Makrogazdasági kilátások

Makrogazdasági kilátások

Simor AndrásXXI. Vezérigazgatói Találkozó

2011. március 30.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

Az előadás főbb pontjai

1. Monetáris politikai helyzetértékelés

2. Makrogazdasági helyzetkép1. Magyarország a válságban2. Hol tartunk most?

3. A márciusi makrogazdasági és inflációs előrejelzés üzenetei

2


• Az inflációs jelentés alappályája szerint 2012 végére az inflációs cél további szigorítás nélkül is elérhető

• A cél eléréséhez azonban huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására

• Az inflációs kilátásokat ellentétes folyamatok alakítják• A gazdaságok érő költségsokkok inflációs nyomással járnak• Az előrejelzési horizonton végig negatív kibocsátási rés és laza

munkapiac azonban fékezi azok érvényesítését az árakban• A költségsokkok vártnál erősebb begyűrűzése esetén az

inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé

• A hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet ezzel szemben középtávon az alapkamat mérséklését is indokolhatja

Makrogazdasági kilátások - Simor András 3

Mi változott a novemberi előrejelzés óta?

A novemberi előrejelzés • Novemberben változatlan monetáris kondíciókat feltételezve

tartósan cél feletti inflációt jeleztünk előre• Mindhárom kockázati pálya magasabb infláció irányába

mutatott

Mi változott novemberhez képest? • A Monetáris Tanács 3 lépésben, 75 bázisponttal emelte az MNB

irányadó kamatát• A költségsokkok a novemberi előrejelzésnél még erősebbek is

lehetnek• A sokkok azonban a korábbi tapasztalatainknál és novemberi

előrejelzésünknél kevésbé gyűrűztek be a maginflációba - emiatt előretekintve is kisebb inflációs hatással számolunk

• A kibocsátási rés záródása - elsősorban 2012-ben – várhatóan lassabb lesz korábbi előrejelzésünknél


Az infláció 2012-ben a cél szintjére csökkenhet


2007

2007

2007

2007

2008

2008

2008

2008

2009

2009

2009

2009

2010

2010

2010

2010

2011

2011

2011

2011

2012

2012

2012

2012

-1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

-1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9 %%

inflációs cél

Az inflációs előrejelzés legyezőábrája


2. Makrogazdasági helyzetkép1. Magyarország a válságban

2. Hol tartunk most?


6Makrogazdasági kilátások - Simor András

Az eladósodás miatt Magyarország 2008-ra a régió legsérülékenyebb országává

vált


Bruttó államadósság és nettó külső adósság

A magánszektor hitelbővülése régiós viszonylatban nem volt kiugró…


0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

Lettország Litvánia Románia BulgáriaLengyelország Magyarország Csehország Szlovákia

A magánszektor hitelállománya a GDP arányában

..a magánszektor azonban devizában adósodott el


Lettország

Észtország

Magyarország

Litvánia

Rom

ánia

Lengyelország

Bulgária

Szlovákia

Csehország-10

10

30

50

70

90

110

2003 2008

%

A devizahitelek aránya a lakossági hiteleken belül

A devizahitelezés térnyerését több tényező is támogatta

Integrálódott bankrendszer

Túlzottan optimista jövedelem várakozások

Alacsony árfolyamvolatilitás

Laza fiskális politika Magas államadósság

Devizahitelezés

Globális likviditásbőség

Külső adósság

Magas forintkamatok

2. Stabilitási kockázat

1. Költségvetési kockázat

150% hitel/betét arány

Korlátozott monetáris politika

Magas infláció


A válság hatására az állam és a magánszektor drasztikus

alkalmazkodásra kényszerült• A korábbi túlköltekezés miatt a fiskális politika a válság közepén kényszerült drasztikus kiigazításra

• A háztartások erőteljesen visszafogták fogyasztásukat, hitelkeresletüket

• A vállalatok alkalmazkodása a csökkenő foglalkoztatásban, mérsékelt bérnövekedésben és a visszaeső beruházási keresletben tükröződött

• A bankok mérlegalkalmazkodásának következtében visszaeső hitelkínálat és szigorodó hitelkondíciók is hozzájárultak a belső kereslet visszaeséséhez

