Maróthy Miklósné KÉMIA14 15 Ásványok és kôzetek vagy fotóik bemu-tatása A mf. alapján Földrajz: ásványok, ércek, kôzetek Kísérlet, szemléltetés Képesség-fejlesztés

TANMENETJAVASLAT

Maróthy Miklósné

KÉMIA12—14 éveseknek

címû tankönyvéhez

3

KÉMIA TANMENETJAVASLATOK

I. Heti 1,5 óra esetén (190 tanítási nap alapján legalább 36 teljes tanítási hetet feltéte-

lezve):

Éves órakeret 54 óra

7. osztály bevezetés 1 óra

új anyag feldolgozása 31 óra

gyakorlás, munkáltatás 8 óra

összefoglalás, rendszerezés7 óra

ellenôrzés 6 óra

felzárkóztatás 2 óra

összesen 55 óra

8. osztály ismétlés 3 óra




ellenôrzés 6 óra


összesen 55 óra

II. Heti 2 óra esetén (190 tanítási nap alapján legalább 36 teljes tanítási hetet feltéte-

lezve):

Éves órakeret 72 óra

7. osztály bevezetés 1 óra




ellenôrzés 7 óra


összesen 74 óra

8. osztály ismétlés 5 óra




ellenôrzés 6 óra


összesen 74 óra

Konsept-H Kiadó2081 Piliscsaba, Fô út 197.

Tel./fax: 06 26 373-367

E-mail: [email protected]

Internet cím: www.konsept.matav.hu

Felelôs kiadó: Simon István

Mûszaki szerkesztô: Borbély Tamás

Nyomás és kötés: Stílus Print Kft., Budapest

Felelôs vezetô: Telek István ügyvezetô igazgató

54

I. BEVEZETÉS A KÉMIÁBA I. II.

A KEVERÉKEK VILÁGA 14 óra 16 óra

Bevezetésre 1 óra 1 óra

Új ismeretek feldolgozására 8 óra 9 óra

Gyakorlásra – munkáltatásra 3 óra 4 óra

Összefoglalásra, rendszerezésre 1 óra 1 óra

Ellenôrzésre 1 óra 1 óra

ÓraszámI. II.

A tanítási óra anyaga Új ismeretek,fogalmak

Összefüggések

1.1.

2.

2.

3.

3.

4.

Bevezetés a kémiába

A kémia és akörnyezetvédelem

A kémia kísérletezôtudományAz anyagok tukajdon-ságai és változásai

A kémia tudomány

Levegõszennyezés,környezetsavasodáskörnyezetvédelem

Az anyagok tulajdonsá-gainak csoportosítása(fizikai-kémiai), vál-tozásA kémia eszközei

Tudományfejlôdés éskísérletezésTulajdonság ésszerkezet kapcsolata

Alkímia és vegyészet

Otthon és a kémiaGyermek és akörnyezetvédelem

Kísérlet,szemléltetés

Képesség-fejlesztés

Tantárgyközikapcsolatok

Megjegyzés

Anyagok, eszközökdiaképek

hf. Kukoricaszemekcsíráztatása: kipufo-gógázzal kezelt – nemkezelt. Környezetkí-mélõ mosószerek

tk. kockacukormelegítésevíz forralása

Fogadja el a baleset-mentes kísérletezésszabályait, megfigye-lôkészség fejlesztése.Legyen képes a ké-miai változást meg-különböztetni másváltozásoktól

KörnyezetFizika: halmazálla-pot- változás.

Visszakérdezésre akísérlet leírása és akörnyezetvédelem-ben való részvétel le-hetôségei javasoltak

A két kísérletezôcsoport egy-egykísérletet végez,közös megbeszélés,lejegyzés

Földrajz: légkörBiológia: romló kör-nyezet és egészségFizika: energia, ener-giaforrás

Egy kis kémiatörténet

Alakuljon ki a tanuló-ban a felelôsség akörnyezetért

Történelem: történel-mi korok és a kémia

Cél: Beszélgetés, azérdeklôdés felkeltése

Rövidítések:

Tk = Tanári kísérlet

tk = tanulói kísérlet

hf = házi feladat

mf = munkafüzet

fgy = tankönyvi feladatgyûjtemény

I. Tanmenetjavaslat heti 1,5 óra esetén

II. Tanmenetjavaslat heti 2 óra esetén

Az anyagok csopor-tosítása (különbözôszempontok szerint)

Szerves, szervetlenanyag. Atom. Egysze-rû, összetett anyagElem, vegyület, keverék

A tulajdonság ésösszetétel kapcsolat

Különbözõ ismertanyagok (konyhasó,víz, cukor, vas,szörp, ecet...)

Biológia: élô és élet-telen különbözôsége

fgy. 1. feladat. A cso-portosításokhoz a fü-zetbe képeket lehetgyûjteni, ragasztani

Legyen képes azanyagok csoportosítá-sára tulajdonságokalapján

76

5.4. Keverékek világaGáz halmazállapotúkeverékek. A levegõ

Keverék, tulajdonságaiGázkeverékElegy

videofilm: a csepp-folyós levegô tulaj-donságai

Legyen tisztában alevegõszennyezéskáros hatásaival

Biológia: légúti be-tegségekFizika: fûtôérték,égéshôMatematika: % fogal-ma

fgy. 2—8. feladataiközül lehet választani

ÓraszámI. II.


