MAGYAR GYÁRIPAR · 3. SZÁM Mi kell a magyar munkavállalónak? 12–13. oldal A nyugdíjasok kétharmada újra dolgozna 13–14. oldal ... és átláthatatlan verseny is ... lük

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

MAGYAR GYÁRIPAR

LVII

. ÉV

FOLY

AM

, 201

7. 3

. SZ

ÁM

Mi kell a magyar munkavállalónak?

12–13. oldal

A nyugdíjasok kétharmadaújra dolgozna

13–14. oldal

Európai Unió:emelkedõ munkaköltségek

18. oldal

MINDENNAPOSKORRUPCIÓ

A magyar cégvezetõk 78 százalékaúgy érzékeli,

egyre több a visszaélés a vállalati szférában

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 3. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

KOMMENTÁR

2

A MAGYAR GYÁRIPARaz MGYOSZ hivatalos havilapja

Kiadja a Munkaadók és GyáriparosokOrszagos Szövetsége

Szerkesztõ: Kocsi IlonaSzerkesztõség:

1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3.Telefon: 06 (1) 474-2041

E-mail: [email protected]: www.mgyosz.hu

Layout: Horváth László BélaFotó: Vámos Judit

Hirdetésfelvétel: [email protected]: 06 (1) 474-2041

ISSN: 1219-6193

TARTALOM

FÓKUSZBANMásodik NVT-ülés: munkaerõpiac,

versenyképesség . . . . . . . . . . . . . . 3EY: A magyar cégvezetõk

78 százaléka szerint nõtt korrupció . . 5KÖRKÉRDÉSHogyan szorítható vissza

a korrupció? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

NAPIRENDENA legvonzóbb munkahelyek:

Audi, Mercedes, Lego . . . . . . . . . 10Mi kell a munkavállalónak?

Nem azzal csábítanak a cégek, amire a munkavállalók vágynak . . . 12

A nyugdíjasok kétharmada visszamenne dolgozni . . . . . . . . . . 13

Kihasználatlan munkaerõforrás: a megváltozott munkaképességûek 15

Egy képzés tanulságai: mindannyian mások vagyunk, mégis annyi mindenben hasonlítunk . . . . . . . . . 16

EURÓPAI UNIÓAz EU szigorítja az orvostechnikai

eszközellenõrzést . . . . . . . . . . . . . 17A negyedik negyedévben

4,7 százalékkal nõttek a lakóingatlanárak az EU-ban . . . . . 17

Emelkedõ munkaköltségek az Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

Juncker-terv: 40 milliárd forintos megállapodás ezer magyar kkv támogatására . . . . . . . . . . . . . . . . 19

„Az instabil és átláthatatlan verseny is

baráti ajánlatok nyerésének kedvez”

A versenyképesség látszólag egy bonyolult dolog, de igazából olyan egyszerû, mintegy pofon. Csattan! Egyszerre mikroügy és makrogazdasági jelenség. Nagyon sok

múlik azon, hogyan szervezik meg a munkát a cégeknél, az intézményeknél és a háztar-tásokban, de még több múlik azon, hogyan szervezõdik az egész társadalom, beleértvea különbözõ kompetenciákkal bíró intézményeket. A Magyar Nemzeti Bank munkatársai a közelmúltban részletesen bemutatták, milyenszörnyû mértékben maradtunk le a termelékenységben a visegrádi országokhoz képest.Az egy fõre jutó munka-termelékenység Magyarországon az elmúlt 15 évben lényegé-ben megrekedt a 2008-as szinten. Versenytársainknál, Lengyelországban, Szlovákiábanés Csehországban lényegesen növekedett, különösen azt is figyelembe véve, hogy 2004-ben például Szlovákia még jóval alattunk produkált. Megállapítják, két dolog kevésMagyarországon: a beruházás és az innováció. Nyilván a fenti elemzés számos következtetés levonására alkalmas. Azonban a MagyarNemzeti Bank egy másik elemzésében a World Economic Forum versenyképességilistáját kritizálva azt állapítja meg, hogy egészen jók vagyunk a versenyképesség objek-tív elemeiben és nagyon rosszak, sõt romlóak a magyar mutatók a versenyképességszubjektív tényezõiben. S mi a következtetésük? A WEF versenyképességi kimutatásavalójában torzít. Szerintem egy másik következtetést kell levonni a fentiekbõl. Azt ugyanis, hogy részbenazért vagyunk elég pocsék helyen a versenyképességben, mert rossz hírünket keltjük avilágban, s ezáltal az üzleti világban is. A nemzeti bank egyik fele nagyon világosan rá-mutat arra, hogy Magyarországra az elmúlt években nagyon kevés külföldi tõke jött, jó-szerével csak annyi, amennyi ugyanazon években ki is ment. Magyarul külföldi tõke azutóbbi 10 évben alig jött Magyarországra (nettó értelemben). S mint már jeleztem, na-gyon gyengék vagyunk a humántõke megfelelõ minõségi és mennyiségi fejlesztésében. Miért jön kevés tõke? Mert a stabil, kiszámítható körülményeket szereti, a jogbiztonsá-got és az elõreláthatóságot. Ezzel szemben Magyarországon most már sok éve az agyakorlat, hogy a kormányzat rendszeresen nehezíti a cégek mûködését, mégpedig né-hány nap vagy néhány hét alatt bevezetett jogszabályokkal, bizonyos esetekben törvé-nyekkel. Csak az elmúlt hetek történéseibõl a kiskereskedelem vegzálására, a külföldiegyetemek mûködésének megnehezítésére, vagy például az ágazati adók korábbi idõ-szakban bevezetett szintjének fenntartására tessék gondolni. Persze néhány nagy multi-nacionális cég el tudja érni azt, hogy kesztyûs kézzel bánjon vele az állam, de mind ahazai, mind a külföldi cégek valójában attól szenvednek, hogy semmi nem elõreláthatóés semmi nem kiszámítható. Az instabil és átláthatatlan verseny is baráti ajánlatok nyerésének kedvez. Számospéldát látunk erre. Az EU-pénzek szétosztásánál, az infrastrukturális fejlesztéseknél, azönkormányzatok döntéseiben. A közszolgálat Magyarországon államszolgálattá vált. Mi tehát a megoldás a versenyképességre? Több tiszta verseny, több képesség, keve-sebb állami beavatkozás és a tiszta kezek megbecsülése. Jobb oktatás és egészségügy.És több õszinte kommunikáció.

Mitõl javul a versenyképesség?

Vértes András,a GKI Gazdaságkutató Zrt.

elnöke, az MGYOSZ alelnöke,a gazdaságpolitikai bizottság

vezetõje


FÓKUSZBAN

Aminiszter bízik abban, hogy még ápri-lisban be tudják nyújtani a módosítási

javaslatokat. Arról is beszámolt, hogy a ta-nács második ülésén a munkaerõpiac ver-senyképességét vizsgálták.A testület tagjai az alakuló ülésen hat te-rületen láttak lehetõséget arra, hogy márrövid távon a versenyképességet érdem-ben javító döntések szülessenek. Ezek acégalapítás, az építési engedélyek, a vil-lamoshálózati kapcsolódás, a kistulajdo-nosok védelme, az adófizetés és a fize-tésképtelenség rendezésének kérdése.Varga Mihály szerint a tárcákon múlik,hogy milyen gyorsan lesz a javaslatokbóljogszabály.A második ülésen azt vizsgálták a tanácstagjai, hol vannak még tartalékok a mun-kaerõpiacon. A munkaerõ-mobilitást, aképzési támogatások rendszerét, az adó-fizetést és a járulékokat érintõ kérdésekkerültek szóba. A miniszter szerint nemlehet megelégedni a jelenlegi 67 száza-lékos foglalkoztatottsági szinttel, a 4,4 mil-lió munkavállalóval. Itt még van tartalék,hasonló népességû országokban félmillió-val többen dolgoznak – mondta.

Kifejtette, lehetõséget látnak arra, hogyaz idõsek, a fiatalok és a nõk alkalmazásá-nál olyan új elemeket vezessenek be,

MAGYAR GYÁRIPAR

3

MÁSODIK NVT-ÜLÉS:MUNKAERÕPIAC,VERSENYKÉPESSÉG

amelyek növelik a foglalkoztatást. A rész-munkaidõtõl a nyugdíjasokra vonatkozómunkaügyi szabályokig terjedõen lesznekkezdeményezések. A munkanélküliek,közfoglalkoztatottak körében is látnak méglehetõséget a foglalkoztatás bõvítésére.Hamarosan itt is lesznek jogalkotási kez-deményezések – tette hozzá.Hernádi Zsolt, a tanács tagja, a Mol elnök-vezérigazgatója a tájékoztatón azt mondta,amiket most „leszakítanak, alacsonyanlógó gyümölcsök”, nem érintenek komp-lex társadalmi, gazdasági rendszereket. Atanács azokkal a kérdésekkel is foglalkozniakar majd, amelyekkel sokkal hosszabbtávú hatásokat lehet elérni. A munkaerõképzésével, képzettségével, oktatásávalkapcsolatos kérdések, az intézményrend-szer mûködése és hatékonysága, anyugdíj és az egészségügy terveik szerintmind a tanács elé kerülnek – mondta. Azüzletember kifejtette: a kormány maradék-talanul elfogadta az alakuló ülésen megfo-galmazottakat, és utasította az illetékesminisztereket, hogy a jogalkotási program-ba ezeket építsék be, és a lehetõ leghama-rabb jogszabályváltozások legyenek belõ-lük. Beszélt arról is, hogy a versenyké-pesség regionálisan és Európában is prob-léma; „nem elég önmagunkhoz, a régió-

AZ NVT TAGJAI: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterCsath Magolna közgazdász,a Szent István Egyetememeritus professzora, a Nemzeti KözszolgálatiEgyetem magántanára éskutató professzora, valaminta Prágai Közgazdaságtudo-mányi Egyetem vendégpro-fesszora Bársony Farkas,az AmCham Hungary elnöke Ésik Róbert, a NemzetiBefektetési Ügynökség(HIPA) vezetõje Hernádi Zsolt, a Mol csoportelnök-vezérigazgatójaJánoskuti Levente, a McKinsey budapestiirodájának vezetõjeDale A. Martin, a SiemensZrt. elnök-vezérigazgatója, a Német–Magyar Ipari ésKereskedelmi Kamara(DUIHK) elnöke Parragh László, a MagyarKereskedelmi és Iparkamara(MKIK) elnöke.

