Magyarország, 2016 - KSH2016 Magyarország Magyarország 2016 ISSN 1416-2768 9 771416 276006 internetes M elléklettel internetes Melléklettel

2016

Mag

yaro

rszá

g

Magyarország2016

ISSN 1416-2768

9 771416 276006

inte

rnet

es M

ellé

kle

ttel

internetes Melléklettel

Magyarország, 2016

Nyilvántartási szám: Y/15319

Központi Statisztikai Hivatal

Magyarország, 2016

Budapest, 2017

© Központi Statisztikai Hivatal, 2017

ISSN: 1416-2768

A kézirat lezárásának időpontja: 2017. április 5.

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Internet: http://www.ksh.hu

Borító fotó: FotoliaNyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2017.041

*Internetes melléklet

Elérhető: www.ksh.hu/polc Ehhez szükséges az egyszeri ingyenes regisztráció, illetve az alábbi kötetazonosító aktiválása, melynek

eredményeként a melléklet felkerül az Ön felhasználói polcára, ahonnan bármikor elérheti azt.

<<Kötetazonosító>>

TarTalom

Kedves olvasó! ................................................................................................................7

1. demográfiai helyzeTKép ..............................................................................................9

2. munKaerőpiaci viszonyoK, oKTaTás ............................................................................ 25Munkaerőpiac .........................................................................................................................28Köznevelés, felnőttképzés, felsőoktatás ...................................................................................42

3. éleTKörülményeK ...................................................................................................... 53 Jövedelem ................................................................................................................................60A háztartások fogyasztása .......................................................................................................77Fogyasztói árak, infláció ..........................................................................................................82Lakáshelyzet ...........................................................................................................................87Egészségügy ............................................................................................................................92Szociális gondoskodás .............................................................................................................98Kultúra ..................................................................................................................................103Digitális társadalom ..............................................................................................................108Szubjektív jóllét.....................................................................................................................110

4. hazai és nemzeTKözi maKrogazdasági KörnyezeT .................................................... 117Nemzetközi gazdaság ...........................................................................................................119Makrogazdasági folyamatok Magyarországon ......................................................................124Külkereskedelem ...................................................................................................................136Kormányzati szektor .............................................................................................................144

5. ágazaTi TeljesíTményeK ........................................................................................... 147 Vállalkozási környezet ...........................................................................................................152 Kutatás-fejlesztés és innováció ..............................................................................................160

Mezőgazdaság.......................................................................................................................162Ipar .......................................................................................................................................169Építőipar ...............................................................................................................................177Szállítás, közlekedés ..............................................................................................................181Távközlés, internet ................................................................................................................187Kiskereskedelem ...................................................................................................................190Turizmus, vendéglátás ...........................................................................................................197

Központi Statisztikai Hivatal, 2017

5


6

Magyarország, 2016

6. KörnyezeT és energia .............................................................................................. 207

Környezet ..............................................................................................................................209

Energia .................................................................................................................................214

ábráK jegyzéKe ............................................................................................................. 219

TábláK jegyzéKe ........................................................................................................... 225

Jelmagyarázat

– = A jelenség nem fordul elő. .. = Az adat nem ismeretes. x = A mutató nem értelmezhető. + = Előzetes adat.

Megjegyzés

A kiadványban szereplő – 2016-ra vonatkozóan többnyire előzetesnek tekintendő – adatok elsőd-leges forrása a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetközi adatok pedig elsősorban az Eurostat adatbázisából és kiadványaiból származnak. Minden egyéb forrást a felmerülés helyén jelöltünk. Az Európai Unióra közölt adatok a 28 tagú integrációra vonatkoznak. A módszertani információk a KSH honlapján (www.ksh.hu) találhatók.

Kedves Olvasó!

Minden évben nagy örömmel tesszük közzé Magyaror-szág címet viselő kiadványsorozatunk legújabb kötetét, amely átfogó képet ad hazánkról a rendelkezésre álló sta-tisztikai adatok alapján.

Ez az esztendő azonban különösen fontos számunkra, mivel idén ünnepeljük fennállásunk 150. évfordulóját: Keleti Károly vezetésével 1867. május 25-én kezdődött meg a statisztika művelése intézményesített formában.

Büszkék vagyunk arra, hogy adatainkkal immár másfél évszázada állhatunk mind országunk vezető döntéshozói, mind állampolgárai szolgálatában. Alapí-tónk nemes gondolatai töretlen útmutatással szolgálnak számunkra, és mind a 19. századi statisztikai törvényekben, mind legújabb törvényünkben is tükröződnek:

„a statistikára a magánéletben nem kevésbbé van szükségünk, mint a közéletben. Jól tudjuk, hogy az állam legfőbb érdekei csak általa nyernek magyarázatot, hogy a statistika által napfényre hozott számok legfőbb bi-zonyítékai az állami- és magánvállalkozás czélszerüségének, a szándékolt beruházások hasznosságának.” Keleti Károly

„A m. kir. központi statisztikai hivatal feladata: adatok gyűjtése, fel dol-gozása, s olyképen való közrebocsátása, hogy azok úgy tudományos, va lamint törvényhozási, kormányzati, közigazgatási és más gyakorlati czélokra egyaránt használhatók legyenek.” 1897. évi XXXV. törvényczikk 1.§

Kiadványunkban megtalálja társadalmunk alapvető jellemzőit, köztük a demo-gráfia, munkaerő-piaci viszonyokat, az oktatás helyzetét, az életkörülményekre vonatkozó adatokat. A hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet bemuta-tása mellett, áttekintést nyújtunk a magyar ágazati teljesítményekről is. Az előző-eken túl kitérünk a természeti környezet állapotára és az infrastruktúra legfonto-sabb elemeire is.

A nyomtatott kiadvány 4. oldalának alján lévő egyedi kód segítségével érhető el a kapcsolódó online melléklet, amely tartalmazza az ábrák számanyagát, illetve a Magyar statisztikai zsebkönyv, 2016 című kiadványunkat is.

Bízom benne, hogy jelen kötetünk – más kiadványainkhoz hasonlóan – hasznos támpontot ad mind a döntéshozóknak, mind a gazdasági-társadalmi folyamataink iránt egyébként érdeklődőknek.

Dr. Vukovich Gabriellaelnök


9

4. 5. 6. 3. 2. 1. 1.

Népességszám, népesedési folyamatok

Születésszám, termékenység

Halálozások

1. Demográfiai helyzetkép

• 2017. január 1-jén az ország népessége 9 millió 799 ezer fő volt,31,2ezerrelkevesebb,mintegyévvelkorábban.

• 2016-banvalamennyitermészetesnépmozgalmifolyamatbankedvező irányú változás történt. Emelkedett a születések és a házasságkötésekszáma, kevesebben hunytak el, mint az azt megelőző évben, és újabbtörténelmimélypontraesettacsecsemőhalandóság.Továbbfolytatódottaterhesség-megszakításokcsökkenése,mérséklődöttaválásokszáma.

• Azelőzetesadatokszerint2016-ban126900-anhunytakelés93100gyermekszületett.

• Atermészetes fogyás 33800főttettki,amimégmindigigenjelentősmértékű,demintegy16%-kalalacsonyabb,mintegyévvelkorábban.

• A nemzetközi vándorlásból eredőtöbbletviszontjelentősenelmaradtaz előző évitől, és csak alig tudta mérsékelni a természetes fogyásbóladódónépességcsökkenést.

• Ennekeredményekéntanépességtényleges fogyása mintegy31200fővolt,6100fővel,24%-kalmeghaladtaa2015.évit.

• A 2011. évi, történelmi mélypontot jelentő mintegy 88 ezresszületésszámotkövetőenazújszülöttek száma– ingadozásokmellett–emelkedik. 2015-ben 91 690 gyermek jött világra, ami alig 0,2%-kal,180 újszülöttel múlta felül az előző évit. 2016-ban a növekedésdinamikájafelgyorsult,aszületésszám1,5%-kal,1410fővelemelkedett,és a 93 100 újszülött az elmúlt hét év legmagasabb születésszámátjelentette.Ateljestermékenységiarányszámis20évescsúcsotjelentett,1,49-esértékével.

• A halálozások száma 1975-től 2010-ig folyamatosan meghaladta a130 ezer főt, 2011 és 2014 között viszont alatta maradt. Ezért voltváratlan a 2015. évi jelentős emelkedés, ami nemcsak nagyobb volt130 ezer főnél, de az azt megelőző évhez viszonyítva 4,3%-os, közel5400 fős többlethalálozást jelentett. 2016-ban jelentősen javultak ahalandósági viszonyok, és a 126 900 főre becsült elhalálozások száma3,6%-kal,közel4800fővelmérséklődöttazelőzőévhezképest,demégmindigmeghaladtaa2014-esszintet.

• A csecsemőhalálozás csökkenő irányzata 2013-ban megtorpant,mivelakorábbiévekbentapasztalt5,0ezrelékalattiszintrőlisméteföléemelkedett. Az ezt követő években viszont a növekvő születésszám


10

Magyarország, 2016

Házasságkötések

Válások

Népességcsökkenés

Demográfiai öregedés

mellett ismét csökkent az egyéves kor alatti elhunytak száma, így2016-ban a csecsemőhalálozási arány 3,9 ezrelékre, az eddig mértlegalacsonyabbszintresüllyedt.

• A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években szűkhatárokközöttingadozott,inkábbstagnált,2006és2010közöttviszontjelentősen,ötödévelvisszaesett.Eztkövetőenindultmegegyemelkedés,amiazelmúltkétévbenakorábbilassúbóldinamikusnövekedésbeváltottát.2015-ben19,2016-banpedigújabb12%-kaltöbbesküvőttartottak,mint egy évvel korábban. Ennek eredményeként az 1996 óta elteltidőszakonbelül2016-bananyakönyveztékalegtöbb,51800házasságot.

• A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben24–25 ezer körül alakult, az ezt követő években viszont határozottancsökkenőirányzatotmutatott.2014-ben–ötvenévutánelőször–20ezeralá mérséklődött a számuk, a következő évben viszont ismét e föléemelkedett.2016-banafelbontottházasságokszáma19600-rabecsülhe-tő,3,5%-kal,715válássalkevesebb,mintazelőzőévi.

• A születésszám emelkedése és a halálozások csökkenése jelentősenmérsékelte anépesség természetes fogyásának ütemét.A születések éshalálozásoknegatívegyenlegeként2016-ban33800fővoltatermészetesfogyás, közel 16%-kal,mintegy 6200 fővel alacsonyabb a 2015. évinél.A nemzetközi vándorlás visszaeső pozitív egyenlege viszont csak aligtudtamérsékelniatermészetesfogyásbóladódónépességszám-csökkenést,ígyaténylegesfogyásmértékemeghaladtaazegyévvelkorábbit.

• Anépességéletkorszerintiösszetételébenfolytatódottamárhosszabbideje tapasztalt szerkezeti változás. Felgyorsult a népesség öregedésifolyamata.A60évesés annál idősebb lakosok számaésarányaelőször1992-ben haladtameg a 0–14 éves gyermekkorú népességét, 2005 ótaviszont már a 65 évesek és annál idősebbek is többen vannak, mint agyermekkorúak.2017.január1-jénszázgyermekre129időskorú(65évesésannálidősebb)lakosjutott.

Összefoglaló adatok

Megnevezés 1990 2010 2015 2016+2016+

(2015=100,0)

Élveszületés 125679 90335 91690 93100 101,5

Halálozás 145660 130456 131697 126900 96,4

Csecsemőhalálozás 1863 481 383 365 95,3

Házasságkötés 66405 35520 46137 51800 112,3

Válás 24888 23873 20315 19600 96,5

Terhességmegszakítás 90394 40449 31176 30400 97,5Természetesfogyás –19981 –40121 –40007 –33800 84,5

Ténylegesfogyás –1670 –28602 –25086 –31200 124,4



11

Természetes és tényleges szaporodás, fogyás2017.január1-jénazországlélekszámaa2011.évinépszámlálás adatai alapján történt továbbvezetésszerint 9 millió 799 ezer fő volt. A természetes fogyásváltozóütemű,deharminchatévefolyama-tos. A legnagyobb mértékű természetes fogyást1999-ben regisztrálták, amikor egy év alatt közel49ezerfővelcsökkentanépességszámaaszületé-sek és a halálozások negatív egyenlegeként.Azelmúlttízévbena2011.éviszámítottalegked-vezőtlenebbnek,közel41ezrestermészetesfogyás-sal.A2016.éviennélkisebbmértékűvolt,34ezerfő.Anépességszám tényleges fogyásánakkiszámí-tásáhozanemzetközivándorlásegyenlegétisfigye-lembekellvenni.Ezváltozatlanulpozitívelőjelű,dea többlet a korábbi évekhez képest visszaesett,2016-ban2600 főrebecsülhető. Ígyösszességében2017.január1-jén31,2ezerfőveléltekkevesebbenMagyarországon,mintegyévvelkorábban.

Ahalálozásokszámaazországvalamennyirégi-ójábanésmegyéjébenmeghaladtaaszületésekét,atermészetesfogyásmértékeazonbaneltérő.Azezerlakosra jutó természetes fogyás Dél-Dunántúlonés Dél-Alföldön a legmagasabb, Észak-Alföldönés Közép-Magyarországon a legalacsonyabb.

1.2. ábraA természetes népmozgalmi folyamatok

alakulása

10

12

14

16

18

20

1970

2010

1974

1986

1994

1998

2006

‰

Élveszületés Halálozás

0

1978

1982

1990

2002

2014

2016

a)

8

a) Előzetes, részben becsült adatok.

Természetes szaporodás Természetes fogyás

1.1. ábraA népesség nem és korcsoport szerint

0100200300400500 0 100 200 300 400 500ezer főezer fő

0100200300400500ezer fő

0 100 200 300 400 500ezer fő

Fér�többlet

Nőtöbblet

Nőtöbblet

Fér�többlet

Fér� NőFér�

0– 4 5– 9

10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90–éves Nő

1990. január 1. 2017. január 1.a)

0– 4 5– 9

10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90–éves


12

Magyarország, 2016

Az egyes megyéket tekintve az országos átlagnáljelentősen gyorsabb a népességcsökkenés Békés,Nógrád, Zala, Baranya és Somogy megyében azátlagosnálalacsonyabbszületésiésmagasabbhalálo-zási ráták következtében. Szabolcs-Szatmár-Bereg,Hajdú-Bihar és Pest megyében viszont – főleg azországosnál fiatalabb korösszetételből adódóan –viszonylagmagasaszületésiésalacsonyahalálozásiarány,aminekkövetkeztébenezekbenamegyékbenalegalacsonyabbatermészetesfogyásmértéke.

1.3. ábraEzer lakosra jutó természetes fogyás

megyénként, 2016*

(–4,6)–(–3,7)

(–6,6)–(–5,7)(–5,6)–(–4,7)

(–3,6)–(–2,7)(–2,6)–

* Előzetes, részben becsült adatok.

2016-ban az országnak csak két olyan megyéje–PestésGyőr-Moson-Sopron–volt,aholatermé-szetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközivándorlás együttes hatásának köszönhetően alakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott.Mindkétmegyébenabelföldiésanemzetköziván-dorlásegyarántpozitívvolt,deabelföldivándorlás-ból eredő nyereség nagyobb súllyal szerepelt anépességszám növekedésében, mint a nemzetközivándorlásé. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében2015-ben még növekedett, 2016-ban viszont márkismértékbencsökkentanépességszám.Ittkiugró-anmagasanemzetközivándorlás,deinnenköltöz-tek el a legtöbben az országmás területére, így abelföldi vándorlásból eredő veszteséget nem tudtaellensúlyoznianemzetközivándorláspozitívegyen-lege.Afővárosbaniscsökkentanépességszámaazelőzőévhezképest,mivelatermészetesfogyásmel-lettazelvándorlás isapasztottaBudapest lélekszá-

mát, aminekellensúlyozásáranemvolt elegendőanemzetközivándorláspozitívegyenlege.

ÉlveszületésekAzélveszületésekszámaelőször1998-bancsökkent100ezeralá,majdazezredfordulótkövetőévtizedbeningadozássaltarkítva,dealapvetőenalacsonyszinten,95–100ezerközöttmozgott.A2010.évi,újabbjelen-tős csökkenést követően 2011-ben már a 90 ezretsem érte el a születésszám, ami akkor a legalacso-nyabb volt a hazai népmozgalmi statisztika elmúltközel másfél évszázados történetében. Innen indultmeg egy lassú emelkedés, aminek eredményeként2015-ben91690újszülöttjöttvilágra,0,2%-kal,180gyermekkeltöbb,mintazaztmegelőzőévben.2016első hat hónapjának születési adatai nem mutattakbiztatóképet,mivelazélveszületésekszáma1,4%-kal,628gyermekkelelmaradtazelőzőévitől.Ezahiányazonban fokozatosan eltűnt, mivel a második félévvalamennyi hónapjának születésszáma felülmúlta azegyévvelkorábbit.Összességében2016II.félévében4,3%-kal,2038gyermekkeltöbbláttameganapvilá-got,mintegyévvelkorábban.Ennekeredményeként2016 folyamán93100gyermek született,1,5%-kal,1410újszülötteltöbbazelőzőévinél.

A növekvő születésszámhoz eltérő mértékbenjárultak hozzá a szülőképes korú nők különbözőkorcsoportjai.Azösszesgyermekszámtöbbletközel84%-aa30évnélfiatalabbnőktőlszármazott,mint-egyötödepediga40évesésannálidősebbnőktől.Feltűnő,hogyaharmincaséveikben járónőknemjárultak hozzá a születésszám emelkedéséhez, a30–34 éves nők körében a születésszám csak igenkismértékbennőtt,a35–39évesekpedigkevesebbgyermekethoztakvilágra2016-ban,mintegyévvelkorábban.

Aszületésszám-változásirányaésmértékealapve-tőenkéttényezőtőlfügg:aszülőképeskorúnőklét-számától és termékenységük szintjétől, illetve ezekváltozásától.Haekéttényezőtisfigyelembevesszük,árnyaltabbképetkaptunk.A2016.éviszületésszám-emelkedésaszülőképeskorúnőklétszámánakcsök-kenésévelpárhuzamosanmentvégbe.Azelőzőévhezviszonyítvamintegy16ésfélezerfővelmérséklődötta 15–49 éves nők évközepi létszáma. A csökkenésigenváltozatosmódonérintetteakülönbözőkorcso-portokat. A 40 év alatti nők létszáma szinte vala-mennyi korcsoportban visszaesett, összességébentöbbmint41ezerfővel,ezzelszembena40–49évesnőklétszámaközel25ezerfővelgyarapodott.Ezazt



13

jelenti,hogynemcsakazössznépesség,hanemezenbelülaszülőképeskorúnőkkorösszetételeisfokoza-tosanidősebbéválik.Azelmúltévtizedekalapvetőencsökkenő és alacsony szintű születésszáma miatt2016-ban a szülőképes korba lépő 15–19 éves nőklétszáma7,2ezerrel,a20–24éveseké7,0ezerfővelmérséklődött.Alegjelentősebbvisszaesésazonbanaharmincaséveikbenjárónőkkörébentörtént(mint-egy28ezerfővel),ezenbelülisalegnagyobbmérté-kű,közel19ezresfogyása35–39évesnőketérintet-te. Ennek oka elsősorban a korcsoportba belépő(1981-ben született) és az azt elhagyó (1976-banszületett)nemzedékeknagylétszámkülönbsége.

Haaszületésekszámaúgyemelkedik,hogyköz-ben a gyermekvállalásra képes nők létszáma csök-ken,akkorezegyértelműenaszülésgyakoriság,vagymásszóvalatermékenységnövekedésénekakövet-kezménye. Kevesebb a potenciális anya, de ők akorábbináltöbbgyermeketvállalnak.Atermékeny-ség2016.éviváltozásaigenfigyelemreméltójelleg-zetességeket mutat a nők korcsoportjai szerint.A legjelentősebb termékenységemelkedés a 20 évalatti, valamint a 45 éves és annál idősebb nőknéltörtént.A 15–19 éves fiatalok létszámcsökkenésétellensúlyoztatermékenységükjelentősgyarapodása,így tőlük az előző évinél több gyermek született.Hasonlóahelyzeta20–24évesnőknélis.A25–29évesnőikorosztálynakviszontalétszámaéstermé-kenységeisemelkedett,így2016-banatöbbletszü-letések42%-át,csaknem600gyermeketőkhoztak

világra.Aharmincaséveikbenjárónőktermékeny-ségeisnőtt,létszámukviszontszámottevőencsök-kentazelőzőévhezképest.A30–34évesnőklét-számcsökkenését még ellensúlyozni tudta termé-kenységükemelkedése.A35–39évesnőklétszámá-nakvisszaesésétviszontmárnemvoltképeskom-penzálni termékenységük növekedése, így a tőlükszületettgyermekekszámacsökkentazelőzőévhezképest.A40évesésannálidősebbnőktermékeny-ségeazemelkedésellenéreisigenalacsony,ezértatőlükszületettgyermekszámtöbbletfőleglétszámukjelentősgyarapodásávalmagyarázható.Ezamegál-lapításinkábba40–44éveskorosztályraigaz,mivela 45–49 éves nők termékenysége változatlanulelenyésző, ígyazösszesszületésszámhozvalóhoz-zájárulásuknemjelentős.

Az éves születésszám fontos tényezője, hogy azújszülöttek mekkora hányada származik házas ésnem házas párkapcsolatból. A házasságon kívüli születésekarányaazelmúltévtizedekbenfolyama-tosan emelkedett, 1990 és 2000 között többmintkétszeresére,13-ról29%-ranőtt.Azezredfordulótkövetőenegyrövidmegtorpanásutánújbóldinami-kusemelkedéskezdődött,és2015-benérteeleddi-gicsúcspontját,közel48%-ot.2016-banhosszúidőóta először csökkent a házasságon kívül születettgyermekek aránya és száma, e mögött mindenbizonnyalaházasságkötésekelmúltévekbentapasz-talt dinamikus emelkedése állhat. Az előző évhezviszonyítva 2016-ban az átlagosnál nagyobb mér-

1.4. ábraA születésszám és a szülőképes korú nők létszámváltozása az előző évhez képest

a nők korcsoportja szerint, 2016*

Születésszám Szülőképes korú nők

–400

–200

0

200

800Gyermek

–600

400

600

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves


–10

–5

0

5

20Ezer fő

–20

10

15

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves

–15


14

Magyarország, 2016

tékben,3,3%-kal,1578-calemelkedettaházasság-bólszületettgyermekekszáma,ígyatöbbletszüle-tésekteljesegészébenaházasságbóltörténtszüle-tésekből adódtak, miközben a házasságon kívültörtént születések száma0,4%-kal, 168gyermek-kel csökkent. A házasságból született gyermekekszámaazanyákvalamennyikorcsoportjábanemel-kedett,mígaházasságonkívüliszületéseké–főlega 25 év alatti fiatal nők és a 30–34 évesek köré-ben–csökkent.

1.6. ábraÉlveszületések az anya családi állapota szerint

50

100

150

1990

2010

2014

1992

1998

2002

2004

2008

Ezer fő

Házas Nem házas

0

1994

1996

2000

2006

2012

2016

a)


1.7. ábraTeljes termékenységi arányszám

100

150

200

1992

2010

1996

2008

1994

1998

2006

Száz nőre

0

2000

2004

1990

2002

2014

2016

a)


2012

A2016.évitermékenységi szint mellettszáznő149 gyermeket hozna világra élete folyamán, 5-teltöbbet,mintegyévvelkorábban.Ez3,5%-ostermé-kenységnövekedéstjelent,amitöbbmintkétszereseaszületésszám1,5%-osemelkedésének.Akülönbsé-getazokozza,hogyanövekvőtermékenységösszes-ségébenkevesebbszülőképeskorúnőtőlszármazik,amiebbenazesetben„csak”1,5%-osszületésszám-

1.5. ábraA termékenység szintje és változásának mértéke a nők korcsoportja szerint, 2016*

Termékenység Változás az előző évhez képest

20

40

60

70

100Ezer nőre jutó élveszületés

0

80

90

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves


4

6

8

12%

0

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49korcsoport, éves

2

50

30

10

10



15

emelkedésrevoltelég.Máskéntfogalmazva,anövek-vőtermékenységsikerrelellensúlyoztaaszülőképeskorú nők létszámcsökkenését. A 2016. évi termé-kenységiszinttovábbraisszámottevőenelmaradazegyszerűreprodukcióbiztosításáhozátlagosanszük-séges210körüligyermekszámtól,de1996ótaígyisezalegmagasabb.Abruttóreprodukciósegyütthatóértéke 0,727 volt, azaz a 2016. évi termékenységiszintmellettezernőazélete során727 leánygyer-meknekadnaéletet,azígyfelnövekvőgyermekgene-rációklétszámamintegy27%-kalmaradnaelaszü-lőinemzedékeklétszámától.

Terhességmegszakítások, magzati halálozásokA terhességmegszakítások száma – a 2008. évimegtorpanást kivéve – folyamatosan mérséklődik,báracsökkenésütemeazelmúltévbenlelassult.A2016.évi30,4ezerbeavatkozásközel780-nal,azaz2,5%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.Ezerszülőképeskorúnőre13,3művivetélésjutott,szembenazelőzőévi13,5-del.Acsökkenőirányzatnem minden korcsoportban volt megfigyelhető.Atizenévesfiatalokkörébenkismértékbencsökkenta terhességmegszakítások gyakorisága, a húszaséveikelejénjárónőknélpedigemelkedett.Ezazértérdemelfigyelmet,mertazemelkedésabbanakor-csoportban történt, ahol egyébként is a leggyako-ribb a terhességek művi megszakítása. A 25 évalattifiatalnőkképviselikajövőpotenciálisanyáit,így körükben különös kockázattal járhat a művivetélés,mivelgyakranelsőterhességüketszakíttat-ják meg. Kisebb mértékben ugyan, de emelkedéstörténta30–34évesnőkkörébenis.Egyértelműéslegnagyobbmértékűjavulása35évesésannálidő-sebbnőknél történt, ami összefügghet azzal, hogyazilyenkorúnőkgyakrabbanvállalnakgyermeket,mint korábban. A terhességmegszakítások életkorszerinti profilja nem változott, és 2016-ban is ahuszonévesnőknélvoltaleggyakoribbaműviveté-lés. Ezer 20–24 éves nőre 23,6, a 25–29 évesekre20,8 terhességmegszakítás jutott. Mivel a művivetélésekszámaazelőzőévhezképestkismértékbencsökkent, a születéseké pedig emelkedett, ennekeredményeként 2016-ban száz élveszületésre 32,7,miközben 2015-ben 34,0 terhességmegszakításjutott.

2016-ban a magzati halálozások (a spontánvetélések és a halvaszületések) 17 ezerre becsültszáma1,8%-kalemelkedettazelőzőévhezképest.Mivel a születések száma ennél kisebbmértékben

nőtt,aszázélveszületésrejutómagzatihalálozásokszáma kismértékben emelkedett az előző évhezviszonyítva,18,3-ről18,4-re.

1.8. ábraA szülészeti események alakulása

120

160

240

1992

2010

1996

2008

1994

1998

2006

Ezer fő

0

2000

2004

1990

2002

2014

2016

a)


2012

Élveszületés Magzati halálozás

200

80

40

Terhességmegszakítás

Aművi vetélések nagyobbmértékben csökken-tek,mintamennyivel amagzatihalálozásokemel-kedtek, így összességében a magzati veszteségekszámaésaszázélveszületésrejutóarányaiscsekélymértékben mérséklődött. 2016-ban száz élve-születésre51,0magzativeszteségjutott,szembenazelőző évi 52,3-del. Ez még mindig magas érték,mivelaztjelenti,hogymindenmásodikélveszületésrejutegymagzativeszteség.

HázasságkötésekA házassági mozgalom hosszú idő óta csökkenőirányzata az elmúltnéhány évbenmegállt, és kez-detben lassú,majd az elmúltkét évbendinamikusnövekedésbe ment át. Az ezredfordulót követőévekbenmegkötött44–46ezerházasságaz1970-esévekre jellemző,évi90–100ezerközöttiházasság-kötésnekmárafelétsemérteel.Az1970-esévek-benazún.Ratkó-korszakbanszületettnemzedékektagjaikötötteknagyszámbanházasságot,azezred-fordulótkövetőenpedigazőgyermekeikugyancsaknagylétszámúkorosztályailéptekházasodásikorba.Ennek ellenére a házasságkötések száma továbbcsökkent,ésa2010-benkötött35ésfélezerházas-ságlokálisminimumotjelentett,azegyiklegalacso-


16

Magyarország, 2016

nyabbvoltanépmozgalmistatisztikaeddigitörté-netében.Errőlamélypontrólkedvezőirányúelmoz-duláskövetkezettazelmúlthatévben.A2016.évi52 ezer házasságkötés 12%-kal, 5663-mal haladtameg az előző évit, és közel 46%-kal a 2010. évit.1996ótaalegtöbbházasságot2016-bankötötték.Aházasságkötésekszámaanőkésférfiakvalamennyikorcsoportjábanemelkedett.Aházasságkötésitöbb-let 52%-a a 25–34 éves nőktől származik, de azátlagosnálnagyobbmértékbennőttaházasságköté-

sekszámaa40–49évesésatizenévesnőkkörébenis. A férfiak esetében a házasságkötési többlet80%-át a25–49éveskorcsoportba tartozókadták,de arányában jelentős volt az emelkedés a 25 évalattiférfiaknális.Azátlagosnáljobbanemelkedettazonházasságkötésekszáma,aholmindkétfélelő-szörkötöttházasságot,ésatöbbletmintegy77%-átezekapároktettékki.

Az abszolút számok mellett tisztább képetkapunk,haaházasságkötések intenzitásátmérjük

1.9. ábraHázasságkötések száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint

Nő


Fér�

6 800

13 600

17 000Házasság

0

10 200

3 400

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

6 800

13 600

17 000Házasság

0

10 200

3 400

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

2015 2016a)

1.10. ábraHázasságkötési arányszám a férfiak és nők korcsoportja szerint

* Előzetes, részben becsült adatok. 2015 2016a)

Fér�

40

60

70Ezer nem házas fér�ra

0

50

10

–19

20–2

4

25–2

9

30–3

4

35–3

9

40–4

4

60–

55–5

9

30

20

45–4

9

50–5

4

korcsoport, éves

Nő

40

60

70Ezer nem házas nőre

0

50

10

–19

20–2

4

25–2

9

30–3

4

35–3

9

40–4

4

60–

55–5

9

30

20

45–4

9

50–5

4

korcsoport, éves



17

azezermegfelelőkorúnemházasnőre,illetveférfi-ra jutó frigyek számával. Ennek a mutatónak azértékét nemcsak a megfelelő életkorban lévőkszáma,hanemezenbelülanemházasokaránya isbefolyásolja, azoké, akik potenciálisan házasságotköthetnek.Azemelkedő irányzat itt ismegmutat-kozikanőkésférfiakvalamennyikorcsoportjában.2016-bannemváltozottaházasságkötésekéletkorszerintiprofilja,továbbraisahúszaséveikmásodikfelébenjárónőknélésaharmincaséveikelejénjáróférfiaknál volt a leggyakoribb a házasságkötés.Figyelmetérdemel,hogya30–39évesnőknélésa35–39évesférfiaknálazátlagosnálnagyobbmérté-kűvoltaházasságkötésikedvnövekedése.Arányáttekintvealegnagyobbnövekedésa25évalattinemházasférfiakésnőkkörébentörtént,demégígyisalacsony,ésmesszeelmaradazezredfordulótkövetőévekhezképest.Ígypl.ezernemházastizenévesnőközül nemegészen5 kötött házasságot 2016-ban,ezcsakfelea2001.évinek,a20–24évesnemházasférfiaknálpedigkevesebbmintfeléreesettaházas-ságkötésekintenzitásaugyanezenidőszakalatt.

Azonos nemű bejegyzett élettársak2009.július1-tőlacsaládiállapotújkategóriával,abejegyzett élettársi kapcsolattal bővült.1) 2009második felében67bejegyzett élettársi kapcsola-

tot létesítettek, 2010-ben – az első teljes évben –pedig80-at.Számuk2013-igévrőlévrecsökkent,ésabban az évben összesen 30 ilyen párkapcsolatotregisztráltak az anyakönyvvezetők, kevesebb mintfelét a három évvel korábban bejegyzett élettársikapcsolatoknak. Az elmúlt három évben számukismétemelkedett,2015-ben65,2016-banpedig85bejegyzett élettársipárkapcsolatot anyakönyveztek,a legtöbbet a kategória bevezetése óta. A férfiakkörébenminden évben több volt az ilyen párkap-csolat,mintanőknél:2016-ban51 férfi és34nőipárt regisztráltak az anyakönyvvezetők. 2014-hezképest több mint kétszeresére emelkedett a nőibejegyzettélettársikapcsolatokszáma,ésazösszesesetek 40%-ábannői párkapcsolatot anyakönyvez-tek2016-ban.AzilyenpárkapcsolatokközelfelénélbudapestiésPestmegyébenlakópárokrólvanszó.Aférfiakátlagosan40,8évesen,anők38,0évesenkezdeményeztékahivataloseljárást.Aférfipartne-rekközöttikorkülönbségátlagosan8,4,anőipárokközöttennélalacsonyabb,átlagosan6,1évvolt.

VálásokAzelmúltmásfélévtizedbenmagasszintenstagná-ló, évi 24–25 ezer körüli váláshoz képest 2010 és2014 között határozottan csökkent a felbontott házasságok száma.2014-benhosszúidőótaelőször

1.11. ábraVálások száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint

Nő


Fér�

3 400

6 800

8 500Felbontott házasság

0

5 100

1 700

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

2015 2016a)

3 400

6 800

8 500Felbontott házasság

0

5 100

1 700

15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 60–korcsoport, éves

50–59

1)2009.július1-jénlépetthatálybaabejegyzettélettársikapcsolatokrólszóló2009.éviXXIX.törvény,amelyszabályozzaazazonosneműszemélyekközöttikapcsolatlétesítését,megszűnését.


18

Magyarország, 2016

mérséklődött20ezeraláabíróságokáltal felbon-tott frigyek száma. 2015-ben a javuló irányzatmegtorpant, és ismét 20 ezer fölé emelkedetta számuk. 2016-ban a bíróság által kimondott19 600-ra becsült számú válás 715-tel, 3,5%-kalvoltkevesebbazelőzőévinél,éslényegébenazonosvolt a két évvel korábbi, évtizedek óta rekordala-csonynak számító számmal. Ha a válások számaúgy csökken, hogy közben a házasságkötésekédinamikusanemelkedik,akkorezaházaspárkap-csolatok növekvő stabilitására utal. A kevesebbválás főlega30–39évesházaspároknál történt, ésez tette ki az összes csökkenés túlnyomó részét.Növekvőszámúváláscsaka40–49évesnőkköré-benészlelhető,az ilyenkorúférfiaknálpediggya-korlatilag nem történt változás. A házaspárokeltérőéletkoraokozzaazt,hogya40–49évesnők-nél emelkedett, a hasonló életkorú férfiaknál aligváltozottaválásokszámaazelőzőévhezképest.

A válások életkor szerinti gyakorisága arra adválaszt, hogy ezer megfelelő életkorú házas nőre,illetveférfirahányválásjut.Aválásokgyakoriságá-nak életkor szerinti profilja eltérő képet mutat aférfiakésnőkkörében.A40évalattinőkvalameny-nyikorcsoportjábangyakoribbvolt a válás,mint ahasonló életkorú férfiaknál, 40 év felett viszontmindenkorcsoportbanaférfiaknálvoltmagasabbaválási gyakoriság. A 20–24 éves nők feltűnőenmagasarányúválásaiazátlagosnőiházasságkötésiéletkort tekintve azt jelzik, hogy viszonylag rövidházasságtartammellettbomlanakfelazilyenfiata-lon kötött házasságok. Ezen kívül a 30–39 évesnőknél,valaminta35–44éves férfiaknála leggya-koribbaválásokaránya,ezekbenakorcsoportokbanezerházasságra22–23válásjut,a15évesekésidő-sebbekesetébenezazarány11ezrelék.

Ha a válások gyakoriságának dinamikáját – azelőzőévhezviszonyítottváltozását–nézzük,akkornémilegmásképtárulelénk.2016-banazátlagos-nál jóval nagyobb csökkenés a 35 évnél fiatalabbnőkválásaináltörtént,a35–44éveseknélnemvál-tozott,a45évfelettiházasnőknélpedigkismérték-benemelkedettaválásokgyakorisága.Aférfiaknálishasonlóahelyzet,nálukisa35évalattiházasok-nálalegjelentősebbavisszaesésdinamikája,a35–49évesekkörébenazátlagosnálkisebbmértékűvoltacsökkenés, az 50 év feletti férfiaknál emelkedett aválásokgyakoriságaazegyévvelkorábbihozképest.Amagasabbéletkorúférfiakésnőkkevésbécsökke-

nő, vagy helyenként emelkedő számú válásai arrautalnak, hogy ilyen esetekben a hosszabb idejefennállóházasságokatbontjákfelafelek.

1.12. ábraVálási arányszám a korábbi házasfelek korcso-

portja szerint, 2016+

Férj Feleség

10

20

25Ezer megfelelő korú és nemű házasra

0

15

5

–19

20–2

4

25–2

9

30–3

4

35–3

9

40–4

4

60–

55–5

9

45–4

9

50–5

4

korcsoport, éves

Aházasságban élők száma az új házasságkötésekáltalgyarapodik,ugyanakkoraválásokésözvegyülé-sekkövetkeztében csökken.Aházasságok mérlege azújonnanlétrejövőésmegszűnőházasságokszámátveti egybe. Ha több új házasság köttetik, mintamennyimegszűnik,akkoramérlegpozitív,ellenke-zőesetbennegatív.Aházasságokmérlegeközelnégyévtizedefolyamatosannegatív,vagyistöbbházasságszűnikmegválásésözvegyülésmiatt,mintamennyiúj létrejönházasságkötésáltal.Ezenazutóbbiéveknövekvőházasságkötései sem tudtak változtatni, delényegesen mérséklődött a házasságkötések és amegszűnt házasságok száma közötti különbség.2016-ban63500házasságszűntmeg,közel70%-uközvegyülés miatt, viszont 51 800 új köttetett meg.2016-ban száz házasságkötésre 123 házasság meg-szűnése jutott, ez jóval kedvezőbb arány, mint azelőzőévi141,ésazelmúltévtizedekettekintveisazegyiklegalacsonyabbértéknekszámít.

Aházasságokhosszú idejetartónegatívmérlegejelentősenmódosította a népesség családi állapot szerinti összetételét.A15évesésidősebbnépességkörében1990ótaaházasnépességrészarányaszá-mottevően–61-ről42%-ra–csökkent, ezzelpár-



19

huzamosan 20-ról 35%-ra emelkedett a nőtlenek,illetvehajadonokés7,4-ről12%-raazelváltakará-nya. Az özvegy népesség hányada érdemben nemváltozott, és 11–12% között ingadozott az elmúlthúsz évben. 2004-ben szűntmeg először aházas-ságbanélőkdominanciája,azótaanemházasnépes-ség túlsúlya egyre nyilvánvalóbb. Az elmúlt évekdinamikusan növekvő számú házasságkötései mégnem tudtákmegváltoztatni ezt az irányzatot, csakmérsékelték anemházasnépességnövekvő túlsú-lyát. Jelentősek a különbségek a férfiak és nőkközött:arányukattekintvemindkétnemnélaháza-sokvannakalegtöbben,anőknélviszontjóvalala-csonyabbahajadonokhányada,mintaférfiaknálanőtleneké, ezzel szemben 4,6-szer magasabb azözvegyésközel1,3-szeresazelváltnőkaránya,mintaz„erősebb”nemnél.Akülönbségekfőlegaférfiakés nők eltérő korösszetételéből és halandóságából,valamintaházasodásiésújraházasodásiszokásaikéslehetőségeiknemenkéntieltéréseibőladódnak.

1.13. ábraA 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása

Házas Nőtlen, hajadon Özvegy Elvált

1990. január 1. 2017. január 1.a)

a) Előzetes, részben becsült adatok. A 2009. július 1. előtti családiállapot- kategóriák szerint.

61,2%20,3%

11,2%7,4%

42,1%

34,9%

10,9%

12,2%

HalálozásokAhalálozásokszámaaz1990-esévekelejétőlinga-dozásokkalugyan,dealapvetőenereszkedőtrendetkövetett.Az1993.évi150ezretmeghaladószámúhalálesethosszú évtizedekóta a legmagasabb volt.Innen indultacsökkenés,amitgyakranmegszakí-tottegy-egykisebbemelkedés,vagystagnálásthozóév. 2011 fordulatot jelentett abban a tekintetben,hogyhosszúidőótaelőszörcsökkentahalálozásokszáma 130 ezer alá, és 2014-ig e szint alatt ismaradt. 2015-ben kedvezőtlen változás történt,mivel132ezrenhunytakel,4,3%-kal,csaknem5400fővel többen,mint egy évvel korábban.A2016-rabecsült 126 900 halálozás ismét jelentős, 3,6%-oscsökkenéstésközel4800fővelkevesebbelhunytatjelentazelőzőévhezképest,demégmindigmegha-ladtaa2014.évit.

A halálozások száma 2016 során egyenetlenülalakult.Azévelsőnégyhónapjábanközel13%-kal,mintegy 6300 fővel csökkent az előző év azonosidőszakához képest. A jelentős javuláshoz az ishozzájárult,hogya2015.évitöbblethalálozásisazévelsőhónapjairaesett,ígyegymagasabbbázisróltörtént látványos visszaesés. Május és augusztusközötthullámzóanalakultahalálozásokszáma,deösszességében az év első nyolc hónapját tekintvemintegy7300fővel,8,0%-kalkevesebbenhunytakel,mintegyévvelkorábban.Azévhátralévőrészé-ben, szeptember és december között mindenhónapban többen haltak meg, mint egy évvelkorábban,ésezanégyhónapösszességébenközel2500főstöbblethalálozássaljártegyütt.Azévegé-szét tekintve így kisebb mértékben csökkentek ahalálozások, mint azt a korábbi hónapok adataialapjánelőrejeleznilehetett.

Ahalálozások számának csökkenése eltérőmér-tékben érintette a különböző életkorú és nemű lakosokat. A férfiak és a nők szinte valamennyikorcsoportjábanmérséklődöttahalálozásokszáma,kivéve a hatvanas éveikben járó férfiaknál és a30–34 éves nőknél. Feltűnő a 65–69 éves férfiak7,1%-os,csaknem570főstöbblethalálozása,mígaharmincaséveikelejénjárónőkalacsonymortalitásakövetkeztébenazabszolútszámbantörténtnöveke-dés is viszonylag csekély mértékű, 19 fős volt azelőzőévhezképest.Figyelemreméltóa70évesésannál idősebbnőkösszességében3000fővelkeve-sebbhalálozása,eztettekiazösszesnőihalálozás-csökkenéscsaknem80%-át.Ittismegkellemlíteniabázishatásszerepét,mivela2015.évitöbblethalá-

1.1. táblaHázasságkötések és -megszűnések

Megnevezés 1990 2000 2015 2016+

Házasságkötés 66405 48110 46137 51800Megszűntházasság 89817 79685 64918 63500

halálkövetkeztében 64929 55698 44603 43900váláskövetkeztében 24888 23987 20315 19600

Százházasságkötésrejutómegszűntházasság 135 166 141 123


20

Magyarország, 2016

lozásisfőleganőknélésazidősebbkorcsoportok-ban jelentkezett, így viszonylag magas szintrőlkövetkezett be a jelentős visszaesés. A férfiaknálmérsékeltebb ütemű volt a halálozások számánakcsökkenése,nálukabázishatás is jóvalkisebbvolt,mintanőknél.Összességébena2016.évicsaknem4800 fővelkevesebbhalálozásközel80%-átanők3800fővelkevesebbhalálozásaitettékki,ugyanak-kor az előző évi többlethalálozásokban is hasonlómértékű volt a szerepük. Az elhunyt nők száma5,6%-kal mérséklődött, míg a férfi halálozásokéennek csak negyedével, 995 fővel, 1,6%-kal lettkevesebbazelőzőévhezképest.

2016-banezerlakosra12,9halálozásjutott,ezenbelül a férfiaknál 13,4, a nőknél 12,5 ezrelék.Az előző évhez viszonyított nyers halálozási arányszám aférfiaknál0,1,anőknélennéljelentő-sebb mértékben, 0,7 ezrelékponttal csökkent.Ahalandóságéletkorszerintiváltozásanemenkéntkülönbözőmértékű volt.Arányát tekintve a40 évalatti férfiakmortalitása javult a legnagyobbmér-tékben,deaviszonylagalacsonyhalálozáskövetkez-tébenezösszességébencsak200 főkörülicsökke-nésseljártegyütt.Kisebbmértékűvoltamortalitásjavulása a 40–59 éves középkorú férfiaknál, ezzelegyütt2016-banközülükmintegy540fővelkeve-sebben hunytak el, mint egy évvel korábban.A60–74évesférfiakhalálozásacsakigenkismér-tékbenjavult,ezenbelüla65–69éveseké–egyetlen

korcsoportként–emelkedett.Ahalálozásokabszo-lút számában ez azt jelentette, hogy a 60–69 évesférfiaknálmintegy 620 fővel nőtt, a 70–74 évesekkörében pedig mindössze 53 fővel csökkent azelhunytak száma az egy évvel korábbihoz képest.A 75 éves és annál idősebb férfiaknál mindenholmérséklődöttamortalitásszintje,összességébenazelőzőévinél820fővelkevesebbhalálozással.

1.15. ábraA halálozások számának változása az

előző évhez képest a férfiak és nők korcsoportja szerint, 2016*


01–

1415

–29

30–3

435

–39

40–4

4

90–

55–5

9

45–4

950

–54

korcsoport, évesFér� Nő

0

400600

Halálozás

–1 200

200

–1 000

–200

–800

–400–600

75–7

9

65–6

970

–74

60–6

4

85–8

980

–84

Anőknélannyibanmásahelyzet,hogyaharmin-caséveikbenjárónőkmortalitásaemelkedett,deeznem járt együtt a halálozási többlet számottevőnövekedésével.Aközépkorú,40–59évesnőkmor-talitásajavultalegnagyobbmértékben,mintegy580főscsökkenésteredményezve,de jelentősvolta60évenfelüliek,különösena80évesésannálidősebbnők halandóságának a javulása is. Mivel az ilyenidőskorúnők jóval többenvannak,mintahasonlóéletkorú férfiak, és a mortalitás szintje is magasebbenazéletkorban,a javulásmértékeszámottevőhalálozáscsökkenéssel járt együtt. Így például anyolcvanas éveikben járó nők 8,0%-os halan-dóságcsökkenésemintegy2100fővelmérsékelteazelhunytakszámátazelőzőévhezképest.

A férfiak halálozási mutatói változatlanul jóvalkedvezőtlenebbek,minthasonlóéletkorúnőkéi,ígymegmaradtaférfiakmortalitásitöbbleteamegfelelőéletkorúnőkéhezmérten.Alegjelentősebbkülönb-

1.14. ábraA halálozások száma havonta

9

12

14Ezer fő

001


10

11

13

02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12

2015 2016a)



21

ség a 15 és 74 év közötti életkoroknál van, ahol aférfimortalitásvalamennyikorcsoportbanmegköze-lítivagymeghaladjaanőihalandóságkétszeresét.

1.16. ábraA férfiak halandósági többlete korcsoportok

szerint, 2016*


01–

1415

–29

30–3

435

–39

40–4

4

90–

55–5

9

45–4

950

–54

korcsoport, éves

150

250

300Női=100%

0

200

50

100

75–7

9

65–6

970

–74

60–6

4

85–8

980

–84

Azelhunytak családi állapotát tekintvefigyelmetérdemel,hogycsakaházasésözvegyférfiakhalálo-zása csökkent, a nőtlen és elvált férfiaké viszontkismértékbenugyan,deemelkedett.Anőknélcsu-pánahajadonokesetébenvoltnövekedés.Azidős-korúakeltérőcsaládiállapotaésavárhatóélettartamnemekszerintikülönbségeokozzaaztajelenséget,hogyazelhunytférfiaktöbbsége(51%-a)házasság-banélthalálaelőtt,azelhunytnőkközöttviszontazözvegycsaládiállapotúakrészarányavoltamegha-tározó(62%).

Acsecsemőhalandóságönmagábannemképviseljelentős szerepet az összes halálozásban, mégiskiemelkedőfontosságúmutató:egyfelőlegyországegészségügyi ellátórendszerének fejlettségét, avárandósgondozás és azújszülöttellátás színvonalátkifejező, nemzetközileg számon tartott mérőszám.Másfelől a csecsemőhalandóságnak kulcsszerepevanaszületéskorvárhatóátlagosélettartamalakulá-sában,mertazegyéveséletkoreléréseelőttielhalá-lozásvalószínűségekiemelkedőenmagasakésőbbiéletkorokhalálozásikockázataihozképest.A2015.évihalandóságitáblaszerintafiúcsecsemőkhalálo-zásivalószínűségeközelazonosvolt,minta47évesférfiaké, a leánycsecsemőké pedig az 50 éves nőkhalálozásivalószínűségévelvoltegyenlő.

1.17. ábraHalálozási és csecsemőhalálozási arány

nemek szerint

024681012141618

02468

1012141618

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Ezer élveszülöttreEzer lakosra

Fér� Nő Fiú Leány

2016

a)


A csecsemőhalandóság általános javulása ered-ményeként az újszülöttek mortalitása először2011-bencsökkent5ezrelékalá,és2012-beniseszint alatt maradt. 2013-ban a javuló irányzatmegtorpant, és ismét 5 ezrelék fölé emelkedett amutató.Azeztkövetőévekbenismétkedvezőfor-dulat következett be, ennek eredményeként2016-ban tízezer újszülött közül 39 (ezer közül3,9)hunytelegyéveskoraelőtt,amiazeddigmértlegalacsonyabbértékahivatalosnépmozgalmista-tisztika történetében, és az első alkalom, hogy4 ezrelék alá süllyedt a csecsemők halandósága.Acsökkenésmindkétnemesetébenmegfigyelhetővolt, ennek mértéke is megközelítőleg azonos,5–6% körüli. A fiú újszülöttek 4,2 és a leányok3,6 ezrelékes csecsemőhalálozása mindkét nemesetébentörténelmilegalegalacsonyabbérték.

Belföldi vándorlásAbelföldi vándorlás iránya ésmértéke lényegesenmódosíthatja egy adott terület népességszámát,ezért a születések és halálozások mérése mellettennekszámbavételeisfontos.

2016 folyamán255ezrenváltoztattak állandóés297ezrenideigleneslakóhelyet,amiateljes belföldi vándorlásban 58ezerfős,vagyis12%-osnövekedéstjelent az előző évhez képest. A jelentős emelkedésnagyrészeazállandóbelföldivándorlásokszámábanjelentkezett,ami37ezerfővel,17%-kalnőttazelőzőévihezképest,mígaz ideiglenesvándorlásokszáma21ezerfővel,vagyis7,6%-kal.


22

Magyarország, 2016

Atelepüléstípusok közötti mobilitás főirányaiazelőzőévekhezképestmegfordultak.Akorábbanjellemző vándorlási többlettel szemben a fővárosteljesvándorlásimérlege2016-bannegatívegyenle-getmutatottaszuburbanizációsfolyamathatására.A céltelepülés kiválasztásában nőtt a főváros kör-nyéki agglomeráció szerepe. Budapesten a teljesvándorlásiveszteség3400főttettki,ezenbelülazállandóvándorlásnakbetudható3250,azideiglenesvándorlásban 150 fős veszteség tapasztalható.A többi városra, a korábbi trenddel szemben, azodavándorlás volt jellemző 2016-ban. Együttesen1600fősvándorlásinyereségmutatkozottezekenatelepüléseken.Mindazállandó,mindazideiglenesvándorlásiegyenlegpozitívlett.Aközségeknépes-ségszámát szintén növeli a vándorlások pozitívmérlege.Azállandóvándorlásokpozitívegyenlege(2050fő)jelentősenmeghaladtaazideiglenesván-dorlások negatív mérlegét (–250 fő), ami által azegyüttes vándorlási mutató (1800 fő) is pozitíviránybalendült.

1.18. ábraEzer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet,

2016*

0,01– 3,00

(–6 )–(–3,00) (–2,99)– 0,00

3,01– 6,00 6,01–


Akorábbiévekhezhasonlóanterületi összeha-sonlításban Közép-Magyarország (10 950 fő),Nyugat-Dunántúl (3050 fő) és Közép-Dunántúl(1750 fő) tudott felmutatni pozitív vándorlásiegyenleget, míg Dél-Dunántúlra, valamint azAlföldre és Észak-Magyarországra továbbra is azelvándorlás volt a jellemző. Közép-MagyarországésNyugat-Dunántúlesetében5–10%-kalcsökkent

a vándorlási többlet az előző évhez viszonyítva,Közép-Dunántúlon viszont közel háromszorosáranőtt. A megyék közül a legvonzóbb lakóhely2016-ban Pest, továbbá Győr-Moson-Sopron,Fejér, Vas, Komárom-Esztergom megye voltak,valamintújkéntVeszprémmegyébenalakultpozi-tívanabelföldivándorlásiegyenleg.ÖsszességébenarégiókközülÉszak-AlföldésÉszak-Magyarországnépességmegtartó ereje volt a leggyengébb, ezek-benarégiókban6900,illetve3850fővelcsökkentanépességszám a belföldi vándorlásból eredően.Amegyékesetében2016-banisakorábbiévekhezhasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplénmegyébőlvándoroltakelalegtöb-ben, 3700, illetve 3250 fő vándorlási veszteségetokozva.ADunátólkeletreesőtöbbiterületreszin-ténazelvándorlásjellemző.

Nemzetközi vándorlásA nemzetközi vándorlásnakismeghatározószere-pevanegyországnépességszámánakalakulásában.Hazánknakvannakolyanrégiói,aholanemzetközivándorlásból származópozitív vándorlási egyenlegcsökkentianépességfogyását.Ez jellemzőÉszak-Alföldre, továbbá Közép-Magyarországra ésNyugat-Dunántúlra, ahol a nemzetközi vándorlásmérsékli a természetes fogyást, ezen belül is alegjelentősebben Szabolcs-Szatmár-Bereg ésGyőr-Moson-Sopronmegyében.Azországtelepü-lései közül kiemelkedik még Budapest, ahova2016-ban szintén igen magas számban érkeztekkülföldről.

A többi megyében a nemzetközi vándorlásbóladódóveszteségtapasztalható,aminövelianépes-ségcsökkenést. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébenvolt a legjelentősebben a nemzetközi vándorlásnépességszámragyakoroltcsökkentőhatása.

2017. január 1-jén az érvényes, tartózkodásrajogosító engedéllyel rendelkező, huzamosan itt-tartózkodó külföldiek száma 153 600 fő volt.A külföldi állampolgárok jelenleg az országnépességének1,6%-átteszikki.Azittélőkülföldi-ek túlnyomó többsége, 65%-a Európából, ezenbelülakörnyezőországokból,főképpRomániából(16%), Németországból (12%), Szlovákiából(6,2%), valamint Ukrajnából (3,8%) érkezetthazánkba. További 27%-uk Ázsiából, Afrikából3,9%-uk, az amerikaikontinensről3,5%-uk szár-mazik.Ázsiábólelsősorbanakínaiakésavietna-miaklétszámajelentős.



23

1.19. ábraEzer lakosra jutó külföldi állampolgárok száma,

2017. január 1.*

12,0–17,9

– 8,9 9,0–11,9

18,0–20,921,0–


A2017.január1-jénaMagyarországon tartóz-kodó külföldiek47%-aBudapesten,34%-aafővá-roson kívüli városokban, 18%-a községekben él.A népességhez viszonyított arányuk a fővárosban(ezer lakosra 41,6), valamint Baranya, Zala,

Győr-Moson-SopronésSomogymegyébena leg-magasabb,mígBorsod-Abaúj-Zemplénmegyében(ezerlakosra4,1)alegalacsonyabb.

A külföldiek között összességében több a férfi,mint a nő (56, illetve 44%). Az itt élő külföldiekkorösszetétele fiatalabb, mint a honos népességé.Mindkét nem esetében a 20–39 éves korosztálylétszáma a meghatározó, arányuk 45% volt aMagyarországonélőkülföldiekkörében.

Amagyarállampolgárokkivándorlásánakpon-tosmérésenehézségekbeütközik,deazadminiszt-ratívnyilvántartásokból rendelkezésre álló adatokalapjánaztapasztalható,hogyazutóbbiévekbenanövekedésmegtorpant,majdmegfordult.2016-ban29 400 magyar állampolgár távozott külföldre,10%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.Emellett 17 000 korábban kivándorolt magyarállampolgár vándorolt vissza. A más országbaköltözőmagyaroktúlnyomórésztafiatalkorosztá-lyok tagjaiból kerülnek ki: 45%-uk 30 év alatti,74%-uk pedig még nem érte el a 40 éves kort.Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthonilakónépesség kormegoszlásától (32, illetve 46%).A kivándorlók többsége férfi (53%), túlnyomórészük(64%)nőtlen,hajadon.


25

5. 6. 4. 3. 2. 1.

Munkaerőpiac

2. Munkaerőpiaci viszonyok, oktatás

• 2016-ban folytatódtak a korábbi évek munkaerőpiaci tendenciái. Javultak a főbb mutatók: a gazdaságilag aktívak rétege szélesedett, ezen belül a foglalkoztatottság bővült, a munkanélküliség mérséklődött, ezzel párhuzamosan pedig az inaktívak száma és aránya csökkent az előző évi-hez képest. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség 2016. évi szintje a munkaerő-felmérés 24 éves történetének legkedvezőbb értéke volt.

• 2016-ban a 15–64 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 309 ezer fő volt, 134 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ugyanezen időszak alatt a foglal-koztatási arány 2,6 százalékponttal, 66,5%-ra nőtt. Uniós összehasonlítás-ban hazánk foglalkoztatási pozíciója javult: foglalkoztatási arányunk több mint egy évtizeden keresztül az egyik legalacsonyabb volt az uniós országok sorában, jelentősen elmaradva az unió átlagától, ugyanakkor 2016 III. ne-gyedévében már 0,6 százalékponttal meghaladta az uniós átlagértéket.

• 2016-ban a 15–64 éves munkanélküliek száma 234 ezer főt tett ki, 73 ezer fővel kevesebbet az egy évvel korábbinál, míg a munkanélküli-ségi ráta 5,1%-os értéke 1,7 százalékponttal lett alacsonyabb. A mun-kanélküliségi mutatók a nők körében nagyobb mértékben csökkentek, ennek következtében a nők munkanélküliségi szintje némileg kisebb volt a férfiakénál. A hazai és az uniós munkanélküliségi ráta közötti különb-ség tovább nőtt, 2016 III. negyedévében a 15–64 éves népességen belül a magyar mutató 3,4 százalékponttal kevesebb volt az EU-28 átlagánál, egyben az egyik legalacsonyabb a tagállamok rangsorában.

• A fiatalok helyzetéről nyújt átfogóbb képet a 15–24 éves nem tanuló, de nem is dolgozó fiataloknak korcsoporton belüli aránya, ez 2016-ban 11,0% volt, 0,6 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

• A munkaerő-kereslet növekedésével párhuzamosan a munkanélküli-eken felül figyelembe vett ún. potenciális munkaerő-tartalék nagysága egy év alatt 115 ezer fővel kevesebb, 421 ezer fő volt.

• Az elmúlt évben az üres álláshelyek száma 24%-kal nőtt. 2016-ban így átlagosan mintegy 55,2 ezer betöltetlen álláshely volt. A versenyszféra üres álláshelyei egy év alatt 36%-kal, 39,0 ezerre bővültek.

• A főbb munkaerőpiaci mutatók tekintetében jelentős területi különb-ségek vannak: míg Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl esetében az országos átlagnál magasabb a foglalkoztatási arány és alacso-nyabb a munkanélküliségi ráta, addig Dél-Dunántúlt, Észak-Magyar-országot és a két alföldi régiót annál kisebb foglalkoztatási és magasabb munkanélküliségi szint jellemezte 2016-ban.


26

Magyarország, 2016

Köznevelés, felnőttképzés,

felsőoktatás

• A népesség iskolázottsági szintje tovább javult: 2001 és 2011 között a 25–64 éves népességből a legmagasabb végzettségként érettségizettek aránya 28-ról 31%-ra, a diplomásoké 7 százalékponttal, 21%-ra nőtt. 2016-ban a diplomások a 25–64 éves népesség 24%-át tették ki, míg az érettségizettek a 32%-át.

• 2016-ban 4574 óvodai feladatellátási hely fogadta a gyermekeket. Az óvodai férőhelyek száma 379 ezer volt, nem változott jelentősen 2015-höz képest. Az óvodás gyermekek száma 1,1%-kal mérséklődött az előző évihez viszonyítva. 2016-ban 317 ezer óvodás gyermek volt, kevesebb, mint amennyi férőhely rendelkezésre állt, 84 óvodás gyer-mek jutott száz férőhelyre. A 3–5 éves népességből az óvodába járók aránya a 2010. évi 87,8%-ról 2016-ra 91,4%-ra emelkedett. Az óvodai pedagógusok száma gyakorlatilag ugyanannyi (31 ezer fő) volt, mint tavaly, volt mint 2015-ben, egy pedagógusra 10,1 gyermek jutott.

• A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban részt vevők száma az érintett gyermekkorosztály létszámának alakulásával összefüggésben 0,5%-kal csökkent az előző évihez képest, így a beiratkozott tanulók létszáma 3589 iskolai feladatellátási helyen 741 ezer főt tett ki. A pe-dagógusok számának évek óta tartó mérséklődése 2013-ban megállt és emelkedni kezdett, 2016-ban 78 ezer pedagógus dolgozott az általános iskolákban, 5,5%-kal több, mint 2010-ben. Egy pedagógusra 9,6 tanuló jutott 2016-ban.

• A középfokú oktatásban a 2016/2017-es tanévtől jelentős átalaku-lás történt. A speciális szakiskolákból szakiskolák és készségfejlesztő is-kolák, a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból pedig szakgimnáziumok lettek. A gimnáziumok esetében nem történt válto-zás. A nappali oktatásban részt vevő tanulók száma csökkent, 2016-ban 435 ezer főt tett ki, az előző évinél 3,6, a 2010. évi létszámnál pedig 25%-kal kevesebbet, döntően a megfelelő életkorokba tartozók létszá-mának csökkenése miatt. 2016-ban a tanulók 42%-a járt gimnáziumba, 2010-ben 34%-uk.

• A felsőoktatásban a felvettek száma az egyetemek és főiskolák nappali képzéseire összesen 53 ezer fő volt. Az összes jelentkezőből a felvettek aránya 67%, 2 százalékponttal magasabb a 2010. évinél, és közel ugyan-annyi, mint 2015-ben.

• A hallgatók képzési terület szerinti megoszlása részben a korábbi tren-deknek megfelelően alakult 2010 és 2016 között is, ugyanakkor némi elmozdulás is megfigyelhető, a hallgatók képzési területek közötti meg-oszlása kiegyenlítettebbé vált. 2016-ban is a gazdaság és irányítás képzési terület volt a legnépszerűbb. A műszaki tudományok képzési terület is megőrizte második helyét. A legnagyobb mértékben a tanárképzés és az informatika szerepe erősödött.


27

• Míg a felnőttoktatás szerepe a köznevelésben az elmúlt évtizedekben – már az 1980-as évektől – mérséklődött, addig a felsőoktatásban az el-múlt évtized első harmadáig nőtt. 2016-ban alapfokú oktatásban 2410, középfokú oktatásban 98 ezer felnőttoktatásban tanuló volt. A felsőok-tatásban 81 ezer hallgató tanult nem nappali képzésben.

• A költségvetés oktatási kiadásai 2015-ben 1480 milliárd forintot tettek ki, a GDP 4,4%-át, ez folyó áron 8,0%-kal több volt az előző évinél, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,1 százalékponttal nőtt. 2015-ben a háztartások egy főre jutó oktatási kiadásai 9000 forintot tettek ki. Az oktatásra fordított összeg az egy főre jutó teljes fogyasztás 0,9%-át tette ki 2015-ben. A háztartások oktatásra fordított fogyasztási kiadásai 2015-ben (285 milliárd forint) a GDP 0,8%-át érték el, ez az arány 2010 óta változatlan.


Megnevezés 2013 2014 2015 2016

Foglalkoztatottak száma, ezer főa) 3 860,0 4 069,9 4 175,8 4 309,4Foglalkoztatottak aránya, %a) 58,1 61,8 63,9 66,5Munkanélküliek száma, ezer főa) 440,2 342,7 307,0 233,9Munkanélküliségi ráta, %a) 10,2 7,8 6,8 5,1Tartósan állástalanok aránya, %a) 50,4 49,5 47,4 48,4Üres álláshelyek száma, ezer 32,8 37,7 44,6 55,2Érettségizettek a 18 évesek százalékában, %b) 58,8 62,6 63,8 62,8Oklevelet szerzettek a 22 évesek százalékában, %c) 28,6 31,3 33,7 32,9a) A 15–64 éves népességen belül.b) A 18 éves népességből azok aránya, akik az adott évben sikeres érettségi vizsgát tettek a nappali képzésben.c) A 22 éves népességből azok aránya, akik az adott évben felsőfokú oklevelet szereztek nappali képzésben.



28

Magyarország, 2016

munkaerőpiac

2016-ban a magyar munkaerőpiacot a foglalkoz-tatás szintjének növekedése, valamint a munkanél-küliség és az inaktivitás csökkenése határozta meg. Ebben külső és belső gazdasági tényezők egyaránt szerepet játszottak. Utóbbihoz tartozott, hogy a magyar gazdaság tartósan növekedési pályára állt, és folytatódott a lakosság jövedelmének kiáramlása, aminek eredménye a növekvő fogyasztás és új mun-kahelyek létrejötte volt. Hazánk munkaerőpiaci helyzete az elmúlt évben is javult, ennek köszönhe-tően előreléptünk a foglalkoztatás és munkanélkü-liség uniós tagállami rangsorában.

2.1. ábraA 15–64 éves foglalkoztatottak és

munkanélküliek számának alakulása

Foglalkoztatottak, millió fő

Foglalkoztatottak száma, millió főMunkanélküliek száma, ezer fő

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

550

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

5,5Munkanélküliek, ezer fő

2000

2004

2012

2002

2016

2006

2010

2008

2014

Hazánk foglalkoztatási szintje meghaladta az Európai Unió átlagátA gazdasági válság az uniós tagállamok mind- egyikének munkaerőpiacát sújtotta. 2010-ben az Európai Unió tíz évre szóló gazdasági programot fogadott el. Ebben – a 20–64 évesekre vonat- koztatva – foglalkoztatási célként, 2020. évi céldá-tummal az akkorinál jóval magasabb, 75%-os szintre történő emelést határoztak meg. Hazánk vállalta ennek az uniós célkitűzésnek a teljesítését. Jóllehet az unió tagállamaiban emelkedett a foglal-koztatás szintje az elmúlt években, ennek ellenére

kevesebb mint az országok felében volt magasabb a foglalkoztatási arány a válságot megelőzőnél. A rendelkezésre álló legfrissebb, 2016. III. ne-gyedévi adatok szerint Bulgária, Észtország és Románia kivételével a tagországok mindegyikében bővült a foglalkoztatás az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A foglalkoztatási arány uniós átlagér-téke – a 20–64 éves népességen belül – 71,5% volt, ez 1,0 százalékpontos növekedést jelentett a 2015. III. negyedévihez képest. Kilenc tagállam (Ausztria, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Hollandia, Litvánia, Németország és Svédország) érte el a célként megfogalmazott foglalkoztatási arányt, ezekben a tagállamokban a foglalkoztatás szintje 75,5–82,1% között alakult. Továbbra is Görögország foglalkoztatási aránya (57,2%) volt a legtávolabb a célkitűzés értékétől. A visegrádi országok mindegyikét növekvő foglal-koztatás jellemezte az elmúlt években, ennek szint-je 2016 III. negyedévében Lengyelországban volt a legalacsonyabb (69,7%) és Csehországban a leg-magasabb (77,0%). A magyar mutató egy év alatt – az unió tagországai közül a legnagyobb mérték-ben – 2,4 százalékponttal, 72,1%-ra bővült, meg-haladta az unió átlagát. Az unió tagállami rangso-rában előrébb léptünk, stabilan a középmezőnyben helyezkedünk el.

2.2. ábraA 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a visegrádi országokban és az unióban

0

60

65

70

75

80

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2016a)

%

Csehország Lengyelország MagyarországSzlovákia EU-28 átlaga

a) 2016. III. negyedévi adat.

2015



29

A 20–64 éves népesség körében a magyar fog-lalkoztatási arány 71,5% volt 2016-ban, ez az érték az egy évvel korábbit 2,7, a 2010. évit pedig 11,6 százalékponttal meghaladta. Míg a férfiak körében a foglalkoztatás szintje 2016-ban is maga-sabb volt a célértéknél (78,6%), addig a nők eseté-ben – az egy év alatt történt 2,5 százalékpontos javulás ellenére – a mutató 64,6%-os értéke tovább-ra is jelentősen alatta maradt a célként kitűzött foglalkoztatási szintnek.

A hazai foglalkoztatás kimagasló szintre emelkedettAz elmúlt évben a 15–74 éves foglalkoztatottak száma átlagosan 4 millió 352 ezer fő volt, 141 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A növekedés forrása 90%-ban a hazai elsődleges munkaerőpiac létszámbővüléséhez kötődött, amellett, hogy a magukat közfoglalkoztatottnak vallók és a külföldi telephelyen dolgozók száma – mintavételi hibahatá-ron belül – némileg szintén nőtt. A foglalkozta-tottak közül a 15–64 évesek korcsoportjába 4 millió 309 ezer fő tartozott, ami 134 ezer fős (3,2%-os) növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, a 2010. évinél pedig 608 ezer fővel volt magasabb. (A foglalkoztatás szezonális jellege mérséklődött: az éven belül folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma és aránya, így a legmagasabb mutatók a IV. negyedévet jellemezték.)

Hosszú éveken keresztül tartósan alacsony foglal-koztatottság jellemezte a magyar munkaerőpiacot, a foglalkoztatási arány stabilan 55–57% körül alakult. A gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása egyrészt a foglalkoztatás szintjének mérséklődésében érhető tetten: a krízis 2009–2010. évi mélypontján 55% alá csökkent a foglalkoztatási arány. (Ugyanezen időszak alatt a foglalkoztatottak korábbi, 3,8–3,9

milliós létszáma 3,7 millióra csökkent.) Ugyanakkor 2011 óta folyamatos a foglalkoztatás bővülése, ami-ben szerepet játszott a gazdasági teljesítmény növeke-dése révén a versenyszféra munkaerő-felvevő képes-ségének javulása, a közfoglalkoztatás kiterjesztése, illetve a munkavállalási célú migráció – csak részben számszerűsíthető – intenzitása. Ennek köszönhetően a magyar munkaerőpiac kínálati típusúból egyre inkább keresletivé válik, egyes nemzetgazdasági terü-leteket már most is munkaerőhiány jellemez. Jóllehet több százezresre tehető a potenciális munkaerő-tar-talék, a válságot követő gazdasági fellendülés fokozó-dó munkaerőigénye hiányt idézett elő olyan területe-ken, mint például a kereskedelem, vendéglátás, az autóipar, vagy a lakásépítés fellendüléséből profitáló építőipar. Mindez egy olyan időszakban következett be, amikor a munkaerő-kínálat egyrészt demográfiai (a nyugdíjkorhatárt elérő, az 1950-es évek első felé-ben született nagy létszámú korosztályok helyébe kisebb létszámú évjáratok léptek), másrészt az inten-zívebbé váló munkaerőpiaci migráció miatt szűkül.

2016-ban a 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya 66,5% volt, 2,6 százalékponttal meghaladta az előző évit, míg a 2010. évinél 11,6 százalékpont-tal volt magasabb. A korábbi évekhez hasonlóan a javulás egy része (2016-ban mintegy egyötöde) a ráta nevezőjét jelentő népesség számának csökkené-séből ered. A foglalkoztatás 2016. évi szintje a mun-kaerő-felmérés 24 éves történetének legmagasabb értéke.

A közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma és sajátosságaiHosszú éveken keresztül a közfoglalkoztatásban részt vevők számának változása meghatározó szere-pet töltött be a foglalkoztatás egészének alakulásá-ban. A közfoglalkoztatás súlya évről évre változó

Javultak a Munkaerőpiaci státusváltás esélyei

Az elmúlt években egyre kedvezőbbé váló foglalkoztatási folyamatokat erősíti a 15–74 éves népesség munkaerőpiaci státusváltás szerinti megoszlása. 2013–2016-ban a foglalkoztatottak között emelkedett azok aránya (92,4-ről 94,9%-ra), akik meg tudták őrizni foglalkoztatotti státusukat. Ezzel párhuzamosan (65,5-ről 53,9%-ra) csökkent azok aránya, akik megmaradtak munkanélkülinek, egyúttal körükben (29,7-ről 40,2%-ra) megnőtt az esélye annak, hogy munkanélküliből foglalkoztatottá váljanak, jóllehet ez részben a közfoglalkoz-tatás kiterjesztésével hozható összefüggésbe. További előrelépés, hogy a korábbinál nagyobb azok aránya (6,5 helyett 9,1%), akik az iskolából kilépve foglalkoztatottként, és kisebb azoké (5,3 helyett 2,9%), akik munka-nélküliként kezdték meg felnőtt életüket.


30

Magyarország, 2016

mértékű volt: míg 2012 és 2013 között a foglalkoz-tatottak számának gyarapodása hattized részben a közfoglalkoztatottak létszámának bővüléséből származott, addig ez az arány 2016-ban mintegy 7% volt.

Az elmúlt évben átlagosan 202,5 ezer főt alkal-maztak közfoglalkoztatottként,1) közel 11 ezer fővel (5,5%-kal) többet a 2015. évinél. A korábbi évekhez hasonlóan a közfoglalkoztatás szinte kizárólag teljes munkaidős alkalmazást jelentett. A közfoglalkozta-tás fő terepe változatlanul a költségvetés – azon belül pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátás –, itt átlagosan 152 ezer fő dolgozott. A versenyszféra jellemzően állami tulajdonú vállalkozásainál közel ugyanannyi – 11,6 és 11,3 ezer fő – közfoglalkozta-tottat alkalmaztak, mint a nonprofit szférában. (A közfoglalkoztatottak átlagosan bruttó 79,0 ezer forintot kerestek 2016-ban.)

A közfoglalkoztatásban részt vevők2) demog-ráfiai jellemzői szerint vizsgálva közöttük közel azonos arányban vannak nők (50,3%) és férfiak (49,7%). Korösszetételüket a 26–50 évesek túlsúlya

jellemzi (58%), a 26 év alattiak és az 50 év felettiek aránya ennél jóval kisebb (12 és 30%). (A 2016. janu-ár 1-jei adatok szerint a népességen belül a 25 évesek és fiatalabbak aránya 27, a 26–50 év közöttiek 36, míg az 50 év felettieké 37%-ot tett ki.) A közfoglal-koztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele kedvezőtlenebb a népesség egészéhez képest, mivel körükben 9%-ot képviselt az általános iskolát be nem fejezettek aránya, további 46%-uk pedig alapfokú végzettséggel rendelkezett. A köz-foglalkoztatottak 43%-a középfokú tanulmányokat végzett, főiskolai vagy egyetemi diplomája 2%-uknak volt. (A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a 15 évesnél idősebb népesség 5%-a nem fejezte be az általános iskolát, 27%-a legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamát végezte el, 51%-a középiskolai, 17%-a felsőfokú végzettséget szerzett.)

A közfoglalkoztatásba3) bevontak arányát illetően erős területi differenciáltság alakult ki. 2016-ban a közfoglalkoztatottak 15–64 éves foglalkoztatotta-kon belüli aránya Észak-Alföldön kiemelkedő volt (13%), emellett Észak-Magyarországon is magas

1) Forrás: intézményi munkaügy-statisztika.2) Forrás: Belügyminisztérium. Havi tájékoztató a közfoglalkoztatás helyzetéről, 2016. december (www.kozfoglalkoztatas.kormany.hu)3) Forrás: munkaerő-felmérés.4) Panelvizsgálat: két egymást követő negyedévben a mintában – 5/6 részben átfedésben – lévő azon személyek, akik a kezdő időszakban közfoglalkoztatottak voltak.Forrás: munkaerő-felmérés, alapfelvétel.

közfoglalkoztatás: társadalMi Megítélés és a prograM lezárulása utáni lehetőségek

A közmunka alapvetően a munkanélküliség kezelésének hagyományos módszere. Létszámuk gyors növeke-dése 2012-ben indult meg, és az elmúlt négy évben 2,2-szeresére bővült. A közfoglalkoztatás kiterjesztése tu-datos kormányzati lépés volt, középpontjába az az elgondolás került, amit a „segély helyett munka” alapelvvel lehet megfogalmazni.

A közfoglalkoztatás társadalmi elfogadottságáról a munkaerő-felmérés 2015. I. negyedévi kiegé-szítő felvétele szolgál információval. A megkérdezett 19–64 évesek közel hattizede pozitívnak ítéli a közfoglalkoztatást. A közmunka társadalmi elfogadottságához nagymértékben hozzájárul, hogy ezáltal olyanok is jutottak (újra) munkalehetőséghez, akik végzettségük, lakóhelyük, vagy más indok miatt hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. Egyúttal a foglalkoztatásnak ez a fajtája alternatívát jelent az alacsony jövedelmet jelentő munkanélküli-státussal szemben. Némiképp a közfoglalkoztatás területi differenciáltságát erősíti, hogy a községekben élők magasabb szintre értékelték, mint a városokban vagy a Budapesten élők, ahol viszont bővebb piaci álláskínálat a jellemző.

Érdekes nyomon követni, mi vár a közfoglalkoztatásban részt vevőkre annak befejeződése után. A közfoglalkoztatottak státusváltása4) azt a képet erősíti, hogy jelenleg kevesen tudnak az elsődle-ges munkaerőpiacon elhelyezkedni: hozzávetőlegesen tízből egynek sikerült a közfoglalkoztatásból való kilépés után „normál” munkához jutni. A közfoglalkoztatás befejeztével a többség visszakerült a segély-rendszerbe, és várta a következő közmunka lehetőségét. Mindez azt jelenti, hogy 2016-ban még kicsi volt az átjárás a közfoglalkoztatás és az elsődleges munkaerőpiac között.



31

(11%), mindkettő jóval az országos átlag (5,1%) feletti. Ezzel szemben Közép-Magyarországon, illetve Közép- és Nyugat-Dunántúlon a mutató 0,6–2,7% között alakult.

2.3. ábraA közfoglalkoztatottak aránya a 15–64 éves

foglalkoztatottakon belül régiók szerint, 2016

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 14,0 %

Észak-Alföld

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Közép-Magyarország

12,0

Országos átlag: 5,1

0,6

13,0

10,5

8,6

6,1

2,7

1,6

A közfoglalkoztatásban való részvétel elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek, a hátrányos térsé-gekben élők, valamint a roma etnikumhoz tartozók esetében meghatározó jelentőségű, ennek révén olyanok is rendszeresen munkalehetőséghez juthat-nak, akiknek lényegesen kisebb az esélye a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.

Növekvő számban vállalnak munkát külföldönA külföldön dolgozó5) magyarok számát pontosan meghatározó statisztika nem áll rendelkezésre. A külföldön munkát vállalók közül azokat veszik számba az EU-tagországok statisztikai hivatalai, akiket a válaszolók háztartásuk tagjaként azonosíta-nak, vagyis az érintettek rendszeresen hazajárnak, és jövedelmükkel hozzájárulnak az adatot szolgáltató háztartás tagjainak megélhetéséhez.6)

Az elmúlt évben – a 15–64 éves népességen belül – átlagosan 116,4 ezer fő jelölt meg a munka-erő-felmérésben külföldi telephelyen történő mun-kavégzést, ez 4,8%-kal magasabb volt a 2015. évinél, míg 2010-hez viszonyítva 2,3-szeres növekedést

jelentett. A korábbi években tapasztalt bővülő munkaerőpiaci migráció (is) egyre több nemzetgaz-dasági területen szakemberhiányt idézett elő, hiszen elsősorban – a vonzóbb külföldi kereseti lehetőségek mellett – azok számára jelentenek perspektívát, akik nagyobb szakmai tudás birtokában vannak, illet-ve az átlagosnál vállalkozóbb szelleműek.7)

A korábbi tendenciák folytatódtak: a külföldön munkát vállalók túlnyomó részben férfiak, 25–44 év közöttiek, középfokú (szakiskolai, szakmunkáskép-ző és szakközépiskolai) végzettségűek. A külföldön munkát vállaló honfitársaink három uniós országot (Ausztriát, Németországot és az Egyesült Királyságot) részesítettek előnyben, itt dolgozik a külhoni magyarok több mint nyolctizede. A Nyugat-Magyarországon (Győr-Moson-Sopron és Vas megyében) élők közül jelentősebb számban dolgoz-nak külföldön, feltételezhetően sokan napi ingázó-ként Ausztriában, továbbá a Borsod-Abaúj-Zemp-lénben élők jelöltek meg külföldi országot munka-végzésük helyeként nagyobb számban.

Változtak a foglalkoztatottak demográfiai jellemzőiA gazdasági válság visszaesést idézett elő mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatottságában, jóllehet annak mértéke eltérően érintette a két nem képviselőit. A nők foglalkoztatása kisebb mértékben csökkent, ennek hátterében az áll, hogy a gazdasági válság jobban sújtotta azokat az ágazatokat (feldol-gozóipar, építőipar), ahol nagyobb arányban dolgoz-tak férfiak. Mindez a foglalkoztatás két nem közötti különbségének mérséklődését eredményezte, ugyan-akkor az elmúlt éveket a férfiak jelentősebb foglal-koztatásbővülése jellemezte, ezáltal a differencia új- ból nőtt. 2016-ban a 15–64 éves férfiak foglalkoztatási aránya 73,0% volt, 2,7 százalékponttal meghaladta a 2015. évit, míg a 2010. évinél 13,1 százalékponttal volt több. A női foglalkoztatási ráta 60,2% volt, 2,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi-nál, a hat évvel korábbit pedig 10,0 százalékponttal múlta felül. 2016 III. negyedévében mindkét nem esetében javult az uniós átlaghoz viszonyított helyze-tünk: a nők foglalkoztatási arányában meglévő különbség csökkent (egy év alatt 1,3 százalékpontról

5) Forrás: munkaerő-felmérés.6) A felmérés nem terjed ki azokra a háztartásokra, akiknek minden tagja külföldön tartózkodik, így a háztartás megélhetési költségei is külföldön realizálódnak. Szintén nehéz azok létszámát meghatározni, akik idényjelleggel – síszezonban, mezőgazdasági betakarításkor, nyári szünetben – vállalnak rövidebb időszakra munkát külföldön. 7) Munkaerőpiaci Tükör, 2015. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-Tudományi Intézet, Budapest, 2016.http://www.mtakti.hu/file/download/mt_2015_hun/egyben.pdf


32

Magyarország, 2016

visszatérés a kivándorlás után8)

A migráció nem feltétlenül egyirányú utat jelent. Jóllehet az elmúlt években folyamatosan nőtt a külföl-dön munkát vállaló magyarok száma, ezzel párhuzamos folyamat is lezajlott: jelentős volt a visszaván-dorlás is.

A tükörstatisztikák, valamint a hivatalos magyar statisztikák szerint a kivándorlók 25–42%-ára lehet becsülni azok arányát, akik a válságot követően visszatérhettek Magyarországra. A külföldön munkát vállaló honfitársaink jelentős része tudatosan tervezi a visszatérést, aminek legfőbb motivá-cióját a család és a barátok hiánya jelenti. A külföldről visszatérő magyarok – akárcsak a többi kelet-európai migráns – jellemzően pozitívan szelektáltak, vagyis fiatalabbak, magasabban kvalifikáltak, stabil párkapcsolatban vagy házasságban éltek, illetve jóval kisebb arányban voltak gyermektelenek a nem migráns, kinti populációhoz viszonyítva. A külföldi munkaerőpiacon sikeresen beilleszkedhet-tek, vagyis rendelkeztek állással, és hazatérve szintén találtak munkát. Közöttük nagyobb arányban fordultak elő vállalkozók, mint alkalmazottak.

A világ számos országában (pl. Kína, India, Tajvan) már korábban is működtek sikeres, komplex remigrációs, hazahívó kezdeményezések. A kelet-közép-európai országokat jelentős munkaerőpiaci migrációs nyomás jellemzi, emiatt vált fontossá a hazatérő migrációt ösztönző közpolitikák életre hívása. Ezek a programok döntően a magasan kvalifikált migránsok hazahívására (brain re-gain) kon-centrál, elsősorban annak érdekében, hogy a hazatérők külföldön megszerzett tudását, tapasztalata-it a(z) (innovációra építő) gazdasági fejlődés és versenyképesség szolgálatába állítsák. A programok közös jellemvonása, hogy célcsoportját tekintve a már hazatértek mellett a potenciálisan hazatérők-re és a még itthon lévő potenciális kivándorlókra (a kivándorlás megelőzésére) is fókuszál. Célja, hogy elősegítse a hazatérők helyi társadalomba való ismételt beilleszkedését, ösztönözze és segítse a hazatérés folyamatát, továbbá megakadályozza, hogy a képzett munkaerő elhagyja az országot. A hazatérők visszailleszkedését többek között állásközvetítéssel, mentorálással, vállalkozóvá válás tá-mogatásával, külföldön szerzett képzettség elismerésével, lakhatási támogatással segíthetik. A kül-földön élők hazatérését olyan eszközökkel próbálják elérni, mint a megfelelő információszolgáltatás (pl. telefon, weboldal), az egyéni mentorálás, a PR-kampány, a képzés vagy a tanácsadás. Az elván-dorlás megelőzése érdekében használt eszközök között megtalálhatjuk az oktatás-, fejlesztés- és gaz-daságpolitikára irányulókat, vagy a nem adminisztratív korlátok kezelését. Magyarországon 2009 óta négy nagyobb volumenű, reintegrálást (újrafoglalkoztatást), hazahívást, illetve helyben tartást célzó kezdeményezés született.9) A programok között volt, amelyik a magasan képzett, akár nemzetközileg is kimagasló teljesítményt nyújtó (fiatal) kutatók hazacsábítását tűzte ki célul, míg másik az orvosok és a gyógyszerészek elvándorlását megakadályozandó jött létre, de volt olyan is, amelyik konkrétan az Egyesült Királyságban dolgozó fiatal magyarok hazahívása érdekében tevékenykedett. A kelet- közép-európai országokban (pl. Lengyelország, Észtország, Románia, Csehország, Szlovákia), így hazánk esetében is ezen kezdeményezések sikeressége egyértelműen függ az anyaországbeli gaz-dasági és társadalmi tényezőktől,10) a migránsok jellegzetességeitől, vagy az ország migrációs mintá-zatától.

8) Munkaerőpiaci Tükör, 2015. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-Tudományi Intézet, Budapest, 2016.http://www.mtakti.hu/file/download/mt_2015_hun/egyben.pdf 9) Az MTA Lendület Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Szent-Györgyi Albert Hazahívó Ösztöndíja, a Markusovszky-Ösztöndíj, vala-mint a „Gyere haza, fiatal!” programok.10) Ide olyan tényezők tartoznak, mint a küldő ország általános gazdasági növekedése, a társadalmi előrehaladást szolgáló vállalkozásbarát és befektetést ösztönző kör-nyezet megteremtése, a munkajövedelmek adóterheinek csökkentése, az inaktivitás visszaszorítása, az adminisztratív terhek, a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása.



33

0,9 százalékpontra), miközben a magyar mutató a férfiaknál már magasabb volt az EU-28 átlagánál. Mindez a tagállami rangsorban elfoglalt helyünk javulását eredményezte az előző évihez képest.

2016-ban a foglalkoztatott nők 1 millió 972 ezer fős létszáma 60 ezer fővel meghaladta az egy évvel korábbit, míg a 2010. évinél 246 ezer fővel volt több. A nők munkaerőpiaci aktivitásának, ezen belül foglalkoztatási szintjének meghatározó tényezői a gyermeket nevelő nők munkavállalási sajátosságai, a nevelt gyermekek száma. Ez tükröződik abban,

hogy a gyermekszám szerint differenciált női fog-lalkoztatási arány a gyermekszám növekedésével párhuzamosan csökkent, így a gyermektelenek körében volt a legmagasabb. 2016-ban a 15–64 éves egygyermekes nők hattizede, a kétgyermekesek némileg több mint fele, a három vagy annál több gyermeket nevelők mintegy harmada volt foglal-koztatott. Egy év alatt a legnagyobb mértékben a gyermektelen nők foglalkoztatási aránya bővült, ugyanakkor a többi (gyermeket nevelő) kategória esetében is növekedés történt.

a napunk egy Jelentős részében láthatatlan Munkát végzünk

A magyar lakosság idejének jelentő része – napi rendszerességgel – láthatatlan, azaz olyan fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként végeznek a társadalom tagjai.

A 15–84 éves magyar lakosság11) egy napján több időt fordít fizetetlen munkára (214 perc), mint fizetett munkára (164 perc). Ez annak fényében nem meglepő, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a népesség döntő többsége (91%-a) végez házimunkát, miközben fizetett munkája ennél sokkal keve-sebbnek van. A háztartáson belül hasznosuló munka felét az élelmezés – főzés, sütés, mosogatás, élel-miszerek tartósítása – tette ki. Emellett időnk mintegy negyedét lakhatással (pl. takarítás, bútorjavítás, dísznövénygondozás), ötödét pedig – a gyermekekről és a rászoruló felnőttekről való – gondoskodással kapcsolatos házimunkára fordítottuk. A házimunkák közül a legkevesebbet (7%-ot) az öltözködéssel töltött időmennyiség tette ki.

Mindez egy év alatt megközelítően 11 milliárd óra fizetetlen munkát jelentett a magyar lakosság esetében, nyolcórás munkanappal számolva pedig mintegy 130 munkanapnyi háztartási vagy önkéntes munkát. Amennyiben ezt a munkamennyiséget figyelembe vesszük az ország teljesítményében, a GDP értéke – folyó áron számolva – 25%-kal lenne magasabb 2010-ben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)12) az egyes országok legutóbb elérhe-tő időmérleg-felvételét felhasználva készített erre vonatkozó becslést. Ennek alapján a férfiak átlagosan 138 percet töltenek naponta házimunkával, míg a nők ennek kétszeresét (272 percet). Az arányokban

2.1. táblaA 15–64 éves nők foglalkoztatási aránya a háztartásban élő gyermekek* száma szerint

Megnevezés2010 2015 2016

2016

változás 2010-hez képest

változás 2015-höz képest

% százalékpont

Gyermektelen 54,2 62,9 66,0 +11,8 +3,1Egy gyermeket nevelő 52,4 59,0 60,6 +8,2 +1,6Két gyermeket nevelő 47,9 52,4 53,3 +5,4 +0,9Három vagy annál több gyermeket nevelő 25,0 31,6 34,6 +9,6 +3,0Összesen 50,2 57,8 60,2 +9,9 +2,4* Gyermek: 0–24 éves inaktív, gyermek státusú személy.

11) Forrás: 2009/2010. évi időmérleg-felvétel.12) Forrás: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatbázisa: Employment, Time spent in paid and unpaid work, by sex. Letöltés ideje: 2017. március 3. http://stats.oecd.org/index.aspx?queryid=54757


34

Magyarország, 2016

Az elmúlt éveket jellemző foglalkoztatásbővülés mindhárom kiemelt korcsoportban (15–24, 25–54, illetve 55–64 éves) jelentős létszám- és arány-növekedést eredményezett. 2016-ban a fiatalok fog-lalkoztatási mutatói számottevően javultak, amiben közrejátszhatott, hogy a gazdaság növekvő munka-erőigényét a korábbiaknál nagyobb mértékben a diákok munkavállalása oldotta meg. Körükben a foglalkoztatási arány egy év alatt 2,5 százalékponttal, 28,1%-ra nőtt. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek 82,2%-os foglalkoztatási aránya 1,6 százalék-ponttal meghaladta a 2015. évit. Ez a korcsoport alkotja a foglalkoztatottak legnépesebb kategóriáját, 2016-ban több mint háromnegyedét. Az elmúlt évi foglalkoztatotti létszámbővülés közel fele a 25–54 évesek korcsoportjához kötődött. Az idősebb,

55–64 évesek foglalkoztatottsága folyamatosan bővül, amit még a gazdasági válság sem tört meg. Ennek hátterében elsősorban a nyugdíjkorhatár eme-lésének hatása áll, ami meghosszabbítja az idősebb korosztályok munkaerőpiaci jelenlétét. A korosztály-hoz tartozó férfiak 60, a nők 42%-a minősült foglal-koztatottnak. Körükben magas a részmunkaidős foglalkoztatás, amellett, hogy a foglalkoztatott férfiak 6,6, míg a nők 13,6%-a nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban is részesült. A korosztályhoz tartozók fele (49,8%-a) volt foglalkoztatott, arányuk egy év alatt 4,5 százalékponttal emelkedett. (2010 óta másfélsze-resére, 673 ezer főre bővült az 55–64 éves foglalkoz-tatottak száma, ezen belül az elmúlt évet 7,9%-os növekedés jellemezte.) Nemzetközi összehasonlítás-ban – 2015 III. és 2016 III. negyedéve között – javult

lehetnek eltérések a két nem ideje között, azonban mindegyik, az adott témában adattal rendelkező OECD-, illetve nem OECD-országban (pl. India, Kína, Dél-Afrika) a nők sokkal több időt töltenek gyermekgondozással, illetve egyéb, nem fizetett munkával, mint a férfiak. A rangsor alapján a dániai férfiak fordítják a legtöbb időt az otthoni teendők ellátására (186 percet), miközben a mexikói és a török nők több mint hat órát (373 és 377 percet). Feltételezhető, hogy ez utóbbi két kiemelkedő érték összefüggésben állhat ezen országok magas háztartásbeli arányával. A magyar nők és férfiak az OECD átlagával közel megegyező időmennyiségben végeznek házimunkát, ez egy napjukon 268 és 127 percet jelent. A nem OECD-tagállamok közül Indiában hatalmas különbség van a két nem otthoni teendőire fordított napi átlagos ideje között: míg a nők 352 percet töltöttek ezzel, addig a férfiak 52 percet. Ennek hátterében feltételezhetően a hosszú ideje fennálló társadalmi és kulturális tradíciók állhatnak. Ezzel szemben két skandináv államban, Norvégiában és Svédországban – ahol a legkisebb a különbség a két nem között – az előbbihez képest „csak” 49 és 53 perccel fordítottak napi átlagban több időt a nők ott-honi teendők ellátására, mint a férfiak.

2.2. táblaA házimunkára átlagosan legtöbb időt fordító tíz ország nemek szerinti sorrendje az

OECD-országokban(a rendelkezésre álló legutóbbi év időmérleg-felvétele alapján)

Sor-rend

Nők Férfiak

ország perc/nap ország perc/nap

1. Törökország 377 Dánia 1862. Mexikó 373 Ausztrália 1723. Portugália 328 Szlovénia 1664. Olaszország 315 Németország 1645. Ausztrália 311 Norvégia 1626. Japán 299 Észtország 1607. Írország 296 Kanada 1608. Lengyelország 296 Finnország 1599. Szlovénia 286 Lengyelország 157

10. Ausztria 269 Svédország 154



35

mindhárom korcsoport helyzete. A fiatalok és az idősebbek esetében mérséklődött a magyar és az uniós átlagérték közötti különbség (5–6 százalék-pontra), a 25–54 éves korcsoportban pedig a hazai mutató továbbra is meghaladta az EU-28 átlagát. Így mindhárom korosztály előrébb lépett a tagállami rangsorban, a fiatalok és az idősebbek a középme-zőnyben, míg a legjobb munkavállalási korúak annak elején helyezkedtek el 2016 III. negyedévében.

A foglalkoztatottak iskolai végzettsége döntően befolyásolja a munkavállalási lehetőségeket, az elhe-lyezkedés esélyéjét, mivel a kvalifikáltabb munkavál-lalók nagyobb eséllyel válnak foglalkoztatottá. Az elmúlt években némi átrendeződés zajlott le: csök-kent a foglalkoztatottakon belül a középfokú vég-zettségűek aránya, ezzel párhuzamosan pedig emel-kedett – leginkább az alacsonyabb iskolai végzettségű közfoglalkoztatottak növekvő száma miatt – a legfel-jebb alapfokúaké, valamint enyhén a felsőfokúaké. 2016-ban a 15–64 éves foglalkoztatottak 12%-a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett, a középfokúak 62, míg a felsőfokúak 26%-os rész-arányt képviseltek. Növekedett a három végzettségi kategória foglalkoztatási aránya mind a 2015., mind a 2010. évi szinthez képest. Habár a foglalkoztatási arány a legnagyobb mértékben (egy év alatt 2,7, hat év alatt 11,2 százalékponttal) a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében nőtt, változatlanul esetükben a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje (36,6%), míg a felsőfokúak körében a legmagasabb (84,4%). Korábban mindhárom végzettségi kategória foglal-koztatási szintje elmaradt az uniós átlagtól, azonban a jelentős aránybővülés hatására a közép- és a felső-fokú végzettségűek magyar mutatója már meghalad-ta (1,7 és 1,0 százalékponttal) az EU–28 átlagát. A legfeljebb alapfokú végzettségűek esetében ugyanak-kor a különbség csökkenése volt megfigyelhető, egy év alatt 9,2 százalékpontról 7,7 százalékpontra szű-kült a magyar és az uniós mutató közötti differencia. Az uniós tagállami rangsorban mindhárom végzettség előrébb lépett: a legfeljebb alapfokú végzettségűek a középmezőny végén, míg a közép- és felsőfokúak annak elején helyezkedtek el 2016 III. negyedévében.

2016-ban a nemzetgazdaság mindhárom szekto-rában bővült a foglalkoztatottak száma az előző évi-hez képest. A mezőgazdaságban a 15–64 éves foglal-koztatottak 4,9%-a dolgozott, az ágazat létszáma pedig egy év alatt 6,5%-kal, 213 ezer főre nőtt.

Az ipari ágakban a korcsoporthoz tartozók 24,1%-át, 1 millió 37 ezer főt foglalkoztattak, ez 4,0%-os bővü-lést jelentett a 2015. évihez képest. Ezen belül a leg-nagyobb ipari ágazatot, a feldolgozóipart szintén növekedés jellemezte. (A feldolgozóiparon belül a nagyobb létszámú: 82–155 ezer főt foglalkoztató elektronikai ipar, a kohászat és fémfeldolgozás, vala-mint a járműgyártás területén egyaránt többen dol-goztak, mint egy évvel korábban.) Az építőiparban tovább emelkedett a foglalkoztatotti létszám: 2016-ban 276 ezren dolgoztak ebben az ágazatban – a foglal-koztatottak 6,4%-a –, ez 2,0%-os növekedést jelentett az előző évihez képest. A szolgáltató szektor 2 millió 781 ezer fős száma – idetartozik az összes foglalkoz-tatott 64,5%-a – egy év alatt 2,9%-kal bővült. A szektoron belül egyaránt létszámnövekedés jelle-mezte a piaci és a jellemzően közszolgáltatást ellátó ágakat. Előbbiekben 1 millió 542 ezren dolgoztak, 3,2%-kal többen, mint 2015-ben, utóbbiakban pedig az 1 millió 239 ezer fős létszám 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az üzleti szolgáltató ágak közül nőtt a létszáma a – sokakat foglalkoztató – kereske-delem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ és kommunikáció, valamint a pénzügyi szolgáltatás területén. (Utóbbi ágat két év csökkenés után jellemezte ismét növekedés.) Ezzel szemben mérséklődött a foglalkoztatottak száma a tudomá-nyos és műszaki tevékenység, a művészet, szórakoztatás és szabadidő, valamint az egyéb tevékenység ágakban. A közszolgáltatást ellátó mindhárom területen (köz-igazgatás, oktatás és humán-egészségügyi, szociális ellátás) bővült a foglalkoztatottak száma.13)

A rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák (határozott idejű szerződések, részmunkaidő, önfog-lalkoztatás, távmunka, munkaerő-kölcsönzés stb.) hazánkban kevésbé elterjedtek, jóllehet a gazdasági válság idején a tömeges elbocsátások alternatívája-ként a korábbi alacsony szintről némi növekedés történt. Ez a tendencia a részmunkaidős foglalkoz-tatás esetén 2013 óta újból mérséklődésbe váltott, és az elmúlt három évben az arány 6,4-ről 4,8%-ra csökkent. 2016-ban a 15–64 évesek közül 207 ezer főt foglalkoztattak részmunkaidőben, a nőket nagyobb arányban, mint a férfiakat. A határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazottak aránya 2016-ban szintén csökkent, egy év alatt 11,4-ről 9,7%-ra. Létszámuk 376 ezer főt tett ki, közöttük némileg magasabb a férfiak aránya, mint a nőké.

13) Forrás: munkaerő-felmérés.


36

Magyarország, 2016

Rekordalacsony a munkanélküliség jelenlegi szintjeA gazdasági válságból való kilábalás a foglalkoztatá-si mutatókban előbb vált láthatóvá, mint a munka-nélküliség esetében: míg előbbi már 2011 óta folyamatosan javul, addig utóbbinál 2013-ban következett be a fordulat, és ezt követően minden évben a munkanélküliség visszaesése volt meghatá-rozó. 2016-ban a 15–64 éves munkanélküliek száma 234 ezer fő volt, 73 ezerrel (24%-kal) keve-sebb az egy évvel korábbinál, a 2010. évihez viszo-nyítva pedig a felére csökkent. A munkanélküliségi ráta 5,1% volt, 1,7 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2015. évi, míg a hat évvel azelőttihez képest 6,1 százalékponttal kevesebb. A munkanélküliség 2016. évi szintje amellett, hogy számottevően alatta maradt a gazdasági válság időszakát jellemzőnek, a munkaerő-felmérés kezdő dátumát jelentő 1992 óta a legalacsonyabb is volt egyben. (A 2016-os éven belül kedvezően alakultak a folyamatok: a munka-nélküliek száma és aránya negyedévről negyedévre csökkent, így a IV. negyedévet jellemezték a leg-alacsonyabb mutatók, a munkanélküliek száma 204 ezerre, a ráta pedig 4,5%-ra esett vissza.)