Összefüggések Kísérlet,szemléltetés



Megjegyzés

5.

6.

6.

7.

Folyadék halmaz-állapotú keverékek, ter-mészetes vizek

Oldatok, oldódás

Oldószer + oldandóanyag = oldatTelített-telítetlen oldatoldhatóság

A körülményekmeghatározzák egyváltozás lefolyását

A levegõszennyezéshatása az élôlényekre

A tiszta víz tulajdonságai

Természetes víz, kémiailag tiszta víz

tk. l. tankönyvcukor oldásakálium-nitrát oldásaTk. Jód oldásaA hal légzése

Ismerje fel a telítettés telítetlen oldatot

Biológia: a hal légzé-se, a vízben oldottoxigén szerepe

A halas kísérletetgyerek is megfigyel-heti otthon és beszá-molhat („szorgalmi”)

8.

8—9. 9—11.

7.

10. 12.

Oldatok töménysége

GyakorlásOldatok töménysége

Tömény és híg oldat. Tö-megszázalék (tömeg%)

A tömeg% gyakorlatihaszna, szerepe

Szilárd halmazállapotúkeverékekKeverékekszétválasztása

Kõzet, érc, ásványÜlepítés, szûrés,bepárlás, kristályosítás,desztillálás

11. 13. Víztisztítás Ivóvíz, szennyvíz

%-os összetétel és azércminôség összefüg-gése.Anyagi tulajdonság –szétválasztási mûveletkapcsolata

Legyen képes külön-bözô töménységûoldatok készítésére.Tudja alkalmazni azanyagokhoz mellékelthasználati utasítást

Tudjon egyszerû esz-közökkel megadotttöménységû oldatotkészíteni

Tudja alkalmazni a%számítást.Tudjon keverékeketegyszerû módszerek-kel szétválasztani.Ismerje fel a gyakor-latban a szétválasztá-si mûveleteket

Matematika: száza-lékszámítás

Gyakorló munka afüzetben

Földrajz: kôzet, érc,ásványFizika: forráspont,sûrûség

fgy. 9—83. feladataiA következôkbenminden órára javasoltegy számítási feladat

Matematika: ará-nyosság, egyenlet-rendezés

fgy. 84—93. felada-tai

Vasércek, tõzeg, ás-ványi szenek, bauxittk.: ülepítés, szûrés,lepárlásTk.: desztilláló beren-dezés bemutatása

98




MegjegyzésÓraszámI. II.


Összefüggések

12. 14.

13. 15.

Összefoglalás A tömeg%-os összeté-tel és a halmazállapo-tok kapcsolata

Gyakorlás, felzárkóz-tatás

14. 16. Témazáró ellenõrzés

1110

Érdekességek:Szabadváry: Az ele-mek nyomában

fgy. 94—95. feladatai




Megjegyzés

17—18.15.

16.

18.

Elemek és atomjaikjelölése

A vegyjel Az ismeretek gyarapo-dása és a tudományfejlôdésének összefüg-gése

Írásvetítô:Transzparens-sorozat

Tudja értelmezni azatommodelleket

Fizika: elektromosáram, elektromoskölcsönhatás, elekt-romos töltés

19. Az atomok szerkezete

17. 20. Atommodellek

Elemi részecskék: elekt-ron, proton, neutron –jelölésük, jellemzôikElektronhéj, atommagAtom-modellek

Semlegesség – p+- ése–-szám összefüggésep+-szám és anyagi mi-nôség összefüggéseÚj elemfogalom és ele-mi részecskék össze-függése

Periódusos rendszerÍrásvetítô:Transzparens

Tudja alkalmazni atanult összefüggése-ket

21. A periódusos rendszer Periodikus = ismétlôdôRendszám. Tömeg-szám. Relatív atomtö-meg

19. Periódusos rendszerMágneses appliká-ciós modellek

Tudja alkalmazni atanult összefüggése-ket

Fizika: energia fgy. 100—104. fel-adatai

22—23. A periódusos rendszerés az atomok szerke-zete

Az elektronburok szer-kezeteNemesgázokCsoport: – fôcsoport– mellékcsoportAtomtörzsKülsô elektronhéjVegyértékhéjVegyértékelektronok

A periódusszám, a fô-csoportszám és azatomszerkezet össze-függéseA kémiai folyamatok ésa vegyértékhéj kapcso-lata

ÓraszámI. II.


Összefüggések

II. ELEMEK VILÁGA

II/1. AZ ELEMEK ÉS ATOMJAIK,

A PERIÓDUSOS RENDSZER I. II.

