Magyarország a régióbanEltérések és közös pontok

Köllő János

MTA KTI

Termelékenység és növekedés – a munkaerőpiac szerepe – MNB 2008. augusztus 29.

Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek), 2000-2007

50

55

60

65

70

2000 2002 2004 2006 2008

CZ HU SKSI PL EU15

Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

• Keresleti oldal?- Kiszámítható környezet, gyorsabb növekedés, stb.

• Rugalmasság?A szokásos intézményi indikátorokkal dolgozó elemzések (Riboud et al 2002, Cazes - Nesporova, 2003, Rutkowski et al. 2005) igen rugalmasnak mutatják a magyar munkaerőpiacot.

A bérrugalmasságra (Kőrösi 2005, Köllő 2001), munkahely-forgalomra (Kőrösi 2005) az alkalmazkodási költségekre (Kőrösi-Surányi 2002) vonatkozó becslések sem jeleznek nagyfokú rugalmatlanságot

Ugyanakkor EU-LFS: perzisztens U, N (Magyarország 7. és 1.-5./19)

• Két, a helyzetértékelés és a foglalkoztatáspolitika számára fontos kérdés

- Kelet-nyugati eltérések a foglalkoztatás szerkezetében - Eltérések Mo és más KKE országok között, különös tekintettel a kirívó mértékű inaktivitásra és a jóléti rendszerre

• Zömmel: EU-LFS

Szerkezeti sajátosságok

• Viszonylag nagy foglalkoztatási lemaradás a 15-64 éves népességben*

HU -9.4 % (2005, vs EU-15)

• Erős a nyugdíjrendszer hatása: a lemaradás lényegesen kisebb a „legjobb munkavállalási korú” (15-59 éves, nem tanuló) népességben HU -3,1% (2005, vs EU-15)

• Nincs lemaradás, sőt, ha csak a referenciahéten ténylegesen dolgozókat tekintjük és a ledol-gozott munkaidejüket is számításba vesszükHU 7.2% (2005, vs EU-15)

Az adat magába foglal 18-20% rejtett foglalkoztatást. Augusztinovics-Köllő (2007), Elek et al. (2007)

• ILO-OECD foglalkoztatott: dolgozott legalább 1 órát vagy ideiglenesen volt távol a munkahelyétől

• Ténylegesen dolgozott-e legalább egy órát?

• Mennyit dolgozott?

• FTE = dolgozott-e legalább egy órát*(munkaidő/40)

• Minta: 15-59 éves, nem tanuló népesség

IS 90.4 IS 79.5 IS 82.4 DK 84.9 EE 74.8 LV 77.6 NO 83.9 LV 74.6 CZ 76.3 SE 83.7 LT 74.4 EE 75.1 NL 80.7 PT 73.1 CY 74.1 FI 80.2 CY 73.1 GR 73.4 AT 79.9 DK 73.0 PT 72.9 CY 79.2 CZ 72.4 SI 72.6 SI 78.8 IE 71.4 LT 71.1 CZ 78.7 AT 70.6 AT 70.0 LT 78.6 NO 70.5 DK 69.3 PT 78.5 SE 70.3 SK 69.1 LU 77.9 SI 69.8 IE 67.8 EE 77.7 NL 69.7 HU 67.1 IE 77.4 LU 68.4 FI 65.9 LV 77.0 GR 68.3 SE 65.8 FR 76.0 FI 68.0 LU 64.7 UK 74.0 SK 67.3 PL 63.3 BE 73.8 HU 66.1 FR 61.5 GR 71.3 FR 64.9 UK 60.3 SK 70.9 UK 64.7 NO 59.9 HU 69.3 DE 62.8 IT 59.4 IT 68.9 BE 62.6 BE 58.7 DE 68.8 IT 61.7 NL 57.8 ES 66.2 PL 61.3 DE 56.5 PL 64.0 ES 57.1 ES 55.9

Fogl. Dolg. 1 órát FTE

• A legjobb munkavállalási korban lévőknél a munka-input nem alacsony a potenciálishoz képest

• A 15-64 éves népességben mért lemaradás egyrészt a korai effektív nyugdíjkorhatárnak tulajdonítható (beleértve a rokkantnyugdíjat)

• Másrészt, a legjobb munkavállalási korú népességben is viszonylag kevesen dolgoznak, viszonylag sokat. A foglalkoztatási szintet a teljes (és más adatokból tudhatóan: tartós) távollét csökkenti.

