– 1 –

Hiszek Egy Istenben,Hiszek Egy Hazában,Hiszek Egy Isteni Örök Igazságban.Hiszek Magyarország Feltámadásában.

Előszó

Trianonban 1920. június 4-én az elvakultság, rövidlátás, gyűlölet és gonoszság feldarabolta az ezeréves Magyarországot. Kényszerűségből, kül-ső erőszak nyomása alatt a magyar nemzetgyűlés 1920. november 13-án törvénybe iktatta a trianoni igazságtalanságot, és azóta két újabb, a többinél szomorúbb gyásznapja van a magyar nemzetnek: június 4. és november 13.

Minden igaz magyar honleány és honpolgár szí-ve mélyén érzi az égbekiáltó trianoni igazságtalan-ságot.

Az u. n. „trianoni békét” nem ismerjük el, mert erkölcstelen. Magyarország ezeréves földjéből egy talpalatnyit, egy rögöt sem adunk fel. - Minden erőnkből követeljük az igazságtalan „békeszerző-dés” felülvizsgálását, igazságon és közös megegye-zésen létrejött békét. Nem lesz addig megelégedés és jólét ebben az országban, de Európában sem, amíg a rajtunk elkövetett igazságtalanságot jóvá nem te-szik. És ha nem teszik jóvá békés úton, lángbaborul egész Európa. Belepusztul az egész földkerekség

– 2 –

többezeréves civilizációja, és borzalmas nyomor üti majd fel a fejét mindenütt.

Mi magyarok minden eszközzel azon vagyunk, hogy Európa lelkiismerete ráeszméljen a gyalázatos igazságtalanságra, amelyet Európa „békecsinálói” Trianonban ránk erőszakoltak.

Hogy Európa és az egész világ figyelmét felhív-juk a Magyarországgal szemben elkövetett igazság-talanságra, - kőbe vésettük szent hitünket, hogy „hi-szünk Magyarország feltámadásában.”

Magyar Kálváriát létesítettünk, az elsőt ha-zánkban, hogy ide mint nemzeti búcsújáróhelyre elzarándokolhasson minden igaz magyar, aki erőt, biztatást, vigaszt és hazánk szebb és jobb jövőjének előkészítésére és megteremtésére irányuló önzetlen, nemzeti munkához kitartást akar meríteni.

A Sátoraljaújhelyen épült Magyar Kálvária keletkezésének történetét, rendeltetését, állomásai-nak ismertetését, a társadalmi felbuzdulást, amely létrehozta, jelen kis füzetben foglaljuk össze - örök emlékezetül - a késői utódok számára, kiegészítve Sátoraljaújhely megyei város rövid történetének és nevezetességeinek ismertetésével.

Szolgáljon e kis füzet utikalauzul mindazok ré-szére, akik a Magyar Kálvária állomásait végig imádkozzák, és legyen „Vade mecum”-ja, hű kísé-rője, és útbaigazítója mindenkinek, aki Sátoraljaúj-helyre jön.

– 3 –

A Magyar Kálvária Sátoraljaújhelyen a ma-gyar feltámadásban való rendíthetetlen hitben szü-letett meg.

Csonka országunknak két őrtálló, hűséges leá-nya van. Az egyik a nyugati határszélen: Sopron, a „Civitas fidelissima”, a másik Észak-Kelet kapusa: Sátoraljaújhely, amely éppúgy megérdemli ugyan-azt a kitüntető címet, mert legnehezebb óráiban és ijesztő szorongattatás közt éppen olyan szívósan ál-lott ellen a cseh inváziónak, mint Sopron az osztrák „Anschluss” képtelen gondolatának.

Sátoraljaújhely, 1936. év Szent István király napján.

Szepesi Bódog

Előszó a második kiadáshozA magyar kettős Szentévben a Mindenható győze-

lemre segítette a magyar igazságot, és ránk derítette irgalmának hajnalát.

A Budapesten megtartott Eucharisztikus Világ-kongresszus felhívta a világ figyelmét országunkra. Az azt követő Szent István jubileumi esztendő meghozta a Felvidék magyarlakta területei egyrészének vissza-térését is. A jóságos Isten különös ajándékának kell tekintenünk, hogy éppen a kettős Szentévben sietett Magyarország megmentésére.

Különös kegyelme az Úrnak, hogy a Magyar Kál-vária tábláin először Sátoraljaújhely csonkaságának

– 4 –

megszüntetését, a trianoni végvár rabbilincsek alól való felszabadítását véshettük rá aranybetűkkel a sá-toraljaújhelyi emléktáblára e szavakkal:

„S lettem kezdete a Feltámadásnak...”

Szent István és a magyarok Nagyasszonyának közbenjárására visszavettük a húsz évi rabságban sínylődő Kárpátalját is.

A magyar Feltámadás örömünnepébe csak egy-szer vegyült az üröm cseppje: 1939. vízkereszt napján. A felszabadult Munkács a csehek galád orvtámadásá-nak színhelye. Géppuskák ropognak, tankok támadják a védtelen várost, de a magyar hősiesség szembeszáll minden tankkal, és az alig néhány főből álló védőse-reg visszaveri a cseh reguláris csapatok ismételt orv-támadását.

De a vértanúk vére megtermékenyítette az ezer éven át sok vérrel áztatott magyar földet. Rákóczi Ferenc hű népe, a „gens fidelissima”, a becsületes ru-tén nép Március Idusán visszatért az anyaországhoz. Vele együtt megvalósul a rég óhajtott lengyel-magyar közös határ, s a Kárpátok ormán ismét magyar zászló leng.

A Magyar Kálvárián az 1938-tól lepergő esemé-nyek megörökítést nyertek részint a Szent István em-lékkápolna felépítésében, részint a munkácsi vérta-núk emlékének megörökítésében.

Kassa, Krasznahorka, Komárom, Ungvár és Munkács állomásainak emléktábláira aranybetűkkel

– 5 –

véstük a felszabadulás örökké emlékezetes ünnep-napjait.

Talán nem lesz érdektelen megjegyezni azt sem, hogy a stációk körül ma már virágágyak díszlenek és a Kálvária kapujától kezdve a Kálvária úton húsznál több pad szolgál pihenőül az oda zarándoklóknak. A vallásos, hazafias léleknek pedig mintegy különös oá-zisul szolgál az Anyák tere. A Himnusz százéves for-dulója is megörökítést nyert a kápolna oltárában.

Az első Magyar kálvária ismertető füzetei el-fogytak. Szétvitték azokat szerte e hazában és annak hatarain túl - a nemzeti kegyhelyre zarándokolt igaz magyarok.

Amidőn a közóhajnak engedve újból kiadom ezt a kis füzetet, egyúttal búcsúznom is kell kedves munkatársaimtól, legelsősorban a Szepesi Szövetség sátoraljaújhelyi osztály megértő tagjaitól, lelkes fő-titkárától, Gond Ferenc cipszer testvéremtől továbbá dr. palocsai Pauliczky István vármegyei II. főjegyző úrtól, a Kálvária bizottságtól, és mindazoktól, akik segítségemre voltak abban, hogy az Országos Szepe-si Szövetség sátoraljaújhelyi Osztályának égisze alatt sikerült megvalósítanom a trianoni magyarság egyik legnemesebb alkotását, a sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriát és a Szent István emlékkápolnát.

Most, midőn a Magyar Kegyes-Tanítórend főnö-kének rendelkezése folytán Kecskemétre költözöm, Isten áldását kérem Zemplén vármegye sokat szen-

– 6 –

vedett magyarjaira, s hőn óhajtom, hogy legyen itt bensőséges testvéri magyar összefogás, egységes erő, támogassák azokat szívvel lélekkel, akik nemcsak akarnak, de tudnak is cselekedni. Tartsa meg e város továbbra is áldozatkész hazaszeretetét, hogy mielőbb megérhesse megyéje teljes felszabadulását és a szebb magyar jövendőt: Nagymagyarország feltámadását.

Sátoraljaújhely, 1939. július havában.

Szepesi Bódogkegyesrendi tanár.

A Magyar Kálvária keletkezése

Az Országos Szepesi Szövetség sátoraljaújhe-lyi osztálya 1935. november 17-én - nov. 13-ikának emlékére - trianoni gyásznapot rendezett. E lé-lekbemarkoló megemlékezés hatása alatt Vilkovszky Kálmán szepesi testvérem levelet intézett hozzám és javasolta, hogy a Kis-Szárhegyen lévő Országzász-lóhoz vezető, mintegy két kilométeres út mentén az elszakitott területek nevezetesebb városai emlékére Osztályunk „emlékköveket” állítson.

Osztályunk választmánya örömmel tette magáé-vá a szép eszmét azzal a hozzáadással, hogy a bibliai Keresztény Kálvária mintájára megépítteti a Magyar Kálváriát, melynek állomásai hirdetői legyenek annak a magyar hitnek, hogy egyszer visszakerülnek ezek a területek, melyek nevét az állomások megörökítik.

– 7 –

Kontraszty Dezső kegyesrendi történettanár szí-ves szakszerű útmutatása mellett összeállítottuk a történelmileg nevezetesebb, elszakított városok ne-vét, melyek a Magyar Kálvária egyes állomásai lesz-nek, jelképéül annak, hogy az elszakított Észak-, Dél-, Kelet- és Nyugat-magyarország ezeréves hazánknak egyformán integer részei, és azokról soha le nem mondunk.

Mozgalmunkról még ez év folyamán tájékoztattuk dr. Orbán Kálmán polgármestert, aki lelkesen csatla-kozott az eszme megvalósításához.

Tervünkről a Szepesi Szövetség országos elnöksé-gét és a TESZ vezetőségét is tájékoztattuk. A központi szervezetek nagy örömmel vették tudomásul bejelen-tésünket, és legmesszebbmenő támogatásukat helyez-ték kilátásba.

Sátoraljaújhely megyei város polgármestere 1936. február 5-én értekezletre hívta össze a város társadal-mi egyesületeinek vezetőit. Az eszme itt is a legtelje-sebb mértékben tetszésre talált.

Gyüjtőíveket nyomattunk. Ezeket a vagyonosabb magánosoknak, az irredenta egyesületeknek, s a helyi és fővárosi sajtónak, a Rádiónak elküldöttük.

A gyűjtőívek szövege a következő volt:„Hiszek Magyarország feltámadásában!”

Magyar Testvéreink!Az Orsz. Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osz-

tálya testvéri szeretettel és bizalommal fordul Mind-

– 8 –

nyájatokhoz nemzetiség és valláskülönbség nélkül, hogy erkölcsi és anyagi támogatástokat kérje a „Ma-gyar Kálvária” felállításához.

