (Matricaria chamomilla L.) szárított, válogatott virága. Az oltalom alatt álló eredetmeg-jelölés előnye jelen pillanatban nincs kihasználva.

Forrás:KSHÁrucsoport0909 Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény,- rétikömény-mag és borókabogyó121190 Más növény és növényrész, elsősorban illatszer, gyógyszer, nö-vényvédő szer gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porít-va is (kiv. az édesgyökeret és a ginzenggyökeret)3301 Szilárd és vízmentes illóolajok és illóolaj-koncentrátumok; rezinoi-dok; kivont oleorezinek; illóolajok desztillátuma, vizes oldata és terpéntar-talmú melléktermékei

Magyarország gyógynövény exportja érték alapján (2008-2012)

3 000 000 000

2 500 000 000

2 000 000 000

1 500 000 000

1 000 000 000

500 000 000

0

Érté

k Fo

rint

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

0909 121190 3301 2. ábra

0909 121190 3301

0

Érté

k Fo

rint

2 500 000 000

2 000 000 000

1 500 000 000

1 000 000 000

500 000 000

2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év

Magyarország gyógynövény importja érték alapján (2008-2012)

3. ábra

2008 2008 20082009 2009 20092010 2010 20102011 2011 20112012 2012 2012

0909 121190 3301

0

2 500 000 000

2 000 000 000

1 500 000 000

1 000 000 000

500 000 000

Net

tó sú

lykg

-ban

Magyarország gyógynövény exportja és importja mennyiség alapján (2008-2012)

Import

Export

4. ábra

10

Az eredetvédett „Alföldi kamillavirágzat” több hazai kiállításon is bemutatásra került a VM támogatásával 2012-től (Hortus Hungaricus, OMÉK).

1.4. AZ ÁGAZAT TUDOMÁNYOSFEJLETTSÉGÉNEK JELLEMZŐI

A gyógy- és illóolajos növények kutatása Magyarorszá-gon világszerte elismert tradíciókkal rendelkezik. Az I. majd a II. Világháborút követő kiemelt állami támogatás alapozta meg a mák- és anyarozs-alkaloidok előállítá-sát, a vinka és rózsameténg hatóanyagainak izolálását és félszintetikus átalakítását, de az egész ágazati terme-lésben (termesztéstechnológiai módszerek kifejlesztésé-ben, nagy teljesítményű fajták előállításában stb.) egya-ránt megmutatkozó vezető szerepünket.

1.4.1. A K+F FINANSZÍROZÁS JELENLEGIFORMÁI

a) A gyógy- és illóolajos növények kutatásának ipari háttere (részben saját vállalati források, részben az ipari tárca pénzeszközeinek allokációjával) gyakorla-tilag megszűnt. A 80-as évek végéig ez a forrás bizto-sította az ágazati kutatás 50-60%-át.

b) A központi agrár-ágazati finanszírozás folyamatosan kivonult az ágazat fejlesztési feladatainak megoldásá-ból. A 80-as évek közepéig mintegy 3-4 millió forintra, napjainkra nullára csökkent részesedése a kutatási feladatok megoldásában. Némi változást jelent, hogy 1992-től – felismerve a gyógy- és illóolajos növények biodiverzitásának drasztikus csökkenését – új típusú támogatási formát vezettek be, központi (jelenleg VM, illetve EU támogatással) segítséget nyújtanak a bioló-giai alapok védelmére, a génmegőrzésre.

c) A mezőgazdasági üzemek és kereskedelmi vállalatok fejlesztési tevékenysége 1990-től gyakorlatilag meg-szűnt, vagy minimális szintre redukálódott. Ennek oka kettős: a) részben a vállalatok bizonytalan jogi és gazdasági helyzete miatt a pénzügyi források beszű-kültek, b) másrészt a szabályozatlan versenyhely-zetben nem garantálható, hogy az eredményeket a ráfordító hasznosítja majd.

d) A jelenlegi központi kutatási pályázati formák nem igazán hatékonyak az ágazat számára. Az OTKA csak kimondottan alapkutatásokat támogat, míg az egyéb pályázatok csak nagy volumenű fejlesztési feladatok

megoldását finanszírozzák, amelyek egy konkrét ter-melő üzemhez kötöttek, s amelyek ott 2-3 éven belül megtérülnek. Az ágazatban indokolt 5-10 éves átfu-tást igénylő alapozó és fejlesztő kutatásra jelenleg nincs mód, nincs fedezet.

e) Az oktatási intézményekben folyó kutatások anyagi bázisa visszafordíthatatlanul redukálódik. A korábban K+F feladatokra fordított pénzeszközök folyamatosan fenntartási költségekké konvertálódnak át.

1.4.2. A K+F FEJLESZTÉS SZERVEZETIFORMÁINAK REDUKCIÓJA

a) Sajnálatos, hogy a hagyományos értelemben vett ön-álló kutatóintézeti forma (a világon elsőként létreho-zott és közel 80 évig eredményesen működő Gyógy-növény Kutató Intézet) mint olyan, folyamatosan megszűnt ágazati K+F bázisként működni. Az Intézet mezőgazdasági tárcától történő 1967-es elcsatolá-sával, valamint a Gyógyszerkutató Intézet növényké-miai osztályának a megszüntetésével kezdődött meg a leépülés, majd a GYNKI gyógyszeripari trösztbe vonásával, később gyógyszeripari közös, majd rész-vénytársasággá alakulásával (1991-től) tetőződött be a folyamat. A profitérdekeltség felerősödött, a válla-lati érdek értelemszerűen az ágazati érdek elé került.

b) A korábban jól működő vállalati kutatóhelyek gyakor-latilag megszűntek. A gyógyszeripar szinte teljesen felszámolta a növényi bázissal foglalkozó részle-geit, a gyógynövénytermesztésre specializált mező-gazdasági üzemek a létükért küzdenek, a termeltető, kereskedő cégek pedig költségtakarékossági okokból hajlanak a K+F tevékenység minimalizálására.

c) Relatív értelemben felértékelődött, azaz kevésbé drasztikusan redukálódott a felsőoktatási intézmé-nyek kutatási tevékenysége. • Ezek az intézmények a továbbiakban is képesek

kvázi szektor és vállalati érdekszférán felülemel-kedve működni.

• Nem, vagy alig jelentenek közvetlen konkurenciát a megbízó vállalatok számára.

