MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA - OSZKepa.oszk.hu/03000/03005/00001/pdf/EPA03005_MKL_2016_01.pdf · 2016. 11. 14. · Dévényi Tibor Új könyvek Évfordulónaptár, 2016 A lap megjelenését

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA MEGJELENÕ FOLYÓIRATA • LXXI. ÉVFOLYAM • 2016. JANUÁR • ÁRA: 850 FT

A TARTALOMBÓL:

Monoterpénvázas dioloksztereoszelektív előállítása

Ultrakönnyű aerogélek

Híresek és kémikusok: Dévényi Tibor

Új könyvek

Évfordulónaptár, 2016

A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alaptámogatja

A kiadvány a Magyar Tudományos

Akadémia támogatásával készült

TAR

TAL

OM

Címlap:A virág megmarad a Bunsen-égő felettiaerogélen (NASA)

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNYBruckner-termi előadás

Szakonyi Zsolt: Monoterpénvázas 3-amino-1,2-diolok sztereoszelektív előállítása, átalakításai és alkalmazásai 3

Braun Tibor: Kémiai kutatás fogadásból. Aerogélek és légiesen ultrakönnyű (luk) aerogél-szerkezetek 4

KÖNYVISMERTETÉSRácz László: Motorhajtóanyagok és adalékaik 8Gruiz Katalin: A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára.

Környezettoxikológia 8

KITEKINTÉSLente Gábor: Híresek és kémikusok.

Ezésez Géza, avagy Dévényi (Deutsch) Tibor 10Silberer Vera: „Háza felépült” 12

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2016Próder István: Magyar vonatkozású kémia- és vegyipartörténeti

évfordulók 15

ISMERETTERJESZTÉSBoros László: Filatéliai kalandozások. Hőmérsékletmérés 23

VEGYÉSZLELETEKLente Gábor rovata 24

EGYESÜLETI ÉLET 26A HÓNAP HÍREI 28

Szerkesztõség:Felelõs szerkesztõ: KISS TAMÁSOlvasószerkesztő: SILBERER VERATervezõszerkesztõ: HORVÁTH IMRE

Szerkesztők:ANDROSITS BEÁTA, BANAI ENDRE,JANÁKY CSABA, LENTE GÁBOR, NAGY GÁBOR, PAP JÓZSEF SÁNDOR,ZÉKÁNY ANDRÁSSzerkesztõségi titkár: SÜLI ERIKA

Szer kesz tõ bi zott ság:SZÉP VÖL GYI JÁ NOS, a szer kesz tõ bi zott ság el nö ke, SZE KE RES GÁ BOR örö kös fõ szer kesz tõ,ANTUS SÁN DOR, BECK MI HÁLY, BIACS PÉ TER, BUZÁS ILO NA, HANCSÓK JE NÕ, JANÁKY CSA BA, JU HÁSZ JENÕNÉ, KA LÁSZ HU BA, KEGLEVICH GYÖRGY, KO VÁCS AT TI LA,KÖRTVÉLYESI ZSOLT, KÖRTVÉLYESSY GYU LA,LIPTAY GYÖRGY, MIZSEY PÉ TER,MÜLLER TI BOR, NE MES AND RÁS,RÁCZ LÁSZ LÓ, SZA BÓ ILO NA,TÖM PE PÉ TER, ZÉKÁNY ANDRÁS

Kap ják az Egye sü let tag jai és a meg ren de lõkA szer kesz té sért fe lel: KISS TA MÁS

Szer kesz tõ ség: 1015 Bu da pest, Hattyú u. 16.Tel.: 36-1-225-8777, 36-1-201-6883, fax: 36-1-201-8056E-mail: [email protected]

Ki ad ja a Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le teFe le lõs ki adó: ANDROSlTS BE Á TANyom dai elõ ké szí tés: Planta-2000 Bt.Nyo más és kötés: Mester Nyom daFe le lõs ve ze tõ: ANDERLE LAMBERTTel./fax: 36-1-455-5050

Ter jesz ti a Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le teAz elõ fi ze té si dí jak be fi zet he tõk a CIB Bank10700024-24764207-51100005 sz. számlájára „MKL” meg je lö lés selElõ fi ze té si díj egy év re 10 200 FtEgy szám ára: 850 Ft. Kül föld ön ter jesz ti a Batthyany Kultur-Press Kft., H-1014 Bu da pest, Szent há rom ság tér 6. 1251 Bu da pest, Pos ta fi ók 30.Tel./fax: 36-1-201-8891, tel.: 36-1-212-5303

Hirdetések-Anzeigen-Advertisements:SÜ LI ERI KA

Ma gyar Ké mi ku sok Egye sü le te,1015 Bu da pest, Hattyú u. 16. Tel.: 36-1-201-6883, fax: 36-1-201-8056, e-mail: [email protected]

Ak tu á lis szá ma ink tar tal ma, az ös sze fog la lók és egye sü le ti hí re ink, illetve archivált számaink hon la pun kon(www.mkl.mke.org.hu) ol vas ha tók

In dex: 25 541HU ISSN 0025-0163 (nyom ta tott)HU ISSN 1588-1199 (online)

MAGYARKÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Egyesületének– a MTESZ tagjának – tudományos ismeretterjesztõ folyóirata és hivatalos lapja

HUNGARIAN CHEMICAL JOURNAL

LXXI. évf., 1. szám, 2016. január

PU

RD

UE

UN

IVE

RS

ITY

PH

OTO

/SH

EP

SO

N L

AB

Boldog új évet kívánunk kedves olvasóinknak!

Kedves Olvasók!

2016. év első számának elején szeretném megköszönni azt a bizalmat, amelynekeredményeként második elnöki ciklusomat kezdhetem el. Nagy megtiszteltetés

számomra, hogy elnökké választásomra 2011-ben, a Kémia Nemzetközi Évében kerültsor és újraválasztásom 2015-ben a Fény Nemzetközi Évében történt. A megújult ve-zetőség tagjaival azon dolgozunk, hogy tovább erősítsük és fejlesszük az Egyesület ké-mikustársadalom képviseletében végzett tevékenységét.

A Magyar Kémikusok Egyesületének életében 2016 előreláthatólag nem kínál rend-kívüli eseményeket, így a hagyományos tevékenységeink mellett belső megújulásunkra,modernizációs terveink megvalósítására nagyobb hangsúlyt tudunk fektetni.

Az idei év tudományszervezői programjai között nagy aránnyal szerepelnek a kon-ferenciák. 2016-ban a hazai konferenciasorozatok mellett hat, a kémia különböző te-rületeit képviselő, nemzetközi rendezvénynek adunk otthont. Nemzetközi kapcsola-taink erősödésének eredményeképpen 2016 májusában a Román Kémikusok Egyesü-letének Erdélyi Tagozatával új konferenciasorozatot indítunk útjára a PhD-hallgatókés a fiatal kutatók számára. A konferencia első kiadását Kolozsvárott rendezzük meg.

Folytatjuk a tehetséggondozással és szakmai utánpótlás-neveléssel kapcsolatos te-vékenységünket a kémiát népszerűsítő programok szervezésével és a kémiaversenyekrendezésével.

Kiemelt feladatnak tekintjük a szakosztályok, szakcsoportok közötti hatékonyabbegyüttműködés elősegítését, valamint a fiatal kémikusok nagyobb mértékű megnye-rését és az egyesületi munkába való bevonását.

Fontosnak tartjuk az egyesületi tevékenység népszerűsítését a hagyományos folyóirat(MKL) mellett az elektronikus felületek (honlap, facebook, twitter) segítségével.

Terveink megvalósítása szempontjából nagyon biztató, hogy az Egyesület vezetőségeszerencsésen többféle szemléletű (ipari, akadémiai) és többféle földrajzi területet (vi-dék, főváros) képviselő tagból áll, valamint a korosztályi eloszlása is kedvezően szé-lesedett.

A továbbiakban is bízva az Önök aktív támogatásában és együttműködésében kí-vánok a magam és a Magyar Kémikusok Egyesülete vezetősége nevében egészségbenés boldogságban gazdag sikeres új esztendőt!

Simonné Prof. Dr. Sarkadi Liviaaz MKE elnöke

A

Képek az MKE életéből

2 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

LXXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM � 2016. JANUÁR 3

királis vegyületek előállítására és felhasználására egyre na-gyobb figyelem irányult az elmúlt évtizedekben. [1] A termé-

szetes forrásokból nyerhető enantiomertiszta, királis mono- ésbiciklusos monoterpének gyakran használt értékes kiindulási anya-gai bioaktív vegyületeknek, aszimmetrikus szintézisek királis se-gédanyagainak és katalizátorainak. [2] A belőlük előállítható3-amino-1,2-diolok változatosan felhasználható építőelemek, me-lyek az 1,2- és 1,3-aminoalkoholok előnyös tulajdonságait egy-aránt hordozzák, és lehetőséget nyújtanak változatos 5, illetve6 tagú 1,3-heterociklusok szintézisére is. [3]

Munkánk során célul tűztük ki a kereskedelmi forgalomban iskönnyen hozzáférhető monoterpénvázas alkének, alkoholok ésaldehidek átalakításaival széles körben használható 3-amino-1,2-diol funkciós csoportokat tartalmazó vegyületkönyvtárak lét-rehozását és ezek alkalmazhatóságának vizsgálatát királis katali-zátorok és 1,3-heterociklusok szintézisében.

Pinán- és karánvázas trifunkciós ligandumok előállítása királis alkénekből

(+)- és (-)-α-pinénből, illetve (+)-3-karénből (1) kiindulva, új, op-tikailag aktív monoterpénvázas epoxi-alkoholokon (2) keresztül

primer-, szekunder-, illetve tercier-aminocsoportot tartalmazó 3-amino-1,2-diolok (3) sztereoszelektív szintézisét valósítottuk meg.[4,5] Az aminodiolok gyűrűzárási készségének vizsgálata soránlényeges különbséget állapítottunk meg a két alapváz esetén: a pi-nánvázas vegyületekből kiinduló gyűrűzárások során mindenesetben a monoterpénvázzal spiro-helyzetben kapcsolódó oxazo-lidin-gyűrűk keletkezését (4), [4,6] míg a karánvázas vegyületek-ből kiindulva kondenzált 1,3-oxazinok (5) kialakulását figyeltükmeg (1. ábra). [5] Az epoxi-alkoholokból kiindulva lehetőségünknyílt nukleozid analógok szintézisére is. [7]

Regioizomer pinánvázas 3-amino-1,2-diolok előállítása (–)-mirtenolból

A regioizomer pinánvázas aminodiolok (8) szintézise során (–)-mirtenolból (6) sztereoszelektív Overman-átrendeződéssel egy al-lil-triklóracetamidhoz jutottunk, melynek allil-helyzetű kettős kö-tésének ozmium-tetroxid/NMO rendszerrel való dihidroxilálásaugyancsak sztereoszelektíven ment végbe. [6] Az N-triklóracetil-csoport eltávolítását követően a kapott primer aminodiol külön-böző N-szubsztituált aminodiolok (8) kiindulási anyagául szol-gált (2. ábra). Az így nyert trifunkciós vegyületek gyűrűzárása

Bruckner-termi előadásSzakonyi Zsolt Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerkémiai Intézet

Monoterpénvázas 3-amino-1,2-diolok sztereoszelektív előállítása, átalakításai és alkalmazásai

A

1. ábra. Kondenzált 1,3-oxazinok kialakulása 2. ábra. N-szubsztituált aminodiolok előállítása

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY

(–)- és (+)-α-pinén (–)-3-karén



során a monoterpénvázzal kondenzált oxazolidinek (9) regiosze-lektív keletkezését tapasztaltuk.

Limonén- és karánvázas 3-amino-1,2-diolokelőállítása (-)-(S)-perillaldehidből

A kereskedelmi forgalomban kapható (S)-perillaldehidből egy lé-pésben 7,8-dihidroperilladehidet, illetve (1R)-2-karén-3-aldehidet(10) állítottunk elő, melyekből kiindulva reduktív aminálással,majd az amin funkciós csoport védését követő ozmium-tetroxid/NMO jelenlétében végrehajtott dihidroxilálással négy lépésben ki-rális aminodiolokhoz (12) jutottunk (3. ábra). [9] A karánvázasvegyületek esetében egy, míg a limonénvázas származékok eseté-ben két epimer aminodiol keletkezését tapasztaltuk. Az így nyertaminodiolok gyűrűzárása során minden esetben a kondenzált1,3-oxazinok (13) kialakulását figyeltük meg (3. ábra).

Szisztematikusan vizsgáltuk az előállított optikailag aktív mo-noterpénvázas tri- és bifunciós ligandumok mint királis katali-zátorok alkalmazhatóságát dietil-cink benzaldehidre történőaszimmetrikus addíciós modellreakciójában. A királis 1-aril-1-pro-panolok szintézise során a monoterpénváz és az aminocsoportszubsztituenseinek megfelelő megválasztásával (S) és (R) szelek-tivitást mutató katalizátorokat egyaránt sikerült kifejlesztenünk.A legjobb katalitikus aktivitást a (+)-3-karénből (96% ee, (S)-sze-lektivitás) és az (S)-perilladehidből (94% ee, (R)-szelektivitás) elő-állított 1,3-oxazinok esetében tapasztaltuk. [4–9] ��

IRODALOM[1] (a) V. Caprio, J. M. J. Williams, Catalysis in Asymmetric Synthesis, John Wiley, Ox-

ford, 2009. (b) T. Satyanaryana, H. B. Kagan, Adv. Synth. Catal. (2005) 347, 737. (c)M. J. Gaunt, C. C. C. Johansson, A. McNally, N. T. Vo, Drug Discovery Today (2007)12(1/2), 8.

[2] (a) R. Pedrosa, C. Andrés, P. Mendiguchía, J. Org. Chem. (2006) 71, 8854. (b) B. Gold-fuss, M. Steigelman, S. I. Khan, K. N. Houk, J. Org. Chem. (2000) 65, 77. (c) E. A. Ko-neva, D. V. Korchagina, Yu. V. Gatilov, A. M. Genaev, A. P. Krysin, K. P. Volcho, A. G.Tolstikov, N. F. Salakhutdinov, Russ. J. Org. Chem. (2010) 46, 1109. (d) S. M. Lait, D.A. Rankic, B. A. Keay, Chem. Rev. (2007) 107, 767. (e) Z. Szakonyi, F. Fülöp, AminoAcids (2011) 41, 597.

3. ábra. Kondenzált 1,3-oxazinok kialakulása

[3] (a) Y. J. Cherng, J. M. Fang, T. J. Lu, J. Org. Chem. (1999) 64, 3207. (b) D. Popa, C.Puigjaner, M. Gomez, J. Benet-Buchholz, A. Vidal-Ferran, M. A. Pericas, Adv. Synth.Catal. (2007) 349, 2201. (c) M.S.I. El Alami, M.A. El Amrani, F. Agbossou-Nieder-corn, I. Suisse, A. Mortreux, Chem. Eur. J. (2015) 21, 1398.

[4] Z. Szakonyi, A. Hetényi, F. Fülöp, Tetrahedron (2008) 64, 1034. [5] Z. Szakonyi, K. Csillag, F. Fülöp, Tetrahedron: Asymmetry, (2011) 22, 1021. [6] Z. Szakonyi, A. Hetényi, F. Fülöp, Arkivoc (2008) (iii), 33.[7] Z. Szakonyi, F. Fülöp: Tetrahedron: Asymmetry, (2010) 21, 831.[8] K. Csillag, L. Németh, T. A. Martinek, Z. Szakonyi, F. Fülöp, Tetrahedron: Asym-

metry (2012) 23, 144.[9] Szakonyi Zs., Csőr Á., Ugrai I., Fülöp F.: (S)-Perillaldehidből származtatható mono-

terpénvázas bi- és trifunkciós vegyületek sztereoszelektív előállítása és alkalmazá-sa. Heterociklusos és Elemorganikus Kémiai Munkabizottság ülése, Balatonszemes,2015. május 27–29. Közlésre előkészítve.

Előszó

A tudományos kutatást vonzóan és sokrétűen feldolgozókönyvben [1] a szerző azt kérdezi, hogy mi hajtja a kutatókat.Arra a következtetésre jut, és sok példa alapján meggyőzően bi-zonyítja, hogy számos esetben a hajtóerő az ambíció és a kíván-csiság.

Jelen dolgozatban az említettek mellett egy olyan egyszerűbb,mondjuk úgy, prózaiabb hajtó- és/vagy mozgatóerőt szeretnénk

bemutatni, amely szintén iniciálója lehet egy jelentős tudomá-nyos, jelen esetben kémiai felfedezésnek. Ez történetesen két tu-dományos kutató közötti fogadás.

A fentiekhez feltétlenül hozzá kell tenni, hogy az említett fo-gadásról írásos bizonyíték vagy dokumentáció nem áll fenn, ésarról a hírek szóban vagy mások írásaiban, mondhatnánk, le-gendaszerűen terjedtek. Ami nem vitatható, az a két fél léte ésszakmai kapcsolata, és persze maga a felfedezés.

Braun Tibor ELTE Kémiai Intézet, MTA Könyvtár és Információs Központ

Kémiai kutatás fogadásból

Aerogélek és légiesen ultrakönnyű(LUK) aerogél-szerkezetek

(–)-(S)-7,8-dihidro-perillaldehid

(1R)-2-karén-3-aldehid


perkritikus víz visszaoldódott a szilícium-dioxidba, ami a víz tá-voztával kicsapódott. Közismert volt abban az időben, hogy vizesgélekben a víz a vele elegyíthető szerves folyadékokkal helyette-síthető. Ezt az utat követve Kistler előbb a sók eltávolítása érde-kében vízzel alaposan kimosta a szilikagéleket, majd a vizet al-kohollal helyettesítette. Az alkoholt szuperkritikus fluidummáváltoztatva és azt kiszabadítva sikerült valódi aerogéleket előállí-tania. Ezek átlátszó, ultrakönnyű, kis sűrűségű, nagy porozitásúszerkezeteknek bizonyultak (1. ábra).

A következő években Kistler különböző mintákból indulva ala-posan jellemezte a szilícium-dioxid aerogéleket, majd sok másanyagból (például alumínium-oxid, wolfrám-oxid, vas(III)-oxid,ón(II)-oxid, nikkel, tartarát, cellulóz, cellulóz-nitrát, zselatin,agar, tojásfehérje, gumi) is tudott aerogéleket előállítani [4].

Mint említettük, az aerogélek lényegében száraz, kis sűrűsé-gű, pórusos, szilárd szerkezetű gélmaradványok, amelyekben apórusok nyitottak, azaz az aerogélekben a gáz nem zárt göm-bökben helyezkedik el. A pórusok mérete <1 és 100 nm közötti,átlagban < 20 nm. Sűrűségük általában 0,0011 és ~0,5 g/cm³ kö-zötti. Az aerogélek általában 95–99%-ban levegőből vagy másgázból állnak, sőt, az eddig előállított legkisebb sűrűségű aerogéltérfogatának 99,98%-át levegő alkotja. Csak példaként említjük,hogy amennyiben elkészíthető lenne 0,020 g/cm³ sűrűségű aero-gélből Michelangelo eredetileg márványból álló Dávid-szobra, an-nak a súlya minössze 2 kg lenne (2. ábra).

Az aerogél-szerkezetek rendkívül erősek, súlyuknak körülbe-lül a kétezerszeresét is képesek megtartani (3. ábra). Ez dendri-tikus mikroszerkezetüknek tulajdonítható, amiben a 2–5 nm mé-retű, gyűrű alakú részecskék csomókba tömörülnek, nagyon po-rózus, csaknem fraktális szerkezetet létrehozva. Az aerogélek, fő-leg a szilícium-oxid összetételűek például rendkívül jó hőszigete-lési tulajdonságokkal is rendelkeznek (lásd a címlapot).

Bár, mint említettük, a víz alkohollal való helyettesítésével,majd az alkohol szuperkritikus körülményekben való eliminálá-sával Kistler megnyerte a fogadást, és feltalálta az aerogéleket,

Gélek

Géleknek tekinthetők azok a lényegében híg, térhálósított szer-kezetek, amelyek nyugalmi állapotban nem folyékonyak. Súlyszerint a gélek főleg folyadékok, de a folyadékokban jelen lévőháromdimenziós térhálósított hálózat révén szilárd szerkezetek-ként viselkednek. Így gélnek tekinthetők folyadék/szilárd fázis-ban diszpergált molekulák úgy, hogy a szilárd képezi a folytonos(kontinuus), míg a folyadék a megszakított (diszkontinuus) fá-zist. Ezt a térhálósított jelenséget a felületi feszültségi erők hoz-zák létre. A belső hálózati szerkezet következtében fizikai (fizikaigélek) vagy kémiai kötések, esetleg krisztallitok, illetve épen ma-radó más csatlakozások alakulnak ki a körbefoglaló fluidumban.A molekulák közötti intermolekuláris kölcsönhatásokat nézve agélek szilárdaknak látszanak. A valóságban azonban ezek a szer-kezetek valahol a szilárd és a folyadék fázisok közöttieknek te-kinthetők. Egy járulékos szempont szerint a gélek lehetnek ru-galmasak, ha dehidratálásra szilárddá válnak, és víz hozzáadásá-ra újból géllé konvertálhatók melegítés, illetve hűtés hatására.Nem-rugalmas gélekről beszélünk akkor, amikor a dehidratálásutáni szilárd szerkezet nem gélesíthető újra. Az előbbiek jó pél-dája a zselatin vagy a keményítő, az utóbbiak legjobb példája aszilíciumossav.

Szilika (szilícium-dioxid) aerogélek

Ezek után visszakanyarodhatunk az előszóban említett fogadás-hoz, ami valószínűleg 1931-ben köttetett két egyesült államokbe-li kutatóvegyész, Samuel Kistler és Charles Learned között. Azelőbbiről annyit tudunk, hogy 1900-ban született, a kaliforniaiCedarville-ben, a Stanford Universityn szerzett BA-fokozatot,majd vegyészmérnökként dolgozott ugyanott. Rövid ideig tartómunka után a kaliforniai Stanford Oil Companynál alkalmazták,1931-ig kémiát tanított a College of the Pacificben, ahonnan át-szerződött a University of Illinois-hoz. 1935-ben kivált a Universityof Illinois-ból, majd 1940-ben a Monsanto Companyhoz szerző-dött, 1952-ben dékáni beosztást vállalt a University of Utah-nál.1975-ben hunyt el.

A fogadás másik résztvevőjéről, Charles Learnedről, sajnos,sokkal kevesebb információ áll rendelkezésre. Annyi tudható, deaz sem pontosan, hogy kollégák vagy munkatársak voltak 1930-ban vagy a College of the Pacificben, vagy a Stanford Universityn,ahol Kistler 1927-ben, a doktori fokozat megszerzése érdekébenkutatásokat végzett [2].

A fogadás tárgya az volt, hogy egy gélből a víz eltávolítható-eösszeomlás, illetve zsugorodás nélkül. A fogadást Kistler nyertemeg, és eredményeit 1931-ben a Nature-ban publikálva [3] a kép-ződött új szerkezetnek az „aerogél” nevet adta. A nyertes jutal-ma a krónikákból nem derült ki. A Nature cikkéből idézzük a kö-vetkező sorokat:

„Nyilvánvaló, hogy amennyiben aerogélt kívánunk előállítani,a folyadékot levegővel kell helyettesíteni olyan módon, hogy a fo-lyadék felületét sosem engedjük a gélbe visszatérni. Amennyibenegy folyadékot állandóan a gőz hőmérsékletének megfelelőnélnagyobb nyomáson tartunk, és a hőmérsékletet növeljük, a kri-tikus hőmérsékleten gázzá alakul át” [4].