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) nyilvántartott álláskeresők és a munkaerő-felmérés szerinti munkanélküli létszám hasonló trendet követ, és az elmúlt években alapvetően közeledett egymáshoz. A korábban mért, 120 ezer főt is meg-közelítő különbség 2016-ban 80 ezer főre mérsék-

lődött, jóllehet az előző évihez képest némi növeke-dés volt megfigyelhető. A nyilvántartott álláskere-sők száma átlagosan 314 ezer fő volt 2016-ban, 17%-kal (64 ezer fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke elmaradt a mun-kaerő-felmérés szerintitől, de ennek hátterében fel-tételezhetően az állt, hogy a közfoglalkoztatottak számottevő hányada a munkanélküli- és a (köz)foglalkoztatotti státus között ingázik.

2.4. ábraA nyilvántartott álláskeresők és

a munkanélküliek számának alakulása

Nyilvántartott álláskeresőka)

15–64 éves munkanélküliek száma a) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai. b) A munkaerő-felmérés szerint.

0

100

200

300

400

500

600

700

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2016

Ezer fő

b)

2015

2.3. táblaA 15–64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája

fontosabb jellemzők szerint, 2016

Megnevezés

Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta

2016 változás 2010-hez képest

változás 2015-höz képest 2016 változás

2010-hez képestváltozás

2015-höz képest

százalék százalékpont százalék százalékpont

Nemek

Nő 60,2 +10,0 +2,4 5,1 –5,6 –2,0Férfi 73,0 +13,1 +2,7 5,2 –6,5 –1,5

Korcsoport15–24 éves 28,1 +9,9 +2,5 12,9 –13,5 –4,425–54 éves 82,2 +9,8 +1,6 4,5 –5,9 –1,555–64 éves 49,8 +16,2 +4,5 4,4 –3,5 –1,4

Iskolai végzettségLegfeljebb alapfokú 36,6 +11,2 +2,7 13,3 –12,1 –4,2Középfokú 71,5 +10,8 +2,7 4,8 –5,8 –1,7Felsőfokú 84,4 +6,9 +2,3 1,8 –2,8 –0,6Összesen 66,5 +11,6 +2,6 5,1 –6,1 –1,7



37

a Munkanélküliség Megtapasztalása14)

Munkanélkülivé válni az érintettek és a velük együtt élők számára a lélektani teher mellett az esetek jó részében anyagi következményekkel is együtt jár. 2007 és 2015 között a 19–64 évesek között folyama-tosan emelkedett azok aránya (28,7-ről 38,9%-ra), akik életük során legalább egyszer megtapasztalták, hogy milyen munkanélkülinek lenni. A növekedésben szerepet játszott a gazdasági válság kirobbanása, ami rövid idő alatt megnövelte a munkanélküliek és csökkentette a foglalkoztatottak számát.

A férfiak némileg nagyobb arányban voltak érintettek, mint a nők (40,1 és 37,8%), ami összefüg-gésben állhat azzal, hogy a gazdasági válság által jobban sújtott ágazatokban (építőipar, feldolgozóipar) inkább férfiakat foglalkoztatottak, míg a nők védettebb helyzetben voltak az olyan területeken, mint a közszolgáltatások. A korcsoportok közül az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek körében a legmagasabb a munkanélküliséget már megtapasztalók aránya, ez 42–43% volt 2015-ben, miközben a 15–24 éves fiatalok és az 55–64 éves idősebbek körében 27,7 és 33,3%-ot tett ki. Az iskolai végzettség erősen hat az egyén munkaerőpiaci státusára: egyrészt a magasabb végzettségi szint kereseti előnyt je-lent, másrészt mérsékli az egyén munkanélküliség általi érintettségét. A legfeljebb alapfokú végzettségű 19–64 évesek 56,7%-a élete során legalább egyszer volt már munkanélküli, ez a felsőfokú végzettségűek körében 19,7% volt. A települési hierarchia hatása szintén jelentkezett: míg a községekben élők mun-kanélküliségi érintettsége 46,5, addig a többi városi rangú településen 38,9, Budapesten 24,4% volt 2015-ben. A munkanélküliség általi érintettség a régiók közül Észak-Alföldön volt a legmagasabb (51,1%), emellett Észak-Magyarországon is jelentős (49,4%), az átlagosnál (38,9%) nagyobb arányú, ugyanakkor az előbbi két régióhoz képest Közép-Magyarországon fele akkora arányt képviseltek azok, akik korábban már voltak, vagy jelenleg is munkanélküliek (26,4%).

2.5. ábraA 19–64 évesek munkanélküliség általi érintettségének

aránya régiók szerint, 2015. I. negyedév

45,5

49,4

51,1

46,3

33,536,5

26,4


26,4–40,040,1–48,048,1–51,1

Százalék

14) Forrás: a munkaerő-felmérés 2015. I. negyedévi kiegészítő felvétele.


38

Magyarország, 2016

Mind a férfiak, mind a nők mutatói javultak az elmúlt évben a 15–64 éves korcsoportban. A nőket némileg alacsonyabb szintű munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat (5,1 és 5,2%), továbbá esetükben az egy év alatt bekövetkezett csökkenés is nagyobb mértékű volt (2,0 és 1,5 százalékpont). A 2016. III. negyedévi adatok szerint a magyar férfiak és a nők munkanélküliségi szintje jelentősen alatta maradt az unió átlagának, a különbség pedig évek óta nő. Ennek eredményeképpen folyamatos az elő-relépés az unió tagállami rangsorában, mind a nők, mind a férfiak munkanélküliségi rátája a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban.

Hosszú évek óta a munkanélküliség korcsopor-tok szerinti bontását a fiatalabb generációhoz tarto-zók meghatározóbb érintettsége jellemzi. A fiatal, 15–24 évesek vannak leginkább kitéve a munkanél-küliségnek, jóllehet az elmúlt években a korcsopor-tok közül náluk következett be a legnagyobb mértékű csökkenés. Foglalkoztatottá válásukat az alacsony iskolai végzettségűek magas aránya, a kép-zési kibocsátás és a munkaerőpiaci igények közötti eltérés, az idősebb generációk „feltorlódása”, vagy a munkatapasztalat hiánya egyaránt negatívan befo-lyásolja. (A 15–24 éves munkanélküliek 56%-a még sosem dolgozott.) 2016-ban a 15–24 évesek mun-kanélküliségi rátája 12,9% volt, ez 4,4 százalékpon-tos visszaesést jelent az előző évihez képest, míg 2010-hez viszonyítva a felére mérséklődött. Ennek ellenére a munkanélkülieken belül majd minden ötödik – a népességen belül majd minden tizedik – 15–24 éves fiatal volt. Az ifjúság helyzetét átfogób-ban bemutató NEET-ráta – azoknak a 15–24 éves fiataloknak a korcsoporton belüli aránya, akik nem tanulnak, de nem is dolgoznak – szintén csökkenő trendet követ az elmúlt években. 2016-ban azon 15–24 éves fiatalok korcsoporton belüli aránya, akik nem tanultak, de nem is dolgoztak, 11,0% volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi-nál. (A negatív rekordot a 2013. évi, 15,5%-os érték jelentette.) A munkanélküliek kétharmada 25–54 éves, ún. legjobb munkavállalási korú. 2016-ban a korcsoport 4,5%-os munkanélküliségi rátája az előző évihez viszonyítva 1,5 százalékponttal mér-séklődött, így rekordalacsony szintre esett vissza. Annak ellenére, hogy az 55–64 évesek körében csökken a munkanélküliségi ráta, munkanélkülieken belüli arányuk az elmúlt hat évben 8-ról 13%-ra nőtt. Körükben a munkanélküliségi ráta értéke egy év alatt 1,4 százalékponttal, 4,4%-ra csökkent.

Az idősebb generáció munkanélküliségi szintje hasonló a válságot megelőző évekéhez, de továbbra is jelentősen meghaladta a legalacsonyabb, 1999. évi, 2,7%-os értéket.

2.6. ábraAz ifjúsági munkanélküliségi mutatók alakulása

I�úsági munkanélküliségi ráta (15–24 évesek)NEET-mutatóa)

a) NEET=Not in employment, education or training. Azoknak a 15–24 éves �ataloknak a korcsoportjukon belüli aránya, akik nem tanulnak, de nem is dolgoznak.

0

5

10

15

20

25

30

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2016

%

2015

A munkanélkülivé válás kockázatát a magasabb iskolai végzettség, a megfelelő szakképesítés tom-pítja, jóllehet ettől függetlenül a gazdasági válság alatt mindegyik kategória esetében nőtt a munka-nélküliek száma és aránya. (2016-ban a legfeljebb alapfokú és a felsőfokú végzettségűek munka-nélküliségi rátája közötti különbség több mint hét-szeres volt.) Javultak a munkanélküliségi mutatók a legfeljebb alapfokú, a középfokú és a felsőfokú vég-zettségűek körében egyaránt. Továbbra is a legfel-jebb alapfokú végzettséggel rendelkező 15–64 éve-sek munkanélküliségi rátája a legmagasabb: 2016-ban 13,3% volt, 4,2 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezen kívül mérséklődött – és átlag alatti – a középfokú és a felsőfokú végzett-ségűek munkanélküliségi rátája: előbbi 1,7 százalék-ponttal, 4,8%-ra, utóbbi pedig 0,6 százalékponttal, 1,8%-ra. (Ezzel a mutatóval a felsőfokú végzettségű-ek körében alig érezhető a munkanélküliség.)

A hazai munkanélküliség egyik legkedvezőtle-nebb jellemzője a tartósan, legalább egy éve mun-kanélküliek magas aránya. A munkanélküliként eltöltött idő elhúzódása mérséklően hat az egyén munkaerőpiaci esélyeire, és egy bizonyos idő eltelté-vel csak speciális programok segítségével érhető el az állástalanok visszavezetése a munka világába.



39

2016-ban – a 15–64 éves népességen belül – ará-nyuk 48,4% volt, 1,0 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az elmúlt évben az álláskeresők átlagosan 18,4 hónapot töltöttek munkakereséssel, ez megegyezett a 2015. évivel. 2016 III. negyedévé-ben a tartósan munkanélküliek aránya hazánkban és az unióban közel azonos, 45,8 és 46,7% volt, mind-kettő némileg alatta maradt az egy évvel korábbinak. A magyar mutató az uniós tagállami rangsor középmezőnyében helyezkedik el.

A munkanélkülieken felül számba vett potenciá-lis munkaerő-tartalék15) nagysága – a munkaerő-kereslet növekedésével párhuzamosan – jelentősen mérséklődött. A munkanélküli és a potenciális mun-kaerő-tartalékként definiált kategóriába – a 15–74 éves népességen belül – összesen 421 ezren tartoz-tak 2016-ban, 115 ezer fővel kevesebben az előző évinél. A kategórián belül az alulfoglalkoztatottak 51,0 ezer fős száma 32%-kal esett vissza, emellett 19%-kal, 7,0 ezer főre csökkent a dolgozni akaró, de munkát nem keresők létszáma, míg a rendelkezésre álló, de munkát nem keresők 128,0 ezer fős csoport-ja 11%-kal alacsonyabb volt, mint a 2015. évi.

A gazdasági válság hatására mindegyik uniós országban kisebb-nagyobb mértékben növeke- dett a munkanélküliség a 15–64 évesek korcso-portjában. 2015-ben Magyarországon kívül három tagállam (az Egyesült Királyság, Málta és Németország) munkanélküliségi szintje volt alacso-nyabb a 2008. évinél. Ezzel szemben egyes tagálla-mokban (Ciprus, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Szlovénia) többszörösen meghalad-ta a munkanélküliségi ráta értéke a 2008. évit, miközben leginkább a dél-európai országokban állandósult magas szinten a munkanélküliség. A rendelkezésre álló legfrissebb, 2016. III. negyed-évi adatok szerint változatlanul Görögországban és Spanyolországban (22,8 és 19,0%) mérték a legma-gasabb munkanélküliségi rátát – a 15–64 éves népességen belül –, ezen kívül Cipruson (13,3%) haladta meg a mutató értéke jelentősebben az EU-28 átlagát (8,3%). A munkanélküliség által leg-kevésbé Csehország és Németország érintett, itt az állástalanok aránya közel azonos, 4,0 és 4,1% volt. A hazai munkanélküliségi ráta 4,9%-os értéke amellett, hogy jóval alatta maradt az uniós átlagnak, Máltával együtt a harmadik legalacsonyabb a tagál-

lamok rangsorában. A visegrádi négyek munkanél-küliségi rátája a korábbi években folyamatosan mérséklődött. Csehország és Magyarország 2016. III. negyedévi munkanélküliségi szintje az unióban a legalacsonyabbak közé tartozott, miközben Lengyelországban 6,0, Szlovákiában 9,6% volt ez a mutató.

2.7. ábraA 15–64 évesek munkanélküliségi rátája

a visegrádi országokban és az unióban

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2016a)

Csehország Lengyelország MagyarországSzlovákia EU-28 átlaga

0

2

4

6

8

10

12

14

16%

2015

a) 2016. III. negyedévi adat.

A 15–64 éves korcsoporton belül uniós szinten döntő többségében javuló munkanélküliségi muta-tók mellett a 15–24 éves fiatalok munkanélkülisé-ge továbbra is jelentősen magasabb az átlagnál. 2015 III. és 2016 III. negyedéve között a munkanél-küliségi ráta négy tagországban nőtt, miközben az ifjúság körében nyolc tagállamot jellemzett emelke-dés ugyanezen időszak alatt. Egyes tagországokban egészen kedvezőtlen a helyzetük: a görög és a spanyol fiatalok körében az ifjúsági munkanélküliség magas szinten rögzült, 2016 III. negyedévében 44,2 és 41,9%-ot tett ki. Egyedül Németországban egy számjegyű (7,6%) a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája, ugyanakkor Hollandiában is alacsonynak tekinthető: 10,3% volt. A magyar ráta 12,7%-os értéke számottevően kisebb az unió 18,5%-os átla-gánál, egyúttal az egyik legalacsonyabb a tagállami rangsorban.

15) Potenciális munkaerő-tartaléknak tekintendők az International Labour Organization (ILO)-munkanélküliek mellett mindazon inaktív személyek, akiknél - az ILO munkanélküliségre vonatkozó hármas definíciójából - vagy az aktív munkakeresés, vagy a két héten belüli rendelkezésre állás kritériuma nem teljesül. További tartaléknak számítanak az alulfoglalkoztatottak, vagyis azok, akik teljes munkaidős állás hiányában kényszerülnek részmunkaidőben dolgozni.


40

Magyarország, 2016

Jelentősen bővült a versenyszféra üres álláshelyeinek számaA betöltésre váró üres álláshelyek száma és ará-nya konjunktúramutatóként funkcionál: jelzi az aktuális munkaerő-kereslet alakulását, illetve tükrözi a gazdasági helyzet változását. A foglal-koztatási kilátások előrejelzésére is szolgáló üres álláshelyek számát a gazdasági válság mérsékelte. Ugyanakkor az elmúlt négy évben folyamatos és nagymértékű növekedés történt. 2016-ban – a nemzetgazdasági szinten imputált adatokat is tar-talmazó mutató szerint – átlagosan 55,2 ezer betöltetlen álláshely volt hazánkban, 24%-kal több az egy évvel korábbinál, a 2010. évihez viszonyítva pedig kétszeresére nőtt. Az üres álláshelyek egyre nagyobb része található a versenyszférában: 2010 és 2016 között arányuk 60-ról 71%-ra nőtt. A ver-senyszféra betöltésre váró üres álláshelyeinek száma nő: 2016-ban 39,0 ezer álláshely minősült betöl-tendőnek, 36%-kal több a 2015. évinél, 2,4-szer annyi, mint 2010-ben volt. Az üres álláshelyek aránya – nemzetgazdasági szinten – 1,9% volt, meghaladta az előző évi 1,5%-ot. A nemzetgazda-sági átlaggal megegyező (1,9%) az üres álláshelyek

aránya a versenyszférában, ezen belül kiemelkedő az információ és kommunikáció (3,4%), az admi-nisztratív szolgáltatás (3,0%), a feldolgozóipar (2,3%), valamint a tudományos és műszaki tevé-kenység területén (2,3%).

Mindegyik régióban nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliségA gazdasági válság csökkentette a munkaerőpiac területi különbségeit: a termelés-visszafogás foglal-koztatási hatása inkább az iparosodottabb régiókra koncentrálódott, azonban a hátrányos munkaerőpiaci térségekben a közfoglalkoztatás kiterjesztése mérsé-kelte a munkanélküliséget. Az elmúlt években hekti-kusan változott a régiók közötti különbség, csökke-nés és növekedés egyaránt jellemezte a főbb munkaerőpiaci mutatók alakulását. 2016-ban a fog-lalkoztatás terén lényegében megmaradt a differen-cia, miközben a munkanélküliség esetében – szélső értékeket alapul véve – csökkent a különbség a régi-ók között. A közfoglalkoztatás kiegyenlítő hatása ellenére változatlanul nagy területi egyenlőtlenségek jellemzők: Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl az országos átlagnál kedvezőbb

stratégiák és Megoldások az úJbóli sikeres elhelyezkedéshez16)

A munka elvesztése esetén szükség van az újbóli sikeres elhelyezkedés érdekében használt stratégiákra és olyan áthidaló megoldásokra, amelyek legalább részben pótolják a kiesett jövedelmet, vagy segítségére vannak az egyénnek abban, hogy mielőbb ismét elhelyezkedjen. A megkérdezett 19–64 évesek közül a legtöbben az alkalmi munkavállalást (47,8%) és a tanfolyamon, átképzésen való részvétel (43,3%) stra-tégiáját választanák. Ugyanakkor sokan gondolták úgy, hogy munkanélküliként a sikeres elhelyezkedés érdekében újabb szakmát (33,3%) vagy nyelvet tanulnának (30,0%). Ha ilyen helyzetbe kerülnek, a fér-fiak inkább vállalnának alkalmi munkát, költöznének máshova, vagy mennének külföldre dolgozni, mint a nők. Viszont a nők körében népszerűbb stratégia a tanulás: tanfolyamon vagy átképzésen vennének részt, illetve újabb végzettséget szereznének. Életkori jellegzetesség, hogy a többi korosztályhoz képest a 19–24 éves fiatalok jóval rugalmasabban és nyitottabban állnak mindegyik lehetőséghez, míg az életkor előrehaladtával egyre kevésbé élnének ezekkel a választható lehetőségekkel (is). A legmarkánsabb kü-lönbség a 19–24 és az 55–64 évesek között a nyelvtanulás (57 és 11%), a külföldi munkavállalás (54 és 9%) és a máshova költözés (52 és 9%) esetén mutatkozott. Az iskolai végzettség szintje erősen hat arra, milyen megoldást választanának: míg a legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségivel nem ren-delkezők magasabb arányban élnének az alkalmi munkavállalás és a közfoglalkoztatásban való részvétel alternatívájával, addig az ennél magasabb végzettségűek inkább újabb szakmát szereznének, máshova költöznének, nyelvet tanulnának, vagy külföldön vállalnának munkát.

16) Forrás: a munkaerő-felmérés 2015. I. negyedévi kiegészítő felvétele.



41

munkaerőpiaci mutatókkal rendelkezett, míg Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és a két alföldi régió kedvezőtlenebbel. 2016-ban valamennyi régiót bővülő foglalkoztatás és csökkenő munkanélküliség jellemezte az előző évihez viszonyítva. A leginkább Dél-Alföld munkaerőpiaci pozíciója javult, ahol a foglalkoztatási arány 3,5 százalékponttal emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal mérséklődött a 2015. évihez képest. A foglalkoztatá-si arány Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (68,4 és 70,8% közötti), egyúttal itt a legalacsonyabb a munkanél-küliségi ráta értéke (2,7 és 3,9% közötti). Ezzel szemben Észak-Magyarországon mértük a legki-sebb foglalkoztatási arányt (61,8%), Észak-Alföldön pedig a legnagyobb munkanélküliségi rátát (9,3%).

2.8. ábraA foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi

ráta régiók szerint, 2016(a 15–64 éves népességen belül)

Foglalkoztatási arány, %

65,8–68,9

61,8–63,964,0–65,7

69,0–70,8

Munkanélküliségiráta, %

2,7

6,2

3,0 3,9

6,3

9,3

5,6

Tovább csökken a gazdaságilag inaktívak száma és arányaA gazdaságilag inaktívak (akik sem foglalkozta-tottként, sem munkanélküliként nincsenek jelen a munkaerőpiacon) száma és népességen belüli aránya az elmúlt években folyamatosan zsugorodott rész-ben demográfiai, részben munkaerőpiaci tényezők miatt. (A gazdasági válság és az annak kapcsán hozott egyes intézkedések aktívabb munkaerőpiaci szerepvállalásra ösztönözték az inaktívak egyes

csoportjait.) 2016-ban száz 15–64 éves közül 30 fő volt inaktív, egy évvel korábban 31, 2010-ben pedig 38 fő. A folyamatosan javuló inaktivitási szint hatá-sára hazánk előrébb került a tagállami rangsorban, ennek ellenére az inaktivitási arány továbbra is magasnak tekinthető. A hazai és az uniós átlag (29,4 és 26,8%) közötti különbség mérséklődött 2015 III. és 2016 III. negyedéve között: 3,4 száza-lékpontról 2,6 százalékpontra.

2016-ban a 15–64 éves népességen belül 1 millió 935 ezren voltak inaktívak, az előző évinél 113 ezer, a 2010. évinél 631 ezer fővel kevesebben. A két legnagyobb csoportot továbbra is a nyugdíjból élők és a tanulók alkották, létszámuk folyamatosan mér-séklődött az elmúlt években. A nyugdíjasok, egyéb ellátottak, járadékosok esetében a létszámcsökkenés elsősorban a nyugdíjkorhatár változásával hozható összefüggésbe, ennek hatása a férfiak körében erő-teljesebb volt. Az inaktívak csoportjai közül – pár-huzamosan a születések számának elmúlt évi növe-kedésével – egyedül a gyermekgondozási ellátásban részesülők száma haladta meg a 2015. évit. Egyre kevesebb a munkanélküli-ellátást igénybe vevők, illetve az egyéb inaktívak száma, előbbi a szabályo-zási környezet változásának, utóbbi a közmunka elterjedtségének köszönhetően.

A gazdaságilag inaktívak és a teljes népességre jellemző demográfiai ismérvek eltérnek egymástól: az inaktívak között magasabb a nők (62%), a 15–24 éves fiatalok (37%), valamint a legfeljebb 8 évfolya-mot végzettek (39%) aránya. A nők inaktivitásának alakulását leginkább a gyermekgondozási ellátás igénybevétele, az egyéb családi kötöttségek – úgymint betegápolás, idősgondozás –, valamint a férfiakétól eltérő nyugdíjazási kor és annak feltételei befolyásol-ták. A korosztályok közül a legnagyobb inaktivitás a 15–24 éves fiatalokat és az 55–64 éves idősebbeket jellemezte, miután előbbiek döntően nappali tagoza-tos diákok, utóbbiak pedig elsősorban nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesülnek.

Lassan szűkül a rendszeres és kimutatható jöve-delemmel rendelkező 15–64 éves inaktívak aránya, akik 2016-ban az inaktív népesség 54%-át tették ki, szemben a 2010. évi 56%-kal. Közöttük a legtöbben nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesültek (37%), emellett gyermekgondozási ellátást 13, mun-kanélküli-ellátást, vagy ápolási díjat, árvaellátást 2–2%-uk kapott. A jövedelemmel nem rendelkező, ún. klasszikus eltartottak döntő része tanuló (34%), vagy olyan egyéb inaktív (12%) volt, aki nem tanul


42

Magyarország, 2016

és állandó (szociális típusú) jövedelemmel sem ren-delkezik. (Az ebbe a csoportba tartozó nők legin-kább klasszikus háztartásbelinek tekinthetők, és családi kötöttségeik miatt szorulnak ki a munkaerő-piacról, 11%-uk pedig egészségi állapotával indo-kolta a távolmaradást.)

2.9. ábraA 15–64 éves gazdaságilag inaktív népesség

száma és összetétele

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0millió fő

Nyugdíjban, járadékban részesül

Gyermekgondozási ellátásban részesül

Nappali tagozatos tanuló

2016

2015

2010

2005

233

189

1,1

1,0

0,8

0,7

0,3

0,3

0,2

0,2

0,7

0,8

0,7

0,7

0,6

0,5

0,3

0,3

Egyéb inaktív

köznevelés, felnőttképzés, felsőoktatás

Egy ország oktatási rendszerének állapota hatással van többek között a foglalkoztatottságra is.

A statisztikai adatok szerint az iskolai végzettség tekintetében európai összehasonlításban Magyar-országot kettősség jellemzi: a 2016-os előzetes adatok szerint a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya 6,4 százalékponttal az uniós átlag alatt volt, ugyanakkor a felsőfokú végzettség tekintetében hazánk nincs ilyen kedvező helyzetben, az ilyen végzettséggel rendelkezők aránya 6,8 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól. A többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva Magyarországon a legmagasabb az alacsony végzettségűek aránya, a 17%-os arányszám 10 százalékponttal magasabb, mint a cseh érték. A visegrádi országok közül a középfokú végzett-ségűek aránya hazánkban a legalacsonyabb.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők részesedése Lengyelországban 4,6 százalékponttal nagyobb, mint a 24%-os magyar arány, ugyanakkor hazánk magasabb értékkel rendelkezik, mint Csehország, illetve Szlovákia.

2.10. ábraA 25–64 éves népesség megoszlása iskolai

végzettség szerint az EU-28 tagállamaiban, 2016*

0 20 40 60 80 100 %

LitvániaCsehország

SzlovákiaÉsztország

LengyelországLettországFinnország

SzlovéniaNémetország

SvédországAusztria

MagyarországHorvátország

BulgáriaDánia

ÍrországEgyesült Királyság

CiprusLuxemburg

FranciaországHollandiaRomániaBelgium

GörögországOlaszország

SpanyolországPortugália

Málta

Legfeljebb alapfokú (ISCED nemzetközi besorolás alapján vett 0–2 kategóriák)

* Előzetes adatok.

Középfokú (ISCED nemzetközi besorolás alapján vett 3–4 kategóriák)Felsőfokú (ISCED nemzetközi besorolás alapján vett 5–8 kategóriák)

EU-28

A népesség iskolai végzettsége magasabb lettA népszámlálás adatai alapján 2001 és 2011 között a 25–64 éves népességből a legmagasabb végzettség-ként érettségit szerzettek aránya 28-ról 31%-ra, a diplomásoké 7 százalékponttal, 21%-ra nőtt. Ezen időszak alatt a legfeljebb általános iskolai végzettség-gel rendelkezők száma és aránya jelentősen csök-kent. Hosszabb időtávban még jelentősebb a változás.



43

A 2011-es népszámlálás óta tovább emelkedett a népesség iskolázottsági szintje. 2016-ban a diplomások a 25–64 éves népesség 24%-át tették ki, míg az érettségizettek a 32%-át.

2.11. ábraA 25–64 éves népesség legmagasabb iskolai végzettségének alakulása a népszámlálások

alapján

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 %

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb

Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Általános iskola 8. évfolyam

2011

2001

1990

1980

ÉrettségiFőiskolai, egyetemi végzettség

233

189

29,2

14,4

4,1

1,9

9,9

16,1

23,5

28,7

17,9

21,0

27,6

31,5

7,6

11,5

14,3

21,0

35,4

37,1

30,6

16,9

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők negyede oktatás, pedagógia, 29%-a társadalomtudományok, gazdaság, jog, 17%-a műszaki területen szerzett diplomát. Az egészségügy és szociális gondoskodás, a természettudományok, a humántudományok és művészetek, az agrártudományok (ide értve az állatorvosi képzést is), valamint a szolgáltatások aránya külön-külön 5–7% körüli volt.

A 2016/2017-es tanévben az iskolarendszerű oktatásban – a köznevelésben és a felsőoktatásban együtt – összesen 1 millió 881 ezren tanultak, az egy évvel korábbinál 0,4, a 2010. évinél 11%-kal keve-sebben. A leginkább érintett korcsoport, a 3–22 évesek létszáma az utóbbi időben évről évre csök-kent, 2017. január 1-jén 6,9%-kal kevesebb volt, mint 2012-ben. Az iskolába járók számának nagyobb fokú visszaesése mögött a felsőoktatás korábbi expanziójának az elmúlt évtized második felében, végén bekövetkező lecsengése és a felsőok-

tatást meghatározó kormányzati intézkedések áll-nak: a felsőfokú oktatási intézményekbe nappali és nem nappali képzési formákra járók száma hat év alatt együttesen 21%-kal csökkent.

Az általános iskolát sikeresen (nappali képzés keretében) befejezők száma 2016-ban 90 ezer volt, a 2015. évinél 1,7, a 2010. évinél 16%-kal kevesebb. 68,5 ezer diák, az előző évinél 5,4%-kal kevesebb tett sikeres érettségi vizsgát, kilenctizedük nappali képzésben. 2016-ban nőtt a szakmai vizsgát tett tanulók száma, összesen közel 50 ezer fő szerzett szakképesítést, 82%-uk nappali képzésben. Felsőfokú oklevelet 55 ezer hallgató szerzett, közülük nappali képzésben 40 ezren. A nappali képzés növekvő súlyát mutatja az is, hogy az ebben a képzési formában felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2007 és 2015 között emelkedett, ugyanakkor az arányszám 2016-ra 1,2 százalékponttal csökkent, ekkor 72% volt. A felsőfokú oktatási intézmények nem nappali képzésein végzettek száma nőtt, 2016-ban 15,4 ezer volt, 2,6%-kal több, mint az előző évben.

Emelkedett az óvodába járók arányaAz óvoda a köznevelés részét képezi, jelentősége nem merül ki a gyermekek felügyeletében, ugyanis kötelező iskola-előkészítő évfolyama egyrészt alapvető fontosságú a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek szocializációja szempontjából, másrészt – hasonlóan a bölcsődei ellátáshoz – a nők gyermekgondozással töltött időszakát követően segíti a munkaerőpiacra történő visszatérést, és éppen ezért közvetve magát a gyermekvállalást is. A 3–5 éves népességből az óvodába járók aránya a 2010. évi 87,8%-ról 2016-ra 91,4%-ra emelkedett, a korábbi növekvő trendhez az elmúlt évben jogszabályi változás is hozzájárult.

Az óvodai feladatellátási helyek száma 2013-ig folyamatosan csökkent, ezt követően azonban emelkedésnek indult. 2016-ban 10-zel több (összesen 4574) intézményi feladatellátási hely fogadta a gyermekeket, mint egy évvel korábban. A férőhelyek száma 2008 óta emelkedő volt, az ezredfordulótól meghaladta az óvodás gyermekekét, bár a területi egyenlőtlenségek következtében ez nem mindenhol jelentette az igények teljes mértékű kielégítését. 2015-től azonban már nem nőtt tovább az óvodai férőhelyek száma, így 2016-ban az országban több mint 379 ezer férőhelyet bizto-sítottak, valamivel (339-cel) kevesebbet, mint az előző évben. Az óvodás gyermekek száma alatta


44

Magyarország, 2016

maradt a férőhelyszámnak, 317 ezer volt, az egy évvel korábbinál 1,1, a 2010. évinél 6,1%-kal kevesebb. Száz férőhelyre 84 óvodás gyermek jutott.

2.12. ábraAz óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek

számának alakulása

0300320340360380400420

1990

/91

1994

/95

2000

/01

2006

/07

2010

/11

2016

/17

Ezer

Óvodás gyermekek száma Óvodai férőhelyek száma

2014

/15

1992

/93

1996

/97

1998

/99

2002

/03

2004

/05

2008

/09

2012

/13

Gyógypedagógiai nevelésben a korábbi évekhez hasonlóan másfél ezer óvodás részesült. Az óvodapedagógusok száma 2008-ig csökkent, azt követően emelkedett. A 2016/2017-es tanévben – az előző évihez hasonlóan – 31 ezer óvodapedagógus volt, 3,6%-kal több, mint 2010-ben. 2016-ban egy pedagógusra 10,1 gyermek jutott. Az óvodai csoportok átlagos létszáma 21,3 fő volt, 1,9-del kisebb a 2010. évinél.

Nemzetközi összehasonlításban a közoktatás leg-korábbi szakaszában való részvétel17) tekintetében Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet 2012-ben 95%-os arányával. 100%-os volt a részvé-tel Franciaországban, Máltán és közel ennyi Hollandiában, Olaszországban, valamint Írország-ban, a legalacsonyabb részvétel Horvátországot (72%), Finn-országot és Görögországot (75–75%) jellemezte.

Tovább emelkedett a pedagógusok számaA 2016/2017-es tanévben az általános iskola nappali tagozatra járók száma az előző évhez képest 0,5, a hat évvel korábbihoz mérten 2,0%-kal csökkent. A beiratkozott tanulók létszáma 3589 iskolai feladatellátási helyen 741 ezer főt tett ki.

Az általános iskolákban tanulók számát alap-vetően az érintett gyermekkorosztály létszáma határozza meg. A 2016/2017-es tanévben az első évfolyamot megkezdők 95 ezer fős létszáma az egy évvel korábbinál 2,2%-kal alacsonyabb volt. Gyógy-pedagógiai oktatásban közel 16 ezer gyermek részesült, 1,5%-kal kevesebb, mint az előző tanévben.

2.13. ábraAz általános iskolai tanulók száma a nappali

képzésben

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1990

/91

1994

/95

2000

/01

2006

/07

2010

/11

2016

/17

Ezer fő

2014

/15

1992

/93

1996

/97

1998

/99

2002

/03

2004

/05

2008

/09

2012

/13

A pedagógusok száma az ezredfordulótól 2012-ig folyamatosan csökkent, 90 ezerről 72 ezerre esett vissza. A 2013/2014-es tanévtől számuk emelkedni kezdett, 2016-ban 0,6%-kal, 2010 és 2016 között összesen 5,5%-kal nőtt. 2016-ban az általános iskolákban összesen 78 ezer pedagógus dolgozott. Az egy pedagógusra jutó diákok száma a 2010. évi 10,3-ről 2016-ra 9,6-re csökkent.

A megelőző tanévhez képest 2016/17-ben is a nappali oktatásban részt vevő általános iskolások 56%-a részesült napközi otthoni és tanulószobai ellátásban (az alsó tagozatokon ez az arány még magasabb volt). Az iskolai étkeztetésben részesülők aránya 0,9 százalékponttal csökkent az előző évhez képest, 2016-ban 78%-ot tett ki.

Az oktatásból, képzésből való lemorzsolódást mutatja az ún. korai iskolaelhagyók aránya, vagyis a 18–24 évesek közül azoké, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és nem vettek részt sem iskolarendszerű oktatásban, sem felnőttképzésben.

17) Eurostat adatai a 4 évesnél idősebb és a kötelező köznevelésben való részvétel korhatára (Magyarországon 6 éves kor) alatti gyermekpopuláció köznevelésben való részvételét mutatják. Magyarországon 2015. szeptemberétől kezdődően ötéves kor helyett hároméves kortól kötelező óvodába járni.



45

A lisszaboni stratégia folytatásaként 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégiai program egyik célkitűzése a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra való csökkentése uniós szinten. (Magyarország is ezt az értéket határozta meg célkitűzésként.) Ez az arány Magyarországon 2016-ban előzetes adatok szerint az uniós átlagnál

(11%) magasabb, 13% volt, a hetedik legnagyobb az Európai Unió tagállamai között. A mutató értéke 2010-hez képest 1,7 százalékponttal emelkedett, miközben az uniós átlag csökkent. A leszakadók aránya a férfiaknál (13%) magasabb, mint a nők esetében (12%), az Európai Unió átlagában azonban a két nem közötti különbség még nagyobb.

18) Forrás: az OECD adatbázisai (http://www.oecd.org/pisa/), Oktatási Hivatal: TIMSS 2015. Összefoglaló jelentés.

Mit lehet leszűrni a tesztekből? a pisa- és tiMss-tesztek eredMényei, 201518)

Az OECD 2000-ben indította el a PISA (Programme for International Students Assessment) vizsgálat-sorozatot, amelyben háromévente mérik fel a 15 éves korosztály szövegértési, matematikai, természet-tudományi ismereteit. Az egyes mérések alkalmával egy-egy műveltségi terület nagyobb hangsúlyt kap, mint a többi. A vizsgálatok fókuszában nem az iskolai tananyag körébe tartozó ismeretek szerepel-nek, hanem az, hogy a diákok a gyakorlatban, hétköznapi helyzetekben hogyan tudják alkalmazni a tanultakat. Ezeken kívül a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkra is vonatkoznak kérdések a felmérés során annak érdekében, hogy megismerhetővé váljanak a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők is. A programban részt vevő iskolákat és tanulókat véletlenszerűen választják ki.

A 2015-ös felmérés során a természettudomány volt a kiemelt terület. Összesen mintegy 540 ezer tanuló töltötte ki a tesztet, reprezentálva 29 millió 15 éves korú iskolást a 72 részt vevő országból. (Ma-gyarországot összesen 5659 tanuló képviselte.) A tesztet ebben az évben már számítógép segítségével lehetett kitölteni, erre 2 óra állt a tanulók rendelkezésére.

2.14. ábraMagyarország pozíciója a PISA-vizsgálaton részt vevő OECD-országok között, 2015

Természettudomány Szövegértés

0

300

350

400

450

500

550Átlagpontszám

Matematika

Minimumérték Magyarország OECD-országok átlaga Maximumérték

A 2015. évi felmérés eredményei szerint a magyar diákok átlagos pontszáma a természettudomány, a szövegértés és a matematika területén is az OECD-országok átlaga alatt volt. Hazánk a matematika területén közelítette meg legjobban az OECD-átlagot (490 pont), 13 ponttal maradt el attól, miközben


46

Magyarország, 2016

a szövegértés terén volt a legnagyobb a lemaradás (23 pont) az OECD-átlaghoz (493 pont) képest. A természettudomány területén a szintén 493 pontos OECD-átlagnál 16 ponttal kevesebbet szerez-tek a magyar diákok átlagosan. A három terület közül a szövegértésben érték el a legkevesebb pontot (470) hazánk tanulói. A természettudomány és a matematika területén szerzett átlagpontszám alapján 28. helyen, a szövegértés területén 30. helyen szerepelt Magyarország az OECD 35 tagállama közül.

2006 és 2015 között mindvégig a természettudomány területén szerezték a legtöbb átlagpontszámot a magyar diákok, ugyanakkor az átlagpontszám folyamatosan csökkent, összességében 27 ponttal mértek kevesebbet 2015-ben, mint az időszak kezdetén. A szövegértés terén 2000 és 2009 között az átlagpont-számot növekvő tendencia jellemezte, viszont ezt követően jelentős visszaesés következett be, 2015-ben a 2000. évi átlageredményt sem érte el. A matematikaeredmények viszonylag kiegyensúlyozottan ala-kultak, 2009 és 2012 között volt jelentősebb visszaesés. Az OECD-átlagpontszám időbeli alakulásával való összehasonlításból kiderül, hogy a magyar érték a természettudomány tekintetében a 2006. évi és a 2009. évi felmérésnél még meghaladta az OECD átlagát, 2012-től viszont már az alá került, 2015-re pedig még inkább elmaradt attól. A másik két területnél a magyar értékek mindvégig az OECD-átlag alatt maradtak (kivéve 2009-et, amikor szövegértés terén hazánk 1 ponttal jobb eredményt ért el, mint az OECD-átlag), az átlagtól való legnagyobb eltérés szövegértés terén a legutolsó felmérés során volt, matematikából pedig 2012-ben.

2.15. ábraMagyarország PISA-eredményeinek alakulása

2000 2003

Természettudomány Szövegértés Matematika

0

450

470

480

490

500

510Átlagpontszám

460

2006 2009 2012 2015

A PISA-teszten általában rosszabb eredményeket ér el Magyarország, mint más iskolai felméréseken. Például a TIMSS-vizsgálaton (Trends in International Mathematics and Science Study) – amely 1995 óta négyévenként méri a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi tudását a részt vevő országok tananyagaira támaszkodva – a magyar diákok kifejezetten jól szerepelnek. A 2015-ös felmérésben összesen 57 ország vett részt. Az országok részt vehettek a 4. évfolyamos mérésben, a 8. évfolyamos mérésben, vagy mindkettőben. A felmérés eredményei szerint mindkét évfolyam mindkét tudományterületen elért átlagpontszámai jelentősen meghaladták a részt vevő országok átlagértékét. Hazánk mind a természettudomány, mind a matematika terén olyan országokat előzött meg mindkét évfolyamon, mint például Olaszország vagy Svédország. A visegrádi négyekből csak Magyarországon volt mindkét évfolyam résztvevő, a többi országban csupán a 4. évfolyam szerepelt a vizsgálatban. A 4. évfolyamosok közül matematika és természettudomány területen is hazánk megelőzte Csehországot és Szlovákiát, Lengyelország diákjai viszont mindkét területen magasabb átlagpontszámot értek el, mint a magyar tanulók.



47

2.16. ábraMagyarország pozíciója a TIMSS-vizsgálaton részt vevő országok között, 2015

4. évfolyam 8. évfolyam

Minimumérték A vizsgálaton részt vevő országok átlaga Magyarország Maximumérték

0

400

450

500

550

600

650Átlagpontszám

300

350

4. évfolyam 8. évfolyamMatematika Természettudomány

A két teszt azonban nem ugyanazt méri. A megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására koncentráló PISA-val szemben a TIMSS azt vizsgálja, hogy a tanulók elsajátították-e a tanterv által előírt tan-anyagot, azaz a lexikális tudást méri fel, ami a magyar oktatási rendszerben még mindig meghatározó. A TIMSS-felmérés eredményei alapján a tananyag elsajátításával nincs probléma Magyarországon, ugyanakkor a PISA-felmérés eredményei azt mutatják, hogy ezt a tantervi tudást a diákok más helyze-tekben, más típusú feladatoknál kevésbé tudják alkalmazni.

Átalakult a középfokú oktatásA 2016/2017-es tanévtől jelentős átalakulás történt a középfokú oktatásban, ami teljesen megváltoztatta a szakképzés struktúráját.

Az új rendszerben szakiskolák, szakközépiskolák, szakgimnáziumok és gimnáziumok vannak. A szak-iskolák a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára, a munkába álláshoz, az életkezdés-hez szükséges ismereteket nyújtanak számukra. Az eddigi szakiskolák viselik a jövőben a szakközép-iskola nevet, ahol a diákok három év után szakmai vizsgát tehetnek, és ha még két évig tanulnak, érett-ségit is szerezhetnek. Az érettségit adó eddigi szak-középiskolák neve a jövőben szakgimnázium lesz, ahol a 9–12. évfolyam elvégzése után a diákok szak-mai érettségit tesznek, és további tanulmányok után érettségihez kötött szakképesítést szerezhetnek. A gimnáziumok esetében nem történt változás.

A hosszabb képzési idő,19) valamint kisebb részben az iskolázottság javulása is azt eredményezte, hogy az

elmúlt évtizedben a középfokú oktatásban tanulók száma az érintett gyermeklétszám csökkenése ellenére is kismértékben emelkedni tudott. Az új évtized elejétől azonban fordulat következett be, azóta a nappali okta-tásban részt vevő tanulók száma jelentősen csökkent, 2016-ban 435 ezer főt tett ki, 3,6%-kal kevesebbet az előző és 25%-kal kisebbet a 2010. évinél. A legtöbben, a tanulók 42%-a gimnáziumba járt, de a szakgimnáziu-mok részesedése is megközelítette a 39%-ot.

Az egy osztályra jutó tanulók száma a gimnázium-ban volt a legnagyobb (28,1). A szakgimnáziumok esetében 23,8, a szakközépiskolákban 19,2, míg a szak-iskolákban és készségfejlesztő iskolákban 8,6 tanuló jutott átlagosan egy osztályra. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma tekintetében három intézménytí-pust figyelembe véve nem voltak nagy különbségek: a szakközépiskolákban 10,6, a gimnáziumokban 10,0, a szakgimnáziumokban 9,3 tanuló jutott egy pedagó-gusra, a szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban viszont ennél jóval kevesebb, megközelítőleg 4,5 fő.

19) A képzési idő meghosszabbodása először a szakképzésben jelent meg, az 1990-es években, az iskolarendszerű szakképzés megreformálásával. Ezt követően 2004-től lehetővé vált a középiskolák 9. évfolyamain nyelvi előkészítő osztály indítása, ami a gimnáziumi képzésnél is növelte a képzésben töltött időt, a szakközépiskolák egy részét pedig újból érintette.


48

Magyarország, 2016

2.18. ábraKözépfokú, nappali oktatásban részt

vevő tanulók megoszlása intézmények szerint, 2016/2017

Gimnázium

Szakgimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola, készségfejlesztő iskola

41,8%

38,5%

18,0%

1,6%

Természettudományira a legkisebb, művészeti képzési területre a legnagyobb a túljelentkezésA lisszaboni stratégia folytatásaként elfogadott Európa 2020 stratégiai program – amely a korábbi lisszaboni stratégiához hasonlóan célul tűzte ki a versenyképesség növelését, valamint a tudásalapú gazdaság és társadalom létrehozását, és amelyben az oktatás kitüntetett szerepet kapott – egyik célkitű-zése a felsőfokú végzettségűek arányának növelése. Ennek kulcsindikátora a 30–34 éves népességre

vonatkozóan mutatja a felsőfokú végzettségűek ará-nyát. Az egyes tagállamok által vállalt cél különbö-ző, Magyarország esetében 34,0%. A mutató értéke 2016-ban 32,8% volt, 6,7 százalékponttal emelke-dett 2010 óta, de még így is elmaradt az EU-28 átlagától (39,0%).

A felsőoktatásban nappali képzés keretében a 2016/2017-es tanévben felsőfokú alapképzésre 55 ezer fő jelentkezett, és 68%-uk nyert felvételt. A felvettek aránya az előző évihez képest 0,3, 2010-hez mérten 2,1 százalékponttal növekedett. Mesterképzésre a 2015. évhez hasonlóan 25 ezren jelentkeztek, közülük 16 ezret vettek fel (64%). A felvettek száma az egyetemek és főiskolák nap-pali képzéseire összesen 53 ezer fő volt, az összes jelentkezőn belüli arányuk 67%-ot tett ki, csakúgy, mint egy évvel korábban. A 2016/2017-es tanév adatai szerint alapképzésre a természettudományi (91%) és a társadalomtudományi (81%) képzési területre, a mesterképzésben pedig a jogi (76%) és a tanárképzés, oktatástudomány (75%) területekre vettek fel hallgatókat a legnagyobb arányban. Mind az alapképzés, mind a mesterképzés eseté-ben a művészetek szakterületeire volt a legnehe-zebb bejutni, legalábbis itt volt a legalacsonyabb a felvettek aránya az első helyre jelentkezettek szá-

2.17. ábraIntézményi megnevezések a középfokú oktatásban 2016 szeptembere előtt és után

2015/2016-os tanévig 2016/2017-es tanévtől

KÖZÉPISKOLA

Speciális szakiskola Szakiskola, készségfejlesztőiskola

Szakiskola

Szakközépiskola

Gimnázium

Szakgimnázium

Gimnázium

SzakközépiskolaKÖZÉPISKOLA



49

zalékában (alapképzésben 43, mesterképzésben 29%).

A felsőoktatásban az 1990-es évek elején kezdődött expanzió 2004-ben lassult, majd az évtized második felétől csökkent a hallgatói létszám (a nem nappali képzésben már 2005-től, a nappali képzésben 2009-től). Ezzel párhuzamosan a nappali képzésre járók részaránya emelkedett. 2016-ban a hallgatók száma összesen 287 ezer volt, 72%-uk nappali munkarendben tanult, ez 5,0 százalékponttal több, mint 2010-ben.

2.19. ábraA felsőoktatásban tanulók létszáma

0

50

100

150

200

400

450

1990

/91

1994

/95

2000

/01

2006

/07

2010

/11

2016

/17

Ezer fő

2014

/15

1992

/93

1996

/97

1998

/99

2002

/03

2004

/05

2008

/09

2012

/13

250

300

350

Nappali képzésben Nem nappali képzésben

A felsőfokú alap- és mesterképzésben (egye-temi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt) 251 ezer hallgató vett részt 2016-ban, a 2010. évinél 21, az előző évinél 3,4%-kal kevesebb. 2016-ban a hallgatók 76%-a nappali képzés keretében folytatta tanulmányait, 7,3 százalékponttal több, mint 2010-ben. Közülük 66% államilag finanszírozott oktatásban tanult, arányuk az utóbbi években csökkent, 2010 óta 7,0 százalékponttal. A nappali képzésre járó hallgatók között a külföldi hallgatók száma 15 ezerről 25 ezerre, aránya 6,4 százalékponttal, 13,3%-ra nőtt 2010 és 2016 között. A 2016. évi adatok szerint a legtöbben (3111-en) Német-országból érkeztek, de viszonylag sokan – küldő országonként 1000–1400 fő körül – jöttek még Kínából, Szlovákiából, Szerbiából, Iránból, Norvégiából és Nigériából is.

2.20. ábraA hallgatók* számának és a külföldi hallgatók

arányának alakulása a nappali képzésben

Hallgatók száma, ezer főKülföldi hallgatók aránya, %

0

2

4

6

8

10

14

0

50

100

150

200

250

350

2010

/11

2011

/12

2012

/13

2013

/14

2014

/15

2015

/16

Külföldiek, %Hallgatók, ezer fő

300 12

2016

/17

* Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

A hallgatók képzési terület szerinti megoszlása részben a korábbi trendeknek megfelelően alakult 2010 és 2016 között is, ugyanakkor némi elmozdulás is megfigyelhető, a hallgatók képzési területek közötti megoszlása kiegyenlítettebbé vált. A gaz-daság és irányítás képzési terület volt a legnépszerűbb 2016-ban is, a hallgatói létszámból való részesedése 6,6 százalékpontos csökkenés után (ami a legnagyobb mértékű volt a képzési területek közül) 17%-ot tett ki. A műszaki tudományok képzési terület is meg-őrizte második helyét, részesedése nem változott jelentősen a 2010. évihez képest. Az egészségügy, szociális terület rendelkezett a harmadik leg-magasabb arányszámmal 2016-ban (és 2010-ben is). A legnagyobb mértékben a tanárképzés és az informatika szerepe erősödött.

A magyar felsőoktatás 2006-tól a korábbi duális rendszerről (a 3–4 éves főiskolai és a 4–6 éves egyetemi képzésről) áttért a bolognai (többciklusú) képzési rendszerre. Az ebbe illeszkedő felsőfokú szakképzés és doktori képzés (PhD, DLA) már az 1990-es években megjelent, az ezekre jelentkezők és felvettek száma szintén dinamikusan emelkedett. Az elmúlt években a doktoranduszok száma vál-tozóan alakult, 2010-hez képest számuk 2,7%-kal nőtt, a 2016/2017-es tanévben 7358 hallgató volt, több mint háromnegyed részük nappali képzési formában tanult.


50

Magyarország, 2016

2.4. táblaFelsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő

hallgatók képzési területek szerint

Képzési terület

2010/2011-es tanév

2016/2017-es tanév

arány, %

rang-szám

arány, %

rang-szám

Gazdaság és irányítás 23,5 1. 17,0 1.Műszaki tudományok 16,8 2. 16,5 2.Egészségügy, szociális

gondoskodás 9,7 3. 11,4 3.Tanárképzés, oktatás-

tudomány 6,7 7. 10,6 4.Társadalomtudományok 9,6 4. 8,1 5.Informatika 3,0 10. 6,8 6.Szolgáltatás 9,3 5. 6,2 7.Humán tudományok 7,6 6. 6,0 8.Jog 4,9 8. 4,9 9.Mezőgazdaság 2,5 11. 3,8 10.Természettudományok 4,0 9. 3,2 11.Művészetek 2,2 12. 2,6 12.Képzési terület szerint

nem besorolható 0,2 3,0 Összesen 100,0 100,0

A felsőoktatási (korábban felsőfokú) szakképzés keretei között – akár állami finanszírozás mellett – már két év után képzettség szerezhető, ami lehetőséget ad arra, hogy a később továbbtanulni szándékozók a felsőfokú alapképzésbe (BA/BSc) bekerülve a korábbi felsőfokú szakképzésben szerzett tanegységeiket beszámíthassák. A képzési forma az 1990-es évek végén jelent meg, az erre jelentkezők és felvettek száma 2010-ig gyorsan nőtt, majd 2010 és 2014 között jelentősen csökkent (a tanulók száma a felére esett vissza), különösen a nappali képzésben részt vevők száma, amely azonban 2015-től újra emelkedett. 2016-ban 13 317 fő járt felsőoktatási szakképzésre, héttizedük nappali képzés keretében. A nappali képzésre járók létszáma 7,4, az összes felsőoktatási szakképzésre járóké 11%-kal nőtt az előző évhez képest.

Felnőttképzés, felnőttoktatásMíg a felnőttoktatás szerepe a köznevelésben az elmúlt évtizedekben – már az 1980-as évektől – csökkent, addig a felsőoktatásban az elmúlt évtized első harmadáig nőtt. Az alapfokú oktatásban a fel-nőttoktatás részaránya mindig is alacsony volt, azonban a rendszerváltozás után tovább mérséklő-

dött, az 1990-es évek vége óta 0,3% körüli a rész-arány, ami az elmúlt években évente mintegy 2–2,5 ezer főt jelentett. A 2016/2017-es tanévben a fel-nőttoktatásban részt vevők száma 5,1%-kal nőtt (2410 fő). Középfokon a felnőttoktatás súlya 20 éves távlatban alig módosult, ám a középfokú oktatás átszervezése következtében a 2015. évi 14-ről 18%-ra emelkedett az arányszám 2016-ban. A középfokú intézmények közül a szakközépisko-lákban (korábbi szakiskolákban) a legjellemzőbb a felnőttoktatás, mintegy 28 ezer tanuló, azaz a diá-kok 26%-a folytatta tanulmányait ilyen formában. A felsőoktatásban az expanzió alatt a nem nappali képzésben részt vevők egyre nagyobb arányt képvi-seltek, számuk 1993 és 2003 között gyorsabban nőtt, mint a nappali képzésben részt vevőké. A nem nappali képzésre járó hallgatók aránya a 2003/2004-es tanévre 47,1%-ra emelkedett. Ezt követően visszarendeződés történt, a nem nappali képzésben részt vevő hallgatók részaránya fokoza-tosan, évről évre csökkent, a 2016/2017-es tanévre 28%-ra (ami az 1990-es évek elején mért szintnek felelt meg). A legutóbbi tanévben 81 ezer hallgató tanult nem nappali képzésben.

Oktatási kiadások a költségvetésben és a magánfogyasztásbanA költségvetés oktatási kiadásai 2015-ben 1480 milliárd forintot tettek ki, a GDP 4,4%-át. Ez az összeg folyó áron 8,0%-kal volt több az előző évinél, GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,1 szá-zalékponttal nőtt. A költségvetés oktatási kiadásai-nak GDP-hez viszonyított aránya az Európai Unión belül a skandináv országokban magas, Romániában, Írországban, Olaszországban, Bulgáriában pedig alacsony volt 2015-ben. A visegrádi országok közül Magyarország Lengyelországgal megegyező arány-számmal rendelkezett, Szlovákiát és Csehországot kisebb érték jellemezte.

Hazánkban az oktatási kiadások felét alapfokú és középfokú oktatásra, 18–18%-át óvodai nevelésre, illetve felsőfokú oktatásra szánták. Az óvodai neve-lésre fordított hányad 10, az alap- és középfokú oktatásra együttesen szánt összeg 14%-kal emelke-dett az előző évhez képest. A felsőfokú oktatásra fordított kiadás ezeknél kisebb mértékben, 2,5%-kal nőtt. Ugyanakkor az egyéb oktatásra, illetve az okta-tással összefüggő egyéb kiadásokra elkülönített összeg 2014-hez viszonyítva csökkent (9, illetve 8%-kal).



51

2.21. ábraA költségvetés oktatási kiadásainak alakulása

0

300

600

900

1 200

1 500

2014 2015

Milliárd forint

Óvoda Alapfokú és középfokú oktatás

Felsőfokú oktatás Egyéb oktatás

Oktatással összefüggő egyéb kiadások

241 265

677 771

2582643734158

146

2015-ben a háztartások egy főre jutó oktatási kiadásai 9000 forintot tettek ki. Az oktatásra fordí-tott összeg az egy főre jutó teljes fogyasztás 0,9%-át tette ki 2015-ben.

A háztartások oktatásra fordított fogyasztási kiadásai 2015-ben (285 milliárd forintot) a GDP 0,8%-át tették ki, ez az arány 2010 óta változatlan. Az oktatási kiadások negyedét jelentő felsőfokú oktatási kiadások volumene 2010 és 2015 között 21%-kal emelkedett. Az iskola-előkészítő és alapfo-kú oktatási kiadásoké – részben a felmenő rendszer-ben ingyenessé váló tankönyvek miatt – 42%-kal csökkent. A legnagyobb volumennövekedés (61%) az olyan képzésekben következett be, mint például a nyelvtanulás.


53

6. 4. 5. 2. 1. 3.

Jövedelem

3. ÉletkörülmÉnyek

• 2016-banateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókátlagoshavibruttókeresete6,1%-kalnőtt,miközben–aszemélyijövedelemadó-szabályokváltozása miatt – a családi kedvezmény figyelembevételével számítottnettóátlagkeresetennélnagyobbütemben,7,7%-kalemelkedett.

• A 2008-as válság lecsengése és az adójogszabályok változása követ-keztében2013-tólismétemelkedettakeresetekvásárlóereje,2016-bana családi kedvezmény figyelembevételével számított nettó reálkereset7,2%-kalmeghaladtaazelőzőévit.

• A családi kedvezmény figyelembevételével számolt reálkeresetekösszességében 24%-kal emelkedtek 2010 és 2016 között. Legnagyobbmértékben,51%-kalaháromvagyannáltöbbgyermekrőlgondoskodókkörébennőttabérekvásárlóereje.

• 2016-banaköltségvetésből–előzetesadatokalapján–aGDP10,1%-át,3534 milliárdforintotfordítottaknyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra, 0,9%-kaltöbbet,mintegyévvelkorábban.Azellátásokban részesülők átlagos száma 2 millió 640 ezer fő volt, anépesség 27%-a.Az egy ellátottra jutó havi 111,5 ezer forint a nettónominálisátlagkereset64%-áttetteki.2016szeptemberébenanőknek40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban mintegy 140 ezrenrészesültek.

• 2010és2016közöttanyugdíjak,ellátások,járadékokésegyébjáran-dóságokátlagosan29%-kalemelkedtek,reálértékükpedigazidőszakravonatkozó 112%-os nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 14,9%-kalnőtt.

• A legtöbb családot és gyermeket érintő családtámogatási eszköz acsaládi pótlék. Ennekegycsaládrajutóátlagosösszege2015-benközel24ezer forintvolt, amiazalsó jövedelmi tizedbe tartozócsaládokegyfőre jutó havi nettó jövedelmének 86, a felső jövedelmi tizedbetartozókénak10%-átjelentette.

• 2015-ben a magánháztartások egy főre jutó havi bruttó jövedelme120000forintvolt, 4,8%-kaltöbbazelőzőévinél.Azegyfőrejutóhavinettó jövedelem 95 900 forintot tett ki, 4,6%-kal nagyobbat, mint2014-ben.

• Aháztartásokjövedelmihelyzetétacsaládszerkezetisalapvetőenbefo-lyásolja, főkéntaz,hogynevelnek-ea családbangyermeket.2015-ben1millió220ezerháztartásban, aháztartások29%-ábanvolt gyermek.


54

Magyarország, 2016

A háztartások fogyasztása

Eháztartásokegyfőrejutóhavinettójövedelmetovábbraiselmaradtazösszes háztartás átlagától, de a megelőző évhez képest átlagosan6,2%-kal nőtt, ami részben a családi adókedvezmények bővülésévelmagyarázható.

• 2015-benalegnagyobbmértékbenalegalsó jövedelmi ötödbennőtteka nettó jövedelmek (5,9%).A háztartások fejenkénti nettó jövedelme amásodik,illetveanegyedikjövedelmiötödbenemelkedettmégazösszesháztartásátlagánál(4,6%)nagyobbmértékben,5,5,illetve4,8%-kal.

• Ajövedelmi egyenlőtlenséghazánkbankisebb,mintazuniósátlag,aközepesen egyenlőtlen országok közé tartozunk.AzS80/S20mutatóértéke–amiafelsőésazalsójövedelmiötödjövedelménekahányado-sa–Magyarországesetében2012és2015között4,3körülivolt,ezaztjelenti, hogy a legfelső ötödbe tartozó háztartásoknak 4,3-szer többjövedelmevolt,mintalegalsóötödbetartozóknak.Eznemcsakazuniósátlagnál,hanemaszomszédosországokegyjelentősrészénekértékénélisalacsonyabbvolt.

• A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett né-pesség aránya hazánkban 2010-ben 31,5%-ot tett ki, 2012-re 34,8%-raemelkedett,2013ótapedigfolyamatosancsökkent.Arendelkezésreállólegfrissebb adatok szerint 2015-ben a teljes népesség 26,3%-a (2millió541 ezer fő, az előző évhez képest 1,9 százalékponttal kisebb aránya)tekinthető szegénynek vagy társadalmilag kirekesztődöttnek. A relatívjövedelmiszegénységbenélőknépességenbelülirészaránya0,4,asúlyosandepriváltaké 3,1, a nagyon alacsony munkaintenzitásúaké 1,0 százalék-ponttalmérséklődött2014-hezviszonyítva.

• A lakosság havi szintű fogyasztási kiadása 2015-benakorábbiévekcsökkenése, illetve stagnálása után folyó áron 7,8, a fogyasztói árakalakulását is figyelembe véve reálértéken 7,9%-kal nőtt 2014. haviátlagához képest. A 2015. évi fejenkénti havi átlagos 81 600 forint2010-hezképestfolyóáron26,7,változatlanáron13,8%-kalemelkedett.A háztartások legnagyobb fogyasztási tételét 2015-ben – a korábbiévekkel szemben – az élelmiszerre fordított kiadások tették ki: összeskiadásuk 24%-át (havonta fejenként 20 000 forintot) fordítottákélelmiszerekreésalkoholmentesitalokra.

• Azalapvető szükségletekhez kapcsolódó kiadások–mintazétkezés,lakhatás,közlekedés–kifizetéseutánaháztartásoknál2015-benhavontaátlagosan a 2014. évinél 1,6, a 2010. évinél 1,9 százalékponttal több,átlagosan 43% maradt egyéb (pl. kultúrára, szórakozásra fordítható)kiadásokra.

• Továbbra ismarkáns a különbség a legrosszabb és a legjobb anyagihelyzetben lévő háztartások fogyasztása között. A legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit fordítottak 2015-ben havi szintenfogyasztásra,mintalegalsóötödbenlévőcsaládok.


3. Életkörülmények

55

Fogyasztói árak, infláció

Lakáshelyzet

• A gyermekes háztartások fogyasztása – a közlekedést, illetve akultúrát, szórakozást kivéve –minden csoportban nőtt.E háztartásokegyfőrejutóátlagoshavikiadása62200forintottettki,folyóáron5,8,reálértéken 5,9%-kal többet az előző év havi átlagánál, vagyis azátlagosnálkevésbénőtt,szintjeazátlagos76%-átérteel.

• 2016-banazalacsonyinflációskörnyezet,akőolajár,amérsékelthazaigazdaságinövekedés,illetvealassanélénkülőfogyasztásfékezteazárdi-namikát.Összességébenafogyasztói árak2016-ban0,4%-kalmagasab-bakvoltak,mintegyévvelkorábban.Akiadásifőcsoportokközülajár-műüzemanyagok árcsökkenése következtében az egyéb cikkek, üzem-anyagokáramérséklődött leginkább.Aháztartásienergiaáraelhanya-golható mértékben lett kisebb, ezen belül a főbb rezsitételeké nemmódosult.Afogyasztásbanmeghatározószerepetbetöltőélelmiszerekésaszolgáltatásokazátlagosnálnagyobbmértékbendrágultak.Akorábbiévekhezhasonlóanaszeszesitalok,dohányárukáremelkedésevoltaleg-magasabb.

• 2008és2015közöttahazailakásépítésekszámatendenciájában(keve-sebbmintháromtizedére) csökkent,2016-banazonbanújból élénkült alakásépítés:azelőzőévinél31%-kaltöbb,összesen9994új lakástvettekhasználatba.Azépítettlakásokszámavalamennyitelepüléstípusesetébennőtt,afővárosbanésamegyeijogúvárosokbanazátlagosnáldinamikusab-ban (44, illetve 49%-kal). A vállalkozások beruházásában épült lakásokszáma 65%-kal bővült. Építtetői szerepvállalásuk aránya 39-ről 50%-raemelkedett,ezenbelülBudapestenvoltalegmagasabb,73%.

• Ahasználatbavettlakásokátlagos alapterülete2011óta100m2fölöt-ti volt,2016-ban–azépíttetőikörátrendeződésénekkövetkeztében–94m2-recsökkent.

• 2016-banközel2500lakás szűnt meg,24%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.A2010-etmegelőzőévekbenéventeátlagosan4–5ezer,azóta1–3ezerlakásmegszűnésétregisztrálták.

• A2016-bankiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelenté-sek számaazelőzőévinek2,5-szerese,közel31600volt.

• Ahazailakásállománynövekedésiütemeazezredfordulóótatenden-ciájábancsökkent,2012ótaéventeminimálisan0,1–0,2%-osvolt.2017.január1-jén4millió428ezerlakásttartottaknyilván,7500-zaltöbbet,mintegyévvelkorábban.

• Amakrogazdaságikörnyezetkedvezőalakulásávalösszefüggésbenazingatlanpiaci forgalom 2013ótabővül.A2016.I–III.negyedévielőze-tes adatok alapján nagysága tovább közelíti a válság előtti szintet.Alakáseladásokszámánakemelkedésetovábbraiskizárólagahasznált-lakás-piaconjelentkezik,azújlakásokesetébenavizsgáltidőszakbanakorábbi években épült lakások értékesítése zajlott. A használt lakások


56

Magyarország, 2016

Egészségügy

Szociális gondoskodás

körébena2016.I–III.negyedévielőzetesadatokalapján10,2,akissúly-lyal jelenlévő új lakások vonatkozásában 8,4%-os tiszta áremelkedéskövetkezettbeazegyévvelkorábbiátlagosárszinthezképest.

• 2013elejétőlalakáshitel-felvételkönnyítésétcélzóintézkedésekléptekéletbeazállamikamattámogatásokrendszerében.2016-banazengedé-lyezett hitelekszámaésösszegeisjelentősennőtt:számuk81ezervolt,19%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban,összegük477milliárdforintottettki,ami33%-osemelkedéstjelentazelőzőévhezképest.2016.dec-ember31-énalakáshitel-állomány 2912milliárdforintvolt,2,8%-kalkevesebb,mintegyévvelkorábban,a2016.éviGDP8,3%-ánakfeleltmeg.Alakáscélú hitelek minősítéseazutóbbiévekben,így2016-banistovábbjavult.Az átlagos futamidő14,5évvolt,amifélévveltöbb,mintegyévvelkorábban.

• A magyar halandóság mérséklődése sokkal inkább a férfiak halan-dóságábanbekövetkezettkedvezőfejleményekeredménye,mivelanőkáltalánosmortalitásakisebbmértékbenváltozottazutóbbikétévtizedben.

• Az ezredfordulótól 2015-ig 6,6%-kal csökkenő háziorvosi létszám1)mellett az egy orvosra jutó betegek száma tizedével nőtt. A betegekközöttegyretöbba60évnélidősebb.

• Akórházi elbocsátásokezer főre jutó száma (203)2014-ben (a leg-utolsórendelkezésreállónemzetköziadat)meghaladtaazuniósátlagot(169).Akeringésibetegséggelápoltakelbocsátásaazötödik,adagana-tokkal kezeltek elbocsátása a negyedik legmagasabb volt az EurópaiUnióban.Egynaposbeavatkozásokatlegnagyobbaránybanamagánkór-házakbanésaklinikákonvégeznek.

• 2015-bena19–64évesnépesség11%-a,681ezerembervoltmegvál-tozott munkaképességű. Nagy részük (86%-uk) élt képesség- vagyrészképesség-problémával, és szinte valamennyiüknek volt valamilyentartósanfennállóbetegsége.

• 2015-benMagyarországonaGDP7,2%-áttettékkiazegészségügy kiadásai,a2005.évihezképest0,8százalékponttalkevesebbet.Egyfőreszámolva ez 250 ezer forintot jelentett, vásárlóerő-paritáson az uniósátlagközelfelét.

• Magyarországon a szociális védelem társadalmi juttatásai a GDPötödét tették ki 2014-ben, és paritáson, egy főre számolva éppenmeghaladták azuniós átlag felét. 2010óta–2010-es változatlan áronszámolva–akiadásoknagysága6,1%-kalcsökkent.

1) Házigyermekorvosoknélkül.


57

3.Életkörülmények

Kultúra

• Magyarország a családok és gyermekek védelmére a legnagyobbhányadot (12%) áldozó országok között volt, ugyanakkor a munkanél-küli-kiadásokra az egyik legkevesebbet költötte, preferálva az aktívmunkaerőpiacieszközöket.

• A segélyezésre fordított összeg a 2011-es növekedés után 2012 ótaévről évre csökken.A2014. és2015. évi, egyaránt10%-os csökkenéstbefolyásolta a közfoglalkoztatás további bővülése, a háztartások javulójövedelmihelyzeteésalakásfenntartásitámogatásmegszűnéseis.

• Azilletékességiéshatásköriváltozások,valamintagyermekjólétiszolgál-tatásokhozvalókorlátozotthozzáférésisszerepetjátszhatottabban,hogyaveszélyeztetett gyermekek száma mintegy harmadával, a védelembe vett gyermekek száma pedig3,0%-kalcsökkent2015-re2011-hezképest.

• A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékos személyeknappaliellátásátbiztosítóintézményekkivételévelvalamennyialapszolgál-tatást nyújtó intézményt kevesebbenkerestékfel2015-ben,mint2014-ben.

• Aköltségvetéskulturális kiadásai2015-ben335milliárdforintottet-tekki,aGDP1,05%-át.

• A háztartások egy főre számítva kultúrára, szórakozásra 2015-benéves szinten 64,3 ezer, hírközlésre 70,2 ezer forintot fordítottak a.Így2015-ben2014utánmásodszorfordultelő,hogyaháztartásokmártöbbet és az összes fogyasztási kiadásuk nagyobb hányadát költöttekhírközlésre, mint kultúrára. A kultúrára, szórakozásra szánt kiadá-sok aránya 2015-ben 6,6, a hírközlésre fordított kiadásoké 7,2%-ottettki.

• Csökkenő darabszám, de növekvő példányszám jellemezteakönyv-piacot.Akiadott könyvek száma2009ótacsökkenőtendenciájúvolt,azonban a hanyatlás 2014-ben növekedésbe fordult, ami 2015-ben isfolytatódott, ám 2016-ra ismét csökkenés következett be, több mint12 ezer címet adtak ki. A kiadott könyvek példányszáma viszont2014ótanövekedett,2016-ban11,5%-kalazelőzőévhezképest.Asza-badforgalmú könyvpiac forgalma 2016-ban46milliárd886millióforintvolt,2,3%-kaltöbb,mintazelőzőévben.Akönyvekátlagáramárnegye-dikévecsökken,2016-ban6,4%-kal.

• Eltérően alakult a kulturális szolgáltatások iránti kereslet. Amuzeális intézmények száma és a kiállítások száma is csökkent 2015 és 2016között,ugyanakkora látogatókszámaezalattaz időszakalatt1,1%-kalnőtt, 2016-ban közel 9,7 millió látogatást regisztráltak. A színházakszámakettővel csökkent2016-banazelőzőévhezképest,kevesebbelő-adást is tartottak, amelyeken összesen 6,7millió látogatót regisztráltak,1,1%-kal kevesebbet, mint 2015-ben. A közművelődési intézményekköre2015-ben2,4%-kaltöbbvolt,mintazelőzőévben.


58

Magyarország, 2016

Digitális társadalom

Szubjektív jóllét

• Azinternet-előfizetéseknövekvőszámávalösszhangbanaháztartások internetellátottsága (2016-ban 79%) töretlenül emelkedik, uniósösszehasonlításbanviszonttovábbraisalacsony.Hazánkbanazemberek71%-anapontainternetezett2016-ban.

• 2016-bana16–74évesek48%-aazinternetenkeresztüllépettkapcso-latba hatósággal, 46%-a keresett információt közigazgatási szervezethonlapján. A közigazgatási ügyintézést a korcsoport 24%-a intézteteljesegészébenelektronikusan,vagyisküldtevisszakitöltvea letöltöttűrlapot.

• A szubjektív jóllét egyik legfontosabb mutatója az élettel való elégedettség, amitegy0-tól10-igterjedőskálánmértünk.2)Aválaszokátlagértéke hazánkban 2013 és 2016 között jelentősen nem változott:2013-ban 6,11, 2015-ben és 2016-ban pedig egyaránt 6,10 pont volt.Az Eurostat 2013. évi EU-SILC3) lakossági adatfelvétel szerintMagyarországazuniósrangsorvégénhelyezkedettel,csupánBulgáriátelőztemeg.

• Azélettelvalóelégedettségmegítéléséreazéletkor,acsaládiállapot,aziskolai végzettség, a munkaerőpiaci, valamint a jövedelmi helyzet isjelentőshatástgyakorolt.

• Azösszes szubjektív változóközül– akorábbi évekhezhasonlóan–2016-banisazemberekbevetettbizalomátlagértéke(5,00pont)voltalegalacsonyabb,amia2013-banmértátlagértékhezképest (5,27pont)csökkent,azelőzőévivelpedigmegegyezett(4,95pont).

• Az adatfelvételek eredményei alapján 2013 és 2016 között nőtt alakosság biztonságérzete. Míg 2013-ban a megkérdezettek 65%-anyilatkozottúgy,hogynagyonvagyeléggébiztonságbanérzimagát,hasötétedés után a lakóhelye környékén sétál, addigháromévvel későbbugyanezazaránymár75%volt.

2) 0=egyáltalánnemelégedett,10=teljesmértékbenelégedett.3) Statistics on Income and Living Conditions:évesrendszerességűlekérdezéskéntnagymintás,nemzetközilegössze-hangolt adatfelvétel, amely széles körű információkat szolgáltat az EU-tagállamokban élő lakosság társadalmi,jövedelmi,demográfiaijellemzőiről,munkaerőpiacihelyzetéről,lakás-éséletkörülményeiről.


59

3.Életkörülmények


Megnevezés 2013 2014 2015 2016

Alkalmazásbanállókátlagkeresete,forint/hóbruttó 230714 237695 247924 263171nettó 151118 155690 162391 175009

Reálkereset-index,2010.év=100,0 102,0 105,3 109,9 118,0Nyugdíjra,ellátásra,járadékraésegyébjárandó-

ságrafordítottkiadásokaGDPszázalékában 11,5 10,8 10,4 10,1+

Öregséginyugdíjasokhaviátlagosellátása,forint/főa) 112781 115786 118439 121041

Fogyasztóiár-index,2010.év=100,0 111,7 111,5 111,4 111,8Építettlakásoktízezerlakosrajutószáma 7,4 8,5 7,7 10,2LakáshitelállományaGDPszázalékában 11,4 10,4 8,9 8,3Kiadottkönyvekszáma 11957 11998 12953 12254Százlakosrajutószínházlátogatás 59 66 68 68Százlakosrajutómúzeumlátogatás 92 97 97 99a)Januáriadat.


60

Magyarország, 2016

Jövedelem

A lakosság jövedelmének alakulása szorosan ösz-szefügganemzetgazdaságmindenkorihelyzetével.2010-benés2011-ben-agazdaságiválságbólvalókilábalást követően - kismértékben növekedett agazdaság. 2012-ben azonban 1,6%-kal csökkent aGDP volumene, ami belső és külső gazdasági fo-lyamatokra egyaránt visszavezethető. 2013 óta ahazai gazdaság növekedési pályánmozog: a 2013.évi 2,1%-os bővülést követően 2014-ben 4,0,2015-ben3,1,2016-ban2,0%-kalemelkedettagaz-dasági teljesítmény az előző évhezképest.Akon-junktúraegyikhajtómotorjánakazegyredinamiku-sabbanfogyasztóháztartásokszámítanak.Azelmúltévek gazdasági bővülése a hazai munkaerőpiacifolyamatokban is éreztette hatását, 2011-től kez-dődőenafoglalkoztatásihelyzetjavult.A2016.évi66,5%-osfoglalkoztatottságiráta–a15–64évesekkörében–azelmúltnegyedszázadlegmagasabbér-téke volt, a foglalkoztatottak száma meghaladta a4,3 millió főt, miközben a munkanélküliségi ráta5,1%-ra mérséklődött. A fenti folyamatok tük-röződnek a háztartások jövedelmi helyzetében is.Alakosságireáljövedelem–amakrogazdaságihely-zet pozitív irányú változásaival öszszefüggésben –2013-tólnőtt,areálkereset2015-ben4,4,2016-ban7,4%-kalhaladtamegazelőzőévit.

Alakosságjövedelmealapvetőenkétrészbőláll:munka- és társadalmi jövedelmekből. A lakosságjövedelmi szerkezetén belül a 2010 előtti néhányévetatársadalmijövedelmekarányánakemelkedésejellemezte, 2010-től azonban a munkajövedelmekrészesedéseévrőlévrenő.

Tovább nőttek a reálkeresetekAlakosságjövedelménekmeghatározórészemun-kavégzésből származik, ennek döntő többségét akeresettesziki.Akeresetekalakulásátamindenko-rigazdaságikörnyezetésagazdaságpolitikaiintéz-kedésekegyüttesenbefolyásolják.Azezredfordulótkövetően a keresetek lendületes növekedését a2008-asválságtörtemeg;míg2000és2008között38%-kal nőtt, addig az ezt követő négy évbenösszességében1,6%-kalcsökkentanettókeresetekreálértéke.Aválság lecsengésével és azadójogsza-bályok változása következtében 2013-tól folyama-tosan emelkedett a keresetek vásárlóereje, négy évalattösszesen19%-kal.2016-banazadókedvezmé-nyek figyelembevétele nélkül számított nettó

reálkereset 7,4%-kal meghaladta az előző évit, és18%-kaltöbbvolt,mint2010-ben.

Aválsághozeltérőmódonalkalmazkodottaver-seny-ésaközszféra:avállalkozásoknálafoglalkoz-tatottak létszámát, a költségvetésben a béreketcsökkentették.Miközben a versenyszférában 2008és2016közöttösszességében27%-kalnőttareál-kereset,aközszférában2008-hozképestmégmin-dig1,3%-kalkevesebbanettókeresetekreálértékeannakellenére,hogy2013ótaabérekvásárlóerejemáraköltségvetésben is folyamatosanemelkedett.2016-ban a vállalkozásoknál 6,6, a közszférában9,1%-kalnőttekanettóreálkeresetek.Aköltségve-tésben az átlagkereset változását a közfoglalkozta-tottak létszámának bővülése, a minimálbér és agarantált bérminimum emelkedése mellett a köz-igazgatás,oktatás,egészségügyiszolgáltatásterüle-téndolgozókbérénekkülönféleeszközökkel–pél-dáulbérpótlékokkalvagyéletpályamodellbevezeté-sével–történőemeléseisbefolyásolta.

3.1. ábraA havi nettó reálkereset változása

2010-hez képest

–15,0

–10,0

–5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

2011

%

Nemzetgazdaság összesen

2012 2013 2014 2015 2016

VersenyszféraKöltségvetés

2,4

–1,1

2,05,3

9,9

18,0

5,5

14,016,3

17,5 17,0 16,6

–3,3

–13,6–11,3 –11,2

–6,4

2,8

Aközszfératúlsúlyávaljellemzettháromnemzet-gazdaságiágban–aközigazgatásban,azoktatásbanésazegészségügyben–a2016-banhozott intézke-dések mellett néhány korábbi béremelés áthúzódóhatásajátszottszerepet.Ezekközüllegjelentősebbahonvédelmi és rendvédelmi dolgozók 2015. július



61

1-jével differenciált módon végrehajtott 30%-osilletményemelésevolt, amit2016-banújabb,5%-osnöveléskövetett.Emellett2016-banajárásihivata-lokésaNemzetiAdó-ésVámhivatal(NAV)dolgo-zóinakilletményétiskorrigálták.Aközoktatásbana2013-banindítottés2017-igtartóbéremelésiprog-ramapedagógusokkeresetétnövelte,ezentúlmenő-en az oktatásban dolgozó nem pedagógus végzett-ségűek 2016-ban további juttatásban részesültek.Aszociálisellátásbanfoglalkoztatottakjelentősrészeebbenazévbeniskiegészítőfizetést,azegészségügyiszakdolgozók pedig 2016 őszén jelentős, átlagosan26,5%-osilletményemeléstkaptak.

Aközpontiintézkedésekközülaminimálbérésagarantált bérminimum emelésehatástgyakoroltmindaverseny-,mindaközszférakeresetalakulásá-ra. 2016. január 1-jétől a minimálbér összege111 000,alegalábbközépfokúiskolaivégzettséget,illetveközépfokúszakképzettségetigénylőmunka-körben foglalkoztatottak garantált bérminimuma129 000 forintvolt.Mindkétösszegazátlagkerese-teknél kevésbé, 5,7%-kal emelkedett 2015-hözképest.Aminimálbérbruttóátlagkeresethezviszo-nyított aránya 35–37% között mozgott 2003-tól2011-ig, majd a 2012. évi jelentősebb (19%-os)emelésóta42–43%-ranőtt.2011és2016közöttaminimálbérösszegefolyóáron42,agarantáltbér-minimumé37%-kalemelkedett.

3.2. ábraA minimálbér és a szakmai minimálbér bruttó

átlagkeresethez viszonyított aránya

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

2010

%

Minimálbér

2012 2013 2014 2015 2016

Szakmai minimálbér

2011

36,3

44,148,4 49,4 49,6

44,2

36,641,7 42,5 42,7 42,4

49,2

42,2

49,0

6,1%-kal emelkedtek a bruttó keresetekAteljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókhavibrut-tókereseteátlagosan263 200 forintvoltnemzetgaz-dasági szinten,4) az adókedvezmények nélküli nettóátlagkeresetpedig175 000 forint.2016-banaszemé-lyijövedelemadó-szabályok változása miatt a nettóátlagkeresetnövekedésiütememeghaladtaabruttóét,így egy év alatt folyó áron 6,1%-kal emelkedtek abruttóés7,8%-kalazadókedvezményeknélkül szá-mított nettó átlagkeresetek. A közfoglalkoztatáshatását kiszűrve a havi bruttó átlagkereset 6,5%-kal278 100, a nettó 8,1%-kal 185 000 forintra nőtt.Aközfoglalkoztatottak94%-átalkalmazóköltségve-tési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél aközfoglalkoztatottaknélkülinettóbérek11,2,illetve7,3%-kalmúltákfelülazegyévvelkorábbit,ígyazittdolgozók 2016-ban átlagosan 186 700, illetve169 200 forintotkaptakkézhez.Aversenyszférábanalkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete184 200 forintot tett ki, 7,0%-kal többet, mint2015-ben.Acsaládikedvezményfigyelembevételévelbecsülhető nettó átlagkereset 182 200 forint volt,7,7%-kalmagasabbazelőzőévinél.

Aköltségvetésiszférábanésanonprofitszerveze-teknél 2012-től bérkompenzáció ellentételezi azadó-ésjárulékváltozásokmiatthátrányoshelyzetbekerült munkavállalók keresetének módosulását.2016-ban – a keresetkorrekciós intézkedések és amunkaerőcserélődésekövetkeztében–továbbszű-kült a jogosultak köre: az egy évvel korábbinál22%-kal kevesebb, mintegy 142 ezer fő részesültjuttatásban, aminek havi átlagos összege mindkétállománycsoportesetében9400 forintvolt.

3.1. táblaA havi nettó átlagkeresetek alakulása, 2016

Megnevezés

Összesen Közfoglalkoztatásnélkül

forint

változásazelőzőévhezképest,

%

forint

változásazelőzőévhezképest,

%Versenyszféra 184200 7,0 185000 7,0Költségvetés 157900 9,5 186700 11,2Nonprofitszervezetek 154400 7,3 169200 7,3Nemzetgazdaság

összesen 175 000 7,8 185 000 8,1

4) Alegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozásoknál,aköltségvetésiintézményeknélésamegfigyeltnonprofitszervezeteknél.


62

Magyarország, 2016

Aközfoglalkoztatottakat2016-baniscsaknemkizárólag teljes munkaidőben alkalmazták.Létszámuk202ezerfőrebővült,5,5%-kalmegha-ladta az előző évit. Bruttó átlagkeresetük 79 000forintot tett ki, ez1,0%-kal alattamaradt a2015.évinek, aminek hátterében a közfoglalkoztatottakösszetételében bekövetkezett változás áll. Nettóátlagkeresetük és annak reálértéke – a személyijövedelemadó 1 százalékpontos csökkentésénekhatására, illetveafogyasztóiárak0,4%-osemelke-désének köszönhetően – némileg emelkedett azelőzőévihezképest.Aközfoglalkoztatáskeretébenmunkátvállalókkézhezkapottkeresete2016-banaminimálbérnettóértékének71%-átérteel,viszontközelkétésfélszeresevoltafoglalkoztatásthelyet-tesítőtámogatás(22 800 forint)összegének.

Afizikai foglalkozásúaknettókereseténeknöve-kedési üteme az előző év után ismétmeghaladta aszellemifoglalkozásúakét,2016-banezmáranem-zetgazdaságiágaktöbbségétérintette.Alegnagyobbmértékben(21%-kal)ezalkalommalisaközigazga-tás fizikai munkakörű alkalmazottainak nettó béreemelkedett,köszönhetőenelsősorbanamagasfizikailétszámaránnyalrendelkezőtársadalmiközszolgálta-tásokatellátószakágazatokban–aközrend,közbiz-tonságésahonvédelemterületén–dolgozókbérfej-lesztésének. 2016-ban a szellemi foglalkozásúak havinettóátlagkeresete236 000,afizikai foglalko-zásúaké 120 700 forint volt, előbbi 7,6, utóbbi8,1%-kalnőttazelőzőévihezviszonyítva.Aszelle-mimunkakörben alkalmazásban állók átlagkeresete–2015-hözhasonlóan–35%-kalmagasabb,afizika-iaké 31%-kal alacsonyabb volt a nemzetgazdaságiátlagnál. A vállalkozásoknál szellemi munkakörbenfoglalkoztatottaknettókeresete37%-kalfelülmúltaaköltségvetésben hasonló munkakörben alkalmazot-tak–közfoglalkoztatottaknélkülszámított–átlag-keresetét, ugyanakkor a költségvetés fizikai foglal-koztatottainak – a közfoglalkoztatás hatásánakkiszűrésévelszámított–nettóbérelőnyetovábbnőtt,2016-banmár15%-kalmeghaladtaaversenyszférá-banhasonlómunkakörbenfoglalkoztatottakét.

2016-ban valamennyi nemzetgazdasági ágban nőttekakeresetek.Afoglalkoztatási szempontbóllegnagyobb súlyú ágak közül a feldolgozóiparban7,5,azegészségügyiszolgáltatásban6,9,akereske-delemben 7,6%-kal emelkedett a nettó átlagkere-set.Alegmagasabbkeresetet–anemzetgazdaságiátlag közel kétszeresét – a pénzügyi szolgáltatásterületén dolgozók kapták (345 ezer forintot), de

változatlanul kiemelkedő volt az információ éskommunikáció (319 ezer forint) és az energiaipar(302 ezer forint) területén alkalmazásban állóknettóátlagkeresete.Ezzelszembenazegészségügyiszolgáltatásban(103 ezer forint)ésavendéglátás-ban(110 ezer forint)dolgozókkeresetevoltaleg-alacsonyabb, az átlagnál41, illetve37%-kalkeve-sebb. A legnagyobb növekedés a közigazgatást(13%)ésazadminisztratívszolgáltatást(10%)jel-lemezte.Aközigazgatáskeresetnövekedésiütemétjelentősenbefolyásoltaahonvédelmiésrendvédel-mi dolgozók 2015. július 1-jével differenciáltmódon végrehajtott 30%-os illetményemelésénekáthúzódó hatása, amit 2016-ban újabb, 5%-osemeléskövetett.Ezzelegyüttévesszintenahonvé-delemben 36, a tűzvédelemben 21, a közrend,közbiztonság területén 19%-kal nőttek a nettókeresetek.Emellett2016második felébena járásihivatalokésaNemzetiAdó-ésVámhivatal(NAV)dolgozóiisbéremelésbenrészesültek.

Anemzetgazdaságiágakköztikeresetikülönbsé-gek–mindaszélsőértékek,mindazátlagkeresetekrelatív szórása alapján – jelentősen nőttek: míg2010-ben a nemzetgazdasági ágak nettó kereseteiátlagosan 23%-kal tértek el a nemzetgazdaságiátlagtól,addig2016-ban29%-kal.

Tovább nőttek az országon belüli bérkülönbségekAz alkalmazásban állók nettó átlagkereseténeknövekedési üteme 2016-ban is minden régióbanmeghaladtaazegyévvelkorábbit.Anemzetgazda-ság 7,8%-os átlagánál – az előző évhez hason-lóan – Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamintDél-Alföldön magasabb, Közép-Magyarországonazzal megegyező, míg a többi régióban alacso-nyabbbéremelkedésvolt.Afővárosésvonzáskör-zetekiemelkedőkeresetilehetőségeinek,illetveazitt jellemző ágazati, munkaköri struktúránakköszönhetően változatlanul Közép-Magyaror-szágon volt a legmagasabb a nettó átlagkereset(211 300 forint),Észak-Alföldönpedig a legala-csonyabb(132 300 forint).Akeresetekbenmutat-kozó területi különbségek– a szélsőértékekalap-ján – továbbnőttek: a legmagasabb és legalacso-nyabb keresetű régiók közötti bérdifferencia72 ezer forintról 79 ezerre emelkedett. Az előzőévhez képest a legnagyobb mértékben Közép-Dunántúl relatív helyzete javult, Közép-Magyarország előnye valamelyest tovább nőtt,



63

Dél-Dunántúl és Észak-Alföld relatív helyzetepedigkifejezettenromlott.Anettókeresetekrela-tív szórása azonban lényegében nem változott,2016-banarégiósátlagkeresetektovábbrais19%-kaltértekelátlagosanazországosátlagkeresettől.

3.2. táblaA keresetek regionális jellemzői, 2016

Régió

Nettóátlag-

kereset,forint

Anemzet-gazdaságiátlagtól

valóeltérés

Változásazelőzőévhezképest

Anemzet-gazdaságiátlagtól

valóeltérés

változásaazelőzőévhezképest,

százalék-pont

%

Közép-Magyarország 211300 +20,7 +7,8 +0,1Közép-Dunántúl 165300 –5,6 +8,6 +0,7Nyugat-Dunántúl 165800 –5,3 +7,9 +0,1Dél-Dunántúl 144900 –17,2 +6,6 –0,9Észak-Magyarország 140000 –20,0 +7,7 –0,1Észak-Alföld 132300 –24,4 +6,5 –0,9Dél-Alföld 142300 –18,7 +8,1 +0,3Ország összesen 175 000 X +7,8 X

A két gyermeket nevelők körében nőtt leginkább a reálkeresetA2011-benbevezetettúj szemléletű személyijöve-delemadó-rendszer a reálkeresetek emelkedéséteredményezte. Az egykulcsos adó és a gyermekekszámaszerintdifferenciáltadókedvezményhatásáraa bevezetés évében 7,3%-kal nőttek a családi ked-vezmény figyelembevételével korrigált reálbérek.2012és2015közötta reálbéreknövekedésiütememesszeelmaradta2011-esszinttől,ám2016-banakeresetek–családikedvezményfigyelembevételévelszámított – reálértéke nemzetgazdasági szintenisméthasonlómértékben,7,2%-kalemelkedett.

Acsaládikedvezménymódosításánakeredménye-ként a kétgyermekesek körében nőtt a legnagyobbmértékben (8,7%-kal) a reálkereset, míg a háromvagyannál többgyermeketnevelőknéla legkevésbé(6,0%-kal). A családi kedvezmény munkavállalón-kéntátlagosanhavi7200 forinttöbbleteteredménye-zett az adókedvezmények nélkül számított nettóátlagkeresethez viszonyítva. A családi kedvezményfigyelembevételévelbecsültnettóbérátlagosanhavi182 200 forintvolt2016-ban,agyermekszámszerin-ti különbség a három vagy annál több gyermeketnevelőknélhavi51ezerforinttöbbleteteredménye-zettagyermektelenekkeresetéhezképest.

A csAládi kedvezmÉny jelentősen növelte A gyermekekre fordíthAtó jövedelmet

2011-benazújszemléletűszemélyijövedelemadó-rendszer–azegységes16%-osjövedelemadómel-lett–bevezette agyermekes családokat támogató, agyermekek száma szerintdifferenciáló családiadókedvezményt.2011-ben11%-kalnőttekacsaládikedvezményfigyelembevételévelkorrigáltnet-tóátlagbérek,5) ami7,3%-os reálkereset-növekedésteredményezett.Amunkabérekvásárlóerejénekemelkedéseabevezetésévébendifferenciálódottlegintenzívebbenagyermekekszámaszerint:mígagyermektelenekkörében2,7%-kalnőttareálkereset,addigazegygyermekeseknél7,8,kétgyermekesetén14,aháromvagyannáltöbbgyermeketnevelőknél19%-kal.

2012-ben–többekközött–azadójóváírásmegszüntetéseésamagasabbinflációkövetkeztében3,3%-kal csökkentamunkabérekvásárlóereje,majd2013-tólazadóalap-kiegészítéskivezetéseésafogyasztóiáraklényegesenkisebbváltozásamellettismétemelkedtekareálkeresetek.2014-tőlacsaládikedvezménya személyi jövedelemadón túl amunkavállalóinyugdíj- és egészségbiztosításijárulékterhéreisérvényesíthető.A2014-benbevezetettcsaládijárulékkedvezménynekazadóked-vezmény lehetségesmaximumát legkevésbé kihasználni képes három vagy annál több gyermeketnevelőkkörébenvoltérdemihatása:mígnemzetgazdaságiszinten4,0%-kalnőttekacsaládikedvez-ményfigyelembevételévelkorrigáltnettóreálkeresetek,addigalegalábbháromgyermekesekkörében15%-kal.

5) Anettókeresetek–acsaládiadókedvezményhatásátisfigyelembevevő–gyermekszámszerintialakulásánakbecsléseaháztartásokdemográfiaiésjövedelmiadatainalapulómikroszimulációsmodellsegítségéveltörténik.


64

Magyarország, 2016

3.4. ábraA reálkereset változása az eltartott gyermekek

száma szerint, 2016

Nincs gyermek

Egy gyermek

Kettő gyermek

Három vagy annál több

gyermek

Összesen

2015-höz képest 2010-hez képest

7,7

7,4

8,7

6,0

7,2

18,9

22,4

31,2

51,2

23,8

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

55,0 %

45,0

50,0

Abevezetésótaeltelthatévbennemzetgazdaságiszintenösszességében24%-kalemelkedtekacsaládikedvezmény figyelembevételével számolt reálkere-setek. 2010-hez mérten a legnagyobb mértékben,51%-kalaháromvagyannáltöbbgyermekrőlgon-doskodókkörébennőttabérekvásárlóereje,mígagyermektelenekkörében19%-kal.Azegygyerme-ketnevelőknélátlagalattivoltanövekedésmértéke,akétgyermekeseknélcsaknemharmadávaltöbb.

Amunkaerőköltségamunkáltatótterhelőösszesolyan költséget tartalmazza, ami a munkaerőigénybevételéhez kapcsolódik, magába foglalja amunkajövedelmet,aszociálisköltségeket,valaminta képzési és más költségelemeket. Az unióban akeresetekarányaafoglalkoztatássalösszefüggésbenfelmerülőköltségekközött–amegfigyeltnemzet-gazdaságiágakban6)–átlagosan76%volt2015-ben.Az unió országaiban 67 (Franciaország) és 94%(Málta)közöttszóródottazarány,amagyarmutató(77%) azuniós rangsor középmezőnyébenhelyez-kedettel.

3.3. ábraA nagycsaládos munkavállalók havi átlagos nettó jövedelemtöbblete

a gyermektelenekéhez képest a családi adókedvezmény nyomán

0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

2011

Forint

2012 2013 2014 2015 2016

25 300

49 500

28 200 28 200

50 700 51 300

2016-banacsaládikedvezményjogosultjai–akétgyermekesekkivételével–akisebbadókulcsnakmegfelelőenvalorizáltösszegekkelcsökkenthettékszemélyijövedelemadó-alapjukat,adóbankifeje-zettigénybevehetőkedvezményükazonban–2011óta–nemváltozott.

2016-banakeresetek–családikedvezményfigyelembevételévelszámított–reálértékenemzet-gazdasági szinten a2011. évihezhasonlómértékben,7,2%-kalnőtt.Akeresetek vásárlóereje– acsaládikedvezménymódosításánakeredményeként–akétgyermekesekkörébenemelkedettalegna-gyobbmértékben(8,7%-kal),alegkevésbépediganagycsaládosoknál(6,0%-kal).

6) Amegfigyeltnemzetgazdaságiágakmagukbanfoglaljákazipari,építőipariésaszolgáltatásiterületetaközigazgatás,védelem,kötelezőtársadalombiztosításkivételével.



65

A minimálbÉr És A gArAntált bÉrminimum növekedÉsi üteme összhAngbAn áll A bruttó keresetek emelkedÉsÉvel

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbért, ami a teljes munkaidőben foglalkoztatottmunkavállalóalapbérénekkötelező legkisebbösszege.Amunkaviszonyban foglalkoztatottakonkí-vül – többek között – alapul szolgál az egyéni és a társas vállalkozók minimális járulékalapjánakmegállapításáhozis.Évenkéntemelkedőösszegebiztosítjaazalacsonykeresetűterületekendolgozókpotenciálisannövekvőbérhátrányánakvisszafogását,valamintlehetővéteszi,hogyaminimálbérutánbefolyóadókésjárulékokrévénamunkavállalókatnövekvőbefizetésalapjánillessékmegakülönfélejuttatások(példáulabetegszabadságvagyanyugdíj).7)

Azezredfordulótkövetően2001–2002soránaminimálbértcsaknemaduplájáraemelték,majd2012-ben–azadójóváíráskivezetésénekévében,annakmintegyellentételezéseként–ismétjelen-tősen,19%-kalmagasabbösszegbenállapítottákmeg.2012és2016közöttösszességében19%-kalnőttaminimálbérésagarantáltbérminimum8)összege,amilényegébenösszhangbanállazalkal-mazásbanállókbruttóátlagkereseténeknövekedésiütemével.Ugyanezenidőszakbanaközszférábanátlagosan19,aversenyszférában18%-kalnőttekabruttókeresetek.2016-ban111ezerforintvoltaminimálbérés129ezerforintagarantáltbérminimumértéke,mindkétösszeg5,7%-kalvoltmaga-sabbazegyévvelkorábbinál.

AzEurópaiUnió28tagországából22-benvanminimálbér,ebből21-ben–köztükMagyaror-szágon–jogszabály,Belgiumbanpedignemzetiágazatiegyezményhatározzamegnemzetgazdaságiszintenalegkisebbmunkabérösszegét.9)A2016.júliusiadatokalapjánaminimálbéreuróbanmeg-határozotthaviösszege215euró(Bulgária)és1923euró(Luxemburg)közöttmozgottazunióban.A9,0-szeres nominális különbség 3,5-szeresremérséklődik, amennyiben vásárlóerő-egységben (PPS)számolunk, akötelező legkisebbmunkabérkét szélsőértéke így458PPS (Bulgária) és1596PPS(Luxemburg)volt.Ahazánkra jellemző630PPSa rangsor alsó feléhez tartozott, a visegrádior-szágok közülLengyelországban ennélmagasabb (815PPS), Szlovákiában ésCsehországban ala-csonyabb(612,illetve579PPS)voltaminimálbérösszege.2015és2016júliusaközött–alacsonyszintről indulva –Litvániában ésRomániában emelkedett jelentősebben, 20%-otmeghaladóan aminimálbérekvásárlóereje,ugyanakkorLuxemburgbanlényegébennemváltozott.Magyarországot6,5%-osemelkedésjellemezteebbenazidőszakban.

A legutóbbi (2014-es) rendelkezésre álló adatok alapján10) az uniónbelül azon alkalmazásbanállókaránya,akikaminimálbér105%-ánálkevesebbetkerestek,Szlovéniában(19%),Romániában(14%) ésLengyelországban (12%) volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban(0,2%),Csehországban (2,3%) és Szlovákiában (2,5%).Magyarország (5,6%) a középmezőnyhöztartozott.