E „Magyar Kálvária” 14 állomását Sátoraljaújhe-lyen, határszéli városban szándékozunk felállítani az Országzászlóhoz vezető út mentén.

Ez a 14 emlékmű emlékeztetne minket elszakított véreinkre, a nagy magyar fájdalomra, és serkentene minket összefogásra, egymás megbecsülésére.

A vármegye, a város, az összes társadalmi egyesü-letek felkarolták tervünket. De ezen eszme megvalósí-tásához szükségünk van mindnyájunk összefogására.

Hozzátok fordulunk tehát, a társadalom legszé-lesebb rétegeihez, hogy jöjjetek és segítsetek! Közös erővel valósuljon meg tehát minél előbb az első Ma-gyar Kálvária, ahova a csonka haza minden részéből elzarándokolhassanak mindazok, akik velünk együtt törhetetlenül hisznek Magyarország feltámadásában.

Akik hazafias tervünket adománnyal támogatni akarják, szíveskedjenek adományukat e gyűjtőív fel-mutatójának átadni, és az adomány összegét erre a gyűjtőívre rávezetni.

Akadtak áldozatkész magyar testvérek, akik ma-gukra vállalták egy-egy stációnak saját költségükön való felállítását.

Azon magánosok, vagy testületek, akik egy-egy stációnak saját költségükön való felállítását elvállal-ják, a felállítandó oszlopon nevüket megörökíthetik.

– 9 –

Mi nem százpengőket kérünk, hanem csak filléreket.A társadalom széles rétegeinek kis adományaiból,

filléreiből akarjuk tervünket megvalósítani, ezzel is bizonyítva azt, hogy a magyar haza sorsának jobbra-fordulásába vetett törhetetlen hitünkben mindnyájan - gazdagok és szegények - egyek vagyunk.

Az Úrnak a bibliai szegény özvegyasszony fillére is kedves volt.

Sátoraljaújhely, 1936. január hó 28-án.Az Országos Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi

Osztálya nevében:Az Elnökség.

A gyüjtés első eredménye: 7.000 pengő.Megalakul a Kálvária Bizottság.Harasztos Gyula gimn. rajztanár terveit fogadja

el a bizottság kivitelre.Sátoraljaújhely város területet enged át a Magyar

Kálvária létesítésére.1936. április hó 22-én a város közgyűlése dr.

Orbán Kálmán polgármester javaslatára a legnagyobb örömmel vállalta a kért hozzájárulást, és azt egyhangúan megszavazta.

1936. május 1-jén már kezdetét vette az útépíté-si munka. Iványi Béla államépítészeti hivatalfőnök és Gruber Károly műszaki tanácsos szakszerű irányítása mellett folytak a munkák. Szerpentinesen 8°, 10°-os lejtővel épült az út.

A Kálvária-állomások építésére Rilyák János és Kovács József sátoraljaújhelyi kőmívesmesterek kap-

– 10 –

tak megbízást. Az állomások címereit Osváth Antal nyíregyházi szobrászművész, a műkőtáblákat és felira-tait Kubasevics Lajos sátoraljaújhelyi kőfaragó készí-tette.

1936. október 4-én ünnepélyes keretek között át-adtuk rendeltetésének a Magyar Kálváriát.

Már kora reggel százszámra érkeztek autókon, kocsikon és szekereken mindenünnen, s a Pro Patria istentisztelet után sűrű csoportok özönlöttek a filléres ünnepi vonatok fogadására.

Több mint ötezer vendég tette mozgalmassá ezt a napot, mely mély nyomot és felejthetetlen emléket ha-gyott mindnyájunk szívében.

Urmánczy Nándor mondott könnyekig megható avató beszédet.

- Fáj a lelkem - mondotta Urmánczy Nándor -, a magyar fájdalom ég benne. Fáj a lelkem a magyar kálváriát járó magyarokért. Ez a kőbefaragott gyönyörü gondolat még fokozza ezt a fájdalmat. Letiportságunkat, megcsonkítottságunkat már nem türhetjük sokáig ... Magyar Kálvária! hirdesd a harcot, hirdesd a végső magyar leszámolást és a magyar Feltámadást!

*A Magyar Kálvária 1936. október 4. óta az ország

megcsonkítása felett érzett mélységes magyar fájda-lom kifejezése mellett hirdeti a szebb magyar jövőbe vetett hitet. Testvéri összefogó honmunkára buzdít, hogy mielőbb együtt legyen a nagy, erős és független Magyarország.

– 11 –

A Magyar Kálvária rendeltetéseKözismert tény, hogy az átkos trianoni béke-

parancs hazánk egy városát sem nyomorította meg annyira, mint Sátoraljaújhelyt. A „gyártelep” idegen kézre került, s ennek következtében mintegy 2000 munkás hagyta el városunkat családostul. A Lengyel-országgal való közvetlen határ megszűnte tönkretette egykor virágzó borkivitelünket és a vele kapcsolatos idegenforgalmunkat.

Szép számmal vagyunk itt szepességiek, akik el vagyunk vágva szülőföldünktől. Nekünk kétszeresen fáj, hogy amíg egyfelől hadakoznunk kell itt a Trianon okozta nyomorral, otthoni magyar érzelmű testvére-ink idegen uralom alatt szenvednek. Még hozzátarto-zóink sírját sem látogathatjuk meg.

(Legyen szabad egy példát felhoznom. A Gondvi-selés rendeléséből édesatyám 1935. év nov. 30-ikán Gnézda községben (Szepes vm.) meghalt. A csehek nem vették tekintetbe a halál fenségét, amely előtt a legádázabb ellenség is tiszteleg. Még nővéreimnek sem engedték meg a hazautazást. A szabályszerű út-levélre, - mivel szombat déltől hétfő délelőttig a cseh konzulátusnál Budapesten nincs hivatalos óra -, vízu-mot nem adtak. Hiába mutattuk fel a halálhírt hozó sürgönyt, és hiába követtek el érdekünkben mindent az itteni hatóságok).

– 12 –

Lehet-e itt béke?! Bele lehet-e törődni a mai igaz-ságtalan határok megvonásába?! Soha!

Ezért állítottuk fel a városunk felett emelkedő „Szárhegyen” a csonkaországban 100-iknak épült Or-szágzászlót is, amelyet az elrabolt Felvidék magyarjai látnak és amely a szemébe ötlik mindenkinek.

Ennek az Országzászlónak a jelentőségét akar-tuk fokozni, és annak méltó keretet adni, amikor a hozzávezető úton a Magyar Kálváriát felállítottuk. És még valamit! Aki szűkebb hazájába bármi ok mi-att el nem látogathat, szülei, testvérei sírját fel nem keresheti, látogasson el a „Magyar Kálvária” megfe-lelő stációjához, és a hazafias érzés által megszentelt helyről a gondolat szárnyén küldje el szűkebb hazájá-ba fiúi és testvéri üdvözletét, hogy lelki fájdalmának könyebbülést szerezzen.

A sátoraljaújhelyi „Magyar Kálvária” rendelte-tése, hogy a nagy magyar fájdalom és a jobb jövőbe vetett törhetetlen hitünk kifejezője legyen, buzdítson összetartásra és bátorítsa a csüggedőket. Hirdesse az elrabolt területek magyar népének, hogy nem fe-lejtettük el őket. Ha ellátogatnak hozzánk, legyen hol imádkozniok hazánk sorsának jobbrafordulásá-ért. Legyen zarándokhelye minden magyarnak, akár a csonka haza határain belül, akár azon kívül lakik. Legyen örökös: „Remember!” Memento! Mi nem fe-lejtünk!

Mi azt akarjuk, hogy aki imádságos lélekkel és honfiúi bánattal és mélységes hazaszeretettel végig

– 13 –

járja a Magyar Kálvária állomásait, mindegyik állo-másnál megállva elmélkedjék a felirat értelme felett, és mikor végigjárta az egyes állomásokat, hogy a félár-bocra eresztett Országzászlónál, az ott lévő térdeplő-nél, mint nemzeti oltárnál, térdre boruljon a Magyar Golgota előtt, és ott kérje Istent: „Óvja, védje az elsza-kadt magyarságot és vegye le rólunk a trianoni átkot!”

100-ik Országzászló.

Rajzolta : Harasztos Gyula tanár.

– 14 –

Ahogyan a Magyar Kálvária épült

A Magyar Kálvária felállításának kérdése or-szágos visszhangot keltett.

Trianon mindnyájunk szerencsétlenségének oka és fájdalmas sebe. Nem csoda, hogy a Magyar Kálvária gondolatában a Trianon ellen való küz-delemhez újabb eszközt látott a társadalom.

Felhívásunkra az egyesületek nagylelkű ada-kozásai mellett a társadalom vezető emberei kü-lön hozzák adományukat a haza oltárára. A sze-gény, kisiparos, gazdálkodó és munkás megható módon siet filléreivel a hazafias eszme megvaló-sítására (Pl. a sárospataki hazafias munkásság és a sátoraljaújhelyi vasutasok). Sok esetben még túl is tesznek a gazdagabbak adományán, pedig köny-nyebb adni pengőket ott, ahol van, mint filléreket ott, ahol ebből is kevés van.

A Magyar Kálvária építési tervének népszerű-sítésében nagy segítségünkre volt a helyi-, a fővá-rosi sajtó és a Magyar Rádió.

A lapok többször hoztak cikket a Magyar Kál-váriáról, és a Rádió is több ízben tájékoztatta erről hallgatóit.

A sajtónak, Rádiónak, adományozóknak, munkatársaknak, és pedig a Szepesi Szövetség helyi osztálya tagjainak, első sorban Gond Ferenc

– 15 –

titkárnak hazafias támogatásukért hálás köszöne-tet mondunk.

A helyi társadalmi egyesületek szívesen mű-ködtek közre anyagi eszközök előteremtésében. Különösen megemlítem a helyi Szociális Misszió-társulat-, Gör. Kat. Nőegylet-, „Mansz”-, Ipartes-tület- és dalárdája vezetőit, akik a Magyar Kál-vária javára rendezett ünnepélyeikkel szélesebb rétegeknek módot adtak arra, hogy kiki elhozhas-sa filléreit, és valóban a közadakozás eredménye legyen a Magyar Kálvária, de Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely megyei város áldozatkészsége nélkül a Magyar Kálvária építése nem nyert volna impozáns megoldást.

Az elszámolást a város polgármestere átvizs-gálta. A M. K. irattárát, az adományozók és köz-reműködők névjegyzékét a vármegyei levéltárban helyeztük el örök emlékezetül és követendő pél-daképül.