• A profit érdekeltséggel szemben, a közvetlen költ-ségeken túl, a ma még lényegesen olcsóbb sze-mélyi érdekeltség terheli költségként a kutatást.

d) A felsőoktatási intézményekben folyó gyógy- és illó-olajos növénykutatás viszonylag kevés egyetemre korlátozódik, s az is az intézmények jellege szerint te-matikailag erősen differenciálódik:

11

1. Az Orvostudományi Egyetemeken és Gyógyszerészeti Karokon (SOTE, Szegedi Egyetem, Pécsi Egyetem) az analitikai, fitokémiai kutatások és a gyógytermékek fejlesztése jut vezető szerephez.

2. Az agrár szektoron belül elsősorban a Budapesti Cor-vinus Egyetem Gyógy- és Aromanövény Tanszékén folyik a gyógy- és illóolajos növényfajok kutatása. A tényleges igényhez viszonyított minimális pénzügyi bázisra támaszkodva, ahol az alábbi fő területek ku-tatása valósul meg:• A speciális anyagokat termelő növények rezervá-

ciója• Gyógy- és aromaanyagokat termelő növények int-

rodukciója (kulturába vétele)• Gyógy- és aromanövények genetikai alapjának

javítása, nemesítése• Gyógy- és aromanövények fiziológiai, produk-

ció-biológiai vizsgálata• Gyógy-, és aromanövények termesztése (integrált

termesztés, talajtani agrokémiai alapok, kertgaz-dasági elemzés)

e) Az elmúlt húsz évben Magyarországon gyakorlatilag fokozatosan megszűnt a technológiai és technikai fejlesztéshez szükséges kutatói tevékenység, érdemi nemesítő munka például már csak néhány faj eseté-ben létezik. Az oktatás és szakemberképzés területén is megfigyelhető a lemaradás. E tényező is közrehat abban, hogy Magyarországon ma adottságaink elle-nére sem áll rendelkezésre olyan mennyiségű és minő-ségű eladható termék, mint amit a piac igényel.

1.5. AZ ÁGAZAT HUMÁNERŐ ELLÁTOTTSÁ-GÁNAK JELLEMZŐI

a) A gyógy- és aromanövényágazat rendkívül széles vertikumából adódóan a minőségi termék előállítá-sának és kereskedelmének szakmai ismereti háttere igen sokrétű. Ennek megfelelően a szakemberképzés területén szükséges intézkedéseket igen árnyaltan és nagy körültekintéssel kell megfogalmazni.

b) A gyűjtés különféle képzettségű embereknek nyújt megélhetést, olyan térségek népesség megtartóké-pességét erősítheti, amelyek, természeti értékekben gazdagok, megélhetési lehetőségekben azonban szegények. A gyógynövény gyűjtésével foglalkozó személyek elsősorban roma kisebbségekből, alacso-nyan iskolázott társadalmi rétegekből és a fenti régi-ók munkanélkülivé vált lakosságából tevődik össze. Ez a réteg mindig szezonálisan folytat gyűjtő tevé-kenységet: hol gombát, hol csigát, hol gyógynövényt

gyűjt. A gyűjtés drasztikus korlátozásának bevezeté-se vagy adminisztratív úton történő további ellehetet-lenítése, jelentős mértékű szociális feszültségekhez vezet.

c) A gyűjtők körében lezajlott generációváltás a „klasz-szikus gyűjtők – gyűjtő-felvásárlói” hálózatok meg-szűnését, azok átalakulását eredményezte.

d) A gyógynövény termesztés élőmunka szükséglete 250-300 munkaóra/ha, az elsődleges feldolgozás során felmerülő munkaerő szükséglet széles skálán mozog (2-50 munkaóra/100 kg gyógynövény drog).

e) Az országosan magas munkanélküliség ellenére problémát jelent a gyógynövény termesztés magas kézimunka-szükségletének (növényápolási munkák, betakarítás) biztosítása. Az elmúlt években a fizikai munka általános társadalmi megbecsültségének hiá-nya, az alkalmazható potenciális munkaerő fizikai és mentális állapota, az idény- és alkalmi munkaválla-láshoz kapcsolódó adminisztrációs terhek, a szociá-lis segélyezés munkavállalást visszatartó ereje egy-re kedvezőtlenebb helyzetet teremtett. Az elindított értékteremtő startmunkaprogramok hozzá tudtak járulni ezen problémák orvoslásához.

f) Az ágazatban kézimunkaigény, a növény biológiájához és feldolgozáshoz igazodva, időben és mennyiségben eltérő módon jelentkezik. A gyógynövények gyűjté-se-termesztése, tekintettel a gyűjthető növényi részek időbeli megjelenésére, 10-11 hónapos, a szárított dro-gok további feldolgozása további egész éves foglalkoz-tatást jelent a kis- és középvállalkozásoknál. Továbbá az egyes termesztési módok, technológiák is nagyban eltérnek. Az ágazatban a feldolgozási feladatoknál sok állandó, míg a gyűjtés-termesztésben időnként alkal-mi munkaerőt foglalkoztatnak a vállalkozások.

g) A jelenleg folyó, államilag támogatott képzések nem hatékonyak, túl hosszúak, gyakran céltalanok. A gyógynövénygyűjtés a jelenleg hatályos jogszabá-lyok szerint nem kötött szakképesítéshez, azonban hosszú távon a környezet- és a természetvédelemmel összehangolt, szervezett, ellenőrzött gyűjtés alapvető feltételrendszere a szakképzett gyűjtők megléte.

h) A felső- és középfokú képzésből kikerülők létszám-struktúrája ma jelentős mértékben eltér a munkaerő-piac igényeitől, és a különbségek a jövőben még csak erősödni fognak. A legátfogóbb szerkezeti feszültség a mezőgazdaságban a foglalkozások jelentős köré-ben a szakmunkások hiánya.

12

1.6. AZ ÁGAZAT PÉNZÜGYI FOLYAMATAI

1.6.1. ADÓPOLITIKA

a) A gyűjtői réteg speciális társadalmi és szociális helyzetére való tekintettel, jogi vállalkozási formák létesítése nem minden esetben várható el.

b) A gyűjtött mennyiségek bizonylatolása jelenleg nagy-részt őstermelői igazolványok birtokában, felvásár-lási jegyeken történik. Ezek mintegy 50-60 %-a mu-tat azonban valóságos helyzetet. Az egyéb kertészeti ágazatokhoz hasonlóan, a feketekereskedelem és az őstermelői forma itt is szorosan összefonódik. Fontos kihangsúlyozni azonban, hogy a gyűjtés esetében nem az adókedvezményekkel való visszaélés okozza a gon-dot, hanem az, hogy a gyakran munkanélküli és segé-lyezett gyűjtőréteg legálisan hogyan kapja meg a napi 3-5 ezer forint gyűjtésből származó jövedelmét, és az azt kifizető jogi szereplők miként tudják pénzügyi gazdasági folyamataikba integrálni. Az őstermelői iga-zolványok kiállításának megítélése országon belül is eltérő képet mutat az azt kiállító regionális szervezetek között.