7) Forrás: BakóTamás–LakatosJudit:Amagyarországimunkapiac2015-ben.MunkaerőpiaciTükör,2015.MTA,15–32.o.8) Garantáltbérminimumilletimegalegalábbközépfokúiskolaivégzettséget,illetveközépfokúszakképzettségetigénylőmunkakörbenfoglalkoztatottmunkavállalót.9) Ausztriában,Cipruson,Dániában,Finnországban,OlaszországbanésSvédországbannincsnemzetgazdaságiszintenkötelezőenmegállapítottminimálbér.10) Forrás: Eurostat.http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Minimum_wage_statistics


66

Magyarország, 2016

A nyugdíj biztos jövedelemnek számítMagyarországon az időskorimegélhetés alapjául atársadalmi szolidaritáson alapuló egységes államinyugdíjrendszer szolgál, továbbá fontos elememaradt a korábbi, hárompilléres rendszerből azönkéntesnyugdíjpénztár.Előzetesadatokalapján11)az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma 2016végénkevésselmeghaladtaaz1 millió138 ezerfőt.Azévelejénapozitívfedezetiszámlákegyfőrejutóértéke1 millió28 ezerforintottettki,aszolgáltatásiszámláképedigvalamiveltöbbmint2,5 milliót.Azév folyamán egyéni számlákon jóváírt bevételekösszegemegközelítettea92 milliárd,azegyösszegűés a járadékszolgáltatásként kifizetett összegeképediga33 milliárdforintot.Azönkéntesnyugdíj-pénztárakmellettmég számosnyugdíjcélúmegta-karítási lehetőség közül lehet választani (nyug-díj-előtakarékossági számla, nyugdíjbiztosítás).Anyugdíjak vásárlóerejénekmegőrzését a jelenlegalkalmazott árkövető emelési szisztéma hivatottbiztosítani. Az emelés a központi költségvetésrőlszólótörvénybenkalkuláltinflációmértékévelegye-zikmeg,ésmindenévjanuár1-jétőlérvényes.(Eztafogyasztóiárakelőirányzottnálnagyobbténylegesemelkedése esetén novemberben visszamenőlegeshatályú korrekció követi.) 2010 és 2016 között anyugdíjak és egyéb ellátások átlagosan 29,0%-kalemelkedtek, reálértékükpedig az időszakra vonat-kozó112%-osnyugdíjasfogyasztóiár-indexmellett14,9%-kal nőtt. A legfrissebb, 2014. évi adatokalapjánazöregséginyugdíjakegyfőrejutóvásárló-erejétösszehasonlítvaazeurópaiuniósországokévalMagyarország a rangsorutolsóharmadának elejéntalálható. A vásárlóerő-paritáson számított hazaimutatóértékéttekintveegymagyarnyugdíjasközelkétszer annyi árut és szolgáltatást tud vásárolniöregséginyugdíjából,mintegybolgár,decsakkét-ötödét annak, amit egy osztrák vagy luxemburgi.Amagyarnyugdíjakvásárlóerejétavolt szocialistaországok közül a csehországi nyugdíjaké haladtameg.Azaggregálthelyettesítésirátáttekintve–amia 65–74 éves nyugdíjasok ellátását viszonyítja az50–59évesekkeresetéhez–márkedvezőbbahely-zet.A2015.évreszámított65%-kalMagyarországaz EU ötödik legmagasabb mutatójával rendelke-zett.

A költségvetésből 2016-ban – előzetes adatokalapján–aGDP10,1%-át,3534milliárdforintotfordítottaknyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra, folyó áron kifejezve0,9%-kaltöbbet,mintegyévvelkorábban.Azellá-tásokbanátlagban2millió640ezrenrészesültek,anépesség 27%-a. 2016-ban 10%-kal voltak keve-sebben,mint2010-ben,amiösszefüggésbenvananyugdíjkorhatáremelésével.Azelőzőévhezviszo-nyítvaazellátottakszáma1,8%-kalcsökkent.Egyellátottra így havonta 111,5 ezer forint jutott, anettó nominális átlagkereset 63,7%-a.A nyugdí-jak,nyugdíj-kiegészítésekaháztartásokbevételei-nek jelentős tételei, 2015-ben bruttó bevételeikközel negyedét, társadalmi jövedelmeik 81%-áttettékki.

3.5. ábraA nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb

járandóságban részesülők száma

Átlagos létszám, ezer fő A népesség százalékában, %

0

5

10

15

20

25

30

35

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2016

Aránya, %Száma, ezer fő

2015

2016 decemberében a nyugdíjban, ellátásban,járadékban és egyéb járandóságban részesülők77%-a–2millió38ezerfő–voltöregségi nyugdí-jas, 1,0%-kal több, mint egy évvel korábban.Azöregségiteljesnyugdíjmegszerzésénekfeltételeéletkorhoz (öregségi nyugdíjkorhatár) és legalább20 év szolgálati idő letöltéséhez kötött, emellett anyugdíjba vonuló sem belföldön, sem külföldönnemállhatbiztosítással járó jogviszonyban.Ajog-szabályalapjántörténőkorhatáremeléskövetkezté-

11) Forrás: MagyarNemzetiBank.http://www.mnb.hu/felugyelet/idosorok/iv-penztarak,valamintSzociálisstatisztikaiévkönyv,2015(KSH,2016).



67

ben2016-banalegalább63.életévüketbetöltöttekszerezhettekerre jogosultságot.Akorhatártelérőkvagy meghaladók az öregségi nyugdíjasok 93%-áttettékki,aminbelülfolyamatosancsökkenakorbe-töltött rokkantsági nyugdíjakból átsoroltak száma,deugyanezérvényesaz1955előttszületett,fegyve-resek nyugdíjával rendelkezőkre is.A 40 év jogo-sultságiidőtelértnőkközültovábbraissokanélnekakorhatáreléréseelőttinyugdíjbavonuláslehetősé-gével, arányuk az öregségi nyugdíjasok körébenévről évre emelkedik, 2016decemberében elérte a6,9%-ot.Azéletkoron alapuló ellátásokban(kor-határ előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmenetibányászjáradék és balettművészeti életjáradék) aligtöbbmint43ezrenvoltakérintettek,létszámukegyév alatt harmadával csökkent. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokat (rokkant-sági ellátások, rehabilitációs ellátások, bányászokegészségkárosodási járadéka) összesen 357 ezrenvették igénybe, 2015 decemberéhez viszonyítva5,5%-kalkevesebben.Egyre szűkebbazokköre is,akiknek hozzátartozói nyugellátást folyósítanak,számuk2016utolsóhónapjára142ezerfőreapadt.55%-uközvegyiésszülőinyugdíjban,45%-ukárva-ellátásbanrészesült.

2016elejénanyugdíjban,ellátásban,járadékok-banésegyébjárandóságokbanrészesülők84%-a60évesnélidősebbvolt.Túlnyomótöbbségüköregséginyugdíjatkapott,éskörükbetartozott90ezerolyannő is, akik40év jogosultsági időt szerezvevonul-hattak nyugállományba. 7,3%-uknakmegváltozottmunkaképességűeknek járó ellátást folyósítottak.A 60 éves és annál fiatalabbak viszont – összesen418ezerfő–jórésztmegromlottegészségiállapo-tukmiattszorultakrendszeresjuttatásokra,51%-ukrészesült megváltozott munkaképességűeknek járóellátásokban.Anők40évjogosultságiidejealapjánmegállapítottöregséginyugdíjjal12%-ukrendelke-zett, míg életkoron alapuló ellátásra és özvegyi,szülői nyugdíjra 7,8, illetve 4,7%-uk, árvaellátásrapedig16%-ukszerzettjogosultságot.

Azegyesellátásokbanrészesülőkmegoszlásátazellátáshaviösszege szerinti vizsgálva jelentősekazeltérések a különböző járandósági formák között.Azöregségi,valamintazözvegyiésszülőinyugdíj-ban részesülők legnagyobb hányada (54, illetve68%-a)haviátlagban60–120ezerforintjárandósá-got kapott kézhez a 2016. januári emelés után.Emellettazonbantízbőlháromöregséginyugdíjasa120ezerés180ezerforintközötthúzódójövedelmi

3.3. táblaNyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma és

az ellátások átlagösszegei, 2016. december

Ellátások Létszám,ezerfőVáltozásazelőzőévdecemberéhez

képest,%

Teljesellátáshaviátlaga,forint/fő

Változásazelőzőévdecemberéhez

képest,%Öregséginyugdíj 2038,2 1,0 121731 2,2

Korbetöltöttöregséginyugdíj 1895,5 1,0 121799 2,4Ebből:rokkantságinyugdíjbólátsorolt 330,7 –3,8 106077 1,8

1955előttszületettfegyvereseknyugdíja 2,4 –46,8 216824 2,5Nőknek40évjogosultságiidőalapjánjárónyugdíj 140,3 3,0 119164 1,5

Életkoronalapuló(korhatáralattiaknakjáró)ellátások 43,2 –32,6 180155 12,9Megváltozottmunkaképességűeknekjáró(rokkantságiés

rehabilitációs)ellátások 357,2 –5,5 69057 1,4Özvegyiésszülőinyugdíj 78,4 –7,2 68953 0,7Árvaellátás 63,5 –5,5 38076 0,6Mezőgazdaságiszövetkezetijáradék 1,8 –12,7 84800 2,1Balesetijáradék 7,3 –8,4 24686 –4,7Rokkantságijáradék 32,7 0,9 34596 1,6Házastársipótlék,jövedelempótlék 3,5 –19,0 15360 –0,1Egyébjárandóságok 4,6 85,1 27192 –37,9Ellátások összesen 2 630,5 –1,1 110 260 2,5

Ebből: nyugellátások összesen 2 180,2 0,5 117 397 2,5

Forrás: OrszágosNyugdíjbiztosításiFőigazgatóság.


68

Magyarország, 2016

sávba tartozott, ugyanakkor az özvegyi és szülőinyugdíjasok 29%-a 60 ezer forint alatti nyugdíjatkapott.Azéletkoronalapulóellátásokrajogosultakkörébenazarányokeltolódtakamagasabbösszegekirányába, míg a megváltozott munkaképességűek-nek járó ellátásban részesülők 91%-ának havonta120ezerforintnálkisebbösszegetutaltak.

3.6. ábraAz öregségi nyugdíjban részesülők megoszlása az

ellátás havi összege szerint, 2016. január

5,3%

53,9%

29,0%

8,9%

3,0%

60 000 forint alatti

60 000–119 999 forint

120 000–179 999 forint

180 000–239 999 forint

240 000 forint és több

Területi összehasonlításban nemcsak az ellátot-takátlagoséletkorát tekintvevannakkülönbségek,hanemazellátásokösszetételeisszámottevőeneltéregymástól.AzöregséginyugdíjasokarányaKözép-Magyarországonkiugróanmagas(83%),miközbenÉszak-Alföldönvalamiveltöbbmint68%.Ugyan-akkorebbenarégióbanazellátottakvalamiveltöbbmint ötöde részesül rehabilitációs és rokkantságiellátásban,illetvebalesetivagyrokkantságijáradék-ban. A megváltozott munkaképességűek ellátá-saiban részesülők hányada az alföldi megyékben,Dél-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországonhaladjamegazországosátlagot.Amunkaerőpiaciés kereseti lehetőségekben megmutatkozó területikülönbségek kifejeződnek az öregségi nyugdíjakátlagösszegében is. Egy budapesti nyugdíjas haviellátása harmadával több, mint egy Szabolcs-Szatmár-Beregmegyeié.Azösszegek2016január-jában–afővárostésamegyéketfigyelembevéve–108 ezer és 144 ezer forint között alakultak.Az öregségi nyugdíjak havi átlaga Közép-MagyarországonésKözép-Dunántúlonalegmaga-

sabb, az Alföldön (Dél-Alföld, Észak-Alföld) alegkisebb.

Családtámogatások12)

Alegtöbbcsaládotésgyermeketérintőcsaládtámo-gatásieszközacsaládipótlék.Míg1990-benmásfélmilliócsaládésközel2,5milliógyermekkaptaajut-tatást, számuk mindkét esetben több mint negye-dévelcsökkent2015-re.Azegycsaládrajutóátlagosösszege ekkorközel24 ezer forint volt, ami az alsójövedelmitizedbetartozócsaládokegyfőrejutóhavinettójövedelmének86,afelsőjövedelmitizedbetar-tozókénak10%-átjelentette.Acsaládipótlékreálér-téke 2000-hez viszonyítva 46%-kal emelkedett. Azutolsó–közelduplájára történő–emelés2006-bankövetkezett be.A családi pótlékban részesülő gyer-mekek negyede egyszülős, 32%-uk kétgyermekes,22%-ukháromvagyannáltöbbgyermekes,21%-ukpedigegygyermekes,kétszülőscsaládbanélt.

3.7. ábraA gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások

reálértékindexe (2010=100)

75

100

125

150

2010 2012

%

Gyermekgondozási díj Gyermekgondozási segély

502011 2015

Családi pótlék

20142013

Azoknálagyermekeknél,aholveszélyeztetettségalakultkiésennekokaazelhanyagolás,ajogalkotólehetőségetadarra,hogyőkacsaládipótlékotter-mészetbenkapják,ésszükségleteikígyrészbenkie-légüljenek. 2015-ben 489 gyermek kapott ilyentámogatást. Háromnegyedüknél a gyermekjólétiszolgálatcsaládgondozójavoltazesetigondnok.

12) Acsaládiadókedvezménytakeresetekenbelül,acsaládiotthonteremtésikedvezménytalakáshelyzetenbelültárgyaljuk.



69

A háztartások jövedelmi helyzete 2015-ben javult13)

Aháztartások jövedelmihelyzetétamakrogazda-sági környezet, a GDP nagysága és növekedésiütememellettazadottháztartástípusa,gazdaságiaktivitása, valamint a háztartás gazdálkodásánakeltérő gyakorlata, a bevételi források és kiadásokmennyiségeésszerkezeteismeghatározza.

2015-benamagánháztartásokegy főre jutó havi bruttó jövedelme 120 000 forint volt, folyó áron4,8%-kal magasabb az előző évinél. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem95900 forintot tettki,4,6%-kaltöbbet,mint2014-ben,ezegyfőrevetítve– a 2015. évi, 0,1%-os átlagos fogyasztóiár-csökkenést figyelembe véve – 4,7%-os reáljövede-lem-növekedéstjelentett.Aháztartásokjövedelmé-benmegfigyelhetőpozitívirányúváltozásagazda-ság teljesítményének 3,1%-os bővülésével, amun-kanélküliségi ráta csökkenésével, a foglalkoztatásiráta emelkedésével, valamint az infláció igen ala-csonyszintjévelisösszefüggésbehozható.

A munkajövedelmek aránya 2010 és 2015 között folyamatosan emelkedettAlakosság jövedelménekháromlegnagyobbcso-portjátamunkából(munkaviszonybólésvállalko-zásból) származó, a társadalmi (pl. nyugdíjak,nyugdíjszerű ellátások, családtámogatások, mun-kanélküli-ellátások, egyéb szociális és társadalmi

ellátások), valamint az egyéb (pl. befektetésbőlszármazó)jövedelmekalkotják.Ezekközülaház-tartások megélhetésének legfontosabb forrása amunkábólszármazójövedelem.

A háztartások jövedelemszerkezete 2010 és2015 között valamelyest átrendeződött. Az egyiklegszembetűnőbbváltozásamunkajövedelmekará-nyának folyamatos emelkedése. Míg 2010-ben aháztartásokösszeshavi jövedelmének65%-a szár-mazottmunkából,addig2015-benezazaránymár69%-ottettki,azelőzőévhezviszonyítva0,8száza-lékponttal magasabb. A társadalmi jövedelmekarányaezzelszembenszintefolyamatosancsökkent,2014 és 2015 között 29,8-ről 29,0%-ramérséklő-dött. 2015-ben ahavi átlagos jövedelmek1,9%-áttettékkiazegyébjövedelmek(pénzügyibevételek,háztartásokegymásközöttipénzmozgásábóleredőjövedelmek), amelyek aránya az elmúlt néhányévbencsaknemváltozatlanmaradt.

2014és2015közöttazegyfőrejutóhavibruttómunkajövedelmek folyóáron6,1%-kalnőttek, ateljesnépességreszámítva14)2015-ben82800fo-rintottettekki.Amunkavégzésbőlszármazójöve-delemlegnagyobbrésze(89%-a)továbbraismun-kaviszonyból származott, egy főre jutó havi73 400 forintos összege 2014 és 2015 között6,6%-kallettmagasabb,2010-hezképest35%-kalnőtt.Amunkajövedelmekmásikcsoportjátalkotóvállalkozói jövedelmek is emelkedtek az előző

3.4. táblaA családtámogatásokban részesülők száma és az ellátásokra kifizetett összeg

EllátásEllátásbanrészesülőkhavi

átlagosszáma,főVáltozás2010-hezképest,%

Ellátásokrafordítottkiadások,millióforint

Változás2010-hezképest,%2010 2015 2010 2015

Biztosításhoz kötöttCsecsemőgondozásidíja) 27289 25886 –5,1 37539 45581 +21,4Gyermekgondozásidíj 94682 85970 –9,2 92435 114040 +23,4

Biztosításhoz nem kötöttAnyaságitámogatás 7254 7354 +1,4 5751 5822 +1,2Gyermekgondozásisegély 178532 163376 –8,5 65103 62507 –4,0Gyermeknevelésitámogatás 39275 34587 –11,9 13416 11876 –11,5Családipótlék 1993850 1796726 –12,8 359009 317884 –11,5Ebből:magasabbösszegűcsaládipótlék 156014 118641 –9,9 43894 31559 –28,1

a)2015előttterhességi-gyermekágyisegély.

13) AháztartásokjövedelmihelyzeténekfőbbjellemzőitmutatjabeaKSH2016-banmegjelentAháztartásokéletszínvonala,2015címűkiadványais,amelyaKSHhonlapjánakiadványtárbólletölthető.14) Azegyfőrejutómunkajövedelmekkiszámításasoránateljesnépességhezviszonyítunk,beleértveazokatis,akiknemrendelkeznekmunkajövedelemmel.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/hazteletszinv/hazteletszinv15.pdf


70

Magyarország, 2016

évhez képest. Egy főre havonta átlagosan 9400 forint vállalkozói jövedelem jutott, 1,6%-kal több, mint a 2014. évi, és 8,6%-kal a 2010. évit is meghaladta.

3.8. ábraAz egy főre jutó havi bruttó jövedelmek megoszlása a jövedelmek típusa szerint

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

2010 2015

%

Munkajövedelem

Egyéb jövedelema)

2011 2012 2013 2014

Társadalmi jövedelem

65,3 66,0 66,2 67,6 68,2 69,0

32,5 31,6 31,6 30,2 29,8 29,0

2,2 2,4 2,1 2,2 2,0 1,9

a) Befektetésekből származó, illetve a háztartások egymás közötti pénzmozgá- saiból származó jövedelmek.

A társadalmi jövedelmeken belül – a korábbi évekhez hasonlóan – a legnagyobb arányt (81%-ot) a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások képviselték, amelyek fejenkénti összege – a teljes népesség- re vetítve – havonta átlagosan 28 300 forint volt, vagyis a lakosság jövedelmének közel negyede nyug-díjból származott. A társadalmi jövedelmek másik nagy csoportját (15%-ot) a gyermekneveléssel összefüggő ellátások alkották, aminek az egész népességre számított, egy főre vetített havi összege a 4,0%-os emelkedés eredményeként 2015-ben 5100 forintot tett ki.

Leginkább az alsó két jövedelmi ötödben élők nettó jövedelme gyarapodott 2015-ben a legnagyobb mértékben a legfelső jöve-delmi ötöd (5,4%) egy főre jutó bruttó jövedelme nőtt a 2014. évihez viszonyítva, miközben a legalsó ötödben 4,3, a másodikban – az összes háztartás átlagával közel azonos – 4,8%-os emelkedés követ-kezett be. A növekedés üteme a harmadik (4,4%), illetve a negyedik ötöd esetében (4,4%) volt a legki-

sebb. Leginkább a legalsó ötöd fejenkénti nettó jövedelme gyarapodott az előző évhez képest (5,9%). A nettó jövedelmek még a második (5,5%), illetve a negyedik jövedelmi ötödben (4,8%) bővül-tek az átlagosnál (4,6%) nagyobb mértékben.

A jövedelem színvonala és szerkezete jelentősen eltért a két szélső jövedelmi ötödben. A legalsó ötödbe tartozók bevételének 39%-a társadalmi jöve-delemből származott, míg ez az arány a legfelső ötöd esetében 24% volt. Az egyéb jövedelem aránya az ötödökben lényegében azonos, 2% körüli volt.

3.9. ábraA háztartások jövedelmének szerkezete

jövedelmi ötödök szerint, 2015

Munkajövedelem Társadalmi jövedelem Egyéb jövedelema)

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 80,0 90,0 100,0%

Összesháztartás

5.

4.

3.

2.

1.

Jövedelmi ötöd


58,7 39,1 2,2

73,1

64,9

64,7

73,9

69,0

24,7

33,1

33,4

24,2

29,0

2,2

2,0

1,9

1,9

1,9

Nőtt a gyermeket nevelő háztartások egy főre jutó nettó jövedelme A háztartások jövedelmi helyzetét a családszerkezet is befolyásolja, elsősorban az, hogy nevelnek-e a családban gyermeket. 2015-ben 1 millió 220 ezer háztartásban, a háztartások 29%-ában élt gyermek. Bár ezeknek a háztartásoknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme továbbra is elmaradt az orszá- gos átlagtól, annak összege 2010 és 2015 között szinte folyamatosan emelkedett, ami a családpoliti-kai intézkedések hatásával is összefüggésbe hozha-tó. 2015-ben a gyermekesek egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelme 74 700 forint volt, az összes háztartás átlagának 78%-a, az előző évi összegnél 6,2, a 2010. évinél pedig 18%-kal több.



71

A jövedelmi egyenlőtlensÉg hAzánkbAn kisebb, mint Az uniós átlAg15)

A jövedelmi egyenlőtlenségeket az úgynevezett S80/S20 ráta alapján is vizsgálhatjuk, amit azEurópai Unió tagállamai egységesen az egy fogyasztási egységre, vagyis háztartásra jutó jövede-lem alapján számítanak, mégpedig úgy, hogy a háztartástagokhoz különböző súlyt rendelnek.AzOECD 2 egységkulcs értelmébenazelsőfelnőttegyegységet,atovábbiakkülön-külön0,5egységet,a14évenaluliszemélyekpedig0,3egységetképviselnek.Eztnevezzükekvivalenciaskálának,azígykép-zettjövedelmetpedigekvivalensjövedelemnek.Amutatóaztfejeziki,hogyafelsőésazalsójövedelmiötödbetartozók jövedelmehogyanaránylikegymáshoz.Aráta–azekvivalens jövedelmekeloszlásátfigyelembevéve–a felső és az alsó jövedelmi ötödbe tartozók összjövedelmének a hányadosa.

Magyarországaközepesen egyenlőtlen országokközétartozik.Amutatóhazánkesetében2010-ben3,9,egyévvelkésőbb4,0,2012és2015közöttpedig4,3körüliértéketvettfel,amiaztjelenti,hogyazutób-binégyévbenafelsőötödbetartozófogyasztásiegységekjövedelme4,3-szeresevoltalegalsóénak.

Magyarország 2014-re vonatkozó értéke16) nemcsak az uniós átlagnál (5,2), hanema szomszédosországokegy részénél, többekközötta legnagyobb jövedelmiegyenlőtlenséggel rendelkezőRománi-ánál(8,3),Horvátországnál(5,2),továbbáavisegrádiországokközétartozóLengyelországnál(4,9)isalacsonyabbnakszámított.AzEurópaiUniótagállamaiközüla legkisebb jövedelmiegyenlőtlenségetSzlovákiában,valamintCsehországban(egyaránt3,5)mérték,azonbanSzlovénia(3,6),illetveAusztria(4,1)isahazánkénálalacsonyabbértékkelrendelkezett.

3.10. ábraA legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd összes jövedelmének hányadosa

az EU-28 tagállamokban, 2014 (S80/S20 ráta)

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 9,0

Csehország

7,0 8,0

Románia

Forrás: Eurostat. Az adatok dátuma – az Eurostat módszertanával szemben – nem az adatfelvétel évét, hanem az adatok vonatkozási idejét jelöli.

BulgáriaLitvánia

Szlovákia

Észtország

Lengyelország

Lettország

Finnország

Németország

Szlovénia

Ausztria

Svédország

Horvátország

Magyarország

Dánia

Írország

Egyesült Királyság

FranciaországLuxemburg

HollandiaBelgium

Görögország

Olaszország

Spanyolország

Portugália

Málta

Ciprus

3,5

EU-28 átlaga: 5,2

3,53,63,6

3,83,83,8

4,14,14,24,34,34,3

4,54,84,9

5,25,25,2

5,86,0

6,26,56,5

6,97,1

7,58,3

15) Forrás: Eurostat.16) Nemzetköziszinten2015-reMagyarországmellettcsupánLettország,valamintFinnországesetébenállrendelkezésreadat.Adiagramonazidőbeliösszehasonlítha-tóságmiattvalamennyiországesetébenalegfrissebbteljes,2014.éviadatokatszerepeltettük.


72

Magyarország, 2016

A gyermeket nevelő háztartásokon belül 2014-hez képest arányaiban leginkább a három vagy annál több gyermekesek jövedelmi színvonala javult, azonban a legnagyobb jövedelmi hátránnyal az egyszülős családok mellett továbbra is az ebben a háztartástípusban élők rendelkeztek. 2015-ben a három vagy annál több gyer-mekesek egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme 61 300 forintot tett ki, 11%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, viszont az összes háztartás átlagának mindössze 64%-át érte el. Az egyszülős családokban a 2014. évinél 2,2%-kal kevesebb, 61 100 forint volt az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem. A legkedvezőbb jövedelmi helyzetben – az előző évekhez hasonlóan – az egyszemélyes háztartások éltek. Körükben a fejen-kénti havi nettó jövedelem összege 125 300 forint volt, az országos átlagot 31%-kal haladta meg.

3.11. ábraA gyermekes és a gyermektelen háztartások

egy főre jutó havi nettó jövedelme*

0,0

20,0

40,0

60,0

140,

0

Egy szülőgyermek(ek)kel

Két felnőttegy gyermekkel

Két felnőttkét gyermekkel

Két felnőtt háromvagy annál több gyermekkel

Összes gyermekesháztartás

Egyszemélyesgyermektelen háztartás

Kétszemélyes 65 év alattiszemélyekből álló

gyermektelen háztartásKétszemélyes gyermektelen

háztartás,ahol az egyikszemély 65 éves vagy idősebb

Összes gyermektelenháztartás

Összes háztartásátlaga

ezer forint2014 2015

62,561,1

83,6

72,5

55,2

70,3

123,1

115,6

112,1

112,7

91,695,9

115,9

114,0

117,9

125,3

74,7

90,8

78,2

61,3

80,0

100,

012

0,0

* A kék és a szürke eltérő színárnyalatai az összes háztartás részátlagait jelzik.

Gye

rmek

tele

n há

ztar

táso

kG

yerm

ekes

ház

tartá

sok

Hazánkban 2015-ben 1 millió 263 ezer nyugdí-jas háztartás létezett, az összes háztartás 30%-a. Egy főre jutó havi nettó átlagos jövedelmük

105 600 forint volt, az összes háztartásra vetített fejenkénti összegnél 10%-kal nagyobb.

A háztartások egy főre jutó nettó jövedelme Budapesten és a megyei jogú városokban haladta meg az országos átlagot A háztartások jövedelme továbbra is jelentősen eltér az ország egyes településtípusaiban, a településhi-erarchiában lefelé haladva az átlagos havi nettó jövedelem egyre kisebb. Az országos átlaghoz (95 900 forint) képest kiemelkedően magas volt az egy főre jutó havi nettó jövedelem Budapesten (134%), ahol a népesség 18%-a élt, de a lakosság közel egyötödét képviselő megyei jogú városokban is 7,7%-kal meghaladta az országos átlagot. Az egy főre jutó havi átlagos jövedelem a népesség közel egyharmadát képviselő kisebb városokban (89 000 forint) 7,1, a lakosság 32%-át képviselő községekben (80 100 forint) 16%-kal elmaradt az országos átlagtól. A háztartások jövedelmi színvo-nalát az egyes településtípusok eltérő munkaerőpiaci lehetőségei is meghatározzák.

3.12. ábraAz egy főre jutó havi nettó jövedelem

településtípusok szerint, 2015

MunkajövedelemTársadalmi jövedelemEgyéb jövedelema)

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

140,0

Budapest Megyei jogúvárosok

Többiváros

Község Összesen

Ezer forint

115,6

43,3

4,7

86,2

40,2

2,9

76,6

32,4

1,8

68,7

29,2

1,2

82,8

34,8

2,3


A háztartások jövedelmi helyzete nemcsak településtípusonként, hanem regionális szinten is jelentősen eltér. 2015-ben – a korábbi évekhez hasonlóan – a Közép-Magyarországon élő ház-tartások körében volt a legmagasabb az egy főre jutó havi nettó jövedelem (111 500 forint),



73

16%-kalmeghaladtaazországosátlagot.Aház-tartások Közép-Dunántúlon (102 100 forint),valamintNyugat-Dunántúlon(100200 forint) isaz országos átlagnál nagyobb, a többi régióbanannál kisebb havi jövedelemmel rendelkeztek.A legkedvezőtlenebb jövedelmi helyzetbentovábbra is az észak-alföldi háztartások éltek,ahol a fejenkénti átlagos havi nettó jövedelem76400forintottettki.

A háztartások jövedelemelvárásai összefüggnek jövedelmi helyzetükkel Az,hogyaháztartásokmennyijövedelmettartanakszükségesnek a megélhetés különböző szintjeihez,szoros kapcsolatban áll jövedelmi helyzetükkel:2015-ben – az előző évhez hasonlóan – az átlagosszínvonalú megélhetéshez a háztartások fejenkénthavonta 114 ezer forintot tartottak elegendőnek.

miből Élünk? – A háztArtások egynegyede volt kÉpes megtAkArítAni 2014-ben

Aháztartásokgazdaságihelyzetéről,pénzügyeirőlgyűjtöttadatokataMiből élünk?címűeurópaiadatfelvé-tel17)másodikhullámais,amelyhezazeuróövezetországainkívülönkéntesalaponMagyarországiscsatlako-zott.AKSHáltalvégrehajtottfelmérésrehazánkban2014.október–decemberközöttkerültsor,azország167településénösszesen6200háztartásvettrésztbenne.Aháztartásiköltségvetésiéséletkörülményekfel-vételhez(HKÉF)hasonlóanezalkalommalisközvetlenülamagánháztartásokálltakakutatásfókuszában,hiszenakérdésekönbevalláson,valamintazáltalukadottbecslésekenalapultak.Afelméréscéljábóladódóantöbbekközöttaháztartásokáltalbirtokoltvagyontárgyakról–areáleszközök(ingatlanok,járművek,vállal-kozások)éspénzügyieszközök(példáulfolyó-ésbetétszámlák,értékpapírok)–,adósságokról, hitelekről, kölcsönökrőlrészletesadatokállnakrendelkezésünkre.Továbbáaztismegtudhatjuk,hányszázalékukese-tébenhaladtákmeg2013.szeptember30.és2014.szeptember30-aközöttabevételek a kiadásokat.

Azadatfelvételeredményeiszerint2014-benaháztartások90,4%-ánakvoltlegalábbegyreáleszköze,84,2%-ukélt saját tulajdonú,18,8%-uk jelzáloggal terhelt ingatlanban.Ahitelek48,4%-át a forint-hitelek, további42,4%-otasvájci frankban jegyzetthitelektettékki.Aháztartások36,9%-ánakvoltadóssága,ennekegyháztartásrajutóösszege3,9millióforintotértel.

Aháztartásokmindösszeegynegyedébenmúltafelülabevételekösszegeakiadásokét,vagyisvol-tak képesek megtakarítani.Aháztartások 13,1%-a esetében elmondható, hogy a kiadásokmeg-haladták a bevételeket, 61,4%-ukban pedig körülbelülmegegyeztek egymással.A régiók közül anyugat-dunántúliakanyagihelyzetetekinthetőalegkedvezőbbnek,hiszen91,3%-ukválaszoltaazt,hogyugyanannyivagytöbbbevételükvolt,mintkiadásuk.UgyanezazarányazÉszak-Magyaror-szágonélőháztartásokkörébenvoltalegalacsonyabb(82,5%).Mígagyermektelenháztartások27,addigagyermekesek21%-atudottmegtakarítani2013és2014szeptembereközött.Agyermeketnevelőháztartásokközülalegrosszabbanyagihelyzettelazokjellemezhetők,amelyeketegyszülőésgyermekalkot.Egynegyedükszámoltbearról,hogyakiadásaikösszegemeghaladtaabevételeikét.

17) AMibőlélünk?címűeurópaiadatfelvételmásodikhullámánakmagyarországiadataitaKSHMibőlélünk?–Aháztartásokpénzügyeicíműkiadványarészletesenistartalmazza,amelyaKSHhonlapjántalálhatókiadványtárbóltölthetőle.

3.13. ábraA háztartások egy főre jutó jövedelemelvárásai

a különböző megélhetési szintek esetében, 2015

1. ötöd 5. ötöd Összes háztartás

0

50

100

150

200

250

300

350

Nagyon szűkös

Szűkös Átlagos Jó Nagyon jó

Ezer forint/hónap

44

8964 59

11885 80

157

114 107

214

153 150

309

214

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/mibol_elunk14.pdf


74

Magyarország, 2016

Anagyon szűkösmegélhetéshez– akorábbi évhezhasonlóan–64ezer,anagyonjószinthez214ezerforintnyi bevételre lenne szükségük. A különbözőmegélhetésiszintekhezafelsőjövedelmiötödbetar-tozó háztartások szinte valamennyi esetben kétszerannyijövedelmetpárosítottak,mintazalsójövedelmiötödbenélők.A jövedelemelvárás szintjétaháztar-tásbanneveltgyermekekszámaisjelentősenbefolyá-solja: a gyermeknélküliek 141, a gyermekesek 86,azonbelülaháromvagyannáltöbbgyermeketneve-lőcsaládok68ezer forintot társítottak fejenkéntazátlagos megélhetési szinthez, azonban ebben améretgazdaságosságisszerepetjátszik.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2013 és 2015 között folyamatosan csökkent18) Aszegénységvagytársadalmikirekesztődésmérésére2010 óta használt összetett mutató célja, hogy akorábbanelsősorbanajövedelmiegyenlőtlenségeketmegragadó indikátor (relatív jövedelmi szegénység)mellettazanyaginélkülözésben,valamintamunka-szegénységbenélőkszámáról,népességenbelüliérin-tettségéről is számot adjon.A fejezet további részenem a háztartásokról, hanem az egyénekről közöladatokat.A szegénység vagy társadalmikirekesztő-déskockázatánakkitettekarányátateljesnépesség-hez viszonyítva határozzuk meg, figyelembe véve,hogyarelatívjövedelmiszegénység,asúlyosanyagidepriváció,illetveanagyonalacsonymunkaintenzi-tásközüllegalábbegybenérintett-e.

A mutató értéke hazánkban 2010-ben 31,5%volt,2012-re34,8%-raemelkedett,2013-tólpedigfolyamatosan csökkent, 2012 és 2015 között 857 ezer fő került ki a szegénység vagy társadal-mi kirekesztődés kockázata alól. 2015-benatel-jes népesség 26,3%-a (2 millió 541 ezer fő) voltkitéveaszegénységvagytársadalmikirekesztődéskockázatának,amiazelőzőévhezképest1,9szá-zalékponttal, a 2010. évinél pedig 5,2 százalék-ponttalalacsonyabbvolt.Mérséklődöttazoknakazarányais,akikmindaháromdimenzióbanérintet-tekvoltak,ugyanismíg2014-benateljesnépesség3,0,addig2015-ben1,9%-a(185ezerfő)voltegy-szerrejövedelmiszegény,súlyosandeprivált,illetveélt olyan háztartásban, ahol a munkaképes korú(15–59éves)felnőttekateljesmunkapotenciáljukkevesebbmint20%-áttöltöttékmunkával.

A relatív jövedelmi szegénységi arány 0,4 százalék- ponttal alacsonyabb a 2014. évi értéknél A relatív jövedelmi szegénységmutatóviszonyí-tási pontját a szegénységi küszöb jelenti. Ennekmeghatározásához először a mediánjövedelmetállapítják meg: ez az a jövedelemszint, amelynélugyanannyiszemélynekalacsonyabbajövedelme,mint ahánynak magasabb. Az Európai Unióbanelfogadottkonvenciószerintaszegénységiküszöbaz adott országra vonatkozó mediánjövedelem60%-ánakmegfelelő jövedelem, az ennél alacso-nyabbjövedelemmelrendelkezőkszámítanaksze-génynek.Amutatóazegyénszegénységétatársa-dalomtöbbitagjáhozvalóviszonyítássalhatározzameg.

3.5. táblaA szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel

kapcsolatos néhány mutatószám

Megnevezés 2010 2013 2014 2015

Szegénységi küszöb, ezer forintEgyszemélyesháztartás 742,7 803,7 843,9 886,8Kétfelnőtt,kétgyermekes

háztartás 1559,6 1687,9 1772,3 1862,3Relatív jövedelmi szegénységi arány, %

Teljesnépesség 14,1 15,0 14,9 14,5Háztartástípusok szerintGyermektelen 8,9 9,2 10,8 11,3Gyermekes 18,8 20,7 18,9 17,6Egyszülőgyermekkel/

gyermekekkel 28,1 32,4 37,5 37,5Kétszülőegygyermekkel 12,0 13,9 13,3 13,1Kétszülőkétgyermekkel 13,9 14,1 14,3 13,7Kétszülőháromvagyannál

többgyermekkel 35,4 33,0 27,6 25,2Gazdasági aktivitás szerintFoglalkoztatott 6,2 6,7 9,3 9,6Munkanélküli 47,1 54,0 54,4 48,5Nyugdíjas 4,6 4,8 5,0 7,1Egyébinaktív 22,0 23,6 24,5 23,5

Hazánkban2015-benaszegénységiküszöb–azegyszemélyesháztartásokravonatkozóan–887ezerforint volt, 5,1%-kal magasabb, mint 2014-ben.Ajövedelmiszegényekaránya2010és2012közöttemelkedett, 2013-tól azonban csökkenni kezdett.2015-benateljesnépesség14,5%-a,azaz1,4millió

18) AnemzetköziadatokforrásaazEurostat,amelyekbemutatásasoránnemazadatokfelvételénekazévét,hanemazokreferencia,vonatkozásiidőszakáttüntettükfel.



75

fővoltrelatívjövedelmiszegény,arányuk2014-hezképest0,4százalékponttalcsökkent,a2010.évinélpedig0,4százalékponttalmagasabblett.

A jövedelmi szegénység kockázatát leginkább amunkaerőpiaciaktivitásésagyermekvállalásbefo-lyásolja.Magyarországonamunkanélküliekközöttmindenmásodikemberjövedelmiszegénynekszá-mított.Afoglalkoztatottakkörébenisnőtt2013és2015 között a jövedelmi szegények aránya.Ugyanebben az időszakban a közfoglalkoztatáskeretében alkalmazásban állók száma 129,1 ezerfőről191,9ezerfőreemelkedett,átlagoshavibruttómunkajövedelmük2013-ban77ezer,2015-ben80ezerforintvolt.Báraszegénységiarányagyerme-kes háztartások tagjainak körében az előző évhezképest 1,3 százalékponttal csökkent, a 2015. éviadatokszerinttovábbraisazösszesháztartásátlagá-nál többen(17,6%)tartoztakeszempontszerintaszegényekközé.

A súlyosan depriváltak aránya 2010 és 2015 között 7,2 százalékponttal mérséklődött Aszegénységmérésérehasználtmásikrészindiká-torasúlyos anyagi depriváció,amelyaztmutatjameg, hogy a népesség hány százaléka nélkülözegyesmeghatározottjavakat,illetvenemrendelke-zikavizsgáltszolgáltatásokhozvalóhozzáféréssellegalábbnégyesetben.Hazánkbanazanyaginél-külözés – az Európai Unió legtöbb országávalszemben–anépességnagyobbrészétérinti,minta jövedelmi szegénység. A súlyosan depriváltakaránya Magyarországon 2010-ben 23,4% volt,2012-igemelkedett,2012-benmár27,8%-ot tettki. A csökkenés 2013-ban kezdődött, majd akövetkező két évben is folytatódott, 2015-ben alakosság16,2%-a tartozott ebbea csoportba, ami3,2 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél,2010-hez képest pedig 7,2 százalékponttal mér-séklődött.

19) AzadatokforrásaazEurostat.Azadatokdátumanemafelvétel,hanemareferenciaévérevonatkozik.Nemzetköziszintenatagállamoktúlnyomótöbbségéremégcsak2014.éviadatállrendelkezésre.

A relAtív jövedelmi szegÉnysÉgi Arány mAgyArországon kisebb, A súlyosAn depriváltAk ArányA mAgAsAbb, mint Az uniós átlAg19)

Aszegénységi adatokpublikálása során– szemben azEurostatmódszertanával – aKSH nemazadatfelvételévétszoktamegjelölni,hanemareferenciaidőszakot.Anemzetköziösszehasonlításcélja,hogyahazaiadatközlésigyakorlatnakmegfelelőenmutassabeaszegénységjellemzőinekalakulásátazEurópaiUniótagállamaiban,amihezarendelkezésreállólegfrissebb,2014-revonatkozóadatokjelentikatámpontot.

AzEurópaiUnióteljeslakosságának23,7%-a(118,8milliófő)voltkitéve2014-benaszegény-ség vagy társadalmi kirekesztődéskockázatának.Hazánkbanezazarány(28,2%)azuniósátlagnálmagasabbvolt,atagállamokrangsorábaneza10.legmagasabbérték.Mígalegalacsonyabbarány-számmal Csehország (14,0%) és Svédország (16,0%) rendelkezett, addig arányaiban a legtöbbenBulgáriában (41,3%),valamintRomániában(37,4%)voltakkitévea szegénységvagya társadalmikirekesztődéskockázatának.

Ajövedelmi szegénység aránya a2014-esreferenciaévbenhazánkbankisebbvolt,mintazuniósátlag(17,3%),ekkorateljesnépesség14,9%-aéltaszegénységiküszöbalatt.AzEurópaiUniótag-államaiközülalegmagasabbarányszámmalRománia(25,4%),alegalacsonyabbalpedigCsehország(9,7%)rendelkezett.Lengyelországban(17,6%),valamintHorvátországban(20,0%)anépességnekazuniós,köztükhazánkátlagánálisnagyobbhányadatartozottajövedelmiszegényekközé.


76

Magyarország, 2016

A nagyon alacsony munkaintenzitásúak aránya a 60 év alatti népességen belül 2010-hez képest 4,6 százalékponttal csökkent Aszegénység vagy társadalmikirekesztődéshar-madik dimenzióját a munkaszegénység jelenti,ami a háztartásokmunkaképes korú tagjai köré-ben azt vizsgálja, hogy a lehetséges munkaidőmekkorarészéttöltikmunkavégzéssel.Emegkö-zelítésmódértelmébenaszegénységvagytársadal-mikirekesztődéskockázataazokata személyeketveszélyezteti,akiknélazelőbbemlített,munkávaltöltöttidőarányanemériela20%-ot.2015-benMagyarországon a 0–59 évesek 6,1%-a volt a

nagyonalacsonymunkaintenzitásúakközé sorol-ható a teljes népességen belül, vagyis élt olyanháztartásban, amelyben a munkaképes korú(18–59 éves) személyek a munkapotenciáljukkevesebbmint20%-áttöltöttékmunkával.Ezazarányakorábbiévhezképest1,0,2010-hezviszo-nyítva3,7százalékponttalcsökkent.Amunkasze-génységeta60évalattinépességhezviszonyítvaismeghatározhatjuk, amely szerint a nagyon ala-csonymunkaintenzitásúháztartásbanélőkaránya2015-ben8,2%-ratehető,ezazegyévvelezelőttiértéknél 1,2 százalékponttal, a 2010. évinél4,6százalékponttalalacsonyabbvolt.

3.6. táblaRelatív jövedelmi szegénységi arány

Magyarországon és az Európai Unió tagállamaiban, 2014*(%)

Megnevezés Magyarország EU-28átlaga

Teljesnépesség 14,9 17,3Háztartástípusok szerint

Gyermektelen 10,8 15,4Gyermekes 18,9 19,3

Egyszülőgyermekkel/gyermekekkel 37,5 33,7Kétszülőegygyermekkel 13,3 12,9Kétszülőkettőgyermekkel 14,3 14,8Kétszülőháromvagyannáltöbbgyermekkel 27,6 27,1

Gazdasági aktivitás szerintFoglalkoztatott 9,3 9,5Munkanélküli 54,4 47,5Nyugdíjas 5,0 13,2Egyébinaktív 24,5 29,0

*AzadatokforrásaazEurostat.Afeltüntetettévszám–azEurostatmódszertanávalszemben–azadatokvonatkozásiévétjelöli.

Hazánkban–a2014-esreferenciaévadataialapján–asúlyosan depriváltak aránya 19,4%volt,amimeghaladtaazuniósátlagot(8,1%).MagyarországezzelazértékkelazEurópaiUniótagállama-inakutolsóharmadábanhelyezkedettel,aszomszédosországokközülcsupánRomániában(22,7%)voltmagasabbasúlyosandepriváltakaránya,mintamithazánkbanmértek.

A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya – a 0–59 évesek százaléká-ban–a2014-esreferenciaévbenMagyarországon9,4%volt,aminemcsakazuniósátlagnál(10,6%),hanema tagállamok felének értékénél is kedvezőbbnek számított.Míg a legalacsonyabb értékkelLuxemburg(5,7%),illetveSvédország(5,8%),addigalegmagasabbalÍrország(19,2%)rendelkezett.AszomszédosországokközülcsupánHorvátországesetében(14,4%)voltmagasabbanagyonala-csonymunkaintenzitásúakaránya,mintamagyarországiátlag.



77

A háztArtások fogyAsztásA20)

Afogyasztásikiadásokértékemellettakiadásszerke-zeteazéletszínvonalegyik legfontosabbmutatója.Alakosságéletkörülményeinekjellemzőitmindkétmu-tatómenténérdemesmegvizsgálni,hiszenazutóbbiévekbenaháztartások fogyasztásánaknagyságamel-lettannakbelsőszerkezeteisjelentősenmegváltozott.

A háztartások fogyasztása – a jövedelemki-áramlás, valamint a reáljövedelememelkedésemi-att – 2000 és 2006 között jelentősen bővült, ami2007-től veszített lendületéből, reálértéken mérveekkor már csökkent. Hazánkban 2009-ben folyóáron is jelentősen visszaesett a fogyasztás színvo-nala.Eztkövetően– többekközöttaválságmiattfokozódómunkanélküliség,valamintazinflációha-tására–egészen2012-igcsökkenés,illetvestagnálásváltottaegymást,ami2013-tólajavulófoglalkozta-tásikilátások,afogyasztóibizalomerősödése,vala-mintazalacsonyinflációhatásáraújraemelkedett,ekkormárreálértékenis.

A háztartások fogyasztási kiadásainak szintjea 2012. évi fejenkénti havi átlagos 69 500 forint-ról 2013-ra 72 600 forintra nőtt, ami reálértéken2,6%-osnövekedés az előző évhavi átlagáhozké-pest.Akedvezőtendencia–amérséklődőfogyasz-tói árakmellett – 2014-ben is folytatódott, akkorazegyfőrejutóösszeshavikiadásátlagosan75600forintottettki,reálértéken4,4%-kaltöbbetazegyévvelkorábbinál.

A háztartások jövedelmi helyzetére 2015-benszámostényezőkedvezőenhatott,amikafogyasztásbővüléséhezishozzájárulhattak:afoglalkoztatottaklétszáma 110 ezer fővel bővült, a nettó keresetekátlagosan 4,3%-kal emelkedtek, a fogyasztói árak0,1%-kalmérséklődtek.

Többet költöttek 2015-ben a háztartások A lakosság havi szintű fogyasztási kiadása 2015-ben – a fogyasztói árak alakulását is figye-lembevéve–reálértéken7,9,folyóáron7,8%-kalnőtt az előző év havi átlagához képest, a háztar-tások egy főre jutó havi kiadásának összege81600forintvolt.Akiadások2015-benmérthaviátlagos értéke folyó áron 26,7, reálértéken13,8%-kalmagasabbvolta2010.évinél.Afogyasz-

tási kiadások háztartástípusonként jelentősenkülönböznek.Egyegyszemélyesháztartáspéldául2015-ben átlagosan 121 600 forintot költötthavonta.Ugyanezazösszegakétfelnőttbőléskétgyermekből álló háztartások esetén egy főre szá-mítva jóval kisebb, 65 800 forint volt. A fejen-kénti fogyasztási kiadások értéke valamennyivizsgált háztartástípus esetében meghaladtamind a 2014., mind a 2010. évi havi átlagosösszeget.

3.14. ábraA háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai-

nak változása reálértéken 2010-hez képest

–4

0

4

8

12

16

2010 2011 2012 2013 2014 2015

%

Aháztartásokháromlegnagyobbkiadásitételeazélelmiszerek és alkoholmentes italok, ezekre haviszinten egy főre vetítve átlagosan 20 000 forintotköltöttek, a lakásfenntartás és háztartási energia, amirefejenkéntátlagosan17500forintotfizettekki,valamintaközlekedés és szállítás,fejenkéntátlago-san 9100 forintnyi ráfordítással. A lakossági fo-gyasztás havi átlagos értéke 2015-ben folyó áronvalamennyi fogyasztási főcsoport esetében megha-ladtaa2010.évihaviátlagot,azelőzőévihezviszo-nyítvapedig csupánaközlekedésre fordítottkiadá-sokcsökkentek.Areálfogyasztás2014-hezképestalegnagyobbmértékben, 29,1%-kal az egyéb termé-kekésszolgáltatásokfőcsoportbanbővült.21)Akiadá-sok nagyságát tekintve 2015-ben havonta élelmi-szerreésalkoholmentesitalrafordítottaklegtöbbetaháztartások,egy főrevetítve20000 forintot, amiafogyasztóiár-index változását is figyelembe véve13,5%-kal meghaladta az előző évben mértet,2010-hezképestpedig16,8%-kalemelkedett.

20) AháztartásokfogyasztásánakfőbbjellemzőitrészletesenmutatjabeaKSHAháztartásokéletszínvonala,2014,valamintAháztartásokéletszínvonala,2015címűkiadványai,amelyekaKSHhonlapjánakiadványtárbóltölthetőkle.21) ACOICOP-nómenklatúra2015.éviátalakításábanazEgyébtermékekésszolgáltatásokfőcsoport,valamintazadatokalapjátképezőháztartásinaplóstruktúrájajelentősmértékbenérintett,ezértazetekintetbentapasztaltváltozásokrészbenmódszertaniokokkalmagyarázhatók.




78

Magyarország, 2016

3.7. táblaA háztartások egy főre jutó havi átlagos

fogyasztási kiadásai

Fogyasztásifőcsoportok

2014 2015

fogyasztásikiadás,forint

változásreálértéken,a)%

2014=100

2010=100

Élelmiszerekésalkoholmentesitalok 17492 19976 13,5 16,8

Szeszesitalok,dohányáruk 2363 2692 10,4 –9,5

Ruházatéslábbeli 2815 3379 20,2 28,6Lakásfenntartásés

háztartásienergia 17389 17505 1,9 13,8Lakberendezés,

háztartásvitel 2801 3253 15,5 23,4Egészségügy 3731 4120 6,0 10,1Közlekedés 9529 9106 1,2 20,1Hírközlés 5633 5850 3,6 40,2Kultúra,szórakozás 5336 5364 –0,3 2,6Oktatás 643 747 15,0 18,1Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás 2868 2963 0,5 0,8Egyébtermékekés

szolgáltatások 5040 6604 29,1 30,1Fogyasztási kiadások

összesen 75 640 81 560 7,9 13,8a)Afogyasztóiárakalakulásátfigyelembevéve.

Afőbbélelmiszercsoportokon belülakenyéréscereália fogyasztásánakmennyisége a vizsgált idő-szak alatt némileg ingadozott, 2015-ben egy főrejutóan havonta átlagosan 7,0 kilogramm volt.Atermékcsoportonbelülegyaránt0,2kilogrammal

nőttabaromfihúsésaszalámi,szárazkolbász,sonkaegy főre jutó havi mennyisége 2015-ben az előzőévhez képest, miközben a sertéshúsé – a 2,8%-osárcsökkenés mellett – szinte változatlan maradt.A gyümölcs és a zöldség elfogyasztott fejenkéntimennyisége is nőtt mind az előző évhez, mind2010-hezképest.

3.8. táblaAz egy főre jutó havi átlagos élelmiszer-fogyasztás

mennyisége(mennyiség/fő/hónap)

Élelmiszer 2010 2014 2015

Cereáliák,kenyér,kilogramm 7,1 6,5 7,0Húsfélék,kilogramm 4,4 4,5 5,1Ebből:sertéshús,kilogramm 1,3 1,3 1,4

baromfihús,kilogramm 1,4 1,4 1,6Tojás,darab 12 11 12Tej,liter 4,5 3,9 4,4Olajészsiradék,kilogramm 1,4 1,3 1,5Gyümölcs,kilogramm 3,2 3,2 3,8Burgonya,kilogramm 2,4 2,2 2,5Zöldség(burgonyánkívül),

kilogramm 4,0 4,1 4,4Cukor,kilogramm 1,1 1,1 1,2

Az élelmiszerek mellett a második legnagyobbkiadási főcsoport a lakásfenntartás és háztartási energia.A2015.éviátlagos17500forintegyfőrejutó havi kiadás folyó áron 0,7, változatlan áron1,9%-kalnagyobbvolt,mintazegyévvelkorábbi.Ezazértéka2010.évitfolyóáron8,0,reálértékenszámítva13,8%-kalhaladtameg.Aháztartásiener-

3.15. ábraAz egy főre jutó havi fogyasztási kiadások, 2015

Szeszes italok, dohányárukForint2 692

Kultúra szórakozás 5 364

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 963

Egyéb termékek és szolgáltatások 6 604

Ruházat és lábbeli 3 379

Egészségügy 4 120

Hírközlés 5 850

Oktatás 747Élelmiszerek és alkoholmentes italok

19 976 forint

Lakásfenntartás és háztartási energia

17 505 forint

Közlekedés9 106 forint

Egyéb34 972 forint



79

gia-kiadásonbelül2015-benhavontaegyfőrevetít-veátlagosanvezetékesgázra3500,elektromosener-energiára3600,melegvízre,távhőre1100forintotköltöttekaháztartások.

Aharmadiklegnagyobbkiadásitételaháztartásokfogyasztásában a közlekedés és szállítás. Erre2015-ben havonta egy főre vetítve átlagosan 9100forintot költöttek (az összes kiadás 11,2%-át), amifolyó áron az előző évinél 4,4%-kal alacsonyabb, a2010. évinél 28,2%-kal magasabb. A közlekedésikiadások 56,7%-át – átlagosan 5200 forintot –2015-benhavontaüzemanyag-vásárlásrafordították.

Élelmiszerre és alkoholmentes italokra költöttek a háztartások a legtöbbet A kiadások nagyságán túl annak belső szerkezeti változása is az életszínvonal szemléletesmutatója,aminek alakulására többek között az adott országárszerkezete, természeti adottsága, korösszetétele,valamintgazdaságifejlettségeisbefolyássalbír.AzEngel-törvény szerint a jövedelmek emelkedésévelazösszeskiadásonbelülmérséklődikazélelmiszer-re,ugyanakkornőaziparcikkekreésaszolgáltatá-sokra fordított összegek aránya.22) Minél alacso-nyabbazösszkiadásonbelülazélelmiszer-ráfordí-tások hányada, annál kedvezőbb egy adott országéletszínvonala.

A lakosság élelmiszer-kiadásainak vizsgálatakorfigyelemmel kell lennünk arra, hogy a COICOPosztályozási rendszer23) Élelmiszerek főcsoportjacsakavásároltésotthonelfogyasztottélelmiszerek-rőltartalmazadatokat,mígavendéglátóegységek-ben,házonkívülelköltöttétkezésekadatai–ame-lyekre 2015-ben havonta fejenként 2600 forintotfordítottakaháztartások–aVendéglátásésszállás-hely-szolgáltatásfőcsoportbanjelennekmeg.

Magyarországon az élelmiszerre és alkohol-mentes italokra fordítottkiadásokarányaazössz-kiadásbólhosszúévekátlagábancsökkent,részese-dése 2000-ben 29,1%-ot tett ki, ezt követőenjelentősenvisszaesett,minimumát2005-benérteel(22,6%).Azaránynémihullámzástkövetően2010és2013között22,8és23,3%közöttalakult.2014óta(23,1%)újraemelkednikezdett,ami2015-bentovább folytatódott, ekkor már a háztartásokfogyasztásánaklegnagyobbrészét,24,5%-átújraaz

élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordítottkiadásoktettékki.

Amagyarcsaládokmásiknagykiadásitételétadóháztartási energiaköltségek 2007-től jelentősenmegnőttek,ésazátlagosárváltozástjóvalmeghaladódrágulás nagymértékben befolyásolta a lakosságifogyasztástis.Aháztartásokkiadásai2009-tőlegé-szen2013-igalakásfenntartásésaháztartásienergiaterénvoltaka legmagasabbak.2014-benviszontazenergiahordozókésa fűtőanyagokára–ahatóságiárintézkedésekmiatt–átlagosan12%-kalcsökkent,a legnagyobb mértékben (14%-kal) a gázé.2015-benalakásfenntartásésháztartásienergiaáratovábbmérséklődött(1,2%-kal),ezenbelülavezeté-kesgázért2,8,azelektromosenergiáért4,3,atávfű-tésért 2,7%-kal kellett kevesebbet fizetni. Ennekkövetkeztében az élelmiszer-kiadások (24,5%)–2014-hezhasonlóan–meghaladták a lakásfenn-tartásikiadásokat(21,5%).

Aközlekedéssel, szállítással kapcsolatos kiadá-sok 2015-benhavi szintenazösszkiadás11,2%-áttettékki,ezazarányalakásfenntartássalkapcsola-tos kiadások után a legnagyobb mértékben, 1,4százalékponttalcsökkent2014-hezképest,a2010.évivelpediggyakorlatilagmegegyezik,0,1százalék-ponttalmagasabb.

Az alapvető szükségleti kiadások – mint azétkezés, lakhatás, közlekedés – kifizetése után2015-benhavonta a háztartásoknál a 2014. évinél1,6,a2010.évinél1,9százalékponttaltöbb,átlago-san 43% maradt egyéb kiadásokra (pl. kultúrára,szórakozásra).

A fogyasztási szerkezetet nagyban meghatározza az anyagi helyzetAkorábbiévekhezhasonlóantovábbraisjelentősakülönbségalegrosszabbésalegjobbanyagihelyzet-benlévőháztartásokfogyasztásaközött.Alegfelsőjövedelmi ötödben élők2015-benhavonta átlago-san3,4-szerannyitfordítottakfogyasztásra,mintalegalsóötödbenlévők.

Afogyasztásiszerkezetetvizsgálvaazalsó20%-ba tartozók étkezéssel és lakhatással kapcsolatoshavikiadásaiösszkiadásuktöbbmintfelét(55%-át)tettékki,miközbenezazarányafelső20%-batar-tozókesetében40%volt.

22) Forrás:GácsE.:AháztartásokfogyasztásiszerkezeteazEurópaiUnióországaiban.StatisztikaiSzemle,2009.87.évfolyam,2.szám,156–165.o.23) COICOP(Classification of Individual Consumption by Purpose):alakosságifogyasztásrendeltetésszerintiosztályozása,amelystruktúrájáttekintveavásároltfogyasztásijavakrendeltetésszerintfelépített,decimálisszerkezetű,négyszintűrendszere.

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_02/2009_02_156.pdf


80

Magyarország, 2016

Alegfelsőésalegalsójövedelmiötödbetartozókközötti különbség az élelmiszerre költött kiadásokesetében 2,3-szeres, ami ugyan kisebb azösszfogyasztásuk közöttinél, de jelentős minőségikülönbségekettakarhat.Alegalsóésalegfelsőjöve-delmiötödbetartozókközöttaruházkodássalkap-csolatban 4,3-szeres a különbség, de ennél isnagyobbpéldáulazeltérésaközlekedésre(5,6-sze-res), valamintakultúráraés szórakozásra fordítottösszeg(7,9-szeres)között.

3.16. ábraA háztartások egy főre jutó havi kiadásai a különböző jövedelmi csoportokban, 2015

Összesháztartás

5. ötöd

1. ötöd

Élelmiszerek és alkoholmentes italokLakásfenntartás és háztartási energiaKözlekedés

EgyébHírközlés

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 140,0ezer forint

28,4 26,5 18,1 9,7 55,3

20,0 29,15,8

12,2 11,8

17,5 9,1

10,0

3,3 2,8

A különböző háztartástípusok fogyasztása jelentősen eltér Aháztartásokegyfőrejutófogyasztásikiadásainaknagyságátésszerkezetéta jövedelemmellettazismeghatározza, hogyhányan élnek a háztartásbanésnevelnek-egyermeket.Agyermeknélküliház-tartásokszintemindenfogyasztásifőcsoportbanazátlagosnál többet költöttek,mint a gyermekesek.Azösszesgyermeknélküliháztartás2015-benegyfőre vetítve a 2010. évinél folyó áron 1,3%-kaltöbbet,havontaátlagosan100100forintotköltött.A háztartástípusok közül az egyszemélyes, egye-dülálló személyből álló háztartások fogyasztásikiadása volt a legmagasabb, 2015-ben havonta121600forintottettki,amiazelőzőévhezképest

7,4-kal,a2010.évihezmértenpedig19%-kalnőtt.Ugyanezazösszegakétfelnőttéskétgyermekbőlálló háztartások esetében 2015-ben egy főreszámítvahavonta65800 forintvolt,kisebbmintazösszesháztartás(havonta81600forintos)átla-goskiadása.

3.17. ábraAz egy főre jutó fogyasztási kiadások átlagtól

való eltérése az egyes háztartástípusokban

22,9

–60,0 –40,0 0,0 20,0 40,0 %

Gyermek nélküliháztartások összesen

Gyermekes háztartások összesen

Ebből:

két felnőtt egy gyermekkel

két felnőtt kettő gyermekkel

egy szülő egy vagy több gyermekkel

egyéb gyermekes

két felnőtt három vagy annál több gyermekkel

2010 2015

–20,0

22,7

–20,6–23,8

0,3–7,1

–17,9–19,3

–9,8–21,6

–32,5–34,5

–43,3–40,5

A gyermektelen háztartások havi kiadása2015-ben–2010-hezhasonlóan–23%-kalmegha-ladtaazösszesháztartásátlagát.Lakásukfenntartá-sára 5000 (28,6%-kal), háztartásaikban elfogyasz-tott élelmiszerre szintén 5000 (24,8%-kal), egész-ségügyre 1900, hírközlésre 1200, közlekedésre éskultúrára,szórakozásraegyaránt1100forinttalköl-töttektöbbet,mintazátlag.

A gyermeket nevelő háztartások fogyasztásikiadásai2015-benaközlekedést,akultúrát,szóra-kozástkivévemindencsoportbannövekedtek,külö-nösen ruházkodásra, lábbelire költöttek többet,mint 2014-ben (reálértéken 17,2%-kal). Háztar-tásaikegyfőrejutóátlagoshavifogyasztásahavon-ta 62 200 forint volt, folyó áron 5,8, reálértéken5,9%-kalmagasabbaz előző évinél, a a2010. évitpedig folyó áron 22%-kal haladta meg. Mivel agyermekesháztartásokátlagostaglétszáma(3,8fő)azországosátlagnál(2,3fő)magasabb,egyfőrejutó



81

havikiadásaiknagyságatöbbnyirealacsonyabbérté-ket mutat az átlagnál. Az egy főre jutó kiadásoknagyságában az eltérés – améretgazdaságosságbóladódóan–alakásfenntartássalkapcsolatoskiadásokterén szembetűnő, aminek egy főre vetített értéke2015-ben30%-oselmaradástmutatottagyermeke-seknélazországosátlaghozképest.Aruházkodásraésalábbelirefordítottfejenkéntikiadáshaviszintenaz átlagoshoz hasonló volt, az oktatási kiadásokpedig36,4%-kalmeghaladtákazt.

A különbségek részben demográfiai, életkoritényezőkkel,részbenazeltérőfogyasztásiésháztar-tásvezetésiszokásokkalmagyarázhatók.Agyerme-kes háztartások lemaradása jellemzően az élelmi-szer-fogyasztás, a lakásfenntartási kiadások és azegészségügyesetébenjelentős.Azalacsonyabbélel-miszer-fogyasztás hátterében a gyermekek kisebbkalóriaszükséglete,aköltségektudatosvisszafogása,valamint a gyermekes családok számára nyújtott,étkezéssel összefüggő kedvezmények állhatnak.A lakhatási költségeké – a fajlagos kiadás alacso-nyabb szintje révén – a magasabb átlagos taglét-számra vezethető vissza. Ugyanakkor bizonyosgyermekneveléshezkötődőkategóriában,mintpél-dáulazoktatástekintetébenagyermekesháztartá-sok egy főre jutó havi kiadásai meghaladták azátlagot.

A nyugdíjas háztartások aránya 2015-ben azösszes háztartáson belül 30% volt. Egy főre jutószemélyescélúkiadásuk94900forintottettki,azegyévvelkorábbinálfolyóáron7200forinttal,reál-értéken 8,3, illetve 2010-hez képest folyó áron28,0%-kaltöbbet.Eháztartástípusbanélőkfogyasz-tási kiadásai évről évre meghaladják az átlagot,2015-ben16,4%-kal.

Anyugdíjasokfogyasztásiszerkezeténektovábbisajátossága,hogyazátlagosnálmagasabbháztartá-saikban a lakásfenntartás (2015-ben 3,5 százalék-ponttal), valamint a gyógyszerköltségek miatt azegészségügyikiadásokmutatója(2015-ben4,4szá-zalékponttal).Egészségügyre2015-benazátlagos-nál2-szertöbbet(9000forintot),ezenbelülgyógy-szerekre6500forintotadtakki,azátlag2,3-szere-sét.Aszámukrabiztosítottjelenlegingyenes,illetvekedvezményestömegközlekedés,valamintazottho-nukbantöltöttnagyobbidőmennyiségmiatt,továb-bá azért, mert körükben alacsonyabb a gépkocsihasználókaránya,azátlagosnál40,7%-kalkeveseb-betköltöttek2015-benközlekedésre.

3.18. ábraA gyermekes, a nyugdíjas, valamint az összes

háztartás egy főre jutó havi kiadásai, 2015

Nyugdíjasháztartások

Gyermekesháztartások

Összesháztartás

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Lakásfenntartás, háztartási energia

Közlekedés HírközlésEgészségügy Egyéb

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0Ezer forint

26,614,8 20,0

23,7

12,317,5

5,4

7,99,1

6,1

4,65,8

9,0

2,2

4,1

24,2

20,4

25,0

Az egy főre jutó fogyasztási kiadás Budapesten volt a legmagasabb A háztartások fogyasztási kiadásainak esetében isjelentősekaregionális és a településtípusok szerinti különbségek.2015-benazegyfőrejutófogyasztásikiadásarégiókközülKözép-Magyarországonvoltalegmagasabb, 17,1%-kal az átlagot is meghaladta.A régióban a fogyasztás azonban nem homogén,Budapest átlaga húzza fel, ahol fogyasztási kiadá-sokrafejenkénthavonta110100forintotfordítot-tak, ami az összes háztartás átlagánál 35%-kalnagyobb. A háztartások mindegyik régióban egyfőrejutóan2015-bentöbbetköltöttekfogyasztásra,mint2014-ben,illetve2010-ben.

AgazdaságilaglegkevésbéfejlettÉszak-Alföldön,illetveÉszak-Magyarországon2015-ben18,2,illet-ve 12,7%-kal kevesebb volt az átlagos fogyasztás,amirészbenagazdaságilaginaktívakésmunkanél-küliekmagasarányávalmagyarázható.

Településtípusok szerinti összehasonlításbanis lényeges különbségek vannak a fogyasztásban,ami nagyrészt az eltérő fejlettségből és amunkaerőpiaci,jövedelmihelyzetből,illetveazelté-rőfogyasztásilehetőségekbőlésszokásokbólfakad.A budapesti háztartások egy főre jutó fogyasztásamásfélszeresevoltaközségekbenésakisebbváro-sokbanélőkének.


82

Magyarország, 2016

3.9. táblaAz egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadás

alakulása régiónként, 2015

Régió Kiadások,forint

Afogyasz-tásiszintátlagtól

valóelté-rése,%

Afogyasztásikiadásváltozása

folyóáron,%

2014=100

2010=100

Közép-Magyarország 95532 17,1 10,8 20,1Nyugat-Dunántúl 86036 5,5 4,6 43,4Közép-Dunántúl 82324 0,9 7,9 36,2Dél-Dunántúl 78303 –4,0 8,6 38,8Dél-Alföld 73766 –9,6 5,3 22,7Észak-Magyarország 71205 –12,7 7,1 26,4Észak-Alföld 66679 –18,2 4,4 22,7Összesen 81 560 – 7,8 26,7

A háztartások felszereltsége tovább javult Aháztartások tartós javakkal való felszereltsége folyamatosanjavul,számoscikkesetébenmegkö-zelíti vagy meg is haladja a teljes ellátottságot.Ahazaiháztartásokdöntőrészemárrendelkezika mindennapi életvitelben használatos műszakitermékekkel,ugyanakkorazújabbésminőségbenis különböző fogyasztási cikkek elterjedtségetovábbraisszorosanösszefüggaháztartásokanya-gi, jövedelmi helyzetével. A felsőbb jövedelmikategóriákba tartozók lényegesen korszerűbb ésújabbfogyasztásicikkeketismegtudnakvásárol-ni, körükben például a mosogatógéppel, a plaz-ma-, LCD- vagy LED-televízióval, a digitáliskamerávalésfényképezőgéppel,illetvealaptoppalvalóellátottságlényegesennagyobb,mintatöbbimagyarháztartásban.

2015-ben mosógéppel és televízióval szinteminden háztartás rendelkezett. Szembetűnőtovábbá, hogy a hagyományos televíziókészülé-kekkelszembenaplazma-,LCD-ésLED-tévékelőfordulása is jelentősen emelkedett, 2015-benmár a háztartások 42,5%-ában volt ilyen eszköz,százháztartásraösszesen52jutott.Szinténjelen-tősennőttahordozhatószámítógépek,laptopok,illetvenote-bookokszáma,ezekmáraháztartások36,6%-ábanmegtalálhatók,aszázháztartásrajutóátlagosszámuka2015.éviadatokszerint44darabvolt.

3.10. táblaA tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó

éves átlagos állománya, 2015

MegnevezésJövedelmiötöd Összes

háztar-tás1. 5.

Mikrohullámúsütő 80 90 87Mosogatógép 11 22 16Televízió,színes 145 146 150

Ebből:plazma-,LCD-,LED-televízió 37 69 52Digitálisfényképezőgép 28 52 38Asztaliszámítógép(PC) 48 53 48Hordozhatószámítógép(laptop) 32 59 44Sajátelőfizetéseséskártyásmobiltelefon 196 158 177Összesmobiltelefonbólokostelefon 50 55 52Személygépkocsi 44 77 59

Ebből:saját 42 73 57

Figyelemreméltóésahazaifogyasztásbővülését,valamint a legrosszabb anyagihelyzetben élőház-tartásokhelyzeténeklassújavulásátmutatja,hogyakorábbiévekhezképestkörükbenisnőttakorszerűtartós fogyasztási cikkek (plazmatévé, mosogató-gép, hordozható számítógép) elterjedtsége.Míg 2014-ben a legrosszabb jövedelmi helyzet-ben lévő háztartások esetében száz háztartásra26 plazma-, LCD- vagy LED-televízió jutott,addig2015-benmár37.

fogyAsztói árAk, infláció

A fogyasztói árak éves átlagos változása 2010óta hullámzóan alakult, de végig egy számje-gyű maradt. Az infláció 2014–2015-ben törté-nelmi mélypontra süllyedt, elsősorban a többlépcsőben és szabályozottan végrehajtott ener-gia- és közszolgáltatási árak csökkentése, vala-mintazalacsonyvilágpiacinyersanyagárakmiatt.Az inflációs várakozásokat hűtötte a jegyban-ki alapkamat folyamatos mérséklése. 2014-bena fogyasztói árak összességében 0,2, 2015-ben0,1%-kalalacsonyabbakvoltakazegyévvelkoráb-binál.2016-banamérsékelthazaigazdaságinöve-kedés,alassanélénkülőfogyasztásésanemzetköziszinten alacsony infláció fékezte az árdinamikát,így a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal emel-kedtek.



83

3.19. ábraA fogyasztói árak változása

(azelőzőévhezképest)

2011 2012 2013 2014 2015 2016-1,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0%

3,9

5,7

1,7

–0,2 –0,1

0,4

Amaginflációkiszűriafogyasztóiár-indexbőlazátmenetivagynempiacieredetűhatásokat(pl.idő-járás,hatóságiintézkedésstb.),ezáltalfeltárjaazún.alapinfláció alakulását. Az alapdrágulás a 2010-esévekben pozitív tartományban maradt, 2013 ótapedigmeghaladtaafogyasztóiár-indexet,mivelnemszerepel benne a rezsicsökkentés és a járműüzem-anyagok árcsökkenése. A maginfláció 2016-ban1,4% volt, 1,0 százalékponttal magasabb, mint azinfláció, és 0,2 százalékponttal nagyobb a 2015.évinél.

Az alacsony infláció mögött az árak ellentétes irányú változása húzódott meg Ahazaiinfláció2016-banalacsonymaradt,mivela világpiaci folyamatok következtében az üzem-anyagárak mérséklődtek, a fontosabb háztartásienergiahordozókáranemmódosult,azélelmisze-rek és a tartós fogyasztási cikkek pedig visszafo-gottandrágultak.

2016-banafogyasztóiárak12hónapalattiválto-zása–0,3és1,8%között ingadozott.Azárindexajanuáriemelkedéstkövetőenanyárvégéigmérsék-lődött, leszámítva egy kisebb áprilisi növekedést.Azárszínvonalmárciusban,majdmájusésaugusz-tusközöttalacsonyabbvolt,mintazelőzőévazonosidőszakában.Azinflációszeptemberbennövekedésipályára állt, ellentétben amegelőző két év azonosidőszakában végbement folyamatokkal.Az árszín-vonaloktóberbenelérte,azévutolsókéthónapjábanmeghaladtaaz1,0%-ot.

3.11. táblaA kiadási főcsoportok fogyasztói árainak változása

és fogyasztói kosárbeli súlya, 2016(%)

Kiadásifőcsoport

Változás

Súlyarányazelőző a2010.

évhezképest

Élelmiszerek 0,7 17,4 25,0Szeszesitalok,dohányáruk 2,3 40,7 9,9Ruházkodásicikkek 0,4 4,8 3,4Tartósfogyasztásicikkek 0,5 –3,7 6,6Háztartásienergia –0,1 –12,0 7,6Egyébcikkek,üzemanyagok –2,2 6,2 19,7Szolgáltatások 1,5 16,2 27,8Összesen 0,4 11,8 100,0

A fogyasztási javak főbb csoportjai közül azegyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok,lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos,valamint a kulturális cikkek) ára mérséklődött alegnagyobb mértékben (–2,2%) annak ellenére,hogydecemberbenbegyűrűzöttakőolajvilágpiaciáremelkedése. A fogyasztásban betöltött magasarány miatt a járműüzemanyag-árak évi 7,0%-oscsökkenéseszámottevőencsillapítottaazinflációt.2016-ban a 95-ös benzint (332 forint/liter) átla-gosan26,agázolajat(331forint/liter)29forinttallehetett olcsóbban vásárolni, mint 2015-ben.Előbbitermékévesfogyasztóiátlagára2009-ben,utóbbié 2010-ben volt ennél alacsonyabb.A gyógyszerek, gyógyáruk átlag felett drágultak(2,1%).

A háztartási energia ára alig észrevehetőencsökkent(–0,1%)2016-ban.Ezenbelülapalackosgáz10%-kalkevesebbekerült,afontosabbenergia-hordozók (elektromosenergia, vezetékesgáz, táv-fűtés) ára megegyezett az előző évivel. A szilárdtüzelőanyagokdrágultak,abrikettértésakokszértegyévalatt0,3,aszénért0,8,atűzifáért3,8%-kalkelletttöbbetfizetni.Aruházkodási cikkekárszín-vonalaazátlagossalmegegyezőennövekedett,ezenbelülanőiruházaténemváltozott,agyermekruhá-zaté 0,5, a férfiruházaté 1,0%-kal emelkedett.Atartós fogyasztási cikkekévtizedelejénbekövet-kezett árcsökkenését 2015-ben 0,8, 2016-ban0,5%-osáremelkedésváltottafel,amitelsősorbanajárművekdrágulásaokozott.2015-benazúj,2016-ban a használt személygépkocsik piacán történt


84

Magyarország, 2016

számottevőáremelkedés.Atechnikaifejlődésésaválaszték bővülés eredményeként folytatódott atartóskulturáliscikkek(televízió,számítógép,tele-fon)olcsóbbáválása.Ezekértatermékekért2016-ban átlagosan 3,1%-kal kevesebbet kellett fizetni,mint2015-ben.

2016-ban lassulta fogyasztóikosáregynegyedétkitevőélelmiszerárakemelkedése(0,7%),acsopor-tonbelülazonbanjelentősvoltaszóródás.Asertés-hús14%-kalolcsóbb lett–elsősorbanazáltalánosforgalmiadó-kulcsának5%-ramérséklésekövetkez-tében –, miközben a burgonya 26%-kal drágult.A hús, hal és készítményeik ára összességében4,5%-kalmérséklődött,ezenbelülabaromfihúsért1,5%-kalkevesebbetkellettfizetni,ahalviszontazelőző évit kissémeghaladómértékben (2,8%-kal)drágult.Atej,tejtermék,tojásárszínvonalaegyüt-tesen3,3%-kalcsökkent.Azsiradékokközülegye-dülazétolajáraemelkedett(7,1%),asertészsiradék6,3,avaj,vajkrém2,4,amargarin1,5%-kalolcsóbblett. Az alapvető élelmiszerek közül a kenyér, apéksüteményekésaszáraztésztaára1%alattimér-tékbennőtt,acukorazonbanazelőzőéviárcsök-kenésután20%-kaldrágult.Akedvezőtlentavasziidőjárásmiattiterméskieséshatásáraafrisshazaiésdéligyümölcsökért átlagosan 4,9, a friss zöldsége-kért8,3%-kaltöbbetkellettfizetni,mintegyévvelkorábban.Aházon kívüli étkezés ára átlag felettiütemben nőtt (3,0%), miközben a háztartásokjövedelmükegyrenagyobbhányadátfordítjákilyenkiadásokra.

A fogyasztói kosárból közel 28%-kal részesedőszolgáltatások árnövekedése2015-hözviszonyítvamérséklődött,demégígyisátlagfelettivolt(1,5%).Majdnem mindegyik szolgáltatási területen emel-kedtekazárak:aközlekedésiszolgáltatásoké0,8,alakbér,lakásszolgáltatásoké1,4,akulturáliséssza-badidőszolgáltatásoké1,7,a testápolási,egészség-ügyiszolgáltatásoké2,2,azüdülési szolgáltatásoké3,4%-kal.Abelföldiüdülésértátlagosan2,5,akül-földiért 6,6%-kal többet kellett fizetni, mint egyévvelkorábban.

Hosszabb időszak távlatábanazátlagosárszín-vonal 2016-ban 12%-kal volt magasabb, mint2010-ben.Hatévalattafőbbárucsoportokközülaszeszes italok, dohányáruk drágultak leginkább(41%), elsősorban a dohánytermékekre kivetettjövedéki adó több lépcsőben végrehajtott emelésekövetkeztében. Az élelmiszerárak növekedése is

felülmúlta az átlagosat (17%), ezen belül 30%-otmeghaladómértékbendrágultaburgonya,adió,amák, a mogyoró, a húskonzerv, valamint a frisshazaiésdéligyümölcsökára.

Aszolgáltatásoktarifáiugyancsakátlagonfelülemelkedtek (16%), leginkábbapostai,háztartási,illetvenéhányközlekedési,kulturálisésszabadidősszolgáltatás 20%-ot meghaladó drágulása követ-keztében.Azévtizedelejéhezviszonyítvaazegyébcikkek,üzemanyagokárszínvonala6,2,ezenbelülajárműüzemanyagoké1,9%-kalnőtt.Aruházko-dási cikkek árszínvonala 4,8%-kal emelkedett.Aműszaki fejlődésésakínálatbővüléseeredmé-nyeképpen a tartós fogyasztási cikkek 2016-banátlagosan 3,7%-kal kevesebbe kerültek, mint2010-ben. Hat év alatt a háztartási energia ára12%-kalcsökkent,ezenbelülahatóságiárintézke-dések által érintett energiahordozóké mérséklő-dött, a szilárd tüzelőanyagok ezzel szemben leg-alább20%-kaldrágultak.

Az Európai Unióban alacsony szinten állandósult az infláció AzEurópai Unióban 2011óta lassul a fogyasztóiárak növekedési üteme, ami kedvezően hatott ahazai inflációs folyamatokra. Az országok közöttiösszehasonlítást biztosító harmonizált módszertanalapján előállított fogyasztóiár-index (HICP) sze-rint azEU-28egészében2015-bennemváltoztakaz árak az előző évhez képest, 2016-ban pedigösszességében 0,3%-kal emelkedtek. Az elmúltévben15tagállambannőttazárszínvonal,Dániában,Görögországban ésLuxemburgbannemváltozott,10 országban – elsősorban a déli államokban –csökkent.AzáremelkedésütemeBelgiumbanvoltalegmagasabb(1,8%),Bulgáriábanpedigazárcsök-kenésé(–1,3%).

A visegrádi országok közül Csehországban0,7%-kalnőttek,Lengyelországban0,2,Szlovákiá-ban 0,5%-kal mérséklődtek a fogyasztói árak.AzEurópaiUnióban2016-banazegyénifogyasztá-sifőcsoportok(COICOP)közülazoktatásárszín-vonalaemelkedettalegnagyobbmértékben(2,2%),ezen kívül a vendéglátás és szálláshely-szolgálta-tás, akülönböző szolgáltatásokésa szeszes italok,dohányáruk is egy százalék felett drágultak.Ezzelszemben a háztartási energia ára átlagosan 0,7, aközlekedésé 1,2%-kal alacsonyabb volt, mint egyévvelkorábban.



85

3.20. ábraA fogyasztói árak változása

az EU-28 tagállamokban, 2016(azelőzőévhezképest)

–2,0 –1,5 –1,0 –0,5 0,0 0,5 1,0 2,0

Belgium

AusztriaSvédország

PortugáliaCsehország

LettországHollandia

Dánia

Németország

Olaszország

Franciaország

Észtország

Luxemburg

Magyarország


Finnország

HorvátországSzlovákia

Románia

Spanyolország

Litvánia

LengyelországSzlovénia

Írország

Görögország

Bulgária

%

EU-28 átlaga: 0,3

Málta

Ciprus

1,5

1,81,1

1,00,9

0,80,70,70,7

0,60,5

0,40,4

0,30,10,1

0,00,00,0

–0,1–0,2–0,2–0,2

–0,3–0,5

–0,6–1,1

–1,2–1,3

Hazánkban2016-ban aközlekedés és szállításárai 3,0%-kal mérséklődtek 2015-höz képest, acsökkenésnagyobbvolt,mintazunióban.Atöbbifőcsoportárai0,3(élelmiszerek,oktatás)és2,7%(vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás) között nö-vekedtek.Azoktatásésazegyébtermékek,szol-gáltatások kivételével az áremelkedés magasabbvolt,mint azuniós átlag.Azunió egészében ta-pasztalt árcsökkenéssel szemben idehazaa lakás-szolgáltatás, közműárak 0,6%-kal emelkedtek.A szabadidőéskultúra főcsoport árnövekedéseatagországokközülnálunkvoltalegmagasabb,vi-szontaközlekedés, szállításéa20.,azoktatáséa23.helyetérteel.

Nemzetközi kitekintésben alacsony a hazai árszínvonal A fogyasztási kiadások 2015. évi adatai szerint azEurópaiUnióbanarelatívárszínvonal24)országon-kéntjelentősenkülönbözött.Aleginkábbköltségestagállamok Északnyugat-Európában (Dánia,EgyesültKirályság,Írország,Svédország),a legke-vésbé költségesek Délkelet-Európában (Bulgária,Románia)vannak.

3.12. táblaMagyarország árszínvonala kiadási

főcsoportonként az Európai Unióban, 2015

KiadásifőcsoportRelatív

árszínvonal,EU-28=100

Ország-sorrendbelihelyezés

(legalacso-nyabbárszín-vonalú=1.)

Élelmiszerekésalkoholmentesitalok 79 6.

Szeszesitalok,dohányáruk 65 2.Ruházatéslábbeli 83 2.Lakásszolgáltatás,víz,villamos

energia,gázésegyébtüzelő-anyagok 38 4.

Lakberendezés,lakásfelszerelés,rendszereslakáskarbantartás 69 4.

Egészségügy 38 3.Közlekedésésszállítás 75 8.Távközlés 84 12.Szabadidőéskultúra 59 4.Oktatás 42 5.Vendéglátásésszálláshely-szol-

gáltatás 51 2.Egyébtermékekésszolgáltatások 51 3.Háztartások fogyasztási kiadásai

összesen 57 4.

Magyarország árszínvonala azEU-28 átlagáhozképest2010és2015között63-ról57%-racsökkent,ezzel az utolsó vizsgált évben Bulgária, RomániaésLengyelországutána4. legolcsóbbtagállamnakbizonyult.Az árszínvonal egyik kiadási főcsoport-bansemérteelaközösségiátlagot,atávközlésésaközlekedésésszállításkivételévelpedigalegkevésbéköltségesországokközétartoztunk.

24) Arelatív árszínvonal azegyesországokárszínvonalánakösszehasonlításáraalkalmasmutató.AzEurópaiÖsszehasonlításiProgramesetébenavásárlóerő-egységhez(PPS-hez)mértvásárlóerő-paritásnakésazadottországnemzetivalutájaeuróvalszembeniévesátlagosjegybankiárfolyamánakahányadosakéntszámítható.


86

Magyarország, 2016

A sertÉscomb fogyAsztói árszínvonAlánAk változásA Az áfAcsökkentÉs tükrÉben

Magyarországonazélelmiszer-fogyasztásbankitüntetettszerepevanasertéshúsnak.Asertéságazathely-zeténekjavítására2012-benstratégiátdolgoztakki,mivelahazaisertésállományaz1980-asévekközepéntartottközel10millióróla2010-esévekre3millióracsökkent,azegyfőrejutósertéshúsfogyasztáspedig42kilogrammról16kilogrammramérséklődött.A sertéshús-kereskedelemátláthatóbbá tétele és a fo-gyasztásnöveléseérdekében2014.január1-jétőlazélősertés,majdkétévvelkésőbbasertéstőkehúsokutánfizetendőáltalánosforgalmiadó(áfa)-kulcsátcsökkentették.

Asertéshúsokközülasertéscombsúlyarányakiemelkedőafogyasztóikosárban.Hazánkban2015fo-lyamánatermékfogyasztóiátlagárahavonta1280és1320forintközöttmozgott,azazalegmagasabbéslegalacsonyabbátlagármindössze40forinttaltértelegymástól.2015utolsónegyedévébenapiacifolya-matokhatásárahazánkbancsökkentavágósertésfelvásárlásiátlagára,amiazutolsókéthónapbanéreztettehatásátafogyasztásipiacon.

3.21. ábraA vágósertés és a sertéscomb havi átlagára

0

400

600

800

1 000

1 200

1 400

januá

r

Forint/kilogramm

dece

mbe

r

200

Sertéscomb fogyasztói ára Vágósertés felvásárlási átlagára

febr

uár

máju

s

szep

tem

ber

már

cius

júliu

s

2015

ápril

is

júni

us

augu

sztu

s

októ

ber

nove

mbe

r

dece

mbe

r

januá

r

febr

uár

máju

s

szep

tem

ber

már

cius

júliu

s

ápril

is

júni

us

augu

sztu

s

októ

ber

nove

mbe

r

2016

2016.január1-jétőlasertéstőkehúsokértékesítéseutánfizetendőáfakulcsa27%-ról5%-racsökkent.Asertéshúsfogyasztóiáránakszínvonalaekkoregyhónapalatt17%-kalvisszaesett,azadótartalomvál-tozásateljesegészébenérvényesültafogyasztóiárban.2016.áprilisigavágósertésfelvásárlásiáratovábbmérséklődött,mivelazEurópábanfelhalmozottkészletekjelentőshányadátazexportőrökazuniópiacánértékesítették,amilefelémozgattaazárakat.Emiatthazánkbantovábbcsökkentafogyasztóiár,atavaszihónapokbanasertéshúsátlagosan19%-kalvoltolcsóbb,mintazelőzőévazonosidőszakában.

Akésőtavaszi,koranyárihónapokbanjelentősenmegélénkültazÁzsiába,elsősorbanKínába,Hong-kongba,JapánbaésaFülöp-szigetekre irányulóeurópaisertéshúsexport,amifelfeléhúztaafelvásárlásiárakat.Atavaszközepétőlnyárvégéigtartóemelkedés2hónaputánbegyűrűzöttafogyasztóiárba.Júni-ustólnovemberigasertéscombátlagosárszínvonala1040forintról1190forintra,azazmintegy14%-kaldrágult.Ezzelpárhuzamosanazáfaévelejiármérséklőhatásafokozatosangyengült,novemberbenmárcsak8,2,decemberbenpedigazünnepekmiattiakcióskínálatnakköszönhetően8,5%-kallehetettolcsób-bansertéshústkapni,mint2015hasonlóidőszakában.Összességében2016-banavágósertésfelvásárlásiáraátlagosan5,2%-kalhaladtamegazegyévvelkorábbit,asertéshúsfogyasztóiáraezzelszembenajog-szabályiváltozásésapiacifolyamatokegyütteshatására14%-kalmérséklődött.



87

lAkáshelyzet

A 2000-es évek elején az állami hitelprogramokfokozatosan élénkítették a hazai lakásépítési pia-cot, aminek eredményeként 2004-ben már közel44ezerlakásépült.2005-tőlazonbanmegkezdő-döttazépítésekintenzitásánaknagyobbfokúmér-séklődése, ami 2007-ben megtorpant, 2008-tólpedig – a gazdasági válság kibontakozásával ösz-szefüggésben – csökkenésbe fordult. Az építésekáltalánostendenciájátjelentősterületikülönbségekalakították. A lakásépítés erőteljesen a központirégióra (Budapestre és Pestmegyére) koncentrá-lódott,aholanövekedés2008-igtartott.2009-tőla használatbavételek száma nagymértékben visz-szaesett. A 2014. évi átmeneti élénkülés ellenére2013 óta a hazai lakásépítések évenkénti számatízezeralattmaradt.

Új lendületet vett a lakásépítésMagyarország lakásépítési piaca 2016-ban ismétfordulatotvett:azelőzőévi,igenalacsonybázishozmérten31%-kaltöbb,összesen9994újlakásépült.Azélénküléshátterébena családokotthonterem-tésétsegítővisszanemtérítendőállamitámogatásbevezetése és elterjedése, valamint a háztartásokjövedelmihelyzeténekjavulásaáll.Azévfolyamánkiadott új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számának dinamikus, 2,5-szeresnövekedése jelzi, hogy a lakásépítés elmozdult amélypontról; az építeni tervezett lakások számatöbbmintháromszorosavoltahasználatbavettújotthonokénak. 2016-ban valamennyi településtí-pusban bővült a lakásépítések száma: a megyeijogú városokban és a fővárosban az átlagosnál

nagyobb(49, illetve44%-kal),mígatöbbiváros-banésaközségekbenkisebbmértékben(20,illetve11%-kal).

2016-ban a régiók többségében emelkedett azépített lakások száma (20–65%-kal), átlag felettinövekedésKözép-Dunántúlt ésKözép-Magyaror-szágot jellemezte. Dél-Dunántúlon azonban nemvoltnövekvőirányúelmozdulás.

2016-bana lakásépítésekintenzitása(tízezer la-kosrajutószáma)agazdaságilagfejlettközépsőtér-ségbenésegyesnyugatiországrészekbenvoltátlag(10,2)feletti.

3.22. ábraTízezer lakosra jutó épített lakás régiók szerint,

2016

2,7– 5,0 5,1–10,010,1–21,4

6,1

5,3

2,7

5,3

21,4

6,916,1


Darab

Nagyobb teret nyertek a vállalkozásokAlakásépítéselhúzódóválságaatermészetes sze-mélyek ésavállalkozások építtetői tevékenységétegyarántérzékenyenbefolyásolta.2010ótajellem-zően a természetes személyek voltak nagyobbaránybanjelenahazailakásépítésben,afővárosbanazonbanavállalkozóképíttetőiaktivitásaamegha-tározó.2016-banatermészetesszemélyekberuhá-zásában épült lakások aránya az előző évi 59-ről49%-raesettvissza,mígavállalkozásokáltalfinan-szírozottaké 39-ről 50%-ra nőtt. UgyanekkorBudapesten a vállalkozások szerepvállalása 66-ról73%-raemelkedett.

Az épített lakások átlagos alapterülete 2010-ig100 m2 alatti, 2011–2015 között 100 m2 feletti(101–107m2) volt.A vállalkozói lakásépítéseknekatermészetesszemélyekénéldinamikusabbbővülésekövetkeztébena2016-banhasználatbavettlakásokátlagosalapterülete7m2-rel,94m2-reesettvissza.Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlonépültek a legkisebb (egyaránt 89 m2), és Észak-

3.13. táblaA használatba vett lakások, az új lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma

településtípusonként, 2016

Településtípus

Használatbavettlakások

Kiadottújlakásépí-tésiengedélyekés

egyszerűbejelentések

száma előzőév=100,0% száma előzőév=

100,0%

Budapest 2777 144,0 9364 295,4Megyeijogúvárosok 2762 148,5 8953 284,7Többiváros 2814 119,8 8907 236,6Községek 1641 111,3 4335 178,0Összesen 9 994 131,3 31 559 252,2


88

Magyarország, 2016

Magyarországon – ahol a természetes személyeklakásépítése a legmagasabb arányú volt – a legna-gyobb(123m2)átlagosalapterületűújotthonok.

3.23. ábraLakásépítés

Épített lakás Vállalkozások által épített lakások aránya, %

0

10

20

30

40

50

60

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

2010 2011 2012 2013 2014 2016

Arány, %Lakás, darab

2015

Tovább emelkedtek a lakásépítés költségeiAlakásépítésiköltségazépíttetőoldalárólfelmerü-lőbecsültköltség,tartalmazzaakivitelezésközvet-lenésközvetettköltségeit.Az1m2-rejutólakásépí-tési költség 2000 óta – 2010 kivételével – változóütembenévrőlévreemelkedett,2015-ben2014-hezképest3,5%-kal.Azépítkezésselkapcsolatosmun-kaerőköltségek (közvetlen bérköltségek) 2012 ótagyorsabbütembennőttek,mintazanyagköltségek:előbbiek 2015-ben 5,4, utóbbiak 2,1%-kal emel-kedtek.2010-hezviszonyítvaazépítésiköltség17,ezenbelül amunkaerőköltség 27, az anyagköltség11%-kaldrágult.

Csekély ütemű a lakásállomány gyarapodásaMagyarország lakásállományának meghatározóhányada(többmintnyolctizede)arendszerváltozástmegelőző időszakban épült, így napjainkban ismagán hordozza az akkori évtizedek szerkezeti,minőségi sajátosságait. A lakásállományt a lakás-megszűnéseket meghaladó építések gyarapítják.2010–2016 között összesen 77 300 lakás épült és15 000 lakás szűnt meg, azaz az épített lakások19%-amegszűntlakásokatpótolt.

Magyarországon 2017. január 1-jén 4 millió428 ezer lakást tartottaknyilván.A lakásállomány2016-hoz képest 0,2 (7500 lakással), 2010 óta2,2%-kalgyarapodott.Azezredfordulóótaalakás-állománynövekedésiütemetendenciájábanlassult,és 2012-től évente mindössze 0,1–0,2%-os volt.Az utóbbi évek visszaszorult lakásépítését lecsök-kentéstartósanalacsonyszintenmaradtlakásmeg-szűnéskísérte.

Területi egységenként a hazai lakásállománynagysága eltérő irányban és mértékben válto-zott. 2010 óta a központi régióban, valamint aDunántúlközépsőésnyugatirészéndinamikusab-ban (4,2–2,6%-kal) gyarapodott a lakások száma.Észak-Magyarországon azonban kevesebb lakásttartottaknyilván2017elején,mint7évvelkoráb-ban.

A községek lakásai a legzsúfoltabbakAzeltelt időszakbantovábbjavultalaksűrűségalakásállománynövekedéseésanépességszámánakcsökkenésekövetkeztében.2017elejénszázlakás-ban országos átlagban 221 fő élt, 10 fővel keve-sebb, mint 2010-ben és 1 fővel kevesebb, mint2016-ban.

Száz lakásra a legtöbb lakos a községekben, alegkevesebb a fővárosban jutott. Területi egysé-genként –Közép-Magyarország kivételével – va-lamennyi régióban csökkent a laksűrűség.Észak-AlföldönésKözép-Dunántúlonéltekalegtöbbenlakásonként.

Amennyiségiváltozáskövetkeztébenahazaila-kásállomány szobaszám szerinti összetétele is né-milegátrendeződött.2010ótaazegy-ésakétszobáslakásokaránya1,8,illetve2,3százalékponttalcsök-kent, aháromés annál több szobásoké4,1 száza-lékponttalnőtt.2017.január1-jénalakások10%-aegyszobás,38%-akétszobás,52%-aháromésannáltöbbszobásvolt.

2015-ben Magyarországon egy lakóra – azEU-281,7szobásátlagánálkevesebb–átlagosan1,2szoba jutott.AszomszédosországokközülaszemélyekrejutóátlagosszobaszámSzlovéniábanésAusztriábanahazaináltöbb(1,5–1,8),Szlová-kiábanMagyarországátlagávalazonos,Romániá-banésHorvátországbanannálkevesebb(1,0–1,1)volt.25)

25) Forrás: Eurostat.http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui



89

3.14. táblaSzáz lakásra jutó lakos

Településtípus 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Budapest 193 191 191 191 192 193 193 192Többiváros 239 232 231 229 228 227 226 225Községek 244 242 243 242 240 238 237 236Összesen 231 226 226 225 224 223 222 221

A lAkásállomány minősÉgi jellemzői

Alakásokminőségijellemzőifolyamatosanjavulnak:asubstandard(anemelfogadhatóminőségű)lakásokarányaa2003.évi15-ről2015-re8,2%-racsökkent.Arányukamegyeszékhelyeken(2,3%)ésafővárosban(3,6%)alegalacsonyabb,atöbbivárosbanátlagkörüli(8,9%),aközségekbenpedigannakközelkétszerese(15%)volt.

A lakások 65%-a összkomfortos, 28%-a komfortos, 2,1%-a félkomfortos, 3,0 és 2,2%-a komfortnélküli,illetveszükséglakás.3%körüli(2,8–2,9%)voltazonlakásokaránya,amelyeknélkülözikafür-dőszobátésaWC-t.Aközcsatornanélkülilakásokhányada13%volt.

A lakásoknak – a lakásnagyság és a benne élők szempontjából – 6,9%-a minősült túlzsúfolt-nak, 65%-uk elfogadható vagy megfelelő nagyságú, 28%-a tágas volt. A fővárosban és a megye-székhelyeken az átlagosnál kisebb arányban minősültek a lakások túlzsúfoltnak vagy tágasnak.Ugyanezenkategóriákatöbbivárosbanésaközségekbenazátlagosnálnagyobbhányaddalvoltakjelen.

Alakókkényelmétszolgálóhelyiségekközülamerikaikonyhávalátlagosanalakások12,gardróbbal27, kamrával 64%-a rendelkezett.A lakások59%-ához tartozott terasz, 51%-áhozpince, 36%-áhozgarázs.Klímaberendezésselalakásoktizede,deaközségekbencsakalig5%-avoltfelszerelve.

3.24. ábraA lakások megoszlása a lakásnagyság szempontjából településtípusonként, 2015

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 %

Budapest

Község

Túlzsúfolt Elfogadható Megfelelő Tágas

Város

Megyeszékhely

7,5

7,8

22,0

22,2

38,6

37,9

31,9

32,1

6,2

5,6

29,4

25,2

44,9

43,4

19,5

25,8

A háztartások 13%-a (nagyjából 500 ezer háztartás) volt elégedetlen a lakáskörülményeivel, alakássalésakörnyezettel.Legnagyobbaránybanalakásállapotátkifogásolták.Aválaszadókmegíté-lésealapjánahazailakásállomány39%-ajóállapotú,nagyobbrészbenamárvégrehajtottfelújítások-nakköszönhetően.Akifogásoltállapotú,azazfelújításraszorulóotthonokzömébenistörténtekmárrészlegesfelújítások.Alakásállománycsaknemnegyede,24%-ateljesfelújításravár.


90

Magyarország, 2016

Tovább élénkült az ingatlanpiacAlakáspiacfellendüléséttöbbtényezőbefolyásol-ta az utóbbi években. Javultak a hosszú távúmunkaerőpiacikilátások,a reálbérekemelkedésé-vel nőtt a háztartások jövedelmének vásárlóereje.Az alacsony kamatkörnyezet növelte a lakhatási,illetvebefektetésicélúkeresletetapiaciszegmens-ben, ugyanakkor a devizahitelek forintosításávalmegszűntazárfolyamkockázatis.

Az ingatlanpiaci forgalom gyakorlatilag 2013óta bővül, a 2016. I–III. negyedévi előzetes ada-tokalapjánnagyságatovábbközelítiaválságelőtti(2008-as)szintet.Ugyanakkoralakáseladásokszá-mánakemelkedésetovábbraiskizárólagahasznált-lakás-piacon jelentkezik,azúj lakásokpiacánmégnem érzékelhető az építési kedv élénkülése, a ko-rábbi években épült lakások értékesítése amegha-tározó.