• Éles a határvonal a foglalkoztatás és nem-foglalkoztatás között

Részmunkaidő, rugalmas munkarend, otthoni munka

súlyozatlan átlagok EU-15 Balti KKE Részmunkaidős (<36 óra)a - Férfi 14.8 5.0 5.5 - Nő 46.9

(36.1)b 15.5 14.9

Részmunkaidős (<20 óra)a - Férfi 2.6 0.4 1.2 - Nő 13.9 2.1 3.2 A referencia-időszakban: Ideiglenesen távol volt a munkahelyétőlc 11.6 4.3 5.3 Kevesebbet dolgozott a szokásosnáld 13.1 6.1 8.6 - ezen belül: rugalmas munkaidőbeosztásnak köszönhetően 26.3 13.7 15.6 Legalább részben otthon dolgozikc 12.5 8.3 9.6 a) Azoknál, akik a referenciahéten a szokásosnak megfelelő számú munkaórát dolgoztak. Az arányok nem módosulnak lényegesen, ha a nagyon változó munkaidőben dolgozókat is besoroljuk a referencia-időszakban ledolgozott tényleges óráik alapján b) Azon országok nélkül, ahol a medián munkaidő nem éri el a 36 órát c) Foglalkoztatottak az I LO-OECD meghatározás szerint=100 d) A referenciahéten legalább 1 órát dolgozott és van szokásos munkaideje = 100

A rugalmas formák megteremtésére irányuló politikának azonban nem csak a hasznai kétségesek (v.ö. a „work-sharing” kudarcai), a hiányukat kiváltó okokat sem ismerjük

Fix költségek? Kínálati oldali probléma, munkavállalási költségek?

0.1

.2.3

.4.5

20 30 40 50 60Életkor

Nő Férfi

MEF. A szokásos munkaidő, nagyon változó munkaidő esetén a referenciahéten ledolgozott munkaidő alapján

Heti 36 óránál kevesebbet dolgozók, 2005

A részmunkaidőben foglalkoztatottak munkaideje és keresete, 2001 április-június

Heti munkaidő

Regresszióval kiigazított kereset Hasonló teljes munkaidősök keresete = 100

Nyugdíjat, gyest kap-e?

Munkaóra Teljes munka-idős=100

Havi kereset Órakereset

Igen 19.1 48.7 52.7 110.1 Nem 20.9 51.1 68.3 134.9 * ) Adatforrás: MEF. Kontrollváltozók: nem, életkor, helyi munkanélküli ráta, valamint dummy változók 10 iparágra, 10 foglalkozási csoportra, 5 vállalati méretkategóriára, és Budapestre

.1.2

.3.4

.5

20 25 30 35 40kor

Nem kap gyest, gyedet, gyetet Kap gyest, gyedet, gyetet

Részmunkaidősök aránya a 20-40 éves, dolgozókisgyerekes (0-3 év) anyák között 1997-2005

0.1

.2.3

.4.5

48 50 52 54 56 58 60 62kor

Nem nyugdíjas Nyugdíjas

Részmunkaidősök a 48-61 éves foglalkoztatott férfiak között, 2005

Inaktivitás és a magyar munkaügyi/jóléti rendszer sajátosságai

HU SK PL Foglalkoztatott/népesség 69.3 70.6 63.6 ILO-OECD munkanélküli ráta 7.3 16.6 18.6 Regisztrált munkanélküli ráta 7.5 15.5 19.8 Az állást keresők közül regisztrált 58.5 92.2 76.8 A regisztráltak közül állást keres 60.8 82.2 72.1 Cramér-féle V (regisztrált és ILO-OECD U) 0.499 0.778 0.660

•Alacsony aktivitás, különösen a férfiaknál (relatív értelemben). 15-64 évesek 26%, 15-59 évesek 18% (>13%)

