Támogatónk

h́ ́ b

2013. FEBRUÁR – SVÁT-ADAR 5773. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XI. REG. ÉVF. 2. SZÁM, 201. SZÁM

AKomáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden érdeklődőt a Shalomklub purimi összejövetelére, melyre a „Mi is itt vagyunk” program kereté-

ben kerül sor 2013. február 24-én, vasárnap 14:30-kor a Menház WallensteinZoltán termében. A programból: Riszovannij Mihály szól az ünnepről, Megilaolvasás, Zuzana Vitálová (Pozsony) zeneterapeuta előadása a komáromi szüle-tésű Lehár Ferencről, Purimi tombola és meglepetések, Hámán táska, bar-chesz, csurgós kakaós kalács és egyéb purimi finomságok.

A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! �

Purim Komáromban

HITKÖZSÉGI HÍRADÓTizenötféle gyümölcs az ünnepen Széder este

AKomáromi Zsidó Hitközség azidén is megrendezi hagyományos

széder estjét, melyre ezúttal a 2. szé-deren, 2013. március 26-án, kedden18:00-tól kerül sor a Menház ZsidóKulturális és Közösségi Központ Wal-lenstein Zoltán termében. A kóser va-csora ára 3 EUR. Jelentkezni 2013.március 17-ig lehet a kile@menhaz.skcímen vagy a KZSH titkárságán, tel:7731-224. �

Tu Bi Svat ünnepe a Shalom klubban. Beszámolónk a 3. oldalon

Pékárukrendelhetők

Barchesz és kóser pékáruk az alábbipéntekekre rendelhetők a titkár-

ságon: február 22. (Hámán táska is) ésmárcius 15. Tel: 7731-224, e-mail:menhaz@menhaz.sk. Rendelésüket azadott héten szerdáig adhatják le. Min-denkinek jó étvágyat kívánunk! �

Neten aHíradó

AHitközségi Híradó elektronikusarchívuma elérhető az Interneten

2006 novemberétől az alábbi linken:http://kehreg.com/hitkozsegi-hirado-spravodaj/ Terveink szerint hamaro-san a 125. szám előtti példányokat isfeltöltjük az oldalra. Jó böngészést! �

Felvételünkön a tavalyi purimi ünnepség résztvevőinek egy csoportja

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot és a KZSH-ttámogatták: Rybár család (Rimaszom-bat) és anonimitásukat kérő adomá-nyozók. Köszönjük!

� Pozsonyban átadták az idei Világ Iga-za kitüntetéseket. Részletes beszámolóta HH szlovák részében olvashatnak.

� A Debreceni Zsidó Hitközség június7-9-ig rendezi meg hagyományos konfe-renciáját. A komáromi közösség részvé-teléről Paszternák Tamás koordinátoregyeztetett Debrecenben Heller Zsolt-tal, a rendezvény főszervezőjével.

� Elkészültek a 2012-es év pályázatai-nak elszámolásai.

� Február 22-én, pénteken a nagyme-gyeri középiskola diákjai látogatnak aMenházba, az oktatási kirándulás cél-ja, hogy megismerhessék Komáromzsidó emlékeit.

� A KZSH idén is bekapcsolódik a Ko-máromi Napok rendezvénysorozatba.Lag Baomer napján, április 28-án kon-certre és a Nyitott kapuk napjára kerülsor a Menházban és a zsinagógában.Részleteket a HH következő számábanolvashatnak.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporou Úradu vlády SR –program Kultúra národnostných menšín 2012. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Kapcsolatfelvétel Barátunk, Jávor Mátyás halála után Neubart Istvánt választotta elnöknek

a Székesfehérvári Zsidó Hitközség. Új megbízatásához gratulálunk! AKZSH felvette a kapcsolatot az elnök úrral, reméljük, hogy hamarosan sze-mélyesen is köszönthetjük Komáromban.�

Strasszer Gizella adományaStrasszer Gizellától fontos dokumentumokat kaptunk ajándékba, köztük

édesapja Strasszer László szabaduló igazolványának eredeti példányát.Adománya a Schnitzer Ármin Mikromúzeum gyűjteményébe kerül. Remél-jük, sokan követik példáját. Köszönjük. �

A komáromi zsidó énekkar és a kitűzőjük – Schnitzer Ármin Mikromúzeum

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Sajnos nem sikerült teljesen megol-dani ezt a feladatot, mely szerintemnem is lehetséges. Egy gyásznap ésegy örömünnep összevonása nem egy-szerű feladat.

Az eseményen megjelent dr. AntonMarek, Komárom polgármestere,dr. Novák Tamás, alpolgármester,Számadó Emese a Klapka GyörgyMúzeum igazgatója (Dél-Komárom),Andruskó Imre, képviselő úr, a SelyeJános Gimnázium igazgatója és szá-mos érdeklődő.

Dr. Csősz László, a Budapesti Holo-kauszt Emlékközpont munkatársa aHorthy-korszakról tartott előadást,mely rendkívül érdekes és aktuális

volt. Ezt jelezték az előadást követőkérdések is. Ezután Dr. Czingel Szilviaszólt, az egyik mélyinterjúja alatt vélet-lenül megszerzett, a holokauszt alattíródott receptkönyvéről, mely nagyonegyedinek és elképzelhetetlennek bi-zonyult. A holokausztot a receptkönyvsegítségével túlélő 5 hölgy mindenféleeszköz nélkül, pontos arányokat írt leszakácskönyvében. (CsíkszentmihályiMihály Flow, Az áramlat című könyvé-ben kifejti a flow-élményt. (Ezt az el-méletet sokszor alkalmazzák munka-helyeken is.) Lényege az, hogy az em-ber olyan tevékenységet folytat, melyközben nem foglalkozik az idő múlá-sával, teljesen a feladatban. Csíkszent-

mihályi úgy vélte, hogy a vészkorszakalatt az üldözöttek számára még a ma-dárcsicsergés hallgatása is flow-él-ményt szerzett).

A szakácskönyv történetének bemu-tatása után Totha Péter Yoel, a buda-pesti Páva utcai zsinagóga rabbija be-szélt Tu Bisvát megjelenéséről a Ta-nachban, illetve a zsidóságban. A rab-bi előadásából kiderült, hogy a ter-mészet milyen fontos szerepet tölt bea judaizmusban. Totha Péter Péterszavai után délutáni ima következett,majd Kádis.