3.25. ábraA lakásértékesítés alakulása

Használt lakásÚj lakás

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

140,0

2010 2011 2012 2013 2014 2016. I–III.

negyedév

Ezer darab

2015

4,8 3,9 2,6 2,3 3,3

85,5 83,9 83,3 86,4

110,5

2,5

96,8

3,4

130,7

120,0

2016-ban hullámzóan emelkedtek a lakásárakAmakrogazdaságiésszabályozásikörnyezetkedve-zőalakulásávalösszefüggésbenazutóbbikétévbengyors áremelkedés bontakozott ki az ingatlanpia-con.A2015.éviegyenletesáremelkedés2016-bannagyobbhullámzásokkalfolytatódott.Azingatlan-forgalomban domináns használt lakások ára2014-ben4,2,2015-bentovábbi11,4%-kalemelke-dett. 2016. I–III. negyedévben az előzetes adatokalapján10,2%-ostisztaáremelkedéskövetkezettbeaz egy évvel korábbi átlagos árszinthez képest.A tiszta áremelkedés azt jelenti, hogy ennyivel

kerültekvolnatöbbealakások,haebbenazévbenisugyanazokatadtákvolnael,mintegyévvelkoráb-ban.(Mivelazidőszakfolyamánértékesítetthasz-náltlakásokösszetételeazalacsonyabbértékűlaká-sok felé tolódott el, a ténylegeseneladotthasználtlakásokárakisebbmértékbenemelkedett,0,8%-kalmagasabbvolt,mint2015-ben.)2016I–III.negyed-évében a használt lakások ára az előzetes adatokszerintmár jelentősenmeghaladta a – 2009–2013közötticsökkenéstmegelőző–2008.évinominálisszintet, a 2010. évinél pedig mintegy 15%-kalmagasabb volt. Az utóbbi években elsősorban anagyvárosok,ezenbelülleginkábbBudapestkisebblakásainakáraemelkedettgyorsütemben.(2008ótaafővárosbana60m2alattihasználtlakásokáratöbbmint30%-kaldrágult.)

Alakáspiaconkissúllyaljelenlévőúj lakásokese-tébeniserőteljes,8,4%volta2016.I–III.negyedéviáremelkedés. 2016-ban az új lakásokmár 19%-kaldrágábbakvoltak,mint2010-ben,ésmeghaladtáka2008.éviárszintetis.Reálértékenszámítvaalakás-árakazonbanmégalacsonyabbak,mintaválságelőt-tiévekben:afogyasztóiár-indexváltozásátfigyelem-bevéveazújlakások10,ahasználtlakásokátlagosan12%-kalkerültekkevesebbe,mint2008-ban.

3.26. ábraA teljes lakásárváltozás alakulása

(2010-hezképest)

–15

–10

–5

0

5

10

15

20

2007

%

2012 2013 2014 2015 2016. I–III.

negyedév

2009 2010 20112008

Új lakások Használt lakások

2016 I–III. negyedévében a Budapesten eladotthasznált lakások átlagos ára 20 millió forint volt,közel 3 millió forinttal több, mint egy évvel ko-rábban, ami mintegy 17%-os növekedést jelent.Afajlagosárakgyorsemelkedésemellettapiaciigé-



91

nyekakisebblakásokfelétolódtak,ígyelakásokna-gyobb mértékben drágultak. A megyeszékhelyekenezalatt9,6,akisebbvárosokban2,0%-kaldrágultaka lakások.Aközségekbenugyanakkor2015azonosidőszakáhozképestnemtörténtváltozás.

Lakáshitelezést érintő intézkedések, családi otthonteremtési kedvezményA családi otthonteremtési kedvezmény (csok)elsősorbanagyermekvállalástkívánjaösztönözniéssegíteni,2015.január1-jétőligényelhető.(Avisszanem térítendő lakástámogatást – meghatározottfeltételekmellett–új,illetvehasználtlakásvásárlá-sára,új lakásépítéséreésmeglévő lakásbővítésérelehet felhasználni.) A 2016. január 1-jétől indultotthonteremtési program a bővített csok melletttöbb fontoselemet (a lakásépítési áfacsökkentése,az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilagtámogatotthitel)istartalmaz.

2016-banahitelintézetekáltalfolyósítottadatokszerintacsaládiotthonteremtési támogatásokszá-maközel21ezer,összegemintegy47milliárdforintvolt.Azösszeg55%-átújlakásépítéséreésújlakásvásárlásárafordították,használt lakásokvásárlásáraés amármeglévők bővítésére pedig 45%-át fizet-tékki.

A lakáshitelezés 2013. január 1-jétől érvényesszabályozása a jelzálogtörlesztés miatt súlyosaneladósodott családok helyzetének rendezésére iskiterjed.EnnekkeretébenaNemzetiEszközkeze-lő megvásárolja a törleszteni képtelen hiteladósoklakóingatlanát,amitaztkövetőenazadósokbérlő-kénttovábbhasználhatnak.2013.január1.és2016.december31.között25812fedezetilakóingatlant26)vásároltakmeg,ezenbelül2016-ban6184-et.

Az engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek 2014 óta emelkednek2016-banazengedélyezett hitelekszámaésössze-ge jelentősennőttazegyévvelkorábbihozképest.Az emelkedés megfigyelhető volt mind az államitámogatással, mind a támogatás nélkül odaítélthitelek számában és összegében.Az engedélyezetthitelekszámatöbbmint81ezervolt,közel19%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban,összegük477milli-árdforintottettki,ami33%-osemelkedéstjelentazelőzőévhezképest.

A folyósított lakáscélú hitelek összege2008-banérte el a tetőpontját (887 milliárd forint), majd2009-ben alig kétötödére csökkent. A folyamatmélypontja 2013-ban volt (168 milliárd forint),2014-ben – az előző évi alacsony bázishoz ké-pest– többmint felévelnőtt, 2015-benpedig to-vábbi 42%-kal emelkedett a felvett hitelek össze-ge. 2016-ban a folyósított lakáscélú hitelek száma85ezer,összege456milliárdforintvolt.Ahitelekszáma 13, összege 26%-kal haladta meg a 2015.évit.Ahitelektúlnyomótöbbségétévekótahasz-nált lakás vásárlására veszikigénybe.Azátlagosfo-lyósításrajutóösszeg5,4millióforintvolt,600ezerforinttaltöbb,mintegyévvelkorábban.

3.27. ábraA folyósított lakáscélú hitelek megoszlása

0

300

400

500

600

700

800

900

2001

Milliárd forint

2012

2013

2014

2015

2016

2009

2010

2011

2008

200

100

2006

2007

2003

2004

2005

2002

Új lakás vásárlásaÉpítésKorszerűsítés, bővítésHasznált lakás vásárlása

HitelkiváltásÁthidalása)

Egyéb

a) 2014 óta nem folyósítják.

2013elejénalakáshitel-felvételkönnyítésétcélzóváltozásokléptekéletbeaz állami kamattámogatá-sok rendszerében. A 2014 novemberében elfoga-dottjogszabálykötelezteapénzügyiintézményeket,hogy 2015 első felében a deviza vagy devizaalapújelzálogkölcsönökteljesállományátforintkövetelés-reváltsákát.

26) Fedezetilakóingatlan:alakáshitel-szerződésbőleredőhiteltartozásbiztosításárajelzálogjoggalterheltlakóingatlan,haalakáshitel-szerződésbőleredőlejárttartozásmegfizetésetekintetébentöbbmint90naposkésedelemállfenn.


92

Magyarország, 2016

A lakáshitel-állomány a rendszerváltást köve-tően2010-benérteelcsúcspontját,amitnagyará-nyú visszaesés, lassulás, majd stagnálás követett.A devizahitelek forintra váltása következtébena lakáshitel-állomány szerkezete teljesen átala-kult:aforinthitelekarányaa2014.évvégi48-ról2015végéremegközelítettea100%-ot.Adeviza-alapú hitelállomány 2015 végére 6,8 milliárd fo-rintra(ahitelállomány0,2%-ára)esettvissza,majd2016végéretovábbmérséklődött,6,1milliárdfo-rintra.

2016. december 31-én a lakáshitelek állománya2912milliárdforintvolt,2,8%-kalkevesebb,mintegyévvelkorábban,ésa2016.éviGDP8,3%-ánakfeleltmeg.

3.28. ábraLakáscélú hitelek állománya

2 242

4 284

2 912

20,7

65,8

0,20,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

100,0

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

4 500

5 000

2005 2010 2016

Devizaalapú, %Állomány, milliárd forint

Lakáscélú hitelek állománya, milliárd forintDevizaalapú hitelek aránya, %

A lakáshitelek folyósítását az ezredforduló-tól 2010-ig 70–80%-ban bankok bonyolították.2011-től a lakástakarék-pénztárak és a jelzálog-hitel-intézetek egyre nagyobb szerepet vállaltak,2016-ban ahitelekösszegénekközel 46%-át ban-kok,50%-átegyüttesenajelzáloghitel-intézetekéslakástakarék-pénztárakfolyósították.

A lakáscélú hitelek minősítése 2016-ban to-vábbjavult.Aproblémamenteshitelekaránya–aszámukat tekintve – a 2014. évi 79-ről 89%-ra,

összege mintegy 16 százalékponttal 83%-ra nőtt2016végére.Akülönfigyelendőhitelekarányato-vábbcsökkent,aszámuké12-ről4,1%-ra,azösz-szegüké17-ről5,0%-ra.Akétesés rosszminősí-tésűhitelekszámaegyüttesen6,2,összege10%-osaránytképviselt.

A folyósított lakáshitelek átlagos futamideje 2008-ig emelkedett (akkor 15 év volt), 2010-től2014-igcsökkent, azutóbbikét évben ismétnőtt.2016-banazátlagosfutamidőmár14,5évvolt,félévveltöbb,mintegyévvelkorábban.

egészségügy

Magyarországonahalálozások számaaz1993. évicsúcsóta lassancsökken,amisokkal inkábba fér-fiak halandóságában bekövetkezett kedvező fej-lemények eredménye, mivel a nők általános mor-talitása kisebb mértékben változott az azóta eltelt23évalatt.Mind1993-ban,mind2015-ben többférfi halt meg rosszindulatú daganatok, hevenyszívizomelhalás,COPD27)ésmájbetegségekkövet-keztében,míg az egyéb ischaemiás szívbetegségekésazagyérbetegségekterületénanőihalálozásvoltmagasabb.Mígazonbanaférfihalálozásitöbbletetmutatóbetegségeknélakülönbségjelentősencsök-kentakétnemközött,addiganőitöbbletetmuta-tóknálszámottevőennőtt1993óta.

Okokszerintvizsgálvaahalálozás2015és2014közötti változásait, figyelemre méltó a légzőszervihalálozás23,ésafertőzőbetegségekmiattihalálo-zás8,9%-osemelkedése,amiösszefüggésbenállhat2015elejénekkiugróhalálozásával.

3.15. táblaA halálozások száma és aránya

(fő)

ÉvMeghaltakszáma Tízezermegfelelőnemű

lakosrajutóhalálozásférfi nő összesen férfi nő összesen

1993 80498 69746 150244 163 133 1452000 70475 65126 135601 145 122 1332005 69781 65951 135732 146 124 1352010 65137 65319 130456 137 124 1302015 63545 68152 131697 135 132 1342016 62550 64350 126900 134 125 129

27)Idültalsólégútibetegségek.



93

2016-banahalálozásokezerlakosrajutóországosátlagát (12,9)Észak-Magyarország (14,4) ésDél-Alföld, valamintDél-Dunántúl átlaga (13,9–13,9)haladtameg leginkább,mígNyugat-DunántúléésÉszak-Alföldé(12,6–12,6)alattamaradt.

A férfiak keringési halálozásának mutatója javulA legtöbben évtizedek óta a keringési rendszerbetegségeiésrosszindulatúdaganatokmiatthalnakmegMagyarországon.Ahalálozásicsúcs(1993)ótaelteltévekbenjelentősjavuláscsakaférfiakkeringé-si halálozásában történt, a meghaltak száma többmint ötödével csökkent, és enyhénmérséklődött adaganatokbanmeghaltférfiakszámais.Akeringésirendszerbetegségeibenmeghaltnőkszáma1993és2015közöttaligváltozott,a rosszindulatúdagana-tokbanmeghaltaké7,1%-kalemelkedett.2015-ben27%-kal több nő hunyt el keringési betegségben,mint férfi,ugyanakkor,bárcsökkenakülönbség,aférfiak daganatos halálozása továbbra is 17%-kalmagasabbanőkénél.

Arosszindulatúdaganatok,különösenatüdő-ésa vastagbéldaganat miatt bekövetkezett magyar-országihalálozások százezer lakosra jutó számaazuniósországokközülalegkedvezőtlenebb.Azösz-szesésakeringésihalálozásokszázezerlakosrajutószámacsakLitvániában,Lettországban,Romániá-banésBulgáriábanmagasabbahazainál.

Nő a háziorvosok leterheltsége2015-ben 481728) háziorvos dolgozott az ország-ban,azezredfordulónmértnél6,6,azelőzőévinél0,7%-kalkevesebb.Településtípusokszerintimeg-oszlásukhasonlóanépességmegoszlásához:ötödükBudapesten, felüka többivárosban,háromtizedükközségekbenpraktizált.Csaka városokbandolgo-zókszámanőtt2000óta(9,6%-kal),abudapestieké5,8,aközségiekénegyedévelkevesebblett.Azegyháziorvoshoz (felnőtt és vegyespraxis) bejelentke-zett lakosok száma tizedével több lett. A betegekközöttazátlagnálnagyobb(36%)aránybanbővülta60évesekvagyannálidősebbekcsoportja,körükbenazegészségügyiproblémákelőfordulásánakvalószí-nűsége jóvalmagasabb.Abetegforgalom2000ótajelentősennőtt,arendelőkbenegyháziorvosátlago-san negyedével több esetet látott el 2015-ben(11474).

3.29. ábraA keringési betegségek miatti halálozás

százezer lakosra jutó standardizált száma az EU-28 tagállamokban, 2013

0 300 600 900 1 200

Franciaország

Luxemburg

Ciprus

Litvánia

Olaszország

BelgiumPortugália

Németország

Spanyolország

Görögország

Ausztria

Lettország

SzlovákiaHorvátország

Szlovénia

Finnország

HollandiaEgyesült Királyság

Svédország

CsehországLengyelország

RomániaBulgária

fő

Írország

Magyarország

Málta

Észtország

Dánia

213

323342344354388405406433444452

635670

1 086

695712718

778894915

969

268276

301305311

283

253EU-28 átlaga: 383

2000ótaaszakrendelésreirányításokegyorvosrajutószámaközelkétszeresére,akórházbautalásokszáma13%-kalemelkedett.

3.30. ábraHáziorvosi praxisok száma

Helyettesítésben ellátott praxis (van orvos)Helyettesítésben ellátott praxis (nincs orvos)

Saját praxis

0 1 000 2 000 3 000 4 000 6 000praxis

2015

2014

2013

2012

2011

2010

5 000

28)Házigyermekorvosoknélkül.


94

Magyarország, 2016

2015-ben 5099 háziorvosi praxisban fogadtakbetegeket,94%-uksajátpraxisvolt.Azösszespra-xis száma alig változott 2010 óta, ám egyre többlettközöttükahelyettesítésbenellátott:mígasajátpraxisokszáma2,2%-kalcsökkent,addigahelyette-sítésben ellátottakémásfélszeresére emelkedett.Az

országbanösszesen232olyanpraxisvan,aholnincsjogiállománybanlévőháziorvos,deapraxishozbeje-lentkezettlakosokatmásorvosokvalamilyenszerző-désalapjánellátják.EpraxisoklegnagyobbaránybanÉszak-Magyarországon (28%), legkisebb aránybanKözép-Magyarországontalálhatóak(7,8%).

Az AlApellátás új útjAi29)

Anemzetköziegészségpolitikamérföldkövének,azalma-atainyilatkozatnak(1978)fókuszábanazegészség-ügyialapellátásállt,amitagyógyító,megelőző,egészségfejlesztőszolgáltatásokésarehabilitációterepekéntdefiniált.Akésőbbikutatások(Starfield)ésazEurópaiBizottságszakértőitestületének(EXPH30))állásfogla-lásaiisegymultidiszciplinárisalapellátásmelletttettékleavoksot.Akorszerűnektekintettalapellátáslényege,hogyaszolgáltatást szakemberekcsoportjanyújtja,egyén-ésegészségközpontú(megelőzés, felvilágosítás)ésmindenkiszámárahozzáférhető.Ezegyfajtapartnerségaszakemberek,abeteg,agondozókéscsaládokközött,jellemzőjeazátfogókoordináció.Megfelelőszervezettségeeseténnőazigénybevevőkelégedettsége,alacsonyleszakielégítetlenszükségletekaránya,csökkenakórházibeutalásokszámaésagyógyszerfogyasztás.Hazánkban2017elejénzárultanégyésféléveindultalapellátás-fejlesztésimodellprogramnégyhátrányoshelyzetű észak- és kelet-magyarországi mikrorégióban, Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapátitérségében.A24háziorvosmunkájátasszisztensek,gyógytornászok,dietetikusok,egészségpszichológusok,népegészségügyikoordinátorokéssegéd-egészségőröksegítették.Nagyhangsúlythelyeztekamegelőzésre,aszűrésreésatanácsadásra.Működésealatt200ezerpreventívellátásieseménytvalósítottmegaprogram,egészségellátásifelmérésükbenazérintettlakosság80%-avettrészt.Aszakellátásigénybevételeaprogramotmegelőzőidőszakhozképest12%-kalcsökkent,ésjelentősensikerültjavítaniakrónikusbetegekéletminő-ségén.Az5565csoportosés5352egyénifoglalkozássalarésztvettektöbbmintkilenctizedeelégedettvolt.A legnagyobb népszerűségnek a gyógytorna örvendett. Az Egészségügyi Menedzserképző Központmérése szerint – amelyben a programban részt vevők és egy kontrollcsoport életmóddal kapcsolatosattitűdváltozásáthasonlítottákössze–különösenazalkoholfogyasztásésdohányzástekintetébentörténtekpozitívváltozásokaprogrambanrésztvevőkközött.

3.16. táblaAz alapellátás szerveződése az EU-ban

Egyénipraxis PraxisközösségAusztria CiprusBelgium EgyesültKirályságBulgária Finnország

Csehország FranciaországDánia Görögország

Észtország HollandiaHorvátország ÍrországLuxemburg Lengyelország

Magyarország LettországMálta Litvánia

Németország OlaszországSzlovákia PortugáliaRománia Spanyolország

SvédországSzlovénia

29)Forrás: OECDHealthataGlance,2016.Alapellátás-fejlesztésimodellprogram.http://www.alapellatasimodell.hu/index.php/hu/30)ExpertPanelonEffectiveWaysofInvestinginHealth.



95

Sok kórházi ágy, hosszú ápolás2015-ben összesen 68 613működő kórházi ágyvárta a betegeket az országban, döntő több-ségük (84%) központi egészségügyi intézmé-nyekben.31)

Uniós viszonylatban32)magas a tízezer főre jutóágyakszáma:2014-ben70volt,jóvalazuniósátlag(52) feletti. A kórházi elbocsátások ezer főre jutószáma (203) ismeghaladta azuniós átlagot (169).A keringési betegséggel ápoltak elbocsátása az

3.31. ábraA csoportos foglalkozásokkal elért népesség száma a négy érintett mikrorégióban*

0 10 20 30 40 50 ezer fő

Nővér

Gyógytornász

Népegészségügyi koordinátor

Dietetikus

26

42

9

19

Egészségpszichológus

Védőnő 8

7

* A négy érintett mikrorégió: Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti mikrotérsége.

3.32. ábraRészesedés az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás finanszírozásából

Magyarországon

60,0%

0,0

10,0

20,0

Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás

Járóbeteg-szakellátás

2010 2015

Fekvőbeteg-szakellátás

30,0

40,0

50,0

10,0 11,115,6 13,9

55,6 53,7

31) Forrás: Kórháziágyszám-ésbetegforgalmikimutatás.OEP,2015.32)Forrás: HealthataGlance,2016,OECD.


96

Magyarország, 2016

ötödik,adaganatokkalkezeltekelbocsátásaanegye-dik legmagasabbazunióban.Amagyarkórházak-ban2014-benátlagosan9ésfélnapottartózkodtakabetegek.Ezmagasabbazuniósátlagnál(8nap),éstöbbmintaduplájaadániainak(4,3nap).AkórháziápolástartamaMagyarország,LuxemburgésOlasz-országkivételévelmindenuniósországbancsökkent2000óta.

Európa sok országában gyorsan terjed az egy-napos sebészeti beavatkozások gyakorlata, a kelet-közép-európai országokban a fejlődés lassúbb.Aszürkehályogműtétektöbbmint90%-átmáram-bulánsanvégeztékazunió13országában,Magyar-országon50,Romániában14%-osvoltezazarány.Sokhelyüttmáramandulaműtéteket ishasonlóanvégzik,6országban50%felettiarányban,miközbenMagyarországonmégnem.Hazánkbanlegnagyobbaránybanamagánkórházakbanésaklinikákontör-ténnekegynaposbeavatkozások.

2015-ben15464orvosiállásvolta fekvőbeteg-ellátásban,ennek6,4%-abetöltetlenvolt.Alegtöbbállásabelgyógyászatokon(1592),azaneszteziológiaésintenzívellátásban(1420),asebészeteken(1041),acsecsemő-ésgyermekosztályokon(996)ésaszü-lészet-nőgyógyászatokon (916) volt. Az osztályoknagyrészében5%felettivoltazüresállásokaránya,abelgyógyászatokon7,5%.Anagyobbszámú–500feletti–álláshellyelrendelkezőszakterületekközül

apszichiátriákonalegmagasabb,13%azüresállás-helyekaránya.

A munkavállalók több mint tizede megváltozott munkaképességűA2011.éviCXCI.törvényátalakítottaarokkant-sági ellátórendszert, így2012. január1-jétől rok-kantsági nyugdíjat nem lehet megállapítani.A megváltozott munkaképességűek ezután rok-kantsági vagy rehabilitációs ellátást kaphatnak.Előbbiekneknem javasolt a rehabilitációja,utób-biaknakigen.Azújkérelmezőkigényeirőlkomp-lex felülvizsgálatok keretében döntenek, amelyekidőszakosankötelezőekamármegváltozottmun-kaképességű ellátást kapók esetében is. Az újrokkantak33) száma az ezredfordulótól 2012-igkevesebbmintfelérecsökkent,azótaingadozások-kal, de növekszik. 2015-ben többmit 33 ezer újmegállapítást adtak ki a rehabilitációs hatósági34)bizottságok.

Az unió esélyegyenlőségi programjának fontosrésze az egészségi problémával, fogyatékossággalélőkesélyegyenlőségénekmegteremtése.A2015.I.negyedévimunkaerő-felméréshezolyanmodulkap-csolódott, amelyképetadottamegváltozottmun-kaképességűek35)demográfiai,egészségi,foglalkoz-tatási jellemzőiről.2015-benavizsgált19–64évesnépesség 11%-a, 681 ezer ember tartozott ebbe a

3.17. táblaKórházi ágyak, ápoltak elbocsátása, 2015

Fenntartók

Működőágyakszáma

Elbocsátásokszáma

Egynaposellátásiesetekszáma

Egynaposellátásiesetazösszes

elbocsátásarányában,%darab

Központiegészségügyiintézmények 57843 1922362 178919 9,3Egyetemek 7252 388937 42947 11,0Vállalkozások 1577 35148 15173 43,2Egyházak 1447 28514 1142 4,0Önkormányzatokegészségügyiintézményei 93 9388 8984 95,7Egyéb 401 5354 2054 38,4Összesen 68613 2389703 249219 10,4Előzőév=100,0 99,8 99,1 110,8 1,1a)

a)Százalékpont.

33) 2012-tőlnemrehabilitálhatómegváltozottmunkaképességűek.34)2016.december31-igNemzetiRehabilitációsésSzociálisHivatal(NRSZH).2015-tőlaszakértőitevékenységetamegyeikormányhivatalokésBudapestFővárosKormányhivatalavégzi.35)Amunkaerő-felmérésbenazokminősülnekmegváltozottmunkaképességűnek,akikvalamilyentartós(legalább6hónapigfennálló)egészségivagyszerviproblémávalküzdenek, és ez amunkavégzésükvalamelydimenzióját (munkavégzéshossza, jellege,közlekedés)korlátozza.A felmérés eredményei amegkérdezettek szubjektívmegítélésénalapulnak.



97

kategóriába,amihasonlóvolta2011-benmérthez.Ugyanvárhatóélettartamukmagasabbésakorábbinyugdíjbavonuláslehetőségesokukszámáraadott,anőkközöttmégisnagyobbarányban(12%)fordul-tak elő egészségi problémával és fogyatékossággalélők.Amegváltozottmunkaképességűeknagyrésze(86%)élképesség-vagyrészképesség-problémával,ésszintevalamennyiüknekvanvalamilyentartósanfennálló betegsége. Azok vannak a legkevesebben(12%), akiknek munkavégzését csak egy tényezőkorlátozza,29%-uknálkettő,44%-uknálhárom,és14%-ukesetében4ilyenfaktorisvan.

Azegészségiproblémákaz50éveskortkövető-enválnakgyakoribbá,az55–59éveskorosztálybólmármindennegyedik, a60–65éveskorosztálybólmindenharmadikembervoltmegváltozottmunka-képességű.

megváltozott munkAkÉpessÉgűek A munkAerőpiAcon

Az életkoron kívül amegváltozottmunkaképesség gyakorisága szoros összefüggéstmutat az iskolaivégzettséggel,agazdaságiaktivitássalésalakóhellyelis.Alegfeljebbalapfokúvégzettségűekközülmin-dennegyedik,afelsőfokúvégzettségűeknekviszontcsupán3,1%-avoltérintett.A19–64évesnépességfoglalkoztatásirátája2015-ben66,ezenbelülamegváltozottmunkaképességűeké21%volt.Alacsonyfoglalkoztatásukmagas(18%)munkanélküliségirátávalpárosult,esetükbenamagasabbvégzettségsok-kalkisebbvédelmetjelentamunkanélküliségellen.Kétötödüketrészmunkaidőbenfoglalkoztatták,amiarrautal,hogyarészmunkaidősmunkavégzésegyikjellemzőindokaMagyarországonéppenamegrom-lottegészségiállapot.Ugyanakkorazotthonimunkavégzésvagyatávmunkaazátlagosnálkevésbévoltelterjedtkörükben.Háromnegyedükkapottvalamilyenellátást,juttatást,vagynyugdíjat.

A megváltozott munkaképességűek aránya Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb (7,0%),mígDél-Alföldön,Dél-DunántúlonésÉszak-Alföldönennektöbbmintaduplája.

3.34. ábraFoglalkoztatási arány iskolai végzettség szerint, 2015

90%

01020

Összesen Legfeljebb alapfokú

Megváltozott munkaképességűek 19–64 évesek

Középfokú érettségi nélkül

304050607080

Középfokú érettségivel

Felsőfokú

21

68

13

46

24

72

27

67

32

82

3.33. ábraTartósan fennálló betegséggel küzdők száma

a 19–64 éves megváltozott munkaképességűek körében, 2015, ezer fő

Cukorbetegség

Gyomor, máj, vese, illetve az emésztőrendszer egyéb betegsége, illetve ételallergiaMellkasi és légzőszervi betegségRák, daganatos megbetegedés

Idegrendszeri, lelki, illetve mentális megbetegedésKeringési rendszer betegsége

Mozgásszervi probléma

Egyéb, vagy nem megnevezett

28

202

76

236

49

22 26

36


98

Magyarország, 2016

Az egészségügyi kiadások 29%-át közvetlenül zsebből fizetjük2015-ben Magyarországon a GDP-nek 7,2%-áttették ki az egészségügy állami és magánkiadásaiösszesen,a2010.éviarányhozképest0,4,a2005.évihez képest 0,8 százalékponttal kevesebbet.Egyfőreszámolvaez250ezerforintotjelentett,anem-zetközileg összehasonítható vásárlóerő-paritásonszámolvaazuniósátlagközel felét.Hazánkbanazegészségügy finanszírozásának elsődleges forrása akötelező társadalombiztosítás (56%), az átlagosösszeg29%-át abetegközvetlenülfizeti az ellátá-sért, a kormányzat és önkormányzatok 11, azönkéntesbiztosítások4%-otállnak.Azunióátlagá-ban is a kötelező biztosítás az elsődleges forrás(42%), a kormányzati finanszírozás azonbannagyobb (37%), a zsebből történő fizetések (15%)pedig kisebb tételt jelentenek. Magyarországon(28%)–ésaközép-éskelet-európaiországoktöbb-ségében – a gyógyszerkiadások az uniós átlagnál(19%)jóvalnagyobbaránytképviselnekakiadásokszerkezetében.

szociális gondoskodás

Magyarországon a szociális védelem társadalmijuttatásai aGDPötödét tettékki 2014-ben.Ez a2004-benvagy aztkövetően csatlakozottországokkörében magasnak számító arány Szlovéniában,Csehországban és Szlovákiában nagyobb volt a

3.36. ábraEgészségügyi kiadások

az EU-28 tagállamokban, 2015

0 2 4 6 14

EU-28

Luxemburg

%Egy főre jutó egészségügyi kiadások, PPS

Egészségügyi kiadások a GDP százalékában, %

8 10 12

0 1 000 2 000 3 000 7 000PPS

4 000 5 000 6 000

Franciaország

Bulgária

Ciprus

Litvánia

Olaszország

Belgium

Portugália

Németország

Spanyolország

Görögország

Ausztria

Lettország

Szlovákia

Horvátország

Szlovénia

Finnország

Hollandia


Svédország

Csehország

Lengyelország

Románia

Írország

Magyarország

Málta

Észtország

Dánia

3.35. ábraA megváltozott munkaképességűek száma és

aránya a megfelelő korcsoportból, 2015

Megváltozott munkaképességűek száma, ezer főArányuk a megfelelő korcsoportból, %

0

10

20

30

40

50

0

50

100

150

200

250Aránya, %Száma, ezer fő

19–2

4

25–2

9

30–3

4

35–3

9

40–4

4

45–4

9

50–5

4

55–5

9

60–6

4

korcsoport, éves



99

magyarországinál,ámazuniósátlagnál(27,6%)jó-valalacsonyabb.Akiadásokparitásonszámoltegyfőre jutó szintjeközöttnagykülönbségekvoltak atagországokközött.Hatországbanazuniósátlagot30%-kalvagyennélisnagyobbaránybanmeghalad-ták a költések,hét országban azonban a felét semértékel.Amagyarkiadásoképpenmeghaladtákazuniósátlagfelét.

A tagországok többségében – Magyarországonis – a szociális juttatások legnagyobb hányadát azidőskori ellátások és a hátrahagyottak támogatásatetteki–uniósátlagban46%-át–,mígabetegség-gel,egészséggondozással,rokkantsággalésfogyaté-kossággal összefüggő juttatások a második legna-gyobbtételtadták(37%).Magyarországonazelőbbifunkcióazátlagnálnagyobb (52%),mígazutóbbikisebb(32%)részétvitteelaszociálisjuttatásoknak.A családok és a gyermekek védelmében az orszá-

gokpreferenciái rendkívül változatosak.Hollandi-ában a juttatásoknakmindössze 3,1,mígLuxem-burgban16, Írországban13%-át fordítottákerreafunkcióra.Magyarországazerreacélralegnagyobbhányadotáldozóországokközöttvolt,szociálisjut-tatásainak12%-át idecsoportosította.Ugyanakkorhazánk a munkanélküli-juttatásokra legkevesebbetköltő országok között volt: az unió 5,0%-os ará-nyával szemben Magyarország szociális juttatása-inakmindössze1,9%-át szánta amunkanélküliségkockázatánakcsökkentésére,előnybenrészesítveazaktívmunkaerőpiacieszközöket.Alakhatástámo-gatásáraésatársadalmikirekesztődésenyhítéséreazunióátlagosanaszociáliskiadások3,9%-átköltötte,Magyarországonajuttatások2,0%-ajutottefunk-cióra.Amagyarszociálisvédelmijuttatásokszerke-zetében2004és2014között átrendeződés zajlott,amelynek legjelentősebbváltozásaazvolt,hogyazidőskori ellátások és a hátrahagyottak támogatá-sának részesedése 9,8 százalékponttal emelkedett,míg a betegséggel, egészséggondozással, rokkant-sággalésfogyatékossággalösszefüggőjuttatásokré-szesedése7,6százalékponttalcsökkent.Ugyancsakcsökkentamunkanélküliség,alakhatássalésegyébkirekesztődéssel kapcsolatos kiadások részesedése(1,0–0,6százalékponttal).

Magyarországon 2014-ben 6377 milliárd forintjutottaszociálisvédelemtársadalmijuttatásaira.En-nek96,4%-átnemkötöttékjövedelmivagyvagyonihelyzet vizsgálatához, az elköltött pénz mindössze3,6%-ajutottcélbarászorultságialapon.Ezazarányazuniósátlagnakmindösszeharmada,és időben iscsökkenőtendenciátmutat,2005-benmég5,3%volt.

A jövedelmi, vagyoni rászorultsághoz nem kö-töttellátásokösszesen6148milliárdforinttettekki2014-ben.Azösszegközelharmadatermészetbeni,többmintkétharmadapénzbelijuttatásformájábantaláltgazdára.Ezutóbbidöntőtöbbségerendszere-senjártazellátottnak.

3.18. táblaA társadalmi juttatások főbb mutatói

MegnevezésMagyarország Európai

Unió

2004 2014

AGDP%-ában 20 20 28PPS/fő 2875 3975 7903Rászorultsághozkötöttjuttatásaránya,% 5,0 3,6 11,1Pénzbelijuttatásaránya,% 64 68 65

3.37. ábraA szociális védelem társadalmi juttatásai

az EU-28 tagállamokban, 2014

0 5 10 15 40

EU-28

Románia

LitvániaÉsztország

Bulgária

Lengyelország

SzlovákiaMálta

Csehország

Írország

Horvátország

CiprusPortugália

SpanyolországSzlovénia

Németország

Egyesült KirályságOlaszország

Hollandia

Svédország

Ausztria

Belgium

Görögország

Finnország

Franciaország

Luxemburg

%20 25 30 35

Magyarország

ezer PPS

Egy főre jutó vásárlóerő-paritáson, ezer PPS

A GDP százalékában

Dánia

Lettország

0 2 4 6 168 10 12 14


100

Magyarország, 2016

A szociális segélyezésre fordított összeg harmadik éve csökkenArászorultságtólfüggőellátásokleginkábbaszoci-álissegélyezéshezköthetők.2015-ben112,3milli-árd forintot fordítottunk segélyezésre, ami folyóáron tizedével kevesebb volt az előző évinél.Asegélyezésrefordítottösszeg2013ótaévrőlévrecsökken.Azutóbbikétév10%-oscsökkenésébenaközfoglalkoztatástovábbibővüléseésaháztartásokjavuló jövedelmi helyzete mellett az is szerepetjátszhatott, hogy a lakásfenntartási támogatás2015.március1-jétőlmegszűnt.

2015-benasegélyek83%-átszabadfelhasználá-sú pénzbeli juttatásként kapták meg a rászorulók.Atermészetbenijuttatások(17%)többmintkéthar-madaarendszeresgyermekvédelmikedvezményhez,afebruár28-igméglétezőlakásfenntartásitámoga-táshozésatelepülésitámogatáshozkötődött.Funk-ciószerintaszociálissegélyezéstöbbmintnegyedea lakhatás, gyermeknevelés és egészségkárosodáskiadásait csökkentő kiadáskompenzáló támogatásvolt.Akiadásokközel70%-átadtáka jövedelem-

kompenzáló támogatások,amelyek legnagyobb té-teleiafoglalkoztatásthelyettesítőtámogatás(56%)ésazápolásidíj(33%)voltak.

3.38. ábraA szociális segélykiadásokat befolyásoló

tényezők

Az első jövedelmi tizedbe tartozó háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme, ezer forint

0255075

100125150

225

0

280290300310320330340

2012 2013 2014

Ezer főEzer forint

2015

Közfoglalkoztatottak éves átlagos száma, ezer fő

270260

175200

3.19. táblaJövedelempótló támogatások

Támogatás 2010 2014 2015

Támogatásban részesítettek havi átlagos száma, főRendszeresszociálissegély,a)évesátlag 35894 37598 37068Egészségkárosodásiésgyermekfelügyeletitámogatásb) – – 14018Foglalkoztatásthelyettesítőtámogatásc) 174539 160858 157423Ápolásidíj,d)évesátlag 56853 62972 55357Időskorúakjáradéka 5802 6598 6784

Felhasznált összeg, ezer forintRendszeresszociálissegély,évesátlag 11537455 11406289 1946490Egészségkárosodásiésgyermekfelügyeletitámogatás – – 3997437Foglalkoztatásthelyettesítőtámogatás 57752601 44011131 35875572Ápolásidíj,d)évesátlag 19489808 25851457 24883607Időskorúakjáradéka 1909280 2130930 2227524

Egy főre jutó havi átlagos összeg, forintRendszeresszociálissegély,évesátlag 26786 25281 26256Egészségkárosodásiésgyermekfelügyeletitámogatás – – 28517Foglalkoztatásthelyettesítőtámogatás 27574 22800 22789Ápolásidíj,d)évesátlag 28567 34210 37459Időskorúakjáradéka 27421 26912 27362

a)2015.március1-jétőlmegszűnt,a2015.éviadatokjanuár–februárhónapravonatkoznak.b)2015.március1-jénvezettékbe,a2015.éviadatokamárcius,decemberközöttiidőszakravonatkoznak.c)A2015.március1-jeijogszabályváltozásokmiattazadatokkorábbiévekkelvalóösszehasonlíthatóságakorlátozott,a2015.éviadatokamárcius,decemberközöttiidőszakravonatkoznak.d)2015.március1-jétőlaméltányosságialaponfolyósítottápolásidíjmegszűnt,2015-tőlazadatokazalanyijogonfolyósítottellátásravonatkoznak.



101

A veszélyeztetett gyermekek többsége a környezete miatt veszélyeztetettA2013-tólműködőjárásirendszerbenarendsze-resgyermekvédelmikedvezménymegítélésénésahátrányoshelyzetmegállapításánkívülagyermek-védelmihatáskörökatelepülésijegyzőktőlajárásigyámhivatalokhoz kerültek, az önkormányzatok-nakpedigkötelezőenellátandófeladatalettagyer-mekjóléti szolgálatok fenntartása, amit gyakrantársulások formájábanoldottakmeg.Azországoslefedettség2014-ben99%-osvolt,ámagondozásitevékenységhez a települések négyötödén nemlehetett közvetlenül hozzáférni: a gyermekjólétiszakembercsakheti1–2alkalommalvoltelérhető,illetveacsaládoknakutazniukkellettaszolgáltatásigénybevételéhez.Ajelzőrendszerműködéséthát-ráltatta, hogy a szereplőinek gyakran a gyermeklakhelyétől eltérő településen volt a székhelyük.Azilletékességiéshatásköriváltozások,valamintakorlátozott hozzáférés is szerepet játszott abban,hogy a veszélyeztetett gyermekek számamintegyharmadával, a védelembe vett gyermekek számapedig3,0%-kalcsökkent2015-re2010-hezképest.A veszélyeztetett gyermekek száma 2014-hezképest 4,1, a védelembe vetteké 1,9%-kal nőtt.A veszélyeztetett gyermekek korábban jegyzőihatáskörben levő nyilvántartása átkerült a gyer-mekjólétiszolgálatokhoz,amicsupán700telepü-lésenműködött2015-ben.2010-benanyagiokbólagyermekek47,magatartásiokból36)26,környe-zetiokból37)24%-átnyilvánítottákveszélyeztetett-nek.2015-benelsősorban(62%)környezetiokbólváltveszélyeztetettéegygyermek,amagatartásiokazesetek18,azanyagiokazesetek14%-ábanvoltjelen. A jelzések négytizedét köznevelési intéz-mény,háromtizedétajegyzőküldteagyermekjó-létiszolgálathoz.

Atelepülésjegyzőjeaztagyermeket(vagyfiatalfelnőttet)minősíti hátrányos helyzetűnek, akinekszülője vagy gyámja alacsony iskolai végzettségű,alacsony foglalkoztatottságú38), vagy elégtelen la-kókörnyezetbenél.Haakörülményekközül leg-alábbkettőfennáll,halmozottanhátrányoshelyzetalakul ki. 2015-ben a családban nevelkedő gyer-mekek tizede volt hátrányos helyzetű (79 ezer)

vagyhalmozottanhátrányoshelyzetű(129ezer39)).Előbbi kategóriába a gyermekek leggyakrabban(71%)aszülőalacsonyiskolaivégzettsége,utóbbi-batöbbnyireaszülőalacsonyiskolaivégzettségeésalacsonyfoglalkoztatottsága(58%)miattkerültek.Ahalmozottanhátrányoshelyzetűgyermekekszá-ma 2014 és 2015 között tizedével csökkent, amiaközmunkabővülésévelállösszefüggésben,miveláltalasokankikerültekarendszeresgyermekvédel-mitámogatásköréből,sveleegyüttahalmozottanhátrányoskörből.Ahalmozottanhátrányoshely-zetűgyermekek71%-aÉszak-MagyarországonésÉszak-Alföldönél.

2015-ben közel 12 ezer gyermeket vettekvédelembe, 44%-ukat Észak-Magyarorszá-gon és Észak-Alföldön. Több mint harmadukesetében a szülőnek felróható magatartási ok,negyedüknél 50 tanórát meghaladó igazolatlanhiányzás, 16%-uknál valamilyen környezeti ok(lakás, életvitei problémák) miatt történt az in-tézkedés. 2015-ben összesen 6807 gyermeknekvolt 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzá-sa, 86%-uk esetében a családi pótlék folyósításaszünetelt.

A legnagyobb forgalmú szociális alapszolgáltatá-sokat igénybe vevők száma csökkent A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint afogyatékos személyek nappali ellátását biztosítóintézményekkivételévelvalamennyialapszolgálta-tástnyújtó intézménytkevesebbenvettékigénybe2015-ben,mint2014-ben.Ahajléktalanellátásban

36)Példáulakiskorúviselkedésproblémája,szenvedélybetegsége.37)Példáulaszülőkéletviteliproblémája,bántalmazás.38)Akritériumaz,hogyagyermekvédelmikedvezménykiadásaelőtti16hónapbanlegalább12hónapigálláskeresőkéntlegyenaszülőnyilvántartva.39)Szakellátottaknélkül.

3.20. táblaA gyermekvédelmi ellátórendszerrel kapcsolatba

került gyermekek száma(ezerfő)

Megnevezés 2010 2013 2014 2015

Veszélyeztetett 198 139 131 136Védelembevett 24 21 23 23Hátrányoshelyzetű .. 28 79 79Halmozottanhátrányos

helyzetű .. 51 143 129Rendszeres gyermekvédelmi

kedvezménybenrészesülő 599 548 494 442


102

Magyarország, 2016

anappalimelegedőkforgalmavalamivelcsökkentugyan, a népkonyhák azonban 65%-kal többembert szolgáltak ki. A legtöbben (353 ezren) acsaládsegítőszolgálatokatkerestékfel,afolyama-tosan gondozottak száma 125 ezer fölött volt.Az igénybevevőkteljes száma11,agondozottakés a csoportfoglalkozásokon részt vevők száma(22 ezer) 16%-kal alacsonyabb volt a 2014.évinél. Kevesebben voltak 15%-kal (113 ezer)azok az idősek, fogyatékosok, pszichiátriai vagyszenvedélybetegek is, akikről házi segítségnyújtáskeretében gondoskodtak. A szenvedélybetegekrészére szervezett közösségi ellátás kivételével–aholarésztvevőkszáma14%-kalkisebbvolt–azegyébalapszolgáltatásbanmérsékeltvoltafogyat-kozás. Jelentős volt a szociális étkeztetést(171ezer),azidőseknappaliellátását(39ezer)ésajelzőrendszeressegítségnyújtást(22ezer)igénybevevőkszáma.

3.40. ábraA szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők

számának változása 2010 és 2015 között

–40 –20 0 20 40 80 %60

CsaládsegítőSzenvedélybetegek

nappali ellátásaPszichiátriai betegek

nappali ellátásaFogyatékosok nappali

ellátásaIdősek nappali ellátása

Támogatói szolgáltatásKözösségi ellátás

szenvedélybetegeknekKözösségi ellátás

pszichiátriai betegeknekJelzőrendszeres

házi segítségnyújtásSzociális étkeztetés

Házi segítségnyújtás

–24

66

52

22

2

–26

–30

–25

–12

17

51

hozzátArtozók közötti erőszAk

AWHObecsléseiszerintanőkötöde,aférfiak5–10%-avoltkitévegyermekkéntszexuálisbántalma-zásnak,mígagyerekeknegyede-feleszámolbevilágszertearról,hogyfizikailagbántalmazzák.Agyer-mekkoribántalmazásolyan,azegészéletrekihatókövetkezményekkeljár,mintameggyengültfizikaiésmentálisegészség,alacsonyabbiskolaiteljesítmény,valamintnehézségekaprivátésmunkahelyikap-csolatteremtésben.2015-benajárásigyámhivatalokban2050esetbentalálkoztakamunkatársakhozzá-tartozókközöttierőszakkalkapcsolatoskoordinációsfeladatokkal.Abántalmazottegyeneságilemenők85,azösszesbántalmazott24%-avoltkiskorú.AbántalmazottakközelnegyedeDél-Alföldönélt,alegkevesebb(5,0%)nyugat-dunántúlivolt.

3.39. ábraA gyámhatóságoknál előforduló bántalmazási eljárásokban érintettek megoszlása

a bántalmazóval való kapcsolat szerint, 2015

Házastárs/élettárs

Egyenes ági felmenő rokon

Egyenes ági lemenő rokon, mostohagyerek

Gyámság vagy gondnokság alatt álló

Egyéb

1%

65%

28%

5%

1%



103

kultúrA

Aköltségvetéskulturáliskiadásai2015-ben355395millióforintottettekki,aGDP1,05%-át.

A háztartások egy főre számítva kultúrára,szórakozásra éves szinten 64,3 ezer, hírközlésre70,2 ezer forintot költötték. A háztartások 2010ótaévrőlévreösszeskiadásukegyrekisebbhánya-dát fordí-tották kultúrára, szórakozásra, a 2015-ös6,6%-osaránymár1,2százalékponttalkisebb,minta 2010. évi, míg a hírközlésre fordított kiadásokarányaugyanezenidőszakalatt1,2százalékponttalnőtt, 7,2%-ra. A jövedelemszint jelentősen befo-lyásoljaakiadásokmértékét,akétszélsőjövedelmitizedkultúráraésszórakozásrafordítottkiadásaikö-zötti különbség 10,8-szeres, az internet-előfizetéstismagábafoglalóhírközlésesetében4,9-szeresvolt(összehasonlításképpen:azösszesfogyasztásikiadásátlagoskülönbségeakétszélsőjövedelmitizedkö-zött 2015-ben 4,4-szeres volt). A leggazdagabbakés legszegényebbek fogyasztásbeli különbsége akultúrára és szórakozásra fordított kiadások terén2010-hez képest nőtt (akkor 8,8-szeres volt), ahírközlés terén szinte változatlan maradt. A ház-tartások típusa szerint is jelentősek az eltérések,2015-benazegyfőrejutó,éveskultúrára,szórako-zásra fordított összeg a gyermek nélküli háztartá-sokbanátlagosan77,3ezer(ezenbelülazegyszemé-lyesháztartásokban102,3ezerforint),agyermekes

háztartásokban 50,9 ezer forint volt. Hírközlésreegyfőagyermeknélküliháztartásokbanátlagosan84,9ezerforintotfordított,30,0ezerforinttaltöb-bet,mintagyermekesháztartásokban.Azegygyer-mekes, kétszülős családokban fejenként átlagosan1,8-szerköltöttektöbbetkultúrára,szórakozásra,és2,0-szertöbbethírközlésre,mintaháromvagyannáltöbbgyermekescsaládokban.Arégiókközöttisna-gyok az egyenlőtlenségek,Közép-Magyarországonegyfőátlagosan100,9ezerforintotfordítottkultú-rára,szórakozásra,3,2-szertöbbet,mintÉszak-Al-földön,ahírközlésreköltöttösszegektekintetében1,4-szeresakülönbségakétrégióközött.

Csökkenő darabszám, de növekvő példányszám a könyvpiaconAkiadott könyvek (címek)száma2009-tőlcsökkenőtendenciájúvolt,amit2014-benés2015-benmérsé-kelt növekedés követett. 2016-ban 12 254 címetjelentettekmeg,2,5%-kalkevesebbet,mintazelőzőévben. A könyvek példányszáma már az 1990-esévektől kezdődően erőteljesen visszaesett, majdkisebb ingadozások után a válság évei alatt továbbmérséklődött.2014ebbenatekintetbenisfordulatothozott, ekkor az előző évhez képest 2,5, 2015-ben3,9%-kal gyarapodott a könyvek példányszáma.A növekedés 2016-ban is folytatódott, vagyis akevesebb kiadott könyv az előző évinél 11,5%-kalnagyobbpéldányszámban(31325)jelentmeg.

Acímek száma–atankönyvekkivételével–vala-mennyikönyvtípusesetébencsökkent,alegnagyobbmértékben (43%-kal) a tudományos könyveké.Atankönyvekkínálataugyanakkor12,6%-kalnőtt.

2015-höz képest a példányszám szintén csak atankönyvek esetében nőtt (44%-kal), a legjelentő-sebb(42%-os)példányszámcsökkenéspedigatudo-mányos könyveket jellemezte, amit az ismeretter-jesztőkönyvekkövettek(–10%).

Atudományos, ismeretterjesztő és szakirodal-mi műveket összesen tekintve 6,4%-kal kevesebbcím jelent meg, a művészet, sport, játék, illetve aföldrajz, történelem kategórián kívül valamennyitématerületnél csökkenés következett be, a legna-gyobb mértékben (41%) a vallás és hittudománytémánál.Példányszámukösszességében10,4%-kalmérséklődött,avalláséshittudomány44%-osvisz-szaesésemellettanyelvészet,nyelvtudomány,illetveatermészettudomány,matematikatémájúkönyvekpéldányszámacsökkentjelentősen(38–38%-kal)azelőzőévhezképest.

3.41. ábraA kultúra, szórakozás és a hírközlés aránya

az egy főre jutó fogyasztásban

HírközlésKultúra, szórakozás

7,8

6,0

7,4

6,57,2

0,0

2,0

4,0

5,0

6,0

7,0

9,0

2010 2011 2012 2013 2014

%

2015

6,4

8,0

3,0

1,0

7,16,7

7,1 7,4

6,67,2


104

Magyarország, 2016

2016-ban a megjelent szépirodalmi művek címszáma 1,0%-kal elmaradt az előző évitől, amegjelent 3260 könyv háromnegyede regény,illetve elbeszélés volt, számuk 1,1%-kal nőtt2015-höz viszonyítva. A színműveket tartalma-zó kötetek száma is emelkedett, 32-ről 38-ra.Aversesművek,antológiákszámaegyévalatt4,5,az egyéb szépprózáké 14,7%-kal csökkent.A 2016-ban megjelent szépirodalmi művek többmintfele(51%)magyar,egyharmada(31%)ame-rikai szerző tollából származott. A szépirodalmiművek példányszáma lényegében nem változottazelőzőévhezképest.Alegjelentősebbváltozásaszínművekettartalmazóköteteketjellemezte,pél-dányszámukmegduplázódott,42ezerről84ezerreemelkedett2015-ről2016-ra.

A könyvpiac a 2016. évi adatok alapján továbberősödött. A szabadforgalmú (közoktatási tan-könyveket figyelmen kívül hagyó) könyvpiac for-galma 2016-ben46milliárd886millióforintvolt,2,3%-kaltöbbazelőzőévinél.40)Akönyvekátlagáramárnegyedikévecsökken,2016-ban6,4%-kal.

A nyomtatott sajtótermékek példányszáma a2000-esévekközepétőlmérséklődött,ezalólnéhánynapilap, hetilap, illetve magazin jelentett kivételt.Enneklegfőbbokaazinternetespublikációsformákelterjedése,deaválságéveialattazéletkörülmények

romlásaishozzájárulhatottehhez.Mindezekmiattazújságokésa folyóiratokára2007-től jelentősennőtt,2009-tőlazáltalánosfogyasztóiár-emelkedéstmeghaladó mértékben. Az elmúlt években a gya-korlatilagstagnálóárakmellettafolyóiratokésúj-ságok ára tovább emelkedett, 2016-ban átlagáruk5,5%-kaltöbbvoltazelőzőévinél.

Az1990-esévekelején–főkéntamunkahelyikönyvtárakmegszűnésével–akönyvtárakszámajelentősen,mintegyharmadávalvisszaesett.Afo-lyamatazezredfordulóramegállt, eztkövetőenakönyvtárakszámaösszességébenkevesetváltozott.A könyvtárhasználat ma is jellemzően az egyiklegolcsóbbkulturálódásiéskikapcsolódási forma.Aközel7800,2015-benműködőkönyvtárcsak-nemfele települési (3671), továbbikétötödrészeiskolai (2981) volt. Napjainkra szinte mindentelepülésen található könyvtári szolgáltató hely,és az évtized eleji rohamos csökkenésük meg-állt. Az ezekhez tartozó könyvállomány meny-nyisége és az olvasók száma az elmúlt évekbenlényegesen nem változott, ám a kikölcsönzöttkönyvtáriegységekszámaötévalatt15%-kalke-vesebb lett. A kölcsönzési aktivitás az ezredfor-dulót követően lényegesen csökkent, amiben aze-könyveknövekvőnépszerűségemellettakoráb-ban jelentős VHS- és CD-kölcsönzés visszaesé-

3.42. ábraKönyvek száma és példányszáma

Szakirodalmi

Szépirodalmi

Tankönyv

I úsági

Ismeretterjesztő

Tudományos

Egyéb

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0ezer darab

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 14,0millió darab

10,0 12,0

2010 2016

16,0 18,0 20,00,5 1,5 2,5 3,5 4,5

4,63,9

3,03,3

2,11,8

1,11,3

1,01,4

0,10,1

0,50,5

5,43,2

8,66,7

11,713,6

3,23,83,9

3,30,10,1

0,70,7

Száma Példányszáma

40)Forrás: MagyarKönyvkiadókésKönyvterjesztőkOrszágosEgyesülete.http://www.mkke.hu/konyvforgalom-2016



105

se is szerepet játszhatott. 2015-ben a településikönyvtáraknak 1,5 millió, a nemzeti és országosszakkönyvtáraknak 62 ezer, az egyéb szak- ésmunkahelyikönyvtáraknak760ezerolvasójavolt.Akikölcsönzöttkönyvtáriegységekszámaatele-pülésikönyvtárakban22,5millió, azegyéb szak-ésmunkahelyikönyvtárakban4,1millió, anem-zeti és országos szakkönyvtárakban – a helybenkölcsönzésselegyüttszámítva–0,8millió.

A levéltárak száma az 1990-es évek másodikfelében jelentősen,majdkismértékbenemelkedett.2015-ben95levéltáritagintézményünkvolt,eggyeltöbb,mintazelőzőévben,a2010.évit12-velha-ladtameg.A fondok és gyűjtemények számaösz-szesenközel74ezervolt,11%-kaltöbbazötévvelkorábbinál.Az intézményekbenmegforduló kuta-tók–azérdeklődődiákokkal,hallgatókkal,magán-személyekkelegyüttvett–száma(közel15ezerfő)2010-hezképest3,5%-kalcsökkent,azelőzőévhezképestaligváltozott.

Eltérően alakult a kulturális szolgáltatások iránti kereslet A muzeális intézmények száma 2010 és 2015között emelkedett, 2016-ban azonban az előzetesadatokszerintcsökkent,60intézménnyelkeveseb-bet tartottak nyilván ekkor, mint előző évben, és7-telkevesebbeta2010.évinél.A640muzeálisin-tézményből 76 Budapesten működött. A 2016-banrendezett 3362 kiállítás 18%-kal kevesebb volt,minthatévvelkorábban.Alátogatókszámaezalattaz időszak alatt 2,1%-kal, közel 9,7 millióra nőtt(csaknemnégytizedüketBudapestenregisztrálták).

Az elmúlt évtized végétől a színházak számajelentősen gyarapodott, alapvetően az előadó-mű-vészeti törvény nyomán megváltozott működési,nyilvántartásiésfinanszírozásrendszernekköszön-hetően.2009-tőlakőszínházakmellettazalterna-tív,függetlenszínházakatisnyilvántartásbavették,ígya2016-banműködő165színház15%-kaltöbbvolta2010.évinél,ugyanakkor5darabszínházzalkevesebb,mint2015-ben.2016-banközel26ezerszínházielőadásttartottak,2,0%-kalkevesebbetazelőzőévinél.Azelőadásokfelétakorábbiévekhezhasonlóanafővárosbanrendeztékmeg.Azévsorán6,7 millió látogatást regisztráltak, 1,1%-kal keve-sebbet,mint2015-ben.

Ahangverseny-előadásokszámaazelőzőévihezhasonlóan alakult, 2016-ban4739 előadást tartot-tak.Alátogatásokszáma7,7%-kalelmaradtazegyévvelkorábbitól,az1millió755ezerfőfelebuda-pestielőadásokralátogatott.

A közművelődési intézményként41) szám-ba vehető szervezetek köre 2015-ben 5457 volt,2,4%-kal több, mint az előző évben. 2015-ben az intézményekben tartott rendezvények,előadások közül továbbra is a közösségi rendez-vények (71 ezer) és művészeti események(55 ezer) száma volt a legmagasabb, előbbi2,4%-kal több volt, mint 2014-ben, utóbbi nemváltozottjelentősen.Azismeretterjesztőrendezvé-nyekszáma2015-ben50ezervolt,8,9%-kaltöbb,mintazelőzőévben.Aszórakoztatórendezvényekszáma7,8%-kalletttöbba2014.évinél,így33ezerilyenjellegűrendezvényttartottak.2015-banközel21ezerkiállítástrendeztekmeg.Azalkotóműve-lődésiközösségekszámamár régebbótanövekvőtendenciát mutatott – bár 2011 és 2013 közöttkevesetváltozott–,2015-ben16ezret regisztrál-tak.Arészvételi számokalapjánaközösségi ren-dezvényekállnakazelső,aművészetieseményekamásodik,aszórakoztatórendezvényekaharmadikhelyen.

3.21. táblaKözművelődési intézmények adatai, 2015

Megnevezés 2015

Közművelődésiintézmények száma 5457Közösségirendezvények száma 71209

résztvevők,ezer 12255Művészetiesemények száma 54880

résztvevők,ezer 8197Ismeretterjesztőrendezvények száma 50224

résztvevők,ezer 1502Szórakoztatórendezvények száma 32967

résztvevők,ezer 7532Kiállítások száma 20622

résztvevők,ezer 7130Alkotóművelődésiközösségek száma 16177

résztvevők,ezer 361Klubok,körök,szakkörök száma 14508

résztvevők,ezer 554Népművészetirendezvények száma 4537 résztvevők,ezer 3358

41) Afinanszírozásésaszámbavételváltozásamiattaközművelődésitevékenységetfolytatóadatszolgáltatókköre2014-benkibővült,ígya2015-revonatkozóstatisztikáka2014-etmegelőzőévekkelnemhasonlíthatókössze.2014-tőlaszámbavételkiterjedvalamennyialapfeladatkéntközművelődésitevékenységetfolytatóköltségvetésiszervre,társadalmivagycivilszervezetre,gazdaságitársaságra,vállalkozásra,egyénivállalkozásra.


106

Magyarország, 2016

premier plánbAn A mozik42)

2015-benösszesen355mozitermet tartottaknyilvánazországban,39-cel többet,mintelőzőévben.Ezekbefogadóképességeisbővült,mintegy63ezerhelyálltrendelkezésreösszesenamagyarmozikban,13%-kaltöbb,mint2014-ben.Megközelítőleg475ezermozielőadáson12millió512ezerlátogatástregisztráltak.Azelőadásokszáma13,alátogatóké27%-kalhaladtamega2014.évit.

3.43. ábraA mozik főbb adatainak megoszlása a települések jogállása szerint, 2015

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 %

Látogatás

Moziterem

Befogadóképesség

Előadás

Többi város KözségFőváros

59,240,0

39,2

51,6

53,4 46,3

48,0

60,1

0,8

0,3

0,4

0,7

Aterületieloszlástjelentősfővárosikoncentrációjellemzi:amozitermekésaférőhelyeknégytizedeBudapestentalálható,azelőadásokésalátogatásokfelétittregisztrálták.Mindanégymutatóértékeemelkedetta fővárosbanazelőzőévihezképest,dea többivárosraösszességében jellemzőnélkisebbmértékben,ugyanis a városokbanamozitermek, a férőhelyek és az előadások számamegközelítőleg20,a látogatásokszámapedig40%-kalnőtt.Avidékimozikhanyatlásaa2000-esévekelejétől tart,2015-benmindössze3teremvoltközségijogállásútelepüléseken,összesen500férőhellyel.Közép-Ma-gyarország(ésezenbelülBudapest)látogatásokbólvalórészesedésecsökkent,demégmindigjelentős(54%).2014-ről2015-revalamennyirégióbanemelkedettalátogatásokszáma,alegnagyobbmértékbenDél-Alföldön,ahol2015-bencsaknemaduplájátmértékazelőzőévinek.

Magyarországon 2015-ben ezer lakosra 1272 látogatás jutott, 270-nel több, mint azelőzőévben.Egylátogatásra1347forintjegybevételjutott,szintemegegyezika2014.éviértékkel.

2015-ben a legtöbben a Star Wars: Az ébredő erő című filmet tekintették meg, csaknem870 ezer ember volt kíváncsi a kultikus sci-fi sorozat új részére, amely annak ellenére, hogydecemberközepénmutattákbeamagyarmozik,apénztárijegybevételekalapjánisazelsőhelyetsze-reztemeg.

AforgalmazókközülazInterComZrt.zártaazévetalegnagyobbpénztárijegybevétellel,29%-ospiaci részesedéssel, amitazUIPDunaNemzetköziFilmKft., illetveaForumHungaryFilmforgal-mazóKft.követett.Aháromforgalmazóegyütta jegybevételekmintegynyolctizedével rendelkezett2015-ben.

42) Forrás:KSH,EmberiErőforrásokMinisztériuma,NemzetiMédia-ésHírközlésiHatóság.



107

3.44. ábraMozilátogatások régiók szerint

0 1 000 2 000 3 000 4 000 8 000 ezer



Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld

20152014

5 798

Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

5 000 6 000 7 000

6 785974

1 257588

1 120865

1 065687

928509

723456

634

A száz legnagyobb jegybevételt produkáló filmből 19-et nem (csak) az Egyesült Államokgyártott. Ezek között 5 magyar filmet is találhatunk, de itt szerepel még például ausztrál, né-met, francia, brit, vagy éppen argentin–spanyol gyártású film is. 2015-ben 48 magyar gyártású(valamintMagyarországésmásország/ok/együttműködésévelkészült)filmetvetítettekahazaimo-zikban,ebből23-nakvoltapremierjeebbenazévben.Amagyarfilmeketlátogatókaránya4,6%volt,legtöbbenaLiza,arókatündér(127ezren),azArgo2.(110ezren),illetve–azOscar-díjatnyert–Saulfia(99ezren)címűfilmrevoltakkíváncsiak.

3.22. táblaAz első tíz legnépszerűbb film a pénztári jegybevételek alapján, 2015

Támogatás Bemutatóidőpontja Pénztárijegybevétel,bruttómillióforint

Látogatókszáma,ezerfő

StarWars:Azébredőerő 2015.12.18 1254 866Minyonok 2015.07.09 967 737JurassicWorld 2015.06.11 713 487Bosszúállók:Ultronkora 2015.05.07 564 386Halálosiramban7. 2015.04.02 550 406Aszürkeötvenárnyalata 2015.02.12 497 376Mentőexpedíció 2015.10.01 422 303HotelTransylvania2 2015.10.08 377 304007Spectre-AFantomvisszatér 2015.11.05 372 264Akém 2015.06.04 370 272


108

Magyarország, 2016

digitális társAdAlom

A folyamatosan fejlődő információtechnológianemcsak az egymás közötti kommunikációra, ha-nem amindennapi szokásokra is hatással van.Eztöbbekközöttazinternethasználatgyakoriságában,módjábanéscéljábanismegmutatkozik.

Az emberek héttizede napi rendszerességgel internetezik Az internet-előfizetések növekvő számával össz-hangbanaháztartások internetellátottsága folya-matosan emelkedik, 2010-ben ahazai háztartások58%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel,2016-banmár 79%-a.Az arányszámuniós össze-hasonlításban még mindig alacsony, de hazánkközelítazEU-28átlagához,2016-ban6százalék-ponttalmaradtelattól.(Ahazaiésazuniósellátott-ságközött 2010-ben12 százalékpontoskülönbségvolt.) A régiós versenytársak közül a háztartásokinternetellátottsága 2016-ban Csehországban(82%), Szlovákiában (81%) és Lengyelországban(80%) magasabb, Romániában alacsonyabb (72%)voltamagyarországinál.

Az egyes régiókban a háztartások internet-ellátottságaeltérő.Aháztartások2016-banazor-szágosátlagfelettiaránybanrendelkeztekinternet-tel Közép-Magyarországon (86%), Nyugat-Du-nántúlon(83%)ésKözép-Dunántúlon(81%),ezzelszembenDél-Dunántúlon(77%),Észak-Magyar-országon (74%), Észak-Alföldön (72%) és Dél-Alföldön (72%) az országosnál kisebb aránybanvoltakképesekhozzáférniavilághálóhoz.Arégiókközöttikülönbség2016-banvoltalegalacsonyabb.A legjobban és a legkevésbé ellátott régió kö-zött 2016-ban 14 százalékpontos különbség volt,szembena2010. évi19 százalékponttal. (Közép-Magyarországot nem számítva a régiók közöttikülönbségek 2010 és 2016 között nem mérsék-lődtek.)

A jövedelmi negyedeket tekintve 2016-ban avilághálóra csatlakozómagyar háztartások 41%-aa legalsó kvartilisbe tartozott. Ez jelentősen el-maradt az uniós átlagtól, mivel az unió egészé-ben a legalacsonyabb jövedelmi negyedhez tar-tozó háztartások 67%-ának volt internetelérése.A jövedelem emelkedésével növekszik egyrészt ahazai háztartások internetellátottsága, másrészt

az uniós átlagtól való elmaradásunk.A legmaga-sabbjövedelminegyedháztartásaiközül2016-banMagyarországonszázbólátlagosan95,azunióban98 rendelkezett internettel. 2010 óta mindegyikjövedelmikvartilisbenemelkedőtendenciátmutatazinternetellátottság.

3.45. ábraAz internetkapcsolattal rendelkező háztartások

aránya az összes háztartásból

Magyarország EU-28

58

7063

7367

7670

7973

8176

83

0

20

40

60

80

100

2010 2011 2012 2013 2014 2015

%

2016

7985

Az internetkapcsolattal rendelkező háztartáso-konbelülahelyhezkötöttszélessávúinternetésaszélessávúmobilnetkapcsolattalrendelkezőháztar-tásokaránya91,illetve57%volt.Utóbbirendkívülgyorsanterjed,2010-benaháztartásoknakmégcsak5%-aalkalmaztaeztalehetőségetavilághálóeléré-sére.

Az internetellátottságésazokostelefonokegy-renagyobbmértékűelterjedtségemiattnapjainkrakönnyen elérhetővé vált a világháló. Hazánkbanaz emberek 81%-a már használta az internetetélete során, ezen belül 71%-uk napi rendszeres-séggel böngészett a neten 2016-ban. (2010-ben48%voltezazarány.)Azinternethasználatará-nya a fiatalok körében magas, az idősebbek ese-tében alacsony. (Az arányok az uniós átlaggalnagyjábólmegegyeznek,egyedülaz65–74évesekkorcsoportjában van jelentősebb elmaradásunk.)A napi rendszerességgel történő internetezéstelősegíti az egyre megfizethetőbb mobilinter-net és az arra alkalmas okostelefonok terjedése.2016-ban az emberek 61%-a használta a mobil-



109

telefonját internet eléréséhez, öt évvel korábban10%-uk.(2016-banszázháztartásraátlagosan52,sajáttulajdonúokostelefonjutott.43))

3.46. ábraNapi rendszerességgel internetezők aránya

korcsoportok szerint

2010 2016

0

20

40

60

80

100%

16–24 65–74 55–64 45–54 35–44 25–34

8

76

93

65

89

57

85

49

73

29

54

26

korcsoport, éves

Napjainkra az internet a kulturális fogyasztásegyik fontos csatornájává vált. 2016-ban a felmé-rést megelőző 3 hónapban internetet használók92%-a e-mailezett, 88%-ahíreket olvasott, 83%-aközösségi oldalakat látogatott vagy aktívan hasz-nált, 54%-a telefon- vagy videohívást bonyolított,44%-a interneten keresztül intézte a pénzügyeit.Ezen internetes tevékenységeket végzők arányaaz elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott.Mindenrégióbanközelhasonlóaránybanvégzikarendszeresnetezőkafelsoroltinternetestevékenysé-geket,ezalólkivételazinternetesbankolás,amely-nek aránya 2016-ban 34–52% között mozgott, alegmagasabb Közép-Magyarországon, a legalacso-nyabb Észak-Magyarországon volt. Az EurópaiBizottság2016.évifelmérése44)szerintaMagyaror-szágonmegkérdezettek(15–45évközöttiinternet-használók)74%-aegyhétenegynéltöbbszörhasz-náljaazinternetet,hogyhozzáférjenzenéhez,zeneivideóhoz,64%-aazért,hogyhozzáférjenképekhez(fényképek,festmények,rajzok),53%-apedigazért,

hogyfilmeket,sorozatokatnézzenonline.Magyar-országafentimutatókattekintvesorrendbena4.,a8.,illetvea14.helyenállatagállamokközött.

Minden második magyar legalább alapszintű digitális képességekkel rendelkezik AzIT-eszközökhasználatánakmódját ésminő-ségétazegyénképességeinagymértékbenmegha-tározzák. 2016-ban a magyar lakosság 28%-aalacsony szintűnek tartotta digitális képessége-it45), illetve ugyanilyen arányban rendelkezettalaptudással. A 16–74 évesek 24%-a állítottamagáról,hogyazalapszintnél fejlettebbdigitálisképessége van. Az EU-28 egészében a lakos-ság 25%-ának alacsony, 27%-ának alapszintű,29%-ának az alapszintnél magasabb digitálistudása van. (Hazánkban 21, uniós szinten 18%nemtudtabesorolnimagátegyikcsoportbasem,mertafelméréstmegelőzőháromhónapbannemhasználtaazinternetet.)

3.47. ábraAlapszintnél magasabb digitális tudással

rendelkezők aránya korcsoportok szerint, 2016

0

20

30

40

50

60%

16–24 65–74 55–64 45–54 35–44 25–34 korcsoport, éves

Magyarország EU-28

103

44

52

33

44

3034

2124

1215

7

A korcsoport szerinti megoszlást tekintve azalapszintnél magasabb digitális tudással rendelke-zőkarányaa16–24évesekkörébenalegmagasabb

43) Aháztartásiköltségvetésiéséletkörülményekadatfelvételbőlszármazóadat.44) Forrás: Internetusers’preferencesforaccessingcontentonline.FlashEurobarometer437.EuropeanCommission,2016.szeptember.45) Adigitálisképességfelmérésenégyrészmutatósegítségéveltörtént:információkezelésiképesség(példáulállományokmozgatása,információkeresésavilághálón),kommunikációsképességdigitáliskörnyezetben(példáule-mailfogadása/küldése,sajátkészítésűtartalommegosztásaweblapon),problémamegoldásiképesség(példáulállománymásolása számítástechnikaieszközésadathordozóközött,onlinevásárlás/értékesítés),valamint szoftverhasználatiképesség (példáulprezentációkészítése,programkódírásavalamelyprogramnyelvsegítségével).


110

Magyarország, 2016

(44%).Az életkor emelkedésével csökken a fejlettdigitális tudással rendelkezők aránya, az alacsonyképességűekéugyanakkornő.

Egyre többen intézik elektronikusan az ügyeiket Az információtechnológia fejlődésével párhuzamo-san a közigazgatás is fokozatosan digitalizálódik, alakosságjelentősrészevesziigénybeaze-közigazga-tásszolgáltatásait.Aze-közigazgatásnélkülözhetet-len eszköz az államigazgatási, az önkormányzatimunkamegreformálásához,a szolgáltatásokkalvalóállampolgári elégedettség növeléséhez, valamint arugalmasabb,átláthatóbbközigazgatásmegteremté-séhez. Az egyre fejlettebb e-közigazgatás egyarántidő-ésköltségmegtakarítástjelenthetazügyintézésifolyamatmindkétoldalán,kényelmesen,gyorsabbanigénybevehetőszolgáltatásokat,jobbinformációellá-tástnyújt.Afolyamatotegyaránterősítiazinternetesalkalmazások fejlődése, a takarékosság, valamint afelhasználók részéről jelentkező használati igény.2016-bana16–74évesek48%-ainternetenkeresztüllépett kapcsolatba hatósággal a felméréstmegelőzőegy éven belül, ez 14 százalékponttal több,mint a2010. évi érték. A korcsoportba tartozók 46%-akeresettinformációtközigazgatásiszervezethonlap-ján,29%-aletöltötte,24%-avisszaisküldteakitöl-tött űrlapot. (Utóbbi teljes egészében elektronikusügyintézéstjelent.)Ahazailakosságazuniósátlag-nálnagyobbaránybankeres információkatközigaz-gatásiszervekhonlapjain,azűrlapokletöltésetekin-tetében közel azonos a hazai és az uniós arány.A valódi elektronikus ügyintézés esetében viszontmagasabbazEU-28átlaga(28%).

Az elektronikusügyintézésben egyáltalánnemérintettek aránya 2014 óta csökken, 2016-ban alakosság 16%-ának nem kellett elektronikusanvisszaküldeniebeadványtaközigazgatásiszervek-nek.A 2016. évi felmérés szerint a 16–74 évesek13%-aelektronikusügyintézéshezszükségesképes-séghiánya,13%-a személyiségi adatokvédelmévelkapcsolatos aggályok miatt nem vette igénybe aze-közigazgatást.Alakosság22%-ánálazügyintézéssoránmásik,megbízottszemély(példáuladótanács-adó,könyvelő)jártel.A16–74évesek10%-ajelölte

megaproblémakéntazelektronikusaláíráshiányátvagy elektronikus személyazonosítás problémáját,amiegybenaze-közigazgatásterjedésénekegyikje-lentőskorlátjánakszámít.

3.48. ábraA teljes körű elektronikus ügyintézést

igénybe vevők aránya korcsoportok szerint, 2016

0

20

25

30

35

40%

16–24 65–74 55–64 45–54 35–44 25–34

Magyarország EU-28

10

5

15

6

2224

3236

3235

29 30

2123

15

korcsoport, éves

szubJektív Jóllét46)

Alakosságéletkörülményeiakiadványkorábbife-jezeteiben már bemutatott objektív indikátorok–alakáskörülmények,ajövedelmihelyzetésafo-gyasztásiszokások–mellettazegyénáltalmegélt,szubjektív élethelyzetmegítélésénkeresztülisvizs-gálhatók.A szubjektív jóllétmutatóinak47) közép-pontjábanazemberekélettel,annakmeghatározottterületeivel való elégedettsége,mentális egészsége,valamint jellemző érzelmi állapota áll.A szubjek-tív jóllét–azOECDdefiníciójaszerint–„az em-bereknek a velük történt eseményekkel, a testükkel, a gondolataikkal és az életkörülményeikkel, összességében az életükkel kapcsolatos különböző értékelések gyűjtőfo-galma” 48),legfontosabbmutatójaazélettelvalóelé-gedettség, valamintakülönbözőérzelmiállapotokvizsgálata.49)

46) AlakosságszubjektívjóllétévelaKSHkövetkezőkiadványairészletesenfoglalkoznak,amelyekahivatalhonlapjánakiadványtárbanletölthetőek:Érdekességekaszubjektívjóllét(well-being)magyarországivizsgálatából.Statisztikaitükör,VIII.évfolyam,2014/2;Ajóllétmagyarországiindikátorrendszere,2013.;Aszubjektívjóllétvizsgálatánakeredményeinemzetköziösszehasonlításban.Statisztikaitükör2015/39;Aháztartásokéletszínvonala,2014;Aháztartásokéletszínvonala,2015.47) AzEurostatelsőalkalommala2013.éviEU-SILClakosságiadatfelvételbeépítettbeegy,anépességszubjektívjóllétévelfoglalkozókiegészítőmodult.AKSHeztkövetően2015-benazévesrendszerességgelvégrehajtottháztartásiköltségvetésiéséletkörülményekadatfelvétel(HKÉF)részekéntújbólfeltetteakétévvelkorábbanmárvizsgáltkérdéseket.A2016-osfelmérésbencsakegyeskulcsfontosságúváltozókkaptakhelyet.48) Forrás: Aháztartásokéletszínvonala,2015.KözpontiStatisztikaiHivatal,2016(39.o.).49) A2016-osadatfelvételazegyénekáltalmegéltkülönbözőérzelmiállapotokrólnemtartalmazottkérdéseket.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szubjektiv_jollet.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szubjektiv_jollet.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/jollet13.pdf




http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=80643

http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=80643



111

50) Forrás: Eurostat.51) Forrás: OECD.

Az Élettel vAló elÉgedettsÉg nemzetközi összehAsonlításbAn

AzEurostatelsőalkalommal2013-ban,azEU-SILClakosságiadatfelvételkeretébenvizsgáltaaszub-jektívjóllétjellemzőinekazalakulásáta16évesésidősebbnépességkörében,elsősorbanarrakeresveaválaszt,hogymennyire elégedettek az életükkel.AzadatfelvételreazEurópaiUnióvalamennyitagál-lamábansorkerült,amilehetővéteszi,hogyamagyarlakosságéletelégedettségétnemzetköziszinteniselhelyezzük.

Amagyarfelnőttlakosság2013-banazélettelvalóelégedettségmegítéléséreátlagosan6,1pontotadott,aminemcsakazuniósátlagtól(7,1pont)maradtel,hanematagállamokrangsorábanamásodiklegalacsonyabbértéketjelentette.AhazánkbanmértéletelégedettségcsupánBulgária(4,8pont)átlag-pontszámánálvoltmagasabb.50)

AzEU-SILCadatfelvételmellettazOECDáltalvizsgáltúgynevezettjobb élet index(Better Life Index) isfoglalkozikazélettelvalóelégedettségmegítélésével,eztazEurostathozhasonlóanszinténegy0-tól10-igterjedőskálánmérték.A2016. évi felméréseredményeiszerintazátlagoséletelégedettségMagyarországon5,3pontvolt,azOECDátlagától(6,5pont)elmaradt.AmagyarátlagpontszámazOECD-országokrangsorábanamásodiklegalacsonyabb,csupánPortugáliáételőztemeg.51)

3.49. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei az OECD jobb élet indexe alapján

az OECD európai tagországaiban, 2016

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 10,0átlagérték

Portugália

7,0 8,0

Svájc

Az OECD átlaga: 6,5

Szlovákia

Észtország

LengyelországLettország

Finnország

Németország

Szlovénia

Ausztria

Svédország

Magyarország

Dánia

Írország


Franciaország

Luxemburg

Hollandia

Belgium

Görögország

Olaszország

Spanyolország

5,15,3

5,65,65,75,85,96,0

6,26,46,46,56,66,76,86,97,07,1

7,37,37,47,57,57,67,6

9,0

Csehország

NorvégiaIzland


112

Magyarország, 2016

A fiatal felnőttek a legelégedettebbek az életükkel A megkérdezettek egy 0-tól 10-ig terjedő skálánértékelhették,hogymennyireelégedettekazéletük-kel.Minélmagasabbértéketadtak,annálinkábbazelégedettségüket fejezték ki.A válaszok átlagértéke2013 és 2016 között érdemben nem változott.Afelnőttmagyarlakosságélettel való átlagos elége-dettsége 2013-ban 6,11 pont volt, a 2015-ben,illetve 2016-ban mért értékkel szinte megegyezik(6,10pont).

3.50. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei

korcsoportok szerint*

2013 2016

0,0

2,0

5,0

6,0

7,0

8,0Átlagérték

16–24 75– 55–64 45–54 35–44 25–34 korcsoport, éves

4,0

1,0

3,0

* 0-tól 10-ig terjedő skálán.

65–74 Össze-sen

5,9

7,06,8 6,76,6 6,36,4

5,76,0 5,8

5,7 5,8 5,65,4

6,16,1

Amutatóértékenemenkéntazegyikvizsgáltév-bensemtértel jelentősen,azéletkor,acsaládiál-lapot,aziskolaivégzettség,amunkaerőpiaci,vala-mintajövedelmihelyzetesetébenazonbanmarkánsösszefüggésekmutathatókki.

Azélettelvalóelégedettség–akorábbiévekhezhasonlóan – 2016-ban is a fiatal felnőttek (16–34évesek) körében volt a legmagasabb, amutató ér-téke az életkor előrehaladtával párhuzamosan, az55–64 éves korcsoportig folyamatosan csökkent.A74évesvagyannálidősebbkorosztályvoltaleg-kevésbéelégedettazéletével(5,43pont).

Haazélettelvalóelégedettségmegítélésétcsaládiállapot szerint vizsgáljuk, akkor2016-ban is anőt-len, hajadon családi állapotúak körében találjuk alegmagasabbátlagpontszámot(6,38pont),alegala-csonyabbatpedigazözvegyekesetében(5,31pont).

Báraházascsaládiállapotúakmindaháromévbenamásodiklegmagasabbátlagértékkelrendelkeztek,haazt isfigyelembevesszük,hogyaházastársakközösháztartást alkotnak-e, akkor az előbb említett sor-rendnémilegmódosul.Mígaházastársukkalegyüttélőházascsaládiállapotúkérdezettekamásodik,ad-digakülönháztartásbanélőtársaik–azözvegyeknélisalacsonyabbértékkel–azutolsóhelyetfoglaljákel.

3.51. ábraAz élettel való elégedettség átlagértékei családi

állapot szerint, 2016*

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0átlagérték

Özvegy

Elvált

házas, házastársávalnem él együtt

házas, házastársávalegyütt él

Ebből: Házas

Nőtlen, hajadon

7,0


1,0 3,0 5,0

6,4

5,3

5,5

5,1

6,4

6,3

Összesen: 6,1

Az iskolai végzettség szintjének növekedésévelpárhuzamosannőtt az élettel való általános elége-dettség szubjektív megítélése: a legkevésbé elége-dettek–akorábbiévekhezhasonlóan–2016-banisalegfeljebbalapfokúképzettségűek(5,34pont),alegelégedettebbekpedigabefejezettfelsőfokúvég-zettséggelrendelkezők(6,91pont)voltak.

Amunkaerőpiacihelyzet szempontjábóla teljesmunkaidőbendolgozókvoltaka legutóbbiadatfel-vételeredményeiszerintisaleginkábbelégedettekazéletükkel(6,52pont),miközbenamunkanélküli-ekalegkevésbé(4,84pont).

Azélettelvalóelégedettségszubjektívmegítélé-se a jövedelmi helyzettel is összefüggéstmutatott.A jövedelmi szinttel párhuzamosan az élettel valóelégedettség is szinte folyamatosan emelkedett. Alegalsóésa legfelső jövedelmitizedbetartozókát-lagértéke közötti különbség 2013 és 2016 közöttévről évre csökkent. A jövedelmi tizedek szerintiátlagérték2016-banisa9.és10.jövedelmitizedbetartozómegkérdezettekkörébenvoltalegmagasabb(6,46, 7,00), a legrosszabb anyagi helyzetben élőkesetében (alsóhárom jövedelmi tized)a legalacso-nyabb(5,43–5,62közöttiátlagok).



113

A mAgyAr felnőtt lAkosság jellemző Érzelmi állApotA

Azegyénmentálisközérzeténekjellemzőitazélettelvalóelégedettségmellettazokahangulati, érzelmi állapotok isjólmutatják,amiketafelvételtmegelőzőnégyhétsoránéltekmegakérdezettek.Mind2013-ban,mind2015-ben két pozitív („boldog”;„nyugodt,békés”),illetvekét negatív („ideges”;„csüg-gedt,levert”)érzelmi állapot megélésénekgyakoriságárólgyűjtöttünkadatokatazadatfelvételbenrésztvevő16évesésannálidősebbnépességkörében,akika„mindig”,a„többnyire”,az„időnként”,a„ritkán”ésa„soha”kategóriákközülválaszthattak.

2015-benamagyar felnőtt lakosság57%-aválaszoltaazt,hogyáltalában(többnyirevagymindig)boldog,ami2013-hozképest(56%)aligváltozott.A2015-ösadatfelvételsoránugyanakkoramegkér-dezettek15%-aa„ritkán”vagya„soha”válaszlehetőségetjelöltemeg.Amagasabbiskolaivégzettséggelrendelkezők,valamintafiatalabbkorcsoporthoztartozókarányaibantöbbenéreztékmagukatáltalábanboldognak,mintazalacsonyabbvégzettségűésidősebbkorcsoporthoztartozótársaik.

Azáltalában(többnyirevagymindig)nyugodt, békésérzelmiállapotmindakétvizsgáltévbenafelnőttlakosság63%-átjellemezte.2013-banamegkérdezettek17,2015-ben14%-aszámoltbearról,hogyazadatfelvételtmegelőzőegyhónapsoránritkánvagysohaneméreztemagátnyugodtnak,békés-nek.Mígaziskolaivégzettségszintjénekemelkedésévelazadottérzelmiállapototáltalábanmegélőkarányaemelkedett,addigazéletkorelőrehaladtávalszintefolyamatosancsökkent.

Amentálisközérzetegytovábbimérőszámátazidegességérzésénekgyakoriságajelenti.2015-benafelnőttlakosság8,2%-a–akétévvelkorábbihozképestfeleannyiszemély–számoltbearról,hogyáltalában(többnyirevagymindig)idegesvolt.A„soha”vagya„ritkán”kategóriát63%-ukválasztotta,12százalékponttaltöbben,mint2013-ban.

Afelnőttnépességet–apozitívérzelmiállapotokkalszemben–azáltalában(többnyirevagymin-dig)csüggedt, levertérzésmegélésekisebbaránybanérintette.Minélmagasabbiskolaivégzettséggelrendelkeztekamegkérdezettek,annálkevésbévoltjellemző,hogytöbbnyirevagymindigcsüggedtnek,levertnekéreztékvolnamagukat.

3.52. ábraAz egyes érzelmeket többnyire vagy mindig megélők aránya

70,0%

0,0

10,0

20,0

Boldog Nyugodt, békés

2013 2015

Ideges

30,0

40,0

50,0

55,660,0

Csüggedt, levert

57,362,5 62,8

16,3

8,211,5 11,5


114

Magyarország, 2016


jövedelmi tizedek szerint, 2016*

0,00

2,00

5,006,007,008,00Átlagérték

1. 8.5.4.3.2.

4,00

1,00

3,00


6. 10.tized

7. 9.

5,43 5,46 5,626,01 5,91 5,97 6,30 6,29 6,49

7,00Összesen: 6,10

Településtípus szerint mind a három vizsgáltévben a községekben élők voltak a legkevésbé, anagyobb városokban, megyeszékhelyeken vagymegyei jogú városokban élők pedig a leginkábbelégedettek az életükkel. Régiónként tekint-ve 2013-ban a nyugat-dunántúliak (6,35 pont),2015-benaKözép-Dunántúlonélők (6,49pont),2016-banaDél-Alföld(6,42pont)lakosaivoltaka legelégedettebbek.A legkevésbémind aháromévben a Dél-Dunántúlon és az Észak-Magyar-országon élők voltak megelégedve az életükkel,áltagpontszámukévrőlévrecsökkent.Ezzelszem-benarégiókrangsorában2016-banélenjáróDél-AlföldésKözép-Dunántúléletelégedettségefolya-matosanemelkedett.


régiók szerint*

0,0 3,0 4,0 5,0 7,0 átlagérték

Dél-Dunántúl



Észak-Alföld

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

6,0


2,01,0

2013 2016

6,3

6,0

5,9

6,1

6,1

6,4

6,36,4

5,7

5,8

6,1

6,2

6,2

6,4

Országos átlag, (2013, 2016):

6,1

A magasabb jövedelemmel rendelkezők elégedettebbek az anyagi helyzetükkel Afelnőttnépességelégedettségénekfontosténye-zője az anyagi helyzetük megítélése, amit – azélettelvalóelégedettséghezhasonlóan–egy0-tól10-igterjedőskálánértékelhettekamegkérdezet-tek,úgy,hogyamagasabbértékekanagyobbelé-gedettséget jelezték.Amutatóraadottátlagpont-szám 2013 és 2016 között csaknem változatlanmaradt.Aháztartásanyagihelyzeténekmegítélésea felnőtt lakosság körében 2013-ban átlagosan5,17,háromévvelkésőbb5,19pontvolt.Azanya-gi körülmények szubjektív megítélésére a családiállapot, a legmagasabb befejezett iskolai végzett-ség,amunkaerőpiaciésjövedelmihelyzetishatástgyakorolt.

A családi állapot szerinti bontásban – hason-lóan a korábbi felmérések eredményeihez – alegmagasabb átlagértékkel 2016-ban is a házascsaládi állapotú megkérdezettek (5,49 pont), alegalacsonyabbal pedig az elváltak (4,50 pont)rendelkeztek. A házasok között érdemes azt ismegkülönböztetni, hogy a házastársak együtt él-nek-e, ugyanis az adatok – akárcsak az életelé-gedettségnél – arra utalnak, hogy a külön ház-tartásban élő házas családi állapotú kérdezettek(4,00pont)mégarangsorvégénelhelyezkedőcso-portnál – az elváltaknál – is elégedetlenebbek azanyagikörülményeikkel.

Mindaháromadatfelvételalapjánkimutatható,hogy a legmagasabb iskolai végzettség szintjénekemelkedésével párhuzamosan az anyagi helyzettelvalóátlagoselégedettségisnő.

Munkaerőpiaci helyzet szempontjából továbbraisazegyéni,társasvállalkozók(6,08pont),valamintazalkalmazásbanállók(5,33pont)adtákalegma-gasabbátlagpontszámot,alegalacsonyabbatpedigamunkanélküliek (3,37 pont). A jövedelmi szinttelpárhuzamosan az anyagi helyzettel való elégedett-ségisemelkedett.

A nagyobb városokban élők nemcsak az éle-tükkel, hanem anyagi helyzetükkel is elége-dettebbek voltak. Míg 2016-ban a községbenélő személyek átlagértéke 4,85, addig a megye-székhelyeken vagy megyei jogú városban élőké5,58pontvolt.Arégiókközül–eszempontsze-rintis–aNyugat-DunántúlonésaDél-Alföldönélőkvoltaka legelégedettebbeka legkevésbépe-dig Dél-Dunántúl, valamint Észak-Magyaror-szágfelnőttlakossága.



115

3.55. ábraAz anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei iskolai végzettség szerint*

0,0

2,0

5,0

6,0

7,0Átlagérték

Alapfokú Középfokú, érettségivel

4,0

1,0

3,0


ÖsszesenKözépfokú, érettségi

nélkül

Felsőfokú

4,4 4,4 4,7 4,85,5 5,4

6,3 6,3

5,2 5,2

2013 2016

3.56. ábraAz anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei jövedelmi tizedek szerint*

0,0

2,0

5,0

6,0

7,0

8,0Átlagérték

1. 8.5.4.3.2.

4,0

1,0

3,0

6. Össze-sen

7. 9.


2013 2016

10.tized

Továbbra is bizalmatlan a lakosság Életminőségünket befolyásolja a lakókörnyeze-tünkkel kapcsolatos megítélés, de még ennél isfontosabb,hogysajátmagunkonkívülbízhatunk-e másokban, szükség esetén számíthatunk-emásoktámogatásáraéssegítségére.Azemberekkeltörténőpozitív együttműködés, azemberekbevetettbiza-

loma társadalmi tőkével, a társadalmi integráció-val,valamintajólléttelisösszefüggésbehozható.

A0-tól10-igterjedőskálánazemberekirántibi-zalomazösszesszubjektívváltozóközül2016-banisalegalacsonyabbátlagértéket(5,00pont)mutatta,amia2013-banmért5,27-esátlagértékhezképestcsökkent,a2015.évivel(4,95pont)pedigmegegye-zett.Mindaháromévbenafiatalok(16–24évesek)bizalmiszintjevoltalegmagasabb,azonban–amintafelmérésekeredményeialapjánjóllátható–ezazátlagértéka40-eséletévekvégérejelentősenvissza-esett. A 45–54 éveseknél tapasztalt csökkenést azéletkor előrehaladtával 2013-ban egy kismértékű,statisztikailagaligészrevehetőnövekedés,2016-banpedigstagnáláskövette.

3.57. ábraA más emberek iránti bizalom átlagértéke

korcsoportok szerint*

2013 2016

0,0

2,0

5,0

6,0

7,0Átlagérték

16–24 75– 55–64 45–54 35–44 25–34 korcsoport, éves

4,0

1,0

3,0


65–74 Össze-sen

5,25,7

5,5 5,35,1 5,35,0 5,14,9 5,24,9 4,95,3

4,85,35,0

Az iskolai végzettség növekedésével nőtt amásemberek iránti bizalommértéke.Míg 2016-ban alegfeljebbalapfokúiskolaivégzettséggelrendelkezőfelnőtt népesség átlagosan 4,70, addig a felsőfokúvégzettségűek5,48pontotadtakazerrevonatkozókérdésre.

A nagyvárosokban élőket nagyobb bizalom jel-lemezte: 2016-ban a Budapesten élők átlagértéke(5,35pont)máramegyeszékhelyekenésamegyeijogúvárosokbanélőkét (5,12pont) ismeghaladta.Ezzelszembenakisvárosok(4,68pont)ésaközsé-gekfelnőttlakosságának(5,03pont)átlagértékeazelőbbieknélalacsonyabbvolt.


116

Magyarország, 2016

Tovább nőtt a lakosság biztonságérzete Alakóhelykörnyékiközterületen való biztonság-érzetre nemcsakazgyakorolhatást,hogyazegyénmennyirebízikaszűkebbkörnyezetében,hanemalakóhely környezete, a közbiztonság helyzete isbefolyásoló tényező lehet.Afelnőtt lakosságbiz-tonságérzetének jellemzőit mind a három évbenannak a kérdésnek a megválaszolásán keresztülvizsgáltuk, mennyire érzik a megkérdezettekmagukatbiztonságban,hasötétedésutánalakóhe-lyükkörnyékénsétálnak.

Akorábbiévekeredményeihezképesta lakosságbiztonságérzetenőtthazánkban.Míg2013-banavá-laszadók65,addig2015-ben74%-aszámoltbearról,hogy nagyon vagy eléggé biztonságban érzi magátsötétedésutánazutcán,addiga2016-osfelmérésso-ránezazarány75%volt.Alakosságbiztonságérzetemindegyiktelepüléstípusesetébenjavult,amagukatbiztonságban érzők hányada leginkább (15 száza-lékponttal)Budapestenemelkedett(76%-ra).

Településtípus szerinti bontásban továbbra isa községekben élők esetén a legmagasabb (81%)azokaránya, akikbiztonságbanérzikmagukat, alegalacsonyabbpedigamegyeszékhelyeklakossá-gánakkörében(71%).Ugyanezazarányarégiók

közül2016-banaNyugat-Dunántúlonélőkköré-ben volt kiugróanmagas (85%). Észak-Magyar-országon viszont a megkérdezettek egyharmadaválaszoltaazt,hogykisebbvagynagyobbmérték-ben, de veszélyben érezte magát sötétedés utánegyedülazutcán.

3.58. ábraA lakosságon belül azok aránya, akik

biztonságban érezték magukat közterületen sötétedés után, régiók szerint

0 60 80 100 %

Országos arány


Dél-Dunántúl


Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

4020

2013 2016

Észak-Alföld63

67

74

64

64

62

69

6385

74

74

75

77

77

6575


117

6. 5. 3. 2. 1. 4.

Nemzetközi gazdaság

Makrogazdasági folyamatok Magyarországon

Külkereskedelem

4. Hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet

• A globális gazdaság teljesítménye 2016-ban 3,1%-kal bővült az előző évhez képest. A növekedés jelentős mértékben az ázsiai országok teljesít-ményével függ össze. A világgazdasági folyamatokat leginkább megha-tározó globális szereplők közül az Egyesült Államok gazdasági teljesít-ménye 1,6, a világ legnagyobb nemzetgazdaságának számító Kínáé 6,7, Japáné 1,0%-kal bővült.

• A szűkebb nemzetközi környezetünkbe tartozó Európai Unió (EU-28) és ezen belül a legnagyobb nemzetgazdaságnak számító Németország gazdasága egyaránt 1,9%-kal növekedett 2016-ban.

• A világgazdasági folyamatok alakulására a kínai gazdaság lassuló növe-kedési üteme mellett a nyersanyagok árának csökkenése is hatással volt. A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanya-got tartalmazó árindex 2016-ban 10, a FAO globális élelmiszerár-indexé 1,5, a Brent piaci átlagára 17%-kal volt alacsonyabb volt a 2015. évinél.

• A magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban növekedési pályára állt, a bővülés 2016 folyamán folytatódott. Magyarország bruttó hazai ter-méke 2016-ban 2,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezzel az uniós rangsor középmezőnyébe tartozunk.

• A felhasználási oldalon alapvetően a 4,9%-kal többet fogyasztó ház-tartások okozták a gazdasági növekedést, de a rekordtöbbletet elérő kül-kereskedelem teljesítménye is támogatta a GDP bővülését.

• A GDP növekedését visszafogta az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal csökkenő beruházási teljesítmény, amit elsősorban az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések alacsonyabb volumene okozott. A nagy súlyú nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban 7,0%-kal nőttek, a szál-lítás, raktározás területén 42, az ingatlanügyletekben 4,9%-kal csökken-tek a beruházások.

• A termelési oldalon a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye emel-kedett. A bővülés húzóereje a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások voltak, az építőipar teljesítménye ugyanakkor számottevően visszafogta a GDP bővülését.

• 2016-ban a külkereskedelmi termékforgalom volumene az export-ban 4,4, az importban 4,7%-kal nőtt 2015-höz képest. A forgalom növe-kedési üteme a kivitelben az elmúlt három év, a behozatalban pedig az utóbbi négy év során a legalacsonyabb volt. 2016-ban a kivitel értéke


118

Magyarország, 2016

Kormányzati szektor

93,0 milliárd, a behozatalé 83,1 milliárd eurót tett ki. Külkereskedel-münk 9,9 milliárd eurós többlettel zárta az esztendőt, az egyenleg 1,3 milliárd euróval javult 2015-höz képest. A külkereskedelmi ter-mékforgalom egyenlege 2009 óta mutat többletet, az aktívum összege 2012–2014-ben 6–7 milliárd euró között váltakozott, 2015-ben és 2016-ban pedig egyaránt rekordnagyságú volt. A külkereskedelmünk forint- és devizaárszintje tovább csökkent. A cserearány 2013–2015-höz hason-lóan 2016-ban is kedvezőbbé vált, a javulás mértéke az elmúlt négy esz-tendő során a legjelentősebb volt (1,5%).

• 2016-ban a szolgáltatás-külkereskedelem értéke az exportban 21,3 milliárd, az importban 14,3 milliárd euró volt. Exportbevétele-ink 4,4%-kal nőttek, importkiadásaink 0,2%-kal mérséklődtek a 2015. évihez képest. 2016-ban szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunkban 7,0 milliárd eurós többlet keletkezett, az egyenleg 0,9 milliárd euróval javult 2015-höz mérten. A mérleg folyamatosan kedvezőbbé vált, a javulás mértéke 2010-hez viszonyítva 4,0 milliárd eurót tett ki.

• A kormányzati szektor hiánya 2016-ban 610 milliárd forint volt, a GDP 1,7%-ának felelt meg. A deficit 82 milliárd forinttal, GDP-ará-nyosan pedig 0,1 százalékponttal emelkedett a rekordalacsony hiányt mutató 2015. évihez képest. A hiány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2012-től 2016-ig mindegyik évben alacsonyabb volt, mint a 3,0%-os maastrichti hiánycél. 2016 végén a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adata szerint – a GDP 74,1%-át tette ki, ami az egy évvel korábbinál 0,6, a 2010. véginél 6,4 százalékponttal alacsonyabb volt. A csökkenés ellenére a maastrichti kritérium 60%-os célértéke még nem teljesült. Az adósság forintban számított értéke 2010 óta 19%-kal nőtt, és 25,9 ezer milliárd forintot tett ki 2016 végén.


Megnevezés 2013 2014 2015 2016

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe, 2010=100,0 102,2 106,4 109,7 111,9

Egy főre jutó GDP, az EU-28 átlaga = 100,0a)

67

68

68

..

Beruházás volumenindexe, 2010=100,0b) 96,0 114,5 121,9 97,6Háztartások tényleges fogyasztásának

volumenindexe, 2010=100,0 99,0 101,0 104,1 108,4A külkereskedelmi termékforgalom

egyenlege, millió euró 6 555 6 274 8 595 9 935Behozatal volumenindexe, 2010=100,0 111,9 121,8 129,4 135,5Kivitel volumenindexe, 2010=100,0 115,3 123,3 132,9 138,7Kormányzati szektor egyenlege,

a GDP %-ában –2,6 –2,1 –1,6 –1,7Kormányzati szektor adóssága,

a GDP %-ában 76,6 75,7 74,7 74,1

a) Vásárlóerő-paritáson számolva.b) Negyedéves adatok alapján.