•Különösen éles kontraszt Mo és Lengyelország illetve Szlovákia között

•Összefügg a jóléti rendszer és a foglalkoztatási szolgálat sajátosságaival

2005

• Kiterjedt korai nyugdíjrendszer, erős munkaerő-piaci hatások, minimális mértékű visszalépés (39%)*

Cseres-Gergely 2007, Scharle 2006, 2007

• Kivételesen hosszú fizetett távollétet biztosító gyermektámogatási rendszer, sokéves igénybevétel, erős munkaerő-piaci hatások (17%)

OECD Family Database, Bálint-Köllő (2007)

• Zsákutcás szociális segélyezés (9%)

Galasi-Nagy (2001), Elek at el. (2007), Szalai (2006), Kertesi (2006), Bódis et al. (2008)

• Marginálissá vált biztosítási járadék (5%)

Nagy (2001)

• Szűk hatókörű foglalkoztatási szolgálat *) Részarányok a 15-59 éves, nem tanuló, nem dolgozó népesség támogatásában. Nem részesül a fenti transzferekben 30%

A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005

NO

IT

LUGR

CY

PT

BE

DK

AT

FIFR

SE

DE

IS

NL

UK

.2.4

.6.8

1K

apc

sola

ttart

ás

0 .1 .2 .3 .4 .5Hatókör

Hatókör: regisztrált/nem foglalkoztatottKapcsolattartás: járt-e a kirendeltségen/regisztráltMinta: 15-59 éves nem tanuló népesség

nem fogl

A foglalkoztatási szolgálat hatóköre és kapcsolata az ügyfelekkel, 2005

HU

LVNO

IT

LUGR

LT

EE

CY

PT

SI

BE

DK

AT

FIFR

PLSE

DESK

CZ

IS

NL

UK

.2.4

.6.8

1K

apc

sola

ttart

ás

0 .1 .2 .3 .4 .5Hatókör

Hatókör: regisztrált/nem foglalkoztatottKapcsolattartás: járt-e a kirendeltségen/regisztráltMinta: 15-59 éves nem tanuló népesség

HU SK PL Foglalkoztatott/népesség 69.3 70.6 63.6 ILO-OECD munkanélküli ráta 7.3 16.6 18.6 Regisztrált munkanélküli ráta 7.5 15.5 19.8 Cramér-féle V (regisztrált és ILO-OECD U) 0.499 0.778 0.660 Magyarországon: A nem dolgozók és álláskeresők kis részét regisztrálják Regisztrált/nem foglalkoztatott 17.8 42.8 37.9 Regisztrált/álláskereső 59.0 83.3 76.7 A regisztráltak zöme valamilyen munkanélküli segélyt kap Segélyt kap/regisztrált 66.9 7.6 10.5 A regisztráltak és segélyezettek ritkán keresik fel a kirendeltséget J árt ott az utolsó 1 hónapban/regisztrált 52.1 86.8 77.0 J árt ott az utolsó 1 hónapban/segélyezett 49.1 87.2 75.0 Közülük kevesen keresnek aktívan állást … Állást keres/regisztrált 57.3 90.3 72.5 Állást keres/segélyt kap 54.2 93.0 74.3 … de elég nagy részük szeretne dolgozni Szeretne fizetett munkát/regisztrált 29.3 3.1 7.7 Szeretne fizetett munkát/segélyezett 33.0 3.1 9.0 Legalábbis szeretne fizetett munkát: Keres vagy szeretne dolgozni/regisztrált 86.4 93.4 80.1 Keres vagy szeretne dolgozni/segélyezett 87.2 96.1 83.3