A Komáromi Hitközség ismét kitettmagáért, az előírtaknak megfelelően15 gyümölcsöt kóstolhattunk meg.Köszönjük a Hitközség munkáját! �

Miklós Dóri

Holokauszt emléknap és Tu Bi SvatSvat hónap 15-én ünnepeljük a fák és gyümölcsök új évét. Ebben az évben ez

január végére esett, egyetemben a nemzetközi Holokauszt emléknappal. Ko-máromban a két eseményt egyszerre ünnepeltük. Nem tudtam elképzelni, hogyhogyan lehet áthidalni a két ünnep közötti szakadékot.

Totha Péter Yoel, a budapesti Páva utcaizsinagóga rabbija

Dr. Czingel Szilvia

4

A felhívásra beérkezett pályázatokalapján az értékelő bizottság javaslatá-ra 23 szlovákiai pedagógus kollégám-mal vehettem részt a 2012. december2-tól 11-ig tartó tanulmányúton má-sodmagammal magyarként.

A Yad Vashem a Holocaust Áldoza-tainak és Hőseinek Izraeli Emlékha-tósága, 1953 óta működik Jeruzsálem-ben az Emlékezet hegyén. Az Intézeta holokauszt áldozatainak emlékhe-lye, az egyik legjelentősebb dokumen-tációs és tudományos kutatóközpont.A Yad Vashem intézet kéthetes tanfo-lyama az antijudaizmus, az antiszemi-

tizmus, a mindenkori népirtás kérdé-seinek megismerését tűzi ki célul, fel-dolgozza a holokauszt történetét,módszertani segítséget ad az iskolaimunkához, az egyetemes és a szlová-kiai tanulságok, következtetések levo-násához, a legmodernebb eszközök-nek a tanításban való felhasználásá-hoz, egyben a témához kapcsolódóemléknapok, rendezvények szervezé-séhez. A képzés lehetőséget nyújt Iz-rael Állam megismeréséhez is. A hosz-szan kinyúló terület múzeumnak, ki-állításoknak, emlékműveknek, kutatóiés oktatási központoknak, archívu-

moknak és könyvtárnak ad otthont.Az iskola egy sokrétű, tanári tovább-képző programot kínál fel, amelynekcélja az aktív támogatás és a világ min-den sarkán lévő pedagógusokkal való,eleven tapasztalatcsere. Egyik fő fel-adata ezenkívül, általános, ill. gimná-ziumi osztályok számára oktatási egy-ségek fejlesztése. A tömegtájékoztatásfeljavítása és hatásossága érdekében, aYad Vashem számára a legmodernebbmédiák használata magától érthetődődolog, ezért sok anyagot kínál az in-terneten letöltésre, számos oktatásiegység multimédia-csomagként állrendelkezésre.

Az egy hét alatt sokszor napi 5 elő-adást hallgattunk meg, illetve mi ma-gunk is pedagógiai- módszertani fog-lakozásokon vettünk részt, vitatkoz-hattunk, kérdezhettünk, és kutathat-tunk. Szemináriumunk első napján aSzlovák Köztársaság nagykövete,J.E.Radovan Javorčík köszöntött min-ket, majd köszöntőt mondott a YadVashem igazgatónője, Dorit Novak.Tanáraink között volt Yehuda Bauer,akadémikus-tanácsadó, a Tel-AviviEgyetem tanára, Rafi Vágó, Chava Ba-ruch, az izraeli Yad Vashem képzésivezetője, Miriam Mouryc, csoportunkcseh vezetője, irányítója, tanára, izrae-li írók és történészek, túlélők és le-származottaik, vallásos és világi zsidók.Az előadások témái egymásra épültek,például szó volt a zsidó gettókról amásodik világháború alatt, külön feje-zetet szenteltek a mindennapi élet-nek, a gettóbeli hierarchiának, kultu-rális és vallási életnek, boncolgattuk azsidó zenét a holokauszt alatt, verse-ket, melyek a koncentrációs táborok-ban íródtak, rajzokat, melyek „mesél-nek” nekünk az akkori borzalmakról.

Hanuka egyike a legismertebb zsidóünnepeknek. Meglehetősen későn (i.e.2. század) keletkezett, és a Szeleukidagörög-szír hatalom (és a velük szövet-kező hellenizált zsidók) ellen vívottgyőztes szabadságharcra emlékeztet.Hanuka első napja november 28. ésdecember 26. között bármikorra eshet,ottlétünkor épp elkezdődött. Ilyenkora gyerekek pénzt kapnak, hogy megta-nítsák őket, milyen nemes és jó dologadakozni. A szombat, csakúgy mintminden nap a zsidóságban, a megelőzőnap estéjétől aznap estig tart.

(Folytatás a következő oldalon)

Egy hétre izraeli „diák” lehettem...Aszlovákiai Oktatási Minisztérium pályázatára sokan jelentkeztünk az ország

különböző pontjairól, akik a holokauszt oktatása terén már „letettünk va-lamit az asztalra“. A tét nem volt kicsi: a jeruzsálemi Yad Vashem HolokausztMártírok és Hősök Emlékezete Intézet, a pozsonyi Izraeli Nagykövetség és apozsonyi Milan Šimečka Alapítvány szervezésében egyhetes izraeli tanulmány-úton és továbbképzésen való részvételre nyílt lehetőség a szlovákiai nevelé-si–oktatási intézményekben tevékenykedő pedagógusoknak.

5

(Folytatás az előző oldalról)E nap lényege a pihenés, az Örökké-valóra való emlékezés és az Ő törvé-nyeinek tanulmányozása. Péntek estea nőknek a gyertyák meggyújtásával, aférfiaknak a zsinagógai istentisztelet-tel veszi kezdetét a sábát, melyet azünnep megszentelése, a kidus követ.Minket egy modern zsinagógába vit-tek, ahol lenn a férfiak énekeltek, sőtegymásba kapaszkodva táncoltak, míga nők fenn az emeleten imádkoztak.Be kell valljam, a szombatot vártam alegjobban. Ez a nap Jeruzsálem neve-zetességeinek bemutatásáról szólt.Idegenvezetőnk a legapróbb részle-tességgel vezetett be Izrael politikai ésvallási központjába. A keresztények, azsidók és a mohamedánok egyarántszent városként tekintik. Itt találhatóa Golgota, ahol a Biblia szerint ke-resztre feszítették Jézust. A Via Dolo-rosa vezet fel oda, ahol hajdanán a ke-reszt állt, melyet más néven a fájda-lom útjának neveznek. A legérdeke-sebb számomra a Szentsír-bazilikavolt, ahol vélhetően Arimateai JózsefKrisztus testét eltemette. 1600 évetartják a keresztény vallás szent temp-lomának. Itt található egy vörösesmárványlap, amelyre a hagyományszerint a sírba tétel előtt lefektették Jé-zus holttestét. Az emberek letérdel-nek, ráhajolnak, csókolják, varázserőt,energiát tulajdonítanak neki. A Sira-tófal remek helyszín volt arra, hogybetekintést nyerjünk a zsidó kultúraelképesztő sokszínűségébe. A zsidóemberek a legkülönbözőbb ruhákatviselik, mégis összetartoznak.