A Kistler által tanulmányozott anyagok vizes nátrium-sziliká-tok savas kondenzálásával előállított szilikagélek (szilícium-dioxidgélek) voltak. De ezekből a gélekből a víz szuperkritikus flui-dummá való konvertálása útján nem tudtak aerogéleket előállí-tani. Ugyanis a szilícium-dioxid aerogél keletkezése helyett a szu-

1. ábra. Szilícium-dioxid aerogél [5,6]




de többlépcsős előállítási eljárása hosszasnak és bonyolultnak bi-zonyult a feltalálás utáni években. Ennek tulajdoníthatóan az ae-rogélek léte csaknem feledésbe merült egészen a múlt századhatvanas éveinek a végéig, amikor a francia Teichner és munka-társai újfent kutatni kezdték az aerogéleket [8]. Ennek megkez-déséhez is egy feltételezésszerű legenda kötődik, miszerint Teich-ner az eredeti előállítási feladatot egy doktoranduszra bízta, és

azt kérte, hogy Kistler eredeti eljárásával nagyszámú szilika-ae-rogélmintát állítson elő. Átlátva a feladat bonyolultságát és elő-relátható több éves időigényét, a doktorandusz idegösszeroppa-nással elhagyta Teichner laboratóriumát. A szerencsés fordulatakkor következett be, amikor a doktorandusz (Nicolaides) rövidpihenés után visszatérve, főleg azáltal motiválva, hogy a Kistler-eljárás helyett új, gyorsabban célhoz vezető eljárást dolgozzanakki, ismét munkához látott [9]. Ez az aerogél-tudomány egyik leg-jelentősebb fejlesztéséhez, a szol-gél kémián keresztüli új aerogél-előállításhoz vezetett. Ebben lényegében a Kistler-eljárásban hasz-nált nátrium-szilikátot egy alkoxiszilánnal, azaz tetrametil-orto-szilikáttal (Si(OCH3)4, TMOS), alkohollal, vízzel és katalizátorralelegyítették. A keverékben a víz OH-csoportjai helyettesítik azOCH3-csoportokat, és metanol képződik. A keletkezett Si–OH pá-rok vizet és Si–O–Si kötéseket hoznak létre. Végül az Si–O–Si kö-tések aggregálódnak, és ezek adják a jellegzetes szilikavázat. Alépések a hidrolízis, az alkoholízis és a kondenzálás:

hidrolízis≡Si(OH) + (OH)Si≡ ≡Si-O-Si≡ +H2O

alkoholízis≡Si(OH) + (OCH3)Si≡ ≡Si-O-Si≡ + CH3OH

Az olcsó nátrium-szilikát valószínűleg mindig a legolcsóbbnyersanyag volt a tiszta kovasav előállítására, amiből szilikagélállítható elő. A nátrium-szilikát vízzel reagálva kovasavvá reagálés az polimerizálva képezi a szilikagélt:

Na2SiO4 + H2O + 2HCl → Si(OH)4 + 2NaClOH OH| |

n Si(OH)4 + (OH)Si → n [OH–Si–O–Si–OH] + 2nH2O| |OH OH

Tehát a TMOS-t metanolos oldatban hidrolizálva egy lépésbengélt, azaz úgynevezett alkogélt kapunk. Ez a Kistler-módszer kéthátrányát iktatta ki, bevezette a víz → alkohol cserét és kiiktat-ta a szervetlen sók jelenlétét a gélben. Ezen alkogélek szuperkri-tikus körülmények közötti szárítása jó minőségű szilika- (szilí-

2. ábra. Ha Michelangelo Dávid-szobra (1500–1504) aerogélbőllenne, körübelül 2 kg-ot nyomna

3. ábra. Építési (2,5 kg-os) téglát megtartó 0,2 g-nyi aerogél [7]

4. ábra. Lantanida-oxid aerogélek [11]


akik óriás grafén-oxid és vegyes egyfalú és többfalú nanocső vi-zes diszperzióját másfél órás keverés után öntőformában két na-pig fagyasztásos szárításnak vetették alá. Az így kapott grafén-nanocső habot 24 órán át hidrazingőzzel redukálták, majd újabb24 órán át 160 ºC-on vákuumban szárították. A kínai szerzők [14]ezt a módszert egyszerűsége miatt „sol-cryo” eljárásnak nevezték(5. ábra).

Az így előállított LUK aerogélek porozitása kb. 99,9%-os, ésrendkívül magas, a saját súlyuknál 215–913-szoros olajszorpcióskapacitással rendelkeznek (az olaj sűrűségétől függően). Ezekmellett a LUK aerogélek nagy rugalmasságúak, és jó az elektro-mos vezetőképességük. Henger, szalag, kocka és pálca formábanis előállíthatók [15–18].

Azt is érdemes még egyszer kiemelni, hogy a LUK aerogéleksűrűsége, mint említettük, a levegőénél, de a héliumánál is ala-csonyabb, és csak kétszerese a hidrogénének. Mint az 5. ábránlátható, a LUK aerogélidomokat a törékeny növények könnyenmeg tudják tartani. Bár a világon a LUK aerogélek kutatása méga legelején tart, adszorpciós, rugalmassági és elektromos vezető-képességi tulajdonságaik folytán ezeknek nagy ipari alkalmazá-si jövőt jósolnak.

Epilógus

Nehezen állítható, hogy a két vegyészkutató, Kistler és Learned kö-zötti fogadás nélkül a tudomány nem jutott volna el az aerogé-lekhez, illetve azok LUK változataihoz. Az azonban valószínű, hogya fogadás, amennyiben valóban megtörtént, hozzájárult az esemé-nyek gyorsításához, illetve a kémiai kutatás fejlődéséhez. ��

IRODALOM[1] Hargittai István, Ambíció és kíváncsiság, avagy mi hajtja a tudományos felfedező-

ket? Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. [2] http://en.wikipedia.org/wiki/Steven_Kistler [3] S. Kistler, Coherent expanded aerogels and jellies, Nature (1931), 127, 741. [4] S. Kistler, Coherent expanded aerogels, J.Phys.Chem. (1932), 36, 52.[5] http://www.onislam.net/english/oimedia/onislamen/aerog567567el9.jpg [6] http://www.rtisolazioni.com/images/photogallery/caratteristiche/aerogel_pezzo.png [7] http://stardust.jpl.nasa.gov/images/gallery/aerogelbrick.jpg [8] http://en.wikipedia.org/wiki/File:Aerogelflower_filtered.jpg [9] G.A.Nicolaides, S.J.Teichner, New preparation process for silica xerogels and aero-

gels, and their textural properties, Bull.Soc.Chim.France (1968) 5, 1900.[10] http://www.aerogel.org/?p=822 [11] http://www.aerogel.org/?p=3 [13] http://www.hindawi.com/journals/jnm/2010/409310/ [13] http://energy.lbl.gov/ecs/aerogels/ [14] Margaret Mitchell, Elfújta a szél, http://hu.wikipedia.org/wiki/Elf%C3%BAjta_

a_sz%C3%A9l Az 1936-ban megjelent regény több mint 30 millió példányban keltel, és 27 nyelvre fordították le. 1939-ben filmváltozat is készült.

[15] H. Sun, Z. Xu, Ch. Gao, Multifunctional, Ultra-Flyweight, Synergistically AssembledCarbon Aerogels, Adv. Mat. (2013) 2554.

[16] http://69.195.124.107/~ifmefect/wp-content/uploads/2013/08/no-issue-graphene1.jpg[17] http://www.extremetech.com/extreme/153063-graphene-aerogel-is-seven-times-

lighter-than-air-can-balance-on-a-blade-of-grass[18] http://wordlesstech.com/graphene-aerogel-lightest-material-in-the-world/

cium-dioxid) aerogélekhez vezetett. A hetvenes években ezzel azeljárással számos fém-oxid aerogélt is állítottak elő [10,11] (4. áb-ra).

A szilika-aerogélek ipari gyártása jelenleg számos helyen fo-lyik a világban, és gyakorlati alkalmazásuk is rendkívül kiterjedt[12]. A további fejlesztés jegyében a metanolos oldatokat a szu-perkritkus szárítás előtt folyékony szén-dioxiddal helyettesítve isjó minőségű szilika-aerogélek állíthatók elő. Ez komoly előnyt je-lentett munkavédelmi szempontból, lévén, hogy a CO2 kritikuspontja 31 °C hőmérsékleten és 1050 psi (7 MP) nyomáson lénye-gesen biztonságosabb, mint a metanol [240 °C és 150 psi (1 MP)].A nyolcvanas években előállították az addig legkönnyebb aero-gélt, aminek sűrűsége 0,003 g/cm³, azaz a levegő sűrűségénekalig háromszorosa. Következtek a szerves polimerekből előállított– például rezorcinol-formaldehid és melamin-formaldehid –ae-rogélek, majd az előbbiek pirolízisével előállítható tiszta szén-ae-rogélek [13].

Légiesen ultrakönnyű szénnanocső és grafén-aerogélek

A következőkre vonatkozóan körbe kell járjunk egy etimológiaikérdést is, ugyanis az angol nyelvű szakirodalomban újabbanhasználatos „ultra-flyweight aerogels” (UFA) kifejezésnek tudtunkszerint nincs magyar nyelvű megfelelője. Ezért javasoljuk a „lé-giesen ultrakönnyű” (LUK) vagy „légiesen könnyű” fordítást. Er-re vonatkozóan jelen szerző nem tudott ellenállni Margaret Mi-tchell híres, „Elfújta a szél” című regénye említésének, amelynekugyan az égvilágon semmi köze az aerogélekhez, de világhíre, is-mertsége folytán valószínűleg kémikusok nemzedékeiben is fel-idézheti a légiesség képzetét [2].

A szilika- és hasonló alapú aerogélek sűrűsége, mint említet-tük, 10 mg/cm³ körülről indult, de előállítottak a levegő sűrűsé-génél (1,2 mg/cm³) alig háromszor „nehezebb” aerogéleket is. Azaerogélek kutatása a kétezres évek körül kezdett a még köny-nyebb, légiesebb szerkezetek felé fordulni azzal a törekvéssel,hogy normális légköri körülmények között például 1 mg/cm³ sű-rűségű aerogélekhez jussanak.

Ez utóbbi megvalósítása nemrég kínai kutatók eredménye,

5. ábra. Szénnanocső-grafén LUK aerogélek törékeny növényi„alátéteken” [16,17,18]



KÖNYVISMERTETÉS

mobilitás a fenntartható fejlődés egyik alappillére. A mobili-tás erőforrásai a különböző belső égésű motorok és a mo-

torhajtóanyagok. A motorhajtóanyagokat hagyományos és alter-natív forrásokból állíthatják elő. A könyv be-mutatja a belső égésű (szikra- vagy komp-ressziós gyújtású motorok) és a repülőgép-hajtóművek üzemanyagainak gyártási le-hetőségeit és használhatóságát. Ezen belülrészletesen tárgyalja a motorbenzineket, adízelgázolajokat és a jet üzemanyagokat,valamint ezek adalékait.

Az első fejezet a motorhajtóanyagok ki-látásait vizsgálja, a második a gépjármű-vek kipufogógázainak emissziós szabályo-zásával és a motorhajtóanyagok minőségielőírásaival foglalkozik (az USA-ban, Eu-rópában, Japánban, Indiában és Kínában).A harmadik és negyedik fejezet a motor-hajtóanyag-komponensek gyártási lehető-ségeit írja le kőolajból és alternatív ener-giaforrásokból kiindulva (pl. könnyű szén-hidrogének, szénhidrogén-elegyek, oxigén-tartalmú motorhajtóanyag-komponensek).Az ötödik fejezet az üzemanyag-adalékok-ról ad ismertetést; részletesen leírja a le-rakódásgátlókat, az oktánszám-javítókat,a cetánszám-javítókat, az oxidációgátlókat/stabilitás-javítókat, afémdezaktivátorokat, a korróziós inhibitorokat, a kenőképességjavítókat, a súrlódás- és kopáscsökkentőket, az áramlásjavítókatés paraffin-diszpergenseket, valamint a habzásgátló adalékokat.A hatodik fejezet a motorbenzinek és a dízelgázolajok keverésé-vel foglalkozik. A hetedik fejezet a motorhajtóanyagok tulajdon-

Motorhajtóanyagok és adalékaik(Srivastava, S. P., Hancsók, J.: Fuels and fuel-additives, John Wiley and Sons, Inc., Hoboken, New Jersey, 2014)

ságait és a motorra, valamint a környezetre gyakorolt hatásaitmutatja be. A repülési üzemanyagokat (repülőbenzint és jet üzem-anyagot) a nyolcadik fejezet tárgyalja. Végül az utolsó (kilence-

dik) fejezet a fűtőolajokról és a hajózásiüzemanyagokról szól, tárgyalva azok osz-tályozását, termelését, adalékolását és al-kalmazását.

Som Prakash Srivastava, MSc, PhD negy-venöt éves kutatási tapasztalattal rendel-kezik a motorhajtóanyagok, kenőanyagokés adalékok terén. Dr. Srivastava az IndianOil Corporation (egy Fortune Global 500társaság) K+F központjának korábbi ügy-vezető igazgatója, az Indian Oil BlendingLtd. és az Iftex Oils & Chemicals Ltd. igaz-gatója. Dr. Srivastava felelt az Indian OilCorporation teljes motorhajtóanyag- és ke-nőanyag-választékának kifejlesztésért. Mint-egy kétszáz kutatási témájú dolgozat, har-minc szabadalom és négy könyv szerzője-ként/társszerzőjeként ma független kon-zultáns.

Hancsók Jenő, MSc, az MTA doktora, aPannon Egyetem Mol Ásványolaj- és Szén-technológiai Intézeti Tanszékének korábbivezetője, jelenlegi professzora és a Mol Cso-

port konzultánsa. Több mint 800 publikáció és prezentáció szer-zője, illetve társszerzője és tizennégy, a vegyiparban részben al-kalmazott szabadalom társtulajdonosa.

Dr. Hancsók kutatásai a hagyományos fosszilis és a megújulóenergiaforrásokon alapuló motorhajtóanyagok, motorolajok, vala-mint azok adalékainak fejlesztésére irányulnak. Rácz László

A

z ötkötetesre tervezett könyvsorozat magyar szerkesztők ésnagyrészt magyar szerzők munkája. A második kötet 2015

márciusában jelent meg Környezettoxikológia címmel.A könyvsorozat megírásának célja, hogy a környezetirányítás-

ban, a kapcsolódó döntéshozatalban és a mindennapi gyakorlat-ban szerepet vállaló szakemberek látókörét szélesítse. A sorozata környezetvédelmi képzésekhez is jó alapot nyújt, segíti a tudo-mányon és a tudáson nyugvó, holisztikus szemlélet kialakulását akörnyezetről való gondolkodásban.

A sorozat szerkesztői és szerzői egyetemi oktatók, kutató-fej-lesztő szakemberek és mérnökök, akik fájón érzékelik, hogy a tu-dományos eredmények milyen nagy késéssel hasznosulnak akörnyezet menedzsment napi gyakorlatában, és hogy a rendelke-zésre álló innovatív módszerek milyen nehezen épülnek be a gya-

korló szakemberek eszköztárába. A módszerek és eszközök sorá-ban különösen mostoha helyet foglalnak el a környezettoxikoló-giai módszerek, emiatt a szerkesztők a teljes sorozatban kiemelthangsúlyt fektetnek a környezetre gyakorolt káros hatások mé-résére, a mérési eredmények értékelésére és a döntések megho-zatalában való hasznosítására. Ennek köszönhető, hogy egy tel-jes kötetet szenteltek ennek a témának.

A szerkesztők és a szerzők a szemlélet formálásán kívül azt re-mélik a sorozattól, hogy a döntéshozók és a gyakorló mérnökökszéles áttekintést kapnak a rendelkezésre álló módszerekről éseszközökről, és hogy ennek a tudásnak a birtokában megtaláljáka megoldandó problémához legjobban illeszkedő eszköztárat.

A sorozat szerkesztői részletesen bemutatkoztak az első kötetrecenziójában (MKL, 2015. január), így szakmai életrajzi adatok

A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára

Környezettoxikológia(Engineering Tools for Environmental Risk Management: 2. Environmental Toxicology, Szerkesztette: Gruiz Katalin, Meggyes Tamás, Fenyvesi Éva, CRC Press Balkema, 2015)

A


– a humán, a vízi és a szárazföldi toxiko-lógia módszerei, lehetőségei;

– kémiai analitikai és ökotoxikológiai ésökológiai eredmények összefüggései;

– innovatív víz- és talajtesztek, alternatívteszt módszerek, a 3R elv;

– direkt toxicitás mérés, interaktív és di-namikus talajtesztelés, pesszimizmus a tesz-telésben;

– ökotoxikológiai eredmények értékelése,interpretálása és statisztikája;

– külön fejezet foglalkozik a környezet-szennyező toxikus vegyi anyagok kémiai ana-lízisével, az innovatív analitikai módszerekkel.

A környezeti minták toxicitás-eredményeiolyan információt adnak, melyet a kémiaimegközelítés nem képes, hiszen a környe-zetben megjelenő aktuális káros hatás szám-talan interakció eredménye. Hat rá a vegyianyag környezet által megszabott viselkedé-se és sorsa (hidrolízis, biodegradálódás, fá-zisok közötti megoszlás, erős szorpció vagymobilizálódás, biológiai hozzáférhetőség, bio-akkumulálódás stb.), valamint a célszerve-zetekkel, a receptorokkal való kölcsönhatása.Mindezt modellezni sokkal bonyolultabb éskevésbé reális eredményt produkál, mint bio-lógiai szervezetekkel ,,modelleztetni”, vagyissegítségükkel megmérni az aktuálisan meg-mutatkozó káros hatást.

A direkt toxicitás mérés jellemzői:– az eredménye a valódi környezetet jel-

lemzi, a teljes talaj, üledék vagy hulladékaktuális toxicitását méri;

– vegyianyag-keverékek összesített toxici-tását adja meg;

– a mérési eredmény a nem azonosítottvegyi anyag/szennyezőanyag hatását is tartalmazza;

– az összes expozíciós útvonalon keresztüli hatást összegzi; – a mért válasz arányos a szennyezőanyagok biológiailag hoz-

záférhető hányadával; – a DTA növeli a biztonságot azzal, hogy kémiai analitikai mód-

szerekkel negatívnak bizonyult, mégis toxikus mintákat képesazonosítani mind a környezetben, mind környezettechnológiák-ban.

– a DTA alkalmazható szűrővizsgálatként, az integrált moni-torozás részeként, vagy önálló, döntéshozatalra alkalmas ered-ményt produkáló módszerként.

A kötet e-book formájában is letölthető:http://www.crcpress.com/product/isbn/9781315778778

Gruiz Katalin

helyett inkább a szándékról ejtenénk párszót. Arról, hogy több évtizedes tanítással ésszakértői tevékenységgel a hátuk mögöttmiért is elégedetlenek a környezettel szem-beni attitűddel és a fejlődés sebességével, ésmiért érezték szükségesnek egy ilyen átfogóképet adó könyvsorozat elkészítését. Vála-szuk erre az, hogy úgy ítélték meg, hogy atudás közvetítésével lehet a legtöbbet javíta-ni a helyzeten. Mert úgy vélik, hogy sürgő-sen javítani kell a környezet helyzetén mindlokálisan, mind globálisan. Mert úgy gon-dolják, hogy az utolsó órákban vagyunk,hogy megtanuljunk „békében”működni, ter-melni, élni a környezetünkkel. Mert nemelég, hogy a környezetvédelmi szakemberekbelekapnak egy-egy részprobléma megoldá-sába, átfogóan kell mérlegelni az érdekeket.Mindenkinek – hiszen mindenki használja akörnyezetet –, minden szakembernek, min-den döntéshozónak ismernie kéne az alap-elveket és az elérhető eszközöket. Sokkalszélesebb tér- és idődimenziókban kellenegondolkodnunk, és minden tevékenységünk-ben a környezet és az emberi jólét egyensú-lyára, összehangolására törekednünk. A he-lyes szakmai megoldásokhoz tudás és infor-máció kell: a sorozat modern tudást közve-tít, könnyen érthető formában. Elsősorbanmérnököknek szól, de egyetemi hallgatókvagy érdeklődő, a környezetért felelősségetérző más szakemberek vagy nem szakembe-rek is épülhetnek belőle.

A sorozat első kötete szemléletformáló, ésmegteremti az alapokat a további kötetek-hez. A második kötet a környezettoxikológiatémáját, módszereit járja körül. A környe-zettoxikológia szerepe egyre növekszik a környezetvédelmi szabá-lyozás, irányítás és döntéshozatal, valamint a környezetmérnökigyakorlat területén. A növekvő igény mutatott rá a jelenlegi kör-nyezettoxikológiai gyakorlat gyenge pontjaira és fejlesztendő te-rületeire, például a szennyezett környezet monitorozásában sze-repet játszó „ direkt toxicitás mérés” (Direct Toxicity Assessment,DTA) szükségességére és potenciális hasznára.

A Környezettoxikológia című kötetben érintett témák:– a környezettoxikológia szerepe a környezetmenedzsmentben

és a jogi szabályozásban;– a környezettoxikológiában alkalmazott modellek: in silico,

kémiai, biológiai, ökológiai;– a vegyi anyagok sorsa, viselkedése, biológiai hozzáférhető-

sége a környezetben;

KÖNYVISMERTETÉS

Paksra tervezett atomerőmű-bővítésAszódi Attila kormánybiztos blogjában, a Láncreakcióban a sajtóhíreknél részle-tesebben beszámol a közmeghallgatásokon feltett kérdésekről és a közmeghall-gatások lefolyásáról: http://aszodiattila.blog.hu/.


KITEKINTÉS

Ha létezik a tudományos kultuszregény műfaja, akkor az 1975-ben megjelent, Dr. Ezésez Géza karrierje című írás minden bi-zonnyal az egyetlen magyar nyelvű képviselője. Szerzője DévényiTibor (született Deutsch Tibor, 1927–2003), akinek csak a neveazonos a médiaszemélyiség Dévényi Tibi bácsiéval. A magyar tu-dományos-fantasztikus irodalom kedvelőinek valószínűleg nemhangzanak ismeretlenül az általa írt Pannónia űrbázis vagy Gam-ma-kommandó regények címei. Emellett, de talán korántsemmellékesen, Dévényi Tibor nemzetközi szinten is elismert bioké-mikus volt.

Dévényi (Deutsch) Tibor 1927. november 7-én született Buda-pesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett vegyész-diplomát 1949-ben. 1950-től 1985-ig a Magyar Tudományos Aka-démia Biokémiai Intézetében (ennek neve 1978-ban Enzimoló-giai Intézetre változott) dolgozott, 1973-ban az aminosavak ku-

tatása terén végzett tudományosmunkáját Állami Díjjal ismerték el,amelyet Sajgó Mihállyal és Szabol-csi Gertrúddal megosztva kapott.Ők hárman, Keleti Tamás későbbiakadémikussal kiegészülve a hatva-nas évek közepére mindannyianmegírták nagydoktori értekezésü-ket, amelyek közös kötetbe szer-kesztve és kiegészítve 1969-ben azAkadémiai Kiadó gondozásában ismegjelentek német nyelven (Struk-turelle Grundlagen der biologischenFunktion der Proteine). Érdekes-ség, hogy az Enzimológiai Intézetvezetője hosszú időn át az a StraubF. Brúnó (1914–1996) volt, akinek

neve a legtöbb honfitársunk számára a Magyar NépköztársaságElnöki Tanácsának utolsó elnökéként (1988. június 29. – 1989. ok-tóber 23.), vagyis Magyarország egykori államfőjeként lehet is-merős.

Dévényi írói munkásságának első jelentős sikere a már emlí-tett és egyértelműen önéletrajzi ihletésű Dr. Ezésez Géza karrier-je című, erősen szatirikus hangvételű regény volt. Ebben a ma-gyar tudományos kutatói lét majdnem minden visszásságánakelmés megfogalmazása megtalálható. Ezekkel a szavakkal aján-lotta művét kollégáinak: „A kutatói hivatás szeretetével és tiszte-letével ajánlom e néhány fricskát mindazoknak, akik már tud-nak saját magukon nevetni. Vagy legalábbis másokon.”

Dévényi Tibor első önálló tudományos-fantasztikus kötete1981-ben jelent meg Hová lett Artúr? címmel. Ő azonban nemtartotta írásait sci-finek: „Én szeretek játszani a jövővel. Rólam,rólunk beszélek, száz évvel későbbi körülmények között.” Műveia 21. században, egységes világban, kivétel nélkül Magyarorszá-gon vagy magyar kötődésű űrbeli helyszíneken játszódnak. A hu-mor forrása az volt bennük, hogy korának jellegzetes hazai prob-

lémáit (amelyek egy jelentős része persze mind a mai napig léte-zik) vetíti ki jövőbeli körülmények közé, nem egyszer, persze, je-lentősen eltúlozva és kiélezve. Hőseinek és az írásaiban megta-lálható futurisztikus eszközöknek a neve gyakran beszédes, ön-magában is humoros hatást kelt.

Egykori munkatársa, Pongor Sándor biológus akadémikus akövetkezőképp emlékezett vissza rá: „Dévényi Tibort csakugyanjól ismertem, sőt – mint később kiderült – már néhai édesapámis ismerte még egyetemi éveiből. Én nagyjából akkor kerültemhozzá dolgozni, mikor az Ezésez Géza megjelent; ezután mártényleg egyre intenzívebben az írás felé fordult. Tibor az írást ké-sőn kezdte művelni, és Ezésez Géza könyvével szerintem nagyotalkotott. Többi művét is olvastam, de azok már kevésbé ragadtakmeg, jóllehet említette, hogy egy Csongor nevű mellékalakot ró-lam mintázott. Szerintem sok más alaknál is munkatársait hasz-nálhatta mintaként.”

Valóban: Dévényi Tibor Hová lett Artúr? című regényében azegyik szereplőt Csongrády Cs. Csongornak hívják.

Az írás lezárásaként érdemes felidézni néhány máig érvényessort a Dr. Ezésez Géza karrierje regény Az előadás művészete cí-mű fejezetéből:

„Amit nem tudsz harminc perc alatt elmondani, jobb, ha ti-tokban marad.” (Dr. Hora et Dr. Labora)

Híresek és KémikusokEzésez Géza, avagy Dévényi (Deutsch) Tibor

Sajgó Mihály, Dévényi Tibor, Szabolcsi Gertrúd

Sajgó Mihály, Szabolcsi Gertrúd, Dévényi Tibor


Az biztos, hogy a három-négyszáz főnyi nézősereg nem áll há-rom-négyszáz színészből.