HU SK PL Foglalkoztatott/népesség 69.3 70.6 63.6 ILO-OECD munkanélküli ráta 7.3 16.6 18.6 Regisztrált munkanélküli ráta 7.5 15.5 19.8 Cramér-féle V (regisztrált és ILO-OECD U) 0.499 0.778 0.660 Magyarországon: A nem dolgozók és álláskeresők kis részét regisztrálják Regisztrált/nem foglalkoztatott 17.8 42.8 37.9 Regisztrált/álláskereső 59.0 83.3 76.7 A regisztráltak zöme valamilyen munkanélküli segélyt kap Segélyt kap/regisztrált 66.9 7.6 10.5 A regisztráltak és segélyezettek ritkán keresik fel a kirendeltséget J árt ott az utolsó 1 hónapban/regisztrált 52.1 86.8 77.0 J árt ott az utolsó 1 hónapban/segélyezett 49.1 87.2 75.0 Közülük kevesen keresnek aktívan állást … Állást keres/regisztrált 57.3 90.3 72.5 Állást keres/segélyt kap 54.2 93.0 74.3 … de elég nagy részük szeretne dolgozni Szeretne fizetett munkát/regisztrált 29.3 3.1 7.7 Szeretne fizetett munkát/segélyezett 33.0 3.1 9.0 Legalábbis szeretne fizetett munkát: Keres vagy szeretne dolgozni/regisztrált 86.4 93.4 80.1 Keres vagy szeretne dolgozni/segélyezett 87.2 96.1 83.3

(2005)

0.2

.4.6

.8

0 20 40 60

HU PL SK

A regisztráltak álláskeresési intenzitása Mo-n annak ellenére is alacsony, hogya hosszú ideje nem dolgozók igen kis részét regisztrálják

Regisztráltak aránya az állásvesztés óta eltelt hónapok függvényében, 2005

Regisztráció és keresés: nyilvánvaló „bevallási torzítás” (kirívó példa Szlovákia 2005-2007), de Magyarországon (2005):

A nem regisztráltak/ segélyezettek közül is kevesen keresnek állást H SK PL Állást keres/nem regisztrált, nem foglalkoztatott 8.8 14.1 14.9 Állást keres/nem segélyezett* , nem foglalkoztatott 12.6 46.1 38.1 * ) Nem kap munkanélküli segélyt (járadékot vagy állástalanság címén járó szociális segélyt)

•Alapvetően a sajátos munkaügyi rendszer magyarázza az alacsony foglalkoztatás ellenére is alacsony munkanélküliség jelenségét

•A keresési intenzitás nem életkor, nem, iskolázottság vagy a munkanélküliség hossza szerint tér el az átlagostól, hanem a regisztrált-nem regisztrált, segélyezett-nem segélyezett dimenziók mentén (MT 2008)

HU SK PL Foglalkoztatott/népesség 69.3 70.6 63.6 ILO-OECD munkanélküli ráta 7.3 16.6 18.6 Regisztrált munkanélküli ráta 7.5 15.5 19.8 Az állást keresők közül regisztrált 58.5 92.2 76.8 A regisztráltak közül állást keres 60.8 82.2 72.1 Cramér-féle V (regisztrált és ILO-OECD U) 0.499 0.778 0.660

Akadály-e az álláskeresés hiánya?

• Nem, ha erős „discouraged worker” hatás érvényesül

• A „csak akarók” munkapiaci kötődésével kapcsolatos empirikus eredmények vegyesek Flynn – Heckman (1983), versus Juhn et al. (1991), Murphy – Topel (1997), a csak akarók kötődéséről pld. Jones – Riddell (1999), Sorrentino (2000-2006, több tanulmány)

• Mikro-adatok: a keresés a nőknél növeli az elhelyezkedési esélyt, a férfiaknál a szezonális iparágak indulásának időszakában nem (a keresők és „akarók” elhelyezkedési esélye azonos). Más időpontra vonatkozó mérés szerint a keresés a férfiaknál is számít.Micklewright-Nagy (1999), Köllő (1999)

• Makro-adatok: „discouraged worker” hatásra inkább a nők esetében mutattak jelek (1997-2000, 15-55 évesek, de ez is összefügghetett a nyugdíjkorhatár emelésével.) Férfiaknál az eltolódások egyértelműen a munkanélküliség és a foglalkoztatás között történtek.