Tanulásunk alatt rá kellett jönnöm,

hogy amit mi itt Szlovákiában a holo-kauszt oktatása címén csinálunk, azéppen az a módszer, amiről mindenelőadónk azt mondta: „Úgy nem sza-bad tanítani, hogy …” A zsidóság ré-sze volt a modern civilizációnak, ezérta tanároknak nem a zsidó emberekmeggyilkolásával kell kezdeniük a –szűkebb értelemben - Holokauszttalfoglalkozó órákat, hanem a két világ-háború közötti európai zsidó kultúraés élet részletes bemutatásával. Nemcsak a nácik népirtó politikájára kellösszpontosítani, hanem olyan szemé-lyes történetekre is, melyek megisme-rése képessé teszi a diákokat arra,hogy beleéljék magukat az áldozatokhelyzetébe. Az elkövetők elvették azáldozatok otthonát, tárgyait, ruháit és

– ami a legfontosabb – emberi identi-tásukat. A náci Németország célja azvolt, hogy a zsidókat megfossza embe-ri méltóságuktól, sárga foltokká, teto-vált számokká és tömegsírok halottai-vá változtassa őket.

A Yad Vashem munkatársai nagyhangsúlyt helyeznek az áldozatok min-dennapi életének és a leküzdhetetlennehézségek között a túlélésért folytatottküzdelmük bemutatására. A tettesek ésa csendes kívülállók átfogó bemutatásakivételesen nehéz feladat a tanárok szá-mára. A diákoknak meg kell érteniük,hogy nincsenek egyszerű válaszok arra,miként volt emberileg lehetséges a bru-tális cselekedeteket elkövetni vagy kö-zömbösnek maradni ilyen tömeges mé-retű szenvedés láttán. A Holokauszttalkapcsolatos tanulmányok részét képezia szembesülés ilyen kérdésekkel: miértgyilkoltak zsidókat a német fegyvereserőkben szolgálók? Miért állították akoncentrációs táborok környékén la-kók, hogy nem tudták, mi történik aközvetlen közelükben? Emberi dilem-mákat kell bemutatnunk, és arra báto-rítani a diákokat, hogy fejlesszék a kri-tikus gondolkodásra való képességeiket– és ne elégedjenek meg leegyszerűsí-tett válaszokkal.

Éppen ezért megpróbálom be-csempészni a tanórákba, a rendezvé-nyekbe a Jeruzsálemben tanultakat.Bizony nem könnyű feladat! De állokelébe, hiszen nagyon sok a fehér folt,az elvégzendő fealadatunk ezen a te-rületen! �

PaedDr. Králik Zsuzsanna, a Selye János Gimnázium tanára

6

6. fejezet 6. rész

Megérkezünk. Az este már elég hű-vös. Mi lehetett olyan sürgős?

Csengetünk és kis várakozás után Sárinyit ajtót. Felmegyünk a lépcsőn és aszánk tátva marad. A szobában Klári,Ilus szlovákiai húga fogad bennünket,parasztruhába öltözve, a féléves Viki fi-ával a karján. Klári, aki mint emléke-zetes férjhez ment Szedlák Artúrhoz(eljegyzés nélkül) elmeséli, azaz hiva-talosan megerősíti azt, amit eddigrémhírekként hallottunk a deportálá-sokról és a haláltáborokról. Ő és Artúraz esküvőjük óta Artúr falujában, Gi-raltovcén laktak, ahol Artúr baráti kap-csolatban volt az egész vezetőséggel.Ennek köszönhető, hogy bizalmas ér-tesítést kaptak, hogy egy héten belüldeportálják az egész családot. Az ösz-szeköttetései által szerzett egy megbíz-ható csempészt, aki áthozta Klárit ésVikit Kassára, ő maga pedig átszökötta hegyekbe az ott működő partizánok-hoz, ha a németek el nem fogták.

Szóval most először is ruhákról kellgondoskodni Klári és a gyerek számára.Ennivalóra is szüksége van Vikinek, Zol-tán és Sári nem mehetnek gyerektáp-szert vásárolni, mit mesélnének az üz-letben? Az egész ügyet szigorúan titok-ban kell tartani, mert a rendelkezésekszerint, ha valaki pár napnál továbbvendégeskedik valahol, azt be kell je-lenteni a rendőrségen. Apám azt java-solja, hogy anyu szedjen össze ruhákata sajátjából és az üzletből Klárinak, Vi-kinek meg az én csecsemőkori ruháim-ból, ételt Vikinek majd Margit, a segéd-lány vásárol, akinek magának is hason-korú lánya van és akiben vakon meg le-het bízni. Nem kell mesélni semmitsenkinek, de ha valaki mégis kérdeznevalamit, akkor Klári a keresztény Sáriunokahúga, aki itt van látogatóban egypár napra. Sári igazán minden tisztele-tet megérdemel, hogy hajlandó magátnem kis veszélynek kitenni, de ő határ-talanul hűséges Zoltánhoz, a vak is lát-ja, hogy szorosabb kapcsolat van köz-tük, Sári nem csak házvezetőnő.

Hazafelé menet, nem kis gondjainkés kérdéseink vannak. Egy hivatásoscsempésszel átszökni a határon, még-

hozzá egy féléves csecsemővel?! Ez nemcsak tilos, de nagyon veszélyes is. És Klá-ri idegen állampolgár. Talán lehetnepapírokat szerezni neki és a gyereknek?Talán meg lehetne magyarázni a rend-őrségnek. És mi lesz, ha valaki besúgjaZoltánt és Sárit? És ha jól meggondol-juk, mi is bűntársak vagyunk. És egyál-talában, hogy hagyja egy asszony ott aférjét és elszökik csak úgy? Azt mondtáknekik, hogy deportálva lesznek Ausch-witzba, de hát egy csecsemővel hogy le-het valakit munkába küldeni? És eznem is volt hivatalos értesítés, csak olyanszóbeszéd. Talán jobb lett volna, ha vár-nak egy kicsit és nem sietnek annyira aszökéssel? És Zoltánnál lakni? Klári egyfiatal nő és Zoltán özvegy. Igaz, hogyegy nagybácsi és ott van Sári is, de még-is. És mi történik tényleg Auschwitzban?Úgy forgolódunk a gondolatokkal, minta macska a farka körül. A valóság túl ke-mény ahhoz, hogy szembenézzünk vele.De mi is a valóság?