Mi van akkor, amikor a Tudós mondja el a monológját? Először is azt nem Shakespeare írta. Ő maga. A hallgatósága

sem áll háziasszonyokból, kútfúrókból, orvosokból, diákokból stb.Egyáltalában nem. A harminc vagy háromszáz »néző« (hallgató-ság) harminc vagy háromszáz pályatárs (kolléga, konkurenciastb.). Miért várhatnánk azt, hogy harminc vagy háromszáz pá-lyatárs a gyönyörűségtől leszaggatja a csillárt a 31. vagy 301. pá-lyatárs előadásának meghallgatása után?

Nyilvánvaló tehát, hogy a Tudós előadásával kapcsolatos prob-lémák egyik forrását a hallgatóság összetételében kell keresnünk.

Lente Gábor

A cikk szerzője megköszöni Prof. Pongor Sándor segítségét, Prof. Sajgó Mihálynakpedig a fotókat.

A Tudós felfedezéseit kétféle úton bocsáthatja az emberi-ség rendelkezésére: cikkírás és előadás útján. Előadni nehezebb.Rendkívül sajátságos adottságok szerencsés keveredése kell ah-hoz, hogy a Tudós felfedezését (mondanivalóját) úgy tálalja (ad-ja elő), hogy az nemcsak a tárgyilagos tényekre épülő kísérlete-ket tükrözze, de szellemes következtetéseivel magával is ragadjaa végül tombolva ünneplő közönséget.

A nehézségek elsősorban egy sajátos ellentmondásból adód-nak. Gondoljuk csak el, mi is van tulajdonképpen, ha egy színészszínpadra lép és elmondja Hamlet monológját? A nézők (= hall-gatóság) döbbent csendben hallgatják a felejthetetlen shakes-peare-i sorokat. A gyönyörűségtől ájultan. És a végén? Vörösretapsolják a tenyerüket. De kik ülnek a hallgatóság soraiban? Há-ziasszonyok, kútfúrók, orvosok, diákok, kalauzok, ügyvédek,esztergályosok. Lehet, hogy egy-két színész is. Nem valószínű, delehetséges. (Véletlenül vagy kíváncsiságból, netán irigységből stb.)

49. Komplexkémiai Kollokviumot 2015. május 26–28. kö-zött rendeztük meg a Siófoki Akadémiai Üdülőben. A Komp-

lexkémiai Kollokvium konferenciasorozat története egészen az1960-as évekig nyúlik vissza, a hazai koordinációs kémia és ro-kon területeinek művelőinek nyújt találkozási alkalmat mindenévben. A mostani, 3 napos konferencián 50 résztvevő összesen 30előadást hallgathatott meg a téma különböző területeiről. A ren-dezvény résztvevői túlnyomó részt a nagy hazai egyetemekről(Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, DebreceniEgyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pannon Egyetem,Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) és akadé-miai kutatócsoportokból (MTA Energiatudományi Kutatóköz-pont, MTA–DE Homogén Katalízis és ReakciómechanizmusokKutatócsoport, MTA–PTE Szelektív Kémiai Szintézisek Kutató-csoport, MTA–SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport) érkez-tek, de külföldi egyetem is képviseltette magát (Universita del Pie-monte Orientale „Amadeo Avogadro”).

Az elmúlt évek hagyományának megfelelően most is a Komp-lexkémiai Kollokvium adott helyet az MTA Koordinációs Kémi-ai Munkabizottság tavaszi ülésének, amelynek keretében négyhosszabb előadást hallhattunk Skodáné Földes Ritától (PE), JoóFerenctől (DE), Nyulászi Lászlótól (BME) és Kégl Tamástól (PTE).A munkabizottság ezen előadásokkal köszöntötte Kollár Lászlót,a Pécsi Tudományegyetem Szervetlen Kémia Tanszékének tan-székvezető egyetemi tanárát 60. születésnapja alkalmából. A Ko-ordinációs Kémiai Munkabizottság szekcióján belül emellett két,tervezett MTA doktori értekezés előzetes bemutatása is elhang-zott: Kathó Ágnes (DE) Semleges és ionos tercier foszfinok víz-oldható Ru- és Rh-komplexei, valamint katalitikus tulajdonsága-ik, míg Gyurcsik Béla (SZTE) Fehérjék és modelljeik fémkomple-xei – mesterséges „bio”-molekulák címmel tartott előadást. Amunkabizottság a bemutatókat követő részletes vita eredménye-ként mindkét értekezés benyújtását egyhangúan támogatta.

A kollokviumon ezek mellett további 24 előadás hangzott el.Ezek között érdekes új eredményekről hallhattunk a réz(II)- éscink(II)-tartalmú metalloenzimek és hormonok modellezéséről,a neurodegeneratív betegségek biokémiai hátteréről, a legújabbMRI-kontrasztanyagokkal kapcsolatos kutatásokról, különféle

mérgező fémionok megkötésére vagy kimutatására szelektívenalkalmas peptidek szintéziséről és vizsgálatáról, vízoxidációselektrokatalizátorok tervezéséről, a növényekben található vas-tartalmú ACC-oxidáz enzim modellezéséről, PTA-t tartalmazóRu(II)komplexek fotokémiai előállításáról, nitrilek hidratálásárólkomplexek segítségével, hidrogénfejlesztésről és -tárolásról Ir(I)-komplexek segítségével, vízoldható lantanoida(III)-porfirinek fo-tokémiai tulajdonságairól, félszendvics szerkezetű, potenciálisanrákellenes Ru(II)-aminohidroxámsav komplexekről, ketonok Fe(II)-komplexekkel katalizált Baeyer–Villiger oxidációs reakciójáról,vas(IV)-enzimmodellekről, (µ-oxo)(µ-1,2-peroxo)di-vas(III) közti-termékek reaktivitásáról, valamint vizes közegű parahidrogéne-zési reakciókról. Az előadások között egy (többszörös) könyvbe-mutató is elhangzott: Lente Gábor tartott beszámolót három, aközelmúltban megjelent angol nyelvű könyvéről és könyvpubli-kálási tapasztalatairól.

Ebben az évben először a Komplexkémiai Kollokvium prog-ramja nemcsak nyomtatásban és körlevélként jutott el a résztve-vőkhöz, hanem elkészült az MKE Komplexkémiai Szakcsoportinternetes honlapja is (http://www.inorg.unideb.hu/komplexke-miai/index.html), ahol a Kollokvium programja, a Szakcsoport ésa Kollokvium története és egyéb fontos, érdekes dokumentumokérhetők el.

A résztvevők egyöntetű véleménye szerint ismét magas szín-vonalú, sikeres konferencián vehettünk részt, így várakozással telvetekintünk a jövő évi, jubileumi 50. Komplexkémiai Kollokvium elé.

Várnagy Katalin Ősz KatalinMKE Komplexkémiai Szakcsoport, MKE Komplexkémiaielnök Szakcsoport, titkár

Beszámoló a 49. Komplexkémiai Kollokviumról

A

KITEKINTÉS


KITEKINTÉS

Magyar Tudományos Akadémia alap-ját „Gróf Széchenyi István emlékeze-

tes fellépése” vetette meg 1825. november3-án. Az Akadémia ötlete azonban már ko-rábban felmerült, sőt, adományokat is fel-ajánlottak a megvalósításra. [1,2]

Valószínűleg a történész-geográfus BélMátyás dolgozott ki először tervet a Ma-gyar Tudós Társaság felállítására az 1700-as évek első felében. Terv maradt az 1760-asévek elején Kollár Ádám Ferenc, a bécsi ki-rályi könyvtár igazgatójának elképzelése is,de Kollár néhány év múlva elindított egyfolyóiratot, amely „egy levelezés útján ösz-szetartott »honismereti« társaság közlö-nyének tekinthető, s ezáltal fontos láncszemaz akadémiai eszme hosszú történetében”– állapította meg a polihisztor VekerdiLászló.1 A 18. század végén, amikor egyrehangsúlyosabbá vált az anyanyelven mű-velt tudomány igénye, Bessenyei György for-málta át az akadémia gondolatát „a ma-gyar nyelv művelését s a magyar nyelvű tu-dományosság megteremtését szolgáló tár-saság tervévé”. [2] Bessenyei röpiratát, EgyMagyar Társaság iránt való jámbor szán-dékát Révai Miklós adta ki. Ezután ő ismegírta Planumát, amelyben lefektette,hogy a tudós társaság célja a magyar nyelvművelése, a tudományok és a művészetekterjesztése. [3] Ez a terv sem valósult meg– de nem is veszett el, miközben újabbakszülettek.2

Széchenyi felajánlása jókor hangzott el.A „legnagyobb magyar”-t Vay Ábrahám,Andrássy György, Károlyi György és másokis követték, s öt nap múlva a négy főúr„emlékirattal fordult az alapítás ügyébenJózsef nádorhoz … és az országgyűlés-hez”. Az „emlékirat”-hoz felhasználták Ré-vai Miklós tervét. [1] Az 1827. évi XI. tör-vény rendelkezett a tudós társaság felállí-tásáról. 1831-ben, több átdolgozás után hir-dették ki az „alaprajzot” (alapszabályokat)és a rendszabásokat; az 1. § szerint: „A Ma-gyar Tudós Társaság a tudományok és aszép művészségek minden nemeiben nem-zeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egye-dül.”

A székház megteremtése az abszolutiz-mus korában vált nemzeti üggyé. [4,5] 1858-ban – megint jó időben – a görög szárma-zású főúr, Sina Simon nagy összeget aján-lott fel az építkezésre. Hamarosan orszá-

gos mozgalom indult, és megkezdődhet-tek a kivitelezés előkészületei. A palota he-lyét Dessewffy Emil, az Akadémia máso-dik elnöke választotta ki. Az épület helyi-ségeinek funkcióját, elrendezését Henszl-mann Imre művészettörténész dolgozta ki.3

A két körben lebonyolított, meghívásostervpályázat nagy visszhangot keltett. Asajtóban a szakemberek mellett laikusokis megszólaltak: ekkor vált először „köz-üggyé” az építészet. Azon vitatkoztak, hogyaz Akadémia palotájához a neogótikus vagya neoreneszánsz stílus illik-e inkább, mi-közben felvetődött a magyar nemzeti épí-tészeti stílus megalkotásának kérdése. Aterveket a Nemzeti Múzeumban is bemu-tatták a közönségnek. [5] A sok vihart ka-varó pályázatot a berlini Neues Museumneves és befolyásos tervezője, FriedrichAugust Stüler nyerte meg,4 aki a velenceireneszánsz stílust hellenisztikus elemekkelötvözte. Az építést Stüler képviseletébenkorábbi tanítványa, Skalnitzky Antal, azAkadémia részéről Ybl Miklós irányította;a munkában – akár kőműves-inasként –részt vett az új építészgeneráció számos,később híressé vált tagja. [7] A székház mö-götti telekrészre bérházat szántak,5 mert azAkadémiának szüksége volt a bevételére.Ezt Ybl Miklós tervezte; az utóbbi évtize-dekben itt működik az MTA Könyvtára.6

A palota homlokzatán látható feliratokaz Akadémia történetére utalnak, az egészalakos terrakottaszobrok az európai tudo-mányossághoz való igazodást jelzik. A fő-emelet középső ablaka fölött angyalok fog-

„Háza felépült”Százötven éve, 1865 decemberében avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia palotáját. Ebből az alkalomból több ki-állítást rendeztek; a neves művészettörténész, Sisa József A Magyar Tudományos Akadémia. Séta a székházban címmelírt könyvet. Az alapítás és az építkezés hosszú folyamatából idézünk fel most néhány momentumot.

A

A nyertes pályázati terv (F. A. Stüler) első változata, balra (mta.hu)Ybl Miklós visszavont pályázati terve, jobbra (mta.hu)

1 A Tersztyánszky Dániellel működtetett Allergnädigst privilegierte Anzeigen c. folyóirat, vagy inkább a honismeretitársaság ötletére bizonyára hatással volt Bél Mátyás korábbi elgondolása. [6] Vekerdi László felveti, hogy egy 1767-esakadémia-terv és az 1770-es Academia Augusta terve is Kollár Ádámhoz köthető.2 A jelentősek közé tartozik (és Révaiét megelőzi) a nagyszombati egyetem kémiai-botanikai tanszékét alapító Win-terl Jakab terve. Kitaibel Pál „Plan”-ja, amely az akadémia szabályzatát is részletesen és mintát adóan tartalmazza,1802-ből származik. [2]3 Henszlmann később így számolt be a kezdetekről: „Első gondom volt az intézet kívánatait és szükségeit kitudni,azután az Akadémiának céljára fordítható csekély tőkéjéhez képest, a hely, az építési anyag és a díszítményekbenilehető legnagyobb takarékossággal nemcsak a szükségletnek megfelelni, hanem herceg Esterházy képtára számárais ugyanazon épületben helyet találni…” [10] 4 A terveket sokáig elveszettnek hitték. Többségükre 1991-ben bukkantak rá a Magyar Földtani Intézet pincéjében.Az Ybl-terveket Ybl Ervin találta meg az a1950-es évek elején a Bazilika egyik eldugott helyiségében. [11] 5 Az Akadémiának később is épült bérháza; a Károly krt. 1. alatti, ma is álló épületet Hültl Dezső tervezte, és „1939-től jelentős jövedelmet hozott az Akadémia számára. Ennek különösen a második világháború után volt nagy jelen-tősége, amikor az Akadémia rendszeres állami támogatása gyakorlatilag megszűnt. Ráadásul az 1945-ös földreformkövetkeztében az állam teljes egészében kisajátította az Akadémia erdőit és birtokait...” [12] 6 A könyvtár alapjait Teleki József, az MTA első elnöke vetette meg, aki harmincezer kötetes családi könyvtárát fel-ajánlotta az Akadémiának. Székház híján a könyvtár eleinte a család Szervita téri palotájában működött, a tudósokhavonta kétszer látogathatták. [7]


ják közre a koronás magyar címert (IzsóMiklós alkotása); ettől jobbra és balra afeliratok: Hazafiak alapították MDCCCXXV,Működni kezdett MDCCCXXXI, Nemzetirészvét emelte MDCCCLX, Háza felépültMDCCCLXIV. Fölöttük messziről is olvas-ható a Magyar Tudományos Akadémiafelirat. A szobrokkal Isaac Newton, Raffael-lo Santi, Galileo Galilei, Révai Miklós, Re-né Descartes, Gottfried Leibniz előtt tisz-telegtek. Révai Miklós nem véletlenül ke-rült a szellemi óriások közé: az akadémia-tervezésben vállalt szerepén kívül nyelvész-ként is kiemelkedőt alkotott; Hegedüs Gé-za megfogalmazásában: „a magyar nyelv-tudomány legfőbb klasszikusa, az össze-hasonlító nyelvészet nemzetközi előfutá-rainak egyike, a magyar tudománytörté-net egyik múlhatatlan büszkesége”. [8]Szobra az Akadémia homlokzatának dél-keleti sarkán áll. Raffaello, a művészeti aka-démiák „eszményképének”7 szobra meg-sérült a második világháborúban; idővelMihail Lomonoszové került a helyére, deLenin és Marx ábrázolása is felvetődött.[9] A homlokzatot tíz női alak is díszíti, ők

re az Esterházy-gyűjtemény került. A kol-lekciót később a magyar állam megvásá-rolta: ez alapozta meg az Országos Képtá-rat, a Szépművészeti Múzeum elődjét. Egyidőben a harmadik emeleten helyezték ela Nemzeti Múzeum történelmi arcképcsar-nokát, a másodikon a növénytárát. Az Aka-démiának volt saját kagyló-, ásvány-, kő-zet-, régiség-, gipszöntvény- és éremgyűj-teménye; ezek később a Nemzeti Múze-umba kerültek. [1,7] Az épületben tudomá-nyos és művészeti szervezetek, egyesüle-

a tudományágakat és a költészetet szemé-lyesítik meg. Széchenyi egész alakos szob-ra (Engel József munkája) a palota előttitéren áll.

A kapun belépve olasz palotákat idézőelőcsarnokba jutunk, amely szintenkéntkétfelé nyíló főlépcsőhöz vezet. A fontoshelyiségek szintén követik a hellenisztikuselemeket is felhasználó neoreneszánsz stí-lust.

A harmadik emelet felülvilágítós ter-meibe és a dunai szárny második emeleté-

Akadémia utca – Arany János utca sarok, az Akadémia bérháza. A felvétel 1880 és 1890 között készült (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.064; Klösz György felvétele)

Az előcsarnok. A felvétel 1890 után készült (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.086; Klösz György felvétele)

KITEKINTÉS

7 Széchenyi így ír Raffaellóról 1818-as naplójában: „Ha afestőket klasszifikálni akarnók, úgy bizonnyal ez a San-zio állna legelöl… Rafael olyan szorgalommal fest, solyan tökéletesen, hogy nála a rajz hibátlansága, a szépcompositio, a színek pompás megválasztása, s a legki-sebb részletekig beható pontos kivitel mind egyesül-nek...” (idézi Szabó Júlia [13]).

Révai Miklós szobra – „Izsó Miklós mintázata” alapján (Vasárnapi Ujság, 1865. december 10.)


KITEKINTÉS

tek is működtek. Volt, amikor az Akadé-mián kapott vagy bérelt helyet, például, azOrszágos Képzőművészeti Társulat, Ben-czúr Gyula festőiskolája, az ArchaeológiaiBizottmány, a Magyar Királyi Természet-tudományi Társulat.

A végső tervek kidolgozása előtt meg-kérdezték, milyen helyiségekre van szük-sége a Matematikai és Természettudomá-nyi Osztálynak: „… így jött létre a physi-kai, a vegytani, így a föld- és őslénytaniterem, mely egyszersmind a bizottság ta-nácskozásának helyisége is. A felépülés utána berendezés és a munkálat életbe lépteté-se a mathem. és természettudományi ál-landó bizottság8 feladatául esett” – szá-molt be a bizottság „első előadója”, a geo-lógus Szabó József. [14] A munkára bár-mely fizikus vagy vegyész jelentkezhetett,akár tagja volt az Akadémiának, akár nem.Azt tervezték, hogy az Akadémia által fi-zetendő kutatókhoz fiatal, képzett „segé-deket” vesznek fel, „kik az egyetemen vagypolytechnicumon is hasonló pályára bír-nak képességgel”, és „szolga” is segíti majda kísérleteket. „Az Akadémia összes sze-reire egy külön őr fog felügyelni, s ezt a bi-zottság fogja választani az Akadémia szak-emberei közöl.” [14] 1867-ben a fizikai te-remben indulhatott meg a munka. A bizott-ság a József Műegyetem kémiaprofesszo-rát, Nendtvich Károlyt választotta meg„szertár-őr”-nek, a termet Akin Károly kap-hatta meg, aki a „calcescentiá”-ról, hősu-garak optikai átalakításáról jelentetettmeg korábban cikket a Philosophical Ma-gazine-ben; felfedezését már 1867-ben cá-folták. A fiatal Akin nem kísérletezett so-kat, az Akadémiát viszont szívesen meg-reformálta volna. Megbízatását végül visz-szavonták; az Akadémia ezentúl inkábbanyagi támogatással, publikálási politiká-jával segítette a kutatást.9 [2] A fizikusokelső emeleti terme helyén alakították kikésőbb az Elnöki és a Képes termet. AzAkadémiai utcai kapu mellett berendezettvegytani teremből kapuslakás lett. A föld-és őslénytani terem az előcsarnok mellet-ti helyiség volt, kiürítése után a KisfaludyTársaság, a Természettudományi Társulat,a Műemlékek Országos Bizottsága is hasz-nálta. [1,7]

Az Akadémia nemcsak szellemében,hanem építészetében is irányadó szerepettöltött be: székháza volt az első számotte-vő neoreneszánsz középületünk. „Jelentő-

ségét, példaadó szerepét fokozta – állapít-ja meg Sisa József –, hogy fontos nemzetiintézménynek adott otthont. Ebben az ösz-szefüggésben különösen figyelemreméltó,hogy a választott stílus sokkal inkább azegyetemességet, semmint a nemzeti jelle-get testesíti meg...” [4]

Silberer Vera

IRODALOM[1] Divald Kornél: A Magyar Tudományos Akadémia pa-

lotája és gyűjteményei. Budapest, MTA, 1917.[2] Vekerdi László: A Tudománynak háza vagyon. Pilis-

csaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1996.[3] R. Várkonyi Ágnes: A Magyar Tudományos Akadé-

mia megalapítása 1825–1831. In: Pach Zsigmond Pál,Vörös Antal (szerk.): A Magyar Tudományos Akadé-mia másfél évszázada 1825–1975, Budapest, Akadé-miai Kiadó, 1975.

[4] Sisa József: A Magyar Tudományos Akadémia palo-tája. In Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19.században. Építészet és iparművészet. Budapest, Osi-ris, 2013.

[5] Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia pa-lotája. Budapest, MTA, 1982.

[6] Szelestei N. László: 18. századi tudós-világ III. KollárÁdám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tu-

dós társaság ügye (1763—1776). Az Országos Széché-nyi Könyvtár Évkönyve, http://epa.oszk.hu/01400/01464/00018/pdf/415-447.pdf (letöltés: 2105. július 10.).

[7] Papp Gábor György: A Magyar Tudományos Akadé-mia épített öröksége. In: Papp Gábor György (szerk.):Épített örökség a magyar tudomány szolgálatában,Budapest, MTA, 2010.

[8] Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka.http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/index.htm(letöltés: 2015. július 9.)

[9] Hargittai István, Hargittai Magdolna: Budapesti sé-ták a tudomány körül. Budapest, Akadémiai Kiadó,2015.

[10] Henszlmann Imre: Az Akadémia palotájának eddigitörténete. Kritikai Lapok, 1862. márc. 1. In: Henszl-mann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Bu-dapest, MTA Művtört. Kut. Csop., 1990.

[11] Kemény Mária, Váliné Pogány Jolán: A Magyar Tu-dományos Akadémia palotájának pályázati tervei,1861. Budapest, MTA Művtört. Kut. Int., 1996.

[12] Papp Gábor György: Az Akadémia Károly körútibérpalotája. In: Szentesi Edit et al. (szerk): Kő kövön.Dávid Ferenc 73. születésnapjára. Budapest, Vince Kia-dó, 2013.

[13] Szabó Júlia: A Magyar Tudományos Akadémia és aXIX. századi képzőművészet. In: Szabó Júlia, Majo-ros Valéria (szerk.): A Magyar Tudományos Akadé-mia és a művészetek a XIX. században. Budapest,MTA, 1992.

[14] Szabó József: MTA Értesítője (1867) 1, 127. http://re-al-j.mtak.hu/45/1/AkademiaiErtesito_1867.pdf (letöl-tés: 2015. július 11.).

[15] Vekerdi László, in: Pach Zsigmond Pál, Vörös Antal(szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia másfél év-százada 1825–1975, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975.

8 A bizottságok tudományos műhelyek voltak. Azért alakultak, hogy a magányosan dolgozó tudósokat összefogják,és szervezzék a „tudományos munkálatokat”. [15] 9 „A munkálkodás azon neme, melyet a physika és vegytan terén a bizottság egy Akadémia méltóságához mért mó-don inaugurálni óhajtott volna, végkép abbahagyatott” – idézi Vekerdi László Szabó Józsefet. [2]

Az Akadémia a Duna felől. A felvétel 1880 és 1890 között készült (Fortepan/BudapestFőváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.028; Klösz György felvétele)

Cholnoky Jenő földrajztudós előadása 1925-ben (Fortepan – 29872)


5 éve

2011-et az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszaka2008. december 30-án, Etiópia előterjesz-tésére, az A/RES/63/209 számú határo-zattal a Kémia Nemzetközi Évévé (Inter-national Year of Chemistry) jelölte. AzENSZ az események fő szervezőjekéntaz UNESCO-t, valamint az IUPAC szer-vezetet jelölte meg. 1911-ben Maria Sklo-dowska-Curie megkapta a kémiai No-bel-díjat. A százéves évforduló ráirányí-totta a figyelmet a nők növekvő szerep-vállalására a természettudományok te-rületén, és az emlékév egybeesett a Ké-miai Szervezetek Nemzetközi Szövetsé-ge (International Association of Chemi-cal Societies) alapításának 100. évfordu-lójával.

2011-ben a BorsodChem Zrt., a kínai Wan-hua Industrial Group leányvállalata, be-zárta veszteséges leányvállalatát, a BC-Ablakprofil Kft.-t, szem előtt tartva ateljes vállalatcsoport versenyképességét.

2011 szeptemberében nyitották meg a La-farge SA és a Strabag St. képviselői Ki-rályegyházán (Baranya megye) Európalegmodernebb cementgyárát. A legszi-gorúbb környezetvédelmi feltételeknekis megfelelő gyár évi 1 millió tonna ce-mentet állít elő.

