magyarságot és népnevelést Sárosmegyében

terjesztő egyesület

központi igazgató-választmányának

az 1883. évre vonatkozó első évi m űködésérő lszóló

JELENTÉSE.

E PE R JE S.AZ EPERJESI BANKEGYLET KÖNYVNYOMDÁJA

1884.

A

Tekintetes közgyűlés!

Az egylet az 1882-ik év october 2-án megalakulván, megválasztotta tisztviselőit és központi igazgató választmányát.

Az igazgató választmány, mindjárt első ülésében kimondta, hogy az egylet te tt­leges működését csak 1883. január elejétől kezdheti meg, a 3 hónap az 1882. évből a berendezkedésre, előmunkálatokra és alapvetésre lesz szükséges.

És így, habár az alakulástól 1883-ik év végéig 15 hónap múlt el, mi mégis csak egy évi működésről adhatunk számot, melyet a küvetkezendőkben van szerencsénk beterjeszteni:

Gyűjtő-ív szétküldetett 740, ebből, daczára többszöri felszóllításainknak, csakis234, tehát nem egészen V3 része érkezett vissza.

A z e r e d m é n y k ö v e t k e z ő :Van 1. Alapító tag . . . . . . . 47

2. Rendes tag . 296(Ebből fizetéses 237, nemfizetéses tanító 59.)

3. Pártoló tag . . . . . . . 1 5 7Összesen . . . 500

Az alapító tagok sorában azonban van:Kétszáz forintos . . . . . . . 2Száztíz „ . . . . . . . 1Száz „ . . . . . . . 5

Portómentességet csupán hatóságok irányában és csupán népnevelési ügyekbenkaptunk.

Beadványokról rendes igtató vezettetik, e szerint:1882- ben befolyt . 25 ügy darab,1883- ban „_______ 154 „

Összesen . 179 ügydarab, valamennyi el lett általunk intézve.A 15 hónap alatt 13 igazgató-választmányi ülés tartatott, még pedig mindig

a hónap első hétfőjén 11 órakor d. e.Minden ülésről jegyzőkönyv vezettetik.Az igazgatóságnak első teendője volt a közoktatási ministernek bejelenteni az

egylet alakulását s anyagi és morális támogatását kérni.Továbbá a hazai törvényhatóságokat hasonló alakulásra szólítani fel, kikérni

pártfogását és közreműködését, az egyházi főhatóságoknak, iskoláknak, hasonczélú intéze­teknek és országos kisdedóvodának.

Továbbá felszólítást küldtünk adakozásra a főpapi méltóságokhoz, főurakhoz, nagyobb földbirtokosokhoz, pénzintézetekhez és közkereseti társulatokhoz s e czélból az alapszabályokat 2000 példányban nyomattuk ki.

Eredmény, hogy a tagsági díjakból:Befolyt . . . . . . 1419 frt 75 kr.Külön adakozás útján . . . . 2448 „ 6 5 „

Összesen . 3868 frt 40 kr.Működésünk irányelvéül az egylet tiszta jövedelemalapját fogadtuk el s az első

években inkább csak az alap szaporítását tűztük ki czélul, mert hiszen a buzgóságon kívül egyletünk jövendő virágzása főleg pénzkérdés s igy az első évben körülbelül 500 írtra tehettük csak azon maximumot, mely a czélra kiadható.

Továbbá elhatároztuk, hogy tisztán társadalmi utón és az egylet tagjaihoz inté­zendő megkeresések útján indítjuk meg működésünket s a hatóságok közreműködését csak kivételesen veendjük igénybe.

Végre elhatároztuk, hogy egyelőre kisdedóvodák felállítása lesz főtörekvésünk. E czélból kutatásokat indítottunk aziránt, vannak-e a megyében, különösen népesebb helyek, hol erre már alap is található volna?

S miután meggyőződésünk szerint a létesítendő óvoda által üdvös eredmény csak oly helyeken érhető el, hol az abból kilépő gyermek magyar szellemben és magyar nyelven való képzése a népiskola által tovább fejleszthető, fősúlyt fektettünk puhatolód- zásainknál oly helyekre, hol a népiskola ezen feltételeknek már is megfelel, vagy alapos remény van, hogy meg fog felelni a legközelebbi jövőben. Örömmel jelentjük, hogy ilyen alapokat találtunk: Kis-Szebenben, Soóvárt és Berzeviczén. Felszólításunk következté­ben pedig ajánlatok tétettek: Somoson, Szvidniken, Héthárson.