A munkaerõpiac versenyképességét vizsgál-ták a Nemzeti Versenyképességi Tanács(NVT) 2. ülésén, április 6-án. Mint arról VargaMihály nemzetgazdasági miniszter beszámolt,az NVT alakuló ülésén megjelölt 6 területet a gazdasági kabinet és a kormány is megtár-gyalta, és jóvá hagyta, hogy ezekkel kapcsolat-ban törvénymódosítási javaslatokkal élhes-senek, ennek az elõkészítése zajlik most.


senyképességet javító kormányzati bea-vatkozásokra. A testület tagjai munkáju-kért nem kapnak javadalmazást.Varga Mihály még az alakuló ülés utánhangsúlyozta, az elmúlt években mind afiskális, mind a monetáris politika jelen-tõsen átalakult, a magyar gazdaság növe-kedési pályára került, az államháztartásstabillá vált, a versenyképességben azon-ban még nem történt lényegi változás,Magyarország régiós összevetésben nemtartozik az élenjárók közé. Már az alakulóülésen foglalkoztak az oktatás átalakításá-val, hogy célzottabb, versenyképesebbszerkezet alakuljon ki, továbbá azzal, hogya munkaerõpiacon milyen változásokralesz hosszú távon szükség. Foglalkoztakérzékeny területekkel is, így például az át-láthatósággal és a közfoglalkoztatásügyével. MTI

hoz és Európához képest felzárkózni, tu-domásul kell venni, hogy van egy globálisverseny is” – hangsúlyozta.Mint ismeretes, a Nemzeti Versenyké-pességi Tanács (NVT) 8 taggal alakult megmárcius közepén. Varga Mihály azzal in-dokolta a testület létrehozását, hogy a kö-vetkezõ években az egyik legfontosabbfeladat az ország versenyképességénekerõsítése, benne az állami szolgáltatásokjavítása lesz. A kormány a Nemzeti Ver-senyképességi Tanács létrehozásával anemzetgazdasági minisztert bízta meg. Aminiszter különbözõ oktatási, tudomá-nyos, vállalati területen dolgozó szakem-bereket kért fel arra, hogy a tanács mun-kájában vegyenek részt. A tanács a ma-gyar gazdaság versenyképessége szem-pontjából releváns kezdeményezéseketvéleményezi és javaslatokat tesz a ver-

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

4


FÓKUSZBAN

korrupcióról van szó. A magyar vezetõknéla teljes EMEIA régió 41 országa közül csakaz ukrán válaszadók szkeptikusabbak. Amagyar munkavállalók nem jelzik a vissza-éléseket, csak 21 százalékuk jelezte a fel-sõvezetõnek vagy külsõ partnernek a kor-rupciót. Az arány hasonló a kelet-európairégióban is.„A vállalatvezetõk jól látják, hogy a vissza-élések megelõzésének egyik kulcsfontos-ságú eszköze a compliance rendszerekbevezetése. Az ellenõrzés fokozása azon-

B iró Ferenc, az EY Felelõs Üzleti Mû-ködés Szolgáltatások üzletágának

partnere a felmérés sajtótájékoztatóján ki-emelte, a magyar érték mintegy 18 száza-lékkal haladja meg a közép-kelet európaiátlagot, amivel bekerült az EMEIA régiókorrupció által leginkább érintett országaiközé.A kutatás rámutat arra, hogy míg a magyarvezetõk 57 százaléka, addig a kelet-euró-pai vezetõk 73 százaléka hisz a személyesfelelõsségre vonás elrettentõ erejében, ha

MAGYAR GYÁRIPAR

5

EY: A magyar cégvezetõk 78 százaléka szerint nõtt korrupció

A magyar cégvezetõk 78 százaléka tapasztalja, hogy a korrupció és a visszaélésekmindennaposak az üzleti életben, arányuk öt százalékponttal emelkedett 2015-hözképest a vállalati szférában – derült ki az EY kétévente kiadott EMEIA régiós (Euró-pa, Közel-Kelet, India és Afrika) visszaélési felmérésébõl.a magyar érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, amivel bekerült az EMEIArégió korrupció által leginkább érintett országai közé, ahol például Dél-Afrika, Indiaés Egyiptom is található.

A FELMÉRÉSAz EY 2016 novembere és2017 januárja között közel4100 üzleti vezetõt kérdezettmeg 41 országban, Magyar-országon 100 interjút készí-tettek a korrupcióról. az EYkétévente végez felméréstaz EMEIA régiós (Európa,Közel-Kelet, India és Afrika)visszaéléseirõl. A korábbijelentés 2015-ben jelentmeg.

A VESZTEGETÉS/KORRUPCIÓ SZÉLES KÖRBEN ELTERJEDT AZ ORSZÁGOM ÜZLETI ÉLETÉBEN

Érvényes ez az Ön országára/iparágára? A vesztegetés/korrupció széles körben elterjedt az ország üzletiéletében Bázisérték: Magyarország (100); Kelet-Európa (1,700); Fejlett piacok (1,600); Fejlõdõ piacok(2,500); Összes válaszadó (4,100)


egy bejelentés kapcsán nem érheti õthátrányos megkülönböztetés. Az ilyen for-mán támogatott transzparens és etikusstruktúra hozzájárul a vállalatok hírnevénekés versenyképességének javításához, ésmár középtávon is eredménynövelõtényezõ lehet” – mondta el Biró Ferenc avisszaélési jelentés ismertetésekor. A kutatás szerint a magyar vezetõk 85százaléka még a karrierjének elõmozdításavagy jutalom ígérete esetén sem nyúlnaillegális vagy etikátlan eszközökhöz. Aválaszadók körülbelül fele gondolt márarra, hogy etikátlan magatartás észlelésemiatt felmondjon, ám a magyar vezetõk52 százaléka, a kelet-európai 37 száza-lékhoz képest végül nem tette ezt meg.Ezt az összes válaszadó 14 százaléka, míga magyar vezetõk 31 százaléka a belsõmunkahelyi nyomással és a személyesbiztonság (magyar átlag 69 százalék, kelet-európai átlag 51 százalék) miatti aggoda-lommal indokolta.A felmérésbõl kiderül, hogy a magyarvezetõk legalább 52 százaléka, míg a ke-let-európai vezetõk 36 százaléka a vissza-élések megelõzésére hasznosnak tartanavalamilyen monitoring rendszert. A ma-gyarok több mint negyede például szûrnéaz alkalmazottak céges eszközökrõlvégzett e-mailezéseit vagy telefonhívásait.A régiós vezetõk 16 százaléka értett egyetaz e-mail ellenõrzésével, 14 százalékuk pe-dig ellenõrizné a hívásokat.

ban önmagában nem elegendõ. A jogsze-rûen, a célnak megfelelõen, és a munka-vállalók biztonságát szem elõtt tartvakiépített hatékony compliance rendszerekelõnye, hogy probléma esetén a munka-vállalók a szervezet minden szintjén tud-ják, mi a teendõ. Az etikus mûködés mel-letti vezetõi elkötelezettség pedig garan-ciát jelent a munkavállaló számára, hogy

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

6

A SZEMÉLYES FELELÕSSÉGRE VONÁS SEGÍTENE A VISSZA-ÉLÉSEK, KORRUPCIÓ ÉS VESZTEGETÉS MEGELÕZÉSÉBEN

Milyen mértékben ért egyet azzal, hogy a személyes felelõsségre vonás segítené a vissza-élések, korrupció és vesztegetés megelõzését a vezetõk körében? Bázisérték: Magyarország (100); Kelet-Európa (1,700); Fejlett piacok (1,600); Fejlõdõ piacok(2,500); Összes válaszadó (4,100)

PÉNZT IS AJÁNLANÉK EGY ÜZLET ELNYERÉSE VAGY MEGTARTÁSA

ÉRDEKÉBEN, HA EZ SEGÍTENÉ A CÉG FENNMARADÁSÁT

Az alábbiak közül melyiket találja elfogadhatónak, hogy segítse a cég fennmaradását? Pénz felajánlása egy üzlet elnyerése

vagy megtartása érdekébenBázisérték: Magyarország (100);

Kelet-Európa (1,700); Fejlett piacok (1,600); Fejlõdõ piacok (2,500); Összes válaszadó (4,100)


KÖRKÉRDÉS

zet ellentmondásosságát mutatja az is,hogy a mostani felmérés szerint a magyarmunkavállalók a fejlett országok munkavál-lalóival azonos arányban (a régióbeli vagy afejlõdõ országoknál számottevõen kisebbarányban) lennének képesek etikátlan cse-lekedetre a karrierjük elõmozdítása vagymagasabb jövedelem érdekében. A kor-rupcióval kapcsolatos véleményekbenminden bizonnyal benne van az általánosbizalomhiány, néhány nagy nyilvánosságotkapott visszaélés (például az ún. Volde-mort-ügy, azaz Mengyi Roland fideszesképviselõ csalási ügye) nyomozásánakrendkívüli elhúzódása miatti pesszimizmusis. De azt is korrupciónak ítélik az em-berek, ami nem az, csak átláthatatlan vagygyanús, mint pl. Magyar Nemzeti Bank

MIKLÓS LÁSZLÓ A HELYZET ROSSZ, DE TALÁN NEM ENNYIRE

1. Igen, meglepett a magas arány, mertennyire azért nem rossz a helyzet. Az EY-nak az MKIK Gazdaság és Vállalkozásku-tató Intézet együttmûködésével készített,a magyar vállalatok integritását és korrup-ciós kockázatait vizsgáló 2016-os fel-mérésében a válaszadók szerint a korrup-ció a magyar üzleti gyakorlat szervesrésze, de azt saját üzleti környezetükbennem tapasztalják. A vállalatvezetõk egy10-es skálán 4,94-re értékelték a korrup-ciót, de tágabb üzleti környezetükben márjóval 1 alattinak minõsítették azt. A hely-

Miklós László, az MGYOSZ alelnöke

MAGYAR GYÁRIPAR

7

HOGYAN SZORÍTHATÓ VISSZA A KORRUPCIÓ?