10 óra 14 óra





Felzárkóztatásra 1 óra 1 óra

1312

A mf. és a fgy. fela-datai




Megjegyzés

24—25.20. Elektronszerkezet és aperiódusos rendszerGyakorlás

Vegyértékelektronok je-lölése 1—20. rendszámAtomok, elektronszer-kezet

Elektronhéjak felépíté-se. A periódus és azoszlop (csoport) tulaj-donsága

26.21. Nemesgázok, az elekt-ronburok stabilitása

Nemesgázok, stabilelektronszerkezet

Elektronszerkezet ésreakciósebességösszefüggése

27.22. Összefoglalás

28. Gyakorlás

29.23. Témazáró ellenôrzés

30.24. Felzárkóztatás

Elemi részecskék tulaj-donsága, helyük azatomban

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Periódusos rendszerMágneses appliká-ciós modellek

Bródy Imre, EdisonmunkásságaA világítás története(lehet kiselôadásvagy házi dolgozattéma)

Az ellenôrzô feladat-lap típushibái alapján

A tudomány csodáisorozat: Az anyagKémiatörténet: Ne-mesgázok felfedezé-se (kiselôadás is le-het)Bródy Imre Tungsramizzói világhírûek

Értse meg és tudjaalkalmazni a stabilszerkezetbôl adódókövetkezményeket

1514

Ásványok és kôzetekvagy fotóik bemu-tatása

A mf. alapján

Földrajz: ásványok,ércek, kôzetek




Megjegyzés

31.25.

26.

27.

Elemek csoportosítása

32. Könyvtári óra

Fémek, nemesfémekjellemzôi, tulajdonsága-ik. Félfémek. Helyük aperiódusos rendszerben

Ismerkedés a szakiro-dalommal

Tulajdonság és fel-használás közöttiösszefüggés

A természettudomá-nyok helye a könyvtárirendszerben

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Különbözô fémek ésnemfémek bemuta-tása, tulajdonságaikvizsgálataA tudomány csodái:Az anyag (részletek)

Értse meg, hogy azeltérô tulajdonság akülönbözô szerkezetkövetkezménye

Történelem:bronzkor, vaskor

33. A fémek Kémiai kötés. Kémiaikötés energiájaFémes kötés – fémrács:delokalizált = helyheznem kötött és kötöttelektronok – áramve-zetésKristály, kristályrács

Szerkezet és tulajdon-ság összefüggése

Különbözô fémek –felismerési gyakorlat

Ismerje fel a fémeskötés tulajdonság-meghatározó szere-pét

Kiselôadás téma: avas és az élô szerve-zet, vashiány

Földrajz: vasérclelô-helyek és feldolgozá-si helyek

34. A vas Jellemzôi, tulajdonsá-gai, elôfordulása, elôál-lítása: nyersvas, acél,ötvözet, felhasználás

A vas és az emberkapcsolataA korrózió és gazdasá-gi következményei

tk. 1. Vasszög rozs-dásodása2. Galvánozás: vasbevonása rézzel

Ismerje fel a fémeskötés tulajdonság-meghatározó szere-pét

28. Földrajz: bauxitlelô-helyek és feldolgozá-si helyek

35. Az alumíniumA réz

Jellemzôi, tulajdonsá-gai, jelentôsége, fel-használásaA réz ötvözetei: sárga-réz, vörösréz, bronzPatina

A réz és az alumíniumélettani hatásaA réz és az ember

Bauxit, timföld,alumíniumvörösréz, sárgaréz,bronz pénzérmék éstárgyak

Értse a nyersanyagokés az energia gaz-daságos és takarékosfelhasználásánakszükségességét

II/2. FÉMEK ÉS NEMFÉMEK I. II.

21 óra 26 óra





Felzárkóztatásra – 1 óra

1716

Környezetvédelem,ólomszennyezések

Történelem: az ólomés a nemesfémek fel-használása a törté-nelmi korokbanFizika: hôtágulás,olvadáspont




Megjegyzés

36.29. Ólom, higany

Nemesfémek

Jellemzô tulajdonsá-gaik, felhasználásukÓlomötvözetek:betûfém, sörét, for-rasztóónHigany: hômérôÖtvözetei: amalgámokTulajdonságaik, felhasz-nálásuk, jelentôségük

Az ólom élettani hatásaNemesfémek és azemberiség történelmeközötti kapcsolat

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Higany hatástalaní-tása: kénporralA tudomány csodáisorozat: Az anyag

Sajátítsa el akörnyezettudatosmagatartást

Biológia: klorofill, azöld növényekfontossága

37.30. A II. fôcsoport elemeiMagnézium, kalciumAz I. fôcsoport elemeiNátrium, kálium

Jelentôségük az élôlé-nyek szervezetében ésa kôzetalkotásban

Mészkô, dolomit,márvány, cseppkô,kréta, gipsz, kagyló,csigaház...Nátrium, kálium:tárolásukKôsó, tengervíz

Ismerje fel az egyénszemélyes felelôssé-gét az egészség meg-ôrzésében, környe-zete megóvásában

mf. feladataiMatematika, fizika:mértékegység ésegyütthatói

38.31. Az anyagmennyiség Az anyagmennyiségmértékegysége: mól1 mol atom tömegeAvogadro-szám, ér-téke: 6 ⋅ 1023

M moláris tömeg: 1 molatom tömege

A kémiai anyagmennyi-ség (mól), a moláris tö-meg és a hétköznapianyagmennyiségek (tö-meg) kapcsolata

Írásvetítô transz-parens6 ⋅ 1023 szám nagysá-gának érzékeltetése

Értse meg, hogy ahétköznapokban mér-hetô anyagmennyi-ség óriási részecske-számot jelent

fgy. 105—135. fel-adatai közül a mf. dif-ferenciálása szerint

39—40.32. Gyakorlás 1 mol elemi részecsketömege

A kémiai jelek meny-nyiségi értelmezésérevonatkozó ismeretekalkalmazása

41.33. A fémek összefoglalása

42.34. Gyakorlás

43.35. Témazáró ellenôrzés

44.36. Felzárkóztatás

1918

Külsô héjon lévôelektronok szerepe




Megjegyzés

45.37.

