Szentendre2011

Maria és Julis: „…Mindent ott kellett hagyni.”

Foglalkoztató Füzet A történelem sodrábAn című állAndÓ kiállításhoz

Skanzen füzetekskanzen ÖrÖkség iskola iii.

SKANZEN ÖRÖKSÉG ISKOLA FÜZETEK III.Maria és Julis: „...mindent ott kellett hagyni.”Foglalkoztató füzet „A történelem sodrában” című állandó kiállításhoz

Szöveg: dr. Vass Erika, Molnár JózsefSorozatszerkesztő: dr. Cseri Miklós - Csesznák Éva - Horváth AnitaLektorálta: dr. Cseriné Andirkó ÉvaFotó: Deim Péter, Vass Erika. Az archív felvételek a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárából származnak.Rajz: Szakács Nikoletta

A kiadvány és a kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

ISBN 978-615-5123-23-8

Kiadja: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, SzentendreFelelős kiadó: dr. Cseri Miklós, főigazgató

Grafika: Dogfish Stúdió Kft.Nyomdai munkálatok: Gelbert ECOprint Kft, BudapestFelelős vezető: Fülöp József

Skanzen füzetek

5

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2011-ben megnyitot-ta ”A történelem sodrában - Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években” című kiállítását.

A II. világháborút követő időszak egyik fontos, sokakat érintő eseményét a különböző népcsoportok politikai erőszakkal végrehajtott telepítései jelentették. A megrá-zó események sokáig feloldhatatlan ellentéteket szítottak a különböző népcsoportok kényszerűségből egy telepü-lésre sodort lakói között.

A kiállítás a svábok kitelepítését, a bukovinai széke-lyek és a felvidéki magyarok betelepítését mutat-ja be szemléletes eszközökkel. A kiállításhoz kapcsoló-dóan ajánljuk a Maria és Julis: „...mindent ott kellett hagyni.” múzeumpedagógiai foglalkozásunkat, amely a Személyes történelem sorozatunk részeként a 14-18 éves korosztálynak készült.

A 180 perces foglalkozás során a tanulók Maria Kranner és Varga Julianna sorsán keresztül élhetik át az esemé-nyeket. A Skanzen házaiban megismerik a sváb családok életkörülményeit, hagyományait, majd a kitelepített hida-si család helyére költöztetett bukovinai székely család éle-tét. A kiállítás film-, hang- és képanyaga, a kényszerű uta-zás körülményeinek bemutatása segít a diákoknak átélni a különböző népcsoportokhoz tartozó emberek szemé-lyes tragédiáját. A foglalkozás kapcsolódhat rendhagyó történelem órákhoz is. A történelmi eseményeket szemé-lyes élettörténeteken keresztül bemutató kiadványunkkal kívánjuk a tanulók és az Önök munkáját segíteni.

A kiADváNy feLépítéSe

I. GyűJtőMunka a könyvtárban és otthonEz a rész segíti előkészíteni a múzeumlátogatás és a mú-zeumpedagógiai foglalkozás programját. A tanulók egyé-ni vagy csoportos gyűjtőmunkájához találnak segítséget ebben a fejezetben.

II. kutatóMunka a MúzeuMbanEz a rész a tanulók múzeumi helyszíneken zajló munkáját segíti, építve az előzetes önálló munkájukra.

III. FelDolGozás az Iskolában, alkotásEbben a részben ismét a tanulók önálló vagy csoportos munkájához kívánunk ötleteket, segítséget nyújtani.

Iv. szóJeGyzékA *-gal jelzett kifejezések magyarázatát tartalmazza.

v. letölthető szeMelvények, DokuMentuMok JeGyzéke

JelMaGyarázat

KEDVES PEDAGóGuS KOLLÉGA!

tuDoD-e?A megértés szempontjából lényegesnek tar-tott szövegrészek vagy érdekességek kieme-lése.

ForráseleMzésKorabeli leírások, személyes visszaemléke-zések, statisztikai adatok feldolgozása.

aDathalászat Keresés az interneten.

kupaktanácsA múzeumi kiállításban látottak közös meg-beszélése, vélemények ütköztetése.

JeGyzetelJ!A látottak szöveges összefoglalása, jegyzet készítése.

FIGyelD MeG!A múzeum kiállításaiban szereplő ismeret-anyag feldolgozása.

nézz utána!Ajánlott, egyéni gyűjtőmunka.

6

1. Mivel jellemezhetjük a nemzet és a nemzetiség fogalmakat? Nemzet Nemzetiség

2. nézz utána a történelmi atlaszodban, milyen nemzetiségek éltek Magyarországon a dualizmus korában!

3. Figyeld meg a változásokat 1920, majd pedig a II. világháború után!A népszámlálási adatokat ezen a címen találod: www.skanzen.hu/Pedagógus vagyok/Segédanyagok

5. sorold fel a változás okait!