Hálát adok a Gondviselésnek, hogy ebben a „szent ügyben” megsegített, és nekem megen-gedte, hogy sok nehézség ellenére a nagy terv valóraválását megérhettem.

Legyen mindnyájunk legszebb jutalma az, hogy mielőbb megérhessük édes hazánk feltáma-dását, amikor a Magyar Kálvárián is felragyog a diadalmas magyar húsvét!

– 16 –

A Magyar Kálvária állomásaiA Kis-Szárhegyen a városi kőbányáknál gyö-

nyörű kilátóhely mellett épült terméskőből a cso-dálatos szépségű Magyar Kálváriakapu (4 méter magas, 2 méter széles.)

A stílszerűen kiépült bejárat felett a hom-lokzaton nagy betűk hirdetik: „Magyar Kálvá-ria”. Fölötte a magyar címer díszes kivitelben. A kapu homlokzatán baloldalt Sátoraljaújhely me-gyei város, jobboldalt Zemplén vármegye címere, úgyancsak díszes kivitelben.

A címertől jobbra egy emléktábla hirdeti:

„Létesült közadakozásból 1936-ban,Trianon után a XVI. évben,Az Orsz. Szepesi Szövetség Sátoraljaújhelyi Osztályának kezdeményezésére.” A bejárati boltozat baloldalán nyert elhelye-

zést az újhelyi tábla. Felirata:

Csonka-Sátoraljaújhely.„Voltam hirdetője elmult ragyogásnak ... ,Vagyok siratója bús fekete gyásznak ... ,Leszek harangszava a Feltámadásnak!”

(Tordai Ákos)Állította: Sátoraljaújhely város közönsége.

– 17 –

A csonka sátoraljaújhelyi táblával szemben van II. Rákóczi Ferenc szülőfalujának emléktáblája:

Borsi.„Föl, nemzetem föl! jussanak eszedbeVilághódító híres őseid.Egy ezredév néz ránk itélőszemmelAttilától egész Rákócziig !”

(Petőfi Sándor)

I. ÁLLOMÁS.A Keresztény Kálvária első állomása: Jézust halálra ítélik.

„Akkor kezükbe adá őt, hogy megfeszíttessék.” (Ján. 19., 16)

A Magyar Kálvária első állomása:

Kassa.(Abaúj vármegye címerével.)

Szent Erzsébet városa. A «Nagyságos Fejedelem» és anyja, Zrinyi Ilona hamvainak nyugvóhelye a világhírű dómban.

A magyar szabadságharcok szentelt városa.

Rákóczi városa, híres, büszke Kassa . . .Van-e annyi könny, hogy méltón elsirassa ?Rákóczi csontjai hogy legyenek békén,Mikor csehek járnak a Hernád vidékén?”

(Gyula diák.)

Állította : Páyer Ferenc püspöki helynök, apátplébános.

– 18 –

II. ÁLLOMÁS

Lőcse.(Szepes vármegye címerével.)

Szepes vármegye székhelye. Mikszáth Kálmán »Fekete városa.»

„Lesz még kikeletSzepesség felett!”

(A Szepesi Szövetség jelmondata).

Állíotta: A Szepesi Szövetség, Budapest.

Késmárk.Thököly Imre hamvainak pihenője.

„Havasfejű Tátra felmutat az égre,Bosszút kér e földre omlott tenger-vérre!”

(Gyula diák)

Állította : A Mansz, sátoraljaújhelyi csoportja.

Igló.—Podolin.A 16 szepesi város főhelye. — A magyar művelődés végvára.

„Egymás szíve falán végzetünk éjén,Egy néma jelszót kikopogtatunk,Mint jeladást a katakombák mélyén:Magyarok maradunk !”

(Irredenta vers.)

Állították: A Szepesi Szövetség osztályai.

– 19 –

III. ÁLLOMÁS.

Besztercebánya.—Körmöcbánya.Selmecbánya. —Nyitra.

(Hont vármegye címerével.)

Rákóczi volt hűséges fegyverkovácsai.

„Ne csüggedjetek, ti, rab magyarok,Szabad lesz hazátok, csak bízzatok!”

(Szepesi B.)

Állitotta: A Társadalmi Egyesületek Szövetsége, Budapest.

Krasznahorka.(Gömör vármegye címerével.)

Híres kuruc vár.

„Krasznahorka büszke vára,A miénk lesz nemsokára!”

(Irredenta ének.)

Állitották: A sátoraljaújhelyi vasutasok.

Trencsén.A Csák-nemzetség ősi vára.

„Amerre a Vág fut zúgva, kanyarogva,Bús keserűséggel néz Csák Máté tornya.”

(Gyula diák.)Állitotta: Baross Gábor, országgyűlési képviselő.

– 20 –

IV. ÁLLOMÁS.

Komárom.(Komárom vármegye címerével.)

Klapka György fényes haditetteinek színhelye.Jókai Mór szülővárosa.

„Faladon égnek hálánk csókjai,Hol első álmát szőtte Jókai.Faladról a dicsőség lángjaiÉjünkbe is fognak világlani!”

(Irredenta vers.)

Állitotta: A M. Ker. Postások Orsz. Gazd. Egyesülete.(P. O. G. E.) Budapest.

V. ÁLLOMÁS.

Pozsony.(Pozsony vármegye címerével.)

Ősi koronázó-város. Itt hangzott el: „Vitam et sanguinem !”

»Hiszek Magyarország feltámadásában!«

(Nemzeti imánk.)

Állította: Dr. báró Waldbott Frigyesné, Mária Alice kir. hercegnő.

»Az életösztön parancsa, a hazaszeretet lángoló érzé-se serkentsen tettre bennünket, — míg nem késő.«

(Nemzeti Káté).

– 21 –

VI. ÁLLOMÁS.Csíkszereda. — Sepsiszentgyörgy.

— Székelyudvarhely.(A székelyek egyesitett címerével.)

(A székelység gócpontjai. Innen kerültek ki az első magyar csendőrök.)

„Nem. hallod, hogy a büszke székelyenGyalázó láncok bilincse csörög?Ébredj Magyar . . .!”

(Jakab Ö.)Állította: A M. Kir. miskolci VII. csendőr-

kerület tisztikara és legénysége.

Kismarton.Nyugat-Magyarország képviselője. Esterházy nádorok városa.

»Mikor jöttök már el, szép magyar vitézek?Hiszen rabságban a percek, ezredévek. . !«

(Gyula diák.)Állitotta: A közadakozás.

Csáktornya.(Zala vármegye címerével.)

Zrínyi Miklós, a költő lakóhelye.»Ne bántsd a magyart!«

(Zrínyi M.)Állitotta: A közadakozás.

– 22 –

ANYÁK TERE.A VI. és VII. állomás közt találjuk az „Anyák tere”

pihenőhelyet. Egy Krisztus kép szolgál erdei áhitatul (Waldandacht). A kép alatt e felírat olvasható :

„Azok a magyar anyák, akik istenfélelemre neve-lik gyermekeiket, segítik újraépíteni a magyar hazát.”

A térségen több pihenőpad nyert elhelyezést.

VII. ÁLLOMÁS.Fiume.

(Fiume város címerével.)

A magyar tengerpart drága gyöngye.

»Tengerre magyar !«

(Kossuth L.)

Állította: Zemplén vármegye.

VIII. ÁLLOMÁS.Temesvár.

(Temes vármegye címerével.)A Délvidék kulcsa. Losonczy István nagy hősiességgel védte, 1551. A világháborúban a Temesvárott állomásozó VII. had-test csapatai verték ki az oroszokat Zemplén vármegyéből.

»Büszke végvár, Te, török rabja sem maradtál,Örök hitünk: feltámadsz újra magyar Temesvár!«

(Dutka Á.)Állította: A Friss Újság, Budapest.

– 23 –

Szabadka.—Zenta.(Bács-Bodrog vármegye címerével.)

A búzatermő Bácska székvárosa. — Itt tört meg a török hatalma 1697-ben.

»Panaszt hozok én is rácok határán át,Visszasír a Bácska, hazasír a Bánát!«

(Gyula diák.)Állította: A sárospataki hazafias munkásság.

Orsova.—Vajdahunyad.(Hunyad vármegye címerével.)

(Itt vesz búcsút a Duna hazánktól. — A Hunyadiak ősi vára.)»Mint gyász, ott égek én minden homlokonHazámat Istentől visszazokogom !«

(Sajó S.)Állították: A Magyar Kálvária építőmesterei: Rilyák János, Kovács József kőmives-mesterek, és Osváth Antal, Kubasevics Lajos kőfaragók.

IX. ÁLLOMÁS.Arad.

(Arad vármegye címerével.)Itt végezték ki 1849. okt. 6-án, a 13 magyar honvédtábornokot.

„Magyarok! Testvérek! EsküdjünkAz aradi tizenháromra !Nagy-Magyarországról nem mondunk le soha!”

(Kalászy E.)Állította: A Szociális Misszió Társulat sátoraljaújhelyi csoportja.

– 24 –

X. ÁLLOMÁS.Brassó.

(Brassó vármegye címerével.)A Bárczaság középpontja. A „várhegyi” honvédek dicsősé-

gének tanúja, 1848-ban.

„Erdély s Magyarhon: egy e két haza,Mint a Három—Egy Istenség maga.Erdélyi folyók, erdélyi hegyek,Találkozóra készen legyetek!”

(Irredenta vers.)Állította : A M. Kir. rendőrség, Sátoraljaújhely.

Nagyenyed.A híres Bethlen Gábor-kollégium városa.

„Ez itt magyar föld, és az is marad,Tiporhatják bár idegen hadak!”

(Irredenta vers.)Állította: A közadakozás.

Segesvár.Itt halt hősi halált a „Talpra magyar” költője.

„A hosszú harc csak elpihent.Kürtszóra vár, hogy harcba szálljon,Hon — visszaszerző hős csatákonA vörös sipkás regiment.”

(Irredenta vers.)Állította: Az Állomásparancsnokság, Sátoraljaújhely.

– 25 –

XI. ÁLLOMÁS.Gyulafehérvár—Marosvásárhely.

(Alsó Fehér vármegye címerével.)Gyulafehérvár Erdély második fővárosa a fejedelmek korában

Marosvásárhely a Székelység fővárosa, Bem apó szobrával.„Hargita aljáról Csaba unokáiOtt a hadak útján jönnek bosszút állni!”

(Tordai Á.)Állította: A Zemplénvármegyei Általános Tanítóegyesület.

XII. ÁLLOMÁS.Kolozsvár.

(Kolozs vármegye címerével.)Erdély fővárosa. Mátyás király szülővárosa.

„Turulmadár szállj, sehol meg ne állj!Vidd el a mi üzenetünk: lesz még magyar nyár!”