2011. szept. 30-án a BorsodChem Zrt. ka-zincbarcikai telephelyén felavatta új TDIüzemét. A vegyipari nagyvállalat 200 mil-lió euró értékű beruházásával Európa ve-zető toluol-diizocianát gyártói közé került.

2011. okt. 21-én Berlinben megalakult aScience Europe, az új európai tudomá-nyos kutatási szervezet. Az Európai Unióúj szervezetének székhelye Brüsszelbenvan, célja a tudomány megalapozó érté-keinek gazdasági, társadalmi, politikaiérvényesítése.

2011. nov. 10-én Magyarországon egyedül-álló, de a világon is az élvonalba tartozógyógyszervizsgáló, úgynevezett pharma-tom laboratóriumot adtak át Debrecen-ben, az Atomkiban. A pharmatom prog-ramot – amelynek elsődleges célja agyógyszerek biztonságosságának foko-zása – 250 millió forint európai uniós éshazai társfinanszírozással, ugyanennyiönrész hozzáadásával valósította megaz Atomki, a Debreceni Egyetem, a Rich-ter Gedeon Nyrt., a Huniko Kft., a Phar-mapolis Debrecen Kft. és a Cívis Gyógy-szertechnológiai Kft. részvételével létre-jött projektcég, a Pharmatom HungáriaKft.

2011. nov. 21-én a Magyar TudományosAkadémián ünnepi rendezvényt tartottaka Richter Gedeon Nyrt. alapításának 110.évfordulója és a Kémia Nemzetközi Évetiszteletére.

2011-ben az IUPAC két új „szupernehéz”elemet véglegesített a Mengyelejev-féleperiódusos rendszerben. Ezek a 110-esrendszámú darmstadtium és a 111-es rend-számú röntgenium, míg a 112-es rend-számú koperniciumot már 2010-ben be-illesztették a kémiai elemek sorába.

2011. márc. 4-én hunyt el Bodor Endreegyetemi tanár, a Veszprémi Egyetem(Pannon Egyetem) Általános és Szer-vetlen Kémia Tanszékének tanszékve-zető professzora. A József Nádor Mű-szaki és Gazdaságtudományi EgyetemVegyészmérnöki Karán kezdte pályáját;

az aszkorbimetria,majd a polarográfiaterületén végzett ku-tatásokat. 1954-benkerült Veszprémbe.Az 1960-as évekbenkiadott jegyzetei,majd „Szervetlen ké-

mia” könyve a magyar egyetemi okta-tás első, korszerű kvantumkémiai szem-léletű tankönyvei voltak.

2011-ben hunyt el Kovács Lajos, Állami-dí-jas vegyészmérnök. Létrehozta a festék-ipari tanácsadó és vevőszolgálatot. Meg-szervezője volt a korszerű magyar fes-tékipari kutatásnak, megalakította azMKE Lakk és Festékipari Szakosztályát,szerkesztette a Lakk és Festékipari Zseb-könyvet.

2011-ben hunyt el Hermecz István vegyész-mérnök, az MTA levelező tagja. Egyet-len munkahelyén, a Chinoinban a gyógy-szerkutatás területén dolgozott, kezdet-ben laborvezetőként, majd kutatási igaz-gatóként. Számos hatóanyag (antibioti-kumok, alkaloidok, fájdalomcsillapítók)kialakítása, prosztaglandin-termékekkifejlesztése kapcsolódik munkásságá-hoz. Kutatta az új kémiai módszerek al-kalmazásának lehetőségét, együttmű-ködött tudományos intézményekkel, egye-temekkel. Megalapította az MTA Gyógy-szerkémiai és GyógyszertechnológiaiMunkabizottságát. Több mint 340 köz-leménye jelent meg nemzetközi folyó-iratokban, szabadalmi bejelentéseinekszáma: 130.

2011. aug. 25-én hunyt el Nyitrai Józsefvegyészmérnök, a BME Szerves Kémiaiés Technológiai Tanszékének nyugalma-zott egyetemi tanára. Szakterülete: he-terociklusos vegyületek kémiája, N-he-terociklusok fotokémiája, béta-laktá-mok kémiája. Társszerzője volt a „Ké-miai elnevezés és helyesírás alapjai” cí-mű könyvnek. Az MKE-ben elnöke volta Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságá-nak.

2011. szept. 11-én hunyt el József Gábor ve-gyészmérnök, a Tiszai Finomító létre-hozója, a Mol Rt. nyugalmazott ügyve-

ÉVFORDULÓNAPTÁR, 2016

Próder István Várpalota

Magyar vonatkozású kémia- és vegyipartörténetiévfordulók

BO

DO

R E

ND

RE



zető igazgatója. A Komáromi Kőolaj-ipari Vállalatnál kezdett dolgozni üzem-vezetőként, majd gyáregységvezető-he-lyettesként. 1970-től a Tiszai Kőolajipa-ri Vállalat beruházásának irányítója; őbiztosította a fejlesztések műszaki fel-tételeit. 1985-ben az OKGT műszaki ve-zérigazgató-helyettese, majd a Mol lét-rejöttével annak ügyvezető igazgatója. AMol nemzetközi kapcsolatainak kiépíté-sén, fejlesztésén dolgozott. Elnöke voltaz MKE Ásványolaj- és Petrolkémiai Szak-osztályának és tagja az MTA Energia-politikai Szakértői Bizottságának.

2011 szeptemberében hunyt el GorondyNovák Zsuzsa vegyészmérnök, gumi-ipari szakértő. A Taurus Gumiipari Vál-lalatnál, majd jogutódjánál, a MichelinHungária Vállalatnál dolgozott. Vállala-tánál a beszerzésekkel, import gumi-ipari anyagok helyettesítésével, gyártá-suk megszervezésével foglalkozott. El-látta az InterRubber cég magyar képvi-seletét, segítette az MKE Gumiipari Szak-osztályának működését.

2011. dec. 31-én hunyt el Vértes Attila ve-gyészmérnök, az MTA rendes tagja. Be-vezette a „Magkémia” tárgy oktatását azegyetemen. Kiss Istvánnal írott „Mag-kémia” könyvét külföldön Nuclear Che-mistry címen adták ki. Ebben a téma-körben és a Mössbauer-spektroszkópiaterületén számos könyve és publikáció-ja jelent meg. Az ELTE TTK Fizikai Ké-miai Tanszékén Magkémiai Laboratóri-umot hozott létre, amely később különtanszékké alakult. Elnöke volt az MTAKémiai Osztálya Radiokémiai Bizottsá-gának. Széchenyi-díjjal és Hevesy Medalkitüntetéssel ismerték el munkáját.

10 éve

2006 januárjában a Magyar AlumíniumRt. leállította Inotán az alumíniumter-melést. Az Inotai Alumíniumkohó 1952.

aug. 18-án lépett termelésbe. Várpalotakörnyékének ipari fejlődéséhez a szén-bányászat és a műtrágyagyártás mellettaz alumíniumtermelés is hozzájárult. Akohó leállítása után folytatódott az alu-

mínium félgyártmányok előállítása avásárolt kohóalumínium és az alumíni-umhulladék feldolgozásával.

2006 júniusában a Zoltek Zrt.-nél új üzem-csarnokot adtak át, ahol amerikai tech-nológiával a világ legnagyobb szénszál-gyártó kapacitását alakították ki.

2006. júl. 1-jétől a BME VegyészmérnökiKarának elnevezése Vegyészmérnöki ésBiomérnöki Karra változott. A kar szer-vezeti felépítése is változott, tíz szerveze-ti egységből összevonásokkal öt új tan-szék alakult.

2006 novemberében kísérleti biogáztermelőberendezést avattak Kaposvárott a Ma-gyar Cukor Zrt. gyárában. Az ország-ban először próbálták ki ipari körülmé-nyek között, hogy a cukorgyári mellék-termékekből hogyan lehet biogázt ki-nyerni és környezetbarát technológiávalenergiamegtakarítást elérni.

2006 novemberében megkezdődött a Bor-sod-Abaúj-Zemplén megyei Sajóbábonyipari parkjában lévő ÉMV–Észak-ma-gyarországi Vegyiművek Kft. felszámo-lása. Az ÉMV termelése 2006 nyaránállt le. Területén alakult 2008-ban a Kis-chemicals Gyártó és Kereskedelmi Kft.A vállalat foszgénbázisú intermediere-ket, növényvédő szereket gyárt.

2006. jan. 18-án hunyt el Orbán István ve-gyészmérnök, az Egis Gyógyszergyár ve-zérigazgatója, a BME címzetes egyete-

mi tanára. Az EgisGyógyszergyár ésjogelődje, az EGYTGyógyszervegyésze-ti Gyár volt egyetlenmunkahelye, ahol 42éven át dolgozott,1982-től vezérigaz-

gatóként. Vezetésével a vállalat fejlettgyógyszeripari termelő- és kutatóbázis-sá vált. Irányítása alatt az Egis az elsőkközött alakult át részvénytársasággá. Atársaság privatizációja az ő elképzeléseialapján valósult meg 1995-ben, amikora francia Servier cég a részvények 50,9százalékát megvásárolta.

2006. máj. 21-én hunyt el Szabadváry Fe-renc vegyészmérnök, az MTA rendes tag-ja, az Országos Műszaki Múzeum nyu-galmazott főigazgatója, hazai és nem-zetközi tudományos szervezetek alapí-tója, a tudomány- és technikatörténetikutatások, a műszaki muzeológia kie-melkedő személyisége. Műegyetemi ta-nulmányai után először a családja tulaj-donában levő gyárban kezdett dolgozni,majd a BME Általános Kémiai Tanszé-kének oktatója lett. Jelentős eredménye-

ket ért el analitikai kémiai vizsgálatokkidolgozása terén, majd érdeklődése akémiatörténeti kutatások felé fordult.Tudományos alapossággal és olvasmá-nyos stílusban írta meg „Az analitikaikémia története” címmel művét, majdtovábbi húsz könyvét, közöttük a Sző-kefalvi-Nagy Zoltánnal közösen írt „Akémia története Magyarországon” címűkönyvet. Közel 400 tudományos közle-ménye, élvezetes előadásai mind itthon,mind külföldön nagy elismerést szerez-tek számára. A várpalotai Vegyészeti Mú-zeum létrehozásakor a múzeum tudo-mányos tanácsának tagjaként meghatá-rozó szerepe volt a kutatómunka kiala-kításában, a főbb gyűjtési irányok kije-lölésében. Munkásságát Széchenyi-díj-jal, az Egyesült Államokban Dexter-díj-jal, az Európai Kémikusegyesületek Szö-vetsége FECS-díjával ismerték el.

2006. aug. 5-én hunyt el Réffy József ve-gyészmérnök, egyetemi tanár, a BMESzervetlen Kémia Tanszékének tanszék-vezető professzora. Az elemorganikusvegyületek szerkezetvizsgálatával fog-lalkozott. Színvonalas és közérthető elő-adásai alapján az egyetem legkiválóbboktatói között tartották számon. Tan-székvezetői munkája mellett volt dé-kánhelyettes, rektorhelyettes. Vezette azOktatási Minisztérium Felsőoktatási Fő-osztályát. Elnöke volt az MTA Szervet-len és Kovalens Vegyületek Munkabi-zottságának, dolgozott az Európai Ve-gyészmérnök Szövetség Oktatási Bizott-ságában.

2006. aug. 15-én hunyt el Varga Edit ve-gyész, a Richter Gedeon Nyrt. nyugalma-zott vezérigazgatója. Vezetése alatt agyár jelentős növekedése ment végbe, újgyártásprofilok alakultak ki, létrejött avállalat dorogi gyáregysége. Folyamato-san bővült a termékválaszték, fejlődötta kutatási tevékenység, szélesedtek avállalat nemzetközi kapcsolatai. Mun-kásságáért Eötvös- és Állami Díjban ré-szesült.

2006. aug. 19-én hunyt el Gegus Ernő ve-gyészmérnök, címzetes egyetemi tanár.1951–58 között az BME-n optikai emisz-sziós színképelemzéssel foglalkozott,majd 1959-től 1974-ig a Vasipari KutatóIntézet Színképelemző Laboratóriumátvezette. Kiemelkedő eredményeket értel a vas- és acéletalonok gyártásáhozszükséges homogenitás- és elemanaliti-kai vizsgálatok kifejlesztésében. 1974–86között a Veszprémi Vegyipari Egyetem(ma: Pannon Egyetem) Analitikai Ké-mia Tanszékén működő akadémiai ku-

INO

TAI A

LUM

ÍNIU

MKO

HÓ

OR

BÁ

N IS

TVÁ

N


tatócsoport tagjaként dolgozott. A ré-gészeti leletek vizsgálata kutatásainakmeghatározó részét alkotta.

2006. okt. 30-án hunyt el Nyiredy Szabolcsakadémikus, a Gyógynövénykutató In-tézet Rt. elnök-igazgatója. A SemmelweisOrvostudományi Egyetemen 1975-benkapta meg gyógyszerész diplomáját. ASOTE Gyógyszerészeti Intézetben vég-zett munkája után 1983-tól nyolc évet töl-tött Svájcban a zürichi GyógyszerészetiIntézetben. 1990-ben vette át a Gyógy-növénykutató Intézet vezetését. Vezetésealatt az intézet a hazai elválasztás-tu-domány, a kromatográfia legeredmé-nyesebb műhelyévé vált. Öt könyve, hu-szonkét könyvfejezete, több mint 130tudományos dolgozata publikálása mel-lett közel harminc szabadalmi bejelen-tést tett. Számos szakmai folyóirat fő-szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagjavolt, közöttük főszerkesztője a Journalof Planar Chromatography – ModernTLC lapnak.

2006. nov. 22-én hunyt el Pillich Lajos ru-bindiplomás vegyészmérnök a RichterGedeon Nyrt. örökös tiszteletbeli elnöke.Pályafutását a Richterben analitikus-ként kezdte, majd üzemvezetőként, 1942–1976 között műszaki igazgatóként dol-gozott. 1990-től 1999-ig a Társaság el-nökeként, majd 1999-től haláláig tiszte-letbeli elnökként tevékenykedett. Het-ven éven át fáradhatatlanul munkálko-dott a gyógyszergyár érdekében. Tevé-kenysége meghatározó volt a vállalat ésa magyar gyógyszeripar fejlesztésében.Az 1970-es évekre a Richter Gedeon Gyógy-szergyár középüzemből nemzetközi szin-ten is jelentős nagyüzemmé fejlődött.Az 1990-ben újra részvénytársasággá ala-kult gyár Pillich Lajos elnökségével si-keresen működött piacgazdasági körül-mények között és a magyar gyógyszer-gyárak közül egyedül tartotta meg ön-állóságát. Munkája, elfoglaltsága mellettminden kezdeményezést támogatott,amely hozzájárult a fiatalok képzésé-hez, tájékoztatásához.

2006-ban hunyt el Szakács Ottó vegyész,analitikus, az ELTE Szervetlen és Anali-tikai Kémiai Tanszékének oktatója. Meg-határozó része volt az egyetem műsze-res analitikai kémiai laboratóriumánakfelszerelésében, tematikájának kidolgo-zásában. Az optikai emissziós színkép-elemzés területen végzett kutatásokat,majd az atomabszorpciós méréstech-nikában láng- és grafitkemencés atomi-záción alapuló módszereket dolgozottki.

15 éve

2001 februárjában a Magyar Mérnöki Ka-mara Vegyészmérnöki Tagozata PéceliBéla-díjat alapított. Péceli Béla (1921–2000) kiemelkedő munkát végzett akorszerű hazai kőolaj-feldolgozó iparmegteremtésében, működtetésében éstávlati fejlesztési terveinek kialakításá-ban.

2001. ápr. 12-én nyitották meg a RichterMúzeumot a vállalat alapításának 100. év-fordulója alkalmából rendezett ünnep-ségsorozat kezdeteként.

2001. máj. 3-án adták át a Sanofi-Synthe-labóhoz (ma: Sanofi-aventis) tartozó Chi-noin új kémiai kutatási épületét. A tér-ség legkorszerűbb kémiai kutatási köz-pontjában új hatóanyagok kutatásával,preklinikai vizsgálatokkal és termékfej-lesztéssel foglalkoznak.

2001. jún. 1-jén avatták fel KazincbarcikánMagyarország első projektfinanszírozá-sú ipari erőművét. Az 1998-ban meg-alapított projekttársaság tagjai a Bor-sodChem Erőmű Kft., az áramszolgál-tató ÉMÁSZ Rt. és a gázszolgáltató MolRt. voltak.

2001. aug. 2-án a BorsodChem Rt.-nél meg-indították az évi 60 kt kapacitású TDI-üzem (toluilén-diizocianát) próbaüze-mét. A TDI a poliuretán-gyártás fontoskiindulási anyaga.

2001. nov. 26-án ünnepélyesen felavattákSzázhalombattán a Mol Rt. Dunai Fino-mítóban a késleltetett kokszoló üzemet.A 60 milliárd forintos beruházással meg-valósított üzem jelentősen javítja az ér-tékes termékek arányát. A késleltetettkokszolóeljárás az erőművekben koráb-ban nehéz fűtőolajként eltüzelt kőolaj-ipari desztillációs maradékokat alakítjaát. A technológia ezekből értékes mo-torhajtóanyag-komponenseket állít elő,melléktermékként gazdaságosan fel-használható petrolkoksz keletkezik.

2001. ápr. 20-án hunyt el Földiák Gábor ve-gyészmérnök az MTA Kémiai Kutató-központ Izotóp- és Felületkémiai Inté-zetének egykori főigazgatója, egyetemitanár. Munkássága kiemelkedő a sugár-hatás-kémia, sugártechnológia, izotóp-technika és petrolkémia területén. Egye-temi előadásait is mind itthon, mindkülföldön fenti témakörökben tartotta.Igazgatója volt a MérnöktovábbképzőIntézetnek, 1983–86 között művelődés-ügyi miniszterhelyettes.

2001. júl. 8-án hunyt el Bodor Géza vegyész-mérnök, címzetes egyetemi tanár. 40éven át dolgozott a Műanyagipari Ku-

tató Intézetben. Kutatásai a polimerekfizikai tulajdonságainak vizsgálatáhozkapcsolódnak. Munkáiról szakcikkei mel-lett a „Polimerek szerkezetvizsgálata”(magyar és angol nyelven) valamint „Po-limer anyagszerkezettan” könyveibenszámolt be.

20 éve

1996-ban a Medimpex Rt. gyógyszer-ke-reskedelmi cég három részre oszlott: Me-dimpex Gyógyszerkereskedelmi Kft.-re,Med-West Portfolió Vagyonkezelő Kft.-re és a tovább működő Medimpex Rt.-re.

1996-ban a volt Peremartoni Vegyipari Vál-lalat részterületén létesült TranscenterKft. (később Kemira finn, majd YaraHungária, főként norvég tulajdonú vál-lalat, ma: Peremarton Fertilizers Műtrá-gyagyártó Kft.) új nitrogén műtrágyátfejlesztett ki, amely nem növeli a talajnitráttartalmát.

1996 őszén került forgalomba a RichterGedeon Rt. Curiosin nevű új origináliskészítménye, amely felfekvések, feké-lyek, nehezen gyógyuló sebek hatékonygyógyszere. A szert, amelynek feltalálóiIllés Lajos és munkatársai, több ország-ban szabadalmaztatták. Természetes ere-detű hatóanyaga a hialuronsav cink-komplexe.

1996-ban a Taurus Gumiipari Rt. részvé-nyeinek 90%-át a francia Michelin vá-sárolta meg.

1996. okt. 29-én felavatták a Győrt Baum-gartennel összekötő Magyarország–Auszt-ria gázvezetéket. A 117 km-es vezeték azeurópai gázrendszerhez kapcsolja Ma-gyarországot, növeli a gázellátás bizton-ságát.

1996. nov. 8-án átadták a Zsanai Földalat-ti Gáztároló első építési ütemének léte-sítményét, amely 600 millió m3 földgáztárolására alkalmas. A második ütemet2009 novemberében fejezték be.

1996-ban hunyt el Mázor László, a ma-gyar analitikai kémia kiemelkedő alko-tója, a BME docense. Első könyvét PlankJenő professzorral a „Fémelemzés mód-szerei” címen adta ki. Az 1960-as évek-től kezdődően a szerves analitika terü-letén folytatott kutatásokat. „Szerveskémiai analízis”, „A szerves kémiai ana-lízis korszerű módszerei” c. könyvei ál-talános szakmai elismerésre találtak.Szerkesztésében jelent meg az „Analiti-kai zsebkönyv”, amely négy kiadásbanmind a hazai, mind a külföldi kémiku-sok hasznos segítője volt.




1996. jún. 2-án hunyt el Szabó Zoltán ve-gyészmérnök, egyetemi docens. A BMESzervetlen Kémiai Tanszékén kezdte pá-lyafutását, majd 1946-ban a Hidroxi-géngyárhoz került. 1951–1985 között aVegyterv főmérnökeként tevékenyke-dett. Nagyüzemek, kísérleti üzemek ter-vezési munkáiban vett részt. Az egyete-mi oktatásban vegyipari műveleteket,tervezési ismereteket adott elő. Többkézikönyv társszerzője, szerkesztője volt,haláláig tagja a Magyar Kémikusok Lap-ja szerkesztőbizottságának.

25 éve

1991. máj. 14-én alapították a Transdanu-bia Kft.-t. Alapítását az Ipari és Keres-kedelmi Minisztérium is elősegítetteabból a célból, hogy a kft. a Dunántúl ve-szélyes ipari hulladékainak összegyűjté-sét, szétválasztását és a hasznosíthatóhányad kinyerését megoldja.

1991. jún. 3-án jegyezték be a PannonplastMűanyagipari Rt.-t a cégnyilvántartás-ba. Első elődvállalata 1922-ban MagyarGomb- és Műanyaggyár Rt. néven ala-kult. Jogelődei voltak még: a HungáriaGumigyár Rt., Hungária Guttapercha ésGumigyár, végül 1958-tól a Hungária Mű-anyagfeldolgozó Vállalat.

1991. jún. 5-én kezdte meg a termeléstSzázhalombattán a Dunastyr, a poliszti-rolt gyártó magyar–olasz vegyes vállalat.A polisztirol gyártási licencet a Monte-dipe cégtől vásárolták. Az üzem terme-lési kapacitása 45 kt/év ütésálló poli-sztirol és 20 kt/év habosítható poliszti-rol.

1991. júl. 3-án indították meg a TVK újpolietiléngyárát. Ezzel a vállalat 1970 és1986 után sorrendben harmadik polieti-léngyára kezdte meg a termelést. Az újgyár kapacitása 60 kt/év kis sűrűségűpolietilén. A technológia a BASF-től szár-mazik, a termékek egy részét a jól is-mert Lupolen márkanéven, illetve a ma-gyar Tipolen márkanéven hozzák forga-lomba. Az új polietilén típusok optikai tu-lajdonságai jobbak, ami különösen a fó-liagyártásnál jelentős. Fólián kívül fröccs-öntött termékek készíthetők az új anyag-ból.

1991. szept. 1-jén a Reanalnál négy önálló,teljes vertikumú kereskedelmi egységalakult: a Finomvegyszer, Diagnoszti-kum, Agrokémia, Gyógyszeripari és Ke-reskedelmi üzletág. 2007-ben a ReanalZrt. megalapította a Reanal Laborvegy-szer Kft.-t, amely teljes mértékben át-vette a laboratóriumi vegyszerek, se-

gédanyagok és laboreszközök forgalma-zását.

1991 szeptemberében végleg leállt a Tata-bányai Alumíniumkohó. Mindhárom ko-hócsarnokban beszüntették a termelést.

1991. okt. 1-jén jött létre a Magyar Olaj- ésGázipari Részvénytársaság (ma MolNyrt.) az 1957-ben alapított Országos Kő-olaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakí-tásával. 20 év alatt a Mol sikeres, integ-ráltan működő társasággá vált, magábafoglalta a szlovákiai Slovnaftot és a Ti-szai Vegyi Kombinátot. Irányítása alákerült a horvát INA olajtársaság. A ter-mék-előállítás, kereskedelem, szénhid-rogén-készlet kutatás-termelés, töltőál-lomás-fejlesztés terén elért eredményeirévén a közép-kelet-európai térség egyiklegjelentősebb vállalata lett.

1991. okt. 1-jétől a Budalakk Festék- és Mű-gyantagyár gyáregységei részben egy-személyes kft., részben vegyes vállalat,részben önálló kft. formában működ-nek (összesen hét kft. alakult).

1991. okt. 14-én kezdte meg a termelést aszázhalombattai Mol Rt. Dunai Finomí-tó 7,1 milliárd forintért épült, 600 kt/évkapacitású benzinreformáló üzeme. AzUniversal Oil Products Co. (UOP) tech-nológiával folyamatos katalizátorrege-nerálást megvalósító, 4-es számú Re-formáló üzem megindítása műszaki fel-tételt jelentett a benzin ólomtartalmaeurópai normáknak megfelelő csökken-téséhez.