6. nézz utána lakóhelyed önkormányzatának honlapján, vagy járj utána más módon, hogy a településete-ken jelenleg élnek-e nemzetiségek. ha igen, akkor mely nemzetiségek ezek, és milyen számban laknak nálatok? kutasd fel a II. világháború előtti adatokat is!

1910-ben:

Jelenleg:

7. Gyűjtsd össze, milyen nemzetiségi hagyományokat, népszokásokat tartanak jelenleg is a településeteken!

I. GyÛJTőMuNKA A KÖNyVTáRBAN ÉS OTTHON

1910 1941 2001

német horvát szerb szlovák ruszin román egyéb

MaGyarorszáG neMzetIséGeI és száMuk: 4. készíts oszlopdiagrammot a számok alapján!

7

a MaGyarorszáGI néMetek

A történelmi Magyarország területére tervszerű telepítés keretében először a 12. században érkeztek németek: II. Géza az iparosodás és városi fejlődés érdekében német kézműveseket, bányászokat és parasztokat hívott a Szepesség (pl. Lőcse, Késmárk, ma Szlovákia része) és Erdély (pl. Brassó, Segesvár, ma Románia része) egyes vi-dékeire. Az árpád-kori német telepesek leszármazottait összefoglaló néven szászoknak hívjuk. A mai Magyaror-szág németségének csak kis része árpád-kori gyökerű, ilyen az egykori bányaváros, Nagybörzsöny német lakossága.

A hazai németség nagy része a török hódoltság után a Du-nán hajókon érkezett Magyarországra, hogy az elnéptelene-dett, mocsaras vadonná vált termőföldeket újra megművelje. A Duna mentén laza láncot alkotó szigeteik (pl. Dunabogdány, Dunaharaszti, Hajós) ma is jelzik ennek az útnak az irányát. A telepítés 1689-ben vette kezdetét, és 1782-ig a Német-Római Birodalom különböző vidékeiről érkeztek hazánkba németek, akik sokféle kedvezményt kaptak a letelepedéshez (pl. építke-zési segély, többéves adómentesség).

8. Gyűjts szavakat, amelyek a német nyelv szókincséből kerültek át a magyar nyelvbe! ehhez használd a magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát!

A mai Magyarország területén nagyobb számban az alábbi vidékeken éltek németek:

1. Az osztrák határ mente 2. Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes)3. Tolna és Baranya megyék - rövid idő alatt német többségű terület lett, amiért ezt a területet a Schwäbische Türkei (Sváb Törökország) névvel illették4. Budapest környéke (Budai-hegyvidék, a Pesttől délre eső terület)

A német telepesek a Dunán hajóval érkeztek Magyarországra (19. századi litográfia)

A török hódoltság után letelepedett németeket összességében sváboknak hívjuk, mert az első telepesek többsége Svábföldről érkezett, bár a későbbi telepítések révén jórészt bajorok és frankok kerültek Ma-gyarországra.

a bukovInaI székelyek

1764-ben Erdélyben a székelyek ellenálltak a Mária Terézia által tervbe vett erőszakos határőrszervezésnek, mely ki-váltságaiktól akarta megfosztani őket, ezért a Csíkszeredához közeli Mádéfalván összegyűlt székelyek egy részét oszt-rák katonák megölték. Ezt követően sokan kényszerültek elhagyni a Székelyföldet, majd 1776-86 között Bukovinában te-lepültek le, ahol öt falut hoztak létre: Andrásfalvát, Hadikfalvát, Józseffalvát, Istensegítset és Fogadjistent. A 19. század végére már jelentős túlnépesedés lépett fel a bukovinai székelyek körében, melynek következtében megindult az el-vándorlás folyamata. A lakosság egy része Moldvába ment idénymunkásnak, mások Hunyad megyébe vagy az Al-Du-na vidékére költöztek, vagy Amerikába vándoroltak a jobb megélhetés reményében.

Ki volt Hadik András, akiről két település kapta a nevét?

8

a FelvIDékI MaGyarok

A „felvidéki magyarok” kifejezés alatt a mai Szlovákia területén élő magyar nemzeti kisebbséget értjük, illetve azokat, akik az 1918-ban bekövetkezett határváltozás óta az anyaországba érkeztek.

9. sorolj fel öt felvidéki települést, amelyek fontos szerepet töltöttek be a magyar történelemben!

10. Jelöld be a térképen sárgával a németek, pirossal a bukovinai székelyek, zölddel a felvidéki magya-rok lakta területeket! keresd meg a térképen Mosonszentpéter (Jánossomorja), harka, andrásfalva és hidas falvakat!

szepesséG

lőcse

késMárk

bakonyvértes

naGybörzsöny

DunaboGDány

buDapest

al-Duna vIDéke

tolna MeGye

bácska

baranya MeGye

hunyaD MeGye

schwäbIsche türkeI

haJóshIDas

harka

Mosonszentpéter (JánossoMorJa)

DunaharasztI

seGesvár

brassó

MáDéfALvA

bukovIna

anDrásFalva

A bukovinai székelyek új otthon reményében elhagyják Bukovinát 1941-ben

9

Az ún. „kettős ház” egy hosszabb bal oldali és egy rövidebb jobb oldali részből áll, melyeket fedett kapubejáró, gang köt össze. A lakóház és a berendezés is módos, 60–80 hol-don gazdálkodó paraszt gazdaságát mutatja. A lakosok –nyugati irányú kereskedelmi és kulturális kapcsolataik ré-vén – a 19. század végén is lépést tartottak az egykorú vá-rosi divattal. A rangos berendezés római katolikus német család életét mutatja be.