• A monetáris politika is csak korlátozottan járulhatott hozzá a válság enyhítéséhez

• A magánszektor és a bankrendszer devizapozíciói korlátozták a monetáris politika mozgásterét


A gazdaság alkalmazkodása egyensúlyi pozíciónk markáns javulását

eredményezte…


1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010*

2011 2012-12-10-8-6-4-202468

10

-12-10-8-6-4-20246810

Államháztartás Háztartások Vállalati szektor Külső finanszírozási képesség

%%

*Ténybecslés

A folyó fizetési mérleg és a szektorok finanszírozási helyzete (a GDP százalékában)

Azonban jelentős, és a régiónál nagyobb gazdasági visszaeséssel járt


2008Q01 2008Q02 2008Q03 2008Q04 2009Q01 2009Q02 2009Q03 2009Q04 2010Q01 2010Q02 2010Q03

-10

-5

0

5

10

15

-10

-5

0

5

10

15

Csehország Románia SzlovákiaMagyarország Lengyelország

% %

A GDP éves növekedése a régióban






Erős szerkezeti kettősség mellett zajlik a kilábalás

• A növekedés motorja az élénk külső kereslet

• A belső kereslet csak nagyon lassan talál magára…

• …részben a múltbeli egyensúlytalanságok következményeképpen:• lakossági hitelek

emelkedő törlesztőrészletei

• szigorú hitelkondíciók


Az éves GDP változás szerkezete

2005

2005

2006

2006

2007

2007

2008

2008

2009

2009

2010

2010

-16-14-12-10-8-6-4-202468

1012

-16-14-12-10-8-6-4-2024681012

Háztartások fogyasztási kiadása Kormányzati fogyasztás

Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás és statisztikai hiba

Nettó export GDP növekedés

% %

A válság ellenére az infláció még a cél fölött

• A kereslet visszaesése árleszorító hatással jár

• A költségvetési kiigazítás azonban ismét inflációs hatású volt

• 2010-től drasztikus élelmiszer- és nyersanyagár-sokkok növelték az inflációt…

• …a sokkok azonban a maginflációba a vártnál kevésbé gyűrűztek be


2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20110

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Fogyasztóiár-index Maginfláció

% %

A fogyasztói árindex és a maginfláción, éves indexek

Inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatóink az elmúlt két hónapban

érdemben csökkentek


2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011-2-10123456789

10

%

Az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatóink sávja

A nem horgonyzott várakozások miatt azonban a sokkok másodkörös

hatásokkal járhatnak


2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20110

2

4

6

8

10

12

14

0

2

4

6

8

10

12

14

Inflációs várakozások sávja tény infláció

% %

folytonos inflációs cél

Az inflációs várakozások sávja

Sérülékenységünk tükröződik kockázati megítélésünk ingadozásában is

• Kockázati megítélésünket a régiónál erősebb ingadozás jellemezte

• Részben a középtávú költségvetési kilátások miatt

• Az eurozóna periféria megítélésének változásai is erősen hatnak ránk

• A strukturális átalakítások hírére CDS-felárunk februártól csökkent…

• …régiós viszonylatban azonban még mindig magas


Szuverén CDS felárak (bázispont)

jún.

3.jú

l.7.

aug.

8.sz

ept.1

1.ok

t.15.

nov.

18.

dec.2

2.ja

n.23

.fe

br.2

6.áp

r.1.

máj

.5.

jún.

8.jú

l.10.

aug.

13.

szep

t.16.

okt.2

0.no

v.23

.de

c.25.

jan.

28.

már

c.3.

ápr.6

.m

áj.1

0.jú

n.11

.jú

l.15.

aug.