Egyúttal felszólítást intéztünk, illetőleg az ott lakó befolyásosabb tagok közre­működését kértük meg az említetteken kívül: N.-Sároson, Zborón, Kurimán, Sebes-Kelle­mesen és Sirokán

Feltételes alapokat találtunk továbbá: Kapronczán, Osztropatakán és Dukafalván, erről azonban később lesz szerencsénk szólani.

E téren tehát az első évben nagy eredményt nem mutathatunk, óvodát tényleg csak egyet sikerűit felállítani, még pedig Soóváron, mely 1883. évi szeptember 2-án szép ünnepélyességgel, körülbelül száz gyermek beíratása mellett meg is nyílt. Ki kell emel­nünk itt azt, hogy a pénzügy- és kereskedelmi minisztérium, mint az állam képviselője közreműködött az óvoda felállításánál, az első évenkint 240 frtot, az utóbbi 1883. évre 100 frt és 25 szekér hulladékfát volt kegyes engedélyezni, s ezen felől mint közmívelődési ügyet a Cultusminiszterium évenkint 100 írttal segélyzi, — a miért fogadják az egylet leghálásabb köszönetét; — nagy érdeme volt továbbá ezen felállítás körül, Soóvárt lakó buzgó tagtársaknak, hölgyeknek, kik társadalmi utón alapot teremtettek és nagy elismerést érdemel ezen alap teremtése és a felállítás körül Kalmár Tivadar igazgatósági tag. Azt hisszük, a közgyűlés mindezeknek kézséggel adja meg az elösmerés és köszönet adóját.

Ezen soóvári kisdedóvoda jövendőbeli fentartására nézve a források körülbelül következendők:

1. P énzügy-m iu isz terium ........................................ 240 frt.2. Földmívelési „ . . . . . 10-0 frt.3. Cultus „ . . . . . 100 frt.4. Az esetleg felmerülendő többi kiadást fedezik a soóvári eddigi adako­

zók és egyletünk.A fentebb említett többi helyeken általunk talált, illetve felszóllításunk folytán

keletkezett óvodai alapok a következők:Kis-Szebenben: Hodossy Imre adománya .

Színielőadásból és társadalmi utón befolytA sz. kir. város felajánlott évenként

óvodai épület felállításához szükséges téglát és meszet.5°/0 pótlék kiírásából bejöhet körülbelül .Cultus-miniszter évenként

Berzeviczén: Néhai Berzeviczy Albert által adományozott telek és épület 170 frt tőke és évenként . . . . 18 frt — kr.

Zeneengedélyből begyűlt és alispán által átadott 29 frt 24 kr.B. állami elemi népiskolai alapból . . . 100 frt — kr.Cultus-miniszterium évenként . . . . 100 frt — kr.

Somoson: A község felajánlotta a szükséges helyiséget és évenként 120 frtot. Cultus-miniszter évenként 100 frt.

Héthárson: Község 3 éven át per . . . . 6 0 irtot.Leskó István 3 éven át per . . . . 1 0 frtot ajánlott fel.

Szvidniken: Kacser János és Hermanu ingyen helyiséget, lakást és tűzi fát ajánlott fel, a község a világítást s a fa ingyenes fuvarozását vállalta magára. Ez utóbbi helyre nézve kérdés támad, hogy miután az eddigi birtokos Kacser időközben eladta bir­tokát, váljon megtartható lesz-e azon alap, mit az előbbeni birtokos Ígért. Ezt tisztába hozni, illetőleg az alapot biztosítani az igazgató-választmány feladata lesz.

De mint ezen első évnek legfényesebb eredményét ki kell itt emelnünk, tag­társunk és igazgatósági választmányunk egyik tagjának, minden iránt, mi a nemzeti köz- művelődést előmozdítja nemesen lelkesedni tudó külömben is hő és tettleges pártfogójának Szentandrásy Lajosnak Kapronczán minta-magyar rk. népiskolára és minta-magyar kisded- óvodára 8 —9000 frtos azon feltétel alatti nagylelkű alapítványát, hogy a czélbavett inté­zetek létesítése az egyházi főhatóság, vagy a miniszterum, esetleg mindkettőnek közreműkö­dése mellett legkésőbb az 1885-ik év végéig biztosítva lesz, és ha erre döntő befolyás engedtetik egyletünknek.