38.

39.

40.

Nemfémes elemekHidrogén

Kovalens kötés. Moleku-la, képlet, apoláris kova-lens kötés. A hidrogéntulajdonságai, elôfordu-lása. Hidrogén molekulakialakulása, képlete: H2

Kötés és a nemesgázközötti kapcsolat

46. A VII. fôcsoport elemeiA klór

Tulajdonságai, elôfor-dulása, felhasználásaA klórmolekula kialaku-lása, képlete: Cl2. Nem-kötô elektronpárok. El-sôdleges kötés, másodla-gos kötés, molekularács

A tulajdonság és a fel-használás összefüg-gése. A szerkezet és atulajdonság összefüg-gése

47. A VI. fôcsoport elemeiAz oxigén

A kén

Kettôs kovalens kötésOxigén molekula kép-lete: O2. Tulajdonságai,felhasználásaÓzon: O3. Tulajdonsá-gai, felhasználása

Szerkezete: 8 atomosmolekulák. Kristályos ésamorf kén. Felhasználása

A növények, az állatok,az ember és az oxigénkapcsolataOxigén és ózon eltérôszerkezete és eltérô tu-lajdonságai

48. Az V. fôcsoport elemeiNitrogén, foszfor

Háromszoros kovalenskötés. Nitrogén moleku-la képlete: N2

Tulajdonságai, szerke-zeti stabilitása, elôfordu-lása, felhasználásaFoszfor: allotrop módo-sulatai, fehér és vörösfoszfor, atomrács

A szerkezet és a reak-cióképesség kapcsola-ta. Élettani szerep

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Tk. Hidrogén elôál-lítása sósavból cink-kel. Durranógázpró-ba. A hidrogén égé-se. „Robbanó” szap-panbuborék

Legyen képes az egy-szerû molekulák elemiösszetételének megál-lapítására, elemmole-kulák modellezéséreösszegképlet alapján

Kiselôadás lehet:Semmelweis Ignácmunkássága

Tk. Klór elôállításaTk. Jód szublimá-ciójaKülönbözô moleku-lamodellekSemmelweis Ignác, azanyák megmentôje

Legyen képes azegyszerû molekulákelemi összetételénekmegállapítására,elemmolekulák mo-dellezésére összeg-képlet alapján

Újságcikkek, napi in-formációk gyûjtése azózonpajzsról. A brazí-liai esôerdôk kipusztí-tásának hatása, oka(gyûjtômunka könyv-tárak folyóiratgyûjte-ményében) A téma-kör házi dolgozat írá-sára is alkalmas

Tk. oxigén fejleszté-se káliumpermanga-nátból. KimutatásaÉgéstápláló hatásaO2 modellje

Kén. 8 atomosgyûrû-modellje

Legyen képes azegyszerû molekulákelemi összetételénekmegállapítására,elemmolekulák mo-dellezésére összeg-képlet alapján

A foszfor felfedezéseIrinyi János, a gyufafelfedezôjeKiselôadás: Irinyimunkássága

A vörös és fehér fosz-for különbözô gyul-ladási hômérsékleteA fehér foszfortárolásaNitrogénmolakulamodellje

Biztonsággal tudjafelírni az elemmole-kulák szerkezeti ésösszegképletét

2120

Földrajz: ásványiszenek és lelôhelyek,keletkezésük

Szén (gyémánt) azirodalomban – gyûjtô-munka




Megjegyzés

49.41. Az IV. fôcsoport elemeiA szén, a szilícium

Természetes elemiszenek: gyémánt, grafitMesterséges elemiszenek: faszén, aktívszén, koromAtomrács, rétegrácsA gyémánt és a grafitszerkezete, tulajdonsá-gai, felhasználásaAdszorpszció

A szerkezet és a tulaj-donság összefüggése

50.42. A molekulákból álló ele-mek anyagmennyisé-gének értelmezése

1 mol molekula tömege,a képlet jelentése.Többmol molekula jelölése,tömege, a képlet jelen-tései

A molekula moláris tö-megének és az alkotóatomok moláris töme-gének összefüggése

51—52.43. Gyakorlás

Az elemek összefogla-lásaGyakorlás

53.44.

54.

A nemfémes elemekösszefoglalása

55.45. Témazáró dolgozat

56. Felzárkóztatás

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Különbözô ásványiszenektk. tintás víz tisztítá-sa aktív szénporralaceton gôzök meg-kötésea grafit vezetôképes-sége

Legyen képes tulaj-donságok megállapí-tására a szerkezetalapján

Matematika: hatvá-nyozás

Az összefoglaló órarésze a mól fogalomkiterjesztése

A felmérô lapok kö-zött van csak a nem-fémeket ellenôrzô ésaz elemekrôl diag-nosztizáló feladatlapis. Bármelyik vagymindkettô is megírat-ható a rendelkezésreálló idô szerint.

