M A G Y A R Ő S T Ö R T É N E T 4 .

Honfoglalás

és megtelepedés

Szerkesztette:

SUDÁR. B A L Á Z S - P E T I Í E S Z S O L T

H E L I K O N

E P e t k e s Z s o l t , Sudár Balázs , 2 0 1 6

í H e l i k o n K i a d ó , 2 0 1 6

© M T A B T K M a g y a r Ő s t ö r t é n e t i T é m a c s o p o r t , 2 0 1 6

I l lusz t rác iók © B o l d o g Z o l t á n , N a g y Bé la

F é n y k é p e k :

Árvaí Mátyás, Ballá Béla, Balogh Bodor Tekla, Bíró Tamás, Friedrích Böhringer, Csernus István,

GaM.tr Csaba jr., Gőzsij Gáhorné, Gyurkóné Edit, Tangó Péter, Tovas Andrea, Martini János, Ocsovaí András,

Oroszi Zoltán, Vétkes Zsolt, Marcin Szála, Tuzson Balázsné

G r a f i k a :

Boldog Zoltán

T é r k é p e k :

Nagy Béla

K ö s z ö n e t t e l t a r t o z u n k a z a l á b b i s z e m é l y e k n e k és i n t é z m é n y e k n e k :

Balatoni Múzeum (Keszthely), Déri Míizeum (Debrecen), Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest),

Kovács László (MTA B T K Régészeti Intézet, Budapest), László Gyula Digitális Archívum,

Soproni Múzeum, Szőke Béla Miklós (MTA BTK Régészeti Intézet, Budapest)

w w w . h e l i k o n . h u

w w w . b t k . m t a . h u

TARTALOM

Előszó [Sudár Balázs) 7

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt 1 0 A K á r p á t - m e d e n c e környezet i k é p e (Árvái Mátyás) 1 0

A v a r o k a 6 - 9 . századi K á r p á t - m e d e n c é b e n [Szentpéteri József) 1 9

K o r a a v a r k o r 1 9

Késő a v a r k o r 2 0

A k a r o l i n g k o r 2 2

Fel téte lezett h a t a l m i k ö z p o n t a z a v a r b i r o d a l o m

széthul lása ide jén ( 8 0 3 - 8 9 5 ) 2 3

A keresz ténység a K á r p á t - m e d e n c é b e n (Bácsatyai Dániel) 2 7

A f r a n k o k P a n n ó n i á b a n (Nótán Tamás) 3 3

A M o r v a F e j e d e l e m s é g (Langó Péter) 4 6

A k o r a i horvát á l lam (Sokaarib Dénes) 5 7

Bolgárok a 9 . századi K á r p á t - m e d e n c é b e n [Takács Miklós) 6 2

Szlávok a K á r p á t - m e d e n c e dél i , k ö z p o n t i és k e l e t i részén

[Takács Miklós) 6 6

A honfoglalás 7 1

A honfogla lás és a K á r p á t - m e d e n c e b i r tokbavéte le

(Tóth Sándor László) 7 1

A honfogla lás o k a i : t u d a t o s v a g y kényszerű honfoglalás? . . . . 7 2

A honfogla lás k e l e t i háttere , a népvándor lá s i h u l l á m 7 6

A honfogla lás n y u g a t i hát tere 8 5

A honfogla lás s z a k a s z a i 8 7

A n o n y m u s és a honfogla lás (Veszprémij László) 1 0 0

A honfogla lás lezárása: a p o z s o n y i c s a t a (Négijesi Lajos) 1 0 9

A honfoglalók 1 1 8 H á n y a n l e h e t t e k a honfogla lók? (Takács Miklós) 1 1 8

A honfog la lók szál lásterülete (Révész László) 1 2 4

A honfogla ló n e m z e t s é g e k t o v á b b é l é s é n e k p r o b l é m á i