1. Maria és Julis életének helyszíneit, sorsuk alakulását ismerjük meg a foglalkozás során. nézd meg alaposan ezt a két családi fotót! keresd meg a 8. oldali térképen Maria és Julis születésének helyét!

Írd be az adatokat a megfelelő helyre!

II. KuTATóMuNKA A MúZEuMBAN

Neve

születésI év

születésI hely

ANyANyeLv

beszélt nyelvek

FoGlalkozása

kiáLLítáS keLte

Neve

születésI év

születésI hely

ANyANyeLv

beszélt nyelvek

FoGlalkozása

kiáLLítáS keLte

JánossoMorJaI porta

A jánossomorjai Kranner család háza

A „heidebauerek” az osztrák piacra szállítottak szénát, Bécsbe és a délnémet területekre szekereztek áru-jukkal. Nevüket a német das Heu, azaz széna és der Bauer, paraszt szavakból kapták. Bécs Heumarktja és az odavezető Heugasse nevű utcája máig őrzi ezeknek a szénafuvaroknak az emlékét.

Andrásfalva

A kép 1939-ben készült. Mosonszentpéter (Jánossomorja)

A kép Bukovinában készült 1940-ben.

1908

polgári iskolai tanuló

német, magyar Varga Julianna magyar

magyar

Maria Kranner háztartásbeli

1925

német

10

Maria Kranner visszaemlékezése a jánossomorjai házról, családról, életmódról.

1. a csaláD

„A Kranner családi birtok 65 hold volt. (Ez kb. fele a Skanzen egész területének.) Amikor a legidősebb bátyám, ifj. Johann Kranner (sz:1912.) 1937-ben megnősült, a szokások szerint megkapta a föld nagy részét a házzal, gazdaság-gal együtt a szüleinktől, akik halálukig tartó haszonélvezeti joggal rendelkeztek.

A két kisebb fiú szakmát tanult a polgári iskola* után, Michael (sz:1918) bognár, Josef (sz:1927) lakatos lett. A legidősebb nővérem, Katharina (sz:1921) a polgári után tisztviselő, én, a legkisebb, Maria (sz:1925) tanítónő lettem. A legidősebb fiú, Johann és a középső lány, Theresia (sz:1923) nem tanult tovább.”

2. a ház és a porta

„A telek teljes szélességében épült ház bejárati kapujá-tól jobbra és balra két-két ablak nyílt az utcára. A gyalo-gos kapun a kővel kirakott, fedett előtérbe léptünk, ame-lyet ugyanúgy tisztán tartottunk, mint a lakást. Falához leereszthető asztalt és két padot rögzítettek, nyáron olykor itt étkeztünk, beszélgettünk, kártyáztunk. A ház bal oldalán az első szobát csak kivételes alkalmakkor használtuk, ezt rendezték be a legszebben. Ezt követi a konyha a sütőke-mencével, itt van a bejárat is. Innen nyílt a lakószoba, ahol egy nagy asztalt is elhelyeztek az étkezéshez.

A mögötte lévő kamrában tároltuk az élelmet, háztartási eszközöket. Ezután következtek a gazdasági épületek: kü-lön tehén- és lóistálló, kocsiszín, takarmánykamra, szín a tüzelőfának. A telek végén szénapajta volt. A jobb oldalon szoba, konyha, szoba következik, itt laktak a nagyszüleim, majd a haláluk után a béreseknek adtuk ki.”

A Kranner család 1939-ben

A jánossomorjai ház hátsó szobája

11

3. Gyerekek élete

„A faluban minden gyermek egyházi óvodába járt, ahol apácák foglalkoztak a kicsinyekkel. Az elemi iskola első osztályában fiúk, lányok még együtt tanultak. Második-tól külön iskolába kerültünk, a lányokat apácák tanítot-ták. A tanítás nyelve az óvodában és az iskolában is né-met volt. Ezért először a gót betűs írást tanultuk meg. Minden karácsonyra színdarabokkal, műsorral készül-tünk, amelyeket elő is adtunk. Tanítás után és iskolai szünetekben a gyermekeknek segíteniük kellett a ház-nál. A lányok a konyhában, takarításban, a kisebbek gondozásában, a fiúk az állatok körül, a gazdaságban hasznosították magukat.”