Nem túl optimisták a körkérdésre válaszolók abban az ügyben, hogy visszaszorítható a korrupció. A trend nem

jó. Viszont abban egyetértenek, hogy a versenyképességhezszükség lenne a korrupció visszaszorítására.

A hír: A magyar cégvezetõk 78 százaléka tapasztalja, hogy a korrupció és a vissza-élések mindennaposak az üzleti életben, arányuk öt százalékponttal emelkedett2015-höz képest a vállalati szférában – derült ki az EY kétévente kiadott EMEIArégiós (Európa, Közel-Kelet, India és Afrika) visszaélési felmérésébõl. A magyarérték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet-európai átlagot, amivel bekerült az EMEIA régió korrupció által leginkább érintett országai közé.A kérdés: Meglepte Önt ez a magas arány? Mit javasolna a korrupció visszaszo-rítására?


OROSZ CSABA AZ ÉRTÉKREND FELBORULT

Nem lepõdtem meg. Naponta tapasztaljuka korrupció kisebb-nagyobb mértékét, smi, vállalkozók azt érezzük, hogy a rend-szerváltás után e téren nem javult a hely-zet. Sõt!Érdemes azonban a miérten, az okokon iselgondolkodni, mert csak így lehet tenniellene. A rendszerváltás elõtt természetes álla-potnak számított, hogy a maszekok – azöldséges, a lángossütõ – jól keresett, ámezen szakmák nem voltak megbecsültek.Amit megbecsültek – elméletileg, legaláb-bis –, azt meg nem fizették meg. Termé-szetes volt, hogy állami tisztviselõként,tanácselnökként nem „illett” sokat keres-ni, de azért voltak ilyen-olyan juttatások. A rendszerváltás után, a piacgazdaságbeköszöntével mintha itt ragadt volna ez aszemlélet. A vállalkozók kereshetnek jól,az államigazgatásban dolgozók, vagy pél-dául a polgármesterek viszont nem. Túlnagy lett a kontraszt, így óhatatlanul a kí-sértés is. Egy város vezetése, többmilliár-dos költségvetés menedzselése nagy fela-dat, óriási munka, mégis sajnáljuk a pol-gármesterektõl az 500-600 ezres fizetést.Egy képzettség nélküli embertõl nem, havállalkozó… Az értékrend nagyon fel-borult. A különbséget sokan igazságtalannakérezhetik, így maguk próbálnak „igazságottenni”, azaz csúszópénzt kérnek… S mígegy villamosvezetõnél is van alkalmasságiteszt, addig egy állami hivatalnoknál, poli-tikusnál, ne adj Isten, miniszternél nemvizsgálják az alkalmasságot. Pedig érdekeskísérlet lenne megnézni, milyen hatástvált ki egy alulfizetett kormánytisztvise-lõbõl egy pénzzel teletömött pénztárca.Mit tenne vele? S mivel pszichológiai, kulturális hagyomá-nyai vannak annak, hogy a közszférábanalulfizetik az embereket, a politikusok semmerik felvállalni, hogy rendezzék a kere-seteket. A populista politizálásba ez nemfér bele, a korrupció elõtt meg inkább be-csukják a szemüket. A vállalkozók néha azt érezhették, hogy aközszférában dolgozó partnernek nem isaz ár fájt igazán, hanem az, hogy õk meny-nyit keresnek az üzleten. Az internet ko-rában ma már elég jól meg lehet saccolniegy-egy termék gyári árát, vagy egy-egyszolgáltatás önköltségét, így ha mondjuk,

alapítványai körül történtek, vagy olyandöntések, amelyeket szerintük nem pár-tatlanok, vagy részrehajlók. Az ilyen fel-mérések általában nem a tényeket tük-rözik, legalábbis számszerûségükben,hanem az érzületet. De ettõl még komo-lyan kell venni, mert a véleményeken túl-menõen is tükröznek valamit. A normákzavarosságát, a szabályszerûség és az át-láthatóság nem megfelelõ szintjét, a köz-bizalom hiányát stb.

2. A felmérés szerint az elmúlt két évbena magyar vállalatok felsõvezetõi beszélteka legkevesebbet a magas etikai normákfontosságáról. A már hivatkozott tavalyifelmérés szerint a megkérdezett vállalatokkétharmadának nincs etikai kódexe, be-szerzési szabályzata, nem szokott pályáz-tatni beszerzés esetén, nem irat alá be-szállítóival beszállítói audit hozzájárulást.Nagyon kevés vállalatnál van etikai, vagyantikorrupciós oktatás, az etikai vissza-élések kezeléséért felelõs szerv vagyszemély. Ha ezeken a területen elõrelép-nének a hazai vállalatok, az sokat javítana atényleges helyzeten és annak megíté-lésén is. Egy olyan országban, ahol nagymúltja és jelene van a kölcsönös szíves-ségek rendszerének – ami a közfelfogásszerint az érintettek esetében barátiszívesség, másnál korrupció – a világosnormák és az intézményes megoldásoknélkülözhetetlenek a helyzet javulásához.Ezek hiánya mutatkozik meg abban is,hogy Magyarországon az összes meg-kérdezetthez viszonyítva kétszer annyianvannak, akik rendelkeztek kötelezettség-szegéssel kapcsolatos információkkal, dea munkahelyi nyomás miatt elhallgattákazokat. Aggodalomra ad okot az is, hogy aválaszadók kétharmada „személyes biz-tonság miatti aggályok miatt nem való-színû, hogy jelentené a cégen belüli csa-lást, vesztegetést vagy korrupciót”. A vál-lalatok mellett természetesen az államiintézményrendszerben és döntéshozatal-ban is sokat kell javítani a helyzeten. Min-denekelõtt a világos normákon alapuló,átlátható, pártatlan, teljesítményelvû ezértkiszámítható döntéshozatalt említeném.Az állami szerveknek, intézményeknek ésképviselõinek példamutatóan kell eljár-niuk. Olyan nincs, hogy a közpénz elveszítiközpénz jellegét.

„Egy olyan országban, aholnagy múltja és jelene van a kölcsönös szívességek

rendszerének – ami a közfelfogás szerint

az érintettek esetében barátiszívesség, másnál korrupció

– a világos normák és az intézményes megoldá-

sok nélkülözhetetlenek a helyzet javulásához.”

(Miklós László)

Dr. Orosz Csaba, a HOROSZCOOP

Külkereskedelmi KépviseletiKft ügyvezetõje,

az MGYOSZ alelnöke

„Ahogy a kereszténységet istûzzel-vassal vezették be,

úgy kellene a korrupció ellenis harcolni. Ha ezt nem

tesszük, jövõre még rosszabb lesz a helyzet”

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

8


KÖRKÉRDÉS

kategória: elõny vagy információ bírása,egyfajta bölcsek köve, melynek erejét ér-zékelni a hatalom origójától mért távolságnagyságrendjében lehet. Ezen a gyakorla-ton változtatni kormányzati akarattal, aközponti elosztások csökkentésével és apiacgazdaság erõsítésével lehet. A korrup-ció büntetõjog aláesõ formáját nehézfelderíteni. Megszüntetni szinte lehetet-len, leginkább a tudatos állampolgárimagatartás lehet hatékony eszköze avisszaszorításának.

TÁLOS PÉTER NEM LÁTOK ESÉLYT A KORRUPCIÓVISSZASZORÍTÁSÁRA

Úgy gondolom, hogy a versenypiaconmûködõ vállalatok körében a korrupciómértéke alapvetõen nem változott, nemromlott, de nem is javult. Ugyanakkor azállam növekvõ gazdasági szerepvállalásá-val és ezzel párhuzamosan a hozzá kötõdõvállalkozások, gazdasági szereplõk –járadékvadászok – egyre növekvõ erejévelés aktivitásával együtt jár a korrupcióerõsödése is. Szóval, nem lepett meg ahír. A jelenlegi folyamatokat látva nemtudok javaslatot tenni, nem látok esélyt akorrupció visszaszorítására, a fentebb leírtfolyamatoknak ez természetes velejárója.

20 százalékos hasznot tesznek rá, akkormár szinte jelzi, hogy õ ezt sokallja, ezértúgy érzi, ebbõl akár vissza is juttathatná-nak neki. Egy alkalmazott azzal nem kal-kulál, hogy a vállalkozó ebbõl a 20 száza-lékból fedezi a normális munkahelyet adolgozóknak, ebbõl fejleszt, vagyis ebbõlalapozza meg a jövõt. De ez mind nemszempont. Ha csak 2-3 százalék lenne ahaszon, az már elfogadható lenne. Igaz,hogy akkor nincs karbantartás, felújítás,minden lerohad – ahogy ezt sok állami,önkormányzati fenntartású helyen láthatóis –, de ez nem számít. Szóval: azt hiszem, akármi is az elõzmény,nem maradhat így. Ahogy a kereszténysé-get is tûzzel-vassal vezették be, úgy kel-lene a korrupció ellen is harcolni. Ha eztnem tesszük, jövõre még rosszabb lesz ahelyzet. A korrupciós polip csápja lassanaz élet minden területét behálózza, s eziszonyú károkat okoz. Üzletileg, morálisanegyaránt. S ez utóbbi a nagyobb csapás.Egy erkölcsileg „romlott” országban ne-héz a teljesítményre, a tiszta elõrejutásra,az átlátható gyarapodásra ösztönözni azembereket, a cégeket. S ha ez nincs, ak-kor nincs fejlõdés, növekedés sem. Tehát létkérdés a korrupció tudatos visz-szaszorítása. Ehhez szükség lehet függet-len ellenõrzõ szervezetekre, mert nehezenkezelhetõk azok a helyzetek, amikor 500ezres jövedelembõl valakinek luxusterep-járóra, luxusnyaralásra is telik. A korrupciókiszúrja a hivatalok szemét, mégsemtesznek ellene semmit. Ez demoralizál. Azt kívánom tehát, hogy minél elõbb tér-jünk észre, s központilag kezdõdjön meg akorrupció visszaszorítása. Ha ez elindul,minden szinten, akkor néhány év alatt ta-lán látható, érezhetõ eredmények is lesz-nek. S akkor végre büszkék lehetünk arra,hogy megteremtettük a legális piacgaz-daságot.