Írásvetítô transz-parens

Ismerje fel, hogy6 ⋅ 1023 db részecskebármilyen elemi vagykémiai részecske 1molját jelenti

2322

III. A VEGYÜLETEK VILÁGA

OXIDOK I. II. I. II.

10 óra 18 óra 13 óra 15 óra

Új ismeretek feldolgozására 6 óra 6 óra 5 óra 5 óra

Gyakorlásra – munkáltatásra 2 óra 4 óra 2 óra 2 óra

Összefoglalásra, rendszerezésre 1 óra 3 óra 4 óra 5 óra

Ellenôrzésre 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra

Felzárkóztatásra – 1 óra 1 óra 2 óra

Év végi összefoglalásra 1 óra 2 óra – –

Természetismeret: azégés fajtái ésfeltételei, tûzoltás

Kiselôadás: Lavoisiermunkássága




Megjegyzés

57.46. A vegyületek világaAz oxidok

A vegyületek jellemzôi:égés, oxigén, oxid, egye-sülés, energiatermelôfolyamat – exotermFém-oxid, nemfém-oxid

Az exoterm folyamatokjelentôsége életünkben

ÓraszámI. II.


Összefüggések

tk. 1. A gyertyalángszerkezete 2. Mg égé-se 3. Faszén égéseTk. 4. A hidrogénégése (Zn + sósav)

Legyen képes a reak-ciótípusok ismertetô-jegyeinek alapján atanult reakciók beso-rolására

Biológia: a víz szere-pe az élôvilágbanFizika: víz mint ener-giaforrás, forráspontjaés fagyáspontjaFöldrajz: jéghegyekTörténelem: jégkorszak

58—59.47.

48.

49.

50.

Nemfémek oxidjaiHidrogén-oxid

Hidrogén-oxid = víz. Bomlás energiaelnyelô = en-doterm folyamat. Durranó-gáz. A H2O képlet jelenté-se. Kémiai egyenlet. Di-pólusmolekulák. Polárisanyag. Molekularács – jég

A víz és az élet kapcso-lata

60. Vegyületek anyag-mennyisége, a kémiaiegyenlet mennyiségiviszonyai

61—62. Gyakorlás

Az anyagmegmaradástörvénye

A kémiai egyenlet és atömegmegmaradás tör-vényének kapcsolata

63. A szén oxidjaiSzén-dioxid

Szén-dioxid: vegyérték,szabad vegyérték, aCO2 tulajdonságai, ki-mutatása, felhasználá-sa. Poláris kötés, apolá-ris molekula, szárazjég

A szén-dioxid és azélôlények kapcsolata

Tk. 1. Vízbontás2. Hidrogén égetése

Legyen képes a reak-ciótípusok ismertetô-jegyeinek alapján atanult reakciók beso-rolására

Biológia: fotoszin-tézis, légzés

ÜvegházhatásTk. CO2 kimutatása1. meszes vízzel2. égô gyertyával

Értse meg és alkalmaz-za az egyenletírás ele-mi lépéseit. Alkalmaz-za a kémiai jeleket areakciók anyagainakjelölésére

2524

Matemetika: egyenesarányosság

Matemetika: száza-lékszámítás

fgy. vegyületekanyagmennyisége;oxidok

Házi dolgozatnak al-kalmas téma: levegô-szennyezés

Szmog, levegô-szennyezés

Tömegmegmaradástörvénye.fgy. 174. o.Egyesülés, bomlás




Megjegyzés

61—62.

51.

52.

Kémiai számítások A megoldás menete Kémiai egyenletA tömegmegmaradástörvénye

64. Szén-monoxid

Szilícium-doixid

Keletkezése, tulajdon-ságai. Redukció –redukálószerFelhasználásaÉghetô gázokKvarc

A szén-monoxid élet-tani hatása

65 A kén oxidjaiKén-dioxidKén-trioxidA nitrogén oxidjaiA foszfor oxidjai

Keletkezésük, tulajdon-ságaik, felhasználásuk

A levegôszennyezésés az egészség kap-csolata

66—67. Kémiai számítások Vegyületek tömeg%-osösszetétele

Kémiai egyenlet. Molá-ris tömeg, %-os össze-tétel számítás

68. Gyakorlás: nemfém-oxi-dok (ellenõrzés)

53. 69. Összefoglalás

54. 70. Témazáró ellenôrzés


55. 72—74. Év végi rendszerezés

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Tk. Kén-dioxid elôál-lítása kén égetésévelRéz + salétromsavNitrogén-dioxid

Egyszerû kémiaiszámítások kémiaiegyenlet alapján

Sztöchiometriai szá-mítások logikájánakfelismerése

2726

Fizika: az áramforráspólusai

Tk. 1. Alumíniumportszórjunk lángba!2. Alumínium + oxi-gén → alumínium-oxid oldása vízben,lúgban, savban

fgy. oxidok




Megjegyzés

7. Az alumínium-oxid Alumínium-oxid keletke-zése, képlete, felhasz-nálásaKorund, smirgli, rubin,zafír, védôrétegElektrolízis, katód, kat-ion, anód, anion, amfo-ter, ionvegyületek áram-vezetése

Gazdaságosságimutatók

ÓraszámI. II.