1991 októberében a BorsodChem Rt. üzem-be helyezte 25 ezer tonna/év kapacitásúMDI (metilén-difenil-diizocianát) üze-mét, amit a Mitsui Toatsu Chemical el-járására a CHISSO Eng. közreműködé-sével valósítottak meg. A gyár a poliu-retán-gyártás egyik alapanyagának, azizocionátnak (MDI) három alaptípusátgyártja. A második MDI üzem 2006-banlépett termelésbe.

1991. nov. 15-én kezdte meg a termeléstBudapesten Európa egyik legmodernebblevegőszétválasztó üzeme, amely órán-ként 6000 m3 cseppfolyós terméket ké-pes előállítani. Az üzem tulajdonosa azMG Hungarogáz Kft. vegyesvállalat, ame-lyet a német Messer Griesheim GmbHés az Oxigén- és Dissousgázgyár Válla-lat hozott létre.

1991. nov. 28-án helyezték üzembe a DorogiÉgetőmű abszorberét, ezzel a beruházásbefejeződött.

1991 decemberében a Mol Rt. Tiszai Finomí-tó (TIFO, Tiszaújváros) területén üzem-be helyeztek egy évi 8 kt kapacitású, nagytisztaságú izobutilént gyártó üzemet.

1991-ben alapították a PannonPharmaGyógyszergyártó Kft.-t. A magyar–ame-rikai vegyesvállalat generikus gyógysze-rek gyártásával, fejlesztésével, forgalma-zásával foglalkozik, gyógyszer-vizsgála-tokat, műszaki elemzéseket végez. A vál-lalat Pécsváradon építette fel gyógyszer-gyárát. Pécsvárad a magyar gyógyszer-készítés és gyógyítás egyik bölcsője. Atelepülés egykor Szent István által ala-pított bencés monostorának 1015-ben keltalapító levele ugyanis első ízben teszemlítést kórházról, gyógyszerről, gyó-gyításról. Első királyunk a gyógyításhozgyógyító szolgákat, fürdőmestereket, agyógyító növények gondozásához kerté-szeket is rendelt.

1991. jún. 21-én hunyt el Kajtár Márton,az ELTE Szerves Kémiai Tanszékénekprofesszora. A hazai alkalmazott kirop-tikai spektroszkópia megteremtője volt,közel száz eredeti tudományos közle-ményének kétharmada ezzel a terület-tel foglalkozik.

1991. jún. 22-én hunyt el Huszár Andor ve-gyészmérnök, a Tiszai Vegyi Kombinátnyugalmazott, Állami díjas vezérigazga-tója. 1964-ben került a TVK-hoz, amely-nek igazgatója, majd 1979-től 1989-ig,nyugdíjazásáig vezérigazgatója volt. Te-vékenysége szorosan összekapcsolódika magyar petrolkémiai iparral, az ole-finkémiai termékek előállításával, fel-dolgozásával, a hazai polietilén- és poli-propilén-gyártás megvalósításával és to-vábbfejlesztésével. Jelentős szerepe voltabban, hogy a TVK-nál nemzetközi ösz-szehasonlításban is korszerű, gazdasá-gos termelési kapacitású üzemek jötteklétre.

1991. okt. 14-én hunyt el Székely Géza, aholland-magyar tulajdonú AKZO TVKFestékgyártó és Kereskedelmi Rt. elnök-igazgatója. Kiemelkedő tevékenységetvégzett a Chemolimpex export főosztá-lyán, valamint a TVK, majd az AKZOTVK fejlesztésében.

30 éve

1986. márc. 31-én kezdte meg a termeléstPétfürdőn a Nitrogénművek Rt. új argon-üzeme.

1986 júniusában megkezdték a Biogal Rt.-nél (ma Teva Magyarország Zrt.) a CIBA-GEIGY licence alapján készülő antibio-tikum-tartalmú gyógyszeralapanyag,a V-penicillin-szulfoxid-benzhidrid-észtergyártás üzemi próbáit.

1986. aug. 21-én kezdődtek meg az üzemipróbák a TVK új műanyaggyárában, a


lineáris polietilént gyártó, második PEüzemben. A Phillips Petroleum Co. szusz-penziós eljárásával gyártott termék nagy-mértékben nyújtható (pl. fóliagyártás-nál), nagy a mechanikai szilárdsága, jóa hő- és vegyszerállósága. Az üzem ka-pacitása 140 kt/év lineáris PE volt, fej-lesztés után 200 kt/év műanyag granu-látum előállítására alkalmas.

1986. febr. 6-án hunyt el Szarvas Pál, aKLTE tanszékvezető egyetemi tanára.Társszerzője volt az „Általános és szer-vetlen kémia” c. könyvnek, amely csak-nem húsz évig volt a kémia szakos hall-gatók tankönyve. Több analitikai mód-szert dolgozott ki különböző fémekmennyiségi meghatározására, elválasz-tására. 1963–68 között a KLTE rektoritisztét töltötte be.

1986. júl. 7-én hunyt el Mészáros Zoltánvegyészmérnök, egyetemi tanár, a Chi-noin kutatási igazgatója, a Magyar Far-makológiai Társaság Gyógyszerkémiaiszekciójának titkára.

1986. jún. 15-én hunyt el Farkas Lorándvegyész, akadémikus az MTA alkaloid-kémia kutatócsoportjának tudományostanácsadója, a flavonkémiai munkabi-zottság elnöke.

1986. okt. 22-én hunyt el Szent-GyörgyiAlbert, Nobel-díjas biokémikus. 1917-ben Budapesten szerzett orvosi diplo-mát, majd Pozsonyban, Prágában, Ber-linben, Hamburgban, Leidenben, Gro-ningenben, Cambridge-ben és az ameri-kai Rochesterben tanult. 1930-ban a sze-gedi egyetem biokémiai tanszékének letta professzora, 1937-ben elnyerte az or-vosi Nobel-díjat „a biológiai égésfolya-matok terén tett felfedezéseiért, külö-nös tekintettel a C-vitaminra, valaminta fumársav-katalízisre” . 1945–47-ben abudapesti egyetem biokémia tanára.1947-ben az Egyesült Államokban tele-pedett le. Itt a Massachusetts állambeliWoods Hole izomkutató intézeténekigazgatója, majd a Maryland állambanlévő bethesdai rákkutató intézet alapít-vány tudományos igazgatója volt. Ered-ményeit tíz könyvben és több mint 200tudományos dolgozatban tette közzé.

40 éve

1976-ban kezdődött meg a TVK-ban a po-lipropilén kötözőzsineg gyártása a Rei-fenhäuser cégtől vásárolt gépsoron.Ugyanebben az évben indult meg a po-lipropilén feldolgozása a Kender-, Juta-és Textilipari Vállalat nagyhalászi gyá-rában is.

1976 szeptemberében a Taurus nyíregyhá-zi gyáregységében megkezdték a csuk-lós autóbuszoknál alkalmazott összekötőgumicsuklók (harmonikák) gyártását.

1976 októberében kezdett termelni Doro-gon a Magyar Hanglemezgyártó Válla-lat 100 millió Ft-os beruházással létesí-tett új hanglemezgyára. A hanglemez-gyártás 1993-ban megszűnt, a hangka-zetták másolása folyamatos maradt.1995-ben kezdődött meg az anyavállalat(Hungaroton) privatizációja.

1976 novemberében jött létre a VeszprémiAkadémiai Bizottság agrokémiai mun-kabizottsága, amely hat dunántúli me-gye (Veszprém, Zala, Vas, Győr-Sopron,Fejér és Komárom) kemizálási szakem-bereinek biztosított fórumot.

1976. jún. 21-én hunyt el Vitális Sándorgeológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár.Nevéhez fűződik a sikondai és püspök-fürdői hévíz és a kisterenyei ásványvízfeltárása. Az országos szénkutatás ésszénvagyon felmérés mellett irányításá-val indult meg a radioaktív anyagok ha-zai kutatása, a recski érckutatás bento-nit lelőhelyeinek feltárása.

1976. aug. 16-án hunyt el Erdey-Grúz Tiborakadémikus, az MTA főtitkára, majd1970–76 között elnöke, Kossuth-díjasegyetemi tanár, volt felsőoktatási mi-niszter, a magyar elektrokémiai iskolamegteremtője, a Magyar KémikusokLapjának első felelős szerkesztője. Ku-tatásai mellett tevékeny oktató volt. Hi-ánypótló tankönyvként jelent meg1940-ben a Gróh–Erdey-Grúz–Náray-Szabó–Schay-féle „Fizika kémia”, az el-ső magyar nyelvű fizikai kémiai tan-könyv. Ebből alakult ki később az Er-dey-Grúz–Schay: „Elméleti fizikai ké-mia” című könyv.

50 éve

1966-ban a Biogal Gyógyszergyárban (ma:Teva Magyarország Zrt.) megindítottáka dextrán-üzemet.

1966. szept. 9-én a TVK-ban megkezdődötta műtrágya-csomagolásra szolgáló poli-etilén zsákok gyártása.

1966. jan. 21-én hunyt el Müller SándorKossuth-díjas egyetemi tanár, akadémi-

kus, a Veszprémi Vegy-ipari Egyetem SzervesKémia Tanszékénektanszékvezetője, azMTA Sztereokémai Ku-tató Csoportjának ve-zetője. Szénhidrátokszerkezetének és szin-

tézisének kérdéseivel, dimerizációval ésa dimerek vizsgálatával foglalkozott.

1966. júl. 5-én hunyt el Hevesy György No-bel-díjas kémikus, egyetemi tanár, azMTA tiszteletbeli tagja, a hafnium fel-fedezője. Kiemelkedő jelentőségű kuta-tómunkát végzett a radioaktív izotópokindikátorként való felhasználásában. Aradioaktív indikáció módszerével elértkémiai és sugárbiológiai kutatásainakeredményeiért 1943-ban Nobel-díjat ka-pott.

1966. nov. 6-án hunyt el Török Gábor Kos-suth-díjas vegyészmérnök, a KözpontiÉlelmiszeripari Kutató Intézet igazgató-ja. 1947-ben irányításával indult meg amagyar Mirelit gyorsfagyasztó üzem mű-ködése; létrehozásához és gyártási tech-nológiájának kidolgozásához alapvetőkutatásokkal járult hozzá.

60 éve

1956-ban kezdődtek meg a Hungária Ve-gyiművekben az első, kísérleti jellegűPVC-üzem beruházási munkái. Az üzemkapacitása évi 300 t PVC volt. A kísérle-ti üzem az akkori idők autark iparpoli-

tikájának megfelelően a magyar PVC-gyártás megindítását volt hivatott elő-segíteni önerőből. Erre nem került sor,mert az első ipari üzemhez a Hoechstkomplett technológiáját vásárolták meg,amelyet az Uhde cég szállított. Az üzem1963-ban a BVK-nál kezdte meg a terme-lést és évente 6000 t szuszpenziós PVC-tállított elő.

1956 júniusában a Szénsavtermelő Nem-zeti Vállalat üzembe helyezte répcelakiüzemét.

1956 augusztusában a Hajdúsági Gyógy-szergyárban (később Biogal, ma Teva)elkezdték a nyers penicillin-káliumsó gyár-tását.

1956. júl. 24-én hunyt el Zemplén Géza Kos-suth-díjas egyetemi tanár, akadémikus.Szénhidrátok és enzimek kutatásávalfoglalkozott. Jelentős szerepe volt szer-ves vegyiparunk kialakításában. Mun-kásságának fő eredményei a cukor-ace-tátok nátrium-etilátos szappanosítása,M

ÜLL

ER

SÁ

ND

OR

A P

VC-Ü

ZEM




új cukorlebontó módszer kidolgozása,oligoszacharidok és glükozidok szinté-zise higany-acetátos módszerrel, többfontos glükozid szerkezetének felderíté-se. Mint egyetemi oktató jelentős érde-meket szerzett, a legtöbb vezető ma-gyar szerves kémikus tanítványai sorá-ból, az elismert „Zemplén-iskolából” ke-rült ki. Fő műve: „Szerves kémia”, Bp.,1952.

70 éve

1946. márc. 16-án hunyt el Száhlender La-jos gyógyszerész, egyetemi tanár, lap-szerkesztő. Than Károly mellett volt ta-nársegéd és Winkler Lajosnál asszisz-tens. Élelmiszerkémiai vizsgálatokat dol-gozott ki. Az 1940-ben megjelenő Ké-mikusok Lapjának főszerkesztője, a Ter-mészettudományi Társulat vezetőségitagja volt.

1946. júl. 19-én hunyt el Széll László Móragrárvegyész, a debreceni Gazdasági Tan-intézetnél a kémia, borászat, természet-tan és mezőgazdasági technológia tanára.Tanulmányaival a mezőgazdasági kémi-ai technológia fejlődését segítette elő.

75 éve

1941. ápr. 7-én alapították a Magyar Vis-cosa-gyár Rt.-t. 1943-tól viszkóztermé-keket, különféle akrilszálakat állítottelő. A rendszerváltozás után 1995-ben a

vállalatot a Zoltek Comp. vásárolta meg.1997-től a vállalat neve Zoltek Zrt., azakrilszálakon kívüli termékek gyártásátleállították, és megkezdték a szénszáltextilek feldolgozását.

1941. jún. 11-én a gumiipar nyersanyag-szükségletének fedezésére a Ruggyan-

taárugyár és a Péti Nitrogénművek kö-zös vállalkozásában (jelentős állami tá-mogatással) megalakult a Magyar Ve-gyiművek Rt., amely évi 600 t BUNA-Sés BUNA-N típusú műgumi előállításáraalkalmas ipartelep létesítését határoztael Rákoskeresztúr határában. A gyár 1944-ben felépült, de a háborús események(és feltételezhetően hibás tervezés) mi-att nem lépett termelésbe. A háború utántermelő berendezéseit az azonos nevűállamosított vállalat használta különfé-le szerves vegyipari termékek (színezé-kek, műanyaglágyítók) gyártására. 1956-tól az 1980-as évekig összevonások, bő-vítések után Egyesült Vegyiművek né-ven működött, 1992-ben részvénytársa-sággá alakult, amely 1999-ben megvá-sárolta a „Caola” márkanevet. 2006-tóla társaság cégneve: EVM Háztartás-vegyipari és Kozmetikai Zrt.

1941. márc. 3-án hunyt el Bugarszky Ist-ván vegyész, akadémikus, a budapesti tu-dományegyetem Vegytani Tanszékénekvezetője. Reakciókinetikai kutatásai ésfehérjevizsgálatai jelentősek.

1941. ápr. 7-én hunyt el Finkey József aka-démikus, műegyetemi tanár. A szén- ésércelőkészítés tudományos vizsgálatá-val foglalkozott. Kidolgozta a mechani-kai nedves előkészítés rendszeres elmé-letét.

1941. szept. 7-én hunyt el Pfeifer Ignác ve-gyészmérnök, a Műegyetem Kémiai Tech-

nológiai Tanszéké-nek 1912–1922 közöttprofesszora. 1922-tőlaz Egyesült Izzó ku-tatólaboratóriumát vezette. Jelentős mun-kát végzett a vilá-gítástechnikai, víz-

technológiai és energetikai kutatásban.Kidolgozta a kazántápvizek lágyításáraszolgáló mész-szódás eljárást. Újjászer-vezte a Magyar Kémikusok Egyesüle-tét, melynek haláláig elnöke volt. WarthaVince előadásai alapján összeállította azelső „Kémiai technológia” egyetemi tan-könyvet.

1941 végén hunyt el Götz Irén Júlia kémi-kus, az első magyar női egyetemi tanár.Vegyészdoktori dolgozatában (ő volt aharmadik női vegyészdoktor) a rádium-emanáció meghatározásának kérdésévelfoglalkozott.

80 éve

1936 januárjában a Pécsi Kokszművek Rt.megkezdte a gázszolgáltatást Pécs vá-

rosa számára. Ezzel egy időben Pécs vá-ros régi világítógáz-telepe beszüntettetermelését.

1936. ápr. 23-án Kun Sándor festék- és ve-gyi áru nagykereskedő Pestszenterzsé-beten megalapította a Galvanokémia Fes-ték- és Vegyészeti Gyár Rt.-t. Olaj- és zo-máncfestékeket, galvanokémiai segéd-anyagokat gyártott. 1949-ben államosí-tották, ezután több vállalat részlegekéntműködött: Vegyi és Porfestékgyár (1949),Smelting Fémkohászati Rt. (1950), Fém-festékgyár (1951), Metallochémia (1952),Fémötvöző Vállalat (1954), újra Metal-lochémia (1964), Csepel Vas- és Fém-művek Tröszt (1971). 1975-ben megszűnt.

1936. okt. 22-én a Gerő és dr. Ofner cég meg-alapította Újpesten (Kisfaludy u. 15.) aZsíralkoholgyár Rt.-t. A Zsíralkoholgyárbiztosította a szintetikus ipari mosószer-gyártás nyersanyagát. A vállalkozás ne-ve Gerő Manó halálával Vitéz dr. Lázárés dr. Ofner Vegyészeti Gyárra változott(1938). 1949-ben Ipari Segédanyaggyár-nak nevezték el, amely 1956-ban a Ma-gyar Vegyiművek mellett alapítója lettaz Egyesült Vegyiműveknek.

1936. jan. 25-én hunyt el Sztankay Abagyógyszerész, vegyész. A GyógyszerészEgyesület Tanügyi Bizottságának tagjavolt. Közel 300 dolgozatban részletesenelemezte a forgalomba került gyógysze-reket.

1936. jan. 31-én hunyt el Szontagh Tamásgeológus. 1889-ben a Földtani Intézetnélhelyezkedett el. 1924-ben mint az intézetigazgatója vonult nyugdíjba. Tudomá-nyos munkássága során elvégezte az Al-föld keleti peremének geológiai térké-pezését, majd főleg hidrogeológiai tevé-kenységet folytatott. Érdeme, hogy a ba-konyi ún. vörösföldben bauxitot ismert fel.

1936. ápr. 27-én hunyt el Karlovszky Geyzagyógyszervegyész. 1883-tól 1892-ig ThanKároly mellett volt tanársegéd. Ő állí-totta elő az idegbántalmak ellen ma ishasznált rubídium-ammónium-bromi-dot. 1892-ben átvette a Gyógyszerész Köz-löny szerkesztését. 1923-ban gyógyszer-tárat nyitott Budapesten.

1936. szept. 30-án hunyt el Ilosvay Lajoskémikus, egyetemi tanár, akadémikus.1875–76-ban Lengyel Béla, majd 1876–1880 között Than Károly mellett volt ta-nársegéd, 1880-ban két évre külfölditanulmányútra ment, HeidelbergbenRobert Bunsennél, Münchenben AdolfBaeyernél, Párizsban Marcelin Berthelot-nál képezte magát. 1883-ban a Műe-gyetem nyilvános, rendes tanárává ne-vezték ki. 1914–17 között a Vallás- és Köz-

ZEMPLÉN GÉZA ELŐADÁSON (P. NAGY S. FELVÉTELE)

VISC

OSA

-ÜZE

MEK

PFEI

FER

IGN

ÁC

tási területe a szervetlen kémiai tech-nológia, az ipari elektrokémia, a tim-föld- és alumíniumgyártás. Nevéhez fű-ződik a magyar galliumgyártás tudomá-nyos megalapozása és ipari megindítá-sa. Nemzetközi elismerést váltott ki ku-tatási eredménye: a gallium-arzenid egy-kristály előállítása.

120 éve

1896. máj. 2-án nyitotta meg Ferenc Józsefa millenniumi ünnepségsorozat ezredé-ves országos kiállítását. A kiállítás „XVIII.csoportjában” sor került a vegyészetiipar bemutatására is.

1896. jún. 21-én született Albert János Kos-suth-díjas vegyészmérnök. Fő kutatásiterülete a durvakerámiai-technológia, ahíradástechnikai kerámiai anyagok ha-zai gyártásának megvalósítása, a perli-talapú, nagy hőállóságú anyagok előál-lítása.

1896. júl. 21-én született Schlattner JenőKossuth-díjas gépészmérnök. Nevéhez

fűződik a magyar bar-nakőszén-lepárlás kifej-lesztése. 1933-ban terveiés szabadalma alapjánépítették az első komp-lex barnakőszén-lepárlótelepet Dorogon. Speciá-

lis kokszolókemencét tervezett.1896. nov. 8-án született Bereczky Endre

vegyészmérnök, Kossuth-díjas egyetemitanár. Csehszlovákiai és magyar cement-gyárakban dolgozott, majd a VeszprémiVegyipari Egyetem Szilikátkémiai Tan-székének tanszékvezető tanára lett. Azautomatikus aknakemencékben végbe-menő égési folyamatokkal, a klinker-visz-szavezetéses égetési módszerrel, a transz-portlandcementgyártással, klinker-ás-ványtani vizsgálatokkal foglalkozott.

1896. dec. 27-én született Kabay Jánosgyógyszervegyész, a magyar morfingyár-tás úttörője. Módszert dolgozott ki amorfin előállítására száraz, csépelt mák-szalmából.

1896-ban született Braun Géza vegyész-mérnök, egyetemi tanár. Zemplén Gézamellett volt adjunktus. Rockefeller-ösz-töndíjas volt a chicagói egyetemen, majdegyetemi tanár a Harvard Egyetemen.A szívgyógyszer-alapanyag kutatásokfoglalkoztatták.

125 éve

1891 őszén helyezték üzembe a MagyarÁltalános Kénsav-, Műtrágya- és Vegy-


oktatásügyi Mi-nisztérium állam-titkára. Főként ana-litikai és szervetlenkémiai kutatások-kal foglalkozott. Asalétromossav ki-mutatására szolgá-ló Griess-kémszertrendkívül érzékeny-

nyé tette (Griess–Ilosvay-reagens).

90 éve

1926. aug. 25-én került sor Tihanyban aBiológiai Kutató Intézet ünnepélyes alap-kőletételére.

1926. szept. 10-én írta alá a három Kabaytestvér, Kabay János, Kabay Péter és Ka-bay József az Alkaloida Vegyészeti GyárRt. alapítási szerződését. A gyárat a Sza-bolcs megyei Büdszentmihály (ma: Ti-szavasvári) községben létesítették, amely-nek az volt a célja, hogy a még zöld ál-lapotban learatott mákból morfin alka-loidokat állítson elő (az eljárást későbbKabay János száraz mákszalma nyers-anyagra módosította).

1926-ban vették programba az ÓbudaiGázgyárban vízgáz-üzem létesítését. Azüzem építését 1927-ben be is fejezték.

1926. júl. 20-án hunyt el Liebermann Leó,az Állatorvosi Főiskola kémiaprofesszo-ra, majd a tudományegyetem közegész-ségtan-tanára. 1881-ben az Országos Che-miai Intézet igazgatói teendőit is ellát-ta. Oldatok elektrokémiai vizsgálatávalkapcsolatos kutatásai jelentősek.

100 éve

1916-ban hozták létre a Viktória Vegyésze-ti Művek Rt.-t, amelynek tevékenységekristályszóda és lakkfesték előállítására,továbbá alumíniumipari kísérletekre ter-jedt ki. A vállalat a Vegyi és Porfesték-ipari Vállalathoz került (1949), amelyetaz 1959-ben alapított Lakk- és Festék-ipari Vállalathoz (1968-tól Budalakk)csatoltak.

1916. márc. 9-én született Szőkefalvi-NagyZoltán, az egri Tanárképző Főiskola ta-nára, a kémiatörténeti tudományok kan-didátusa. Az oktatás és ismeretterjesz-tés mellett tudománytörténeti kutatás-sal foglalkozott. Jelentősek a hazai vegy-ipar-történeti, valamint az orvos- ésgyógyszertörténeti kutatásai.

1916. máj. 21-én hunyt el Görgei Artúr hon-védtábornok. Az utásztiszti akadémiaután a prágai egyetemen kémiai tanul-

mányokat folytatott. A kókuszolaj zsír-savainak elválasztására új módszert dol-gozott ki. Eredményeit az Annalen derChemie und Pharmacie, valamint a bé-csi Tudományos Akadémia folyóirata isközölte. A természettudományok műve-lésétől a forradalmi események ragad-ták el katonai pályára.

1916. dec. 14-én született Bognár János ve-gyész, egyetemi tanár, a miskolci Ne-hézipari Egyetem 2. sz. Kémiai Tanszé-kének vezetője. Fő kutatási területe azanalitikai kémia, reakciókinetika volt.

110 éve

1906-ban Kelenföldön vasúti világításraacetilénfejlesztő telepet létesítettek Ma-gyar Dissousgáz Rt. néven.

1906. okt. 4-én jött létre a vegyipari szak-szervezet Vegyészeti Munkások Orszá-gos Szövetsége néven, amely az országvalamennyi vegyipari munkásának szer-vezését tűzte ki feladatul. 1906. okt. 15-éne szakszervezet már hivatalos közlönytis bocsátott ki, a Vegyészeti Munkást.

1906-ban a Vegyészeti Gyárosok Országosszövetsége folyóiratot adott ki Vegyé-szeti Lapok címmel.

1906. jan. 5-én született Földvári Aladárgeológus, Kossuth-díjas egyetemi tanár.A Földtani Intézetben, a budapesti, deb-receni, miskolci egyetemen dolgozott.Kossuth-díját az ásványi nyersanyagokkutatása terén elért eredményeiért, amecseki uránérc-telepek felderítéséértkapta. Szakirodalmi munkássága többmint száz dolgozatból és kéziratos je-lentésekből áll.