4. Felnőttek élete

„A családban apánknak volt hangadó szerepe. ő volt a tekintély. Nemcsak a gazdaságot irányította, igazgatta, de ő döntött a gyermekek jövőjéről, megszab-ta viselkedésüket. Anyánk volt a háztartás feje, rend-szeresen 8-10 főre főzött, hiszen hatan voltunk testvé-rek, és a legtöbbször három generáció élt együtt egy házban. Télen öt disznót öltünk, ilyenkor jött a sok hús-féle: reggelire hurka, délben sokszor kolbász, főtt vagy sült hús volt babfőzelékkel, burgonyával. Az év más sza-kaszaiban sok tésztafélét ettünk. Anyánk feladata volt a tehenek, disznók, baromfiak ellátása, gondozása is. A lovakkal, földekkel való törődés az apa, a fiúk, illetve a béresek dolga volt.”

5. ünnepek, szokások

„Nekem nagy ünnep volt a búcsú, amit este bál követett. Bált rendeztek farsangkor is, és külön volt Cecília bál az egyházi zenészek, énekesek részére. A lányok 16, a fiúk 18 éves koruk után mehettek a bálokba. A kíváncsi mamák figyelték a táncolókat, hogy saját fiuk vagy lányuk egyenrangú táncpartnert választott-e, mert a házasságnál a vagyo-ni állapot hasonlóságát sokkal fontosabbnak tartották a szerelemnél. A menyasszony kiválasztásánál a szülők szava volt a döntő. Ha a fiú is beleegyezett a választásba, először egy idősebb nő rokon, majd a férfi rokonok tájékozódtak a lány családjánál. Ha ez eredménnyel járt, kö-vetkezett a lánykérés szertartása. Ezután megbeszélték a hozományt, amit a jegyző előtt házassági szerződésben rögzítettek. Csak ezután következett az eljegyzés, amelyet ünnepélyes vacsora követett, amin megjelentek a vőlegény legénybarátai is. A lakodalom napján kocsi-ra rakták a menyasszony bútorait, stafírungját*, és a falun végighajtva a vőlegény házához szállították, amit a lány keresztanyja és barátnői vittek be az új otthonába. Ezt követte a templomi esküvő, majd a lako-dalom. Vacsora közben köszöntők hangzottak el. Az első táncot a vő-legény járta a menyasszonnyal, akit utána mindenki megtáncoltatott. Éjfélkor a násznagy levette a koszorúját, és kendőt kötött a fejére. Ezzel kezdődött az asszonyi élete.”

Falvédő a hátsó szobából

Bölcső a jánossomorjai ház hátsó szobájából

Menyasszonyi koszorú

12

Az elolvasott szövegrészletet hasonlítsátok össze a saját tapasztalataitokkal: a család összetétele, tanulási le-hetőségek, lakásotok helyiségei és funkciói, családi munkamegosztás, párválasztás. Véleményeteket szóban foglaljátok össze a többieknek is!

A jánossomorjai ház első szobája

Johann kranner elIsabeth lanG MIchael neuberGer theresIa weIss 1850 1851 1853 1859

Johann kranner anna neuberGer 1883 – 1952 1887 – 1956

Johann kranner MIchael kranner katharIna kranner theresIa kranner MarIa kranner JoseF kranner

1912 - 1944 1918 - 1992 1921 - 1994 1923 - 2002 1925 1927

a kranner csaláD csaláDFáJa:

... és a MI csaláDunk? ?

13

A 19. század végén épült hosszú ház („Langhaus”) egy Sop- ron környékén élő, többgenerációs, evangélikus* német család életét mutatja be a 19-20. század fordulóján. Az épület három egymást követő szoba-konyhás részből áll, ezekhez hozzáépítve kapott helyet a gazdasági épüle-tek sora: két kamra, pince és az istállók. Mindegyik tulaj-donos önálló gazdálkodást folytatott. A tűzvédelem miatt a padlásteret is felosztották, mindegyik részhez saját feljá-ró tartozott. Az első lakóegység szabadkéményes konyhájá-ban a német háztartásokra jellemzően sok a rézedény. A la-kószoba berendezése a sarkos elrendezési módot követi: az utca felőli jobb sarokban sarokpad áll, előtte faragott asz-tal, felette pedig sarkosan elrendezett falipolc lóg. Az ágyak tetején tartották a Bibliát, az énekeskönyveket és a halottas ládát, amelyet már házasságkötéskor megkaptak a fiatalok. Az 1858-ban épített harkai lakóház

FűszertartóFedeles ágyak az első szobában

harkaI porta

1. Figyeld meg a ház beosztását, helyiségeit! Mire használták ezeket? rajzold ide a ház alaprajzát!

... és az én szobáM hol lenne? ?

14

2. hány család élt a házban? Milyen kapcsolatban lehettek egymással?

kik voltak a családok tagjai?

3. sorolj fel olyan tárgyakat, amelyek a lakók nemzetiségére, anyanyelvére utalnak!