SZENTPÉTERI ISTVÁNKORRUPCIÓ VOLT, VAN, LESZ

Korrupció?! Mint tudjuk, a korrupció olyan,mint ez a mondás: Lenin, élt, él és élnifog. Napjainkban már klasszikus formá-jában – azaz pénzért elõnyt vagy bármimást – véleményem szerint leginkább azegészségügyben tapasztalható. Amit mos-tanában korrupciónak aposztrofálnak, poli-tikai vagy gazdasági szinten, az egyfajtalegális és semmiképpen nem büntetõjogi

Szentpéteri István,a Magyarak Klaszterek

Szövetségének elnöke, az MGYOSZ alelnöke

„A korrupció büntetõjogaláesõ formáját nehéz

felderíteni. Megszüntetniszinte lehetetlen, leginkább

a tudatos állampolgári magatartás lehet hatékony

eszköze a visszaszorításának.”

Tálos Péter, a PCE ParagonSolutions Kft.

(Foxconn) ügyvezetõje, a Joint Venture Szövetség

(az MGYOSZ tagszervezete)elnöke

„Az állam növekvõ gazdasá-gi szerepvállalásával és ezzel

párhuzamosan a hozzákötõdõ vállalkozások, gaz-dasági szereplõk – járadék-vadászok – egyre növekvõ

erejével és aktivitásávalegyütt jár a korrupció

erõsödése is.”

MAGYAR GYÁRIPAR

9

munkavállalók kilenc szempont szerintértékelik az általuk ismert vállalatokat,emellett arról nyilatkoznak, hogy dolgo-znának-e az adott cégnél. Így alakul ki alegvonzóbb munkáltatók, illetve szek-torok sorrendje” – magyarázta BajaSándor, a Randstad Hungary ügyvezetõigazgatója. Négyszeres címvédõként nívódíjat kapotta Tesco, a Richter Gedeon, valamint aNestlé, míg saját szektorában kiemelkedõeredményéért különdíjat érdemelt ki azErste Bank, az Egis, a British Telecom, aDM és a Pick, a Legismertebb munkáltatócímet pedig az OTP nyerte el.

A GYÓGYSZERIPAR ÁTRENDEZTE A SZEKTOROK VERSENYÉT

Ugyan a vállalatok versenye nem tartoga-tott nagy meglepetéseket, annál nagyobbvolt az átrendezõdés a szektorok eseté-ben. A munkavállalók legszívesebben agyógyszer- és vegyiparban helyezkedné-nek el, megelõzve az FMCG és autóipariterületeket. A tavaly gyõztes szolgáltatószektor még a dobogóra sem fért fel, csaka negyedik helyen végzett. „A vonzó mun-káltatói márka jelentõségét jól jelzi, hogymíg 2015-ben és 2016-ban több olyanterület is volt, ahol a megkérdezettek többmint 40 százaléka helyezkedett volna elszívesen, addig idén csak az élen végzõ

Negyedik alkalommal adták át Ma-gyarországon a Randstad Employer

Brand díjakat, mely a munkavállalók érté-kelése alapján a legvonzóbb hazai mun-káltatókat méltatja. A lista élére ismét azAudi Hungaria és a Mercedes-Benz kerül-tek: a két vállalat annak ellenére õriztemeg vezetõ helyét, hogy a szektorok ver-senyében az autóipar a harmadik helyrecsúszott viszsza. A munkáltatók között adobogó harmadik fokát a LEGO érde-melte ki, aki tavaly még újoncként, deazonnal a negyedik helyen debütált aTOP10-ben. „A lista alapját adó RandstadEmployer Brand Research felmérésben a

EZ A RANDSTADEMPLOYER BRANDRESEARCHA világ legnagyobb füg-getlen felmérése a munkál-tatói márkákról, amely avilággazdaság 75 százalékátlefedõ 26 ország munkaerõ-piacát vizsgálja. A kutatáskeretében a legnagyobbmunkaadók és a különbözõszektorok megítélése melletta munkaerõpiac legfonto-sabb mozgatórugóit elemzik.Az adatok gyûjtését és fel-dolgozását egy függetlenkutatóintézet, a TNS csoportvégzi, életkor, nem és régiószerint reprezentatív mintán,a 18-65 éves korosztályban.A 2017-es kutatásban glo-bális szinten több mint 160 000, Magyarországon3500 potenciális munkavál-laló vett részt. Az adatfelvé-tel hazánkban 2016. decem-ber 1. és 16. között, onlinemegkérdezéssel zajlott.

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

10

A LEGVONZÓBB MUNKAHELYEK: AUDI,MERCEDES, LEGOA legvonzóbb munkáltatók esetében nem voltmeglepetés: az elõzõ évekhez hasonlóan azAudi és a Mercedes végzett az élen, a harmadikhelyre pedig a tavaly még negyedik LEGO lé-pett elõ. A világ legnagyobb független munkál-tatói márkakutatásán alapuló Randstad Emplo-yer Brand díjakat negyedszer osztották ki.

A LEGVONZÓBB MUNKÁLTATÓKMAGYARORSZÁGON, 2017 (A RANDSTAD EMPLOYER BRANDTOPLISTÁJA)(Zárójelben a 2016-os helyezések)

1. Audi Hungaria (1.)2. Mercedes-Benz (2.)3. LEGO (4.)4. IBM (5.)5. Bosch (7.)6. Samsung Electronics (6.)7. British Telecom (-)8. GE General Electric (9.)9. Richter Gedeon (-)

10. Nokia Solutions and Networks (-)


NAPIRENDEN

„A munkáltatói márkaépítésnek egyõszinte átvilágítással kell kezdõdnie: mitmondunk a cégünkrõl, ennek mennyirefelelünk meg, és az mennyire vonzó ajelenlegi és potenciális munkavállalóinkszámára – emelte ki a Randstad Hungaryügyvezetõ igazgatója. – Az általánoselvárások mellett érdemes a demográfiaieltéréseket is figyelembe venni: míg anõk számára például fontosabb a munkaés magánélet egyensúlya, valamint arugalmas munkabeosztás, addig a férfiakjobban motiválhatók a karrierépítés le-hetõségével” – tette hozzá a szakember.A fiatalokat rugalmas beosztással, képzésilehetõségekkel, valamint a munka vál-tozatosságának biztosításával nyerhetikmeg a munkáltatók, az idõsebb alkalma-zottak pedig a munkahely biztonságát ésa vállalat pénzügyi stabilitását várják aRandstad Employer Brand Research frisseredményei szerint.

gyógyszer- és vegyipar érte el ezt aküszöböt – jegyezte meg Baja Sándor. Amegkérdezett munkavállalók közel 44 szá-zaléka dolgozna ezen a területen.

KELLEMES LÉGKÖR KELL A MUNKAVÁLLALÓKNAK

A Randstad Employer Brand Research arrais rámutatott, hogy bár veszített jelen-tõségébõl, még mindig a fizetés a leg-fontosabb döntési tényezõ elhelyezke-déskor. A második helyre elõrelépõ mun-kahelyi légkör szerepe jelentõsen felértéke-lõdött: háromból két munkavállaló veszifigyelembe, amikor munkahelyet választ. Alegfontosabb öt döntési tényezõ közöttmég a hosszú távú biztos állás, a munka ésmagánélet közti egyensúly biztosítása,valamint a pénzügyi stabilitás szerepel. Amunkavállalók értékelése szerint ezek közülaz Audi és a Mercedes a munkahely biz-tonsága kapcsán emelkedik ki a mezõny-bõl, míg a LEGO a munka és magánéletközti egyensúly fenntartásában jeleskedik.A magyar munkáltatóknak ugyanakkortovábbra is van mit behoznia ezen a téren:az elemzés szerint a legnagyobb eltérés amunkavállalók elvárása és a vállalatoknyújtotta lehetõségek között éppen háromolyan tényezõnél – kellemes légkör, mun-kahely biztonsága, karrier és család köztiegyensúly megteremtése – jelentkezik,melyek benne vannak a munkavállalókTOP 5-ös preferencialistájában.

MAGYAR GYÁRIPAR

11

KÜLÖNDÍJAK

LEGVONZÓBB MUNKAADÓPénzintézet: Erste BankGyógyszer- és vegyipar: EgisSzolgáltatás: British TelecomKiskereskedelem: DMFMCG: Pick Szeged

Legismertebb munkaadó: OTP

NÍVÓDÍJASOK(KATEGÓRIÁJÁBANSOROZATBAN 4. ALKALOMMAL ELÉRTLEGJOBB EREDMÉNY):

Legismertebb munkaadó:TescoLegvonzóbb munkaadó – Gyógyszer- és vegyipar:Richter GedeonFMCG: Nestlé


által erõsségként említett képzéseket éstudásmegosztást is a csak egy szervezetemelte ki erõteljesen.

FIZETÉS, MENEDZSMENT, KARRIERÉPÍTÉSA kutatás során a Clementine azt is vizs-gálta, mivel elégedettek és elégedetleneka már elhelyezkedett munkavállalók, mi-lyen kéréseik vannak a menedzsment fe-lé. A munkatársakat leginkább három té-makör foglalkoztatja: fizetés és juttatások,menedzsment, illetve karrierépítés. Mind-ezeken belül pedig különösen érdekli akollégákat, hogyan értékelik a kiváló, te-hetséges munkatársakat. Kifejezettenhangsúlyos volt ez az igény a pénzügyiszolgáltatások területén, ahol a mun-kafolyamatok általában projektcsapatok-ban zajlanak. Az eredmény arra utal, hogya vizsgálatban résztvevõ piacvezetõ vál-lalatoknál már kialakult az úgynevezetttehetségspirál: a kiváló munkatársak híreújabb és újabb tehetséges munkatársakatvonz a szervezethez.