Másnap Zoltánnál vagyunk a ruhák-kal és az ennivalókkal. Viki nagyonkedves kis gyerek, nem sír sokat, a házkörül kert van és ők egy belső szobá-ban alusznak a pincében úgy, hogy a sí-rás nem hallatszik ki, de a biztonságkedvéért olyankor kinyitják a rádiót, deViki mosolygós baba és Sári beleszere-tett. Játszik a gyerekkel, Klári mesélinekünk, hogy két fiúnak sikerültAuschwitzból Szlovákiába szöknie, ira-tokkal és alaprajzokkal együtt. Mostmár pontosan tudják, hány tábor vanebben a komplexumban, ismerik agázkamrák pontos helyét, hány ke-mence van a krematóriumokban. Aztmondják, hogy tíz, napi 2500 főnyi „ka-pacitással”, azaz ennyit lehet napontaelégetni. Tudják, ki a tábor parancsno-ka, mennyi az őrség létszáma, és mind-ezt más forrásokból is megerősítették.Tudott az is, hogy Kelet-Európa kezdkiürülni a zsidóktól, a deportálások tel-jes gőzzel folytatódnak a németek általmegszállt nyugati országokból is. Mihárman csak ülünk, és nem tudjuk,mit mondjunk. Itt Klári valami olyas-mit tesz, amit tulajdonképpen a ven-dégjoggal való visszaélésnek és pánik-keltésnek is lehetne nevezni.

„Hallgassatok ide” mondja, „én tudom,hogy nem könnyű mindezt végig hallgatni,de muszáj. Ti itt Magyarországon, ti vagy-tok az utolsó zsidók Európában, akik biz-tonságban vannak, de meg kell értenetek,hogy ez a biztonság látszólagos és ideiglenes.Ha nem többet, legalább is minden előké-születet meg kell tegyetek a menekülésre,hogy pillanatokon belül itt hagyhassatokmindent. Ha a legrosszabb bekövetkezik, ezminden figyelmeztetés nélkül lesz. Mindent,amit lehet, pénzzé kell tenni, drágaköveketvenni, ami könnyen elrejthető. Az ingatla-nokat el kell adni megbízható keresztények-nek, és el kell készíteni a menekülés lehetősé-gét. Azt mondják, hogy pillanatnyilag Ro-mániában szünetel a deportálás, talán ellehet ott készíteni valami menhelyet. A leg-jobb lenne Törökországba eljutni, onnanmár könnyű átmenni Palesztinába.

Meg kell hogy értsétek” folytatja Klári amonológját, „hogy nincs semmiféle lehető-ség a betegek és az öregek megmentésére, ki-véve, ha képesek vagytok egy bunkert elő-készteni, teljes titoktartással, élelmiszerrel ésegy megbízható nem zsidó közreműködésé-vel.” Mi ülünk, és úgy nézünk rá, mint-ha kínaiul beszélne.

„Figyeljetek rám jól” ez még mindigKlári „nincs itt helye semmi szentimentálishabozásnak. Mindenki, aki képes menekül-ni tegyen meg minden lehetőt. A legfonto-sabb hogy nagyon jól gondoljátok meg, hogykiben bíztok. Meg kell értenetek, hogy anem zsidók, akik segítenek nektek, veszélyez-tetik magukat és a családjukat, a szabad-ságukat, a vagyonukat és az életüket. Nagykisértésnek lesznek kitéve, hogy a zsidókatbesúgják és ezzel megszerezzék a vagyonu-kat. Én tudom,” fejezi be Klári, „hogy asaját érdekeim ellen beszélek, de nektek szem-be kell nézni a valósággal.” �

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

XVII. részAmikor egy álom majdnem

szertefoszlik…

(2011. július 18., hétfő)

Ismét megtöröm blogom kronológi-ai sorrendjét, s mielőtt a Sabati él-

ményeimről írnék, kicsit előreugrokvasárnapra és hétfőre.

Tegnap délután közel kerültem ah-hoz, hogy megejtsem a Posztdok Nap-ló záró bejegyzését, s egyben befejez-zem Bar-Ilani pályafutásom. Ny. L.örökbecsű mondását idézve “az életnem egy üveg maciméz, amit el kellnyalogatni”, még itt Izraelben sem.Ha diplomatikusan szeretnék fogal-mazni, nemsok hiányzott ahhoz, hogyaz egyetem bérszámfejtő programcse-réjének áldozata legyek. Szerencsére,miután rácsaptam az asztalra, sikerültszámomra megnyugtató megoldást ta-lálni a kialakult szituációra.

Egy-két álmatlan éjszaka s egy tucatelpusztított idegsejt után, ideje to-vábblépni.

A szakmai munka terén beindult aminták gyártása, mérése, kezdek közelkerülni a műszerkémhez. Azok közétartozom, akik hisznek abban, hogy amérőműszereknek lelke van, s azeredményeket nagyban befolyásolja,hogyan bánunk a készülékkel.

A pénteki intézeti Krónika és a teg-napi asztalra csapás után ideje lehig-gadni.

A hétvégén ismét Ashkelonban jár-tam Ornánál és Yossinál. A péntekifürdőzést már említettem az előző be-

jegyzésben. Este ezzel kapcsolatban istanultam valamit. Míg én a nagy me-dúzákat igyekeztem elkerülni a Föld-közi-tengerben, addig egyetemi évfo-lyamtársam és Facebook pajtásom,Ági szerint a kisebbek csípése sokkalveszélyesebb.