c) Tekintettel a gyűjtők-gyűjtés jogi adóügyi státuszá-nak nem egyértelmű megítélésére, a tevékenységre gyakran „rátelepülnek” kényszer felvásárlók, akik a gyűjtők helyzetét kihasználva sokszor csak „kifehérí-tik” a gazdasági folyamatokat.

d) A közvetlen lakossági fogyasztásra szánt hagyomá-nyos gyógynövény-drogokról és azok kiskereske-delemben szokásos kiszerelési egységeiről szóló 81/2003. (XII. 23.) ESzCsM rendelet értelmében, az abban felsorolt gyógynövények ÁFA tartalma 5%. Jelenleg ez az egyetlen, olyan „árpolitikai” eszköz, amely életben tartja a magyar előállítású gyógynö-vény teákat az olcsó import gyógynövény teakészít-ményekkel szemben.

e) Tekintettel a gyógynövénytermékek betegségmeg-előzésben és az egészségmegőrzésben betöltött vitathatatlan szerepére, a gyógyhatású készítmé-nyek ÁFA tartalmának csökkentése szükséges a termékkörhöz való könnyebb hozzáférés biztosítása érdekében. Gazdasági oldalról, közös érdek az ága-zat mielőbbi fellendítése, amelynek egyik pillére lehet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készít-mények ÁFA tartalmának csökkentése.

A magyar mezőgazdaság sikeres működését és fejlődé-sét nagyban meghatározza az ország mindenkori közte-herviselési politikája, mivel az ágazat jövedelemtermelő képessége kisebb más nemzetgazdasági ágazatokénál (ipar, szolgáltatás), így az adórendszer elvonásai érzé-kenyebben érintik az agrárvállalkozások működési és fejlesztési döntéseit. E tényezők kedvezőtlen hatása leginkább a rossz adómorálban („adóelkerülés”) nyilvá-nul meg.

1.6.2. TÁMOGATÁSOK, PÁLYÁZATOK

a) A gyógynövény ipar összetettsége a pályázati rend-szerekben is tükröződik. Tekintettel az ágazat mező-gazdaságban, élelmiszeriparban és egyéb iparban betöltött határterületeire a pályázati lehetőségek nem egyértelműek.

b) Az alapanyag-gyűjtő- termelő és elsődleges feldol-gozást folytató vállalkozások a TAMOP és GOP jellegű pályázatokból az Annex lista miatt nem részesül-hetnek.

c) Az ágazat mezőgazdasági és kertészeti jellegű pá-lyázatokból az elmúlt időszakban nem vagy csak alig részesül.

d) Hiányzik az integrációt végző vállalkozások részé-re kiírt célzott pályázat, a komplex integráció, mint tevékenyég nem a mezőgazdasági tevékenységek közé kerül besorolásra. .

e) Az agrár-környezetgazdálkodási programok (AKG) céljai és feltételrendszerei nem minden esetben kö-vetik az ágazat igényeit.

13

2.1. A SWOT ANALÍZIS

A külső környezeti tényezők és a belső ágazati adott-ságok elemzésével és összehasonlításával a magyar gyógynövényágazat fejlődését szolgáló fő irányvonalak és stratégia meghatározható.

2.2. KÖVETKEZTETÉSEK

a) Tekintettel a tradíciókra, természeti környezeti adott-ságainkra és gyógynövényekből készült termékek keresletének emelkedésére rövid távú célként a term-esztő területek és a gyűjtött mennyiségek volumene-inek stabilizálása a cél.

b) A termelés bővítése és az ellenőrzött gyűjtés felvirá-goztatásából adódó lehetőségek kihasználása révén hosszú távú célként fogalmazható meg a rendszer-váltás előtti szintnek megfelelő gyűjtési ill. termelési mennyiség előállítása ill. megteremtése.

c) A termőalapok stabilizálására, az alkalmazott ter-melési és feldolgozási technológia fejlesztésére irányuló, kiszámítható fejlesztési programokra van szükség.

d) A magas hozzáadott értékű hazai gyógy- és aroman-övény alapú termékek piacra kerülésének kulcskérdé-se, hogy sikerül-e a technikai és technológiai fejlesz-tés, az oktatás és kutatás, valamint a szaktanácsadás összhangját megteremteni, továbbá az ehhez szük-séges forrásokat rövid- és hosszútávon rendelkezés-re bocsátani, ágazati és kormányzati együttműködés keretében.

e) Az integrátori szerveződések szerepének erősödése nélkül nem lehetséges előrelépés az ágazatban.

f) Követni kell a fogyasztói igényeket, megfelelő promó-ciós és marketing eszközökkel pedig erősíteni a ha-zai termékek és szolgáltatások iránti keresletet.

g) Szükséges a gyógynövények gyűjtésére, felvásárlásá-ra, termesztésére valamint az előállított készítmények gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó jog-szabályi keretek felülvizsgálata, harmonizálása.

2. A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT HELYZETÉNEK ELEMZÉSE SWOT ANALÍZISSEL

Erősségek Gyengeségek

Az ágazat tradíciói Az 1990-as évek elejéig fenntartott gyűjtő-felvásárló-termelő hálózat széthullása

A vadontermő gyógy- és aromanö-vényflóra gazdagsága (széles gyűjthető fajspektrum)

Megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek kiöregedése, utánpótlás hiánya

Hagyományra épülő szakmai tudás és tapasztalat

Alacsony színvonalú és elavult techni-kai, technológiai háttér

A gyógynövénykultúra magas szakmai színvonala

Alulfinanszírozott, tőkehiányos vállal-kozások

Az oktatás-képzés magas színvonala A költségvetési pályázati források beszűkülése

Fajlagosan magas értékteremtő képesség

Szaktanácsadás hiánya

A magyar gyógynövény nemzetközi szintű hírneve

Az együttműködési hajlandóság ala-csony szintje, összefogás hiánya

Megbízható információk, statisztika hiánya

Lehetőségek Veszélyek

Ipari terheléstől mentes természetes környezet (nemzeti park, természetvé-delmi területek)

Szélsőséges időjárási viszonyok, a gyűjtés területi korlátai

Az alacsony képzettségű munkaerő bevonása

A nagy mennyiségű, hazainál olcsóbb importtermékek és új versenytársak megjelenése

Természeti értékekben gazdag, megélhetési lehetőségekben szegény térségek népességmegtartó képessé-gének erősítése