A PÉNZÜGYI SZEKTOR A LEGSTRESSZESEBB, AZ IT MUNKAVÁLLALÓK A LEGELÉGEDETTEBBEKA banki, pénzügyi szektor mutatja a leg-egyedibb képet: a munka–magánéletegyensúlya, a munkaterhelés, az utazásproblémaköre itt emelkedik ki leginkább,és az ügyfelekkel kapcsolatban is ennek aszektornak van a legtöbb ellenérzése. Ezkülönösen a könyvvizsgálati, adó- éspénzügyi tanácsadási szolgáltatók sajátja:az adózási idõszakok, határidõk sûrûidõszakokra osztják a munkavállalók évét,

A felmérésbõl az is kiderül, hogy a márelhelyezkedett munkatársak számára

fontos szempont a fizetés, a menedzs-ment és a karrierépítés. A pénzügyi szek-torban foglalkoztatottak a legstressze-sebbek, ezért itt a legerõsebb az igény aterhelésnek megfelelõ kompenzációs cso-magra, ezzel szemben az IT-szektor mun-katársai a legelégedettebbek a munka–magánélet-egyensúly biztosításával. Amunkavállalók által megfogalmazott leg-gyakoribb kritikák: az úgynevezett Peter-elv jelenség, a kivételezés és a szerveze-ten belüli politika.

FELELÕSSÉG, ÁTLÁTHATÓSÁG,JOGKÖRÖK, MUNKA–MAGÁNÉLETEGYENSÚLYAA vizsgált vállalatok karrieroldalát háromtéma uralja: a karrierépítés és elõrelépés,az innováció, illetve a munkahelyi diverzi-tás és csapatmunka. Ezek a szempontokazonban nem tükrözik a munkavállalókigényeit, sem az adott cég munkatársakáltal kiemelt erõsségeit. Különösen apénzügyi szolgáltatási szektorban homo-gén az üzenet, itt az öt vizsgált cég közülnégyen hangsúlyozták a kiemelkedõ karri-erlehetõségeket, a gyors elõmenetelt.Azonban a potenciális jelölteket nemcsupán arról kell meggyõzni, miért jó egyadott cégnél dolgozni, hanem arról is,miért jobb ott dolgozni, mint máshol. Amunkavállalói igények között erõteljesenjelenik meg az egyéni felelõsségvállalás,az átláthatóság, az autonómia és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítása. Akarrieroldalakon azonban ezekrõl a ténye-zõkrõl alig esett szó. Ahogy a munkatársak

A KUTATÁS MÓDSZERTANAAz adatbányászati, statisz-tikai alkalmazások egyikvezetõ magyar szállítója, a Clementine szöveganali-tikai technológiájának fel-használásával készült ku-tatásában feltérképezte ésösszehasonlította 25 nem-zetközi vállalat karrieroldalátés a Glassdoor.com oldalonelérhetõ nyilvános, a 2014 és2016 közötti idõszakból szár-mazó munkavállalói vé-leményeket a mintábanszereplõ cégekrõl. A cégmunkatársai és a velükegyüttmûködõ Sasvári Lucaösszesen 98 323 dolgozóivéleményt elemeztek 5 különbözõ szektorból:FMCG, IT, pénzügyi szolgál-tatások, ipar-elektronika,telekommunikáció. A Cle-mentine olyan nemzetközicégeket vizsgált, amelyekcsaknem minden országban– így Magyarországon is –ismert munkáltatók.

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

12

Mi kell a munkavállalónak? Nem azzal csábítanaka cégek, amire a munkavállalók vágynak

A munkavállalókat kevésbé érdekli az innováció, a munkahelyi diverzitás vagy a csapatmunka, inkább a felelõsségvállalás, az átláthatóság és a munka–magánélet-egyensúly biztosítása csábítja, amikor új munkahelyet keresnek – állapítja megtöbbek között a Clementine 25 nemzetközi vállalatot és 98 323 dolgozói véleménytelemzõ kutatása.


NAPIRENDEN

otthon vannak, és emellett otthonról isdolgoznak.

PROBLÉMÁK: INKOMPETENSVEZETÕK, KIVÉTELEZÉS, POLITIKAMind az öt vizsgált szektorban ugyan-azokon a területeken – fizetés, menedzs-ment, karrierépítés – mutatkozik olyan prob-léma, amely a munkavállalókat érzéke-nyen érinti. Az egyik leggyakrabban emlí-tett rizikófaktor a Peter-elv jelenség, ami-kor a sikeres munkatársat elõléptetik,majd az új pozícióban vezetõként inkom-petenssé válik. A menedzsmenttel szem-ben gyakran megfogalmazott kritika afavoritizmus és nepotizmus is, vagyis, ami-kor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikatrészesítik elõnyben az alkalmasabb, felké-szültebb jelentkezõkkel szemben. Mind-ezek mellett még a szervezeten belüli poli-tika és a szervezeti folyamatok – lassú dön-téshozatal, bürokrácia – azok, amelyek kelle-metlenséget okoznak a munkavállalóknaka Clementine kutatása szerint.

amikor a munkahelyi stressz számotte-võen megemelkedik. A kompenzáció,fizetés, juttatások témaköre éppen ezértitt merül fel leggyakrabban; kifejezettenerõs munkavállalói igény a munkaterhelés-nek megfelelõ kompenzációs csomag. Ezzel szemben az IT-szektorban foglalkoz-tatottak a legelégedettebbek a munka–magánélet-egyensúllyal, aminek hátteré-ben egy új koncepció állhat. A munka–ma-gánélet-egyensúly itt már nem feltétlenülazt jelenti, hogy a munka mellett elégidõnk van önmagunkra is, sokkal inkábbazt, hogy a munkát integrálni tudjuk a ma-gánéletünkbe, ezért sokszor rá sem esz-mélünk arra, hogy dolgozunk. Az IT-szek-torból érkezett a legtöbb pozitív véleménya home office, vagyis az otthonról dolgo-zás lehetõségével kapcsolatban. A kiter-jedt IT munkahelyi kampuszok teljesenelmossák a két élettér közötti határokat:megannyi szórakozási és étkezési lehetõ-séggel gyõzik meg munkatársaikat arról,hogy tulajdonképpen a munkahelyen is

AZ USA-BAN EZ VANAz Egyesült Államokban a 65 évesek és annálidõsebbek száma amunkaerõ-piacon 2000-rõl2016-ra 18,8%-kal nõtt, amiközel 9 millió embert jelent.

MAGYAR GYÁRIPAR

13

A nyugdíjasok kétharmada visszamenne dolgozni

Az állandósuló munkaerõhiány kapcsán az utóbbi idõben többször elõkerült egylehetséges megoldásként a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása. Mit szólnak ehhez az érintettek? Visszamennének dolgozni? Ha igen, hova, és hogyan? Mit gondolegy mai nyugdíjas a megbecsültségrõl, a nyugdíjról a munkáról? A Work Forcemunkaerõkölcsönzõ- és közvetítõ ezekre a kérdésekre kereste a választ több mint2000 nyugdíjas megkérdezésével.

AWork Force 2123 nyugdíjas körébenvégzett kutatása az újbóli munkába

állás témáját járta körül. A válaszadók82%-a jelenleg nem dolgozik, 12%-a vi-szont igen, mégpedig részmunkaidõben,6%-a teljes munkaidõben. A jelenleg is ak-tív 18%-on felül további 59% menne visz-sza dolgozni, döntõ többségük részmun-kaidõben (34% 4, 16% 6 órában, 9,5% pe-dig teljes munkaidõben). A megkér-

dezettek 67%-a hajlandó lenne korábbipozíciójához és képzettségéhez képestalacsonyabb besorolású munkát is vállalni,népszerû célpontnak számít a közszféra, akereskedelem, az egészségügy, a bank-és pénzügy, valamint a logisztika és közle-kedés. Azok közül azonban, akik vissza-mennének, mindössze 35% igyekezettállást találni az elmúlt egy év alatt, de csak10%-uk jut el odáig, hogy interjúra hívják.

ÁLLÁSHIRDETÉSI REKORDKözel 6 ezer cég, több mint33 ezer új állást hirdetettmeg a profession.hu állás-oldalon 2017 elsõ negyed-évében. Az oldal 15 évesmûködésében ez rekord.


kal nõtt, ami közel 9 millió embert jelent.Nemcsak több idõsebb amerikai dolgozik,hanem többen dolgoznak teljes munkaidõ-ben is. 2000-ben 46,1% 65 év feletti dol-gozott részmunkaidõben, azaz kevesebb,mint heti 35 órában. Ez a szám 2016-ra36,1%-ra csökkent, tehát egyre többentérnek vissza teljes munkaidejû állásuk-hoz. Fõleg a jogi szektorban, társadalmiszolgáltatásokkal foglalkozó területekenjellemzõ a jelenlétük.

ÚGY TÛNIK, NINCS ARÁNYBAN A NYUGDÍJ ÉS A LEDOLGOZOTTMUNKAA magyar nyugdíjasok szabadidejükbenleginkább olvasnak, a családdal vannak, ker-tészkednek, tévéznek és keresztrejtvénytfejtenek, a sport és az utazás kevéssé vanjelen az életükben. Mindössze 11% spor-tol rendszeresen, és talán meglepõ mó-don 82% alapvetõen igen vagy teljesenelégedett egészségi állapotával. Érdekesés egyben elgondolkoztató adat, hogy amegkérdezettek 83%-a szerint nincsarányban a nyugdíjuk a ledolgozott munká-val, és 60% nem vagy nem igazán ígyképzelte a nyugdíjas éveit. Leginkább a jótársaság és a család hiányzik nekik.Pszichológusok szerint egy új munkahelymindenképpen segíthet fiatalon tartani azidõsebb korosztályt. Számos kutatás sze-rint a szellemi és fizikai megterhelés, a kö-zösségi lét, a hasznosság érzete igen fon-tos öregedés lassító tényezõk, márpedigmindhárom tényezõ megjelenik egymunkahelyen. Work Force

Ez azt jelzi, hogy nagy többségük nem isreménykedik abban, hogy állásra lel, míg amunkaadók nem túl bizakodók a foglalkoz-tatásukban. Pedig a válaszadók 41%-a fo-lyamatosan figyeli, mi történik a szakmá-jában, keresi az errõl szóló információkat,azaz feltehetõen tévhit, hogy az idõsebbekmár nem tartanak lépést a korral. Legin-kább az értelmes elfoglaltság és a pénzmotiválná õket a visszatérésben, de a tár-saság szerepe is hasonlóan jelentõs.