18.

szep

t.21.

okt.2

5.no

v.26

.de

c.30.

febr

.2.

már

c.8.0

100

200

300

400

500

600

700

800

0

100

200

300

400

500

600

700

800

Magyarország CEEMA kompozit

bázispont bázispont







• A növekedés idén és jövőre is 3 százalék körül alakulhat

• A 2012-re a novemberi előrejelzésnél lassabb növekedésre számítunk…

• …elsősorban a Széll Kálmán terv belső keresletet visszafogó hatása miatt

• A kibocsátási rés a teljes horizonton negatív marad

Tovább élénkül a gazdasági növekedés üteme

2007

2007

2007

2007

2008

2008

2008

2008

2009

2009

2009

2009

2010

2010

2010

2010

2011

2011

2011

2011

2012

2012

2012

2012

-8-7-6-5-4-3-2-10123456

-8-7-6-5-4-3-2-10123456

%%

A GDP legyezőábrája


• A nettó export növekedési hozzájárulása csökken, de végig erős marad

• A belföldi kereslet fokozatosan élénkülni kezd –de a novemberi előrejelzésnél lassabban

• A Széll Kálmán-terv

elsősorban a fogyasztást és az állami beruházást veti vissza 2012-ben

Kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedés várható

Az éves GDP változás szerkezete

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012-12-10-8-6-4-202468

-12-10-8-6-4-20246810

Lakossági fogyasztás Közösségi fogyasztásBruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás és hibaNettó export GDP

% %


• A globális növekedés tartósan lelassul a válság előtti évekhez képest

• Az új autóipari beruházásoknak köszönhetően azonban piaci részesedésünk ismét emelkedhet

• Közel két számjegyű export-növekedésre számíthatunk

A külső kereslet fokozatos lassulására számítunk, az exportnövekedés így is

erős leszAz exportpiaci részesedés alakulása

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

Exportpiaci részesedés Export Külső kereslet

Éves változás (%)

Éves változás (%)


A munkapiaci helyzet csak lassan javul

• A foglalkoztatottság csak késve követi a fellendülést

• Eközben várhatóan az aktivitás is növekszik

• Ehhez a Széll Kálmán terv intézkedései is hozzájárulhatnak

• A fentiek eredőjeként a munkanélküliség végig 10% fölött maradhat

Foglalkoztatás és munkanélküliség a nemzetgazdaságban

2002

2002

2002

2002

2003

2003

2003

2003

2004

2004

2004

2004

2005

2005

2005

2005

2006

2006

2006

2006

2007

2007

2007

2007

2008

2008

2008

2008

2009

2009

2009

2009

2010

2010

2010

2010

2011

2011

2011

2011

2012

2012

2012

2012

3700

3800

3900

4000

4100

4200

4300

4400

220

260

300

340

380

420

460

500

AktivitásFoglalkoztatásMunkanélküliség (jobb tengely)

ezer fő ezer fő


A laza munkaerő-piac a következő években is visszafogja a bérnövekedést

• A várhatóan alacsony bér- növekedéshez az szja-terhek csökkenése is hozzájárul

• A reálbér-növekedés végig elmaradhat a termelékenység bővülésétől

• A mérsékelt bérdinamika jelentősebb áremelések nélkül is lehetővé teszi a vállalati profitok helyreállítását

Reálbér és termelékenység változás a versenyszférában

2000

2000

2001

2001

2002

2002

2003

2003

2004

2004

2005

2005

2006

2006

2007

2007

2008

2008

2009

2009

2010

2010

2011

2011

2012

2012

-10-8-6-4-202468

10

-10-8-6-4-20246810

Reálbér Termelékenység

% (éves növekedés)

% (éves növekedés)

Az inflációs folyamatok kettőssége fennmarad

• A költségsokkok 4 százalék közelében tartják a 2011-s inflációt

• A reálgazdaságból adódó inflációs nyomás, és így a maginfláció a teljes horizonton alacsony lehet

• Az elmúlt hónapok inflációs és béradatai enyhébb másodkörös hatásokat valószínűsítenek

• Ezért az elsőkörös hatások kifutásával az infláció 3 százalékra csökkenhet


A maginfláció és a maginfláción kívüli tételek éves árváltozása

2006

2006

2006

2006

2007

2007

2007

2007

2008

2008

2008

2008

2009

2009

2009

2009

2010

2010

2010

2010

2011

2011

2011

2011

2012

2012

2012

2012

0

2

4

6

8

10

12

0

2

4

6

8

10

12

Maginfláció Maginfláción kívüli tételek

% %

3 szcenárió jeleníti meg az alappálya körüli kockázatokat

1) A költségsokkok begyűrűzése nagyobb lehet nem kellően horgonyzott várakozások esetén