Összefüggések

Legyen képes az ion-vegyületek megszer-kesztésére

Tk. Acél gombostûégetése oxigénben

fgy. oxidokA vaskohó környe-zetszennyezése

Alakuljon ki benne aszemélyes felelôsségés igény a cselekvésilehetôségek keresé-sére a közvetlen kör-nyezet megóvásában

6.

8. A vas oxidjai Vas(II)-oxid FeO,vas(III)-oxid Fe2O3 tulaj-donságai, keletkezése,elôfordulása – vas-ércekRedukálószer a kokszVasgyártás: kohóbannyersvasgyártás,kemencében acél-gyártás

Ipari tevékenység éskörnyezetszennyezés –az ember felelôsségeA tulajdonság, aszerkezet és a kémiaifolyamat összefüggése

7.

A Ca vegyület és azipar kapcsolata

Tulajdonságai, keletke-zéseKalcium-oxid elôállítá-sa, felhasználása,mészégetés

5. 6. Kalcium-oxid A CaCO3 bomlásegyenlete még nemkövetelményfgy. oxidok

Tk. Ca égése: gyors,lassú

Kémiai számítások

Magnézium-oxiIon – pozitív ionMagnéziumionOxidion. IonkötésIonvegyületek képleteIonok vegyértéke

A szerkezet és a tulaj-donság összefüggése

4. 5. Fémek oxidjaiMagnézium-oxid

1—3. 1—4. Ismétlés

mf. feladataitk. Mg szalag ége-tése

Fizika: elektromostöltés, elektromoskölcsönhatásBiológia: emésztés

Ionvegyületek képle-tének írása

2928

13. Témazáró ellenõrzés12.

14—15. Oxidok – rendszerezés,felzárkóztatás

13.






Összefüggések

11. Összefoglalásfém-oxidok

12. Gyakorlás

10. Oxidáció és redukció9.

10.

11.

Együtt lejátszódó folya-matokOxidáció: elektronle-adásRedukció: elektronfel-vételElektronátmenettel járókémiai folyamatok

Tk. Na égetéseklórgázbantk. NaCl vezetôké-pességének vizsgá-lata szilárd állapot-ban és oldatában

Ismerje fel a reakci-ókban oxidálódó, ill.redukálódó anyago-kat

Matematika: egyenesarányosság, száza-lékszámítás

fgy. 178. o.Tudjon egyenlet alap-ján kémiai számításo-kat végezni

9. Kémiai számításokGyakorlás

A vas és az alumíniumgyártásával kapcsolatosszámítások A fém-oxidok %-osösszetételével, elôál-lításával kapcsolatosszámítások

8.

3130

I. A VEGYÜLETEK VILÁGA

BÁZISOK, SAVAK, SÓK I. II.

27 óra 35 óra











Összefüggések

6. II. Vegyületek világa:bázisok, savak, sókBázisok

IndikátorokÖsszetett ionBázis, lúg, disszociáció,lúgos kémhatás,csapadék

A lúgos kémhatás és aszabad hidroxidionokkapcsolata

4. tk. Na, K, Ca, Mg, Al,CaO, MgO, Al2O3 ol-dása vízben és vizs-gálatuk indikátorral

Tudja az anyagok tu-lajdonságait megálla-pítani érzékszervek-kel, kísérletek alap-ján, és pontos megfi-gyeléseket végezni.Reakcióegyenletekírása

17. Az ipar szempontjábólfontos bázisokNátrium-hidroxidKalcium-hidroxidAlumínium-hidroxid

15. DisszociációNaOH tulajdonságai,felhasználása, mész-oltásAz oltott mész tulajdon-ságai, felhasználása,elôállításaMeszes vízAz alumínium-hidroxidtulajdonságai

A méreg hatása az élôszervezetreA kémhatás és avízben való oldódáskapcsolata

Tk. NaOH oldásavízbenTk. Kalcium-oxidoldása vízbenAz alumínium-hidro-xid kémhatása

Ismerje fel a tulajdon-ság és a felhasználásközötti összefüggést

18. A szalmiákszesz vagyammónium-hidroxid

16. Az ammónia tulajdon-ságai, elôállításaA szalmiákszesz fel-használásaAmmóniumionNH4

+ összetett ionMegfordítható folyamatProtolitikus kémiaifolyamatH+ = p+

Az oldás és a szerkezetkapcsolata

Tk. ammónia oldásavízbenAz oldat kémhatása

Legyen képes a tulaj-donságok megállapí-tására kísérlet alap-ján

3332






Összefüggések

19—20. Kémiai számítások(gyakorlás)

17.

A fémek és oxidjaikbázisképzôk

21. Összefoglalás,tudáspróba

18.