119

Nemzetközi gazdaság

A globális gazdaság 2010-ben dinamizálódott, az alacsony bázishoz mérten 5% felett bővült, azóta vi-szont a növekedési ütem csökkenő tendenciát mutat. A folyamat alakulására hatással voltak az euróövezet

gazdasági és monetáris problémái, valamint az át-alakuló gazdasági szerkezete miatt lassuló teljesít-ménynövekedésű Kína, továbbá a nyersanyagárak csökkenése is. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a világgazdaság teljesítménye – a 2015. évi 3,2%-os bővülés után – 2016-ban 3,1%-kal emelke-dett az előző évhez viszonyítva, ezen belül a fejlett államok növekedése (1,6%) lassult, a felzárkózó és fejlődő országokat tömörítő csoporté (4,2%) gyor-sult.1)

Fejlett országok: mérséklődött a növekedés ütemeA fejlett országok teljesítménybővülése több mint 10 éve elmarad a világgazdaság átlagától. 2010-ben a fejlett államok (például az Egyesült Államok, az Európai Unió tagállamai, Japán, Kanada) többsége növekedésnek indult, együttes gazdasági teljesít-ményük 3,1%-kal bővült. A következő két évben a fejlett országok fokozatosan veszítettek a lendüle-tükből, 2013-ban a GDP volumene 1,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Ezt követően a fejlett államok körében a gazdasági teljesítmény növekedési üteme emelkedett, 2015-ben 2,1, 2016-ban 1,6%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.2)

4.1. ábraA globális GDP volumenváltozása*

(az előző évhez képest)

3,43,2 3,1

3,53,3

3,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

2014 2015 2016

%

Nemzetközi Valutaalap Világbank* Becsült adat.Forrás: Nemzetközi Valutaalap World Economic Outlook adatbázisa, Világbank.

norvégia a világ legfejlettebb országa3)

Míg az egy főre jutó GDP és GNI a gazdasági fejlettség legelterjedtebb mutatószáma, addig az ENSZ által kidolgozott Human Development Index (HDI) viszont már társadalmi szempontokat is figyelem-be vesz a fejlettség vizsgálatakor. A HDI-t négy részindikátor alkotja: a születéskor várható élettartam, a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem, a tanulással eltöltött évek száma, valamint a tanulással eltöltött évek várható száma.

Mint ahogy 1997 és 2014 között minden évben, úgy 2015-ben is Norvégia bizonyult a világ legfejlet-tebb országának a HDI (Human Development Index) szerinti ranglistán. A skandináv országot Auszt-rália és Svájc követte a rangsorban. A legmagasabb – vásárlóerő-paritáson számolt – egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI-vel) rendelkező Katar a 33., a második Szingapúr az 5. helyet foglalta el a 188 államot tartalmazó ranglistán. A globális szinten legnagyobb nemzetgazdaságok közül Kína a 90., az Egyesült Államok a 10., India a 131. volt.

Magyarország a 43., az uniós tagországok között pedig a 24. a fejlettségi ranglistán, de a HDI-érték (0,836) alapján a magasan fejlett országok közé tartozunk. (Hazánk HDI-indexe az elmúlt években emelkedő tendenciát mutatott.) Az EU tagállamai közül csak Bulgária nem tartozott ebbe a kategóriá-ba. Az uniós tagországok közül négyen is szerepeltek a tíz legfejlettebb állam között: Németország a 4., Dánia az 5., Hollandia a 7., Írország a 8. volt a rangsorban.

1) Forrás: World Economic Outlook adatbázis, Nemzetközi Valutaalap.2) Forrás: World Economic Outlook adatbázis, Nemzetközi Valutaalap.3) Forrás: Human Development Report 2016 Human Development for Everyone. United Nations Development Programme, 2017.


120

Magyarország, 2016

2016-ban az Egyesült Államok gazdasági telje-sítményének növekedése lassult a megelőző két év-hez képest: a 2014. évi 2,4 és a 2015. évi 2,6%-os bővülést követően a GDP volumene 1,6%-kal emel-kedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nö-vekedés forrását jelentő háztartások fogyasztása 2,7, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,7%-kal bővült, a külkereskedelem ugyanakkor visszafogta a GDP emelkedését. A termelési oldalon az ipari termelés 1,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2016-ban a munkanélküliségi ráta (4,9%) mérséklő-dése folytatódott, valamint a fogyasztói árak emel-kedtek (1,3%) az előző évhez képest.4)

Japán gazdasági teljesítménye 2016-ban 1,0%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A háztar-tások fogyasztása 0,4, a bruttó állóeszköz-felhalmo-zás 1,0%-kal emelkedett. A gazdasági növekedéshez számottevően hozzájárult a kormányzati fogyasztási kiadások 1,5%-os bővülése. A japán gazdaság termé-kei és szolgáltatásai iránti külső kereslet az egy évvel korábbihoz viszonyítva visszafogottabban, 1,2%-kal

nőtt. Az ipari termelés – a 2015. évi 1,3%-os csökke-nést követően – 2016-ban 0,4%-kal mérséklődött az előző évhez képest. A japán gazdaságpolitika közép-pontjában az inflációra való törekvés mellett a likvidi-tás bővítése állt, ennek ellenére 2016-ban a fogyasztói árak gyakorlatilag alig változtak (–0,1%).5)

Fejlődő és felzárkózó országok: az egy évvel korábbinál gyorsabban növekedtekAz elmúlt években a fejlődő és felzárkózó országok jóval nagyobb mértékben járultak hozzá a világ-gazdasági növekedéshez, mint a fejlett országok, így részesedésük is nagyobb lett a globális terme-lésből. A 2010. évi 35%-kal szemben 2016-ban az or szágcsoport már – piaci árfolyamon számolva – 39%-kal járult hozzá a globális GDP értékéhez. A fejlődő és felzárkózó országok együttes teljesítmé-nye6) 2011 és 2015 között lassuló, de a globális átlagot meghaladó ütemben növekedett. Az országcsoport együttes GDP-je 2015-ben 4,0, 2016-ban 4,2%-kal emelkedett. A fejlődő és felzárkózó országok közül a teljesítményt és a gazdasági súlyt tekintve kiemel-kedik Brazília, India és Kína, amelyek mindegyike a világ 10 legnagyobb nemzetgazdasága közé tartozik.

A világ legnagyobb nemzetgazdaságának szá-mító Kína gazdasági teljesítménynövekedése 2010 óta fokozatosan veszített dinamikájából. A GDP volumene 2016-ban 6,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (Ez a világgazdaság növekedését is lassította a szoros globális gazdasági kapcsolatokon keresztül.) Az ágazatok döntő többségében emelke-dett a hozzáadott érték: az iparé 6,0, a kereskedele-mé 6,7%-kal. A lassuló ütemű bővülésben szerepet játszik a kínai gazdaság átalakuló szerkezete: a nö-vekedés hangsúlya az exportorientált iparról a belső fogyasztásra helyeződik át.7)

Kína után a világ második legnépesebb8) országá-nak és a harmadik legnagyobb nemzetgazdaságának számító India gazdasági teljesítménye 2011-ben és 2012-ben lassuló ütemben emelkedett. A 2012. évi 4,9%-os növekedést követően a gazdaság bővülése dinamizálódott, és 2015-ben, valamint 2016-ban a GDP volumene egyaránt 7,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.9) (A növekedési ütem nagyobb

4) Az Egyesült Államokra vonatkozó adatok forrása az OECD adatbázisa és a Bureau of Economic Analysis, U.S. Department of Commerce.5) Japánra vonatkozó adatok forrása az OECD adatbázisa.6) Forrás: World Economic Outlook adatbázis, Nemzetközi Valutaalap.7) Forrás: a National Bureau of Statistics of China honlapja.8) A népesség száma 2015-ben Kínában 1,4 milliárd, Indiában 1,3 milliárd fő volt. Forrás: a Világbank adatbázisa.9) Forrás: az OECD adatbázisa.

4.2. ábraA GDP volumenváltozása a fejlett országokban*

(a 2010. év negyedéveinek átlagához képest)

OECD Egyesült Államok Japán EU-28

–2

0

2

4

6

8

10

12

14

2010

. I.

2011

. I.

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2016

. IV

.

%

negyedév

* Szezonálisan kiigazított adatok szerint.Forrás: OECD.

http://www.stats.gov.cn/english/



121

volt a régiós versenytársnak számító Kínáénál.) A bővülésben szerepet játszott az ország monetáris környezetének javulása, valamint a háztartások és a kormányzat növekvő fogyasztási kiadásai. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ugyanakkor mérséklődött, és néhány pénzügypolitikai döntés (például a papír-pénz címletcseréi) átmeneti fennakadásokat okozott a helyi gazdaság működésében.

A 2010 és 2014 között számottevő gazdasági növekedést elérő brazil gazdaság 2015-ben recesz-szióba került, ami 2016-ban folytatódott. Brazília gazdasági teljesítménye – a 2015. évi 3,8%-os csök-kenést követően – 2016-ban 3,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A latin-amerikai térség legna-gyobb nemzetgazdaságában a gazdasági visszaesés 2016-ban 4,2%-kal csökkenő fogyasztással és 10%-kal zsugorodó beruházással párosult. (2010 és 2013 között a bányászati és a sporteseményekkel kap-csolatos infrastrukturális fejlesztések miatt a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene rendkívül magas szintre emelkedett.) Az export volumene 1,9%-kal növekedett, ugyanakkor – a belső kereslet zsugoro-dása miatt – az import 10%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A gazdasági környezetre kedve-zőtlenül hatottak a belpolitikai bizonytalanság és a társadalmi feszültségek.10)

Visszafogottabb növekedés az unióban11)

A hazánk szűkebb nemzetközi környezetét jelen-tő Európai Unió (EU-28) gazdasági teljesítménye 2010 és 2014 között a fejlett országokénál jellem-zően kedvezőtlenebbül alakult, 2015 óta viszont azt meghaladó ütemben növekedett. A 2012. évi recessziót követően az uniós gazdaság 2013-ban bő-vülésnek indult, 2016-ban a teljesítmény 1,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Görögország kivételével mindegyik tagország-ban nőtt a GDP volumene. 2016-ban az uniós folyamatokat leginkább meghatározó nemzetgazda-ságok közül Spanyolország (3,2%) teljesítménye az uniós átlagot meghaladóan, az Egyesült Királyságé (1,8%), Franciaországé (1,2%), valamint Olaszor-szágé (0,9%) az átlagnál kisebb ütemben bővült. A hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének

4.3. ábraA GDP volumenváltozása néhány fejlődő országban*

(az előző év azonos negyedévéhez képest)

Brazília India Kína

–8–6–4–202468

101214

2010

. I.

2011

. I.

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2016

. IV

.

%

negyedév

* Szezonálisan kiigazított adatok szerint.Forrás: OECD.

10) Forrás: az OECD adatbázisa.11) Az Európai Unió gazdasági folyamatait meghatározó mutatók (ipar, ipari termelői árak, építőipar, kiskereskedelem, külkereskedelem, munkaerőpiac, fogyasztói árak)

alakulásáról az adott témakör részletes áttekintésében olvashat.

4.4. ábraA GDP volumenváltozása az EU-28

tagállamaiban, 2016 (az előző évhez képest)

EU-28 átlaga: 1,9

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0%

5,25,0

4,84,2

3,43,33,3

3,22,9

2,82,8

2,52,4

2,32,2

2,02,0

1,91,8

1,61,5

1,41,4

1,31,21,2

0,90,0

ÍrországMálta

RomániaLuxemburg

BulgáriaSzlovákia

SvédországSpanyolországHorvátország

CiprusLengyelország

SzlovéniaCsehország

LitvániaHollandiaLettország

MagyarországNémetország

Egyesült KirályságÉsztország

AusztriaPortugália

FinnországDánia

BelgiumFranciaország

OlaszországGörögország


122

Magyarország, 2016

számító Németországban – az uniós átlaggal meg-egyező mértékben – 1,9%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. 2016-ban ebben az öt tagállamban re-alizálódott az uniós teljesítmény több mint 70%-a.

2016 folyamán a gazdasági teljesítmény növe-kedése a rendelkezésre álló adatok alapján a régiós versenytársak mindegyikében folytatódott: Románi-ában 4,8, Szlovákiában 3,3, Lengyelországban 2,8, Csehországban 2,4%-kal. Ezzel mind a négy tag-ország bruttó hazai terméke a hazánkénál nagyobb mértékben bővült. Az összes tagállamot figyelembe véve a legnagyobb mértékben (5,2%) Írországban nőtt a GDP, amit a teljesítményváltozás rangsorában Málta (5,0%), Románia és Bulgária (3,4%) követett.

A 19 tagállamot tömörítő eurózóna gazdasági teljesítménynövekedése 2016-ban lassult: a 2015. évi 2,0%-ot követően 2016-ban a GDP volumene 1,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A térség gazdasági teljesítményére hatással van az aktív monetáris környezet alakulása is. A defláció elkerülése és a stabil gazdasági növekedés érdeké-ben 2016 márciusában az Európai Központi Bank (EKB) – számos, hitelpiacot élénkítő intézkedés mellett – 0,05-ról 0,00%-ra csökkentette a jegyban-

4.1. táblaNéhány uniós ország makrogazdasági jellemzői, 2016

Országok

GDP

Bruttó állóesz-köz-fel-

halmozás

Ház-tartások

fogyasztási kiadásaia)

Ipari hozzáadott értékMunka-

nélküliségi rátab)

Fogyasztói árakc)

Kormány-zati szek-

tor hiánya/ többleted)

Kor-mányzati szektor

adósságad)

aránya, EU-28 =

100volumenváltozása az előző évhez képest, %

aránya, EU-28 =

100%

változása az előző évhez

képest, %

a GDP %-ában

Európai Unió (EU-28) 100,0 1,9 2,7 2,3 1,5 100,0 8,5 0,3 –2,4 85

Meghatározó nemzetgazdaságokNémetország 21,1 1,9 2,3 2,0 1,6 28,3 4,1 0,4 0,7 71,2Egyesült

Királyság 16,0 1,8 0,5 2,8 0,4 10,7 4,8 0,7 –4,3 89,1Franciaország 15,0 1,2 2,8 1,9 0,5 10,8 10,1 0,3 –3,5 96,2Olaszország 11,3 0,9 2,9 1,4 1,3 11,3 11,9d) –0,1 –2,6 132,3Spanyolország 7,5 3,2 3,1 3,2 2,4 7,0 19,6 –0,3 –5,1 99,8

Régiós versenytársakLengyelország 2,9 2,8 –5,5 3,6 3,6 3,9 6,2 –0,2 –2,6 51,1Csehország 1,2 2,4 –3,7 2,9 3,9 2,0 4,0 0,6 –0,6 40,3Románia 1,1 4,8 –3,3 7,4 1,8 1,5 5,9 –1,1 –0,8 37,9Magyarország 0,8 2,0 –15,5 5,0 0,8 1,0 5,1 0,4 –1,6 74,7Szlovákia 0,5 3,3 –9,3 2,9 6,6 0,8 9,7 –0,5 –2,7 52,5a) A háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztásával együtt.b) 15–74 éves korcsoport.c) Harmonizált fogyasztóiár-indexekből számolva.d) 2015. évi adat.

4.5. ábraA GDP volumenváltozása a régiós versenytársaknál*

(a 2010. év negyedéveinek átlagához képest)

–202468

10121416182022%

negyedév

Csehország Lengyelország Magyarország

Románia Szlovákiaa)

2010

. I.

2011

. I.

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2016

. IV

.

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint.a) Szezonálisan kiigazított.



123

ki alapkamat mértékét.13) (Részben ez is hozzájárult az alacsony hazai kamatkörnyezet kialakulásához.) Leginkább az EKB likviditásbővítő stratégiája, a Fed szigorodó monetáris politikája, valamint az Egyesült Államok gazdaságpolitikájával kapcsolatos várakozá-sok határozták meg az euró árfolyamát az amerikai dollárral szemben. 2016-ban az euró átlagárfolyama (1,1069 amerikai dollár/euró) 0,2%-kal gyengébb volt, mint 2015-ben. 2016 végén (1,0541 amerikai dollár/euró) az euróövezet fizetőeszköze 3,2%-kal kevesebbet ért az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A gazdasági fejlettséget tekintve az Európai Unió és az Egyesült Államok között számottevő különb-ség van: az Egyesült Államok – vásárlóerő-paritáson számolt – egy főre jutó GDP-je 2015-ben 45%-kal meghaladta az uniós átlagot, ami gyakorlatilag nem változott 2010 óta. Japán és az Európai Unió ugyan-akkor közel azonos gazdasági fejlettséggel rendelke-

zik. Japánban az egy főre jutó GDP 2010 óta az uni-ós átlag 99–102%-a között mozog, 2015-ben 99% volt.14)

Megállt a kőolaj árának a csökkenéseA világgazdaság lendületvesztésével párhuzamosan a globális nyers- és alapanyagpiacokat 2012 óta alap-vetően árcsökkenés jellemzi. A Nemzetközi Valu-taalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex (Primary Commodity Price Index) 2016-ban, az előző évhez képest 10%-kal – az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére – mérséklődött. Ezen belül a visszafogottabb ipari kereslet miatt – és részben a kínai gazdasági folyamatokkal összefüggésben – az ipari alap- és nyersanyagokat tartalmazó árindex 5,6, az energiahordozóké 17%-kal csökkent.

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezet (FAO) globális élelmiszerár-index15)

az egyesült királyság nélkül az európai unióban?

2016. június 23-án az Egyesült Királyság állampolgárai – egyszerű többséggel – népszavazás útján fel-hatalmazták a kormányt, hogy az országot léptesse ki az Európai Unióból. A kilépési tárgyalások vár-hatóan 2017 folyamán elkezdődnek, miután a törvényhozás is megszavazta a kilépési szándékot (angol szórövidítéssel a Brexitet).

Az 1973-ban csatlakozott Egyesült Királyság az Európai Unió egyik meghatározó tagállamának számít gazdasági és politikai téren egyaránt. Az uniós döntéshozatal egyik fontos intézményébe, az Európai Parlamentbe a szigetország 73 képviselőt delegálhat a 751 tag közé. Mint a legnagyobb tagál-lamok többsége, az Egyesült Királyság is a nettó befizetők közé tartozik: 2015-ben 11,5 milliárd euróval (a GNI 0,46%-ával) többet fizetett be a közös költségvetésbe, mint amennyi támogatást kapott. (2015-ben az uniós költségvetés teljes nemzeti hozzájárulásának 15%-a az Egyesült Királyságtól szár-mazott.) A nettó befizetés mértéke 2010 és 2015 között a GNI arányában számolva 0,23 és 0,46% között mozgott.12)

2016-ban piaci árfolyamon számolva az uniós gazdasági összteljesítmény 16%-a realizálódott az Egyesült Királyságban, ezzel a tagállamok között az unió második legnagyobb nemzetgazdaságának számított. A szigetország részesedése a 2010. évi 14,3-ről 2016-ra 16,0%-ra emelkedett, miután 2010 és 2016 között az Egyesült Királyság gazdasága gyorsabb ütemben bővült, mint az uniós átlag. A szi-getország GDP-je 2016-ban 12, az uniós gazdaságé 7,4%-kal haladta meg a 2010. évi szintet. Az ipari hozzáadott érték esetében az Egyesült Királyság 2016-ban 11%-kal részesedett az unió ágazati telje-sítményéből. A pénzügyi szolgáltatások esetében ez az arány 2016-ban 22% volt, amivel az Egyesült Királyság részesedése a legmagasabb. Ez abból adódik, hogy London fontos pénzügyi központként is szerepet játszik az uniós gazdaság működésében, annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság nem csat-lakozott a monetáris unióhoz.

12) Forrás: az Európai Bizottság honlapja.13) Forrás: az Európai Központi Bank honlapja.14) Az Európai Összehasonlítási Program referenciaként figyelembe veszi az Egyesült Államok és Japán adatait, amelyeket az OECD számolt ki.15) A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket

55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

https://www.ecb.europa.eu/home/html/index.en.html

https://ec.europa.eu/


124

Magyarország, 2016

2016-ban 1,5%-kal elmaradt az egy évvel ko-rábbitól. Az év elején az élelmiszerek árszínvo-nala több mint ötéves mélypontra került, azóta viszont emelkedő tendencia jellemzi. 2016 folya-mán az alindexek közül a legnagyobb mértékben (34%-kal) a cukor ára nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (Részben emiatt a cukor fogyasztói átlagára Magyarországon 20%-kal emelkedett.) Az olajok ára emelkedett (11%-kal), a gabonaféléké, a húské-szítményeké és a tejtermékeké csökkent (9,6, 7,1, illetve 4,1%-kal).

A 2011 eleje és 2014 közepe közötti időszakban az Európában irányadó Brent típusú kőolaj hor-dónkénti ára tartósan 100 dollár felett mozgott. 2014 júniusában az olaj ára nagymértékű esésnek indult, a csökkenő tendencia – kisebb emelkedé-sek mellett – több mint másfél évig tartott. 2016 januárjában a Brent ára közel 13 éves mélypontra (26,01 dollár/hordó) süllyedt. A nyersolaj ára feb-ruár–májusban emelkedett, június–november idő-szakában jellemzően 45–50 dollár között ingado-zott. A kőolaj világpiacán alapvetően a túlkínálat határozta meg a folyamatokat. November végén az

OPEC-tagállamok16) megállapodtak a kitermelés visszafogásában, amihez a szervezeten kívüli orszá-gok (például Oroszország) is csatlakoztak. Ennek következtében a nyersolaj hordónkénti ára az év végére 54,96 dollárra ugrott. (Ez 50%-kal maga-sabb a 2015. végi árhoz képest.) Ennek ellenére a kőolaj világpiaci ára 2016 folyamán jóval alacso-nyabb szinten mozgott az egy évvel korábbinál: az átlagára 43,67 dollár volt, ami 17%-os csökkenést jelent.17) (A kőolaj árának mozgása a hazai üzem-anyagárakon keresztül meghatározónak bizonyult a magyar fogyasztói árak alakulásában.) A kőolaj árának esésével párhuzamosan a hazai energiaellá-tásban szintén nagy súllyal bíró földgáz világpiaci ára is csökkent.

makrogazdasági folyamatok magyarországoN

2010-ben egy rövid ideig tartó konjunktúra kezdő-dött a magyar gazdaságban, amit az exportorientált ipar termelésén keresztül a külső kereslet erőtelje-sen támogatott. A bővülés mértéke viszont elmaradt az ezredfordulót követő évekétől: 2010-ben 0,7, 2011-ben az EU-28 átlagával megegyező mérték-ben, 1,7%-kal emelkedett a teljesítmény. 2011-ben az uniós gazdasági környezet mellett – a kedvező időjárás következtében – a mezőgazdaság is szá-mottevően hozzájárult a növekedéshez. A konjunk-túra ellenére a belső keresletben elmaradt a pozitív fordulat: a gazdasági szereplők jellemzően csak a halaszthatatlan beruházásokat hajtották végre, a háztartások pedig jelzáloghitel-állományuk csök-kentésére törekedtek.

Átalakult a növekedés szerkezete2012 folyamán a dél-európai országokban mélyült az adósságválság, valamint megtorpant az uniós gazdaság növekedése. A kedvezőtlen külső környe-zet mellett – részben a magas bázissal összefüggés-ben – a mezőgazdasági teljesítmény visszaesése is visszafogta a gazdasági teljesítményt. Ennek kö-vetkezményeként hazánk gazdasági teljesítménye 2012 elején csökkenésbe fordult, az év egészében 1,6%-kal mérséklődött az előző évhez képest. A recesszió 2013 II. negyedévében véget ért, és a

16) Az OPEC a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének rövidítése.17) Forrás: U.S. Energy Information Administration adatbázisa.

4.6. ábraAlap- és nyersanyagpiaci árak alakulása

–40,00

–30,00

–20,00

–10,00

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

50,00

60,00

–80,00

–60,00

–40,00

–20,00

0,00

20,00

40,00

60,00

80,00

100,00

120,00

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

PCPI változása, %Dollár/hordó

Brent nyers kőolaj éves világpiaci átlagára, dollár/hordóNemzetközi Valutaalap Primary Commodity Price Index (PCPI) értékének változása 2010-hez képest

79,61

111,26 111,63 108,5698,97

52,3243,67

Forrás: U.S. Energy Information Administration; Nemzetközi Valutaalap.



125

hazai gazdaság dinamikus növekedési pályára állt, a GDP volumene 2013-ban 2,1, 2014-ben 4,0%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ebben az időszakban a bővülés hajtómotorja az exportorien-

tált járműgyártásra alapozó ipar mellett elsősorban a gazdaság szinte minden területét érintő beru-házások voltak. A következő két évben a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán mozgott, de a bővülés üteme veszített a lendületéből: Ma-gyarország bruttó hazai terméke 2015-ben 3,1, 2016-ban 2,0%-kal növekedett18) az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a konjunktúra forrá-sa is megváltozott, a termelési oldalon a járműipar helyett a piaci jellegű szolgáltatások járultak hozzá leginkább a GDP bővüléséhez. A felhasználási ol-dalon szintén más lett a növekedés pillére: az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések volumene visz-szaesett, viszont a háztartások fogyasztása dinami-kusan emelkedett.

Hazánk 2016. évi teljesítménybővülése – a meg-előző három évhez hasonlóan – meghaladta az EU-28 átlagát (1,9%), ennek ellenére az uniós rang-sor középmezőnyébe tartoztunk. A régiós verseny-társainknál a GDP volumene hazánkénál nagyobb mértékben (Romániában 4,8, Szlovákiában 3,3, Lengyelországban 2,8, Csehországban 2,4%-kal) emelkedett. Az egyik legfontosabb gazdasági part-nerünknek számító Németország gazdasági teljesít-ménynövekedése harmadik éve gyorsul, 2016-ban a GDP – az uniós átlaggal megegyező mértékben – 1,9%-kal emelkedett.

18) A nemzeti számlákra vonatkozó 2016. évi adatok a negyedéves információk alapján becsült, nem végleges értékek, a 2015. éviek pedig előzetes adatok.

–4

–3

–2

–1

0

1

2

3

4

5

6%

Magyarország EU-28 Németország

2010

. I.

2011

. I.

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2016

. IV

.

negyedév

4.7. ábraA GDP volumenváltozása*

(az előző év azonos negyedévéhez képest)

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok.

rekordnagyságú a külföldről kapott munkajövedelem

A rezidens gazdasági szereplők külfölddel szembeni elsődleges jövedelmeit összegző bruttó nemze-ti jövedelem (GNI) volumene 2010 óta – a 2012. évi 0,9%-os mérséklődés kivételével – emelkedik, 2015-ben 2,6%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A többévi bővülésnek köszönhetően a GNI 2015-ben 9,7%-kal meghaladta a 2010. évi szintet. A GNI nagysága (folyó áron 32,4 ezer milliárd fo-rint) 2015-ben 4,7%-kal elmaradt a GDP-től.

A külföldről kapott és a külföldnek fizetendő munkavállalói jövedelmek egyenlege – az elmúlt évek-hez hasonlóan – 2015-ben is pozitív volt. A külföldről kapott munkajövedelem összege (1037 milliárd forint) rekordmagasra emelkedett az előző évekhez mérten, miközben a külföldnek fizetett munkajöve-delem (150 milliárd forint) csökkent.

A GDP és a GNI közötti különbséget leginkább a külföldi tulajdonú vállalatok profitjának hazavitele (tőkerepatriáció) okozza. 2015 folyamán a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem csökkent, a külföld-nek fizetendő tulajdonosi jövedelem emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nem rezidens gazdasági szereplők 2015-ben a külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem 36%-át (1,6 ezer milliárd forint) hagyták a hazai gazdaságban, ez 2005 óta a második legmagasabb arány. (A visszaforgatott tu-lajdonosi jövedelem 2014-ben részesedett a legnagyobb mértékben – 46%-kal – a külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelemből.)


126

Magyarország, 2016

A 2010 és 2016 közötti időszakban hazánk gaz-daságát alapvetően növekedés jellemezte, a 2016. évi teljesítmény 12%-kal meghaladta a 2010. évit. Ezzel az uniós átlagnál (7,4%) nagyobb ütemű nö-vekedést értünk el, ugyanakkor 11 tagállamban, köztük Lengyelországban (19%), Romániában (18%) és Szlovákiában (17%) ennél dinamikusabb volt a bővülés. (A magyar gazdaság 2016. évi telje-sítménye 16%-kal nagyobb volt a 2004. évinél, ez az akkor csatlakozott tagállamok közül – az erő-teljes pénzügyi válságon áteső ciprusi gazdaságot megelőzve – a második legalacsonyabb növekedési ütem.)

Magyarország egy főre jutó GDP-je (vásárló-erő-paritáson számítva) 2004-ben az uniós átlag 61, 2010-ben 64, 2015-ben 68%-át érte el. Ezzel hazánk a 2015. évi uniós rangsorban – a hason-ló fejlettségű Görögországgal együtt – a 24. pozí-ciót foglalta el. Az unióhoz 2004 óta csatlakozott 13 tagország közül 8 állt hazánkénál magasabb fej-lettségi szinten. 2010-hez képest a magyar gazdaság 4 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, az új tagállamok közül 5 (Észtország, Lengyelor-szág, Lettország, Litvánia, Románia) viszont ennél gyorsabb ütemben fejlődött.

5,04,4 4,6 4,3 4,5 4,6

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Arány, %Jövedelem, ezer milliárd forint

Külföldnek �zetendő tulajdonosi jövedelem, ezer milliárd forint

Visszaforgatott jövedelem aránya a külföldnek �zetendő tulajdonosi jövedelemből, %

4.8. ábraA külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem

A tagsági kötelezettségből eredő uniós adófizetés és az EU-tól kapott támogatások egyenlege (2015-ben 400 milliárd forint) a csatlakozás óta pozitív, ami növeli a GNI értékét. (Ezzel hazánk a nettó „haszonélvező” tagországok közé tartozik.) 2015-ben 453 milliárd forintnyi uniós támogatást kaptunk, közel annyit, mint az ebből a szempontból rekordot hozó 2013-ban (455 milliárd forint). Ezzel szemben az EU közös költségvetésébe adó formájában 53 milliárd forintot kellett befizetnünk.

4.9. ábraA gazdasági fejlettség szintje az EU-28

tagállamaiban, 2015(vásárlóerő-paritáson számítva, EU-28 átlaga = 100%)

264177

128128127124124

119109108106

969088878382

77777575

69686864

5857

470 50 100 150 200 250 300

LuxemburgÍrország

HollandiaAusztria

DániaNémetország

SvédországBelgium

FinnországEgyesült Királyság

FranciaországOlaszország

SpanyolországMálta

CsehországSzlovénia

CiprusPortugáliaSzlovákia

ÉsztországLitvánia

LengyelországGörögország

MagyarországLettország

HorvátországRomániaBulgária

%



127

A fogyasztás jelentősen hozzájárult a 2016. évi növekedéshez2012 és 2016 között a növekedés hangsúlya a kül-ső keresletről áthelyeződött a belső keresletre. 2009 és 2012 között a belföldi felhasználás visszafogta, 2013 óta viszont már előmozdítja a gazdasági tel-jesítmény bővülését. 2016-ban a belföldi felhasz-nálás volumene – a 2015. évi 1,4%-os növekedést követően – 1,5%-kal nőtt az egy évvel korábbi-

hoz képest, így 6,5%-kal meghaladta a 2010. évit. A növekedés forrásának előbb a gazdaság szinte minden területét érintő beruházások, később a ház-tartások bővülő fogyasztása bizonyult. A bővülés el-lenére a belső kereslet GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott. A belföldi felhasználás 2016-ban 89,7%-kal részesedett a GDP-ből, ez 1,4 százalékponttal alacsonyabb volt a 2015. évinél. (1995 óta ez a legalacsonyabb szint.)

a gdp régiók szerinti koncentrációja mérséklődött

A gazdasági teljesítmény közel felét előállító Közép-Magyarország a legfejlettebb régió hazánkban, egy főre jutó bruttó hazai terméke 2015-ben 54%-kal haladta meg az országos átlagot. A régió ennek elle-nére kétarcú: Budapest fejlettsége az országos átlag több mint kétszerese (205%), ellenben Pest megyéé (82%) az országos átlag alatt van.

Miközben a központi régió fejlettségi szintje – és a nemzetgazdaságon belüli súlya – 2010 és 2015 között mérséklődött, a járműipari termelésből nagy arányban részesedő régióké számottevően emelke-dett: Közép-Dunántúlé (93%) 6 és Dél-Alföldé (70%) 5 százalékponttal közelebb került az országos átlaghoz, míg Nyugat-Dunántúlé (2015-ben 109%) az országos átlagnál 10 százalékponttal kedve-zőbb lett. Míg 2010-ben Észak-Magyarország gazdasági fejlettsége volt a legalacsonyabb (60%), addig 2015-ben e régió már az ötödik volt a rangsorban, miután egy főre jutó GDP-je az országos átlag 66%-át érte el. Ezzel szemben Dél-Dunántúl helyzete romlott, mivel a nemzetgazdaság teljesítményén belüli részesedése (2015-ben 6,0%) és az országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je (65%) 2000 óta a legalacsonyabb. Hazánk legkevésbé fejlett térségének 2015-ben Észak-Alföld (63%) számí-tott, a régió helyzete 2010 és 2015 között gyakorlatilag nem változott.

2010-hez képest 2015-re a gazdaságilag legfejlettebb (Közép-Magyarország) és a legfejletlenebb régió (2010-ben Észak-Magyarország, 2015-ben Észak-Alföld) közötti fejlettségi szakadék mérséklődött: a két régió között – a 2010. évi 2,8-szeres után – 2,4-szeres különbség volt 2015-ben.

Közép-Magyarország46,8%

Nyugat-Dunántúl10,9%

Közép-Dunántúl10,0%

Észak-Alföld9,5%

Dél-Alföld9,0%

Észak-Magyarország7,7%

Dél-Dunántúl6,0%

4.10. ábraA bruttó hazai termék régiók szerinti megoszlása, 2015

A magyar régiók többsége az Európai Unió gazdaságilag kevésbé fejlettebb térségei közé tartozik. Közép-Magyarország – vásárlóerő-paritáson számolt – egy főre jutó GDP-je 2015-ben 5,3%-kal meg-haladta az EU-28 átlagát. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúl fejlettsége az uniós átlag 74, Közép-Du-nántúlé a 63%-át érte el, a többi régióé 40–50% között volt.


128

Magyarország, 2016

A javuló munkaerőpiaci környezet és a reál-bér-növekedés mellett a háztartások 2016-ban is többet költöttek fogyasztásra. A belső keres-let legnagyobb részét, a GDP közel felét jelentő háztartások fogyasztási kiadásainak volumene – egyre dinamikusabb bővülés mellett – 4,9%-kal emelkedett 2015-höz képest. A fogyasztási ki-adási csoportok mindegyikében emelkedett a vo-lumen, a nagyobb súlyúak közül a közlekedés, a szabadidő és kultúra, valamint a lakberendezés, lakásfelszerelés esetében az átlagot meghaladó mértékben. A fogyasztás bővülését segítette, hogy a rekordszintre emelkedő nettó pénzügyi vagyon mellett a háztartások hitelkereslete élénkült.19) A háztartások fogyasztásának részét képző ter-mészetbeni társadalmi juttatások az egy évvel korábbihoz képest szintén emelkedtek: a nagyobb részesedésű, kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2016-ban 0,2, a kisebb súlyú, háztartásokat segítő nonprofit intéz-ményektől kapott juttatásoké 6,8%-kal.

A fogyasztási kiadások és a transzferek együt-tes hatására a háztartások tényleges fogyasztása

– a 2015. évi 3,1%-os növekedés után – 2016-ban 4,2%-kal emelkedett az előző évihez képest. A ház-tartások fogyasztási szintje 8,4%-kal meghaladta a 2010. évit, ennek ellenére GDP-n belüli súlyuk mér-séklődött: a 2010. évi 63%-kal szemben 2016-ban 61%-kal részesedtek a bruttó hazai termékből.

A bruttó hazai termék tizedét adó közösségi fo-gyasztás – a 2013–2014. évi dinamikus növekedést követően – 2015-ben az egy évvel korábbihoz viszo-nyítva 0,6%-kal nőtt, 2016-ban pedig gyakorlatilag stagnált (+0,1%). A háztartások tényleges fogyasz-tása és a közösségi fogyasztás együtteséből számí-tott, a GDP több mint héttizedét kitevő végső fo-gyasztás 2016-ban 3,6%-kal emelkedett.

Elsősorban a kedvezőtlen belső gazdasági kör-nyezet és hitelpiaci viszonyok miatt a bruttó álló-eszköz-felhalmozás volumene 2009 és 2012 között évről évre csökkent, gazdasági szereplők lényegében csak a halaszthatatlan fejlesztéseket hajtották végre. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2013 folyamán nö-vekedésbe fordult: 2013-ban 9,8, 2014-ben 9,9%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. E két évben a bruttó állóeszköz-felhalmozás számottevően hoz-zájárult a GDP bővüléséhez. A felhalmozás dina-mizálódásában jelentős szerepe volt a kevésbé merev

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Százalékpont, illetve %

Háztartások tényleges fogyasztásaKözösségi fogyasztásKészletváltozás

Kiviteli/behozatali többletBruttó állóeszköz-felhalmozás

GDP, %

–5

–4

–3

–2

–1

0

1

2

3

4

5

6

4.11. ábraHozzájárulás a GDP változásához

a felhasználási oldalon

19) Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról, 2016. december. Magyar Nemzeti Bank, 2016.

–6

–4

–2

0

2

4

6

8%

negyedévGDP Háztartások fogyasztási kiadásai Reálkereseta)

a) A családi adókedvezmény �gyelembevétele nélkül.

2010

. I.

2011

. I.

2012

. I.

2013

. I.

2014

. I.

2015

. I.

2016

. I.

2016

. IV

.

4.12. ábraA fogyasztás és a reálkereset alakulása

(változás az előző év azonos negyedévéhez képest)

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2016-12-22-inflacios-jelentes-2016-december



129

hitelpiacnak, a kkv-szektort megcélzó Növekedési Hitelprogramnak, valamint az uniós források fel-használásának. A 2014. évi állóeszköz-felhalmozás közel egyötödét az Európai Uniótól kapott támoga-tásokból finanszírozták. A bruttó állóeszköz-felhal-mozás volumene 2015-ben a korábbi évekhez ké-pest jóval kisebb ütemben, 1,9%-kal nőtt, 2016-ban viszont 15%-kal visszaesett. A fordulatot elsősorban az uniós forrásból megvalósuló beruházások alacso-nyabb volumene okozta. A bruttó állóeszköz-fel-halmozás 2016-ban így 0,5%-kal elmaradt a 2010. évi szinttől. Uniós összehasonlításban a tagállamok többségében a bruttó állóeszköz-felhalmozás volu-mene 2016-ban nagyobb volt, mint 2010-ben, köz-tük Lengyelországban 17, Szlovákiában 9,0, Romá-niában 5,2, Csehországban 3,9%-kal.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-n belüli aránya hazánkban 2016-ban 17,8% volt, 3,9 száza-lékponttal alacsonyabb a 2015. évinél. A 2016. évi csökkenő beruházások következtében az állóesz-köz-felhalmozás részesedése 2016-ban 2,5 száza-lékponttal kisebb volt, mint 2010-ben. A csökkenő felhalmozási ráta kedvezőtlenül hathat a jövőbe-ni teljesítménynövekedésre, a gazdasági szereplők élénkülő állóeszköz-felhalmozási kedve elenged-hetetlen része a versenyképesség javításának. 2016 folyamán az Európai Unióban a bruttó hozzáadott

érték 19,6%-át fordították állóeszköz-felhalmozási célokra. A magyar felhalmozási arány 2016-ban az uniós rangsor utolsó harmadába tartozott. Mind-egyik régiós versenytárs esetében hazánkénál ma-gasabb volt a bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya: Csehországban 24,6, Romániában 22,7, Szlovákiá-ban 20,2 és Lengyelországban 18,5%-os volt, viszont Magyarországhoz hasonlóan mind a 4 tagállamban – 1,8–3,2 százalékpont közötti mértékben – mérsék-lődött a 2010. évihez viszonyítva. (A csökkenésben szerepet játszott az uniós költségvetési támogatások ciklusváltása is.)

Az elmúlt években az uniós források meghatározták a fejlesztések alakulásátA bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását alap-vetően meghatározó (2016-ban 78%-kal része-sedő) nemzetgazdasági beruházások20) – ötévi csökkenést követően – 2013-ban emelkedésnek indultak. A beruházási teljesítmény 2013-ban 5,9, 2014-ben 19, 2015-ben 6,5%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A növekedést elsősorban a Növekedési Hitelprogram és az uniós források felhasználása támogatta. 2015 végére az uniós tá-mogatásokból finanszírozott fejlesztések többsége befejeződött, ennek következtében 2016-ban a beruházások volumene 20%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és – a 2013 és 2015 közötti növekedés ellenére – 1,0%-kal alacsonyabb volt a 2010. évinél.

–10

–5

0

5

10

15

20

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

GDP Háztartások tényleges fogyasztásaKözösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás

4.13. ábraA GDP és a belső kereslet tényezőinek változása

(2010-hez képest)

0

5

10

15

20

25

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Magyarország EU-28

4.14. ábraA bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya

a GDP-ben

20) A nemzetgazdasági beruházásokra vonatkozó 2016. évi adatok a negyedéves információk alapján számított, nem végleges értékek. A 2015. évi adatok előzetesek.


130

Magyarország, 2016

A 2016. évi csökkenést alapvetően a költségve-tési szervek alacsony fejlesztési aktivitása okozta. A költségvetés beruházási kereslete 2016-ban 63%-kal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bá-zistól. (A költségvetési szervek beruházási telje-sítménye 2013-ban 40, 2014-ben 17, 2015-ben 45%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.) Ebben je-lentős szerepet játszottak az uniós forrásból megva-lósuló felújítások és fejlesztések, összefüggésben az uniós költségvetés ciklusváltásával. A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban lekötött uniós támo-gatásokból megvalósuló fejlesztések jelentős része 2015 folyamán fejeződött be. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a beruházási teljesítmény 2016-ban – három évig tartó növekedést követően – 8,9%-kal csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, amit elsősorban az állami tulajdonú vállalatok csökkenő beruházásai okoztak.

A beruházások anyagi-műszaki össze té te lét te-kintve a nagyobb súlyú gép- és beren de zés-beruházások volumene 2011 és 2015 között folya-matosan emelkedett, 2016-ban viszont 6,6%-kal csökkent az előző évhez képest. A gépberuházások elsősorban importforrásból valósulnak meg. A beru-házásokon belül 2015-ig a nagyobb súlyt jelentő, de 2016-ban már a kisebb részesedésű építési beruhá-zások 2013-ban és 2015-ben bővültek, elsősorban az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően. 2015 végére az infrastrukturális fej-lesztések többsége befejeződött, így az építési be-ruházások volumene 2016-ban 32%-kal visszaesett az előző évhez viszonyítva, és 28%-kal elmaradt a 2010. évitől.

A nemzetgazdasági ágak többségében a beruhá-zási teljesítmény 2016-ban csökkent, a legnagyobb mértékben (81%-kal) – az EU-forrásból finanszíro-zott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő fejlesztési projektek befejeződésével – a víz- és hul-ladékgazdálkodás nemzetgazdasági ágban. A feldol-gozóipar után a második legnagyobb aránnyal (14%) rendelkező ingatlanügyletek területén a beruházási teljesítmény 4,9%-kal kisebb lett. A nemzetgazda-sági ágon belül a lakásépítések emelkedtek, az üzleti ingatlanfejlesztés ugyanakkor csökkent. (2016 fo-lyamán 9994 lakást építettek Magyarországon, ami az elmúlt négy év legmagasabb értéke.) A harmadik legtöbb beruházást realizáló szállítás, raktározás te-rületén – elsősorban az uniós forrásból finanszíro-zott útépítések és -felújítások alacsonyabb volumene miatt – 42%-kal kevesebb beruházást valósítottak

meg. Szintén az uniós forrásból történő fejleszté-sek befejeződései miatt csökkentek a beruházások az egészségügyben (75%), a közigazgatásban (44%), valamint az oktatásban (40%). A megújuló és az atomenergiával kapcsolatos fejlesztések ellenére az energiaipari beruházások 9,9%-kal elmaradtak a 2015. évitől. Az egy évvel korábbi számottevő csök-kenést követően a mezőgazdaság beruházási volu-mene 7,5, az építőiparé 11, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységé 19%-kal visszaesett.

2016-ban a beruházások mindössze négy nem-zetgazdasági ágban bővültek, a legnagyobb mér-tékben (17%-kal) a kis arányú pénzügyi szolgálta-tások területén, ahol új számítástechnikai eszközök beszerzései is növelték a teljesítményt. A kiskeres-kedelmi forgalom tartós emelkedésével párhuza-mosan a kereskedelemben a beruházások volumene 10%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A sport-tal kapcsolatos fejlesztések eredményeként a kis súlyú művészet, szabadidő területén 9,0%-kal több beruházást realizáltak az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. (Ebben a nemzetgazdasági ágban 2013 és 2015 között a beruházási teljesítmény éven-te átlagosan 32%-kal emelkedett.)

4.2. táblaA 10 legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág

beruházási teljesítménye, 2016

Nemzetgazdasági ágMegoszlás,

%

Volumenváltozás, %

az előző évhez képest

2010-hez képest

Feldolgozóipar 32,6 7,0 45,4Ingatlanügyletek 13,6 –4,9 –28,9Szállítás, raktározás 12,9 –42,1 –26,3Kereskedelem 6,7 10,0 9,4Mezőgazdaság 5,5 –7,5 12,3Közigazgatás 4,6 –43,9 33,6Információ, kommunikáció 4,0 –1,5 13,8Energiaipar 3,7 –9,9 –35,4Adminisztratív és szolgáltatást

támogató tevékenység 2,9 –3,0 49,4Szakmai, tudományos,

műszaki tevékenység 2,4 –19,0 71,0Nemzetgazdaság összesen 100,0 –20,0 –1,0Ebből:

gép, berendezés, jármű 52,6 –6,6 42,1építési beruházások 46,0 –31,7 –28,0

2016-ban az összes beruházás közel egyharmadát kitevő – és egyben a legnagyobb súlyú nemzetgaz-dasági ágnak számító – feldolgozóipar beruházási



131

teljesítménye 7,0%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az egyedi nagyberuházások mellett az ipari vállalkozások többségét aktívabb beruházási kedv jellemezte. 2010 és 2016 között csak 2015-ben mérséklődtek (4,5%-kal) a feldolgozóipari fejleszté-sek, így ennek köszönhetően a 2016. évi beruházá-sok volumene 45%-kal meghaladta a 2010. évit – a 19 nemzetgazdasági ág közül ez a harmadik legna-

gyobb emelkedés a 2010. évihez viszonyítva –, ami nagymértékben hozzájárult az ipari termelés 2010 és 2016 közötti jelentős növekedéséhez.

2016-ban a feldolgozóipari alágak többségében nőtt a beruházási aktivitás, kiemelten a kohászat, fém-feldolgozás, valamint az élelmiszeripar területén. A 13 feldolgozóipari alágból négyben csökkent a beruházá-sok volumene, köztük a – feldolgozóipari beruházá-

21) Forrás: Magyar Nemzeti Bank.22) Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról, 2016. december. Magyar Nemzeti Bank, 2016.

olcsón leHetett HitelHez jutni21)

A külső forrásból finanszírozott beruházások szempontjából – elsősorban a hazai kkv-szektor szá-mára – kiemelten fontosak a pénz- és tőkepiaci folyamatok, ezen belül is a jegybanki alapkamat ala-kulása. A kamatkörnyezet jelentősen meghatározza a külső forrás árát. A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában kamatvágási ciklust indított el, ennek eredményeként a jegybanki alapkamat a 2012. júliusi 7,00%-ról 2016 májusára 0,90%-ra, történelmi mélypontra süllyedt. Ezt követően a ka-matláb már nem változott 2016 végéig. A folyamatos kamatvágásoknak teret adott a gyakorlatilag alig változó fogyasztóiár-színvonal, a nemzetközi gazdasági-pénzügyi környezet, valamint a szunnyadó ha-zai hitelpiac. A jegybank középtávú inflációs célkitűzése – ±1,0 százalékpontos toleranciasáv mellett – 3,0%, amitől jelentősen elmarad a fogyasztóiár-változás mértéke. (2016-ban a fogyasztói árak – kétévi mérséklődést követően – átlagosan 0,4%-kal emelkedtek.)

0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00%

2010

.01.

0120

10.0

4.01

2010

.07.

0120

10.1

0.01

2011

.01.

0120

11.0

4.01

2011

.07.

0120

11.1

0.01

2012

.01.

0120

12.0

4.01

2012

.07.

0120

12.1

0.01

2013

.01.

0120

13.0

4.01

2013

.07.

0120

13.1

0.01

2014

.01.

0120

14.0

4.01

2014

.07.

0120

14.1

0.01

2015

.01.

0120

15.0

4.01

2015

.07.

0120

15.1

0.01

2016

.01.

0120

16.0

4.01

2016

.07.

0120

16.1

0.01

4.15. ábraA jegybanki alapkamat alakulása

(hónap végén)

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

A vállalati forintalapú hitelek kamatlábai 2016 folyamán is mérséklődtek. Az alacsony jegybanki alap-kamat mellett a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hitelek 2,5%-os kamatplafonja is csök-kentette a kamatrátát. A vállalati hitelkeresletnek kedvezhetett, hogy 2016 során a kereskedelmi bankok enyhítettek a hitelezési feltételeken.22) 2016 decemberében a nem pénzügyi vállalatok részére nyújtott forinthitelek átlagos aktuális kamatlába – a teljes hitelszerződés-állományt tekintve – a folyószámlahi-teleknél 3,04, az egyéb hiteleknél 2,85% volt. Mindkét hitelkategóriában a hitelkamatok – a jegybanki alapkamathoz hasonlóan – több éve csökkenő tendenciát mutatnak.



132

Magyarország, 2016

sok közel negyedét adó – járműgyártásban, ahol már negyedik éve mérséklődik a beruházási teljesítmény.

Nemzetgazdasági ág szerinti bontást tekintve a beruházások erősen koncentráltak. A három legna-gyobb nemzetgazdasági ágban (feldolgozóipar, in-gatlanügyletek és szállítás, raktározás) realizálódott 2010 és 2016 között az összes beruházás 54–61%-a, 2016-ban az 59%-a. A tíz legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág esetén a koncentráció mértéke 2010 óta közel 90%.

2016-ban rekordméretű többlet keletkezett a külkereskedelemben23)

Az elmúlt években hazánk külkereskedelmi teljesít-ményén jól tükröződött a fontos uniós exportpiacok gazdasági teljesítőképessége. Az Európai Unió recesz-sziója következtében 2012-ben az export hároméves mélypontra került. Részben a járműipari konjunk-túrával összefüggésben 2013 folyamán újra élénkült, 2014-ben pedig tovább gyorsult a kivitel. Az import volumene ugyanakkor az exporténál is gyorsabban emelkedett, amiben a magas importtartalmú kivitel mellett a külföldről megvásárolt gépberuházások és az élénkülő lakossági fogyasztás is szerepet játszott. Ennek eredményeként 2014-ben a – korábbi években a növekedés húzóerejének bizonyuló – külkereske-delem teljesítménye visszafogta a GDP növekedését, amire kilenc éve nem volt példa. 2015-ben megfor-dult a tendencia: az export és az import növekedése lassult, de előbbi volumennövekedése (7,7%) meg-haladta utóbbiét (6,1%). 2016-ban a folyamat foly-tatódott, a kivitel 5,8, az import 5,7%-kal nőtt az előző évhez képest. Emiatt 2015-ben és 2016-ban a külkereskedelem egyaránt pozitívan járult hozzá a gazdaság bővüléséhez. 2016-ban a külkereskede-lem döntő részét adó áruforgalomban a kivitel 5,3, a behozatal 6,2%-kal nagyobb lett. A turizmust is magába foglaló szolgáltatások külkereskedelmében az export 7,6, az import 3,1%-kal bővült.

A javuló cserearányok mellett hazánk külkeres-kedelmi forgalmában 2016-ban – az egy évvel ko-rábbihoz képest 0,6 ezer milliárd forintos javulás mellett – rekordmértékű, 3,6 ezer milliárd forintos többlet keletkezett. Az aktívum növekedéséhez hozzájárult az importált energiahordozók világpia-ci árainak esése. Az egyenlegjavulás eredményeként a külkereskedelmi egyenleg GDP-hez viszonyított aránya rekordmagas szintre került: a nettó export

a bruttó hazai termék 10,3%-a volt, 1,4 százalék-ponttal nagyobb a 2015. évinél, és 5 százalékponttal meghaladta a 2010. évit.

Magyarországot fokozódó gazdasági nyitottság jellemzi, ami nemzetgazdaságunkat sebezhetővé teszi a külső konjunkturális hatásokkal szemben. (A jelentős többlet ugyanakkor hozzájárult a fizetési mérleg szufficitjéhez, és egyben a külső egyensúlyi pozíció javulásához.) A külső kereslet alakulásával szembeni növekvő kockázatot mutatja, hogy az ex-port értéke 2016-ban a GDP 92,5%-át érte el, ez 1995 óta a legmagasabb arány. Uniós összehason-lításban Luxemburg (227,9%), Málta (141,4%), Ír-ország (119,9%) és a régiós versenytársnak számító Szlovákia (93,8%) kitettsége nagyobb a nemzetközi környezet reálgazdasági folyamataival szemben.

Eltérően teljesítettek 2016-ban az árutermelő ágazatokA termelési oldalon 2016-ban a mezőgazdaság, va-lamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág támogatta legin-kább a gazdasági teljesítmény bővülését. A bruttó hozzáadott érték volumene 2,1, ezen belül az áru-termelő ágazatoké (mezőgazdaság, ipar, építőipar)

23) Az alfejezetben szereplő, külkereskedelemmel kapcsolatos statisztikai adatok az ESA2010 módszertan alapján számítottak, eltérhetnek a Külkereskedelem alfejezet adataitól.

A kiviteli (+) / behozatali (–) többlet a GDP arányában

Az export volumenváltozása 2010-hez képest

Az import volumenváltozása 2010-hez képest

5,36,1

6,7 7,0 6,9

8,9

10,3

0,01,02,03,04,05,06,07,08,09,0

10,011,0

0,05,0

10,015,020,025,030,035,040,045,050,055,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Volumenváltozás, % A GDP arányában, %

4.16. ábraA külkereskedelem teljesítményének alakulása



133

0,5%-kal meghaladta a 2015. évit. (2010-hez képest a bruttó hozzáadott érték 13, az árutermelő ágazatok együttesen 12%-kal bővültek.) 2010 és 2016 között – a bővülő ipari termelés következtében – a gazda-ság szerkezete kismértékben eltolódott az áruterme-lő ágazatok irányába: 2016-ban a bruttó hozzáadott érték 34,9%-a az árutermelő ágazatokban keletke-zett, 1,3 százalékponttal több a 2010. évinél. Uniós szinten a termelő szektor hazai aránya számottevő-en meghaladta az uniós átlagot (2016-ban 26,1%),

és a hatodik legmagasabb a tagországok körében. Ebben az összehasonlításban a régiós versenytársak mindegyike megelőzi hazánkat, a rangsor első he-lyén Írország található, ahol az árutermelő ágazatok 42,5%-kal részesednek a bruttó hozzáadott értékből.

Az árutermelő nemzetgazdasági ágak közül 2016-ban a mezőgazdaság teljesítménye járult hozzá a hazánkban leginkább a GDP növekedési üteméhez. Az agrárszektor hozzáadott értéke 17%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az esztendő több nö-vény termelésében kimagasló eredményt hozott.

Az exportorientáltsága révén az uniós konjunk-túrával szoros kapcsolatban álló ipar teljesítménye – a megelőző két évvel szemben – 2016-ban kevésbé támogatta a GDP növekedését. Elsősorban az élénk külső kereslet miatt az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a termelés döntő részét adó feldolgo-zóiparé 0,7%-kal emelkedett. A feldolgozóiparon belül az elektronikai ipar termelése nagymértékben növekedett, a járműgyártásé mérséklődött.

Az elmúlt három év emelkedésének köszönhetően 2010 és 2016 között az ipar teljesítménye összessé-gében 11%-kal nőtt. Ebben jelentős szerepet játszott a járműipari konjunktúra. A teljesítménynövekedés-sel párhuzamosan az ipar részesedése is emelkedett a bruttó hozzáadott értéken belül: a 2010. évi 25,8-ről 2016-ra 27,0%-ra. Az uniós tagállamok körében ha-zánk iparosodottsága – Írország, Csehország, Szlové-nia és Szlovákia mögött – az ötödik legmagasabb, az EU átlagát (19,3%) jelentős mértékben meghaladta.

Mezőgazdaság IparÉpítőipar Szolgáltatás

–10–505

10152025303540

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

4.17. ábraA hozzáadott érték volumenének változása

az egyes ágazatcsoportokban(2010-hez képest)

mérséklődött a külföldi befektetők aktivitása24)

A hazai gazdaság működésében kiemelt szerepet betöltő külfölditőke-állomány nagysága 2010 és 2015 között hullámzóan alakult. A tőkeállomány 2010-ben 1,0, 2011-ben 2,9%-kal mérséklődött az elő-ző évhez képest. 2012 végén 20%-kal több tőkét fektettek be hazánkban, mint egy évvel korábban. A növekedést elsősorban Luxemburgból és Olaszországból érkező befektetések okozták, az ágazati bon-tás szerint a beáramló tőke leginkább az üzletvezetési, vezetői tanácsadást és a járműgyártást érintet-te. A külfölditőke-állomány 2013-ban stagnált, 2014-ben 3,7%-kal nőtt, 2015-ben viszont 5,4%-kal, 77,3 milliárd euróra csökkent. A 2015. évi mérséklődés amerikai befektetések kivonása miatt követke-zett be, ami elsősorban a gép, gépi berendezés gyártása ágazatot érintette.

A 2015. végi állományadatok szerint a legtöbb tőke Hollandiából (21,7 milliárd euró) érkezett, az összes külfölditőke-befektetés több mint negyede. Ezt követte Németország (17,3 milliárd euró) és Ausztria (12,9 milliárd euró). A befektetett tőke nagyjából kétharmada e három országhoz köthető. Jelentős befektetőknek számítanak még Írország (6,2 milliárd euró), valamint az Egyesült Királyság (4,0 milliárd euró) gazdasági szereplői.

24) Forrás: Magyar Nemzeti Bank.


134

Magyarország, 2016

Az építőiparban – a 2011. évi, átmenetinek bi-zonyuló emelkedés mellett – a 2006 óta tartó csök-kenést 2013-ban növekedés váltotta fel. A 2014. évi 11%-os bővülést követően az építőipari telje-sítmény 2015-ben 1,5%-kal emelkedett az egy év-vel korábbihoz képest. A bővülésben elsősorban az uniós forrásból megvalósuló beruházások játszot-tak fontos szerepet. 2015 végére az infrastruktu-rális fejlesztések jelentős része befejeződött, ennek következtében az építőipar teljesítménye 2016-ban

18%-kal visszaesett az előző évhez viszonyítva. (A csökkenés hatására a nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2016-ban 6,0%-kal alacso-nyabb volt a 2010. évinél.) A hozzáadott ér-ték a nemzetgazdasági ág mindegyik ága-zatában elmaradt az egy évvel korábbitól. A lakásépítések száma (9994 darab) 2016-ban 31%-kal emelkedett, ezzel párhuzamosan a lakás-építési kedv tovább nőtt: 2016 során a kiadott la-kásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések

A gép, gépi berendezés gyártása ágazat drasztikus visszaesésének következtében a tőkeállomány tize-de áramlott a feldolgozóiparba. Továbbra is kiemelt célpont volt a járműgyártás (4,3 milliárd euró), a gyógyszergyártás (2,8 milliárd euró), valamint az elektronikai ipar (2,5 milliárd euró). E három feldolgo-zóipari ágazat nagy arányban részesedett hazánk ipari termeléséből, részben ennek is a következménye a feldolgozóipar magas fokú exportorientációja. A legnagyobb mértékű tőke a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban (18,4 milliárd euró) halmozódott fel, de a pénzügyi szolgáltatások (14,0 milliárd euró), az egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás (9,8 milliárd euró), valamint a kereskedelem (8,0 milliárd euró) is számottevően részesedett a tőkeállományból.

2015 végén a magyar gazdasági szereplők 31,9 milliárd eurónyi befektetett tőkével rendelkeztek kül-földön, ez közel duplája a 2010. évinek. A nagymértékű növekedés elsősorban közép-amerikai (2015. végi állomány 9,4 milliárd euró), izraeli (4,2 milliárd euró) és belgiumi (3,2 milliárd euró) invesztíciók-nak köszönhető. Az előbb említetteken kívül további kiemelkedő célország Ciprus (2,5 milliárd euró), Horvátország (2,2 milliárd euró) és Szlovákia (2,0 milliárd euró).

Az ágazati bontást tekintve a legnagyobb tőkeállomány (9,7 milliárd euró) az egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás szakágazatban, valamint a pénzügyi szolgáltatásokban (6,9 milliárd euró) volt. A magyar gazdasági szereplők számottevő értékben invesztáltak tőkét még a gyógyszergyártásba (4,3 milliárd euró), a bányászatba (2,6 milliárd euró), illetve a kereskedelembe (1,6 milliárd euró).

68 66

79 79 8277

1720

29 2832 32

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Milliárd euró

Hazánkban befektetett külfőldi tőke Külföldön befektetett magyar tőke

4.18. ábraA műkődőtőke-állomány alakulása

Forrás: Magyar Nemzeti Bank.



135

együttes száma 31,6 ezer volt, ez az egy évvel ko-rábbinál 2,5-szer több. (Az engedély- és bejelen-tésszám utoljára 2008-ban volt ennél magasabb.)

A növekedés hajtómotorja a belső fogyasztásra alapozó piaci szolgáltatásokA gazdasági teljesítmény közel kétharmadát rea-lizáló szolgáltató szektor 2016-ban – a megelőző három évhez hasonlóan – nagymértékben hozzá-járult a GDP volumennövekedéséhez. Elsősorban a bővülő belső kereslettel összhangban a szolgál-tató ágazatok együttes teljesítménye 2014 óta fo-lyamatosan bővült, 2016-ban 3,0%-kal. Az elmúlt évek növekedésének köszönhetően – az ágazatok sokszínűsége mellett – a szolgáltatások együttes hozzáadott értéke 2016-ban 13%-kal meghaladta a 2010. évi szintet, ugyanakkor a szektor nem-zetgazdaságon belüli súlya 1,3 százalékponttal, 65,1%-ra mérséklődött.

2016-ban a legtöbb szolgáltató ágazat gazda-sági teljesítménye növekedett, a legnagyobb mér-tékben (6,3%) – elsősorban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek jelentős bővülésének köszönhetően – az üzleti szolgálta-tásoké. Szintén jelentős mértékben nőtt (6,0%)

a hozzáadott érték a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, amihez a hazai lakosság emelkedő vásárlási és utazási kedve, valamint a bővülő külföldivendég-forgalom egy-aránt hozzájárult. (2010 óta a szolgáltató szekto-ron belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágcsoport érte el a legnagyobb vo-lumennövekedést: a hozzáadott érték volume-ne 2016-ban 27%-kal meghaladta a 2010. évit.) Az információtechnológiai szolgáltatások emel-kedése következtében az információ, kommu-nikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye több éve folyamatosan növekszik, 2016-ban 3,7%-kal. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág hozzá-adott értéke 1,2%-kal bővült, miután 2016-ban folytatódott a használtlakás-piac élénkülése. A szállítás, raktározás teljesítménye 2,5, a kis sú-lyú művészet és szabadidő ágé 1,4, a jellemzően az államháztartás által finanszírozott közösségi szol-gáltatásoké (közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) 1,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A szolgáltató szektorban mindössze a pénz-ügyi szolgáltatások teljesítménye mérséklődött: a nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke – a 2015. évi kismértékű (0,2%-os) növekedést követően – 2016-ban 1,1%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A romló teljesítményt elsősorban a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése okozta. (2010 és 2016 között a nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének volu-mene 16%-kal, súlya 1,5 százalékponttal, 3,5%-ra visszaesett.)

Százalékpont, illetve %

-2

-1

0

1

2

3

4

5

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Mezőgazdaság Ipar

Építőipar Piaci szolgáltatások

Közösségi szolgáltatások GDP, %

4.19. ábraHozzájárulás a GDP változásához

a termelési oldalon

IparKözösségi szolgáltatásokKereskedelem és vendéglátásÜzleti szolgáltatásokIngatlanügyletekSzállítás és raktározásInformáció, kommunikációPénzügyi szolgáltatásokÉpítőiparMezőgazdaságEgyéb szolgáltatások

2010

2016

4.20. ábraA bruttó hozzáadott érték megoszlása

a nemzetgazdasági ágak szerint


136

Magyarország, 2016

külkereskedelem

2016-ban tovább bővült a külkereskedelem volumene2016-ban a külkereskedelmi termékforgalom volu-mene – előzetes adatok szerint – az exportban 4,4, az importban 4,7%-kal nőtt 2015-höz képest. A forga-lom növekedési üteme a kivitelben az elmúlt három év, a behozatalban pedig az utóbbi négy év során a legalacsonyabb volt. 2010-hez képest az export volu-mene 39, az importé 36%-kal nagyobb lett. Az elmúlt hat év során a legkedvezőtlenebbül 2012-ben alakult a forgalom, ekkor a behozatal volumene lényegében stagnált, a kivitelé pedig 0,7%-kal bővült.

2016-ban a kivitel értéke 93,0 milliárd euró volt, 2,9%-kal több, mint 2015-ben. A behozatal értéke 83,1 milliárd eurót tett ki, 1,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Külkereskedelmünk 9,9 milli-árd eurós többlettel zárta az esztendőt, az egyenleg 1,3 milliárd euróval javult 2015-höz képest. A kül-kereskedelmi termékforgalom egyenlege 2009 óta

mutat többletet, az aktívum összege 2012–2014-ben 6–7 milliárd euró között váltakozott, 2015-ben és 2016-ban egyaránt rekordnagyságú volt.

folytatódott a forint leértékelődése25)

Hazánk fokozódó exporttevékenységéből kifolyólag a külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági sze-replők számára a forint árfolyamának alakulása kockázati forrás. A magyar fizetőeszköz árfolyama az euró-val szemben 2016 folyamán a 304–318 forint/euró árfolyamsávban mozgott. A kurzust inkább nemzetközi tényezők alakították, ugyanakkor kedvezően hatott rá az ország szuverén államadósságának, hitelkockázati besorolásának javítása.26) Az átlagárfolyam 2016-ban 311,46 forint/euró volt, ez – a 2011 óta tartó folyama-tos leértékelődés következtében – az euró bevezetése óta a leggyengébb éves átlagos árfolyamszint. Az egy évvel korábbihoz képest az átlagárfolyam 0,5%-kal gyengébb, az év végi árfolyam 0,7%-kal erősebb volt. Az időszak folyamán a régiós versenytársak devizái közül – a 2016. évi átlagárfolyamok alapján – a cseh korona 0,9%-kal erősödött, a lengyel zloty 4,3, a román lej 1,0%-kal gyengült az egy évvel korábbihoz képest.

Az amerikai dollárral szemben a forint szintén veszített az értékéből: a 2016. évi árfolyam (281,44 forint/amerikai dollár) 0,7%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A folyamatot alapvető-en az euró dollárral szembeni árfolyamának alakulása alakította, amiben jelentős szerepe volt a Fed mo-netáris politikájával és az Egyesült Államok gazdaságpolitikájával kapcsolatos várakozásoknak, valamint az Európai Központi Bank hitelezést élénkítő intézkedéseinek.

4.3. táblaÁrfolyamok, 2016

Megnevezés

Árfolyam Átlagárfolyam

év elején minimum-értéke

maximum-értéke

év végi

értékeváltozása az előző évhez képest, %értéke

változása az előző évhez képest, %

Forint/amerikai dollár 288,82 268,52 299,71 293,69 2,5 281,44 0,7Forint/euró 315,68 304,28 317,97 311,02 –0,7 311,46 0,5

25) Forrás: Magyar Nemzeti Bank.26) Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról, 2016. december. Magyar Nemzeti Bank, 2016.

0

10

20

30

40

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Behozatal Kivitel

4.21. ábraA külkereskedelmi termékforgalom

volumenének változása(2010-hez képest)




137

2016-ban a forgalom forintban mért árszín-vonala mérséklődött az előző évihez képest, a változás mértéke az exportban 1,0, az importban 2,5% volt. Az import árszínvonalának az exportét meghaladó mértékű csökkenése hatására a cse-rearány27) kedvezően változott, a javulás 1,5%-os volt, 2009 óta a legjelentősebb mértékű. A forint 2016-ban az euróhoz és a dollárhoz képest egy-aránt kismértékben gyengült (0,5, illetve 0,7%-kal). 2016-ban a forint éves átlagárfolyama az euróhoz ké-pest a leggyengébb volt a közös európai pénz 1999. évi bevezetése óta, a dollárhoz képest pedig az elmúlt tizenöt év leggyengébb árfolyamszintje alakult ki.

A 2016. évi, 429 milliárd forintos egyenlegja-vulás fontosabb tényezőit az ár- és árfolyamvál-tozás jelentették, amelyek összességében 371 mil-liárd forinttal hatottak a mérlegjavulás irányába. Ezen belül a cserearány javulása 450 milliárd fo-rinttal kedvezőbbé tette az egyenleget, ezt a hatást mérsékelte az árszint csökkenése. Ugyan a behoza-tal volumene 2016-ban valamelyest (0,3 százalék-

ponttal) nagyobb ütemben bővült, mint a kivitelé, ennek ellenére a volumenváltozás is a mérleg ja-vulásának irányába hatott. Az 58 milliárd forintot kitevő hatás annak tulajdonítható, hogy az export nagyobb értékű volt, mint az import.

A cserearány 2011–2012-ben romlott, az utób-bi négy évben ugyanakkor javult. E folyamatok eredményeképpen a 2016. évi cserearány 1,0%-kal kedvezőbb volt a 2010. évinél. Hat év alatt a ki-vitel forintárszintje 6,0, a behozatalé 5,0%-kal nőtt, miután azonban a forint ugyanennyi idő alatt 17%-kal gyengült a kiemelt devizákhoz képest, így a kereskedelem devizaárszintje28) 9–10%-kal elmaradt a 2010. évitől. Említést érdemel, hogy külkereskedelmünk devizaárszintje már a gaz-dasági világválság legmélyebb recessziót mutató évében, 2009-ben is számottevően csökkent, így a 2008-hoz viszonyított visszaesés az importban 17, az exportban pedig 15%-os, ami áruforgalmunk szerkezetében az olcsóbb termékek térnyerését mutatja.

27) A cserearányt a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.28) A devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki.

4.4. táblaA külkereskedelmi termékforgalom összefoglaló adatai, 2016

MegnevezésExport Import Egyenleg

érték előző év=100,0 érték előző év=100,0 érték változás az előző évhez képest

Milliárd forint 28 977 103,4 25 883 102,1 3 094 429Millió euró 93 046 102,9 83 111 101,5 9 935 1 340Millió dollár 103 073 102,8 92 054 101,4 11 019 1 490

4.5. táblaA külkereskedelmi árszintváltozás fontosabb mutatói

(%)

ÉvForintárindex

ÁrfolyamindexDevizaárindex Cserearány-

mutatókivitel behozatal kivitel behozatal

Előző év=100,02011 103,3 105,0 100,6 102,6 104,3 98,4

2012 102,9 104,3 104,6 98,3 99,7 98,7

2013 100,0 99,4 102,1 98,0 97,4 100,6

2014 101,1 100,1 104,0 97,3 96,3 101,0

2015 99,7 98,9 103,4 96,4 95,6 100,8

2016 99,0 97,5 100,5 98,5 97,0 101,5

2010=100,0

2016 106,0 105,0 116,5 91,0 90,2 101,0


138

Magyarország, 2016

Külkereskedelmünk legfontosabb termékei a gépek és szállítóeszközökA külkereskedelmünk legfontosabb árufőcsoport-ját a gépek és szállítóeszközök jelentik, amelyek több mint felét teszik ki a forgalomnak. Részese-désük az exportban hagyományosan nagyobb, mint az importban, 2016-ban a kivitelben elért arányuk 8,0 százalékponttal meghaladta a behozatalban ta-pasztaltat.

A gépek és szállítóeszközök változatlan áron számított kivitele 4,8, a behozatala 4,3%-kal bő-vült a 2015. évi szinthez képest, amelyek a forga-lom mindkét irányában az elmúlt négy év legala-csonyabb növekedési ütemeit jelentik. Exportban a legnagyobb forgalmú árucsoportot a közúti jármű-vek jelentették, amelyek 16,7 milliárd eurós kivitele 3,0%-kal haladta meg a megelőző évit. A csoport kivitele 2010-hez képest 10,0 milliárd euróval nőtt, a növekmény túlnyomó része a 2013–2015. években keletkezett. A termékkör 2016. évi exportjának kö-zel négytizede Németországba került, ezt – tőle je-lentősen lemaradva – Franciaország követte a rang-sorban. A közúti járművek behozatala 8,9 milliárd euró értékű volt 2016-ban, 5,8%-kal több a 2015. évinél. Az árucsoport euróban számított importja folyamatosan nőtt a 2010-es években, a 2016. évi forgalom 2,1-szerese volt a hat évvel korábbinak. A forgalom ezen irányában is Németország a legfonto-sabb kereskedelmi partnerünk, részesedése hasonló az exportban tapasztalthoz. A villamos gép, készü-lék és műszer árucsoport 2016-ban is az export má-sodik legnagyobb, az importnak pedig a legnagyobb forgalmú termékköre volt. 2016 során a kereske-delmük euróértéke a kivitelben 3,7, a behozatalban 6,0%-kal nőtt, 2010-hez viszonyítva ugyanakkor csak az exportban adódott dinamikus bővülés (46, illetve 9,6%). 2016-ban az árucsoport behozatalá-

ban a legfontosabb termékeket az elektronikus in-tegrált áramkörök és mikroszerkezetek, kivitelében pedig az elektromos vezérlésre vagy elektromosság elosztására szolgáló kapcsolótáblák, -panelek, -tar-tók, -asztalok, -dobozok és -foglalatok jelentették. Az energiafejlesztő gépek és berendezések forgal-mának euróban számított növekedési üteme 2016 során az importban 6,1, az exportban pedig 7,9%-os volt, a növekedési ütem a forgalom mindkét irányá-ban mérséklődött a 2015. évihez képest. 2016-ban a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó ké-szülékek euróban számított forgalma a kivitelben 1,9%-kal nőtt, a behozatalban ugyanakkor 5,6%-kal csökkent. Az árucsoport forgalma a 2010-es évek többségében mérséklődött, így a behozatal euró-ban számított értéke 2016-ban alig több mint felét, a kivitelé pedig mintegy négytizedét tette ki a hat évvel korábbinak. Az árucsoport volumenhordozó termékeit 2016-ban is a mobiltelefonok és alkatré-szeik, ezeken kívül exportban a televíziókészülékek jelentették.

2016-ban a külkereskedelmünk mintegy har-madát a feldolgozott termékek jelentették. A fel-dolgozott termékek volumene kivitelben 5,4, be-hozatalban 6,9%-kal bővült 2015-höz képest. A feldolgozott termékek forgalma ugyanakkor nem-csak 2016-ban, hanem hatéves időtávban is a leg-gyorsabban nőtt az termékféleségek közül, 2010-hez képest az exportjuk 55, az importjuk pedig 54%-kal lett nagyobb. 2016-ban a feldolgozott termékek 4,0 százalékponttal nagyobb arányban részesedtek a forgalomból, mint hat évvel korábban.

A feldolgozott termékeken belül 2016-ban is a gyógyszer és gyógyszerészeti termékekből bonyo-lítottuk le a legnagyobb forgalmat. A kereskede-lem euróban számított értéke kivitelben 1,0%-kal 4,4 milliárd euróra, behozatalban 0,4%-kal

4.6. táblaA külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2016

(%)

ÁrufőcsoportKivitel Behozatal

volumenindex értékindexa)

megoszlása) volumenindex értékindexa)

megoszlása)

2015=100,0 2015=100,0Élelmiszerek, italok, dohány 100,6 100,0 7,1 104,1 106,0 5,4Nyersanyagok 104,0 101,4 2,2 104,1 100,4 2,1Energiahordozók 96,2 82,3 1,8 97,1 79,2 6,4Feldolgozott termékek 105,4 103,2 31,2 106,9 104,1 36,4Gépek és szállítóeszközök 104,8 103,9 57,7 104,3 102,9 49,7Összesen 104,4 102,9 100,0 104,7 101,5 100,0a) Euróadatokból számítva.



139

3,6 milliárd euróra mérséklődött. Gyógyszereket a legnagyobb értékben 2016-ban is Franciaország-ból importáltunk, míg a legfontosabb célpiacunk-ká Németország vált, miután megelőzte a korábbi évek listavezetőjét, Oroszországot, ahová a gyógy-szerexportunk három év alatt 47%-kal esett vissza. A kereskedelem mindkét irányában 2–3 milliárd euró értékű volt a forgalom az egyéb feldolgozott termékek, valamint az egyéb fémtermékek ese-tében, kereskedelmük euróértéke 2016-ban egy számjegyű mértékben nőtt, közülük a nagyobb mértékű bővülés az egyéb feldolgozott termékeket érintette.

2016-ban az élelmiszerek, italok, dohányter-mékek exportvolumene 0,6, az importé 4,1%-kal magasabb volt, mint 2015-ben. Ezeknek a termékek-nek a változatlan áron számított forgalma 2010-hez viszonyítva az átlagtól elmaradó mértékben, 17–18%-kal növekedett. Ami az áralakulást illeti, 2016-ban a behozataluk forintárszínvonala a ter-mékféleségek közül egyedüliként növekedett (2,3%), a kivitelüké pedig a legkisebb mértékben csökkent (–0,1%). Hat év alatt az agrárjellegű kereskedelem forintárszintje mintegy 30%-kal emelkedett, ami a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb mér-tékű növekedés a termékféleségek közül.

Az idetartozó áruk közül a legnagyobb értékű exportot 2016-ban is a gabona és gabonakészítmé-nyekből, importot a zöldségfélék és gyümölcsökből bonyolítottuk le, előbbiek euróban számított forgal-ma 13%-kal csökkent, utóbbiaké viszont 9,6%-kal nőtt a 2015. évihez képest. A gabona és gabona-készítmények kivitelének 45%-át a kukoricaexport jelentette, amelynek értéke mintegy negyedével csökkent 2015-höz képest. A búza euróban számí-tott kivitele ezzel szemben ötödével nőtt, és az áru-csoport exportjának 31%-át tette ki 2016-ban. Ga-bonaexportunk legfontosabb célpiaca Olaszország volt. Az agrárjellegű termékek külkereskedelmében 2,1 milliárd eurós aktívum keletkezett.

2016-ban az energiahordozók volumene a be-hozatalban 2,9, a kivitelben 3,8%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. A kereskedelem volumene már 2015-ben csökkent, 2010-hez képest ugyan növe-kedés adódott, aminek a mértéke (importban 4,4, exportban 9,7%) ugyanakkor a legalacsonyabb volt a termékféleségek közül. 2016-ban a volumenen kívül a forintárszint is csökkent, behozatalban 18, kivitel-

ben 14%-kal. Az import exporténál nagyobb mér-tékű árcsökkenése már önmagában is a cserearány javulásának irányába hatott, amit tovább erősített külkereskedelmünk azon adottsága, hogy az ener-giahordozók a behozatalunkból lényegesen nagyobb arányban részesednek, mint a kivitelünkből (6,4, il-letve 1,8%-kal), így árszínvonaluk változása nagyobb mértékben befolyásolja a teljes import árváltozását, mint az exportét. Az energiahordozó-kereskedelem forintban számított árszínvonala 2013–2016-ban folyamatosan csökkent, az import esetében a 2016. évi árszint 42%-kal volt alacsonyabb a 2012. évinél. (Ugyanennyi idő alatt a háztartási energia fogyasz-tói ára 22%-kal csökkent hazánkban.)

A volumen- és árfolyamatok együttes hatása-ként az energiahordozók euróban számított im-portja 2016-ban 21%-kal csökkent, azok után, hogy már 2015-ben is jelentős (28%-os) visszaesés adódott. Az idetartozó legjelentősebb forgalmú csoport 2016-ban is a kőolaj és kőolajtermék volt, amelyek 2,8 milliárd eurós behozatala 14%-kal el-maradt a 2015. évitől. A természetes és mestersé-ges gáz esetében még nagyobb, 36%-os visszaesés következett be, ennek révén az import 1,3 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmünkből mindössze 2,2%-os arányban részesedő és ezzel a legkisebb súlyú árufő-csoportnak, a nyersanyagoknak a változatlan áron számított forgalma 4%-kal volt magasabb 2016-ban a megelőző évinél. 2010-hez képest az export volu-mene 16, az importé 31%-kal bővült.

Külkereskedelmünk közel négyötödét az Európai Unió tagállamaival bonyolítjuk le2016-ban az Európai Unió tagországaival (EU-28) lebonyolított kereskedelem volumene az export-ban 5,1, az importban 5,3%-kal nőtt 2015-höz képest, ami alacsonyabb növekedési ütem a 2014–2015. évinél. Euróban számítva a kivitel 3,4, a behozatal 3,1%-kal bővült egy év alatt, a növe-kedés mértéke 2010-hez képest az exportban 32, az importban 44% volt. Az uniós forgalom bő-vülése különösen az importban haladta meg az összforgalomét, utóbbi irányban az átlagosnál 18 százalékponttal gyorsabb növekedés számítható. Az aktívum ugyan 2016-ban is nőtt (+471 millió euró), de 2010 óta összességében 2,1 milliárd euró-val csökkent, és 9,1 milliárd eurót tett ki.


140

Magyarország, 2016

Az összes termékforgalom 57%-át a régi tagál-lamokkal (EU-15) bonyolítottuk le, ebben a vi-szonylatban az export volumene 4,4, az importé 4,7%-kal nőtt 2016-ban. A velük folytatott keres-kedelem mérlege 6,2 milliárd eurós többletet mutat 2016-ra, 212 millió euróval többet, mint 2015-ben. 2010-hez képest a kivitel euróban számított értéke 30, a behozatalé 39%-kal lett nagyobb, a változat-lan áron számított növekedés ennél 9,0, valamint 5,7 százalékponttal nagyobb ütemű volt. Az új, 2004-ben, illetve azóta csatlakozott, összesen 12 tagállammal lebonyolított kereskedelem volumene 2016-ban a forgalom mindkét irányában 6,7%-kal

nőtt 2015-höz képest. Az exportban és az import-ban egyaránt 22%-os arányt képviselő relációval 2,9 milliárd eurós többlet alakult ki 2016-ban, ami 259 millió euróval meghaladta az előző évit. 2010-től a kivitel euróértéke 36, a behozatalé 60%-kal nőtt, amelyek a legnagyobb mértékű növe-kedések a meghatározó országcsoportok közül.

Az Európai Unión kívüli országokkal folyta-tott kereskedelmünkben a változatlan áron szá-mított export 2,2, az import 2,8%-kal növeke-dett 2016-ban. Az országcsoporttal lebonyolított áruforgalom hosszabb távot vizsgálva is kedve-zőtlenebbül alakult, mint az uniós kereskedelem: 2010-hez képest a kivitel euróban számított érté-ke 25%-kal nőtt, a behozatalé 13%-kal csökkent. Az egyenleg ugyanakkor ebben a fő relációban is kedvezőbbé vált 2016 során, sőt a 868 millió eurós javulás lényegesen több annál, mint ami az uni-ós viszonylatban alakult ki. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem egyenlege 2010-ben még 5,7 milliárd eurós deficitet mutatott, a hiány 2014-ig folyamatosan csökkent, 2015-ben pe-dig már kis összegű aktívum keletkezett, majd az egyenleg 2016-ban tovább javult. A mérlegjavu-láshoz a legnagyobb mértékben az ázsiai országok járultak hozzá (2,9 milliárd euró), de számottevő volt az amerikai, illetve az EU-n kívüli európai országokat illető egyenlegjavulás is (1,7 milliárd, valamint 1,5 milliárd euró). A mérleg kedvezőb-bé válása az ázsiai, illetve az EU-n kívüli európai országokat illetően meghatározóan az importérték csökkenésével, az amerikai országok vonatkozásá-ban ugyanakkor kizárólag az export értéknövek-ményével magyarázható.

7,1

4,1

0,5

–7,5

0,5

6,2

2,92,0

–4,6

2,2

–8,0

–6,0

–4,0

–2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

Milliárd euró

RégiEU-tagok(EU-15)

Új EU-tagok(EU-13)

EU-nkívüli

európaiországok

Ázsiaiországok

Amerikaiországok

2010 2016

4.22. ábraAz egyenleg alakulása országcsoportok szerint

4.7. táblaA külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2016

(%)

OrszágcsoportKivitel Behozatal

volumenindex értékindexa)

megoszlása) volumenindex értékindexa)

megoszlása)

2015=100,0 2015=100,0Európai Unió (EU-28) 105,1 103,4 79,5 105,3 103,1 78,1

Régi tagállamok (EU-15) 104,4 103,2 57,0 104,7 103,1 56,5Új tagállamok 106,7 104,0 22,4 106,7 103,1 21,6

EU-n kívüli országok 102,2 100,8 20,5 102,8 96,2 21,9Ebből:

EU-n kívüli európai országok .. 100,2 8,4 .. 89,8 6,9ázsiai országok .. 104,9 5,8 .. 98,8 12,1amerikai országok .. 99,4 4,9 .. 103,5 2,8

Összesen 104,4 102,9 100,0 104,7 101,5 100,0a) Euróadatokból számítva.



141

A legfontosabb partnerünk továbbra is NémetországA legfontosabb külkereskedelmi partnerünk 2016-ban is Németország volt, amely országgal a forgalmunk több mint negyedét bonyolítottuk le. A Németországgal folytatott külkereskedelem euróértéke kivitelben 3,9, behozatalban 2,5%-kal nőtt, ezek a növekedési ütemek 1,0 százalékpont-tal meghaladták az átlagosat. Ausztria 2016-ban is a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk volt annak ellenére, hogy az exportrangsorban az előző évinél két helyezéssel hátrébb került. A kivi-tellel azonos módon a teljes külkereskedelmi forgal-munkban is Szlovákia volt a harmadik legfontosabb partnerünk, míg a negyedik Franciaország. Utóbbi egy év alatt az exportrangsorunkban két helyezést előrébb lépett, az importban ugyanakkor ugyan-ennyivel hátrébb került. Importban a két évvel ez-előtti rangsor harmadik helyezettje, Oroszország esetében tovább csökkent a behozatal, és így kike-rült az első 10 importpartner ország közül, helyét Románia vette át. Orosz behozatalunk csökkené-se meghatározóan az energiaimport visszaesésével magyarázható, amelynek ellenére Oroszország – az összforgalmat tekintve – továbbra is a legfontosabb EU-n kívüli európai partnerünk, az EU-n kívüli országokat tekintve pedig – Kínát és az Egyesült Államokat követően – a harmadik a sorban. Az új tagállamok közül a forgalom mindkét irányában az első tíz között található a három visegrádi partner-ország (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) és

Románia is. A 2016. évi kivitelünk kétharmadát, behozatalunknak pedig a 72%-át a tíz legfontosabb partnerünkkel bonyolítottuk le, amelyek között jelen-tős többségben vannak az európai uniós tagállamok. Az első 10 ország közül ugyanis az exportban kizá-rólag az Egyesült Államok, míg az importban Kína nem tagja az európai integrációnak.

A behozatalra nemcsak az árut feladó ország, ha-nem származási országok szerint is rendelkezésre állnak adatok. E kétféle adat összehasonlítása révén következtetéseket vonhatunk le arról, hogy mely or-szágok kapcsolódtak be más országok által gyártott termékek kereskedelmi közvetítésébe, és melyek szakosodtak arra kevésbé. Németországból példá-ul 2,8 milliárd euróval nagyobb értékű áru került 2016-ban Magyarországra, mint amekkora a német származású termékek összértéke volt, legnagyobb partnerünk tehát aktív más országok által termelt áruk Magyarországra szállításában29) is. Hasonló a helyzet Ausztriát, valamint Szlovákiát illetően is, amelyek esetében a különbség 2,1 milliárd, illetve 1,2 milliárd euró volt 2016-ban. A nagyforgalmú tengeri kikötőkkel rendelkező Hollandia, valamint Belgium vonatkozásában az ideszállított áruk értéke 2,0 milliárd, illetve 0,7 milliárd euróval haladta meg a származás szerinti értéket. A Földközi-tenger felől érkező áruk Magyarországra közvetítésben legjelen-tősebb partnerországunk, Szlovénia esetében pedig 0,6 milliárd eurós különbség adódott. Utóbbi orszá-got illetően a származás szerinti áruforgalom értéke 2016-ban a felét sem érte el az onnan ideérkezett

4.8. táblaMagyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2016

(euróadatokból számolva)(%)

Export Importrang-sor ország részesedés a

forgalombólelőző év=

100,0rang-sor ország részesedés a


100,01. Németország 27,5 103,9 1. Németország 26,5 102,52. Románia 5,0 96,2 2. Ausztria 6,4 98,43. Szlovákia 4,9 101,7 3. Lengyelország 5,6 102,44. Franciaország 4,8 106,3 4. Szlovákia 5,3 102,65. Olaszország 4,8 105,4 5. Kína 5,3 101,96. Ausztria 4,8 102,2 6. Csehország 4,9 103,87. Csehország 4,1 109,3 7. Hollandia 4,9 109,98. Lengyelország 4,1 111,6 8. Franciaország 4,9 98,29. Egyesült Királyság 3,9 103,3 9. Olaszország 4,8 106,9

10. Egyesült Államok 3,4 98,8 10. Románia 3,1 100,5Összesen 100,0 102,9 Összesen 100,0 101,5

29) A német származású termékek Magyarországra szállítása értelemszerűen nemcsak Németország által, hanem más ország közvetítése révén is megvalósulhat.


142

Magyarország, 2016

termékekének. A transzkontinentális kereskedelem fontos közvetítő országa még Hongkong (Kína) is, ahonnan a hazánkba érkező 616 millió euró értékű áruforgalomnak mindössze tizede volt ottani szár-mazású.

Ezen országok legfontosabb „ellenpárja” Kína, az onnan származó és 2016 során hazánkba került áruk értéke (8,0 milliárd euró) 3,6 milliárd euróval több volt, mint az onnan ideszállítottaké. Hasonló jelenség volt megfigyelhető az Egyesült Államok, Japán és a Koreai Köztársaság esetében is, amely országokra 0,6–0,6, illetve 0,4 milliárd euró volt a különbség.

A szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege 2016-ban is javult2016-ban a szolgáltatásexport értéke 21,3 mil-liárd euró volt, 4,4%-kal több, mint 2015-ben. A szolgáltatásimport értéke 14,3 milliárd eurót tett ki, 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. 2010-hez képest a szolgáltatások exportja 45, importja 22%-kal nagyobb lett. A forgalom két iránya közötti különbség lényegesen nagyobb, mint a termékforga-lom esetében (30, illetve 26%), amelynél a kivitel és a behozatal szoros együttmozgását az export magas importhányada determinálja. A termékforgalomhoz hasonlóan a legkedvezőtlenebbül 2012-ben válto-zott a forgalom 2010-től, amikor mindkét irányban mérséklődés következett be.

2016 folyamán a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmunkban 7,0 milliárd eurós többlet keletke-zett, az egyenleg 924 millió euróval javult 2015-höz képest. A mérleg folyamatosan kedvezőbbé vált, a javulás mértéke 2010-hez képest 4,0 milliárd eurót tett ki.

Szolgáltatás-külkereskedelmünk legfontosabb csoportját 2016-ban is az üzleti szolgáltatá-sok jelentették, amelyek a szolgáltatásexport euróértékének 42%-át, az importnak hattizedét adták. E szolgáltatáscsoport kereskedelmében 2010–2015-ben rendre hiány keletkezett, 2016-ban ugyanakkor 418 millió eurós többlet alakult ki, miután a mérleg 1,2 milliárd euróval javult. A számos alcsoportot magában foglaló szolgáltatáscsoport esetében bekövetkezett mér-legjavulás legnagyobbrészt a szellemi tulajdon használatáért kapcsolatos pénzmozgások válto-zása miatt következett be, amelyek egyenlege 2015-höz képest 761 millió euróval javult. Emel-lett még az egyéb üzleti szolgáltatások mérle-ge is számottevően kedvezőbbé vált (345 millió euró), leginkább a jogi, számviteli, üzletviteli ta-nácsadás és PR-szolgáltatások egyenlegjavulása következtében. Az üzleti szolgáltatásokon be-lül a kereskedelem mindkét irányában legalább 1,0 milliárd euró értékű pénzmozgás a számítás-technikai és információs szolgáltatások vonatko-zásában, illetve a szellemi tulajdon használatával kapcsolatosan valósult meg, de hasonló nagyság-rendet képviselt az egyéb üzleti szolgáltatások két alcsoportja, a jogi, számviteli, üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások, valamint az egyéb (máshová nem sorolt) üzleti, szakmai és műszaki szolgálta-tások is. Utóbbi két csoport exportja jelentősen, 2,0, illetve 1,8-szeresére bővült 2010-hez képest, de ennél is határozottabban, 3,2-szeresére bővült a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgál-tatások külpiaci értékesítéséből származó bevétel. A kereskedelem mindkét irányában dinamikusan bővült a számítástechnikai és információs szolgál-tatások forgalma, 2016. évi kereskedelmükben fél-milliárd eurós többlet keletkezett. 2010-hez képest a forgalom mindkét irányában számottevő csökke-nés következett be a távközlési szolgáltatások, va-lamint az építési-szerelési szolgáltatások esetében. A legnagyobb hiány pedig a kutatás-fejleszté-si szolgáltatások kereskedelmében keletkezett, amelynél az importkiadások értéke 334 millió eu-róval meghaladta az exportbevételekét. Behozatal Kivitel

0

10

20

30

40

50

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

4.23. ábraA szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom

értékének változása (2010-hez képest, folyó áron, euróban,

turizmussal együtt)



143

A szállítási szolgáltatások exportja 5,4 milli-árd, importja 3,1 milliárd eurót tett ki, 25, illetve 22%-kal részesedtek a szolgáltatás-külkereskedel-münk megfelelő irányú forgalmából. A szállítási szolgáltatások exportja 2016-ban 6,0%-kal bővült, 1,7 százalékponttal nagyobb mértékben, mint a behozataluk. A szállítási szolgáltatások külkeres-kedelmében rendre nőtt az aktívum, a 2016. évi egyenleg 1,4 milliárd euróval volt kedvezőbb a 2010. évinél. A két legfontosabb szállítási módo-zatot a kereskedelem mindkét irányában a közúti, valamint a légi szállítás jelentette, a legnagyobb forgalom exportban az előbbi, importban az utób-bi szolgáltatásokat illetően alakult ki. A közúti szállítási szolgáltatások nemzetközi cseréjéből 1,4 milliárd eurós aktívum keletkezett 2016-ban, a légi szállítási szolgáltatások exportja pedig tavaly is dinamikusan (11%-kal) nőtt.

2016-ban a turizmus révén befolyó bevételek 5,1 milliárd, az ahhoz kapcsolódó kiadások 2,0 mil-liárd eurót tettek ki. Az egyenleg 2013–2015-ben tapasztalt javulása 2016-ban megszakadt, a többlet a 2015. évivel megegyező összegű, 3,1 milliárd euró volt. A turizmushoz kapcsolódó importkiadások 2016-ban 19%-kal emelkedtek, lényegesen nagyobb mértékben, mint 2014–2015-ben. Az utóbbi három évben tapasztalt növekedés hatására a turizmushoz

kapcsolódó importkiadások már meghaladták a 2010. évi szintet (+7,8%).

2016-ban bérmunka szolgáltatás címén 1,3 mil-liárd eurós díjbevétel jelentkezett hazánknak, és miután az import nem volt jelentős összegű, így a tevékenység egyenlege 1,2 milliárd eurós többletet mutatott.

Ami a szolgáltatás-külkereskedelmi forga-lom relációs szerkezetét illeti: 2016-ban a szol-gáltatás-külkereskedelmi forgalmunk több mint héttizedét az Európai Unió tagállamaival bonyo-lítottuk le. Ezen belül elsősorban a régi tagálla-mokkal kereskedünk, amely országcsoporttal a teljes kivitelnek 55, a behozatalnak 58%-a valósult meg 2016-ban. A legjelentősebb unión kívüli re-lációt a forgalom mindkét irányában az amerikai országok jelentik. Exportban hozzájuk hasonló, mintegy egytizedes aránnyal részesednek az EU-n kívüli európai országok is. A forgalom exportban 2015-höz és 2010-hez viszonyítva is az amerikai or-szágokkal bővült a legnagyobb ütemben (21, illetve 90%-kal). Importban a megelőző évhez viszonyítva az ázsiai országokkal folytatott kereskedelem nőtt a legdinamikusabban (8,6%). Ezt megközelítően, 8,0%-kal növekedett az új tagországokkal foly-tatott kereskedelem, és e reláció bővült 2010 óta a legnagyobb mértékben (37%). 2016-ban a

4.9. táblaA szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása szolgáltatáscsoportonként, 2016*

(%)

SzolgáltatáscsoportAz export Az import

megoszlásaértékindexe

(2015=100,0)megoszlása

értékindexe (2015=100,0)

Bérmunka szolgáltatási díj 6,3 76,5 1,1 86,2Javítási és karbantartási szolgáltatások 2,1 103,8 2,7 116,7Turizmus 24,0 106,5 13,8 119,0Szállítási szolgáltatások 25,2 106,0 22,0 104,3Üzleti szolgáltatások 41,9 108,3 59,5 94,5

Ebből:távközlési szolgáltatások 0,6 97,0 1,5 100,7építési-szerelési szolgáltatások 1,2 82,9 1,1 89,2biztosítási szolgáltatások 0,1 96,6 1,2 121,2pénzügyi szolgáltatások 1,1 106,0 2,5 111,3számítástechnikai és információs szolgáltatások 7,4 104,9 7,1 100,1szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak 7,6 114,6 8,8 69,4egyéb üzleti szolgáltatások 21,3 107,9 34,0 99,7személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások 2,6 126,3 3,1 105,6

Kormányzati szolgáltatások 0,5 98,8 0,9 100,4Összesen 100,0 104,4 100,0 99,8

* A kereskedelem értéke exportban 21 milliárd 291 millió euró, importban 14 milliárd 276 millió euró volt 2016-ban.


144

Magyarország, 2016

7,0 milliárd eurós többletből 4,5 milliárd euró az uniós forgalomban, 3,5 milliárd euró a régi tagálla-mokkal lebonyolított kereskedelemben keletkezett. A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg 2010 óta 4,0 milliárd euróval vált kedvezőbbé, amin belül az uniós forgalomban 2,4 milliárd, a régi tagállamokat illetően 1,6 milliárd, az amerikai országok vonat-kozásában 0,9 milliárd euró volt az egyenlegjavulás mértéke.

A termékforgalomhoz hasonlóan a legfontosabb kereskedelmi partnerünket a szolgáltatás-külke-reskedelmi forgalomban is Németország jelentette, bár részesedése a javak ezen csoportjának külkeres-kedelmében alacsonyabb. A termékforgalom ese-tében olyan, az áru fizikai létezéséhez kapcsolódó költségek (mint például szállítás, szállítmánybizto-sítás) vannak, amelyek földrajzilag távol található kereskedelmi partnerek esetén rontják a külkeres-kedelmi ügylet versenyképességét. Miután a szol-gáltatás-külkereskedelemben ilyen költségek nem jelentkeznek, a legfontosabb partnereket ismertető rangsorban a termékforgalomhoz képest kedve-zőbb helyezést foglalnak el az olyan, távoli – és na-gyon fejlett szolgáltató szektorral rendelkező – or-szágok, mint az Egyesült Államok, vagy a földrajzi szempontból Európa perifériáján található Egyesült Királyság. 2016-ban a forgalom két irányában azonos sorrend alakult ki az öt legfontosabb kereskedelmi partnerünket illetően, miután exportban az Egye-sült Államokkal megvalósult forgalom euróértéke 34%-kal nőtt, megelőzve a 2016-ban még második Egyesült Királyságot. (A növekedés mindenekelőtt az audiovizuális szolgáltatások és a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak emelkedése miatt követke-zett be.) Az Egyesült Királyság esetében az import

változott számottevően, a 30%-os csökkenés megha-tározóan a szellemi tulajdon használatáért fizetett dí-jak visszaesésével áll összefüggésben. A legfontosabb partnereink többsége európai uniós ország, az unión kívüliek közül az első 10 ország között az Egyesült Államok és Svájc szerepel, de utóbbi csak az export-ban, amelyben a 6. helyezett volt 2016-ban.

kormáNyzati szektor

A kormányzati szektor hiánya 2016-ban 610 mil-liárd forint volt, a GDP 1,7%-ának felelt meg. A deficit 82 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,1 százalékponttal nőtt a rekordalacsony hiányt mutató 2015. évihez képest. A maastrichti kritéri-um 3,0%-os hiánycélja 2012-től 2016-ig mindegyik évben teljesült.

4.10. táblaMagyarország legfontosabb partnerországai a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomban, 2016

(euróadatokból számolva, turizmus adatok nélküli forgalom)*(%)

Export Import

rang-sor ország részesedés a


100,0rang-sor ország részesedés a


100,01. Németország 19,7 106,3 1. Németország 21,5 98,12. Egyesült Államok 10,4 134,2 2. Egyesült Államok 10,7 90,23. Egyesült Királyság 9,1 104,3 3. Egyesült Királyság 8,2 70,44. Ausztria 7,1 97,3 4. Ausztria 6,7 107,05. Hollandia 4,1 104,4 5. Hollandia 4,6 89,6

Összesen 100,0 103,8 Összesen 100,0 97,3* A kereskedelem értéke exportban 16 milliárd 182 millió euró, importban pedig 12 milliárd 313 millió euró volt 2016-ban.