Szombaton sokáig aludtam, majdterülj-terülj asztalkám reggeli követ-kezett mindenféle finomsággal. A dél-előtt folyamán Bet Shemesbe kirán-dultunk. A település 30 km-re van Je-ruzsálemtől. Úti célunk a nemzetipark volt, ahol a híres cseppkőbarlan-got tekintettük meg. Sok természetiszépséget láttam már az országban, le-nyűgöző, hogy még cseppkőbarlang isakad a Szentföldön. A látványosságbejáratánál filmet vetítenek az üreg1968-as felfedezéséről és a cseppkö-vek kialakulásáról, majd 25-30 percesséta következik a természeti képződ-mények között. Yossi hazafelé egy má-sik utat választott, így más-más tájbangyönyörködhettem oda- és visszafelé.Zöldellő szőlőültetvények, paprika,kukorica és száradóban lévő napra-forgómezők szegélyezték az utat.

Egy finom ebéd, kis pihenés, s azünnep végén már indultunk is az ál-lomásra. A Sabat kimenetele után21:08-kor pontosan gördült ki a vona-tom, hogy kb. 50 perc alatt Tel-Avivbarepítsen. Most kicsit kevesebb utasvolt, mint pár hete, az utolsó éjszakaivonatozásomkor.

Összegezve, sok szép élmény, látni-való, egy jó adag bürokrácia!

U.i.: Az utóbbi napokban kicsit elha-

nyagoltam a macsekokat. Azaz ez nem tel-jesen igaz, mert Ashkelonban hosszú órá-kat töltöttem Stellával a kertben. Mostaná-ban a meleg és a pára hatására fel-felbuk-kanó óriás barna, kicsit a csótányra emlé-keztető bogarakkal küzdök. Pontosabban 2naponta kb.1 példánnyal. Az unokatesó-mék lépcsőházában találkoztam velük elő-ször, s ő megnyugtatott, hogy ezek az élőlé-nyek szerves részét képezik a tel-avivi hét-köznapoknak. Szóval az előbb a szuperbenfelszerelkeztem egy kémiai fegyverrel is! Ret-tegjetek óriás repülő IZÉK!

(2011. július 19., kedd)Csak ülök a mikroszkóp előtt, a tű-

szonda pásztáz fel s le,… mint a faágPomPom alatt az iskola előtt, amikorPicurra várt… déjà vu érzésem van,IV. épület 1/A labor (ugye, ugye kol-légák!).

Tegnap este egy postai értesítő fo-gadott az ajtóban. Csomagom jöttSzlovákiából. Miután a Google segít-ségével megfejtettem a héber szöve-get, kiderült a közeli postára kell értemennem. Milyen jó, hogy pár hetemegejtettem a szombat esti portyát,így már tudtam, reggel merre kell út-nak indulnom a Jeruzsálem utcába.

Az estének volt még egy kimagaslópontja. Hat hét után ráakadtam aboltban kedvenc, “májízű” padlizsán-krémemre, amelyet eddig hiába ke-restem. HMMM, ez az íz utánozhatat-lan. El is fogyott az egész dobozka.

Reggel 8-kor már a posta előtt to-porogtam. A nyitás után a 985-ös sor-számot húztam. Ok, a 980-astól kezd-ték osztani.

Pár perc és kezemben volt a pakk.Sietős léptekkel hazavittem, s bár las-san mennem kellett dolgozni, muszájvolt kinyitnom. Gyermeki mosollyal azarcomon kezdtem kibontani a gon-dosan becsomagolt dobozt. Olyan ér-zés volt, mintha egy kincsesládát so-dort volna a partra a tenger. Külde-mény anyától és apától.

Finom, otthon illatú kedvenc ingek,egy szarvasi póló (2009) és egy kockásrövidnadrág volt többek között ben-ne. Gondos szüleim mellékeltek egytábla csokit és egy játék repülőt is.Épülhet PASZTILAND Izraelbe kihe-lyezett városrésze!

Jó érzés csomagot kapni hazulról,kezdem érteni Nyilas Misit! �

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Az izraeli tél ellentétben az európa-ival nem nagyon hideg. Télen kezdő-dik a vetés, mivel a föld beszívja azesőt és a téli langyos napok elősegítika földművelők munkáját.

De nemcsak a földművesek élvezik

a tél áldását, hanem én is. Pár napja,mikor a nap kihasználtam a jó időt,elmentem virágpalántákat venni. Ne-héz volt választani a sok gyönyörű vi-rág közül, biztos, hogy nemsokáravisszamegyek újabbakat venni. Haza-jöttem színes petúniákkal, szerény ár-vácskákkal, piros és rózsaszínű mus-kátlival, ciklámennel és tátogókkal ésmás szezonvirágokkal, amelyek tavasz-szal a kertünket pompás színekkelfogják ékesíteni.

A tavasznak három ünnepe van. Azelső a Tu Bisvát, a fák ünnepe, ezt fa-

ültetéssel ünnepeljük tipikus izraeligyümölcsöket találalunk. Vannak akikTu Bisvátkor szédert csinálnak hason-lóan a peszachi széderhez. A másodikünnep a Purim, ez nincs kapcsolatbana földműveléssel, a dátum az Eszter

Könyv kronológiája szerint határoz-ták. Főleg a gyerekek beöltöznek akedvelt jelmezükbe, óvodákban megiskolákban jelmezversenyt és karnevá-li felvonulást tartanak. A harmadikünnep az Pészach, amit a tavasz ün-nepének is hívnak. Mikor Izrael fiaimenekültek Egyiptomból a legtökéle-tesebb idő a tavasz volt, mert a sivata-gi éjjelek már nem nagyon hidegek,és nappal nincs nagy meleg. Akkormég nem gondolták, hogy az aranybálvány miatt 40 évig fognak a siva-tagban vándorolni.

Visszatérve Púrimhoz, ma is öröm-mel emlékezek a gyerekkori izgalom-ra mikor megkaptuk a purimi sláchmoneszt. Kíváncsiak voltunk, hogy mirejtőzik a szalvétával letakart tányér-ban és biztosak akartunk lenni abban,hogy a mi elküldött tálunk felveszi aversenyt a kapott tállal, és ha lehet,magasabb szinten lesz. Ma legtöbbenelőre készített tálat vesznek, a szuper-marketban, talán hozzátesznek együveg bort és azt adják tovább.

Mi szeretnénk visszaállítani a régislách monesz dicsőségét. A következő2 könnyű recept nem kíván se sokmunkát, se különleges konyhai felsze-relést. A receptek összekötik a háromtavaszi ünnepet mivel Tu Bisváti aszaltgyümölcsöt használjuk és a receptetPészachkor is alkalmazhatjuk.