• Nemzetközi adatok: a mukavállalási korú férfi inaktivitás kirívó mértékben perzisztens (Magyarországon a legzártabb az inaktív kategória)

A képzetlenek munkanélküliségének „kezelése”

IS

PTSE

NOCYLUDKATFI

GRLV FR NLLTEE SI

CZES

IE

ITUK

PL BE

HU

SK DE0

.01

.02

.03

.04

.05

Va

rianc

ia (

isko

lázo

ttsá

g sz

erin

t)

.2 .4 .6 .8 1Foglalkoztatási ráta, alapfokon képzettek

15-59 éves, nem tanuló népesség, 2005

.1.2

.3.4

.5

5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Munkanélküli = keres + akar Munkanélküli = keresMunkanélküli = nem foglalkoztatott

Strukturális meg nem felelési indexek különböző munkanélküliség--definíciókkal, négy iskolázottsági szintre, 1993-2004 (MEF 5.-52. hullám)

Népesség: 15-55/59, nem tanul

u

uVar i

„Foglalkoztathatóság” (1)

• Az alapkészségek sokat számítanak, de:

• IALS 1998: nagy szóródás azonos teszteredmények mellett

• IALS 1998: Az írás-olvasási teljesítmény interkvartilis sávja a 0-10 osztályt végzett, 15-59 éves magyaroknál 187-252 pont. A foglalkoztatási ráta 46.4%, a sávba esőknél 51.6%, alatta 33.5%.

• Más alapkészségek, szociális jártasságok?

Foglalkoztatási ráták az I LALS-ban résztvevő nyugati OECD-országok összevont mintájában

(15-59 éves, nem tanuló népesség)

Iskolázottság Teszteredmény Összes fokozat 0-10 osztály 187-252 73.5 71.9 0-186 59.1 61.3 IALS, 16 nyugati ország, az esetszámok az óramutató járása szerint, rendre: 4773, 2143, 1441, 2106

Foglalkoztatási ráták (15-64 évesek, ISCED 0-2: 15-59 évesek)

20

30

40

50

60

70

2000 2002 2004 2006 2008

CZ CZ_02

CZ

20

30

40

50

60

2000 2002 2004 2006 2008

PL PL_02

PL

Forrás: Eurostat. Éves adatok, 2007-ben: 2. negyedév

30

40

50

60

2000 2002 2004 2006 2008

HU HU_02

HU

10

20

30

40

50

60

2000 2002 2004 2006 2008

SK SK_02

SK

„Foglakoztathatóság” (2)

Foglalkoztatáspolitikai alternatívák(különös tekintettel a képzetlenekre)

• Kiindulópontokat kell választani olyan esetekben is, amikor hiányoznak a robosztus kutatási eredmények és tartalmas adatok

• Ha a munkanélküliek jó része „nem foglalkoztatható”, és az álláskeresés hiánya nem akadálya a foglalkoztatás bővítésének „monoki gondolat” és előzményei

• Ha ellentétesek a kiindulópontok

• Javítaná a piacra való visszatérés esélyét, ha

(a) a nagy jóléti transzfereket minél nagyobb mértékben sikerülne megszabadítani a munkanélküli segélyezési funkcióiktólKorai nyugdíjazás: részben „megoldódik”. Gyermektámogatások: nem

(b) bővülne a mára erősen visszaszorult biztosítási segélyezés (szélesebb hozzáférés, hosszabb periódus, magasabb összeg), szigorúbb ellenőrzés és aktívabb szolgáltatás mellett.

(c) az aktív kiadások sokkal nagyobb része irányulna oda, ahol a piaci alkalmazkodást nehezítik az adminisztratív korlátok, a magas munkavállalási költségek és a hiányos képzettség rugalmas formák

(d) Oktatás: ma évente 18,000 olyan gyerek, aki nem fog 8 általánosnál többet végezni, és 25,000 funcionális analfabéta végzett – erősen lassítja a kínálat minőségének javulásátEllenpélda Lengyelország, PISA: 17 pontos javulás 2001-2003-ban, 11 pontos 2003-2006-ban, főleg alul.

Szegregáció, pedagógiai fatalizmus, eszköztelenség az alapkészségek és szociális jártasságok átadásában. A jelenlegi iskolafenntartási, tanárképzési és bérezési rendszerben nincs remény komoly változásra OKA Zöld Könyv

(e) „Minimálbér és segélyek”