(Irredenta ének.)Állította: A Nemzeti Újság és Új nemzedék.

XIII. ÁLLOMÁS.Nagyvárad.

(Bihar vármegye címerével.)Szent László városa. Pázmány Péter szülőhelye.

„Szent László most is imádkozik :Én Uram Istenem !Könyörülj, könyörülj,Veszendő népeden!”

(Arany J.)Állította: Br. Vécsey J. Aurél pápai prelátus.

– 26 –

Szatmárnémeti.A Báthoryak és Kölcsey Ferenc földje.

„Kikel őslelkünk új bimbója,S új ezeréves fába hajt,És zeng a dal, zeng fagyba, hóba:Isten, áldd meg a magyart!”

(Irredenta vers.)

Állította: Kardos Zsigmond gyógyszerész, Sátoraljaújhely.

Máramarossziget.A magyar sóbányavidék központja.

,Bűn, céda gaztett elnyeri jutalmát,S felvirrad újra a magyar szabadság!”

(Szathmáry J.)

Állította: A közadakozás.

XIV. ÁLLOMÁS.

Ungvár.(Ung vármegye címerével.)

A hűséges rutén nép földje.

„Lesz még egyszer ünnep a világon!”

(Vörösmarty M.)

Állította: Miklósy István, gör. kat. püspök.

– 27 –

Munkács.(Bereg vármegye címerével és a Turul madárral.)

Árpád vezér első pihenője.

„Visszaszáll a Turulmadara munkácsi várra!”

(Irredenta ének.)

Állította; A Gör. Kat. Nőegylet, Sátoraljaújhely.

Eperjes.(Sáros vármegye címerével.)

A felvidéki magyarság egyik gyújtópontja.

„Testvérek, ott a sáncokon túl,Ha egykor majd az óra kondul:Találkozunk, találkozunk !’’

(Szávay Gy.)

Állította: Görgey István, országgyűlési képviselő.

BEFEJEZŐ.Országzászló.

(A trianoni kereszttel).

„És most, testvérek, boruljunk le imára,Kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra,Óvja, védje az elszakadt magyarságot,S vegye le rólunk a trianoni átkot!” Amen.

(Kalászy E.)Állította: A közadakozás.

– 28 –

Gondolataim a „Magyar Kálvária”kapujánál

A Szárhegyen épült első Magyar Kálváriához vezető pompás hegyi úton haladva, önkéntelenül felvetődnek gondolataim, hogy a Magyar Kálvária eszméje hogyan született meg?, mit fejez ki?, mit szimbolizál ?, s így fűzöm tovább gondolataimat. — Amint az erdőben a Magyar Kálvária bejárata előtt egy nyiladékhoz érek, ahonnan városunkra gyönyörű kilátás nyílik, amint elgyönyörködöm a pompás panorámában, s elgondolkozom szép városunk sorsán, amely nekünk, sátoraljaújhe-lyieknek örök probléma, megakad tekintetem a városunkat kettészelő határon, az elszakított ré-szeken, s a még nem is olyan régen nekünk termő rónákon, — eszembe jut, hogy csonka városunk-nak a csonka ország sorsához hasonló helyzetét a Magyar Kálvária szintén szimbolizálja.

Városunk neve a gyászos trianoni békeparancs létrejötte óta fogalom lett. Fogalma a megcson-kítottságnak, a szenvedésnek, a fájdalomnak, de fogalma a tettrekészségnek, az élni akarásnak és ezeken a szerencsétlen időkön mindenáron való átvergődésnek is, mert bár városunk megcsonkí-tottsága miatt sokat szenved, nélkülöz, de polgár-ságának a jobb jövőbe vetett rendületlen hite és az

– 29 –

a meggyőződése, hogy a magyar sors nemzetünk talpraállításának nagy munkájában itt a határszé-len jelentős szerepet szánt neki, csodálatos kitar-tással adja tanújelét megalkuvást nem ismerő izzó hazaszeretetének, a nemzethez való hűségének és fáradhatatlan munkássággal párosult igyekezeté-nek.

Sátoraljaújhely város ezer éve osztozik az or-szág sorsában, még megcsonkítottságában is. A Magyar Kálvária kifejezője a nemzet fájdalmá-nak, megaláztatásának, a feltámadásba vetett krisztusi hitnek és kifejezője a mi rendíthetetlen bizakodásunknak is, hogy a nemzetnek és vele en-nek a városnak sok szenvedése meghozza az isteni Gondviselés jutalmát ezeréves határaink vissza-szerzésével.

A Magyar Kálvária ezeknek a gondolatoknak erőteljes és impozáns, kőbe faragott megnyilatko-zása.

Ennek a városnak lakossága tűr, szenved, vise-li a megpróbáltatások nehéz keresztjét, de becsü-lettel dolgozik a magyar jövőért, bízik boldogulást hozó jövőjében, hisz a nemzet feltámadásában és hiszi, hogy az elszakított vármegyékkel és város-okkal, amelyek közül egyik-másik jelmondatával frappánsul kapcsolódik bele a Magyar Kálvária fenséges symbolumába, nemsokára együtt fog küzdeni, együtt fog dolgozni a feltámadt magyar nemzet megújhodásáért.

– 30 –

Magyar Testvéreim! Jöjjetek, keressétek fel a Magyar Kálváriát, merítsetek itt erőt a megpróbál-tatások elviseléséhez, lankadatlan kitartást mun-káitokhoz, reményt és bizakodást a szebb, a boldo-gabb jövőre és törhetetlen energiát a nagy, közös munkára, Nagy-Magyarország talpraállítására.

Sátoraljaújhely, 1936. évi szeptember hó.

Dr. Orbán Kálmánpolgármester.

Magyar kálváriaKárpátok alján, négy folyó vizénélÁllt őrt e nemzet sokszáz éven át,S ha a dúló tenger vésze szállt Nyugatnak,Hullámtörőnek adta önmagát.Ott: békeharmat s napfény szállt a földre,Itt: véreső vert életet a rögbe!A sorsunk mégis mért oly bús, setét?Átéljük mink is Krisztus Nagy hetét. . .

Az ezredévben hősként ünnepeltek:Ez volt nékünk Virágvasárnapunk.De jött a Nagyhét, s hálából fejünkreBabér helyett mi is tövist kapunk!Ünneplőkből lett aljas, durva hordákBírák elé most láncraverve hordják, S ki térdre hullt a hősi nép előtt,Most azt kiáltja mind: Feszítsd meg őt!

– 31 –

Zarándoklat az Országzászlóhoz

A Magyar Kálvária kapuja

– 32 –

A turulos munkács-ungvár-eperjesi Kálvária állomás

– 33 –

Nem önmagunkért, másért szállva síkraNégy évig tartó véres harc utánA hős halottak, s élők csúf jutalmaÉdenkert helyett lett a Getsemán!Ki ellent s foglyot testvérként becsült meg,Pribékek annak most arcába köpnek,S korbácsolt testtel sziklás úton átJáratnak véle bús Kálváriát!

Mikor vergődik fenn a kínkereszten,Halódó szívét lándzsa járja át,S míg csak testéből el nem szállt a lélek,Állig fegyverben félik sóhaját!Tiprott hazánkat egymásközt felosztják,Vad kárörömmel vetve rája kockát.S hogy fel ne keljen egyszer még a test:Kővel borított sziklasírja lett!

De mint Krisztusnál Húsvét reggelénLedőlt a kő, kinyílt a sziklasír,S a nagy feltámadásról messze-messzeUjjongva szállott szerteszét a hír:Úgy tör szét, hisszük, gyászos síri boltunk!S kik sorsban Véle már úgy összeforrtunk,Látunk mi még szabad hazánk felettDicső napfényt is, nemcsak felleget!

Andor Károly.

– 34 –

A Szent István EmlékkápolnaAz 1938-ik esztendő a magyarok szentéve. Ek-

kor ünnepelte az ország Szent István, első aposto-li királyunk halálának 900 éves fordulóját. A jubi-leumi esztendő 1938. május 30-án az Országház előtti téren lefolyt magasztos ünnepéllyel vette kezdetét. Ezen résztvett az ország kormányzója, a m. kir. kormány, a katonai és világi hatóságok fejei, a magyar püspöki kar, az egyszerű, hívő ma-gyar nép, a ker. intelligenciával együtt. A megnyi-tó ünnepség után Szent István áldó szent Jobbja „Aranyvonatán” végigjárta az ország városait s falvait. Elment a Csonkaország határaira is, hogy az ország határain belül és kívül megvigye apos-toli áldását és vigasztaló erejét sokat szenvedett s megkinzott népének.

A Szent István jubileumi esztendő a nagy fel-buzdulások és elhatározások éve.

Aug. 19-én a Székesfehérvárott tartott országy-gyűlés törvénybe iktatja az országépítő nagy Ki-rály szent emlékét. Ebben az emlékezésben végre egymás ratalál a magyar nemzet minden tagja. A katolikus magyarnak éppúgy eszményképe Szent István, mint a protestáns magyaroknak. Szent Ist-ván apostoli királyi jobbja egységes táborba terel-te a felekezetekre tagolt magyarságot, hogy az ő szellemében, kezet kézbe fogva s vállvetve keljünk

– 35 –

versenyre hazánk szolgálatában.A Csonkaországban a magyar szentév emlé-

kére és apostoli királyunk tiszteletére több helyen emlékműveket emelnek, amelyeket a budapesti Szent István Emlékbizottság tart számon.

Sátoraljaújhely is megörökíti a magyar szent-évet. A Szepesi Szövetség helyi osztályának kez-deményezésére, a megértő hazafias társadalom anyagi segítségével a Magyar Kálvária művészi kiegészítéseként gyönyörű románstilű kápolna épűl. Idezarándokolhat minden magyar, buzgó imája fölhatol az ég Urához: „Szánd meg Isten a magyart!”

Az Emlékkápolnát és fölavatási ünnepélyének lefolyását a következőkben ismertetjük:

A Szent István Kápolna az Országzászló mögött elterülő hatalmas tér végén kiemelkedő sziklacso-portra épült. A tér várudvarszerű kiképzést nyert. 350 köbméter kő kibányászásával 90 méter hosszú és 30 méter széles nagy teret létesítettünk négyezer embernyi férőhellyel. Hatalmas nagy dóm hajója ez a szabadtér, végén ott áll az Emlékkápolna, amely a nagy természet templomának ízléses szentélye. Az Emlékkápolna fenséges háttere az elfásult lelkeket is lebilincseli. Különösen fenségesen hat a kápol-na kupolája, mely a Szent Koronának terméskőből faragott impozáns mása. A Kápolna művészi vas-kapuja (Hamkó Gyula, helybeli lakatos műve) az apostoli kettőskereszt formájára készült. A kapufö-

– 36 –

lötti timpanonban a jubileumi évszám aranybetűi ragyognak: 1038—1938.