1906. nov. 13-án született Papp Elemér ve-gyészmérnök, c. egyetemi tanár. Kuta-

ILO

SVAY

LA

JOS

GÖ

RG

EY A

RTÚ

R IM

AKÖ

NYV

E

SCH

LATT

NER

JEN

Ő




ipar Rt. (a Budapesti Vegyiművek jog-elődje) Kén utcai telepén a piritalapúólomkamrás kénsavgyárat.

1891-ben hozták létre Surányban a MagyarRobbanóanyaggyár Rt.-t. Ez volt a po-zsonyi Nobel-féle gyár után a másodiklegnagyobb robbanóanyaggyárunk.

1891. febr. 8-án született Varga József ve-gyészmérnök, a Budapesti MűegyetemKémiai Technológia Tanszékének veze-tője, akadémikus, Kossuth-díjas egyete-mi tanár. 1939–1943 között ipari, keres-kedelem- és közlekedésügyi miniszter.1951-ben megalapította a NagynyomásúKísérleti Intézetet, melynek igazgatójais volt. 1952-től a Veszprémi VegyipariEgyetem Ásványolaj- és Széntechnoló-gia Tanszékét vezette. Legjelentősebberedményei a műbenzinek és motorhaj-

tóanyagok előállításához fűződnek. Ele-inte főként kőszenek lepárlási terméke-inek nagynyomású hidrogénezésévelfoglalkozott. Ezen a téren nemzetközi-leg elismert felfedezése az ún. kén-hid-rogén-effektus (Varga-effektus) megál-lapítása. A II. világháború után a nagyaszfalttartalmú ásványolajok és kátrá-nyok középnyomású hidrogénezéséredolgozta ki a nevéhez fűződő hidrok-rakk-eljárást.

1891. júl. 13-án született Pacsu Jenő ve-gyész, egyetemi tanár. 1930-ban áttele-pült az USA-ba. A Princetoni Egyete-men a szerves kémia előadója. 1947-tőlaz egyetem nyilvános, rendes tanáralett. Tudományos tevékenysége szén-hidrát- és textilkémiai kutatásokra ter-jedt ki.

130 éve

1886. jan. 16-án született Gróh Gyula ké-mikus, egyetemi tanár, akadémikus.1917-ben az Állatorvosi Főiskolán a ké-mia professzorává nevezték ki, majd1935-ben a Műegyetem Általános Ké-miai Tanszékét, 1937-től a Tudomány-egyetem II. sz. Kémiai Intézetét vezette.Ezután az Általános Kémiai és Radioló-giai Intézet munkáját irányította, majd

nyugállományba vonulása után az Or-szágos Gabona- és Lisztkísérleti Állo-máson tevékenykedett. Igen sikeres tan-könyvíró volt; tudományos munkája so-rán a fehérjék fizikai-kémiai sajátságai-nak felderítésével, reakciókinetikai vizs-gálatokkal foglalkozott. Hevesy György-gyel együtt a világon elsőként alkalmaz-ták a radioaktív indikáció módszerét azólom öndiffúziójának vizsgálatára.

1886. március 17-én született Rex Ferencgyógyszerész, szakíró, lapszerkesztő, azelső debreceni gyógyszeripari és gyógy-áru-nagykereskedők egyike. 1912-ben őalapította a Rex GyógyszervegyészetiRt.-t, amelynek a neve Debreceni Gyógy-szergyárrá változott, és 1960-ban beol-vasztották a Biogal Gyógyszergyárba.Az 1930-tól Debrecenben megjelenő Or-vosok és Gyógyszerészek Lapját szer-kesztette.

1886. ápr. 13-án született Scherman Vilmosvegyész, egyetemi tanár. 1922–1948 kö-zött Budapesten a Hungária Vegyi- ésKohóművek, illetve jogutódja, a Hungá-ria Vegyiművek műszaki igazgatója volt.1949-ben a Vegyiműveket Építő Nemze-ti Vállalat vezérigazgatójává nevezték ki.1951-ben az ELTE-n a kémiai technoló-gia tanára, a Kémiai Technológiai Inté-zet igazgatója, a Budapesti MűszakiEgyetem magántanára. A magyar vegy-ipar egyik kimagasló szervezője és ve-zetője volt.

1886. szept. 13-án született Weisz RezsőnéWessel Flóra gyógyszer-analitikus, a ké-miai tudományok kandidátusa. 1918-tóla Chinoin Gyógyszergyár minőség-el-lenőrző laboratóriumának vezetője. Ne-véhez fűződik a mai értelemben vettüzemi minőség-ellenőrzési rendszer ki-alakítása.

1886. nov. 30-án született Zsivny Viktor ve-gyészmérnök, mineralógus. A MagyarNemzeti Múzeum ásványtárának vegyé-sze, majd igazgatója volt. Több hazai ás-vány nagy pontosságú elemzését éstöbb lelőhely (Vaskő, Lahoca, Kisbánya,Nagybánya, Rudabánya, Velencei-hegy-ség) ásványainak feldolgozását végezteel.

1886-ban született Wolf Emil kutatóve-gyész, a magyar gyógyszerészeti ipar út-törője. 1910-ben Kereszty György vegyész-mérnökkel együtt megalapította az Al-ka Vegyészeti Gyárat. 1913-ban a vállalata Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Ter-mékek Gyára nevet vette fel. Richter Ge-deon mellett az ő nevéhez kapcsolódikaz önálló magyar gyógyszeripar megte-remtése.

140 éve

1876-ban vették jegyzékbe az Első PestiSpódium és Csontlisztgyár Rt.-t, a Bu-dapesti Vegyiművek jogelődjét.

1876. nov. 10-én született Kazay Endre gyógy-szerész, analitikus. Elsősorban az opti-kai analízis módszereivel foglalkozott.Számos műszert maga készített.

150 éve

1866-ban létesült Pesten a Rózsa-féle bor-kősavgyár, amely elsősorban gyógysze-részek számára termelt.

1866. dec. 31-én avatták fel Sopronban aGázvilágítási Rt. világítógáz üzemét.

1866. jan 26-án született Tangl Ferenc or-vos, egyetemi tanár,akadémikus. Az Ál-latorvosi Főiskolánvolt az élettan pro-fesszora, majd az Ál-latélettani- és Takar-mányozási Kísérleti

Állomás első igazgatója lett. Oldatokelektrokémiai vizsgálatával foglalkozott.

1866-ban született Kerpely Antal kohó-mérnök. Találmányai közül a róla elneve-zett, forgórostéllyal ellátott gázfejlesztőkészülék az egész világon elterjedt.1914-ben a német kohómérnökök egye-sülete a szakma legkiválóbbjainak járóCarl Lueg-aranyéremmel tüntette ki.

175 éve

1841. máj. 18-án Bugát Pál megalapítottaa Királyi Magyar TermészettudományiTársulatot.

1841. máj. 29-én tartották Pesten a ma-gyar orvosok és természetvizsgálók el-ső vándorgyűlésüket.

1841. szept. 10-én született Telegdi-RóthLajos geológus. Jelentős eredményeketért el a magyarországi kőolaj- és kő-szénkutatás terén.

200 éve

1816. jún. 5-én Tehel Lajos, a Nemzeti Mú-zeum gondnoka kísérletei eredménye-ként világítógázt állított elő, és a múze-umban meggyújtotta az első gázlángot.

1816. máj. 16-án született Mannó Alajosgyógyszerész. 1842-ben kiadott vegytan-könyve az első magyar nyelvű orvos-gyógyszerészi vegytankönyv.

1816. dec. 16-án hunyt el Benkő Ferenc mi-neralógus, az első magyar ásványtanimű szerzője. ��

VAR

GA

-FÉL

E H

IDR

OG

ÉNEZ

Ő R

EAK

TOR

TAN

GL

FER

ENC


hőmérsékletét (100 °C) választotta. Tanítványa, a svéd termé-szettudós Carl von Linné (1707–1778) javaslatára a végpontokatfelcserélték.

A termodinamika 0. főtételének csak közelítőleg megfelelőRéaumur-skáláról Németországban és Franciaországban 1901-bentértek át a Celsius-skálára.

A nemzetközi mértékrendszer (SI) a termodinamikai hőmér-sékletskálát írja elő, amelynek null-pontja az elméletileg elérhető legki-sebb hőmérséklet, az abszolút nullapont (0 K= –273,16 °C). A skálaegysége a kelvin (Lord Kelvinről, askála megalkotójáról nevezték el), ameghatározott izotóp-összetételű

víz hármaspontjának a 273,16-od része. Az Univerzumot egyenletesen kitöltő mikrohullámú háttérsu-

gárzásnak, az ősrobbanás mara-déksugárzásának a hőmérséklete 3kelvin.

A hővezetésen alapuló hőmérők-nél hőveszteségek lépnek fel, ezértpontatlanok.

A hőtáguláson alapulnak a folyadék (higany) és bimetal hő-mérők. A bimetál hőmérők két,egymáson rögzitett, eltérő hőtá-gulású fémlemezből állnak.

Charles Guillaume (1861–1938)fizikus 1920-ban kapott Nobel-dí-jat a termoelemként is alkalmaz-ható nikkel–vas-ötvözetek vizsgá-latáért. A termoelemek két különböző, egymással kontaktusbanlévő fémvezető közti termofeszültség relatív mérésén alapul-

nak.A Raman-hőmérők kvarcüveg szálból

készült fényhullámvezetőket alkalmaznaka hőmérséklet mérésre.

Különlegesek a hőérzékelő kamerák,amelyek kétdimenziós, számítógép általkiértékelt képeket készítenek (termográ-fia a rákdiagnózisban, meteorológia al-kalmazások és épületek hőveszteségéneka mérése).

Boros László

forró és a hideg fogalma egyidős az emberiséggel. A hőér-zet okát hőmérsékletnek nevezzük. Mivel a legtöbb fizikai

és kémiai folyamat hőmérsékletfüggő, mindezeket a hőmérsék-let mérésére lehet használni. A gázok különösen érzékenyen rea-gálnak a hőmérséklet-változásokra.

Az első hőmérő megalkotójának Santorio Santoriót (1561–1636) tartják. Galileo Galilei (1564–1641) 1592-ben konstruálta az

első gázhőmérőt, a „gáztermoszkó-pot”. Hátránya a külső légnyomás-tól való függősége. Ezért később afolyadékhőmérők terjedtek el. Azelső megbízható gázhőmérőt Guil-laume Amontons (1663–1705) készí-

tette. Tőle ered az abszolút nullafok hipotézise is.A hőmérséklet számszerű megadásához hőmérsékleti skálákat

kellett definiálni. A 18. századig 35 különböző hőmérsékletskáláthasználtak.

Háromszáz évvel ezelőtt a német fizikus, Daniel Gabriel Fah-renheit (1686–1736) alkotta meg az első, tudományos célra is al-kalmas hőmérőt. Hőmérséklet-érzékelőként higanyt alkalmazott.

A skála nullpontjául szülővárosa,Danzig (Gdansk) 1708-as, leghide-gebb telének hőmérsékletét, 100 °F-nak pedig a saját testhőmérsékletétválasztotta (az átlagos tetshőmér-sékletet később az oszthatóság mi-att 96 °F-re módosították). A null-pontot ammónium-klorid és víz ke-verékével elő tudta állítani. A víz fa-gyás-pontjának 32 °F, forráspontjá-nak 212 °F felel meg. Ma már csakaz Egyesült Államokban használjáka Fahrenheit-skálát.

A nálunk is használt hőmérsékle-ti skálát a svéd csillagász, AndersCelsius (1701–1744) 1742-ben vezettebe. A skála fix végpontjául a víz for-ráspontját (0 °C) és az olvadó jég

F I LAT É L I A

I

KALANDOZÁS

OK

ISMERETTERJESZTÉS

Hőmérsékletmérés

A

APRÓSÁG

A IUPAC izotópeloszlásokkal és atomtömeg-gel foglalkozó bizottsága 2015 augusztusá-ban az itterbium javasolt atomtömegét újkísérleti bizonyítékok alapján 173,054-ről173,045-re változtatta.

TÚL A KÉMIÁN

Baszk genetikaA Spanyolország északi és Fran-ciaország déli részén beszéltbaszk nyelv egyedülálló a Föl-dön, mert semelyik másik is-mert nyelvnek nem rokona. Ajelenség hátterének feltérképe-zéséhez a baszkföldi Sierra deAtapuercában található El Por-talón barlangból származó,3500–5500 éves emberi ma-radványok genetikai analízisétvégezték el. A DNS-vizsgálatalapján a vizsgált minták a mo-dern populációk közül éppena baszkkal mutatták a legtöbbközös vonást, vagyis az itt va-laha élők a mai baszkok ősei-nek tekinthetők. Más újkőkor-

szakbeli európai földművelők génjei között (amelyek egyébkéntleginkább a Szardínia szigetén ma élő emberekére hasonlítanak)kaukázusi eredetűeket is találtak korábban, így azok jelentőseneltértek az El Portalónban élőktől. Akkoriban Európa délnyuga-ti részén vadászó-gyűjtögető népcsoportok éltek, ezek DNS-énekhatása kimutatható volt az ősi baszk mintákon. Az adatok elem-zése arra mutat, hogy a baszk nyelv és népcsoport a földműveléseurópai elterjedésével együtt válhatott önállóvá.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 112, 11917. (2015)

ŰrfullerénekA vörös színű csillagok színképében 963,2 és 957,7 nm-nél lát-ható diffúz abszorpciós vonalak már húsz éve foglalkoztatják akozmokémikusokat. Neonmátrixban végzett kísérletek alapjánvalószínűnek tűnt, hogy ez a két vonal az ionizált fullerénhez(C60

+) tartozik, de ennek bizonyítása csak az idén vált lehetsé-gessé. A C60

+ ion gázfázisú abszorpciós spektrumát 5,8 kelvinenfelvéve valóban megtalálták a két sávot 963,27 ± 0,01 és 957,75± 0,01 nm hullámhosszaknál, a félértékszélesség pedig mindkétesetben 0,25 nm körül volt. Így aztán bizonyossá vált, hogy a csil-lagközi térben fullerének is előfordulnak.

Nature 523, 322. (2015)


VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata

CENTENÁRIUM

Grignard, V., Abelman, A.:Sur une méthode de prèparationd’alcools aromatiques mercurisésBulletin de la Société Chimiquede France, Vol. 19, pp. 18–25(1916. január).

François Auguste Victor Grignard(1871–1935) francia kémikus volt.

Először matematikát tanult Lyonban, kémiával csak későbbkezdett foglalkozni. A ma róla elnevezett reakciócsaládot 1900-ban fedezte fel, eredményeit 1912-ben kémiai Nobel-díjjal is-merték el. Az I. világháború alatt vegyi fegyverek kifejleszté-sén dolgozott.

Ha észrevétele vagy ötlete van ehhez a rovathoz, írjon e-mailt Lente Gábor rovatszerkesztõnek: [email protected].

A rovatszerkesztő korábbi írásait is tartalmazó blog elérhető a következő Internet-oldalon: http://www.inorg.unideb.hu/LenteBlog/index_magyar.html

YauponkoffeinAz indiánok által yauponnak nevezett észak-amerikai télimagyalfa (Ilex vomitoria) az európai magyal (Ilex aquifo-lium L.) és a Dél-Amerikában honos yerba mate (Ilex para-guariensis) rokona. A yerba matéból manapság is teaszerűitalt készítenek, amelynek számottevő koffeintartalma van.Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén és Mexi-kóban 18 különböző lelőhelyen talált, 600–1300 éves cserép-edény-leletek kémiai analízisével kimutatták, hogy a Kolum-busz előtti indián társadalmakban – a növény hányásra utalólatin neve ellenére – a téli magyalfából frissítő hatású italtkészítettek. A szokás elterjedtségét az is jól mutatja, hogy acserépleleteket az Ilex vomitoria ismert termőterületeitőltöbb ezer kilométerre találták, vagyis a növénynek kereske-delmi jelentősége is volt.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 112, 11436. (2015)

x=spanyolfranciabaszkszardíniai

Y=

ATP

9Y

= A

TP16

Y=

ATP

12–

142

0Y

= A

TP2

0,255

Genetikai hasonlóság0,265 0,275 0,285

lelőhely

termőterület

Extrakció kávéfőzővelA jó kávékészítés titka a nagynyomáson végzett extrakció. Ez atény már meglehetősen régóta is-mert, a modern kávéfőzőkben rej-lő laboratóriumi lehetőségeket vi-szont csak a közelmúltban alkal-mazták elsőként az Ausztráliátóldélre lévő Tasmania sziget egyete-mén. A módszer segítségével siki-misavat oldottak ki a csillagánizs(Illicium verum) növényből akártöbb grammnyi mennyiségben is.

Org. Lett. 17, 2428. (2015)

Mentol és fahéj: az új antibiotikumokA baktériumokat tartalmazó biofilmek nagyon gyakran okoznakmakacs, nehezen kezelhető fertőzéseket. Ilyen biofilmek felszá-molásának új módszerét dolgozták ki a közelmúltban egy nano-részecskékkel stabilizált, kicsiny kapszula formájában. A kap-szula magjában lévő borsmentaolaj és fahéjaldehid együtt igenhatásos antibiotikumok. A nanorészecskék és az aldehid közöttireakció segítségével a hatóanyag éppen a megfelelő helyen, abiofilm közelében hagyja el a kapszulát. Ráadásul ez a keverékserkentőleg hat az új bőr keletkezésében nagy szerepet játszófibroblasztok képződésére, így az új módszer fontos lehet majdsebek kezelésében.

ACS Nano 9, 7775. (2015)

Doppingolt hernyóselyem A selyemhernyó szervezete által előállított szál igen erős, de apókselyem tulajdonságai még kedvezőbbek. Legalábbis akkor, haegyik élőlény sem használ doppingszert. Kínai tudósok a közel-múltban mintegy 1% mennyiségben TiO2-nanorészecskéket ad-tak a selyemhernyók táplálékához: a részecskék a selyemben ismegjelentek, aminek a szakítószilárdsága és UV-sugárzássalszembeni ellenálló-képessége jelentősen növekedett. Infravörösspektroszkópiai vizsgálatok szerint a TiO2 jelenléte gátolta a ren-dezetlen konformációjú selyemfibroin-molekulák átalakulását β-redőkké.

ACS Sustainable Chem. Eng. 3, 2551. (2015)


A HÓNAP MOLEKULÁJA

A pentalinonszterolt (C27H40O) a maják egy hagyományos gyógyszeréből izolálták: a Kö-zép-Amerikában őshonos, Pentalinon luteum latin nevű növényből. Gyógyszerkéntvaló felhasználáshoz szükséges nagy mennyiségekben viszont csak a közel-múltban sikerült előállítani egy koleszterinszármazékból. Az évente mint-egy 300 000 emberen diagnosztizált, paraziták által okozott Dum-dum-láz kezelésére lehet majd alkalmas.

ACS Infect. Dis. 1, 497. (2015)

VEGYÉSZLELETEK

KatalízispotenciálA nanorészecskék egyre szélesebb körben alkalmazott kata-lizátorok a legkülönbözőbb kémiai reakciókban. A kataliti-kus aktivitás elméleti megismeréséhez ismerni kell a részecs-kékben lévő fématomok kémiai potenciáljának méretfüggé-sét. A közelmúltban először sikerült ilyen adatokat megfele-lő pontossággal mérni; az áttörést hozó rendszer a CeO2 (111)Miller-indexű lapjain adszorbeált réz nanorészecskékből állt.Az izolált rézatomok kémiai potenciálja mintegy 110 kJ/mol-lal nagyobbnak bizonyult, mint a 2,5 nm-nél nagyobb átmé-rőjű részecskéké, amelyeké már azonos a fémrézével. Azenergiaértékek – talán nem meglepő módon – attól is füg-genek, hogy a részecske egy lap közepén vagy egy lépcső kö-zelében adszorbeálódik-e: ez akár 50 kJ/mol különbséget isjelenthet.

ACS Catal. 5, 5673. (2015)

100 K

300 K

120

100

80

60

40

20

0

Kém

iai p

ote

nciá

l (kJ

/mo

l)

fémréz

CeO2(111)

Cu

0 0,5 1 1,5 2 32,5

Cu-részecske átmérő (nm)

ságban) szintén vegyészdoktor. Két gyermeke van, Csaba fiaugyancsak vegyészdoktor a Babes-Bolyai Egyetemen. Annak fe-lesége is vegyész, és gyerekük vegyészhallgató. Négy unokája szü-letett.

◆

Csabával 1967-ben ismerkedtem meg Kolozsvárott. Így majdnem50 évi barátság köt össze bennünket. Tanulmányúton voltam akolozsvári egyetemen (ahol magyar nyelven tartottam egy elő-adást). Ismeretségünk munkakapcsolattá, majd barátsággá ala-kult. Több mint 25 közös közleményünk jelent meg. Első közösélményem az volt vele, hogy kivittek a Tordai-hasadékba és Tor-dára, ami maradandó élmény volt számomra.

Elhivatottságára és leleményességére legyen szabad elmonda-nom, hogy amikor együtt dolgoztunk, számos (adminisztratív)nehézségünk volt. Az általa készített preparátumokat valahogyel kellett juttatni hozzám a termoanalitikai vizsgálatokra. Ma-gyarországra jövet hozott a zsebében vagy 25 szép, kék színű Co-komplexet. A román vámos felfigyelt erre, és megkérdezte, mi-ért vannak ezek nála. Csaba – székely észjárásával – azt felelte,hogy gyomorbeteg és erre szüksége van. A vámos azt mondta,akkor hiszi el, ha most egyet bevesz ezek közül. Csaba azt felelteakkor arra 12 órát várni kell, mert 1/4 órája vett be gyógyszert,és csak akkor veheti be a következőt. A vámos mérgesen aztmondta, gyomorbajos, menjen és gyógyíttassa magát.

2015. november 5-én helyezték örök nyugalomra a Házson-gárdi temetőben családtagjai, rokonai és számos barátja és is-merőse jelenlétében.

Kedves Csaba! A kémia iránti szeretetedet, szorgalmadat ésmagyarságodat soha nem felejtjük el. Nyugodj békében!

Liptay György

A kémia volt az életeIn memoriam Árus Dávid (1983–2015)

Kémikusközösségünket nagy veszteség érte: 2015 szeptember11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Árus Dávid doktorjelölt hall-

gató. Békéscsabán született, Szegeden, aRadnóti Miklós Gimnáziumban érettsé-gizett és a Szegedi Tudományegyetemenszerzett vegyész diplomát 2007-ben. ASzervetlen és Analitikai Kémia Tanszékendolgozott doktori munkáján. Hobbija a lát-ványos, érdekes kémiai kísérletek bemuta-tása, tervezése volt.

Számtalan esetben hívták meg középis-kolákba, hogy kísérletbemutatóival színe-

sítse a természettudományos rendezvényeket. A Dél-alföldi Ré-gióban, Gyulától Kecskemétig, Makótól Szentesig hamar ismert-té vált a neve. Mindig szívesen ment, az autója mozgó laborató-riumként működött. A csanádpalotai felsősöknek éppoly szíve-sen magyarázott, mint a szegedi Radnóti Gimnázium kémia ta-gozatosainak, de szerepelt köztéri rendezvényeken is, például2011-ben a Somogyi Könyvtár előtt és a szegedi hídi vásáron.Többször meghívták a fizikusok is karácsonyi előadásaikra. Atöbb száz fős előadóteremben a közönség tapsviharral köszöntemeg a bemutatót. Ilyenkor csak egy visszafogott, halvány mosolybujkált az arcán, sosem vált elbizakodottá, sőt kereste a lehető-ségét annak, hogy új dolgokat tanuljon. Saját fejlesztésű kísérleteiis voltak, és ha valami nem sikerült, sokáig őrlődött miatta. Hívás-ra sohasem mondott nemet, mindig kész volt segíteni. A recepte-

MEGEMLÉKEZÉS

Várhelyi Csaba (1925–2015)Dr. Várhelyi Csaba 1925. szeptember 28-án Kézdivásárhelyen szü-letett. Ugyanott érettségizett 1944-ben. Egyetemi tanulmányait a

Pázmány Péter Tudományegyetemen jo-gászként kezdte el, majd az ostrom utánhazatért, és 1945 és 1948 között a kolozs-vári Bolyai Tudományegyetem Természet-tudományi Karán folytatta vegyészként ésfejezte be 1949-ben.

1949 és 1959 között a Bolyai Tudomány-egyetem Szervetlen és Analitikai KémiaTanszékén tanársegéd, 1959 és 1988 közötta Babes-Bolyai Tudományegyetemen ta-

nársegéd, egyetemi főmunkatárs, majd adjunktus. 1999-ben a ro-mán Tanügyi Minisztérium „tiszteletbeli egyetemi professzor”címmel tüntette ki.