Már 2011-ben érdemi kamatemelést indokolna, a kamatszint csak 2012 végére csökkenhetne vissza 6%-ra

2) Tartósan alacsonyabb beruházási trend esetén a kevésbé bővülő termelőkapacitások az alappályánál kisebb kibocsátási rést eredményeznek, ami gyengíti a dezinflációs hatást

A jegybanki kamatpálya enyhén felfelé tolódna el

3) A tartósan szigorúbb hitelkondíciók: alacsonyabb fogyasztási keresletet és emiatt erősebb dezinflációt eredményez

2012-től fokozatos kamatcsökkentést tenne indokolttá


Az infláció és a növekedés alakulása a kockázati pályákban


GDP infláció

2010

2010

2010

2010

2011

2011

2011

2011

2012

2012

2012

2012

-1.0-0.50.00.51.01.52.02.53.03.54.0

-1.0-0.50.00.51.01.52.02.53.03.54.0

AlappályaTartós beruházástrend-csökkenésSzigorú lakossági hitelkondíciók

% %

2010

2010

2010

2010

2011

2011

2011

2011

2012

2012

2012

2012

2.5

3.0

3.5

4.0

4.5

5.0

5.5

6.0

2.5

3.0

3.5

4.0

4.5

5.0

5.5

6.0

AlappályaTartós beruházástrend-csökkenésSzigorú lakossági hitelkondíciók

% %

A külső finanszírozási képesség a következő években is többletet mutathat

• Az erős exportnövekedés és a visszafogott belső kereslet magas reálgazdasági többletet eredményez…

• …ami bőven ellensúlyozza a jövedelemegyenleg növekvő hiányát


A külső finanszírozási képesség (a GDP arányában)

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelem egyenlegViszonzatlan folyó átutalások TőkemérlegKülső finanszírozási képesség Folyó fizetési mérleg

%%

A Széll Kálmán terv költségvetési és gazdasági hatása a részletek hiányában

bizonytalan• A már kidolgozott

intézkedésekkel 2012-ben 4-5%-os hiány adódna

• A teljes tervezett megtakarítás mellett is csak középtávon, a ciklikus pozíció javulásával csökken a hiány 3% alá

• A makrogazdasági előrejelzésben a tervezett megtakarítások felével számoltunk

• A hosszabb távú növekedési kilátásokra és az inflációra gyakorolt hatás pontosabb becslése csak a részletek ismeretében válik lehetővé


Államháztartási egyenlegmutatók (a GDP %-ban)

2010 2011 2012

ténybecslé

s szabályalapú alternatív

ESA egyenleg -4,4 2,5 -4,6 -3,6

SNA egyenleg -3,7 -6,8 -5,0 -4,0ciklikus

komponens -2,4 -1,7 -1,0 -1,3ciklikusan

igazított SNA egyenleg -1,3 -5,1 -4,0 -2,6


Egyensúlyi helyzetünk sokat javult, de a magas állományok miatt sérülékenységünk még sokáig

megmarad• Az államadósság mérséklődő pályára állhat, de vannak kérdőjelek

• A csökkenést idén részben a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása okozza

• A Széll Kálmán terv teljes megvalósítása szükséges a hosszútávú csökkenő trendhez

• A devizahitelezés háttérbe szorult, az állomány leépülése azonban sok évet vesz igénybe – sérülékenységünk csak lassan mérséklődik

• A fogyasztás és a bankrendszer stabilitási helyzete sokáig érzékeny lesz a svájci frank árfolyamának alakulására

• A bankrendszer hitelaktivitását is negatívan befolyásolja az erős svájci frank miatt romló hitelportfolió

• Nem egyértelmű, hogy már a válság előtt régiós viszonylatban alacsony potenciális növekedés milyen mértékben nőhet

• A bizonytalan üzleti környezet és a válság adók negatívan befolyásolják a beruházási kedvet és a hitelaktivitást

• A Széll Kálmán terv strukturális intézkedéseinek hatásait csak a részletek ismeretében ítélhetjük meg pontosan

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Documents

Makrogazdasági kilátások