Csokis datolya dióval és mandulávalA hozzávalók: 10 dkg keserű csoko-

ládé, 10 dkg jó minőségű tejcsokolá-dé, 10 dkg fehér csokoládé, 15 dkgvaj, 1 kis pohár meggy és csokoládé li-kőr, 25 dkg aszalt datolya, dió, man-dula.

Az elkészítése: a datolyát késsel fel-vágjuk, kimagozzuk és a mag helyettteszünk egy diót vagy mandulát. Mik-róban vagy lassú tűzön felolvasztjukmindegy külön-külön a csokoládékat,5 dkg vajjal és egy kis likőrrel ízesítjük.Minden datolyát bemártunk a csoko-ládémasszába. Színek szerint perga-ment papíron szárítjuk és papírkosár-kákban tálaljuk.

Csokis és meggyes marcipán golyókA hozzávalók: a fenti recept első 5

összetevőjét használjuk. 30 dkg marci-pánmassza, 15-20 db likőrös meggy.

Az elkészítése: a marcipánból kisgolyókat formázunk, minden golyóbateszünk egy likőrös meggyet. A golyó-kat a csokoládés masszákba mártjuk,pergament papíron szárítjuk és papír-kosárkákban tálaljuk. Lehet díszítenimind a két édességet darált kókusszal,vagy az ellenkező színű csokoládéval,a sötétre a fehér csokiból cseppentenivékony szálakat, és a fehér csokisra asötétekből.

Jó étvágyat! �Orna Mondschein

A tavasz három ünnepe

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Azsidó naptár ősszel kezdődik, illetve Rosh Hashánát, az újévet, szeptem-berben ünnepeljük. A számítást a földművelés határozza meg. Ősszel van

a betakarítás, mielőtt a téli esők kezdődnek. A szakasz a tél. A Földközi- ten-ger mellett fekvő országokban csak a magas hegyekben esik a hó, az országtöbbi részeit az eső áldja meg.

4

Vďaka svojej práci, projektom a odbornému životopisusom sa dostala medzi 23 pedagógov z celého Slovenska, kto-rí sa zúčastnili na vzdelávacom seminári v Izraeli. Seminár sakonal v dňoch 2.12. – 10.12. 2012 a jeho obsahom bola hlav-ne história židov v diaspóre a v 20. storočí v európskom kon-texte. Dôraz bol kladený nielen na faktografiu, ale aj na me-tódy a techniky pri vyučovaní o holokauste. Seminár boltlmočený do slovenského jazyka, takže nebolo podmienkouovládanie anglického jazyka. Každý absolvent seminára do-stal certifikát, pretože seminár je akreditovaným vzdelávacímprogramom v Izraeli.

Jad Vašem – pamätník obetí a hrdinov holokaustu, bol po-stavený v Jeruzaleme na hore Har Hazikaron. Ide o rozsiah-ly komplex budov, pomníkov, sôch a parkov. Poslaním pa-mätníka je dokumentovanie histórie židovského národa vobdobí holokaustu, uchovanie pamiatky šiestich miliónov ži-dovských obetí a odovzdanie odkazu holokaustu ďalším ge-neráciám. V Jad Vašem sú pamätníky a múzeá: Múzeum his-tórie holokaustu, Múzeum umenia holokaustu, Dvoranamien, Pamätná dvorana, Pamätník detí, Údolie komunít,Alej a Záhrada spravodlivých, Pamätník deportovaných.

Pri pamätníku bola v roku 1963 zriadená Komisia na roz-poznávanie spravodlivých, vedená najvyšším Izraelským sú-dom, ktorá udeľuje titul Spravodlivý medzi národmi ľuďom,ktorí zachránili Židov počas holokaustu.

Na otvorení seminára sa zúčastnili viacerí významní hostia,medzi nimi veľvyslanec Slovenskej republiky J.E.Radovan Ja-vorčík, riaditeľka Medzinárodnej školy pre štúdium holo-kaustu Jad Vašem Dorit Novak, riaditeľka európskeho od-delenia Richelle Bud Caplan, Dr. Chava Baruch a MiriamMouryc, pracovníčky Medzinárodnej školy Jad Vašem. Slovasa ujal veľvyslanec, ktorý povedal, že „pre nás, ktorí sme sanarodili po roku 1945, sú pamätníky takej strašnej minulos-ti výzvou, aby sme na ňu nezabudli. Musíme si zároveń uve-domiť ukrutný paradox, že tí, čo prežili holokaust a Boh imdovolil prezerať dnes muzeálnu dokumentáciu, sami sú do-kumentmi histórie.“ Počas školenia sme sa zoznámili s rôz-nymi témami, ako holokaust a genocídy v 21. storočí, pod-stata judaizmu, úloha giet, židovská hudba a poézia počasholokaustu atď. Oboznámili nás s tým, ako máme učiť o pre-nasledovaní a izolácii, o židovskom živote a o antisemitizme,bola diskusia o pedagogických prístupoch, rozbor prezentá-cií, pedagogický workshop, používanie filmov vo vzdelávanío holokauste…Stretli sme sa s preživšími, navštívili sme sy-nagógu a šábesové bohoslužby.

Jad Vašem podporuje dialóg medzi minulosťou, prítom-nosťou a budúcnosťou s cieľom inšpirovať svojich návštevní-kov, aby pracovali na lepšej budúcnosti pre ľudstvo ako ce-lok. Antisemitizmom v školách sa možno zaoberať spontán-ne, podnetom môže byť prejav antisemitizmu v triede, v ško-le alebo v širšej komunite.V každom prípade, reagovanie naantisemitizmus je multidisciplinárna úloha, pričom k témesamotnej možno pristúpiť na viacerých predmetoch, ako jenapríklad občianska náuka, literatúra, umenie, dejiny atď.Jeden z našich učiteľov, Daniel Rozenga, nám povedal, že vEurópe opäť dvíhajú hlavy neofašisti, proti ktorým sa trebapostaviť. „Ak budeme k nim ľahostajní,” zdôraznil, „prísluš-níci budúcich pokolení budú navštevovať nové, podobné tá-bory”… Nemôžeme to dopustiť a nemôžeme byť ani ľahos-tajní voči dnešným hlasom z Rakúska, Bavorska či Maďarska,podľa ktorých sa história začína až po roku 1945.

Patrím medzi pedagógov, ktorí cítia potrebu riešiť otázkytýkajúce sa súčasného antisemitizmu. Som si istá, že nielenpre mňa to bol neskutočne silný zážitok.