1961-ben megszerezte a kémiai tudományok kandidátusa fo-kozatot. 1994-ben Soros-ösztöndíjban részesült. 1995-ben az MTAKoordinációs Kémiai Munkabizottsága Budapesten tudományosüléssel ünnepelte meg 70. születésnapját. A BME Zemplén Géza-emlékérmének tulajdonosa (2000). Az Erdélyi Múzeum Egyesü-let Mikó Imre emlékéremmel ismerte el munkásságát. 2009-benaz MTA Arany János-díjjal tüntette ki.

Tudományos munkája során átmenetifém-vegyületek szinté-zisével, szerkezetének és kémiai tulajdonságainak sokoldalú vizs-gálatával foglalkozott. Számos Co(III)-származékot állított elő. Di-metil-glioximmal képzett komplex fémvegyületek spektroszkó-piai és termikus vizsgálata, ezek szubsztitúciós reakcióinak ki-netikája és mechanizmusa volt a fő kutatási területe. Közel 2000új vegyületet, új egyszerű és vegyes ligandumú vegyületet állítottelő és ezek komplex vizsgálatát végezte e. Majdnem 400 diplo-mamunka elkészítését irányította.

Kutatómunkája eredményeiről mintegy 400 tudományos pub-likációja jelent meg. Összes dolgozatainak száma: 520. Hat könyvszerzője, illetve társszerzője, közöttük a „Szervetlen kémiai kí-sérletek” (Technikai Kiadó, Bukarest, 1959), „Az atomok és mole-kulák világa” (társszerző: Zsakó János, Tud. Kiadó Bukarest,1963) és a román nyelvű „Pszeudohalogenidek a króm koordiná-ciós kémiájában” (Cs. Várhelyi, I. Ganescu, D. Oprescu, A. Popescu,Ed. Meridian, Craiova, 1993) című monográfiáké. Három nem-zetközi szabadalom tulajdonosa.

1989 után több alkalommal dolgozott Magyarországon egy-egyhónapos vendégkutatói, illeve vendégprofesszori minőségben,többször is Domus Hungarica-ösztöndíjjal. Magyarországi kuta-tókkal, közöttük Sohár Pál és Vértes Attila akadémikussal, Lip-tay György és Pokol György professzorokkal és számos kollegávalegyüttműködve, több mint 50 dolgozatot tett közzé. Ezek közül17 még 1990 előtt jelent meg (ami abban az időben kockázatosvolt). Szakmai kapcsolatot ápolt a debreceni Kossuth Lajos Tu-dományegyetem és a szegedi József Attila Tudományegyetemtöbb kutatócsoportjával is. Az Erdélyi Múzeum Egyesület alapítótagja. Tagja az Erdélyi Magyar Műszaki Társaságnak és a Ma-gyar Kémikusok Egyesületének.

Tankönyveivel, egyetemi jegyzeteivel és előadásaival jelentősenhozzájárult a magas színvonalú, magyar nyelvű kémiai oktatásfennmaradásához a Babes-Bolyai Egyetemen.

Életét a kémiának szentelte, karizmatikus egyénisége abban ismegmutatkozott, hogy felesége (akivel 56 évig élt boldog házas-


EGYESÜLETI ÉLET

ket a pontos koncentrációkkal azonnal mondta, maga volt az élőkísérleti praktikum. Bemutatóit módszertani szempontból is igé-nyesen építette fel, ha mód volt rá, akkor diaképekkel illusztrálta.

Kísérleteiből válogatást is publikált a Magyar Kémikusok Lap-jában. A Magyar Kémikusok Egyesületének vezetősége 2014-bennívódíjjal jutalmazta. Megemlékezésül a Kémiatanárok Nyári Or-szágos Továbbképzésén, Szegeden, 2013 júliusában bemutatottegyik kísérletét mellékeljük.

Dávid, nyugodj békében, emlékedet megőrizzük.Magyar Kémikusok Egyesülete,

Csongrád Megyei Csoport

Ceruzahegyező meggyújtása

Egy magnézium-ceruzahegyezőt (KUM® márkájú, német gyárt-mány) drótháló fölött csipesszel tartva, Bunsen-égővel erősenhevítünk. Pár perc hevítés után megolvad, majd meggyullad,vakító lánggal égni kezd. Az égő hegyezőre vizet spriccelünk,ami igen heves reakciót vált ki, a keletkező hidrogén nagy láng-gal ég. Ezután egy szódásszifonból engedünk rá szén-dioxidot.Ekkor is heves reakciót tapasztalunk, vakító fény kíséretében.Nagymennyiségű homok rászórásával sikerül csak eloltani ahegyezőt.

Egy ugyanilyen hegyezőről eltávolítjuk a pengét, és kroko-dilcsipesszel vezetéket kapcsolunk hozzá. A vezeték másik vé-gét egy 1,5 voltos ceruzaelemmel működő ébresztőóra negatívsarkához kapcsoljuk, a pozitív pólushoz pedig egy 15 cm hosz-szú, spirálissá tekert rézdrótot kapcsolunk vezeték segítségé-vel. A fémeket egy pohárban lévő vízbe mártjuk, változást nemészlelünk. A vízbe kevergetés közben kénsavat csepegtetünk: azóra hamarosan járni kezd.

Magyarázat: A ceruzahegyező anyaga fémmagnézium, ami az égés hő-

mérsékletén igen hevesen bontja a vizet és a CO2-ot:2 Mg + CO2 = 2 MgO + C,Mg + H2O = MgO + H2 (a hidrogén a levegőn elég).A második kísérletben összeállított galvánelem azt szemlél-

teti, hogy miként védi az acélból készült pengét elektrolit je-lenlétében a rozsdásodástól a magnézium (helyi elem képző-dik, aminek anódja a magnézium, katódja pedig a vas).

TUDOMÁNYOS ÉLET

EuroFoodChem XVIII – UpcomingChallenges in Food ScienceMadrid, 2015. október 13–16.

A kétévente megrendezett nemzetközi élelmiszer-kémiai konfe-rencia idei mottója az „Élelmiszer-tudomány elkövetkező felada-tai” volt. Ennek jegyében a bevezető plenáris előadások közötthallhattunk a házigazda Spanyolország élelmiszer-tudományánakjelenlegi helyzetéről, főbb projektjeiről és több előadásban az élel-miszerekben található természetes bioaktív komponensek szere-péről, egészségre gyakorolt hatásáról. Terítékre került a funkcio-nális élelmiszerek, az élelmiszerekhez hozzáadott komponensekjelentősége is.

A következő napok tudományos szekciói a „Funkcionális élel-miszerek”-kel, a „Tárolás alatt lejátszódó kémiai reakciók”-kal,„A gyors, élelmiszerbiztonsági területen alkalmazott analitikaimódszerek”-kel, „Az agrotechnológiai melléktermékek kiakná-

zási lehetőségei”-vel, „Kockázatbecslés”-sel, „Érzékszervi tulaj-donságok kémiai hátteré”-vel és az „Élelmiszeripari maradékokfelértékelésé”-vel foglalkoztak. Külön szekcióban hallhattuk a FoodSafe Consortium eredményeit és a fiatal kutatók előadásait.

Több előadásban és szekcióban foglalkoztak a fenolos vegyü-letek pozitív biológiai hatásával, illetve a különböző eredetű gyü-mölcsök polifenol-tartalmával, a tárolás során bekövetkező vál-tozásukkal, illetve az ezzel szorosan összefüggő antioxidáns tu-lajdonságokkal.

Hasonlóan jelentős és több előadó által bemutatott terület volta metabolomika, amely különböző problémák megoldására szol-gálhat megoldásként, széles műszeres spektrum felvonultatásávalés a biometriai módszerek együttes alkalmazásával.

Az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása témakörbentöbb előadás hangzott el, mind növényi eredetű, mind állati ere-detű bioaktív fehérje-hidrolizátumokkal kapcsolatban.

A konferencián 383 posztert mutattak be, az előadásokhoz ha-sonlóan több szekcióba csoportosítva. A „Bioaktív komponensekés funkciójuk” szekcióban 93 posztert, míg a „Technológia és tá-rolás során fellépő kémiai változások” szekcióban 104 tudomá-nyos összefoglalót láthattunk. Az „Érzékszervi, íz és szerkezetitulajdonságok kémiai háttere” szekcióban 75, a „Funkcionális élel-

miszerek” szekcióban 35, „A gyors, új analitika módszerek” szek-cióban 53 tudományos anyagot ismerhettünk meg. Az utolsó posz-terszekcióban, az „Élelmiszer-komponensek pozitív és negatívhatásai”-t tárgyaló csoportban 20 posztert állítottak ki. A magyarélelmiszer-tudomány 5 poszterrel képviseltette magát a rendez-vényen: Comparative analysis of natural antioxidant componentsto develop different functional foodstuffs – M. Nagy-Gasztonyi,N. Adányi, A. Nagy, K. Takács, R. Tömösközi-Farkas; Zs. Cser-halmi; A. Kiss; Comparative study on applicability of biosensorsand classical analytical methods for examination of antioxidantcapacity in various foodstuffs – A. Kiss, M. Gasztonyi, E. Néme-di, N. Adányi; Effect of sous vide treatment on free amino acidand biogenic amine content of different meat types during sto-rage – E. Őri-Korompai; L. Simon-Sarkadi; Zs. Mednyánszky; G.Kiskó; Gy. Kenesei; L. Friedrich; Label-free immunosensors withowls detecton for food safety – N. Adányi, K. Majer-Baranyi, I.Szendrő, A. Székács; Metabolite analysis of Solanum lycopersi-cum varieties – R. Tömösközi-Farkas; R. T. Mócsai, M. Berki, M.Gasztonyi-Nagy, M. Schiller, P. Milotay, Zs. Bánfalvi.


EGYESÜLETI ÉLET

Könyvbemutató az MTA Könyvtárában

2015. november 18-án aTömpe Péter szerkesztetteThan Károly: Carbonidok és A Magyar Kémi-kusok Lapja repertóriuma (1946–2006) mun-kák bemutatójára került sor az MTA Könyv-tárában. A köteteket Beck Mihály, az MTA ren-des tagja, Inzelt György egyetemi tanár és

Kiss Tamás egyetemi tanár mutatta be a megjelent érdeklődőknek.A beszélgetést Hudecz Ferenc, az MTA levelező tagja moderálta.

A baráti hangulatú összejövetelen sok érdekes dolgot megtud-hattunk Than Károlyról és utolsó, a szénvegyületek kémiáját tár-gyaló munkájáról, illetve az MKL mintegy 60 évének cikkei cím-és névmutatóját tartalmazó összeállítás érdekességeiről és hasz-nosságáról. Mindkét mű a Pytheas Kiadó gondozásában jelentmeg. KT

Azonos elbírálást javasol a homeopátiás szerek és a gyógyszerek esetében az MTAOrvosi Tudományok OsztályaAz MTA Orvosi Tudományok Osztályának tagjai nyílt szavazá-son egyöntetűen, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogat-ták a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezését,amely szerint a homeopátiás készítményeket ugyanolyan ha-tékonysági vizsgálatoknak kell alávetni, mint a hagyományosgyógyszereket.

Idén a világ különböző országaiban születtek állásfoglalások a ho-meopátiás szerek vizsgálatával kapcsolatban. Az ausztrál Nem-zeti Egészségügyi és Orvostudományi Kutatási Tanács (NHMRC)például a homeopátia témájában született 176 tanulmány elem-zésével jutott arra a következtetésre, miszerint nincs olyan hite-les adat, amely bizonyítaná e szerek hatékonyságát. Ennek alap-ján az ausztrál orvostudományi kutatások csúcsszerve márciusiállásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a homeopátiáseljárások nem alkalmazhatók krónikus és súlyos betegségek ke-zelésére, vagy olyan esetekben, amelyek súlyos állapotromlássalfenyegetnek.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia ez év májusában elfo-gadott állásfoglalásában határozottan ellenzi, hogy a svéd nem-zeti gyógyszerügyi hatóság javaslata alapján homeopátiás készít-mények megkapják az országban az egészségügyi termék minő-sítést. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia állásfoglalása sze-rint a homeopátiás szereket ugyanolyan szabványok szerint kel-lene minősíteni és engedélyeztetni, mint a gyógyszerjelölteket.Ellenkező esetben hosszú távon beláthatatlan következményei le-hetnek annak, ha egészségügyi termékként kerülnek nyilvántar-tásba olyan készítmények, amelyeknek tudományosan nem bi-zonyított a hatékonysága.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésévelfoglalkozott az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Tes-tületének (EASAC) élettudományi bizottsága is. A testület az uni-ós államok akadémiáinak esetleges közös fellépését fontolgatva

A konferencián közel 500 kutató vett részt és mutatta be ered-ményeit. A közel 400 poszter mellett 68 nívós előadás, illetve ke-rekasztal-beszélgetés zajlott párhuzamosan a rendezvényen.

A poszterszekció a tájékozódáson kívül kiváló példát szolgál-tatott arra, hogy milyen hibákat lehet elkövetni egy konferenciaszervezésekor. Sajnálatos módon a közel 400 posztert mindössze4 elektronikus állványon lehetett megtekinteni, ami szinte lehe-tetlenné tette a poszterek tanulmányozását, sokan oda sem fér-tek hozzájuk. Így nem csupán az eredmények ismertetése vált le-hetetlenné, de a szerzők, kutatók azonosítása, a posztert bemu-tató több mint 300 kutató bemutatkozása, a szakmai kapcsolatokkiépítése is meghiúsult.

A soron következő, XIX. EuroFoodChem konferencia házigaz-dája Magyarország lesz. Simonné Dr. Sarkadi Livia, a MagyarKémikusok Egyesülete Intézőbizottságának elnöke a szervezetképviseletében tartotta meg invitáló előadását, amelyben bemu-tatta a hazai élelmiszer-tudomány, a szervező MKE felépítését, akonferencia leendő helyszíneit és a Fény Évének jegyében az éj-szakai Budapest csillogásával csinált kedvet a részvételhez.

Tömösköziné Farkas Rita


A Magyar Tudomány Ünnepe, 2015A Magyar Tudomány Ünnepének központi megnyitójára a szo-kásosnál egy héttel később került sor a World Science Forum bu-dapesti rendezvényei miatt. A megnyitó ünnepséget ez évben aSzegedi Tudományegyetemen tartották, melyen részt vett LovászLászló, az MTA elnöke, Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyet-tese, az SZTE, a SZAB és a város vezetői. A nagyszámú hallgató-ság előtt Lovász László Hogyan működik a tudomány?címmeltartott előadást. Többek között kitért arra, hogy a tudományhosszú megismerési folyamat, amelyben nincsenek véglegesen le-zárható területek. Példák sorával bizonyította, hogy az alapkuta-tások és az alkalmazott kutatások egymástól elválaszthatatlanok.„Ma, amikor az interneten vásárolunk vagy bankügyeinket in-tézzük, a matematikus Fermat tételét alkalmazzuk” – emelte ki.Tudományos kitüntetéseket is átadtak a nyitóünnepségen, ígyEötvös-koszorút adományozott az MTA Elnöksége többek közöttSzépvölgyi Jánosnak, az MTA doktora, az MTA Természettudo-mányi Kutatóközpont főigazgató-helyettesének a műszaki kémiaterületén elért kiemelkedő tudományos kutatási és fejlesztésieredményeiért.

Az Oláh György-díj kuratóriuma által odaítélt Oláh György-dí-jat Soós Tibor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont ku-tatócsoport-vezetője vehette át. A MVM Paksi Atomerőmű Zrt.és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma Wigner Jenő-díját Rónaky Jó-zsef, az Országos Atomenergia Hivatal volt főigazgatója, valamintTörök Szabina, az MTA doktora kapta.

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémiaáltal alapított Bruckner Győző-díjat Kéri Györgynek, a biológiaitudomány doktorának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárá-nak, a Vichem Kft. tudományos igazgatójának, a 40 éven aluli ku-tatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat pedig Mándity Ist-vánnak, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának ítélte oda adíj kuratóriuma. A Pungor Ernő-díjat Kónya Zoltán, az MTA dok-tora, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára vehette át.

A Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozatán no-vember végéig országszerte körülbelül kétszáz eseményen fogad-ták a tudomány iránt érdeklődőket.

A HÓNAP HÍREI

szeretné felmérni, hogy az EU más országaiban is viták tárgyátképezi-e a homeopátiás szerek minősítési eljárása.

Magyar tudósok részéről már többször megfogalmazódott akövetelmény, miszerint a homeopátiás szereket a bizonyítékokonalapuló orvoslás kritériumai alapján kellene elbírálni. Az Egész-ségügyi Tudományos Tanács, amelynek elnökségében és tagjaisorában több akadémikus van, korábbi, már 1991-ben kiadott ál-lásfoglalásában a „leghatározottabban ellenezte azoknak a gyógy-hatásúnak vélt és hirdetett szereknek az orvosi, gyógyszer he-lyetti alkalmazását, amelyeknek kedvező hatása még nem bizo-nyított, amelyek a jelenlegi, nemzetközileg és hazánkban is érvé-nyes rendelkezéseknek megfelelő vizsgálati procedúrán nem ju-tottak át és amelyeket illetékesek még nem minősítették.”

A témával öt évvel ezelőtt foglalkozott az MTA Orvosi Tudo-mányok Osztálya is. A Komplementer Medicina Bizottság 2010-es határozata szerint míg a konvencionális orvoslás számáramegfogalmazott törvényes és társadalmi követelmény, hogy bi-zonyítsa működése hatékonyságát és biztonságosságát, addig anem konvencionális medicina mindezen kötelezettségek alólmentesül. A jelenlegi törvényi háttér mellett a komplementer me-dicina egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli orvoslással. Az or-vostudomány mai ismeretei mellett bizonyítékok nélküli orvos-lást végezni súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára.

„A hazai kutatói társadalom érdeklődését is felkeltette az auszt-rál és a svéd állásfoglalás, és az MTA Orvosi Tudományok Osztá-lya csatlakozott a mostani svéd kezdeményezéséhez, egyhangú-lag fogadta el az erről szóló előterjesztést” – nyilatkozott MandlJózsef, az MTA rendes tagja, az Egészségügyi Tudományos Ta-nács (ETT) elnöke.

A biokémikus elmondta: a tudománynak meghatározott, igenszigorú módszerei és rendszerei vannak, ezekbe a homeopátianem illeszthető be. A homeopátiás szerek nem felelnek meg a bi-zonyítékokon alapuló orvoslás kritériumainak. „Lehetnek külön-böző hipotézisek, elméletek, de mindent bizonyítani kell. Errőlszól a tudomány, erre szeretnénk felhívni a figyelmet” – fogal-mazott Mandl József. (mta.hu)

OKTATÁS

A Magyar Kémia Oktatásért-díj, 2015Az idén ismét – immár 17. alkalommal – négy kémiatanár ve-hette át kiemelkedő szakmai munkásságáért „A Magyar KémiaOktatásért-díj”-at. Az elismerést a Richter Gedeon Alapítvány aMagyar Kémia Oktatásért kuratóriuma évente ítéli oda olyan ál-talános és középiskolai kémiatanároknak, akik áldozatos mun-kájukkal kiemelt figyelmet fordítanak a kémia megszerettetésé-re, a tehetséges diákok felkarolására. Az alapítványt a vezető ha-zai gyógyszergyártó vállalat azzal a szándékkal hozta létre, hogya magyar kémiaoktatásban közvetlenül vállalhasson támogatószerepet, hiszen a nemzetgazdaság versenyképességének alaku-lása nagymértékben függ az oktatás színvonalától.

Az ünnepélyes díjátadóra 2015. november 10-én az MTA Vö-rösmarty-termében került sor. Dr. Szántay Csaba, az alapítványkuratóriumának elnöke személyes hangú bevezetésében elmond-ta, hogy a felterjesztő leveleket – különösen a volt diákok sorait– olvasva ismét meggyőződött a személyes kiválóság fontossá-gáról. Az egyik diák is utalt erre ünnepi köszöntőjében: „ha a ta-

nárnő történelmet tanított volna, most talán azzal foglalkoznék”.Tegyük hozzá, szerencsére kémiát tanított! A díjakat Dr. Pellio-niszné Dr. Paróczai Margit, a Richter Gedeon Nyrt. emberierő-forrás-igazgatója adta át a kitüntetetteknek. Köszöntőjében el-mondta, hogy a szakmai szempontokon túl hatással van rá az ün-nepség belső melegsége is. A díjátadás kedves színfoltja volt ugyan-is, hogy az ünnepelteket volt diákjaik is köszöntötték felidézve aszemélyes kapcsolatokat, élményeket hajdani tanárukkal.

Dr. Borbás Réka 1999-ben szerezte meg a matematika-kémiatanári diplomát, majd kutatómunkája eredményeként 2004-ben aPhD-fokozatot. A budapesti Szent István Gimnáziumban diákjaisikeresen szerepelnek szinte az összes hazai (Hevesy, Irinyi ké-miaversenyek, OKTV) és nemzetközi kémiai versenyen. A Nem-zetközi Kémiai Diákolimpián bronzérmes diákja köszöntő szavaiszerint a tanárnő vezette nyári kémiatáborokban akkora a lelke-sedés, hogy a munka nem a reggeli után kezdődik, hanem úgytűnik, „kémiázás közben néha reggelizünk, ebédelünk is”. RaáknéKiss Erzsébet 1976-ban szerzett kémia-fizika szakos diplomát. Pe-dagógusi munkáját általános iskolában kezdte, majd a budapesti

Toldy Ferenc Gimnáziumban folytatta. Munkaközösség-vezető-ként évtizedes szervezőmunkája során tudását nemcsak tanulói-nak, hanem a fiatal kémiatanár-generációnak is átadta, akikmost folytatják munkáját. Az őt köszöntő egyik volt diákja el-mondta, hogy gimnáziumi évei kezdetén nem is a kémia érde-kelte, és a tanárnőnek köszönheti, hogy ő ma már a Richter gyármegbecsült kutatója. Dr. Stankovics Éva 1979-ben szerzett kémia-áruismeret szakos tanári diplomát, majd 1982-ben doktori foko-zatot. Életét a vegyésztechnikus-képzésnek szentelte kezdetbenaz Irinyi János, majd a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolá-ban. Főleg a laboratóriumi gyakorlatokban adja át tudását tanít-ványainak, akik derekasan megállják a helyüket az iparban, ku-tatásban. A legjobbak pedig eredményesen szerepelnek hazaiszakmai versenyeken (OKTV, SZÉTV, OMTV), sőt a Grand PrixChimique nemzetközi vegyésztechnikusi diákolimpián is. SósMária a szegedi Tabán Általános Iskola tanára 1983-ban mate-matika-kémia szakos tanárként diplomázott, majd matematikusvégzettséget is szerzett. Hatalmas energiával és lelkesedéssel vég-zi tehetséggondozó munkáját, tanítványai rendszeres résztvevőia kémiai tanulmányi versenyeknek. Talán ennél is fontosabb,hogy megszeretteti a kémiát a gyerekekkel, akik ebben az élet-


Dr. Riedel Miklós (a kuratórium titkára), Raákné Kiss Erzsébet és Sós Mária (díjazott), Dr. Szántay Csaba (a kuratórium elnöke), Dr. Pellioniszné Dr. Paróczai Margit (emberierőforrás-igazgató,Richter Gedeon Nyrt.), Dr. Stankovics Éva és Dr. Borbás Réka(díjazott), Fogarasi József (a kuratórium tagja)

A HÓNAP HÍREI

és a pontozási szempontokat. Erre a komoly szakmai egyezte-tésre nagy szükség volt, mert egy-egy laboratóriumi műveletpontos végrehajtásáról olykor országonként eltérő véleményekvannak. A laboratóriumi munka kezdetén a versenyzők megkap-ták a véglegesített versenyfeladat angol nyelvű és saját nyelvük-re lefordított szövegét. A 12. GPCh egyik preparatív feladata a 3-pentanon redukciója volt 3-penatnollá nátrium-tetrahidroborátalkalmazásával. A terméket extrahálással, majd desztillációvalkellett tisztítani, és ebből egy mintát kellett készíteni a tisztasá-gi ellenőrzéséhez, amit azután a versenybizottság végzett el GC-vel és NMR-rel. A másik preparatív feladat egy fahéjalkohollalszennyezett fahéjsavminta megtisztítása és ezt követő ellenőrzé-se volt olvadáspontméréssel és vékonyréteg-kromatográfiával. Amásodik versenynapon az egyik analitikai feladat egy vízmintamangántartalmának meghatározása volt permanganáttá valóoxidációt követő fotometriás meghatározással. A másik feladategy kiindulási anyaggal szennyezett 4-metoxiacetofenon mintaelőkészítése volt HPLC-s kvantitiatív tisztasági vizsgálatra és eztkövette a HPLC-spektrum kiértékelése is. A versenyzők munká-jának értékelése oly módon történt, hogy egy zsűritag két ver-senyző munkáját figyelte.