–4,5

–5,5

–2,3 –2,6–2,1

–1,6 –1,7

–6,0

–5,0

–4,0

–3,0

–2,0

–1,0

0,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Maastrichti kritérium

4.24. ábraA kormányzati szektor egyenlege

a GDP százalékában



145

2016-ban a kormányzati szektor bevétele 16,0 ezer milliárd forint volt, a GDP 46%-a. A bevételek érté-ke 2015-höz képest 3,1%-kal csökkent, ezzel meg-szakadt a 2011–2015 során tapasztalt növekedés. A legfontosabb bevételi forrást jelentő, a bevételek négytizedét adó termelési és importadók értéke lé-nyegében változatlan maradt (+0,2%). Az idetarto-zó legfontosabb adónemből, az általános forgalmi adóból származó bevételek valamelyest mérsék-lődtek (–0,3%), miáltal megszakadt az áfabevétel 2014–2015 során tapasztalt számottevő, összessé-gében 23%-os növekedése, ami jelentős részben az online pénztárgépek bevezetésének volt a követ-kezménye. A bevételek háromtizedét a társadalom-biztosítási hozzájárulások adták, amelyek 7,7%-kal emelkedtek 2016-ban. A túlnyomórészt EU-transz-fereket tartalmazó egyéb bevételek ezzel szemben 34%-kal – 1116 milliárd forinttal – csökkentek 2015-höz képest, abban az évben ez a bevételi tétel kiemelkedő összegű volt.

2016-ban a kormányzati szektor kiadása 16,6 ezer milliárd forint volt, 2,5%-kal kevesebb, mint 2015-ben. A mérséklődés 2013–2015 7–7%-os növekedéseit váltotta fel. A legfontosabb csoportot, a kiadások 27%-át a pénzbeni társadalmi juttatások jelentet-ték, ezek 2016. évi összege 1,7%-kal haladta meg a 2015. évit. A 2010-hez képest bekövetkezett bő-vülés mértéke mindössze 7,4%-os volt, 16 száza-lékponttal kisebb ütemű, mint az összes kiadásé. A kiadások 23%-át a munkavállalói jövedelmek tet-ték ki, amelyre fordított összeg 7,2%-kal emelkedett 2016-ban. A folyó termelőfelhasználás ezzel szem-ben 2,1%-kal mérséklődött, a kamatkiadás pedig – 2014–2015-höz hasonlóan – 2016-ban is elmaradt az előző évitől (–6,8%). Ez utóbbi tétel 2016-ban 1,1 ezer milliárd forint összegű kiadást jelentett a kormányzati szektornak, ugyanakkorát, mint 2010-

ben. A kamatkiadással azonos nagyságrendű volt a bruttó állóeszköz-felhalmozás, amely mintegy fele-akkora összegű volt a 2015. évihez képest. A vissza-esés elsősorban azzal magyarázható, hogy lezárultak a 2007–2013-as európai uniós programok kifizeté-sei.

2016 végén a kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – a GDP 74,1%-át tette ki, az egy évvel korábbinál 0,6, a 2010. év véginél 6,4 százalékponttal alacsonyabb volt. A csökkenés mértékének értékelésekor figyelem-be kell venni, hogy 2011-ben az állam által átvett, 2,7 ezer milliárd forint értékű magánnyugdíjpénztári vagyonból 1,4 ezer milliárd forintot az állampapí-rok jelentettek, amelyeket bevontak az állami tu-lajdonba vétellel egyidejűleg, 5,0 százalékponttal mérsékelve a 2011. évi GDP-arányos adósságot. Az adósság forintban számított értéke 2010-től 19%-kal nőtt, és 25,9 ezer milliárd forintot tett ki 2016 végén.

80,5 80,7 78,2 76,6 75,7 74,7 74,1

0,010,020,030,040,050,060,070,080,090,0%

Maastrichti kritérium

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

4.25. ábraA kormányzati szektor adóssága

a GDP százalékában


147

4. 6. 3. 2. 1. 5.

Vállalkozási környezet

Kutatás-fejlesztés és innováció

5. Ágazati teljesítmények

• Aregisztrált gazdasági szervezetekszáma2016végén1millió846ezervolt,0,5%-kal többazegyévvelkorábbinál,ezenbelülavállalkozásokszáma0,4%-kalgyarapodott.Anövekedéshátterébenleginkábbazönál-ló(azonbelüliselsősorbanazegyéni)vállalkozókszámánakbővüléseállt.Emellettanonprofitszervezetekésazegyébgazdaságiszervezetekszámaisgyarapodott.Avállalkozásokafőtevékenységükalapjánaleggyakrab-ban–akárcsakakorábbiévekben–amezőgazdaság,azingatlanügyletek,akereskedelem,valamintaszakmai,tudományos,műszakitevékenységnemzetgazdasági ágakba tartoztak. Nem változott a vállalkozások lét-szám-kategóriákszerintimegoszlásasem,továbbrais99,7%-ottettkiaz50főalattilétszámúakaránya.

• Ezerlakosra173regisztráltvállalkozásjutottországosan,avállalkozásiaktivitásKözép-Magyarországon a legélénkebb.A 2016-ban újonnan bejegyzett vállalkozások112,4ezres száma5,8%-kalmagasabbvolt a2015.évinél.Azújbejegyzésűgazdaságitársaságokközülnőttakorlátoltfelelősségűtársaságok,arészvénytársaságokésaközkeresetitársaságok,ellenben csökkent a betéti társaságok száma.Az önálló vállalkozók újregisztrációjaismeghaladtaazegyévvelkorábbit.Azévsorán106,3ezervállalkozás megszűnésétjegyeztékbe,számukakorábbiéveknöveke-désétkövetően9,9%-kalcsökkentazelőzőévihezképest.

• A2015.évielőzetesadatokalapjánaMagyarországonműködő vállal-kozások 99,2%-akis- és középvállalkozásnakminősült.Akis-éskö-zépvállalkozásokavállalkozásiszférábanfoglalkoztatottakkétharmadá-nakbiztosítottakmunkalehetőséget.Ahozzáadottérték43,atermelésiérték 37, a nettó árbevétel 42, ezen belül az exportárbevétel 17%-ávaljárultakhozzáaműködővállalkozásokösszteljesítményéhez.

• Magyarországon 2015-ben 468 milliárd forintot fordítottak kuta-tás-fejlesztésre, folyó áron 6,2%-kal többet, mint egy évvel korábban.AK+F-ráfordítások bruttóhazaitermékhezviszonyítottaránya1,38%volt.AhazairáfordításokGDP-arányosszintjetendenciájábanemelke-dik,detovábbraiselmaradaMagyarországáltal2020-ravállalt1,8%-oscélértéktől.

• A K+F-ráfordítások finanszírozásában tovább erősödött a verseny-szféraszerepvállalása,2015-benaforrásokfeleszármazottavállalkozá-soktól.

• Hosszabb időtávon a kutatás-fejlesztésben részt vevők létszámá-nak növekvő része dolgozik vállalkozói kutatóhelyeken. 2014-ben és2015-benazonbanszámottevőencsökkentaversenyszféraK+F-létszáma.


148

Magyarország, 2016

• Amezőgazdaság2016-bananemzetgazdaságibruttó hozzáadott ér-ték4,5%-átadta,ahazaifoglalkoztatásban5,0,aberuházásokonbelül5,5%-osaránytképviselt.

• Agabonafélék 2016. évi terméseredményeikiválóaklettek,azelőzőévihez képest kukoricából egyharmadával, búzából 4,9%-kal több ter-ménykerültamagtárakba.Napraforgóbólrekordmennyiségettakarítot-takbe,dearepceterméseredményeiskiemelkedővolt.

• A2016.december1-jeiállatszámlálásadataialapjánafőbbhaszon-állatokállományaaszarvasmarhákésaludakkivételévelelmaradtazegyévvelkorábbitól.A szarvasmarha-állomány2010ótafolyamatosan,ösz-szességébenegyötödévelemelkedett.

• Amezőgazdasági számlarendszer előzetes adatai szerint 2016-ban amezőgazdaság bruttó hozzáadottértéke folyóáron13,előzőéviáron18%-kalemelkedett,jelentősenhozzájárulvaaGDPnövekedéséhez.

• A mezőgazdasági termelői árak a 2013. és 2014. évimérséklődés,majda2015.évistagnálásután2016-ban3,8%-kalcsökkentekazelőzőévhezképest.Ezenbelülanövényi termékekára5,7,azélőállatokésállatitermékeké0,6%-kalmérséklődött.

• Magyarországonaziparabruttóhozzáadottértéktöbbmintnegyedét(azEU-28átlagánáljóvalmagasabbrészét)állítjaelő.2016-banafoglal-koztatottak23,anemzetgazdaságiberuházások36%-akoncentrálódottaz iparban.Az ipari termelés volumene2013óta emelkedik.A2014.és 2015. évi – uniós összehasonlításban is kiemelkedő – bővülés után2016-bankismértékben(0,9%-kal)nőttakibocsátás.Anövekedésüte-métalapvetőenakorábbiévekbendinamikusanbővülőésanövekedésmotorjánakszámítójárműgyártáslassulóemelkedésefékezte.

• Aziparexportorientációja2016-bantovábberősödött,azértékesíté-sek 65%-a a külpiacokon realizálódott.A külföldi eladások volumene–jelentősbővülésután–2016-banenyhénemelkedett,abelföldiértéke-sítésekéviszont–amegelőzőkétévélénkülésétkövetően–csökkent,éstovábbraisszámottevőenelmaradaválságelőttiszintjétől.

• Aziparitermelés95%-átadófeldolgozóiparteljesítménye2016-ban–kétévdinamikusbővüléseután–1,4%-kalnőtt.Afeldolgozóipariter-meléslegnagyobbrészétadójárműgyártásban0,3,azelektronikaiipar-ban9,3,azélelmiszeriparban1,4%-kalnőttakibocsátás.

• Az ipari termelői árak2014ótacsökkennek.2016-ban1,7%-kalvol-takalacsonyabbakazegyévvelkorábbinál,amitelsősorbanazenergia-hordozókvilágpiaciárcsökkenéseokozott.Azárszínvonalmindkétérté-kesítésiiránybanmérséklődött.Abelföldieladásokáraiátlagosan3,0,azexportértékesítésekéi1,0%-kalcsökkentek.

Mezőgazdaság

Ipar


149

Alfejezetek

Építőipar

Szállítás, közlekedés

5.Ágazatiteljesítmények

• Azépítőipar termeléseazelmúltmásfélévtizedbenhullámzóanala-kult.Az ezredfordulót követő évekre jellemző élénkülés után 2006 és2012között(összesen41%-otkitevő)csökkenéskövetkezett.Aterme-lési volumen a 2013–2015 közötti (összességében 27%-os) növekedésután 2016-ban 19%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen belülazépületekenvégzettkivitelezés–a lakásépítés fellendüléseellenére–3,7%-kal,azegyébépítményeképítéseegyharmadávalcsökkent.A2016.éviépítőiparikibocsátás–a2013–2015-benmértnövekedésellenére–11,5%-kalelmaradta2010.évitőlis.Azépítőipari termelői árakátlago-san2,8%-kalhaladtákmega2015.évit.

• Az építőipar nemzetgazdaságon belüli súlyaabruttóhozzáadottér-tékalapján2016-ban3,4%volt.Agazdaságiág2016-banafoglalkoz-tatottakszámából6,4,aberuházásokteljesítményértékéből1,7%-kalré-szesedett.Ateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókhavibruttóésnettóátlagkereseteegyaránt24%-kalelmaradtanemzetgazdaságiátlagtól,ezanettóösszegbenhavonkéntátlagosan41ezerforinthátránytjelentett.

• Aszállítási teljesítmények 2016-ban isnövekedtek.Anemzetgazda-ságárutonna-kilométerbenkifejezettáruszállításiteljesítménye5,0%-kal,a szállított tömeg 0,4%-kal volt nagyobb, mint 2015-ben. A belföldiforgalom teljesítménye 9,9, az összteljesítmény háromnegyedét kitevőnemzetköziforgalomé3,4%-kalbővült.Ahelyköziszemélyszállítástel-jesítménye4,4%-kalmeghaladtaa2015.évit.Ateljesítménynövekedéseazátlagosutazásitávolsághosszabbáválásánakkövetkezménye,azutazá-sokszámaugyanis1,5%-kalmérséklődött.Ahelyiközösségiközlekedésiszolgáltatásokatigénybevevőkszáma2016-ban0,7%-kalbővült.

• Előzetes adatok szerint a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágbruttó hozzáadott értéke 1894 milliárd forintot tett ki 2016-ban.AnemzetgazdaságiágrészesedéseMagyarországbruttóhozzáadottér-tékéből5,4%volttavaly.Anemzetgazdaságiágberuházási teljesítmé-nye 2016-ban621milliárd forint volt, ami azösszesnemzetgazdaságiberuházás13%-áttetteki.2016-banaszállítás,raktározásnemzetgaz-daságiágbanfoglalkoztatottak száma277ezervolt,mintegyháromne-gyedükférfi.Azágazatbanalkalmazásbanállókhavibruttóátlagkeresete248ezerforintvolt2016-ban,5,9%-kalkevesebb,mintanemzetgazda-ságátlagában.

• 2016-ban 239 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, 19%-kal többet,mint 2015-ben.Az új– kétévesnél fiatalabb – személygépkocsik forgalomba helyezése 24, ahasználtaké 16%-kal bővült. Ezzel az új személygépkocsik aránya va-lamelyestnövekedettaforgalombahelyezésekenbelül,derészesedésükcsak 42%-os volt. A személygépkocsi-állomány 2016 végén 3 millió313ezerdarabottettki,116ezerreltöbbet,mint2015végén.Amagyar-országiszemélygépkocsi-állományátlagoskora13,9évvolt2016végén,0,2évveltöbb,mintegyévvelkorábban,amiegybenalegmagasabbértékazezredfordulóóta.


150

Magyarország, 2016

Távközlés, internet

Kiskereskedelem

Turizmus, vendéglátás

• Avezetékes távbeszélő fővonalakbővülése2016-banisahagyomá-nyostelefonvonalakszámánakcsökkenése,ésazún.VoIP-hangcsatornákszámottevő gyarapodásamellett következett be.A mobil-előfizetések piacatelített,számuk2016-ban0,6%-kalmérséklődött.Ahavidíjas elő-fizetésekarányanő.2012ótafolyamatosancsökkenavezetékes háló-zatból kiinduló hívásokszámaésidőtartama.A2016folyamánmobil-hálózatokból indított közel 8milliárdhívás időtartamameghaladta a21milliárdpercet.

• Azinternet-előfizetésekszámánakemelkedéséredöntőhatástgyako-roltazokostelefonokelterjedéseésamobilinternetfolyamatosárversenyteredményező térhódítása. Az internetszolgáltatások nettó bevételének39%-arealizálódottmobilinterneteselőfizetésekből.Amobilnet-előfi-zetések száma2016-banmeghaladtaa6milliót,2015-hözviszonyítva11%-kalemelkedett,2010-hezmértenpedig4,6-szeresérenőtt.Azin-ternetszolgáltatóipiackoncentráltságamagas:azelőfizetésektöbbmint96%-át10szolgáltatóbiztosította.

• Akiskereskedelem4,2%-kal járulthozzáa2015.évi bruttó hozzá-adott értékhez.Aberuházásokfolyóárasteljesítményértéke2016-ban134milliárd forint volt, az összes hazai beruházás 2,8%-a.Az ágazatfoglalkoztatásiszerepe2016-banennélnagyobb,8,5%-osvolt.Akiske-reskedelembenalkalmazásbanállók2016.évi havi bruttó átlagkeresete 201ezerforintvolt,anemzetgazdaságiátlagtólelmaradt,annakmind-össze76%-áttetteki.

• A kiskereskedelmi forgalom2013ótatartónövekedése2016-banto-vábbfolytatódott:aforgalomvolumene2016egészében4,7%-kalemel-kedettazelőzőévhezképest, illetve16%-kalmeghaladtaa2010.évit.Ennekhátterébenareálkereseteknövekedéseésajavulómunkaerőpiacihelyzetmellettacsekélymértékűinfláció,valamintazüzemanyagárá-nak2016.január–szeptemberközöttiidőszakbanbekövetkezettjelentőscsökkenéseállt.Azösszforgalomcsaknem47%-átkitevőélelmiszer-ésélelmiszerjellegűvegyesüzletekértékesítésivolumene2,8,anemélelmi-szerjellegűüzleteké6,9,azüzemanyagtöltőállomásoké5,1%-kalbővültazegyévvelkorábbihozképest.

• A2015.éviadatokalapjánaszálláshely-szolgáltatás,vendéglátásbanfolyóáron486milliárdforintbruttó hozzáadott értéketállítottakelő,anemzetgazdaságösszteljesítményének1,7%-át.Ezazarány2010ótagyakorlatilag nem változott. A foglalkoztatottak 4,4%-a dolgozott aszálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, az ágazat 193 ezres létszáma9,5ezerrelmeghaladtaa2015.évit.Anemzetgazdaságiágban2016-banfolyóáron50milliárdforintnyiberuházásvalósultmeg,20%-kalkeve-sebbazelőzőévinél.Ateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókbruttó átlagkeresete 166 ezer forint, a családi kedvezmény figyelembevételenélkülszámítotthavinettóátlagkeresetepedig110ezerforintvolt,egy-aránt37%-kalkevesebbanemzetgazdaságiátlagnál.



151

• 2016-ban a külföldi állampolgárok 53millió látogatást tettek ha-zánkba, 9,4%-kal többet,mint2015-ben.A látogatókdöntő többsége(97%-a)Európából,ezenbelültöbbmintnyolctizedükazEurópaiUni-óból érkezett. 2016-ban a magyar lakosság 18,9millió látogatást tett külföldön,9,4%-kaltöbbet,mintazelőzőévben.

• Ahazaikereskedelmi szálláshelyekszolgáltatásait2016-banösszesen11,1millióvendég27,7millióvendégéjszakáravette igénybe,egyaránt7,0%-kaltöbben,mintegyévvelkorábban.Aforgalombővülésmértékejelentősenmeghaladtaakapacitásét.Ahazánkbaérkezőkülföldivendé-gek13,9,abelföldiek13,8millióéjszakáttöltöttekelamagyarországikereskedelmiszálláshelyeken,6,9,illetve7,1%-kaltöbbet,mintegyévvelkorábban.

• 2016 egészében a vendéglátóhelyek – a kereskedelmi szálláshelyekvendéglátóegységeivelegyüttes– eladási forgalma1001milliárd forintvolt,volumenében6,2%-kaltöbba2015.évinél.Aforgalom89%-átadókereskedelmivendéglátásvolumene2016-ban9,1%-kalhaladtamegazegyévvelkorábbit,miközbenamunkahelyivendéglátásé13%-kalvissza-esett.2010-hezviszonyítvaakereskedelmi vendéglátóhelyekforgalmamásfélszeresérebővült,amunkahelyiegységekégyakorlatilagnemválto-zott.


Megnevezés 2013 2014 2015 2016K+F-ráfordításokaGDPszázalékában 1,40 1,37 1,39 ..Mezőgazdaságikibocsátásvolumenindexe,2010.év=100,0a) 112,4 125,2 122,3 133,0Iparitermelésvolumenindexe,2010.évhaviátlaga=100,0b) 104,8 112,9 121,2 122,3Iparitermelőiárakindexe,2010.év=100,0 109,5 109,0 108,0 106,2Ipariértékesítésbőlexportaránya,%b) 57,8 61,0 63,6 64,7Építőiparitermelésvolumenindexe,

2010.évhaviátlaga=100,0 93,2 105,8 109,0 88,5Szállításiteljesítményindexe,2010.év=100,0

áruszállításc) 105,1 109,4 109,8 115,3helyköziszemélyszállításd) 94,6 100,0 102,3 106,7helyiszemélyszállításe) 98,1 103,0 104,6 105,4

AMagyarországonelsőalkalommalforgalombahelyezettszemélygépkocsikszáma,2010.év=100,0 207,0 268,1 326,0 389,1

Aszázlakosrajutómobil-előfizetésekszáma 118,2 119,7 120,7 120,3Aszázlakosrajutóinternet-előfizetőkszáma 65,6 74,2 82,5 90,1Akiskereskedelmiüzletekforgalmánakvolumenindexe,

2010.év=100,0 99,8 104,9 111,0 116,3Magyarállampolgárokkülföldilátogatásainakszáma,ezer 16038 16340 17276 18895Külföldiállampolgárokmagyarországilátogatásainakszáma,ezer 43611 45984 48345 52890Vendégéjszakákszámaakereskedelmiszálláshelyeken,ezer 22968 24434 25888 27695a)Alapáron.b)Valamennyiiparivállalkozásadata.c)Árutonna-kilométeralapján.d)Utaskilométeralapján.e)Utasszámalapján.


152

Magyarország, 2016

Vállalkozási környezet

Azországgazdaságiteljesítőképességenagymérték-ben a vállalkozásokon alapul.Aműködésnek teretadógazdaságikörnyezethatássalvanmindazala-kuló,mindakorábbanbejegyzett szervezetikörre.A vállalkozási életciklus kezdetén az alapításkorifeltételek(adminisztratívésanyagiterhek,korlátokés kötöttségek, információhoz jutás nehézségei), ahazaiéskülpiacikörülményekmellettfontosajogiszabályozásstabilitása,mivelannakhiányabizony-talanságifaktortjelentajövőbenikilátásokésater-vezhetőségszempontjából.Azüzletikörnyezetetbe-folyásolótényezőkközülkulcsfontosságúaktovábbáa vállalkozást terhelő működési, adózási terhek, asaját erőt kiegészítőfinanszírozási források (támo-gatások, hitelek) hozzáférhetősége és költségei. Aműködésifeltételekfolyamatosjavításaaversenyké-pesség,atőkeáramlás,amunkaerőpiacistabilitásésaz innováció biztosítása érdekében elkerülhetetlenkötelezettség az egyre inkább globalizálódó világ-gazdaságban.

Az önálló vállalkozók súlya tovább erősödött Aregisztrált gazdasági szervezetekszámaazutób-bi 10 évben 2015 kivételével bővült. 2016 végén1 millió 846 ezer gazdasági szervezetet tartottaknyilván,0,5%-kal(többmint8ezerrel)többet,mintegy évvel korábban. (2015-ben 0,5%-os csökkenéskövetkezettbe,amibenszerepevoltakft.-kszámára

előírt törzstőke legkisebb összegének felemelésérevonatkozójogszabályiváltozásoknak.)Agazdálko-dásiformákfőbbcsoportjaiközülalegnagyobbsúlytképviselővállalkozások(azonbelülisazönállók),anonprofitszervezetek,továbbáazegyébszervezetekszámabővült,aköltségvetésiszervekémérséklődött.

2016 végén a gazdasági szervezetek 92%-át avállalkozásoktettékki,arányuk2011ótalényegé-benváltozatlan.Azadminisztratívnyilvántartások-banszereplő1millió697ezervállalkozás0,4%-kaltöbbvoltazegyévvelkorábbannyilvántartottaknál.Anövekedéstazönállóvállalkozókszámánakbővü-lésehatároztameg,azösszesvállalkozás32%-átki-tevőtársasformábanbejegyzettekállományaugyan-is3,6%-kal(többmint20ezerrel)elmaradta2015.évvégitől.

A társas vállalkozásokon belül a legnagyobbhányadot (2016 végén 71%-ot) képviselő korlátoltfelelősségű társaságok száma egy év alatt 3,1%-kal(bő 12 ezerrel) lett kevesebb. Hosszabb időszak-ra visszatekintve e vállalkozási forma – koráb-ban is jellemző – népszerűsége az előírt törzstőke(500 ezer forintra történő) 2007. szeptember 1-jeileszállításátkövetőentovábbfokozódott.Azújpol-gáritörvénykönyv2014.március15-ihatálybalépé-sével azonban a törzstőkeminimális összege újból3millióforintraemelkedett,amimegtörteanövekvőtendenciát.(Akorábbanbejegyzett,deeztazössze-getelnemérőtörzstőkévelműködőkft.-kesetébenazátmenetirendelkezésekrőlszólótörvényazeme-

5.1. táblaA regisztrált gazdasági szervezetek száma

Gazdálkodásiforma2015. 2016. Változásazelőzőévvégihez

képest,%

december31. 2015 2016

Társas vállalkozás 560 853 540 585 –4,3 –3,6Ebből:gazdaságitársaság 548355 527791 –4,5 –3,8

ebből:korlátoltfelelősségűtársaság 398161 385938 –3,5 –3,1betétitársaság 140005 131795 –7,4 –5,9

Önálló vállalkozó 1 130 025 1 156 651 +1,3 +2,4Ebből:

egyénivállalkozó 400493 420671 +1,8 +5,0Vállalkozás összesen 1 690 878 1 697 236 –0,6 +0,4Költségvetésiszervésköltségvetésirendszerintgazdálkodószerv 12757 12636 –0,8 –0,9Nonprofitszervezet 128271 129609 +0,8 +1,0Egyébszervezet 5798 6620 +3,6 +14,2Gazdasági szervezetek összesen 1 837 704 1 846 101 –0,5 +0,5



153

léshez 2 év haladékot biztosított, ami a 2016-banadotttovábbiegyéveshosszabbítástkövetően2017.március 15-ével vált végleg esedékessé.) Viszony-lagnagymértékben,5,9%-kal (8ezerrel)csökkentatársasvállalkozásokcsaknemegynegyedétjelentőbetétitársaságokköreis.Aszámukalapjánalacsonysúlyú részvénytársaságok és szövetkezetek állomá-nyagyarapodott.

A regisztrált önálló vállalkozók száma folya-matosanbővültazelmúlt10évben,azösszesvál-lalkozásonbelüliarányuk2016végénmeghaladtaa68%-ot.Adecembervégi,1millió157ezretmeg-közelítőszámuk2,4%-os(csaknem27ezres)növe-kedéstjelentettazegyévvelkorábbihozképest.Azönálló vállalkozások 36%-át kitevő egyéni vállal-kozók (korábbanegyéni vállalkozói igazolvánnyalrendelkezők)körénekbővülésevoltazerőteljesebb(5,0%),azegyébönállóvállalkozókésazadószám-mal rendelkező magánszemélyek együttes számamérsékeltebben,0,9%-kalnőttegyévalatt.Afog-lalkozásjellegeszerintiváltozásbanfolytatódottazelőzőévektendenciája.Afő-ésamellékfoglalko-zású vállalkozók száma bővült, a nyugdíj melletttevékenykedőkémérséklődött, így az év végén azelőbbi sorrendben 34–45–21%-ot tett ki részese-désük. (Az egyéni vállalkozók között a főfoglal-kozásúakvoltaktöbbségben,körükben53–39–8%voltamegoszlás.)

Azországhétrégiójaközülhatbanemelkedett,Közép-Magyarországonmérséklődöttanyilvántar-tottvállalkozásokszáma.Ezenbelülmindentérség-bencsökkentatársasvállalkozásokszáma,ésbővültazönállóvállalkozóké.2016végénazösszesvállal-kozás35%-átközép-magyarországiszékhellyeltar-tottáknyilván,atöbbirégiórészesedése8,6–15,5%között alakult.A társas vállalkozások és az önállóvállalkozókrégiónkéntimegoszlásaeltérő.Előbbi-eknagyobbhányadát(56%-át)közép-magyarországiszékhellyeljegyeztékbe,atöbbirégió6,1–8,3%-kalrészesedett.Azönállóvállalkozókeloszlásakiegyen-lítettebb, 2016. december végén a közép-magyar-országi24%-osarányt9,3–19%közöttirészesedés-sel követte a többi régió. Ezer lakosra országosan55 társas vállalkozás jutott, amelyet csak Közép-Magyarország mutatószáma múlt felül. Az önállóvállalkozók ezer lakosra jutó országos átlagát vi-szontnagyobbmértékben–mivelsokamezőgaz-daságiőstermelő–akétalföldirégió,emellettDél-és Nyugat-Dunántúl mutatószáma haladta meg.Azösszesvállalkozásnépességarányosmutatószáma

alapjánKözép-Magyarországonalegélénkebbavál-lalkozásiaktivitás,ésatársasvállalkozásoktérségenbelülisúlyaisittalegerősebb.

A vállalkozások főtevékenység szerinti meg-oszlása nem változott lényegesen, továbbra is amezőgazdaság(28%),azingatlanügyletek(13%),akereskedelem(11%),valamintaszakmai,tudomá-nyos,műszakitevékenység(11%)voltalegnagyobbsúlyúnemzetgazdasági ág.Amíg azonban a társasvállalkozások a kereskedelem (23%) és a szakmai,tudományos, műszaki tevékenység (18%), addigazönálló vállalkozókamezőgazdaság (40%)és azingatlanügyletek (16%) területén regisztráltak aleggyakrabban, a mezőgazdasági őstermelők és azingatlantbérbeadóknagyobbaktivitásánakköszön-hetően.

A vállalkozások létszám szerinti struktúrájaváltozatlanmaradt az egy évvelkorábbihozképestannakellenére,hogyanövekedésanagyobblétszá-mot foglalkoztatók– amelyekugyanakkor rendkí-vülkis súlyarányúak–körében jelentősebbmérté-kűvolt,mintakis létszámúaknál.Avállalkozásokmeghatározóhányada(99,7%-a)50főalattilétszá-motfoglalkoztatott,ezenbelüla10főnélkevesebb(vagyismeretlen)létszámúakrészesedése97,8%volt2016végén.Az50–249főtalkalmazókaránya0,3,alegalább250főtfoglalkoztatóké0,05%-otképviselt(szám szerint ez 4932, illetve 923 vállalkozást je-lentett).Atársasvállalkozásokközöttezutóbbikétlétszám-kategóriába tartozók valamelyest nagyobbhányadot,0,9,illetve0,2%-otjelentettek.

5.1. ábraA regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma

régiók szerint, 2016. december 31.

55

29

39

39

37

30

36

102

118

98

102

126

129

150

153

94

0 50 100 150 200

Országos átlag


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Dél-Alföld


vállalkozás

Társas vállalkozás Önálló vállalkozó


154

Magyarország, 2016

Az új bejegyzésű vállalkozások száma bővült, a megszűnteké csökkent2016-ban az új bejegyzésű vállalkozások számaelértea112,4ezret,ami5,8%-kalmagasabbvolta2015. évinél. Az újonnan regisztrált vállalkozások23%-a (26 ezer) a társas formák valamelyikét vá-lasztotta,körükben(a2012–2015.évicsökkenésselellentétben) 2016-ban 5,1%-os növekedés követ-kezettbe.A társas vállalkozásokmeghatározóhá-nyadátkitevőgazdaságitársaságokközöttnőttazújbejegyzésűkft.-k,részvénytársaságokésközkeresetitársaságokszáma,csupánabetétitársaságokécsök-kent.(Azújbejegyzésűkft.-kszámánakemelkedéseugyancsaka2012–2015.évicsökkenésutánkövet-kezettbe.)Azújonnanbejegyzettönállóvállalkozókszámánaknövekedéseakétharmadukatkitevőegyé-nivállalkozóknagyobbaktivitásánakköszönhető,azadószámotkérőmagánszemélyekésazegyébönállóvállalkozókegyüttesállományaugyaniselmaradtazegyévvelkorábbitól.

2016-ban – a 2011–2015. évi növekedést kö-vetően – kevesebb vállalkozás szűnt meg az egyévvel korábbihoz képest. A magas bázist jelentő2015.évinéla106,3ezermegszüntetettvállalkozás9,9%-kal voltkevesebb. (2015-benugyanis erőtel-jesen, 32%-kal több vállalkozást szüntettek meg,mint 2014-ben.) A legnagyobb vállalkozásszámotkoncentráló társas formák közül a megszüntetettkft.-kszámaismérséklődött(2,8%-kal)ugyancsakrendkívülmagas bázishoz képest, a betéti társasá-goképedig22%-kalesettvissza.Amegszűntönálló

vállalkozókszáma11%-kalkevesebbvoltazegyév-velkorábbihozképest,közülükazegyénivállalko-zókszámaishasonlómértékbenfogyott.

2016 során a társas vállalkozások körében indí-tott 7,5 ezer felszámolási eljárás négyötödét je-lentette az egy évvel korábbinak, a megindítottvégelszámolásokelőbbihezhasonlószámaviszont38%-osnövekedéseredménye.2016.decembervégén26,5ezertársasvállalkozásnálvoltfolyamatbanfel-számolásivagyvégelszámolási,21ezernélkényszer-törlésieljárás,amiegyarántközelnégyötödevoltazegyévvelkorábbinak.Ezegyüttesenatársasvállal-kozások8,8%-átérintette.

A működő vállalkozások1) meghatározó hányada kis- és középvállalkozásAkárcsak a regisztrált vállalkozások körében, aműködő vállalkozások között is túlnyomó több-ségben vannak az alacsony létszámot foglalkoz-tatók.AMagyarországonműködő vállalkozások99%-a kis- és középvállalkozásnak (kkv-nak)2)minősül. A 2015. évi előzetes adatok alapján674 416 (nem pénzügyi főtevékenységű) kis- ésközépvállalkozás működött, amely az egy évvelkorábbit6,7,a2013.évit10,7%-kalmúltafelül.(Anövekedésmeghaladtaanagyvállalkozásokkö-rébenregisztráltat.)2015-benakkv-k94,5%-aamikro-,4,7%-aakis-,0,8%-aaközépvállalkozá-sokközétartozott.Alegjelentősebben–a2013.ésa2014.évihezképestis–amikrovállalkozásokkörebővült.

1) MűködővállalkozásnakazSBSrendelet(2009/250/EKrendelet)alapjánazokatavállalkozásokattekintjük,amelyeknekatárgyidőszaksoránbármikorvoltárbevételeés/vagyfoglalkoztatottilétszáma.AmegfigyelésazA-J,L-N,P,Q,R,Snemzetgazdaságiágakraterjedki.

Amegfigyelésbebevontgazdálkodásiformák:1Jogiszemélyiségűvállalkozás,2Jogiszemélyiségnélkülivállalkozás,7Egyébgazdaságiszervezet.EzenfelülazadatoktartalmazzákanonprofitgazdaságitársaságokadataitazE,PésQnemzetgazdaságiágban3főfoglalkoztatottilétszámtól,azA-D,F-J,L-N,RésSnemzetgazdaságiágban50főtől.

2) Ahasználtmegnevezésakkv-törvényszerinti,azalkalmazottkkv-kategóriákszerinttartalmazzaamikro-,akis-ésaközépvállalkozásokategyaránt.

5.2. táblaA működő vállalkozások száma*

Vállalkozáskategória 2013 2014 2015+Változásazelőzőévihezképest,%

2014 2015+

Mikrovállalkozás 575308 596502 637259 3,7 6,8Kisvállalkozás 29197 30372 32013 4,0 5,4Középvállalkozás 4961 5041 5144 1,6 2,0Összes kkv 609 466 631 915 674 416 3,7 6,7Kkv-körbenemtartozónagyvállalkozás 5368 5514 5750 2,7 4,3Összesen 614 834 637 429 680 166 3,7 6,7

*AzA–SnemzetgazdaságiágakbatartozóvállalkozásokaKPénzügyiésazOKözigazgatásgazdaságiágnélkül.



155

Gazdálkodási forma szerint2015-benakis-ésközépvállalkozások 56–44%-ban tartoztak a társasvállalkozásokésazegyénivállalkozókközé.Mivelaz utóbbiak száma jelentősen bővült, az előbbieképedigvalamelyestmérséklődötta2013.évihezké-pest, az egyéni vállalkozások aránya a két év alatt6,5százalékponttalnőtt.

A kis- és középvállalkozások gazdasági súlyajelentős a magyar gazdaságban, bár lényegesenkisebb a számuk alapján képviseltnél. Különösenmunkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre mél-tó. A szervezetek tevékenységében részt vevők(foglalkoztatottak) száma 2015-ben 1952 ezer fővolt, ami kétharmadát tette ki az összesműködő(nem pénzügyi) vállalkozásnál foglalkoztatottaklétszámának.Ahozzáadott érték43, aberuházá-

siteljesítmény34%-aszármazottakis-ésközép-vállalkozások tevékenységéből. Viszonylag kisebbarányban vették ki a részüket az exportteljesít-ményekből, ami egyrészt abból következik, hogyaz ágazati struktúrájukban viszonylag alacsony azerősen exportorientált feldolgozóipari ágazatoksúlya, másrészt a legnagyobb exportteljesítményű–gyakranközvetlenkülfölditőkebefektetésselmű-ködőmultinacionális–vállalkozásokakkv-körbenem tartozó nagyvállalkozások közé tartoznak.Akis-ésközépvállalkozásoksúlyaafőbbgazdaságimutatók alapján a nagyvállalkozásokkal szembenvalamelyestmérséklődötta2013.évihezképest,alegnagyobb csökkenés– a vizsgáltmutatószámokalapján–éppenazexportárbevételenbelülirésze-sedésbenkövetkezettbe.

3) Forrás:KSH,Akis-ésközépvállalkozásokjellemzői,adat-előállításújmódszertannal,2016.november.http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kkv15.pdf

kis- és középvÁllalkozÁsok új fogalmi meghatÁrozÁsa a statisztikÁban3)

Akis-ésközépvállalkozások fogalmimeghatározásátés fejlődésük támogatásáta2004.éviXXXIV.törvény(kkv-törvény)szabályozza.Eszerintazonszervezeteksorolhatókakkv-kközé,amelyekbenafoglalkoztatottak létszámaneméri el a250 főt, valamintévesnettóárbevételük legfeljebb50millióeurónak,vagyamérlegfőösszegüklegfeljebb43millióeurónakmegfelelőforintösszeg.Nemtekinthetőtovábbákkv-nakatörvényértelmébenazavállalkozás,amelybenazállamvagyazönkormányzatköz-vetlenvagyközvetetttulajdonirészesedése–tőkevagyszavazatijogalapján–külön-különvagyegyüt-tesenmeghaladja a 25%-ot, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált létszám-,árbevétel-ésmérlegfőösszeg-adatokmeghaladjákafentiértékeket.

Korábban a kkv-k körének hazai statisztikai lehatárolása – a nemzetközi statisztikai gyakorlathozhasonlóan–létszám-kategóriaszerinttörtént,a10főalattiakatmikrovállalkozásnak,a10–49főtfog-lalkoztatókatkisvállalkozásnak,az50–249fővelműködőketközépvállalkozásnaktekintve.AKözpontiStatisztikaiHivatalamódszertanitovábbfejlesztéssorán–korábbannemelérhetőadminisztratívadat-forrásokbevonásával – a jogszabály szerinti kkv-definícióhoz lehető legközelebbi lehatárolásthozottlétre.Az újmódszertani eljárás során a létszámhatárokmellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagymérlegfőösszeg),tulajdonlásiésönállóságikritériumokat(államivagyönkormányzatitulajdonihányad,illetvevállalatikapcsolativiszonyok)isfigyelembevettünk.Alehatárolásra–azadatforrásokvisszame-nőlegeshozzáférhetőségénekkorlátaibólfakadóan–2013-tólnyíltlehetőség.

Akkv-törvénynekvalómegfelelésérdekébenalkalmazottcsoportosítások:Teljes kkv-kör:250főnélkevesebblétszám,50millióeuróárbevételigvagy43millióeurómérlegfő-

összegig.Ebből:mikrovállalkozás:0–9főslétszám,2millióeuróárbevételigés2millióeurómérlegfőösszegig;kisvállalkozás:0–9fő,aholazárbevételés/vagyamérlegfőösszeg2és10millióeuróközöttvan(de

egyiksem10millióeurófölötti),illetve10–49fő,aholazárbevételésamérlegfőösszegmaximum10millióeuró;

középvállalkozás:0–49főés10–50millióeuróárbevételvagy10–43millióeurómérlegfőösszeg,illetve50–249fő,50millióeuróárbevételigvagy43millióeurómérlegfőösszegig.


156

Magyarország, 2016

Aműködővállalkozásokösszteljesítményemé-retükkelösszefüggésbennövekszik, ígya fajlagos teljesítménymutatók is attól függően változnak.Az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel, terme-lésiértékéshozzáadottértékanagyvállalkozásokesetébentöbbszöröseakis-ésközépvállalkozáso-kénak.Azegyfoglalkoztatottrajutóértékekalap-jánkisebbakülönbség.Eszempontbólazeltérésszorosan összefügg az ágazati szerkezettel is, ne-vezetesen,hogyakkv-ktöbbségealapvetőenhazaiszolgáltatóipiacraalapozzatevékenységét.

Ahazaiműködővállalkozásokteljesítménymuta-tóijellemzőenelmaradnakazuniós átlagtól. Azüz-letivállalkozások4)átlagosfoglalkoztatottilétszáma2014-ben Magyarországon egy fővel alacsonyabb

voltazunió5,8fősátlagánál,amivelatagországokközöttaközépmezőnybenvolt.Azegyvállalkozásrajutóbruttóhozzáadottérték35,azegyfoglalkozta-tottrajutóhozzáadottérték43%-avoltazuniósor-szágokátlagának.Ezmindkétfajlagosmutatószámalapján az alsó harmadot jelentette a tagországokrangsorában.AszomszédosországokközülazegyvállalkozásrajutóhozzáadottértékSzlovákiábanésCsehországbanalacsonyabbvolt, aholegyébkéntanépességarányos vállalkozássűrűség lényegesen na-gyobb, mint hazánkban. Az egy foglalkoztatottrajutóhozzáadottértékötországbanmaradtelama-gyarországitól,arégiósversenytársakközülRomá-niatartozottközéjük.

A kis- és középvállalkozások a nagyobb tőkeigényű ágakban kevésbé vannak jelenMindakis-ésközépvállalkozások,mindakkv-kör-benemtartozónagyvállalkozásoklegnagyobbrészevalamelyik szolgáltató ághoz köthető, de a kkv-kesetébenazaránymagasabb.A2015-benműködőkkv-kegyötödeakereskedelem,18%-aaszakmai,tudományos,műszaki tevékenység,9,0%-aaz épí-tőipar,7,2%-aafeldolgozóipargazdaságiágbatar-tozott a főtevékenysége alapján.A kkv-kategóriákközülalegnagyobbrészüketadómikrovállalkozásokkörébenisezekvoltakalegtöbbvállalkozásttömö-rítőágak,akisvállalkozásokakereskedelem(25%),afeldolgozóipar(18%)ésazépítőipar(11%),akö-zépvállalkozásokafeldolgozóipar(29%)ésakeres-kedelem(20%)területénfordultakelőalegnagyobbarányban.A foglalkoztatás és a bruttó hozzáadottértékalapjánviszontakereskedelemésafeldolgo-zóiparrészesedésealegjelentősebb,azonbanutóbbigazdasági ág súlya még így is lényegesen alacso-

5.2. ábraA kis- és középvállalkozások részesedése a működő vállalkozások teljesítményéből

99,1

68,4

44,3

43,2

37,9

35,5

21,0

99,2

67,0

43,0

42,4

37,0

34,1

17,2

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

Vállalkozások száma

Foglalkoztatottakszáma

Hozzáadott érték

Nettó árbevétel

Termelési érték

Új beruházásokteljesítményértéke

Exportárbevétel

%

2013 2015+

5.3. táblaA működő vállalkozások teljesítménye*, 2015+

(ezerforint)

VállalkozáskategóriaEgyvállalkozásrajutó Egyfoglalkoztatottrajutó

nettóárbevétel termelésiérték hozzáadottérték nettóárbevétel termelésiérték hozzáadott

értékMikrovállalkozás 18705 9693 4308 11369 5892 2618Kisvállalkozás 391011 205211 80586 24017 12605 4950Középvállalkozás 2618909 1396513 496758 35208 18775 6678Összes kkv 56 211 29 552 11 684 19 418 10 209 4 036Kkv-körbenemtartozónagyvállalkozás 8959730 5903883 1819907 53490 35246 10865Összesen 131 479 79 212 26 971 30 674 18 480 6 292*AzA–SnemzetgazdaságiágakbatartozóvállalkozásokaKPénzügyiésazOKözigazgatásgazdaságiágnélkül.

4) AB–Ngazdaságiágban,valamintazS95(Számítógép,személyi,háztartásicikkjavítása)ágazatbanműködővállalkozásokadataialapján,apénzügyivállalkozásoknélkül.



157

nyabbvolt,mintakkv-körbenemtartozónagyvál-lalkozásokkörében.

A kkv-k hozzájárulása az egyes nemzetgazdaságiágakfoglalkoztatásáhozésteljesítményéhezamező-gazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágaktöbbségébenmagasabbvolt,mintanemzetgazdaságiátlagban.Aziparésazonbelülkülönösenanagysúlyúfeldolgozóipar összteljesítményéhez viszont alacsonyakkv-khozzájárulása,anagyobbhányadakevésszer-vezetszámúnagyvállalkozásoknálkoncentrálódik.

A kkv-k száma minden régióban nőttA szervezeti koncentráció térségi szempont-ból a kis- és középvállalkozások között is jelen-tős. E vállalkozások 42%-a Közép-Magyaror-szágon rendelkezett székhellyel 2015-ben, amiazonban alacsonyabb a kkv-körbe nem tartozónagyvállalkozásokra jellemzőnél. Észak- és Dél-Alföldön egyaránt 11–11, Közép- és Nyugat-Dunántúlon 9,7–9,7, Észak-Magyarországon ésDél-Dunántúlon 8,0–8,0%-ukat tartották nyilván.Közép-Magyarországonkívül(aholakkv-khéttizedeatársasformákvalamelyikébenműködött)mindenrégióban az egyéni vállalkozók voltak többségben.Akkv-knépességarányosszámaisKözép-Magyar-országon a legmagasabb, Észak-Magyarországonpedigalegalacsonyabb.

Akkv-kategóriákalapjánnemalakultkilényegeskülönbségarégiókközött.Akis-ésközépvállalko-zásokonbelülamikrovállalkozásokmindentérség-benmeghatározó(2015-ben93,8–95,4%közti)ará-nyúak voltak, Közép-Magyarországon képviseltekazátlagnálvalamivelnagyobbsúlytakis-ésközép-vállalkozás-kategóriábatartozóvállalkozások(5,3és0,9%,azországos4,7és0,8%mellett).

Egykis-ésközépvállalkozásátlagosan2,9főtfog-lalkoztatott,ezrégiónként2,7–3,0fősátlagotjelen-tett.Azegyvállalkozásrajutóteljesítménymutatók(nettó árbevétel, termelési érték, hozzáadott érték)Közép-Magyarországon meghaladták az országosátlagot,amiarrautal,hogyaszektorgazdaságipo-tenciáljaetérségbenerősebb,mintatöbbirégióban.

5.3. ábraA működő vállalkozások néhány mutatójának

megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2015+

4,1 2,5 4,8 2,2 4,3 0,97,6

24,9 18,2

45,422,2

56,9

9,0

6,1 9,6

1,6

9,6

1,879,366,5 67,4

50,764,0

40,4

0,010,020,030,040,050,060,070,080,090,0

100,0

kkv-k nem kkv-k kkv-k nem kkv-k kkv-k nem kkv-kVállalkozások

számaFoglalkoztatottak

számaHozzáadott

érték

%

Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások

5.4. ábraKis- és középvállalkozások részesedése néhány

gazdasági ág teljesítményén belül, 2015+

0 20 40 60 80 100

Mezőgazdaság

Feldolgozóipar

Építőipar

Kereskedelem

Szakmai, tudományos,műszaki tevékenység

Nemzetgazdaságösszesen

%

Vállalkozások száma Foglalkoztatottak számaTermelési érték Hozzáadott érték

5.5. ábraA kis- és középvállalkozások ezer lakosra jutó

száma régiók szerint, 2015+

Társas vállalkozás Önálló vállalkozó

39

22

23

27

29

30

30

66

30

25

29

32

31

31

36

28

0 20 40 60 80 100

Országos átlag


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


vállalkozás


158

Magyarország, 2016

infokommunikÁciós technológiÁk a vÁllalkozÁsok szolgÁlatÁban5)

Avállalkozásokműködéséhezelkerülhetetlenazinformációséskommunikációstechnológiaieszközök,valamintazazokhozkapcsolódószolgáltatásokhasználata.Szerepüknemcsakazinformációcserébenésakommunikációban,deazadatfeldolgozásban,azadatforgalombiztosításában,azadatésinformációtáro-lásában,aközigazgatásiügyekintézésében,azértékesítésbenésakereskedelembenisegyrejelentősebb.Aszámítógép-használatmellettazinternethasználatisszinteáltalánossáváltagazdaságirésztvevőkszá-mára,napjainkbanalignélkülözhetőekatevékenységüksorán,aközösségimédia-ésafelhőalapúszolgál-tatásokhasználatapedigterjedőbenvan.Azintegráltvállalatirányítási,illetvemás,aszervezethatékonyabbműködéséttámogatórendszerekalkalmazásaelsősorbananagyobbvállalkozásokközöttjellemzőbb.

5.6. ábraAz internettel és a honlappal rendelkező vállalkozások aránya

az EU-28 tagállamaiban, 2016

0 25 50 75 100

FinnországDánia

SvédországHollandia

NémetországAusztria

Egyesült KirályságMálta

SzlovéniaCsehország

BelgiumLuxemburgÉsztország

SzlovákiaLitvániaÍrország

CiprusSpanyolország

OlaszországHorvátországFranciaország

MagyarországLengyelország

GörögországPortugáliaLettország

BulgáriaRománia

%Internettel rendelkező vállalkozás Honlappal rendelkező vállalkozás

Magyarországon2016-banavállalkozásokdöntőrésze,94%-ahasználtszámítógépet,és92%-uknakvoltinternet-hozzáférése,ezmégisalacsonyabbazEurópaiUnióországainakátlagánál.Azinternet-használók aránya a 28 tagország átlagától 5 százalékponttal elmaradt, a rangsorbanmindösszenégyország került hazánkmögé. (A számítógépet használó vállalkozásokon belül 98% volt az internetethasználókaránya.)Azinternetkapcsolattalrendelkezőhazaivállalkozásokmindegyikeszélessávúhoz-záféréssel rendelkezett.Helyhezkötött internetkapcsolat a vállalkozások88,mobilinternet-kapcsolat69%-ánálálltrendelkezésre,ezazinternettelrendelkezők95,illetve75%-átjelentette.

5) Forrás:Eurostat.http://ec.europa.eu/eurostat/web/digital-economy-and-society/data/database Azadatok–azEU-tagországokkalösszehasonlíthatóan–aC–Nnemzetgazdaságiágakbanalegalább10főtfoglalkoztatóvállalkozásokravonatkoznak,aK(Pénz-

ügyiésbiztosításitevékenység)ágnélkül.



159

Azüzletimegjelenésésinformációközlés,agyorsészökkenőmenteselérhetőség,azinteraktívkom-munikációigényekövetkeztébenfolyamatosanbővülavállalkozásokjelenléteazinterneten.2016-banavállalkozások68%-arendelkezetthonlappal,amia2015.évit4,a2010.évit11százalékponttalmúltafelül(azuniósátlag77%-ottettki).Azországokrangsorábanhazánkazalsóharmadbanfoglalthe-lyet.AhonlapotműködtetővállalkozásokarányaalegmagasabbFinnországbanésDániában,alegala-csonyabbRomániábanésBulgáriábanvolt.Avállalkozásokméretkategóriájánaknövekedésévelasajáthonlapműködtetéseisgyakoribb.

Az információtechnológiai rendszerek alkalmazása a különböző üzleti, működési, menedzsment-funkcióktámogatásában,azadat-ésinformációforgalomautomatizálásábanviszonylaglassanterjedavál-lalkozásokkörében.Ezösszefüggazzal,hogyilyenkomplexrendszereketjellemzőenanagyobbméretűvállalkozásokalkalmaznak,azokpedigviszonylagalacsonyszámbanésaránybanvannak jelenagazda-ságban.Vállalatierőforrás-tervező rendszerrel (ERP)2015-benamagyarországi vállalkozások16%-arendelkezett,amifelétsemérteelazEurópaiUnióbaniselégalacsony36%-nak.Mégszűkebbkörtevé-kenységébenjelentmegazügyfélkapcsolat-kezelő rendszerek (CRM)használata.Azügyfél-informáci-ókgyűjtésecéljábólahazaivállalkozások15%-avettigénybeilyenrendszert,azezáltalnyertinformációkatpedig9%-ukelemezte.A28unióstagországátlagábanekétarány33,illetve21%-ottettki.

Afelhőalapú szolgáltatások6)üzletifelhasználóiköreislassanbővül.2016-banhazaivállalkozások12%-avettigénybeilyentípusúszolgáltatást,azEU-28átlaga21%volt.Közülükaze-mail-szolgáltatásigénybevétele(8%),afájlok,illetveazadatbázisoktárolásainterneten(7,illetve5%)ésazirodaiszoftveralkalmazása(6%)voltelterjedtebb,használatukbővültazegyévvelkorábbihozképest.Azuniótagor-szágaiközülafelhőalapúszolgáltatásokigénybevételeafinnüzletiszférábanalegelterjedtebb,2016-banavállalkozások57%-ahasználtilyenalapúszolgáltatást.

Aközösségi média valamely formáját a vállalkozások34%-avette igénybehazánkban, ez11 száza-lékponttalalacsonyabb,mintazEU-28átlaga.Azegyesmédiaeszközökközülavállalkozásokkörébenaközösségioldalakhasználataaleggyakoribb.2016-banahazaivállalkozások32%-avoltjelenvalamelyközösségioldalon,ami10százalékponttalalacsonyabbhányad,mintazEurópaiUnióban.AtagországokrangsorábanMagyarország az alsóharmadbanhelyezkedett el.Aközösségi oldalakon legaktívabbak amáltai(70%),azírországi(65%)ésaciprusi(63%)üzletiéletszereplőivoltak,alengyelországiéslettor-szágivállalkozásoknakmindösszeegynegyedecsatlakozottlegalábbegyközösségifelülethez.Számottevőahazai vállalkozások lemaradása a blogok,mikroblogokhasználatában,míg amultimédia-tartalmakatmegosztóoldalakhasználatánakelterjedtségébenkisebbazeltérésazuniósátlagtól.

32

12

4

42

15

14

0 10 20 30 40 50

Közösségi oldalak

Multimédiás tartalmakatmegosztó oldalak

Blogok, mikroblogok

%

Magyarország EU-28

5.7. ábraA közösségimédia-eszközt használó vállalkozások összes

vállalkozáson belüli aránya, 2016

6) Olyanszámítástechnikaiszolgáltatás,amelynemhelyihardvereszközön,hanemhálózatonkeresztülérhetőel.


160

Magyarország, 2016

kutatás-fejlesztés és innoVáció

Akutatás-fejlesztés (K+F) fontos szerepet töltbeagazdasági fejlődés elősegítésében és fenntartásában.Az Európai Unió versenyképességének megőrzése,javításaérdekébenaK+Ferősítéseazunióegyikstra-tégiai sarokköve.AzEU célkitűzése, hogy 2020-raaK+F-ráfordításokelérjékaGDP3%-át.(Magyar-ország a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és InnovációsStratégiában ennél szerényebb, 1,8%-os GDP-ará-nyoscéltvállalt.)Azuniósátlag–arendelkezésreálló2015.éviadatokalapján–2,03%volt.Askandinávtagországokban, valamint Ausztriában és Német-országban fordítják a bruttó hazai termék legma-gasabb hányadát (2,87–3,26%-át) kutatás-fejlesz-tésre. Magyarországon a mutató értéke 1,38% volt2015-ben, amivel az EU középmezőnyéhez tarto-zunk.A2000-esévekbencsatlakozottországokközötthazánkpozíciójaviszonylagkedvező,csakSzlovénia,CsehországésÉsztországelőzmegbennünket.7)

Tovább erősödött a vállalkozások szerepvállalásaMagyarországon 2015-ben 468 milliárd forintotfordítottakkutatás-fejlesztésre,folyóáron6,2%-kaltöbbet, mint egy évvel korábban, a 2010. évinekpedig másfélszeresét. Tendenciájában a K+F-rá-fordításokGDP-hezviszonyítottarányaisemelke-dettazelmúltévekben.

A növekedésben a vállalkozások szerepe voltmeghatározó, miközben a felsőoktatási kutatóhe-lyek és a kutatóintézetek lassan, de többé-kevésbéfolyamatosan visszaszorultak. Felhasználási hely szerint 2015-ben a vállalkozásoknál folyó áron9,0, a költségvetési kutatóhelyeknél 2,7%-kal nőtta kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, a felső-oktatásban viszont 4,7%-kal csökkent. Hosszabbidőtávonaversenyszférátdinamikusanemelkedő,afelsőoktatástésaköltségvetésikutatóhelyeketstag-nálótrendjellemzi.2015-benavállalkozásokkuta-tóhelyein költötték el aK+F-ráfordítások 74%-át.2010-ben 61, 2005-ben 45% volt ez az arány.A csökkenő részarányú felsőoktatási kutatóhelyekésaköltségvetésikutatóhelyeksúlyaközelazonos,2015-ben12,illetve13%volt.

A közép- és kelet-európai országokban a kor-mányzati szerepvállalás a kutatás-fejlesztés fi-nanszírozásában történeti okokból sokáig meg-határozó volt, hatása a mai napig kimutatható.A gazdasági átmenet következtében és az unióscélkitűzéseknek megfelelően a korábbi államidominancia egyre inkább megszűnt. Magyaror-szágon 2015-ben az összes K+F-ráfordítás feléta vállalkozások finanszírozták, 35%-a az állami

7) Forrás:Eurostat.

5.8. ábraK+F-ráfordítások a bruttó hazai termék

(GDP) százalékában

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

%

Magyarország EU-28

EU-28-célérték: 3,0

Hazai célérték:1,8

5.9. ábraK+F-ráfordítások szektorok szerint

186 210 239292 315 344

6268

67

6060

57

5753

53

6361

62

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Milliárd forint

Vállalkozási szektorFelsőoktatási szektorÁllamháztartási szektor



161

költségvetésből,15%-akülföldi forrásból (példáulaMagyarországonműködővállalkozásokkülföldianyavállalatátólvagyeurópaiunióspályázatokból)származott, a nonprofit szervezetekhozzájárulásapedig 1% alatti volt. A forrás- és a felhasználásioldalközöttjelentősazátfedés,avállalkozásoktólszármazó források zömét a versenyszféra kutató-fejlesztőhelyeinköltikel,afelsőoktatásikutatóhe-lyekésakutatóintézetektevékenységébenpedigaköltségvetési finanszírozás a meghatározó. EbbőladódóanazösszesK+F-ráfordításnövekvőhánya-daszármazikavállalkozásoktól.

Avállalkozásokelsősorbanazokatakutatásokatfinanszírozzák,amelyekbőlaszervezetnekközvet-lenülmérhetőhasznakeletkezik.Ezt jólmutatja,hogy a versenyszférában a projektköltségek ki-emelkedően magas hányadát, 2015-ben 71%-átfordítottákkísérletifejlesztésre,mígatermeléshezjellemzően kevésbé kapcsolódó alap- és alkalma-zott kutatások aránya viszonylag alacsony volt.Ezzel szembena felsőoktatásbanésakutatóinté-zetekben az összes projektköltség kevesebb minttizedétfordítottákkísérletifejlesztésekre.Azalap-ésalkalmazottkutatásokzömétazonbanezekenakutatóhelyeken végzik. Összességében a vállalatiszerepvállaláserősödéseazzaljárt,hogyakísérletifejlesztésaránya2010–2015között45-ről55%-raemelkedett.

2015-benaK+F-ráfordítások52%-átaműsza-ki tudományokban, 29%-át a természettudomá-nyokbanhasználtákfel.Azorvostudományok6,6,az agrár-, a társadalomtudományok 4,9, illetve4,6,abölcsészettudományok2,6%-osaránytkép-viseltek. Hosszabb időtávon a (versenyszférábankiemeltjelentőségű)műszakitudományokterüle-ténaK+F-ráfordításoknövekvőrészéthasználjákfel, és ezzel párhuzamosan csökken a döntően afelsőoktatáshoz és a kutatóintézetekhez kötődőorvos-, agrár-, társadalom-ésbölcsészettudomá-nyoksúlya.

Csökkent a kutatás-fejlesztésben részt vevők létszámaTöbbévesemelkedéstkövetően2014-benakutató-helyek számaésakutatással foglalkozók létszáma egyaránt mérséklődött. A csökkenés 2015-ben isfolytatódott.Ekkor2801kutatóhelyműködött, azegyévvelkorábbinálmintegy200-zalkevesebb.AténylegesK+F-létszám56,2ezerfővolt,950fővel

alacsonyabba2014.évinél.(Ateljesmunkaidőreát-számított foglalkoztatotti létszámközel 500 fővel,36,8ezerrecsökkent2015-ben.)Acsökkenéstelső-sorban(mindakutatóhelyek,mindpedigafoglal-koztatottak számában) a korábbi évekbendinami-kusanbővülővállalkozóiszektorvisszaeséseokozta.Hosszabbidőtávonazonbanakutatóhelyekszámá-nakésdolgozóilétszámánakalakulásaisavállalatiszerepvállalás erősödését jelzi. 2015-ben a kutató-helyek feleműködöttaversenyszférában, szembena2010.évi46%-kal.Ateljesmunkaidősdolgozóraátszámított foglalkoztatotti létszámból a vállalatikutató-fejlesztő helyek részesedése 48-ról 57%-ranőtt2010–2015között.

Akutatás-fejlesztés eredményességénekbemu-tatásáratöbbfélemutatószolgál.Közülükazegyikleggyakrabban alkalmazott a publikációk száma, ami elsősorban a felsőoktatási és akadémiai ku-tatóhelyek tudományos teljesítményének fontosmérőszáma,aversenyszféraK+Ftevékenységébenugyanakkortöbbnyiremásodlagos,hiszenavállal-kozások kevésbé érdekeltek a tudományos közlé-sekben. Esetükben a szabadalmak száma, illetveazon innovációk alkalmazása, amelyek piaci elő-nyökké konvertálhatók, az előbbinél sokkal jobb

Vállalkozási szektorFelsőoktatási szektorÁllamháztartási szektor

3046 50

1935 42

3248

57

6247 45

58

4639

35

2621

8 6 523 19 19

33 26 22

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

2005 2010 2015 2005 2010 2015 2005 2010 2015Kutatóhelyek száma K+F tényleges

létszámK+F számított

létszám

%

5.10. ábraA kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztésben

részt vevők megoszlása szektoronként


162

Magyarország, 2016

mutatói a vállalkozói kutató-fejlesztő helyek tel-jesítményének.2015-benszáz(teljesmunkaidejű)kutató-fejlesztőre 41 könyv, könyvfejezet és 102cikkjutott,azegyévvelkorábbinálmindkéttípusúpublikációbólkevesebb.Anemzetiúton tett sza-badalmi bejelentések száma a 2013. és 2014. évicsökkenéstkövetően2015-ben633-raemelkedett.Ezekkilenctizedehazai,tizedekülföldrőlszármazóbejelentésvolt.Alegtöbbbejelentésagépelemek,aműszerekés agyógyszeripar-biotechnológia te-rületéntörtént.2015-benahasználatimintaoltal-mibejelentésekszáma249volt,24-gyelkevesebbazelőzőévinél.

Csökkent a vállalkozások innovációs aktivitása 8)

Azinnovációsokesetbenakutatás-fejlesztésered-ményeire támaszkodó, de ahhoz nem feltétlenülkapcsolódó tevékenység, amely új, illetve jelen-tősen továbbfejlesztett terméket, szolgáltatást,eljárást, új marketing- vagy szervezési-szervezetimódszert eredményez.A (legalább 10 főt foglal-koztató)vállalkozások innovációs tevékenységérőlaz uniós szinten harmonizált, kétévente kötele-zően végrehajtandó közösségi innovációs felmérés(CIS) biztosít információkat, amiből a 2014. éviadatgyűjtés adatai állnak rendelkezésre. Ezek ta-núsága szerintMagyarországon a legalább10 főtfoglalkoztató vállalkozások 26%-a folytatott in-novációs tevékenységet 2012 és 2014 között. Ezaz arány az unióban az egyik legalacsonyabb, azEU-28 átlaga ennek csaknem kétszerese (49%)volt. Az innovatív vállalkozások aránya az előzőidőszakokenyhénemelkedőtrendjeután jelentő-sen csökkent, a 2010–2012 közöttinél 6,9 száza-lékponttal volt alacsonyabb. Ezt a szervezeti és/vagymarketinginnovációtalkalmazóvállalkozásokcsökkenő arányaokozta,miközben a termék- és/vagyeljárásinnovációtavállalkozásoknövekvőhá-nyadafolytatott.2012–2014közöttavonatkozásikörbe tartozó vállalkozások 9,0%-a az innovációmindkét formáját, 9,3%-uk csak termék- és/vagyeljárásinnovációt,7,3%-ukpedigkizárólagszerve-zetiésmarketinginnovációtvégzett.Azinnovációsaktivitás – összefüggésben a tevékenység jelentőstőkeigényével–leginkábbanagyobbszervezetekrejellemző.A legalább250 fősvállalkozások55,az50–249főközöttiek36,a10–49főközöttieknek22%-aszámítottinnovatívnak.

Mezőgazdaság

2016-ban a mezőgazdaság a gazdasági növekedésegyikhajtómotorjavolt,teljesítménye0,6százalék-ponttal járult hozzá aGDP2,0%-os bővüléséhez.Amezőgazdaság 2010–2016 között a nemzetgaz-daságibruttóhozzáadottérték3,5–4,7%-átállítottaelő,2016.éviaránya4,5%-ottettki.Azagrárszek-tor bruttó hozzáadott értéke 17%-kal emelkedetta 2015. évihez képest. 2016-ban a magyarországiberuházások 5,5%-át fordították a mezőgazdaságfejlesztésére.A beruházások volumene – a terme-léstőleltérően–7,5%-kalvisszaesett,elsősorbanazeurópai uniós források csökkenése következtében.A munkaerő-felmérés adatai szerint a 15–74 évesfoglalkoztatottak 5,0%-a dolgozott a mezőgazda-ságban, létszámuk egy év alatt 6,8%-kal, 217 ezerfőre bővült. Az ágazaton belül teljes munkaidő-ben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete(136ezerforint)ugyan9,7%-kalemelkedett,még-is 22%-kal elmaradt az országostól, ennél csak azépítőiparban,avendéglátásban,valamintazegész-ségügy területén dolgozók kaptak alacsonyabb át-lagbért.

Kimagasló terméseredmények2016-banamezőgazdaság kiemelkedő teljesítmé-nyét nagymértékben meghatározta a szántóföldi növénytermesztés, több növényfaj esetében re-kordtermés született. Az előző évek aszályos idő-szakaiutánjókoréselegendőmennyiségűcsapadékhullott, így nagyrészt természetes úton biztosítottvoltaföldkellőnedvessége.

A gabonafélék betakarítási eredményei kiváló-ak lettek,azelőzőévinél5,4%-kalkisebb területről18%-kal több (16,7 millió tonna) terményt takarí-tottak be a gazdálkodók.A tavaszi és nyári csapa-dékos időjárás kifejezetten kedvezett a kukorica vegetációjának,aminekeredményeképpenazelőzőévi termésnél 33%-kal több, 8,8 millió tonna ter-ményt arattak le a táblákról.A hirtelen jött júliusiesőzésekugyanakkornemkedveztekabúzának,bár4,9%-kaltöbb,5,6milliótonnakerültamagtárakba,deaminőségeelmaradtamegszokottól.Ameghatáro-zógabonafélékközülárpából1,6milliótonnatermett,mennyiségétcsakaz1992.évitermésmúltafelül.

Anapraforgó szerepeahazainövényiolaj-ver-tikumban kiemelt jelentőségű, ezért napjainkban

8) Forrás:Eurostat.



163

aszántóföldinövénytermesztésmeghatározó kul-túrájávávált.Sajátossága,hogyjólalkalmazkodikagyengébbtalajokhoz,valamintrendkívüljólké-pes tolerálni a száraz,meleg időjárási feltételeketis. Hazánkban a napraforgó betakarított területeaz évezred eleje óta megduplázódott, 2016-banmegközelítettea642ezerhektárt.Amegnöveke-dett területről 2016-ban rekordmennyiséget, 1,9millió tonnát vittek a tárolókba. A másik fontosolajosmagvúiparinövényünk,arepcetermésered-ményeiskimagaslóvolt,azelőzőévinélcsaknemmásfélszertöbbet,882ezertonnáttakarítottakbeaszántókról.Cukorrépából18%-kaltöbbet,közel1,1 millió tonnát gyűjtöttek be, de jelentősen,63%-kalnőttalucernaszénatermésmennyiségeis,megközelítettea972ezertonnát.Aburgonyater-mesztésvisszaszorulásahosszabbidejetartófolya-mat, 2016-ban egytizedével kevesebbet, 403 ezertonnátvittekatárolókba.

Afőbbszántóföldinövényekfajlagos hozamairendre meghaladták a 2015. évit. Legnagyobb

mértékben(49%-kal)akukoricatermésátlaganőtt,arepcehozamnövekedése28%-osvolt.

5.4. táblaA fontosabb szántóföldi növények

terméseredménye, 2016

Növény

Termésmennyiség Termésátlag

ezertonna

2011–2015 2015 kilo-

gramm/hektár

2011–2015 2015

százalékában százalékában

Búza 5592 117,6 104,9 5380 119,6 103,9

Kukorica 8807 124,2 132,8 8610 145,7 148,7

Árpa 1608 140,4 114,2 5140 124,6 108,0

Cukorrépa 1076 114,3 118,1 67480 118,7 114,9

Napraforgó 1893 129,1 121,6 2950 120,5 115,7

Repcemag 882 159,5 149,4 3440 128,4 128,4

Lucernaszéna 972 174,6 163,1 5040 116,5 113,8

aranyba boruló hektÁrok – 2016 a napraforgó éve

Világszerte, ígyMagyarországon is újra előtérbekerült az olajnövényekbioenergia-termelésben valófokozott használata, ami az olajipari célra használt napraforgófajták számának bővüléséhez vezetett.Újfajta hibridekjelentekmeg,amelyeklehetővétettékatermésmennyiségtovábbinövelésétésazin-tenzív termesztéshez való jobb alkalmazkodást.Hazánkban anapraforgóhibrideknemesítésébenbe-következő fejlődés hatására a hibrid genotípusok száma az elmúlt 20 évben jelentősen emelkedett.Az1990-esévekközepénanemzetifajtajegyzékben9)46hibridszerepelt,a2000-esévekreszámukmármeghaladtaa100-at,2016-banpedig78-attartalmazottajegyzék.

Azigaziáttöréstanapraforgó-termesztésstruktúrájábanazelmúlt10–15évbenbekövetkezőagro-technikaiésfajtahasználativáltozásokhoztak.10)Egyrenagyobbaránybanszerepelnekatermesztésbenahagyományos(60–65%linolsavarányú)hibridekmellettamagasolajsavtartalmúak,amelyektöbb-ségénélazolajsav-összetételmárelérivagymeghaladjaa90%-ot.Azújfajtahibridektermesztésénekelőnyeamagasabbtermésszintésfelvásárlásiárakmellettakiválóbetegségtoleranciaésaszéleskörűélősködőrezisztencia11).Amagas olajsavtartalmú napraforgó hibrideksokkal jobbsütésitulajdonsá-gokkalrendelkeznek,mintahagyományoslinolsavastársaik,ésahőstabilitásukiskedvezőbb.Olajuktovábbeltartható,afelhasználásukkalkészítettételekpedigegészségesebbek.Emellettazilyentípusúolajösszetételbiodízelelőállításáraisalkalmasabb.Afeldolgozóiparésazolajgyártókrészérőlistartó-sanemelkedőakeresletazújtípusúhibridekiránt.Korábbanafeldolgozóipar–kedvezőáramiatt–apálmaolajatrészesítetteelőnyben,deazegészségreésakörnyezetregyakoroltnegatívhatásamiattmamárgyakranhelyettesítikmagasolajsavtartalmúhibridnapraforgóval.

9) Forrás:NemzetiÉlelmiszerlánc-biztonságiHivatal,nemzetifajtajegyzék. http://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/Fajtajegyz%C3%A9ksz%C3%A1nt%C3%B3f%C3%B6ld2016aug.pdf/3bd277b8-a47a-4bdf-8ffc-98de78619e0d10) AgrárUniómezőgazdaságiszaklaphonlapja. http://www.agrarunio.hu/index.php/hirek/17-noevenytermesztes/74-felso-hataron-a-magas-olajsavtartalmu-napraforgo-hibridek-termesztesi-sajatossagai11)Amagasolajsavtartalmúnapraforgóhibrideketelsősorbanazélősködőpenészgomba,aperonoszpóra,illetveazagresszívgyomnövény,aszádorellenikiválóellenálló

képességjellemzi.


164

Magyarország, 2016

Tovább élénkült a szarvasmarhatartásA2016.december1-jeiállatszámlálásadataialap-jánafőbbhaszonállatokállományaaszarvasmar-hák és a ludak kivételével elmaradt az egy évvelkorábbitól.

A 838 ezres szarvasmarha-állomány 2010 ótafolyamatosan, összesen 156 ezerrel emelkedett,egyedszámuk a gazdasági szervezeteknél 13, azegyénigazdaságoknál többmint42%-kalnőtt eb-ben az időszakban. A szarvasmarhák továbbra is

AFöldön termesztettnapraforgó vetésterülete az elmúlt 30 évben15millióhektárról12) 2016-ra24millióhektárraemelkedett.Aviláglegnagyobbnapraforgóolaj-exportőreikéntszámontartottOrosz-országésUkrajnaegyüttesvetésterületéneknagyságaelértea12millióhektárt.További jelentősebbtermesztők az Európai Unió, mellettük Argentína és Törökország, valamint új belépőként India,MianmarésKína.

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

Magyarország Románia Bulgária Franciaország Spanyolország Többi állam

Ezer tonna

5.11. ábraA napraforgó termésmennyiségének alakulása az uniós tagállamokban

Előzetes adatok szerint 2016-ban13) a világon napraforgómagból rekordtermés (46millió tonna)született. November elejéig Ukrajnában és Oroszországban soha nem látott mennyiség (12, illetve9,8milliótonna)kerültleatáblákról.AzEurópaiUnióbanoktóbervégénfejeződöttbeanapraforgó-magbetakarítása.Azelőzőévivelközelazonosterületről(4,2millióhektárról)8,5milliótonnaterméstvittekatárolókba.Magyarországazelmúltévbenaz EU legnagyobb napraforgó-termelő államalett,642ezerhektárrólösszesen1,9milliótonnaolajmagottakarítottakbeagazdálkodók.HazánkatRo-mánia,BulgáriaésFranciaországkövetetteasorban.Ateljesbetakarítottterületnagyságáttekintveamagyarországi2,9tonnáshektáronkéntihozamnemcsaktörténelmirekordnakszámított,devilágvi-szonylatbaniskiemelkedővolt.Oroszországbanegyhektárról1,6,Ukrajnában2,2tonnáttakarítottakbe,deazunióstagországokbanis jóvalalacsonyabbtermésátlagokszülettek:Romániában1,8tonna/hektár,Franciaországban2,1tonna/hektár,mígBulgáriában2,2tonna/hektár.

12)Forrás:FAO.http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC13)AgrárgazdaságiKutatóIntézetolajnövénypiacijelentés,2016.november. http://agroforum.hu/hirek/rekord-szojatermes-vilagban-rekord-napraforgomag-termes-magyarorszagon-olajnoveny-piaci



165

nagyobbrészt (60%-ban) a gazdasági szervezetekhaszonállatai,bárarányukazelmúltévekbenvala-melyestcsökkent.

A sertések száma nemérteela3milliót,agaz-dálkodók 237 ezerrel (7,6%-kal) kevesebb állatottartottak,mint2015-ben.Asertésállománygazdál-kodásiformánkéntimegoszlásajelentősenátalakult,az1990utániévekbenmégtöbbségbenlévőháztájitartásévrőlévreháttérbeszorult.Azévezredutolsóéveibenazegyénigazdaságokmég3milliósállomá-nya2009decemberébenmárnemérteelaz1milli-ót,2016végérepedig704ezerreesettvissza.

A hazai juhállomány nagysága 2005-ben volt acsúcsponton,azótaösszességében18%-kalcsökkent.Azállattartók–elsősorbanazegyénigazdaságokál-lományánakvisszaesésemiatt–32ezerrelkevesebb,1millió158ezerjuhotistállóztakazelőzőévhezké-pest.Ajuhok87%-átazegyénigazdaságokbanne-velték,arányukazévezredelejeótaaligváltozott.

Az országos baromfiállomány a 2000-es évekeleje óta 40 millió körül alakult. A gazdálkodók2016végénösszességébenazelőzőévdecemberinél252ezerrelkevesebbbaromfittartottak,ezenbelülatyúkokszáma436,apulykáké12ezerrelcsökkent,akacsákégyakorlatilagnemváltozott,ugyanakkoralúdállomány198ezerrelbővült.Atyúktartásbanazelmúlt10évbenmárinkábbagazdaságiszervezetekdomináltak.

5.5. tábla Állatállomány, december 1.

(ezerdarab)

Állat 2012 2013 2014 2015 2016

Szarvasmarha 760 782 802 821 838Sertés 2989 3004 3136 3124 2887Juh 1185 1214 1185 1190 1158Baromfi 38546 37900 38599 40334 40082

Ebből:tyúk 30075 29474 30521 32432 31996lúd 1189 1631 1027 1023 1221pulyka 4484 4265 4295 4028 4026kacsa 2798 2530 2756 2851 2839

A mezőgazdaság teljesítménye 2016-ban jelentősen hozzájárult a GDP emelkedéséhezA mezőgazdasági számlarendszer előzetes adataiszerint2016-banamezőgazdaságbruttóhozzáadottértékefolyóáron13,előzőéviáron18%-kalemelke-dett,jelentősenhozzájárulvaaGDPnövekedéséhez.Amezőgazdaságmunkaerő-felhasználásanemvál-tozottjelentősen,atermelésitényezőkjövedelme15,

avállalkozóijövedelem20%-kalmeghaladtaa2015.évit. A termelési tényezők munkaerőegységre jutóreáljövedelme(”A”mutató)13%-kalemelkedett.

A mezőgazdaság kibocsátásának értéke folyóalapáron2016-ban5,3,volumene8,7%-kalnőttazárak3,1%-osmérséklődésemellett.A2619milliárdforintnyi kibocsátási értéket csak a gyümölcsfélékésazállatitermékekkibocsátásiértékénekcsökke-nésebefolyásoltanegatív irányba.Akibocsátásér-tékének 60%-át adó növénytermesztés kibocsátásiértéke 8,2, volumene 13%-kal emelkedett,míg azárak 4,1%-kal csökkentek. A 33%-os súlyt képvi-selőállattenyésztésbenakibocsátás1,1,avolumen3,1%-kalemelkedett,azárak2,0%-kalmérséklőd-tek.Afolyótermelőfelhasználásértékenemválto-zott, a volumen 2,4%-kal emelkedett, az árindexhasonlómértékű,deellentétesváltozásamellett.

A gabonafélék kibocsátásának volumene közelötödével,ezenbelülakukoricáétöbbmintharma-dávalnőtt,deabúzaésazárpavolumeneisemel-kedett az egy évvel korábbihoz képest. Az iparinövények–különösenanapraforgóésarepce–vo-lumene szintén jelentősen, több mint negyedévelnőtt.A takarmánynövényekvolumene6,2%-kal, akertészetitermékekéaligemelkedett,ugyanakkoragyümölcsféléké3,3,aburgonyáétöbbminttizedé-velcsökkent.Azutóbbinakárfelhajtóhatásaisvolt.

–20

0

20

40

60

80

100

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

%

Gabonafélék Ipari növények

Kertészeti termékek Gyümölcsfélék

Élő állatok Állati termékek

5.12. ábraA főbb termékcsoportok volumenváltozása

(2010-hezképest)


166

Magyarország, 2016

Azélőállatokkibocsátása3,9,azállatitermékeké1,3%-kalbővült.Abaromfi,asertés,aszarvasmarhaés a tej kibocsátása is nőtt.Utóbbi áresése folyta-tódott,amiazegésztermékcsoportárszínvonalátisvisszavetette.

Az unió kukoricatermelésének 13%-át hazánk adta 2016-banAzuniómezőgazdaságikibocsátásiértékeazelőzetesadatokszerint2016-banfolyóalapáron401milliárdeuróvolt,3,2%-kalkevesebbazegyévvelkorábbinál.

visszaszoruló burgonyatermesztés14)

Aburgonyáttöbbmint100országbantermesztikmérsékelt,szubtrópusi,trópusiéghajlatalatt,bárere-detilegahűvösebbvidékekterménye.AlegnagyobbtermelőkaFAOlegutóbbi(2014.évi)adataiszerintKína(96milliótonna),India(46milliótonna),Oroszország(32milliótonna),Ukrajna(24millióton-na)ésazEgyesültÁllamokvoltak(20milliótonna).AzunióbanNémetország(10milliótonna),Len-gyelország(8milliótonna),FranciaországésHollandia(egyaránt7milliótonna)termeltealegtöbbet2016-ban.Magyarországnemtartozikanagytermelőkközé,vetésterületea18.,termésmennyiségea17.helyenállazunióban.Hazánkbanaburgonyavetésterületeévtizedekótacsökken.2016-ban16ezerhektáron403ezertonnatermettazországban,52ezertonnátimportáltunk,és5ezertonnavoltaki-vitel.Abehozatal75%-aHollandiából,Szlovákiából,FranciaországbólésNémetországbólszármazott.Azutóbbinegyedszázadbanahazaiburgonyafogyasztásaligváltozott,éventefejenként60kilogrammkörülivolt.Termelőiár-indexeazutóbbi15évbeningadozóanemelkedő,2016-bana2000.évinektöbbmintháromszorosavolt.Fogyasztóiárátjellegzetesszezonalitásjellemzi,május–júniusipozitívkiugrá-sokkal,amelyek2009ótanagyobbakazaddigmegszokottnál.Részbenahazaifogyasztás10%felettiimporthányadamiattazármozgásokrahatássalvanazeurópaikínálat.Atermelésköltségeimagasak.Egyrésztöntözésnélkülmamárnagyatermelőikockázat,másrésztabetegségekellenieredményesvé-dekezéscsakjóminőségűvetőgumófelhasználásávallehetséges.Atermelésiköltséglegnagyobbarányúösszetevőjeavetőanyag.Atermelőikockázatokatmérsékelheti,hogy2017-tőlaburgonyaatermeléshezkötötttámogatásrajogosultkultúrákközékerült.Alegkisebbtámogathatóterület1hektár,éshektáron-kéntminimálismennyiségűszaporítóanyaghasználatátisigazolnikell.

0

50

100

150

200

250

300

350

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

1960

1964

1968

1972

1976

1980

1984

1988

1992

1996

2000

2004

2008

2012

2016

Terület, ezer hektárTermés, millió tonna

Termésmennyiség, millió tonna Betakarított terület, ezer hektár

5.13. ábraA burgonya termésmennyisége és betakarított területe

14)Forrás:FAO,Eurostat,Agrotrendagrárgazdaságiszakportál,agrotrend.hu,kormany.hu

http://www.kormany.hu/hu

http://www.agrotrend.hu/



167

Az52%-osaránytképviselőnövénytermesztésvolu-mene 1,8%-kal csökkent, a kibocsátás 40%-át adóállatok és állati termékeké 1,4%-kal nőtt.A takar-mánynövényekésaburgonyakivételével–ahol2,5,illetve2,6%-osvoltabővülés–anövénytermesztésfőbbtermékcsoportjaibancsökkentavolumen,aleg-jelentősebbenagabonaféléknél(4,2%).Ugyanakkorakisebbsúlyúcukorrépakibocsátása6,0%-kalnőtt.Azélőállatokkibocsátásánaknövekedése(1,5%)na-gyobbvolt,mintazállati termékeké(1,2%).Aser-téságazatteljesítménye1,3,abaromfié3,3,amarháé1,6,atojásé2,7,atejé1,1%-kalbővült.Atermelé-si tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme(„A”mutató15))0,4%-kalcsökkent2016-ban.Amu-tatóértékeMagyarországonnőttalegnagyobbmér-tékben(13%),DániábanésÉsztországbancsökkentaleginkább(többmintnegyedével).

Magyarország az unió kibocsátásának 2,1%-átállítottaelő2016-ban,ezenbelülanövényitermé-kek2,4,azállatokésállatitermékek1,8%-át.Ga-bonából a kibocsátás 5,2 – ezenbelül kukoricából13–,iparinövényekből6,4–ezenbelülolajosnövé-nyekből9,8–,takarmánynövényekbőlpedig0,9%-aszármazotthazánkból.Azállatokközülbaromfibólvoltlegnagyobbarészesedésünk(4,1%).

Amezőgazdasági termelői áraka2013.és2014.évi mérséklődés, majd a 2015. évi stagnálás után2016-ban3,8%-kalcsökkentekazelőzőévhezké-pest.Anövényitermékekára5,7,azélőállatokésállati termékeké 0,6%-kalmérséklődött.Aburgo-nyakivételével–ahol17%-osemelkedéskövetkezettbe–valamennyifőbbnövénycsoportbancsökkentekazárak:agabonaféléké8,2,aziparinövényeké4,4,a takarmánynövényeké 30%-kal lett kevesebb azelőzőévihezképest.Azállatokközülcsakavágó-sertésáranőtt (5,2%),amarháé2,7, a juhé2,0, abaromfié1,3%-kalmérséklődött.Atejára6,2%-kalcsökkent,atojásé2,3%-kalemelkedett.

A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai2016-ban 1,5%-kal alacsonyabbak voltak az előzőévinél,amiafolyótermelőfelhasználásárszínvona-lának 2,1%-os csökkenéséből és a mezőgazdaságiberuházásokárszínvonalának1,9%-osnövekedésé-bőladódott.Aműtrágyákáratöbbminttizedével,azenergiaár6,1%-kalkisebblett.Amezőgazdaságitermelőiár-index és a mezőgazdasági ráfordításokárindexének hányadosát jelentő agrárolló értéke97,7%volt.

Jelentősen emelkedett az állandó mezőgazdasági alkalmazottak számaAKSH2016. június 1-jei eszmei időponttal haj-totta végre gazdaságszerkezeti összeírását (Agrári-um2016),amelynekalanyaiagazdaságiszervezetekésaháztartásokvoltak.Azelőzetesadatokszerintazországban9ezergazdaságiszervezetés416ezeregyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevé-kenységet 2016-ban. Gazdasági küszöböt el nemérőmezőgazdaságitevékenységetmintegy900ezerháztartásbanvégeztek.

Mind a gazdasági szervezetek, mind az egyénigazdaságok 84%-a használt földterületet, az állat-tartókarányaazelőbbieknél31,azutóbbiaknál62%volt.Azállattartókarányaagazdaságiszervezetek-nél5,2 százalékponttalemelkedett, azegyénigaz-daságoknálugyanennyivelmérséklődötta2010.éviösszeírásóta.

A 2016 júniusában felmért több mint 6 millióhektáros termőterület háromnegyede volt mező-gazdaságiterület,ennek58%-átegyénigazdaságokművelték. 2010 óta 10%-kal (236 ezer hektárral)nagyobb mezőgazdasági terület került használa-tukba.Egyegyénigazdálkodó2016-banátlagosankétharmaddal nagyobb (7,6 hektár) területen gaz-dálkodott,mint2010-ben.Agazdaságiszervezetek

15)AtermelésitényezőkjövedelemindexeésaGDP-deflátorhányadosaosztvaamunkaerő-felhasználással(fizetettésnemfizetett).

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1 000

2000 2003 2005 2007 2010 2013 2016+

Gazdasági szervezet, ezerEgyéni gazdaság, ezer

Egyéni gazdaságok Gazdasági szervezetek

5.14. ábraMezőgazdasági tevékenységet végző egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek száma


168

Magyarország, 2016

átlagos mezőgazdasági területe (253 hektár) 22%-kal kevesebb volt a 2010. évinél. A művelési ágak kö-zül a szántók voltak a legnagyobb arányban (44%) gazdasági szervezetek használatában, míg a kony-hakertek (95%), a szőlők (77%) és a gyümölcsösök (75%) művelésében az egyéni gazdaságok túlsúlya volt jellemző.

Az állatállomány – állategységben kifejezve – 2,8%-kal nagyobb volt 2016-ban, mint 6 évvel ko-rábban, a gazdasági szervezetek állománya 6,3%-kal gyarapodott, az egyéni gazdaságoké 14%-kal csök-kent. Az állategységet alapul véve az állatállomány állatfajok szerinti szerkezetét a gazdasági szerve-zetekben a baromfi és a sertés (37, illetve 36%), az egyéni gazdaságokban a baromfi (37%), illetve a szarvasmarha (24%) túlsúlya határozta meg. A ju-hok, kecskék és a lovak tartása az egyéni gazdasá-gokra volt jellemző.

A gazdasági szervezetek 2016-ban 94 ezer fő ál-landó és 55 ezer időszaki alkalmazottat foglalkoz-tattak. Előbbiek száma 2010-hez képest ötödével, utóbbiaké közel kétszeresére emelkedett. Az egyéni gazdaságok állandó alkalmazottainak száma (19 ezer fő) kétszeresére, míg az időszaki alkalmazottainak száma (71 ezer fő) 27%-kal emelkedett 2010 óta. Az egyéni gazdaságoknál 2015. június 1. és 2016. május 31. között 701 ezer családtag végzett nem fizetett mezőgazdasági tevékenységet, számuk 2010-ben még meghaladta az 1 milliót.

A hazai termelők korösszetétele továbbra is kedvezőtlen, 21%-uk 45 év alatti és közel harma-duk 65 éves vagy idősebb. A mezőgazdasági iskolai végzettséggel rendelkezők aránya javult, középfokú végzettséggel tizedük, felsőfokúval 3,4%-uk rendel-kezett 2016 közepén.

Az élelmiszer, italok és dohányáru termékcsoport külkereskedelmi aktívuma harmadik éve csökkenA 2006 és 2013 közötti növekedés után 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is csökkent az élelmiszer, italok és dohányáru árufőcsoport külkereskedelmi forgalmának többlete. 2016-ban az export válto-zatlansága mellett az import 6,0%-kal emelkedett, az egyenleg pedig 11%-kal csökkent. Az ország teljes külkereskedelmi aktívumának 21%-át tette ki az árufőcsoport értéke, ami így 2,1 milliárd euró volt.

6,6 milliárd euró értékű exportunk legfontosabb tételei a gabonák és gabonakészítmények (22%), a hús és húskészítmények (19%), a zöldség- és gyü-mölcsfélék (13%) és az állati takarmányok (12%) voltak. Az előző évinél nagyobb értékben adtunk el élő állatot, hús és húskészítményeket a külpiacokon, ezek mennyisége 9,8, illetve 7,3%-kal nőtt, gabo-nából és gabonakészítményekből azonban 13%-kal kevesebb talált gazdára.

4,5 milliárd eurós importunknak a gabona és gabonakészítmények, valamint az állati takarmá-nyok kivételével minden tétele emelkedett – előb-biekből 1,6, utóbbiakból 6,7%-kal kevesebbet hoztak be az országba. Jelentősen (23%-kal) nőtt a cukor, cukorkészítmények és méz behozatala, amely 4,7%-kal részesedett az árufőcsoport im-portjából. Húsból, húskészítményből 17, élő állat-ból 11, zöldségből és gyümölcsből 10%-kal több érkezett.

A legnagyobb exporttöbbletünk Románia (655 millió euró), Olaszország (385) és Ausztria (186) viszonylatában keletkezett, míg Lengyelor-szágból 276, Németországból 114 millió euróval

0 200 400 600 800 1 000

Szlovákia

Ausztria

Olaszország

Németország

Románia

millió euró

Export

0 200 400 600 800 1 000

Hollandia

Ausztria

Szlovákia

Lengyelország

Németország

millió euró

Import

5.15. ábraFő partnereink az élelmiszer, ital, dohányáru árufőcsoport külkereskedelmében, 2016



169

nagyobbértékűáruérkezett,mintamennyithazánkszállítottszámukra.Azélelmiszer,ital,dohányárufőcsoportexportjának82%-airányultuniósorszá-gokba,valamivelkevesebb,mintazelőzőévekben;az importnak azonban évek óta 94%-a érkezikinnét.

ipar16)

A három nemzetgazdasági ágat – bányászat, fel-dolgozóipar, energiaipar – magába foglaló ipar–azelmúlt tízévátlagát tekintve–abruttóhoz-záadottértéknegyedétállítjaelőMagyarországon.2016-ban az ágazatcsoport a foglalkoztatottak23%-át, a nemzetgazdasági beruházások 36%-átkoncentrálta. Az ipar teljesítményét alapvetőenmeghatározza akülpiaci kereslet és adöntően ex-portra termelő külföldi irányítású feldolgozóiparileányvállalatokkibocsátása.

2016-ban lassult az ipar növekedési ütemeAz ezredforduló óta folyamatosan bővülő ipa-ri termelés volumene a gazdasági válság hatására2008-ban – az év egészét tekintve – stagnált,2009-ben pedig 18%-kal visszaesett az egy évvelkorábbihozképest.Azalacsonybázisról2010-benés 2011-ben jelentősen (11, illetve 5,6%-kal) nőttakibocsátás,majd–azuniósrecessziómiattcsök-kenő külső kereslet következtében – 2012-ben(1,8%-kal)ismétmérséklődött.

2013ótabővülaz ipari termelés.2013-ban1,1,2014-ben és 2015-ben 7,7, illetve 7,4% volt anövekedés üteme, ami 2016-ban 0,9%-ra lassult,döntőena–korábbiévekbenanövekedésmotor-jánakszámító– járműgyártásvisszafogottabbbő-vülésébőladódóan.A2016.évi28,5ezermilliárdforintnyiiparitermelésiértékösszehasonlítóáron22%-kalhaladtamega2010.évit.

2010–2015közöttamagyarországiipariterme-lésazEU-2817)átlagánálkedvezőbbenalakult,nö-vekedésiüteme2014-benés2015-benegyarántalegmagasabbakközétartozott.2016-banviszontahazaiiparvolumenbővülése(0,7%)azuniósátlag-nál(1,5%)kisebbmértékűvolt.

Az ipar teljesítményét egyre inkább meghatá-rozóexportértékesítésekvolumene2010és2015

között–a2012.évi0,7%-osmérséklődésmellett–évente átlagosan 8,0%-kal emelkedett. 2016-banennél jóvalvisszafogottabban(0,4%-kal)nőttekakülpiaci eladások, összefüggésben az ipari export36%-átadó járműgyártás lassulóbővülésével,ésaszinténjelentőssúlyúgép,gépiberendezésgyártá-sánakvisszaesésével.

A 2008 és 2013 között folyamatosan csökke-nő belföldi értékesítések volumene 2014-benés 2015-ben (0,8, illetve 2,8%-kal) emelkedett,2016-banazonbanismétmérséklődött,1,2%-kal.Így a 2016. évi belföldi eladások összehasonlí-tó áron23%-kalmaradtak el a válság elmélyülé-seelőtti(2008.évi)szinttől,a2010.évinélpedig8,6%-kalvoltakalacsonyabbak.Abelföldiértéke-sítések alakulását döntőenmeghatározta, hogy alegnagyobbsúlyú(2010-ben49,2016-ban35%-osarányú) energiaipar eladási volumene 2008 ótapermanensen csökkent. A 2016. évi belföldi ér-tékesítés 17%-át adó élelmiszeripar forgalmát azezredfordulóótaalapvetőencsökkenésejellemez-te, 2014–2016 között viszont élénkültek a hazaieladásai.

16)Víz-éshulladékgazdálkodásnélkül.Azalfejezetbenazadatokaziparegészébenteljeskörűek,arészletesebbbontásúadatokalegalább5főtfoglalkoztatóvállalatokravonatkoznak.

17)AzEurópaiUnióegészéreésatagállamokravonatkozóadatokmunkanaphatássalkiigazítottak.Forrás:azEurostatadatbázisa.

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

%

Magyarország EU-28

5.16. ábraAz ipari termelés volumenváltozása*


*Munkanaphatássalkiigazítottadatok.


170

Magyarország, 2016

Aváltozásokazzaljártak,hogyaz ipar értéke-sítési szerkezete jelentősen eltolódott akülföldieladásokirányába.A2010.évi53%-kalszemben2016-ban már a teljes értékesítés 65%-a reali-zálódott a külpiacokon.Az exportorientáció fo-kozódását nagymértékben támogatták a 2010-esévekjárműiparinagyberuházásai,ésaz így létre-jöttújkapacitásokfokozatosanemelkedőkihasz-náltsága.

Tovább bővült a feldolgozóipar teljesítményeAz ipar nemzetgazdasági ágaiban eltérő tenden-ciákérvényesülnek.Aválságbólvalókilábalásótaelteltidőszakbanafeldolgozóipartalapvetőennö-vekedés,azenergiaipartésabányászatotcsökkenésjellemzi.

szinte minden tagÁllamban nőtt az ipari termelés

AzEurópaiUnióban (EU-28) az ipari termelés volumene a 2010. és 2011. évi élénkülést követően2012-ben és 2013-banmérséklődött,majd2014ótabővül, 2016-ban1,5%-kal emelkedett az előzőévihez képest.Málta ésLuxemburgkivételével az összes tagországbannőtt a termelés.Ameghatá-rozónemzetgazdaságokközül azEgyesültKirályságban1,6,Németországban1,0,Franciaországban0,3%-kalemelkedettakibocsátásvolumene.

5.18. ábraAz ipari termelés volumenváltozása* az EU-28 tagállamokban, 2016


–3,5–0,4

0,30,60,70,91,0

1,11,3

1,61,6

1,81,8

2,02,1

2,32,52,62,6

2,83,1

3,54,3

4,64,94,9

7,37,8

–5,0 –4,0 –3,0 –2,0 –1,0 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0Málta

LuxemburgFranciaország

ÍrországMagyarország

PortugáliaNémetország

SvédországRománia

OlaszországEgyesült Királyság

SpanyolországÉsztországHollandia

AusztriaCsehországFinnország

GörögországBulgáriaLitvánia

LengyelországDánia

BelgiumSzlovákia

HorvátországLettországSzlovénia

Ciprus

%

EU-28 átlaga: 1,5

* Munkanaphatással kiigazított adatok.

5.17. ábraAz ipari értékesítés volumenváltozása


–10

–5

0

5

10

15

20

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Belföldi értékesítés Exportértékesítés Összes értékesítés



171

Az ipari termelés növekvő részét (2016-ban95%-át)adófeldolgozóipar teljesítménye2016-banösszehasonlító áron 1,4%-kal haladta meg azegy évvel korábbi – döntően a többéves jármű-ipari konjunktúra által generált – magas bázist, a2010. évinél pedig 26%-kal volt magasabb.A feldolgozóipari termelés háromtizedét adó jár-műgyártás kibocsátása (a korábbi évek dinamikusbővülését követően) 0,3%-kal, a szintén jelentőssúlyú elektronikai iparé 9,3%-kal, az élelmiszer-iparé1,4%-kalemelkedettazegyévvelkorábbihozképest.Afeldolgozóiparésezenkeresztülazegésziparteljesítményétalapvetőenanagyvállalatokhatá-rozzákmeg.Magyarországonafeldolgozóipariter-melésközelháromnegyedétalegalább250főtfog-lalkoztatóvállalkozásokállítottákelő2016-ban,azexportnakpedig83%-át realizálták.A feldolgozó-iparonbelülajárműgyártásban,azelektronikaiipar-ban,illetveakokszgyártás,kőolaj-feldolgozásbanésa gyógyszergyártásban a legmagasabb, 89–93% anagyvállalatokhozzájárulásaatermelésiértékhez.

Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzel-látás, légkondicionálás) az ipari termelés csökke-nő részét, 4,6%-át adta 2016-ban. Kibocsátása a2010. évi kismértékű (1,0%-os) emelkedést kö-vetően 2011 és 2014 között évről évre csökkent.2015-ben 6,1%-kal nőtt az energiaipar termelésivolumene, 2016-ban pedig stagnált. A kibocsátás72%-átadóvillamosenergia-termelés,-ellátástelje-sítménye2,9%-kalbővült,ugyanakkoragázellátásé–a2015.évimeredekemelkedésután–8,4%-kalcsökkent,ésfolytatódottagőzellátás,légkondicio-nálás2011ótatartómérséklődéseis.

A csekély súlyú bányászat termelése 2013 ótacsökken, 2016. évi kibocsátása az egy évvel ko-rábbinál 20, a 2010. évihez képest 24%-kal voltkevesebb. A termelésből 59%-kal részesedő, el-sősorban az útépítésekhez szállító kőfejtés, ho-mok- és agyagbányászat teljesítménye 2016-ban20%-kalvisszaesettazegyévvelkorábbihozképest.(Termelési volumene három év emelkedés után2015-beniscsökkent.)

Kismértékű növekedés a járműgyártásbanA járműgyártást, az elektronikai ipart, a gép, gépiberendezésgyártásátésavillamosberendezésgyár-tásátmagábafoglalógépiparadjaafeldolgozóiparitermelésiérték többmint felét,azexportbevételekközel kétharmadát. Így az ágazatcsoportban zajlófolyamatokjelentősenbefolyásoljákafeldolgozóiparegészénekteljesítményét.

Agépiparitermelés2010és2015között–a2012.évimérséklődéstnemszámítva–a feldolgozóipariátlagotmeghaladóütembennövekedett,2016-banviszontannál (0,4 százalékponttal)kisebbmérték-ben,1,0%-kalbővült.Agépiparerősenexportorien-tált,azértékesítésibevételektöbbmintkilenctizedeakülpiacieladásokból származik.2016-banazex-portértékesítésekvolumeneazegyévvelkorábbihozképest0,8,a2010.évinél36%-kalmagasabbvolt.

ArégiósversenytársakközülSzlovákiában(4,6%),Lengyelországban(3,1%)ésCsehországban(2,3%)azuniósátlagotmeghaladóütemű,Romániában(1,3%)pedigátlagközelivoltanövekedés.