(Zsoldos Attila) 1 3 7

A törzsnévi h e l y n e v e k tanulságai (Rácz Anita) 1 4 2

A honfog la lók n y e l v e (Sándor Klára) 1 4 5

A helyben találtak 1 4 9 A székelyek és a honfogla lás [Kordé Zoltán) 1 4 9

A v a r o k és m a g y a r o k [Szentpéteri József) 1 5 6

M a g v a r - s z l á v n y e l v i k a p c s o l a t o k (Zoltán András) 1 6 3

Összegzés [Sudár Balázs) 1 6 7

Kötetünk szerzői 1 6 9

Rövidítések Á. M . = Árvái Mátyás S. B . = Sudár Balázs

B . S z . J . = B . Szabó János S z . G y . = S z a b a d o s György

K . L . = Költő László S z . J. = Szentpéteri József

L . P . = Langó Péter T . A . = Türk A t t i l a

P . Z s . = P e t k e s Z s o l t Z . A . = Zoltán András

A honfoglalók nyelve

A z írott források és a régészet által föltárt l e l e t e k m e l l e t t a n y e l v i s

használható történeti forrásként, h i s z e n a s z a v a k őrzik a z e g y k o r i

kultúra és a történeti k a p c s o l a t o k n y o m a i t . A nyelvtörténet megálla­

pításainak mellőzésével írt történelem n e m i s l e h e t t e l j e s : a régészeti

leletekből a szokások, h i e d e l m e k , v i s e l e t , életmód s o k v i s z o n y l a t a

kiolvasható, d e a z n e m , h o g y a sírban nyugvó e m b e r m i l y e n n y e l v e n

beszélt. A z e m b e r i közösségek n e m egymástól e l s z i g e t e l v e , s z o m ­

szédok, szövetségek, hódítások nélkül, s területileg s e m szigorúan

elkülönülve éltek, s a n y e l v - s o k s z o r c s a k a n y e l v - megőrzi e z e k n e k

a v i s z o n y o k n a k a n y o m a i t .

A hangváltozásokat k o r s z a k o k h o z t u d j u k kötni, a n y e l v a törté­

n e t i k a p c s o l a t o k idejéről, a z átvett s z a v a k jellegének köszönhetően

p e d i g a k a p c s o l a t o k hozzávetőleges helyéről i s árulkodhat. Példá­

u l a török eredetű, e g y k o r d z s - v e l kezdődő s z a v a k n a k a z ómagyar

dzs- > gy- hangváltozást megelőzően k e l l e t t a m a g y a r b a kerülniük,

h i s z e n részt v e t t e k e b b e n a változásban, i l l e t v e a szőlő, bor, seprő, ászok c s a k o l y a n vidéken kerülhetett a m a g y a r b a a törökből, a h o l v o l t

szőlőművesség.

A társas szemléletű nyelvtörténet további segítséget nyújt a z z a l ,

h o g y a n y e l v működésének a j e l e n b e n megfigyelhető szabályszerű­

ségeit a l k a l m a z z a a hézagos múltkép kiegészítésére. A m a i k o n t a k ­

t u s o k vizsgálataínak tanulságaiból például a múltbeli nyelvérintke­

zésekről i s részletesebb képet a l k o t h a t u n k : m i l y e n erejű l e h e t e t t a

kulturális és p o l i t i k a i hatás, m i l y e n l e h e t e t t a z érintkező n y e l v e k e t

beszélők lélekszáma, h o g y a n a l a k u l h a t t a k közöttük a presztízsvi­

s z o n y o k .

A h h o z , h o g y forrásként használhassuk a n y e l v e t , e g y - e g y szó

eredetének, történetének p o n t o s földerítésére v a n szükség, szigorú

szabályok betartásával: a s z a v a k m i n d e n e g y e s hangját a z i s m e r t

hangtörténeti változások mentén k e l l v i s s z a v e z e t n i a régebbi álla­

p o t r a , s a jelentés i s meghatározott szabályszerűségekkel változik.

A n y e l v működésének m a megfigyelhető a s p e k t u s a i t fölhasználva

f i g y e l e m b e k e l l vennünk a n y e l v identitásjelző és egyéb s z i m b o l i k u s

szerepének eltéréseit a j e l e n állapot és a vizsgált k o r s z a k között.

R O V Á S J E L E K E G Y C S E R É P ­

F Ú J T A T Ó M A R A D V Á N Y Á N ,

B O D R O G - A L S Ó B Ű R Ő L

M i t m o n d h a t u n k a honfoglalás korának n y e l v i állapotairól? M i t

h o z t a k m a g u k k a l a honfoglaló törzsek?