Ennek folytán érintkezésbe léptünk az egyházi főhatósággal.Azonban a kassai püspök (3 Ninltósága jövedelmei a nagyszerű leányiskola fel­

állítása által nagy mérvben igénybe lévén véve, a legközelebbi időben tőle segélyt nem remélhetünk. A Cultus-miniszterium, illetőleg maga Ő Nagyméltósága Trefort Ágost Cultus-

50 frt — kr.554 frt 41 kr.200 frtot, s azonkívül az

500 frt — 100 frt —

kr.kr.

miniszter úr, az egyleti elnök és az alapító úr személyes tisztelgése alkalmával oda nyilatkozott, hogy ha a rk. minta-magyar népiskolára és minta-magyar óvodára tett közös- alapítvány elkiilöníttetik, az óvoda felépítését és jövendőjét biztosítja. Az iskoláért azonban, miután az felekezeti, Cultus-miniszteri állásban semmit sem tehet. Ennek folytán a nagy­lelkű alapító alapítványát már is elkülönítette s az intézkedések az óvoda mielőbbi életbe­léptetésére s a kapronczai rk. népiskola államítására már is megtétettek.

De bár mi lesz az eredmény, a nemes és nagylelkű tett, mindig nemes és nagy­lelkű marad, s azt hisszük, a tisztelt közgyűlés részéről is kimondhatjuk hálás és elös- merő köszönetünket Szentandrássy Lajos alapítványt tevő tagtársunk irányában.

Továbbá tett Ígéret folytán ezen 1884-iki évfolyamában, ha az ottani gyarló iskolai tanításban az akadályok el lesznek hárítva, mire nézve a kellő lépések már meg­tétettek, felállítható lesz egy óvoda Osztropatakán is.

Meg kell itt még említenünk Londonban élő hazánkfiának Duka Tivadarnak nemes ajánlatát is, ki öt éven keresztül évenkinti 100 írttal kívánja segélyezni a duka- falusi magyar népiskolát, ha ott állami népiskola létesül.

Erre azonban a helység lakóinak és igy a tanköteleseknek igen csekély száma miatt, ha csak több helység nem egyesíthető — mire nézve a kellő lépések általunk már meg is tétettek — a legközelebbi időben igen kevés a kilátás.

A legközelebbi vagyis folyó évben tehát, hisszük felállíthatok lesznek óvodák: Osztropatakán, Kis-Szebenben, Berzeviczén, Somoson, miután e három utolsó helyre kegyes volt ezen 1884-ik évre Ő Nagyméltósága a Cultus-miniszter úr évenkint 100— 100 irtot engedélyezni. Amiért is fogadja a közgyűlésnek is leghálásabb köszönetét.

Meg kell itt említeni a bártfai Krumpholziánum nevű, már régebben fenálló kisdedóvodát is, mely szíves volt velünk érintkezésbe lépni, melynek czélja a miénkkel egy s mely évenként megküldi nekünk az évi kezelés és alapjáról szóló kimutatásait.

Ezen intézet igen virágzónak mondható, a mennyiben alapja az utolsó kimutatás szerint 26,185 irt 37 krt tesz.

Nagyon természetes, az óvodáknál fő figyelmünket kellett arra fordítani, hogy óvónőink, s ha lehet, tanfolyamot végzett és okleveles óvónőink legyenek, és itt hálás elösmeréssel kell említenünk, hogy az Eperjesen felállított Stefánia rk. felsőbb leánynevelő intézet szíves volt a múlt év folyamában, a benlakókért fizetett igen mérsékelt ellátási díjak mellett, 4 óvónőt az intézetbe befogadni, taníttatni és vizsgázni, még pedig ezeket: Huschenreiter-Balpataky Anna, Majorszky Emma, Pechacsek Ilona és Roskoványi Kál- mánné, ezek között Majorszky Emma Soóvárott már is tényleg alkalmazásban áll.

Hogy ez megtörténhetett és így történt, ebben legfőbb érdeme van Főtiszt. Pletényi Endre apát úrnak, miért fogadja a szintén leghálásabb köszönetünket.

Ki kellett továbbá figyelmünket arra is terjeszteni, hogy a kisdedóvodák esz­méje népszerűvé tétessék; e téren nagy előzékenységet mutatott az országos kisdedóvó intézet s különösen annak titkára P. Szatmáry Károly úr, ki minden felvilágosítást kész­ségesen megadott. Az általa szerkesztett, az óvodák terjesztését népszerűén tárgyazó piros könyvből 100 drbot megrendeltünk és nagy részét szétosztottuk, sőt Plaveczky József somosi lelkész és igazgatósági tagtársunk szíves volt azt sárosi tót táj nyelvre lefordítani és a Cultus-miniszter Ő Nagyméltósága kegyes volt 500 példányban ennek kinyomatását engedélyezni. Amint ez megtörténik, gonduuk lesz, hogy ezen eszme a nép körében is elterjedjen.