Termesztés jövedelmezőségét az egyéb szántóföldi és ipari növények termesz-tése befolyásolja

A gyenge termőhelyi adottságú, nagyüzemi eszközökkel gazdaságtala-nul művelhető területek termesztésbe vonása

Összetettebb, sajátos szakmai terület, amit a jogi szabályozás, nem képes megfelelően, racionálisan és célszerűen kezelni

Növekvő fogyasztói igények (belföld, külföld)

A feketegazdaság magas aránya

Kézimunka-intenzív ágazat A feldolgozott termékek hazai piacának telítettsége

Szélsőséges alapanyagpiac: hiány és a túltermelés ciklikus jelenségei

Termék-innovációt, kibocsájtást gátló jogszabályi környezet

Ár- és marketing-érzékeny, nem kellően tudatos vásárlók kihasználása

14

2.3. A SWOT ANALÍZIS ALAPJÁN AZ ÁGAZATFEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGESSTRATÉGIAI ELEMEI ÉS PRIORITÁSAI

A minőségi termék előállítás és a környezet minőségének fenntartását igénylő stratégiai elemei

a) Az ágazat a gyűjtés és további feldolgozás miatt külö-nösen munkaintenzívnek tekinthető, amely különféle képzettségű embereknek nyújt megélhetést, olyan térségek népesség megtartó képességét erősítheti, amelyek természeti értékekben gazdagok, megélhe-tési lehetőségekben azonban szegények. A gyógynö-vények szakszerű, kontrollált keretek közötti gyűjtése és termesztése hozzájárulhat a legelmaradottabb kistérségek népességmegtartó erejének fokozá-sához, valamint a régiók munkanélküliségének az enyhítéséhez.

b) Tekintettel arra, hogy a vadon termő, gyűjtött gyógy-növények aránya a 70%-ot is meghaladja, illetve arra, hogy a gyűjtés egyre korlátozottabb, szükséges a va-don termő fajok termesztésbe vonása és a jelenlegi termesztési potenciál fejlesztése.

c) A folyamatosan rendelkezésre álló, megfelelő meny-nyiségű és egységes minőségű árualap növelése érdekében technikai és technológiai, minőségbiz-tosítási fejlesztésekre, az öntözés fejlesztésére és a szárítás korszerűsítésére van szükség.

d) A fejlesztések hatékonyságát az ágazati kutatás és fejlesztés valamint a szaktanácsadás rendszerének újjáépítésével és működtetésével lehet garantálni.

Kereskedelem

a) A minőségi gyűjtött és termelt alapanyag gyógy-növény droggá történő hatékony feldolgozását és annak bel- és külkereskedelmét továbbra is prioritás-ként kell kezelni, hiszen a nagy élőmunka szükséglet és a foglalkoztáspolitikai kérdések ezen a szinten me-rülnek fel jelentősen.

b) A tömegpiaci és a réspiaci termékkörök és időszakok meghatározásával tudatos marketing stratégiát kell építeni.

c) A gyógynövény drog (alapanyag) kereskedelem mellett fejleszteni kell a magas hozzáadott értékű magyar

gyógynövényekből előállított készítmények körét. Ezek lehetnek hatóanyagok, intermedier anyagok és piacképes végtermékek.

Egyéb ágazati kérdések

a) A minőségi árualap előállításának alapja a mi-nőségbiztosítási folyamatok kiterjesztése mind a gyűjtés, mind a termesztés során. A gyógyszergyár-tás feltételei – beleértve a felhasznált alapanyagokkal szembeni kívánalmakat – már ma is nagyon szigorú-ak, minőségi elvárásokkal kapcsolatos követelmény-szint az élelmiszeriparban is fokozódik.

b) Iparági jogszabályi keretek adaptációja: a jelenlegi jogszabályi környezet igen jelentős akadályokat gör-dít a gyógynövény készítmények előállításában illet-ve forgalmazásában érintett vállalkozások számára. Az ágazat fejlődése nem lehetséges annak ellenére, hogy a „természetes” készítmények iránt a fogyasztói igények (piaci igény) számottevőek. A gyógynövény termesztés és begyűjtés növekedésének is fontos zá-loga a gyógynövényekből előállított termékek piacra jutásának jogszabály alapú megkönnyítése.

c) A hazai gyógynövényipar érdemi növekedéséhez olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, mely egyrészt figyelembe veszi az uniós harmonizált jog-szabályi keretrendszert és annak folyamatban lévő változásait, másrészt a hazai vállalkozások számá-ra egyedi, akár versenyelőnyt is jelentő lehetősé-get biztosít. A kialakítandó jogszabályi környezetnek átfogó módon kell tudnia kezelni a gyógynövények felhasználása szempontjából fontos forgalmazási kategóriákat [élelmiszer (beleértve az étrend-kiegé-szítőket és a különleges táplálkozási célú élelmisze-reket is), gyógyhatású készítmény, gyógyszer] olyan módon, hogy a fogyasztók számára a gyógynö-vény-készítmények széles választéka elérhetővé vál-jon, a termékek által hordozott kedvező hatások meg-ismerhetőségével együtt.

d) A piaci átláthatóság javítása, a termelői szervezetek piaci esélyegyenlőségének megteremtését és von-zóképességének növelését lehetővé tevő adó- és foglalkoztatáspolitikai intézkedések, valamint a ren-delkezésre álló támogatási és egyéb eszközökkel a termelői szervezetek és tagjaik preferálása.

e) Az ágazati és kormányzati marketingaktivitás növe-lése, kiemelten az integrált módszerekkel előállított termékek promóciója területén.

15

3.1. MINŐSÉGI ÁRUALAPOK MEGTEREMTÉSE

3.1.1. GYŰJTÉS A gyógy- és aromanövények gyűjtése során is érvénye-síteni kell azt az elvárást, hogy az ne eredményezze a természetes flóra biodiverzitásának csökkenését, újabb fajok kényszerű védelem alá helyezését, minimalizálja a környezet károsítását, s egyben a megfelelő minőség előállítását segítse elő. A természetes flóra biológiai po-tenciáljának további hasznosításához:

a) Tekintettel a gyógynövény gyűjtők és gyűjtés sajátos helyzetére, nem kizárólagosan az új munkahelyek számát kell preferálni, hanem a tevékenységből szár-mazó legális jövedelemszerzést kell az alábbi jogi, adminisztratív eszközökkel támogatni:• őstermelői igazolvány egyszerűsített kiváltásának a

biztosítása a gyógynövény gyűjtés esetén• az igazolt gyűjtésből származott, felvásárlási jegyen

dokumentált 600 ezer forint jövedelemig vissza kell állítani annak adó és járulékmentességét, és meg kell szüntetni az elektronikus adóbevallást