A Kápolnába belépve első tekintetünket a szép műkőből készült oltár vonja magára. Az oltárre-lief (180X120 cm.) Lux Elek budapesti hirneves szobrásztanár alkotása, amely művészi módon domborítja ki első királyunk végrendeletét: Szent István fölajánlja országát és a Szent Koronát a magyarok Nagyasszonyának. A relief alatti arany-betűkből ez a régi fohász olvasható:»Tekints, István Király, — szomorú hazádra, — Fordítsd szemeidet — Régi országodra.Reménységünk vagyon — Benned s Máriában,Mint magyar hazánknak — hív Királynéjában.«

A Kápolna műkőoltára a Himnusz százéves fordulóját örökíti meg. Előlapján aranybetűk es-deklik, hogy »Isten, áldd meg a magyart !« Az ol-tárt az 1903-ban érettségizett piarista öregdiákok emelték 35 éves érettségi találkozójuk emlékére.

A Kápolna misztikus hatását fokozza a két szí-nes ablak Szent László és magyarországi Szent Erzsébet fínom rajzú képeivel. (Péter Sándor műve). Az első ablak fölirata:

»Ó Szent László, légy vezérünk,Mennyben Istent kérjed értünk!«

A Szent Erzsébet ablak fölirata:„Szent Erzsébet, magyar néped,Hódolattal köszönt Téged!”

– 37 –

A Kápolna stílszerűségét emeli az oltáron lévő két darab ötágú ősrégi gyertyatartó és az örökmécs.

Itt említjük meg, hogy a Kápolnát Dr. palocsai Pauliczky István vármegyei II. főjegy-ző és Petrasovszky Emánuel festőművész ter-vezte. Építették Gruber Károly műszaki tanácsos irányítása mellett: Rilyák János, Kovács József kőmívesmesterek és Kubasevics Lajos kőfaragó mester. A Kápolna előtti tér megépítését Fodor Já-nos bányamester vezette.

A Kápolnát máj. 11-én kezdték építeni, alapító oklevelét júl. 11-én helyeztük el a Kápolna jobbolda-li pillérében.

A Szent István emlékműben márványtábla hir-deti, hogy a Kápolna:

„Isten nagyobb dicsőségére,Szent István Királyunk tiszteletére,Magyarország feltámadására” ! épűlt.A Szent István Emlékkápolna fölszentelése

1938. szeptember hó 11-én Sátoraljaújhelyben még sohasem látott méretű, ünnepélyes keretben folyt le, melynek lefolyását a helyi újságok a következő-képen jegyezték fel:

Még a remélt arányokat is meghaladó keretben ünnepelte Sátoraljaújhely és mondhatjuk- az egész ország közönsége a Szent István Emlékkápolna felavatását. . . . Már a kora reggeli órákban meg-indultak az Emlékkápolna avatási ünnepségére a környező falvakból. Sztrisovszky Mihály esperes és

– 38 –

Stumpf György püspöki tanácsos lelkes akciói nyo-mán mintegy ezerötszázan jöttek be a közeli falvak lakói, hogy mélységes hódolattal áldozzanak a szent király emlékének és hitet, erőt merítsenek a Magyar Kálvária, stációinál.

Budapestről ezerötszázan érkeztek a filléresvo-nattal, és a Nyiregyházáról indított garasosvonat ís hozta az ünneplőket. Körülbelül három-négyezerre tehető azok száma, akik idegenből jöttek, hogy az újhelyiekkel együtt ünnepelhessenek.

Reggel nyolc órakor Pro Patria istentiszteletek voltak a felekezetek templomaiban. 9-kor az isko-lák, leventezenekarral az élén a leventék, társadalmi egyesületek, majd a frontharcosok országos vezető-jükkel haladtak katonás lépésben a dohánygyári ze-nekar magyaros ütemeire.

A Katolikus templomból a hívek Potoczky Já-nos s. lelkész vezetése alatt egyházi éneket énekelve: „Hol vagy István Király ? Téged magyar kíván. . .” zárták be a nagyzarándoklást a Kálvária hegyre.

A Szent István Kápolna előtti hatalmas téren mindenkinek megvolt a maga kijelölt helye. Az egész tér és környék benépesült, nem nagyítunk, ha 6-7000 főre tesszük a megjelentek számát.

A Szent István Kápolna, az Országzászló, a Magyar Kálvária állomásai virág- és zászlódíszben állottak.

Szép látvány volt a Szent István Emlékkápol-na a magyar Szentkoronának impozáns másával, amint az egyházi és társadalmi lobogók és zászlók

– 39 –

erdejében fönségesen az égre mutatott, ahonnan egyedül várható a segítség úgy, ahogy azt a kiváló ünnepi szónok: Dr. Lukáts József piarista tanár gyönyürűen fejtegette a Kápolna szentelése után:

„Keressétek előbb az Isten országát,és a többi hozzáadatik nektek.”Szentbeszédének vezetőgondolatai az alábbiak

voltak:„Szent István korának méltatásával kezdvén

beszédét, e világtörténelmi keretből emelte ki Szt. István személyét, aki felé fordulni csodálkozó tisz-telettel s tanulnivágyó lélekkel minden igaz magyar-nak hazafias kötelessége. Mert első szent királyunk egyénisége államszervező bölcseségével, élete tisz-ta keresztény tartalmával s példás erényességével és tiszta családi életével olyan példát adott nép-ének, hogy az minden koron keresztül nemzetünk fennmaradásának biztos alapja lesz. Szent István a nagy eszméknek nemcsak szócsöve, hanem valósá-gos előőrse ama nagylelkű törekvéseknek, amelyek ezer esztendős létünk sziklaalapját képezték. Nála minden messziről átvett eszme nemzeti vérünk-ké válik, s nemzettestünk éltető ereje alkotásaiból izmosodott. Személye az igaz nemzeti szellem időt álló örök példaképe, akinek erkölcsi nagysága a tör-ténelmi változások kilencszázéves érintésére sem omlott össze. Ezért szemléletén örvend a jó és er-kölcsös ember, buzdul az igaz magyar, s lelkesedik a tisztalelkű keresztény. Századok múló zivatarain

– 40 –

át áttörhetetlen sűrűségű erődvonalát teremtet-te meg nemzetünk alkotmányos szabadságának, s ezért minden magyar léleknek hálás szeretettel kell feléje fordulnia halála kilencszázéves történeti pontjánál. Léte, személye s alkotásainak szépsége — amelyek éles akaratából s magasztos gondolkodásá-ból fakadnak — mind tiszta magyar értékek, s ezek felülállanak nemzetünket tagozó minden szempon-ton. Ezért épült szent királyunk szent esztendejében ez a kápolna, a Magyar Kálvária ormán, csaknem kőhajításnyira a gonosz árulás érte határoktól, hogy első szent királyunk nevének hangoztatásával állan-dóan hirdesse jogos nemzeti létünk, kilencszázéves keresztény kulturánk s hazánk minden göröngyéhez való örök és elvitathatatlan jogalapunkat. Legyen áldott a találékony szellem, az égő akarat, amely e kápolna létrehozatalában gyönyörű emléket emelt a magyar kettős szentesztendőnek — mondotta záró szavaiban a szónok, s ezután a Miatyánkat imád-kozta el a magyarok tömegével, s annak záró kérését — „De szabadíts meg a gonosztól!” refrainszerűen ismételte meg. Isten csodát tett — fűzzük ide e sza-vakat — mert azóta részben megszabadított a go-nosztól bennünket!”

Lukáts József gondolatokban gazdag, hatalmas beszéde valósággal lenyűgözte a hallgatóságot. Min-den szava a lelkekbe ragadt, és szinte hallgatói elé varázsolta a szent király országépítő, istentszolgáló alkotásait.

– 41 –

A Szent István Emlékkápolnát Páyer Ferenc apostoli kormányzói delegátus, apátplébános ál-dotta meg nagy és fényes papi segédlettel, majd elmondotta benne az első szentmisét a haza sorsá-nak jobbrafordulásáért.

A Kápolna-szentelés magasztos szertartásának befejezése után Szepesi Bódog piarista tanár, a Sze-pesi Szövetség sátoraljaújhelyi osztályának elnöke, üdvözölte a megjelenteket, elsősorban Bornemisza Miklós alispánt, a kultuszminiszter képviselőjét, és adta át lelkes szavak kiséretében az Emlékkápolna kulcsát dr. Orbán Kálmán polgármesternek, kérve őt: vegye át a város nevében, szerető gondozásába a Szent István Emlékkápolnát, amely a magyar szent-év megörökítésére épült, és hasson oda, hogy azt be-csülje meg minden polgár, fejlessze tovább nemzeti parkká, s tegyen róla, hogy az irredenta kegyhely va-lóban az ország magyar kegyhelye legyen.

Dr. Orbán Kálmán polgármester igéretet tett, hogy a város a Szent István Emlékkápolnát, amely a Magyar Kálvária hazafias emlékműnek betetőzése, hűségesen gondozni fogja.

A Szent István emlékkápolna fölszentelésének magasztos ünnepét a Magyar Hiszekegy eléneklése fejezte be.

Igy lett a Magyar Kálvária a Szent István emlék-kápolnával együtt Sátoraljaújhely megyei város leg-vonzóbb nevezetessége.

Aki ennek megtekintése végett idezarándokol, lélekben megújúl, és hazafias érzései megerősödnek.

– 42 –

A Revízió felé . . .

Kápolnánk 1938. szeptember hó 11-ikén tör-tént felavatását követő hónap 11-ik napján — az Úr Isten különös kegyelméből — épen városunk hatá-rában szakadt meg elsőnek a rabbilincs. Ebből az örvendetes alkalomból az Esti Újság 1938. okt. 10. számában alábbi érdekes kis cikk jelent meg:

Eltűnik egy folyóMa, vagy holnap Európa térképéről eltűnik

egy hajózható folyó. A Ronyváról levonulnak a cseh nagyhatalmi álmok, benesi svihákságok óce-ánjárói és páncélozott csatahajói. Mi magyarok, mikor átlépjük ezt a kiszikkadt patakocskát, nem megyünk azzal a szándékkal, hogy hajózni fogunk a Ronyván és szédíteni fogjuk öt világrész köz-véleményét. Mi csak igazságot akarunk és ezért mindig igazat mondunk.