2016-banazunióiparitermelésivolumenea2010.évit5,6%-kalmeghaladta.AzEU28tagállamából17-benmagasabbvoltakibocsátása2010.évinél.AlegnagyobbmértékűbővülésÍrországban(60%),abaltiállamokban(23–34%),Magyarországon(22%)ésarégiósversenytársainknáltörtént.ArégiósversenytársakközülSzlovákiábanésRomániábanahazainálerőteljesebben(37,illetve33%-kal),Cseh-országban(18%)amiénknélkisebb,Lengyelországbanpedigahhozhasonlóütemben(23%-kal)nőttaziparitermelésvolumeneebbenazidőszakban.

5.19. ábraA termelés volumenváltozása az ipar

nemzetgazdasági ágaiban (azelőzőévhezképest)

–25

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Ipar összesen Feldolgozóipar Energiaipar Bányászat


172

Magyarország, 2016

A kis súlyú belföldi értékesítések összehasonlítóáron 2,5%-kal emelkedtek 2016-ban, a 2010. évitpedig29%-kalhaladtákmeg.

A gépiparon (és egyben az egész feldolgozóipa-ron) belül a legnagyobb súlyt a járműgyártás kép-viseli.Teljesítményeösszefüggésben az elmúlt évekzöldmezős és kapacitásbővítő beruházásaival 2010óta folyamatosan nő. 2010 és 2015 között éventeátlagosan 15%-kal bővült a termelés. A 2016. évikibocsátása – volumenét tekintve – 0,3%-kalmeg-haladtaazegyévvelkorábbit,a2010.évinekpedigtöbb mint a kétszerese volt. A növekedés üteme2016-banrészbenamagasbázis,részbenatermék-

paletta megújulását megelőző átállási időszak mér-sékeltebb kapacitáskihasználtsága miatt lassult.Amodellváltásajárműgyártáskétmeghatározóterü-leteközülanagyobbsúlyúközútigépjármű-gyártástérintiközvetlenül,amelynektermelésivolumene–hatévdinamikusbővüléstkövetően–2016-ban4,4%-kalcsökkent.Ugyanakkor–elsősorbanakülföldijármű-ipari cégeknek beszállító – a közútijárműalkatrész-gyártáskibocsátásatovábbnőtt,a2010–2015közöttiidőszakátlagánál(11%)kisebbütemben,6,1%-kal.

Atermelésalakulásávalösszefüggésbenajármű-gyártás eladásai is visszafogottan, összehasonlítóáron0,4%-kalemelkedtek.Ezenbelülazértékesíté-sibevételek92%-átadóexportvolumene0,6%-kalmúltafelülazegyévvelkorábbit,akissúlyúbelföldiértékesítésekugyanakkor2,3%-kalcsökkentek.

Amásodiklegnagyobbgépipari–egybenfeldolgo-zóipari–szegmens,az elektronikai ipar (számítógép,elektronikai, optikai termékek gyártása) termelésivolumenea2010.évifelfutássalelérteaválságelőtticsúcspontját.Eztkövetően,2011és2013közöttösz-szességében31%-kalcsökkentakibocsátása,döntőenamagyarországitermelőkapacitásokleépítése,ésmásországokbatörténőáthelyezésemiatt.2014ótaviszontgyorsulóütembennőazelektronikaiipartermelése.A kibocsátás volumene 2016-ban 9,3%-kal haladtameg az egy évvel korábbit, a 2010. évitől azonban18%-kal továbbra is elmaradt.Az elektronikai iparjelentősebbsúlyúterületeiközülazelektronikusfo-gyasztásicikkgyártásánakteljesítménye5,1%-kal,ahíradástechnikaiberendezésgyártásáé–akorábbiévekjelentős visszaeséseután–15%-kal, az elektronikaialkatrész,áramkörikártyagyártásáé34%-kalbővült,aszámítógép,perifériásegységgyártásáéugyanakkor16%-kalcsökkent.

5.20. ábraA gépipari termelés volumenváltozása

(2010-hezképest)

–40

–20

0

20

40

60

80

100

120

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Gépipar összesen Járműgyártás

Elektronikai ipar Gép, gépi berendezés gyártásaVillamos berendezés

gyártása

vÁltozóban az elektronikai ipar termelési szerkezete

AzelektronikaiiparfeldolgozóiparonbelülisúlyaazEurópaiUniótagállamaiközülhazánkbanazegyiklegnagyobb.Hozzájárulása a feldolgozóipari bruttó hozzáadott értékhez a rendelkezésre álló2014.éviadatokalapján7,7%volt,ennélcsakFinnországban,Svédországban(14,illetve15%)ésÍrországban(7,9%)nagyobbazelektronikaiiparrészesedése.(AzEU-28átlaga5,2%volt.)18)

Magyarországonazelektronikaiiparsúlyaafeldolgozóipari termelésből2011-igajárműgyártásé-hozhasonló,jellemzőenaztmeghaladóvolt.Azótaviszont–részbenajárműipariexpanzió,részbenazelektronikaiiparjelentőstermelés-visszaesésemiatt–amásodik-harmadiklegnagyobbafeldolgozóipa-ronbelül,azélelmiszeriparralegyütt.

18)Forrás:Eurostat.



173

Az elektronikai ipar kibocsátásának 93%-át a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások adták2016-ban,ígyafeldolgozóiparonbelülajárműgyártásmellettittalegmagasabbatermelésnagyvállalatikoncentrációja.Eztélesenmutatja,hogya termelésiértékközelhéttizedétöt,külföldiérdekeltségű,szinteteljesegészébenexportratermelőnagyvállalatállítottaelő2016-ban.Azelektronikaiiparszerve-zetiháttereabbólaszempontbólissajátos,hogy(arendelkezésreálló2014.éviadatokalapján)akibo-csátásbólakülföldiirányításúleányvállalatok97%-kalrészesültek,szembenafeldolgozóiparegészérejellemző71%-kal.Ebbőladódóanazelektronikaiiparkülpiacikitettségenemcsakabbannyilvánulmeg,hogyazágazattermékeiirántiglobáliskereslet–atechnológiaiújításokmegjelenésével–dinamikusanváltozik, hanem a külföldi tulajdonosok, vállalatirányítók költségoptimalizáló és beruházási döntéseirévénis.A2010és2016közöttiidőszakvolumenváltozásaitisalapvetőenanagyvállalatikörjelentősátrendeződéseokozta.Azelektronikaiipar2010.évikibocsátásánakegyüttesen72%-átadóötnagyvál-lalatábólkettő,aNokiaésaPhilipsleépítettemagyarországibázisát,ésezekenkívülistöbb,nagyobbsúlyúvállalkozásszüntettemeg,vagyszűkítettetermelését.Azutóbbiévekkapacitásleépítéseibenlegin-kábbérintetthíradástechnikaiberendezésgyártásánakkibocsátásivolumene2016-ban43,azelektroni-kaifogyasztásicikkgyártásáé15%-kalkisebbvolta2010.évinél.Azelektronikaiiparmásikkétnagyobbsúlyúterületének,a–jellemzőenjárműiparicégekhezbeszállító–elektronikaialkatrész,áramkörikártyagyártásának,valamintaszámítógép,perifériásegységgyártásánaktermeléseviszontösszehasonlítóáron30,illetve6,9%-kalnőtt2010és2016között,ígyrészesedésükazelektronikaiiparkibocsátásábólszá-mottevőenemelkedettazelmúltévekben.

5.21. ábraAz elektronikai ipar termelési értékének megoszlása

36,4 31,9 29,8 28,1 31,2 35,9 33,1

38,940,8

36,5 34,8 30,1 24,5 26,0

14,813,9

15,3 17,4 18,3 19,1 24,0

7,8 11,1 15,7 16,3 16,9 16,9 13,3

2,1 2,4 2,6 3,4 3,5 3,6 3,6

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Többi alágazatSzámítógép, perifériás egység gyártásaElektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártásaHíradástechnikai berendezés gyártásaElektronikus fogyasztási cikk gyártása


174

Magyarország, 2016

A gép, gépi berendezés gyártása 2016-ban agépipari termelés 12%-át adta. Kibocsátási volu-mene 2010-ben és 2011-ben egyaránt 40% fölöt-ti ütemben nőtt, 2015-ig pedig emagas bázishozközelivolt.2016-banösszehasonlítóáron11%-kalcsökkent a termelése az egy évvel korábbihoz ké-pest,miutánakibocsátás36%-átadómotor-,tur-binagyártás19) termelésivolumene–akorábbiévekjelentős bővülése után – 2016-ban a harmadávalcsökkent.

A gépipari termelés legkisebb részét (4,4%-át)adó villamos berendezés gyártásának kibocsátása2008és2012közöttévrőlévrecsökkent,összesen42%-kal, 2013 óta viszont ismét nő a teljesítmé-nye.2016-banösszehasonlítóáron6,4%-kalbővülta termelés az egy évvel korábbihoz képest, amit akülpiacikereslettámogatott,abelföldieladásokvo-lumeneugyanakkorelmaradtazelőzőévialacsonybázistól.

A vegyipari termelés motorja továbbra is a gumi- és műanyagiparA gépipar mellett a feldolgozóipar másik nagyágazatcsoportját a vegyipar jelenti, ami Magyar-országon a feldolgozóipari termelés 18%-át adta2016-ban. Teljesítménye a 2009. évi visszaeséstkövető két évben emelkedett, majd 2012-ben és2013-ban mérséklődött. 2014 óta nő a termelés

volumene,agazdaságiválságelőttiszintjét2015-benérte el. 2016-ban összehasonlító áron 0,3%-kalemelkedett a vegyipar kibocsátása. A növeke-dés mögött a gumi- és műanyagipar állt, míg avegyianyag-,termékgyártás,akokszgyártás,kőolaj-feldolgozásésgyógyszergyártás teljesítményemér-séklődött. Hosszabb időtávon a vegyipart erősödőexportorientációjellemzi.Akülpiacieladásoksúlyaaz ezredfordulótól 2010-ig 43%-ról 50%-ra emel-kedett,2016-banpedigmárazértékesítések62%-átjelentetteazexport.

Avegyipari termelés32%-átadógumi- és mű-anyagipar 2010 óta – 2013 kivételével – bővül.2016-ban a termelés volumene 2,8%-kal halad-tamegazegyévvelkorábbit,a2010.évinélpedig40%-kalvoltmagasabb.Azágazatonbelülajármű-iparhoz szorosan kapcsolódó gumiipar kibocsátása2010és2016közöttösszességében74%-kal,ana-gyobbsúlyúműanyagiparé24%-kalbővült.Ajelen-tősnövekedéstamegugrójárműiparikeresletmiatta2010ótavégrehajtottzöldmezőséskapacitásbőví-tőberuházásoktettéklehetővé.

Agumi-,műanyagtermékgyártásáhozhasonlósúlyúvegyi anyag, termék gyártásátisalapvetőenbővülés jellemezte a gazdasági válságot követő-en. 2016-ban ugyanakkor 0,7%-kal mérséklődötta termelési volumene, amit döntően a kibocsátás62%-átadóműanyagalapanyag-gyártáscsökkenéseokozott.

A vegyiparon belül korábban legnagyobb sú-lyúnak számító kokszgyártás, kőolaj-feldolgo-zás termelése tendenciájában 2008 óta csökken.2016-banakibocsátásvolumeneazegyévvelkoráb-binál0,2%-kal,a2010.évinél16%-kalvoltalacso-nyabb.Azértékesítéstöbbmint70%-átadóbelföldieladások–a2015.évi10%-osemelkedéstkövetően–2016-ban2,7%-kalcsökkentek,azexportvolumenepedig0,8%-kalmérséklődött.

Az erősen exportfüggő gyógyszergyártást– külpiaci kitettsége ellenére – a legtöbb ipa-ri ágazatnál kevésbé érintette a gazdasági válság.2009-benmindössze0,2%-kalmérséklődöttakibo-csátása,majd2013-igbővültatermelésvolumene.2013-ban ugyanakkor jelentősen, 12%-kal csök-kent a gyógyszeripar teljesítménye. Termelése (a2014.és2015.éviemelkedéstkövetően)2016-banösszehasonlítóáron2,0%-kalmaradtelazegyév-velkorábbitól.

19)Aszakágazatnemtartalmazzaaközúti-éslégijárműmotorgyártását.

5.22. ábraA vegyipari termelés volumenváltozása

(2010-hezképest)

–20

–10

0

10

20

30

40

50

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Vegyipar összesenGumi-, műanyag termék gyártásaVegyi anyag, termék gyártásaKokszgyártás, kőolaj-feldolgozásGyógyszergyártás



175

Az élelmiszeripar bővüléséhez a növekvő belső és külső kereslet is hozzájárultA nemzetgazdasági stratégia szempontjából is ki-emelt jelentőségű, a feldolgozóipari termelés többmint tizedét adó élelmiszeripar (élelmiszer, ital,dohánytermék gyártása) teljesítményét a 2000-esévek első évtizedében alapvetően csökkenés, 2011óta viszont növekvő tendencia jellemzi. 2016-ban1,4%-kalnőttakibocsátásvolumene,amitabelföl-diésakülpiaciértékesítésegyaránt támogatott.Afeldolgozóiparonbelülazélelmiszeriparértékesíté-siszerkezetébenazegyiklegkisebbazexportsúlya,2016-banazeladások59%-átabelföldiértékesíté-sek adták.A termelés 85%-át adó élelmiszergyár-tás kibocsátása összehasonlító áron 2,5%-kal ha-ladtamegazegyévvelkorábbit,azitalgyártásésakis súlyúdohánytermékgyártásaviszont csökkent.Azélelmiszeriparlegtöbbterületénnőttatermelésvolumene. A legnagyobb (29%-os) súlyú húsiparkibocsátása 4,5, a 15%-os arányú takarmánygyár-tásé29%-kalbővült.Szinténnőtta tejfeldolgozás,a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás és a

pékáru,tésztafélékgyártásánaktermelésivolumene,ugyanakkor a növényi, állati olaj gyártásáé, ama-lomipari termék,keményítőgyártásáé,valamintazegyébélelmiszer(példáulédesség,fűszer,kávé,tea)gyártásáécsökkent.

A könnyűipari ágazatok többsége bővültAfa-, papír- és nyomdaipar(fafeldolgozás,papír-termék gyártása, nyomdai tevékenység) termelésivolumene2013ótabővül.2016-banösszehasonlítóáron6,2%-kalnőttakibocsátásazegyévvelkorábbimagas bázishoz képest. Az értékesítésből hasonlóarányban részesülő export és belföldi eladások vo-lumeneegyarántemelkedett.Ágazataiközülapa-píriparésafaipartermelésebővült,anyomdaiparécsökkent.

A feldolgozóiparon belül legkisebb súlyú tex-til- és bőripar (textília, ruházat, bőr és bőrtermékgyártása) termelési volumene két év növekedéstkövetően 2016-ban 0,3%-kal mérséklődött, miu-tána textiliparvisszaeséséta ruhaiparésabőriparemelkedő kibocsátása sem tudta ellensúlyozni.

5.6. táblaAz ipari termelés* nemzetgazdasági ágak, ágazatok és azok főbb csoportjai szerint, 2016

(%)

Ágazat,ágazatcsoportRészesedés

aziparikibocsátásból

AtermelésvolumenváltozásaAzexportarányaazértékesítésbenelőzőévhezképest 2010-hezképest

Ipar összesen 100,0 0,9 22,3 64,7Feldolgozóipar összesen 95,1 1,4 25,9 75,1Gépipar 50,5 1,0 34,4 91,6

Ezenbelül:Járműgyártás 28,7 0,3 101,0 92,2Elektronikaiipar 11,3 9,3 –18,0 95,2Gép,gépiberendezésgyártása 6,3 –11,2 30,1 85,6Villamosberendezésgyártása 4,2 6,4 9,6 87,8

Vegyipar 17,1 0,3 9,6 62,2Ezenbelül:

Gumi-ésműanyagipar 5,4 2,8 39,9 71,9Vegyianyag,termékgyártása 5,3 –0,7 25,2 62,2Kokszgyártás,kőolaj-feldolgozás 3,5 –0,2 –15,8 29,1Gyógyszergyártás 2,9 –2,0 3,1 83,6

Élelmiszeripar 10,5 1,4 17,7 40,5Kohászat,fémfeldolgozás 7,0 3,8 29,4 60,1Fa-,papír-ésnyomdaipar 3,2 6,2 13,1 49,9Egyébfeldolgozóipar 3,1 4,3 51,9 63,9Építőanyag-ipar 2,2 3,8 21,3 56,5Textil-ésbőripar 1,5 –0,3 38,1 82,1Energiaipar 4,6 0,0 –8,3 16,1Bányászat 0,3 –19,7 –24,5 12,2*Aziparösszesenadatavalamennyiiparbasoroltvállalkozásadatáttartalmazza,atöbbiadatalegalább5főtfoglalkoztatóvállalkozásokravonatkozik.


176

Magyarország, 2016

Azértékesítések82%-átadóexportösszehasonlítóáron3,7%-kalcsökkent,abelföldieladásokvolume-neviszontdinamikusan(17%-kal)bővült.

A kohászat, fémfeldolgozás és az építőanyag-ipar kibocsátása továbbra sem érte el a válság előtti szintjétA kohászat, fémfeldolgozás (fémalapanyag, fém-feldolgozási termékek gyártása) teljesítménye a2009. évi 39%-os visszaesés óta tendenciájábannövekszik,deaválságelmélyüléseelőtti,2008.éviszintjét továbbra sem érte el (2016-ban 11%-kalmaradt el attól). Az egy évvel korábbihoz képest2016-ban3,8%-kalbővültatermelésvolumene,ésazértékesítésmindkétiránybanemelkedett.

Az építőanyag-ipar (nemfém ásványi termékekgyártása) termelése sem érte még el a válság előttiszintjét. Teljesítménye – két év csökkenést követő-en–2014ótanő, kibocsátási volumene2016-ban3,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.Anövekedéselsősorbana(termelésnegyedétadó)beton-,gipsz-,cementtermékgyártásánakköszön-hető,aszinténnagysúlyúüvegiparésaporcelán-,kerámiatermék-gyártás kibocsátása ugyanakkorcsökkent.

Azegyéb feldolgozóiparteljesítménye2011ótanő,2016-ban4,3%voltabővülésüteme.Atermelésközelharmadátadóorvosieszközgyártásánakkibo-csátása2003ótafolyamatosanemelkedik,2016-banösszehasonlítóáron12%-kalhaladtamegazegyév-velkorábbit.Aszinténjelentős(21%-os)részarányúbútoripartermelésivolumene2016-ban–kétévbő-vüléstkövetően–4,1%-kalcsökkent.

A régiók többségében emelkedett a kibocsátás20)

2016-banaziparitermelési értéklegnagyobbrésze(régiónként19–20%-a)Közép-ésNyugat-Dunán-túlon, valamint Közép-Magyarországon realizáló-dott. Észak- és Dél-Alföld, valamint Észak-Ma-gyarország (külön-külön) a kibocsátás 10–14%-átadta,Dél-Dunántúlpedig4,8%-át.

2014-benés2015-benazipari termelés volume-nemindegyikrégióbannőtt.2016-banakibocsátásnégy régióban (Dél-Dunántúlon, Közép-Dunán-túlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön)bővült, háromban (Észak-Alföldön, Közép-Ma-

gyarországon, Nyugat-Dunántúlon) csökkent.A legnagyobb mértékben (15%-kal) a legkisebbiparipotenciállalbíróDél-Dunántúlonnőttazipa-riproduktum,amitdöntőenazelektronikaiiparésazélelmiszeripardinamizált.Közép-DunántúlonésÉszak-Magyarországon7,0,illetve6,4%-kalbővültatermelés.Mindkétrégióbananagysúlyúgépiparvoltanövekedésmotorja(Közép-Dunántúlonajár-műgyártás,Észak-Magyarországon az elektronikaiiparalegjelentősebbagépiparonbelül).Dél-Alföl-dönazelmúltévekdinamikusbővüléseután,amitjavarészt a kecskeméti autógyár eredményezett,2016-ban2,1%-kalnőttaziparitermelésvolumene.A legnagyobb csökkenés (–4,1%)Nyugat-Dunán-túlon történt, döntően a legjelentősebb részará-nyú, és a korábbi évekbenhúzóágazatnak számítójárműgyártás visszaeső kibocsátása miatt. Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön 3,7, illetve2,3%-kalcsökkentatermelésvolumenea2015.évihezképest.21)

Azegy lakosra jutó ipari termelési érték Nyu-gat- és Közép-Dunántúlon az országos átlag1,9-szerese, Észak-Magyarországon 1,2-szeresevolt 2016-ban.A többi régió gazdasági szerkeze-tébenaziparkevésbéhangsúlyos.Közép-Magyar-országonaszolgáltatóágak,azalföldirégiókbanésDél-Dunántúlonpedigamezőgazdaságszerepeki-emelkedő.Ezekenaterületekenazegylakosrajutóiparitermelésiértékátlagalatti:Dél-Alföldön6,3,amásik három régióban 32–47%-kal volt alacso-nyabbazországosnál.

20) Alegalább5főtfoglalkoztatószervezetektelephelyszerintiadataialapján.21)Aziparszerkezetérevonatkozóadatokalegalább50főtfoglalkoztatóvállalkozásokszékhelyszerintiadatai.

5.23. ábraAz ipari termelési érték megoszlása régiók szerint,

2016*

Közép-Dunántúl20,1%

Nyugat-Dunántúl19,3%

Közép-Magyarország19,1%

Észak-Magyarország14,3%

Dél-Alföld12,1%

Észak-Alföld10,2%

Dél-Dunántúl4,8%-

*Alegalább5főtfoglalkoztatószervezetektelephelyszerintiadataialapján.



177

Tovább csökkentek a termelői árakAz Európai Unió átlagában a 2010 és 2012 kö-zött folyamatosan emelkedő ipari termelői árak 2013-ban lényegében stagnáltak, 2014 óta pedigcsökkennek. 2016-ban – elsősorban az energia-termelő ágazatok árcsökkenése miatt – az EU-28egészére számított ipari termelői árak átlagosan1,6%-kal mérséklődtek az előző évihez képest.AtagállamokközülcsakazEgyesültKirályságbanemelkedettazárszínvonal.

Magyarországonazemelkedésegyévveltovább,2013-ig tartott,majd2014ótahazánkban ismér-séklődnekaz ipari termelői árak.2016-banazegyévvelkorábbinál1,7%-kalvoltakalacsonyabbak.Azelmúltháromévcsökkenéseellenérea termelőiár-színvonal a 2010. évinél 6,2%-kal magasabb volt2016-ban.

Az ipar belföldi értékesítésének árai 2013 ótamérséklődnek, amiben jelentős szerepe van azenergiaipart érintő hatósági árszabályozásnak ésaz energiahordozók világpiaci árcsökkenésének.2016-ban3,0%-kalvoltakalacsonyabbakabelföldiértékesítésiárakazegyévvelkorábbinál.Ezenbelülafeldolgozóiparban2,0,azenergiaiparban5,8%-kalcsökkentekazárak.

Az exportértékesítés árai 2008 és 2015 közöttminden évben nőttek, viszont 2013-tól a növeke-désütemelassult.2016-banmár1,0%-kalmérsék-lődtekazárak,afeldolgozóiparban0,6,akissúlyúenergiaiparban11%-kal.A2010. évihezképest az

ipar egészében 8,0%-kal, ezen belül a feldolgozó-iparban 8,6%-kal magasabbak voltak, az energia-iparbanugyanakkor6,6%-kalcsökkentek2016-banakülföldieladásiárak.

építőipar

Azépítőiparnemzetgazdaságonbelülisúlyaabrut-tó hozzáadott értékből 2016-ban (előzetes adatokszerint)3,4%volt,kisebbazelőzőévekénél,amiazunióországaiközöttalacsonynakszámít.2010ótaévenként 3,4 és 4,3%között alakult a fenti arány.Ennél magasabb (5,1 és 5,8% közötti) volt az ágrészesedéseazezredfordulótkövetőévekben,ami-kor a bővülő üzemi, lakóépület- és autópálya-épí-tések az építőipari teljesítmények növekedésébenismegjelentek.2006-tól azonban7évenkeresztülcsökkent az építőipari kibocsátás, ami a gazdaságiág súlyának mérséklődésében is megmutatkozott.A2013és2015közöttinövekedésután2016-banújabbnegatívfordulatkövetkezettbeagazdaságiágtermelésében.

Lemaradásban a hazai építőipari teljesítmény az unióshoz képestAgazdasági és pénzügypiaci válságot követően a2014-etmegelőző évekbenazEurópaiUnió tag-országainak összesített építőipari kibocsátásaismérséklődött.A2014és2016közötti3évbenmérsékelt növekedés következett, ennek ellenérea2016. évi termelési volumen3,9%-kal elmaradta 2010. évitől. Az uniós országok közül 11-benerőteljesebbvoltavisszaesésmértékeahazaiépí-tőiparban ez időszakban bekövetkezett 11,5%-oscsökkenésnél, akörnyezőországokközülközéjüktartozott Szlovénia, Horvátország, Szlovákia ésCsehország.

Az építőipari termelés volumene 2016-ban azunióban 1,4%-kal bővült a 2015. évihez képest.Tizenháromországbancsökkenéstmértek,ahazaiépítőipar visszaesése (19%) azonban a legnagyobbmértékűvoltazuniótagországaiközött.Akörnyezőországoktöbbségéneképítőiparaiskedvezőtlenévetzárt,deAusztriábanésHorvátországban–viszony-lagkismértékű–növekedéskövetkezettbe.

A magyarországi építőipar teljesítményét első-sorbanabelsőkereslethatározzameg,aminekhá-romfőpilléreazállamiésönkormányzatiszektor,avállalkozásokésaháztartások.Azépítési,felújítási,

5.24. ábraAz egy lakosra jutó ipari termelés régiók szerint,

2016*

Egy lakosra jutó iparitermelési érték, ezer forint

2 501 – 5 000– 2 500

5 001 –

*Alegalább5főtfoglalkoztatószervezetektelephelyszerintiadataialapján.


178

Magyarország, 2016

fenntartási munkákra vonatkozó megrendeléseket–ezáltalazépítőipariteljesítményeket–azepiaciszereplőkszámárarendelkezésreállósajátésmoz-gósítható források befolyásolják. Utóbbiak közötthangsúlyosak a költségvetési és az uniós pályázatiforrások,amelyeketahitelezésikonstrukciókiski-egészíthetnek.

2016-ban visszaesett az építőipar teljesítményeAzépítőipar2016.évi1813milliárdforintnyiter-melésiértékeösszehasonlítóáronszámítva19%-kalelmaradt az egyévvelkorábbitól.Azépítményfő-csoportok közül kevésbé (3,7%-kal) csökkent az–építőiparitevékenységnagyobbhányadátkitevő–épületépítések teljesítménye, miközben az egyébépítmények építésével összefüggő munkák volu-mene egyharmadával esett vissza.A csökkenésbena szűkebb uniós forrásoknagy szerepet játszottak.Akedvezőtlenváltozássalösszefüggésbenatermelésvolumenemindkétépítményfőcsoportbanelmaradta2010.éviszinttőlis.

2016-ban mindhárom építőipari ágazat kibo-csátása elmaradt a 2015. évitől. A lakásépítésekélénküléseellenéreazösszehasonlítóáronszámítottteljesítmény az – épületek szerkezetkész építéséttartalmazó – épületek építése ágazatban 2,2%-kalmérséklődött.Az építőipari termelés közel egyne-gyedét adóegyébépítményeképítése ágazatkibo-csátása–ahovatöbbekközöttazút-ésautópálya-,avasút-ésközműépítésselfoglalkozóvállalkozásoktevékenysége tartozik – 43, a legnagyobb, 48%-ossúlyaránytképviselő,ésazépítésiterületelőkészíté-sétismagábafoglalóspeciálisszaképítésé7,9%-kalcsökkent.

Az építőipari kibocsátás 2016-ban – a legalább5 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerin-ti adatai alapján – minden régióban kedvezőtle-nül változott. A csökkenés mértéke régiónként8,3 és34%között alakult, a legkevésbéKözép-, alegjelentősebben Nyugat-Dunántúlon esett visszaa termelés volumene. A régiók építőipari teljesít-ményének nagyobb hányada Közép-Dunántúl ki-vételével épületeken végzettmunkákhoz kötődött.A2016.évihazaiépítőiparikibocsátás47%-átkö-zép-magyarországiszékhelyűszervezetekteljesítet-ték, a régió részesedése 2010-hez képest valame-lyest csökkent.Ezenkívülmégadél-dunántúli ésazészak-magyarországiszervezetekországosépítő-ipari teljesítményenbelüli súlyamaradt el a 2010.évitől.Azegylakosrajutótermelésiérték2016-banegyedül Közép-Magyarországon (201 ezer forint)haladtamegazországosátlagot(131ezerforint).

5.25. ábraAz építőipari termelés volumenváltozása

az EU-28 tagállamaiban, 2016* (azelőzőévhezképest)

–18,8–17,9–17,8–16,6

–14,0–10,7

–9,6–6,1–4,8–3,8–3,3

–0,3–0,3

0,20,50,8

2,42,52,63,8

5,25,66,17,0

10,913,0

18,522,7

–25,0 –15,0 –5,0 0,0 5,0 15,0 25,0

MagyarországLettországSzlovéniaBulgária

LengyelországSzlovákiaLitvánia

CsehországRománia

MáltaPortugália

FranciaországOlaszország

BelgiumAusztria

NémetországEgyesült Királyság

HorvátországÉsztország

LuxemburgSpanyolország

DániaFinnországHollandia

SvédországCiprus

ÍrországGörögország

%

EU-28 átlaga: 1,4

*Munkanaphatássalkiigazítottadatok.

5.26. ábraAz építőipari termelés volumenváltozása

építményfőcsoportonként(2010-hezképest)

–25–20–15–10–505

10152025

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%

Építőipari termelés összesenÉpületek építéseEgyéb építmények építése



179

Csökkenő szervezetszám mellett növekedett a foglalkoztatottak számaAz építőipar nemzetgazdasági ágba 2016 decem-berének végén 88 514 regisztrált vállalkozás tar-tozott, az országos állomány 5,2%-a. Számuk220-szal lett kevesebb egy év alatt, a társas vállal-kozások csökkenő és az önálló vállalkozóknövek-vő számának együttes hatásaként. Ezzel együtt isazépítőiparbanatársasvállalkozásokaránya(55%)magasabbanemzetgazdaságiátlagnál(32%).

2016-banazépítőiparban278ezrendolgoztak,számuk2,2%-kalmeghaladtaazegyévvelkoráb-bit.Ezanemzetgazdaságegészébenfoglalkozta-tottak22)számának6,4%-átjelentette,ezalapjánazépítőipar – a feldolgozóipar, a kereskedelem és aközigazgatás,védelemgazdaságiágakután–ane-gyedik legnagyobbfoglalkoztatóágnakszámított.Azalkalmazásban állók23)114ezresszáma3,8%-a*Alegalább5főtfoglalkoztatóépítőiparivállalkozásokszékhelyszerintiadataialapján.

5.27. ábraAz egy lakosra jutó építőipari termelés értéke építményfőcsoportok és régiók szerint,* 2016

70,7

44,0

44,6

49,9

50,4

68,5

71,7

106,3

60,2

27,2

39,4

36,9

52,5

56,5

58,8

95,00,

0

25,0

50,0

75,0

100,

0

125,

0

150,

0

175,

0

200,

0

225,

0

Országos átlag


Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld


ezer forintÉpületek Egyéb építmények

az építőiparban az ÁtlagosnÁl is meghatÁrozóbb a kis- és középvÁllalkozÁsok gazdasÁgi súlya

2015-ben 61,1 ezer működő vállalkozás24) tartozott az építőipar gazdasági ágba, a nemzetgazdaságegészében számba vettek 9,0%-a.Az építőiparbanműködő vállalkozásokon belül 60,8 ezer (99,4%)minősültkis-ésközépvállalkozásnak.

5.28. ábraA kis- és középvállalkozások részesedése a működő vállalkozások teljesítményéből,

2015+

99,4

92,4

76,8

78,1

80,1

90,6

99,2

67,0

42,4

37,0

43,0

34,1

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

Vállalkozások száma

Foglalkoztatottak száma

Nettó árbevétel

Termelési érték

Hozzáadott érték

Beruházási teljesítmény

%

Építőipar Nemzetgazdaság összesen

22)Alakosságimunkaerő-felméréselőzetesadataialapján.23)Agazdaságiszervezetekévköziadatszolgáltatásaalapján.24)A működő vállalkozások tevékenységére vonatkozó statisztikai megfigyelés alapján. A működő vállalkozások e szempontú fogalmi és tartalmi meghatározása

aVállalkozásikörnyezetfejezetbentalálható.


180

Magyarország, 2016

voltanemzetgazdaságegészébenalkalmazottlét-számnak.Akörükbenregisztrált2,6%-oslétszám-növekedésafizikaifoglalkozásúak3,1ésaszellemifoglalkozásúak 1,2%-os bővülése következtébenalakultki.Azágazatbandolgozókkeresetehagyo-mányosanalacsony,ateljesmunkaidőbenalkalma-zásban állók havi bruttó átlagkeresete a harma-dik legalacsonyabb volt a gazdasági ágak között.A 201 ezer forintot kitevő bruttó összeg a nem-zetgazdaságiátlagnál24,aversenyszféraátlagánál27%-kalvoltalacsonyabb.Azelmaradásbanannakisszerepevolt,hogyafizikaifoglalkozásúakaránya(73%) lényegesen magasabb, mint a nemzetgaz-daságegészében(54%),demindafizikai,mindaszellemidolgozókrosszabbulkerestekazátlagos-nál.A tartósan kedvezőtlen kereseti viszonyok iserősítikazágazatbanjelentkezőszakemberhiányt.Az építőiparban az üres álláshelyek 2016. évi1,9%-otkitevő arányamegegyezett anemzetgaz-dasági átlaggal, az egy évvel korábbihoz (1,1%)képestazonbannövekedett.Azépítőiparágbanamezőgazdasági, ipari és építőipari foglalkozásokfőcsoporton belül ugyanakkor az összes álláshely2,1%-árakerestekújmunkaerőt,1,7%-osnemzet-gazdaságiátlagmellett.Azüresálláshelyekarányae körben is 0,8 százalékponttal magasabb volt a2015.évinél.

Azépítőiparonbelüljelentősebbakis-ésközépvállalkozásoksúlya,mintanemzetgazdaságegészében,báraszámukalapjánképviselt99,4,illetve99,2%mindkétkörbendöntőhányadotjelent.Különösenamunkaerőpiacirészvételükbennagyakülönbség:2015-benazágazatbanfoglalkoztatottak92%-ánakeszervezetiköradottmunkát,azátlagoskétharmadosaránymellett.Meghatározóaszerepükagazdaságiteljesítménybenis,agazdaságiágnettóárbevételének77,termelésiértékének78%-a,hozzáadottérté-kéneknégyötöde,azújberuházásokteljesítményértékénektöbbmintkilenctizedeevállalkozásicsoporttevékenységénekeredményevolt.

Azegykis-ésközépvállalkozásrajutóátlagoslétszámazépítőiparban(3,1fő)valamelyestmeg-haladta a nemzetgazdasági átlagot (2,9 fő). A termelési érték és hozzáadott érték fajlagos mu-tatószáma ugyancsak magasabb volt az építőiparba tartozók körében, a nettó árbevétel és az újberuházásokfajlagosértékeviszontelmaradtagazdaságbanműködőösszeskis-ésközépvállalkozásátlagától.

Az építőiparban létrejött vállalkozások túlélési képessége gyengébb a nemzetgazdasági átlagnál.A2009-benalapítottépítőiparivállalkozások35%-aműködöttmég2014-benis,ahazai38%-osátlagmellett.Uniósösszehasonlításbanazevonatkozásbanadatotszolgáltató23országközül6-ban(Litvá-nia,Lettország,Lengyelország,Spanyolország,SzlovákiaésSzlovénia)ahazainálalacsonyabbvoltazépítőiparivállalkozásokötévestúlélőképessége.25)

25)NincsadatBelgium,Görögország,Horvátország,MáltaésPortugáliaesetében.

106

206

134

160

309

201

121

236

175 181

355

263

0

60

120

180

240

300

360

Fizikai

foglalkozású

Szellemi Összesen Fizikai

foglalkozású

Szellemi Összesen

Nettó átlagkereset Bruttó átlagkereset

Ezer forint

Építőipar Nemzetgazdaság összesen

5.29. ábraHavi nettó és bruttó átlagkereset, 2016



181

Az építőipari árak emelkedése nagyobb mértékű volt az egy évvel korábbinálA termelés visszaesése ellenére az építőipari ter-melői árak 2,8%-kalemelkedtek,2010ótaalegje-lentősebbmértékben.Azépítőipariágazatokközülazépületeképítéseágazatbanátlagotmeghaladóan(4,3%-kal),aspeciálisszaképítésbenátlaghozközelimértékben(2,9%-kal),azegyébépítményeképítéseterületénattólelmaradva(1,7%-kal)emelkedtekazárak.Anövekedés az építményfajták közül az út-építésbenvolt a legalacsonyabb (1,5%), anagy-éskiskereskedelmiépületeképítésében3,6,aszállodaiépületek,valamintaközlekedésiéshírközlésiépüle-teképítésébenpedigegyaránt3,5%-osárnövekedésttudtakérvényesíteni.

szállítás, közlekedés

Előzetes adatok szerint a szállítás, raktáro-zás nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott ér-téke 1894 milliárd forintot tett ki 2016-ban.A nemzetgazdasági ág részesedése Magyaror-szág bruttó hozzáadott értékéből 5,4% volt.Az ágazat termelése 2015-höz képest 2,5, 2010-hezviszonyítva 9,4%-kal nőtt. Utóbbi növekedés2,3százalékponttalelmaradtaGDPhatévesbővü-lésiütemétől.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágbe-ruházási teljesítménye 2016-ban621milliárd fo-rintvolt,amiazösszesnemzetgazdaságiberuházás13%-áttetteki.Azágazatberuházásainakvolume-ne2016-ban42%-kalvisszaesett,2010-hezképestpedig26%-oscsökkenésadódott.

2016-ban a szállítás, raktározás nemzetgazda-ságiágbanfoglalkoztatottak száma277ezervolt,3,2%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.2010-hezviszonyítva a foglalkoztatottak száma 9,0%-kalnőtt, kisebb mértékben, mint a nemzetgazdaságátlagában(17%).2016-bananemzetgazdaságiág-ban foglalkoztatottakmintegy háromnegyede férfivolt.Azágazatbanalkalmazásbanállókhavi brut-tó átlagkeresete 248 ezer forint volt 2016-ban,5,9%-kalkevesebb,mintanemzetgazdaságátlagá-ban.Azágazatbanalkalmazásbanállókbruttóátlag-kereseteegyévalatt3,5,2010óta24%-kalemelke-dett,alacsonyabbütemben,mintanemzetgazdaságátlagában(6,1,illetve30%).

A nemzetgazdaság árutonna-kilométerbenszámított áruszállítási teljesítménye 2016-ban

15%-kalmagasabbvolt,mint2010-ben.Ateljesít-ménykizárólag2012-bencsökkent(0,7%),atöb-biévben0,4és5,0%közöttnövekedett.A2010-hez viszonyított növekedés alapvetően az átlagosszállítási távolság hosszabbá válásával magyaráz-ható,miután a szállított tömeg azótamindössze1,8%-kal emelkedett. Az időszak egészéhez ha-sonlóan az árutonna-kilométerben mért telje-sítmény 2016-ban is nagyobb mértékben bő-vült, mint a szállított tömeg (5,0, illetve 0,4%).Az áruszállítási teljesítmény 2016-ban a nem-zetközi viszonylatban 3,4, a belföldiben9,9%-kalnőtt.Utóbbiesetébenazátlagosszállí-tási távolság korábban nem tapasztalt hosszúsá-gúra,83kilométerrenőtt,aszállítotttömegugyan-akkor1,4%-kalelmaradta2015.évitől.Ecsök-kenés ellenére a belföldi viszonylat még mindigtúlsúlybanvanatömegetilletően,miutánazösz-szességébenszállított285milliótonnányiárunaka65%-áthatárainkonbelülfuvarozták.Azárutonna-kilométerben számított adatok szerint ezzelszemben a nemzetközi szállítás a meghatározó(74%),mert az átlagos szállítási távolság hosszatöbbmintötszöröseabelföldiének.

2016-ban valamennyi áruszállítási mód teljesítménye nőtt2016-banazáruszállításiteljesítmény68%-aköz-úti,18%-avasúti,10%-acsővezetékes,afennma-radó,3,4%-nyirészepedigvíziszállításrévénvaló-sultmeg.Aközútiszállításteljesítménye2016-banazelőzőévhez4,0,2010-hezképest18%-kalbő-vült.Ezutóbbinövekedésalapvetőenanemzetkö-ziforgalomalakulásávalmagyarázható,amiahat-évesidőszakalattnegyedévelnőtt,mígabelföldiémindössze 4,8%-kal haladta meg a 2010. évit.Avasútiszállításteljesítménye2016-banazelőzőévhezképest5,3%-kalbővült, a2010.évitpedigötödével múlta felül. A vasúti áruszállítás folya-matait alapvetően a nemzetközi forgalom alaku-lásabefolyásolja,miutánateljesítménytöbbmintnégyötöderendreebbenaviszonylatbankeletkezik.Acsővezetékesszállításteljesítményetizedévelnőtt2016-ban,azokután,hogyazeztmegelőzőévbenközel ekkora mértékű csökkenést tapasztaltunk.A csővezetékeken megvalósult árutovábbítás2016. évi teljesítménye 4,1%-kal magasabb volta 2010. évinél. A belvízi szállítás 2016-os telje-sítménye 8,3%-kal nagyobb volt a 2015. évinél.Aszintekizárólagnemzetköziforgalombanmeg-


182

Magyarország, 2016

valósulószállításimódesetébenateljesítménynö-vekedésemeghatározóanazátlagosszállításitávol-sághosszabbáválásávalmagyarázható.

2016-ban is nőtt a helyközi személyszállítás teljesítményeAhelyközi személyszállításutaskilométerbenszá-mított teljesítménye 2016-ban 4,4%-kal bővült azegy évvel korábbihoz képest, és valamelyest mármeghaladta (+3,0%) a Malév megszűnése előttiutolsó év (2011) teljesítményét.A2016. évi telje-sítmény71%-abelföldön,afennmaradórészenem-

zetközi viszonylatban realizálódott.A teljesítmény2016. évi növekedése az átlagos utazási távolsághosszabbáválásánakvoltakövetkezménye.

Az összteljesítményből 2016-ban is az autó-buszos utazás részesedett a legnagyobb arányban(49%). Teljesítménye 2016-ban 0,4%-kal mérsék-lődött az ezredforduló óta eltelt időszak rekord-értékét felmutató 2015. évihez képest.A 2016. éviteljesítmény11%-kalmeghaladtaa2010.évit,ezzelanégyféleközlekedésimódközülalegnagyobbmér-tékűbővüléskövetkezettbe.Anemzetköziautóbu-szos utazások 2012-ben megkezdődött növekedése2016-ban már nem folytatódott tovább, a teljesít-mény2,0%-kalmérséklődött.A2012–2015-benta-pasztaltnagyarányúnövekedéshatására azonbanazutóbbiévbenregisztráltteljesítmény2,4,azutasszámpedig 1,7-szeresét jelentette a 2010. évinek. (2010és 2016 között az autóbuszos összteljesítmény nö-vekedésenagyobbrésztanemzetköziforgalomélén-külésénektulajdoníthatóannakellenére,hogyatel-jesítményből még 2016-ban is mindössze 11%-kalrészesedett,szembenabelföldiforgalom89%-ával.)A teljesítmény közel háromtizedét képviselő vasútesetében a 2016. évi forgalom0,2%-kalmeghalad-ta a 2015. évit. (2016-ban a 2000-es évek legala-csonyabb szintű vasúti teljesítményét regisztráltuk.)Avasútiteljesítmény2010-hezképest0,9%-kalala-csonyabblett,ateljesítmény95%-átadóbelföldivi-szonylatban0,6,anemzetköziben7,2%-kalcsökkent.

33,7

8,8

5,6

2,4

39,9

10,5

5,9

2,0

0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0

Közúti

Vasúti

Csővezetékes

Belvízi

milliárd árutonna-kilométer

2010 2016

5.30. ábraA szállítási ágazatok áruszállítási teljesítménye

vasúti személyforgalmi teljesítmények, avagy nehéz a közúttal versenyre kelni!

Avasútrévénhazánkban144,4millióutazástörtént2015-ben,amelyből141,6millióbelföldiviszony-latbanvalósultmeg.Azországhatáronbelülazátlagosutazásitávolságmindössze51kilométervolt.Eviszonylagrövidtávolsággalösszecsengenekazötévente,legutóbba2015-rőlgyűjtöttregionálisvasút-forgalmiadatok,amelyekszerintavonatosutazások74%-arégiónbelüli.Hétrégiónkközülhatbanaforgalomlegnagyobbrészearégióhatárainbelülvalósultmeg.KülönkiemelendőKözép-Magyarország,amelyegymagaabelföldiszállításiteljesítmény43%-átadja,mivelafővárosnakjelentősaszerepeazingázásban.Budapestre,2011-ben,alegutóbbinépszámlálásévébencsakmunkavégzésicélbólnaponta226ezerfőingázott.26)Eztöbb,mintalegnépesebbvidékivárosunk,Debrecenlakónépessége.Ezenfelül79ezeremberafővárosbóljártmástelepülésredolgozni.Országosszinten2011-ben1millió341ezerember,afoglalkoztatottak34%-aingázottnaponta.Őkazutazásaikhozelsősorbanszemélygép-kocsit,valamintautóbusztvettekigénybe.Aszállításistatisztikákszerintazutóbbiközlekedésieszközutasszáma2011és2015közöttrendre3,6-szeresevoltavonatokénak.

AzEurostatadataialapjánhazánkban2010–2014-benaszárazföldi személyszállításutaskilométerbenmértteljesítményébőlaszemélygépkocsikkaltörténőközlekedésrészesedéserendremeghaladtaakéthar-madot,mígazautóbuszosmintegyegyötödnyi,avasútipedigegytizednyirésztképviselt.

26) Forrás: KSH,Azingázáskiemeltcélpontjai,5.oldal(2016).http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ingazas.pdf



183

RégióinkközülcsupánKözép-Dunántúlesetébenalakultúgy,hogyegymásikrégióval,Közép-Ma-gyarországgalmindkétiránybanélénkebbvoltazutazásikedv,mintarégiónbelül.Emagasabb,régiókközöttiforgalommalegybevágnaka2011-esnépszámlálásadatai:aközpontirégióvalszomszédosnégyrégióközülugyanisalegtöbbenKözép-DunántúlrólingáznakKözép-Magyarországra,Budapestre19,Pestmegyeitelepülésekrepedig12ezren,leginkábbFejér,kisebbrészbenKomárom-Esztergommegyé-ből.

5.7. táblaA tíz legnagyobb forgalmú régiópár a belföldi vasúti személyszállításban, 2015

Rangsor Felszállásirégió Leszállásirégió Aszállítottutasokszáma,milliófő1. Közép-Magyarország Közép-Magyarország 60,32. Észak-Alföld Észak-Alföld 13,23. Nyugat-Dunántúl Nyugat-Dunántúl 9,74. Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 7,25. Észak-Magyarország Észak-Magyarország 7,16. Dél-Alföld Dél-Alföld 5,67. Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 5,48. Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl 4,89. Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl 3,910. Észak-Alföld Közép-Magyarország 2,7

Forrás:KSH,Aszállításiágazathelyzete,2015(2016),6.3.Belföldivasútiszemélyszállításrégiókszerint,2015címűtáblázat.http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=482096&p_temakor_kod=KSH&p_session_id=951790900776901&p_lang=HU

Nemzetközi viszonylatban 2,8 millió utazást regisztráltunk vasúton 2015-ben. Az utasok száma2007-hezképest34%-kalnőtt,azautóbusszalutazókéugyanakkor2,3-szereséreemelkedettugyanennyiidőalatt.Azütemkülönbséghatásáraaközútiközlekedésimódteljesítménye2015-benmármegközelítet-teavasútét,sőtvalamelyestleishagytaazt,hautóbbibóllevonjukamindösszeszázezerfőtkitevőmagyar-országitranzitforgalmat,amelynekmegfigyeléséreabuszosutazásokesetébennincslehetőség.

5.31. ábraA tíz legnagyobb forgalmú viszonylat a nemzetközi vasúti személyforgalomban, 2015

(tranzitutazásoknélkül)

0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

Ausztria Szlovákia Német-ország

Románia Cseh-ország

Francia-ország

Szerbia Svájc Horvát-ország

Ukrajna

Vasúton kiutazók száma Vasúton beutazók száma

Ezer fő

Forrás: KSH,Aszállításiágazathelyzete,2015(2016), „4.30.Nemzetközivasútikimenőésbejövőszemélyszállításországonként*(tranzitszállításnélkül)”címűtáblázathttp://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=482096&p_temakor_kod=KSH&p_session_id=951790900776901&p_lang=HU


184

Magyarország, 2016

A repülőgépes utazások teljesítménye2013–2015-höz hasonlóan 2016-ban is bővült, aszállítási módok közül a legnagyobb mértékben(24%-kal).Figyelmetérdemel,hogyazutóbbiévbenaz összes személyforgalom növekedése lényegébena légiutazások forgalomváltozásamiattkövetkezettbe.27) 2013–2016 számottevő növekedése ellenére a2016.éviszint4,4%-kalelmaradta2011-es–aMalévmegszűnéseelőttiutolsó–évszintjétől,a2010.évitugyanakkor8,0%-kalmeghaladta.ABudapest Liszt

Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2016. évi utasfor-galma11,4milliófővolt,11%-kaltöbb,mintegyév-velkorábban.Alégikikötőforgalma2016-banisre-kordotdöntött.Arepülőtérreérkezettésonnanindultjáratokszáma4,2%-kalnőtt2016-ban.Azutasszámbővülési ütemétől elmaradt a járatszám növekedésiüteme,ígyazegyjáratonutazókszámaemelkedett.(Azegyjáratrajutóutasokszámaamegelőzőtizenhá-romévbenfolyamatosannőtt,28)2003-banmégcsak57fővolt,2016-banviszont119.)2016-banalégiki-

Azátmenőforgalomnélkülinemzetköziteljesítménylegnagyobbrésze,47%-aAusztriávalbonyo-lódottle2015-ben.Atízlegnagyobbforgalmúviszonylatösszesítettteljesítménye(2,6millióutazás)azonban csak kis részét jelenti az ugyanezen országokkal lebonyolított kétirányú turistaforgalomnak(53,7millióutazás).Ráadásulazelőbbiadatnakcsakafelét,1,3millióutazástkellfigyelembevenniazaránykiszámításakor,hiszenegy„turizmusstatisztikai”utazáskét„szállításstatisztikai”utazás–egyoda-ésegyvisszaút–révénjönlétre.Ezutóbbimegközelítéstalkalmazvakiderül,hogymégatízleg-nagyobbvasútforgalmúrelációátlagáttekintveiscsakazutazások2,4%-abonyolódottlevonatokon.Ateljesforgalmattekintvepedig2,0%azilymódonszámítottarány,amimásképpenmegfogalmazvaaztjelenti,hogyanemzetköziviszonylatbanminden49.utazásvalósultmegvonatokrévén.Aszom-szédosországokközülSzerbia,Horvátország,UkrajnaésSzlovéniaesetébenegyarántszázezerfőalatti,anégyországotösszesítvepedig220ezerfősvolta2015.éviforgalom.Magyarországésenégyállamközötttehátnapiátlagbanmintegy600főközlekedettvasúton,amiazértiscsekélyteljesítmény,mertaszerelvényekrenemcsakhazánkvagyazadottszomszédosországokturistáiválthatnakmenetjegyet.

5.32. ábraA vasúti személyszállítási teljesítmény alakulása néhány

közép- és kelet-európai országban, 2014

Lengyel-ország

Ausztria Magyar-ország

Csehország Románia Szlovákia Bulgária Horvát-ország

Szlovénia

Index, %Teljesítmény, milliárd utaskilométer

Teljesítmény, milliárd utaskilométer Index, 2010=100,0

0

20

40

60

80

100

120

140

160

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Forrás:AteljesítményadatokatilletőenazEurostatadatbázisa,aviszonyszámokatilletőenazEurostatadatbázisábóllekérdezettadatokalapjánvégzettKSHszámítás.Railtransportofpassangers:http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=ttr00015&plugin=1

27)2016-banháromközlekedésimódozatteljesítményenőtt,arepülőgépekkellebonyolítottaké1157millióutaskilométerrel,avonatokáltalmegvalósultaké12millióutaskilométerrel,ahajókrévénlétrejötteképedig0,8millióutaskilométerrel.

28) Azegyjáratrajutóutasokszámátajáratokjavulókapacitáskihasználtságánkívülanagyobbbefogadóképességűrepülőgépekforgalombaállításaisnövelheti.



185

kötőalegnagyobbutasforgalmat–csökkenősorrend-beállítva–azEgyesültKirálysággal,Németország-gal,Olaszországgal ésHollandiával bonyolította le.A budapesti légikikötő áruforgalma 78 ezer tonnavolt2016-ban,azegyévvelkorábbinál18%-kaltöbb.Avidéki repülőterek közülaDebrecenAirportfor-galmaalegnagyobb,azutasokszáma285ezerfővolt2016-ban,65%-kaltöbb,mintegyévvelkorábban.

A távolsági közlekedés keretében szállított uta-sok száma 2016-ban 1,5%-kal mérséklődött és647millió főt tett ki.Az utóbbi két évben bekö-vetkezettcsökkenésösszességébennagyobbmérté-kűvolt,minta2011–2014.éveknövekedése,ígya2016.éviutasszámelmaradta2010.évitől(–0,9%).Az utazások 77%-a autóbuszon, 23%-a vonatonvalósultmeg, a repülőgépek és hajók együttes ré-szesedése 0,7% volt. Az átlagos utazási távolság2016-ban41,azautóbuszosutazásoké26,avonaton

lebonyolítottaké52kilométervolt.Alégiközleke-désátlagostávolsága1547kilométervolt2016-ban,25%-kalhosszabb,mint2010-ben.

2010 2016

11,2

7,3

5,6

0,6

0,4

11,7

7,3

6,0

1,4

0,3

0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 14,0

Belföldi, autóbusz

Belföldi, vonat

Nemzetközi, repülőgép

Nemzetközi, autóbusz

Nemzetközi, vonat

milliárd utaskilométer

5.33. ábraA helyközi személyszállítás teljesítményének

alakulása

2016-ban elkészült az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb budai kötöttpÁlyÁs közlekedésfejlesztési beruhÁzÁsa, a budai fonódó villamoshÁlózat

2016januárjábanadtákátaforgalomnakabudaifonódóvillamoshálózatot,amelyrévénabudaiváros-részekközöttátszállásnélküli–ésezáltalgyorsabb,kényelmesebb–utazásvalósulhatmeg.

Aprojektkétfőrészbőlállt,egyikrészétaBemrakpartonhaladóágkialakítása,amásikrészétaSzéllKálmánteretkeresztezőágmegépítésejelentette.Aprojektösszköltsége13milliárdforintvolt,amely-neknégyötödétazEurópaiUniófinanszírozta.

Ahálózatnevébentalálható„fonódó”jelzőarrautal,hogyaz1970-esévekbenszéttagolttáváltbudaivillamosvonalak a fejlesztés révén újra hálózatot képeznek, egymásba „fonódnak”.Az elnevezés egymásikértelmezésszerintaMargithídalattiműszakimegoldásrautal,ahol–helytakarékosságiszem-pontból–akétforgalmiiránysínpárjaiegyrövidszakaszonszinte„egymásbafonódnak”.

AzÉszak-,Közép- ésDél-Budaközött átszállásmentesközlekedési kapcsolatot teremtő fejlesztéssorán15kilométersíntfektettekle,12,5kilométernyifelsővezetéketújítottakfel,alátásukbankorláto-zottakszámáravakvezetősávokatalakítottakki,22perontpedigakadálymentesítettek.

Akerekesszékkelésbabakocsivalközlekedőkzökkenőmentesebbutazásátisszolgáljaapályafejlesz-tésselpárhuzamosanmegvalósultjárműpark-korszerűsítés,amelynekkeretébenaspanyolországiCAFgyártól29)47darabúj,modern,alacsonypadlósvillamostszerzettbeaBudapestiKözlekedésiKözpont.Amásbudapestivonalakonisközlekedőjárművekbeszerzésiköltsége46,5milliárdforintvolt,amelybőlazeurópaiunióstámogatásaránya99,44%-ottettki.

Abudaifonódóvillamoshálózat3járataközülaleghosszabb–ésvalamennyimetróvonalnálhosszabb–,20,5kilométeresútvonallala41-esjáratrendelkezik.Avégállomásokatisfigyelembevéve39megál-lóhellyelrendelkezőjáratmenetidejelényegébenegyóra.Afonódóvillamosjáratoknakamenetrendekalapjánszámíthatóátlagsebességemintegy20kilométeróránként(a2-4-esmetróvonalaké29–42kilo-méter/óraközöttiek).Afonódóvillamosjáratokgyakorlatbankialakulóátlagsebességérekedvezőtlenülhathat, hogy a járatok egyes szakaszokon az autókkal közösen használják az úttestet, ahol forgalmidugókeseténavillamosoksemtudnakhaladni.

29)ConstruccionesyAuxiliardeFerrocarrilesS.A.


186

Magyarország, 2016

2016-ban is többet használták a helyi közösségi közlekedést2016-banahelyi személyszállítástigénybevevőuta-sokszáma0,7%-kaltöbbvolt,mintegyévvelkoráb-ban.Azutasszám2011-benésarákövetkezőévbenmérséklődött, 2013–2016-ban nőtt. Az utazások2016.éviszáma5,4%-kalfelülmúltaa2010.évit.

A 2016-ban bekövetkezett növekedés legna-gyobbrészt a villamosok forgalombővülésével ma-gyarázható, amelyek utasszáma 5,5%-kal haladtamegazegyévvelkorábbit.Ametró,földalattifor-galma 2,3%-kal bővült 2016-ban. Az autóbuszokesetébenugyanakkorazutazókszáma–aközleke-dési eszközök közül egyedüliként – mérséklődött(1,9%-kal) 2015-höz viszonyítva.A villamosok ésautóbuszokforgalomváltozásárahatássalvolt,hogya budapesti villamoshálózat fejlesztési munkálatai2016 elejére befejeződtek, amellyel párhuzamosannéhány autóbuszjáratot megszüntettek és ugyaneztörtént az addig kiesett villamosvonalak pótlásátellátó buszjáratokkal is. Az autóbuszokat mind-azonáltalnemcsaka fővárosban,hanemvidéken is(1,3%-kal) kevesebben vették igénybe 2016-ban,mint2015-ben.

2016-ban 2 milliárd 179 millió utazás történt,ezek51%-aautóbuszon,22%-avillamoson,19%-ametrónvagyföldalattin,4–4%-atrolibuszon,illetvehelyiérdekűvasútonvalósultmeg.Azátlagosutazá-sitávolság2016-ban3,8kilométervolt.Azutasok73%-a a fővárosban utazott, Budapest részesedéseazországosautóbusz-közlekedésből54,atrolibusz-közlekedésből82,ahelyiérdekűvasút-közlekedésből86,avillamosközlekedésből88%-osvolt2016-ban.A Budapesten utazók 2016. évi száma 1,5%-kalmeghaladtaa2015.évit,avidékenutazókéviszont1,1%-kalelmaradtattól.Avidékitelepüléseketille-tőenazutasokszáma2016-banisvalamennyiköz-lekedésimód(autóbusz,villamos,trolibusz,HÉV)esetébencsökkent2015-hözképest.

2016-ban is jelentősen bővült a forgalomba helyezett személygépkocsik száma2016 során 239 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, azegyévvelkorábbinál19%-kaltöbbet.Aforgalombahelyezett személygépkocsik száma2011óta folya-matosanemelkedik,a2016.évimennyiség3,9-sze-rese a mélypontot jelentő 2010. évinek. (2002 és2006közöttazelsőforgalombahelyezésekévesszá-marendremeghaladtaa200ezret.)2011–2015-ben

anövekedéstúlnyomórésztahasznált,kétévnélidő-sebbszemélygépkocsikforgalombahelyezésemiattkövetkezettbe.2016-banezzelszembenaforgalom-ba helyezett új személygépkocsik száma nagyobbmértékben bővült, mint a használtaké (24, illetve16%-kal),arányukezáltalkissénövekedett,azonban–2013–2015-hözhasonlóan–ezúttalsemérteelaforgalombahelyezésekfelét.Agyártmányokközülalegtöbbet–csökkenősorrendbeállítva–Volkswa-genből,Opelből ésFordbólhelyeztek forgalomba,ezenmárkákösszességében31%-átadtákazösszesforgalomba helyezésnek. A személygépkocsi-ál-lomány 116 ezerrel bővült 2016-ban, az év végén3millió313ezerdarabottettki.Amegelőzőévek-hezhasonlóanalegelterjedtebbmárka2016-banisazOpelésaSuzukivolt,előbbiállománya462ezer,utóbbié409ezerjárműbőlállt.Azelső5gyártmány– amelybe a fentiekenkívülmég aVolkswagen, aFord és aRenault tartozott – adta a teljes jármű-állomány felét.Amagyarországi személygépkocsi-állomány2002és2006közöttfiatalodott,2006-banés2007-ben10,3évesvolt,2008ótaviszontfolya-matosanöregszik.2016-banazátlagoskora13,9évvolt,0,2évveltöbb,mint2015végén,amiegybena legmagasabb az ezredforduló óta. 2016 végén aszemélygépkocsi-állomány kétharmada több mint10évesvolt,37%-apedigakörnyezetetlegkevésbékímélő – 00-04-es környezetvédelmi besorolású –járműkéntvoltnyilvántartva.

205185 174 155

63 46 48 57 60 72 81101

35

19 2221

1315 29

5067

93118

137

0

50

100

150

200

250

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

Ezer darab

Új Használt

5.34. ábraA Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik számának alakulása



187

táVközlés, internet

A bruttó hozzáadott értéket tekintve a távközlésiágazat teljesítményea2012. évi stagnálástkövető-enévrőlévreegyredinamikusabbannőtt.2015-ben– összehasonlító áron számolva – az előző évhezviszonyítvamár 7,9%-os volt az emelkedés, így azinformáció, kommunikáció gazdasági ág bruttóhozzáadott értékének közel egyharmadát tette ki,a nemzetgazdaság teljesítményéből pedig – 2005óta folyamatos csökkenéstmutatva – 1,6%-kal ré-szesedett.Atávközlésitevékenységnettóárbevétele2010-ben920milliárdforintvolt,2011és2014kö-zöttnemváltozottszámottevően,854–860milliárdforint30) között alakult, de 2015-benmár nagyobbmértékűvoltanövekedés.

Ha vezetékes hangcsatorna, akkor VoIP31)

Abekapcsolt vezetékes távbeszélő-fővonalak száma2001és2011közöttfolyamatosancsökkent.Eztkö-vetőenatendenciamegfordult,2014-tőlszámukis-métátléptea3milliót.2015-benés2016-banazelő-zőévhezképesttovábbi2,3–2,3%-kalgyarapodott,és2016végénmára3millió150ezretismeghaladta,így

7,5%-kalmagasabbvolt,mint2010-ben.Százlakosra32vezetékesfővonaljutott,hárommaltöbbahatév-velkorábbinál.Avonalbővülésahagyományosveze-tékestelefonvonalakszámánakcsökkenéseésazún.VoIP-hangcsatornákgyorselterjedésemellettkövet-kezettbe.Utóbbialattazinternetenvagymás,szinténIP-alapú adathálózaton (például kábeltelevíziós há-lózat)megvalósulóhelyhezkötötttelefonszolgáltatásértendő. A VoIP-hangcsatornák száma 2015-benés 2016-ban egyaránt 12%-kal emelkedett az elő-ző évhez képest, ugyanakkor 2010-hez viszonyítva2016-ban már 2,5-szeres a növekedés. A VoIP-telefonálásavezetékesinternetésakábeltelevíziózásterjedésévelváltegyrenépszerűbbé,olyankombináltelőfizetésicsomagokrészeként,amelyekmamárál-talánossáváltakakábeltelevíziósszolgáltatókkínála-tában.2016-banavezetékes fővonalak57%-a ilyentechnológiávalüzemelt(2010-bennegyede),miköz-benateljesenvagyrészbenVoIP-technológiávalto-vábbított,helyhezkötötthívásokszámának,valamintidejének37–39%-áttetteki.AzISDN-vonalakszá-maegyévalatt11%-kal,307ezerdarabracsökkent.Abekapcsolt vezetékes telefonok többmint nyolc-tizedeegyéni,17%-aüzletifővonalvolt,anyilvánosés egyébvonalakéaz1%-ot semérte el.Ahelyhezkötötttelefonálásazuniósországoktúlnyomótöbb-ségébenvisszaszorulóbanvan.2015-benMagyaror-szágmellettmindösszeAusztriábanésPortugáliábanvolt több az ezer lakosra jutó telefonfővonal, mint2010-ben, de az egy évvel korábbihoz viszonyít-va iscsaktovábbikétország(Luxemburg,EgyesültKirályság) tartozottmégebbeakörbe.Avezetékeshangszolgáltatásokpiacakoncentrált,amelynektöbbmintkilenctizedénnégynagyszolgáltató,aMagyarTelekom,aUPC,azInvitelésaDIGIosztozik.

A vezetékes- és a mobiltelefon-használat közülmára az utóbbi kapott nagyobb hangsúlyt. Bár amobil-előfizetésekpiacamárhosszabbidejetelített(2010óta11,6–12,0millióközöttalakultazelőfize-tésekszáma),2016-banszáz lakosra120előfizetésjutott,közelnégyszerannyi,mintvezetékes.A la-kosságszámotmeghaladóelőfizetésszámalakulásátasajátésazüzletielőfizetésekpárhuzamosigénybevé-teleisbefolyásolja.Amagaslakosságimobiltelefon-ellátottságuniósösszehasonlításbansemegyedi.AzEU-ban2015végén száz lakosra–ahazaiátlagotmeghaladó–124előfizetésjutott.Amagyarországi-

5.35. ábraTávközlési tevékenységből származó nettó

árbevétel szolgáltatástípusonkénti megoszlása

426 397 372 368 366 414

136 141 157 164 170182

76 73 75 78 8186

283248 249 244 240

203

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Milliárd forint

Egyéb (pl. vezetékes telefon) szolgáltatásKábeltelevízió-szolgáltatásInternetszolgáltatásMobiltávközlési szolgáltatás

30)Távközlésitevékenységetnemkizárólagatávközlésiágazatbasoroltvállalkozásfolytathat.31)AVoIP-hangcsatornajellemzőenkábeltelevíziós,illetveszélessávonmegvalósuló,helyhezkötötttelefonszolgáltatás.


188

Magyarország, 2016

nálalacsonyabbértékűmutatóval11ország,köztükHorvátország,RomániaésSzlovéniarendelkezett.

Ahazaimobilszolgáltatókpiacaavezetékestele-fonéhozhasonlóanerősenkoncentrált.2016végéna mobilszolgáltatókkal kötött szerződések számamegközelítően11,8millióvolt,0,6%-kalkevesebb,mint egy évvel korábban.A csökkenéshátterébena feltöltőkártyás (pre-paid) előfizetések számánakvisszaeséseáll,amitahavidíjas(post-paid)szerződé-seknövekedéseannakellenéresemtudottkompen-zálni, hogy a szolgáltatók feltöltőkártyás ügyfeleigyakranhavidíjaselőfizetésreváltanakát.2016-bana havidíjas előfizetések száma a teljes állományonbelülmeghaladtaa7,0milliót,vagyistízelőfizetés-ből hat tartozott ebbe a körbe. Számuk 3,8%-kalnőttegyévalatt.Apost-paidelőfizetések2011ótanépszerűbbekapre-paidtípusúaknál,utóbbiakszá-ma331ezerrel,aszerződésekbenképviseltarányuk2,5 százalékponttal mérséklődött az előző évhezképest.

A jövő az okostelefoné2012 óta folyamatosan csökken a vezetékes háló-zatból kiindulóhívásokszámaésidőtartama.Utób-bi2016-banazelőzőévhezviszonyítva4,8%-kalrö-vidült, előbbipedigaz említett időszak soránnemegy esetben, így 2016-ban is 10%-ot meghaladómértékben fogyott. A vezetékes fővonalak számá-nak alakulásátfigyelembe véve az egy vonalra jutóhívásokszámaésidőtartamaugyancsakvisszaesett.

2016-banavezetékeshívásokvalamivel többminthéttizedétegyéni fővonalról,28%-átüzletielőfize-tésrőlindították,mígazeltöltöttpercidő87%-átfor-dítottákegyéni,13%-átüzletihívásokra.Azegyénielőfizetőkáltalindítotthívásokátlagosan3,4percceltartottakhosszabbideigazüzletifővonalrólkezde-ményezetthívásoknál.Azegyegyénifővonalrajutóhívások átlagos száma (259) 34-gyel, az egy üzle-tivonalrajutó(504)hívásoké57-telkevesebbvolt,mintegyévvelkorábban.

2016-ban a vezetékeshálózatból indulóhívásokközel negyede irányult mobilhálózatba és 1,7%-avolt nemzetközi hívás, az előző évhez viszonyítvarészarányukmindkétesetbennőtt.

A2016folyamán mobilhálózatokból indított kö-zel8milliárdhívásidőtartamameghaladtaa21mil-liárd percet. A beszélgetések száma 2015-ben méggyakorlatilag nem változott az előző évhez képest,2016-ban azonban 2,3%-kal csökkent, időtartamukezzelszembenmindkétesztendőbenhosszabbodott:6,4, illetve4,3%-kal.Azegymobil-előfizetésre jutóbeszélgetésekszáma(674darab)kismértékbencsök-kentazelőzőévhezképest.Egyelőfizetésreátlagosan1820percnyibeszélgetésjutott,aminapontaátlago-san5,0perctelefonálásnakfeleltmeg.

Amobilhálózatról indított beszélgetések2,8%-átkitevő nemzetközi hívások száma és időtartama vi-szont a csökkenő roamingdíjakkal összefüggésben2016-ban 18, illetve 30%-kal nőtt az előző évhezviszonyítva. 2010 óta a mobilhívások irány szerintiösszetételeismódosult:asajáthálózatonbelülrekez-deményezetthívások aránya2016-ra62-ről57%-racsökkent,amáshálózatbairányulókéésanemzetkö-zihívásokéviszontnőtt.Az időtartamalakulásábanis hasonló tendenciák érvényesültek. 2016-ban sa-ját hálózathozkötődött a beszélgetési idő58%-a, amás hálózattal létesített kapcsolatok időtartama 34,a nemzetközi hívások ideje pedig 3,2%-ot tett ki amobilhálózatokból kiinduló hívásokon belül. Mo-bilróltöbbmint8-szorannyihívástkezdeményeztek2016-ban,mintvezetékestelefonról,viszontaveze-tékesenátlagbanközelkétszerannyit(4,5perc)be-szélgettek,mint amobilon (2,7 perc).Ezt befolyá-solhatjákaváltozóelőfizetési feltételek,valamintazelőfizetésekbenfoglaltkedvezményekszélesskálája.

Akombinált,mobilinternetezésreegyrenagyobbhangsúlytfektetőszolgáltatáscsomagokésahavidíjaselőfizetések elterjedésével amobil-adat-előfizetésekszáma is folyamatosanemelkedik.2016-banamo-bilhálózaton lebonyolított adatforgalom (78 ezer

5.36. ábraA mobiltelefon-előfizetések száma

az előfizetés típusa szerint

Feltöltőkártyás Havidíjas elő�zetés

5,5 5,9 6,1 6,2 6,5 6,8 7,1

6,5 5,8 5,5 5,4 5,3 5,0 4,7

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Millió darab



189

terabyte)39%-kalnövekedettaz2015.évihezképest.Afolyamatosnövekedésazegyrenagyobbfel-ésle-töltésisebességreképeshálózatiinfrastruktúrafejlő-désénekésazinternetképes,hordozhatótechnológi-aieszközökelterjedésénekazeredménye.2016-banegy mobiltelefon-előfizetésre havonta átlagosan576 megabyte adatforgalom jutott, négytizedéveltöbb, mint egy évvel korábban. A mobilhálózatokfejlődéseviharosgyorsaságú.Amaimodernnegye-dikgenerációs(4G)mobilhálózatokharmadikgene-rációselődjükhöz(3G)képestnagymértékben,akár10-szeresen ismegnövelték az adatsebességet.Míg2015-benazadatforgalomközelfeleharmadikgene-rációs mobiltávközlő technológia szerint, úgyneve-zett3G/UMTS-hálózatonzajlott,egyévvelkésőbbmáranegyedikgenerációs4G/LTEtechnológiaal-kalmazásával generált forgalom tett ki számottevő,61%-osrészesedést.Jelentősaváltozásakommuni-kációsmódok terén is.A rövid, szöveges üzenetek(SMS-ek)népszerűségemégnemsokatkopott,deegyre inkább az internetalapú kommunikációs csa-tornák (VoIn-megoldások), mint a Hangouts, aSkype,aRebtel,aWhatsAppvagyaViberkerülnekelőtérbe.Bár2012–2015között azSMS-ek számafolyamatosan csökkent, 2016-ban a felhasználók3,7%-kal több szöveges és 2,8%-kal több képüze-netet (MMS-t) küldtek egymásnak, mint egy év-velkorábban.Anövekedésmögött, a szolgáltatók-tólkapottválaszokalapján többnyireazáll,hogyakedvezményes csomagajánlatok gyakran korlátlanSMS-küldésilehetőségetbiztosítanak.Ezleginkábbahavidíjaselőfizetésekrevonatkozik,amelyekarányaateljesállományonbelülfolyamatosannő.

A VoIn-szolgáltatások elterjedésében alapvetőszerepevanannak,hogyegyretöbbenrendelkeznekokostelefonnal, illetve mobilinternet-előfizetéssel.Napjainkban már szinte minden háztartásban vanmobiltelefon, jellemzően akár több is. 2015-benszáz háztartásra 47 vezetékes telefon mellett már186mobiltelefon jutott,amiből177saját,9céges.Az internethasználat terjedésével és a világháló-ra való csatlakozás lehetőségeinek bővülésével azokostelefonokszámaisrohamosannőtt.2015-benasajátésüzleticélokrahasználtmobiltelefonokközelháromtizedevolterrealkalmaseszköz.ANemzetiMédia-ésHírközlésiHatóságmegbízásábólvégzettfelmérés32)szerint2015-benmártöbbmint4millió-an(13évesnélidősebbek)használtakmobiltelefont,

és 41%-uk valamilyen csevegőprogramot. Többmintháromnegyedükemellettutóbbiprogramokattelefonálásra is igénybeveszi,deaz többnyiremégazingyenesmegoldásokrakorlátozódik.

Az internet-előfizetések többsége mobilinternetHazánkban az információtechnológia fejlődésévelösszhangbanazinternetpiactöbbmint10évetartótöretlen bővülése 2016-ban is tovább folytatódott.Az előfizetések száma az év végén meghaladta a8,8milliót.Anövekedésazegyévvelkorábbihozké-pest8,8%-os,2010-hezviszonyítvapedigvalamiveltöbbmint2,6-szeres volt.Az internetszolgáltatói piac koncentráltsága magas: az előfizetések többmint 96%-át 10 szolgáltató biztosította.Az inter-net-előfizetések81%-avoltegyéni,19%-aüzleti.Ezazelőzőévhezképestnemváltozott.2016egészébenaz internet-hozzáférési szolgáltatásokból származó197milliárd forintnettó árbevétel 8,5%-kal emel-kedett azelőzőévhezképest,mértékeelmaradtazelőfizetések számánakbővülésétől.Emögött első-sorban a piacon kialakult, akciókkal, díjcsökkentőkedvezményekkeloperálóélesversenyáll.Abevétel39%-arealizálódottmobilinterneteselőfizetésekből,ennekazösszegnekanagysága9,5%-kaltöbbvoltazegyévvelkorábbinál.2010-benazinternet-hozzáfé-résiszolgáltatásoknettóárbevételénekháromnegye-deszármazottavezetékestechnológiátalkalmazók-ból,2016-raezahányad57%-raesettvissza.

32)Forrás:Távközlésiszolgáltatásokhasználataalakosságifelhasználókkörében,2015.(NemzetiMédia-ésHírközlésiHatóság,2016).

5.37. ábraAz internet-előfizetések száma a technológia

típusa szerint

0123456789

10

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Millió darab

Mobilinternet Kábeltelevízió hálózatonxDSL hálózaton Optikai hálózaton és egyéb


190

Magyarország, 2016

Azinternet-előfizetésekpiaca–ahogyazamo-biltelefon-előfizetéseknél is történt – egyre jobbantelítődik, amit növekedésének lassuló dinamikájaisalátámaszt.2011-benmég30%-kalnőttazelő-fizetések száma az előző évhez képest, a bővülés2016-banmárcsak8,8%volt.2010-benszázlakos-ramég33 internet-előfizetés jutott, 2015-ben83,2016-ban pedigmár 90.A bővülést lényegében amobilinternet gyors térnyerése alapozta meg, amimögött a szolgáltatók technológiai változásokhozvalógyorsalkalmazkodása,azokostelefonokelter-jedéseésafolyamatosárversenyállnak.

A széles sávú mobilinternet terjedését a hálóza-tok technológiai színvonalának emelkedése is segíti.A mobilnet-előfizetések száma 2016-ban megha-ladta a 6milliót.Ezen előfizetések száma2015-hözviszonyítva 11%-kal emelkedett, 2010-hez mértenpedig4,6-szeresérenőtt.Eközbenavezetékes inter-net-előfizetések száma mindössze 4,6%-kal bővült2015-hözviszonyítva,míg2010-hezképestigenjelen-tősen,39%-kalemelkedett.2016végénazösszesin-ternet-előfizetés68%-amármobilinternetvolt,arányaegyév alatt1,2,2010-hezképest29 százalékponttalnőtt.A vezetékes internet-előfizetésekmintegy felétkitevőkábelhálózatoselőfizetésekszáma4,9,azopti-kaihálózatosoké17%-kalnőtt,azxDSL-előfizetéseké1,8%-kal csökkent az előző évhez képest. 2010-hezviszonyítva az internet-előfizetések szerkezete jelen-tős mértékben átformálódott. A mobilinternet tér-nyerésemellett a vezetékes kábeltelevíziós és optikaihálózatokraépülőinternetszolgáltatásokis–bárnemtudtakérdembenversenyrekelniamobilinternettel–számottevőenbővültek, az xDSL-előfizetések számaazonban2010-hezképestiscsökkent.2016végénazinternet-előfizetések több mint kétharmadát kitevőmobilinternetmellettakábeltelevíziós-hálózathozzá-férésselrendelkezők15,ahagyományostelefonvonalatigénybevevőxDSL-előfizetések8,8,azoptikaihálózathozzáférésűek6,0%-otképviselnek.

2016folyamánavezetékesletöltésiforgalom1,6millióterabytevolt,29%-kalmeghaladtaa2015.évit.Az előfizetők által feltöltött adatmennyiség 0,7millióterabyteközelébenalakult,12%-kalemelke-dettegyévalatt.Azinternet-szolgáltatókhálózatánlebonyolított mobilinternet-adatforgalom (75 ezerterabyte)2016-ban38%-kalnőtt.

Rekordnagyságú a kábeltévé-előfizetések számaAdigitálistechnológiaegyrenagyobbterületéthó-dítjamegakábeltelevízióspiacnak,ezzelpárhuza-

mosan az analóg műsorszórás egyre jelentéktele-nebbéválik.Magyarországon2013-banmegszűntaföldfelszínianalógműsorszórás,azonbankábeltele-vízióshálózatonkeresztülmégelérhető.Azerőspiaciversenymellettakábeltelevízió-szolgáltatókszáma2010-től 2015 végéig 292-ről 170-re zsugorodva42%-kalcsökkent.Anagyszámúszolgáltatóellené-reapiacirészesedéserősenkoncentrált:aszerződöttügyfelek 92%-a hat nagy szolgáltatóhoz tartozott.A kábeltelevíziós előfizetések száma 2010 kivé-telével 2002 óta emelkedik.Akábeltelevízió-szol-gáltatók2015végéntöbbmint2,4millióelőfizetőiszerződésselrendelkeztek,amiegyévalatt2,2%-osnövekedés.Aszerződések56%-adigitálisjelátvitelitechnológiáravonatkozott,mintegynegyedeIPTV-(internetprotokollsegítségévelnyújtottdigitáliste-levíziós szolgáltatás) előfizetés volt. Száz lakosra25 kábeltelevíziós előfizetés jutott. Az előfize-tők több mint egyötöde vette igénybe a televíziómellett az internet- vagy telefonszolgáltatást is,minden második előfizető pedig egyszerre mind-hármat igényelte. A kábeltelevíziós szolgáltatástvégző vállalkozások 65%-a internetszolgáltatást isnyújtott, 47%-uknál a kábeltelevízió, internet- éstelefonszolgáltatás komplett csomagban egyszerreis elérhető volt, 44%-uk pedig digitális technoló-giával továbbítottműsorokat iskínált.2015-benakábeltelevízió-szolgáltatásban érdekelt 170 vál-lalkozás folyó áron 5,4%-kal magasabb bevételt(86milliárdforint)realizáltazegyévvelkorábbinál.Azegykábeltelevízióselőfizetőrejutóévesárbevételhaviátlagban2015-ben2922forintvolt,aligválto-zottazelőzőévhezképest.

kiskereskedeleM

Akiskereskedelembenkeletkezett anemzetgazda-ság2015.évibruttóhozzáadottértékének4,2%-a,folyó áron 1207 milliárd forint. Az ágazat telje-sítménye egy év alatt – anemzetgazdasági átlagotmeghaladó ütemben – 5,0%-kal bővült. A kiske-reskedelembenmegtermeltbruttóhozzáadottértéktendenciájáttekintvenövekvő,2010és2015közöttateljesítményvolumene20%-kalemelkedett.

2016-banakiskereskedelemberuházásainakérté-kefolyóáron134milliárdforintvolt,anemzetgaz-daságösszesberuházásának2,8%-a.Aberuházásokvolumene30%-kalmagasabbvolt,mint2015-ben.Azegyévalattbekövetkezőjelentősnövekedésnem



191

tudtakompenzálni a fél évtizede tartócsökkenést,ígyavolumena2010.évialattmaradt.Amegemel-kedettvolumennemazüzlethálózatbővülésétszol-gálta,inkábbgép-,berendezés-ésjárművásárlások-rakoncentrálódott.

Akiskereskedelem2016-ban többmint368ezerfőt foglalkoztatott, a nemzetgazdaság egészének8,5%-át. Számuk egy év alatt némileg csökkent, demégígyis4,5%-kalmeghaladtaa2010.évilétszámot.

Akiskereskedelmiágazatbanalkalmazásbanál-lók havi bruttó átlagkeresete 2016-ban 201 ezerforint volt, 7,7%-kal több,mint egy évvelkoráb-ban. A keresetnövekedés a kiskereskedelembenévekótameghaladjaanemzetgazdaságegészénekátlagosnövekedésiütemét.Ennekellenére az át-lagkereset–csökkenőmértékbenugyan,de–évrőlévreelmaradtanemzetgazdaságiátlagtól,2010-benannakmindössze73%-avolt,2016-rapedigelértea76%-át.

Azezredfordulótkövetőévekbenakiskereskedel-miüzletek forgalma lassulóütemben,de folyama-tosan bővült. 2007-től a keresletszűkítő kormány-zati intézkedések visszafogták a fogyasztást, amita2009-tőlbegyűrűzőgazdasági válság, valamint alakosság megemelkedett hiteltörlesztési terhei to-vábberősítettek.Amélypontot2010jelentette,aztkövetően a kedvező változások (reálbér-emelkedésésakifizetettnyugdíjpénztárihozamok)2011-benideiglenesenmegemeltékalakosságifogyasztást,destabilnövekedéscsak2012utánvolt.Ennekhátte-rébena javulómunkaerőpiacihelyzet,a fogyasztóiárak viszonylagos stabilitása, a reálbérek emelke-dése, továbbá azonlinepénztárgépekhasználata33)

miatti„fehéredés”állt.

Tovább élénkült a fogyasztók vásárlási kedveA2013ótatartónövekedés2016-banlassulóütem-ben,detovábbfolytatódottazágazatban:azelőze-tesadatokalapján,aforgalomvolumeneegyévalatt4,7%-kalemelkedett,ennekalakulásáraareálkere-seteknövekedéseésajavulómunkaerőpiacihelyzetmellett az üzemanyag árának jelentős csökkenése,valamintafogyasztóiárakcsekélymértékűemelke-déseishatástgyakorolt.

A 2013–2016. évek kedvező folyamatainak ha-tásaként 2016-ban az eladások volumene 16%-kalmeghaladtaa2010.évit.Alegnagyobbmértékben,19%-kal a nemélelmiszereket árusító üzletek for-

galmának volumene bővült, de az élelmiszert, va-lamintazüzemanyagot forgalmazóké is14, illetve16%-kalemelkedett.

2016 során az országos kiskereskedelmi üzlet-hálózatban, valamint a csomagküldő kiskereske-delemben9,7ezermilliárdforintértékűforgalomrealizálódott, ennek volumene 4,7%-kal meg-haladta a2015. évit.Egy lakosnaponta átlagosan2700 forintot költött a különféle kiskereskedelmiüzletekben.2016-bana forgalomvolumenemin-den hónapban magasabb volt, mint az előző évazonosidőszakában:azeladásoklegnagyobbmér-tékben februárban (7,8%-kal) emelkedtek, a leg-kevésbéoktóberben(2,6%-kal).Aforgalom2016decemberében–amiegyébkéntakiskereskedelemlegjövedelmezőbbidőszaka–2,8%-kalmeghaladtaazegyévvelazelőttit.

Az összes üzlettípusban bővült a forgalomA forgalom szerkezetét tekintveaz élelmiszer- ésélelmiszerjellegűvegyeskiskereskedelem47,anemélelmiszertermékek kiskereskedelme 38, az üzem-anyagoképedig15%-ottettkiateljesforgalomból2016-ban.Azösszforgalmonbelüliarányok2010és

33)Azonlinepénztárgépekbeüzemelése2013-tólfolyamatos,használatuk2014.szeptember1-jétőlkötelező.

5.38. ábraA kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása

(2010-hezképest)

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesNem élelmiszertermékÜzemanyagÖsszesen

–6–4–202468

10121416182022

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

%


192

Magyarország, 2016

2016közöttazélelmiszer-ésélelmiszerjellegűve-gyeskiskereskedelemfelétolódtak.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzle-tek 2,8%-kalnagyobbvolumenűforgalmatbonyo-lított le2016-ban,mintegyévvelkorábban.Ezenbelül a teljes forgalom több mint háromnegyedétkitevővegyes termékkörűüzletek forgalma3,0, azélelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké (hús-boltok, zöldség-gyümölcs üzletek, dohányboltok,pékségek stb.) 2,1%-kal emelkedett egy év alatt.A szaküzletek forgalmának aránya a 2010. évi4,2-ről 2016-ra 11%-ra nőtt, ebben az is szerepetjátszott, hogy a trafikrendszer bevezetésével a do-hányárukforgalmaavegyestermékkörűüzletekbőlátkerültanemzetidohányboltokba.

A nem élelmiszertermékek forgalmazói 2016-ban együttesen 6,9%-os forgalomnövekedéstértekel2015-hözképest.Ezenbelül–ahasznált-cikk-üzletekkivételével–valamennyiüzlettípusese-téntöbbterméketadtakel:atextil-,ruházatiésláb-beli-üzletekben10,akönyv-,számítástechnika-ésegyébiparcikk-üzletekben5,3,aforgalomcsaknemháromtizedét adó bútor-, műszakicikk-üzletekben

4,6,agyógyszer-,gyógyászatitermék-,illatszerüzle-tekben3,9,valamintaziparcikkjellegűvegyesüz-letekben3,3%-kal.Ahasználtcikk-üzletekforgalma2016folyamánnémilegmérséklődött.Atermékekszéleskörérekiterjedő,dekissúlyúcsomagküldőésinterneteskiskereskedelembenfolytatódottazévekóta tartó bővülés, 2016-ban a forgalom 28%-kalnőttazelőzőévhezviszonyítva.

Azüzemanyagok2010és2013közöttidrágulásaa töltőállomások forgalmában egyértelműen meg-mutatkozott,azonbanazüzemanyagárakmérséklő-désévelpárhuzamosanazüzemanyag-kiskereskede-lemvolumene2013áprilisaótamindenhónapbanmeghaladtaazegyévvelkorábbit.2016-banaben-zinkutakforgalmának5,1%-osnövekedéseajármű-üzemanyagokfogyasztóiárának7,0%-oscsökkené-semellettkövetkezettbe.

Akiskereskedelmenkívülszámbavettgépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladási volu-mene–a2015.évi7,5%-osmérséklődéstkövetően–2016-ban5,2%-kalbővültazegyévvelkorábbihozképest,demégígy ismintegy10%-kalelmaradta2010.évitől.

5.8. táblaA kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2016

(%)

Megnevezés Meg-oszlás

Volumenváltozás

azelőzőévhezképest

2010-hezképest

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes 46,9 +2,8 +14,2

Ebből:

élelmiszerjellegűvegyes 36,3 +3,1 +1,4

élelmiszer,ital,dohányáru 10,7 +2,1 +134,1

Nem élelmiszertermék jellegű 37,6 +6,9 +19,1

Ebből:

iparcikkjellegűvegyes 3,4 +3,3 +25,0

textil,ruházatiéslábbeli 6,1 +10,0 +45,3

bútor,műszakicikk 10,5 +4,6 –9,4

könyv,számítástechnikaésegyébiparcikk 7,5 +5,3 +8,8

gyógyszer,gyógyászatitermék,illatszer 6,4 +3,9 +21,0

használtcikk 0,4 –1,2 +31,3

csomagküldőésinternetes 3,1 +27,7 +546,2

Üzemanyag 15,5 +5,1 +16,1

Kiskereskedelem összesen 100,0 +4,7 +16,3

5.39. ábraAz üzemanyagok fogyasztói árának alakulása és

forgalmának volumenváltozása(azelőzőévazonosidőszakáhozképest)

Üzemanyag-kiskereskedelemJárműüzemanyagok fogyasztóiár-változása

–20

–15

–10

–5

0

5

10

15

20

25

30

35

2010.

január

2011.

január

2012.

január

2013.

január

2014.

január

2015.

január

2016.

január

2016.

december

%



193

kÁrtyÁs vÁsÁrlÁsi szokÁsaink, terjed az érintéses fizetések szÁma34)

Hazánkbantovábbfolytatódottazelektronikustranzakciókforgalmánakbővülése:jelentősenemelke-dettakártyásvásárlásokforgalma,valamintegyregyakrabbanhasználjaalakosságazérintőkártyásésinternetesfizetésilehetőségeket.

Avásárlásokhozhasználtfizetésikártyákszáma2016.IV.negyedévvégénmegközelítettea9,1milli-ót,ezeknektöbbmint60%-a(5,7milliódarab)rendelkezikazérintésesfizetéslehetőségével.Azelmúltkétévbenafizetésikártyákszámakevésséváltozott,szembenazérintőfunkcióskártyákszámával,amitöbbmintmásfélszereséreemelkedett.

Azelfogadóhálózatisfolyamatosanfejlődik,afizikaielfogadóhelyek(85ezer)ésazezekenüzemelőPOS-terminálok(110ezer)számaisnövekedett.Azérintésesfizetésitechnológiagyorstempóbanter-jed,2016IV.negyedévébencsaknem84ezerilyenterminálvolthazánkban,egyévalatt32%-kalbővülta számuk.Akártyafizikai jelenlététnemigénylő8,5ezer interneteselfogadóhelyekszáma2,1%-kalnövekedett2015IV.negyedévéhezképest.

5.40. ábraA belföldi kártyás vásárlások és a készpénzfelvételek számának alakulása

0

20

40

60

80

100

120

140

160

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.negyedév negyedév negyedév

2014 2015 2016

Millió darab

Kártyás vásárlások száma Készpénzfelvételek száma

Mindatranzakciókszámát,mindavásárlásokösszértékéttekintveegyre inkábbelőtérbekerülnekakártyás,azonbelül isazérintésesvásárlások.2016IV.negyedévébencsaknem137millióalkalom-malfizetetta lakosságkártyával,összesen1015milliárdforintértékben,amialkalmankéntátlagosan7412forintotjelentett.Akártyásvásárlásokszámaésforgalmaévekótanövekvő.Ugyanakkorakész-pénzfelvételekszámaegyévalattaligváltozott,azilyenmódonfelvettpénzértéke1,6%-kalemelkedett,ígyazegyalkalommalfelvettpénzösszegmeghaladtaa67ezerforintot.Báregyreinkábbháttérbeszorulakészpénzfelvétel,demégígyisközelkétszerannyiértékűkészpénztvettfelalakosságazATM-ekből,mintamennyitakártyásfizetéseknélhasznált.Atranzakciókszámáttekintveviszontfordítottahelyzet,akészpénzfelvételekszámaaligegyötödeakártyásfizetésekének,amibenazisszerepetjátszik,hogymígakártyásvásárlásokesetébenmindentranzakcióbankiköltségtőlmentes,addigakészpénzfelvételekből–kártyacsomagtólfüggetlenül–mindösszekettőingyeneshavonta.

34)2016-banmártöbbérintésesfizetéstörtént,minthagyományoskártyásvásárlás.MNB-tájékoztató,2017.március16.


194

Magyarország, 2016

5.41. ábraA belföldi elfogadóhálózatban lebonyolított hazai kártyás tranzakciók

számának alakulása

86 83 80 76 71 68 63 5850 46 40 35

10 12 15 19 24 27 32 3644 49 54 58

5 4 4 5 6 5 5 6 6 6 6 6

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.

negyedév negyedév negyedév

2014 2015 2016

%

Hagyományos tranzakció Érintéses tranzakció Internetes vásárlás

Azinternetesvásárlásokisegyrenépszerűbbekalakosságkörében,2016IV.negyedévébenatranzak-ciókszámaésösszértéke34,illetve43%-kalbővültazelőzőévazonosidőszakáhozképest.Afizetésekszámát és értékét tekintve is az internetes fizetések súlya a legkisebb.Tendenciáját tekintvemíg azinternetesésérintésesvásárlásokarányanövekvő,addigahagyományoskártyásvásárlásokszámavissza-szorulóbanvan.2016.IV.negyedévbenakártyásvásárlások58%-aérintésseltörtént.

Árucsoportonként a kiskereskedelmi eladásokjelentős részét (27%) kitevő élelmiszerek forgalma2016-ban nominálértéken 5,9%-kal haladta megaz előző évit. A legnagyobb nominális forgalom-növekedés (17%) a padlóburkolók, a legnagyobbvisszaesés(7,3%)akép-éshanghordozókesetébenkövetkezettbe.Ezutóbbikétárucsoportazonbanaforgalomelenyészőhányadátképviseli.Agépjármű-kiskereskedelmenbelül2016-banazújgépjárművekforgalma12%-kalemelkedett,miközbenahasználtgépjárművekésagépjárműalkatrészekeladásaino-minálértéken csökkentek (2,0, illetve 4,0%-kal).Ezzel párhuzamosan az árak eltérően alakultak azegyes gépjármű-kiskereskedelmi csoportokban: azújgépjárművekáraiátlagosan0,7,ahasználtaké4,6,azalkatrészeké1,8%-kalemelkedtek.

Az unióban is emelkedett a kiskereskedelmi forgalomAzEurópaiUnióban(EU-28)–azEurostatmun-kanaphatástólmegtisztítottadataiszerint–akiske-reskedelmiforgalomvolumene2016-banátlagosan

2,8%-kalnőttazelőzőévhezmérten:arendelkezésreállóadatokszerintBelgiumbanésGörögországbanmérséklődött(2,3%,illetve0,6%),mígalegnagyobbmértékben(13%)Romániábanbővült.

A forgalom szerkezetét illetően 2016-ban azélelmiszer-ésélelmiszerjellegűvegyeskiskereske-delemeladásivolumeneazunióegészébenátlago-san 1,9%-kal nőtt az előző évhez képest.A nemélelmiszertermék-forgalom volumene valamennyitagállamban emelkedett, összességében 3,6%-kal.Az EU-28 járműüzemanyag-eladási volumene2016-ban 2,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihozképest.

A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelor-szág,Magyarország,Szlovákia) esetében2016-bana kiskereskedelmi forgalom volumenének növeke-dése–Szlovákiakivételével–meghaladtaazuniósátlagot.Amígazélelmiszer-ésélelmiszerjellegűve-gyeskiskereskedelemterületénlényegébenhasonló,3–4%-os volumennövekedést értek el az visegrádiországok,addiganemélelmiszertermékeknélSzlo-



195

vákiában, az üzemanyag-kiskereskedelemnél pedigMagyarországonvoltlényegesenalacsonyabbavo-lumennövekedésamásikháromvisegrádiországhozképest.

Tovább szűkült az üzlethálózat Azezredfordulóótaelteltidőszakelsőmélypontjátjelentő2010-etkövetőenakiskereskedelmiüzletekszámanövekedésnekindult,és2012végéremegha-ladta a 145 ezret. 2013-tól azonban a kiskereske-delem üzlethálózatát35) ismét folyamatos számbeliapadás jellemezte. A hazai kiskereskedelmi üzlet-állomány (131ezer)2016. I. félévvégén1,7%-kal(2242-vel) mérséklődött a 2015. végihez képest.Számukalegtöbbüzlettípusesetébenelmaradtafélévvel korábbitól, csupán az egyéb élelmiszer-szak-üzletek,a sportszerszaküzletek,ahumán-ésállat-gyógyászatitermékeküzleteinek,valamintazüzem-anyagtöltő állomásoknak a száma haladta meg azelőzőévvégit.2016I.félévébenakiskereskedelmiüzletek32%-aélelmiszer- és élelmiszer jellegű üz-let volt,számukfélévalatt1,2%-kalmérséklődött.A nem élelmiszertermék jellegű üzletek az ösz-szesüzlet66%-áttettékki,ezenbelülalegnagyobbarányt az egyéb iparcikk-szaküzletek és a ruházatiszaküzletek képviselték.Az üzemanyagtöltő állo-másokazösszesüzlet1,7%-át jelentették,számuk(2211benzinkút)félévalatt65-telletttöbb.

AhatályosTEÁORszerintakiskereskedelembenemszámítógépjármű- és járműalkatrész-szaküz-letekszáma2016.I.félévvégén7819volt,1,2%-kalkevesebb,mintfélévvelkorábban.

Azországegészében2016. június30-án tízezerlakosra133bolt jutott,tízzelkevesebb,mint2010végén.Kiskereskedelmiüzletekkel–azországrégióiközül–Közép-MagyarországésDél-Alföldlakos-ságaalegjobbanellátott,aholatízezerlakosrajutó

üzletekszámameghaladtaa140-et.EzzelszembenÉszak-Magyarországona legkedvezőtlenebbazel-látottság,aholtízezerlakosracsupán113boltjutott.

A bevásárlóközpontok és hipermarketek a piac fontos szereplőiAhazaiüzlethálózatbanspeciálisszerepettöltenekbeabevásárlóközpontokéshipermarketek,amelyekhazánkbanazelmúltévezredutolsóéveibenkezdtekelterjedni,ésidővelakiskereskedelemmeghatározószereplőivéváltak.2015-ben121bevásárlóközpontműködötthazánkban,ebből80vidéken,41Buda-pesten.Ahipermarketekszáma2015-ben163volt,ebből141vidéken,22afővárosban.

Abevásárlóközpontokéshipermarketekterjesz-kedésénekütemét jelentősmértékbenvisszavetettea2012 elejétőlháromévig érvényben lévő „pláza-stop”,amelyrévénmoratóriumotrendeltekelmin-den300m2-nélnagyobbkereskedelmi létesítményépítésére.36)

2015-ben a bevásárlóközpontokban összesen7,6 ezer üzlet működött, ezek 87%-a kiskereske-delmi üzlet volt. Egy átlagos hazai bevásárlóköz-pontban 27 textil-, ruházati és lábbeli-szaküzlet,14 könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-szaküzlet, 8 vendéglátóhely, 5 élelmiszer- és élel-miszerjellegűüzlet,3–3bútor-,műszakicikk-üzlet,illetvehumán-ésállatgyógyászatitermékek-,illat-szerüzlet,valamint3egyébkis-ésnagykereskedel-miüzletműködött.Mivelahipermarketekelsősor-ban a nagybevásárlások színterei, ezért az üzleteikszáma(3,0ezer)elmaradabevásárlóközpontokétól.Egy átlagos hipermarketben 6 könyv-, számítás-technika-ésegyébiparcikk-szaküzlet,4textil-,ru-házatiéslábbeli-szaküzlet,3élelmiszer-ésélelmi-szerjellegűüzlet,3vendéglátóhely, illetve2egyébüzletműködik.

35)Akiskereskedelmiüzletekszámanemtartalmazzaa2013.július1-jétőlalakultnemzetidohányboltokat.36)A2015.február1-jétőlhatályosúj„plázastoptörvény”értelmébena400m2alapterületfelettikereskedelmiépítményekesetébenegyspeciálisszakhatóságivéleményt

kellbeadniazépítésiengedélykiadásához.

töretlenül növekvő online kereskedelem

Azinformációtechnológiarohamosfejlődése,ezzelpárhuzamosanatechnológiátalkalmaznitudóla-kosságszámánakemelkedése,avilághálóelérhetőségénekkiterjesztése,ésnemutolsósorbanegyeské-nyelmiszempontokarraösztönzikazembereket,hogynapontahasználjákazinformációtechnológiaieszközöknyújtotta lehetőségeket.Azegyik ilyen látványosan fejlődő területazonlinekereskedelem,azonbelülis–amindennapibevásárlásokszíntere–akiskereskedelem.