• a gyűjtésből származó jövedelmet össze kell han-golni a jogosan egyre szigorúbb segélyezési és szociális politikával

• A szakszerű gyűjtés ellenőrzése érdekében ki kell dol-gozni a gyűjtők megfelelő szakmai felkészítését (pl. gyűjtői tanfolyamok) és regisztrációját valamilyen (vissza is vonható) jogosítvány kiállítása mellett

b) A közfoglalkoztatási és start munkaprogramokban az önkormányzatokkal együttműködve a gyógynö-vénygyűjtés és termesztés további, például termé-szet-megfigyelés, parlagfűirtás és más, az önkormány-zatok szükségleteinek megfelelő, feladatokkal párosul. Összhangban a startmunkaprogrammal és egyéb pályázatokkal, az egyre növekvő mennyiségű, be-gyűjtött és helyben feldolgozott gyógynövény bázi-sán, valamint az egyre képzettebb és a munkában szocializálódott foglalkoztatottak révén ki lehet épí-teni azokat a kis helyi bázisokat, amelyek szerves részei az egészségturizmusnak, falusi turizmusnak, a zöldgazdaságnak és a vidéki önfenntartásnak. A programokban előállított értékeknek, a szövetség tagvállalatainak országos területi kompetenciája ré-vén, az ágazat felvevő piacán biztos értékesítési pon-tokra kell találniuk.

c) A gyűjtés ellenőrzött keretek irányába történő elmoz-dításával biztosítani kell a gyűjtés egyre nehezebb területi korlátainak a feloldását (pl. Nemzeti Parkok, Natura 2000).

d) A gyógynövényipar háttérágazatainak kihasználá-sához elengedhetetlen a felvásárlás integrációja, a meglévő és új felvásárló helyek pályázati rend-szeren keresztül történő támogatása. Szükséges a felvásárlási tevékenység szakmai normákon alapuló engedélyeztetése, a megfelelő szakmai végzettség betartatása mellett.

3.1.2. A TERMESZTÉS FEJLESZTÉSE a) Vadon termő fajok termesztésbe vonása és korszerű,

nagyteljesítményű gyógy és aromanövény fajták elő-állítása.Szükséges a vadon termő fajok termesztésbe voná-sával kapcsolatos K+F pályázati lehetőségek meg-nyitása, új biológiai alapok állítása, növelve a már így is minimálisra csökkent gyógynövény termesztési területet.

b) A jó minőségű drog előállításának alapfeltétele a morfológiai, beltartalmi és produkciós szempontból egyaránt kiemelkedő teljesítményű, genetikailag ki-egyenlített növényfajták nemesítése és alkalmazása. Középtávú cél tehát, 3-5 éves pályázatokkal támoga-tott, piaci viszonyokat figyelembevevő projektek ,to-vábbi 10-15 nagyteljesítményű fajta sürgős előállítása.

c) A termesztéstechnológia területén a növényvédel-mi technológiák optimalizálása, növényvédőszerek kisparcellában történő engedélyeztetése a termesz-tés hatékonyságának feltétele.

d) A termesztési módszerek kialakítása, ill. adaptálása során meg kell oldani az egyéb, a környezet és ter-mék minőségét javító eljárások alkalmazását a bio- és ökológiai termesztést, integrált termékelőállítást.

e) Célzott agrotechnikai beruházások elindítása, ker-tészeti támogatások, célzott gyógynövény kiírással egybekötve.

3. A GYÓGYNÖVÉNY ÁGAZAT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI ÉS AZOK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

16

f) A termelés és feldolgozás fejlesztése a GAP (Good Ag-ricultural Practice – Helyes Mezőgazdasági Gyakor-lat) és a GMP (Good Manufacturing Practice – Helyes Gyártási Gyakorlat) minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével.

g) Szükséges a korábban is „hungaricum” jellegű, kiváló minőségű drogot adó tradicionális tájkörzetek további, célorientált hasznosítása.

h) Megfelelő tudományos és gazdasági elemző munka alapján a gyógy- és illóolajos növényfajok kapjanak nagyobb szerepet a regionális fejlesztési elképze-lések megvalósításában (pl. kedvezőtlen területek hasznosítása egységnyi területről nagy értéket adó gyógynövényekkel).

3.1.3. TECHNIKAI ÉS TECHNOLÓGIAIFELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

a) A meglévő öntözési lehetőségek jobb kihasználása

mellett a kertészeti ágazat által hasznosított termő-területek öntözhetőségének biztosítása a szükséges technikai fejlesztések, valamint az öntözővíz-takaré-kos öntözés szabályozási és pénzügyi pályázati felté-telének megteremtésével.

b) A technikai és technológiai fejlesztéseket olyan komp-lex üzemfejlesztési projektek keretében kell megvaló-sítani, amelyek elsősorban a gazdaságilag verseny-képes fajok és fajták feldolgozására koncentrálnak.

A komplex projektfinanszírozással lehetővé kell tenni a gazdálkodás kiszámíthatóságát, a hosszú távú ter-vezést, a hatékony forrásfelhasználást, valamint a pá-lyázati és egyéb adminisztratív terhek csökkentését.

c) A termék előállítás versenyképességének javítása az ágazatban, elsősorban a szárítási energia felhasz-nálásának hatékonyságának növelésével, az alter-natív energiák szélesebb körű bevezetése által. Alter-natív energiaként figyelembe veendő a biogáz és a biomassza tüzelés technológiáinak felhasználáshoz szükséges innovációt segítő megfelelő pályázati tá-mogatási rendszer kialakítása.

d) A nagy értéket termelő, s egyben a termékminőséget garantáló post-harvest feldolgozási technológiák alkalmazásának fejlesztése feltétele a magas hozzá-adott értéket képviselő késztermék előállításának.

e) Fejleszteni kell a már meglévő gyógynövény-feldolgo-zó, - kiszerelő és végtermék-előállító magyar kis- és

középvállalkozások technológiai, minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszereinek kialakítását és az új jogszabályi környezetnek való megfeleltetését.