A MUNKAADÓK ALÁBECSÜLIK ÕKET,ÉS A JOGI KÖRNYEZET SEM KEDVEZÕA nyugdíj melletti munkavállalás lehetõsé-ge nem minden területen érvényes, van,ahol munkavállalás esetén a nyugdíjasfizetést kap ugyan, de nyugdíjat nem. Ígya közszférában dolgozó, saját jogú nyugdí-jas nyugdíjának folyósítását mindaddigszüneteltetik, amíg e jogviszony fennáll.Vagyis szüneteltetni kell az öregséginyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas közal-kalmazotti jogviszonyban, kormányzatiszolgálati jogviszonyban, állami vezetõiszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jog-viszonyban, bírói szolgálati viszonyban,igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony-ban, ügyészségi szolgálati viszonyban,fegyveres szervvel hivatásos szolgálati vi-szonyban, vagy a Magyar Honvédséggelszerzõdéses vagy hivatásos szolgálati vi-szonyban áll. A rendelkezés idén változ-hat, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bíró-sága elõtt elsõ fokon pert vesztett a ma-gyar állam, és a másodfokú tárgyalás utánjogerõs ítélet várható. A problémát azon-ban nem is feltétlenül ez okozza, hiszenjogszabályi módosítással orvosolható ahelyzet, hanem sokkal inkább a nyugdíjasmunkaerõvel szembeni elõítélet.A kutatás alapján mindössze a válaszadók13,5%-a véli úgy, hogy a munkáltatók nembecsülik õket alá, 65% ráadásul úgy érzi,hogy a fiatalabb korosztállyal is bõvenfelveszik a versenyt. Márpedig a munka-adóknak meg kell barátkoznia az idõseb-bek foglalkoztatásával, hiszen egy elörege-dõ társadalomban amúgyis egyre jelentõ-sebb lesz az idõsebb korosztályok foglal-koztatása, és ezt a munkaerõhiány csaktovább tetézi.

MÁSHOL MÁR JELENTÕS ARÁNYBANDOLGOZNAK IDÕSEKAz Egyesült Államokban például a 65évesek és annál idõsebbek száma amunkaerõpiacon 2000-rõl 2016-ra 18,8%-

EZ A KUTATÁSA kutatás 2123 fõs, a teljesmagyar lakosság tekinte-tében nem reprezentatív,online lekérdezéssel készült2017 áprilisában a Survey-Monkey rendszerén keresz-tül, részben a Work ForceKft. adatbázisára épülve,részben a Facebookon akitöltésre irányuló felhívásalapján történõ önkéntesrészvétel eredményeképp. Amegkérdezettek 24,57% férfi,75,43% nõ volt. Korosztályimegoszlás: 60-65 éves57,76%, 66-70 éves 30,62%,71-75 éves 8,87%, 76-80 éves2,40%, 81-90 éves 0,30% és91 éves vagy idõsebb 0,06%.Végzettség szerinti megosz-lás: 29,78% egyetem/fõisko-la, 46,02% középiskola,18,99% szakmunkásképzõ,5,21% általános iskola.Lakóhely szerinti megoszlás:18,63% budapesti, 29,96%vidéki nagyváros, kisváros,falu (Kelet-Magyarország),28,64% vidéki nagyváros,kisváros, falu (Közép-Magyarország) és 22,77%vidéki nagyváros, kisváros,falu (Nyugat-Magyarország).

MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

14

FÉLELEM ÉS ELÕÍTÉLET„A nyugdíjasokban egyfajta félelem, a munkaadóban pedig egyfajta kérdõ-jel van az idõsebbek munkapiacilehetõségeit illetõen. Ez azonbantesztekkel, próbanapokkal könnyedénkezelhetõ lenne, az elõítéleteket sutbakell dobni” – mondja Csákvári Róbert,a Work Force ügyvezetõ igazgatója.


NAPIRENDEN

hogy egy elkötelezett munkatárssal lesz gaz-dagabb a cég, s így a fluktuáció is csök-kenthetõ. Az ilyen munkatársak foglalkoz-tatásával adókedvezmények járnak. S a si-keres együttes munka pozitív élménytjelent a cégnek, s az ott dolgozóknak is,ami jobb közösséggé, felelõs csapattákovácsolhatja össze a vállalatnál dolgo-zókat, s joggal érezhetik úgy, társadalmi-lag felelõsen viselkedtek, s még a vállalat-nak is jól jött az új ember. A kezdeti lépések megtételében segíthetaz alapítvány. Segít a hallássérült munka-erõ toborzásában, fejvadászatban, célzottkeresésben. A munkakör kiírás akadálymentesíti pl. videót készít a pozícióról je-lelve/feliratozva. Üzemlátogatást szervez,terepbejárást, akár próbanapot is. A mun-kafolyamatokat jeleléssel elmagyarázza,segít a betanításban. Szakmai együttmû-ködést segítõ szókészlet jelnyelvi oktatásais lehetséges a közvetlen kollégáknak, deminden más feladatban is közremûködik,ami segíti a hallássérült munkahelyi beil-leszkedését, s a munkaadó válláról leveszia terhet. S még egy idézet az alapítvány honlap-járól: „A hallássérültek szeretnek és tud-nak is jól dolgozni, ha megfelelõ segítsé-get kapnak. Nõ az önbizalmuk, nõ azönértékelésük, és jól teljesítenek a mun-kahelyükön. Rajtunk is múlik, hogy meg-adjuk ezt a segítséget nekik.”

„Az elmúlt évtizedben kialakult gazdaságiválság következtében a megváltozott mun-kaképességû munkavállalók munkavállalá-si esélyei csökkentek, a munkaadók igé-nyei pedig megváltoztak. A súlyosan fo-gyatékos, hallássérült munkavállalókat(akik sokszor olyan területen szeretnénekelhelyezkedni, ahol gyakorlatilag nincsesélyük a nyílt piaci versenyben) fel kellkészíteni (tanácsadással vagy konkrét ok-tatással) a megváltozott körülményekre,amelyekrõl csak korlátozott ismeretekkelrendelkeznek, ezért nem is képesek reáli-san felmérni esélyeiket. Sokan az elhe-lyezkedési kudarcaik miatt feladják a hiá-bavalónak látszó munkakeresési küzdel-meiket és visszahúzódnak a munkanélküliotthoni létbe, amely számukra semmilyenellátást nem biztosít sem az adotthelyzetben, sem hosszabb távon” – olvas-ható a Munka-Kör Alapítvány a Hallás-sérültekért honlapján a helyzetértékelés.Bár a válság elmúlt, a helyzet azóta semsokat változott. De talán most! Amikoróriási a munkaerõhiány, talán a vállala-toknál is nagyobb lesz az affinitás amegváltozott munkaképességûek, így hal-lássérültek foglalkoztatására. De valljukbe, még mindig erõsek a fenntartások,hogy az amúgyis nagy hajtásban lévõ vál-lalatok, s fõleg a leterhelt munkatársakmiként fognak kommunikálni, együtt dol-gozni a hallássérültekkel. Sokan attól tar-tanak, hogy a betanítás túl sok idõt,energiát visz el, s még ha ezen túljutnak,akkor se biztos, hogy sikeres lesz a közösmunka. Vagyis mûködnek a félelmek, azelõítéletek. Pedig lehet, hogy csak belekellene vágni. Ha sikeres lesz a betanítás,ha elkezdõdik a közös munka, kiderül,

MUNKA-KÖRALAPÍTVÁNY A HALLÁSSÉRÜLTEKÉRT 2004 óta a súlyosan fogya-tékos hallássérült emberekmunkavállalásának elõsegí-tésével, rehabilitációs foglal-koztatással, munkaerõ-fej-lesztéssel foglalkozik Ma-gyarországon egyedülállómódon sorstárssegítõk köz-remûködésével. Emellettfontosnak tartják, hogy szá-mukra életviteli, álláskere-sési, tanácsadást nyújtsanak,s a társadalmi esélyegyenlõ-ség megvalósulása érdeké-ben az információkhoz valóhozzájutás akadálymentes-ségét biztosítsák a minden-napi életben és a munka-végzés során.

KEDVES ADOMÁNYOZÓ!Együttmûködését kérjük

a hallássérültek foglalkoztatása okán.

Alapítványunk az õ foglalkoztatásukat

segíti már 10 éve.Kérjük támogassa

szervezetünket adója 1%-nak felajánlásával

Információk rólunk: www. munkakoralap.hu

Adószámunk:

18388192-1-41Köszönjük!