Végül meg kell még említenünk, hogy több nagybirtokoshoz felszóllítást intéz­tünk birtokaikon óvodák felállítása iránt, mostanáig azonban e részben semmi eredményt nem jelezhetünk.

Ennyi az, mit az óvodákra nézve az elmúlt évről szükségesnek és kötelességünknek ■ tartottuk a tisztelt közgyűlésnek jelenteni.

Általánosságban pedig egész működésünkre annyit mondhatunk, hogy mindenütt támogatásban részesülünk.

Ki kell itt emelnünk különösen:A Szent István társulatot, mely felszóllításunkra, a szűkölködő iskolákat tan­

könyvekkel látta el, így Főtiszt. Gurkay héthársi lelkész és esperes úr jelenti, hogy a társulattól kiosztás végett 200 db. könyvet kapott.

Hvozdovics Mihály lelkész jelenti, hogy 60 frt értékben, — Adamovics lelkész úr jelenti, hogy szintén több rendbeli könyvet kapott a nevezett egylettől közbenjárásunk folytán.

A megye is, melynek pártfogása alatt áll egyletünk, szintén hathatós támoga­tásban részesít, így leginkább egyletünk és igazgatóságunk tagjának Péchy Zsigmond alispán úrnak köszönhetjük, hogy a múltban keletkezőben volt népnevelési egylet tőkéjét 315 frt 62 krban a megye egyletünk tőkéjéhez csatolta kamatjaival együtt.

Továbbá nevezett alispán úr zeneengedélyi díjakból 29 frt 24 krt adott át pénztárunkba a berzeviczei óvoda részére.

A megye a tanköteles gyermekek iskolába járása iránt újra a legszigorúbb rendeletet bocsátott ki.

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Berzeviczy Tivadar tanfelügyelő és igaz­gatósági tag részéről a legnagyobb előzékenységet tapasztaltuk, s ő természetes közben­járó lévén köztünk és a Cultus-minisztérium között, azt hisszük, alig csalódunk, ha azt mond­juk, főleg az ő felvilágosításainak és közbenjárásának köszönhetjük, hogy a minisztériumok már eddig is ily nagy morális és nagylelkű anyagi támogatásban részesítették egyletünket.

Továbbá kiemelendőnek véljük, hogy miután az alapszabályok 8. 11. 12. §§-ai értelmében, egyletünk egyik feladata populáris könyvtárak felállítása, az ország könyv- kereskedőihez felszóllítást intéztünk s az eredmény az, hogy ingyen kaptunk 179 kötet és 117 füzet könyvet, mely ideiglenesen a főjeg}rzői helyiségben van letéve, mely azonban csekélysége miatt eddig használatnak még nem volt átadható.

Adakoztak e részben a következők:Tettey Nándor, Lampel Róbert, Buzarovics Gr., Stein János, Knoll Károly, a

m. tud. akadémia, Révai testvérek, magyar történelmi társulat, végre özv. Joerges Ágostonné.Itt kell felemlítenünk Hörk József helybeli tanár úr adományát is, ki az eperjesi

„Széchenyi-kör“-ben 1883. évi február 21-én tartott felolvasást „A művészet befolyása a társas életre" kinyomatván, az elárusított példányok ára fejében 11 frt 28 kr. készpénzt terjesztett be pénztárunkba, azonkívül a megmaradt 188 példányt rendelkezésünkre bocsátván, azok értékesítés végett a Révai könyvkiadó czégnek adattak át.

Végre lehetetlen, hogy az elösmerés és hála adójával ne adózzunk azok iránt, kik nem e megye területén, távol tőlünk még is oly nagylelkű adományokkal járultak egyletünk pénzalapjához. Ezek pedig a következők:

Petőfi szoboralap-bizottság . . . . 2 5 0 frt.Pesti hazai takarékpénztár . . . 200 nMagyar általános biztosító társaság Debreczeni kereskedelmi- és iparkamara Országos központi takarékpénztár Hajdúnánási takarékpénztár Békési népbank .Miskolczi takarékegylet Szabolcsmegyei takarékpénztár Szeghalomvidéki „Pápai „N.-Károlyi önsegélyző népbank Debreczeni takarékpénztár NyíregyháziHalasi BajaiDunaföldvári TornaiÓ- és Török-Kanizsai takarékpénztár Lévai takarékpénztár és hitelbank Sárkadvidéki takarékpénztár Poprád-Felkai „Alföldi ,,Tasnádi nFélegyházi nKörmendi „Esztergomi „Jászkerületi népbank és takarékpénztár Hajdu-Szoboszlói „Abauj-Szepsi „Nmlt. pénzügy-miniszter Nmlt. Cultus-miniszter Nmlt. földmivelési miniszter Békésmegye közönsége Debreczen sz. kir. város Jász-Árokszállás város Lévay Henrik . . . . Vigyázó SándorSzász-Coburgh-Gothai Fülöp herczeg Reviczky Tamás Brachfeld József

200505040202020201010101010101010

5555

o55552

120100100100

5010

110100

10555

Összesen 1717 frt.

Azt hisszük, a közgyűlésnek egyetemleges érzését fejezzük ki, midőn mindezen itt említett pártfogók és nagylelkű adakozók iránt leghálásabb köszönetünket fejezzük ki.

Miután csekély pénzalapunk mostanáig nem engedte, hogy az alapszabályok 8. §. e) pontjának azon intézkedését, hogy méltó jutalomban részesíttessék azon tanító, ki főképen a magyarnyelv tanításában kiváló eredményt mutat — foganatosíttassák, Ilaszovszky Károly klausurai néptanítónak, ki e téren igen szép sikert mutatott fel, ez idő szerint csak dicsérő oklevelet adhattunk.

Mint velünk egy czélra törekvést, meg kell említenünk, miszerint intézetünknél bejelentette a kis-szebeni és bártfai ágost. német egyház, hogy a múlt év folyamában magyar-német egyházzá alakult.

A pénztár állapota 1883. év deczember 31-én következő:Bevétel . . . . . . 3868 frt 40 kr.Kiadás . . . . . . 326 „ 36 „

Maradvány . . 3542 frt 04 kr.Ebből a l a p t ő k e ........................................ 2609 „ 29 nKamat és tagdíj . . . . . 932 „ 75 „

Sajnálattal jelentjük a tisztelt közgyűlésnek, hogy miután hivatása távolabb és tágabb működési körbe szólítá Nuber Sándor alelnökijüket, ő ezen tisztségről leköszönt.

Örülnünk kell azon, hogy ily jeles egyénnek tágabb működési kör jutott, de őszintén sajnáljuk a vesztességet, mely egyletünket érte és legőszintébb köszönetünket nyilvánítjuk eddigi tevékenységéért.

És így a mai gyűlés egyik tárgya az alelnök választás is lesz.Ennyi az, mit a magunk első évi működéséről jelenthetünk.Kézzelfogható eredményre nézve ugyan kevés, de tekintetbe véve, hogy egy­

letünk üdvös működésének a vidéken való biztosítását czélzó vidéki körök mindez ideig megalakítva nem voltak, tekintetbe véve a rendelkezésünkre álló alapok csekély voltát, tekintetbe véve végre, hogy a czél elérése oly nagy, oly távoli, hogy nem egy pár esz­tendő, nem is egy, de több generatio van hivatva működni, míg a teljes siker el lesz érve, mag- és alapvetőnek ezen évi működés eredménye is kielégítőnek mondható.

De ha csekély eredményt mutathatunk is ezen első évben saját megyénk terü­letén, lehetetlen, hogy örömérzés ne lepje el keblünket, ha széttekintünk az országban s ha látjuk, hogy az eszme mily termékeny talajra talált mindenütt. Nem is említve, hogy a szomszéd törvényhatóságokban hasonló czélú egyletek vannak alakulófélben, igen jól tudja a tiszteit közgyűlés, hogy több mint 30 megyében indult meg e részben a mozgalom s részint az alakulás stádiumában van a hasonczélú egyesület, részint tényleg megkezdte működését; igen jól tudja a tisztelt közgyűlés, hogy hazánk 10 törvényható­sága Nyitrán még a múlt évben tartotta alakuló gyűlését s hogy ennek következtében most már minden külön törvényhatóságban keletkeznek a fiók-egyletek. Igen jól tudja a tisztelt közgyűlés, hogy nehány héttel az előtt tartotta alakuló gyűlését a fővárosi oskola-egylet, melynek czélja a mienkkel ugyanazonos és hivatása most már országos egy­letté gyűjteni össze a vidékenkint alakult kisebb egyleteket.