4. Milyen tárgyak utalnak a vallásukra?

5. Milyen lehetett a családok vagyoni helyzete? Indokold! hasonlítsd össze a kranner családéval!

A megfigyeltek csoportos megbeszélése és bemutatása a többieknek.

6.

Keress gót betűs feliratokat a házban!Másold le! Próbáld meg lefordítani!

Házi áldás a harkai házban

A németek jellegzetes írása a középkor könyvbetűiből kifejlődött gót betűs írás volt. Maria Kranner az 1930-as években még gót betűs írást tanult az elemi iskolában.

15

7. hasonlítsátok össze a két családot az alábbi szempontok szerint!

vagyoni helyzete:

vallása:

életmódja:

egyéb:

A megfigyeltek csoportos megbeszélése és bemutatása a többieknek.

Falvédő a jánossomorjai házban Bögrék a harkai ház utcai szobájában

JánossoMorJaI csaláD harkaI csaláD

Mivel az egyes falvak lakosai a Német Birodalom különböző vidékeiről érkeztek, majd letelepedve is több-nyire zárt közösségeket alkottak, nyelvük sokban különbözik a hivatalos német nyelvtől. A német nyelvjá-rásaink település-nyelvjárások, jelen formájukat már az új hazában nyerték. Így lehetséges, hogy pl. egy német tanító, akit az 1930-as években szülőfalujától messzebb fekvő faluba helyeztek ki, három nap után felmondott, mert nem értette az ott beszélt nyelvjárást.

16

a svábok kItelepítése

2. értelmezd a szöveget!

1944 végén kezdetét vette a németek kollektív felelősségre vonása. A 17-45 év közötti férfiak és a 18-30 év közötti nők közül kb. 50.000 német személyt elvittek a Szovjetunióba malenkij robotra*, vagyis jóvátételi közmunkára. Csak a leg-szívósabbak élték túl az éhezést, a nehéz fizikai munkát és a hideget. A több éves kényszermunkáról voltak, akik csak 1949-ben térhettek haza. Sokan akkor szembesültek azzal a ténnyel, hogy időközben rokonaik, barátaik többségét Németországba telepítették, és szülőfalujukba, házaikba idegenek költöztek. 1946-48 között ugyanis kollektív bűnös-ség vádjával a magyarországi németek közel felét „egy batyuval”, 20-50 kg-os csomaggal kitelepítették (megközelí-tőleg 200.000 fő, melyből 57.822 személy a Délkelet-Dunántúlról származott).

A lakóház a hazai német építőművesség jeles példája a 19. századból. Az épületet eredetileg egy gazdag föld-műves, Johann Lukas birtokolta a szomszéd házzal együtt. őt és családját kitelepítették Németországba, he-lyükbe 1945-ben a bukovinai székely Biszak család került Andrásfalváról. A berendezés az 1959. évi állapotot tükrözi: az első he-lyiség az ünneplő szoba, az ablak mellett áll a bukovinai szőttesekkel felvetett ágy. A második helyiség a nagyszü-lők, Biszak Ferenc és felesége, Varga Julianna lakókony-hája. Fiuk, József és felesége, Dani Teréz két kisgyerme-kükkel, Józseffel és Erzsébettel a hátsó szobában laknak, illetve a hátsó konyhát használják. József a helyi bányá-ban dolgozik, így a család már nem földművelésből él.

1. nézd meg a kiállításon található térképet!Kövesd nyomon a bukovinai székelyek, a magyarországi németek és a felvidéki magyarok mozgásának irányát és számukat!

hIDasI porta

A hidasi lakóház

A tisztaszoba A konyha

17

bukovInaI székelyek a hIDasI portán

1941-ben került sor Bukovina végleges elhagyására: az akkori háborús helyzetben a magyar kormány a Jugoszláviá-tól visszaszerzett bácskai területre telepítette le a kb. 13.000 bukovinai székelyt. Így került az 1908-ban Andrásfalván született Biszak Ferencné Varga Julianna (Julis) is Bácskába. 1944 októberében azonban, amikor Bácska ismét szerb kézre került, menekülniük kellett. Mivel nem volt idejük a csomagolásra, csak egy szekérre való holmit hozhattak el magukkal. Abban bíztak, hogy hamarosan visszatérhetnek.

1944-45 telén nem volt meghatározott célja a menekülőknek. Fejér, Zala, Veszprém megyékbe is vándoroltak. Végül Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyékben telepítették le őket az elhurcolt németek házaiba. Ezáltal akaratukon kí-vül, a kényszerű együttélés miatt szembe kerültek az ottmaradt svábokkal.

„Bácskából nem hoztunk el semmit se. Csupa tiszta an�-n�it, amit feltettünk. Két zsák abrakot a lovazat számára, magunknak levágtunk eg� diszn�át, s megsüttük. 200 ba-romfink maradt ott az udvaron. Nem bánom, ha akármi lesz, de a láda ott nem marad. Ezt nem hag�om, mert én ezt Bukovinából hoztam. Képeket, mindent. Andrásfalván 1920-ban van csináltatva. Én kaptam men�asszon�i lá-dának. Abból az alkalomból csináltattuk, hog� nálunk eg� lán� amikor férjhez ment, azt kapta bútor hel�ett.