„…strom sa začína spamätávať z najhoršieho, ale spo-mienky sú ešte veľmi živé a rana otvorená.“ �

PaedDr. Králik Zsuzsanna

Židovské učenie hovorí: „Zachrániť jednéhočloveka je ako zachrániť celý svet.“

Dokumentačné stredisko holokaustu od roku 2005 vspolupráci a s podporou Ministerstva školstva vedy,

výskumu a športu pôsobí na poli vzdelávania pedagógovstredných a základných škôl. V spolupráci so vzdelávacímcentrom World Holocaust Center v Yad Vashem v Jeruza-leme a Izraelskou ambasádou v Bratislave pripravili semi-nár pre slovenských učiteľov SŠ a ZŠ, ktorí sa dlhoročnezaoberajú na vyučovacích hodinách i mimo nich proble-matikou holokaustu.

3

Medzi hosťami sme mali možnosťprivítať primátora mesta Komárna dr.Antona Mareka, viceprimátora dr. To-máša Nováka, riaditeľku Múzea Györ-gya Klapku z Komáromu pani EmeseSzámadó, poslanca NR SR a riaditeľaGymnázia J. Selyeho Imricha Andruškaa celý rad záujemcov.

Dr. László Csősz, spolupracovník Do-kumentačného strediska holokaustu vBudapešti mal mimoriadne zaujímavúa aktuálnu prednášku o období Hort-

hyho. Tomuto zodpovedalo aj množ-stvo otázok po prednáške. Následnehovorila Szilvia Czingel, ktorá pri prí-prave jedného interview náhodou zí-skala kuchársku knihu písanú v obdobíholokaustu, čo je unikátne, ba až ne-predstaviteľné. Päť žien v priebehu ho-lokaustu bez akýchkoľvek pomôcok po-písalo presné dávky, ingredencie v tejtokuchárskej knihe. Mihály Csíkszentmi-hályi vo svoje knihe Flow – plynutie savyjadruje o zážitku flow. Táto teória samnohokrát používa aj na pracoviskách.Zásadou je, že človek realizuje takú čin-nosť, v priebehu ktorej sa nezaoberátým, ako plynie čas, úplne sa zahĺbi dourčitej činnosti. Podľa Csíkszentmihá-lyiho bolo pre prenasledovaných v ob-dobí hrôzy počúvanie štebotu vtákovzážitkom flow.

Po predstavení kuchárskej knihy ho-voril rabín z budapeštianskej synagógy

na ulici Páva Peter Yoel Totha o tom,ako je Tu Bi Švat popísaný v Tanachu,resp. čo znamená pre Židov. Z predná-šky vyplynulo, že v judaizme hrá príro-da veľmi dôležitú úlohu.

Po prednáške pána rabína nasledo-vala spoločná poobedňajšia modlitba anásledne recitácia Kadišu.

Komárňanská ŽNO opäť ukázala, čodokáže. Podľa tradície sviatku sme ma-li možnosť ochutnať 15 druhov ovocia.Organizátorom ďakujeme za úspešnúprácu! �

Dóri Miklós

Pamätný deň holokaustu a sviatok Tu Bi Švat

Na 15. deň mesiaca Švat oslavujeme nový rok stromov a ovocia. V tomto rokutento deň pripadol na koniec januára, keď je aj medzinárodný spomienkový

deň holokaustu. V Komárne sme toto oslavovali naraz. Nevedel som si predsta-viť, ako je možné preklenúť priepasť medzi dvomi takýmito dňami. Žiaľ, túto úlo-hu sa nám nepodarilo úplne vyriešiť, čo podľa mňa ani nie je možné. Nie je jed-noduché spojiť veselý sviatok so smútočným dňom.

Život so sebou prináša situácie, v ktorýchmnohí zlyhávajú len preto, lebo nemajú

odvahu pozrieť sa pravde do očí. Hrdinamisa totiž môžu stať len tí, ktorí neodvracajúzrak iným smerom a osud blížnych im nie jeľahostajný.

Štát Izrael a izraelské múzeum Yad Vas-hem každoročne udeľujú ocenenie „ Spra-vodliví medzi národmi“, aby tak vyjadriliúctu a nesmierny obdiv nad veľkými činmiobyčajných ľudí, ktorí neváhali riskovaťvlastný život, aby zachránili iných – židov-ských spoluobčanov v núdzi, ktorí boli počasII.svetovej vojny prenasledovaní. K dnešné-mu dňu to významné ocenenie dostalo 548Slovákov, ktorých mená sú navždy vytesanédo kameňa v spomínanom múzeu, aby ichveľké činy nezmazal ani čas.

30. januára 2013 sa Primaciálny palácv Bratislave stal dejiskom ďalšieho udeľova-nia cien „Spravodliví medzi národmi“. Zrúk veľvyslanca štátu Izrael na Slovensku,J.E. Alexandra Ben-Zviho, si cenu prebralipotomkovia statočných Slovákov, na ktorýchmôže byť národ právom hrdý. Pozvanie naslávnostnú ceremóniu prijali aj aj prezidentSlovenskej republiky, Ivan Gašparovič, pre-

miér Róbert Fico, primátor mesta BratislavyMilan Ftáčnik a mnohé iné významné osob-nosti kultúrneho, politického a spoločenské-ho života.

Prvými z ocenených boli Jozef a MáriaChladní, za ktorých prebral cenu ich syn Jo-zef Chladný. Títo výnimoční ľudia zachrá-nili počas vojny rodinu Bodnerových: Ema-nuela Mendela Bodnera, Dinu Doru Bod-nerovú a ich synov Yosefa a Naftaliho. Z ro-diny dnes žije už len pán Yosef Bodner, kto-rý sa ceremónie osobne zúčastnil a s úsme-vom odpovedal na početné otázky noviná-rov. V čase vojny mal už 19 rokov, takže sipríbeh záchrany svojej rodiny veľmi dobrepamätá. So svojimi záchrancami, rodinouChladných sú opäť v kontakte a spája ichsilné puto priateľstva a vďačnosti.

Ďalšími ocenenými boli Ján a AnnaMackovjakoví, ktorým za život vďačí ValériaPolgárová a jej syn Walter. Cenu prišiel pre-vziať pán Ján Mackovjak, vnuk záchran-cov. Títo jednoduchí ľudia preukázali ne-smiernu odvahu a urkyli Valériu a Walter,čím ich zachránili pre istou smrťou. DoktorJuraj Polgár, manžel Valérie toľko šťastia ne-mal. V septembri 1944 bol brutálne zastrele-

ný príslušníkmi nemeckého gestapa a vhode-ný do jamy, ktorú si sám vykopal. Jeho syn amanželka prežili vďaka Jánovi a Anne,Spravodlivým medzi národmi.