Sietett is az igazgatóság az ily módon esetenként alakult egyleteknek üdvözlő szózatát elküldeni, közreműködését és testvéri jobbját felajánlani.

Mindezeknek folytán van szerencsénk a tisztelt közgyűlésnek elfogadás végett a következendő indítványokat előterjeszteni:

1. Mondja ki a közgyűlés, hogy eljöttnek látja az időt, hogy a magyar szel­lemben történendő uépnevelés érdekében országos szervezkedés történjék s hogy kivánja, miszerint egy ily országos szervezetű egylettel a mi egyletünk szoros kapcsolatba lépjen s a szükséges teendőkkel megbízza igazgató-választmányát.

2. Mondja ki a közgyűlés, hogy elérkezettnek látja az időt, hogy saját terüle­tén az alapszabályok 20. §-a értelmében vidéki körök alakuljanak, mert az eredmény hihetőleg ezen első évben is már nagyobb lehetett volna, ha a központi igazgató­választmányt vidéki bizottságok gyámolították volna.

Továbbá, miután az alapszabályok 13. §-a azt mondja, hogy az egyesület er­kölcsi befolyásának egész súlyát felhasználja, hogy a magyar nyelv a társadalom minden rétegében elterjedjen és meghonosodjék, mondja ki a közgyűlés

3. A megye területén felszólítandó minden közkereseti társulat, bank, keres­kedő, iparos, mesterember, hogy a mennyire lehet, legyen szíves könyveit, üzletét, ma­gyarul vezetni és a belföldön kizárólag magyar levelezést folytatni.

4. Mondja ki a közgyűlés, hogy minden város vagy nagyobb helység felszólí­tandó, miszerint hasson oda, hogy a színi-előadások, tánczmulatságok vagy bárminemű mutatványok rendezésénél egyesületünk anyagi támogatása figyelembe vétessék.

5. Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1884. évi költségvetésbe a jövedelem egy

bizonyos százaléka, már kitűnő tanítók és a magyar nyelvben szép előmenetelt tevő tanulók jutalmazására fordíttassék, s ezen kérdésre az igazgató-választmány figyelmét lehetőleg terjessze ki.

6. Mondja ki a közgyűlés, szólíttassék fel a megye hatósága, eszközölje ki, hogy minden új tagosításnál tekintetbe vétessék egy óvoda felállítása, továbbá a lelkésznek és tanítónak adandó javadalmazásnál, magyar nyelvben és szellemben történendő tanítás.

Mindennek végrehajtásával a közgyűlés, az egylet központi igazgató választmá­nyát bízza meg.

Legvégül örömmel constatáljuk, hogy a magyarosodás a megye területén, úgy az intézetek, mint az egyesek buzgó közreműködése folytán örvendetesen előhaladt.

Kelt E p e r j e s e n . 1884. évi mártius hó 22-én, a magyarságot és népneve­lést Sárosmegyében terjesztő egyesület központi igazgató-választmányának üléséből.

Dr. Tahy Mihály s. k.,jegyző.

Bánó József s. k.?elnök.

fU

M ellék let a 4 - ik laphoz.

A 4-ik lapon említett adakozókon kívül, külön adakoztak intézetünk czéljaira még a következők:

Horváth Döme . 5 frt — kr.Faggyas Etelka gyűjtő ívén . 20 5? — r>

Abauj-szepsi népbank és takarékpénztár (újra) 5 n — j)Liszka Nándor . . . 1 » —

Ti

Menyhárt János . 1 t — Y)

Dr. Kovács Sándor . —Ti 50 Ti

Géresi Kálmán . 1 r>—

Ti

Tóth Sámuel . 1 n—

Ti

Balogh Ferencz . . — n 50 Ti

Kassai . . . . . — T) 50 TT

Tóth Ferencz . —a 50 n

Yandrák András (külön) . 2 n — Ti

Ágoston Károly (külön) 1 n — V

Szentandrássy Lajos (külön) . 28 n 12 Ti

Duka Tivadar . 50 Ti — Ti

Eperjesi Takarékpénztár . 50 r> — n

Nagy-sárosi műmalom . 50 n — TI

Egyúttal itt javítjuk ki az előforduló két nyomdahibát:

2. oldal alulról 23-ik sorában „B. állami" stb. helyett, olv. „Berzeviczei állami" stb.4. „ felülről 18-ik „ „ára" helyett, olv. „tiszta jövedelme".