A sav fogalmaSavmaradékionOxóniumion, pH skála,univerzál indikátor,savas kémhatás

H+ = p+

A savas kémhatás és aH3O+ ion

24. Savak20.

22. Ellenôrzô felmérés


19.

tk.-Tk. Savak oldásavízben, kémhatásukvizsgálata indikáto-rokkal. Oldatokvizsgálata univerzálindikátorral

fgy. feladatai a 179.oldaltól válogatva

Matematika: száza-lékszámítás, egye-nes arányosságSztöchiometria

Biológia: bôrbarátanyagok, a bôr pH-ja

Tudja a pH skálahasználatát, akémhatás megál-lapítását

25. Savak jellemzô reakciója

21. Fémek redukáló soraKözömbösítésA só fogalma

A reakciósebesség ésa redukálóképességösszefüggése

tk. Híg kénsavban éssósavban Mg, Zn, Fe,Cu oldásaHidrogén kimutatásaRéz-oxid redukálásahidrogénnel

26. Sósav HCl22. TulajdonságaiVizes oldata a sósav,tulajdonságai, elôfor-dulása, elôállítása, fel-használásaA kloridion

A sav erôssége és adisszociáció összefüg-gése

Tk. Hidrogén-kloridgáz elôállítása, oldá-sa vízben, kémhatá-sának vizsgálataSósav pH-jának vizs-gálata

Biológia:gyomornedv – fehér-jeemésztés

Legyen képes azanyagokkal való gon-datlan bánásmód kö-vetkezményeinek fel-ismeréséreIsmerje fel a kémiaitulajdonság és fel-használás kapcso-latát

3534






Összefüggések

Ismerje a baleset-mentes kísérletezésszabályait

27. A VII. és a VI. fôcsoportelemeinek savjaiOxigéntartalmú savakA kénessav H2SO3

23. Hidrogén-fluorid (foly-sav), hidrogén-bromid,hidrogén-jodidDihidrogén-szulfid (kén-hidrogén). Tulajdonsá-gaikHidrogén-szulfitSzulfition SO3

2– tulajdon-ságai, felhasználása

A kénessav színtelenítôtulajdonsága, felhasz-nálása. Környezet-szennyezés

A kénessav színte-lenítô hatásánakvizsgálata

28. A kénsav H2SO424. Kén-trioxid SO3

Hidrogén-szulfátSzulfátion SO4

2–

Tulajdonságai, reakciói,felhasználása. Oxidálósav, vízmegkötô

Tömény és híg saveltérô viselkedése afémekkelOH– és H3O+ egyensúlyés kémhatás összefüg-gése

Tk. Tömény kénsavhígtása, vizsgálataindikátorokkal. Akénsav vízelvonó tu-lajdonságának vizs-gálata. Fémek oldá-sa kénsavban

29—30. Kémiai számítások25. Lúg és sav összeön-tésekor keletkezettoldat kémhatásaszámítások alapján

tk. Kénsav közöm-bösítése NaOH-dal

Matematika: egye-nes arányosság,százalékszámítás

fgy. feladatai a 180.oldaltól

Kiselôadás vagy házidolgozat (esszé)téma: savas esôk

31. Salétromsav HNO3

Foszforsav H2PO4

26. Elôállítása, tulajdonsá-gai, tárolása, kémiai re-akciói. Nitrátion NO3

– fel-használása. Választóvíz,kristályvíz. Foszfor-pen-toxid. Foszfátion PO4

3–

NO2 és a környezet-szennyezés. Nitrogén-mûtrágyázás, vízszeny-nyezés és az emberegészsége. Gyógyá-szat, szívgyógyszer

Tk. Fémek oldásahíg salétromsavbanRéz oldása cc.HNO3-ban

Nobel-díj

32. Szénsav H2CO3

Kovasav

27. A szénsav tulajdonsá-gai. Karbonátion CO3

2–

Elôfordulása a termé-szetben. Élettani hatá-sa

A szénsav tulajdonsá-gai és felhasználásaközötti kapcsolat

tk. CO2 oldásavízben, az oldat vizs-gálata indikátorokkalSzódavíz készítése

Gyógyvizek Magyar-országon. Házi dol-gozat téma: szénsavaz étkezésben és atermészetben

33—34. Kémiai számítások(Gyakorlás)

28. fgy. 269—301. fel-adatai

3736






Összefüggések

35—36. Összefoglalás,tudáspróba

29.

37. Ellenôrzô felmérés30.

38. Hiányok pótlása

Savképzô anyagok,nemfémek és oxidjai

39. A sók31.

32.

A só fogalma, képzésükCsoportosításuk sav-maradékionjaik szerint

Csoportosításuk és fel-építésük közötti kapcso-lat, só – sav kapcsolat

40. Sók keletkezése I. KözömbösítésselFém-oxid + sav, só +sav, só + só egymásrahatásakor

Vegyületek egymásrahatásakor az alkotórészionok kicserélôdnek

41. Sók keletkezése II. Redoxi folyamatokkal:egyesüléssel, fém + savreakcióval, fém + sóreakcióval

Fémek redukáló sora ésa kémiai folyamatokbekövetkezése

Különbözô sók A képletíráshoz afgy. 170. feladata

Kiegészítô kísérlet:Saturnus fája, Dianafája

Képletírás és névkép-zés jártasságának ki-alakítása

Tk. NaOH és Ca(OH)2

reagáltatása sósav-val, salétromsavvalés kénessavval

Egyenletletírási jár-tasság kialakítása

Tk. Na égetése klór-gázban. Zn + S keve-réke. Al + I2 keveréke(+víz)tk. Rézszulfát oldat +vasszög. Higany(II)-nitrát + kétforintos

Egyenletletírási jár-tasság kialakításaSzámolási készségfejlesztése

31.