3.1.4. AZ ALAPANYAGOK ÉS GYÓGYNÖVÉNYDROGOK MINŐSÍTÉSÉNEK ÁTFOGÓ RENDEZÉSE

Meg kell teremteni a drogok minősítésének technikai-mű-szaki és jogszabályi feltételeit. Ennek részeként ki kell dol-gozni az élelmiszerkönyvi tételek paramétereit, valamint a gyógyászati, élelmiszerként, vagy egyéb termék kategó-ria szerinti megkülönböztetés lehetőségeit, más európai uniós országokhoz hasonlóan. A minőségi árualap elő-állításának alapja a minőségbiztosítási folyamatok ki-terjesztése mind a gyűjtés, mind a termesztés illetve a drogelőállítás folyamán. Ennek elérése érdekében:

A gyógynövény drogok minősítése akkreditált laborató-riumban történjék, úgy, hogy alkalmazkodjon az európai harmonizáció folyamatához. A meglévő – elsősorban egyetemi intézeti bázison alapuló – laboratóriumok ter-vezett fejlesztése célzott pályázati forrás felhasználásá-val megoldható.

3.2. MINŐSÉGI SZAKEMBERKÉPZÉS,ÁGAZATI KUTATÁS ÉS FÜGGETLENSZAKTANÁCSADÁS

a) A gyógy- és illóolajos növényágazat rendkívül széles

vertikumából adódóan a minőségi termék előállítá-sának szakmai ismereti háttere igen sokrétű. Ennek megfelelően, a szakemberképzés területén szüksé-ges intézkedéseket igen árnyaltan és nagy körülte-kintéssel kell megfogalmazni.

b) Segíteni kell olyan képzési formák létrehozását, me-lyek keretében a gyógynövények fenntartható gyűj-téséhez, környezetbarát termesztéséhez valamint felhasználásához szükséges tudás megszerezhető. Ezek az ismeretek jelenjenek meg a közoktatásban is.

c) Az ágazatban már ma is rendszeresen tevékenykedő 40-45 ezer dolgozó továbbképzését a „lifelong lear-ning” elveinek figyelembevételével célszerű megvalósí-tani (ennek részletekbe menő kidolgozása szükséges).

d) Az alap- és középfokú szakoktatásban hangsúlyozott szerepet kell kapnia a minőségi szemléletnek (jelen-legi OKJ kurzusok átdolgozása révén).

17

e) A kutatásban kiszámítható, az ellátott feladatokon ala-puló finanszírozási rendszert kell bevezetni. A párhu-zamosságok elkerülése, illetve a komplex programok kialakítása érdekében fokozni kell a szakmai koordi-nációt. A kutatási-fejlesztési célok megfogalmazását, a hasznosság és a felhasználhatóság igényének ér-vényesítését, felsőfokú oktatási intézmények innová-ciós eredményességének értékelését az ágazat gya-korlati szereplőinek bevonásával lehet hatékonyan végrehajtani.

f) A kor követelményeinek megfelelő, az ágazat fejlesz-tését szolgáló szaktanácsadási rendszer kialakítása a versenyképes termelés feltételeinek megterem-tése érdekében. A hazai független szaktanácsadási rendszer felépítése kulcskérdés a jövőben, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alapfeladatának kell tekinteni. A termelői szervezetek e szempontból egy speciális csoportot képviselnek az ágazaton be-lül, miután felismerve a szaktanácsadási és innová-ciós hiányokat, létrehozták saját, szaktanácsadással foglalkozó szervezetüket, amelynek a működésében való részvétel ösztönzése a termelői szervezetek mű-ködésének megerősítését szolgálja. Az innovációk hasznosításának feltétele is egy működőképes ága-zati szaktanácsadói hálózat, amelyen keresztül a leg-újabb eredmények el tudnak jutni a termelőhöz. Erre lehet alkalmas a szaktanácsadók rendszeres tovább-képzése.

3.3. EGYÉB JOGSZABÁLYI KERETEKADAPTÁCIÓJA

A gyógynövény iparág fejlődését, a gyűjtés, termesztés és minősítés jogszabályi feltételeinek megreformálása mellett, nagymértékben befolyásolja a gyógynövényt tartalmazó termékek engedélyeztetésének és forga-lomba hozatalának hazai és uniós jogi szabályozása.

a) A gyógyszer, növényi gyógyszer, hagyományos nö-vényi gyógyszer kategóriákban történő termékenge-délyezés jelenlegi jogszabályi keretei nem biztosíta-nak számottevő mozgásteret ezen termékkategóriák engedélyeztetésével kapcsolatban. Ezek a termék-körök jelentős húzóerőt nem jelentenek a magyar gyógynövény termesztés és gyűjtés kibocsájtásának növelése szempontjából. Kétségtelen, hogy a hagyo-mányos növényi gyógyszerek körének jelentős bővü-lése lenne elérhető a jogszabályok néhány elemének módosításával.

b) A tradicionálisan használt gyógynövények nagy ré-sze nem sorolható be aggálytalanul egyik, az uniós jog által ismert és elismert termékkategóriába sem: egészségmegőrző-betegségmegelőző hatásuk az élelmiszerektől, előállításuk és felhasználásuk módja pedig a gyógyszerektől egyértelműen megkülönbözte-ti őket. A gyógynövény-készítmények besorolására Eu-rópa-szerte alkalmazott különböző köztes kategóriák megszüntetésére irányuló törekvés ezért eleve életsze-rűtlen és elhibázott az EU részéről. Ennek a valóságban ténylegesen létező határterületnek a szabályozását jól szolgálta a Magyarországon 1987 óta létező gyó-gytermék kategória, amelynek fenntartása és az uniós joggal való összhangjának megteremtése nemzeti ér-dekünk. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények piaca azonban csak Magyarországra korlátozódik, hiszen nem harmonizált termékkategóri-áról van szó. Jelentős áttörést jelenthet a gyógynövény termékek forgalmazásában, ha lehetőséget lenne új gyógyhatású készítmények forgalomba hozatali enge-délyeztetésre vonatkozó eljárások indítására.*

c) Szükségszerű az élelmiszerként vagy élelmiszer-ösz-szetevőként forgalomba hozható gyógynövényekről szóló VM rendelet tervezet megjelenése, mert a ter-vezet hiánypótló szabályozást tartalmaz az élelmi-szerek szabályozásában. A jogszabály legfontosabb célja egyértelmű jogi keretek között lehetőséget biz-tosítani ahhoz, hogy a gyógynövények és a belőlük készült termékek meghatározott köre élelmiszerként is biztonságosan fogyasztható és forgalmazható legyen. Az intézkedések bevezetése nagymérték-ben elősegítené a gyógynövénygyűjtés, termesztés, feldolgozás, forgalmazás területén a munkahelyek megőrzését, valamint a hazai gyógynövény kultúra túlélését.

d) A gyógynövények és gyógynövény-hatóanyagokat tartalmazó élelmiszerek és ezen belül különösen az étrend-kiegészítő készítmények iránt fokozott fo-gyasztó érdeklődés (igény) mutatkozik. Az ilyen irányú fogyasztói igények kielégítésére, a gyógynövény tar-talmú készítmények forgalmának növelésére a gyártói, forgalmazói oldal nyitott, és a jogszabályi környezet is alkalmas lenne, amennyiben ezek mellett minisztériu-mi szintű, világos jogértelmezési állásfoglalások publi-kálására kerülne sor, a gyógynövények alkalmazását segítő szakmai elvek figyelembevételével.