N i n c s e l i s m e r t nyelvész s e m a m a g y a r , s e m a nemzetközi t u d o ­

mányos világban, a k i megkérdőjelezné, h o g y a m a g y a r n y e l v a legkö­

z e l e b b i k a p c s o l a t o k a t a z uráli n y e l v c s o p o r t n y e l v e i v e l m u t a t j a . N y e l ­

vünk szókincsének és nyelvtanának legrégebbi rétegét e z a k a p c s o l a t

j e l e n t i . A m a g y a r n y e l v előzménye és a hozzá a k k o r i b a n legközelebb

álló idióma, a m a n y s i és h a n t i n y e l v előzménye kétezer-ötszáz éve

távolodott e l egymástól, e z a különálló m a g y a r n y e l v történetének

k e z d e t e . A honfoglalásig e l t e l t időben a m a g y a r m e g t a r t o t t a korább­

ról örökölt vonásainak zömét - alapszókincsét, n y e l v t a n i eszközeit

-, d e természetesen s o k a t változott. Módosult a h a n g r e n d s z e r e , a

s z a v a k jelentése, új s z a v a k , képzők, j e l e k , r a g o k j e l e n t e k m e g b e n n e ,

a nyelvérintkezések következtében változott szókészlete, k i s mérték­

b e n n y e l v t a n a i s . A k o r a i érintkezések közt szokták említeni a p e r m i

n y e l v e k k e l való k a p c s o l a t o t , és a több emléket hagyó érintkezéseket

a z iráni n y e l v e k k e l - a z utóbbi l e n y o m a t a többek között a nemez, szekér, tehén, hús, e g y későbbi iráni (alán) érintkezésből származik

például a z asszony, híd, zöld, üveg, kincs, kert szó.

A legerősebb honfoglalás előtti hatást a török n y e l v e k g y a k o r o l ­

ták a m a g y a r r a . M a i s m i n t e g y négyszáz szót használunk ebből a

korból, e z e k e g y része o l y a n jellemzőt t a r t a l m a z , amelyből t u d j u k ,

h o g y a z átadó n y e l v a török n y e l v e k n e k abból a csoportjából való v o l t ,

a m e l y i k b e m a egyedül a c s u v a s t a r t o z i k , d e a 6 - 1 0 . századi K e l e t -

Európában több török e t n i k u m i s e h h e z közeli n y e l v e t beszélt, példá­

u l a bolgárok, a z o n o g u r o k , valószínűleg a kazárok és talán a z a v a r o k

i s . Más s z a v a k o n n i n c s i l y e n kritérium, d e úgy vélik, e z e k i s a z össze­

foglaló névvel nyugati ótóröknek n e v e z e t t nyelvekből származnak.

A honfoglalás előtt a m a g y a r népességet valószínűleg k i t e r j e d t

kétnyelvűség j e l l e m e z t e . A m a g y a r törzsszövetséghez c s a t l a k o z t a k

török töredékek i s - a kabarokról b i z t o s a n t u d j u k , h o g y e z e k közé

t a r t o z t a k - , d e más honfoglaló törzsekben i s l e h e t t e k török n y e l v e n

beszélők. N e m c s a k a később asszimilálódó, e r e d e t i l e g török nyelvű

néprészek v o l t a k kétnyelvűek, h a n e m a m a g y a r o k jó része i s . A „két­

nyelvűség" u g y a n i s a nyelvészetben n e m a z t j e l e n t i , h o g y v a l a k i

„anyanyelvi s z i n t e n " beszél két n y e l v e t , h a n e m h o g y m i n d e n n a p i

tevékenységei közben két n y e l v e t i s aktívan és természetes körül­

mények között használ. A kétnyelvűség n e m a nyelvtudásra, h a n e m

a társas körülményekre, s a z ebből adódó p s z i c h o l i n g v i s z t i k a i álla­

p o t r a vonatkozó f o g a l o m , A kölcsönzés alapfeltétele a kétnyelvűség,

a h h o z , h o g y v a l a k i először használjon e g y másik nyelvből való szót

a z anyanyelvében, i s m e r n i e k e l l a másik n y e l v e t . A h h o z , h o g y e z a z

újítás e l t e r j e d j e n , másoknak i s érteniük k e l l mindkét n y e l v e t , l e g ­

alábbis a terjedés első szakaszában, később már a z egynyelvűek i s

átvehetik tőlük a z új s z a v a k a t .

H a a m a i m a g y a r n y e l v b e n használatos, honfoglalás előtti török

kölcsönszavak számából i n d u l u n k k i , a négyszáz szó t e t e m e s m e n n y i ­

ségnek számít, különösen h a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y a z a nomád k u l ­

turális környezet, a m e l y e t a török kölcsönszavak e r e d e t i l e g tükröztek,

lényegében m i n d e n elemében eltűnt. A s z a v a k n e m néhány s p e c i f i k u s

fogalomkörbe t a r t o z n a k , h a n e m s o k b a . A n y e l v t a n i hatást e d d i g a l i g

kutatták, d e úgy tűnik, ilyenről i s beszélhetünk. M i n d e n t összevetve:

a török hatást a z egyszerű kulturális kölcsönzésen jóval túlmutatónak,

erősnek m o n d h a t j u k , s e h h e z k i t e r j e d t kétnyelvűség k e l l e t t .