Mert bútort akkor a lán�nak nem adtak, csak eg� il�en ruhásládát adtak neki teli ruhával. Csak a rakott szokn�áim volt vag� tíz darab benne. Lepedok, asztalterítok, kon�haruhák, ezek voltak még benne.”

Biszak Ferencné Varga Julianna (Zentai Tünde felvétele, Hidas, 2001.)

A svábok vagyonelkobzása mögött a potsdami egyezmény* előírásainak betartása mellett gazdasági okok is álltak: az Alföldről áttelepített nincstelenek egy részét juttatták ily módon földhöz, illetve a menekülő bukovinai székelyeket és felvidéki magyarokat telepítették le. A nagyméretű há-zak és a berendezések java az új tulajdonosoké lett. A ki-telepítésig a németek egy szobát kaptak a saját házukban, melytől jogilag már megfosztották őket. Valójában azokat a jómódú német családokat, akik nem voltak a Volksbund* tagjai, vagy éppenséggel a Hűséggel a hazához mozgalomba* kapcsolódtak be, földjeik és há-zaik miatt szintén kitelepítették. A Volksbundban résztvevő bányászok viszont itt maradhattak, mert az ő szaktudásuk-ra továbbra is szükség volt.

Svábok kitelepítése a Dél-Dunántúlról, 1947.(Magyar Nemzeti Múzeum)

A kitelepítettek közül sokan hazaszöktek, és bujkálni kényszerültek, amiben gyakran a szomszéd magyar falvak lakosai segítették őket. Csak évekkel később vásárolhatták vissza a házukat vagy építhettek újat.

18

Biszak család, Hidas

vagyoni helyzete:

vallása:

életmódja:

egyéb különbségek a Kranner családhoz képest:

3. hasonlítsd össze!A harkai és a jánossomorjai házak tapasztalatai alapján mely tárgyak lehettek Johann Lukas családjáé, és mely tárgyakat hozhatta a Biszak család?

4. írd le, milyennek képzeled a két családot a fotók alapján! hogyan élhetett Maria és Julis?

5. Jegyezd fel, melyik házban és hol láthatók ezek a fotók!

6. ezt a részt a foglalkozás végén töltsd ki! írd le, mit tudtál meg a foglalkozáson Mariaról és Julisról!

Beszéljétek meg, milyen veszteségek, milyen változások érték ezeket a családokat?

A Biszak család Andrásfalván 1940-ben

19

a FelvIDékI MaGyarok kItelepítése

Az 1946-ban létrejött csehszlovák-magyar lakosságcse-re egyezmény alapján 1947-48-ban Csehszlovákiából ma-gyarokat telepítettek át, a helyükre pedig Magyarország-ról szlovákok költöztek. Ennek értelmében a Csehszlová-kiából áttelepített magyarokat a magyarországi szlovákok házaiban kellett volna elhelyezni, ám ez több ok miatt sem volt lehetséges. Egyrészt Csehszlovákiából kb. 120.000 magyar érkezett, míg a Csehszlovákiába áttelepült szlovákok kb. 76.000-en voltak. Másrészt az áttelepített magyarok sok eset-ben jobb módúak voltak, mint a helyükre kerülő magyar-országi szlovákok, s így a magyarországi házak gyakran kicsinek bizonyultak a magukkal hozott bútorok, gazda-sági felszerelések számára. Ezt azzal próbálták a tele-pítők ellensúlyozni, hogy a felvidéki magyarok egy részét Tolna és Baranya megyei németek házaiba költöztették. Ily módon a Völgység* 22 településére 493 felvidéki csa-lád érkezett.

A Dél-Dunántúlra került felvidéki magyarok helyzete a székelyekétől abban különbözött, hogy a szervezett telepítés következtében minden ingóságukat magukkal hozhatták. Több vagonnyi bútort, mezőgazdasági eszközt (pl. ekét, csép-lőgépet, az akkor még ritkaságszámba menő traktort) szállítottak vasúton új lakóhelyükre. A felvidéki magyarokat kisebb csoportokban szórták szét: ugyanabból a községből sok helyre kerültek, ezért hiány-zott számukra a közös múlt megtartó ereje. Helyzetüket átmenetinek érezték, abban reménykedtek, hogy hamarosan visszatérhetnek szülőföldjükre, saját otthonaikba. Ezért sokáig nem is csomagolták ki a magukkal hozott tárgyaikat. Később sokan városokba vagy egykori szülőhelyükhöz közelebb, az Észak-Dunántúlra költöztek.

4. egyéni sorsokVálassz a kiállításon szereplő sorskártyák közül! Jegyzetelj!

Név:

Születési hely, idő:

Miért kellett elhagynod az otthonodat?