*Pannonhalmi nyilatkozat 2011. szeptember

18

3.4. KERESKEDELEM-MARKETING A hazai és nemzetközi piacokon a megfelelő pozíciónk kiharcolása érdekében tevékenységünket több irányban is intenzívvé kell tenni.

a) Célorientált, differenciált kereskedelmi politikát kell kidolgozni, illetve érvényesíteni a gyógy- és aroma -növények esetében. E tekintetben más és más stra-tégiát kell alkalmazni:• a gyógy- és illóolajos növények fogyasztására ori-

entált országokban (pl. Észak-Európa)• a gyógy- és illóolajos növények termelésében és

fogyasztásában egyaránt érdekelt térségekben (pl. Mediterránum),

• a gyógy- és illóolajos növények termelésében ki-emelten érdekelt országokban (pl. volt szocialista országok, Észak-Afrika, Dél-Amerika).

b) Az európai és hazai fejlődési tendenciák alapján, ha-zánkban is szükségszerűen növekedni fog a gyógy- és egészségmegőrző, táplálkozáskiegészítő, élet-körülmények színvonalát javító és egyéb speciális rendeltetésű termékek termelése és felhasználása. E változások fogadására fel kell készülnünk:• az egyre bővülő potenciális felhasználói körre irá-

nyuló propaganda tevékenység színvonalának ja-vításával, hazai és EU relációkban egyaránt

• a felhasználás motiválásáért felelős szakemberek (pl. orvosok, gyógyszerészek) felkészítésével

• a termelés és forgalmazás kultúrájáért felelős ha-zai szakemberek (pl. kereskedői hálózatok munka-társainak) kiképzésével

c) A fogyasztókban tudatosítani kell a hazai, ellenőrzött minőség előnyeit. A lakosság körében a gyógynö-vény terápia és általában a hagyományos orvoslás, betegségmegelőzés nagy népszerűségnek örvend, azonban szükséges felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy csak a minőségileg megbízható és a bizonyíté-kokon alapuló hatású termékeket vegyék meg, biz-tonságos beszerzési forrásból.

d) A fiatal lakosság körében népszerűsíteni kell a gyógyteafogyasztást. (Pl. iskolaprogramokkal, kóstoltatással)

e) A hazai termékek fogyasztásösztönző programjának működtetése és megerősítése, ill. a gyógynövény alapú termékekre való kiterjesztése a népegészség-ügyi és gazdasági célok megvalósítása érdekében továbbra is alapvető jelentőséggel bír. E programok felvilágosíthatják a fogyasztókat gyógynövények ha-tásairól és ösztönzik a fogyasztást, ezáltal szolgálva a termelésbővítést is.

f) A hazai termékek térnyerésének elősegítése és a kül-piaci értékesítés során a főbb piacok földrajzi közel-ségéből adódó előnyök kihasználása szintén fontos feladat. A magyar termék exportösztönző marketing tevékenységének támogatása az AMC, HITA prog-ramjainak bevonásával.

g) A hazai termék védelmében és a piaci krízisek tom-pítására, rugalmas, gyors reagálásra alkalmas rend-szer keretében kell alkalmazni a magyar termékek promócióját. Ennek érdekében ösztönözni kell az EU bel- és külpiaci promóciós eszközeinek a hazai ter-mékek érdekében történő alkalmazását. Ehhez, más tagállamokhoz hasonlóan, központi költségvetési for-rásból kell biztosítani az ágazati programok megvaló-sításához szükséges, az EU szabályozás által megen-gedett legnagyobb mértékű nemzeti forrást.

h) Lehetséges bizonyos gyógynövény fajok akár hunga-rikummá történő nyilvánítása.

Piacszabályozó információs rendszer kialakítása

A piacszabályozás hatékony eszközeként létre kell hozni egy, az Európai Uniós és a hazai piacszabályozás alapján működő, aktuális piaci folyamatokat tükröző információs rendszert, amelynek működtetése nagyban segítené az ágazat szereplőinek ill. leendő szereplőinek munkáját. A rendszer működése érdekében szükséges az ágazat szereplőinek regisztrációjával párhuzamosan adatszol-gáltatási kötelezettséget előírni, illetve hatékony elle-nőrzési rendszert létrehozni.

19

a) A gyógynövénygyűjtés jogi-adminisztrációs hátte-rének megteremtése nem igényel különösebb tő-kebefektetést. Hatásaként viszont a vidékfejlesztési stratégiában az elmaradott régiók munkaerejének foglalkoztatásával 3-5 év alatt mintegy 5000-8000 fő részére kiegészítő jellegű jövedelemszerzési lehe-tőséget biztosíthat, a háttéripar számára pedig 1000 új munkahelyet teremthet.

b) Országos szintű startmunkaprogramok keretében, az önkormányzatok együttműködésével a közfog-lalkoztatású projektekben és szociális szövetkezeti programokban összesen mintegy 1000-1500 fő fog-lalkozhat gyógynövényekkel.

c) Ezekben a programokban előállított értékek az ipari szereplők országos területi kompetenciája révén az ágazat felvevő piacán biztos értékesítési pontok-ra találnak. Ezek a rendszerek alkalmasak lehetnek továbbá arra, hogy munkában szocializálódott új erőforrások kibocsájtása révén a tradicionális foglal-koztatási formák, háztáji gazdaságok alakuljanak ki, kapcsolódva ezáltal a Kormány vidékfejlesztési prog-ramokban vázolt céljaihoz. Ezek a folyamatok termé-szetesen hozzájárulhatnak az elmaradott régiók szo-ciális feszültségeinek enyhítéséhez is.

d) A gyűjtés kontrollált, szervezett keretek irányá-ba történő elmozdítása biztosítja a gyűjtés egyre nehezebb területi korlátainak a feloldását, amely

a gyógynövénygyűjtésre felhasználható területek bejárhatóságát növeli, és ezáltal az éves vadonter-mő begyűjtött drog mennyisége 20-30%-kal emel-kedhet.

e) A vadontermő fajok termesztésbe vonásával, új faj-ták termesztésével és hatékony agrotechnikai és post-harvest technológiák fejlesztésével a jelenlegi gyógynövény termesztő terület mintegy 30%-kal emelhető.

f) A gyűjtés és a termesztés stratégiában leírt támoga-tásával az éves előállított drogtömeg 25 ezer tonná-ra, azaz csaknem 25%-kal emelhető.

g) Az alapanyagok GACP és GMP gyakorlat szerinti nyomon követhetősége és minőségbiztosítása ré-vén minőségi árualapok állíthatóak elő.

h) 3-5 éves pályázatokkal támogatott, piaci viszonyokat figyelembevevő projektek felhasználásával további 10-15 nagyteljesítményű fajta állítható elő.

i) A megnövekedett gyógynövény-alapanyag 5 éves távlatban az export értéket másfélszeresére emelheti.