Most pedig elbúcsúzunk szépen a cseh Rony- vától. És megköszönjük neki, hogy húsz éven át a benesi térképen olyan szépen, hatásosan szol-gálta — a magyar igazságot. Mert ehhez a határ-hoz jöttek a külföldi politikusok, angol újságírók, külföldi ellenfelek és nyiltszemű barátok. Itt ke-resték a benesi birodalom nagyszerű természetes

– 43 –

határait, a hömpölygő, zuhogó folyamot, a pom-pás kikötőket, nagyszerű dokkokat. S itt találták meg a magyar Ronyvát, az egyszerű pici kis pa-takot, amelyen száraz hassal gázolt át a gúnár, és megfeneklett a gyerekek papírhajója. Ez a magyar Ronyva többet tett az igazságért, mint tíz kötet könyv és százezer beszéd. Ez a csobogó patak mondta el leghangosabban, hogy mit tettek ve-lünk. Ez kiáltotta legharsányabban, hogy becsap-ták, megcsalták a jámbor Európát.

Ma felszedik a határsorompót, s a partokon átlép a béke és igazság. A Ronyván lefut a könny-tenger, melyen csakugyan hajózni lehetett volna húsz esztendőn át. Eltűnik a legkiáltóbb igazság-talanság, semmibe vész a hazugság hirhedt hatá-ra. A Ronyva újra az lesz, ami volt, jelentéktelen, apró kis patak. De mi soha nem felejtjük el neki, hogy mit tett a magyar igazságért.

„Hűséget a hűségért! ‚ Ez legyen a mi jelszavunk is ! Nekünk, e csonka országban bár nehéz viszonyok között, de mégis szabadon élő magyarságnak, min-den áldozatra készen kell lennünk, hogy elszakított testvéreinket magyarságukban megtartsuk, s hogy ők szüntelenül érezzék nemzetünk szívének feléjük és értük dobogását . . .”

(Nemzeti Káté).

– 44 –

Van Feltámadás . . .(Aranybetűk a Magyar Kálvárián.)

1938. szeptember a magyar Feltámadás haj-nalderengése.

Repülőgép jelenik meg Sátoraljaújhely felett. A gépmadár kormányánál cseh pilóta ül, felvéte-leket készít a határvárosról.

A külügyi kormány a repülőgépek sorozatos áttévedéseít nem tűri el, és szigorú jegyzéket in-téz a cseh kormányhoz. A külügyminiszter tilta-kozása után elmarad az újabb „áttévedés.” Más úton próbálkoznak. A rádiójuk valósággal falja a magyarokat. Nálunk legteljesebb nyugodtsággal figyelték a „rádiócsörtetést.”

Szeptember 24-én az esti órákban a cseh-szlovák rádió állomások izgatottan adták több-nyelvű híradásukat: a csehszlovák mozgósítási parancsot.

Szabovics Jenő alezredes, mint a sátoraljaúj-helyi m. kir. katonai állomásparancsnok-, vitéz Fa-ludy László, osztályparancsnokunk és Füzesséry István határbiztosító századparancsnok gondosko-dott a sátoraljaújhelyi határ védelméről.

A vitéz Benkő Sándor alezredes parancsnok-sága alatt álló 21/III. zászlóalj, amely sokáig volt

Sátoraljaújhely város házi zászlóalja, egy gép-puskás szakasszal erősített puskás századot helye-

– 45 –

zett el Rudabányácskán a határbiztosító szolgálat ellátására.

Október első napjaiban a csehszlovák hadse-regben széjjelzüllött a fegyelem. A katonák egy-másután szökdöstek át. Némelyik golyószóróját is magával hozta.

Érett a mi vetésünk .. . pirkadt felettünk.Október 11-én felkelt a mi Napunk.Sátoraljaújhely büszkélkedhetik azzal, hogy

itt tépték össze elsőnek a trianoni papírrongyot. (Ipolyságba csak egy órával később vonultak be csapataink.)

A vármegye közönségének örömujjongá-sa közben birtokba vehettük a kisállomást (a régi Máv. gyártelepet). Ezen lélekemelő munká-ra Szabovics Jenő katonai állomásparancsnok Füzesséry István őrnagy parancsnoksága alatt a 7/2 határbiztosító századot jelölte ki. A határbiz-tosító század tisztán újhelyi fiúkból állott. Tizen-hat napja vártak arra, hogy mint elsők léphessék át a határt. Elsők lettek volna akkor is, ha vérrel kell visszaszerezni ezt a földet és így elsők lettek akkor, amikor vírágerdőben menetelhettek.

Október 11-én délelőtt 10 órakor vette kezde-tét az átvétel, amikor Gulyás főhadnagy vezetésé-vel a 7. vadászzászlóalj árkászszakasza átlépte a határhidat, és megvizsgálta a műtárgyakat.

Délben, pont 12 órakor a város apraja és nagy-ja, minden teremtett lélek megjelent az útcán,

– 46 –

hogy szemtanúja lehessen a lélekemelő pillanat-nak, amikor a 7. vadászzászlóalj sorfalai között a hídra lépnek a határbiztosítók. Magyar zászlót lengetett a szél, magyar fiúk énekeltek, daloltak, magyar szótól volt hangos a kisállomás.

Felejthetetlen nap ez mindannyiunk számára.Újabb nehéz és hosszú 30 nap következett.November 2-án este 9 órakor a rádió hullámai

szerte az országban vitték a hírt: 1 millió magyar és 12.000 km.2 terület visszatér az anyaországhoz.

November 5-én folytatták csapataink előnyo-mulásukat.

November 10-ének hajnalán a határbiztosító század elhagyhatta tábori óvóhelyeit. A hajnali szürkületben együtt állt a század, új feladat várt a

Füzesséry bakákra: bevonulás Nagykázmérba.*

Vitéz Benkő Sándor alezredes és vitéz Tomory őrnagy csapatai is diadalmasan vonultak előre.

Vitéz Benkő Sándor alezredes zászlóaljára várt az a magasztos feladat, hogy 1939. november 10-én bevonuljon a Nagyságos Fejedelem szülőfa-lujába, Borsiba.

A volt „házizászlóalj” délelőtt 9 órakor a kis-állomás melletti réten díszfelállításban várta vitéz Szűcs tábornokot, az önálló dandár parancsnokát és a kiséretében érkezett vitéz Mező ezredest. Dr. Fáy István főispán, dr. Orbán Kálmán polgár-mester, a társadalmi egyesületek vezetői, ezrek

– 47 –

és ezrek jelentek meg, hogy felszabadító útjukra kisérjék a délzempléni zászlóaljat.

A zászlóalj 10 órakor lépte át a határt. Borsi, Szőllőske, Ladmóc, Zemplén és Czéke lakossága vírágesővel, könnyes csókokkal várta a felszaba-dító magyar katonákat. Különösen megható volt a ladmóci fogadtatás, a leírhatatlan lelkesedés. Ma-gyaros szeretettel vendégelték a felszabadító hon-védeket. Boldog volt minden magyar, aki vendégül láthatott egy-egy magyar katonát. Zemplénben ha-sonló lelkesedés várt katonáinkra.

A szőllőskei üdvözlést különösen említésre méltóvá tette az, hogy úgyanaz a ref. pap és tanító-nő köszöntötte a magyar csapatokat, akiket kevés-sel előbb a csehek bántalmaztak és elüldöztek.

Az üdvözlő hazafias beszédekre vitéz Benkő Sándor alezredes válaszolt katonás beszédben, röviden, de szívhezszólóan, biztosítva a visszatér-teket a magyarság szeretetéről és kiemelve, hogy nincs erő, amely őket ismét elszakíthatná Magyar-ország testétől.

Visszakerült Kassa, Munkács, Ungvár és sok magyar város.

A Rutén-földön forrt minden. Ukrán zavargá-sok voltak.

1939. Vízkereszt napján betetőződtek az orv-támadások. Munkács ellen vonultak, meg akarták lepni a várost. Tíz magyar hős életét követelte az orvtámadás, amelyet a kisszámú határbiztosító csa-pat hősies ellenállás után dicsőségesen visszavert.

– 48 –

A munkáscsi hősi halottak: Csubirka György-né sz. Michovics Paula napszámosnő, Ecsedy Csa-pó F. József főhadnagy, Homoki Sándor honvéd, Kiss Ernő főhadnagy, Koncz József főhadnagy, Krisztin Péter szakaszvezető, Rozs József zászlós, Schepenthál Ferenc tűzoltó, Soltész István sza-kaszvezető, Szarka István karp. tűzmester. — Em-lékük legyen örökké áldott!

(Emléküket a Szepesi Szövetség márványtáblá-ba véste 1939. VI. 18.)

Vérük nem hullt hiába. Nemsokára bekövet-kezett a Ruténföld felszabadulása. Március 16-án Uzsoknál már a lengyel előőrsökkel találkozhatott a magyar előőrs és megvalósult a lengyel-magyar közöshatár.

Fellélekzett a magyar: újra miénk a Kárpátok bérce! . . .

A tavaszi előnyomulások során a sátoraljaújhe-lyi fiuk szétszóródtak. Szabovics Jenő alezredes ha-tárvadászai a szlovák határ mentén álltak helyt. Vi-téz Faludy László alezredes zászlóaljából kerültek ki azok a zempléni fiúk, akik diadalmas csatákban vettek részt Ruténföld felszabadításában. Hősiesen küzdöttek viharral-jéggel és ellenséggel szemben.

Vitéz Benkő Sándor alezredes, vitéz Faludy László alezredes és vitéz Tomory őrnagy zászló alja a tavaszi hónapokban ismét tanújelét adta annak, hogy a zempléni fiúk jó katonák, önfeláldozók, akik méltán részesültek legfelsőbb elismerésben.

– 49 –

A Magyar Kálvária hegyen épült Szent István kápolna

– 50 –

A munkácsi véres vízkereszt emléktáblája a Magyar Kálvária hegyen

– 51 –

A bécsi döntés alapján és a Kárpátalja megszál-lásakor visszatért területek nagysága 24.087 km.2 Csonka-Magyarország területének egynegyede.

Visszatért a Csallóköz, mely hazánk legterméke-nyebb tája. Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Ri-maszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Beregszász, a Keleti Beszkidek, a Máramarosi havasok, Verhovina, a 2.058 méter magas máramarosi hegycsúcs, a Hoverla és az 1.940 méteres Pop Iván hegycsúcs, az Uzsoki szoros, a Vereckei hágó, a Tatár hágó.

A visszatért Felvidéken 3.200.000. q. búza. 2.200.000 q. rozs, egymillió mázsa zab, egy millió mázsa kukorica, 1.400.00 q. árpa és négymilló má-zsa burgonya terem.