Hova kerültél?

Mi lett a sorsod?

Beköltöznek az új lakók a Békásmegyerről kitelepített svábok helyére, 1946. (Magyar Nemzeti Múzeum)

íGy élteM volna, ha... ?

A II. világháború után a csehszlovákiai magyarok és németek a Beneš dekrétumok* miatt hátrányos megkülönböztetésben részesültek, megfosztották őket csehszlovák állampolgárságuktól és elkoboz-ták földjeiket. Emiatt a magyarok közül sokan az éj leple alatt a Dunán, csónakokkal menekültek át Ma-gyarországra.

20

Alakítsatok 3 csoportot, és kövessétek végig a székelyek, a felvidékiek és a svábok életéről szóló tablókat! Számolja-tok be a másik két csoportnak az akkori életkörülményekről!

Lakberendezés:

Gazdálkodás:

Táplálkozás:

Viselet:

Vallás, nyelvhasználat:

Mutasd be a többieknek! Készíts magadnak egy listát azokról a dolgokról, amik hiányoznának neked, ha úgy költöznétek el, hogy semmit se vihetnél magaddal!

a kranner csaláD sorsa az 1940-es években

Maria Kranner: „Mosonszentpéter 2.250 lakosából 1907-nek kellett távoznia 1946 áprilisában. Családunkban senki nem volt tagja a Volksbundnak. Apám mozgásképtelen volt, tolókocsiban kellett ülnie. Katharina nővérem férje mint magyar katona a Don-kanyarban esett el. Johann magyar honvédként olyan súlyosan megsebesült a fronton, hogy leszerelték. Ennek ellenére 1944 nyarán a németek elvitték az egyik fegyveres SS alakulathoz. 1944 karácsonya körül esett el a budai vár körül vívott harcokban. Az SS-be vonultatták be Michaelt is, aki a Tito-partizánok elleni csatákban szerzett súlyos sebesülést. Josef mint segéd egy bősárkányi iparosnál dolgozott, szerencsére még nem volt katona. A kitelepítési listák összeállításakor Theresia Budapesten dolgozott, én pedig ott tanultam. Édesanyánk írt, hogy ne küldjünk levelet, ne tudják, hol vagyunk. Kettőnk kivételével mindnyájan a kitelepítésre ítéltek listájára kerültek, és 1946 húsvét napján délelőtt indult a vonatuk, még templomba se tudtak menni. Majd kéthetes, marha-vagonokban megtett fárasztó út után a Heilbrontól 15 km-re fekvő Massenbachhausen parasztcsaládjainál kaptak kegyelem-szállást. Rézivel azt sem tudtuk, hova kerültek, mi lett az otthonunkkal, sokáig nem kaptunk levelet. Én sajnos többet nem is találkozhattam a szüleimmel, mert édesapám 1953-ban, édesanyám 1956-ban meghalt. A szüleimnek csak a sírját tudtam meglátogatni, amikor sok évig tartó kérvényezés után 1957-ben engedélyezték, hogy Németországba látogassak.”

... haGyJak ott MInDent? ?

Képek „A történelem sodrában” című állandó kiállításból

21

beneš DekrétuM: Edvard Beneš (1884-1948) Csehszlovákia második elnö-ke volt, hozzá fűződik az a 143 pontot tartalmazó dek-rétum, mely a II. világháború után megalapozta a cseh-szlovák államiságot. Gyakran csak azt a 13 pontot neve-zik így, melyek a németek és magyarok kollektív bűnös-ségét rögzítették. A rendelet automatikusan megfosztot-ta a magyarokat állampolgárságuktól, ami az állami al-kalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. Betil-tották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizár-ták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályoz-ták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, me-lyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

evanGélIkus vallás: másképpen lutheránus vallás, mely a Luther Márton által elindított reformáció során jött létre. Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki 95 pontból álló javaslatait a wittenbergi vár templomá-nak kapujára. Luther célja a katolikus egyház megrefor-málása volt, ám végül egyházszakadás alakult ki.

hűséGGel a hazához MozGaloM: a Volksbunddal szemben 1942-ben jött létre Bonyhádon a magyarérzelmű svábokat tömörítő Hűséggel a hazá-hoz mozgalom.