196

Magyarország, 2016

2016-banateljeshazaikiskereskedelmiforgalombólacsomagküldőésinternetesvásárlások3,1%-kalrészesedtek.Azelmúltévtizedbenfolyamatosanbővültacsomagküldőés interneteskiskereskedelemforgalma:2016-ban302,8milliárdforintvoltazárbevételük,folyóárona2010.évinekközel6,6-szere-se.Aforgalomvolumene2010ótadinamikusan,éventeátlagosan36%-kalemelkedett,miközbenakis-kereskedelemegészecsupán2,5%-kal.Általánosságbanelmondható,hogyazévesforgalomkiemelkedőhányada–többmintháromtizede–azutolsónegyedévbenrealizálódik,azonbelülisakétutolsóhónapforgalmaakiemelkedő.Anegyedévekközöttikülönbségaze-kereskedelemesetébenmarkánsabb,mintakiskereskedelemegészéttekintve.

5.42. ábraA csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenváltozása

(2010azonosidőszakáhozképest)

0100200300400500600700800

2011.január

2012.január

2013.január

2014.január

2015.január

2016.január

2016.december

%

Azonlinepiacjelentősbővülésénekhátterébenavásárlásiszokásokátalakulása,azinternetesvásár-lásbavetettbizalomnövekedéseisszerepetjátszott.Ígyegyretöbbenválasztjákazinternetetnemcsakakiskereskedelmi termékmegvételére,hanemszolgáltatás igénybevételére is.Aze-kereskedelemben(a felmérést37)megelőző3hónapadataialapján)megjelenő lakosságarányahazánkbanfolyamatosanemelkedik,2016-ban27%volt.(Azuniósátlagennélmégmindigjelentősenmagasabb,45%.)A3hó-naponbelülionlinevásárlókarányaa16–74évesnőkésférfiakkörében24,illetve29%.

Azonlinevásárlásegyikkorlátja–afogyasztókatvédőjogiszabályozásellenére–,hogyaszemélyesjelenléthiányábóladódóanszámosfizikai,pénzügyiésdokumentációsproblémamerülhetfel.Azin-ternetesvásárláslehetőségévelélőklegtöbbjénél38)akiszállításazígértnéltöbbidőtvettigénybe(9%),hibásterméketküldtek(6%),illetvejogorvoslattaléltek,amelyutánnemkaptakkielégítőválaszt(4%).Kisebbaránybanfordultelő,hogyvalakicsalásáldozatalett,vagyamegrendelésvégsőáramagasabbvoltafeltüntetettárnál(egyaránt1%).Amegkérdezettek82%-ánálavásárlásokpanaszmentesenzajlottak,amijelentősjavulása2015-bentapasztalthozképest.

Azelektronikusértékesítésben39)résztvevővállalkozásokarányaMagyarországonnémilegalattamaradazuniósátlagnak.2016-banavállalkozások40)12%-ánál(uniósátlag18%)keletkezettazárbevétellegalább1%-aelektronikuskereskedelemből.Átlagosananettóárbevétel(uniósátlaggalegyező)16%-aszármazottelektronikusértékesítésből.Ezazarányazuniótagországaiközött–arendelkezésreállóadatokalapján–akilencediklegmagasabb.Ahazaielektronikuskereskedelem30%-aweboldalon,70%-aelektronikusadat-cserénkeresztülrealizálódott.Azarányokegyévalattaweboldalasértékesítésjaváratolódtakel.

37)Az információs társadalomravonatkozóközösségistatisztikákrólszóló808/2004/EKeurópaiparlamentiés tanácsi rendeletkeretébenvégrehajtottadatgyűjtések(SurveysonICTusageinenterprisesandhouseholds)alapján.

38)Egyválaszadónáltöbbproblémaisfelmerülhetettavásárlássorán.39)Azelektronikuskereskedelmitranzakciótermékekésszolgáltatásokértékesítése,illetvevásárlása,amelyszámítógépeshálózatonkeresztültörténikolyaneljárással,

amitkifejezettenamegrendelésekfogadásáraéselhelyezésérefejlesztettekki.Mígatermékekésszolgáltatásokmegrendeléseezzelazeljárássaltörténik,addigakifizetésésaszállításnemfeltétlenülszámítógépeshálózatonvalósulmeg.Nemtartozikideahagyományos,kézzelbegépelte-mailbentörténőmegrendelés.

40)Legalább10főtfoglalkoztató,nempénzügyivállalatok.



197

turizMus, Vendéglátás

Aturizmusteljesítményérevonatkozóanabruttó hoz-záadott érték ágazatos adatainak vizsgálatával von-hatunk le következtetéseket, azonban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág nemölelifelteljesegészébenaturizmustevékenységikörét.A2015.éviadatokalapjánaszálláshely-szolgáltatás,vendéglátásbanfolyóáron486milliárdforintbruttóhozzáadottértéketállítottakelőazágazatvállalkozá-sai,anemzetgazdaságösszteljesítményének1,7%-át.Ez az arány 2010 óta gyakorlatilag nem változott.2015-ben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágbruttóhozzáadottértékénekvolumene3,9%-kalbő-vült,0,8százalékponttalnagyobbmértékben,mintanemzetgazdaságátlaga.Aturizmusátfogógazdaságitevékenységeaturizmus-szatellitszámláksegítségévelmérhető.Alegfrissebb–2013-as–adatokalapjánaturizmusrajellemzőágazatokösszeshozzáadottérté-kénekarányaanemzetgazdaságonbelül6,1%volt.

Aszálláshely-szolgáltatásésvendéglátásnemzet-gazdaságiágbanaválságmélypontjátkövetőévek-ben ismét növekedésnek indult a foglalkoztatás,majd2013-bankismértékű (2,3%-os)mérséklődéstörtént.2014és2016közöttdinamikusan–5,2és9,0%közöttiütemben–bővültenemzetgazdaságiágban foglalkoztatottak száma.2016-bana foglal-koztatottak 4,4%-a dolgozott a szálláshely-szol-gáltatás, vendéglátásban, az ág 193 ezres létszáma9,5ezerrelmagasabbvolta2015.évinél.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágbanfolyóáron50milliárdforintnyiberuházásvalósultmeg,20%-kalkevesebbazelőzőévinél,amibenazelőzőévekmagasbázisaisszerepetjátszott.

Változatlanulalacsonyaszálláshely-szolgáltatás,vendéglátásterületénalkalmazásbanállókátlagkere-sete.2016-banateljesmunkaidőbenalkalmazásbanállókbruttó átlagkeresete 166ezerforint,acsaládikedvezményfigyelembevételenélkülszámítotthavinettó átlagkeresetepedig110ezerforintvolt,egy-aránt37%-kalkevesebbanemzetgazdaságiátlagnál.

Dinamikusan bővült a globális turizmusAzelőzetesbecsült adatok szerint41) a külföldi tu-ristákszáma2016-banösszesen1milliárd235mil-lió volt világszerte, 3,9%-kal több a 2015. évinél.

Aglobálisturizmus2016.évinövekedésiütemeel-maradta2015-benmegfigyelttől(4,6%).Aturisz-tikai kereslet 2016-ban jelentős volt, valamennyihónapbanmeghaladtaazelőzőévazonosidőszakát.A globális turizmus 50%-át adó Európa turiszti-kai régió forgalombővülési üteme (2,0%) elmaradta világátlagtól. A kontinens országaiba összesen620 millió külföldi turista érkezett, 12 millióvaltöbb,mint2015-ben.Azérkezőturistákszámátte-kintveFranciaország,azEgyesültÁllamokésSpa-nyolországállazélen,eztkövetteKínaésOlaszor-szág.BevételekalapjánazEgyesültÁllamok,Kína,Spanyolországszerepelarangsorelsőháromhelyén.

Az Európai Unió vendégforgalma is bővült 2016elsőtízhónapjábanakereskedelmiésnemüz-leti célú szálláshelyek vendégéjszakáinak száma azEurópai Unióban2,3%-kalnőttazelőzőévazonosidőszakáhozképest,ésmegközelítettea2,6milliárdvendégéjszakát.42) A vendégforgalom a tagállamoktöbbségébennövekedett,ésuniósszinten–2010ótafolyamatosan–újabbrekordotdöntött.Azemelke-dés a külföldi-, valamint a belföldivendég-forga-lom4,0, illetve0,8%-osélénkülésénekeredménye.Avendégéjszakákbanmértvendégforgalom2016-banazadatokatszolgáltató2543)tagállamközül23-bannövekedett,Franciaországban4,6,Máltán0,8%-kalcsökkent. A rendelkezésre álló adatok alapján alegtöbb vendégéjszakát sorrendben Spanyolország,Olaszország,FranciaországésNémetországszállás-helyein regisztrálták. Ez a négy tagország fogadjaa szálláshelyeken eltöltött vendégforgalom közelhattizedét.KözülükSpanyolországvendégforgalmabővült a legdinamikusabban, 7,9%-os mértékben.Uniósszintenalegnagyobb,18%-osbővüléstBul-gáriábanmérték,deazEgyesültKirályság,Ciprus,Lengyelország és Szlovákia vendégforgalma is kétszámjegyű(10–16%)mértékbennőtt.

Uniósátlagban2016elsőtízhónapjábanaven-dégéjszakák 47%-át külföldiek vették igénybe aszálláshelyeken, ez az arány azonban tagállamon-ként – többek között a földrajzi sajátosságokbóleredően–eltér.Legmagasabb,90%felettiazarányMáltán,CiprusonésHorvátországban,deavendé-geknégyötödeGörögországbaiskülföldrőlérkezik.AbelföldiforgalomjelentőségeRomániában,Len-

41) Forrás:UNWTO.42)Forrás:Eurostat.43)Akereskedelmiszálláshelyek2016-osforgalmáravonatkozóanBelgium,ÍrországésLuxemburgmégnemszolgáltatottadatotazEurostatnak;adatletöltésidőpontja:

2017.március16.


198

Magyarország, 2016

gyelországban és Németországban a legszámotte-vőbb,azösszesforgalommintegynégyötöde.

Abelföldiekáltaleltöltöttvendégéjszakákszámahatországkivételévelmindenholnőtt.AvisszaesésHorvátországban igen jelentős, 12%-os volt.Mál-tán, Cipruson, Franciaországban, PortugáliábanésOlaszországban 8,2 és 0,6% közöttimértékbencsökkent a hazai turisták által eltöltött vendégéj-szakákszáma.Akülföldivendég-forgalomkéttag-országbancsökkent,Franciaországban8,5,Máltán0,5%-kal.AbelföldiforgalomleginkábbBulgáriá-ban(13%-kal)ésSzlovákiában(16%-kal)erősödött.Térségünkből Ausztriában, Lengyelországban,Szlovákiában,SzlovéniábanésRomániábanisuniósátlagfelettbővültmindakülföldi,mindahazaitu-ristákvendégforgalma.

A külföldiek több időt töltenek hazánkbanA kedvezően alakuló nemzetközi idegenforgalmitendenciák hatásai hazánkban is érezhetőek vol-tak: a 2015. évi növekedést követően 2016-ban isbővültaz országba irányuló külföldi utazások szá-ma. Külföldi állampolgárok összesen 53millió al-kalommal érkeztek hazánkba, ami 9,4%-kal több,mintegyévvelkorábban.Alátogatószámalakulásátaz egy napra érkezők 11, és a több napra látoga-tók számának6,6%-os emelkedésehatároztameg.Az utazások döntő többsége (97%-a) az Európá-ból, ezen belül több mint nyolctizede az EurópaiUnióból érkezőkhöz kapcsolódik. A külföldi uta-zásokhéttizedeaszomszédosországokhozkötődik.Alátogatóktöbbmintfeleháromszomszédosor-szág állampolgára: azAusztriából, Szlovákiából ésRomániából érkezőkösszesutazásonbelüli arányaegyenként16és21%közöttalakult.Akülföldilá-togatók124milliónapottöltöttekelazországban,3,7%-kaltöbbet,mint2015-ben.Azutakkevesebbmint háromtizedét adó többnapos utazások szá-ma 2016-ban 6,6%-kal, 15 millióra emelkedett.A külföldiek által Magyarországon eltöltött időnövekedése a több napra látogatók átlagos tartóz-kodási idejénekcsökkenésemellettkövetkezettbe,vagyiskizárólagabővülőlátogatószámkövetkezmé-nye.Folytatódottazegyévtizedetartótrend,hogya több napra hazánkba látogató külföldiek egyrekevesebbidőttöltenekelnálunk.Míg2007-benát-lagosan7,7,addig2016-ban5,7napottöltöttekelMagyarországonutazásaiksorán.Atöbbnaposuta-zások közel kilenctizedét adó turisztikai célú utakszáma8,6%-kalnőtt.Alegnagyobbküldőországok

közéRománia,NémetországésSzlovákiatartozott,ezekbőlazországokbólcsaknem5,6millióalkalom-malérkeztekhazánkbaturisztikaicéllallátogatók.

A több napra hazánkba érkező külföldiek leg-gyakrabban szórakozási, üdülési, rokon-, barátlá-togatási és városnézési céllal érkeztek hazánkba.Atöbbnaposútraérkezőkközül–aviszonylagki-sebbsúlyútanulásután–leghosszabbideigagyógy-kezelés, egészségmegőrzés motivációval érkezőktartózkodnak, akik átlagosan 7,7 napot töltöttekhazánkban.

Az egynapos utak száma 2016-ban 38 milli-óra nőtt, elsősorban az átutazási célú utak számá-nak 1,7 milliós (11%-os) emelkedése miatt. Azegynapos utazásoknál az üzleti és a nem turiszti-kai célú utak száma egyaránt bővült. A Magyar-országra tett egynapos külföldi utazások ötöde(8,0millió)turisztikaicélúvolt,közülük2,9–2,9mil-lióalkalommalSzlovákiábólésAusztriából,1,2mil-lióalkalommalpedigRomániábólérkeztekalátoga-tók.Jóvalnagyobbsúlytképviselnekanemturisztikaicélúutak(79%),amelyekszámadinamikusanbővült.Különösenjelentősenemelkedettavásárlásimotivá-cióvaltettbeutazásokszáma(18%).AnemturisztikaicélúegynaposutakesetébenszinténRománia,Szlo-vákiaésAusztriavoltafőküldőország.

5.43. ábraA külföldi állampolgárok által Magyarországra

tett utazások számának változása (azelőzőévhezképest)

–3,7

2,2

6,9

–0,7

2,60,5

10,6

5,0

7,8

1,02,6

14,3

17,9

6,6

–1,8

3,55,5

0,1

5,4 5,1

9,4

–5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

%

Egynapos utak Többnapos utak Összesen



199

Többet költenek a külföldiek Magyarországon2016-ban a Magyarországra érkező külföldiek1725milliárd forintot költöttek az itt-tartózkodásideje alatt, folyó áron 7,3%-kal többet, mint egyévvelkorábbanés45%-kaltöbbet,mint2010-ben.Az egynapos utakkal kapcsolatos költések 12, atöbbnapos utazásokhoz kapcsolódóak ennél ki-sebbmértékben,5,7%-kalemelkedtek.Ahosszabbidőtartamú (5 és több napos utakhoz kapcsolódó)költések 2,3%-kal csökkentek 2015-höz képest.Akiadásokháromnegyedétadóturisztikaiutakhozkapcsolódóköltésekösszege4,6%-kalbővült.Atu-risztikaimotivációjú látogatásokonbelül a legtöbbköltés a városnéző, az üdülési, valamint a gyógy-kezelési, egészségmegőrzési motivációjú utazások-hoz kapcsolódik. Az üdülési célú utakra 62%-kaltöbbet költöttek a látogatók. A városnéző utakra0,1%-kal, a gyógykezelési, egészségmegőrzési célúutakra 9,2%-kal kevesebbet költöttek. A rokon,barát, ismerősmeglátogatásacéljából tettutazásokköltései30%-kalcsökkentek.Anemturisztikaicélúutak költései 16%-kal, ezen belül a – legnagyobbhányadot kitevő – vásárlási célú utazók költései24%-kal emelkedtek. A számottevő átutazó for-galomból adódó költések az összes bevétel csupán6,5%-átadják.

Javuló utazási kedv a magyar lakosság körébenAkülföldre utazó magyarok2016-ban18,9millióalkalommal tettek látogatást külföldön, 9,4%-kaltöbbet,mintegyévvelkorábban.Akülföldöntöl-tött54,6milliónap7,3%-kaltöbb,mintelőzőévbenvolt,demégmindigkissékevesebb,mint2008-ban(56milliónap).Azutazókátlagostartózkodásiidejeösszességében2,9napvolt,amiazonosamegelőzőkétévadatával.

Azutazásokvalamiveltöbb,minthattizedétadóegynapos látogatások száma az előző évhez ké-pest8,4%-kalnőtt,főkéntavásárlásiésüzleticélúutak térnyerésének köszönhetően. Az egy naprakülföldreutazókfőcéljatovábbraisavásárlásvolt,de szintén jelentős még a munkavégzési (kereső-tevékenység)és a rokonlátogatásimotiváció is.Azegynaposutaktöbbmintegyharmadátadóvásárlásicélúlátogatásokszámaegyévalatt21%-kalbővült.Ezzelpárhuzamosanarokon,barát, ismerősmeg-látogatására irányuló utak 17%-kal visszaestek. Atöbb napra utazók száma–a2012-esmarkánsvisz-szaeséstkövetően–negyedikévebővült,2016-ban11%-kal.A többnaprautazókösszes tartózkodási

ideje7,0%-kalemelkedett.Azátlagostartózkodá-siidő2013ótacsökken,a2016.évi6,0napközelegynappal kevesebb,mintháromévvel korábban.Azegynaposutazásokközel100%-a, a többnapo-saknaktöbbmintafele(52%-a)valamelyszomszé-dosországbairányult.EzutóbbinálalegjelentősebbcélországokrangsorábanAusztria,Románia,Szlo-vákiamellettNémetországésCsehországiselőkelőhelyen szerepel. A többnapos külföldi látogatásokközel hattizede az előbb említett öt országba irá-nyult.AzEurópánkívüliországokközülazEgyesültÁllamokamagyaroklegfontosabbutazásicélpontja.

Külföldi utazásokhoz kapcsolódva 2016-ban amagyarlakosság743milliárdforintotköltöttel,fo-lyóáron17%-kaltöbbet,mintegyévvelkorábban,ami számottevőenmeghaladtaazutazások számá-naknövekedési ütemét.Az egynapos utazásokhozkapcsolódó kiadások egy év alatt 37, a többnaposutazásokhoz kötődőek 14%-kal bővültek. A ma-gyar utazók külföldi költéseia2013.évimélypontóta folyamatosan emelkednek, a 2010. évi értéket38%-kalhaladtákmeg.Amagyarokkülföldikölté-seinekegynegyedeszórakozás,pihenés,üdülés,sportmotivációjúutakhoz,továbbiegyötödevárosnézőlá-togatásokhozkötődik.Amotivációnkéntikiadásokközülmindösszeakisebbsúlyúegészségmegőrzésiésakonferencia,kongresszuscélúkülföldilátogatá-sokratettköltésekcsökkentek(27,illetve23%-kal).

5.44. ábraA magyar állampolgárok által külföldre

tett utazások számának változása(azelőzőévhezképest)

Egynapos utak Többnapos utak Összesen

–1,7

4,8

–0,3-1,2

–3,4

1,3

8,4

–6,6

0,7

–8,5

0,6

13,7 14,2

11,1

–3,4

3,4

–3,0

–0,7

1,9

5,7

9,4

–10,0

–5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

%


200

Magyarország, 2016

Visszafogott utazási kedv a többnapos belföldi utazások körébenA többnapos belföldi utazások száma – az elő-ző évi 2,7%-osbővülés után–5,4%-kal, a tartóz-kodási idő 4,9%-kal csökkent.Azutazások száma14,4millió,azutazásontöltöttidő59,0milliónapvolt.Ajelentősebbcsökkenésarövidebb(legfeljebbhároméjszakás)utazásokterénmutatkozott,aholarésztvevők száma 5,8%-kal csökkent.A hosszabb,négyvagytöbbéjszakásutakszáma4,5%-kalmér-séklődött.Amagyarlakosoktöbbnapostartózkodá-suksorán2016-banösszesen309milliárd forintotköltöttekel, folyóáron0,5%-kal többet,mint egyévvelkorábban,miközbenazutazókátlagosköltése(egyutazóegynapjárajutóköltés)5,6%-kalnőtt,afogyasztói árak szintjepedig0,4%-kal emelkedett.Azösszeskiadásfolyóáron2014-benhaladtamegelőször a válság előttit, és azóta is folyamatosanemelkedik.A többnaposbelföldi utazások során alegjelentősebbmotivációarokon,barátmeglátoga-tása, valamint az üdülés, szórakozás, pihenés volt.Előbbiarövidebb,hétvégitípusúutazások,utóbbipedigahosszabbutazásokfőmotivációjavolt.

Az átlagos költés emelkedésének hátterében azutazásokszámánaknövekedéséntúlszerepetjátszikazis,hogyazigénybevettszálláshelyegyrenagyobbaránybanmagasabbkategóriájú,illetveegyrekisebbszerepevanarokonok,barátokáltalingyenesenbiz-tosított szállásnak. A szálláshelyek átlagában egyszoba17100, egy szállodai szoba18400 forintbakerült,4,9,illetve5,3%-kaltöbbe,mint2015-ben.

2010-benatöbbnaposbelföldiutazásokrésztve-vőinekmindösszehetedevetteigénybeaszállodákszolgáltatásait, 2016-ra arányuk megduplázódott,elérte a 28%-ot. Eközben a saját nyaraló, ház ré-vénbiztosított szállás jelentősége csökkent (16-ról9,4%-ra esett vissza). Az utazások közel felénél– szintén csökkenő aránnyal – rokonnál, barátnál,ismerősnél töltötték az éjszakát. A szállodákbanbiztosítottszállásjelentőségeazüdülési,szórakozá-si,pihenési(54%),ahivataloscélú(57%)éskiemel-tenazegészségmegőrzésicélúutak(84%)esetébenjelentős.Asajátnyaraló,házarányaazüdülésimo-tivációjúutazásoknálsemériela13%-ot.

A nem utazó háztartások A nem utazó háztartásokra vonatkozóan 2015-rőlállnak rendelkezésre legfrissebb adatok. A nemutazásokakéntmegjelölttényezőkközöttcsakkis-mértékű átrendeződés történt az elmúlt években.

Anemutazók38%-átanyagiokoktartottákvisszaazutazástól,ez2012-benmeghaladtaaz51%-ot,azótacsökken. Ezzel párhuzamosan a munkából adódókötelezettségekésazegészségiokokegyrenagyobbsúllyalszerepelnekanemutazásokaként.

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai2016. július végén 3333 kereskedelmi szálláshely vártaavendégeket,számukgyakorlatilagmegegye-zett az egy évvelkorábbival.Aváltozásmértéke aközösségiszálláshelyekésapanziókkivételévelnemérteelaz1%-ot.Apanziókszáma1,5%-kalcsök-kent, viszont a közösségi szálláshelyeké 5,7%-kalbővült.

Akiadható férőhelyekszámaa2015.évi374ezer-ről354ezerremérséklődött.Aszállástípusokközülcsakaszállodákésaközösségiszálláshelyekkiadhatóférőhelyeinekszámabővült.Alegjelentősebbcsök-kenésalegnagyobbátlagosférőhelyszámú,kempingtípusúegységeknél történt.Akempingekkiadhatóférőhelyeinekszámaa2015.évi120ezerről94ezer-reesettvissza,azzalpárhuzamosan,hogyaműkö-dőegységekszámastagnált.Ennekeredményekénta korábbi 455 férőhelyes átlagos kapacitásérték358-ra csökkent. A többi szálláshelytípus közül aszállodákkiadhatóférőhelyeinekszámakismérték-

5.45. ábraA kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek

alakulása szállástípusonként

Szálloda Panzió Közösségi szálláshely

Üdülőház Kemping

124 136 139 142 143 146 149

38 35 32 31 31 32 3141 46 47 46 49 50 5422

28 27 25 26 26 2687

96 92122 122 120 94

0

50

100

150

200

250

300

350

400

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

Ezer férőhely



201

bennőtt,apanziókémérséklődött.Aszállodákát-lagoskapacitásaenyhénemelkedett,2015-ben137,2016-ban139férőhelyvoltegységenként.Apanzi-ókmindkétévbenátlagosan28férőhellyelműköd-tek.

Az idegenforgalmi régiók közül a kiadható fé-rőhelyek száma csak a balatoni régióban csökkent–23%-osmértékben–,elsősorbanakempingekka-pacitásainak43%-osvisszaesésekövetkeztében.

Növekedett a külföldi és a belföldi vendégforga-lom a kereskedelmi szálláshelyekenA kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmánakévekótatartónövekedésefolytatódott2016-banis.A hazai kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait11,1millióvendég27,7millióvendégéjszakáravet-teigénybe,amimindkétmutatóraszámítva7,0%-osnövekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.Avendégek száma2016-ban49,avendégéjszakák száma42%-kalhaladtamega2010.éviszintet.

2016-ban a 9 turisztikai régiómindegyikébennőtt a vendégéjszakában mért forgalom, legna-gyobb mértékben (15%-kal) Közép-Dunántúlon.Avendégéjszakák38%-aBudapest-Közép-Duna-vidéken,további19%-aaBalatonnálkoncentráló-dott, ahol 7,0, illetve 6,2%-kal bővült a vendég-forgalom.Akülföldi vendégforgalomnövekedéseÉszak-ésDél-Alföldön(13%),abelföldiéKözép-ésDél-Dunántúlon(17, illetve15%)volta legje-lentősebb.

A külföldivendég-éjszakák aránya a kereske-delmiszálláshelyeken2009-benés2010-benisel-maradtabelföldiforgalomtól,de2011ótakismér-tékbenismétakülföldiforgalomarányaanagyobb.2016-banaszálláshelyeken5,3milliókülföldiven-dég 13,9millió éjszakát töltött el, ami 7,7, illetve6,9%-osnövekedés2015-hözképest.

AvendégéjszakáktöbbmintnyolctizedétazEuró-pából,héttizedétazEurópaiUnióbólérkezővendégekesetébenregisztráltuk.AzÁzsiábólérkezettvendégek9,4,azamerikaiak7,0%-átadtákaforgalomnak.

5.46. ábraA kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak

alakulása

9,6 10,4 11,4 12,0 12,4 13,0 13,9

9,9 10,2 10,4 11,0 12,1 12,9 13,8

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Millió

Külföldi Belföldi

5.9. táblaA legjelentősebb küldő országok a vendégéjszakákban kifejezett vendégforgalom alapján

(%)

2010 2016+

sorszám országrészesedésa

teljeskülföldiforgalomból

sorszám országrészesedésa

teljeskülföldiforgalomból

változásazelőzőévhezképest

1. Németország 21,9 1. Németország 14,0 –1,22. Ausztria 7,9 2. EgyesültKirályság 7,0 8,33. EgyesültKirályság 5,3 3. Ausztria 6,0 5,24. Olaszország 5,2 4. Csehország 5,9 18,75. Csehország 4,5 5. Lengyelország 5,0 11,26. EgyesültÁllamok 4,3 6. Olaszország 5,0 0,77. Lengyelország 4,1 7. AmerikaiEgyesültÁllamok 4,9 2,78. Oroszország 3,9 8. Románia 3,9 16,99. Románia 3,8 9. Oroszország 3,9 –4,8

10. Franciaország 3,8 10. Szlovákia 3,2 20,2Kiemeltországokegyütt 64,7 Kiemeltországokegyütt 58,8 6,4Összesen 100,0 Összesen 100,0 6,9


202

Magyarország, 2016

A vendégéjszakák száma alapján a legjelentő-sebb küldő piacunk továbbra is Németország, azösszes külföldi forgalom hetedét adták a németturisták. 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyekvendégéjszakábanmértforgalmának20,2016-banmárcsak14%-átvettékigénybeaNémetországbólérkezettek. A fő küldő országok közül egyedüli-kéntanémetvendégekkeresletecsökkenévekóta.A következő 6 legnagyobb küldő ország együttesforgalma a teljes külföldi forgalom 34%-át adja.Alegjelentősebb küldő országokközésorrendbenazEgyesültKirályság,Ausztria,Csehország,Len-gyelország, Olaszország és az Egyesült Államoktartoznak. Közülük Lengyelország és Csehországvendégforgalma esetében két számjegyű, a többi4országnálegyszámjegyűélénküléstörtént.Ake-reskedelmiszálláshelyekrevalamennyiszomszédosországbóltöbbvendégérkezett.Avendégéjszakákszámajelentősenbővült,nagymértébennövekedettazUkrajnábólérkezőkáltal.2016-banazelőzőévialacsonybázisután31%-kalnőttazukránvendé-gek által eltöltött éjszakák száma.ASzlovákiábólésaSzlovéniábólérkezőkötödéveltöbbvendégéj-szakát töltöttekel akereskedelmi szálláshelyeken,mint2015-ben.AjelentősebbázsiaiküldőországokközülaKínábólérkezőknélazelőzőévhezhason-lóankiemelkedőenmagas,36%-os,Izraelesetébenpedigszinténkétszámjegyű,21%-osbővüléstmér-tünk.

A külföldivendég-forgalomnak erős a terüle-ti koncentrációja. 2016-ban az eltöltött vendég-éjszakák több mint hattizede Budapest-Közép-Duna-vidéken összpontosult, számuk e térségben6,1%-kalnőtt.Avendégéjszakáktovábbi13%-átaBalaton idegenforgalmi régióban,11%-átNyugat-Dunántúlontöltöttékelavendégek.

2016-ban 5,8millió belföldi vendég 13,8mil-lióéjszakáttöltöttakereskedelmiszálláshelyeken.Avendégekszáma6,3,avendégéjszakáké7,1%-kalnőtt az előző évhez képest. A belföldivendég-forgalom legnagyobb arányban a balatoni régió-ra koncentrálódik, a teljes hazai vendégforgalom26%-át fogadó térségben azországos átlag felett,8,3%-kal nőtt a hazai vendégek által eltöltött éj-szakákszáma.

Minden szállástípusban bővült a forgalomA vendégéjszakában mért vendégforgalom vala-mennyiszálláshelytípusbannövekedett(2,5és10%közötti mértékben). Az év folyamán a szállodai

vendégek ésazáltalukeltöltöttéjszakákszámaegy-aránt7,4%-kalbővült.Aszállástípusokközülaha-zaiturizmusbankiemelkedőszerepjutaszállodák-nak,ahola2016.évivendégéjszakákháromnegyedekoncentrálódott.Akülföldivendégekesetébenmégmagasabb ez az arány: a vendégéjszakában mértkülföldi vendégforgalom 83%-a e szállástípusbanrealizálódott. A külföldi vendégek több mint feleváltozatlanul a négy- és háromcsillagos szállodákszolgáltatásaitvetteigénybe.

A vendégéjszakák 6,3%-át panzióban, 4,4%-átüdülőházban,6,9%-átkempingben,6,7%-átközös-ségiszálláshelyentöltöttékavendégek.Akereske-delmiszálláshelyekközülapanziót,azüdülőháza-katésaközösségiszálláshelyeket(turista-ésifjúságiszállók)inkábbabelföldiekválasztják,akempingekszerepeugyanakkor akülföldiek vendégéjszakábanmértvendégforgalmábanjelentős.

Azátlagos tartózkodási idő abelföldivendégek-nél2,4,akülföldieknél2,6éjszakavolt.

Tovább bővült a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága és árbevételeAhazaikereskedelmi szálláshelyek kapacitáski-használtságaamegelőzőévekfolyamatosnöveke-dését követően tovább javult.A szobakihasznált-ság a 2010 és 2016 közötti időszakban 37,6-ről46,9%-ra,aférőhely-kihasználtság25,3-ről30,1%-ranőtt,amiaválságkirobbanásaótaalegkedvezőbbarány. E tendencia valamennyi szálláshelytípustjellemezte.

5.47. ábraA kereskedelmi szálláshelyek férőhely-

kihasználtságának alakulása szálláshelytípusonként

35,1

16,3 14,5

21,6

11,1

25,3

42,2

18,414,8

20,4

13,3

30,1

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

Szálloda Panzió Közösségiszálláshely

Üdülő-ház

Kemping Szállás-helyek

összesen

%

2010 2016+



203

A négy- és ötcsillagos egységek kiemelkedő(65% feletti) szobafoglaltsággal működtek. A ka-pacitásszűküléssel párhuzamosan jelentősen emel-kedett a kempingek férőhelyeinek kihasználtsága,2016 júliusában 6,7, augusztusában 1,3 százalék-ponttalhaladtamegazegyévvelkorábbit.

A vendégforgalom folyamatos bővülésének köszönhetően 2011-től dinamikusan nőtt a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevételeA szálláshelyek bruttó árbevétele 2016-ban folyóáron 9,1%-kal növekedett, 402 milliárd forintottettki,miközbenavendéglátásésszálláshely-szol-gáltatás árindexe – anemzetgazdasági átlag felettimértékben–2,7%-kalnőtt.Abevételekközelhat-tizede a szállásdíjakból származott, amelyek ösz-szege11%-kalhaladtamegazelőzőévit.Abruttószállásdíjbevételaszállodáknál,valamintakempin-geknélbővültátlagfeletti(12,illetve17%-os)mér-tékben.Azösszesbevételkissétöbbmintegyötödétadóvendéglátásibevételekesetén4,1,azugyanilyensúlyúegyébbevételeknél8,8%-osnövekedéskövet-kezettbe.

A szálláshelyek belföldi bevételeinek alakulásátjelentősen befolyásolta a Széchenyi Pihenőkártya igénybevétele. SZÉP-kártyát 2016 decemberé-ben 1705 kereskedelmi szálláshelyen fogadtak el.Az elfogadóhelyek előző évhez viszonyított szá-ma gyakorlatilag nem változott. Bevezetése óta

minden évben növekedett a szállásdíjra beváltottSZÉP-kártyaegyenlegénekértéke.SZÉP-kártyávalakereskedelmiszálláshelyeken19milliárdforintér-tékbenfizettek, ami5,3%-kal több,mint az előzőéviérték.2016-banabelföldibruttószállásdíjegy-ötödét egyenlítették ki SZÉP-kártyával, ami kisséelmarada2015.éviaránytól.

A szálláshelyek működésének gazdaságosságátaz árbevétel abszolút értékénél jobban tükrözik aforgalomarányosteljesítménymutatók.Azegyven-dégéjszakára, valamint egy szoba egy működési napjára jutó bruttó szállásdíj (REVPAR) értéke2011ótanő.A folyamatosnövekedéseredménye-ként az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj8600forintvolt,azegyévvelkorábbinál3,8,a2010.évinél30%-kaltöbb.Egyszobaegyműködésinap-jára8000forintbevételjutott,amiazelőzőévihezképest9,6,2010-hezmérten60%-kalnőtt.

Aszobai átlagárak a fővárost ismagábafoglalóturisztikai régióban az országos átlagot közel ne-gyedévelhaladjákmeg,aBalatonnálannak93%-átteszikki,atöbbirégióbanazátlag69–88%-aközöttszóródnak.AREVPARtekintetébenmégjelentő-sebbekazidegenforgalmirégiókköztikülönbségek,a kapacitáskihasználtság szóródásával összefüggés-ben:amutatóaBudapest-Közép-Dunavidékrégió-banazországosértéketannakkétharmadávalhalad-tameg,Dél-Dunántúlonviszontannakmindössze43%-avolt.

5.48. ábraA kereskedelmi szálláshelyek néhány teljesítménymutatójának alakulása

Egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíj Egy szoba egy működési napjára jutó szállásdíj (REVPAR)

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

10 000

Forint

6 627 6 814 6 975 7 2537 763

8 277 8 593

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

5 016 5 056 5 4645 976

6 6397 317

8 022

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Forint


204

Magyarország, 2016

Továbbra is dinamikusan bővülő külföldivendég-forgalom az üzleti célú egyéb szálláshelyekenAkereskedelmiszálláshelyekmellettahazaiturisz-tikaipiaconüzleticélúegyébszálláshelyekiskínál-nak szálláshelyi szolgáltatásokat. A rendelkezésreállólegfrissebb,2015.éviadatokalapjáneturiszti-kaiszegmensavendégéjszakábankifejezettvendég-forgalomértékénekmintegyhatodátadja.

A 2009-ig magánszálláshelynek nevezett üzleti célú egyéb szálláshelyeket folyamatosan csökke-nő, illetve stagnáló kapacitás és dinamikusan nö-vekedő vendégforgalom jellemezte 2010 és 2014között.2015-benazelőzőévistagnálásutánminda kiadható szobák,mind a férőhelyek számanőtt.2015-ben 37 ezer vendéglátó 99 ezer szobávalfogadta a vendégeket, 5,9, illetve 6,5%-kal töb-bel,mint egy évvelkorábban.A férőhelyek számamég dinamikusabban, 6,7%-kal bővült. 2015-ben1,7millióvendég5,4millióvendégéjszakát töltöttelezenszálláshelyeken.

Az egyéb szálláshelyek vendégforgalma a hazaivendégek dominanciájával jellemezhető: 2015-ben10-ből6vendégbelföldivolt,ésazéjszakákközelhattizedét ők vették igénybe.A vendégéjszakábanmért vendégforgalom – az előző évhez hasonlóan –kiemelkedő mértékben, ötödével bővült, amibennagyszerepet játszottakülföldivendégekáltalel-

töltött éjszakák számának 26%-os emelkedése.Akülföldiforgalomélénkülése2011ótameghalad-jaabelföldit,abővülés2013-bankét számjegyűregyorsult.Avendégek2015-benátlagosan3,2éjsza-káttöltöttekelazüzleticélúegyébszálláshelyeken.

Nem üzleti célú szálláshelyek Ahazaiszálláshelyekközül2015-benazelőzőévi-nél 4,5%-kal több, 1035 üzemelt nem üzleti célú (nonprofit) egységként. A közösségi, szabadidősszálláshelyek száma évek óta folyamatosan emel-kedik: a 2015. évi rekordértékharmadávalhaladjamega2010-benüzemelőegységekszámát.Azebbea szálláshely-kategóriába tartozó szálláshelyekenrendelkezésreállószobákszáma4,8%-kal,16ezer-rebővült.Aszobaiésasátrazóférőhelyekegyüttesszáma közel 67 ezer volt. 2015-ben a nem üzleticélú szálláshelyek 510 ezer vendéget fogadtak, azelőző évhez képest 3,5%-kal többet. A vendégéj-szakákszáma2,1%-kalbővült,ésmegközelítetteaz1,7milliót.

Közel azonos üzletszám, továbbra is dinamikusan bővülő forgalom a hazai vendéglátóhelyekenA2016. júniusiadatokszerint többmint52ezervendéglátóhely üzemelt hazánkban, 1,0%-kalkevesebb, mint egy évvel korábban. A vendég-látóhelyek közül 47 ezer kereskedelmi, 5,6 ezermunkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végzőegységkéntműködött.Avendéglátóhelyek48%-át

5.49. ábraAz üzleti célú egyéb szálláshelyek,

valamint az ezeken eltöltött vendégéjszakák számának változása


0,3

–1,4 1,1 –2,2

0,2

6,7

13,2

–1,7

2,6

7,2

16,6 15,9

14,3

4,7 4,4

12,3

31,5

25,6

–20,0–15,0–10,0–5,00,05,0

10,015,020,025,030,035,0

2010 2011 2012 2013 2014 2015

%

Férőhelyek Belföldivendég-éjszakák Külföldivendég-éjszakák

5.50. ábraA vendéglátóhelyek forgalmának értékváltozása

(2010-hezképest)

–20

–10

0

10

20

30

40

50

60

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016+

%

Kereskedelmi Munkahelyi Összesen



205

adóéttermekésbüfékszáma0,5,amintegyhar-madukatadóitalüzletekészenésszórakozóhelyeké3,8%-kalcsökkent,mígamunkahelyivendéglátó-helyek száma 3,2, a cukrászdáké 3,8%-kal emel-kedett.

Évesszinten2012ótanőavendéglátóhelyekbe-vétele. 2016 egészében az előzetes adatok alapjána vendéglátóhelyek – a kereskedelmi szálláshelyekvendéglátó egységeivel együttes– eladási forgalmaösszesen 1001milliárd forint volt, 6,2%-kal több,mint egy évvel korábban. Ebből a kereskedelmi

vendéglátóhelyek 892 milliárd forintot könyvel-hettekel,9,1%-kaltöbbet,mint2015-ben.Eladásivolumenükaugusztuskivételévelmindenhónapbanbővült.Ateljesvendéglátásból11%-osrészesedés-selrendelkezőmunkahelyiforgalomvolumeneévesszinten13%-kalvisszaesett.

A vendéglátóhelyek eladási forgalma értékben2010-hezképest42%-kalnőtt.Ezenbelülakeres-kedelmivendéglátóhelyekforgalmamásfélszeresérebővült, amunkahelyi egységekégyakorlatilagnemváltozott.


207

4. 5. 3. 2. 1. 6.

Környezet

Energia

6. Környezet és energia

•Magyarország időjárása 2016-ban az átlagosnál melegebb és csapa-dékosabbvolt.Mindenévszakátlaghőmérsékletemeghaladtaasokéviátlagot.Többhőség-éskevesebb fagyosnapot jegyeztek fel akorábbiévekrejellemzőnél.

•Azüvegházhatású gázokkibocsátása1985óta,asavasodástokozógá-zokéésazózonprekurzoroké1)1990óta,aszállóporé2000ótacsökkenőtrendetmutat.Amérséklődésaziparbanvégbemenőmodernizációsfo-lyamatok,technológiaváltások,továbbáaszigorodónemzetköziéshazaikörnyezetvédelmiszabályozásokeredménye.

• 2011-benazelőzőévhezképestjavult,majd2012ótaromlottahazaierdők egészségi állapota:atünetmenteserdőkarányaa2012.évi59,5-ről2015-ben50,5%-racsökkent.

• 2015-benazökológiai gazdálkodásban résztvevőkszámaésazérin-tettmezőgazdasági területek nagysága is növekedett. 2010-hez képest25%-kal többmezőgazdasági termelő1,7%-kalnagyobb területen,Ma-gyarországmezőgazdaságiterületének2,4%-ánfolytatottbiogazdálkodást.

•Alakosságévesátlagosközüzemi ivóvízfogyasztása arendszerváltozásótacsökkent,2015-benmárcsakhattizedevoltaz1990.évinek.2010ótaafelhasználtvízmennyiségetartósan35köbméteralatti.Azelsődlegesközműolló–aszennyvízgyűjtő-hálózatfejlesztéseinekköszönhetően–záródik.2000-ben396,2015-ben726méterhosszúságúszennyvízgyűj-tő-hálózatjutottegykilométerivóvízvezeték-hálózatra.

•Magyarországon–háromévi csökkenésután–2014-benés2015-bennőttazenergiafogyasztás.Ahazaigazdaságiszereplőkazegyévvelkoráb-binál5,7%-kaltöbb,ugyanakkora2010.évinél6,0%-kalkevesebbenergiáthasználtakfel2015-ben.Alegnagyobbfelhasználónakszámítóháztartá-sok–a2011–2014közötticsökkenőperiódusután–9,2%-kalnöveltékfogyasztásukat.Nőttaközlekedés,valamintaziparenergiaigényeis.

•Hosszabbidőtávonagazdaságrelatív energiaigényejelentősencsök-kent, 2015-ben azonbanaz egy évvel korábbihozképestkismértékbenemelkedett.Uniósösszehasonlításbanamagyargazdaságrelatívenergia-felhasználásamagasnakszámít.

•Az energiaigény fedezésére szolgáló források 36%-ahazai termelés-ből,64%-aimportbólszármazott2015-ben.Azenergiatermelésszerke-

1) Azózonprekurzorokolyananyagok,amelyekhozzájárulnakatalajközeliózonkialakulásához.


208

Magyarország, 2016

zeteazelmúltévekbenjelentőseneltolódottazatomerőművienergiaésamegújulóalapúenergiatermelés irányába,a fosszilisenergiahordozókbányászatapedigvisszaesett.

•Magyarország energiaimport-függősége 2015-ben – az előző éviemelkedésután–csökkent,amibenakészletekfokozódófelhasználásajelentősszerepetjátszott.Uniósösszehasonlításbanhazánkaközepesenenergiaimport-függőországokközétartozik.

•A felhasznált energiamegújuló forrásokból származó aránya2013-igfolyamatosanemelkedett,majd2014-bencsökkent,2015-benpediglé-nyegébenstagnált.2015-benafelhasználás14,5%-átfedeztükmegúju-lóalapúenergiából,amiazEU-28átlagánál(16,7%)alacsonyabbvolt,aMagyarországáltalkitűzött–2020-igteljesítendő–célértéket(13%)azonbanmeghaladta.


Megnevezés 2012 2013 2014 2015

Erdőterület,ezerhektára) 1933,6 1938,1 1939,3 1940,7Ebből:alevélvesztésalapjánegészségesaránya,% 59,5 55,6 52,4 50,5

Országosjelentőségűvédettterületekésemlékek,ezerhektárb) 850,7 848,2 848,7 848,8

Szén-dioxid-kibocsátás(bruttó),kg/főc) 4731,6 4441,2 4468,0 4758,4Szállópor:10µmátmérőnélkisebbszilárdanyag

(PM10),kg/főc) 7,6 7,7 6,8 7,2Szennyvíztisztítótelepreelvezetettésszállított

szennyvíz,millióköbméterd) 431,6 485,4 475,3 485,8Ebből:III.tisztításifokozattalistisztított,

millióköbméter 324,5 375,3 359,8 408,2Keletkezetttelepülésihulladék,ezertonna 3987,5 3737,8 3794,8 3712,0Környezetvédelmiberuházások(folyóáron),

milliárdforint 138,1 127,3 175,5 ..Környezetvédelmiipariértékesítés(folyóáron),

milliárdforint 416,6 429,1 445,7 ..Energiafelhasználás,petajoulee) 987,0 949,6 956,8 1011,8Földgázéskőolajtermékekarányaazenergiaforrá-

sokból,%f) 59,1 59,3 61,5 58,8

a)Január1.b)December31.c)Forrás:OrszágosMeteorológiaiSzolgálat.d)AtisztításcéljábólAusztriábaátvezetettszennyvízzelegyütt.e)Forrás: Eurostat.f)BányászatiPB-gázzalésgazolinnalegyütt.



209

KÖRNYEZET

Kevesebb szennyezőanyag jutott a levegőbeNapjainkegyiklegfontosabbkörnyezetpolitikaifel-adata a levegőszennyezés kedvezőtlen hatásainakmegállítása, ezen belül az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának szabályozása. Az EurópaiUnióbanminden tagállamnak egyéni vállalása vanazÜHGkibocsátásánakmérséklésérevonatkozóan.

A rendszerváltozástkövetőenahazaiÜHG-kibo-csátás számottevően csökkent, kezdetben a ne-hézipar leépítése következtében,majd amagasabbenergiaáraknak, továbbá az iparban (vegyiparban)végbement modernizációnak köszönhetően. Ese-tenként az enyhébb téli időjárás is hozzájárult acsökkenőemisszióhoz.Avillamosenergia-termelésésazegyébszektorokföldgázfelhasználásánakmér-séklődéseazutóbbiévekbentovábbcsökkentettékakibocsátást.

Magyarországon a nemzetgazdasági ágak ésa háztartások által együttesen kibocsátott ösz-szesÜHG-mennyiség az1990. évi98millió ton-na CO2-ekvivalensről 2014-re 68 millió tonnaCO2-ekvivalensreesettvissza.2011és2013közöttaz üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyi-

sége folyamatosan csökkent, majd 2014-ben kissé(0,6%-kal)nőttazelőzőévhezviszonyítva.

Az összes ÜHG-kibocsátás háromnegyede anemzetgazdasági ágak termeléséből, negyede aháztartásoktól származott. Az üvegházhatású gá-zok nemzetgazdasági kibocsátásáért 32%-ban avillamosenergia-,gáz-,gőzellátás,légkondicionálás,21%-banafeldolgozóipar,17%-banamezőgazda-ság,erdőgazdálkodás,halászat,továbbá8,7–8,3%-banavízellátás,hulladékgazdálkodásésaszállítás,rak-tározáságakvoltaka felelősek.Ezenágakközülamezőgazdaság, a feldolgozóipar és a szállítás, rak-tározás emissziója növekedett 2014-ben az előzőévhezképest.

Azüvegházhatásúgázokközülaszén-dioxidke-rültlegnagyobbmennyiségbenalevegőbe,főkéntazenergiaszolgáltatóés a feldolgozóipari tevékenységkövetkeztében. A klórozott-fluorozott szénhid-rogének (CFC-gázok) legnagyobb kibocsátója azenergiatermelés,ametánéahulladékfeldolgozásésa mezőgazdaság volt. A perfluor-karbon egyetlenkibocsátójaazenergiatermelés.

A savasodást okozó anyagok kibocsátása a csa-padékon keresztül károsítja a talajt, az erdőket, avízkészletet. A magyar nemzetgazdaság és a ház-

2016 melegebb volt az átlagosnál2)

Magyarországéghajlatarendkívülváltozékony,azóceáni,akontinentálisésamediterránhatásokközülbármelyikuralkodóváválhathosszabb-rövidebbidőre.Ígyaviszonylagkisterületéssíkfelszínellenérejelentősidőjárásbelikülönbségekalakulhatnakkiazországonbelül.

A2016.évazátlagosnálmelegebbésatavaszkivételévelcsapadékosabbvolt.Atéliközéphőmér-séklet2–3°Ckörülalakult,ésországosátlagban2,4°C-kalbizonyultmelegebbnekaszokásosnál.Azelmúlt116évben2016másodikhónapjavoltalegmelegebbfebruár.

Márciusbanésáprilisbancsapadékhiányvolt.Atavasz11–12°Cátlagoshőmérséklettel,0,8°C-kalmelegebbvoltazévszakrajellemzőnél.

Anyáriátlagoshőmérsékletelértea20,7°C-ot.Anyárfolyamánegyetlenhőhullámotregisztráltak,amelymegfeleltaII.fokúhőségriasztáskritériumának.Anyárihónapoksokévesátlaghozmért31%-oscsapadéktöbbleteszélsőségesidőbeliéstérbelieloszlássalérkezett.Többtelepülésenokoztakkárokatafelhőszakadások,zivatarok,jégesők.

Acsapadékosőszátlaghőmérséklete0,3°C-kalmeghaladtaazátlagot.Aglobáliséghajlatváltozásmutatószámaiafagyosésahőségnapokszámánakalakulása.2016-ban

országosátlagban1–2nappalkevesebbhőségnapot(napimaximumhőmérséklet30°Cvagyafeletti),míg7nappaltöbbnyárinapot(napimaximumhőmérséklet25°Cvagyafeletti)regisztráltak,mintasokévesátlag.2015–2016telén43fagyosnapot(napiminimumhőmérséklet0°Calatti)jegyeztekfelországosátlagbanakorábbi65naphelyett.

2) Forrás:OrszágosMeteorológiaiSzolgálat(www.met.hu).Letöltésdátuma:2017.március7.


210

Magyarország, 2016

tartásokáltalegyüttesenkibocsátottsavasodást okozó gázokSO2-egyenértékeaz1990.évi1millió299ezertonnáról 2014-re a töredékére, 287 ezer tonnáraesettvissza.Azenergiaiparbanbekövetkezetttech-nológiaváltáseredményekéntamezőgazdaság(első-sorban a nitrogéntartalmúműtrágyázás révén) letta legnagyobb (hattized részben) savasodást okozógáz-kibocsátó.Ezengázokközülanitrogén-oxidokésakén-dioxidfőkéntafüstköd(szmog)kialakulá-sáért, a nagyrésztmezőgazdaságból származó am-mónia a természetes vizek fokozott algásodásáértfelelnek.

A levegőbe kerülő szálló por (szilárdanyag)kibocsátásának fő forrásai a mezőgazdaságon túla dízelüzemű járművek, valamint az ipari, ház-tartási és egyéb tüzelés. A szálló por belélegzéseszív- és légzőszervi betegségek kialakulásának le-het okozója. A szálló por esetében nevesített 10mikron és alatti (PM10), valamint a 2,5 mikronés az alatti (PM2,5) átmérőjű részecskék teljes ki-bocsátása 2000 és 2014 között egyaránt 26%-kal

(16 ezer, illetve 9 ezer tonnával) csökkent. Ezenidőszakalattazenergiatermelésszállópor-emisszi-ójatöredékéreesettvissza.

6.1. ábraA nemzetgazdaság és a háztartások

szállópor-kibocsátása

50

1015202530354045

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Ezer tonna

Nemzetgazdaság, PM10 Nemzetgazdaság, PM2,5

Háztartások, PM10 Háztartások, PM2,5

éghajlatváltozás, hatásoK és Kiszolgáltatottság európában 2016-ban

AzEurópaiKörnyezetvédelmiÜgynökség(EEA)2016.évijelentése3)megállapította,hogyazéghaj-latváltozás egyre súlyosabb fenyegetést jelentEurópábanazökoszisztémára, az emberi egészségre ésagazdaságra.Azeurópai régióknakemelkedő tengerszinttel és egyregyakoribb szélsőséges időjárásijelenségekkelkellszembenézniük.AhőmérsékletésatengerszintavilágonésEurópábanegyarántre-kordmagasságú,azÉszaki-sarkvidékenmindenkorábbinálvékonyabbajégtakaró.

Azegyregyakoribbhőhullámok,avegyianyagokjelenléteésazéghajlatraérzékenyfertőzőbeteg-ségekelőfordulásábanbekövetkezettváltozásokfokozzákazemberiegészségetésjólétetveszélyeztetőkockázatokat.Azelmúltévtizedbenafolyamiéspartmentiáradásoktöbbmillióemberéletétbefolyá-soltákkedvezőtlenülEurópában.

A legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatot továbbra is a légszennyezettség jelenti.4) (Igennagyfokúaközútiközlekedésnekalégszennyezettségregyakorolthatása:anitrogén-dioxidnak/NO2/a közúti közlekedés az első számú kibocsátója, amely az egyik legfőbb egészségkárosító szennyezőanyag.)APM2,5légszennyezőanyag–egy2013-asfelmérésszerint–41európaiországbanéventeközel470ezerkoraihalálesetértvoltfelelős.

Azéghajlatváltozáshatásaimáraszárazföldiés tengeribiodiverzitásra isveszélyt jelentenek.Szá-mosállat-ésnövényfajéletciklusamegváltozott,efajok(pl.kereskedelmiszempontbólfontoshalfajok)északabbrafekvőélőhelyekreköltöznek.Eváltozásokazegyesgazdaságiágazatokraishatássalvannak.

Az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges események azEEA tagországaiban5) 1980 óta többmint400milliárdeurógazdaságiveszteségetokoztak.

Azéghajlatváltozáshatásánakmértékenagybanfüggattólis,hogyazüvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentéséreirányulóglobálismegállapodástmilyenhatékonysággalhajtjákvégreazaztaláíróállamok.

3) Forrás:EurópaiKörnyezetvédelmiÜgynökség,www.eea.europa.eu/hu,„Climatechange,impactsandvulnerabilityinEurope2016”Letöltésdátuma:2017.március6.4) Forrás:EurópaiKörnyezetvédelmiÜgynökség,www.eea.europa.eu/hu,„AirqualityinEurope–2016report”Letöltésdátuma:2017.március6.5) AzEEA33tagországotés6együttműködőországotszámlál.



211

A hazai erdőknek mindössze fele tünetmentesA hazai természetes növényzeti örökség a műve-lési ágak változásai, a gyepek, erdők használatá-nakmódjaés a talajvízháztartásbefolyásolásaáltalerősenveszélyeztetett.Azutóbbiévtizedekbenfel-gyorsult a tájidegen növényfajok spontán terjedé-se,melyekkiszorítják azőshonos fajokat.Ahazaitermészetvédelem és erdőgazdálkodás fő feladataazőshonos társulások, természeteserdőkvédelme.Ezmagábafoglaljaamegfelelőerdőműveléstésazújerdőktelepítését.

Magyarországerdőterületeineknagysága2015-ben1 millió 941 ezer hektár volt, 9,4%-kal, 167 ezerhektárral több, mint 2000-ben. 2015-ben az er-dők területének 58%-a gazdasági célokat szolgált,35%-banvédelmirendeltetésűvolt,ésalig1%-ukatadták a közjóléti erdők (gyógyerdők, parkerdők,tanerdők,kísérletierdők,vadasparkok).

A faállománnyalborítotterdőterületnegyedétanemőshonosakáctetteki,azőshonostölgyéscser21,illetve11%-otképviselt.

Azerdőkfáinaklevélvesztését,lombkoronájukelszí-neződésétalégköriszennyezőanyagok,azextrémidő-járás,arovar-ésgombakárosítókelszaporodásaokozza.2011-benazelőzőévhezképestjavult,majd2012ótaromlottazerdők egészségi állapota.Ateljesenegész-ségeserdőkarányaa2012.évi59,5%-rólfolyamatosancsökkent, 2015-ben 50,5% volt. Ezzel párhuzamo-sanazerősenkárosodottakhányadamegduplázódott,2,5-ről5,3%-ra.Azállomány2,6%-aelhalt.

Az ország területének 22%-a erdőgazdálkodásicélú terület.A legnagyobb–30%feletti–erdőte-rületihányaddalÉszak-Magyarországrendelkezett2015elején,továbbáaDunántúlonésKözép-Ma-gyarországonisátlagfelettivolt,mígazAlföldöna15%-otsemérteelazerdősültségmértéke.

Védett természeti értékekMagyarországon2015.december31-i állapot sze-rint 307 országos jelentőségű, egyedi jogszabállyalvédett természeti területtalálható.Akiemeltolta-lomaláhelyezettkörzetekszámaésterületüknagy-ságafolyamatosannövekszik.

6.2. ábraFaállománnyal borított erdőterület nagysága

fafajcsoportok szerint, 2015

50

75

100

125

150

175

0

100

200

300

400

500

Aká

c

Töl

gy

Cse

r

Nyá

r

Erd

eife

nyő

Egy

éb k

emén

y lo

mbo

s

Bükk

Egy

éb lá

gy lo

mbo

s

Gye

rtyán

Feke

tefe

nyő

Egy

éb fe

nyő

2000=100, %Terület, ezer hektár

Ezer hektár 2000=100

6.3. ábraErdősültség régiók szerint, 2015. január 1.

13,5–25,025,1–30,030,1–30,8

13,9

13,5

30,8

26,6

27,7

25,426,0


%

6.1. táblaOrszágos jelentőségű védett területek, 2015

Megnevezés Nemzetiparkok Tájvédelmikörzetek

Természet-védelmiterületek

Természetiemlékek Összesen

Védettterületekszáma 10 39 170 88 307Területe,ezerhektár 480,7 336,9 31,1 0,1 848,7

ebből:fokozottanvédettterület,ezerhektár 90,2 35,0 2,0 – 127,2

Forrás:FöldművelésügyiMinisztérium.


212

Magyarország, 2016

2015-benazországban többmint4000barlan-got,733növényfajt,695gerinctelenés483gerincesállatfajt tartottak nyilván védett természeti érték-ként.Ezenbelülabarlangok3,5,anövények12,agerinctelenállatok8,2,agerincesek27%-afokozot-tanvédett.

Stagnáló biogazdálkodási területAmezőgazdasági termelés erőteljesen befolyásoljaa természetes környezet állapotát, ezért a környe-zetkímélő technológiák és földhasználati módokelterjedése és támogatása a stratégiai célok kö-zött szerepelnek. Bár 2015-ben 2010-hez képest25%-kaltöbb,összesen1971mezőgazdaságiterme-lőfoglalkozottbiogazdálkodással,aterületnagyságamindössze1,7%-kalnőtt.Azökológiai gazdálko-dásba bevont mezőgazdasági terület fele rétként,legelőként hasznosult, négytizedét szántóföldi nö-vények, 4,6%-át szőlő és gyümölcs termesztésérevettékigénybe.

2015-benMagyarországonamezőgazdasági te-rület 2,4%-án végeztek biogazdálkodást.A szom-szédos országok közül Ausztriában, Szlovákiában,Szlovéniában és Horvátországban a hazainál na-gyobb (20–4,9%) arányú területen folyt ökológiaigazdálkodás,Romániábanmindössze1,8%-án.

Záródik a közműollóA közüzemi víztermelés és vízszolgáltatás cél-ja az egyes települések lakosságának és egyéb fo-gyasztóinak ivóvíz minőségű vízzel való ellátása.Aközüzemivízművekáltaltermeltésszolgáltatottvízmennyiségnek a rendszerváltozás óta (az emel-kedő vízdíjak és a saját kutas ellátásra történő át-állásmiatt) jellemzőencsökkenőtrendje2015-bennövekedésbe fordult. 2015-ben a 605 millió köb-méter közüzemi víztermelés 5,3, a vízfelhasználás3,7%-kalemelkedettazelőzőévhezképest,vélhető-enazaszályosidőjárásmiatt.

A szolgáltatott víz nagyobb részét (háromne-gyedét) felhasználó háztartások vízfogyasztásának2015.évinövekedéseazátlagosnálkisebbmértékű,3,2,azegyébfogyasztóképedig5,5%-osvolt.

A közüzemi fejlesztések eredményeként 2007-tőlvalamennyi magyarországi település közüzemivezetékesivóvízzelellátott.2000ótaahazaiköz-üzemiivóvízvezeték-hálózathosszamintegy3600kilométerrelbővült,2015-benközel66ezerkilo-métervolt.Aközüzemiivóvízellátásbabekapcsoltlakások aránya ugyanezen időszak alatt 92-ről

95%-ranőtt.2015-benavárosoklakásainak96,aközségekének91%-avoltközüzemivezetékesivó-vízzelellátott.

A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsoltlakások aránya régiónként 91–98% között alakult2015-ben. A bekötöttségi arány Budapesten és afejlettebbdunántúlitérségekbenmeghaladtaazor-szágosátlagot.

Azegylakosrajutóévesátlagosivóvízfogyasztás2015-ben(34,1köbméter)márcsakhattizedevoltaz1990.évinek,és2010ótatartósan35köbméteralattmaradt.

A települések szennyvízelvezetésének bizton-ságos megoldása környezetvédelmi és közegés-zségügyi szempontból meghatározó tényező.2015-ben a magyarországi települések 63 (közel2000település)ésalakásállomány79%-a,összesen3 millió 482 ezer lakás (a városi lakások 88, aközségeklakásainak54%-a)csatlakozottaközüze-miszennyvízgyűjtő-hálózathoz.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal ellá-totttelepülésekszáma2000óta2,3-szeresérenőtt.Aközüzemiszennyvízelvezető-hálózatbabekapcsoltlakások száma2000 és2015között 1,7-szeresére, ahálózathosszapedig1,9-szeresére(47,8ezerkilomé-ter) emelkedett. (2015-ben Dél-Alföld közcsator-názottlakásainakarányavoltalegalacsonyabb,70%alatti.)

6.4. ábraEgy lakosra jutó évi átlagos közüzemi

vízfogyasztás

0

35

40

45

50

55

6019

90

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

2012

2014

2015

m3



213

Az elsődleges közműolló fokozatosan záródik,azaznövekszikazegykilométerközüzemiivóvízve-zeték-hálózatrajutószennyvízgyűjtő-hálózathosz-sza: 2000-ben 396, 2010-ben 655, 2015-ben 726métervolt.2015-benaközüzemiivóvízvezeték-há-lózatra arányában a leghosszabb szennyvízgyűjtő-hálózat–799–815méter–Közép-Magyarországra,valamintKözép-ésNyugat-Dunántúlrajutott.

A közüzemi szennyvíz tisztítása történhet csakmechanikailag,továbbábiológiailagésIII.tisztításifokozattal6)is.2015-bentisztításcéljábólaközüzemiszennyvíztisztító-teleprevezetettésszállítottszenny-vízmennyiség közel 100%-a legalább biológiailagis kezelt, amimegfelel a közegészségügyi, illetve akörnyezetvédelmiszempontoknak.Acsakmechani-kailagkezeltszennyvízaránya(0,1%)minimálisvolt.

2015-ben a közüzemi szennyvízvezetéken ösz-szegyűjtöttszennyvíz2,5%-át(12,4millióköbmé-tert) tisztításnélkülvezettékelabefogadókba.Ezazarány2000-benmég9,7%(1990-ben11%)volt.

Környezetbarát megoldások a hulladékkezelésbenA településekről 2007óta – 2012 és 2014kivéte-lével–évrőlévrecsökkenőmennyiségűhulladékotgyűjtöttek be. Ennek mennyisége 2015-ben 3,7milliótonnáttettki.Atelepülésihulladékkezeléseegyreinkábbakörnyezetkímélőmegoldásokirányá-batolódikel.

Ahulladéknaktovábbraismeghatározó,decsök-kenőrészét,2015-ben54%-átlerakássalkezelték,nö-vekvőhányada,32és14%-aanyagában,illetveener-getikailagkerülthasznosításra.(Alerakásalegkevésbékörnyezetbaráthulladékkezelésimód,denemannyiraköltséges,mintazújrahasznosításésazégetés.)

6.5. ábraA közüzemi ivóvízhálózatba és a közüzemi

szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya régiók szerint, 2015

96,9

97,6

96,0

96,2

90,7

94,4

90,5

94,9

88,3

84,7

82,1

70,9

75,1

70,8

66,6

78,8

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl


Észak-Alföld

Dél-Alföld

Országos átlag

%

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatKözüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat

6.6. ábraA közüzemi ivóvízvezeték-hálózat és a közüzemi

szennyvízgyűjtő-hálózat hossza

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatKözüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat

0

10

20

30

40

50

60

70

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Kilométer

6.7. ábraA települési hulladék megoszlása a kezelés

módja szerint

32,1

31,2

26,4

25,5

22,0

19,6

14,2

10,0

9,0

9,1

10,7

10,1

53,7

58,8

64,6

65,4

67,3

70,4

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

2015

2014

2013

2012

2011

2010

%

Anyagában hasznosítottEnergetikailag hasznosítottLerakással ártalmatlanított

6) Amechanikailagésbiológiailagistisztítottszennyvíztovábbitisztítása,amielsősorbananitrogénésafoszforeltávolításárairányul.


214

Magyarország, 2016

Az1997-eslegmagasabbértékhezképest2015-ben85%-kal csökkent a veszélyes hulladékmennyisége.A498 ezer tonna veszélyeshulladék42%-a szilárd,21%-aiszap,37%-afolyékonyhalmazállapotúvolt.

Atöbbihulladéktípust tekintveamezőgazdasá-giésélelmiszeriparihulladékmennyisége2013ótamérséklődött.Azipariésegyébgazdálkodói,illetveaz építési-bontási hulladék számítási módszertana2014-től változott, így teljesmértékben csupán azutóbbikét év adatai összehasonlíthatók.2015-benazelőzőévhezviszonyítvaazipariésegyébgazdál-kodóihulladékmennyiségeközel 300 ezer tonná-valcsökkent,mígazépítési-bontásihulladékétöbbmint500ezertonnávalnövekedett.

ENERgia

A 2001 és 2005 közötti növekvő tendencia után2013-ig hazánk energiafelhasználását7) alapve-tően csökkenés jellemezte, 2014-ben és 2015-benviszontismétemelkedettafogyasztás.A2015-benfelhasznált 1012 petajoule energia 5,7%-kal volttöbbazegyévvelkorábbinál,a2010.évitőlugyan-akkor6,0%-kalelmaradt.

Agazdaságiteljesítményváltozásaitisfigyelem-be véve Magyarország relatív energiaigénye – azegységnyiGDPmegtermeléséhezszükségesenergia

mennyisége – hosszabb időtávon jelentősen csök-kent.2015-benazelőzőévihezképest2,5%-kalnőttugyan a gazdaság fajlagos energiaigénye, a 2010.évinélazonban14,a2000.évinélpedig29%-kalala-csonyabbvolt.Acsökkenőtendenciaellenéreuniósösszehasonlításban a magyar gazdaság nagymér-tékben energiaigényes. 2015-ben egységnyi GDPtermeléséhez az EU-28 átlagánál 86%-kal több–bruttó,belföldi fogyasztásra rendelkezésreálló–energiátkellettfelhasználni.Hazánknálmindösszeöt tagállamban (Bulgária,Észtország,Csehország,Lengyelország, Románia) volt nagyobb a mutatóértéke.Anemzetközi összevetéseknél azonban te-kintettel kell lenni arra, hogy az energiaintenzitáscsak korlátozottan alkalmas az energiafelhasználáshatékonyságának mérésére, hiszen értékét nagy-mértékben befolyásolják a földrajzi adottságok, agazdaságszerkezeteésafelhasználtenergiaforrásokösszetételeis.

2010 óta jelentősen nőtt az ipar energiaigényeA végső (közvetlen) energia8) legnagyobb részét(2015-ben31%-át)a lakossághasználta fel.Ala-kosságfogyasztása2011és2014közöttfolyamato-sancsökkent,2015-benazonban9,2%-kalnőtt.

Aközúti,vasútiésvíziszállítást ismagábafog-laló közlekedés 27%-kal részesedett a felhasználtenergiából.Energiafogyasztása2010és2013közöttcsökkent,majd 2014-ben és 2015-ben is emelke-dett.Aváltozásokeredőjekénta2015.évifelhasz-nálás2,3%-kalmeghaladtaa2010.évit.

Azenergiaiparnélkül,deazépítőiparralegyüttszámított ipar használta fel 2015-ben az energiatöbb mint negyedét. Az ágazatcsoport energia-felhasználásaagazdaságiválságokoztatermelés-visszaeséssel2009-benjelentősencsökkent,azótaviszont számottevően emelkedett. A 2015-benfelhasznált energia 7,0%-kal haladtameg az egyévvelkorábbit,a2010.évinélpedig46%-kalvolttöbb.

A bruttó hozzáadott érték közel kétharmadátelőállító szolgáltató ágak 14, a mezőgazdaság3,5%-banrészesült2015-benavégsőfelhasználásrarendelkezésreállóenergiából.Azegyévvelkorábbi-hozképestaszolgáltatóágakbannőtt,amezőgaz-daságbancsökkentazenergiafogyasztás.

6.8. ábraMagyarország teljes energiafelhasználása

1077

1049

987

950 957

1012

0

900

950

1 000

1 050

1 100

2010 2011 2012 2013 2014 2015

Petajoule

7) Forrás:Eurostat.8) Nemtartalmazzaamásenergiahordozóravalóátalakításcéljábóltörténőfelhasználást.



215

Hosszabb időtávon nő a megújuló energia arányaAzEurópaiUnióenergiapolitikájánakcélja,hogyafosszilisenergiahordozóktólvalófüggésmérséklőd-jön,ésakülönbözőkárosanyagok–köztükkiemeltenaz üvegházhatású gázok – kibocsátása csökkenjen.Ennekérdekében2020-raa megújuló energiafor-rások energiafelhasználáson belüli arányát közös-ségiszinten20%-rakellemelni.Atagállamonkéntváltozó célérték Magyarország esetén 13%. (Ha-zánkMegújulóenegia-hasznosításiCselekvésiTer-vében ennél magasabb, 14,65%-os arányt vállalt.)2015-ben Magyarországon megújuló energiából avégsőfelhasználás14,5%-átfedezték.A2013-igfo-lyamatosanemelkedőarány2014-benmérséklődött,2015-benpedig lényegében stagnált.Aváltozásokazzaljártak,hogy2011-benhazánkbanamegújulóenergia súlya azEU–28 átlaga fölé emelkedett, és2013-igaztmeghaladóvolt,majd2014-benismétaz alá csökkent. 2015-ben az uniós átlag (16,7%)2 százalékponttal voltmagasabb amagyarországi-nál.AtagállamokközülSvédországbanalegmaga-sabb amegújuló alapú energia részesedése, ahol ateljesfelhasználás54%-aszármazottilyenforrásból2015-ben. Svédországot Finnország és Lettországkövette39,illetve38%-osaránnyal.Régiósverseny-társaink közülRomániában uniós viszonylatban isjelentős a megújulóenergia-felhasználás szerepe,Csehországbanamagyarországihozhasonló,Szlo-vákiában és Lengyelországban pedig annál vala-mivel kisebb súlyt képvisel.Az uniós stratégiában2020-raelőirányzott–országonkénteltérő–célér-téket2015-bena28tagállamból11teljesítette,köz-tükMagyarországis.

Magyarországonamegújulóenergiaforrásokarányaa hőenergia felhasználásából kiemelkedő, 2015-ben21%volt,és2010ótameghaladjaazEU-28átlagát.A felhasznált villamos energia 7,3%-a származottmegújulóforrásból,amiatagállamokközülazegyiklegalacsonyabbarány,jócskánelmaradvaazunióskö-zépértéktől(29%)is.Mindentagállamraegységescél-kitűzés,hogy2020-iga(közösségiszintenlegnagyobbfelhasználónakszámító)közlekedésiszektorenergia-fogyasztásánbelülamegújulóalapúenergiaarányael-érjea10%-ot.2015-benháromtagállam(Svédország,FinnországésAusztria)teljesítetteeztacélt,Magyar-országon6,2%voltazarány,azelőzőévinél(6,9%)ésazEU-28átlagánál(6,7%)egyarántalacsonyabb.

2015-ben csökkent az energiahordozók importja2015-ben az energiaigény fedezésére szolgáló for-rások 36%-a hazai termelésből, 64%-a importbólszármazott.Ezmegfelel az ezredforduló óta elteltidőszakátlagának.Abehozatala2014.éviemelke-dés után (amikor a többlet egy része készletezésrekerült), 2015-ben 8,2%-kal csökkent. A behoza-tal 84%-át adó szénhidrogének közül kőolajból5,0%-kal többet, földgázból viszont (döntően ameglévő készletek fokozódó felhasználása miatt)26%-kalkevesebbetimportáltunk.

Magyarországenergiaimport-függősége9)azez-redforduló óta 52–63% között változott. 2003-tól2010-igtartósanmagas(58–63%)voltamutatóér-téke,majd2011-ben52%-ra(azEU-28átlagaalá)csökkent,ésakövetkezőkétévbenisezenaszintenmaradt. 2014-ben az import (12%-os) volumen-

6.9. ábraA megújuló energiaforrások részesedése a teljes

energiafelhasználásból az EU-28 tagállamokban, 2015

0 10 20 30 40 50 60

SvédországFinnországLettország

AusztriaDánia

HorvátországÉsztországPortugália

LitvániaRomániaSzlovéniaBulgária

OlaszországSpanyolország

GörögországFranciaország

CsehországNémetország

MagyarországSzlovákia

LengyelországCiprus

ÍrországEgyesült Királyság

BelgiumHollandia

MáltaLuxemburg

EU-28

%

2015. évi arány Célérték 2020-ra

9) Azenergiaimport-függőségmutatójaaztfejeziki,hogyegyországmilyenmértékbenszorulimportáltenergiaforrásokraahazaienergiaigényekteljesítéseérdekében.Ajelzőszámotanettóimportésakészletváltozássalkorrigáltbruttóbelföldiprimerenergiafelhasználáshányadosakénthatározzukmeg.(Anettóimportazösszesimportésazösszesexportkülönbsége.)Nettóexportőreseténamutatóértékenegatívelőjelű,a100%fölöttipozitívértékpedigkészletfelhalmozásrautal.


216

Magyarország, 2016

növekedésével párhuzamosan a kitettséget mérő jelzőszám értéke is emelkedett (62%-ra), 2015-ben pedig – kisebb mértékű behozatal mellett – 56%-ra mérséklődött. Az energiaimport-függőség éven-kénti ingadozásában jelentős szerepe van a kész-letezési döntések (a felhalmozás és a felhasználás) ütemezésének, amit nagymértékben befolyásolnak többek között az energiahordozók világpiaci árának változásai és az időjárási tényezők is. Uniós össze-hasonlításban Magyarország a közepesen energia-import-függő országok közé tartozik. 2013 óta ki-sebb-nagyobb mértékben mindegyik uniós tagállam energiabehozatalra szorul. Korábban (1999–2012 között) Dánia és (1994–2003 között) az Egyesült Királyság még nettó exportőr volt. 2015-ben az Európai Unió a bruttó energiafelhasználás 54%-át elégítette ki importból. Az unió (EU-28) energia-import-függősége 2004 óta 50% fölötti.10)

Fokozódik a nukleáris és a megújuló alapú energiatermelés2015-ben hazai termelésből mintegy 430 petajoule energia állt rendelkezésre, az egy évvel korábbinál 1,4%-kal több. Ezen belül az atomerőművi villa-mosenergia-termelés 1,2, a megújuló alapú energiáé 9,5%-kal nőtt a 2014. évihez képest. A tendenciájá-ban csökkenő volumenben felszínre hozott fosszilis energiahordozók közül a kőolaj kitermelése emel-kedett, a széné és a földgázé viszont tovább mér-séklődött.

Magyarországon a gazdaságosan bányászható fosszilis energiahordozó-készlet egyre szűkösebb. A földgáz és a kőolaj kitermelése (hőértékben szá-molva) 45–45%-kal, a széné 43%-kal esett vissza 2001 és 2015 között. (Szénbányászatunk 2005 óta lignitre és barnakőszénre korlátozódik.) A fosszilis energiahordozók csökkenő kitermelését – a gazda-ság relatív energiaigényének mérséklődése mellett – az atomerőművi villamosenergia-, illetve a megújuló alapú energiatermelés fokozódása jelentősen kom-penzálja. 2015-ben a nukleáris termelés – hőértékben kifejezve – 12%-kal meghaladta a 2001. évit, a megújuló energiáé pedig több mint 2,5-szeresére bővült az ezredforduló óta. Így a primerenergia-

6.10. ábraEnergiaimport-függőség

az EU-28 tagállamaiban, 2015(a nettó import aránya a bruttó belföldi

felhasználáson belül)

97,797,395,9

88,784,3

78,477,477,1

73,371,9

61,960,8

58,755,6

51,951,1

48,748,3

46,846,0

37,435,4

31,930,129,3

17,113,1

7,4

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0

CiprusMálta

LuxemburgÍrországBelgiumLitvánia

PortugáliaOlaszország

SpanyolországGörögországNémetország

AusztriaSzlovákia

MagyarországHollandiaLettországSzlovénia

HorvátországFinnország

FranciaországEgyesült Királyság

BulgáriaCsehországSvédország

LengyelországRománia

DániaÉsztország

%

EU-28 átlaga: 54,1

265213 174

142162

172

41 70 90

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

2001–2005átlaga

2006–2010 átlaga

2011–2015átlaga

Petajoule

Fosszilis energiahordozók összesen

Megújuló energiaforrások összesenNukleáris energia

6.11. ábraEnergiatermelés források szerint

10) Forrás: Eurostat.



217

termelésbenazatomerőművienergiaaránya33-ról40%-ra, a megújulóké 8,0-ről 23%-ra emelkedett,míg a fosszilis energiahordozóké 59-ről 37%-racsökkent2001és2015között.

Amegújuló alapú energiatermeléslegnagyobbhányadát (2015-ben 70%-át) a biomassza és akommunális hulladék megújuló része adta. Ará-nyukazutóbbiévekben–másmegújulóenergia-források térnyerésével párhuzamosan – csökkent.

Abioüzemanyagokelőállításaa2010.évihezképestdinamikusannőtt,és2015-benamegújulóenergia-termelés 17%-át adta.Akisebb súlyú energiafor-rásokközül ageotermikusalapúenergia termelé-se az ezredforduló óta alig változott, ugyanakkoraszélenergiahasznosításaésabiogáz,depóniagáz(hulladéktelepeken keletkező biogáz), szennyvíz-gáz alapú energiatermelés volumene jelentősenemelkedett.


Ábrák jegyzéke

219

ÁbrÁk jegyzéke1. DemogrÁfiai helyzetkép

1.1 A népesség nem és korcsoport szerint ............................................................................................................. 11 1.2 A természetes népmozgalmi folyamatok alakulása .......................................................................................... 11 1.3 Ezer lakosra jutó természetes fogyás megyénként, 2016 ................................................................................. 12 1.4 A születésszám és a szülőképes korú nők létszámváltozása az előző évhez képest a nők korcsoportja szerint, 2016 .................................................................................................................... 13 1.5 A termékenység szintje és változásának mértéke a nők korcsoportja szerint, 2016 ......................................... 14 1.6 Élveszületések az anya családi állapota szerint ................................................................................................. 14 1.7 Teljes termékenységi arányszám ...................................................................................................................... 14 1.8 A szülészeti események alakulása. ................................................................................................................... 15 1.9 Házasságkötések száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint ....................................................................... 16 1.10 Házasságkötési arányszám a férfiak és nők korcsoportja szerint ...................................................................... 16 1.11 Válások száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint. ..................................................................................... 17 1.12 Válási arányszám a korábbi házasfelek korcsoportja szerint, 2016 ................................................................... 18 1.13 A 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása ......................................................... 19 1.14 A halálozások száma havonta .......................................................................................................................... 20 1.15 A halálozások számának változása az előző évhez képest a férfiak és nők korcsoportja szerint, 2016.............. 20 1.16 A férfiak halandósági többlete korcsoportok szerint, 2016 .............................................................................. 21 1.17 Halálozási és csecsemőhalálozási arány nemek szerint .................................................................................... 211.18 Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2016 ................................................................................... 22 1.19 Ezer lakosra jutó külföldi állampolgárok száma, 2017. január 1. ..................................................................... 23

2. munkaerőpiaci viszonyok, oktatÁs

2.1 A 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek számának alakulása ........................................................... 28 2.2 A 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a visegrádi országokban és az unióban ................................................ 28 2.3 A közfoglalkoztatottak aránya a 15–64 éves foglalkoztatottakon belül régiók szerint, 2016 ............................. 31 2.4 A nyilvántartott álláskeresők és a munkanélküliek számának alakulása ............................................................ 36 2.5 A 19–64 évesek munkanélküliség általi érintettségének aránya régiók szerint, 2015. I. negyedév ..................... 37 2.6 Az ifjúsági munkanélküliségi mutatók alakulása ............................................................................................... 38 2.7 A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája a visegrádi országokban és az unióban ............................................ 39 2.8 A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta régiók szerint (a 15–64 éves népességen belül) .................. 41 2.9 A 15–64 éves gazdaságilag inaktív népesség száma és összetétele ..................................................................... 42 2.10 A 25–64 éves népesség megoszlása iskolai végzettség szerint az EU-28 tagállamaiban, 2016 .......................... 422.11 A 25–64 éves népesség legmagasabb iskolai végzettségének alakulása a népszámlálások alapján ..................... 432.12 Az óvodás gyermekek és az óvodai férőhelyek számának alakulása ................................................................... 442.13 Az általános iskolai tanulók száma a nappali képzésben ................................................................................... 442.14 Magyarország pozíciója a PISA-vizsgálaton részt vevő OECD-országok között, 2015 ................................... 45 2.15 Magyarország PISA-eredményeinek alakulása ................................................................................................. 46 2.16 Magyarország pozíciója a TIMSS-vizsgálaton részt vevő országok között, 2015 ............................................. 47 2.17 Intézményi megnevezések a középfokú oktatásban 2016 szeptembere előtt és után ......................................... 48 2.18 Középfokú, nappali oktatásban részt vevő tanulók megoszlása intézmények szerint, 2016/2017 ..................... 48 2.19 A felsőoktatásban tanulók létszáma .................................................................................................................. 49 2.20 A hallgatók számának és a külföldi hallgatók arányának alakulása a nappali képzésben ................................... 492.21 A költségvetés oktatási kiadásainak alakulása ................................................................................................... 51


220

Magyarország, 2016

3. életkörülmények

3.1 A havi nettó reálkereset változása 2010-hez képest .......................................................................................... 60 3.2 A minimálbér és a szakmai minimálbér bruttó átlagkeresethez viszonyított aránya.......................................... 61 3.3 A nagycsaládos munkavállalók havi átlagos nettó jövedelemtöbblete a gyermektelenekéhez képest a családi adókedvezmény nyomán ................................................................................................................... 64 3.4 A reálkereset változása az eltartott gyermekek száma szerint, 2016 .................................................................. 64 3.5 A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma ............................................... 66 3.6 Az öregségi nyugdíjban részesülők megoszlása az ellátás havi összege szerint, 2016. január ............................. 68 3.7 A gyermekneveléssel kapcsolatos támogatások reálértékindexe ........................................................................ 68 3.8 Az egy főre jutó havi bruttó jövedelmek megoszlása a jövedelmek típusa szerint ............................................. 70 3.9 A háztartások jövedelmének szerkezete jövedelmi ötödök szerint, 2015 .......................................................... 703.10 A legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd összes jövedelmének hányadosa az EU-28 tagállamokban, 2014 ......... 713.11 A gyermekes és a gyermektelen háztartások egy főre jutó havi nettó jövedelme ............................................... 723.12 Az egy főre jutó havi nettó jövedelem településtípusok szerint, 2015 ............................................................... 723.1 3 A háztartások egy főre jutó jövedelemelvárásai a különböző megélhetési szintek esetében, 2015 ..................... 733.14 A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásainak változása reálértéken 2010-hez képest.............................. 773.15 Az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások, 2015 .............................................................................................. 783.16 A háztartások egy főre jutó havi kiadásai a különböző jövedelmi csoportokban, 2015...................................... 803.17 Az egy főre jutó fogyasztási kiadások átlagtól való eltérése az egyes háztartástípusokban ................................ 803.18 A gyermekes, a nyugdíjas, valamint az összes háztartás egy főre jutó havi kiadásai, 2015 ................................ 813.19 A fogyasztói árak változása (az előző évhez képest) .......................................................................................... 833.20 A fogyasztói árak változása az EU-28 tagállamokban, 2016 (az előző évhez képest) ........................................ 853.21 A vágósertés és a sertéscomb havi átlagára ........................................................................................................ 863.22 Tízezer lakosra jutó épített lakás régiók szerint, 2016....................................................................................... 873.23 Lakásépítés ....................................................................................................................................................... 883.24 A lakások megoszlása a lakásnagyság szempontjából településtípusonként, 2015 ............................................. 893.25 A lakásértékesítés alakulása ............................................................................................................................... 903.26 A teljes lakásárváltozás alakulása (2010-hez képest) ......................................................................................... 903.27 A folyósított lakáscélú hitelek megoszlása ........................................................................................................ 913.28 Lakáscélú hitelek állománya ............................................................................................................................. 923.29 A keringési betegségek miatti halálozás százezer lakosra jutó standardizált száma az EU-28 tagállamokban, 2013 ..................................................................................................................... 933.30 Háziorvosi praxisok száma ................................................................................................................................ 933.31 A csoportos foglalkozásokkal elért népesség száma a négy érintett mikrorégiókban ........................................ 953.32 Részesedés az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás finanszírozásából Magyarországon ........... 953.33 Tartósan fennálló betegséggel küzdők száma a 19–64 éves megváltozott munkaképességűek körében, 2015, ezer fő .................................................................................................................................................... 973.34 Foglalkoztatási arány iskolai végzettség szerint, 2015 ....................................................................................... 973.35 A megváltozott munkaképességűek száma és aránya a megfelelő korcsoportból, 2015 ..................................... 983.36 Egészségügyi kiadások az EU-28 tagállamokban, 2015 ............................................................................. 983.37 A szociális védelem társadalmi juttatásai az EU-28 tagállamokban, 2014 ........................................................ 993.38 A szociális segélykiadásokat befolyásoló tényezők .......................................................................................... 1003.39 A gyámhatóságoknál előforduló bántalmazási eljárásokban érintettek megoszlása a bántalmazóval való kapcsolat szerint, 2015 ................................................................................................ 1023.40 A szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők számának változása 2010 és 2015 között ............................... 1023.41 A kultúra, szórakozás és a hírközlés aránya az egy főre jutó fogyasztásban ..................................................... 103 3.42 Könyvek száma és példányszáma .................................................................................................................... 104 3.43 A mozik főbb adatainak megoszlása a települések jogállása szerint, 2015 ...................................................... 106 3.44 Mozilátogatások régiók szerint ....................................................................................................................... 107


Ábrák jegyzéke

221

3.45 Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya az összes háztartásból ................................................ 108 3.46 Napi rendszerességgel internetezők aránya korcsoportok szerint .................................................................... 109 3.47 Alapszintnél magasabb digitális tudással rendelkezők aránya korcsoportok szerint, 2016 .............................. 109 3.48 A teljes körű elektronikus ügyintézést igénybe vevők aránya korcsoportok szerint, 2016 ............................... 110 3.49 Az élettel való elégedettség átlagértékei az OECD jobb élet indexe alapján az OECD európai tagországaiban, 2016 ...................................................................................................... 111 3.50 Az élettel való elégedettség átlagértékei korcsoportok szerint ......................................................................... 112 3.51 Az élettel való elégedettség átlagértékei családi állapot szerint, 2016 ............................................................. 112 3.52 Az egyes érzelmeket többnyire vagy mindig megélők aránya .......................................................................... 113 3.53 Az élettel való elégedettség átlagértékei jövedelmi tizedek szerint, 2016 ........................................................ 114 3.54 Az élettel való elégedettség átlagértékei régiók szerint .................................................................................... 114 3.55 Az anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei iskolai végzettség szerint ................................................. 115 3.56 Az anyagi helyzettel való elégedettség átlagértékei jövedelmi tizedek szerint ................................................. 115 3.57 A más emberek iránti bizalom átlagértéke korcsoportok szerint ..................................................................... 115 3.58 A lakosságon belül azok aránya, akik biztonságban érezték magukat közterületen sötétedés után, régiók szerint ................................................................................................................................................ 116

4. hazai és nemzetközi makrogazDasÁgi folyamatok

4.1 A globális GDP volumenváltozása ................................................................................................................. 119 4.2 A GDP volumenváltozása a fejlett országokban ............................................................................................ 120 4.3 A GDP volumenváltozása néhány fejlődő országban ..................................................................................... 121 4.4 A GDP volumenváltozása az EU-28 tagállamaiban, 2016 ............................................................................. 121 4.5 A GDP volumenváltozása a régiós versenytársaknál ....................................................................................... 122 4.6 Alap- és nyersanyagpiaci árak alakulása .......................................................................................................... 124 4.7 A GDP volumenváltozása .............................................................................................................................. 125 4.8 A külföldnek fizetendő tulajdonosi jövedelem ................................................................................................ 126 4.9 A gazdasági fejlettség szintje az EU-28 tagállamaiban, 2015.......................................................................... 126 4.10 A bruttó hazai termék régiók szerinti megoszlása, 2015 ................................................................................ 127 4.11 Hozzájárulás a GDP változásához a felhasználási oldalon .............................................................................. 128 4.12 A fogyasztás és a reálkereset alakulása ............................................................................................................ 128 4.13 A GDP és a belső kereslet tényezőinek változása ........................................................................................... 129 4.14 A bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya a GDP-ben ...................................................................................... 129 4.15 A jegybanki alapkamat alakulása ..................................................................................................................... 131 4.16 A külkereskedelem teljesítményének alakulása ............................................................................................... 132 4.17 A hozzáadott érték volumenének változása az egyes ágazatcsoportokban ...................................................... 133 4.18 A műkődőtőke-állomány alakulása ................................................................................................................. 134 4.19 Hozzájárulás a GDP változásához a termelési oldalon ................................................................................... 135 4.20 A bruttó hozzáadott érték megoszlása a nemzetgazdasági ágak szerint .......................................................... 135 4.21 A külkereskedelmi termékforgalom volumenének változása .......................................................................... 136 4.22 Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint ............................................................................................... 140 4.23 A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értékének változása ........................................................................ 142 4.24 A kormányzati szektor egyenlege a GDP százalékában .................................................................................. 144 4.25 A kormányzati szektor adóssága a GDP százalékában ................................................................................... 145


5.1 A regisztrált vállalkozások ezer lakosra jutó száma régiók szerint, 2016. december 31. .................................. 153 5.2 A kis- és középvállalkozások részesedése a működő vállalkozások teljesítményéből ....................................... 156


222

Magyarország, 2016

5.3 A működő vállalkozások néhány mutatójának megoszlása a nemzetgazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2015 ............................................................................................................................... 157 5.4 Kis- és középvállalkozások részesedése néhány gazdasági ág teljesítményén belül, 2015 ................................ 157 5.5 A kis- és középvállalkozások ezer lakosra jutó száma régiók szerint, 2015 ..................................................... 157 5.6 Az internettel és a honlappal rendelkező vállalkozások aránya az EU-28 tagállamaiban, 2016 ..................... 158 5.7 A közösségimédia-eszközt használó vállalkozások összes vállalkozáson belüli aránya, 2016 ......................... 159 5.8 K+F-ráfordítások a bruttó hazai termék (GDP) százalékában ....................................................................... 160 5.9 K+F-ráfordítások szektorok szerint ............................................................................................................... 1605.10 A kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztésben részt vevők megoszlása szektoronként ........................................... 1615.11 A napraforgó termésmennyiségének alakulása az uniós tagállamokban ......................................................... 1645.12 A főbb termékcsoportok volumenváltozása ..................................................................................................... 1655.13 A burgonya termésmennyisége és betakarított területe ................................................................................... 1665.14 Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek száma ............................... 1675.15 Fő partnereink az élelmiszer, ital, dohányáru árufőcsoport külkereskedelmében, 2016 .................................. 1685.16 Az ipari termelés volumenváltozása ................................................................................................................ 1695.17 Az ipari értékesítés volumenváltozása ............................................................................................................. 1705.18 Az ipari termelés volumenváltozása az EU-28 tagállamokban, 2016 .............................................................. 1705.19 Az termelés volumenváltozása az ipar nemzetgazdasági ágaiban .................................................................... 1715.20 A gépipari termelés volumenváltozása ............................................................................................................ 1725.21 Az elektronikai ipar termelési értékének megoszlása ...................................................................................... 1735.22 A vegyipari termelés volumenváltozása ........................................................................................................... 1745.23 Az ipari termelési érték megoszlása régiók szerint, 2016 ............................................................................... 1765.24 Az egy lakosra jutó ipari termelés régiók szerint, 2016 ................................................................................... 1775.25 Az építőipari termelés volumenváltozása az EU-28 tagállamaiban, 2016 ....................................................... 1785.26 Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportonként ............................................................... 1785.27 Az egy lakosra jutó építőipari termelés értéke építményfőcsoportok és régiók szerint, 2016 ......................... 1795.28 A kis- és középvállalkozások részesedése a működő vállalkozások teljesítményéből, 2015 ............................. 1795.29 Havi nettó és bruttó átlagkereset, 2016 ........................................................................................................... 1805.30 A szállítási ágazatok áruszállítási teljesítménye ............................................................................................... 1825.31 A tíz legnagyobb forgalmú viszonylat a nemzetközi vasúti személyforgalomban, 2015 .................................. 1835.32 A vasúti személyszállítási teljesítmény alakulása néhány közép- és kelet-európai országban, 2014 ................ 1845.33 A helyközi személyszállítás teljesítményének alakulása ................................................................................... 1855.34 A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik számának alakulása ................. 1865.35 Távközlési tevékenységből származó nettó árbevétel szolgáltatástípusonkénti megoszlása ............................ 1875.36 A mobiltelefon-előfizetések száma az előfizetés típusa szerint ........................................................................ 1885.37 Az internet-előfizetések száma a technológia típusa szerint .......................................................................... 1895.38 A kiskereskedelmi forgalom volumenváltozása ............................................................................................. 1915.39 Az üzemanyagok fogyasztói árának alakulása és forgalmának volumenváltozása ............................................ 1925.40 A belföldi kártyás vásárlások és a készpénzfelvételek számának alakulása ....................................................... 1935.41 A belföldi elfogadóhálózatban lebonyolított hazai kártyás tranzakciók számának alakulása ........................... 1945.42 A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenváltozása ................................................................... 1965.43 A külföldi állampolgárok által Magyarországra tett utazások számának változása ......................................... 1985.44 A magyar állampolgárok által külföldre tett utazások számának változása ...................................................... 1995.45 A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulása szállástípusonként ....................................................... 2005.46 A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása ............................................................................. 2015.47 A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kihasználtságának alakulása szálláshelytípusonként ........................... 2025.48 A kereskedelmi szálláshelyek néhány teljesítménymutatójának alakulása ....................................................... 2035.49 Az üzleti célú egyéb szálláshelyek, valamint az ezeken eltöltött vendégéjszakák számának változása ............. 2045.50 A vendéglátóhelyek forgalmának értékváltozása ............................................................................................. 204


Ábrák jegyzéke

223

6. környezet és energia

6.1 A nemzetgazdaság és a háztartások szállópor-kibocsátása .............................................................................. 210 6.2 Faállománnyal borított erdőterület nagysága fafajcsoportok szerint, 2015 ...................................................... 211 6.3 Erdősültség régiók szerint, 2015. január 1. ..................................................................................................... 211 6.4 Egy lakosra jutó évi átlagos közüzemi vízfogyasztás ....................................................................................... 212 6.5 A közüzemi ivóvízhálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya régiók szerint, 2015 ..................................................................................................................................... 213 6.6 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hossza ......................................... 213 6.7 A települési hulladék megoszlása a kezelés módja szerint ............................................................................... 213 6.8 Magyarország teljes energiafelhasználása ........................................................................................................ 214 6.9 A megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafelhasználásból az EU-28 tagállamokban, 2015 ....... 2156.10 Energiaimport-függőség az EU-28 tagállamaiban, 2015 ................................................................................ 2166.11 Energiatermelés források szerint ..................................................................................................................... 216


225

Táblák jegyzéke

tÁblÁk jegyzéke1. DemogrÁfiai helyzetkép

1.1 Házasságkötések és -megszűnések .................................................................................................................... 19

2. munkaerőpiaci viszonyok, oktatÁs

2.1 A 15–64 éves nők foglalkoztatási aránya a háztartásban élő gyermekek száma szerint ..................................... 33 2.2 A házimunkára átlagosan legtöbb időt fordító tíz ország nemek szerinti sorrendje .......................................... 34 2.3 A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája fontosabb jellemzők szerint, 2016 .............. 36 2.4 Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók képzési területek szerint ........................................... 50

3. életkörülmények

3.1 A havi nettó átlagkeresetek alakulása, 2016 ...................................................................................................... 61 3.2 A keresetek regionális jellemzői, 2016 .............................................................................................................. 63 3.3 Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma és az ellátások átlagösszegei, 2016. december ...................................................................................................... 67 3.4 A családtámogatásokban részesülők száma és az ellátásokra kifizetett összeg ................................................... 69 3.5 A szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos néhány mutatószám ......................................... 74 3.6 Relatív jövedelmi szegénységi arány Magyarországon és az Európai Unió tagállamaiban, 2014 ....................... 76 3.7 A háztartások egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadásai ............................................................................ 78 3.8 Az egy főre jutó havi átlagos élelmiszer-fogyasztás mennyisége ....................................................................... 78 3.9 Az egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadás alakulása régiónként, 2015 ..................................................... 823.10 A tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó éves átlagos állománya, 2015 ................................................. 823.11 A kiadási főcsoportok fogyasztói árainak változása és fogyasztói kosárbeli súlya, 2016 .................................... 833.12 Magyarország árszínvonala kiadási főcsoportonként az Európai Unióban, 2015 .............................................. 853.13 A használatba vett lakások, az új lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma településtípusonként, 2016 .............................................................................................................................. 873.14 Száz lakásra jutó lakos ....................................................................................................................................... 893.15 A halálozások száma és aránya ......................................................................................................................... 923.16 Az alapellátás szerveződése az EU-ban ............................................................................................................ 943.17 Kórházi ágyak, ápoltak elbocsátása, 2015 ......................................................................................................... 963.18 A társadalmi juttatások főbb mutatói ................................................................................................................ 993.19 Jövedelempótló támogatások........................................................................................................................... 1003.20 A gyermekvédelmi ellátórendszerrel kapcsolatba került gyermekek száma ..................................................... 1013.21 Közművelődési intézmények adatai, 2015 ...................................................................................................... 1053.22 Az első tíz legnépszerűbb film a pénztári jegybevételek alapján, 2015 ............................................................ 107

4. hazai és nemzetközi makrogazDasÁgi folyamatok

4.1 Néhány uniós ország makrogazdasági jellemzői, 2016 .............................................................................. 122 4.2 A 10 legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ág beruházási teljesítménye, 2016 ................................... 130 4.3 Árfolyamok, 2016 ......................................................................................................................................... 136 4.4 A külkereskedelmi termékforgalom összefoglaló adatai, 2016 ................................................................. 137 4.5 A külkereskedelmi árszintváltozás fontosabb mutatói .............................................................................. 137 4.6 A külkereskedelmi termékforgalom alakulása árufőcsoportok szerint, 2016 .......................................... 138 4.7 A külkereskedelmi termékforgalom alakulása országcsoportok szerint, 2016 ........................................ 140


226

Magyarország, 2016

4.8 Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2016 ................................ 141 4.9 A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom alakulása szolgáltatáscsoportonként, 2016 ........................... 143 4.10 Magyarország legfontosabb partnerországai a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomban, 2016 ......... 144


5.1 A regisztrált gazdasági szervezetek száma ...................................................................................................... 152 5.2 A működő vállalkozások száma ...................................................................................................................... 154 5.3 A működő vállalkozások teljesítménye, 2015 .................................................................................................. 156 5.4 A fontosabb szántóföldi növények terméseredménye, 2016 ........................................................................... 163 5.5 Állatállomány, december 1. ............................................................................................................................ 165 5.6 Az ipari termelés nemzetgazdasági ágak, ágazatok és azok főbb csoportjai szerint, 2016 ............................... 175 5.7 A tíz legnagyobb forgalmú régiópár a belföldi vasúti személyszállításban, 2015 ............................................. 183 5.8 A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2016 ................................................................................................... 192 5.9 A legjelentősebb küldő országok a vendégéjszakákban kifejezett vendégforgalom alapján ............................. 201

6. környezet és energia

6.1 Országos jelentőségű védett területek, 2015 .................................................................................................. 211

Documents

Magyarország, 2016 - KSH2016 Magyarország Magyarország 2016 ISSN 1416-2768 9 771416 276006 internetes M elléklettel internetes Melléklettel