A trianoni Magyarország erdőállománya 1.9 millió k. hold. A visszatért Felvidéké 1.3 millió k. hold. Ásványi kincsekben gazdag a Felvidék. A visz-szakerült Aknaszlatinán másfélkilométeres sótelep került vissza.

Aranybetűk kerültek egyes kálváriatáblákra.Gyönyörű aranybetük! Az óriási feketebetűket

elhalványította a kis aranybetű, a győzelem, a fel-szabadulás napsugártól bevont aranysugaras, cso-daszép betűje.

És az ember elkezdett gondolkozni ott a táblák alatt. A fekete betű olyan, mint a kemény télifagy, csak akkor veszik észre, ha nagy. Az aranybetű olyan, mint a napsugár, ha egy kis fényt áraszt, már érezzük a melegét.

– 52 –

Ezt a meleget éreztük, amikor a sátoraljaújhelyi emléktáblára most már aranybetűkkel odavésték:

„S lettem kezdete a Feltámadásnak” 1938. október 11-én.

Aranybetűk kerültek a Borsi emléktáblára: Visszatért 1938. november 10-én.

Kassa aranybetűi: Felszabadult 1938. novem-ber 10-én.

Krasznahorka: Újra miénk lett 1938. novem-ber 10-én.

Komárom: Hazatért 1938. november 6-án.Ungvár: „Lesz még egyszer ünnep a világon”

fekete betűs idézet alatt aranybetűk: Megértük 1938. november 10-én.

Alatta egy újabb aranybetűs sor: Kárpátalját visszaszereztük 1939. március 15-én.

Munkács: A Turul visszaszállt 1938. novem-ber 11-én.

Egy kis napsugár ... És mert „van helyünk a nap alatt”, hisszük, hogy a közeli hónapok során egy kis fény eljut ismét a Magyar Kálvária fekete-betűs fénytsóvárgó márványtábláira.

Ne felejtsük el a szepességiek jelmondatát: „Lesz még kikelet Szepesség felett”.

„Az elveszett haza visszaszerzésének és az ezért minden áldozatra kész honfiúi elszántságnak katoná-ja, papja, s ha kell, vértanúja legyen minden magyar!

Istennel a királyért és a hazáért!”(Nemzeti Káté)

– 53 –

Sátoraljaújhely történelme és nevezetességei.

Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhe-lye. Az Eperjes—Tokaji hegysor déli gerincének, a Hegyaljának szélén és a Nagy-Alföld északi határán terül el. Igazi kertváros, amely vulkánikus eredetű hegyei, fenyves-tölgyes erdőségei, friss, pornélküli levegője, híres borai, kristálytiszta egészséges vize, történelmi emlékei, néprajzi érdekességei, megle-pő szépségű tájképei miatt üdülésre, szórakozásra és tanulmányozásra egyaránt alkalmas.

I. Történelme. Sátoraljaújhely határa már ős-időktől kezdve lakott terület, amit a vármegyei múzeum kőkorszakbeli eszközei bizonyítanak. A honfoglaláskor a Sátorhegy és a Bodrogba ömlő Ronyva közti területen keletkezett Sátoralja nevü helység. Hiteles adatok alapján csak az állapítható meg, hogy Sátoralja Szent István korában megvolt.

– 54 –

Ezt a tatárok elpusztították (1241), a visszatérő lakosok a régi helységtől északra új községet ala-pítottak és Sátoraljaújhelynek nevezték. IV. Béla a Sátorhegyen földhányással körülvett, terjedelmes favárat emeltetett, amelyet száz év múlva a Várhe-gyen épült kőerősség váltott föl. Ebben az időben a lakosság V. István, Kún László és III. Endre ki-rályainktól megkapta a szabad bíró- és papválasz-tásnak, a szabad végrendelkezésnek, heti vásártar-tásnak és a bodrogi halászatnak jogát. Ily módon mezővárossá alakult, de a XIV. századtól fogva ki-rályi adomány folytán földesúri hatóság alá került (Koriatovich, Pálóczy, Perényi, Allaghy, Trautsohn, Bretzenheim). A XVIII. században megszünt a föl-desúri hatóság, a város vámhivatalt nyert, majd Zemplén vármegye székhelye lett (1750. A székhely eleinte Zemplén, később Sárospatak volt).

A XIX. században, különösen a vasúthálózat kiépítése után rohamosan kezdett emelkedni, a la-kosság száma megháromszorozódott (17.000) és ren-dezett tanácsú város címet nyert (1899). A vi-lágháborúban mintaszerű kórházai fontos szerepet töltöttek be. 1919-ben elfoglalták a csehek, de rövid idő mulva a kommunista kormány serege kiverte őket. A trianoni béke a cseheknek adta Zemplén vármegyének közel háromnegyed részét és Sátor-aljaújhely egyik állomását. Ennek tulajdonítható, hogy a város hanyatlásnak indult, lakossága 21 ezer-ről 19.500-ra csökkent. 1938. október 11-én kapta vissza a város az 1919-ben elszakított Kisállomását.

– 55 –

Lakossága magyar (20.000). Vallásra nézve ró-mai katolikus 8.500, görög katolikus 3.000, refor-mátus 4.000, evangélikus 500, izraelita 4.000.

II. Sátoraljaújhely nevezetességei. A várost a fákkal szegélyezett, tágas főutca két részre osztja: nyugatira és keletire. A főutca szakaszai: Kossuth Lajos-utca, Széchenyi tér, Horthy Miklós tér, Mus-solini tér és Kazinczy utca. Ezek mentén találhatók a városnak legfontosabb nevezetességei.

1. Az állami közpince. 1913-ban épült. A földszint tulajdonképpeni pincéjében, hordókban körülbelül 13.000 hektoliter bor helyezhető el. A legnagyobb hordó ötven hl. ürtartalmu. A pince egy főágra és 24 mellékágra oszlik. Egy ág a vasúti sínpár felé nyílik. A hegyaljai borfajták: 12-13 fokig terjedő szesztar-talmú asztali, és pecsenyebor, legerősebb a 14—17 fokos szesztartalmú szamorodni, 40—45 százalék cukortartalmú az édes, vagy aszubor, amelyet rit-kán, hosszú, napos ősz alkalmával megaszalódott, töppedt szőlőszemek szolgáltatnak.

2. Dohánygyár víztoronnyal (1894.) Fák, virágos kertek közt lévő öt épület. 330 nő és férfi munkás ci-garettakészítéssel és a legfinomabb magyar szivar- kadohány vágásával, csomagolásával foglalkozik. A munkatermek levegőjének tisztaságát porszívó és sugaras szellőztető tartja fönn. A munkásoknak van saját betegsegélyező egyesületük. Az épületeknek vizzel való ellátása a gyári víztorony útján történik.

3. Pénzügyigazgatóság épülete (1926). Neoklasz-

– 56 –

Róm. kat. templom a Kossuth-szoborral.

– 57 –

szikus stilben. A homlokzat ormát szoborcsoport díszíti. Kisfaludi Stróbl Zsigmond műve.

4. A barokk-stilű Waldbott-palota.5. Kossuth-ház, amelyben Kossuth Lajos, a vá-

ros ügyésze lakott 1836-ban.6. Római katolikus templom. 1770-ben épült,

1911- ben kereszthajóval és új szentéllyel bővitették ki, amelyeknek falfestményeit Páyer Ferenc püs-pöki helynök idejében (1929) Petrasovszky Manó és Takács István, Lotz Károly művészeti irányának követői készítették. A főoltár fölött van Szent István szobra, a kereszthajó fülkéiben a sátoraljaújhelyi születésű, országos hírű Boruth Andornak Szt. Er-zsébetet és Szt. Antalt ábrázoló képei. A templom-ban volt egy-egy napig 1805-ben és 1806-ban a Szent Korona, midőn a napóleoni háború miatt Bu-dáról Munkácsra, innen Budára vitték. A templom mellett áll Szent Flóriánnak, a tűzoltók és kémény-seprők védőszentjének szobra (1764), amely előtt régebben a nép tűzvész esetén imádkozni szokott.

7. lnsurgens-emlékoszlop (1820) a templom előt-ti kis parkban. Részben magyar, részben latin föl-iratait Kazinczy szerkesztette.

8. Kossuth Lajos szobra. (1911.) Gárdos Aladár alkotása. A talapzat hátlapján Kossuth nyilatkozata, amelyben magát újhelyi magyar embernek nevezi.

9. Vármegyeház. Két utcára terjedő barokk stí-lű erkélyes épület (1754). A nagy tanácsteremben Ferenc Józsefnek, Erzsébet királynénak, a megye kiválóságainak, díszpolgárainak képei, Dudits An-

– 58 –

dornak a Rákóczi korabeli „Ónodi gyűlés” (1707) és Boruth Andor Zemplén vármegye bandériuma a millenáris (1896) díszmenetben c. hatalmas fest-ményei láthatók.

A vármegyeház első udvarában folyik vascsövön át a városnak legjobb ivóvize, amely hegyi forrás erdetű. A vele szemközti falon a kommunistáktól kivégzett (1919) Jónás Aladár főszolgabíró emlék-táblája.

10. Városi bérpalota. (1929). Sátoraljaújhelynek legszebb épülete. Részei a magánlakásokon, üzle-teken kívül a mozi (nyáron színház), a táncterem, vendéglő és a földszinten lévő nyári mulató.

11. Carolineum. (1867) Leánynevelő intézet Pau-lai Szt. Vincéről nevezett Irgalmas nővérek vezetése alatt.

12. A zárda bejáratával szemben lévő ház II. Rá-kóczi Ferencé volt. Jószágkormányzója lakott ben-ne. A város nyugati részében, a Tompa-utcában volt Rákóczi pincéje.

13. Törvényszéki palota. A Kazinczy-utca közepe táján (35. sz.) emelkedik az 1904-ben Ziegler Győző országos hírű műépítész tervei szerint épült rene-szánsz-stílű széles homlokzaton kétemeletes tör-vényszéki palota, amely egyike az egész ország leg-szebb ilynemű épületeinek. A palota háta mögött, vele egy telken épült a legmodernebb követelmé-nyeknek megfelelően berendezett fogház.

A törvényszéki palotával szemben levő kéteme-letes palota a Nemzeti Bank helyi fiókjának épülete.

– 59 –

Vár

meg

yeh

áza.

– 60 –

14. Görögkatolikus templom. Szerkezete emlé-keztet a bizánci őskeresztény templomokra A temp-lom mellett Szt. Antal kegykép, régi sírok, egyik sír-kereszten görögcyrillbetűs felírás.

15. Az ungvári pincetelep. A begyaljai bor kitű-nőségének okozói a vulkánikus jellegű talaj, a keleti fekvés, hosszú, napos nyár, gondos kezelés és az al-kalmas pincék. Ilyenek a Kazinczy-utca végén lévő telepnek mély, hosszú, 8—10 C fok hőmérsékletű sziklapincéi.