MálenkIJ robot: 1944-45 telén a szovjet hadsereg katonái kb. 131.000 főt, köztük kb. 50.000 német nemzetiségű személyt hurcol-tak el a Szovjetunióba, ahol évekig kemény fizikai munkát végeztettek velük bányákban. A legenda szerint a szov-jet katonák az áldozatok elfogásakor a „маленькая работа” (malenykaja rabota, kis munka) kifejezést hasz-nálták (a völgységi falvakban azt mondták, hogy a Bács-kában kell leszedni a kukoricát), így terelve el az elhur-coltak figyelmét. A nehéz munka, éhínség és hideg miatt kb. egyharmaduk nem tért vissza.

polGárI Iskola: A négyéves képzési idejű polgáriba az elemi népiskola négy osztályának elvégzése után (vagyis a mai 5. osztály-ban) iratkozhattak be a tanulók. Elvégzése után az ala-csonyabb képzettséget igénylő tisztviselői, ipari, keres-kedői pályák betöltésére nyílt lehetőség.

potsDaMI konFerencIa: a II. világháború európai szakaszának befejezését köve-tően a szövetséges nagyhatalmak (Amerikai Egyesült államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió) 1945. július 17 – augusztus 2. között a Berlin mellett fekvő Potsdamban tartottak tárgyalást az érintett országok sorsáról és a háborús jóvátételekről. Ez tulajdonképpen a háború diplomáciai lezárásának tekinthető. Többek között azt is előírták, hogy a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon élő németeket át kell telepíteni Németországba.

staFírunG: kelengye, a hozomány egyik fajtája, amit a lányos csa-lád állított össze (néhol a legényé is). Elsősorban vászonneműből állt (pl. ruhák, párnák, lepedők, kendők, abroszok, zsákok), de hozzá tartozhattak a lakás feldí-szítésére szolgáló cserépedények és a ruhanemű tar-tására szolgáló ládák, bútorok is. A kelengye adása a ki-házasításnál általában kötelező volt, ezért nagy anyagi terhet jelentett a lányos háznál. Többfelé mondták is, hogy „ahány lánya volt, annyiszor égett le a háza”.

volksbunD: 1939-ben egy Tolna megyei faluban, Cikón bontott zászlót a Volksbund, a Magyarországi Németek Népi Szövetsé-ge (Volksbund der Deutschen in ungarn), mely a Német Birodalom eszméit közvetítve a magyarországi németek politikai vezetését tűzte ki célul.

völGyséG: Tolna megye területén, a baranyai Hegyhát folytatásában a Kapos és a Sió-Sárvíz völgye közé zárt löszös domb-vidék, amelyet a csapadékvíz eróziója mély völgyekkel tagolt. Legjelentősebb települése Bonyhád. A 18. szá-zad során nagy létszámban németekkel népesítették be, a Tolna – Baranya megyék területét kitevő Schwäbische Türkei (Sváb Törökország) része.

SZóJEGyZÉK

22

1. kutass önállóan!Helytörténeti gyűjtőmunka

Ha készült kiadvány a lakóhelyedről, lapozd fel. Menj el a helytörténeti kiállításra, írd meg benyomásaidat az is-kolaújságban!

2. MesélD el, naGyI!Családtörténeti gyűjtőmunka

Ha a családoddal is történt a megismertekhez hasonló eset, akkor kérdezd meg erről a nagyszüleidet! Az in-terjúról készíts hang- vagy videofelvételt! Ha ezzel kap-csolatos tárgyakat is őriznek, fotózd le azokat!

3. aMíG MéG látható!Fotódokumentáció

Készíts fotókat településed nemzetiségi szokásairól, ünnepeiről, életmódjáról, viseletéről! A legjellemzőbb fotókból készítsetek albumot!

4. zene az kell!Zenei CD összeállítása

Gyűjtsetek nemzetiségi népzenét a rádióból, CD-ről, internetről! Készítsetek hangfelvételt a település la-kóival!

a skanzen honlapJáról letölthe-tő szeMelvények és DokuMentuMok JeGyzéke

• A potsdami konferencia közleménye a német lakos-ság áttelepítéséről

• A nemzeti kormány 12330/1945. ME sz. rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítésről

• A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 84/1950. MT sz. rendelete a magyarországi német la-kosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlá-tozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetéséről

• A Magyar Köztársaság kormányának 4300/1947. ME sz. rendelete a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepített szlo-vákiai magyarok elhelyezése érdekében a 12330/1945. ME sz. rendelet értelmében Németországba való át-telepítés

• Mindszenty József bíboros pásztorlevele az esztergo-mi érsekség német anyanyelvű papjaihoz és a Magyar püspöki Kar tagjaihoz

• Hidas népszámlálási adatai

• 1945. április 10-i jelentés Hidasról

• Tudnivalók (Kundmachung)

• Bukovinai székely honosítási okirat

• A köztársasági elnök 1945/33. számú alkotmánydek-rétuma a német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről

• 1946: XV. törvénycikk Magyarország és Csehszlová-kia között lakosságcsere tárgyában

aJánlott honlapok:

www.svabkitelepites.huwww.filmhiradok.nava.huwww.emlekpontok.hu

FELDOLGOZáS AZ ISKOLáBAN, ALKOTáS

KÉRÜNK, HOGy A KuTATáSOTOKBóL KÉSZÜLT ANyAG EGy PÉLDáNyáT JuTTASD EL A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MúZEuMBA, HOGy MEGőRIZHESSÜK AZ uTóKORNAK!

MúzeuMpeDaGóGIaI osztályszabaDtérI népraJzI MúzeuM 2001 szentenDre, pF. 63