Fontosabb sók I.Kloridok: a sósav sóiSzulfidok: a kénhidro-gén sóiNitrátok: a salétromsavsói

Kémiai egyenletek,számítások (Gyakorlás)

33.

32.34. Nátrium-klorid NaClkonyhasó, kôsó ter-mészeti elôfordulása,tulajdonságaiSzilvin, szalmiáksó,pétisó, salétrom

A nátrium-klorid élettaniszerepe, felhasználásá-nak és tulajdonságainakösszefüggése

Tk. Sós hûtôkeverékkészítése, sós víz +vas (gemkapocs),csíráztatás sósvízben, NH3 + HClgáz egyesítésetk. Tûzírás KNO3-tal

fgy. feladatai a 182.oldaltól

Só és környezet-védelem

Az anyagok tulajdon-ságainak megállapí-tása kísérletek alap-ján

3938






Fontosabb sók II.Karbonátok: a szénsavsóiSzilikátok, a kovasavsói

Szulfátok: a kénsav sóiFoszfátok: a foszforsavsói

44.35.

36.

Szóda, sziksó, kristály-víz, szódabikarbóna,mészkô. Természetbenielôfordulásuk. Reakció-ik. Habarcs, cement,betonVízüvegGlaubersó, gipsz,alabástrom, rézgálicFelhasználásukKalcium-foszfát

A szikes talajok, a nö-vények és az emberkapcsolata. Sók a ház-tartásban és az ipar-ban. A tulajdonságokés a felhasználásösszefügése

Háztartásunkszervetlen anyagai

Megismert környezet-szennyezések

46.37. Hypó: fehérítô, fertôtle-nítô. Klórmész: fertôtle-nítô. Vízkôoldó: ecet +sósav. Sütôporok,timsó, súrolószerekA környezetszennyezôanyag fogalma. SzmogÜvegházhatás. Ózon-lyuk. Eutrofizáció. Ter-mikus szennyezés

A tulajdonságok és afelhasználás közöttikapcsolat. A környezet-szennyezés hatása azélôlényekre

tk. NaHCO3 melegí-tése CO2 kimutatásaMészkô + sósav CO2

kimutatásaTk. Tojáshéj + sósavtk. Mészégetés,mészoltás. Tojáshéjhevítése, oldásavízbentk. Titkos írás CuSO4

oldattal

Kémiai egyenletek,számítások (Gyakorlás)

45.

KôzetEgyesülés, bomlásExoterm, endotermreakciókLúgos kémhatás

Az üveggyártás tech-nológiájaSzilikátok

fgy. 182. feladatától

A víz keménységifoka NKo skála

Kísérleti megfigyelé-sek magyarázata atanultak alkalmazásá-val

Takarékos fel-használás, a méregjelismerete, a mérgezôanyagok körültekintôhasználata. A környe-zetszennyezés követ-kezményeinek felis-merése, a környezet-tudatos magatartáselsajátítása

Összefüggések

47. Összefoglalás,tudáspróba

38.

48. Ellenôrzô felmérés39.

49—50. Rendszerezés,szervetlen kémia

40. Reakciósebességbefolyásoló tényezôi:töménység, hômérsék-let, daraboltság (felület)

A reakciósebességismeretterjesztô jel-legû, nem követel-ményfgy. 302—345. fel-adatai

4140

II. SZERVES ANYAGOK KÖRNYEZETÜNKBEN

I. II.

15 óra 24 óra






Év végi összefoglalásra 2 óra 6 óra




MegjegyzésA tanítási óra anyaga Új ismeretek,fogalmak

51. Szerves anyagok kör-nyezetünkbenIpari és háztartásienergiahordozók

41.

Összefüggések

Megújuló és nemmegújuló energia

52—53. Szénhidrogén, földgáz42. SzénhidrogénA földgáz anyagi össze-tétele

54—55. A metánA kõolaj

43. SújtólégA kõolaj összetevõi

56—57. Az oxigént tartalmazõszerves vegyületek –alkoholok

Az élelmiszerek szervesanyagokSzerves savak

44.

58.45. Savasság szervesvegyületeknél

Zsírok és olajok59.46.

47.

Zsírok és olajok szere-pe a szervezetben,tulajdonságaik

Szénhidrátok60. Szénhidrát

Keményítõ, cellulóz61. A keményítõ és a cel-lulóz tulajdonságai

ÓraszámI. II.

Környezetszennyezôhatások

4342


62. Nitrogén tartalmúszerves anyag a fehérje

48.

63. Háztartásunk szervesanyagai

49.

64. Szerves anyagok ahétköznapokban

50.

65—66. Összefoglalás51.

67. Gyakorlás52.

68. Témazáró ellenõrzés53.

69—74. Év végi összefoglalás54—

55.

Összefüggések

Fehérje

ÓraszámI. II.




Megjegyzés

Documents

Maróthy Miklósné KÉMIA14 15 Ásványok és kôzetek vagy fotóik bemu-tatása A mf. alapján Földrajz: ásványok, ércek, kôzetek Kísérlet, szemléltetés Képesség-fejlesztés