MAGYAR GYÁRIPAR

15

Kihasználatlan munkaerõforrás: a megváltozott munkaképességûek

A munkaerõhiány valamilyen formában a vállalatok nagy részét eléri. Mindenki keresia megoldást, s a forrást, ahonnan embereket lehet felvenni. Talán most tényleg ittaz ideje annak, hogy a vállalatok a megváltozott munkaképességûek felé forduljanak.Van segítség is erre: a Munka-Kör Alapítvány a Hallássérültekért átképez, közvetít,összehoz, ami különösen a betanulási, ismerkedési idõszakban lehet nagy segítség.


nem-verbális kommunikációs eszközökhasználata: 58 százalékban figyelünk azelõadó testbeszédére, 35%-ban a hangjá-nak tónusára és ritmusára és csupán 7%-ban magukra a szavakra. Meg kell talál-nunk saját stílusunkat, ne próbáljunk megvicces fazonként feltûnni, ha az a ter-mészetünktõl messze áll! Senki nem szü-letett kommunikátor, a jó kommunikációsképesség tanulható, sok gyakorlással min-denki számára elsajátítható! Ehhez kap-tunk néhány jó tanácsot is, úgymint azelõadásunkat mindig próbáljuk el hango-san, a mindig kéznél lévõ telefonunk segít-ségével videózzuk le magunkat, úgy egy-bõl látni fogjuk, min kell változtatnunk.Próba közben mérjük az idõt, hogy ne lép-jük túl az elõadásra kapott idõkeretünket!A legemlékezetesebb jó tanácsot azonbankétséget kizáróan a multitask managingfoglalkozáson kaptuk, mégpedig: úgy dol-gozzunk, mint a majmok! Merthogy a maj-mok egyszerre csak egy feladatra tudnakösszpontosítani, miközben mi azt hisszük,egyszerre több feladattal is megbirkózunk.Nos mint kiderült, a multitasking cseppetsem hatékony, igyekezzünk hát elkerülni!Végezetül mindenképpen érdemes meg-említeni a spanyol szervezet, PROMOCIONAprojektjét, amely a nõi vezetõk tovább-képzését hivatott menedzselni, arra a szá-mos kutatásra alapozva, melyek igazolták:a vállalatok gazdasági teljesítménye és azáltaluk alkalmazott nõi munkavállalók mi-nél magasabb száma között pozitív azösszefüggés…

Klajkó KatalinMGYOSZ

Aprojekt legfõbb célja a világ számosországának munkaadói szervezeteinél

dolgozó, fiatal szakértõk készségfejleszté-se, kapcsolatépítése, és az egymás köztitapasztalatcsere volt.A program keretében tapasztalt oktatóktartottak elõadásokat, állítottak össze szi-mulációs játékokat és egyéb csoportosfeladatokat a résztvevõk számára társadal-mi párbeszéd, érdekegyeztetés tárgyában.Így például téma volt a munkaadói szer-vezetek szerepe a jelen gazdasági mega-trendek és kihívások vonatkozásában. Szóvolt arról is, hogy a globális gazdaság sohanem látott módon befolyásolja az üzletifeltételeket; hogy a gazdasági és politikaiváltozások nem csupán a gazdaságra, demagára a társadalomra is milyen jelentõshatással vannak. Az izgalmas témák közétartozik az is, hogyan formálják az aktuálismega-trendek a munka jövõjét, hogyanbefolyásolja azt a technológiai fejlõdés, azautomatizáció, az idõsödõ népesség, a„youthbulge”, az új, egyénközpontú érték-rendszer és a globalizáció. Kiderült, hogynapjainkban komoly veszélyt jelenthet egyvállalkozás számára, ha nincs megfelelõcsatornája egy hatékonyan mûködõ mun-kaadói szervezethez.Szó volt továbbá arról, hogy az ILO WorldEmployment Social Outlook: Trend2017 (http://www.ilo.org/global/research/g l o b a l - r e p o r t s / w e s o / 2 0 1 7 /WCMS_541211/lang--en/index.htm) sze-rint a gazdasági növekedés túl lassú ah-hoz, hogy lezárja a kibocsátás és a foglal-koztatás közti rést; a globális munkanél-küliségi ráta várhatóan változatlanul magasmarad rövidtávon: növekszik a feltörekvõ,csökken a fejlett országokban.A résztvevõk kommunikációs képessé-geinek fejlesztése keretében kiderült,hogy prezentáció közben milyen fontos a

MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ

16

Egy képzés tanulságai: mindannyian másokvagyunk, mégis annyi mindenben hasonlítunk

A nemzetközi munkaadói szervezet (IOE), az ILO oktatási központja (ITCILO)és a spanyol munkaadói szövetség oktatási központja (CEOE Formación)közös szervezésében, az Európai Unió támogatásával az IOE-EU PartnershipProject keretében került megrendezésre a Global Young Employers’ Orga-nisation Professionals Academy Madridban, 2017. március 27. és 31. között.Engem ért a megtiszteltetés, hogy a Szövetséget képviseljem.


EURÓPAI UNIÓ

a tagállami hatóságoknak megfelelõ infor-mációt és tanácsadást kell nyújtaniuk a be-tegeknek.

Az EP közleménye szerint az életbe lépõrendeletek elõsegítik, hogy minden orvos-technikai eszköz – a ragtapaszoktól kezdvea szívbillentyûkön át a csípõprotézisekig –biztonságos legyen és hatékonyan mûköd-jön. Ennek érdekében az új szabályok javí-tani fogják a piacfelügyeletet és a nyomonkövethetõséget, és gondoskodni fognakarról is, hogy az orvostechnikai és a diag-nosztikai eszközök mindegyikét a tudo-mány és a technika legújabb állásánakmegfelelõen alakítsák ki.

A tájékoztatás szerint az egyik új sza-bály véletlenszerû ellenõrzéseket ír

elõ az orvostechnikai eszközök gyártóinaktelephelyein, az engedélyezésre jogosultszakhatóságokat szigorúbb ellenõrzés aláveti, a nagyobb kockázattal járó ter-mékeket (HIV-tesztek, implantátumok)még alaposabb felülvizsgálat alá helyezi ésbeazonosíthatóvá tesz minden terméket. Egy másik jogszabály-módosítás az úgyne-vezett in vitro – a beteggel testi kapcsolat-ba nem kerülõ – diagnosztikai eszközök(mint a HIV, DNS és vértesztek) haszná-latának információs és etikai szempontjainszigorított. A módosított jogszabály ki-mondja, hogy a DNS-vizsgálatok kapcsán

MAGYAR GYÁRIPAR

17

AZ EU SZIGORÍTJA AZ ORVOSTECHNIKAIESZKÖZELLENÕRZÉSTAz Európai Unió új szabályokat vezet be azorvostechnikai eszközökre vonatkozóan a be-tegbiztonság javítása és a közegészségügyiellátás korszerûsítése érdekében, az új elõírá-sokat az Európai Parlament (EP) plénuma ismegszavazta – közölte az EP sajtószolgálata.

A SZIGORÍTÁS EREDMÉNYE LEHETA szigorúbb szabályok azátláthatóságot és a jogbizton-ságot is növelni fogják a gyár-tók, a forgalmazók és az im-portõrök számára. Nyomonkövethetõ, ellenõrizhetõ lesz a felhasználás.

A lakóingatlan árak az euróövezetben4,1 százalékkal, az Európai Unióban

pedig 4,7 százalékkal emelkedtek 2016negyedik negyedévében az egy évvel ko-rábbihoz képest, Magyarországon mér-ték a második legnagyobb növekedésiütemet, 9,7 százalékost.Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat ki-mutatása szerint az elõzõ negyedévhez

képest mindkét térségben 0,8 százalékkalnõttek a lakóingatlan árak a tavalyi negye-dik negyedévben. A legnagyobb éves árnövekedést a CsehKöztársaságban regisztrálták a negyediknegyedévben, 11,0 százalékosat. A máso-dik legnagyobb növekedés Magyarorszá-gon volt, 9,7 százalékos, Litvániában pe-dig 9,5 százalékkal nõttek éves bázison a

A negyedik negyedévben 4,7 százalékkal nõttek a lakóingatlanárak az EU-ban


lékost, illetve Horvátországban 0,6 száza-lékosat és Belgiumban 0,4 százalékost. A negyedik negyedévi 9,7 százalékotmegelõzõen a harmadik negyedévben10,0 százalékkal, a másodikban 9,7 száza-lékkal, az elsõ negyedévben 13,1 száza-lékkal nõttek Magyarországon a lakóin-gatlan árak éves bázison az Eurostat adataiszerint. A negyedéves árnövekedés anegyedik negyedévben 1,5 százalék, aharmadikban 3,2 százalék, a másodikban1,0 százalék, az elsõben 3,5 százalék volt2016-ban. MTI

lakóingatlan árak a tavalyi utolsó ne-gyedévben. A legkisebb növekedést, 0,1százalékost Olaszországban mérték. Az elõzõ negyedévihez képest Máltán nõt-tek a legnagyobb mértékben a lakóingat-lan árak, 6,0 százalékkal. A Cseh Köztár-saságban 4,7 százalék, Hollandiában 3,2százalék, Cipruson 3,1 százalék volt a ne-gyedéves árnövekedést 2016 utolsónegyedévében. Magyarországon 1,5 szá-zalék volt a negyedéves árnövekedés. Alegnagyobb mértékû negyedéves csök-kenést Dániában regisztrálták, 1,5 száza-

MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

18

Emelkedtek az egy órára jutó munka-költségek tavaly az euróövezetben és

az Európai Unió egészében egyaránt, azegyes országok között azonban továbbrais hatalmas különbségek vannak ezen atéren – derült ki az uniós statisztikai hivatal(Eurostat) jelentésébõl.Az adatok szerint az euróövezetben 1,4százalékkal nõttek 2016-ban az egy óráravetített költségek – bérek, fizetések, mel-lékköltségek – az egy évvel korábbihozképest. A huszonnyolc tagú EurópaiUnióban pedig 1,6 százalék volt a tizenkéthavi növekedés.A legnagyobb emelkedést Romániában(+12,7 százalék), Bulgáriában (+7,8) ésLitvániában (+7,5) regisztrálták, csökke-

Emelkedõ munkaköltségek az Unióbannést kizárólag Olaszországban (-0,8) je-gyeztek fel. Magyarországon 4,6 száza-lékkal emelkedtek a munkaköltségek tavaly.Az Európai Unió egészében az átlagosóránkénti munkaköltség 25,4 euró volt, azeurózónában pedig 29,8 euró, a tagorszá-gok között azonban nagy különbségekvannak.A legmagasabb munkaköltséget Dániában(42 euró), Belgiumban (39,2), Svédor-szágban (38), Luxemburgban (36,6) ésFranciaországban (35,6) mérték. A legala-csonyabbat Bulgáriában (4,4), Romániában(5,5), Litvániában (7,3), Lettországban (7,5),Magyarországon (8,3) és Lengyelország-ban (8,6) regisztrálták.