Poslednými zo záchrancov boli Alexandera Katarína Režní. Ocenie štátu Izrael za sta-točnosť svojich starých rodičov na ceremóniiprevzal vnuk Zdeňek Šťastný, ktorý sa nazáver v krátkosti prihovoril všetkým prítom-ným. Podotkol, že v príbehu záchrany po-máhalo viacero rodín, ktorých potomkov saz rôznych dôvodov nepodarilo vypátrať. Sámzároveň vyjadril úctu svojim starým rodičomza to, že dokázali prekonať strach a urobiťnaozaj hrdinský čin. Zachránili židovskú ro-dinu z Bratislavy- Ernesta Neuratha jehomanželku Lenku a ich jediného syna Róber-ta. Po celé roky rodina Neurath udržiavalakontakt so svojimi záchrancami a ich po-tomkami prostredníctvom osobných návšteva poštovej komunikácie. Róbert odišiel sosvojou matkou do USA, kde žije dodnes.

Veľvyslanectvo Štátu Izrael na Slovenskuv mene celého izraelského národa aj toutocestou vyjadruje úprimnú vďaku všetkýmoceneným, aj tým, pre ktorých nebolo možnéocenenie osobne prebrať. �

Zdroj: Tlačová správa Izraelskéhoveľvyslanectva v Bratislave

Spravodliví medzi národmi

Dr. László Csősz

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodaj, Komárňanskú židovskúnáboženskú obec a klub Šalom pod-porili: rodina Rybár (Rimavská Sobo-ta) a darcovia, ktorí si priali zostať vanonymite. Ďakujeme!

� ŽNO v Debrecíne usporiada 7. - 9.júna t.r. tradičnú konferenciu. Oúčasti komunity z Komárna rokoval vDebrecíne koordinátor Tamás Pa-szternák s hlavným usporiadateľomkonferencie Zsoltom Hellerom.

� Dokončili sme práce na vyúčtovaníkonkurzov realizovaných v priebehuroku 2012.

� Naša ŽNO sa aj v tomto roku za-pojí do seriálu akcií programu Ko-márňanských dní. Dňa 28. apríla pripríležitosti sviatku Lag Baomer otvo-ríme dvere Menházu, ako aj synagó-gy. O podrobnostiach sa dočítate vbudúcom čísle Spravodajcu.

� V piatok 22. februára navštíviaMenház v rámci výchovného progra-mu študenti strednej školy z VeľkéhoMederu. Cieľom ich návštevy je spoz-nanie židovských pamiatok Komárna.

Žiadame Vašu podporu

Dar Gizelly StrasszerOd pani Gizelly Strasszer sme obdržali vzácne dokumenty, medzi nim aj

originál listu o oslobodení jej otca Lászlóa Strasszera. Dokumenty smeuložili v našom mikromúzeu Ármina Schnitzera. Veríme, že viacerí z vás ju bu-dú nasledovať a odovzdajú nám vzácne dokumenty! Ďakujeme! �

Nadviazanie kontaktovPo smrti nášho priateľa, bývalého predsedu ŽNO v Székesfehérvári Mátyása

Jávora, zvolili za predsedu Istvána Neubarta. Blahoželáme mu k novej funk-cii. Nadviazali sme kontakt s pánom predsedom, veríme, že ho zanedlho bu-deme môcť pozdraviť u nás v Komárne. �

h́ ́ b

FEBRUÁR 2013 – SVÁT-ADAR 5773. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XI. ROČNÍK 2. REG. ČÍSLO, 201. ČÍSLO

SPRAVODAJCA

ŽNO v Komárne Vás pozýva na Purimové stretnutie klubu Šalom, ktoré sauskutoční v rámci programu „Aj my sme tu“ v nedeľu 24. februára 2013 o

14:30 hod. v sále Zoltána Wallensteina. Z programu: o sviatku bude hovoriťMihály Riszovannij, čítanie Megily, tombola pri príležitosti sviatku Purim aprekvapenia, purimové dobrôtky – pochúťky: hamanové taštičky, barches, tra-dičný kakaový koláč a iné.

Prednáška Zuzany Vitálovej o Franzovi Lehárovi, rodákovi z Komárna. (Z.Vitálová je z Bratislavy a zaoberá sa muzikálnou terapiou). Vstup je bezplatný!Srdečne vás očakávame! �

PA

Purim v Komárne

Múr nárekov v Jeruzaleme

Židovské učenie hovorí: „Zachrániť jedného človeka je ako zachrániť celý svet.“ Náščlánok na strane 4.

Sederový večer Naša ŽNO v Komárne aj v tomto

roku usporiada tradičný sedero-vý večer, ktorý sa uskutoční v utorok26. marca 2013 (druhý večer) – o18.00 hod v Židovskom kultúrnom aspoločenskom centre v Menháze, vsále Zoltána Wallensteina. Cena kó-šerovej večere je 3,- eurá. Prihlásiť samôžete do 17. marca 2013 na adresekile@menhaz.sk alebo na sekretariá-te ŽNO, tel. č.: 7731-224. �

Objednajte si!Barches a kóšer pečivo (napr. ka-

kaový koláč) si môžete na sekreta-riáte objednať v nasledujúcich dňoch:22. februára, 15. marca. Tel: 7731-224,e-mail: menhaz@menhaz.sk. Objed-návky, prosím, zašlite vždy do stredy.Prajeme vám dobrú chuť! �

Židovskánáboženská

obec GalantaOznamujeme Vám že 7.Adar 5773

pripadá na 17. februára 2013 t.j.nedeľa od 9.30 hod. podľa starých tra-dícií naši členovia navštívia každú ro-dinu zároveň Vás pozývame do našejmodlitebne , kde sa o 15.30 hod. budekonať bohoslužba , po ktorej predne-sie pán rabín Baruch MYERS - HES-PED (kázeň) po kázni bude CHEVRASUDA spoločné posedenie kde si spo-menieme na zosnulých súvercov zauplynulý rok. Tešíme sa na spoločnéstretnutie. �

Predstavenstvo ŽNO Purimové stretnutie klubu Shalom v roku 2012