A kétnapos munkát összesítve az első és második helyezett issvájci versenyző lett, a bronzérmet pedig egy osztrák versenyzőérdemelte ki. A versenyszabályzat szerint a további sorrendet hi-vatalosan nem hirdetik ki, a díjakat ünnepélyes záróestén adtákát. A GPCh versenyeken Magyarország a kezdettől fogva résztvesz, és diákjaink eddig mindig sikeresen szerepeltek, kilenc al-kalommal éremmel tértek haza. Ebben az évben a magyar ver-senyzők ugyan tisztességgel helytálltak, de érmet nem szereztek.

Ennek a rövid ismertetőnek nem célja a részletes elemzés, deláthattuk, hogy merre tart Európában a vegyésztechnikus-kép-zés, és milyen irányba kell (kellene) fejlődnie a magyarországiképzésnek is. Annak, hogy a magyar diákoknak ez alkalommalnem sikerült a legjobbak közé kerülni, egyik oka, hogy a versenynagyon szoros volt. Másrészt viszont megállapítható, hogy a ma-gyar versenyzőknek újabban már nincsenek versenytapasztala-taik. Magyarországon a szakképzésben részt vevő tanulók egyikszakmai megmérettetése az Országos Szakmai Tanulmányi Ver-seny (OSZTV) keretében történik. Sajnos, az elmúlt években azOSZTV-n – alig érthető ok miatt és az iparág fontosságához mél-tatlan módon – a vegyipari szakmacsoportban nem rendeznekversenyt. Így a magyar diákok csak az iskolák tanárainak különáldozatos munkájával és személyes rátermettségükkel érhették elnemzetközi eredményeiket. Sajnos, meg kell állapítsuk azt is,hogy az iskolák laboratóriumi felszereltsége egyre inkább elma-

korban még fogékonyak a természet izgalmas világára. Az őt üd-vözlő volt diákja – most szegedi MSc-hallgató – elmondta, hogya gimnáziumba lépve először szinte el sem hitte, hogy az ott ta-nulandó száraz ismeretanyag ugyanaz a kémia, amit ő annyiramegkedvelt az általános iskolában. Sajnos, ez az érdeklődésvesz-tés a gimnáziumi tanárok minden erőfeszítése ellenére általábanjellemző a kémiaoktatásra. Ismerjük a problémát, talán elkelneegy szemléletváltás a tantervekben. Persze, könnyű ezt mondani,de nehéz megvalósítani, főleg olyan csekély óraszámban, mintamekkora manapság a kémiára jut az iskolában.

A díjátadó ünnepség színvonalát minden évben zenei és pró-zai műsor is emeli. Kubik Anna művésznő – aki saját szavai sze-rint is már szinte otthon érzi magát a kémikusok körében – ezalkalommal Kosztolányi Dezső édesapjáról írt meghatóan szépírását mondta el. Megelevenedett a szabadkai természetrajztanárszemélye és kísérletező világa a leideni palackkal, a csillogó hi-ganycseppel és a költő által máshol megénekelt színes tintákkal.A most kitüntetett tanárok a hajdani nagyok nyomdokain jár-nak. Gratulálunk a díjazottaknak! Mindnyájunk nevében kö-szönjük áldozatos munkájukat, de nemcsak a most kitüntetette-két, hanem az egész magyar kémiatanár-társadalomét. Remél-jük, hogy a jövőben is sok sikeres kolléga kerülhet a „Magyar Ké-mia Oktatásért-díj” kitüntetettjeinek rangos sorába.

Riedel Miklós

12. Grand Prix Chimique vegyésztechnikusi diákolimpiaA Grand Prix Chimique (GPCh) nemzetközi vegyésztechnikusi di-ákolimpiát kétévenként rendezik meg a vegyipari szakképzésbenrésztvevő diákok számára az európai országok részvételével. AGPCh alapvetően gyakorlatra épülő verseny, amelyen a vegyész-technikus diákok a kémiai laboratóriumi jártasságukat mérikössze. A versenyzőknek a két versenynap során klasszikus és mű-szeres analitikai, valamint szerves preparatív feladatokat kellmegoldaniuk napi nyolcórás munkában. A nemzetközi zsűrimind a laboratóriumi munka ügyességét, mind a munka vég-eredményét pontozza. A preparatív rész esetén maga a manuálismunka, az analitikai rész esetén a végeredmény pontossága ját-szik nagyobb szerepet.

Az idei verseny szervezője Svájc volt, és a Bázel melletti Ap-rentas Ausbildungcentrum Muttenz jól felszerelt vegyipari labo-ratóriuma adott neki otthont 2015. szeptember 27. és október 2.között. A hazai válogatóverseny a Petrik Vegyipari Szakközépis-kolában és további felkészítéssel egybekötve az ELTE Kémiai In-tézetében történt Szabó Dénes docens irányításával. Ezek alapjána magyar csapat tagjai Kónya Imre, a veszprémi Ipari SZKI ésKatona András, a Petrik Vegyipari Szakközépiskola 2015-ben vég-zett diákjai voltak. A csapatot Riedel Miklós (ELTE Kémiai Inté-zet), a nemzetközi zsűri tagja és Fogarasi József (Petrik Vegyipa-ri Szakközépiskola) mentor kísérték. A 12. GPCh-en 9 ország –Ausztria, Cseh Köztársaság, Franciaország, Magyarország, Né-metország, Svájc, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia – 17 diákja mér-te össze tudását.

A verseny előtti napon a versenyzők megtekinthették a labo-ratóriumokat és kérdéseket tehettek fel egy-egy nem ismert esz-köz működésre vonatkozóan – természetesen anélkül, hogy amásnapi feladat ismert lett volna számukra. Eközben a zsűri tag-jai megvitatták a rendezők által összeállított versenyfeladatokat


Egy versenyző a 12. GPCh szerves preparatív munkája közben

A HÓNAP HÍREI

rad a folyamatosan korszerűsödő nyugati színvonalhoz képest.Az idei versenyen több, a magyar szakképzésben nem használteszközzel találkoztunk, de tapasztaltuk azt is, hogy a gyakorlatiképzés a nálunk megszokottnál komplexebb módon történik. Pél-dául nem különül el olyan élesen a klasszikus és a műszeres ana-litika, és a szerves preparatív gyakorlat is szorosan összekapcso-lódik az analitikával. Azt is láttuk, hogy van néhány olyan fontosművelet és korszerű eszköz, ami a magyar szakmai képzésbennem kap elegendő (esetenként semmilyen) súlyt és időt (pl. GC,HPLC, NMR stb.). Ez persze pénzbe kerül, és ezt súlyának meg-felelően finanszírozni a jövőnk érdekében elkerülhetetlen. Ez fon-tos lenne diákok számára is a munkaerő európai csereszabatos-sági igényét figyelembe véve. Nem tudjuk, hogy a tervezett duá-lis képzés áttörést hoz-e ezen a területen. Mindenesetre e sorokszerzői azon vannak, hogy ez irányú tapasztalataikat eljuttassáka tanár kollégákhoz és a szakképzés szervezésében, alakításábandöntést hozók részére.

A további információk a verseny honlapján (www.chem.elte.hu/w/gpch) érhetők el, ahol megtalálhatók a kezdetektől egészen a2015. évi versenyig a GPCh-kel kapcsolatos információk, eredmé-nyek, képek, és letölthető az összes versenyfeladat is.

Végül köszönetet mondunk az érintett iskoláknak és tanára-iknak (beleértve azokat is, amelyeknek tanulója nem jutott el asvájci döntőig) az áldozatos felkészítőmunkáért, és természete-sen köszönet illeti meg a támogatókat, a Richter Gyógyszergyá-rat és az ELTE Kémiai Intézetét is.

Riedel Miklós és Fogarasi József

Vegyipari mozaikMit mond a Richter az eredményekről? A negyedév kapcsána legfontosabb esemény kétségtelenül a Cariprazine-nak az Ame-rikai Gyógyszerhatóság (FDA) által történt elismerése, magyarcégként eddig egyedül a Richter molekulája tudott piaci beveze-téshez szükséges engedélyt szerezni az Egyesült Államokban.

A befektetőket leginkább az érdekelheti, hogy a Cariprazine-hoz mekkora mérföldkő-bevétel kapcsolódott a negyedévben, ezBogsch Erik jelzése alapján 2–30 millió USD között lehetett. Ez aztjelenti, hogy ha 25 millió dolláros (7,2 milliárd forint) mérföldkő-bevétellel, valamint a jelentésben ismertetett 12 millió eurós (3,7milliárd forint) Palatin-leírással számolunk, a Richter üzemi ered-ménye ekkor is magasan meghaladja az elemzői várakozásokat.Sőt, még ha 30 millió dolláros mérföldkő-bevétellel számolunk,akkor is várt feletti a teljesítmény az üzemi eredmény soron. ACariprazine kapcsán Bogsch Erik elmondta, jövő év első negyed-évében kerülhet forgalomba Amerikában, ebben az évben márhozhat valamennyi bevételt, de érdemi forgalmat 2018-ra várnakcsak. Csúcsidőszaki előrejelzést nem adott a társaság. Európábana törzskönyv beadása jövő év első negyedévében történhet meg,innentől optimális esetben egy év múlva lehet piaci bevezetés.Egyelőre nem tiszta még, hogy milyen partneren keresztül törté-nik majd az értékesítés, emellett a támogatásokról is meg kellmajd állapodni országonként. Japánban a partner, a MitsubishiTanabe jövő év negyedik negyedévében adhatja be a törzskönyvikérelmet, itt ehhez kapcsolódóan egyszeri mérföldkő-bevétel nemvárható. Az amerikai partner, az Allergan esetleges felvásárlása(Pfizer) Bogsch Erik szerint érdemben nem befolyásolná a Carip-razine kilátásait. Az eredeti készítményeknél a törzskönyvezéstkövetően is merülnek fel költségek, főként klinikai vizsgálatok for-májában, így a Richterre ezekből is jut majd a jövőben.

A másik originális készítmény, az Esmya esetében az idei éviforgalmi előrejelzés változatlanul 47 millió euró, itt jelenleg isfolynak az amerikai bevezetéshez kapcsolódó klinikai vizsgála-tok. A piaci bevezetés legkorábban 2018-ra várható.

A Grünenthal-termékektől változatlanul 50 millió euró körüliforgalommal számol az idei évre a Richter.

A társaság szokásos módon ismertette a folyó évre vonatkozógyógyszerbevételi várakozásait is, ezeket táblázat tartalmazza. Amia főbb költségsorokra és az üzemi eredményhányadra vonatkozóelőrejelzéseket illeti, ezek szinte minden esetben javultak, amitermészetesen pozitív.

A cég valósággal úszik a pénzben, egy rendkívüli osztalékra,mint lehetőségre, illetve az osztalék megemelésére Bogsch Erikúgy reagált, a Richter a stabil osztalékpolitikát preferálja. Vagyisebben most sem várható változás. Abban viszont érdekeltek, hogytermékeket/termék-portfóliót vegyenek, ez viszont nem megyegyik napról a másikra. (portfolio)

A vártnál erősebb számok a Moltól. A Mol frissen közzétettnegyedéves eredményei kedvező képet festenek az elemzői vára-kozások fényében; az iparágban kiemelten figyelt, az egyszeri té-telektől és készletátértékelési hatástól megtisztított EBITDA 199milliárd forintot ért el, ami 5 százalékkal múlta felül az elemzőivárakozások átlagát. A hasonló alapon számolt üzemi eredménypedig 118 milliárd forintos értékével 8 százalékkal múlta felül atársaság által készített elemzői konszenzusban szereplő értéket.Az egyes üzletágakat tekintve ezúttal is a finomítás volt a húzó-erő, mely közel 150 milliárd forint EBITDA-t termelt a készletát-értékelődés és az egyszeri tételek kiszűrését követően, ami 6 szá-zalékkal magasabb az elemzői várakozások átlagánál. A gáz szeg-mens eredményeinél szintén 6 százalékos felülteljesítés látszik akonszenzushoz képest, míg a kutatás-termelésben 6 százalékkalelmaradt a tisztított EBITDA (az amúgy is relatíve alacsony)elemzői várakozásoktól.

A Mol eredményeit befolyásoló fontosabb tényezők. Az alábbi-akban a Mol egyes üzletágainak teljesítményére ható fontosabbtényezőket összegezzük, melyek a negyedév teljesítményét alap-vetően befolyásolták.

Kutatás-termelés. Az üzletág egyszeri tételek nélküli EBITDA-ja 33 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi hasonló időszak-hoz képest, amit elsősorban a következők magyaráztak: a Brentolajár év/év alapon 51 százalékkal csökkent, ami a Mol által rea-lizált átlagos kőolajárat 50 százalékkal csökkentette; az átlagosrealizált gázár pedig 18 százalékkal esett vissza (a horvátországiszabályozás továbbra is kedvezőtlen, az INA negyedéves beszá-molójából megtudhattuk, hogy a lakossági szabályozott gázáraka negyedévben tovább csökkentek).


A HÓNAP HÍREI

Forrás: Richter, Portfolio.hu

Konszolidált gyógyszerbevételi tervek a Richternél 2015-re2015. febr. 2015. máj. 2015. július 2015. november deviza

Belföld 0,0% 0,0% 0–5% 0–5% HUFFÁK– Oroszország 15 mrd RUB 15 mrd RUB 15 mrd RUB 16–17 mrd RUB RUB–Ukrajna –40% –40% –73% –60% USD– Egyéb FÁK –5,0% –5,0% 0,0% 5–0% USDEU– Lengyelország 3,0% 3,0% 5,0% 5,0% PLN– Románia –5,0% –5,0% –5,0% –5,0% RON– EU 10 –7% –7% –10% –5–10% EUR– EU 15 10,0% 10,0% 10,0% 10,0% EURUSA –30% –30% –5–10% –5–10% USDEgyéb (Kína nélkül) 0,0% 0,0% 5,0% 5,0% EURKína 10,0% 10,0% 15,0% 25,0% EURLatin-Amerika 5,0% 5,0% 5,0% 0,0% USD

Összesen –7–8% –7–8% –2–0% 0,0% EUR

A Molt egyelőre az alacsony olajár-környezet a beruházásokterén különösebben nem aggasztja, a szegmens beruházásai a ne-gyedévben 76 milliárd forint felett voltak, ami a bázisidőszakhozképest több mint 30 százalékos növekedést jelent.

Finomítás-kereskedelem. A szegmens üzleti teljesítményét azegyszeri tételektől és készletátértékeléstől mentes EBITDA tük-rözi a legjobban, ami a bázisidőszakhoz képest 80 százalékkalemelkedett. A 147 milliárd forintos negyedéves eredmény egyéb-ként a valaha volt legerősebb negyedéves teljesítmény a Molnál.Az eredmény számottevő javulásában szerepet játszott, hogy: afinomítói marzsok jelentősen javultak, a finomított termék érté-kesítése 6 százalékkal emelkedett, az integrált petrolkémiai fe-dezet több mint duplázódott, a petrolkémiai értékesítés 20 szá-zalékkal nőtt, az alacsonyabb olajárak miatt a finomított termé-kek iránt nőtt a kereslet, a forint gyengült a dollárral szemben.

Gáz. A tisztított EBITDA itt 11 százalékkal csökkent a bázisidő-szakhoz képest, az FGSZ romló üzleti teljesítményét elsősorban ahazai szállítási bevételek visszaesése, valamint a kedvezőtlen sza-bályozói változások magyarázták. A kedvezőtlen hatásokat a csök-kenő működési költségszint csak tompítani tudta.

Egyszeri tételek, profit, eladósodottság. A negyedév EBITDA-játés üzemi eredményét nem terhelték egyszeri tételek, annak elle-nére, hogy a társaság korábban jelezte, hogy az időszak során le-írja a kurdisztáni Akri-Bijell eszközök könyv szerinti értékét. Agyorsjelentés ezzel kapcsolatban megemlíti, hogy az eszközök fe-lülvizsgálata jelenleg is zajlik, ennek véglegesítését követően pe-dig el fogják számolni a szükséges értékvesztéseket a negyedik ne-gyedévben. Emellett a Mol jelezte, felülvizsgálja olajár-előrejelzé-seit is, ami feltehetően csökkenést okoz majd a várakozásokban,így az Akri-Bijeel eszközök mellett további leírások jöhetnek a fo-lyó negyedévben (ez az osztrák OMV beszámolója után perszenem meglepő, itt a csökkenő olajár prognózisok miatt 1 milliárdeurós leírást hajtottak végre a harmadik negyedévben a kutatás-termelési eszközöknél). A társaság nettó eladósodottsága a ne-gyedévben tovább csökkent, ami így már hisztorikusan is megle-hetősen alacsony szintnek számít (18 százalékos nettó eladóso-dottság). A nettó hitel/EBITDA rátáról is hasonló mondható el.(portfolio)

Átadták a Mol-csoport butadién-gyárát Tiszaújvárosban.Átadták a Mol Petrolkémia új, butadién-kinyerő üzemét Tiszaúj-városban, amelynek köszönhetően a Mol-csoport petrolkémiaiértéklánca új elemmel bővül.

Az új üzem évi 130 000 tonna butadiént állít elő, amely példá-ul az autóabroncsokhoz felhasznált műgumi gyártásának leg-fontosabb alapanyaga. A tiszaújvárosi üzemben mintegy 5 millióautógumi-abroncs előállításához szükséges butadiént állítanakelő évente. Az üzem építését 2013 szeptemberében kezdték, a sze-reléssel idén augusztusban végeztek. A beruházás során a ma-gyar beszállítók részaránya mintegy 60% volt. A kapcsolódó fej-lesztésekkel összesen 35 milliárd forintos beruházás 32 új mun-kahelyet teremtett, az építkezés alatt pedig több ezer szakem-bernek adott munkát. A világszínvonalú gyártási technológia anémet BASF cég licence alapján valósult meg. A butadién előállí-tása zárt technológiai rendszerben történik, a környezetbe károsanyag nem kerül, az üzem megépülésével a környék környezetiterhelése nem növekedett. Sőt 61%-kal csökken a Mol Petrolké-mia gázfelhasználása, ami 42 ezer tonnával kevesebb kibocsátottszén-dioxidot jelent évente. A butadiénüzem átadásával egy idő-ben lerakták az új műgumi-gyár (Solution Styrene-Butadiene


HUNGARIANCHEMICAL JOURNAL

LXXI. No. 1. January 2016CONTENTS

Bruckner Room LecturesStereoselective production, transformation and use of 3-amino-1,2-diols with monoterpene skeleton 3ZSOLT SZAKONYI

Chemical research – because of a bet. Aerogels and ultra-flyweight aerogel structures 4

TIBOR BRAUNFuels and fuel-additives (book review) 8

LÁSZLÓ RÁCZEnvironmental toxicology (book review) 8

KATALIN GRUIZNoted and Chemist. Tibor Dévényi (Deutsch) 10

GÁBOR LENTEOn the 150-year old building of HAS 12

VERA SILBERERAnniversaries in chemistry with Hungarian reference in 2016 15

ISTVÁN PRÓDERScience on stamps. Thermometers 23

LÁSZLÓ BOROSChembits (Edited by GÁBOR LENTE) 24The Society’s Life 26News of the Month 28

MKE-HÍREK

Konferenciák, rendezvények

XVI. Országos Diákvegyész Napok2016. április 15–16. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (Miskolc, Fényi tér 2–12.)Meghirdetés és jelentkezési lapok: www.mke.org.hu, hírek, aktualitások rovat

European Symposium on Atomic Spectroscopy2016. március 31. – 2016. április 2.Eszterházy Károly Főiskola (Eger, Eszterházy tér 1.)Regisztráció: https://www.mke.org.hu/conferences/esas2016/registration/Kiállítók jelentkezését szeretettel várjuk.TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Schenker Beatrix: [email protected]

Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny2016. április 22–24.Versenykiírás: www.irinyiverseny.mke.org.hu

A HÓNAP HÍREI

Rubber, SSBR) alapkövét, amely a Mol és a japán JSR Corpora-tion közös vállalatának, a JSR MOL Synthetic Rubber Zrt.-nek aberuházása. Az üzem kapacitása évi 60 000 tonna lesz, és többmint 100 új munkahelyet teremt. Az új üzem 2017-re épül fel. (AMol nyomán)

Banai Endre összeállítása

2016. március 31. – április 2. European Symposium on Atomic Spectroscopy Eger

2016. április 15–16. XVI. Országos Diákvegyész Napok Miskolc

2016. április 22–24. Irinyi János Kémiaverseny Szeged

2016. május Biztonságtechnika Szeminárium Balatonalmádi

2016. július 31. – augusztus 4. 33th European Congress on Molecular Spectroscopy Szeged

2016. augusztus 28. – szeptember 1. 13th European Biological Inorganic Chemistry Conference Budapest

2016. október Őszi Radiokémiai Napok

2016. október 24–26. 4th Rubber Symposium of Countries on Danube Szeged

2016. november Kozmetikai Szimpózium Budapest

Előfizetés a Magyar Kémiai Folyóirat 2016. évi számaira

Köszönjük felajánlásaikat, köszönjük, hogy egyetértenek a ké-mia oktatásáért és népszerűsítéséért kifejtett munkánkkal. Afelajánlott összeget ismételten a hazai kémiaoktatás feltételei-nek javítására, a Középiskolai Kémiai Lapok, az Irinyi János Or-szágos Középiskolai Kémiaverseny, a 9. Kémikus Diákszimpó-zium, valamint a 2015-ben hetedszer megrendezett Kémiatáboregyes költségeinek fedezésére használtuk fel, valamint arra acélra, hogy kiadványaink (KÖKÉL, Magyar Kémikusok Lapja,Magyar Kémiai Folyóirat) eljussanak minél több, kémia irántérdeklődő, határon túli honfitársunkhoz.

Ezúton is kérjük, hogy a 2015. évi SZJA bevallásakor – érté-kelve törekvéseinket – éljenek a lehetőséggel, és személyi jöve-delemadójuk 1%-át ajánlják fel az erre vonatkozó Rendelkezőnyilatkozat kitöltésével

Felhívjuk figyelmüket, hogy akinek a bevallás pillanatábanadótartozása van, az elveszíti az 1% felajánlásának a lehetősé-gét!

Az MKE adószáma: 19815819-2-41.

Terveink szerint 2016-ban az így befolyt összeget ismételtena hazai kémiaoktatás feltételeinek javítására, a KözépiskolaiKémiai Lapok, az Irinyi János Országos Középiskolai Kémia-verseny, a XVI. Országos Diákvegyész Napok, valamint a 2016-ban nyolcadszor szervezendő Kémiatábor egyes költségeinekfedezésére használjuk fel.

Továbbra is céljaink közé tartozik, hogy kiadványaink (KÖ-KÉL, Magyar Kémikusok Lapja, Magyar Kémiai Folyóirat) el-jussanak minél több, kémia iránt érdeklődő, határon túli hon-fitársunkhoz.

Tájékoztatjuk tisztelt tagtársainkat, hogy

személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásából idén 710 351 forintotutal át az APEH Egyesületünknek.

Kérjük tisztelt tagtársainkat, hogy a 2016. évi tagdíj befize-téséről szíveskedjenek gondoskodni annak érdekében, hogy aMagyar Kémikusok Lapját 2016 januárjától is zavartalanul pos-tázhassuk Önöknek. A tagdíj összege az egyes tagdíj-kategóri-ák szerint az alábbi:

• alaptagdíj: 8000 Ft/fő/év

• nyugdíjas (50%): 4000 Ft/fő/év

• közoktatásban dolgozó kémiatanár (50%) 4000 Ft/fő/év

• ifjúsági tag (25%): 2000 Ft/fő/év

• gyesen lévő (25%) 2000 Ft/fő/év

Tagdíj-befizetési lehetőségek:

• banki átutalással (az MKE CIB banki számlájára: 10700024-24764207-51100005)

• az MKE Titkárságán igényelt csekken: [email protected]

• személyesen (MKE-pénztár, 1015 Budapest, Hattyú u 16. II/8.)Banki átutalásos és csekkes tagdíjbefizetés esetén a név,

lakcím, összeg rendeltetése adatokat kérjük jól olvashatóanfeltüntetni.

Ahol a munkahely levonja a munkabérből a tagdíjat és listásátutalás formájában továbbítja az MKE-nek, ez a lista szolgáljaa tagdíjbefizetés nyilvántartását.

MKE egyéni tagdíj (2016)

A Magyar Kémiai Folyóirat 2016. évi díja fizető egyesületi tagja-ink számára 1400 Ft. Kérjük, hogy az előfizetési díjat a tagdíjjalegyütt szíveskedjenek befizetni. Lehetőség van átutalással ren-dezni az előfizetést a Titkárság által küldött számla ellenében.Kérjük, jelezzék az erre vonatkozó igényüket!

Köszönetet mondunk mindenkinek, aki 2015-ben kettős előfi-zetéssel hozzájárult a határon túli magyar kémikusoknak küldöttFolyóirat terjesztési költségeihez. Kérjük, aki teheti, 2016-ban iscsatlakozzon a kettős előfizetés akcióhoz.

Magyar Kémikusok Egyesülete

Rendezvénynaptár

Documents

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA - OSZKepa.oszk.hu/03000/03005/00001/pdf/EPA03005_MKL_2016_01.pdf · 2016. 11. 14. · Dévényi Tibor Új könyvek Évfordulónaptár, 2016 A lap megjelenését