MTI


EURÓPAI UNIÓ

helyeket és ösztönözze a növekedést,hogy jobban használja fel az új és meglévõpénzügyi eszközöket, felszámolja a beru-házások útjában álló akadályokat, reflektor-fénybe állítja a beruházási projekteket,valamint technikai segítséget nyújt azokmegvalósításához. Az Európai StratégiaiBeruházási Alap (ESBA) a beruházási tervegyik kulcseleme. Elsõ veszteségre garan-ciát nyújtó rendszert mûködtet, így azEurópai Beruházási Bank több, gyakrankockázatosabb beruházást hajthat végre.Az ESBA mára konkrét eredményeket tudfelmutatni. Az ESBA keretében finan-szírozásra jóváhagyott projektek és megál-lapodások a becslések szerint körülbelül178 milliárd eurónyi beruházást mozgósí-tanak, és 28 tagország 400 000 kkv-ja juttámogatáshoz. 2016 szeptemberében azEurópai Bizottság javaslatot tett az ESBAkibõvítésére: az alap pénzügyi kapacitásá-nak és idõtartamának növelését, valaminta legelõnyösebb tulajdonságainak tovább-fejlesztését indítványozta.

Akis- és középvállalkozások versenyké-pességét segítõ programhoz (COSME)

fûzõdõen az Európai Beruházási Alap(EBA) és az Erste Bank megállapodást írtalá, melynek keretében az Erste Bank 40milliárd forintot helyezhet ki magyar kis- ésközépvállalkozásoknak. A konstrukcióhozszükséges uniós támogatást az európaiberuházási terv egyik kulcseleme, az Euró-pai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)nyújtja. A megállapodás az ötödik olyantranzakciós megállapodás Magyarorszá-gon, melyhez az ESBA nyújt támogatást.A mostani COSME-megállapodásnakköszönhetõen az Erste két új, kifejezettenkkv-kat célzó kölcsönnel jelentkezik a pia-con; egy gyorsított elbírálású, rögzítettfutamidejû és egy ötéves újratöltõdõ vagyrögzített futamidejû, mezõgazdasági kkv-káltal igénybe vehetõ hitellel. A hiteleketkevésbé szigorú biztosítékok mellett lehetigénybe venni, mivel a garanciát azEurópai Stratégiai Beruházási Alap pénzü-gyi támogatásának igénybevételével azEurópai Beruházási Alap (EBA) COSME-programja nyújtja. A várakozások szerint akövetkezõ három évben mintegy ezermagyar kkv vehet fel ilyen hitelt. A ren-delkezésre bocsátott finanszírozás révénezek a vállalkozások terjeszkedhetnek,innovációs tevékenységet folytathatnakés új munkahelyeket hozhatnak létre.Az európai beruházási terv eddig mintegy626 millió euró értékben járul hozzá a mag-yarországi beruházásokhoz; uniós szintenez az összeg pedig hozzávetõlegesen 178milliárd euró.Mint ismeretes, az európai beruházási terva Jean-Claude Juncker vezette EurópaiBizottság egyik kiemelt prioritása. Célja,hogy oly módon adjon lendületet az euró-pai beruházásoknak, hozzon létre munka-

EURÓPAI BERUHÁZÁSIALAP Az Európai Beruházási Alap(EBA) az Európai BeruházásiBank (EBB) Csoport része-ként mûködik. Elsõdlegesfeladata, hogy forráshozjutásukat elõsegítve támo-gassa az európai mikro-, kis-és középvállalkozásokat. AzEBA kifejezetten e piaciszegmens számára dolgoz kiés fejleszt kockázati ésnövekedési tõkén, garanciá-kon és mikrofinanszírozásonalapuló pénzügyi eszközöket.

A COSME-PROGRAMA COSME-program a vállal-kozások és kkv-k verseny-képességét segítõ, 2014-tõl2020-ig tartó uniós program,összesen 2,3 milliárd euróköltségvetéssel. A programlegalább 60%-át az európaikkv-k finanszírozáshozjutásának megkönnyítésérefordítják, melyhez két eszközáll rendelkezésre. A hitelga-rancia-eszközzel a programgaranciákat és viszontgaran-ciákat biztosít a pénzügyiintézményeknek. A növe-kedésösztönzõ tõkefinanszí-rozási eszköz révén a prog-ram többnyire terjeszkedõés növekedõ életszakaszuk-ban járó kkv-kba fektetõtõkealapoknak biztosít kockázati tõkét.

MAGYAR GYÁRIPAR

19

Juncker-terv: 40 milliárd forintos megállapodás ezer magyar kkv támogatására

Az Európai Beruházási Alap (EBA) és az Erste Bank megállapodást írt alá, melynekkeretében az Erste Bank 40 milliárd forintot helyezhet ki magyar kis- és középvál-lalkozásoknak.

Jean-Claude Juncker


MAGYAR GYÁRIPAR

20

KÖNYVJELZÕ

És még néhány idézet, hogy pontosanlássuk, mirõl is szól ez a könyv: „Az új

gondolatok és a technikai újítások a gaz-dasági fejlõdés mellett a balekhalászok-nak is új lehetõségeket teremtenek.” „Aszíntiszta piacgazdaság nemcsak a bõség-szarut hozza, egyre körmönfontabb mani-pulációknak és átveréseknek is kiteszminket.” Mindkét szerzõ Nobel-emlékdíjas. GeorgeA. Akerlof 2001-ben kapta meg a közgaz-dasági Nobel-emlékdíjat. Egyetemi pro-fesszor, kutatásai fõ területe a közgaz-daságtan, de gyakran merít más tudo-mányágakból is, mint a pszichológia, ant-ropológia, szociológia. Fontos szerepetjátszott a magatartás-gazdaságtan kifej-lesztésében. Robert J. Shiller 2013-ban kapta meg aközgazdasági Nobel-emlékdíjat. 2011-bena Bloomberg beválasztotta „a globálispénzügyek 50 legbefolyásosabb embere”közé. Tõzsdemámor c. könyve a The NewYork Times bestsellerlistájára került.(Tõzsdemámor, Alinea Kiadó, 2002 – Ma-gyar Gyáripar 2003/2)„Rengeteg példával szeretnénk illusztrálni,hogyan mûködik a balekhalászat, meny-nyire hatja át életünket és miként befolyá-solja tevékenységeinket, gondolatainkat,céljaink megvalósulását és meghiúsulását.Példáink egy része a mindennapi élethezkapcsolódik – autókhoz, táplálékokhoz,gyógyszerekhez vagy az ingatlanokhoz,amelyeket az emberek életük soránmegvesznek vagy eladnak. Más példáinkösszetettebbek és inkább technikai jel-

legûek lesznek – többek között a pénzügyipiacokról szólnak majd –, amelyek társa-dalompolitikai következményei különösensúlyosak. Bemutatjuk például, milyen kö-vetkezményekkel jár, ha a kormányok nem

segítik, hanem hátráltatják a szabadpiacmûködését. Ahogy a komputereinket véd-jük az adat-halászoktól, úgy szükségünkvan védelemre a tágabb értelemben vettbalekhalászok ellenében is” – olvasható akönyv céljának meghatározásában.„Három fejezetben is foglalkozunk majd apénzügyi manipulációkkal. Olyan manõ-

verek tartoznak ide, mint az ügyes pénz-ügyi számvitel és a túlzottan optimistaminõsítések. Ilyen esetekben az emberektudják, mit akarnak, az információk fantá-ziadús manipulálása azonban elfedi elõlük,hogy amit kapnak, az valami egészenmás. Megjegyzendõ, hogy amíg az ilyenbûvész trükkökkel pénzt lehet keresni,addig bûvészekbõl nem lesz hiány. Ilyen agazdasági egyensúly természete.”„Gazdasági rendszerünk tele van trük-kökkel, amelyeket ismernünk kell ahhoz,hogy ne vezethessenek félre.” „Sok prob-lémánk magának a gazdasági rendszerneka természetébõl fakad. Ha a szabadpiacigazdaságban az emberek mindig önzõen,szigorúan az önérdekük szerint cseleked-nek – ahogy azt a közgazdaságtanban fel-tételezik –, azonnal megjelenik a manipu-láció és az átverés. (...) A verseny óhatat-lanul rászorítja az üzletembereket, hogy aszabadpiacon éljenek a manipuláció és azátverés eszközeivel. „A balekhalászati egyensúly tanulmányo-zása – illetve azoknak a gazdasági erõkneka jobb megismerése, amelyek beépítik arendszerbe a manipulációt és az átverést– mindannyiunk számára hasznos lehet.Ehhez természetesen nem nélkülözhetjükazoknak a hõsöknek a történeteit sem,akik személyes integritásuktól (és nem agazdasági elõnyöktõl) vezérelve sikerrelmunkálkodnak azon, hogy a gazdaságbanaz átverés ne lépje túl a még elviselhetõszintet. Sok-sok történet róluk szól majd.”

Dr. Osman Péter

GEORGE A. AKERLOF, ROBERT J. SHILLER

BalekhalászatA manipuláció és az átverés

közgazdaságtana

HVG Könyvek, 2016

AZ ÁTVERÉS KÖZGAZDASÁGTANA„Senki sem szereti, ha átverik, mégis újra megújra átvernek minket, még az életünk leggondo-sabban megtervezett beszerzéseiben is.” „A sza-badpiacon automatikusan kihasználják a gyen-geségeinket” – e gondolatok a két Nobel-emlék-díjas közgazdász könyvébõl származnak. Tanul-ságos olvasmány, nemcsak közgazdászoknak.

Documents

MAGYAR GYÁRIPAR · 3. SZÁM Mi kell a magyar munkavállalónak? 12–13. oldal A nyugdíjasok kétharmada újra dolgozna 13–14. oldal ... és átláthatatlan verseny is ... lük