4. ELÉRENDŐ CÉLOK ÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

20

a) A stratégiában megfogalmazottak alapján át kell gondolni és életszerűbbé tenni a gyógyszerként, gyógyhatású készítményként, élelmiszerként vagy egyéb termék kategória szerinti forgalomba kerülő termékek megkülönböztetési lehetőségeit és a gyár-tás, engedélyezés, notifikálás jogszabályi kereteit, más európai uniós országokhoz hasonlóan.

b) Ennek hiányában a gyűjtés, termesztés egyéb jogi szabályozása és a technológiai fejlesztéseknek az ösztönzése hiábavaló, hiszen nincs innovatív, pi-acképes készítmény, amihez az előállított alapanya-gok felhasználhatóak lennének.

c) A gyűjtés fejlesztése során megoldandó a gyűjtés jogi-adminisztrációs háttérének az egyszerűsítése, a gyűjtők szakmai felkészítése, valamint a gyűjtők re-gisztrációja a megfelelő gyűjtői jogosultságok kialakí-tásával.

d) Újra kell gondolni a felvásárlási tevékenység enge-délyeztetését, előírt szakmai végzettségek betartatá-sa és országos szintű szakmai szervezeti regisztráció mellett.

e) A termesztés fejlesztése érdekében szükség van a vadontermő, piacképes gyógynövények termesztés-be vonására irányuló kutatás intenzívebbé tételére, valamint a biológiai alapok, fajtaválaszték korszerű-sítésére és bővítésére.

f) 2014-2020 évekre vonatkozó Vidékfejlesztési Prog-ram keretében el kell indítani a hosszú távú, a be-ruházók szempontjából tervezhető termesztéstech-nológiára, növényvédelmi technógiára valamint a feldolgozás eszközeinek korszerűsítésére vonatko-zó kertészeti fejlesztéseket. A gyógynövények ese-tében is érvényesíteni szükséges a más kertészeti ágazatokban működtetett támogatási formákat (ültetvénytelepítési támogatás.) A stratégiában és a megvalósítást elősegítő cselekvési tervben megfo-galmazott célok eléréséhez pályázati és egyéb hazai és uniós támogatási forrásokból mintegy 10 Mrd Ft összeg szükséges a szakma becslése szerint.

g) A minőségi árualapok előállítása nyugat-európai gyakorlatban érvényesülő minőségi rendszerek GAP (Good Agricultural Practice – Helyes Mezőgazdasági

Gyakorlat) és a GMP (Good Manufacturing Practice – Helyes Gyártási Gyakorlat) figyelembe vételével és adaptációjával valósulhat meg. A piacképes árukí-nálat védelme érdekében a piacromboló, az előírá-soknak nem megfelelő árukínálatot ki kell vezetni a piacról. Ehhez a minőségi, növény- és fogyasztóvé-delmi előírások betartásának önellenőrzési, tanúsítási rendszerének alkalmazására támaszkodó. komplex, integrált minőségügyi rendszer kiépítése szükséges.

h) Tekintettel az ágazat specifikus, összetett és sajá-tos szakmai vetületeire, a problémák rendszerszintű megközelítésére van szükség. Ehhez elengedhetetlen valamennyi érintett minisztérium (NGM, VM, EMMI, BM) és ágazati szereplő aktív és folyamatos együtt-működése, egy tárcaközi bizottság létrehozásával egybekötve.

i) Az ágazat szereplőinek egységes, széles alapokon nyugvó adóterhelésének megteremtése, olyan adó- és járulékfizetési rendszer kialakítása, jogszabályi harmonizáció mellett, ami az ágazat számára elér-hető adókedvezmények alkalmazásával kifejezetten ösztönzi a termelőket és szolgáltatókat.

j) Az integráció megteremtése mellett minden eszköz-zel és preferenciával segíteni kell a integrátori szol-gáltatói szervezetek versenyképes működését.

k) A magyar gyógynövénytermékek piacainak bővítését csak célzott fogyasztásösztönző és termékmarketing programokkal lehet elérni. Ennek érdekében nemze-ti társfinanszírozás biztosítása mellett, az EU bel- és külpiaci promóciós eszközeinek igénybevételével, meg kell kezdeni a belföldi eladásösztönző progra-mokat.

5. CSELEKVÉSI TERV, A LEGSZÜKSÉGESEBB FEJLESZTÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK ÜTEMEZÉSE

21

A gyógynövény ágazat fejlődését egyértelműen pozi-tív irányba képes mozdítani a vidékfejlesztés keretében a gyógynövény iparágra is kiterjesztett támogatási és fejlesztési-pályázati lehetőségek megjelenése. Ezek ha-tékony felhasználását csak hosszú távú és kiszámítható támogatási rendszer teszi lehetővé. Az önköltségek leszorítása, a hatékonyság és a minőség javítása szintén a piaci biztonságot növeli. A siker útjában azonban jelenleg még több szabályozá-si és gazdasági akadály is áll, amelyek megszüntetése határozott és gyors kormányzati intézkedéseket igényel. Az eredmények elemzésével egyértelművé válik, hogy az elmúlt húsz évben elodázott intézkedések következtében az ágazat problémái állandósultak, amiket csak hosszú távú stratégia mentén, fokozatosan lehet lebontani.

A problémamegoldást különösen nehézzé teszi, hogy a felvázolt nehézségek szinte mindegyike összefügg egy-mással, így látszólag csak egyszerre mozdíthatóak. Eb-ben a folyamatban alapvető fontosságú tehát a feladatok prioritásának, valamint az ágazaton belüli (a piaci szerep-lőktől elvárható) és az ágazaton kívüli (gazdaságpolitikai döntéseket igénylő) intézkedések időrendjének és felelő-seinek pontos meghatározása.

Mindezek lehetőséget teremtenek az előző fejezetekben felvázolt fejlesztések végrehajtására és összességében a teljes magyar gyógynövény ágazati stratégia megvaló-sítására.