16. Köztemető. (1901). A Hősök temetőjével, 1600 hősi sírral. A katona temető közepén emlék-oszlop áll, rajta ez a felírás:

„Az nem lehet, hogy annyi szívHiába onta vért . . .”

Nevezetességek a város nyugati részében, az Andrássy-utcán:

17. Napközi Gyermekotthon, amelyben munká-ba járó szülők gyermekei tartózkodnak gondos fel-ügyelet alatt.

18. Evangélikus imaház. (1893). Ékessége az Olajfák hegyén imádkozó és veritékező Krisztusnak képe.

19. Tűztorony. (1888.), az önkéntes tűzoltók őr-tanyája.

20. Erzsébet-közkórház. Az első közkórházat Zemplén megyében 1803-ban alapították, a mosta-ni 1905-ben nyilt meg.

– 61 –

21. Izraelita kórház. Sátoraljaújhelyben az első izraelita kórházat a betegsegélyző és temetkezési egylet (Chevra Kadisa) létesítette 1783-ban, a jelen-legi modern intézetet 1905-ben építette.

22. Református templom. A Petőfi-utcában, fal-lal, fenyvesekkel, akácfákkal környezett térségen. Kincstárában Urvacsoraosztásra szolgáló értékes arany kelyhek, amelyeket I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ajándékozott a linzi békében elért ered-mények örömére.

Nevezetességek a város keleti részében:23. Kegyesrendi templom, társház és reálgimná-

zium. A templomot a XIII. században építették a pálos szerzetesek. Az oltárok, a szószék és torony barokk stílü. A főoltárt Mária megkoronázását áb-rázoló kép, a máriacelli kegykép, Szt. István és Szt. László szobrai díszítik. A templom legértékesebb része az I. Rákóczi Ferenctől épített kápolna freskói (falfestményei). A passio-oltár mögötti falfestmény Arimathei Józsefet és Nikodémust török öltözet-ben tüntetik föl. Az oltár alá temették Cseppelényi György pálos vértanút, akit a protestánsok öltek meg (1672). A társház várkolostor jellegét megőriz-te. Nagyszabású ebédlőjének ajtaját és belső falai-nak faburkolatát művészi mozaikszerű festmények (intarziák) ékesítik. 1934-ben restaurálták. Különö-sen figyelemre méltók a pálosok és piaristák törté-netéből vett falfestmények, amelyeket Petrasovszki Emánuel készített.

A pálosok rendjét II. József föloszlatta, sátoral-

– 62 –

jaújhelyi házukat a kegyesrendieknek adta (1789), akik folytatták a pálosoktól megkezdett gimnázi-umi oktatást. Tanítványaik közül legkiválóbbak: Kossuth Lajos (1810—16) és id. Andrássy Gyula, miniszterelnök és külügyminiszter. A gimnázium ifjúsága 1901-ben az intézet falán emléktáblát ké-szíttetett Kossuth Lajosnak, 1935-ben Andrássy Gyulának emlékére. A földszinti folyosón, a főbe-járattal szemben Kaltenbach István domborműve, alatta fehér márványon arany betűkkel a gimnázi-um hősi halottainak nevei.

24. Városháza. Molnár István-utcában emeletes, erkélyes épület, amelyet 1895-ben avattak föl. Ren-dezés alatt álló levéltárában értékes okiratok van-nak a XIII. századtól kezdve korunkig, köztük több Kossuth városi ügyészségéről szól.

25. Diana-kert a Rákóczi-utca és a Molnár Ist-ván-utca közt. Kettős fasor, közepén a gőzfürdő, ez előtt tévesen Dianának nevezett vízi nimfa szobra.

26. Trianoni határ. A Rákóczi-utca végén folyik a „hajózható,, (?) kis Ronyva patak, amely a béke-szerződés szerint határvonal volt. Csehszlovák terü-leten voltak a városi vizművek kútjai.

27. Országzászló (1934. júl. 1.) a „Kopaszka” he-gyen.

28. A Magyar Kálvária-hegyen van az első Ma-gyar Kálvária (1936. X. 4.) a Szent István Emlékká-polnával (1938. IX. 11.).

– 63 –

III. Kiránduló helyek. A síkságon délre van a kö-rülbelül 300 méter hosszú, 40 méter széles strand-fürdő kitűnő folyói (Bodrog) homokkal. Északra terül el Széphalom község. Itt élt Kazinczy Ferenc (1759—1831), aki nyelvújító, irodalmi vezér, köl-tő, prózaíró és vármegyei levéltáros volt. 1861-ben dolgozó szobája fölé a nemzeti kegyelet dór-stilű mauzoleumot emelt, amelyben kinyomtatott művei vannak, kéziratai, kedvelt tárgyai, mellszobra, és a koszorúk szalagjai, 1859-től kezdve. A mauzoleum mellett emelkedik a költő fiának, Kazinczy Lajos honvédtábornok szobra, akit Haynau 1849. okt. 25-én végeztetett ki Aradon.

Sátoraljaújhelytől 3 kilométernyire van a Ronyván túl a 20 évig cseh rabságban sínylődött Borsi község II. Rákóczi Ferencnek, a Nagyságos Fejede-lemnek (1676.) szülőházával.

IV. Egynapos kirándulások Sátoraljaújhely gyö-nyörű környékére. Városunk határában 7 csúcs emelkedik : a Magashegy, Boglyoska, Hajagos, Szárhegy (Kopaszka), azaz Magyar Kálvária-hegy, Sátorhegy, Várhegy és a Némahegy.

(Sigmeth Károly, jeles földrajztudósunk szerint ezek a hegyek egy kialudt vulkánnak részei, falai, amit a hegyeknek köralakú elhelyezése is bizonyít).

Ujabban Sátoraljaújhely túrista forgalma erősen fellendült. Messze vidékekről jönnek el a természet szépségeiért rajongó honfitársaink, hogy városunk környékének ezer szépségét megcsodálják, és a ta-nítási időszakban alig múlik el egy hét, amelyben

– 64 –

valamely idegen iskola tanítványaival, vagy idegen cserkészcsapattal ne találkoznánk hegyeink között.

Azok számára, akik csak rövid ideig időznek vá-rosunkban, főképpen a következő kirándulásokat ajánljuk:

a.) Magyar Kálváriához, amely az országban egyedül álló hazafias emlékmű.

b.) A „Turistaházhoz”, amely a fenyves erdő szé-lén fekszik, félórai könnyű erdei séta. Útvonal a vá-rosból: Somogyi Ilona-utca—Szabadság-tér—Má-juskút-utca—Kovács villa—Turistaház. (Vendéglő.)

A „Turistaház” közvetlen közelében van a várhe-gyi tisztás, gyönyörű kilátással a többi hegyekre.

c. ) Igen tanulságos a Zsolyomka patak völgye. A Petőfi-, Tompa-utcán át a Felső Zsolyomka- ut-cában, a 27. házszámtól kezdve elénk tárul a patak kiváló erejének (eróziójának) csodálatos munkája, amellyel ezredévek alatt szédítő, vad szépségű V ala-kú völgyet vágott a Magashegy és Szárhegy közt. Ez a „Sátoraljaújhelyi hasadék”, kisebb, mint a Tordai hasadék, de változatosabb. Az úton tovább haladva jobbkéz felé van a Három forrás. Ezután következik a Tintás-kút.

Legfontosabb a Magashegyen (510 m.) lévő Széli József kilátó, gyakorolt turistának kb. 1 órányira a város közepétől, könnyű, erdőn át vezető úton.

Ennek tetejéről láthatók nyugatra a Potocsok- völgy, északnyugatra Rudabányácska, a Feketehegy (590 m.), a fűzéri várrom, északra Széphalom, ke-letre a Zempléni-szigethegység csúcsai, Borsi, II.

– 65 –

Rákóczi Ferenc születéshelye, délre erdők, rétek, homokpuszták, a Bodrog, Sárospatak vára, a Tokaj- hegy, délnyugatra a sátoraljaújhelyi szőlőhegyek és az Országzászló. Együtt van itt minden tájkép: hegy, sík, termőföld, sivatag, rét, láp, folyó, patak, falu, város, kialudt vulkán, pusztuló vár, viruló vidék, s aki e szép tájképet látja, feltétlenül megszereti Sá-toraljaújhelyt, a tokaji Hegyalja gyöngyét.

Kontraszty Dezsőkegyesrendi tanár.

A békeszerződések egy abnormis lelkiállapotból nőttek ki. Ameddig emberek vagyunk, a túltengő ha-talmi érzés mindig mámorba, caesari őrületbe csap át, amely lelkiállapotban pedig lehetetlen valami észszerűt alkotni. Az évek multával azonban elpáro-log a mámor, és helyreáll a józan mérlegelési képes-ség; akkor pedig a legtermészetesebb, hogy „revide-áljuk” azt, amit mámorban cselekedtünk. Amikor üt az észszerűség és igazságosság órája, akkor üt a mi-énk is. Ezt az órát nemcsak be kell várnunk, de min-den erőnkből siettetnünk is kell!

(Gróf Apponyi Albert.)

Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,Csak elfajult kor hős elődöket.

(Garay János.)

– 66 –

ZárószóKedves Magyar Testvéreim!Szeretettel meghívunk Sátoraljaújhelyre.

Jöjjetek lelketek gazdagítására a Tokaj-Hegyalja vezető városába, és szívetek nemesítésére Sátor-aljaújhelyre, az első Magyar Kálváriának nemzeti zarándokhelyére.

Egyetlen magyar város sem dicsekedhetik oly természeti szépségekkel, mint Sátoraljaújhely. Gyönyörű hegyeink közül ellátunk Kassától Ung-várig, azokba a színmagyar falvakba, melyeknek népével 20 évig érintkezni sem tudtunk.

Sátoraljaújhely II. Rákóczi Ferencnek, a Nagy-ságos Fejedelemnek, a szabadságharcok legön-zetlenebb vezérének, Kazinczy Ferencnek, a nagy magyar nyelvújítónak és Kossuth Lajos apánknak megszentelt földje. Szellemük most is itt lebeg és inspirál.

Sátoraljaújhelyen áll az első Magyar Kálvária. A szemünk elé állítja az ezeréves történelmi inte-ger Nagy-Magyarországot. Küzdjünk érte!

„Mindenen diadalmaskodik a férfiúi érett ész, eltökélett, állhatatos akarat és szorgalmas munkásság.”

(Széchenyi I. gr.)

1133/1936. számú rendfőnöki engedéllyel.