G y a k r a n kérdezik, n e m l e h e t - e a török nyelvünk alaprétege. N e m

l e h e t : a z alapszókincs uráli-finnugor eredetű, és a n y e l v t a n i r e n d s z e r

elsődleges összefüggései jóval több hasonlóságot m u t a t n a k a f i n n ­

u g o r n y e l v e k k e l , m i n t a törökökkel. S o k s z o r fölvetődik, h o g y a török

Honfoglalás előtti jövevényszavak példái a magyar nyelvben

t e s t r é s z n é v , c s a l á d , m e l l é k n é v : gyomor, kar, ész, iker, kölyök, apró, kék, sárga

b í r á s k o d á s : törvény, tanú, kín, kölcsön

í r á s b e l i s é g : ír, betű, szám

l a k ó h e l y : sátor, bölcső, tükör, söpör, szék

t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t , n ö v é n y - és á l l a t v i l á g : tenger, homok, szél, sár, bölény, túzok, teve, béka, kőris,

kökény, csalán, torma, som

á l l a t t a r t á s , h a l á s z a t , v a d á s z a t , g a z d á l k o d á s : ól, karám, ökör, bika, borjú, kos, kecske, disznó, tyúk,

túró, gyapjú, süllő, sőreg, sólyom, keselyű, ölyv, búza, árpa, eke, arat, borsó, komló, gyümölcs, alma,

körte, dió, szőlő

h i t v i l á g : bű, bocsát, búcsú, báj(ol), bölcs, egy ( ' s z e n t ' ) ,

148 Á R P Á D F E J E D E L E M

S Z O B R A T O R J Á N

( M l H O L C S A JÓZSEF, 2 0 0 3 ) ,

\

| e l e m e k a b e o l v a d t török nyelvű népesség n y e l v c s e r e után megőrzött

a örökségei volnának. A z o n b a n a kölcsönzés, v a l a m i n t a n y e l v c s e r e

§> után a z e g y k o r i anyanyelvből m e g m a r a d t e l e m e k (szubsztrátum)

S n y e l v i l e n y o m a t a különbözik egymástól, s e z alapján a török hatás

kölcsönzésre u t a l , n o h a különleges szociokulturális körülmények

között előfordul, h o g y a szubsztrátumban s o k szó i s m e g m a r a d .

M a r a d t még e g y kérdés: h a i l y e n erős v o l t a török kulturális hatás,

és k i t e r j e d t a kétnyelvűség, miért n e m vették át a m a g y a r o k a d o m i ­

náns török kultúrával együtt a török n y e l v e t i s ? Többféle válasszal

próbálkoztak már, például h o g y c s a k a k a b a r o k v o l t a k kétnyelvűek

( a l i g h a v o l t így), h o g y a m a g y a r n a g y o n eltér más nyelvektől, e z „bur­

k o t " képez körülötte ( i l y e n „burok" n e m létezik), h o g y a m a g y a r o k

n e m éltek sokáig török környezetben (rövid idő a l a t t n e m érte v o l n a

a m a g y a r t erős hatás). B i z t o s válaszunk egyelőre n i n c s , d e talán a z

o k o k között v a n , h o g y a török kulturális hatás n e m e g y s z e r r e zúdult

a m a g y a r törzsekre, h o g y a n y e l v n e k a honfoglalás előtti időkben

n e m v o l t o l y a n k i e m e l t s z i m b o l i k u s s z e r e p e , m i n t m a , s h o g y a m a ­

g y a r törzsek vélhetően v i s z o n y l a g n a g y létszámúak v o l t a k , a hozzá­

j u k c s a t l a k o z o t t török néprészek p e d i g n e m e g y időben érkeztek,

A Kárpát-medencében a honfoglaló m a g y a r o k már n e m i g e n talál­

t a k török nyelvű népességet: a z a v a r o k i s , bolgárok i s n y e l v e t cserél­

t e k a d d i g r a . A z új, szintén n a g y hatású n y e l v i környezet a szláv v o l t .